butikpórázon₪vásárlóktere

A szlovákok megfejnék a multi áruházakat

Különadót kapnak a multik Szlovákiában. 

Nem hajlandó letenni az üzletláncokra kivetendő 2,5 százalékos különadóról - közölte november 24-én Andrej Danko, az SNS elnöke, pedig sokat támadják a javaslatot, írja a Napi.hu. A szlovákiai Híd Párt viszont tompítana annak hatásán: szűkítenék az érintett üzletek körét. 

A lakosság közel 70 százaléka nem ért egyet az üzletláncokra kivetett különadóval, azt csak a válaszadók 20 százaléka támogatja - derül ki a Go4insight ügynökség felméréséből az Új Szó szerint, de ez sem hatja meg Dankót. A véleménye az, hogy az üzletláncok finanszírozzák a kutatásokat, ezért nekik kedvező eredmények jönnek ki ezeken.

A 2,5 százalékos különadó ötletét egyébként éppen Magyarországtól vette a politikus, ahol szintén különadót kaptak a láncok, igaz ezt az Európai Bizottság sokat bírálta. Danko érvelése is azonos: az üzlethálózatok szerinte hatalmas extra nyereséggel vállalkoznak, a pénzt viszont az anyavállalataiknak küldik külföldre.

A Híd viszont enyhítene a javaslaton, mert túlságosan sok üzletlánc esne a jelenlegi változat alá. "A törvény olyan üzletekre vonatkozna majd, amelyek forgalmának az eredeti 10 helyett 25 százaléka származik élelmiszerből, és legalább két üzlete működik megyeközpontban. Nem érinti majd a szociálisan hátrányos helyzetben levő régiókban működő kis- és középvállalkozásokat és azokat a boltokat, amelyek 80 százalékban saját gyártású termékeit árusítják" - idézik a lapban Gabriela Matecná (SNS) földművelésügyi minisztert.

Az eredeti tervektől évi 150 millió euró adóbevételre számítottak, a tompított változat nagyjából 100 millió eurót jelent majd a büdzsének.

(Napi.hu, 2018. november 25.)

  

A franciák is szivatnák a multi áruházakat

Megnyirbálná a multi áruházak szabadságát a francia kormány. Tilos lenne például az "egyet fizet, egyet ingyen kap" akció.

Túl sokat tesznek zsebre, ezért támadási hullám indulhat az üzletláncok ellen, írja az agrárszektor.hu. Letörné az élelmiszerkereskedők termelőkkel szembeni egyeduralmát a francia kormány.

Törvényi szabályozással megszüntetnék például az "egyet fizet, egyet ingyen kap" akciókat és köteleznék az üzlethálózatokat arra, hogy a beszerzési áraknál legalább 10 százalékkal drágábban adják az élelmiszereket. Emellett az élelmiszerpiaci üzletkötésekhez olyan árindexet vezetnének be, amely kötelezően tartalmazná a gazdálkodók költségeit és elvárt jövedelmét. Minderre a francia kormány szerint azért van szükség, mert a kedvezőtlen árviszonyok miatt lassan már a gazdák megélhetése is veszélybe kerül.

A feje tetejére állítaná az élelmiszerboltok eddigi működési elvét a francia kormány, amely szerint a jövőben a mezőgazdasági termelőket kell helyzetbe hozni az élelmiszerek kereskedelmi árképzésénél. Új törvényi szabályozással szeretnék elérni, hogy egyensúly keletkezzen a gazdák, a kiskereskedők és a fogyasztók igényei között – írja a euronews.com.

A vásárlók becsábítása és az áruházláncok közötti árverseny miatt az üzletek jellemzően alacsonyan tartják a termékek árát. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy emiatt a francia termelők lassan már a saját mindennapi szükségleteiket sem tudják fedezni az élelmiszerboltoknak eladott termékeik árából - állítják francia kormányzati körök.

Az egyik legfontosabb cél a kormány szerint az, hogy vissza lehessen állítani a „fair” (méltányos) árazást, amelyet a szupermarketek között folyó árverseny tett tönkre. A főbb szabályozási elképzelések a következőkben foglalhatók össze:

- Betiltanák az "egyet fizet, egyet ingyen kap" akciókat, bár a "kettőt fizet, egyet ingyen kap" akciókat meghagynák.

- 25 százalékban maximalizálnák az üzletek árkedvezményeit.

- Köteleznék az áruházláncokat, hogy legalább 10 százalékkal drágábban adják el az élelmiszereket, mint amennyiért beszerezték azokat. A jelenlegi szabályozás csak azt tiltja, hogy a termékeket veszteségesen, vagyis olcsóbban értékesítsék, mint amennyiért megvették.

- Termékekre lebontott árindexet készítenének, amely tartalmazná a termelők előállítási költségeit és minimális nyereségét. Ez jelentené az alapárat, amelynél kevesebbet nem fizethetnének a felvásárlók, kereskedők a termelőknek. Ez teljesen felforgatná az eddigi gyakorlatot, mivel eddig a vevők - az áruházláncok - állapították meg, mennyit hajlandók fizetni egy-egy termékért.

- Az éttermeket arra köteleznék, hogy ételeiket legalább 20 százalékban organikus alapanyagokból készítsék, 2022-re pedig legalább ötven százalékban jobb minőségű - így drágább - alapanyagokból dolgozzanak a mostaninál.

(agárszektor.hu, 2018. február 17.)

 

A lengyelek bebukták a kiskeradót

Brüsszel betiltotta a lengyel kiskeradót. A lengyel minta egyenlőre nem megy.

A kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint (a Miniszterelnöki Hivatalban) korábban úgy nyilatkozott, hogy a nagy forgalmú áruházláncok szerinte arányosabb közteherviseléséhez a lengyelországi kiskereskedelemben bevezetett különadó mutathat példát. Ez eddig nem jött össze.

Elrendelte ugyanis a Világgazdaság tudósítása szerint a lengyel kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó felfüggesztését az Európai Bizottság, miután mélységi vizsgálatot indított, jelentette be közleményben a testület. Varsó addig nem alkalmazhatja az adót, amíg a bizottság le nem zárja az értékelést. Ezzel azt a döntést követik, amelyet Brüsszel 2015. júliusában hozott a magyarországi kiskereskedelmi szektorra kivetett progresszív árbevétel-alapú adót illetően. Akkor a bizottság úgy ítélte meg, hogy az sérti az állami támogatással kapcsolatos uniós elveket, mert szelektív előnyt kínál az alacsonyabb árbevételű vállalatoknak.

Lengyelországban szeptember elsején lépett életbe a progresszív kiskereskedelmi különadó - árbevételtől függően nullától 1,4 százalékosig terjedő kulcsokkal -, így még senki sem teljesített ilyen befizetést. A lengyel kormány a törvény júliusi elfogadása előtt nem tájékoztatta Brüsszelt, augusztusban érkezett oda egy panasz ezzel kapcsolatban. A bizottság, csakúgy, mint a magyar esetben, most is hangsúlyozta: nem kérdőjelezi meg Lengyelország jogát arra, hogy maga döntse el adószintjeit, valamint az adókkal és illetékekkel kapcsolatos céljait. Az adórendszernek azonban összhangban kell állnia az uniós joggal - ideértve az állami támogatási szabályokat -, és nem részesíthet indokolatlan előnyben egy hazai gyökerű vállalkozástípust, például az alacsony árbevételűeket.

A lengyel kormány jóléti kiadásokat akar részben különadókból finanszírozni - a bankokra vonatkozót már 2016. elején bevezették -, a kiskereskedelem megsarcolásától pedig 2017-ben 1,7 milliárd zloty bevételt terveztek. A pénzügyminisztérium most azonnal közölte, hogy a bizottsági döntés nem lepte meg őket, így más módon kísérlik meg a tervezett adó beszedését.

(Világgazdaság, 2016. szeptember 19.)

 

A románok is szorongatják a multi áruházakat

A lakott települések peremére száműznék a nagy bevásárlóközpontokat Romániában. Supermarket, hipermarket sem épülhetne akárhol.

Egy kormánypárti indítvány a helyi termelők támogatása érdekében korlátozná az áruházláncok tevékenységét, írja a Magyar Nemzet. Korábban számos hasonló kezdeményezésre – többek között a vasárnapi zárva tartásra – volt már példa Bukarestben, ám a multinacionális áruházak eddig megúszták a szigorítást.

A román parlament elé nemrég beterjesztett törvénytervezet a nagyvárosokon kívülre, gyéren lakott övezetekbe költöztetné a nagy bevásárlóközpontokat. Lucian Trufin, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora úgy módosítaná a hatályos jogszabályokat, hogy a jövőben valamely település élelmiszerpiacától legkevesebb egy kilométeres távolságra létesülhetne szupermarket, hipermarket pedig kizárólag a lakott település szélén működhetne. Ha az előterjesztést elfogadná a bukaresti törvényhozás, az áruházláncok két év türelmi időt kapnának, hogy a gyéren lakott övezetekbe helyezzék át boltjaikat. A román politikus nem titkolja, hogy kezdeményezése protekcionista alapokon nyugszik, és olyan európai kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a multinacionális társaságoknál létesülő minden egyes új munkahely öt másik megszűnését vonja maga után a gazdaságban. – Semmi mást nem akarunk, mint elősegíteni, hogy a helyi termelők esélyt kapjanak a túlélésre. A román termelők, gazdák, kiskereskedők százaival folytatott megbeszéléseken valamennyien arra panaszkodtak, hogy sehol nem tudják értékesíteni a termékeiket – indokolta indítványát a román kormánypárti törvényhozó.

A bukaresti mezőgazdasági minisztérium támogatja a nagy bevásárlóközpontok tevékenységének korlátozását célzó kezdeményezést. Az áruházláncok romániai egyesülete azonban érthető módon ellenzi a tervezett intézkedést, a multik elsősorban arra hivatkoznak, hogy a szabadpiac kizárólag a kereslet-kínálat alapján működhet. – Nem teheted meg, hogy ennyi idő elteltével ellehetetleníted egy kereskedő tevékenységét, nyilatkozta Florin Capatana, az áruházláncok érdekvédelmét ellátó egyesület alelnöke.

Romániában – ahol a nagy bevásárlóközpontok száma meghaladja az 1.700-at – nem ez az első kísérlet, amikor megpróbálják segíteni a helyi termelőket az évi tízmilliárd eurós üzleti forgalmat lebonyolító áruházláncokkal szemben. Egy korábbi, szupermarkettörvénynek nevezett javaslat ugyancsak a településeken kívülre, azok határától legalább öt kilométeres távolságra száműzte volna a 800 négyzetméternyi eladóteret meghaladó, élelmiszert is forgalmazó áruházakat. Az indítványt 2016-ban leszavazta a román parlament. A magyarországi boltzár mintájára Romániában is kacérkodtak a nagyáruházak vasárnapi teljes, valamint szombati részleges zárva tartásának bevezetésével, ám ezt sem valósították meg, pedig a korábbi mezőgazdasági miniszter 2016-ban is többször érvelt az intézkedés mellett. (Az országban jelenleg a hipermarketek este 10-11-ig nyitva vannak a hét minden napján.)

Újabb satuban a nagyáruházak: hazai élelmiszert is kellene venniük

A román hatóságok eddig egyedül arról fogadtak el kötelező érvényű rendeletet, hogy a hipermarketek több hazai élelmiszert kénytelenek forgalmazni. A bukaresti parlamentben 2016-ban megszavazott hipermarkettörvény arra kötelezi a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat, hogy helyi termelőktől szerezzék be a friss élelmiszerek legalább 51 százalékát. Az előírás szerint a kereskedelmi egységeknek úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezniük kínált termékeik legalább 51 százalékát, köztük a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tejtermékeket, valamint a sütőipari termékeket.

A helyi termelők régóta sürgették ezt, de az intézkedés még nem él, mivel az Európai Bizottság (EB) az év elején kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen a jogszabály miatt. Brüsszel szerint a rendelkezések sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét, ezért az EB felszólította a román kormányt a vitatott passzusok módosítására. Ez mindeddig nem történt meg, viszont a jogszabályt sem indították el a gyakorlatban, mivel a kormány máig adós az alkalmazási módszertan kidolgozásával.

(Magyar Nemzet, 2017. augusztus 21.)

 

Már berúgni sem éri meg Skóciában

Majd most kiderül, mennyire skótok a skótok Skóciában, mivel alaposan megdrágultak az alkoholféleségek. Egészségügyi okok miatt. 

Az edinburghi parlamentben hat éve elfogadott, de a hosszas jogi csatározások miatt csak 2018. május elsején életbe lépett törvény alapján jelentősen emelkedett a kiskereskedelemben forgalmazott szeszfélék árának alsó határa, írja az Origo az MTI nyomán.

Az áremelkedés bizonyos italok esetében igen jelentős: a kétliteres kiszerelésű, erős almaborhoz – amelynek alkoholtartalma meghaladja az egészségügyi hatóságok által heti felső fogyasztási limitként javasolt 14 alkoholegységet – eddig tipikusan 2,5 fontért (900 forintért) lehetett hozzájutni a skót szupermarketekben, de keddtől ennek az italfélének a minimálára éppen a háromszorosára, 7,5 fontra emelkedett.

A brit mérési szabványok alapján egy alkoholegység 10 milliliter, vagyis 8 gramm tiszta etanolnak felel meg.Hasonló mértékben emelkedett a skót áruházakban kapható vodka-, gin- és whiskyfélék, valamint egyes olcsó borok és a rekeszes kiszerelésben árult sörök minimálára.

A BBC kedden idézett egy új felmérést, amely szerint a skótok a szeszesitalok háromnegyedét ma már szupermarketekben szerzik be. Ez a jelenség – vagyis az, hogy a nagyáruházak az olcsó alkoholfélékkel tömegesen csábítják magukhoz a hagyományos brit pubok népét – az egész országban komoly problémát okoz. A Brit Sör- és Pubszövetség a The Economist című gazdasági-politikai folyóirat számára összeállított legutóbbi felmérésében kimutatta, hogy Nagy-Britanniában az 1982 és 2017 közötti 35 évben 25 százalékkal 51 ezer alá csökkent a pubok száma, miközben a lakosság 17 százalékkal nőtt.

Első az egészség

A május elsején életbe lépett skóciai árintézkedés elsődleges célja azonban nem a pubok, hanem a fogyasztók megmentése.A skót kormány előzetes becslése szerint az alsó árhatár bevezetésével már az első évben 58 haláleset lesz megelőzhető, és várhatóan 1.300-zal kevesebben szorulnak majd kórházi kezelésre. A hivatalos statisztikák szerint az alkoholfogyasztáshoz köthető egészségi problémák és bűncselekmények miatt hetente 22 skót hal meg és 697 kerül kórházba, és az alkohol évente 3,6 milliárd font (1.300 milliárd forint) egészségügyi és igazságszolgáltatási többletkiadást okoz Skóciában.

A BBC által idézett adatok szerint a skót kórházak sürgősségi ellátórészlegeibe verekedésből eredő sérülésekkel beszállított páciensek 80 százaléka ittas.

(Origo, 2018. május 1.)

 

Dagik a brit gyerekek: itt a cukoradó

Megadóztatják a cukros üdítőket a britek. 

2016-ban jelentette be a brit pénzügyminiszter, hogy komolyabb különadókat fognak kapni a cukros üdítők, mivel többek közt ezektől is híznak el a gyerekek. Most életbe is lépett a törvény, írja az Index az MTI nyomán.

A brit gyerekek nagyjából annyira vannak elhízva, mint a magyarok, bár a régión belül mi vagyunk a listavezetők gyerekkori elhízásban az OGYÉI adatai alapján. Nálunk egyébként  például a 6-8 éves gyermekek több mint ötöde (fiúk 20,5 százaléka, lányok 21,9 százaléka) túlsúlyos, vagy elhízott. Különösen a Dél-Dunántúlon mennek rosszul a dolgok, a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek Dél-Dunántúlon (27,2 százalék), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1 százalék) él.

A gyerekkori elhízás mértéke 2010 óta lényegében változatlan nálunk, csak kicsit romlott a helyzet, 2000-től nézve pedig megint egy kicsit romlott a rangsor alapján. Az a hiedelem egyébként nem feltétlenül igaz, hogy a szegények kövérebbek a fejlett országokban, nálunk például a felnőtt férfiaknál a képzettebbek sokkal nagyobb arányban voltak elhízva 2014-ben az Eurostat adatai alapján.

Az Egyesült Királyságban mindenesetre már a türelmi idő is megtette a hatását, már a hatályba lépés előtt  több mint 50 százalékkal csökkentették  a gyártók a termékeik cukortartalmát, hogy közelítsenek az új adóban előírt cukorszinthez. A kormány évi 520 millió fontos adóbevétellel számolt korábban, az üdítőital-reform miatt azonban már csak 240 millió lehet ebből a különadóból a bevétel.

Brine közegészségügyi helyettes államtitkár szerint a 11 és 18 év közötti kamaszok cukrozott üdítő fogyasztása több mint 234 üveget tesz ki évente, azaz a még elfogadható hozzáadott cukor mennyiségének háromszorosát. A 4 és 10 év közöttiek évi mintegy 110 üveget, a 18 év felettiek 70 üveget fogyasztanak. "Gyermekeink évente elfogyasztanak majd egy fürdőkádnyi cukrozott üdítőitalt, növelve az elhízás trendjét hazánkban" - mondta még el. 

(Index, 2018. április 6.)

 

A lengyelek benyomták a kiskeradót

Vasárnapi boltzár nem lesz, viszont megadóztatják a szombati és a vasárnapi nyitva tartást.

Rátettek egy lapáttal a lengyelek a kereskedőkre. Lesz kisker adó, nem lesz boltbezárás vasárnap, de mind szombaton, mind vasárnap adót kell fizetniük a nyitva tartóknak. Igaz, ez még csak törvényjavaslat, döntés még nincs.

Nyilvánosságra is hozta a kiskereskedelmi különadóról szóló törvénytervezetet a lengyel pénzügyminisztérium. A tárca honlapján megjelent tervezet szerint a különadó progresszív lenne, a hétvégi árusításra pluszterheket rónának Lengyelországban, mindez pedig még az idén mintegy 450 millió eurónak megfelelő költségvetési bevételt hozna (ez 315 forint/euró árfolyamon számítva 142 milliárd forint adóteher lenne).

A havi bevétel alapján kiszabott adót a korábban fontolgatott tervtől eltérően nem kötik ahhoz, hogy a boltoknak legalább 250 négyzetméteres hasznos alapterületük legyen, csak a havi 1,5 millió zloty (0,34 millió euró) nettó bevételi küszöbhöz. Ez viszont azt jelenti, hogy 107 millió forintnak megfelelő árbevétel felett kell majd adózni. Ez éves szinten 1,2 milliárd forintnak felel meg.

A havi 300 millió zlotynál (mintegy 67 millió eurónál) alacsonyabb bevételt kimutató cégeket 0,7 százalékos különadó terhelné majd (ez a küszöb 21 milliárd forint), az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos adókulcs szerint adóztatnák meg. Éves szintre vetítve a választóvonal 240 milliárd forint, ami feltehetően a legnagyobb láncokat érinti.

A szombaton, vasárnap és a munkaszüneti napokon folytatott árusítást 1,9 százalékos kulcs terhelné.

A törvénytervezetben feltételezett mintegy 2 milliárd zloty (0,45 milliárd euró) költségvetési bevételből az év első felében tervezett családtámogatási programot fedeznék.

A tárca közleménye szerint a márciustól bevezetendő különadó a lengyel kiskereskedelmi piac telítettségére, az ezzel járó erős konkurenciára tekintettel nem eredményezi majd ki a kiskereskedelmi árak emelését. Kérdés persze, mit szól majd mindehhez az Európai Unió, aki nem nagyon kedvelte magyar viszonylatban a sávos adókat.

(Világgazdaság, 2016. január 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.