mérlegen

Boltos top költekezés: mobil, ruha, bútor

A hiúság is diktál. Nem csak többet, hanem másra is költünk, mint korábban. Eddig mobiltelefonból, ruhafélékből és bútorból nőttek leggyorsabban a vásárlások. A legtöbbet az élelmiszerek után a lakással kapcsolatos holmikra (építőanyagokra, lakberendezésekre) és a ruhafélékre költünk. És jönnek az újabb változások is a pénztárcánk világában. A jövőben lakáskiadások mozgathatják legnagyobb erővel a boltos piacot, az elektronika további térhódítása mellett.

Napról-napra változik a boltos világ. A pénztárcája vastagodásával persze többet engedhet meg magának a vásárló, meg is dobja a vásárlásait jócskán a neki tetsző cuccokból. Ha van több pénz - ennivaló persze kell minden napra -, a digitális világ, a hiúság és a "lakni azért kell valahogy" igényei mozgatják leginkább a boltos piacot. Jelzi ezt az is, hogy az elmúlt években a mobil, a ruha és a bútorvásárlások ugrottak meg a legnagyobb ütemben a boltos költekezésen belül, ami mindent megmutat egyik oldalról a kínálat, másik oldalról a kereslet változásaiból:

leggyorsabban nőttek  megugrás 2018/2013
mobil telefon +159%
ruhafélék +95%
bútor +92%
KSH, 2018/2013

A legnagyobb költekezési szelete a boltos világnak persze az élelmiszer, az is marad jó darabig. Az élelmiszerek piaca komótosabban mozgott eddig is, itt mindig pontosabban számolgatnak a háziasszonyok, miből mennyit vegyenek.

A költekezés értékét nézve a második a sorban a lakás, az építőanyagok és a lakásfelszerelések piaca. Ez nyilván összefügg azzal, hogyan növekedett az elmúlt években a lakáspiac, ami húzta a hozzá kapcsolódó boltos vásárlásokat is. Ráadásul egyre több jutott ezen belül a nagyobb értékű bútorokra, valamint háztartási elektromos nagygépekre is.

Ruhából a fast fashion tarol itthon is. A kínai piacok és a turkálók fénye sokat kopott, de azért léteznek még.

A digitális világ boltos ketyeréinek kínálatában a villámgyors technikai fejlődés a döntő, a mobil telefonok visznek is mindent.

Ma még kisebb a tempója, de azért a boltos világ átlaga felett bővült a szabadidős cikkek piaca is:

kiemelt árucsoportok  2013 2018 2018/2013
napi fogyasztási cikkek (élelmiszer, ital, kávé, kozmetika, tisztítószer) 3.361 4.288 +927 md.ft +28%
építőanyag, lakásfelszerelés (építőanyag, barkács, bútor, háztartási cikk, elektromos háztartási gép) 1.093 1.483 +390 md.ft +36%
ruházat, bizsu (ruházat,  lábbeli, használt cikk, óra, ékszer) 542 965 +423 md.ft +78%
elektronika (telefon, számítógép, híradástechnika, fotó-optikai készülék) 254 396 +142 md.ft +56%
szabadidős cikkek (könyv, újság, papíráru sportszer, játék) 227 309 +82 md.ft +36%
kiskereskedelem összesen  8.514 11.219 +2.705 md.ft +32%
KSH, érték: ezer milliárd forint

Azért legalább egy hokedli is kell majd

Az elkövetkező időszakban tovább formálódik a boltos világ.

A lakáspiac várható további gyorsulása és az induló családtámogatások előreláthatóan az eddigieknél is jobban pörgetik majd a lakhatással kapcsolatos boltos kiadásokat is, így a bútor, lakásfelszerelés, valamint az építőanyag vásárlásokat. A tartós elektromos háztartási gépek piaca lesz még az, ahol nagyobb növekedés várható az eddigieknél, a lakáspiac további bővülésével összhangban.

A digitális ketyerék boltos piacán a mobiltelefonvásárlások még egy jó ideig tarolni fognak, hiszen az okostelefonok egy sor más szolgáltatást is kiváltanak, évről-évre jönnek az újdonságok, például a hajtogatós fajta már olvasókönyvnek is jó, fényképezőgépet pedig már régóta felesleges is külön vásárolni. És ma még csekély a súlyuk, de egyre nagyobb számban jönnek majd a különféle okoscuccok is. Ráadásul az elektromos holmik egyre okosabbak lesznek, ide-oda beépül sok digitális ketyere.

Jelentősebben bővülhet a sportszer, hobbi-, játékok piaca is, hiszen például egyre divatosabb a sportos életmód, a játékvásárlás pedig a gyermekes családok örök vásárlási programja. És formálódik a játékpiac is.

A ruhás piac tempója lassulhat, hiszen egyrészt megtelt a gardrób, már csak cserélgetni kell, másrészt kell a pénz máshova is.

Az élelmiszerpiacon várható drágulás is pénzt vesz el, itt fékeződhet is az eddig is visszafogottabb tempó.

Sajátos területe a boltos világnak az üzemanyagok piaca, ahol azért jelentős a vállalkozások vásárlásainak súlya. Elkülönítve célszerű kezelni a gyógyszer és gyógyászati eszközök vásárlásait is. És a dohányboltok sem szokványosak, de viszik a pénzt szépen ők is.

És akkor az egész - részletekben is nézve a boltos világot

Azért további változások kiolvashatók. A napi cikkek piacát a kozmetikumok húzzák, az alkoholféleségek piaca pedig alig nőtt:

árucsoport  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2013
napi fogyasztási cikkek
élelmiszer  2.276 2.311 2.380 2.525 2.733 2.883 +607md.ft +27%
alkoholtartalmú ital 322 312 306 308 342 347 +25md.ft +8%
alkoholmentes ital   264 258 264 271 301 322 +58md.ft +22%
kávé   75 81 84 87 88 104 +29md.ft +39%
kozmetika, testápolás   272 316 332 372 399 443 +171md.ft +63%
tisztítószer  152 170 178 181 180 189 +37md.ft +24%
napi cikkek együtt 3.361 ... 4.288 +927md.ft +28%
Kiskereskedelem összesen  8.514 8.949 9.016 9.402

10.203

11.219 +2.705md.ft +32%
KSH, érték: ezer milliárd forint

Minek annyi ruha, kérdezhetnénk, lesz is lassulás itt:

árucsoport  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2013
ruházat, bizsu
ruházat   335 407 463 509 574 653 +318md.ft +95%
lábbeli   153 171 188 206 232 238 +85md.ft +56%
használt cikk   25 30 32 34 33 34 +9md.ft +36%
óra, ékszer    29 31 32 34 36 40 +11md.ft +38%
ruházat, bizsu együtt 542 ... 965 +423md.ft +78%
Kiskereskedelem összesen  8.514 8.949 9.016 9.402

10.203

11.219 +2.705md.ft +32%
KSH, érték: ezer milliárd forint

Itt viszont jobban fog húzni a piac, hiszen jön az állami támogatások sorozata:

árucsoport  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2013
lakásfelszerelés
bútor    98 111 122 138 158 188 +90md.ft +92%
lakástextília    52 63 66 70 80 94 +42md.ft +81%
világítóberendezés   65 62 56 54 62 74 +9md.ft +14%
háztartási cikk   81 83 93 99 109 115 +34md.ft +42%
tartós elektromos háztartási gép   83 76 84 97 112 129 +46md.ft +55%
elektromos háztartási kisgép   65 71 72 71 78 88 +23md.ft +35%
lakásfelszerelés együtt 444 ... 688 +244md.ft +55%
Kiskereskedelem összesen  8.514 8.949 9.016 9.402

10.203

11.219 +2.705md.ft +32%
KSH, érték: ezer milliárd forint

Marad a gyorsulás a digitális világ boltos vetületén:

árucsoport  2013 2014 2015 2016 2017 2018 2018/2013
elektronika
telefon   51 54 60 68 87 132 +81md.ft +159%
számítógép   84 90 95 97 97 109 +25md.ft +30%
híradástechnika 81 86 85 88 94 104 +23md.ft +29%
fotó-optikai készülék 38 44 45 48 48 51 +13md.ft +34%
elektronika együtt 254 ... 396 +142md.ft +56%
Kiskereskedelem összesen  8.514 8.949 9.016 9.402

10.203

11.219 +2.705md.ft +32%
KSH, érték: ezer milliárd forint

Ezek is részei a boltos világnak. Éppen drágul a benzin, ez is sokat számít:

egyes sajátos áruterületek
üzemanyag    1.570 1.624 1.491 1.461 1.607 1.853 +283md.ft +18%
gyógyszer, gyógyászati eszköz 453 476 466 481 484 505 +52md.ft +11%
dohányáru   414 535 561 588 625 682 +268md.ft +65%
Kiskereskedelem összesen  8.514 8.949 9.016 9.402

10.203

11.219 +2.705md.ft +32%
KSH, érték: ezer milliárd forint

(blokkk.com, 2019. április 10., frissítve)

 

Budapesten 1,4 millió, Szabolcsban 0,6 millió forint

Ennyi boltos költés jutott 2018-ban egy-egy lakósra. Élen jár Budapest után Győr-Moson Sopron és Pest. A fővárosban és 11 megyében egy millió forint felett jutott egy-egy főre számolva a boltos forgalom 2018-ban. A többi megyében kevesebb. Nem is mindegy, hogy melyik bokor alatt van a boltod. És a budapestiek nagyon lassúak is tudnak lenni növekedésben, a leggyorsabb Veszprém megye, közel 9%-kal.

2018-ban 6,6%-kal nőtt a boltos költekezés, ami az elmúlt esztendőket nézve rekord nagyságú megugrás. A bérek, keresetek 10% feletti ütemben emelkedtek, így volt miből többet költeni. Persze, különbségek azért vannak, ha az egyes megyékben nézzük a növekedés ütemét. És ez látszik is, mivel a boltos kiskereskedelemről most már fillére pontos adatokkal tud dolgozni a statisztika, hiszen felhasználják az online pénztárgépek adatait.

Az egyes megyéket összehasonlítva 2018-ban a leggyorsabban Veszprém, Fejér és Somogy megyékben nőtt a boltos költekezés, legalább 8%-os ütemben.

Budapest a maga 4,1%-os növekedési ütemével ugyanakkor hátulról a harmadik, utolsó előtti Bács-Kiskun, a sor végén pedig Győr-Moson-Sopron kullogott 2018-ban. Ez persze csak a növekedés üteme, ami ráadásul időről-időre nagyokat hullámzik a megyék között, hiszen például a 2018-ban első Veszprém 2017-ben csak fele akkora ütemben nőtt:

térség 2017 2018
Veszprém 104,2 108,6
Fejér 107,2 108,5
Somogy 106,0 108,0
Békés 105,1 107,7
Jász-Nagykun-Szolnok 105,0 107,3
Borsod-Abaúj-Zemplén 105,9 107,1
Heves 107,3 106,7
Nógrád 102,7 106,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg 103,3 106,3
Pest 106,2 106,3
Csongrád 105,0 105,9
Hajdú-Bihar 105,9 105,9
Komárom-Esztergom 103,9 105,5
Vas 104,1 105,5
Baranya 103,4 105,1
Tolna 104,1 104,7
Zala 101,9 104,3
Budapest 103,8 104,1
Bács-Kiskun 103,5 103,9
Győr-Moson-Sopron 105,1 103,4
Ország összesen 105,6 106,6
KSH, változás, kiigazítatlan volumen index, előző év: 100%

A budapestiek a legtöbbet, a szabolcsiak a legkevesebbet engedhetik meg maguknak a boltban

A boltos költekezés területi különbözőségeit számos ok befolyásolja. Nyilván a döntő a hó végi boríték vastagsága, de tudott, hogy ebben is vannak kisebb-nagyobb különbségek az egyes földrajzi térségek között. Számít a gazdasági fejlettség, vagy az idegenforgalom, turizmus súlya, a nagyobb településeknél a környékről oda munkába járók költekezési kedve, a közlekedési viszonyok, a településszerkezet, vagy éppen a határközeliség.

Érthető, hogy az egy lakósra jutó költekezésben az ország közepe a legerősebb, Budapest az első, Pest megye a harmadik, nyilván a fővárost övező bevásárlónegyedek jóvoltából is, amelyek döntő részben az autós bevásárlásokra épültek. Nem meglepő az sem, hogy az iparilag fejlett Győr-Moson-Sopron lakói a sorban a második legnagyobb költekezők. Az éves szinten legalább milliót költők tábora nem is csekély, hiszen a fővárossal együtt a megyék felét magában foglalja.

Békés, Borsod, Nógrád és Szabolcs azok a területek, ahol 2018-ban 0,8 millió forint alatt volt az egy lakósra jutó boltos költekezés, vagy megfordítva, a vásárlás értéke. Ennek is megvannak a gazdaságtörténeti okai, melyek távolabbi időszakra is visszanyúlnak. A növekedés tempójában viszont már a középmezőnyben vannak, így hátrányuk valamelyest mérséklődött is: 

térség boltos forgalom lakosság száma egy lakósra jutó forgalom
Budapest 2.496 milliárd 1,75 millió 1,426 millió ft
Győr-Moson-Sopron 590 milliárd 462 ezer 1,278 millió ft
Pest 1.551 milliárd 1,262 millió 1,229 millió ft
Zala 316 milliárd 271 ezer 1,168 millió ft
Vas 279 milliárd 253 ezer 1,104 millió ft
Veszprém 374 milliárd 341 ezer 1,096 millió ft
Fejér 450 milliárd 417 ezer 1,079 millió ft
Komárom-Esztergom 310 milliárd 297 ezer 1,044 millió ft
Jász-Nagykun-Szolnok 421 milliárd 371 ezer 1,134 millió ft
Csongrád 427 milliárd 400 ezer 1,068 millió ft
Somogy 312 milliárd 304 ezer 1,028 millió ft
Bács-Kiskun 507 milliárd 506 ezer 1,003 millió ft
Baranya 359 milliárd 364 ezer 986 ezer ft
Heves 289 milliárd 296 ezer 975 ezer ft
Tolna 205 milliárd 219 ezer 935 ezer ft
Hajdú-Bihar 487 milliárd 530 ezer 920 ezer ft
Békés 298 milliárd 338 ezer 882 ezer ft
Borsod-Abaúj-Zemplén 545 milliárd 648 ezer 840 ezer ft
Nógrád 140 milliárd 191 ezer 732 ezer ft
Szabolcs-Szatmár-Bereg 338 milliárd 558 ezer 606 ezer ft
Ország összesen 11.219 milliárd 9,778 ezer 1,147 millió ft
KSH, 2018., boltos forgalom értéke: milliárd forint, ország összesen: online értékesítéssel együtt, lakosság száma: ezer fő, egy lakósra jutó vásárlás: millió, vagy ezer forint

(blokkk.com, 2019. március 13.)

 

Ha több a pénzed, még a turkálóban is többet költesz

2018-ban negyedével többet cipekedtek a háziasszonyok a boltos vásárlásokból hazatérve, mint 2015-ben, ennyivel nőtt a boltos vásárlások mennyisége (kilóban, méterben, literben, darabban, tehát változatlan áron számolva). De közben át is alakult a költekezés szerkezete. A legnagyobb összeggel és ütemben az iparcikkes vásárlások nőttek. De hízott az illatszerek, a tartós javak és még a turkálók piaca is.

Régi szabály, amióta a boltos világ létezik, hogy ha több a családok pénze, többet is költenek a boltokban, különféle szolgáltatóhelyeken. Az elmúlt néhány esztendőben megugrottak a bérek, keresetek, nőtt is a családi költekezés. A háztartások összes fogyasztási célú kiadása ötödével emelkedett 2015-2018 között (mennyiségben, volumenben), de ezen belül a boltos vásárlás már 25%-kal.

Az egyes áruterületeket nézve azonban már eltért a növekedés üteme. A boltos vásárlások legnagyobb ütemben az iparcikkes boltokban emelkedtek, 37%-kal a vizsgált időszakban (2015-18 között). Ez 977 milliárd forint többletet hozott ezeknek a boltoknak a konyhájára, azaz a pénztárgépébe, mivel most már az online adatokból dolgozik a statisztika.

Üzemanyagra sem sajnálták a pénzt az autósok, hiszen itt 30% volt a piac növekedése (literben számolva), persze erős árhullámzás közepette. 2015-ben és 2016-ban nagyot estek az üzemanyag árak (10-10%-os átlagos nagyságrendben), jócskán 400 forint alá csúsztak, ami egy lélektani határ. Ezt követően volt ugyan 2017-ben és 2018-ban egy 7-7% körüli emelkedés, de fogyott szépen az üzemanyag is, 427 milliárd forinttal hizlalva a költekezés értékét.

Az élelmiszeres boltok is több bevételt könyvelhettek el, de itt szerényebb volt a mennyiségben számolt növekedés, 15%, a vizsgált esztendőkben együttesen. De értékben azért kicsúszott itt is 800 milliárd forint kiadási többlet, amihez hozzátartozik az élelmiszerboltos piacon mért áremelkedés is. Az infláció élelmiszereknél 2015-18 között együtt számolva közel 9%, a szeszesital, dohányáruk körében pedig már 17% volt. Ez a költekezés értékét felfelé, a vásárlások mennyiségét visszafele húzta. A ruházat, tartós iparcikk körében egyébként az 1%-os sávon belül mozogtak az árak, fel, vagy éppen lefele.

Az előbbiek nyomán az iparcikkek súlya megemelkedett a boltos költekezésben:

boltos világ 2015 2016 2017 2018 2015/2018
élelmiszerbolt érték 4.301 4.669 4.736 5.101 + 800 md.ft
változás +4% +2,9% +2,9% +4,1% +15%
iparcikkes boltok érték 3.240 3.496 3.827 4.217 + 977 md.ft
változás +7,4% +7,2% +8,6% +9,3% + 37%
benzinkút érték 1.475 1.438 1.640 1.902 + 427 md.ft
változás +7,1% +5,1% +7,1% +7,5% +30%
bolti kisker összes érték 9.016 9.402 10.203 11.219 + 2.203 md.ft
változás +5,8% +4,8% +5,6% +6,6% +25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, kiigazítatlan volumenindex, 218/2015: kerekített indexadatok

A leggyorsabban a webáruházak növekedtek az elmúlt években, ahol 2018-ban 30% volt a bővülés üteme, a korábbi években is hasonló mértéket mutatott a statisztika. A ruházati boltok fékeztek, itt 2015-ben 12%, 2018-ban már csak 2% volt a növekedési ütem.

A tartós cikkek költekezésében lassan lépdeltek előre a családok, 2015-ben még nem mozdult ez a piac, de 2018-ban már 7% volt a növekedési ütem.

Illatszerre sohasem sajnáltuk a pénzt, itt ugyan hullámzott a vásárlás növekedési mutatója, de végig jelentős volt a piacbővülés üteme, hol 10% felett, hol alatta mozgott, 2018-ban 7% volt.

És 2018-ban 3%-kal nőtt a turkálók forgalma is, összességében sem esett vissza a használt cikkek vásárlása.

(blokkk.com, 2019. március 7.)

 

Rekordot is hozott az online kassza

A statisztikában. A KSH most már beépítette a boltos kiskereskedelem mérésébe az online kasszarendszer adatait. Így a 2018-as boltos világ a korábban számolt 6%-kal szemben 6,6%-kal nőtt. A kasszapénz - a folyóáras bevétel - viszont a korábban becsültnél némileg kevesebb lett. Most már csak havonta egyszer lesz kisker statisztika, ami azért nem volt rossz eddig sem.

És erősen indult 2019 is, hiszen januárban 5,4%kal nőtt a boltos kiskereskedelem az előző év elejéhez képest. De ne feledjük, a korábbi 2018-as esztendő 9,7%-kal indult januárban és ebből lett éves szinten 6,6%.

Na de az online kasszahatás a statisztikában: felhúzta a növekedés ütemét

A KSH eddig egy egységes uniós módszertan alapján meghatározott boltos kör adatszolgáltatása nyomán becsléssel határozta meg a kiskereskedelmi forgalom adatait. Most már az online kasszaadatokat felhasználva számol, amihez hozzátartozik, hogy minden apróságra azért nem adnak választ a nyugtaadatok.

A folyóáras kiskereskedelmi adatsorban 2015-től évente 260 milliárd forintnyi eltérés van a régi és az új rendszer között, kivéve 2018-at, amikor ez valamennyivel kisebb lett. A nagyságrendet tekintve ez 2-3%-os eltérés a becslésben, ami a statisztikai világában jó eredménynek számít:

folyóáras adatsor
2014
2015
2016
2017
2018
régi
8.949
9.278
9.668
10.465
11.435
új
8.949
9.016
9.402
10.203
11.219
eltérés
.
- 262
- 266
- 262
- 216
KSH, érték: milliárd forint

A boltos világ növekedési mutatóiban csak az utóbbi két esztendőben, 2017-ben és 2018-ban tértek el a régi és az új módszertan szerinti adatok, ami az utóbbi év piacbővülését dobta meg érzékelhetőbb mértékben. Ebben a viszonylatban a 0,6%-os többlet már a növekedés nagyságrendjét is feljebb tolta némileg, de ennél nagyobb baj ne legyen: 

változás mutatók
2014
2015
2016
2017
2018
régi
105,2
105,8
104,8
105,4
106
új
105,2
105,8
104,8
105,6
106,6
KSH, kiigazítatlan volumenindex, érték: százalék 

Így némi ráncfelvarrással most már pontosabb adatok jönnek a boltos világból. És hogy miért 2015-től: erre az időszakra épült ki az online kasszarendszer.

(blokkk.com, 2019. március 5.)

 

Faljuk a mobiltelefont: ez az ajándéksláger

A legfrissebb statisztika szerint is szépen hízott a boltos világ 2018 első három negyedévében. És már ebből is tudni, hol keresik karácsony előtt a vásárlók a legnépszerűbb ajándékokat. Beletúrtunk az ajándékkosarakba és más jelek, például a fekete péntekes akciós vásárlások is azt mutatják, hogy az ajándéklistákon toronymagasan vezet a mobiltelefon. De lesz sok más, nem csak műszaki cikk, hanem játék, könyv, kozmetikum, vagy ruhadarab is a fa alatt.

Az előrejelzések és az eddig megismert statisztika szerint 6% feletti tempóban nő 2018-ban a boltos világ, az eladott árumennyiséget nézve, szaknyelven volumenben, úgy egyébként ez darabot, kilót, métert, litert és minden más mértékegységet is jelent, tehát kiszűrve az árváltozásokat. Hát most félretettük a szűrőt, és azt néztük, az egyes árucsoportoknál mennyi pénzt hagytak a vásárlók a boltok pénztáraiban, egyébként ebben az adatban a webáruházak is benne vannak.

Sorba is állítottuk a családok költekezését, de nem a vásárlások értékét, hanem a növekedés ütemét néztük. Nyilván ez egyik mutatója a kedveltségnek, népszerűségnek is.

A kótya-vetye világ topja a mobiltelefon

A költekezések növekedési ütemének lajstroma alapján 2018-ban a legnépszerűbb boltos portéke a mobiltelefon. Az előző évhez képest másfélszeresére ugrott a vásárlások értéke, ami több árulkodó jelnél. Ehhez képest a többi műszaki cikk jókora lemaradásban van a piachízlalás ütemében, de azért sok panaszra itt sincs ok, hiszen megközelíti a 20%-ot az eddigi növekedés üteme is. És a tapasztalat az, hogy az első három negyedévet követően a negyedik más csak jobb szokott lenni.

Az élbolyban tanyáznak a kozmetikumok is, amiben nincs meglepetés, ajándéknak is népszerű a termékcsoport.

Az évközi arányokat nézve ugyanakkor nem tűnik ki, hogy mennyire népszerű ajándék a játék és a könyv. Sajátossága ennek a két piacnak viszont, hogy az éves forgalom több mint fele a karácsonyhoz kötődik. Ebből is következik, hogy lusta időszak az év első kilenc hónapja, így ebben a körben a kivétel erősíti a szabályt, más adatok szerint karácsony előtt itt is folyik a pénz a pénztárcákból.

2018 boltos növekedési topja a következő:

boltos világ (január-szeptember) 2017 2018 változás
telefon 57 85 + 49%
tartós elektromos háztartási gép 77 91 + 18%
elektromos háztartási kisgép 50 59 + 18%
kozmetika, testápolás 283 333 + 18%
híradástechnika 56 65 + 16%
játék, sportszer, hobbi 103 117 + 14%
számítógép 68 76 + 12%
óra, ékszer 24 27 + 12%
ruházat 403 454 + 13%
lábbeli, bőrdíszmű 163 169 + 4%
könyv, újság, papíráru 98 96 - 2%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első három negyedév

A boltos ajándékkosár

Az előbbiekből kiindulva, de azért mást is figyelembe véve összeállítottuk 2018 ajándékkosarát, ami a következőket rejti magában, azzal, hogy azért még sok más is a fa alá juthat, hiszen az ajándékozási ötletek tárháza végtelen:

2018 karácsonyi ajándékkosara
kozmetikum 15
ruházat 20
játék 25
könyv 25
műszaki cikk 35
Forrás: KSH, különböző felmérések, előrejelzések

Így előreláthatóan jóval többe fog kerülni a karácsonyi ajándéközön 100 milliárd forintnál. Tudjuk persze, hogy az így kikerekedő átlag mögött jókora különbségek is vannak, amit jeleznek például a boltokban is szervezett különféle támogatási akciók, a civil szervezetek segítségével. Nem mindenkinek futja ajándékra, ezért is fontos ez a fajta segítség is.

Tarol a techvilág: eddig is így volt

Úgy egyébként az elmúlt évek irányzatai összességében is azért azt is jelzik, hogy a korszerű techcuccok húzzák leginkább a boltos vásárlásokat, nem csak karácsonykor. Ezzel egyidejűleg pedig át is alakul a boltos világ áruszerkezete, belső összetétele, hiszen a fő árucsoportokat nézve az iparcikkek piaca gyorsabb ütemben nő az élelmiszer vásárlásoknál:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
telefon
51
54
61
70
83
+ 63%
bútor, műszaki cikk
98
111
125
142
159
+ 62%
sportszer, játék
97
116
128
139
155
+ 60%
ruházat
488
579
341
669
736
+ 51%
kozmetika, testápolás
272
316
341
383
404
+ 49%
teljes kiskereskedelem
8.514
8.949
9.278
9.668
10.426
+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. december 17.)

 

Ajándékvásárlás: az utolsó három nap

amikor szétverjük a boltokat. Az ajándékvásárlás csúcsa az arany hétvége, amibe a péntek, a hagyományosan legerősebb vásárlási nap is belelóg. A bevásárlás fő színtere még mindig a hagyományos bolt. A webáruház súlya azonban már 15% az iparcikkes vásárlások mellett. Jóval 100 milliárd felet lesz az ajándékvásárlás.

Szépen nőnek a bérek, keresetek, 10%-nál még mindig nagyobb ütemben. Ez látszik is a boltos világban, ahol pedig 6% feletti a növekedés. És ez azt is jelzi, hogy az év végi ajándékvásárlás is nagy lendülettel száguld, ezt már előzetesen jelezte a black friday rohama is. Arany hétvégén pedig  elmegy majd vagy 150-200 milliárd forint, de be kell vallani, ezt nehéz megbecsülni.

A boltos ajándékkosár

Számos előrejelzés latolgatja, mennyit is költenek a családok a karácsonyi ajándékokra. Ezt persze a boltosok is igyekeznek már előre felmérni, hiszen készülniük kell. Így számadás akad bőven, amiből összeállítható 2018 boltos ajándékkosara. Persze az ajándékozási ötletek tárháza végtelen, így sok minden más is lesz a fa alatt:

2018 karácsonyi boltos ajándékkosara
kozmetikum 10
ruházat 20
játék 25
könyv 25
műszaki cikk 30
Forrás: céges beszámolók, különböző felmérések, előrejelzések

Csúcson az arany hétvége

Az arany hétvége most különösen erős lesz. Egyrészt közvetlenül megelőzi az ünnepnapokat, másrészt az időjárás, valamint a decemberi munkanapcserék, amikor szombaton is dolgozni kellett, erre a hétvégére terelik a vásárlásokat.

De hát nyilván nem véletlen, hogy az év legerősebb hónapja a boltos világban a december. Ami nem kevés, egy 150 milliárdnyival több folyt ki a zsebekből már korábban is decemberben a megelőző hónapok költekezéséhez mérten, hiszen ment a pénz ajándékokra és az ünnepi asztalra valókra. A decemberi csúcsok a januári boltos forgalom másfélszeresét is elérték már eddig:

boltos világ év végén 2014 2015 2016 2017 2018*
december  909  957  1.003  1.072  1.180-1.200
KSH, érték: milliárd forint, teljes bolti kiskereskedelem,
folyóáras adatok, */: várható

A vásárlások fő színtere még mindig a hagyományos bolt

A hagyományos iparcikkes boltok körében 30%-kal nagyobb a várható decemberi költekezés az öt évvel korábbinál, a webáruházakat most nem számítva ide. És 10%-os növekedés várható az előző év végéhez képest: 

boltos világ év végén
2014 2015 2016 2017 2018*
december 339 364 366 394 430-435
KSH, érték: milliárd forint, iparcikkek értékesítése, webáruházak nélkül, */: várható

Rakétasebességgel száguld a webpiac, 2018-ban 25% körüli a növekedés. Ami egyébként kisebb a korábbi évekénél, de túl sokat nehéz panaszkodni erre. Arany hétvégén házhoz szállítást kérni a webáruházakban reménytelen vállalkozás, de az átvevőpontok, ha boltban vannak, talán még elérhetők.

Kiindulva abból, hogy a webáruházi vásárlások döntő része jelenleg különféle iparcikk, így ezt összemérve a hagyományos iparcikkes boltok forgalmával, azok 15%-át közelíti már a webvásárlás éves szinten Magyarországon (a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül 4-5% között mozog részaránya). December lesz itt is a csúcs, azzal, hogy a novemberi black friday sorozat erős év végét hozott a webáruházak konyhájára:

boltos világ év végén
2014 2015 2016 2017 2018*
november 20 25 36 46 58-60
december 26 30 40 51 63-65
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, */: várható

Bejgli, halászlé, szaloncukor

Az élelmiszerboltokban lesz a legnagyobb sorállás arany hétvégén, fog is nőni szépen a költekezés decemberben:

boltos világ év égén
2014 2015 2016 2017 2018*
december 426 450 471 497 530-535
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerboltok forgalma, */: várható

(blokkk.com, 2018. december 21.)

 

Megkezdődött a decemberi boltos hadjárat

Mert három hét múlva karácsony. És jön a szokásos sorállás is, de messze nem a Tesco miatt, hanem mert sok a pénzünk, és minden boltban kevés az eladó. Elmegy vagy közel ezerkétszáz milliárd a boltokban, úgy mindenre decemberben. Az ajándékok nagyját decemberben és a hagyományos boltban vesszük. Egyébként szép-szép volt a Black Friday, de csak egy erős bemelegítés, hiszen a boltos költekezés csúcsa magasan a december lesz, és a hagyományos boltban. Valószínűleg a weben is a december lesz a legerősebb hónap.

Sorállás persze lesz, hiszen évek óta kevés az eladó a boltokban. A kirakatokban manapság kétféle kiírást látni, az egyik a karácsonyi bevásárlásra buzdít, a másikon pedig eladót keres a bolt. De mindegyik keres, szinte kivétel nélkül, legfeljebb nem írja ki.

Arany, ezüst bronz hétvégék: jön a java, a decemberi pénztárcapusztítás a boltokban, a Black Friday csak bemelegítés volt

Bronz, ezüst, arany hétvégék: viszik a pénzt rendesen, de a hétköznapok is, hiszen hosszabb ideig tartanak nyitva a boltok decemberben. Kell is, mert ömlik a pénz ajándékokra és az ünnepi asztalra valókra.

A statisztikából is kitűnik, hogy év vége felé, októberben és novemberben azért még sokat lustálkodnak a vásárlók és a teljes novemberi költekezés - hiába a sok Black Friday - összességében nem nagyobb az októberinél. Persze az elmúlt években azért záródott az október-november hónapok ollója, de az igazi megugrás az év utolsó hónapjára maradt. Ami nem kevés, egy 150 milliárdnyival több folyik ki a zsebekből decemberben a megelőző hónapok költekezéséhez mérten:

boltos világ év végén 2014 2015 2016 2017 2018*
október  811  825  853  925  1.010-1.015
november  774  800  843  925  1.010-1.015
december  909  957  1.003  1.072  1.175-1.180
KSH, érték: milliárd forint, teljes bolti kiskereskedelem,
folyóáras adatok, */: várható

Az pedig már megszokott, hogy az előző évhez képest is nő a boltos költekezés. 2018-ban előreláthatóan 30%-kal több pénzt hagyunk a boltok pénztáraiban, mint öt esztendővel korábban.

Ömlik a pénz ajándékokra a boltokban

Az ajándékvásárlás terepe az iparcikkes bolt, például műszaki cikk, ruházat, könyv, játék. Könyvből és játékból az éves értékesítés nagyobbik fele karácsonyra jut. Most úgy néztük a statisztikát - némi módszertan szükséges -, hogy az iparcikk adatokból leszedtük a webáruházak forgalmát (a statisztikában az iparcikkes forgalomnak része a webáruházi értékesítés).

Ebből az kerekedik ki, hogy a különféle iparcikkekre mintegy 70 milliárd forinttal többet költünk decemberben, mint novemberben, a különbség zöme pedig ajándékvásárlás. De ajándékokra ennél sokkal többet költenek a családok, hiszen van, aki a weben veszi meg (az ebben a számban előbbiek miatt nincs benne), ráadásul már novemberben, sőt, az ajándék bármi más is lehet, amit nem boltban veszünk meg, például egy utazási utalvány, vagy színházjegy, mindezek összege túllépheti a 100 milliárd forintot. Ez családonként 28-30 ezer forintot jelent átlagosan. (Sokféle érdekes felmérés jelenik meg egyébként a karácsonyi ajándékvásárlásról, de oda kell figyelni arra, kiket is kérdeznek meg.)

Az iparcikkes boltok körében is 30%-kal nagyobb a decemberi költekezés az öt évvel korábbinál:

boltos világ év végén
2014 2015 2016 2017 2018*
október 276 292 302 330 360-365
november 266 285 299 328 360-365
december 339 364 366 394 430-435
KSH, érték: milliárd forint, iparcikkek értékesítése, webáruházak nélkül, */: várható

A web egyenlőre csak kistestvére a hagyományos boltnak, de azért cseperedik szépen

Rakétasebességgel nő a webáruházi vásárlás Magyarországon is, 2018-ban negyedével nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Ezt megelőzően még nagyobb volt a növekedés üteme.

De ezzel együtt is a webáruházi piac (a hagyományos bolti forgalom áruösszetételével azonos körben, tehát a különféle szolgáltatások, például szállás-, vagy pizzarendelés nélkül) decemberben 6%-a lehet a teljes bolti kiskereskedelemnek (ez csak a decemberi súly).

Az ajándékvásárlás zömét adó hagyományos bolti iparcikkes forgalomhoz mérve viszont a webáruházi költekezés súlya már nagyobb, december hónapban 15% lehet előreláthatóan.

Mindez pedig azért - a súlyok alapján - azt jelenti, hogy az ajándékok nagyobb részét a hagyományos boltokban veszik meg a vásárlók, hiszen a novemberi Black Friday akciósorozatban nyilván nem csak ajándékokat vásároltak a családok.

A blokkk.com azzal számol, hogy 2018-ban a decemberi webáruházi költekezés a hagyományos bolti árukörben (napicikkek, iparcikkek körében) decemberben az elmúlt évekhez hasonlóan több lesz, így a webes ajándékvásárlás is feltehetően nagyobb súlyt kap az év utolsó hónapjában:

boltos világ év végén
2014 2015 2016 2017 2018*
október 17 22 27 35 43-45
november 20 25 36 46 58-60
december 26 30 40 51 63-65
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, */: várható

A november-december közötti olló persze zárulhat, de azért a Black Friday akciókkal óvatosan is kell bánniuk a webáruházaknak, hiszen az elérhető nyilvános adatok szerint a legnagyobbak vagy veszteségesek, vagy csökken az eredményük.

Csokoládé, bejgli, halászlé, pezsgő: szaporázhatják az élelmiszerboltok

Decemberre jut az ünnepi alkalmakból bőven, hiszen a mikulás, a karácsony és a szilveszter olyan alkalmak, amikor a gyermekcipők ablakba rakásától kezdve a csillagszóró gyújtáson keresztül a szilveszteri tűzijátékig lehet enni, inni az ilyenkor szokásos édességekből, finomságokból, és persze innivalókból.

Nem is csoda, hogy az élelmiszerboltok vannak legtovább nyitva karácsonykor is, hiszen az ünnepi ételekhez valókból a legfrissebbeket inkább későn, mint előbb tanácsos megvásárolni.

Lódul is nagyot decemberben az élelmiszervásárlás, nem is sok hiányzik ahhoz, hogy az ünnepi élelmiszer költekezés értéke megközelítse a 100 milliárd forintot - most éppen 95 milliárd körül jár az év utolsó hónapjának megugrása:

boltos világ év égén
2014 2015 2016 2017 2018*
október 364 377 386 412 440-445
november 349 362 375 406 435-440
december 426 450 471 497 530-535
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerboltok forgalma, */: várható

Nyitvatartás: nem marad ki semmi

December 24-én nem kell bezárniuk a boltoknak legkésőbb 12 órakor, ahogyan a szakszervezet szerette volna (elmélkedve azon, hogy ha már a gyertyagyújtás hétfői napra esik, akkor előtte amúgy is arany hétvége lesz, sok-sok idővel bevásárolni). De hát a kormány jobban ismeri a vásárlókat a szakszervezetnél, ezért maradt minden a régiben (mert vannak azért mindig szép számmal vásárlók, akik az utolsó nap utolsó pillanataira is hagynak bevásárolni valót az ünnepekre, jövőre és a rákövetkező esztendőkben pedig már nem hétfő a karácsony napja).

De azért nem árt odafigyelni a nyitvatartásra, mert a boltok is jobban ismerik a vásárlóikat a szakszervezeteknél, és némelyik már ki sem nyit december 24-én arra a fél napra, egyszerűen azért, mert az ő vásárlói akkor már nem vásárolnak. De a többség azért nyitva lesz. Az az eladó, pénztáros, árufeltöltő pedig, akinek nem kell december 24-én dolgoznia, nyilván örül ennek - és megy bevásárolni, mert ha valakiknek ilyenkor kevés az idejük bevásárolni, a boltos dolgozók bizony közéjük tartoznak. 

Beindultak a karácsonyi vásárok is, és nem marad el az ünnepeket követő csere-bere, amikor a nem tetsző, vagy kétszer is megkapott ajándékokkal a hónuk alatt állnak ismét sorba a vásárlók a boltokban.

Készülnek persze az ügyeskedők is, így karácsonykor sem árt figyelni az árakat, kapunk-e nyugtát, és készülnek a zsebtolvajok is, kihasználva a nagy tömeget. A webáruházi vásárlók pedig izgulhatnak, megérkezik-e időben az ajándék, ha csak már meg nem vették valamelyik Black Friday akcióban. Úgy egyébként nagy ünnepi akciók nem lesznek, hiszen megy a bolt így is, legfeljebb az ünnep előtti utolsó pillanatokban szórnak ki valamit olcsóbban a boltosok. De ez alól a webáruházak kivételek, hiszen körükben olyan éles a verseny, hogy még karácsony előtt is csalogatják magukhoz a vásárlót - nyilván a másik webáruház elől, nincs az évnek webes akció nélküli napja. 

(blokkk.com, 2018. december 3.)

 

Földön, felhőben: Black Friday, még a turiban is

A kettéfűrészelt Black Friday második fordulója erősebb lesz. Akik egy héttel előbb belevágtak, most ismételhetnek. A turkáló sem marad ki a sorból. Háromszorosára ugrott ugyan a novemberi webáruház, de az ajándékok nagyját decemberben vesszük meg, amiben a hagyományos boltok vastagon tarolnak. A Black Friday brutális akcióözöne pedig a fordítottját sugallja, de a statisztika mást mutat.

A Háda is meghirdette a maga Black Friday akcióját, így most már teljes lesz a kör november 23-án. A boltok nagyágyúi is beszállnak, így az Aldi (igaz, ő a változatosság kedvéért Black Thursday-t, csütörtököt hirdet, de hát volt már red is a Media Markt jóvoltából), az Auchan, a Lidl, vagy a Tesco. Természetesen jönnek a többiek is, például a H&M, C&A, Orsay, New Yorker, Replay, Hervis, de a Praktiker sem akar lemaradni.

A Mediamarkt, Euronics, Notebook.hu ismétel, az eMAG most gyújtja be akciós gyújtóbombáit. Az E-Digital pedig hiába szalad előre évek óta (bár nyilván ő tudja, miért), nem állhat le az akciózással, különben nem az ő emléke marad meg a vásárlók fejében az igazi decemberi nagybevásárlásban. Mert az még nem változott, december az igazi ajándékvásárlási időszak.

A sok Black Friday, a két nagy robbanás, az akciósorozat az egész novembert beborítja, hiszen például a Mall.hu nem aprózza el, egész hónapra hirdette feketepéntekes leárazásait. Az Alza sem vacakol sokat, ő egy két hetes Black Friday időszakkal mindkét kitüntetett napot áthidalja.

Azért a boltosoknak számolniuk kell, minek és mennyire engedhetik le az árát. Meg is kell élniük valamiből, amihez azt is el kell adni, ami nincs leárazva. Így aki elszámolja magát, az még pórul is járhat, hiszen az akciós termékeit ugyan elkapkodják, de ha a többi nem fogy, akkor könnyen bajba kerülhet. És figyel a fogyasztóvédelem és a versenyhatóság is, hiszen a leárazásnak vannak szabályai is, bár a vásárlók szemfülessége, nem utolsósorban a vásárlók könyvét jócskán lepipáló közösségi oldalakkal, sok mindent felülír.

Néhány bolt pedig már melegít a decemberi arany, ezüst, bronz hétvégékre, mivel a Black Friday idején hagyományos boltjában hosszabb lesz a nyitvatartás.

És amivel továbbra is számolunk a webpiacon:

webpiac 2014 2015 2016 2017 2018*
november
54%
20 
md ft
28%
25
md ft
39%
36
md ft
28%
46
md ft
25%
58-60
md ft
december
57%
26
md ft
18%
30
md ft
32 %
40
md ft
26%
51
md ft
23%
63-65
md ft
KSH, érték: %, előző év azonos időszakához képest, változatlan áron, tehát mennyiségben, volumenben, valamint milliárd forint, forgalom, */: előrejelzés

Ajándéközön a boltból: december az igazi, így nem árt a helyére tenni a webet

A kizárólag, vagy döntő részben a webáruházból élő boltosok számára a webes világ a döntő. Ide tartozik például az E-Digital, a Mall.hu, az eMAG, vagy az Alza.hu. A többiek vegyesen ügyködnek webáruházaikban és a weben, de nyilván az utóbbi csatorna rakétasebességgel nő náluk is. Például a Media Markt webáruháza egy év alatt megkétszerezte forgalmát, de azért bevételének háromnegyed a hagyományos boltjaiból jön. Nem tudni például a Tesco, az Auchan, vagy például az Euronics webes adatait, már többször is felvetettük, hogy a webáruházak nagyon is szégyenlősek, ha a piacukról kell vallani. Így nagyobbrészt azok webadata ismert, akiknek magyar bejegyzésű a webáruházuk és önálló (például Mall.hu, Media Markt), vagy nem titkolóznak (például Praktiker, Libri, Tchibo).

A brutális reklámözön nyomán úgy tűnik, mintha minden család a novemberi Black Friday akciókban venné meg a karácsonyi ajándékot. Ez nem egészen így van, sőt, hiszen egyrészt összességében a november lusta időszak a boltos világban. Októberhez képest novemberben - tessék kapaszkodni - az elmúlt években kivétel nélkül kisebb volt a teljes kiskereskedelmi forgalom. Tény ugyanakkor az is, hogy ezen belül az iparcikkek forgalma az elmúlt két esztendőben, 2016-ban és 2017-ben már nőtt novemberben a megelőző októberhez képest, ami a webáruházak nyomulásának, a Black Friday akcióknak is köszönhető.

A web súlya ugyan nőtt az elmúlt években decemberben is, önmagában rakétasebességgel emelkedett az év utolsó hónapjában a növekedés ütemét nézve, de a részaránya azért még annyi, amennyi, a teljes iparcikk vásárlásokon belül:

decemberi boltos világ 2014 2015 2016 2017 2018*
iparcikk 364 394 407 445 485-490
web 26 30 40 51 63-65
web súlya 7% 8% 10% 11% 13%
KSH, érték: milliárd forint, decemberi hónapok, */: előrejelzés

(blokkk.com, 2018. november 20.)

 

Kettéfűrészelt Black Friday: álnéven is kell akciózni

Legalább kétszer kell akciózni. Hiába ugrott neki a vásárlóknak egy héttel korábban a Black Friday akciókkal  a nagy webáruházak egyik csoportja, a másik vastagon követte őket. Igaz, más néven. Jöhet a második nagy durranás november 23-án, de ott is be kell szállnia mindenkinek. Annak is, aki korábban már elsütötte a maga Black Friday lövegét. És a vásárlók már annyira megszokták az év minden napjára jutó webakciókat, hogy kemény küzdelem a fillérjeik kiéneklése a pénztárcájukból. Ami jó vaskos, így nem is olyan biztos, hogy olyan nagyon, de nagyon sürgős a novemberi nagybevásárlás. Főleg azért, mert az ajándékozási időszak költekezésének 90%-a a hagyományos boltoknak jut.

Egyáltalán nem biztos, hogy érdemes volt kapkodni a sok Black Friday akcióval, hiszen aki előbb lőtte el puskaporát, azt vagy ugyancsak Black Friday, vagy valami Black Friday pótlóval követték a versenytársak. A nagyok szinte kivétel nélkül.

Kíméletlen a webáruházak versenye, az év minden napján hirdetnek akciót, enélkül úgy tűnik, be is zárhatnának. A Black Friday táncrendjét egyébként pont a legnagyobb webáruház, az E-Digital pörgette meg, hiszen ő már évek óta egy héttel előbbre hirdeti meg saját kitüntetett Black Friday napját. Volt, aki egyszerűen csak követte, főleg az E-Digitalhoz hasonlóan legnagyobb súllyal az elektromos, és informatikai cikkeket árusító webáruházak, például a Euronics, a Notebook.hu, vagy az Electronic Star, ráadásul előbbi kettő még hozzá is csapott néhány napot a hétvégéből a Black Friday péntekéhez. És az E-Digital legnagyobb versenytársa, a toplitás második helyezett Media Markt is benyomott egy Black Friday akciócsomagot a webáruházában, bár ezen látszott, hogy tartalékol az igazi nagy napra, november 23-ra.

Egy másik webes nagyágyú, az eMAG pedig a gyorsan lépők Black Friday-e előtt beharangozta a maga november 23-i Black Friday akcióit. De lehet, hogy ez kevés, ha a másik webáruház előbb nyomja le a nagy akciós napját, ezért az eMAG más néven nyomta meg a leárazás gombját az előre sietőkkel egy időben, ügyelve arra, hogy legyen ellensúlya az egy héttel korábban indítókkal szemben.

Kettéfűrészelt Black Friday: a vásárló csak kapkodja a fejét

Miután sikerült kettéfűrészelni a Black Friday napot, sőt, volt, aki nem aprózta el, hiszen a Mall.hu egész hónapban nyomja ezen a címen leárazásait, adódik a kérdés, mit szól hozzá a vásárló.

A vásárló véleménye a vásárlás, az, hogy vajon rohant-e már november 16-án a számítógépe billentyűzetéhez szorgosan nyomogatni a rendelés gombot, vagy kivár még egy hetet, vagy éppen csak pár napot. Nyilván, ha már korábban kinézett magának valamit és azt megtalálta leárazva, vagy számára csábító akcióra lelt, akkor vásárolt.

Az egyes webáruházak természetesen fillérre pontosan látják a nap végén, miből mennyi és mennyiért fogyott.

De hát tudjuk, hogy a webáruházak többsége szégyenlős, és elsősorban weblapja látogatottságáról, esetleg vásárlások számáról, vagy kosárértékről beszél a nyilvánosság előtt, amiből viszont semmit sem lehet kihámozni arról, mennyi bevételre tett szert. Egyenlőre az eMAG az egyetlen kivétel a nagy webáruházak közül, mely elárulta eddig, mennyit is csöngetett a kasszája a Black Friday napján. Az E-Digital csak annyit mondott, mennyi engedményt, hány milliárd forintot enged át a vásárlóknak.

A sok Black Friday haszna: több az akció, de pont emiatt az árbevétel már nem nő annyira

Végül a legalább két Black Friday nyomán összességében több akciót kell nyomniuk a webáruházaknak, mintha egy napra összpontosulna a karácsonyi ajándékvásárlás nyitánya. A hivatalos statisztika pedig azért annyit majd elárul, hogy az egész novemberben a sok-sok Black Friday nyomán milyen ütemben nőtt a webáruházak forgalma, a november lepipálta-e a decembert, akár a növekedés ütemét, akár a bevételt nézve.

Nos, több évre visszatekintve először is az rajzolódik ki feltűnően, hogy a webáruházak növekedésének üteme novemberben, decemberben és éves szinten is lassult (de azért nincs ok a fanyalgásra), bármely időszakot nézzük.

A következő, hogy növekedési ütemben felülkerekedett a november a decemberhez képest, de az éves mérleget még nem tudta minden esztendőben lepipálni. Ugyanakkor a növekedési ütemekben a két hónap között egyre kisebb a különbség. Ez a növekedési mutató azonban az árváltozásokat kiszűrő jelzőszám, tehát nem a kasszában hagyott pénz változását, hanem a mennyiség, volumen növekedését mutatja.

És a webáruházak kasszáiban csilingelő pénzt nézve az olló nem nagyon akar csökkenni a november és a december között (4-6 milliárd forint között mozgott eddig). Ennek egyik oka egyszerűen az, hogy lehet egyre több akciót hirdetni novemberben, de sokkal olcsóbban is kell adni a portékát, tehát mennyiségben (darabban, kilóban, méterben) nőhet gyorsabban a vásárlás, de árbevételben már kisebb a bővülés üteme.

Az előbbiek nyomán jelenleg azzal számolunk, hogy 2018-ban a webáruházak novemberi árbevétele még nem fogja lepipálni a decemberit. És ne feledjük azt sem, hogy a webáruházak a decembert sem ússzák akciózás nélkül, mint korábban máskor, hiszen jön a hagyományos boltok arany, ezüst bronz hétvégéje. És egyenlőre az ajándékok többségét a hagyományos boltokban veszik meg a vásárlók: a decemberi iparcikkes forgalomnak alig valamivel több, mint 10%-a a webáruház költekezés. Ahol egyébként eddig ez volt:

a webpiac növekedése
2014
2015
2016
2017
2018*
november
54%
20 
md ft
28%
25
md ft
39%
36
md ft
28%
46
md ft
25%
60
md ft
december
57%
26
md ft
18%
30
md ft
32 %
40
md ft
26%
51
md ft
23%
63
md ft
teljes év
42%
178 md ft
33%
235 md ft
30%
308
md ft
29%
401
md ft
25%
500
md ft
KSH, érték: %, előző év azonos időszakához képest, változatlan áron, tehát mennyiségben, volumenben, valamint milliárd forint, forgalom, */: előrejelzés

(blokkk.com, 2018. november 19.)

 

Black Friday-ból bő a kínálat, két nagy bum-bum is lesz

A hagyományok szerint november 23 lenne a Black Friday napja. De csak lenne, mert a webáruházak a legkülönbözőbb időpontokban indítják, az első nagyot november 16-án. Így legalább két nagy vásárlási roham is lesz belőle. De hát mi mást lehetne várni, amikor kivétel nélkül minden webáruház az év minden napján akciózik. A hagyományos Black Friday táncrendtől eltérő webáruházak a piac ötödét viszik. Ami nem változik: azért a webáruházaknál is december marad a vásárlási csúcsidőszak.

Novemberben a webáruház rajongó vásárlók a Black Friday-t keresik. De hát felesleges előjegyezni a  naptárban november 23-at, hiszen belepiszkálnak rendesen a webáruházak a fekete péntekes leárazásokba, más napokon is hirdetve ezen a címen a nagy akciókat. Black Friday napokból most már ragyogó a kínálat, jut belőle november minden napjára.

A legnagyobb webáruházak nem vacakolnak: egy héttel előbb kezdik

A Black Friday arról híresült el, hogy brutális mértékű leárazásokkal csinálnak kedvet a boltosok a karácsonyi ajándékvásárláshoz, ekkor sütve el a startpisztolyt. Mindezt persze nem azért csinálják, hogy mindenki mindent azon az egy szem napon vásároljon meg, hiszen akkor utána éhen halna minden kereskedő. A cél az, hogy jöjjön vissza máskor is, főleg a nagy karácsonyi rohamban, decemberben. Akkor már azért csínján kell bánni az akciókkal, nincs is rá annyira szükség - lesz azért -, hiszen a boltosnak kell a bevétel is, valamiből meg kell vennie a polcra való árut, ki kell fizetnie a 16%-kal (ennyi az átlag) nagyobb bért az eladójának és például a villanyt is fel kell kapcsolnia, az sincs ingyen.

A Black Friday napját a szokás, a hagyomány rögzítené, 2018-ban november 23 lenne a kitüntetett akciós nap. De hát vannak olyan webáruházak, akik eltérnek a táncrendtől, főleg az élbolyban tanyázók, tehát a toplisták legnagyobbjai.

A magyar webpiacon a piacvezető E-Digital már évek óta előbbre lopakodott a maga Black Friday reklámjaival, egy héttel előbb indított, így tesz 2018-ban is. Azért ha a legnagyobb webáruház előbbre lapoz a naptárában, dőreség lenne azt feltételezni, hogy nem lesznek követői. Hát lettek is.

2018-ban az ugyancsak dobogós - második legnagyobb - Media Markt is előbbre hozta a maga Fekete Péntekét, a webáruházában. Igaz, a honlapján ezt nagyon eldugta, a Facebook oldalán viszont könnyebben elérhető, hogy előbb kezd, ő is egy héttel. Nyilván nem akar lemaradni a E-Digitaltól, de azért látszik, hogy tartalékol egy nagyobb durranásra, november 23-ra.

A Mall.hu egész novembert a Black Friday égisze alatt tolja, de ő is nyilván súlyoz majd azokra a napokra, amikor a versenytárs webáruházak jobban belehúznak.

Összeszedtünk néhány olyan nagyobb webáruházat, akiknél a Black Friday akciós napjainak kezdete, vagy egynapos időpontja eltér november 23-tól:

webáruház Black Friday időpont
E-Digital november 16
Media Markt november 16
Mall.hu egész november
Alza november 12-25
Euronics november 13-19
Notebook.hu november 15-18
Electronic Star november 16.
Webáruházak adatai

A hagyományos Black Friday táncrendtől eltérő webáruházak a webpiac ötödét viszik, a példaként felsoroltakon kívül akadnak mások is ebben a körben.

De hát akkor mi marad november 23-ra: két nagy durranás lesz

Hát az a webáruház, aki november 23-án tarja a Black Friday-t, bizony ünneprontónak tartja a beelőző többi versenytársat, vastagon. De nyugodtan bízhat benne abban minden vásárló, hogy a táncrendtől eltérők is tartalékolnak akciós muníciót november 23-ra is, hiszen a verseny lényege, hogy ha lép a versenytárs, lépek én is valamit válaszul.

A végső eredmény pedig így az lesz, hogy két nagy akciós durranással is számolhat a kedves vásárló, ugyanattól a webáruháztól is, így ő csak jól jár.

Az E-Digital, vagy a Media Markt sem ússza meg ennyivel, hiszen azért 23-án is össze kell majd kapniuk magukat valamivel, hiszen a sokan ezen a napon adja a Black Friday akciók javát.

Persze más a helyzete annak a webáruháznak, amely mögött egy nagyobb hagyományos lánc áll. A Mall.hu, vagy az eMAG a webből él, az E-Digital forgalmának döntő része is az internetes értékesítéshez kapcsolódik, viszont a Media Markt, vagy éppen az Auchan, vagy a Tesco könnyebben tud sakkozni a Fekete Péntekes akcióival.

Mérleg: mindegy, mikor van a Black Friday, az ajándékvásárlási csúcs a december marad a weben is

Van olyan szakmai vélekedés, hogy 2018-ban a webáruházak novemberi forgalma nagyobb lesz a decemberinél. Nos, ez egyáltalán nem biztos, sőt ennek nem sok jele van, bár egy-egy vállalkozásnál nyilván előfordulhat. 

A blokkk.com azzal számol továbbra is, hogy valóban jelentősen megugrik a novemberi webköltekezés 2018-ban, elérheti az 58-60 milliárd forintot is, a 2017-es 46 milliárdot követően. De hát nyilván decemberben is nőni fog a webáruházak forgalma, hiszen a korábbi években is így volt, az év utolsó hónapjában nem állt meg az élet, pontosabban a növekedés.

A vásárlók fejében is azért még mindig a december, az arany, ezüst, bronz hétvégék az ajándékvásárlás kitüntetett időszaka, és a webvásárlást sem kapkodja el mindenki, hiszen a webáruházak decemberben sem engednek sokat az akciós őrületből. És az elmúlt évek adatai ezt mutatják.

Az elmúlt években nőtt decemberben a webköltekezés a megelőző feketepéntekes novemberhez képest, és az előző évi decemberhez képest is. Miért lenne másként 2018-ban, amikor az év eddig eltelt időszakában 25% volt a webáruházak növekedése:

webvilág 2015 2016 2017
november december november december november december
bevétel
milliárd forint
25 30 36 40 46 51
olló november-december között + 5 + 4 + 5
növekedés 
előző év decemberéhez képest
+ 18% + 32% + 26%
KSH, érték: milliárd forint

Tehát a decemberi növekedés 2018-ban sem marad el. Ahhoz, hogy a november lepipálja a decembert a webáruházi értékesítésben, ahhoz a decemberi forgalomnak a korábbi évek növekedési üteménél kisebb tempóban kellene bővülnie. Persze teljesen kizárni semmit sem lehet, az olló pedig valamelyest azért szűkülhet.

(blokkk.com, 2018. november 15.)

 

Munkaerőhiány: hogyan lesz ebből Black Friday?

A webáruházak is munkaerőhiánnyal küszködnek. Már csak két hét a hivatalos Black Friday-ig, de egyre többen nyomulnak fekete péntekes reklámjaikkal, rontva a kivárók esélyeit. Az pedig nem valószínű, hogy a novemberi webáruházi forgalom nagyobb lesz a decemberinél. Sőt. Megnyomták egyébként az átvételi pontokat, ez enyhítheti a kiszállítás késedelmeit. Az élbolyban brutális csat a várható: E-Digital, Media Markt, Alza, Tesco. Felfordulhat a sorrend. ₪₪₪ 

Nem tudni, hogy pontosan hányan dolgoznak a webáruházakban, hiszen számos boltos egy cégben futtatja a hagyományos üzletét és a webáruházát. Azt viszont pontosan lehet tudni, hogy a webáruházak is munkaerőhiánnyal küszködnek, hiszen röpködnek az álláshirdetések itt is, szép számban.

Kellene az online munkatárs is

Nem is nagyon találtunk olyan nagyobb webáruházat, ahol ne lenne munkaerő felvétel, még novemberben is. A legnagyobbak, majdnem mind hirdetnek valahol, álláskeresőkre vadászva. Hiány van ügyfélszolgálati, raktáros, targoncás, vagy áruösszekészítő munkatársakból is.

Könnyebb a helyzete annak a webáruháznak, amelyik a hagyományos boltjával egy vállalkozásban ügyködik, hiszen tud munkatársat átcsoportosítani, mivel a hagyományos boltban a november azért még álmos hónapnak számít. De hát ez csak decemberig gyógyír, mert akkor mindenütt pörög az ajándékvásárlás.

A statisztika szerint a főtevékenységként webkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknál háromezren dolgoznak, de érdekes módon, hiába ez a csatorna nő a leggyorsabban, keresetük valamivel kisebb a bolti kiskereskedelem átlagánál:

webáruházak létszám átlagkereset
fizikai foglalkozásúak 1.699 199 ezer forint
szellemi foglalkozásúak 1.329 324 ezer forint
együtt 3.028 258 ezer forint
KSH, 2018 augusztus, négy főnél nagyobb webáruházak

Az ünneprontók már tolják a Black Friday-t: de a csúcs azért a december marad

Az ünneprontók már nyomják a Black Friday-t. Egyébként a webáruházak között piacvezető E-Digital például 2017-ben félredobta a táncrendet és egy héttel előbb robbantotta a Black Friday akcióit, de hát ilyen a verseny. A Media Markt vörös péntekkel indított, a Mall.hu, vagy a Telekom egész hónapban tolja a Black Friday-t.

Egyes szakmai vélekedések szerint 2018-ban a webáruházak novemberi forgalma nagyobb lesz a decemberinél, erről a Népszavában olvashattunk. Nos, ez egyáltalán nem biztos, sőt ennek nem sok jele van, bár egy-egy vállalkozásnál nyilván előfordulhat. 

A blokkk.com azzal számol, hogy valóban jelentősen megugrik a novemberi webköltekezés 2018-ban, elérheti az 58-60 milliárd forintot is. De hát a decemberről még nem esett szó, de nyilván akkor is nőni fog a webáruházak forgalma, hiszen a korábbi években is így volt, az év utolsó hónapjában nem állt meg az élet, pontosabban a növekedés. Nőt a webköltekezés a megelőző feketepéntekes novemberhez képest, és az előző évi decemberéhez képest is. Miért lenne másként 2018-ban,, amikor az év eddig eltelt időszakában 25% volt a webáruházak növekedése, ami a korábbi éveknél kisebb ütemet is jelent:

webvilág 2015 2016 217
november december november december november december
bevétel 25 30 36 40 46 51
olló november-december között + 5 + 4 + 5
növekedés előző év decemberéhez képest + 18% + 32% + 26%
KSH, érték: milliárd forint

Tehát a december növekedés 2018-ban sem marad el. Ahhoz, hogy a november lepipálja a decembert a webáruházi értékesítésben, ahhoz a decemberi forgalomnak a korábbi évek növekedési üteménél kisebb tempóban kellene bővülnie. Persze teljesen kizárni semmit sem lehet.

Nagy felfordulás lesz az élbolyban

Tízmillárdot is tud dobni egy-egy cég az online értékesítésében egy esztendő alatt, a 480-500 milliárdos webpiacon. Így volt ez legutóbb, amikor a Media Markt megkétszerezte webáruházának árbevételét a legutóbbi üzleti évében, vagy az Alza.hu, aki egy év alatt csinált tíz milliárdot, piacra lépésének első esztendejében. A piacvezetők éves forgalma 20-30 milliárd forint között mozog,

Sok webáruház titkolja ugyan a forgalmát, de meglepetés azért várható, főleg a nagyláncok körében. A Media Markt további ugrása mellett meglepetést hozhat a toplistában például a Tesco, aki ebben az évben rohamos léptekkel bővíti a házhozszállítási hálózatát országszerte. Hasonlóképpen robbanthat az Auchan is, hiszen az új logisztikai központja pontosan ezt a célt is szolgálja. Jön majd a Spar is újoncként, de ott lapul a dm és a Rossmann is, akik ugyan semmit sem árulnak el a webforgalmukról, de nem lehet kevés. és az ugyancsak titkolózó Euronics is nagy szereplőnek számít.

Könnyen lehet, hogy a ma még webpiac vezető E-Digital, akinek utolsó üzleti évének eredménye még nem ismert,(szeptemberi a fordulónapja), legalább izzadni fog. De a meglepetés sem kizárt. Ebben az is szerepet játszhat, hogy egy webáruház a további növekedéshez mennyi pénzt tud beruházni. Az E-Digital forgalmának nagyobb része webes értékesítés, így cégen belül máshoz nyúlni nem nagyon tud. A versenytársai többségénél viszont fordított a helyzet, így nagyobb a mozgásterük. De a boltban, akár web, akár nem, bármi lehet.

(blokkk.com, 2018. november 9.)

 

Van, aki 123 ezer, van aki 69 ezer forintot költ a boltban

Nagyok a boltos költekezés különbségei az egyes földrajzi térségek között. A legtöbbet a budapesti vásárlók költik, de Pest megyében a legnagyobb a boltok átlagos bevétele. A legkisebb a költekezés mértéke Észak-Alföldön. A különbség több mint másfélszeres. Egy kicsit ketté is szakadt az ország.

Szépen hízik a boltos kiskereskedelem 2013- óta, az 5-7% környékén mozgó mutatókra semmi panasz nem lehet. De hát az átlag az mindig csak átlag marad, különbségek mindig fellelhetők. Most annak jártunk utána, vajon földrajzi térségek alapján milyen eltérések térképezhetők fel.

A vásárló kosara itt és ott

Egy budapesti lakós átlagosan 123 ezer forintot költ a boltban havonta, ennyi jut rá (ebben a csecsemők és az aggastyánok is benne vannak, bár sokszor ők nem mennek a boltba). Észak-Magyarországon ez a mutató 69 ezer forint.

Az egy lakósra jutó átlagos havi költekezés nagysága egyébként 89 ezer forint. A főváros mellett Pest megy és Dunántúl az átlag felett, Észak-Magyarország az átlag közelében, az Alföld az átlag alatt mozog. Egy kicsit ketté is szakadt az ország.

A vásárlóerőt nyilván sok tényező befolyásolja, a döntő a jövedelmi különbségek. Ismert, hogy Magyarországon a fővárosiak viszik haza a legvaskosabb borítékokat hó végén. Számít az is, hogy egy-egy földrajzi térség gazdasági fejlettsége milyen szintű. Befolyásolja a költekezés mérlegét a foglalkoztatottság is. A mérlegben benne van egyek mellett a településszerkezet, a közlekedés milyensége is.

Nem mindegy, melyik bokor alatt van a boltod

A boltok forgalmát befolyásolhatja még például az idegenforgalom, a hazai turizmus és a külföldi látogatók mozgása is. De szerepet játszik maga a kereskedelmi hálózat is, legfőképpen a nagy- és a kisboltok aránya. A magyar bolthálózat nagyja kisbolt, kis alapterülettel, ez is rányomja bélyegét a mutatókra.

Az előbbiek nyomán már nem véletlen, hogy az egy boltra jutó forgalom Pest megyében a legnagyobb, hiszen a bevásárlóközpont, hipermarket- ás szakáruház építési láz ezt a térséget célozta meg a kilencvenes évek tájékán, azzal, hogy a vásárlási szokások átalakulnak és jönnek a nagybevásárlások, majd autóval megy hétvégén nagybevásárolni a család. Történt persze azóta egy és más, például a leggyorsabban terjeszkedő diszkontok a településközpontokban is nyitottak boltot, most meg itt a web. Nem véletlen, hogy a nagy hipermarketek faragnak az alapterületükből, leszedték a felső például a felső polcaikat az eladótérben, bérbe adnak több területet. Most éppen diszkontosodnak sokan.

Az eredmény azonban az, hogy a 2018 első féléves időszakban az egy boltra jutó átlagos forgalom Pest megyében a legnagyobb, 54 millió forint. Ez első pillantásra csalóka is lehet, de mindenütt a sok a kisbolt, itt is. Az országos átlag 40 millió forint (ebben némi statisztikai módszertan is ludas, de a nagyságrendet ez nem befolyásolja lényegesen). A legkisebb bevétellel fél év alatt ugyancsak Észak-Alföldön lehetett számolni. és ahol többet vásárol a vásárló, ott azért nagyobb is az egy boltra jutó árbevétel is.

A statisztika a 2018 első félévi, tehát féléves adatok alapján ezt mutatja:

 boltos világ 2018 első félév
forgalom
2018 első félév
boltszám lakónépesség egy boltra jutó forgalom egy lakósra jutó forgalom
Budapest
1.288 29.409 1,750 44 millió forint 736 ezer forint
Pest megye
758 14.065 1,262 54 millió forint 601 ezer forint
Közép-Dunántúl
Fejér, Komárom-Esztergom,
Veszprém
532 13.067 1,056 41 millió forint 504 ezer forint
Nyugat-Dunántúl
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
570 13.196 0,985 43 millió forint 579 ezer forint
Dél-Dunántúl
Baranya, Somogy, Tolna
422 12.564 0,887 34 millió forint 476 ezer forint
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj, Heves, Nógárd
469 13.260 1,135 35 millió forint 413 ezer forint
Észak-Alföld
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szaabolcs-Szatmár-Bereg
595 18.542 1,460 32 millió forint 408 ezer forint
Dél-Alföld
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
609 18.405 1,244 33 millió forint 490 ezer forint
Összesen 5.243 132.508 9,778 40 millió forint 536 ezer forint
KSH, forgalom: féléves, ezer milliárd forint, lakosság száma: millió fő

És egy kis visszatekintés: a növekedés üteme sem egyforma

A leggyorsabb és a leglassúbb boltos térségek növekedési tempója között ezekben a földrajzi viszonylatokban már 19% a különbség. És az egyes földrajzi viszonylatok éves adatsorait nézve a főváros és Pest megye nagyobbakat hullámzott, de a növekedésben elmaradt megyecsoportoknál kisebb az időszakon belüli ütemváltás, tehát tartósabbnak tűnő irányzatok rajzolódtak ki:

  2013 2014 2015 2016 2017 2013-2017
Budapest
102,3 106,6 107 108,1 103,7 131
Pest megye
99,4 104,1 106,7 106,1 107,6 126
Közép-Dunántúl
102,5 103,9 105,8 103,7 104,7 122
Nyugat-Dunántúl
103,3 108,5 108,9 105 104,9 134
Dél-Dunántúl
101,5 103,9 104,7 102,7 105 119
Észak-Magyarország 100,7 103,5 103,5 102,2 103,9 115
Észak-Alföld 102,5 104,9 103,9 102,9 104,8 120
Dél-Alföld 102,6 104,5 103,8 102,4 103,6 118
Összesen 101,8 105,2 105,8 104,8 104,7 124
KSH, érték: változás, változatlan áron (volumen), legkisebblegnagyobb éves ütem

(blokkk.com, 2018. november 8.)

 

Hízik a mi boltunk, de lerágja a húsát a webáruház

Szépen hízik a magyar boltos világ. Rekordév lesz 2018 a növekedés ütemében is. De hát a webáruházak lepipálják a régi idők boltját: sokkal gyorsabban nőnek, egy 200 milliárdot pedig elhabzsoltak tőlük. A legfrissebb előrejelzésünk szerint lesz még növekedés itt is, ott is, de a digitális világ nagyobbat söpör.

A mi boltunk: tekernek a bérek, szépen talicskázzák is a pénzt a boltba a vásárlók

A boltos világ növekedésében több folyamat is összefonódott és kíméletlenül sodorta előre a vásárlókat, a boltokat, a szolgáltatásokat. Nőtt a gazdaság, ez mindig az alapot jelenti, és a következő esztendőkben is ez várható, bár üteme valamelyest lanyhulni fog.

A vásárló azonban nem a növekedési mutatóval, hanem a pénztárcával a zsebében megy vásárolni. Az viszont szépen megvastagodott, hiszen a bérek sokkal gyorsabban nőttek a gazdaság teljesítményénél. És a boltos világ számára ez a döntő a következő esztendőkben is. A munkaerőhiány olyan nagy, hogy továbbra is a gazdaság növekedésénél nagyobb ütemű béremelésre kényszerülnek a vállalkozások. A munkaerőhiány felülről húzza, a kormány pedig a minimálbérek tornáztatásával alulról tolja továbbra is a béreket. Ennek persze vannak kárvallottjai is, hiszen nem minden vállalkozás bírja a béremelést, hiszen a bevételei emelésének az árakon keresztül korlátot szab a piac.

A boltos világban is eddig csökkent és előreláthatóan a jövőben is zsugorodni fog a boltszám, a kisboltok térvesztésével.

De hát a boltos piac a szépen hízott. 2018 azért is lesz rekordév, mivel ekkora növekedési ütem ebben az időszakban még nem volt.

Nagy lapát jön

És 2013-2017 között negyedével nőtt, 2018-ra harmadával ugrik meg a boltos vásárlás, 2013-hoz, ennek a növekedési szakasznak az elejéhez képest (előtte, 2007-2012 között csökkent a kiskereskedelmi piac). 

Tovább formálódnak a vásárlási szokások is, persze. Az iparcikkek vásárlása gyorsabban nő az élelmiszeres költekezésnél, így súlya nagyobb lesz, ez az egyik fontos várható átalakulás. Változik persze sok minden más is, hiszen a digitalizáció a családi otthonokba is belopakodik, egyre több például az okos holmi. Nem véletlen az sem, hogy az élelmiszeres áruházak például szakácsok hadával nyomulnak, hiszen az élelmiszervásárlási és a főzési divatok is változnak. Ráadásul a nagyobb láncok az élelmiszerpiacokon - nem csak nálunk - leggyorsabban törtető diszkontokat követik, faragva az alapterületüket, növelve a saját márkáik kínálatát. A ruházati piacot a fast fashion húzza éppen.

És közben csökken a boltok száma, a bővülő piacon:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018* 2013-2018*
vásárlás 8.514 8.949 9.278 9.668 10.441 11.430 + 33%
változás + 1,8% + 5,2% + 5,8% + 4,8% + 5,2% + 6,5%
boltszám  141 ezer 136 ezer 133 ezer 129 ezer 125 ezer 122 ezer - 24 ezer
változás - 4 ezer- - 5 ezer - 3 ezer - ezer - 4 ezer - 3 ezer
KSH, érték: milliárd forint, vásárlás: folyó ár, változás: kiigazítatlan volumenindex előző évhez képest, boltszám: járműboltok nélkül, */: előrejelzés

A következő egy-két esztendőben jók a kilátások, további bővüléssel lehet számolni. A boltos világ hízásának az eredménye az lesz előreláthatóan, hogy a boltos világ 2020-ra már másfélszerese lesz a korábbi szintnek. És persze a boltos világban is vannak gondok-bajok, elsősorban a munkaerőhiány, ami drámai szintű, lódult egyet az infláció, meg kell barátkozni az árfolyamgyengüléssel is. Nagy gond ráadásul, hogy a digitalizációs átállásra nem minden boltos képes, főleg a pénzhiány miatt, hiszen még egy honlap sincs ingyen.

Lesz mindennek egy fájdalmas vetülete is, a boltszám csökkenés.

  2013 ... 2017 2018* 2019* 2020* 2013-2020*
vásárlás 8.514 ... 10.441 11.430 12.400 13.390 + 47%
változás + 1,8% ... + 5,2% + 6,5% + 5,5% + 5%
boltszám  141 ezer ... 125 ezer 122 ezer 119 ezer 116 ezer - 30 ezer
változás - 4 ezer- ... 4 ezer 3 ezer - 3 ezer 3 ezer
KSH, érték: milliárd forint, vásárlás: folyó ár, változás: kiigazítatlan volumenindex előző évhez képest, boltszám: járműboltok nélkül, */: előrejelzés

Habzsoljuk a webáruházat, a webáruház pedig falja a régi idők boltját

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme. 

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás
2015
2016
2017
2018
érték
235
308
397
495-500
változás folyó áron
+ 32%
+ 31%
+ 29%
+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, kiigazítatlan volumenindex

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak - itt érdemes hosszabb időszakot vizsgálni - 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek, ami most 200 milliárdra becsülhető. De így van ez világszerte:

  2010 2014 2015 2016 2017 2018* 2020*
webáruház 46 178 235 308 401 495-500 700-710
hagyományos** 6.206 7.319 7.746 8.174 8.815 9.700 11.300
részarány 0,7% 2,5% 3,1% 3,9% 4,7% 5,1% 6,2%
KSH, */: előrejelzés, **/: hagyományos csak élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül

(blokkk.com, 2018. november 5.)

 

Boltos világ: Jenő, mit vettél már megint?!

- Izé, ez egy mobil... - Már megint?! - Hát igen, a mobiltelefonért megbolondulunk, 40% felett nőtt a piaca. Amit konnektorba lehet dugni, az nagyon ment, a műszaki ketyerék vásárlása nagyot ugrott. És a lakáscuccoké is szépen hízott 2018 első félévében. A turkálók viszont fogytak egy keveset. ₪₪₪

2018 első félévében 7%-kal nőtt a boltos világ, az eladott árumennyiséget  nézve (szaknyelven volumenben, így ennyivel többet kellett cipekedni a boltból hazafelé). Ezen belül a különféle iparcikkek vásárlása 10%-kal bővült, ráadásul ennek az áruterületnek a növekedési üteme több mint kétszerese volt az élelmiszerpiacénak. A pénztárakban 2018 első félévében hagyott pénzt nézve az 5.244 milliárd forint 447 milliárddal volt több, mint a korábbi féléves időszakban. A második félévben a boltos költekezés üteme valamelyest mérséklődni fog ugyan, de éves szinten így is 6% körüli emelkedés várható (gyengült a forint, drágább lett több élelmiszer, mivel a hőség megkínozta a mezőgazdasági termelőket, az üzemanyagért is sokat kell fizetni), 11.400 milliárd körüli bevétel vetíthető előre (ami hozzávetőleg ezer milliárddal lehet több a 2017-es forgalomnál.

Hiába, ha több a pénz a családi kasszákban, akkor több jut a drágább holmikra

Az első félév adataiból az derül ki, hogy a vásárlók többet engednek meg maguknak az iparcikkes boltokban. Az átlag mögött persze különbségek is vannak, egyik család az átlagnál többet, a másik kevesebbet költ a boltban. A boltok közül is akadnak szép számmal, akik nem találják meg a számításukat, csökkent is a számuk az elmúlt években, de hát a boltos világ összesenje felfelé kúszik már évek óta. 

A legnagyobb ütemben bővülő árupiacok közé tartoznak a műszaki cikkek. Jóval átlag feletti ütemben nő a vásárlás ezekből, ami egyrészt a háztartások napi működését segíti egyre okosabb műszaki ketyerékkel, másrészt a mindennapokat átszövő kapcsolattartást tornázza egy re magasabb techszintre. Mindent le is pipál a mobil telefonok piacának térhódítása, nem csak nálunk persze, az újdonságok varázsának nehéz is ellenállni. Pedig egyre drágábbak a csúcskészülékek, többet is tudnak persze, viszont a piacon rettenetesen széles az árskála. És a kínai gyártók az olcsósággal hódítanak a legtöbbet. Szóval, mi is visszük a mobilt haza, nagyon:

féléves boltos világ 2017 2018 változás
tartós elektromos háztartási gép 48 57 + 19%
telefon 36 51 + 42%
számítógép 45 50 + 11%
híradástechnika 36 42 + 17%
elektromos háztartási kisgép 32 38 + 19%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

Izeg-mozog a lakáspiac, a vaskosabb pénztárca mellett ezzel is összefügg a bútorok, lakásba valók piacának ugyancsak átlag feletti növekedése:

féléves boltos világ 2017 2018 változás
bútor 72 85 + 18%
lakástextília 33 39 + 18%
világítástechnika 27 32 + 19%
háztartási cikk 46 53 + 15%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

Divat a fittség is, de azért még kövér a magyar

Jó, a magyar ember még mindig kövér, de azért egyre nagyobb a mozgást választók tábora. Többen kerékpároznak, vagy éppen kocognak szabadidejükben. Mozog ez a piac is.

De azért másra is futotta, nőtt például az óra-ékszerpiac is. A használt holmik piaca viszont fogyott, ahol azért sokan keresgélnek például használt mobilt, viszont a turkálók csak döcögnek:

féléves boltos világ 2017 2018 változás
játék, sportszer 67 76 + 13%
óra, ékszer 16 18 + 12%
használt cikk 17 16 - 6%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

És az elmúlt évek irányzata összességében - bár egy-két terület már eltért ettől 2018 első félévében - azért azt is jelzi, hogy a korszerű techcuccok húzzák leginkább a boltos vásárlásokat. Ezzel egyidejűleg pedig át is alakul a boltos világ áruszerkezete, belső összetétele, hiszen a fő árucsoportokat nézve az iparcikkek piaca gyorsabb ütemben nő az élelmiszer vásárlásoknál:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
telefon
51
54
61
70
83
+ 63%
bútor, műszaki cikk
98
111
125
142
159
+ 62%
sportszer, játék
97
116
128
139
155
+ 60%
ruházat
488
579
341
669
736
+ 51%
kozmetika, testápolás
272
316
341
383
404
+ 49%
használt cikk
25
30
33
35
35
+ 40%
teljes kiskereskedelem
8.514
8.949
9.278
9.668
10.426
+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. szeptember 17.)

 

Boltos költekezés: fékek is vannak

Száguldanak a boltba a vásárlók, de a második félévben fékeződhet a tempó. A hőség visszahúzott, most viszont tombolnak a vásárlók, de ott a munkaerőhiány, tízezer eladó kellene, a növekvő bérköltség, gyenge forint, az élelmiszerek, benzin drágulása, kisboltok térvesztése. És a plázastop is. Az online számla viszont pucolni fog. Azért így is szép lesz.

2018 első félévében 6,9 százalékkal nőttek a boltos vásárlások (a kiigazítatlan volumenindex szerint). Volt már hasonló, 2015-ben az első féléves mérleg 6,5%-os emelkedés volt, de akkor bizony az éves bizonyítvány 6% alá csúszott (5,8% lett), sok panaszra azért nem lehet ok összességében. Ebben azért lehetett némi szerepe akkor az online kasszarendszer első teljes esztendejének is, de egyedi okok mindig is húztak, vagy taszítottak egyet a boltos világon. Ráadásul az első félévek növekedési ütemei többségében erősebbek voltak az éves összesennél az elmúlt fél évtizedben, a 2017-es esztendőt nem számítva.

Tehát önmagában az első félévi eredményhez képest még bármi lehet a második félévben a boltos világban. Néhány történés viszont azt vetíti előre, hogy fékeződhet a következő hónapokban a boltos költekezés növekedési üteme, de ettől még akár rekord, 6% feletti ütem is kijöhet.

Egy ezressel is megugorhat a boltos költekezés

Az elmúlt esztendők alapján már hat éve folyamatosan emelkedik a boltos költekezés, amiben törés nem volt. Ez a folyamatosság sokat számít, de előreláthatóan a családok teljes költekezésének átrendeződése miatt is azért ez az 5-6% körüli ütem mérséklődni fog. 2018-ban viszont ezer milliárd forinttal is megugorhat a boltos költekezés, a második félévben az első félévinél kisebb ütem mellett.

A boltos világ számára nem kis erőpróba volt a szokatlanul hosszú nyári hőség, amikor fékeződött a korábbi vásárlási roham. Az üdülőhelyeken, az ásványvizek, nyári strandholmik, ventilátorok, jégkrémek piacán rekordok dőltek meg, na de a többi: a vásárlók sok korábbi vásárlási tervüket felborogatták és a beszerzést későbbre halasztottak. Most már persze a hőség elmúltával tombolnak a boltokban, az iskolakezdés is felfelé húzza a kora őszi időszak mérlegét.

A gyenge forint is éreztette már a hatását, az import cikkek egy része gyorsabban is drágult. Persze a kereskedőknek vissza kellett fogniuk a tempót az árcédulák átírásában. A külföldi turisták viszont jobban jártak a gyenge forinttal, többet is költöttek a szokásosnál a boltokban is.

Lódult egyet az infláció is, nem csak az üzemanyagoknál és egyes élvezeti cikkeknél, hanem több élelmiszerféleségnél. A hőség és a munkaerőhiány a mezőgazdaságot is nyomta, a verseny pedig, amit nemzetközi viszonylatban lehet csak mérni, nem egyszerű feladvány a termelők számára. Sorra érkeznek az üzenetek, minek is emelkedhet az ára ősszel. A vásárló viszont továbbra is elsősorban az árat nézi a boltban.

A kisboltoknak nehezebb, mint korábban is. Előreláthatóan a statisztika számuk további csökkenését fogja mutatni, amiben jelentős a szerepe a megnövekedett bérköltségeknek is:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
vásárlás 8.514 8.949 9.278 9.668 10.441 11.400
változás 101,8 105,2 105,8 104,8 105,2 106,5
boltszám  141 ezer 136 ezer 133 ezer 129 ezer 125 ezer 122 ezer
változás 96,9 96,5 97,8 96,9 96,9 97,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: kiigazítatlan volumenindex, előző évhez képest

Munkaerőhiány: ezt már nehéz kibírni

Legalább tízezer boltos dolgozó hiányzik, a bérköltségek viszont hiába emelkednek vészes tempóban, az átlagot tekintve csak a létszám tartásához elégségesek. A foglalkoztatottak száma a boltos kiskereskedelemben a legkritikusabb elmúlt három esztendőben nem változott, az alkalmazottak száma sem mozdult el érdemben. A bérköltségek viszont nagyot ugrottak, az elmúlt esztendőkben másfélszeresre nőttek. De nem csak a kereskedelemben, hanem mindenütt máshol is, így a beszállítóknál is.

A vásárlók már hozzászoktak a hosszabb sorokhoz a pénztáraknál és a boltos csomagolóanyagok lassúbb elpakolásához, de meg kell barátkozni azzal is, hogy az árcédulán a megugrott bérköltségek is rajta vannak valahol.

A sok "rögtön jövök" tábla és a boltbezárások száma azt jelzi, hogy a kisboltosok nagyobb vesztesei a munkaerő hiányának.

A boltos munkaerőpiaci mérleg:

  2013 2014 2015 2016 2017 2018
foglalkoztatottak 348 361 369 368 368 365
változás 0,98 103,7 102,2 99,7 100 99,2
alkalmazottak 291 304 316 314 319 320
változás 99,5 104,5 103,9 99,3 101,6 100,3
bérköltség milliárd forint 438 457 483 544 611 680
változás 101,6 104,3 105,7 112,6 112,3 111,3
KSH, érték: ezer fő, változás: előző évhez képest, bérköltség: négy főnél nagyobb vállalkozások

Plázastop, online számla

Szigorodott a plázastop, előreláthatóan fékeződhet a boltépítés, a boltos hálózat fejlesztése. Még jó, hogy ott a web, webáruházat mindenki annyit csinálhat, amennyit akar. Fog is.

Az online számlarend előreláthatóan az online kasszához hasonlóan tisztítja majd a piacot, azzal a nem kevés különbséggel, hogy a termelőknek, beszállítóknak, gyártóknak is vallaniuk kell az adóhatóságnak az új rendszerben. Tehát már nem csak a nyugtaadás, hanem a számlaadás tükre is az adóhatóság előtt hever. Ez egyáltalán nem baj.

(blokkk.com, 2018. augusztus 28.)

 

Szórjuk a pénzt a boltban mobiltelefonra

Szépen hízik a családok boltos költekezése, de a növekedés azért nem egyforma. A legnagyobb ütemben a telefonvásárlás ugrott meg az elmúlt években a boltos vásárlásokban, de a hiúság is sokat tol előre.

Az elmúlt öt esztendőben folyamatosan nőtt a boltos költekezése a családoknak. Meg is lett az eredménye a béremeléseknek, amit leginkább a munkaerő hiány hajtott fel, hiszen ma már nem csak a vásárlókért folyik ádáz küzdelem a boltok között, hanem az eladókért. Munkaerőhiány mindenütt van, így béremelés is, tehát van mit elkölteni a boltokban. Igaz, a minimálbér emelés is tolta felfelé a legkisebb béreket, ami nyilván jól jött mindenkinek, aki ezért kapott több pénzt a hó végi borítékban.

Az egyes termékcsoportokat nézve persze nem egyforma a változás. Több a pénz a pénztárcákban, így a boltos kiskereskedelem értéke az elmúlt öt évben több mint ötödével emelkedett (az infláció összességében visszafogott volt, így ez a volumenváltozáshoz hasonló nagyságrendű változás egyébként). Az átlaghoz képest ugyanakkor egyes termékek vásárlása nagyobb ütemben ugrott meg.

Nyilván változnak a vásárlási szokások, az életmód is befolyásolja a költekezést és természetesen a mindent átszövő digitalizáció is. Nem véletlen, hogy a változások ütemét nézve a telefonpiac áll a csúcson, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az okostelefonok. A családok több mint 70%-a egyébként már rendelkezik okostelefonnal.

A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk vásárlások megugrása sem véletlen. Megindult a lakásépítés, élénk a lakáspiac, ez mindig is megmozgatta a bútorvásárlást is és a többi lakásba való beszerzését egyaránt.

A sportszerek, játékok piacát sem csak a pénztárca vastagsága mozgatja. Az életmódbeli változások egyik - egyébként nagyon is szerencsés - vonala, hogy egyre divatosabb egészségesen, sportosan élni. Elég körülnézni egy parkban, és bizonyára feltűnhet sokaknak, mennyien is többen járnak például kocogni. És a konditermeknek sem megy olyan rosszul. A játékok piaca is átalakult, sok tekintetben már más a kínálat.

A családnak, ha több a pénze, azért arra is ügyelnek a háziasszonyok, hogy miből is engedjenek előbb többet vásárolni. Ide tartozik a ruházat is, ahol úgyszintén alaposan megugrott a költekezés az elmúlt években. A pénztárca vastagságát leginkább követő piac a ruházati cikkek vásárlása, amit gyorsan vissza is fognak a családok, ha baj van a pénzügyekkel, de gyorsan hosszabb pórázra is engedik, ha több pénz áll a házhoz. Ennek is vannak persze határai, hiszen az elmúlt hónapokban a ruházati piac korábbi 10%-os nagyságrendű növekedési üteme néhány százalékra lassult. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet költünk ruhára, hanem csak azt, hogy nem itt csapunk hozzá már sokkal több pénzt. Jöhet más a költekezési rangsorban.

A kozmetikai cikkek piaca még a válság éveiben is nőtt. Hiába, a hiúság vására a pénztárcákat sem kíméli, toppon van a költekezés növekedése itt is. Ez persze - a már ami a hiúságot illeti - a ruházati vásárlásokra is igaz, mint mozgatórugóra.

A használt cikk piac az utóbbi időszakban lefékeződött, már nem nő tovább, persze a turkálók egy része ott van még a csillogó-villogó bevásárlóközpontokban is. Van, aki itt válogat, mert kevesebb a pénze, vagy azt mondja, neki így éri meg leginkább. De több pénzt már nem adnak ki használt rucira a családok.

És mindezek a változások folyamatosan szabják át a költekezés piacát, amire alapvető köreit tekintve az jellemző, hogy az élelmiszer vásárlásokkal szemben folyamatosan emelkedik az iparcikkes vásárlások súlya, gyorsabb növekedése révén. Hiába, ha több a szabadon elkölthető pénz, akkor fordul a kocka a háziasszonyok pénztárcájában is. És jó nagyot ugrik egyes iparcikkek vásárlása:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
telefon
51
54
61
70
83
+ 63%
bútor, műszaki cikk
98
111
125
142
159
+ 62%
sportszer, játék
97
116
128
139
155
+ 60%
ruházat
488
579
341
669
736
+ 51%
kozmetika, testápolás
272
316
341
383
404
+ 49%
használt cikk
25
30
33
35
35
+ 40%
teljes kiskereskedelem
8.514
8.949
9.278
9.668
10.426
+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

Mindez persze csak az átlag. Vannak tehetősebb és szegényebb családok, tehetősebb és szegényebb földrajzi térségek, és boltosok is, akik nem találják meg a számításukat.

(blokkk.com, 2018. április 27.)

 

Megrázza a boltokat a gyenge forint és a drága olaj

Drágulás várható, ami falja a vásárlók pénzét. Gyenge a forint, drága a benzin. A benzin már most is sokba kerül, ez pedig lassítja a boltos forgalmat. Fékeződhet a családi költekezés üteme.

Az erős első negyedév nem példa nélküli és korábban a végén lett belőle 5-6%. 2018-ban sem lesz több, ha pedig elhúzódik a gyenge forint, 5% alá is csúszhat a boltos piac növekedése. 

2018 első negyedévében 7,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az eladott árumennyiséget, a volument nézve. 2015 első negyedévében ennél hajszálnyival nagyobb volt a növekedés, 7,8%. Év végére lett belőle 5,8%, ami persze ragyogó eredmény. Mind a magasabb ütemű élelmiszer, mind pedig a nagyobb léptékű iparcikkes vásárlásokra volt példa az elmúlt években, de végül 5-6% közötti éves mérleggel zártak a boltok. Tehát az erős első negyedéves kezdés, bár nyilván ez jó, önmagában még nem elégséges ok ahhoz, hogy a korábbi éveknél nagyobb ütemű forgalomemelkedés lenne várható, egyes elemzői vélekedésekkel szemben.

Jön a drágulás, drágább lesz a banán, a ruha, a műszaki ketyere

A vásárlók ma is elsősorban az árat nézik a boltban, amikor költekeznek, hiába vaskosabb a pénztárcájuk. Az üzemanyagok máris drágábbak, 400 forint körül mozog az ár, ami viszont azzal a következménnyel járhat, ha elhúzódik a magasabb árszint, márpedig erre van esély, hogy fékeződik a vásárlás belőlük és máshonnan, másra szánt kiadásokból is pénzt vesznek el a tankolók. Ez látszott már a korábbi üzemanyag drágulásoknál, amikor meglódult a kőolaj világpiaci ára. Kevesebb üzemanyag fogyott.

A szinte napok alatt meggyengült forint esetében a döntő kérdés, milyen hosszú távon marad drágább az euró, vagy a dollár a magyar fizetőeszközhöz képest. Az elemzők szerint ez az irányzat el is húzódhat, ami viszont már megviseli az import fogyasztási cikkek és a nagyobb import tartalmú hazai termékek költségeit. Így legalább egy átmeneti drágulás várható például az import élelmiszereknél, illatszerféleségeknél,  ruháknál és a műszaki cikkeknél is, ahol nagyobb arányú, vagy teljes a behozatal a boltokba. Ez is megviseli a pénztárcákat, a vásárlók hiába keresnek többet a munkahelyükön, a bérnövekmény egy részét - vagy ki tudja mennyit - megzabálja a gyengébb forint.

Az immár harmadik éve jelentős, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb ütemben növekvő bérek is egyre erősebb nyomást gyakorolnak az árakra, a termelők, feldolgozók átadási áraitól kezdve, amit egyre nehezebb lenyelni.

A fogyasztás más területein is költségnövekedés várható, így például a jármű kereskedelemben, vagy például a vendéglátásban is. És drágább lesz a nyaralás is, itthon is, és persze külföldön is.

Így előreláthatóan fékeződhet a családi költekezés üteme, egy elhúzódó gyengébb forintárfolyam mellett akár számottevő mértékben is.

Az idelátogató külföldi turisták persze nem fognak sokat panaszkodni, hiszen a saját nemzeti valutájukért több forintot kapnak és az export is jobban csúszhat.

(blokkk.com, 2018. május 24.)

 

Az iparos piac kétszer gyorsabban nő

Mint az élelmiszerboltoké. Átalakul a boltos költekezés, gyorsan átfordul a kocka. 

A boltos kiskereskedelem alaposan megugrott az elmúlt öt esztendőben, hiszen miközben 2013-ban nyolc és félezer milliárd forintot, öt évvel később, 2017-ben már tízezer-négyszáz milliárd forintot hagytak a vásárlók pénztárakban. A különbség ezerkilencszáz milliárd forint. Az árváltozásokat kiszűrve mennyiségben (kilóban, literben, darabban) számolva ez azt jelenti, hogy ötödével többet cipekedtek haza a háziasszonyok 2017-ben, mint öt esztendővel korábban.

De hát aki boltba jár, az megnézi, hogy mit vásárol, és még válogat is. Így nem egyformán bővült a piac, van, ahol gyorsabban, van, ahol lassabban bővült a költekezés.

Enni kell, de az okostelo fontosabb?

A leggyorsabb tempóban a különféle iparcikkes vásárlások növekedtek az elmúlt években. Az iparcikk boltok forgalmát nézve 30% feletti volt a bővülés együttes üteme öt év alatt (volumenben, mennyiségben, bár itt jelentősebb árváltozás összességében nem volt). Ehhez képest az élelmiszerboltok bevételének növekedési üteme ettől azért messze elmaradt. A dohányforgalmat nem számolva itt a forgalombővülés üteme (mennyiségben számolva) 15%-os nagyságrend körül mozgott, tehát fele volt az iparcikkes piac térnyerésének.

Az iparcikkes piacon belül is voltak persze jókora különbségek, kisebb-nagyobb hullámvölgyek. A ruházati piac másfélszeresére nőtt, miközben a bútorok, műszaki cikkek vásárlása 10%-os nagyságrendben bővült. Ennek oka,hogy a nagyobb értékű tartós javak vásárlása lényegében az elmúlt két esztendőben indult számottevő mértékű növekedésnek. De hát az illatszerboltok sem panaszkodhatnak a 40%-os növekedésre, a számítástechnikai piac pedig az elmúlt három esztendőben tudott rátenni egy lapáttal, összességében negyedével lett nagyobb.

Az új leosztás: gyorsan fordul a kocka

Természetesen változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54% volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51%. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszer üzletekben. De hát ez nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mérsékeltebb:

  2013 2014 2015 2016 2017 2017/2013
élelmiszerboltok 3.543 3.646 3.808 3.951 4.181 + 638
iparcikkes boltok 2.985 3.138 3.377 3.633 3.979 + 994
összesen 6.528 6.784 7.185 7.584 8.160 + 1.632
KSH, élelmiszer vegyes és szakboltok, dohányértékesítés nélkül

Magyarországon egyébként az előbbi összehasonlítástól eltérve csak az egyes termékcsoportokat nézve (és nem a bolttípusokat) a kiskereskedelmi forgalmon belül már élesebb különbség rajzolódik ki. Élelmiszerféleségekre háromezer-ötszáz milliárd forintot költenek a családok, iparcikkekre pedig - mindegy, hogy hol vették - négyezer-négyszáz milliárdot. Ebben a viszonylatban egyértelmű, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek vásárlását összemérve utóbbira megy el több pénz.

(blokkk.com, 2018. április 16.)

 

Nem minden bokorban nő egyformán a boltos kereskedés

Jókora különbözőségek vannak az egyes földrajzi térségek között a boltos kiskereskedelem növekedési tempójában. A legerősebb a Nyugat-Dunántúl, a leggyengébb Észak-Magyarország. ₪₪₪

Az elmúlt ötéves időszakban szépen gyarapodott a boltosok bevétele, a vásárlók pénztárcájának vastagodása nyomán, a a 2013-17 közötti időszakot együtt nézve 24%-kal. A bérek szapora ütemben emelkedtek, nyomta is felfelé a munkaerő hiánya, persze a gazdaság is erősödött közben. A boltosok bevétele ugyanakkor eltérő mértékekben változott, olyanok is akadtak szép számmal - ilyen mindig is volt -, akik nem találták meg a számításukat és végleg le kellett húzniuk a redőnyt. De a túlnyomó többség mindig porondon maradt.

A földrajzi térségeket nézve jókora különbözőségek figyelhetők meg a boltos kiskereskedelem alakulásában. Az különbözetek döntő oka a vásárlóerő eltérése, hiszen a keresetek az ország egyes szegletei között messze nem egyformák. A vásárlóknak a legtöbb pénzük, legmagasabb jövedelmük a fővárosban van, ennek megfelelően a boltos kiskereskedelem növekedési tempóját nézve az éllovas Budapest, ahol 5 év alatt 30 fölé kúszott a növekedési mutató. A fővárosiak közel harmadával többet vásároltak 2017-ben a boltokban, mint öt évvel korábban.

Nem véletlen, hogy Dunántúl is az átlag fölötti növekedési ütemet hozott a boltos kiskereskedelem mérlegében, az Alföld és az ország északi térsége azonban már elmaradt a többi földrajzi területtől. Az átlaghoz mérve  kettészakadt az ország, hiszen a közepe és a nyugati oldala jobban, az alföldi és az északi része már gyengébb ütemben növekedett a boltos vásárlásokban. A növekedési ütemkülönbség 13%:

Élesebbek a különbségek: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között 19%

Részletesebben vizslatva, tovább bontva az egyes országrészeket, élesebb különbségek rajzolódnak ki. A bolti kiskereskedelem a legrohamosabb tempóban Nyugat-Dunántúlon emelkedett az elmúlt öt esztendőben, 34%-kal, lepipálva a magasabb keresetű fővárosi vásárlókat is. Pest megye Budapest nélkül már hátrébb szorult, amiben feltehetően szerepet játszott az is, hogy kevesebben veselkedtek neki a városszélen túli nagybevásárlóközpontokba elautózgatni a fővárosból, a korábbiakhoz képest. Erősödött a netes vásárlás is és több boltfejlesztés a főváros határain belül erősítette a boltos kereskedelmet.

A leggyengébb tempót az Észak-Magyarországon élő vásárlók hozták, ahol az ötéves időszak boltos forgalma mindössze 15%-kal emelkedett (ez 3%-os éves átlagot jelent). De hát Dél-Alföld (118%-kal), vagy Észak-Alföld (120%-kal) sem tudott az átlag közeli szomszédságába keveredni.

A leggyorsabb és a leglassúbb boltos térségek növekedési tempója között ezekben a földrajzi viszonylatokban már 19% a különbség. És az egyes földrajzi viszonylatok éves adatsorait nézve a főváros és Pest megye nagyobbakat hullámzott, de a növekedésben elmaradt megyecsoportoknál kisebb az időszakon belüli ütemváltás, tehát tartósabbnak tűnő irányzatok rajzolódtak ki:

  2013 2014 2015 2016 2017 2013-2017
Budapest
102,3 106,6 107 108,1 103,7 131
Pest megye
99,4 104,1 106,7 106,1 107,6 126
Közép-Dunántúl
102,5 103,9 105,8 103,7 104,7 122
Nyugat-Dunántúl
103,3 108,5 108,9 105 104,9 134
Dél-Dunántúl
101,5 103,9 104,7 102,7 105 119
Észak-Magyarország 100,7 103,5 103,5 102,2 103,9 115
Észak-Alföld 102,5 104,9 103,9 102,9 104,8 120
Dél-Alföld 102,6 104,5 103,8 102,4 103,6 118
Összesen 101,8 105,2 105,8 104,8 104,7 124
KSH, érték: változás, változatlan áron (volumen), legkisebb, legnagyobb éves ütem

(blokkk.com, 2018. március 17.)

 

Boltok darálóban

Nő a boltos költekezés, közben csökken a boltok száma. Az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, ami brutális átrendeződést rejt magában. A megszűnő boltok a kicsik köréhez kötődnek. A nagyobb boltok nagyobbat hasítanak. Mennyiből is élhet meg egy bolt? Sok az ázsiai bolt?

Az elmúlt években - öt esztendőt nézve - negyedével nőtt a kiskereskedelmi boltok bevétele. Időközben azonban - ezzel ellentétben - folyamatosan, évről-évre csökkent a boltok száma, öt év alatt közel húszezerrel. Ez persze azt jelentette, hogy az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, közel másfélszeresére:

 boltos kiskereskedelem 2012 2017 változás
bevétel (milliárd forint) 8.249 10.400 + 26 %
boltok száma (ezer darab) 145 126 - 13 %
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)
57 83 + 46%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

A piac rostáján kihulló boltok a kicsik voltak, miközben a nagy láncok egy része - nem csak az élelmiszeresek, hanem az iparcikkesek is - bővítették hálózatukat, nagy alapterületű áruházakkal. A mérlegbeszámolók tanúsága szerint forgalmuk is általában emelkedett, kisebb, vagy inkább nagyobb mértékben.

A legnagyobb szelete a boltos kereskedésnek az élelmiszerek teljes piaca piaca. Itt a hivatalos besorolás szerinti élelmiszer jellegű vegyes boltok adják a forgalom nagyját, a kisebb szakboltok mellett. És ebben a körben együtt tanyáznak a nagyáruházak a sarki fűszeressel. A bevétel emelkedése itt visszafogottabb, az élelmiszer piac általában - bármilyen irányban is, akár lefelé, akár felfelé - lassabban mozog. Az öt esztendőre együttesen kimutatott 10%-os forgalombővüléssel szemben a boltszám közel ötödével esett, így itt is a nagyobb alapterületű boltok könyvelhettek el több bevételt:

 élelmiszer vegyes 2012 2017 változás
bevétel (milliárd forint) 3.375 3.713 + 10%
boltok száma (darab) 25.320 20.825 - 18%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)
133 178 + 34%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Na de az iparcikk piac: itt volt a nagyobb felfordulás

A forgalom szépen nőtt, harmadával emelkedett a boltok bevétele. Persze, a boltszám itt is csökkent, 14 ezerrel. Az egy boltra jutó árbevétel viszont sokkal nagyobbat ugrott, mint az élelmiszerek piacán, megközelítette a 60%-ot a növekedés mértéke:

 iparcikk (nem élelmiszer) 2012 2017 változás
bevétel (milliárd forint) 2.937 3.958  + 35%
boltok száma (darab) 97.541 83.690  - 14%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)
 30  47  + 57%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: darab, 2017 első félév

Érdekes módon egy ruházati bolt átlagos éves bevétele 16 millió forint volt 2012-ben. Hát ezt egy hónapra vetítve nem egy nagy szám jön ki, amiből a hivatalos statisztika szerint meg kellene élnie a boltosnak, minden költségével és beszerzésével együtt. Még akkor is, ha esetleg sok az ázsiai bolt a piacon. De jó nagyot is ugrott az árbevétel egy boltra számított összege öt esztendő alatt, amiben azért lehet, hogy az időközben bevezetett online kasszának is volt némi szerepe (és nem csak itt, hanem esetleg más árucsoportban is, mivel a statisztika a nyugtás forgalmat méri):

 ruházat 2012 2017 változás
bevétel (milliárd forint) 405 607 + 50%
boltok száma (darab) 24.781 19.945 - 20%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)
16 30 + 88%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Kisebb piac az illatszereké. Itt is szépen megugrott az egy boltra jutó éves forgalom, de a piac is közel másfélszeresére nőtt. Összevetve a ruházattal - bár jellegében azért más termékkörről van szó - azért jóval nagyobb az egy boltra eső árbevétel, de az is szépen hízott:

 illatszer 2012 2017 változás
bevétel (milliárd forint)  166  246 + 48% 
boltok száma (darab) 2.623 2.464 - 6% 
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)
 63 100  + 59% 
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

A nagyobb értékű, főleg tartós cikkek is tekintélyes szeletét jelenti a boltos világnak. A piac itt viszont visszafogottabb ütemben bővült, nem véletlenül, hiszen ami drága, ott azért kevesebbre futja a vásárlónak. Érdekes módon az egy boltra jutó bevétel a statisztika szerint itt kisebb, mint egy illatszerbolté, de azért így is az iparcikkes átlag felett mozog:

 bútor, műszaki cikk 2012 2017 változás
bevétel (milliárd forint) 957 1.087 + 14
boltok száma (darab) 17.692 15.198 - 14
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)
54 72 + 33
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

És a statisztika módszertana annyit meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelmi forgalmat egy minta adatszolgáltatása nyomán becsléssel adja meg a KSH. Ez egy elfogadott uniós módszertan, jobbat még nem mondott senki. A boltszámot az önkormányzatok tételes jelentései alapján összegzi.

(blokkk.com, 2018. március 2.)

 

Boltos vásár: éles kanyarban
Több pénz, kevesebb bolt: 70%-kal nőtt az egy boltra eső forgalom. A diszkont és a web húz. Az iparcikkek vásárlása lassan, de nyomja lefelé az élelmiszerpiacot. 

Nem csak nő a boltos kiskereskedelem, hanem át is alakul közben. 2013-2017 között, öt év alatt negyedével több árut cipekedhettek haza a háziasszonyok, kilóban, literben, darabban számolva, szakzsargonban az árváltozásokat kiszűrő volumenben. A pénztárcákat, vagy másik oldalról a nyugtákat nézve két és félezer milliárd forinttal gyarapodott a boltos költekezés fél évtized alatt. Értéke túl is lépte a tízezer milliárd forintot, így továbbra is legnagyobb szelete a családok 18 ezer milliárd forintos költekezésének.

De hát nem mindenkinek cseppen-csurran egyformán

Hosszabb távon nézve kirajzolódik a magyar boltos kiskereskedelem látványos átalakulása. Egyik oldalról nő a piac, de közben belül át is rendeződik, nem is kicsit. Az egyik meghatározó folyamat a boltszám csökkenése, amikor a kisebb kereskedők évről-évre teret veszítenek.

Ez viszont azt is jelenti, hogy akik a boltos piacon vannak, ott az átlagot tekintve egy-egy bolt több pénzt dughat zsebre. De hát a valóság azért másként fest, mint az átlag, jobbára az a jellemző, hogy a nagyobb boltok nőnek nagyobbat, a kiszorulók pedig a kicsik táborát apasztják:

 boltos kiskereskedelem 2007 2012 2017 változás
költekezés 7.272 8.249 10.400 + 43%
boltok száma 162 154 134 - 17%
egy boltra jutó forgalom (millió forint)
45 54 78 + 73%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

 Az egy boltra jutó átlagos forgalom megugrása azért is meghatározó súlyú átalakulást takar, mivel a boltok alapterülete a legutóbbi statisztikai méréskor 17,5 millió négyzetméter volt, ami viszont tíz év alatt mindössze fél millió négyzetméterrel, csekélyke 3%-kal zsugorodott. Ezek szerint a nagyáruházak forgalmi súlya nőtt meg, amit másik oldalról jeleznek is a KSH átlagos boltalapterület mutatói, amelyek nőttek (a teljes kiskereskedelmet nézve 104 négyzetméterről 128 négyzetméterre).

Kíméletlenül húz a webáruház

A webáruházak forgalma a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszeres és iparcikkes árukörben tíz év alatt több mint tízszeresére ugrott. Ennek megfelelően részaránya is megemelkedett, hiszen a boltos forgalom ennél jóval kisebb ütemben emelkedett.

2017-ben közel negyedével nőtt a webköltekezés, ahol lehetne fanyalogni, hogy ez a korábbi évek 30-40%-os bővüléséhez mérve megtorpanást is jelenthet a létra fokait nézve, de ez egyrészt várható is volt, másrészt ennek az ütemnek a súlya még mindig brutálisnak számít. És ha erőteljesebb mértékben felpörög a digitalizáció, akkor bármilyen irányú változás lehet még.

Az egyes áruterületek részarányát nézve az is kitűnik, hogy az iparcikk költekezés motorja a web. Az iparcikk vásárlások súlya a webes költekezés nélkül számolva az elmúlt félévtizedben a folyóáras adatokat nézve nem változott, sőt, nagyítóval nézve lemorzsolódás is megfigyelhető (persze volt növekedés, de máshol is): 

  2007 2012 2017
érték súly érték súly érték súly
webáruházak 36 1 92 1 386
élelmiszer 3.072 42 3.742 45 4.802 46 
iparcikk 3.064 42 2.845 35 3.572  34
üzemanyag 1.100 15 1.570 19 1.640 16 
bolti kisker 7.272 100 8.249 100  10.400 100 
KSH, kiskereskedelmi üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint,

Már korábban rávilágítottunk arra, hogy az élelmiszerpiac növekményének legjelentősebb részét a diszkontok könyvelhetik el.

A háziasszonyok mást látnak otthon

Mennyiségben, volumenben azért átrajzolódik a piac. Az egyes áruterületeket nézve kitűnik, hogy az élelmiszer vásárlások növekedése a legkisebb hosszabb távon, ami nem lehet nagy meglepetés annak tükrében, hogy akár lapos, akár vastagabb a pénztárca, itt költekeznek legkiegyensúlyozottabban a háziasszonyok.

Így már az sem meglepetés, hogy az iparcikkes vásárlások jócskán megugrottak, átlag felett (ebben az adatsorban benne van a web is). Így végül azt lehet látni, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek között utóbbiak javára azért átrendeződik a piac, volumenben már jobban erősödött az iparcikk boltok köre:

  2013 2014 2015 2016 2017 2013-2017
élelmiszer 102 105 104 103 103 118
iparcikk 101 105 107 107 108 132
üzemanyag 102 106 107 105 103 126
bolti kisker 102 105 106 105 105 124
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

(blokkk.com, 2018. február 21.)

 

Az egész november egy nagy fekete péntek volt

A fekete péntek felnyomta a boltokat: 10%-kal nőttek az iparcikk vásárlások novemberben, ami a korábbi évekhez képest 2-3%-kal nagyobb tempó. Vették az ajándékokat, kemény volt a fekete péntek, a webáruházak nagyot merítettek belőle.

Az elmúlt években 5-6%-kal nőtt a novemberi kiskereskedelem (a változatlan áras volumenindexek alapján). A 2017-es 6,4% az elmúlt öt esztendő legnagyobb november havi növekedési üteme, de a tavalyi évben a korábbi hónapokban sem ugrott ekkorát a bolti költekezés.

Az iparcikkek forgalma, amely árucsoporthoz egyébként az ajándékvásárlás kötődik, 7-8%-os növekedésre kapcsolt az elmúlt esztendőkben, amire sokat panaszkodni nehéz (sőt, keveset is). Ehhez képest a 2017-ben mért 10%-os emelkedés a dobogó csúcsát jelenti.

Igaz az is ugyanakkor, hogy a keresetek a fogyasztás üteménél  nagyobb tempóban, 10% felett nőttek 2017-ben, márpedig a boltos költekezés megugrásának ez a háttere. Még pontosabban legnagyobb részben a munkaerőhiány, ami gőzerővel tolja felfelé a béreket. De hát a piac az piac, a munkaerőnél is, ha kevés, akkor drága.

Az iparcikkek vásárlása azért átlag feletti ütemben nő, mert - a családok jövedelemkülönbségei ellenére - azért sokak zsebében van egy szabadabban elkölthető jövedelemhányad, ami ezekben a boltokban köt ki. Át is alakul a bolti költekezés szerkezete, mindennek következtében.

Az egész november egy nagy fekete péntek volt

Nagy felhajtás övezte a 2017-es novembert, mivel számos fekete péntekes leárazást kínáltak a webáruházak, rekordmennyiségben. Most már csak az a kérdés, ebből mi jött be. A hagyományos boltok is rákapcsoltak a fekete péntekre, egyebek mellett azért is, mivel többjüknek webáruháza és hagyományos boltja is ügyködik, egymás mellett. Van, ahol a webes rendelést az áruház eladóterében, vagy raktárában gyűjtik össze, az átvételi pontok pedig maguk a boltok.

A webköltekezés, a hagyományos kiskereskedelemnek megfelelő árucsoportban (főleg a különféle iparcikkekből, élelmiszerekből viszont még csekély a súlya), 30-40-50%-os növekedési ütemeket is hozott a webáruházak konyhájára az elmúlt években. 2017-ben lassult valamelyest a tempó, de kétségbeesésre semmi ok, mivel 25-30% közötti végeredmény várható. Állítólag az sem számít gyenge tempónak a gazdaságban.

A webvásárlások negyede eddig az év végi ünnepi időszakhoz kötődött, a novemberi és a decemberi költekezést együtt nézve. 2017-ben ez az arány feltehetően nőtt. (A KSH adatsoraiban a webáruházak forgalma az iparcikkes vásárlások része.)

Az ajándékvásárlásokat is magában foglaló iparcikkek forgalma így szépen gyarapodott 2017 novemberében, a vaskosabb pénztárcák és a nem kevés akciózás nyomán. Feltehetően a november nem horpasztotta be az utolsó negyedév adatsorát 2017-ben, hiszen korábban az októberhez képest nem nőtt, hanem inkább csökkent a boltos költekezés.

Feltehetően egy tízmilliárdnyi többletet, az iparcikk költekezés növekményének a harmadát a fekete péntek ráadása hozta a boltoknak:

iparcikk 2013 2014 2015 2016 2017
október 276 293 315 329 364
november 266 286 311 335 365*
december 334 364 394 407 435*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron, */: várható

De hát a web

A sok-sok fekete péntekes akció zöme a webhez kötődött 2017 novemberében. A webáruházak feltehetően sokáig fogják nyalogatni sebeiket, hiszen az árengedmények lemondást jelentettek a bevétel egy részéről. Akad olyan webkereskedő is, aki ráadásul egész évben erre az időszakra készül a legszorgosabban. Ezzel ráadásul előmelegíti a decemberi költekezést is, hiszen ha jól sikerül egy fekete péntek, akkor oda visszamegy a vásárló később is. És azzal is számolni lehet, hogy a webköltekezések egy része előrelopakodott decemberről novemberre (szaknyelven volt előrehozott vásárlás is, ami egyébként nem baj):

  2013 2014 2015 2016 2017
október 12 17 22 27 35
november 13 20 25 36 50*
december 17 27 30 40 52*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron, */: várható

Meglett a tízezer milliárd

Nem veszett el semmi, sőt. Az erős november alapján már szinte biztos, hogy a 2017-es esztendő bolti költekezésének mérlege tízezer milliárd forint felett fog mozogni.

(blokkk.com, 2018. január 8.)

 

Megugorják a boltok a tízezer milliárdot

A gardrób megtelt, a webet imádjuk. Nagyot tolnak a munkaerőhiány miatti béremelések. Némileg kisebb ütemben, de azért így is szépen hízik a bolti kiskereskedelem. 2017-ben túllépi a tízezer milliárdos értékhatárt.

A gyengébb évkezdet után ugyan szorgosabb ütemben gyarapodott a bolti költekezés, ugyanakkor a 2017-ben várható 4%-os bővülés a 13 százalékos keresetnövekedés mértékének csak a harmada. A gazdaság teljesítményét jócskán meghaladó bérnövekedés motorja a munkaerőhiány, kíméletlen a béremelés kényszere. De ekkora ütemű bérnövekedés mellett is újabb rekordszintet elérve gyarapodott egyébként az üres álláshelyek száma. Ezek szerint ennyit bírnak el a cégek.

A vastagabb hó végi borítékokba préselt pénzek többletének egy része ugyanakkor ezek szerint nem a boltba megy, hanem részben más szolgáltatásokra (első félévben gyorsult is itt a növekedés üteme a korábbiakhoz képest), de feltehetően a nagyobb súlyú lakásépítések is apasztják a családi kasszát. Az elmúlt hónapok mérlege és 2017 várható növekedése a következő:

 
január-március
április-június
július
január-július
2017
várható
kiskereskedelem 103 104,8 104,2 104 104 
élelmiszer 100,9 103,6 101,9 102,2 102-103
iparcikk 106 106,9 107,5 106,7 106-108
üzemanyag 102,7 103,3 103,4 103,4 103-104
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

A köztudatban a karácsony erős forgalmat jelent, de a növekedés üteme azért okozott már meglepetést decemberben is. 2016 utolsó hónapjában mindössze 2,8% volt az emelkedés mértéke, az éves 5%-os mérleg mellett, ráadásul az ajándékozási kört magában foglaló iparcikk vásárlások mindössze 2%-kal gyarapodtak, miközben mindenki nagyobb löketet várt. Az évközi hullámzásokra is tekintettel óvatosan célszerű kezelni a várható karácsonyi költekezést is az előrejelzésekben.

Na és a pénz: jöhet a tízezer milliárd

2017-ben a családok bolti költekezése előreláthatóan átlépi a tízezer milliárd forintos lélektani határt:

 bolti kiskereskedelem
2013
2014
2015
2016
2017 várható
8.514 8.949 9.278 9.665 10.200-10.300
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint,
folyó áron, várható volument és árváltozást is figyelembe véve

Érdekes módon az elmúlt években 10% feletti forgalomemelkedést felmutató ruházati kereskedelem 2017-ben lelassult, átlag alatti, 2-3% közötti a mérlege. A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk eladások az átlagot hozzák. Nagyobbat dob viszont a számítástechnika, az illatszer és megkerülhetetlen módon száguldanak a webáruházak, ahol az eddigi hónapokban 20% feletti volt a növekedés. Itt bizony a bolti kiskereskedelem árukörével azonos (élelmiszer, iparcikk) vásárlások értéke az előző évi 300 milliárd forinttal szemben 360-370 milliárd forint is lehet. Úgy tűnik, a házhoz szállítás munkaerőhiány miatti nehézségei, a múlt évi csomagküldés buktatói nem vették el a vásárlók kedvét a webköltekezéstől.

A bolti kiskereskedelem 2013 óta folyamatosan bővül. A 2017-es esztendőt is magában foglaló ötéves időszak növekedésének mérlege már 20% felett jár.

 
2013
2014
2015
2016
2017
várható
2013-2017
bolti kiskereskedelem 102 105 106 105 104 123
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex,
előző év 100%, éves adatok kerekítve, 2013-0217 részletes adatok alapján

(blokkk.com, 2017. szeptember 22.)

 

Szépen nőnek a boltos vásárlások, csak nem mindenütt

Jókora - háromszoros - földrajzi különbségek vannak a boltos kiskereskedelem növekedésében. Nem véletlenül, hiszen a fizetések is jelentősen eltérnek megyénként. ₪₪₪

Az erős, 5-6%-os májusi-júniusi növekedéssel a boltos kiskereskedelmi forgalom feltornázta az első félév bővülési ütemét 3,9%-ra. Már ezek a számok is azt mutatják, hogy bizony hullámzott 2017 első félévében a boltokban a költekezés növekedése, hiszen februárban ez mindössze 0,8% volt, ami azért nem tekinthető nagy ugrásnak. De akadnak más különbözőségek is, például nem mindegy, kinek hol a boltja, vagy másik oldalról a vásárló melyik megyében költi el a pénzét.

2017 első félévében ugyanis akadnak jókora különbségek az egyes földrajzi térségek között is a bolti kiskereskedelem növekedésében. Az első félév legnagyobb növekedési ütemét Közép-Magyarország hozta, nem véletlenül, hiszen itt a legnagyobb a népesség, sok az átutazó, erős az idegenforgalom is. Bár az első negyedévben még csak bukdácsoltak a budapestiek a költekezésben, éppen hogy csak 1% feletti bővüléssel, de az április-május közötti időszakban már 5% feletti növekedést könyvelhettek el. Hasonlóképpen alakult egy egyébként vásárlóerőben erős térség, Nyugat-Dunántúl boltos forgalma is.

Az országos átlag alatt mozgott - nem is kevéssel - ugyanakkor az északi és a déli megyék vásárlási kedve, a bővülés mértékét méricskélve, Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád), valamint Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád). Utóbbi térségben mindössze 1,7% volt 2017 első félévében a boltos kiskereskedelem bővülése. Ez éppen csak hajszálnyival nagyobb Közép-Magyarország növekedési ütemének a harmadánál, tehát közel háromszoros különbség van az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.

Sok magyarázatot nem igényel, de az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. 2017 első félévében a legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, 370 ezer forinttal. A legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, 202 ezer forinttal, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15% között szóródott 2017 első félévében, de hát a kenyérre való összege azért nagy különbségeket mutatott, ami rányomja bélyegét a bolti költekezés változásaira is:

Földrajzi térség

kiskereskedelem

kereset
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest megye)
4,8 347
   ebből: Budapest
3,2 370
Közép-Dunántúl
(Fejér, Komárom, Veszprém)
4,2 274
Nyugat-Dunántúl
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
4 275
Dél-Dunántúl
(Baranya, Somogy, Tolna)
3,8
244
Észak-Magyarország
(Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád)
2,7
236
Észak-Alföld
(Hajdú, Jász-Nagykun, Szabolcs)
3,8
224
Dél-Alföld
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
1,7
237
Országos átlag
103,9
290
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, kereset: havi nettó,ezer forint

(blokkk.com, 2017. augusztus 23.)

 

Fizuemelés: a nagyja ruhára és ketyerére megy

A béremelésnek, a jövedelmek többletének nagyobb része az iparcikkek vásárlására megy, át is alakul a családi költekezés összetétele. A külcsin jókorát húzott a boltokon. 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé kúszhat a bolti vásárlások értéke. ₪₪₪ 

2016-ban 17 ezer milliárd forintot költöttek el a családok a boltokban és mellette különféle szolgáltatásokra (szaknyelven ennyi volt a háztartások fogyasztási célú kiadása). Ez az összeg öt évvel korábban még 15 ezer milliárd forint alatt mozgott. A legtöbb pénz a boltban megy el, aminek értéke 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé csúszhat.

Persze, a háziasszonyokat - mivel mindennek ára van - elsősorban az érdekli, mit és mennyit kap a boltban a pénzéért. A bolti kiskereskedelemben megvásárolt árumennyiség (megint csak szaknyelven: volumen) is természetesen nőtt, hiszen az elmúlt években nem volt jellemző a nagy áremelkedés. Végül az elmúlt évek növekedése nyomán a hazacipelt árumennyiség közel ötödével nőtt, ahol az élelmiszerek vásárlása az átlagnál kisebb, az iparcikkek költekezése pedig nagyobb ütemben emelkedett:

  2013 2014 2015 2016 2013-2016
bolti kisker 102 105 106 105 119
élelmiszer 102 105 104 103 115
iparcikk 101 105 107 107 122
üzemanyag 102 106 107 105 122
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

Ez is azt jelzi, hogy alakul a költekezés, a fogyasztás szerkezete. Eddig már megfigyelhető volt, hogy a különféle szolgáltatások növekedése gyorsult. További lényeges változás a lakásépítés támogatásával függ össze, hiszen ez azért sok pénzt igényel, még a kedvezmények mellett is. És mocorog időnként az autópiac is.

A költekezés legnagyobb szeletét képező bolti költekezés is változóban.

A fizetést nem volumenben mérik: többletből több megy ruhára és ketyerére

A hó végi borítékban lapuló fizetés értékét méricskéli mindenki, amikor megkapja, a ráírt összeget, vagy ami a bankszámlára érkezik. Ebből jut erre-arra. Nos, a családi költekezést nem csak bevásárlólistán, hanem a nyugták alapján összegző háziasszonyok - felvállalva a többiek dolgát is - a következő eredményre juthatnának a boltos vásárlások mérésében:

  2013 2014 2015 2016 2013-2016
bolti kisker 8.514 8.948 9.278 9.673 + 1.159
élelmiszer 3.957 4.180 4.368 4.542 + 585
iparcikk 2.985 3.138 3.377 3.638 + 653
üzemanyag 1.572 1.630 1.533 1.493 - 79
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint,
érték: milliárd forint, folyó áron

A közel 600 milliárd forintos ruházati piac az elmúlt években 170 milliárd forintnyit hízott, 40%-kal, az elköltött forintokat nézve, ami a legtekintélyesebb nagyságú növekedés a boltos vásárlásokban.

A bútor, műszaki cikk vásárlásokra közel 70 milliárd forinttal ment több, számítástechnikai holmikra 60 milliárd forinttal.

Úgy látszik, a magyar vásárlót nagyon is izgatja a megjelenése, hiszen a ruházkodás mellett illatszerekből 53 milliárd forinttal ugrott a költekezés értéke, ami egy 200 milliárd forint felett mozgó piacnál jókora összegnek számít.

A netes vásárlások tíz év alatt megtízszereződtek (de ez csak a boltos vásárlásoknak megfelelő áruösszetételt, az élelmiszereket, és az iparcikkeket jelenti).

2017: folyt. köv.

2017 eddig eltelt és megismert hónapjainak adatai a családi költekezés eddigi átalakulásának folytatását ígérik. A leggyorsabban a webáruházak forgalma nőtt eddig is, január-május hónapokban ötödével. Az iparcikk vásárlásokban május volt az erős hónap.

Feltehetően a vizes vb is húz valamicskét a boltos mérlegen, nagy sporteseményeknél ez már hagyomány.

(blokkk.com, 2017. július 25.)

 

A naptár helyére tette a boltokat

2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít, hiszen áprilisban már szépen nőtt a bolti kiskereskedelem. 2017-ben azonban kisebb lesz a bolti költekezés növekedésének üteme a korábbiaknál, bár meglepetés nem zárható ki. ₪₪₪

Egy hónappal ezelőtt még azt az adatot tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, mely szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék volt, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem volt jobb az élelmiszerboltok mérlege, mivel mindössze 0,9 százalék növekmény mutatkozott.

Az élelmiszerboltok márciusi gyengélkedésének ugyanakkor egyszerű magyarázat volt, amit az áprilisi adatok igazolnak is. Nem mindegy, hogy két egymást követő esztendőben melyik hónapra esik a húsvét, amikor meglódulnak az élelmiszer vásárlások. 2017-ben áprilisban indultak a fiúk locsolkodni, egy évvel korábban viszont már márciusban töltögethették a kölnisüvegeket. A statisztikában viszont ez az eltérés azt jelenti, hogy 2017-ben a márciusi bolti költekezést egy erősebb korábbi hónappal kellett összehasonlítani, az áprilisit pedig egy gyengébbel. Így nem lehet véletlen, hogy 2017 áprilisában már közel 5%-kal nőtt az élelmiszerek vásárlása, az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelem egésze is bővült áprilisban, három és fél százalékkal, ami azt is jelzi, hogy az iparcikkek vásárlása ebben az időszakban visszafogottabb ütemre kapcsolt (márciusban még közel 9% volt a bővülés).

2017-ben kisebb lehet a bolti költekezés növekedése

Négy hónap elteltével kezdenek a bolti kiskereskedelem adatai kisimulni, már előrevetítve egy lehetséges éves növekedési irányt. Az év első négy hónapjában együttesen nézve az időszakot 2% alatt ragadt az élelmiszervásárlások növekedési üteme. Az üzemanyag vásárlások mennyisége sem nőtt jobban, a különféle iparcikkek viszont még mindig jó iramban emelkednek, az 5%-os átlaggal. A kiskereskedelem egésze négy hónap alatt 3% körüli mértékben bővült, mindez pedig jelenleg kisebb ütemű éves növekedést vetít előre, mint ami a korábbi években jellemezte a bolti költekezést.

Feltehetően a még mindig jelentős béremelkedések többlete már nem a boltba megy, hanem a fogyasztás más csatornáit gazdagíthatja, például a lakással kapcsolatos kiadások bővülhetnek jobban, vagy egyes szolgáltatások erősödhetnek (ezt majd későbbi, a családi költekezés egészét bemutató adatokból lehet pontosabban mérlegelni).

(blokkk.com, 2017. június 6.)

 

A húsvét lenyomta a boltos vásárlást

Az NGM pedig átment látnokba. Az NGM szerint a részletes kiskereskedelmi adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók: na, hogy ezt miből is látják, az viszont egy nagy rejtvény. 2017 márciusában egyébként az élelmiszerboltok értékesítése csökkent. De csak azért, mert 2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít.

A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban kétszer fut neki a bolti kiskereskedelem mérésének, most éppen a márciusi vásárlásokról ad képet, első alkalommal csak összefoglaló adatokkal. Később jönnek a részletes adatok.

Látnokká avanzsált az NGM

Az NGM nyilatkozata szerint, melyet a KSH adatok nyomán tett közzé, minőségben elmozdult a fogyasztás, a részletes adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók, és elsősorban a magyar termékeket választják. Ezzel nem is az a baj, hogy a mondatból a kormány honlapján két betű is hiányzik ("alapán", "temékeket"), hiszen a blokkk.com ennél többet is tud hibádzani. Sokkal inkább az, hogy akár az élelmiszer válogatás, akár a magyar termék választás sehogyan sem olvasható ki a KSH adataiból. És ez nem a KSH hibája.

Egy példával megvilágítva, 2016-ban az élelmiszerboltok forgalma 4.533 milliárd forint volt. De más, vagy más jellegű adat már nincs mellette, így ebből kiolvasni azt, hogy a bevásárló hölgyek, urak és ifjoncok mennyire válogatósak és mennyi magyar áru fogy, az egy nagy rejtvény. Feltehetően sokkal inkább ezzel akarja palástolni a kormány, hogy miért nincs szükség a nagy dérrel-durral beharangozott, majd félretett multi áruházregulára, vagy éppen a multi gyártók termékeinek országonként eltérő minőségének jelzésére.

Az élelmiszerboltok értékesítése csökkent márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem jobb az élelmiszerboltok mérlege, mert miközben a kormány hónapnyi pontossággal számolja, mióta is növekszik a kiskereskedelmi forgalom (a kormányzati hírportál egyik friss vezető híre szerint éppen 45 hónapja), addig a január-március hónapok élelmiszervásárlásainak mérlege mindössze 0,9 százalék növekmény. Ez a mérték is erősen közelít a nullához.

Egyébként 2016-ban sem száguldott az élelmiszervásárlás, mert éves szinten 3% alatt ragadt a növekedés üteme, a megelőző két esztendőben viszont akár az első negyedévekben, akár éves léptékben nézve nagyobb mutatókat hozott a KSH. Igaz viszont, hogy pont erre a két évre esett (2014-re és 2015-re) az online pénztárgép rendszer bevezetésének és indulásának időszaka, ami szorgosabb nyugtaadásra ösztönözte az ügyeskedő boltosokat, a KSH pedig a tiszta forgalmat méri.

A naptár a boltosokat is megtréfálhatja

De legfőképpen a statisztikát. 2017-ben áprilisra esett a húsvét, természetes is, hogy az ünnep előtti egy-két hétben ugrik meg legjobban a családok élelmiszervásárlása. De hát a KSH most még csak a márciusi kiskereskedelmi adatokat tette közzé, így kézenfekvő, hogy a harmadik hónapban még nem rohantak a vásárlók tömegesen sonkát és tojást venni az élelmiszerboltokba. Egy évvel korábban viszont igen, mivel 2016-ban márciusban locsolkodtak a fiúk, így érthető, ha egy korábbi erős hónaphoz képest nem ugrott meg 2017-ben az élelmiszerköltekezés.

Majd az április adatok nyomán kiderül, nőtt-e igazából az élelmiszerpiac az év első négy hónapjában.

De azért nőtt a költekezés

2017 márciusáról azért kihozott a KSH egy 3,6%-os növekedési mutatót, ami a havi bruttó átlagkeresetek 10%-os emelkedésének üteménél sokkal kisebb, tehát nem visznek minden forintot a boltba a vásárlók. De valahol ez egy elfogadható növekedési ütem, amit márciusban a különféle iparcikk vásárlások közel 10%-ot megközelítő emelkedése húzott fel, az élelmiszerpiac álldogálása mellett.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy januárban és februárban a fagyos időjárás visszafogta a vásárlókat a nagyobb költekezési láztól, így maradt tartalék a tavasz első hónapjára.

(blokkk.com, 2017. május 4.)

 

Nem mindig akaródzik boltba menni

2017 februárjában nem nőtt a bolti kiskereskedelem, a januári közel 5%-os nekibuzdulás után. A húsvéti ünnepi bevásárlás azért ad majd lendületet.

A bolti kiskereskedelem mindig is hullámzik év közben, ez természetes. 2017 elején a hideg, fagyos időjárás eleve nem sok jót vetített előre, de ebből a januári 4,8%-os megugrás mellett semmi sem látszott. A februári 1%-os többlet viszont a piacon nem érzékelhető elmozdulás. Az élelmiszerpiac februárban nem mozdult, az iparcikk is beszorult a 3%-os szint alá, üzemanyagból pedig kevesebb fogyott az egy évvel korábbinál. A havi bruttó bérek, keresetek egy év alatt 10%-kal nőttek 2017 elejéig, így több pénz volt a zsebekben, de ezt nem nagyon vitték a boltba a családok. A januári-februári hónapok együttes növekedése 2,9% volt.

Az év eleje ritkán jön be, a második félévek pedig gyengébbek

2013 óta azért folyamatosan nő a bolti költekezés, de az év eleji lendület, vagy éppen bukdácsolás nem jelentett tartós irányzatot. Az elmúlt évek elejének bolti költekezése a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint végül nem is esett egybe az éves mutatókkal. Egyszer sem:

bolti kiskereskedelem változása 2013. 2014. 2015. 2016. 2017.
január 97,2 106,1 108,6 102,8 104,8
február 97,7 106,9 107,3 107,8 101,0
március 99,5 105,8 107,5 105,4 .
éves változás 101,8 105,2 105,8 104,7 .
KSH, érték: előző év azonos időszaka 100%

Többféle hatás is nyomta felfelé, vagy éppen lefelé a kiskereskedelmi mutatókat. Nyilván, egy rosszabb időszakot követően könnyebben ugrott a vásárlás (a statisztika nyelvén ez bázishatás), vagy éppen fordítva. Ez pontosan így volt 2017 januárjában (előtte egy évvel nem volt nagy megugrás) és februárjában is (akkor meg igen).

A 2014-es és 2015-ös esztendőket az online kassza bevezetése nyomta felfelé, 2016-ban pedig a munkaerőhiány nagyobb béremeléseket kényszerített ki, így volt miből a boltban többet költeni. Megfigyelhető az is, hogy azért az év eleji lendületnél, az első félévnél már kisebb növekedési ütemeket hoztak a második félévek, pedig ott voltak a karácsonyok is.

Na de a húsvét

A március már belelóg a húsvéti bevásárlások időszakába, ekkor ugrik meg jelentősebben az élelmiszerköltekezés. Az iparcikk vásárlás sem marad le sokkal, hiszen a jó idő ezen az áruterületen is pénztárcanyitogatónak számít. Feljebb pörögnek a szabadidős programok, a kertészkedés, kirándulás, lakásfelújítás teendői, többet utaznak, autóznak a családok. És jönnek a tavaszi ruhaújdonságok is.

A húsvét, akár márciusra, akár áprilisra esik, már a márciusi időszakban felhúzza az élelmiszervásárlásokat. A korábbi évek tapasztalatai szerint 50 milliárd forint körüli megugrással lehet számolni az élelmiszerboltokban 2017-ben is, aminek nagyja a húsvéti ünnepi költekezés. 2016 márciusában egyébként 375 milliárd forintot hagytak a vásárlók az élelmiszerboltok pénztáraiban, 15%-kal többet, mint februárban.

Az iparcikkek vásárlása is megugrik márciusban, egy 40 milliárd forint körüli növekményt könyvelhettek el a kereskedők az elmúlt években, 2016-ban pedig túllépte az iparcikk piac a 270 milliárd forintos bevételt.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása semmit sem fog rontani a boltosok mérlegén, de hát a sorok azonban nyilván hosszabbak lesznek az ünnepek előtti napokban a szokásosnál. És a közbeeső szombaton is.

(blokkk.com, 2017. április 4.)

 

Budapest így is nagyon húz a költekezésben

A KSH faragott egyet a földrajzi térségek kiskereskedelmi mutatóin, nem is keveset, csökkentve a megyék különbségeit. De hát így is Budapest tolja a bolti költekezést és van leszakadó térség is. Hiába, a boltban is a pénztárca az úr.

A statisztika berkeiben elfogadott és szükséges is a közreadott adatok ellenőrzése, felülvizsgálata. A KSH a kiskereskedelem területi adatain azonban szokatlanul jókorát igazított legutóbb, és így a 2016. első negyedév térségenként nagyobb mértékben eltérő mutatóit közelebb hozta egymáshoz.

Ez a közelítés derekasra sikeredett, hiszen így például a budapestiek költekezése 2016. első három hónapjában már nem az első számítás szerinti 18%-kal nőtt, hanem csak a felével, az alacsonyan húzó térségek pedig nagyobb növekedési ütemmel gazdagodtak, így például a Közép-Dunántúlon nem 2%-kal csökkent, hanem 5%-kal nőtt a kiskereskedelem.

Az összkép azonban a lényegét tekintve nem változott. A KSH végül a 2016. első negyedévi bolti költekezés területi adatait a következőképpen módosította:

Földrajzi térség
I. n. év
régi adatok
I. n. év
új adatok
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)
114,4
108,5
   ebből: Budapest
118,1
109,2
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
98,2
105,2
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
105,7
106,7
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
95,4
101,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
97,7
101,5
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)
95,4
102,2
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
98,6
102,5
Országos átlag
104,7
105,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt II. negyedévben

2016-ban a főváros és Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme így is jóval átlag felett növekedett, az ország keleti felében pedig az átlagosnál jóval kisebb volt a kiskereskedelem bővülése.

A boltban is a pénztárca az úr

Csodák nincsenek, hiszen több elemzés is rámutatott arra, hogy a fizetések Budapesten és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, a többi földrajzi térségben pedig sokkal vékonyabbak a hó végi borítékok.

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést a kiskereskedelem növekedési ütemében, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert valamennyi többi földrajzi térségre 8%-os növekedési ütemével, az országos 4,5%-os átlag majdnem kétszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon kívül minden más térség csak átlag alatti növekedési ütemet tudott felmutatni 2016-ban.

2016-ban a legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mivel ott ebben az esztendőben mindössze 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld bolti költekezésének üteme egyaránt 3% alatt maradt. Így volt ez az elmúlt három évben folyamatosan, tehát ez a térségcsoport, az ország nagyobb része, keleti, északi és déli megyéi egyre hátrányosabb helyzetbe jutottak a bolti költekezésben, az elmaradó növekedési ütemeket nézve.

Az éves kép ugyan módosult némileg a 2016 első negyedéves adatok átfésülése nyomán, de a lényeg nem, így a KSH végül a következő képet adja az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség
2013.
2014.
2015.
2016.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)
101,2
105,7
106,9
107,4
   ebből: Budapest
102,3
106,6
107
108
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
102,5
103,9
105,8
103,5
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
103,3
108,5
108,9
104,1
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
101,5
103,9
104,7
102,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
100,7
103,5
103,5
102,3
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
102,5
104,9
103,9
102,7
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
102,6
104,5
103,8
102,7
Országos átlag
101,8
105,2
105,8
104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt

(blokkk.com, 2017. március 27.)

 

Budapesten két kézzel szórják a pénzt a boltokban

Vidéken viszont nem, így Budapest tolja a bolti költekezést, eddig folyamatosan gyorsítva. Korábban a Nyugat-Dunántúl vezetett. Kettészakadt a boltok tábora. Az Alföldön és Észak-Magyarországon karácsony táján alig döcögött a bolt.

Nem véletlen, hogy a bolti költekezés értékének a negyede a fővároshoz kötődik, hiszen azon túl, hogy ez a legnépesebb települése az országnak, a dolgozni, vagy éppen bevásárolni ide járók és a turisták is itt fordulnak meg legnagyobb számban. Ez 2016-ban kétezer-négyszáz milliárd forintot jelentett a budapesti boltoknak, a kilencezer-hatszáz milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomból. Közép-Magyország is nagyot kanalaz a kiskereskedelemből, hiszen közel negyven százalék a részesedése, amiben vastagon szerepet játszik, hogy a nagy alapterületű bevásárlóközpontok jelentős része a főváros környékén telepedett meg, érthető módon a legforgalmasabb autópályák, főutak mentén. És még jóval a pláza-stop 2012 évi bevezetése előtt, építve az autós bevásárlás tartós vonzerejére, hiszen sokan a fővárosból rándulnak el bevásárolni a városhatáron túlra.

Kettészakadt a boltok tábora

Budapest tetemes súlya mindig is jellemző volt, de 2016 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor a növekedési ütemet tekintve minden más földrajzi térséget beelőzött. Sem 2005-ben és 2006-ban, sem pedig a 2013-2015 közötti időszakban nem Budapest volt a leggyorsabb a bolti kiskereskedelem bővülésében (ezekben az években nőtt a bolti kiskereskedelem, 2007-től 2012-ig nem, így az utóbbi időszak nincs a mérlegben).

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert az egyes földrajzi térségekre 11% feletti növekedési ütemével, mivel az országos 4,5%-os átlag bő két és félszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország mellett egyedül a már említett Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme bővült az átlagosnál nagyobb ütemben, a többiek már nem. A legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mustrálgatva a bevételüket, mivel ott 2016-ban mindössze 2,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Közép-Magyarország és Budapest nélkül számolgatva csak 3,5% körüli volt a bolti kiskereskedelem bővülése 2016-ban, amihez az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez azért elfogadható teljesítmény, csak éppen nem kiugró.

A minimálbér emeléssel összefüggésben sokat emlegetett kistelepülések boltjai 2017-ben még nehezebb helyzetben lesznek, mint voltak eddig (eddig is nekik volt a legnehezebb), így előreláthatóan nőhet is az olló a főváros és a vidék kereskedelme között. Ezt jelzi az is, hogy 2013-tól egyre nagyobb egy-egy esztendőben a legnagyobb és a legkisebb növekedési ütemek közötti különbség. Kizárólag Budapest boltosai tudtak folyamatosan és egyre nagyobb ütemben gyorsítani, persze, ez a ritmus is elhasalhat egyszer.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség
2013.
2014.
2015.
2016.
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest megye)
101,2
105,7
106,9
110,2
   ebből: Budapest
102,3
106,6
107
111,5
Közép-Dunántúl
(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
102,5
103,9
105,8
103,5
Nyugat-Dunántúl
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
103,3
108,5
108,9
105,4
Dél-Dunántúl
(Baranya, Somogy, Tolna)
101,5
103,9
104,7
103
Észak-Magyarország
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
100,7
103,5
103,5
103
Észak-Alföld
(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
102,5
104,9
103,9
102,7
Dél-Alföld
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
102,6
104,5
103,8
103,4
Országos átlag
101,8
105,2
105,8
104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex,

Az Alföldön és Észak-Magyarországon már nem nagyon nőtt a karácsonyi költekezés sem

Ezt sejtetik a negyedéves adatok. A kiskereskedelem növekedési ütemének országos átlaga 2016 utolsó negyedévében 3,3% volt, ezen belül decemberben 2,8% (havi területi adatokat még nem tett közzé a KSH), év végére egyébként is elhasalt a bolti költekezés. Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld 1% körüli növekedési üteme a gyakorlatban olyan csekély mérték, ami már nem is érzékelhető.

Dél-Dunántúlon a negyedik negyedévben a kasszákban hagyott pénzt (a folyóáras költekezést) nézve visszaesett a boltok bevétele az előző, harmadik negyedévhez képest. Bezzeg a budapesti boltok, ott a negyedik negyedévben 586 milliárd forintról 678 milliárdra ugrott az év végi költekezés ugyanebben az időszakban, ami 15%-os emelkedés.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. negyedévenkénti bolti költekezéséről:

Földrajzi térség
I.
II.
III.
IV.
Közép-Magyarország
(Budapest, Pest megye)
114,4
109,0
106,6
105,9
   ebből: Budapest
118,1
110,4
106,8
106,1
Közép-Dunántúl
(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)
98,2
103,9
103,3
102
Nyugat-Dunántúl
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
105,7
104,0
104,4
102
Dél-Dunántúl
(Baranya, Somogy, Tolna)
95,4
103,1
103,9
102,4
Észak-Magyarország
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
97,7
103,5
103,3
101
Észak-Alföld
(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)
95,4
104,0
103,3
101,5
Dél-Alföld
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
98,6
104,6
102,8
101,2
Országos átlag
104,7
105,8
104,6
103,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex,

Hát persze, hogy a bér

Hatalmas bérkülönbségek vannak Magyarországon az egyes földrajzi térségek között, erre már több elemző is rávilágított az elmúlt időszakban. De hát a bolti költekezés változásaiban a döntő ok a hó végi boríték, ami bizony nem egyformán vastag.

A havi nettó átlagkeresetek rangsorát a főváros vezeti, nem is kis léptékben:

Budapest 266 108
Győr-Moson-Sopron 183 107,5
Komárom-Esztergom 173 108,4
...    
Nógrád 132 109,9
Békés 128 108,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 118 106,1
KSH, havi nettó átlagkereset, érték: ezer forint, 2016, változás: előző év júniusához képest

(blokkk.com, 2017. február 27.)

 

A használtcikk vásárlás nőtt a legjobban karácsonykor

A bútorok, műszaki cikkek vásárlása pedig csökkent decemberben. 2016. második félévében lelassult a bolti költekezés növekedési üteme. Költekezünk máshol is, nem csak a boltban.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016 decemberében mindössze 2,8%-kal nőtt a bolti kiskereskedelmi forgalom. Ez bizony mindennél kisebb növekedési ütem, hiszen a 2016 évi átlag 4,5% volt, a december ráadásul a harmadik legrosszabb hónapja volt az évnek, a havi forgalomemelkedést mérlegelve. Hát igen, a blokkk.com csapata is jobbat várt.

Az ok egyértelmű:  a különféle iparcikkek forgalma, ami lefedi az ajándékok körét, mindössze 2%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. Ez bizony nem sok, főleg annak tükrében, hogy az előző években 5% körül mozgott a decemberi ajándékvásárlások növekedési üteme.

Lefelé csúszott itt majdnem minden: de akkor mit csinálunk a pénzünkkel

Figyelmeztető jel, hogy 2016 első felében még 5% felett volt a bolti költekezés növekedési üteme, de ez második félévben 4% alá csúszott (így ki is jön a 4,5%-os éves bővülési ütem).

A 2014-2015-ös évek 5-6% közötti növekedési ütemétől is már elmaradt 2016 bolti költekezésének bővülése. A korábbi években épült ki az online pénztárgép rendszer, ami azért alaposan megdobta a KSH tiszta - nyugtaadásos - forgalmat mérő mutatóit, a blokkk.com becslése szerint nagyjából harmadával (ez a befolyt adótöbbletből is levonható következtetés).

2016-ban a munkaerőhiány alaposan felhúzta a béreket, hiszen a nettó átlagkeresetek - ezt költjük el a boltban - közel 8%-kal nőttek. Ennek alapján nem kellett volna a kiskereskedelem növekedésének lassulnia.

Feltehetően a nagy bérkülönbségek nem  csekély szerepet játszanak a béremelkedésnél kisebb kiskereskedelmi növekedési ütemben, hiszen van olyan vásárló, aki alaposan be tudott vásárolni, és olyan is, aki nem. A tehetősebbek egy idő után már nem vesznek több, újabb fotelt, vagy éppen mosógépet, a szegényebbek pedig még csak gyűjtögetnek rá, ha van miből.

Befolyásolhatja a költekezést az is, hogy évközi adatok alapján azért a korábbiakhoz képest nekilendült a bevásárlóturizmus is, bár ennek súlya nem olyan nagy.

Egyes jelek viszont arra utalnak, hogy a bolt helyett máshol is költekeznek a családok. Így például a háztartások összes fogyasztási célú kiadása is szépen gyarapodott, ráadásul megindult a lakással kapcsolatos költekezés emelkedése is.

A decemberi, a postán kikézbesíthetetlen ajándéközön nem látszik a KSH adataiban, a kiskereskedelem webköltekezése a szokásos formáját hozta a maga 26%-os növekedési ütemével. Nem zárható ki, hogy sokan külföldi webáruházból vásároltak, ami nincs benne a magyar kiskereskedelmi statisztikában.

Ez szép: a használt cikk nőtt a legjobban, az élelmiszer szakbolt, bútor, műszaki cikk esett

Kisebb szelete ugyan az élelmiszerköltekezésnek, de a különféle szakboltok - hús, zöldség, pékáru - forgalma 2016. utolsó három hónapjában nem nőtt az előző évhez képest, hanem 1-2%-ot csökkent.

Satnyának számít a ruházati cikkek 2,3%-os decemberi növekedése a 10%-os éves átlaghoz képest, különösen annak tükrében, hogy az egyik legnépszerűbb ajándékozási cikkről van szó.

A bútor, műszaki cikk árucsoport decemberi forgalma másfél százalékkal esett vissza, ami nagyobb meglepetésnek számít, hiszen az ezeket árusító boltokban azért kapkodni szoktak a vásárlók és az eladók egyaránt decemberben.

Az egyes árucsoportokat nézve a használt cikkek vásárlása volt az, ahol a decemberi közel ötszázalékos növekedési ütem láttán zászlót lehetne bontani, de hát éves szinten azért még - csekély mértékben ugyan, de - lefelé billent a mérleg.

(blokkk.com, 2017. február 23.)

2015: közel a gödör széle

Élelmiszerből, üzemanyagból többet, iparcikkből még mindig kevesebbet vásároltunk 2015-ben, mint 2006-ban. Az online kassza nélkül nem menne ilyen gyorsan.

Az elmúlt bő negyedszázadban két nagy növekedési hulláma volt a bolti, áruházi vásárlásoknak. 1988-1997. között - de rég volt - évről-évre esett a kiskereskedelem, az 1993-as esztendőt kivéve. 1998-2006. között váltott a költekezés iránya, a növekedés volt a jellemző a Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint, ez volt a jelzett hosszabb időszakban az első felívelő szakasz. 2007-től 2012. végéig ismét esett az áruházi költekezés (kivéve 2011-ben, amikor csekély mértékben felfelé mozdult az előző évhez mért mutató). 2013-tól ismét a növekedés gazdagította a kiskereskedelem mérlegét, tehát a jelenlegi a második emelkedést mutató hullámhegy. (Ezek az irányzatok az árváltozások kiszűrésével számított mutatókat tartalmazzák, tehát mennyiségben, darabban, kilóban, literben mutatják a költekezést, szaknyelven volumenben.)

Bevásárlókosár mustra

2015-ben 2006-hoz képest a háziasszonyok még mindig kevesebbet cipekedtek haza a boltokból, áruházakból a kiskereskedelem egészét nézve. Az éves változási mutatók összevetéséből a következő kép kerekedik ki, ami sok kérdésre magyarázatot ad:

  kiskereskedelem élelmiszer iparcikk üzemanyag
2015/2006. 99,2 101,4 94,0 107,9
KSH, kiigazítatlan éves volumenindexekből számolva

A kiskereskedelem egészének mérlegét az iparcikk vásárlások húzzák lefelé, a többi kiemelt áruterület már túl van a mélyponton. A legalacsonyabb 2012-ben volt a vásárlások teljes körét magában foglaló mérlegmutató, ekkor a vásárlások 12%-kal voltak kisebbek a 2006. évinél. Az élelmiszerköltekezés mélypontja is erre az időpontra esett, de kisebb volt az elmaradás, 9%, ami úgyszintén nem kevés, de 2015-re mégis kikászálódott a gödörből az élelmiszer kiskereskedelem.

A tartós fogyasztási cikkekhez még csóró a vásárló

Legalább is a 2006. évi szinthez mérve. 2015-ben ugyanis az iparcikkek, tehát a nem élelmiszerek körében még mindig volt lemaradás, 6% körüli mértékben, a mélypont pedig 2012-ben volt itt is, 18%-os visszaeséssel, tehát közel ötödével kevesebb fogyott, mint 2006-ban. Éppen az előbbiek miatt nem véletlen, hogy ez az árucsoport az átlagnál gyorsabban nőtt az elmúlt két esztendőben.

A részletesebb KSH adatok csak 2015. novemberéig állnak rendelkezésre, azokból viszont egyértelmű, hogy a nagyobb értékű bútor, műszaki cikkek, azaz a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növekedése viszont - az iparcikkek teljes körén belül - alaposan elmaradt az átlagtól (az éves mutató 2% körül lehet majd). A tartós iparcikk besorolás az ENSZ úgynevezett COICOP osztályozása, amiben például a hűtőgép benne van, de a zokni, hiába iparcikk, már nincs (ezt csak azért, mert elhangzott már olyan értékelés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek is felfelé húzzák a kiskereskedelem mérlegét: hát csak kicsit.

Üzemanyag

Úgy tűnik, a vásárlók számára az autózás a legfontosabb, hiszen itt esett vissza a legkisebb mértékben a fogyasztás az elmúlt években, mindössze 4-5%-kal, ráadásul pokoli drága is tudott lenni az üzemanyag a válság éveiben. Természetesen tudott dolog, hogy a kutaknál a családok mellett a cégek, intézmények is vásárolnak. Most olcsó a benzin, az alacsony ár húzza is rendesen felfelé a mérleget.

Online kassza

Az egyes hatások szétválasztása egyes esetekben nehézkes, ez igaz az online kassza piactisztító hatására is. A kiskereskedelmi, a fogyasztási és az adózási adatokból azért nyugodtan megkockáztatható, hogy 2014-ben és 2015-ben nagyot lökött a kiskereskedelmi mutatókon az online kassza: a KSH a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adtak a boltban. Több száz milliárd forintra becsülhető a több nyugtaadás összege.

2016: majd akkor

A kiskereskedelem egésze 2016-ban már túllépi a 2006. évi szintet. Az egyes árucsoportokat nézve az iparcikkek köre még előreláthatóan lemaradást fog mutatni a kilenc évvel ezelőtti szinthez képest, de nem sokat. Reméljük.

(blokkk.com, 2016. február 9.)

 

Nagyot lökött az online kassza is az áruházi költekezésen 2014-ben

Szépen hízott a kiskereskedelem, főleg karácsonykor, fel is húzta az elmúlt évek mérlegét is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltbeli információja szerint az online pénztárgép rendszerben 200 milliárd forint áfa többlet befizetést mértek 2014-ben (tegyük rögtön hozzá, hogy a rendszer kiépítése augusztusban zárult le). Ebben a növekményben a kiskereskedelem mellett osztozik a vendéglátás, szállodaipar is, de a legnagyobb szelete feltehetően az áruházi költekezés. Ez a 200 milliárd forintnyi áfa többlet befizetés, amit az NGM az online rendszeren keresztül hajszálpontosan lát, hozzávetőleg 1.000 milliárd forintnyi piactisztulást takar, azaz ennyivel több nyugtát kaptak a vásárlók 2014-ben a korábbi esztendőhöz képest. Ennek nagy része a kereskedelemé, hiszen a vendéglátás forgalma a korábbi években hozzávetőleg tizede volt a kiskereskedelemének.

Miért fontos ez? Nos, a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelem mérésekor becslésében (a dohánykereskedelmet leszámítva ezt a módszert alkalmazza) a feketézést, nyugta nem-adást nem veszi figyelembe, nem is nagyon tudná. Ezt mérlegelve az áruházi költekezés, a kiskereskedelem bővüléséről mért adatban igencsak súlyos tétel lehet az online pénztárgépek beállítása nyomán adott több nyugta. Ez a hatás nem választható el mereven attól, hogy nőttek a reálkeresetek is, de igencsak stabil lábakon álló támpont. Jó példa erre, hogy egyes iparcikk területeken 10% feletti növekedést is mért bizonyos hónapokban a KSH, de a ruházati kereskedelem is 10-20% közötti bővülési ütemeket mutatott. Ez azért több a pénzünknél. Megjegyezzük, hogy ha pusztán az online kassza hatást nézzük, azt úgy célszerű megközelíteni, hogy régebben 100 forintból 80 forintnyi, most pedig 90 forintnyi nyugtát kap a vásárló. A KSH csak azt a forgalmat méri, ami után nyugtát ad a kereskedő.

Nézzük akkor a mérleget, előbb a karácsonyt.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2014. decemberében   6,2%-kal (ez a statisztika nyelvén szólva úgynevezett kiigazítatlan, nyers adat) nőtt az áruházi költekezés, a kiskereskedelem. Ez minden előrejelzésnél nagyobb növekedést jelent. Igaz, az élelmiszer vásárlás az év utolsó hónapjában csak közel 3%-kal nőtt, de az iparcikkek vásárlása több mint 7%-kal, az üzemanyagokból pedig 10% feletti volt a forgalombővülés. A 3%-os élelmiszernövekedés sem rossz adat egyébként, csak éppen az átlagnál kisebb.

A áruházi vásárlások, a kiskereskedelem éves mérlege is 4% körüli növekedést mutat, amin sokat nem lehet fanyalogni, jó eredménynek számít. Ez a bővülési ütem összhangban van a GDP, a reálkeresetek növekedésével is.

  1. egyes időszakait vizsgálva kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított az időszak, kiugró utolsó negyedévvel:
 
I.
II.
III.
IV.
kiskereskedelem
104,0
103,5
103,2
105,5
ebből élelmiszer
101,6
103,6
100,8
102,7
iparcikk
106,1
103,6
105,3
106,7
üzemanyag
106,7
103,3
105,1
108,6
KSH, volumenindex, kiigazítatlan

Hol is tartunk 2010-hez képest, ez is fontos kérdés

Visszatekintve az elmúlt esztendőkre 2014. mérlege valóban kiugró mértékű bővülés. Érdemes azonban egy pillantást vetni arra is, milyen szintre jutott az áruházi vásárlás öt év alatt, hiszen volt honnan felkapaszkodni. Így 2010-2014. között együttvéve ezt az öt esztendőt azt olvasni ki az adatokból, hogy ránk fért ez a nagyobb ütemű növekedés:

 
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2010-2014.
kiskereskedelem
100
100,2
97,8
100,9
104,1
102,9
ebből élelmiszer
100
100,3
99,1
100,5
102,2
102,1
iparcikk
100
101,3
96,5
100,7
105,7
104,0
üzemanyag
100
97,7
97,5
102,3
105,8
103,1
érték: változás/előző év/kiigazítatlan volumen, hagyományos (becsléses) módszertan,
          a számításban figyelembe vett decemberi áruterületi adatok kiigazítottak,

Mi várható ezek után 2015-ben?

Előreláthatóan tovább nő az áruház piac, de kisebb ütemben, mint 2014-ben. Egyrészt a GDP is kisebb ütemben fog bővülni, márpedig a kereskedelem ehhez igazodik elsősorban, de azért lesz még további hatása az online kasszának is. Az alacsony olajár, a csekély mértékű infláció, ha lesz egyáltalán, a kereskedelem malmára hajtja a vásárló pénzét.

A legnagyobb kérdőjel a vasárnapi boltzár hatása. Tapasztalat nincs, de félő, hogy a korábbi vasárnapi forgalom egy része elvész és bizony ez nagyobb súlyú is lehet, hiszen ki szeret péntek délután, vagy szombaton sorban állni. Nem kizárt, hogy a vasárnapi boltzár nagyot harap az áruházi költekezés növekedéséből.

(blokkk.com, 2015. február 4.)

 

Web, ruha, benzin már fogyott, élelmiszerből alig futotta többre 2013-ban

2013-ban összesen 1%-kal nőtt az áruházi fogyasztás.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2013-ban többet költöttek a vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, összesen 8.425 milliárd forintot, ami 176 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbi költekezésnél. Nos, előzetes azért, mert a KSH folyamatosan utánaszámol annak, amit már egyszer közreadott, ráadásul az úgynevezett kiskereskedelmi adatokat háromszor is átszámolja, így minden előzetes marad, jó ideig, addig is kétszer-háromszor változhat. Másik kérdés, menyi is ez a 176 milliárd forint. Igen, pontosan 2,1%, ráadásul folyó áron, ami az alacsonyabb infláció mellet is soványka eredmény. A kereskedelem inflációja ráadásul nagyobb az igazinál, mivel ebben az árukörben nem volt rezsicsökkentés, így kerekedik ki az 1% volumennövekedés 2013-ra. Volumen, egyszerűbben szólva mennyiség, amit cipekedünk hazafelé.

Ez a növekedés éves szinten a hazacipelt árumennyiséget tekintve azonban még szerény, ráadásul eltérő mértékű az egyes áruterületeken. A kereskedelmi kisvállalkozások, a kicsik ráadásul még igencsak keveset éreznek a fogyasztás növekedéséből, többjük inkább piacvesztésről panaszkodik már egy ideje.

A negyedéves mérlegek azt is mutatják, hogy a fogyasztás növekedése második félévben vett azért némi lendületet.

Az éves mennyiségi növekedés így összességében 1% körüli, de ezen belül a második félév mérlege 2% feletti.

A korábbi évekhez hasonlóan kiugró mértékben nőtt a webes költekezés 2013-ban, 35-40% közötti mértékben. A második félévben 8-9%-kal ugrott meg a ruházati cikkek vásárlása. Felfelé húzta a mérleget a különböző műszaki, számítástechnikai  cikkek vásárlása (főleg az utolsó negyedévben, 5% körüli mértékkel), továbbá az üzemanyag forgalom.

A webáruházi költekezés azért is külön figyelmet érdemel, mivel évek óta kétszámjegyű a növekedés mértéke. A KSH adata szerint 2013-ban 128 milliárd forintot költöttünk internetes áruházakban, a valós netes költekezés azonban már túllépte a 200 milliárd forintot. A külföldi webáruházakból vásárolt árucikkekkel együtt pedig a kereskedelmi költekezésben részesedése 3-4% között mozog.

Az élelmiszer piac csak az utolsó negyedévben közelítette meg a 2%-os növekedési mértéket, azonban éves szinten éppen hogy csak túllendült az előző évi bevásárlások nagyságánál. Alaposan nyomja a piacot a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ármozgása, adódik is rögtön a kérdés, itt mi van a piacvédelemmel. Lehet?

A KSH adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2013. második félévében indított új dohányértékesítési rend elvitte a forgalom egy kisebb részét a hagyományos élelmiszer üzletektől, az újságárusok számára viszont 30% feletti bevételkiesést okozott.

A kereskedelem 2013. évi helyzetét döntő részben a következő folyamatok határozták meg:

- nőttek a reálkeresetek, reáljövedelmek, 3% feletti mértékben, nos, ettől viszont elmaradt a fogyasztás bővülése,
- alacsony volt az infláció (1,7%),
- az élelmiszerárakat még mindig magasnak tartja a vásárló (2,8%-kal drágultak 2013-ban, az élvezeti cikkek 10%-kal),
- csökkent az üzemanyagok árszintje is (98,1%).

Előre tekintve 2014-ben előreláthatóan bővülni fog a lakossági fogyasztás, de ennek mértéke továbbra is visszafogott lesz, mennyiségben (darabban, kilóban, literben, méterben) számolva1,5-2% körül várható. Kedvező a fogyasztói piacnak is a GDP várható bővülése, ami a vállalkozások részére nagyobb bérfizetést tesz lehetővé. Az év elején a gyenge forint árfolyam növeli a hazai fogyasztási cikk gyártók, a beszállítók és a kereskedők költségeit, ennek éves hatása azonban jelenleg még nem mérhető fel pontosan. Az infláció nagyobb lesz az előző évinél (2-3% között), ami a korábbiakhoz képest fékezi a reáljövedelmek bővülését.

(blokkk.com, 2014. február 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.