butikpórázon₪vásárlóktere

A franciák is szivatnák a multi áruházakat

Megnyirbálná a multi áruházak szabadságát a francia kormány. Tilos lenne például az "egyet fizet, egyet ingyen kap" akció. 

Túl sokat tesznek zsebre, ezért támadási hullám indulhat az üzletláncok ellen, írja az agrárszektor.hu. Letörné az élelmiszerkereskedők termelőkkel szembeni egyeduralmát a francia kormány.

Törvényi szabályozással megszüntetnék például az "egyet fizet, egyet ingyen kap" akciókat és köteleznék az üzlethálózatokat arra, hogy a beszerzési áraknál legalább 10 százalékkal drágábban adják az élelmiszereket. Emellett az élelmiszerpiaci üzletkötésekhez olyan árindexet vezetnének be, amely kötelezően tartalmazná a gazdálkodók költségeit és elvárt jövedelmét. Minderre a francia kormány szerint azért van szükség, mert a kedvezőtlen árviszonyok miatt lassan már a gazdák megélhetése is veszélybe kerül.

A feje tetejére állítaná az élelmiszerboltok eddigi működési elvét a francia kormány, amely szerint a jövőben a mezőgazdasági termelőket kell helyzetbe hozni az élelmiszerek kereskedelmi árképzésénél. Új törvényi szabályozással szeretnék elérni, hogy egyensúly keletkezzen a gazdák, a kiskereskedők és a fogyasztók igényei között – írja a euronews.com.

A vásárlók becsábítása és az áruházláncok közötti árverseny miatt az üzletek jellemzően alacsonyan tartják a termékek árát. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy emiatt a francia termelők lassan már a saját mindennapi szükségleteiket sem tudják fedezni az élelmiszerboltoknak eladott termékeik árából - állítják francia kormányzati körök.

Az egyik legfontosabb cél a kormány szerint az, hogy vissza lehessen állítani a „fair” (méltányos) árazást, amelyet a szupermarketek között folyó árverseny tett tönkre. A főbb szabályozási elképzelések a következőkben foglalhatók össze:

- Betiltanák az "egyet fizet, egyet ingyen kap" akciókat, bár a "kettőt fizet, egyet ingyen kap" akciókat meghagynák.

- 25 százalékban maximalizálnák az üzletek árkedvezményeit.

- Köteleznék az áruházláncokat, hogy legalább 10 százalékkal drágábban adják el az élelmiszereket, mint amennyiért beszerezték azokat. A jelenlegi szabályozás csak azt tiltja, hogy a termékeket veszteségesen, vagyis olcsóbban értékesítsék, mint amennyiért megvették.

- Termékekre lebontott árindexet készítenének, amely tartalmazná a termelők előállítási költségeit és minimális nyereségét. Ez jelentené az alapárat, amelynél kevesebbet nem fizethetnének a felvásárlók, kereskedők a termelőknek. Ez teljesen felforgatná az eddigi gyakorlatot, mivel eddig a vevők - az áruházláncok - állapították meg, mennyit hajlandók fizetni egy-egy termékért.

- Az éttermeket arra köteleznék, hogy ételeiket legalább 20 százalékban organikus alapanyagokból készítsék, 2022-re pedig legalább ötven százalékban jobb minőségű - így drágább - alapanyagokból dolgozzanak a mostaninál.

agárszektor.hu, 2018. február 17.)

 

A lengyelek bebukták a kiskeradót

Brüsszel betiltotta a lengyel kiskeradót. A lengyel minta egyenlőre nem megy.

A kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint (a Miniszterelnöki Hivatalban) korábban úgy nyilatkozott, hogy a nagy forgalmú áruházláncok szerinte arányosabb közteherviseléséhez a lengyelországi kiskereskedelemben bevezetett különadó mutathat példát. Ez eddig nem jött össze.

Elrendelte ugyanis a Világgazdaság tudósítása szerint a lengyel kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó felfüggesztését az Európai Bizottság, miután mélységi vizsgálatot indított, jelentette be közleményben a testület. Varsó addig nem alkalmazhatja az adót, amíg a bizottság le nem zárja az értékelést. Ezzel azt a döntést követik, amelyet Brüsszel 2015. júliusában hozott a magyarországi kiskereskedelmi szektorra kivetett progresszív árbevétel-alapú adót illetően. Akkor a bizottság úgy ítélte meg, hogy az sérti az állami támogatással kapcsolatos uniós elveket, mert szelektív előnyt kínál az alacsonyabb árbevételű vállalatoknak.

Lengyelországban szeptember elsején lépett életbe a progresszív kiskereskedelmi különadó - árbevételtől függően nullától 1,4 százalékosig terjedő kulcsokkal -, így még senki sem teljesített ilyen befizetést. A lengyel kormány a törvény júliusi elfogadása előtt nem tájékoztatta Brüsszelt, augusztusban érkezett oda egy panasz ezzel kapcsolatban. A bizottság, csakúgy, mint a magyar esetben, most is hangsúlyozta: nem kérdőjelezi meg Lengyelország jogát arra, hogy maga döntse el adószintjeit, valamint az adókkal és illetékekkel kapcsolatos céljait. Az adórendszernek azonban összhangban kell állnia az uniós joggal - ideértve az állami támogatási szabályokat -, és nem részesíthet indokolatlan előnyben egy hazai gyökerű vállalkozástípust, például az alacsony árbevételűeket.

A lengyel kormány jóléti kiadásokat akar részben különadókból finanszírozni - a bankokra vonatkozót már 2016. elején bevezették -, a kiskereskedelem megsarcolásától pedig 2017-ben 1,7 milliárd zloty bevételt terveztek. A pénzügyminisztérium most azonnal közölte, hogy a bizottsági döntés nem lepte meg őket, így más módon kísérlik meg a tervezett adó beszedését.

(Világgazdaság, 2016. szeptember 19.)

 

A románok is szorongatják a multi áruházakat

A lakott települések peremére száműznék a nagy bevásárlóközpontokat Romániában. Supermarket, hipermarket sem épülhetne akárhol.

Egy kormánypárti indítvány a helyi termelők támogatása érdekében korlátozná az áruházláncok tevékenységét, írja a Magyar Nemzet. Korábban számos hasonló kezdeményezésre – többek között a vasárnapi zárva tartásra – volt már példa Bukarestben, ám a multinacionális áruházak eddig megúszták a szigorítást.

A román parlament elé nemrég beterjesztett törvénytervezet a nagyvárosokon kívülre, gyéren lakott övezetekbe költöztetné a nagy bevásárlóközpontokat. Lucian Trufin, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora úgy módosítaná a hatályos jogszabályokat, hogy a jövőben valamely település élelmiszerpiacától legkevesebb egy kilométeres távolságra létesülhetne szupermarket, hipermarket pedig kizárólag a lakott település szélén működhetne. Ha az előterjesztést elfogadná a bukaresti törvényhozás, az áruházláncok két év türelmi időt kapnának, hogy a gyéren lakott övezetekbe helyezzék át boltjaikat. A román politikus nem titkolja, hogy kezdeményezése protekcionista alapokon nyugszik, és olyan európai kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a multinacionális társaságoknál létesülő minden egyes új munkahely öt másik megszűnését vonja maga után a gazdaságban. – Semmi mást nem akarunk, mint elősegíteni, hogy a helyi termelők esélyt kapjanak a túlélésre. A román termelők, gazdák, kiskereskedők százaival folytatott megbeszéléseken valamennyien arra panaszkodtak, hogy sehol nem tudják értékesíteni a termékeiket – indokolta indítványát a román kormánypárti törvényhozó.

A bukaresti mezőgazdasági minisztérium támogatja a nagy bevásárlóközpontok tevékenységének korlátozását célzó kezdeményezést. Az áruházláncok romániai egyesülete azonban érthető módon ellenzi a tervezett intézkedést, a multik elsősorban arra hivatkoznak, hogy a szabadpiac kizárólag a kereslet-kínálat alapján működhet. – Nem teheted meg, hogy ennyi idő elteltével ellehetetleníted egy kereskedő tevékenységét, nyilatkozta Florin Capatana, az áruházláncok érdekvédelmét ellátó egyesület alelnöke.

Romániában – ahol a nagy bevásárlóközpontok száma meghaladja az 1.700-at – nem ez az első kísérlet, amikor megpróbálják segíteni a helyi termelőket az évi tízmilliárd eurós üzleti forgalmat lebonyolító áruházláncokkal szemben. Egy korábbi, szupermarkettörvénynek nevezett javaslat ugyancsak a településeken kívülre, azok határától legalább öt kilométeres távolságra száműzte volna a 800 négyzetméternyi eladóteret meghaladó, élelmiszert is forgalmazó áruházakat. Az indítványt 2016-ban leszavazta a román parlament. A magyarországi boltzár mintájára Romániában is kacérkodtak a nagyáruházak vasárnapi teljes, valamint szombati részleges zárva tartásának bevezetésével, ám ezt sem valósították meg, pedig a korábbi mezőgazdasági miniszter 2016-ban is többször érvelt az intézkedés mellett. (Az országban jelenleg a hipermarketek este 10-11-ig nyitva vannak a hét minden napján.)

Újabb satuban a nagyáruházak: hazai élelmiszert is kellene venniük

A román hatóságok eddig egyedül arról fogadtak el kötelező érvényű rendeletet, hogy a hipermarketek több hazai élelmiszert kénytelenek forgalmazni. A bukaresti parlamentben 2016-ban megszavazott hipermarkettörvény arra kötelezi a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat, hogy helyi termelőktől szerezzék be a friss élelmiszerek legalább 51 százalékát. Az előírás szerint a kereskedelmi egységeknek úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezniük kínált termékeik legalább 51 százalékát, köztük a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tejtermékeket, valamint a sütőipari termékeket.

A helyi termelők régóta sürgették ezt, de az intézkedés még nem él, mivel az Európai Bizottság (EB) az év elején kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen a jogszabály miatt. Brüsszel szerint a rendelkezések sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét, ezért az EB felszólította a román kormányt a vitatott passzusok módosítására. Ez mindeddig nem történt meg, viszont a jogszabályt sem indították el a gyakorlatban, mivel a kormány máig adós az alkalmazási módszertan kidolgozásával.

(Magyar Nemzet, 2017. augusztus 21., fotó: 123RF)

 

Kiskeradó: kapirgáljon a lengyel?

Brüsszelben és a lengyelekben reménykedik Szatmáry, de azért saját magát is cáfolja. Eddig mindent megszívott a magyar jogalkotás - meg a kicsik, pedig fordítva akarták.

A Magyar Időknek nyilatkozó Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint (tegyük hozzá, nem a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hanem a Miniszterelnöki Hivatalban) tavasszal újabb olyan intézkedésről dönthet a kormány, mely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő. Ehhez a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó bevezetése mutathat példát, melyet a magyar kormányéhoz hasonló elvek mentén a kisebb vállalkozások érdekében a piaci átrendeződés ösztönzésére vezetnek be. Így szerinte újabb adónem, vagy díjfizetési kötelezettség jöhet, mondja.

Lőjön öngólt a lengyel kormány a magyar helyett?

A miniszteri biztos nyilatkozatában emlékeztetett, Magyarország esetében a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat azért kellett tavaly visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre, mert Brüsszel elutasít minden, progresszív adózáson alapuló közterhet. Szatmáry szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható. De hát akkor - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - miben reménykedik a miniszteri biztos? A fő kérdés az a miniszteri biztos szerint, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózásnak azt a módját, amely Magyarországon is bevezethető lehet.

A blokkk.com részéről ehhez hozzá kell tenni, hogy a lengyel kisker adó még csak a tervezet nyilvánosságra hozatalánál tart, a jogalkotásban döntés még nem született. Mindenesetre az is érdekes, hogy a lengyelekre vár a miniszteri biztos, nyilván óvatosabb lett az elmúlt időszak brüsszeli elmeszelései miatt. Kapirgáljanak csak a lengyelek.

A magyar progresszív adók elmeszelését a kicsik alaposan megszívták

A 2011-13. közötti magyar kiskereskedelmi különadót 500 millió forint árbevétel felett már fizetni kellett, így abba számos hazai vállalkozás is is beleesett. Évi 30 milliárd forint volt a tét, aminek 75-80%-át a legnagyobb nemzetközi áruházláncok fizették. Folyt brüsszeli eljárás, de mivel a magyar kormány 2013. végén a különadót kivezette, ezért végül nem született érdemi bizottsági döntés, tehát Brüsszel nem bólintott rá az adóra (egyébként a Spar csoport küszködik még mindig a magyar bíróságon, némi brüsszeli kerülővel, ez az eljárás még folyik).

Alaposan megszívták a kisebb vállalkozások a magyar reklámadó elmeszelését, hiszen azt úgy kellett megváltoztatni a brüsszeli tiltás után, hogy az adómentesség határa 500 millió forint helyett 100 millió forint lett. Így sokan fizetnek ma olyanok, akiknek a sávos rendszerben nem kellett, ráadásul a kulcs 5,3% lett, a korábbi átlagos 1% körüli terhelés mellett.

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj esetében is a kicsik szívtak a végén, hiszen itt teljesen megszűnt a kereskedők esetében a korábbi 500 milliós adómentes határ. Így akik korábban nem fizettek semmit, most már fizethetnek (igaz, a többség megúszhatja egy évi 20 ezer forint átalánnyal, de a kisvállalkozások világában ez is pénz). A jelenlegi kulcs újra egy ezrelék, a kormány pedig 3 ezreléket szeretne elérni Brüsszelben a nagyáruházak esetében (ha csak azóta nem született újabb elképzelés). Ez is progresszív rend lenne, tehát Brüsszelnek alaposan meg kell rágnia a ceruzáját, hiszen az összegszerűség (az egy és a három ezrelék különbsége) csekély. Itt az elmeszelt díjtétel összege az érintett hét áruházlánc esetében 20 milliárd forint felett mozgott volna éves szinten.

A vasárnap sem hozott a konyhára

Több kormányzati nyilatkozat is arra utalt egy évvel ezelőtt, hogy a vasárnapi boltzár egyik célja a forgalom egy részének átterelése a kisebb vállalkozások piacára. Nos, ennek eddig semmiféle kimutatható, számszerűsíthető eredménye nem létszik, legfeljebb pontosan az ellenkezője, a rémisztően hosszú pénteki és főleg szombati sorok a nagyáruházakban. Sok a panaszkodó kisvállalkozás (például a bevásárlóközpontok kis üzletei sokat buktak a vasárnapi boltzár miatt).

Létszámkvóta talonban?

Csend honol a korábban úgyszintén a Magyar Időkben megszellőztetett létszámkvóta javaslat háza táján. A megismert elképzelés egyértelműen Brüsszel-ellenes, hiszen gyakorlatilag a nagyáruházak részére jelentett volna terhet. Ez egyébként 40-45 milliárdjába fájt volna a nagyáruházaknak, aminek a fele ment is volna adóként a költségvetésbe (emlékeztetőül: 70 négyzetméterenként kellett volna eladót állítani a 400 négyzetméternél nagyobb áruházakban).

Lehet különadót csinálni, de...

Nem tiltja az Unió az ágazati különadót, ezzel önmagában nincs is baj, létezik még nálunk is, például a bankadó. Brüsszelnek az fáj, ha egy adó különbséget tesz a nemzeti hovatartozás tekintetében: számára minden tagország egyformán kedves, így nem lehet megtenni, hogy egy adóval bármely tagországban hátrányosan megkülönböztetik a külföldi befektetőket. Ennek egyébként legkézenfekvőbb módja a progresszív, tehát az árbevételtől függő, de sávosan egyre nagyobb adózási kulccsal emelkedő mérték.

Ez már nem megy, legalábbis eddig nem ment. Szatmáry biztos arányossági követelménye pedig homályos, hiszen a számtan szabályai szerint egy nagyobb árbevételű vállalkozás azonos kulcs mellett is összegszerűen többet fizet, mint egy kisebb. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj esetében a sarki fűszeres megússza 20 ezer forinttal, miközben a több száz milliárdos árbevételű áruházláncok azért ennél sokkal többet fizetnek, minden százmilliárd forint árbevétel után 100 millió forintot.

(blokkk.com, 2016. január 27.)

 

A lengyelek benyomták a kiskeradót

Vasárnapi boltzár nem lesz, viszont megadóztatják a szombati és a vasárnapi nyitva tartást.

Rátettek egy lapáttal a lengyelek a kereskedőkre. Lesz kisker adó, nem lesz boltbezárás vasárnap, de mind szombaton, mind vasárnap adót kell fizetniük a nyitva tartóknak. Igaz, ez még csak törvényjavaslat, döntés még nincs.

Nyilvánosságra is hozta a kiskereskedelmi különadóról szóló törvénytervezetet a lengyel pénzügyminisztérium. A tárca honlapján megjelent tervezet szerint a különadó progresszív lenne, a hétvégi árusításra pluszterheket rónának Lengyelországban, mindez pedig még az idén mintegy 450 millió eurónak megfelelő költségvetési bevételt hozna (ez 315 forint/euró árfolyamon számítva 142 milliárd forint adóteher lenne).

A havi bevétel alapján kiszabott adót a korábban fontolgatott tervtől eltérően nem kötik ahhoz, hogy a boltoknak legalább 250 négyzetméteres hasznos alapterületük legyen, csak a havi 1,5 millió zloty (0,34 millió euró) nettó bevételi küszöbhöz. Ez viszont azt jelenti, hogy 107 millió forintnak megfelelő árbevétel felett kell majd adózni. Ez éves szinten 1,2 milliárd forintnak felel meg.

A havi 300 millió zlotynál (mintegy 67 millió eurónál) alacsonyabb bevételt kimutató cégeket 0,7 százalékos különadó terhelné majd (ez a küszöb 21 milliárd forint), az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos adókulcs szerint adóztatnák meg. Éves szintre vetítve a választóvonal 240 milliárd forint, ami feltehetően a legnagyobb láncokat érinti.

A szombaton, vasárnap és a munkaszüneti napokon folytatott árusítást 1,9 százalékos kulcs terhelné.

A törvénytervezetben feltételezett mintegy 2 milliárd zloty (0,45 milliárd euró) költségvetési bevételből az év első felében tervezett családtámogatási programot fedeznék.

A tárca közleménye szerint a márciustól bevezetendő különadó a lengyel kiskereskedelmi piac telítettségére, az ezzel járó erős konkurenciára tekintettel nem eredményezi majd ki a kiskereskedelmi árak emelését. Kérdés persze, mit szól majd mindehhez az Európai Unió, aki nem nagyon kedvelte magyar viszonylatban a sávos adókat.

(Világgazdaság, 2016. január 25.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.