mérlegen

Megugorják a boltok a tízezer milliárdot

A gardrób megtelt, a webet imádjuk. Nagyot tolnak a munkaerőhiány miatti béremelések. Némileg kisebb ütemben, de azért így is szépen hízik a bolti kiskereskedelem. 2017-ben túllépi a tízezer milliárdos értékhatárt.

A gyengébb évkezdet után ugyan szorgosabb ütemben gyarapodott a bolti költekezés, ugyanakkor a 2017-ben várható 4%-os bővülés a 13 százalékos keresetnövekedés mértékének csak a harmada. A gazdaság teljesítményét jócskán meghaladó bérnövekedés motorja a munkaerőhiány, kíméletlen a béremelés kényszere. De ekkora ütemű bérnövekedés mellett is újabb rekordszintet elérve gyarapodott egyébként az üres álláshelyek száma. Ezek szerint ennyit bírnak el a cégek.

A vastagabb hó végi borítékokba préselt pénzek többletének egy része ugyanakkor ezek szerint nem a boltba megy, hanem részben más szolgáltatásokra (első félévben gyorsult is itt a növekedés üteme a korábbiakhoz képest), de feltehetően a nagyobb súlyú lakásépítések is apasztják a családi kasszát. Az elmúlt hónapok mérlege és 2017 várható növekedése a következő:

 
január-március
április-június
július
január-július
2017
várható
kiskereskedelem 103 104,8 104,2 104 104 
élelmiszer 100,9 103,6 101,9 102,2 102-103
iparcikk 106 106,9 107,5 106,7 106-108
üzemanyag 102,7 103,3 103,4 103,4 103-104
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

A köztudatban a karácsony erős forgalmat jelent, de a növekedés üteme azért okozott már meglepetést decemberben is. 2016 utolsó hónapjában mindössze 2,8% volt az emelkedés mértéke, az éves 5%-os mérleg mellett, ráadásul az ajándékozási kört magában foglaló iparcikk vásárlások mindössze 2%-kal gyarapodtak, miközben mindenki nagyobb löketet várt. Az évközi hullámzásokra is tekintettel óvatosan célszerű kezelni a várható karácsonyi költekezést is az előrejelzésekben.

Na és a pénz: jöhet a tízezer milliárd

2017-ben a családok bolti költekezése előreláthatóan átlépi a tízezer milliárd forintos lélektani határt:

 bolti kiskereskedelem
2013
2014
2015
2016
2017 várható
8.514 8.949 9.278 9.665 10.200-10.300
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint,
folyó áron, várható volument és árváltozást is figyelembe véve

Érdekes módon az elmúlt években 10% feletti forgalomemelkedést felmutató ruházati kereskedelem 2017-ben lelassult, átlag alatti, 2-3% közötti a mérlege. A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk eladások az átlagot hozzák. Nagyobbat dob viszont a számítástechnika, az illatszer és megkerülhetetlen módon száguldanak a webáruházak, ahol az eddigi hónapokban 20% feletti volt a növekedés. Itt bizony a bolti kiskereskedelem árukörével azonos (élelmiszer, iparcikk) vásárlások értéke az előző évi 300 milliárd forinttal szemben 360-370 milliárd forint is lehet. Úgy tűnik, a házhoz szállítás munkaerőhiány miatti nehézségei, a múlt évi csomagküldés buktatói nem vették el a vásárlók kedvét a webköltekezéstől.

A bolti kiskereskedelem 2013 óta folyamatosan bővül. A 2017-es esztendőt is magában foglaló ötéves időszak növekedésének mérlege már 20% felett jár.

 
2013
2014
2015
2016
2017
várható
2013-2017
bolti kiskereskedelem 102 105 106 105 104 123
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex,
előző év 100%, éves adatok kerekítve, 2013-0217 részletes adatok alapján

(blokkk.com, 2017. szeptember 22.)

 

Szépen nőnek a boltos vásárlások, csak nem mindenütt

Jókora - háromszoros - földrajzi különbségek vannak a boltos kiskereskedelem növekedésében. Nem véletlenül, hiszen a fizetések is jelentősen eltérnek megyénként. ₪₪₪

Az erős, 5-6%-os májusi-júniusi növekedéssel a boltos kiskereskedelmi forgalom feltornázta az első félév bővülési ütemét 3,9%-ra. Már ezek a számok is azt mutatják, hogy bizony hullámzott 2017 első félévében a boltokban a költekezés növekedése, hiszen februárban ez mindössze 0,8% volt, ami azért nem tekinthető nagy ugrásnak. De akadnak más különbözőségek is, például nem mindegy, kinek hol a boltja, vagy másik oldalról a vásárló melyik megyében költi el a pénzét.

2017 első félévében ugyanis akadnak jókora különbségek az egyes földrajzi térségek között is a bolti kiskereskedelem növekedésében. Az első félév legnagyobb növekedési ütemét Közép-Magyarország hozta, nem véletlenül, hiszen itt a legnagyobb a népesség, sok az átutazó, erős az idegenforgalom is. Bár az első negyedévben még csak bukdácsoltak a budapestiek a költekezésben, éppen hogy csak 1% feletti bővüléssel, de az április-május közötti időszakban már 5% feletti növekedést könyvelhettek el. Hasonlóképpen alakult egy egyébként vásárlóerőben erős térség, Nyugat-Dunántúl boltos forgalma is.

Az országos átlag alatt mozgott - nem is kevéssel - ugyanakkor az északi és a déli megyék vásárlási kedve, a bővülés mértékét méricskélve, Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád), valamint Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád). Utóbbi térségben mindössze 1,7% volt 2017 első félévében a boltos kiskereskedelem bővülése. Ez éppen csak hajszálnyival nagyobb Közép-Magyarország növekedési ütemének a harmadánál, tehát közel háromszoros különbség van az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.

Sok magyarázatot nem igényel, de az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. 2017 első félévében a legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, 370 ezer forinttal. A legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, 202 ezer forinttal, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15% között szóródott 2017 első félévében, de hát a kenyérre való összege azért nagy különbségeket mutatott, ami rányomja bélyegét a bolti költekezés változásaira is:

Földrajzi térség

kiskereskedelem

kereset
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest megye)
4,8 347
   ebből: Budapest
3,2 370
Közép-Dunántúl
(Fejér, Komárom, Veszprém)
4,2 274
Nyugat-Dunántúl
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
4 275
Dél-Dunántúl
(Baranya, Somogy, Tolna)
3,8
244
Észak-Magyarország
(Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád)
2,7
236
Észak-Alföld
(Hajdú, Jász-Nagykun, Szabolcs)
3,8
224
Dél-Alföld
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
1,7
237
Országos átlag
103,9
290
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, kereset: havi nettó,ezer forint

(blokkk.com, 2017. augusztus 23.)

 

Fizuemelés: a nagyja ruhára és ketyerére megy

A béremelésnek, a jövedelmek többletének nagyobb része az iparcikkek vásárlására megy, át is alakul a családi költekezés összetétele. A külcsin jókorát húzott a boltokon. 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé kúszhat a bolti vásárlások értéke. ₪₪₪ 

2016-ban 17 ezer milliárd forintot költöttek el a családok a boltokban és mellette különféle szolgáltatásokra (szaknyelven ennyi volt a háztartások fogyasztási célú kiadása). Ez az összeg öt évvel korábban még 15 ezer milliárd forint alatt mozgott. A legtöbb pénz a boltban megy el, aminek értéke 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé csúszhat.

Persze, a háziasszonyokat - mivel mindennek ára van - elsősorban az érdekli, mit és mennyit kap a boltban a pénzéért. A bolti kiskereskedelemben megvásárolt árumennyiség (megint csak szaknyelven: volumen) is természetesen nőtt, hiszen az elmúlt években nem volt jellemző a nagy áremelkedés. Végül az elmúlt évek növekedése nyomán a hazacipelt árumennyiség közel ötödével nőtt, ahol az élelmiszerek vásárlása az átlagnál kisebb, az iparcikkek költekezése pedig nagyobb ütemben emelkedett:

  2013 2014 2015 2016 2013-2016
bolti kisker 102 105 106 105 119
élelmiszer 102 105 104 103 115
iparcikk 101 105 107 107 122
üzemanyag 102 106 107 105 122
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

Ez is azt jelzi, hogy alakul a költekezés, a fogyasztás szerkezete. Eddig már megfigyelhető volt, hogy a különféle szolgáltatások növekedése gyorsult. További lényeges változás a lakásépítés támogatásával függ össze, hiszen ez azért sok pénzt igényel, még a kedvezmények mellett is. És mocorog időnként az autópiac is.

A költekezés legnagyobb szeletét képező bolti költekezés is változóban.

A fizetést nem volumenben mérik: többletből több megy ruhára és ketyerére

A hó végi borítékban lapuló fizetés értékét méricskéli mindenki, amikor megkapja, a ráírt összeget, vagy ami a bankszámlára érkezik. Ebből jut erre-arra. Nos, a családi költekezést nem csak bevásárlólistán, hanem a nyugták alapján összegző háziasszonyok - felvállalva a többiek dolgát is - a következő eredményre juthatnának a boltos vásárlások mérésében:

  2013 2014 2015 2016 2013-2016
bolti kisker 8.514 8.948 9.278 9.673 + 1.159
élelmiszer 3.957 4.180 4.368 4.542 + 585
iparcikk 2.985 3.138 3.377 3.638 + 653
üzemanyag 1.572 1.630 1.533 1.493 - 79
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
érték: milliárd forint, folyó áron

A közel 600 milliárd forintos ruházati piac az elmúlt években 170 milliárd forintnyit hízott, 40%-kal, az elköltött forintokat nézve, ami a legtekintélyesebb nagyságú növekedés a boltos vásárlásokban.

A bútor, műszaki cikk vásárlásokra közel 70 milliárd forinttal ment több, számítástechnikai holmikra 60 milliárd forinttal.

Úgy látszik, a magyar vásárlót nagyon is izgatja a megjelenése, hiszen a ruházkodás mellett illatszerekből 53 milliárd forinttal ugrott a költekezés értéke, ami egy 200 milliárd forint felett mozgó piacnál jókora összegnek számít.

A netes vásárlások tíz év alatt megtízszereződtek (de ez csak a boltos vásárlásoknak megfelelő áruösszetételt, az élelmiszereket, és az iparcikkeket jelenti).

2017: folyt. köv.

2017 eddig eltelt és megismert hónapjainak adatai a családi költekezés eddigi átalakulásának folytatását ígérik. A leggyorsabban a webáruházak forgalma nőtt eddig is, január-május hónapokban ötödével. Az iparcikk vásárlásokban május volt az erős hónap.

Feltehetően a vizes vb is húz valamicskét a boltos mérlegen, nagy sporteseményeknél ez már hagyomány.

(blokkk.com, 2017. július 25.)

 

A naptár helyére tette a boltokat

2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít, hiszen áprilisban már szépen nőtt a bolti kiskereskedelem. 2017-ben azonban kisebb lesz a bolti költekezés növekedésének üteme a korábbiaknál, bár meglepetés nem zárható ki. ₪₪₪

Egy hónappal ezelőtt még azt az adatot tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, mely szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék volt, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem volt jobb az élelmiszerboltok mérlege, mivel mindössze 0,9 százalék növekmény mutatkozott.

Az élelmiszerboltok márciusi gyengélkedésének ugyanakkor egyszerű magyarázat volt, amit az áprilisi adatok igazolnak is. Nem mindegy, hogy két egymást követő esztendőben melyik hónapra esik a húsvét, amikor meglódulnak az élelmiszer vásárlások. 2017-ben áprilisban indultak a fiúk locsolkodni, egy évvel korábban viszont már márciusban töltögethették a kölnisüvegeket. A statisztikában viszont ez az eltérés azt jelenti, hogy 2017-ben a márciusi bolti költekezést egy erősebb korábbi hónappal kellett összehasonlítani, az áprilisit pedig egy gyengébbel. Így nem lehet véletlen, hogy 2017 áprilisában már közel 5%-kal nőtt az élelmiszerek vásárlása, az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelem egésze is bővült áprilisban, három és fél százalékkal, ami azt is jelzi, hogy az iparcikkek vásárlása ebben az időszakban visszafogottabb ütemre kapcsolt (márciusban még közel 9% volt a bővülés).

2017-ben kisebb lehet a bolti költekezés növekedése

Négy hónap elteltével kezdenek a bolti kiskereskedelem adatai kisimulni, már előrevetítve egy lehetséges éves növekedési irányt. Az év első négy hónapjában együttesen nézve az időszakot 2% alatt ragadt az élelmiszervásárlások növekedési üteme. Az üzemanyag vásárlások mennyisége sem nőtt jobban, a különféle iparcikkek viszont még mindig jó iramban emelkednek, az 5%-os átlaggal. A kiskereskedelem egésze négy hónap alatt 3% körüli mértékben bővült, mindez pedig jelenleg kisebb ütemű éves növekedést vetít előre, mint ami a korábbi években jellemezte a bolti költekezést.

Feltehetően a még mindig jelentős béremelkedések többlete már nem a boltba megy, hanem a fogyasztás más csatornáit gazdagíthatja, például a lakással kapcsolatos kiadások bővülhetnek jobban, vagy egyes szolgáltatások erősödhetnek (ezt majd későbbi, a családi költekezés egészét bemutató adatokból lehet pontosabban mérlegelni).

(blokkk.com, 2017. június 6.)

 

A húsvét lenyomta a boltos vásárlást

Az NGM pedig átment látnokba. Az NGM szerint a részletes kiskereskedelmi adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók: na, hogy ezt miből is látják, az viszont egy nagy rejtvény. 2017 márciusában egyébként az élelmiszerboltok értékesítése csökkent. De csak azért, mert 2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít.

A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban kétszer fut neki a bolti kiskereskedelem mérésének, most éppen a márciusi vásárlásokról ad képet, első alkalommal csak összefoglaló adatokkal. Később jönnek a részletes adatok.

Látnokká avanzsált az NGM

Az NGM nyilatkozata szerint, melyet a KSH adatok nyomán tett közzé, minőségben elmozdult a fogyasztás, a részletes adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók, és elsősorban a magyar termékeket választják. Ezzel nem is az a baj, hogy a mondatból a kormány honlapján két betű is hiányzik ("alapán", "temékeket"), hiszen a blokkk.com ennél többet is tud hibádzani. Sokkal inkább az, hogy akár az élelmiszer válogatás, akár a magyar termék választás sehogyan sem olvasható ki a KSH adataiból. És ez nem a KSH hibája.

Egy példával megvilágítva, 2016-ban az élelmiszerboltok forgalma 4.533 milliárd forint volt. De más, vagy más jellegű adat már nincs mellette, így ebből kiolvasni azt, hogy a bevásárló hölgyek, urak és ifjoncok mennyire válogatósak és mennyi magyar áru fogy, az egy nagy rejtvény. Feltehetően sokkal inkább ezzel akarja palástolni a kormány, hogy miért nincs szükség a nagy dérrel-durral beharangozott, majd félretett multi áruházregulára, vagy éppen a multi gyártók termékeinek országonként eltérő minőségének jelzésére.

Az élelmiszerboltok értékesítése csökkent márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem jobb az élelmiszerboltok mérlege, mert miközben a kormány hónapnyi pontossággal számolja, mióta is növekszik a kiskereskedelmi forgalom (a kormányzati hírportál egyik friss vezető híre szerint éppen 45 hónapja), addig a január-március hónapok élelmiszervásárlásainak mérlege mindössze 0,9 százalék növekmény. Ez a mérték is erősen közelít a nullához.

Egyébként 2016-ban sem száguldott az élelmiszervásárlás, mert éves szinten 3% alatt ragadt a növekedés üteme, a megelőző két esztendőben viszont akár az első negyedévekben, akár éves léptékben nézve nagyobb mutatókat hozott a KSH. Igaz viszont, hogy pont erre a két évre esett (2014-re és 2015-re) az online pénztárgép rendszer bevezetésének és indulásának időszaka, ami szorgosabb nyugtaadásra ösztönözte az ügyeskedő boltosokat, a KSH pedig a tiszta forgalmat méri.

A naptár a boltosokat is megtréfálhatja

De legfőképpen a statisztikát. 2017-ben áprilisra esett a húsvét, természetes is, hogy az ünnep előtti egy-két hétben ugrik meg legjobban a családok élelmiszervásárlása. De hát a KSH most még csak a márciusi kiskereskedelmi adatokat tette közzé, így kézenfekvő, hogy a harmadik hónapban még nem rohantak a vásárlók tömegesen sonkát és tojást venni az élelmiszerboltokba. Egy évvel korábban viszont igen, mivel 2016-ban márciusban locsolkodtak a fiúk, így érthető, ha egy korábbi erős hónaphoz képest nem ugrott meg 2017-ben az élelmiszerköltekezés.

Majd az április adatok nyomán kiderül, nőtt-e igazából az élelmiszerpiac az év első négy hónapjában.

De azért nőtt a költekezés

2017 márciusáról azért kihozott a KSH egy 3,6%-os növekedési mutatót, ami a havi bruttó átlagkeresetek 10%-os emelkedésének üteménél sokkal kisebb, tehát nem visznek minden forintot a boltba a vásárlók. De valahol ez egy elfogadható növekedési ütem, amit márciusban a különféle iparcikk vásárlások közel 10%-ot megközelítő emelkedése húzott fel, az élelmiszerpiac álldogálása mellett.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy januárban és februárban a fagyos időjárás visszafogta a vásárlókat a nagyobb költekezési láztól, így maradt tartalék a tavasz első hónapjára.

(blokkk.com, 2017. május 4.)

 

Nem mindig akaródzik boltba menni

2017 februárjában nem nőtt a bolti kiskereskedelem, a januári közel 5%-os nekibuzdulás után. A húsvéti ünnepi bevásárlás azért ad majd lendületet.

A bolti kiskereskedelem mindig is hullámzik év közben, ez természetes. 2017 elején a hideg, fagyos időjárás eleve nem sok jót vetített előre, de ebből a januári 4,8%-os megugrás mellett semmi sem látszott. A februári 1%-os többlet viszont a piacon nem érzékelhető elmozdulás. Az élelmiszerpiac februárban nem mozdult, az iparcikk is beszorult a 3%-os szint alá, üzemanyagból pedig kevesebb fogyott az egy évvel korábbinál. A havi bruttó bérek, keresetek egy év alatt 10%-kal nőttek 2017 elejéig, így több pénz volt a zsebekben, de ezt nem nagyon vitték a boltba a családok. A januári-februári hónapok együttes növekedése 2,9% volt.

Az év eleje ritkán jön be, a második félévek pedig gyengébbek

2013 óta azért folyamatosan nő a bolti költekezés, de az év eleji lendület, vagy éppen bukdácsolás nem jelentett tartós irányzatot. Az elmúlt évek elejének bolti költekezése a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint végül nem is esett egybe az éves mutatókkal. Egyszer sem:

bolti kiskereskedelem változása 2013. 2014. 2015. 2016. 2017.
január 97,2 106,1 108,6 102,8 104,8
február 97,7 106,9 107,3 107,8 101,0
március 99,5 105,8 107,5 105,4 .
éves változás 101,8 105,2 105,8 104,7 .
KSH, érték: előző év azonos időszaka 100%

Többféle hatás is nyomta felfelé, vagy éppen lefelé a kiskereskedelmi mutatókat. Nyilván, egy rosszabb időszakot követően könnyebben ugrott a vásárlás (a statisztika nyelvén ez bázishatás), vagy éppen fordítva. Ez pontosan így volt 2017 januárjában (előtte egy évvel nem volt nagy megugrás) és februárjában is (akkor meg igen).

A 2014-es és 2015-ös esztendőket az online kassza bevezetése nyomta felfelé, 2016-ban pedig a munkaerőhiány nagyobb béremeléseket kényszerített ki, így volt miből a boltban többet költeni. Megfigyelhető az is, hogy azért az év eleji lendületnél, az első félévnél már kisebb növekedési ütemeket hoztak a második félévek, pedig ott voltak a karácsonyok is.

Na de a húsvét

A március már belelóg a húsvéti bevásárlások időszakába, ekkor ugrik meg jelentősebben az élelmiszerköltekezés. Az iparcikk vásárlás sem marad le sokkal, hiszen a jó idő ezen az áruterületen is pénztárcanyitogatónak számít. Feljebb pörögnek a szabadidős programok, a kertészkedés, kirándulás, lakásfelújítás teendői, többet utaznak, autóznak a családok. És jönnek a tavaszi ruhaújdonságok is.

A húsvét, akár márciusra, akár áprilisra esik, már a márciusi időszakban felhúzza az élelmiszervásárlásokat. A korábbi évek tapasztalatai szerint 50 milliárd forint körüli megugrással lehet számolni az élelmiszerboltokban 2017-ben is, aminek nagyja a húsvéti ünnepi költekezés. 2016 márciusában egyébként 375 milliárd forintot hagytak a vásárlók az élelmiszerboltok pénztáraiban, 15%-kal többet, mint februárban.

Az iparcikkek vásárlása is megugrik márciusban, egy 40 milliárd forint körüli növekményt könyvelhettek el a kereskedők az elmúlt években, 2016-ban pedig túllépte az iparcikk piac a 270 milliárd forintos bevételt.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása semmit sem fog rontani a boltosok mérlegén, de hát a sorok azonban nyilván hosszabbak lesznek az ünnepek előtti napokban a szokásosnál. És a közbeeső szombaton is.

(blokkk.com, 2017. április 4.)

 

Budapest így is nagyon húz a költekezésben

A KSH faragott egyet a földrajzi térségek kiskereskedelmi mutatóin, nem is keveset, csökkentve a megyék különbségeit. De hát így is Budapest tolja a bolti költekezést és van leszakadó térség is. Hiába, a boltban is a pénztárca az úr.

A statisztika berkeiben elfogadott és szükséges is a közreadott adatok ellenőrzése, felülvizsgálata. A KSH a kiskereskedelem területi adatain azonban szokatlanul jókorát igazított legutóbb, és így a 2016. első negyedév térségenként nagyobb mértékben eltérő mutatóit közelebb hozta egymáshoz.

Ez a közelítés derekasra sikeredett, hiszen így például a budapestiek költekezése 2016. első három hónapjában már nem az első számítás szerinti 18%-kal nőtt, hanem csak a felével, az alacsonyan húzó térségek pedig nagyobb növekedési ütemmel gazdagodtak, így például a Közép-Dunántúlon nem 2%-kal csökkent, hanem 5%-kal nőtt a kiskereskedelem.

Az összkép azonban a lényegét tekintve nem változott. A KSH végül a 2016. első negyedévi bolti költekezés területi adatait a következőképpen módosította:

Földrajzi térség
I. n. év
régi adatok
I. n. év
új adatok
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)
114,4
108,5
   ebből: Budapest
118,1
109,2
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
98,2
105,2
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
105,7
106,7
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
95,4
101,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
97,7
101,5
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)
95,4
102,2
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
98,6
102,5
Országos átlag
104,7
105,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt II. negyedévben

2016-ban a főváros és Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme így is jóval átlag felett növekedett, az ország keleti felében pedig az átlagosnál jóval kisebb volt a kiskereskedelem bővülése.

A boltban is a pénztárca az úr

Csodák nincsenek, hiszen több elemzés is rámutatott arra, hogy a fizetések Budapesten és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, a többi földrajzi térségben pedig sokkal vékonyabbak a hó végi borítékok.

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést a kiskereskedelem növekedési ütemében, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert valamennyi többi földrajzi térségre 8%-os növekedési ütemével, az országos 4,5%-os átlag majdnem kétszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon kívül minden más térség csak átlag alatti növekedési ütemet tudott felmutatni 2016-ban.

2016-ban a legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mivel ott ebben az esztendőben mindössze 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld bolti költekezésének üteme egyaránt 3% alatt maradt. Így volt ez az elmúlt három évben folyamatosan, tehát ez a térségcsoport, az ország nagyobb része, keleti, északi és déli megyéi egyre hátrányosabb helyzetbe jutottak a bolti költekezésben, az elmaradó növekedési ütemeket nézve.

Az éves kép ugyan módosult némileg a 2016 első negyedéves adatok átfésülése nyomán, de a lényeg nem, így a KSH végül a következő képet adja az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség
2013.
2014.
2015.
2016.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)
101,2
105,7
106,9
107,4
   ebből: Budapest
102,3
106,6
107
108
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
102,5
103,9
105,8
103,5
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
103,3
108,5
108,9
104,1
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
101,5
103,9
104,7
102,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
100,7
103,5
103,5
102,3
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
102,5
104,9
103,9
102,7
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
102,6
104,5
103,8
102,7
Országos átlag
101,8
105,2
105,8
104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt

(blokkk.com, 2017. március 27.)

 

Budapesten két kézzel szórják a pénzt a boltokban

Vidéken viszont nem, így Budapest tolja a bolti költekezést, eddig folyamatosan gyorsítva. Korábban a Nyugat-Dunántúl vezetett. Kettészakadt a boltok tábora. Az Alföldön és Észak-Magyarországon karácsony táján alig döcögött a bolt.

Nem véletlen, hogy a bolti költekezés értékének a negyede a fővároshoz kötődik, hiszen azon túl, hogy ez a legnépesebb települése az országnak, a dolgozni, vagy éppen bevásárolni ide járók és a turisták is itt fordulnak meg legnagyobb számban. Ez 2016-ban kétezer-négyszáz milliárd forintot jelentett a budapesti boltoknak, a kilencezer-hatszáz milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomból. Közép-Magyország is nagyot kanalaz a kiskereskedelemből, hiszen közel negyven százalék a részesedése, amiben vastagon szerepet játszik, hogy a nagy alapterületű bevásárlóközpontok jelentős része a főváros környékén telepedett meg, érthető módon a legforgalmasabb autópályák, főutak mentén. És még jóval a pláza-stop 2012 évi bevezetése előtt, építve az autós bevásárlás tartós vonzerejére, hiszen sokan a fővárosból rándulnak el bevásárolni a városhatáron túlra.

Kettészakadt a boltok tábora

Budapest tetemes súlya mindig is jellemző volt, de 2016 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor a növekedési ütemet tekintve minden más földrajzi térséget beelőzött. Sem 2005-ben és 2006-ban, sem pedig a 2013-2015 közötti időszakban nem Budapest volt a leggyorsabb a bolti kiskereskedelem bővülésében (ezekben az években nőtt a bolti kiskereskedelem, 2007-től 2012-ig nem, így az utóbbi időszak nincs a mérlegben).

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert az egyes földrajzi térségekre 11% feletti növekedési ütemével, mivel az országos 4,5%-os átlag bő két és félszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország mellett egyedül a már említett Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme bővült az átlagosnál nagyobb ütemben, a többiek már nem. A legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mustrálgatva a bevételüket, mivel ott 2016-ban mindössze 2,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Közép-Magyarország és Budapest nélkül számolgatva csak 3,5% körüli volt a bolti kiskereskedelem bővülése 2016-ban, amihez az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez azért elfogadható teljesítmény, csak éppen nem kiugró.

A minimálbér emeléssel összefüggésben sokat emlegetett kistelepülések boltjai 2017-ben még nehezebb helyzetben lesznek, mint voltak eddig (eddig is nekik volt a legnehezebb), így előreláthatóan nőhet is az olló a főváros és a vidék kereskedelme között. Ezt jelzi az is, hogy 2013-tól egyre nagyobb egy-egy esztendőben a legnagyobb és a legkisebb növekedési ütemek közötti különbség. Kizárólag Budapest boltosai tudtak folyamatosan és egyre nagyobb ütemben gyorsítani, persze, ez a ritmus is elhasalhat egyszer.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség
2013.
2014.
2015.
2016.
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest megye)
101,2
105,7
106,9
110,2
   ebből: Budapest
102,3
106,6
107
111,5
Közép-Dunántúl
(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
102,5
103,9
105,8
103,5
Nyugat-Dunántúl
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
103,3
108,5
108,9
105,4
Dél-Dunántúl
(Baranya, Somogy, Tolna)
101,5
103,9
104,7
103
Észak-Magyarország
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
100,7
103,5
103,5
103
Észak-Alföld
(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
102,5
104,9
103,9
102,7
Dél-Alföld
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
102,6
104,5
103,8
103,4
Országos átlag
101,8
105,2
105,8
104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex,

Az Alföldön és Észak-Magyarországon már nem nagyon nőtt a karácsonyi költekezés sem

Ezt sejtetik a negyedéves adatok. A kiskereskedelem növekedési ütemének országos átlaga 2016 utolsó negyedévében 3,3% volt, ezen belül decemberben 2,8% (havi területi adatokat még nem tett közzé a KSH), év végére egyébként is elhasalt a bolti költekezés. Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld 1% körüli növekedési üteme a gyakorlatban olyan csekély mérték, ami már nem is érzékelhető.

Dél-Dunántúlon a negyedik negyedévben a kasszákban hagyott pénzt (a folyóáras költekezést) nézve visszaesett a boltok bevétele az előző, harmadik negyedévhez képest. Bezzeg a budapesti boltok, ott a negyedik negyedévben 586 milliárd forintról 678 milliárdra ugrott az év végi költekezés ugyanebben az időszakban, ami 15%-os emelkedés.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. negyedévenkénti bolti költekezéséről:

Földrajzi térség
I.
II.
III.
IV.
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest megye)
114,4
109,0
106,6
105,9
   ebből: Budapest
118,1
110,4
106,8
106,1
Közép-Dunántúl
(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
98,2
103,9
103,3
102
Nyugat-Dunántúl
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
105,7
104,0
104,4
102
Dél-Dunántúl
(Baranya, Somogy, Tolna)
95,4
103,1
103,9
102,4
Észak-Magyarország
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
97,7
103,5
103,3
101
Észak-Alföld
(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)
95,4
104,0
103,3
101,5
Dél-Alföld
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
98,6
104,6
102,8
101,2
Országos átlag
104,7
105,8
104,6
103,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex,

Hát persze, hogy a bér

Hatalmas bérkülönbségek vannak Magyarországon az egyes földrajzi térségek között, erre már több elemző is rávilágított az elmúlt időszakban. De hát a bolti költekezés változásaiban a döntő ok a hó végi boríték, ami bizony nem egyformán vastag.

A havi nettó átlagkeresetek rangsorát a főváros vezeti, nem is kis léptékben:

Budapest 266 108
Győr-Moson-Sopron 183 107,5
Komárom-Esztergom 173 108,4
...    
Nógrád 132 109,9
Békés 128 108,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 118 106,1
KSH, havi nettó átlagkereset, érték: ezer forint, 2016, változás: előző év júniusához képest

(blokkk.com, 2017. február 27.)

 

A használtcikk vásárlás nőtt a legjobban karácsonykor

A bútorok, műszaki cikkek vásárlása pedig csökkent decemberben. 2016. második félévében lelassult a bolti költekezés növekedési üteme. Költekezünk máshol is, nem csak a boltban.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016 decemberében mindössze 2,8%-kal nőtt a bolti kiskereskedelmi forgalom. Ez bizony mindennél kisebb növekedési ütem, hiszen a 2016 évi átlag 4,5% volt, a december ráadásul a harmadik legrosszabb hónapja volt az évnek, a havi forgalomemelkedést mérlegelve. Hát igen, a blokkk.com csapata is jobbat várt.

Az ok egyértelmű:  a különféle iparcikkek forgalma, ami lefedi az ajándékok körét, mindössze 2%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. Ez bizony nem sok, főleg annak tükrében, hogy az előző években 5% körül mozgott a decemberi ajándékvásárlások növekedési üteme.

Lefelé csúszott itt majdnem minden: de akkor mit csinálunk a pénzünkkel

Figyelmeztető jel, hogy 2016 első felében még 5% felett volt a bolti költekezés növekedési üteme, de ez második félévben 4% alá csúszott (így ki is jön a 4,5%-os éves bővülési ütem).

A 2014-2015-ös évek 5-6% közötti növekedési ütemétől is már elmaradt 2016 bolti költekezésének bővülése. A korábbi években épült ki az online pénztárgép rendszer, ami azért alaposan megdobta a KSH tiszta - nyugtaadásos - forgalmat mérő mutatóit, a blokkk.com becslése szerint nagyjából harmadával (ez a befolyt adótöbbletből is levonható következtetés).

2016-ban a munkaerőhiány alaposan felhúzta a béreket, hiszen a nettó átlagkeresetek - ezt költjük el a boltban - közel 8%-kal nőttek. Ennek alapján nem kellett volna a kiskereskedelem növekedésének lassulnia.

Feltehetően a nagy bérkülönbségek nem  csekély szerepet játszanak a béremelkedésnél kisebb kiskereskedelmi növekedési ütemben, hiszen van olyan vásárló, aki alaposan be tudott vásárolni, és olyan is, aki nem. A tehetősebbek egy idő után már nem vesznek több, újabb fotelt, vagy éppen mosógépet, a szegényebbek pedig még csak gyűjtögetnek rá, ha van miből.

Befolyásolhatja a költekezést az is, hogy évközi adatok alapján azért a korábbiakhoz képest nekilendült a bevásárlóturizmus is, bár ennek súlya nem olyan nagy.

Egyes jelek viszont arra utalnak, hogy a bolt helyett máshol is költekeznek a családok. Így például a háztartások összes fogyasztási célú kiadása is szépen gyarapodott, ráadásul megindult a lakással kapcsolatos költekezés emelkedése is.

A decemberi, a postán kikézbesíthetetlen ajándéközön nem látszik a KSH adataiban, a kiskereskedelem webköltekezése a szokásos formáját hozta a maga 26%-os növekedési ütemével. Nem zárható ki, hogy sokan külföldi webáruházból vásároltak, ami nincs benne a magyar kiskereskedelmi statisztikában.

Ez szép: a használt cikk nőtt a legjobban, az élelmiszer szakbolt, bútor, műszaki cikk esett

Kisebb szelete ugyan az élelmiszerköltekezésnek, de a különféle szakboltok - hús, zöldség, pékáru - forgalma 2016. utolsó három hónapjában nem nőtt az előző évhez képest, hanem 1-2%-ot csökkent.

Satnyának számít a ruházati cikkek 2,3%-os decemberi növekedése a 10%-os éves átlaghoz képest, különösen annak tükrében, hogy az egyik legnépszerűbb ajándékozási cikkről van szó.

A bútor, műszaki cikk árucsoport decemberi forgalma másfél százalékkal esett vissza, ami nagyobb meglepetésnek számít, hiszen az ezeket árusító boltokban azért kapkodni szoktak a vásárlók és az eladók egyaránt decemberben.

Az egyes árucsoportokat nézve a használt cikkek vásárlása volt az, ahol a decemberi közel ötszázalékos növekedési ütem láttán zászlót lehetne bontani, de hát éves szinten azért még - csekély mértékben ugyan, de - lefelé billent a mérleg.

(blokkk.com, 2017. február 23.)

 

 

 

 

 

2015: közel a gödör széle

Élelmiszerből, üzemanyagból többet, iparcikkből még mindig kevesebbet vásároltunk 2015-ben, mint 2006-ban. Az online kassza nélkül nem menne ilyen gyorsan.

Az elmúlt bő negyedszázadban két nagy növekedési hulláma volt a bolti, áruházi vásárlásoknak. 1988-1997. között - de rég volt - évről-évre esett a kiskereskedelem, az 1993-as esztendőt kivéve. 1998-2006. között váltott a költekezés iránya, a növekedés volt a jellemző a Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint, ez volt a jelzett hosszabb időszakban az első felívelő szakasz. 2007-től 2012. végéig ismét esett az áruházi költekezés (kivéve 2011-ben, amikor csekély mértékben felfelé mozdult az előző évhez mért mutató). 2013-tól ismét a növekedés gazdagította a kiskereskedelem mérlegét, tehát a jelenlegi a második emelkedést mutató hullámhegy. (Ezek az irányzatok az árváltozások kiszűrésével számított mutatókat tartalmazzák, tehát mennyiségben, darabban, kilóban, literben mutatják a költekezést, szaknyelven volumenben.)

Bevásárlókosár mustra

2015-ben 2006-hoz képest a háziasszonyok még mindig kevesebbet cipekedtek haza a boltokból, áruházakból a kiskereskedelem egészét nézve. Az éves változási mutatók összevetéséből a következő kép kerekedik ki, ami sok kérdésre magyarázatot ad:

  kiskereskedelem élelmiszer iparcikk üzemanyag
2015/2006. 99,2 101,4 94,0 107,9
KSH, kiigazítatlan éves volumenindexekből számolva

A kiskereskedelem egészének mérlegét az iparcikk vásárlások húzzák lefelé, a többi kiemelt áruterület már túl van a mélyponton. A legalacsonyabb 2012-ben volt a vásárlások teljes körét magában foglaló mérlegmutató, ekkor a vásárlások 12%-kal voltak kisebbek a 2006. évinél. Az élelmiszerköltekezés mélypontja is erre az időpontra esett, de kisebb volt az elmaradás, 9%, ami úgyszintén nem kevés, de 2015-re mégis kikászálódott a gödörből az élelmiszer kiskereskedelem.

A tartós fogyasztási cikkekhez még csóró a vásárló

Legalább is a 2006. évi szinthez mérve. 2015-ben ugyanis az iparcikkek, tehát a nem élelmiszerek körében még mindig volt lemaradás, 6% körüli mértékben, a mélypont pedig 2012-ben volt itt is, 18%-os visszaeséssel, tehát közel ötödével kevesebb fogyott, mint 2006-ban. Éppen az előbbiek miatt nem véletlen, hogy ez az árucsoport az átlagnál gyorsabban nőtt az elmúlt két esztendőben.

A részletesebb KSH adatok csak 2015. novemberéig állnak rendelkezésre, azokból viszont egyértelmű, hogy a nagyobb értékű bútor, műszaki cikkek, azaz a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növekedése viszont - az iparcikkek teljes körén belül - alaposan elmaradt az átlagtól (az éves mutató 2% körül lehet majd). A tartós iparcikk besorolás az ENSZ úgynevezett COICOP osztályozása, amiben például a hűtőgép benne van, de a zokni, hiába iparcikk, már nincs (ezt csak azért, mert elhangzott már olyan értékelés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek is felfelé húzzák a kiskereskedelem mérlegét: hát csak kicsit.

Üzemanyag

Úgy tűnik, a vásárlók számára az autózás a legfontosabb, hiszen itt esett vissza a legkisebb mértékben a fogyasztás az elmúlt években, mindössze 4-5%-kal, ráadásul pokoli drága is tudott lenni az üzemanyag a válság éveiben. Természetesen tudott dolog, hogy a kutaknál a családok mellett a cégek, intézmények is vásárolnak. Most olcsó a benzin, az alacsony ár húzza is rendesen felfelé a mérleget.

Online kassza

Az egyes hatások szétválasztása egyes esetekben nehézkes, ez igaz az online kassza piactisztító hatására is. A kiskereskedelmi, a fogyasztási és az adózási adatokból azért nyugodtan megkockáztatható, hogy 2014-ben és 2015-ben nagyot lökött a kiskereskedelmi mutatókon az online kassza: a KSH a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adtak a boltban. Több száz milliárd forintra becsülhető a több nyugtaadás összege.

2016: majd akkor

A kiskereskedelem egésze 2016-ban már túllépi a 2006. évi szintet. Az egyes árucsoportokat nézve az iparcikkek köre még előreláthatóan lemaradást fog mutatni a kilenc évvel ezelőtti szinthez képest, de nem sokat. Reméljük.

(blokkk.com, 2016. február 9.)

 

Nagyot lökött az online kassza is az áruházi költekezésen 2014-ben

Szépen hízott a kiskereskedelem, főleg karácsonykor, fel is húzta az elmúlt évek mérlegét is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltbeli információja szerint az online pénztárgép rendszerben 200 milliárd forint áfa többlet befizetést mértek 2014-ben (tegyük rögtön hozzá, hogy a rendszer kiépítése augusztusban zárult le). Ebben a növekményben a kiskereskedelem mellett osztozik a vendéglátás, szállodaipar is, de a legnagyobb szelete feltehetően az áruházi költekezés. Ez a 200 milliárd forintnyi áfa többlet befizetés, amit az NGM az online rendszeren keresztül hajszálpontosan lát, hozzávetőleg 1.000 milliárd forintnyi piactisztulást takar, azaz ennyivel több nyugtát kaptak a vásárlók 2014-ben a korábbi esztendőhöz képest. Ennek nagy része a kereskedelemé, hiszen a vendéglátás forgalma a korábbi években hozzávetőleg tizede volt a kiskereskedelemének.

Miért fontos ez? Nos, a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelem mérésekor becslésében (a dohánykereskedelmet leszámítva ezt a módszert alkalmazza) a feketézést, nyugta nem-adást nem veszi figyelembe, nem is nagyon tudná. Ezt mérlegelve az áruházi költekezés, a kiskereskedelem bővüléséről mért adatban igencsak súlyos tétel lehet az online pénztárgépek beállítása nyomán adott több nyugta. Ez a hatás nem választható el mereven attól, hogy nőttek a reálkeresetek is, de igencsak stabil lábakon álló támpont. Jó példa erre, hogy egyes iparcikk területeken 10% feletti növekedést is mért bizonyos hónapokban a KSH, de a ruházati kereskedelem is 10-20% közötti bővülési ütemeket mutatott. Ez azért több a pénzünknél. Megjegyezzük, hogy ha pusztán az online kassza hatást nézzük, azt úgy célszerű megközelíteni, hogy régebben 100 forintból 80 forintnyi, most pedig 90 forintnyi nyugtát kap a vásárló. A KSH csak azt a forgalmat méri, ami után nyugtát ad a kereskedő.

Nézzük akkor a mérleget, előbb a karácsonyt.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2014. decemberében   6,2%-kal (ez a statisztika nyelvén szólva úgynevezett kiigazítatlan, nyers adat) nőtt az áruházi költekezés, a kiskereskedelem. Ez minden előrejelzésnél nagyobb növekedést jelent. Igaz, az élelmiszer vásárlás az év utolsó hónapjában csak közel 3%-kal nőtt, de az iparcikkek vásárlása több mint 7%-kal, az üzemanyagokból pedig 10% feletti volt a forgalombővülés. A 3%-os élelmiszernövekedés sem rossz adat egyébként, csak éppen az átlagnál kisebb.

A áruházi vásárlások, a kiskereskedelem éves mérlege is 4% körüli növekedést mutat, amin sokat nem lehet fanyalogni, jó eredménynek számít. Ez a bővülési ütem összhangban van a GDP, a reálkeresetek növekedésével is.

  1. egyes időszakait vizsgálva kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított az időszak, kiugró utolsó negyedévvel:
 
I.
II.
III.
IV.
kiskereskedelem
104,0
103,5
103,2
105,5
ebből élelmiszer
101,6
103,6
100,8
102,7
iparcikk
106,1
103,6
105,3
106,7
üzemanyag
106,7
103,3
105,1
108,6
KSH, volumenindex, kiigazítatlan

Hol is tartunk 2010-hez képest, ez is fontos kérdés

Visszatekintve az elmúlt esztendőkre 2014. mérlege valóban kiugró mértékű bővülés. Érdemes azonban egy pillantást vetni arra is, milyen szintre jutott az áruházi vásárlás öt év alatt, hiszen volt honnan felkapaszkodni. Így 2010-2014. között együttvéve ezt az öt esztendőt azt olvasni ki az adatokból, hogy ránk fért ez a nagyobb ütemű növekedés:

 
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2010-2014.
kiskereskedelem
100
100,2
97,8
100,9
104,1
102,9
ebből élelmiszer
100
100,3
99,1
100,5
102,2
102,1
iparcikk
100
101,3
96,5
100,7
105,7
104,0
üzemanyag
100
97,7
97,5
102,3
105,8
103,1
érték: változás/előző év/kiigazítatlan volumen, hagyományos (becsléses) módszertan,
          a számításban figyelembe vett decemberi áruterületi adatok kiigazítottak,

Mi várható ezek után 2015-ben?

Előreláthatóan tovább nő az áruház piac, de kisebb ütemben, mint 2014-ben. Egyrészt a GDP is kisebb ütemben fog bővülni, márpedig a kereskedelem ehhez igazodik elsősorban, de azért lesz még további hatása az online kasszának is. Az alacsony olajár, a csekély mértékű infláció, ha lesz egyáltalán, a kereskedelem malmára hajtja a vásárló pénzét.

A legnagyobb kérdőjel a vasárnapi boltzár hatása. Tapasztalat nincs, de félő, hogy a korábbi vasárnapi forgalom egy része elvész és bizony ez nagyobb súlyú is lehet, hiszen ki szeret péntek délután, vagy szombaton sorban állni. Nem kizárt, hogy a vasárnapi boltzár nagyot harap az áruházi költekezés növekedéséből.

(blokkk.com, 2015. február 4.)

Web, ruha, benzin már fogyott, élelmiszerből alig futotta többre 2013-ban

2013-ban összesen 1%-kal nőtt az áruházi fogyasztás.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2013-ban többet költöttek a vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, összesen 8.425 milliárd forintot, ami 176 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbi költekezésnél. Nos, előzetes azért, mert a KSH folyamatosan utánaszámol annak, amit már egyszer közreadott, ráadásul az úgynevezett kiskereskedelmi adatokat háromszor is átszámolja, így minden előzetes marad, jó ideig, addig is kétszer-háromszor változhat. Másik kérdés, menyi is ez a 176 milliárd forint. Igen, pontosan 2,1%, ráadásul folyó áron, ami az alacsonyabb infláció mellet is soványka eredmény. A kereskedelem inflációja ráadásul nagyobb az igazinál, mivel ebben az árukörben nem volt rezsicsökkentés, így kerekedik ki az 1% volumennövekedés 2013-ra. Volumen, egyszerűbben szólva mennyiség, amit cipekedünk hazafelé.

Ez a növekedés éves szinten a hazacipelt árumennyiséget tekintve azonban még szerény, ráadásul eltérő mértékű az egyes áruterületeken. A kereskedelmi kisvállalkozások, a kicsik ráadásul még igencsak keveset éreznek a fogyasztás növekedéséből, többjük inkább piacvesztésről panaszkodik már egy ideje.

A negyedéves mérlegek azt is mutatják, hogy a fogyasztás növekedése második félévben vett azért némi lendületet.

Az éves mennyiségi növekedés így összességében 1% körüli, de ezen belül a második félév mérlege 2% feletti.

A korábbi évekhez hasonlóan kiugró mértékben nőtt a webes költekezés 2013-ban, 35-40% közötti mértékben. A második félévben 8-9%-kal ugrott meg a ruházati cikkek vásárlása. Felfelé húzta a mérleget a különböző műszaki, számítástechnikai  cikkek vásárlása (főleg az utolsó negyedévben, 5% körüli mértékkel), továbbá az üzemanyag forgalom.

A webáruházi költekezés azért is külön figyelmet érdemel, mivel évek óta kétszámjegyű a növekedés mértéke. A KSH adata szerint 2013-ban 128 milliárd forintot költöttünk internetes áruházakban, a valós netes költekezés azonban már túllépte a 200 milliárd forintot. A külföldi webáruházakból vásárolt árucikkekkel együtt pedig a kereskedelmi költekezésben részesedése 3-4% között mozog.

Az élelmiszer piac csak az utolsó negyedévben közelítette meg a 2%-os növekedési mértéket, azonban éves szinten éppen hogy csak túllendült az előző évi bevásárlások nagyságánál. Alaposan nyomja a piacot a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ármozgása, adódik is rögtön a kérdés, itt mi van a piacvédelemmel. Lehet?

A KSH adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2013. második félévében indított új dohányértékesítési rend elvitte a forgalom egy kisebb részét a hagyományos élelmiszer üzletektől, az újságárusok számára viszont 30% feletti bevételkiesést okozott.

A kereskedelem 2013. évi helyzetét döntő részben a következő folyamatok határozták meg:

- nőttek a reálkeresetek, reáljövedelmek, 3% feletti mértékben, nos, ettől viszont elmaradt a fogyasztás bővülése,
- alacsony volt az infláció (1,7%),
- az élelmiszerárakat még mindig magasnak tartja a vásárló (2,8%-kal drágultak 2013-ban, az élvezeti cikkek 10%-kal),
- csökkent az üzemanyagok árszintje is (98,1%).

Előre tekintve 2014-ben előreláthatóan bővülni fog a lakossági fogyasztás, de ennek mértéke továbbra is visszafogott lesz, mennyiségben (darabban, kilóban, literben, méterben) számolva1,5-2% körül várható. Kedvező a fogyasztói piacnak is a GDP várható bővülése, ami a vállalkozások részére nagyobb bérfizetést tesz lehetővé. Az év elején a gyenge forint árfolyam növeli a hazai fogyasztási cikk gyártók, a beszállítók és a kereskedők költségeit, ennek éves hatása azonban jelenleg még nem mérhető fel pontosan. Az infláció nagyobb lesz az előző évinél (2-3% között), ami a korábbiakhoz képest fékezi a reáljövedelmek bővülését.

(blokkk.com, 2014. február 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.