kirakatles₪plázarítus

A lengyel pénztáros jobban keres a tanárnál

Máshol: a munkaerőhiány megteszi a maga dolgát máshol is. A lengyel pénztárosok bére is felcsúszott. 

Fordulat következett be a lengyel munkaerőpiacon: szemben a néhány évvel ezelőtti kereseti viszonyokkal ma már jobban keresnek az áruházi pénztárosok, mint a tanárok, írja a Napi.hu.

Néhány évvel ezelőtt a bolti pénztáros munkája a gyengén fizetett és hálátlan munka szinonimája volt Lengyelországban, ám mára nagyot változott a helyzet - írta a Rzeczpospolita. A csökkenő munkanélküliség, és a jó munkaerőért folyó verseny miatt az olyan hálózatok, mint az Aldi, a Biedronka, a Lidl, vagy éppen a Nettó, egyre jobban fizetik dolgozóikat. Ráadásul, ha egyikük fizetést emel, akkor a többiek igyekszenek követni.

2018 január elején a Biedronka bejelentette, hogy emeli dolgozói bérét. A fizetések ennél az áruházláncnál bruttó 2.650 zlotynál kezdődnek, ami körülbelül 1.900 zlotyt jelent nettóban a prémiumokkal együtt (143 ezer forint). Ha egy pénztáros már három éve ott dolgozik cégnél, akkor 3.550 zlotyt is kereshet bruttóban, a varsói üzletekben még a kezdőnek is bruttó 3.000 zlotyt fizetnek - próbaidő kikötése nélkül.

A Lidl márciustól emeli az alapbéreket. A kezdő eladó-pénztáros bruttó 2.800 zlotyt kap, ez nettó 2.020 zloty. A nagyvárosokban bruttó 3.550 zlotyra lehet számítani a német cégnél, ami azt jelenti, hogy több mint 2.500 zlotyt kap kézhez a dolgozó. Eközben a kezdő tanári bér kicsit több mint 2.400 zloty, a képzett, gyakorlott tanárok fizetése pedig alig több mint 3.300 zlotynál. A nagy áruházláncok némelyike Magyarországon is többet fizet pénztárosainak, mint amennyit a tanárok keresnek.

(Napi.hu, 2018. március 4.)

 

Izmosodnak a lengyel kisboltok

Máshol: többet vásárolnak kisboltban a lengyelek.

Egyes értékelések szerint megfordult az elmúlt évtizedek trendje Lengyelországban: egyre népszerűbbek a kis boltok, miközben visszaszorulnak a nagy áruházláncok, írja a Napi.hu.

A lengyel emberek többször vásárolnak egyszerre kevesebbet. Határozottan nő a kis- és közepes boltok súlya lengyel kiskereskedelemben - adta hírül a Business Insider Polska a Haitong Bank elemzésének eredményét. Az átlagos lengyel dolgozó heti 45 órát tölt a munkahelyén, ha ezt összekapcsolják az alacsony munkanélküliségi rátával, kitalálható, mi okozhatja a vásárlási szokások megváltozását.

Az emberek egyre gyakrabban vásárolnak - egyre kevesebbet. Ezért előnyben részesítik a boltok kedvező elhelyezkedését, a hosszabb nyitva tartást, a szélesebb választékot és a termékek jobb minőségét. A magasabb fizetések és az alacsony munkanélküliség miatt a vásárlók hangulata jobb: javuló anyagi helyzetükben jobban megengedhetik maguknak, hogy drágább kis boltokban vásároljanak.

Az elemzők szerint ez a trend még nem érte el a csúcsút, annál is inkább, mert a lengyelországi üzletsűrűség öt százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kelet-közép-európai országban 30-50 százalékkal kevesebb kis- és közepes bolt van, mint például Franciaországban vagy Németországban.

A lengyel kis boltoknak kedvezni fog a vasárnapi kereskedelmi tilalom is, hiszen kivételt képeznek alóla a saját tulajdonos révén vezetett üzletek. Így olyan kiskereskedelmi láncok, amelyek franchise tevékenységet is folytatnak - mint az ABC, az EuroSklep, a Lewiatan, a Delikatesy Centrum - változás nélkül folytathatják tevékenységüket.

(Napi.hu, 2018. február 16.)

 

Hízott a csehek bevásárlókosara

Többet vásároltak 2017-ben a csehek.

2017-ben 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Csehországban, írja a Világgazdaság. 

Csehországban 2017-ben éves összehasonlításban 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ). A naptári hatásoktól (2017-ben két munkanappal volt kevesebb, mint 2016-ban) megtisztított adatok szerint a bővülés 6,1 százalékos volt.

Forrás: AFP

A leggyorsabban az internetes áruházak és a csomagküldő szolgálatok forgalma nőtt 2017-ben, több mint 21 százalékkal. Csehországban a kiskereskedelmi forgalomba immár harmadik éve nem számítják bele az autóipar és szervizek forgalmát.

A cseh gazdaság jó, és a fogyasztói bizalom erős. Várható, hogy a bővülés 2018-ban is folytatódik, és a háztartások fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom növekedésének legfőbb húzóereje marad – kommentálta a statisztikai jelentést Monika Kunicke, a Komercní Banka bank gazdasági elemzője.

Többségi vélemény, hogy a háztartások kiadásainak növekedése összhangban van a bérek növekedésével. A bérnövekedéssel a gazdasági elemzők 2018-ban is számolnak.

(Világgazdaság, 2018. február 6.)

 

Nyomják a szlovákok a minimálbért

Emelik 2018-tól a minimálbért 10%-kal.  2019-re 500 euró lesz.

Jelentős minimálbéremelést jelentett be 2018-ra Robert Fico szlovák miniszterelnök: a legalacsonyabb fizethető bér jövőre bruttó 480 euróra emelkedik a mostani, 435 eurós szintről Szlovákiában. A kormány munkaügyi miniszterével, Ján Richterrel arról is beszámoltak, hogy a minimális órabér 2,759 euróra növekszik, írja a HVG.

A szlovák kormányfő a 10,3 százalékos emelésnél nagyobb ígéretet is tett: 2019-re elérheti az 500 eurós szintet a minimálbér. Pártja, a Smer nyitrai kongresszusán arról beszélt, ezt akkor is végigviszi, ha „kapák vagy traktorok potyognak az égből”. (Parlamenti választásokat legközelebb 2020-ban tartanak az országban.) „Szíve szerint 750 eurót javasolna” – tette hozzá az Új Szó tudósítása szerint Fico.

Kételkedni nem nagyon érdemes, hiszen a mostani, az inflációt jócskán meghaladó emelés sem szociális egyeztetés eredményeként született meg: a kormány azt követően hozta meg a rendeletet, hogy a munkavállalók és munkaadók képviseletei nem tudtak megállapodni. Az emelés miatt a munkaadók tiltakoztak, akiknek 75 eurós pluszköltséget jelent a nettó 29 eurós emelés. Az ellenzék pedig azt tette szóvá, hogy az emelés után a közalkalmazotti bértábla legalján található fizetések nem fogják elérni a minimálbért – a kormány jövőre ígérte a tábla átírását.

Ján Richter a minimálbér-emelésről azt mondta: az emelés növeli a különbséget a dolgozók és a segélyből élők bevételei között, ami – mint ahogy a múltban már bebizonyosodott – ösztönzi a munkavállalási hajlandóságot, a foglalkoztatottság növekedését.

A szaktárca adatai szerint a jövő évi minimálbér-emelés csaknem 120 ezer alkalmazottat érint majd Szlovákiában, közülük mintegy 70 ezren egyéni vállalkozók, a többiek alkalmazottak.

A szlovák minimálbér nem számít túl magasnak az EU-ban, ahhoz tíz országhoz tartozik, amelyekben nem éri el az 500 eurót a legalacsonyabb fizetés. Jóval magasabb viszont a magyarnál: napi árfolyamon számítva a magyar, 127 ezer forintos minimálbér nagyjából 410 eurónak felel meg. Kicsit jobb lesz a helyzet jövőre, amikor 138 ezerre emelkedhet az összeg, ám ez még mindig csak 444 euró.

Úgy tűnhet, nettóban jobb a helyzet, mivel a magyarországi, 15 százalékos szja-kulcs alacsonyabb a szlovák alsó kulcsnál, ami 19 százalék. A látszat azonban csal: amíg a szlovákok 403 eurót kaphatnak legalább, a magyaroknál a minimálbér nettója 91.770 forint lesz jövőre, ami 295 euró.

Pedig az emelés szempontjából Magyarország veri a szlovákokat. Az Eurofound felmérése szerint 2010–2017 között nálunk másfélszeresére emelkedett a minimálbér, ugyanekkor a szlovákoknál 30 százalék alatt volt a növekedés.

Minimálisan, de elmarad Magyarország az átlagbérek tekintetében is. Amíg nálunk a bruttó szint a KSH legfrissebb adatai szerint 290.600 forint volt, ami 933 eurónak felel meg, a szlovák dolgozók átlagosan 944 euróra számíthatnak

És itt még nincs vége: a szlovák nyugdíjasok is jobban járnak a magyaroknál jövőre: ott 8 százalékos lehet a jövő évi emelés, míg nálunk három. A dolgozók abból a szempontból is jól járhatnak, hogy munkaadóik járulékkedvezménnyel fizethetnek számukra 13. és 14. havi fizetést.

(HVG, 2017. október 27.)

 

A lengyel kisboltosok megkapaszkodtak

A jóslatok dacára a kis, független lengyel kereskedők boltosai túlélték a nagy hipermarketek betörését.

A kiskereskedelemben a kisboltok nem mentek csődbe a nagyáruházak terjeszkedése nyomán, és ez a tendencia várhatóan nem változik - idézte a gazeta.pl a Grupa Eurocash elnökét, Luis Amaralt, írja a Napi.hu.

Nem is olyan rég sokan még azt hitték, hogy a 300 négyzetméteresnél kisebb területű kiskereskedelmi boltoknak nincs jövőjük. Ennek azonban a fordítottja történt. Ezt a trendet egész Nyugat-Európában látni lehet, a legrosszabbon már túl vagyunk - mondta a Lengyel Kereskedelmi Kamara által rendezett konferencián az Eurocash elnöke.

Mind a két szervezet vizsgálatot végzett, amelyek eredménye azt mutatja, hogy a kis üzletek Lengyelországban az élelmiszer-eladások több mint 43 százalékát viszik el. Utánuk jönnek a diszkontáruházak, amelyek a piac egyharmadát uralják, a sor végére szorultak a szuper- és a hipermarketek.

A 2017 májusát megelőző 12 hónapban a diszkontok növelték a legjobban - hat százalékkal - a forgalmukat az egy évvel korábbihoz képest, a kis boltok a második helyen végeztek három százalékkal.

A 100-300 négyzetméteres üzletek fejlődtek a legjobban, amelyek igyekeznek összefogni, hogy a nagyobb versenytársak ne söpörjék el őket. A kis boltok tulajdonosainak közel egyötöde ráadásul azt tervezi, hogy a következő években további üzletet nyit, a felük franchise modell alapján oldaná meg ezt. Többségük szerint sikerük kulcsa a közvetlen kapcsolat a vevőikkel, ráadásul ezekben a boltokban találkozhatnak az egymáshoz közel lakók és egy részük munkát is kaphat.

(Napi.hu, 2017. október 1.)

 

Nyomulnak a dél-afrikai áruházak

Kelet-Európában lépeget a dél-afrikai Shoprite.

Dél-Afrikából próbál betörni az európai kontinens kiskereskedelmi piacára a dél-afrikai Shoprite áruházlánc. A kelet-közép-európai régiót, ezen belül Lengyelországot kiemelt figyelemmel kísérik, írja a Napi.hu.

A Shoprite kereskedelmi hálózat, amelynek központja a Dél-Afrikai Köztársaságban van, azt tervezi, hogy belép a lengyel piacra, írta a gazeta.pl. Az áruházlánc 15 afrikai országban van jelen és más kontinensen is terjeszkedni szeretne. Komoly figyelmet szentel a kelet-európai piacoknak, elsősorban Lengyelországot tekinti célpontnak. A vállalat elnöke, Pieter Engelbrecht már tárgyalt is a lengyelekkel.

A tavalyi pénzügyi évben a Shopritenak lengyel valutában számolva körülbelül 39 milliárd zloty bevétele volt és 2.700 üzletet üzemeltetett. Lengyelország legnépszerűbb kereskedelmi lánca, a portugál kézben lévő Biedronka gyakorlatilag ugyanennyi üzlettel és jövedelemmel rendelkezik.

Pezseg a lengyel áruházi piac

Az utóbbi időben nagy a mozgás a lengyel kiskereskedelemben. A CVC Capital Partners 2017 februárjában több mint egymilliárd euróért megvette a Zabka és Freshmarket márkákat. Augusztus végén az a hír kelt szárnyra, hogy az Eurocash át akarja venni a Mila hálózat 200 üzletét.

A textiláruk és a játékok lengyelországi piacára a német Tedi akar betörni. Hasonló a választéka a holland Jesie hálózatnak, amely előreláthatóan szeptemberben megnyitja első nagykereskedéseit Lesznóban, Walbrzychban, Legnicában és még számos helyen.

Szeptemberben Varsóban nyit a brit Hamleys, a játékóriás a varsói Északi Galériában várja majd a vevőket. A fehérnemű-, ruha- és kozmetikumgyártó Victoria's Secret is megnyitja első boltját a lengyel fővárosban.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt sem, hogy Magyarországon a Pepko, a Kika és az Extreme Digital már dél-afrikai kézben van.

(Napi.hu, 2017. augusztus 29.)

 

A lengyel eladók jobban keresnek

Lengyelországban kisebbek a cégek bérjárulékai, így előnyben vannak a közterhek nagyságát nézve.

A lengyel bolti dolgozók úgy tűnik, jobban keresnek magyar társaiknál, legalábbis ez derül ki a Napi.hu összeállításából. Persze ott is keményen nyomják a szakszervezetek az ágazati tárgyalásokat a nagy üzletláncokkal a fizetésemelésekről, írta a gazeta.pl. Nem is sikertelenül, mivel két évre előre meg tudtak állapodni a garantált béremelésekről és az alkalmazottak számának növeléséről. A magyar bolti dolgozóknál lengyel kollégáik így valamivel jobban járnak. Természetesen a képhez hozzátartozik, hogy a nyugat-európai munkaerőhiány és az ottani magas bér a lengyel munkaerőt is elszívta.

A bérek összehasonlításánál fontos figyelembe venni azt is, hogy a munkára rakódó átlagos adó és járulékteher hazánkban közel ötven százalék, miközben Lengyelországban csak 35 százalék volt az OECD adatai szerint 2015-ben, de 2017-ben már 5%-kal kevesebb a magyar munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy hasonló piaci körülmények között a lengyel áruházak több fizetést tudnak adni dolgozóiknak ugyanakkora teljes bérköltség mellett.

Kaufland
A német Kaufland hálózattal kötött megállapodás szerint március 1-jétől a kezdő munkatárs bruttó 2.600 zlotyt (187 ezer forint) kap havonta. Ha már fél éve a cégnél dolgozik, a bére 2.700-ra emelkedik, egy év után 2.800 zloty, két év munka után pedig 2.900 zloty jár neki. A Kaufland a portugál Biedronka, az Ikea és a Lidl után szánta el magát magát a bérek emelésére.

Tesco
A bértárgyalások még nem zárultak le a Tescónál. A Szolidaritás szakszervezet bruttó 350 zlotys (25 ezer forint) emelést akar az alapdolgozóknak elérni, az üzletvezetőknek és helyetteseiknek 200 zlotyst. Emellett az úgynevezett jubileumi díjakat is felemeltetnék - az 5 éve ott dolgozóknak 50 százalékkal, a 10 éve hűséges munkatársnak 100 százalékkal. Követelik azt is, hogy négyhavi végkielégítés járjon azoknak a dolgozóknak, akiket rajtuk kívül álló okok miatt bocsátottak el és 10 százalékos további béremelést adjanak minden munkaköri változtatásért.

Biedronka
A portugál tulajdonú cégnél 2016. október 1-jétől az eladó-pénztáros fizetése - aki legalább három éve a hálózatnál dolgozik - 2.450 zlotyról bruttó 2.600-ra nőtt. Ugyanakkor a kezdő eladó-pénztáros bére csupán bruttó 2.300 zloty.

Lidl
A Lidlben a kezdő dolgozó bruttó 2.400-2.800 zlotyt kap havonta, ami kétéves munkaviszonnyal bruttó 2.850-3.250 zlotyra nőhet Egy kezdő menedzser nem kap kevesebbet 4.400 zlotynál havonta, és két év után 6.800 zlotyra emelkedik a fizetése.

Ikea
A svéd konszernnél eddig a minimális órabér bruttó 15 zloty (1.100 forint) volt, ami januártól 20 zlotyra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy még a frissen felvett dolgozó is bruttó 3.300 zlotyt (238 ezer forint) kereshet havonta. A varsói Ikea, tekintettel a fővárosra jellemző megélhetési költségekre, havi 4.400 zlotyban (317 ezer forint) határozta meg dolgozói minimális bérét.

(Napi.hu, 2017. január 21.)

 

A románoknál már csak 19% az áfa

Az élelmiszerek áfája már 2015 közepe óta 9%.

Romániában újabb egy százalékponttal, 20-ról 19 százalékra csökkent 2017. január 1-től az általános forgalmi adó, eltörölték az ipari létesítmények egyszázalékos különadóját, továbbá az üzemanyagra három éve kivetett pótlólagos jövedéki adót.

Romániában 2010-ben a gazdasági válság miatt emelték 19-ről 24 százalékra az áfát. 2015-ben arról döntött a bukaresti parlament, hogy két lépcsőben térnek vissza az eredeti szintre: ennek nyomán 2016-tól 20 százalékra, 2017. január elsejétől pedig 19 százalékra csökkent az áfa Romániában.

Az áfacsökkentésre vonatkozó döntést még a korábbi kormány hozta meg, a jelenlegi szakértői kormány pedig végül - némi vita után - nem kezdeményezte módosítani az új adótörvényt.

Az economica.net gazdasági portál számítása szerint az 1 százalékpontos áfacsökkentés 1,8 milliárd lejes (123 milliárd forint) bevételkiesést jelent a román költségvetésnek. Az ipari létesítmények különadójából 1,6 milliárd lej, az üzemanyagra kivetett literenként hét eurócentes pótlólagos jövedéki adóból pedig 30 millió lej folyt be az utolsó költségvetési évben.

A kieső adóbevételek a 2017-ben várható román GDP 0,4 százalékára rúgnak, olyan körülmények között, amikor - a 2016-ban életbe léptetett 4 százalékpontos áfacsökkentés és a közalkalmazotti béremelések miatt - már a tavalyi költségvetést is 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezték meg Romániában. A legutóbbi álasztások nyomán megalakult új kormány a 2017-es költségvetést várhatóan január végén fogadtathatja el a parlamenttel.

(Világgazdaság, 2017. január 1.)

 

Dánia drága, Bulgária olcsó

Az Unióban a nyugati térség országaiban a drágábbak, a keleti félen olcsóbbak az élelmiszerek.

A visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közül Szlovákiában a legmagasabbak az élelmiszerárak, amelyek azonban még így is több mint tizedével alatta maradnak az európai uniós átlagnak, ez derült ki a Postová Banka elemzéséből.

Az Eurostat adataira hivatkozó elemzés szerint a visegrádi négyek közül Lengyelországban a legalacsonyabbak az élelmiszerárak,
átlagban 30 százalékkal maradnak el a szlovákiai áraktól. Magyarországon és Csehországban az élelmiszerárak gyakorlatilag azonos szinten vannak, átlagosan 11 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában, ahol viszont az árszint 13 százalékkal marad az uniós átlag alatt.

Az egyes élelmiszer kategóriákat tekintve az árak közti különbségek jelentősebb eltéréseket mutatnak az összehasonlításban szereplő országok között. Magyarországon a szlovákiai vásárló legelőnyösebben üdítőitalokat, valamint kenyeret és pékárut vásárolhat, előbbit 19, utóbbiakat átlagban 18 százalékkal olcsóbban, mint a szlovákiai üzletekben.

Csehország esetében az étolajoknál és zsíroknál, valamint ugyancsak a kenyérnél és a pékárunál mutatkozik a legnagyobb eltérés, az e kategóriákba tartozó termékek 23, továbbá 17 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint Szlovákiában. A lengyelországi boltokban az étolajak és zsírok, az egyéb élelmiszerek kategóriájába sorolt termékek, valamint a tej, tejtermékek és a tojás esetében mérhetők a legnagyobb árkülönbségek, ezeket a termékeket 43, továbbá 34 és 33 százalékkal olcsóbban lehet megvenni a visegrádi négyek legnagyobb országában, mint a legkisebben.

Az EU összes tagállamát tekintve az élelmiszerek Dániában, Svédországban és Ausztriában a legdrágábbak. Dániában az élelmiszerekért Szlovákiához képest 63 százalékkal kérnek többet a boltokban.

Az uniós listán Németország, Görögország és Hollandia van a középmezőnyben, a legolcsóbbaknak pedig a volt szocialista országok számítanak, közülük a legalacsonyabb összegeket Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában kell kifizetnie a vásárlónak ugyanazon élelmiszerekért.

(Origo, 2016. július 22.)

 

Na, a románok áfában beelőztek

2015 június 1-től 9% az élelmiszerek általános forgalmi adója, vasárnap máris érdemes átrándulni.

Hatályba lépett Romániában június 1-én a csökkentett áfakulcs kiterjesztéséről szóló kormányrendelet, így már nem csak a kenyér, hanem valamennyi élelmiszer esetében 9 százalékos áfakulcsot kell alkalmazniuk a gyártó és forgalmazó cégeknek.

A többi termék - iparcikkek - általános forgalmi adóját 2016. január elsejétől tervezi a mostani 24-ről 20 százalékra csökkenteni a román kormány, ehhez azonban a parlamentnek még júniusban, fél évvel a hatályba lépése előtt el kell fogadnia az előírást tartalmazó új adótörvénykönyvet.

A csökkentett áfakulcs kiterjesztésétől 12 százalék körüli árcsökkenést várnak az élelmiszerpiacon. A 9 százalékos áfakulcsot alkalmazzák Romániában június 1-től az alkoholmentes italokra és minden olyan élő állatra, valamint növényre, amelyet az élelmiszeripar hasznosít.

A határmentén élő magyaroknak érdemes lesz körülnézni a szomszéd ország élelmiszer áruházaiban, hiszen a tetemes áfa-kulcs különbség miatt sok minden olcsóbb lehet odaát, nem csak vasárnap, hanem minden nap.

(Népszabadság, 2015. június 1.)

 

Megrázó élmény Japánban: 5%-ról 8%-ra emelték az áfát

Vissza is esett a szupermarketek forgalma, úgy látszik, a japán vásárló nem szereti az áremelkedést. De mi lesz akkor, amikor októberben már 10% lesz az áfa?

Japánban még 2014. áprilisában 5-ról 8%-ra emelték az általános forgalmi adót. Az adóemelésnek ugyanakkor még nincs vége, mivel 2015. októberétől már 10% áfát kell kipengetniük a japán vásárlóknak, minderről még 2012-ben döntöttek.

A 2015. márciusi adatok jó nagy visszaesést mutatnak a vásárlásokban, mivel közel 9%-kal százalékkal esett vissza egy év alatt a szupermarketek értékesítése a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, Japánban, az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adat még pont az áfaemelés előtti időszakra vonatkozó bázishoz viszonyít.

A 2014. áprilisi áfaemelés még a gazdaságnak egy nagyon törékeny állapotában lett bevezetve. Úgy tűnik, hogy ez a 3 százalékpontnyi emelés arányaiban sok volt a japán vásárlóknak, mivel a fogyasztás látványosan visszaesett ezt követően, így a távol-keleti ország megsínylette ezt a gazdaságpolitikai húzást.

A szupermarketek értékesítési volumene egyébként a 8%-os áfa-kulcs bevezetése előtti időszakban, 2014 márciusában 9%-kal nőtt, tehát ehhez képest nagyot fordult a kocka.

Japánban ráadásul a gazdaság egésze is bukott egyet, 2014. utolsó negyedévében is mindössze 0,4 százalékkal tudott csak bővülni.

(Forrás: Portfolio.hu, 2015. április 21.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.