webzseb₪égbolt

Drón nyomhatja a leltárt

Berepülnek a raktárakba. Aeriu: és nem kell hozzá senki.

Az online kereskedelem óriási növekedése mellett hamarosan fenntarthatatlanná válik a leltározás hagyományos formája, írja a Világgazdaság. Az Aeriu magyar startup egy olyan drónos megoldást dolgozott ki, amellyel ötször gyorsabb a leltározás, emellett pontosabb és biztonságosabb.

Három, nagyvállalatnál dolgozó ismerős egy sör mellett eldöntötte, saját vállalkozásba kezd. Az Aeriu jelenlegi csapatában vannak, akik már tíz éve ismerik egymást, és többen logisztikai folyamatoptimalizálással, ipari automatizálással és gyártással is foglalkoztak korábbi munkáik során. A trendet látták: a drónipar igen gyorsan fejlődik, egyre több területen használható, és a következő években meghatározó technológia lesz.

Kiváló nagyvállalatoknál fejlesztettük magunkat, de szerettünk volna saját vállalkozást, és valami újat alkotni. A területet gyorsan megtaláltuk, vettünk egy drónt, amely a mai csúcstechnológiához képest játék volt, de jól lehetett vele tesztelni, és nagyon hamar ipari környezetben gyűjthettünk tapasztalatot a fejlesztéseinkhez – mondta a Manager Magazinnak Ellenrieder Gergely, az Aeriu ügyvezetője. A startup alapítói azt is látták, hogy a logisztika, azon belül is a leltározás egy standardizált, még mindig manuális munkán alapuló folyamat, amelyre az online kereskedelem fejlődése egyre nagyobb súlyt pakol. Már az elején egyértelmű volt az Aeriu küldetése: korszerű technológiával megreformálni a leltározást.

A termékfejlesztés két éve indult, és 15 vállalatnál tudtak információkat gyűjteni arról, miben rejlik a leltározás problémájának lényege. Látták, hogy a cégek nehezen találnak dolgozót a raktárakba, monoton a munkavégzés, és olyan tradicionális módszereket használnak, hogy targoncára szerelt kosárban esetenként öt-nyolc méter magasba is felemelik a leltározót, aki kézi, azután a vonalkód-leolvasóval manuálisan vagy éppen papíralapon végzi el a feladatát. Mivel azonban felemelt kosárral tilos mozognia a targoncának, így kezelőjének nagyjából kétméterenként fel-le kell emelgetnie a kosarat, tehát legalább két emberre volt szükség a munka elvégzéséhez. Amellett, hogy ez a folyamat rettentően lassú, sok pontatlanság, hiba is becsúszhat, sőt gyakran még balesetveszélyes is lehet.

A magyar startup megalkotott egy drónokra írt szoftvert, így leltározásnál egy drónpilóta és egy a beltéri repülésre alkalmas eszköz a beépített kamerájával gyűjti az adatokat. Ezeket a fényképeket azután rögzíti egy rendszerben, majd az automatikus felhőbe kerülő feltöltés után a szoftver feltölti a fotókon szereplő adatokat is, és Excel-exporttal bármilyen céges rendszerbe beilleszti. Ennek köszönhetően ötször gyorsabb lehet a raktározás, 99,6 százalékos a pontosság, és lényegesen biztonságosabb, mint targoncával emelgetni az embereket.

A startup ügyvezetője elmondta, a kezdeti időkben nagyon nehéz volt meggyőzni a cégek képviselőit, hogy a drónok nem veszélyesek, szűk beltéri területeken is képesek elvégezni a feladatokat, ott, ahol nincs GPS-jel.

A meggyőzés érdekében átfogó elemzést végeztek, amelyben összehasonlították a hagyományos leltározást a drónos megoldással, és minden eredmény azt mutatta, hogy az utóbbinak sokkal alacsonyabb a kockázata. Továbbá arra is fény derült, hogy mivel kép készül az áruról, az is látszik, milyen a raklapok állapota, mert azok elhasználódása, minőségi hibái akár balesetet is okozhatnak. A szoftverbe ezenkívül egy gépi tanulásos modellt is beépítettek, így idővel a felhalmozott adatok felhasználásával a rendszer önmagában képes jelezni, ha egy-egy raklap potenciális veszélyforrássá vált, vagy nem felel meg az előírásoknak. Ez az egyik pluszértéke a rendszernek.

Drónokkal ötször gyorsabb lehet a raktározás, 99,6 százalékos pontosság érhető el, és sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos készletrögzítés.

Az újítást az is indokolja, hogy egyre nagyobb a nyomás a logisztikán, hiszen online vásárlás során néhány kattintás után minden ezen a folyamaton múlik. Az e-kereskedelem azonban olyan tempóban fejlődik és bővül, hogy ha nem változnak a tradicionális logisztikai módszerek, fenntarthatatlanná válik. Ezt már a nagyvállalatok is felismerték, és keresik a gyors, hatékony és olcsóbb megoldásokat. Nem az Aeriu az egyetlen a piacon, azonban a globális versenytársak száma nem haladja meg a tízet, a kelet-közép-európai régióban pedig egyedülálló.

A versenytársainkkal szemben nagy előnyünk, hogy mi nem gyártunk drónokat. A hardverfejlesztés ugyanis nagyon költséges dolog, meg kell oldani az eszközök karbantartását, javítását, a szükséges alkatrészek cseréjét. Mi a piacról választottunk nagyon jó, bejáratott drónokat, így minden azokkal kapcsolatos ügyletet a gyártó lát el, így minden energiánkat a szoftver fejlesztésére fordíthatjuk – mondta az ügyvezető. Hozzátette, szintén nagy előny, hogy a magyar startup képviselőinek a helyszínen sem kell lenniük, mert távoli eléréssel tudják telepíteni a szoftvert, és ez az áraikban is megmutatkozik. További plusznak tartják, hogy optikai megoldással dolgoznak, amellyel több információt tudnak adni, mint azok, aki szkennert szerelnek a drónokra.

Az Aeriu hivatalosan tavaly nyáron indult, az azt megelőző másfél évben csak a terméket fejlesztették. A Design Terminal 2017 szeptemberében beválogatta a startupot a mentorprogramjába, így az alapítók segítséget kaptak az üzleti modell és a pénzügyi háttér tervezéséhez, azóta pedig szervezetfejlesztéssel segítik a céget. Az Aeriu csapatának 2018 októbere jelentett nagy fordulópontot, százezer euró tőkebefektetést kaptak, és megkötötték az első szerződést, így az IKEA soroksári áruházában már a magyar startup termékével leltároznak.

A közeljövőben több magyarországi vállalatnál is szeretnék bevezetni terméküket, emellett céljuk a régiós terjeszkedés is. Bevezetési és havi díjjal dolgoznak, tehát nem megvenni kell a szolgáltatást, hanem előfizetni rá, ez a megoldás egyre elterjedtebb, és az invesztorok is ezt preferálják.

Jelenleg a második körös befektetés előtt állnak, a tervek szerint még e hónapban másfél millió eurót vonnak be a vállalkozásba. Ebből az összegből további termékfejlesztést terveznek, valamint egy sales csapat felállítását, és ötfős létszámukat tizenhétre bővítenék. A V4-országok piaca után Észak-Európát és Nagy-Britanniát célozzák meg, harmadik terjeszkedési hullámukban pedig az Egyesült Államokat és Kanadát is szeretnék meghódítani. Meghívást kaptak a berlini magyar nagykövetségre, ahol a közeljövőben az Audi, a Bosch, a Continental és a Daimler magas beosztású képviselői előtt mutathatják be terméküket. A drónos leltározás jövőjét abban látják, hogy emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatizáltan működjön a rendszer.

(Világgazdaság, 2019. május 12.)

 

A magyar Balabit start up elkelt

100 millió dollárért.

Felvásárolta a luxemburgi bejegyzésű, de magyar érdekeltségű Balabit cégcsoportot a One Identity, az amerikai Quest nevű cég IT biztonsággal foglalkozó leányvállalata, jelentette be a Balabit IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója.

Györkő Zoltán közölte: a tranzakció részletei, így a vételár sem nyilvános. Az üzlet további technológiai és piaci fejlődés előtt nyit utat a Balabitnak, amelyhez magyarországi, németországi és az egyesült államokbeli cégek tartoznak.

A Balabit nagyvállalkozások számára fejleszt IT-biztonsági megoldásokat, amelyek saját területükön technológiai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi piacon. A cégcsoport bevétele 95 százalékban külföldi értékesítésből származik - tette hozzá az ügyvezető igazgató. A Balabit ügyfélkörébe többek között multinacionális cégek, bankok és államigazgatási szervezetek tartoznak. 

Györkő Zoltán az MTI-nek elmondta: a Balabit konszolidált árbevétele a 2016/2017-es üzleti évben ( július 1-től a következő év június 30-ig) mintegy 20 millió euró, valamivel több mint 6 milliárd forint volt, mintegy 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei üzleti évben 25-30 százalékos növekedésre számítanak. A várakozásokat megalapozzák a piacbővítési folyamatok.

A csoport ugyan veszteséges volt, miután 2014-től kockázati tőkefinanszírozást - 8 millió dollárt, mintegy 1,8 milliárd forintot - vettek igénybe. A tervek szerint a 2018/2019-as üzleti évet nullszaldóval zárhatják. 

Az ügyvezető kiemelte, hogy nem gazdasági kényszer miatt értékesítették a Balabitet, hanem a fejelődési lehetőségek miatt. A Balabit alapítói számára a következő egy évben opcionálisan még fennáll a kivásárlás helyetti részvényessé válás lehetősége. A dolgozókat ugyanakkor a tranzakció gyakorlatilag nem érinti.

(MTI, 2018. január 19.)

 

A Balabit kiszúr mindent

Jöhet a hacker, persze, azért inkább ne jöjjön.

A szaporodó kibertámadások keményen megdolgoztatják a rendszergazdákat, akiknek pillanatok alatt kell kritikus döntéseket hozniuk, azt mérlegelve, hogy vajon a szolgáltatások leállítása okoz majd nagyobb kárt, vagy pedig az, ha hagyják tovább futni a rendszereket, és ezzel teret adhatnak a zsarolóvírusok további terjedésének. Éppen a Petya legutóbbi óriási támadása előtt tartott sajtórendezvényt a magyar Balabit, amely a zsarolóvírusok támadása utáni „postmortem” elemzésekben tudja segíteni a vállalatokat, hogy láthatóvá váljanak az incidensek során tett ballépések, és ezekből tanulni tudjanak.

A Balabit három éve 1,8 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezt követően azonban teljesen eltűnt a radarképünkről, mert – őszintén bevallva – a céges IT-rendszerek monitorozása nem a világ legszexibb témája, és ők is inkább a nemzetközi ismertségük kiépítésére fókuszáltak. A Balabit által kifejlesztett eszközök arra jók, hogy a cégeknél (túl sok) hozzáférést kapó dolgozók tevékenységét figyelemmel tudják követni.

Belülről is lehet fúrni

A cégek szervereit néha belülről is megtámadják, például bekattant adminok törlik az adatokat, vagy csak megpróbálnak ellopni és eladni kényes információkat. Alig pár hete történt, hogy egy holland webszolgáltató kirúgott adminja bosszúból minden ügyféladatot törölt, és egy napra megbénította a cég működését.

A kívülről támadó kiberbűnözők is hasonló módszerekkel dolgoznak, annyi különbséggel, hogy akár heteken, vagy hónapokon át készítik elő a támadást, és amikor beüt a baj, akkor már rég megszerezték a szükséges hozzáféréseket. Ezt azonban a Balabit eszköze simán leleplezi. A hálózati forgalmat monitorozzák, amely a cég szerverei és az ehhez hozzáférő dolgozók közt zajlik, és kiszűrik a gyanús jeleket. Az elemzés többrétegű, és van köztük pár izgalmas megoldás, mint például a viselkedés elemzése, amivel pillanatok alatt rájönnek, ha egy adminisztrátor felhasználónevét és jelszavát valaki más használja.

Hogy miért van erre szükség? Azért, mert az erős jelszó csak a védelem első vonala, ezt viszont simán ellophatják a kiberbűnözők vagy idegen államok pénzelt kiberkatonái. Általában ez egy kibertámadás első lépése – fejtette ki Krasznay Csaba, a Balabit szakértője. Ezt követően megkeresik a hálózaton a jelszavakat tároló adatbázisokat, a hatékony támadáshoz ugyanis minél magasabb szintű, a lehető legtöbb joggal rendelkező felhasználói hozzáférést érdemes megszerezni (ezt a módszert használta a Petya vírus új variánsa is). Ha megvan egy admin belépési adata, azzal a támadó elvileg bármit megtehet.

Na, ennél a résznél jön be a képbe a Balabit, ők ugyanis a belépés után elvégzett tevékenységeket ellenőrzik. Rögtön kiszúrják, ha valaki olyan dolgokhoz próbál hozzáférni, vagy olyan parancsokat ad ki, olyan appokat indít el, amiket a mindennapi munkája során nem szokott. Ezt természetesen minden cég magának finomhangolhatja, hogy ritkán legyen hamis riasztás, ugyanakkor a legkisebb gyanús lépésnek is nyoma legyen. A viselkedés is árulkodó, figyelni tudják többek közt a gombok lenyomása közt eltelő időt, az egérmozgatás dinamikáját, irányát – és a rendszer rögtön jelez, ha valami nem stimmel. A felhasználó dönti el, hogy milyen cselekedetek indukáljanak riasztást, és mikor kell a gyanús kapcsolatot automatikusan megszakítani.

Ezt a fajta védelmet a Fortune Top 100-as listájának negyede a Balabittől veszi meg

A védelmi funkciókon túl egészen meglepő járulékos hasznai lehetnek egy ilyen elemzőrendszernek. Egy cégnél például arra jöttek rá, hogy a szervereiken körülbelül húszezer interakcióból ötezret szkriptek hajtanak végre, mert az alkalmazottak rájöttek, hogy tök fölösleges kézzel begépelni bizonyos parancsokat.

Ez egyáltalán nem káros dolog, ugyanakkor a cég vezetősége ennek hála rájött, hogy a robotok és szkriptek gépies munkája helyett valami értelmesebb, kreatívabb feladatot is adhat az alkalmazottaknak.

Mint a bemutatókból kiderült, a Balabit rendszerének egyik előnye, hogy nem szöveges naplófájlokat kell végigbogarászni, mert a speciális algoritmusaik segítségével az adatokból videófájlokat (audit trail) állítanak össze, így az ellenőrzések során az jelenik meg, ami a vészjelzést kiváltó fiók használata közben a monitoron volt látható. (Magyarán nem a képernyőképet rögzítik, aminek óriási tárolási igénye lenne, hanem a képernyőképet reprodukálják.) Egy banknál így sikerült percek alatt kideríteni, hogy az admin hol szúrta el, és melyik parancs miatt állt le az egész ATM-hálózat.

De volt olyan hazai eset is, amikor az audit trail felvétele bizonyította a rendszergazda ártatlanságát egy adatkiszivárgási ügyben

A Balabit a három éve végrehajtott 1,8 milliárd forintos tőkeemelésből a nemzetközi terjeszkedését erősítette – tudta meg az Index meg Györkő Zoltán ügyvezető igazgatótól. Kialakítottak egy globális menedzsmentet, nagy tapasztalattal rendelkező, külföldi vezetőkkel, és 2015-ben elindították a New York-i központjukat. Ennek meg is lett az eredménye, az Egyesült Államokból származó eladások már az összárbevétel 20 százalékát teszi ki, ami azelőtt csak 10 százalék volt.

A cég most 240-250 fős, és továbbra is hazánkban van a fejlesztés. Az itthoni bővülést némiképp gátolja, hogy nehéz jó szakembert találni, és a Balabithez nehéz bekerülni. „Nagyon erős a szűrő, mert ez nem egy Java-app, itt a kerneltől a szkriptekig mindent ismerni kell” – mondta Györkő Zoltán. Az elemzőeszköz piacra dobásával ugyanakkor sikerült bebizonyítani, hogy jó adattudósképzés van Magyarországon, erős a matematikai háttér. 

A Balabit továbbra is a dinamikusan fejlődő cégek közé tartozik, évente több mint 30 százalékos árbevétel növekedést ér el, de például az USA-ban 2016-ban dupláztak. A tőkeinjekció megszerzése előtt a Balabit profitábilis volt, jelenleg azonban mínuszban van, mert elkezdtek költeni a márkanév kiépítésébe. Györkő szerint 2018-ban már cash-flow pozitívak lesznek, és utána már profitelvárás van. Közben előkészítenek egy újabb, a korábbinál is nagyobb befektetési kört, lehetőleg amerikai alappal, ez várhatóan 2018-ban valósul meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.