kirakatles₪plázarítus

Nyomják a szlovákok a minimálbért

Emelik 2018-tól a minimálbért 10%-kal.  2019-re 500 euró lesz.

Jelentős minimálbéremelést jelentett be 2018-ra Robert Fico szlovák miniszterelnök: a legalacsonyabb fizethető bér jövőre bruttó 480 euróra emelkedik a mostani, 435 eurós szintről Szlovákiában. A kormány munkaügyi miniszterével, Ján Richterrel arról is beszámoltak, hogy a minimális órabér 2,759 euróra növekszik, írja a HVG.

A szlovák kormányfő a 10,3 százalékos emelésnél nagyobb ígéretet is tett: 2019-re elérheti az 500 eurós szintet a minimálbér. Pártja, a Smer nyitrai kongresszusán arról beszélt, ezt akkor is végigviszi, ha „kapák vagy traktorok potyognak az égből”. (Parlamenti választásokat legközelebb 2020-ban tartanak az országban.) „Szíve szerint 750 eurót javasolna” – tette hozzá az Új Szó tudósítása szerint Fico.

Kételkedni nem nagyon érdemes, hiszen a mostani, az inflációt jócskán meghaladó emelés sem szociális egyeztetés eredményeként született meg: a kormány azt követően hozta meg a rendeletet, hogy a munkavállalók és munkaadók képviseletei nem tudtak megállapodni. Az emelés miatt a munkaadók tiltakoztak, akiknek 75 eurós pluszköltséget jelent a nettó 29 eurós emelés. Az ellenzék pedig azt tette szóvá, hogy az emelés után a közalkalmazotti bértábla legalján található fizetések nem fogják elérni a minimálbért – a kormány jövőre ígérte a tábla átírását.

Ján Richter a minimálbér-emelésről azt mondta: az emelés növeli a különbséget a dolgozók és a segélyből élők bevételei között, ami – mint ahogy a múltban már bebizonyosodott – ösztönzi a munkavállalási hajlandóságot, a foglalkoztatottság növekedését.

A szaktárca adatai szerint a jövő évi minimálbér-emelés csaknem 120 ezer alkalmazottat érint majd Szlovákiában, közülük mintegy 70 ezren egyéni vállalkozók, a többiek alkalmazottak.

A szlovák minimálbér nem számít túl magasnak az EU-ban, ahhoz tíz országhoz tartozik, amelyekben nem éri el az 500 eurót a legalacsonyabb fizetés. Jóval magasabb viszont a magyarnál: napi árfolyamon számítva a magyar, 127 ezer forintos minimálbér nagyjából 410 eurónak felel meg. Kicsit jobb lesz a helyzet jövőre, amikor 138 ezerre emelkedhet az összeg, ám ez még mindig csak 444 euró.

Úgy tűnhet, nettóban jobb a helyzet, mivel a magyarországi, 15 százalékos szja-kulcs alacsonyabb a szlovák alsó kulcsnál, ami 19 százalék. A látszat azonban csal: amíg a szlovákok 403 eurót kaphatnak legalább, a magyaroknál a minimálbér nettója 91.770 forint lesz jövőre, ami 295 euró.

Pedig az emelés szempontjából Magyarország veri a szlovákokat. Az Eurofound felmérése szerint 2010–2017 között nálunk másfélszeresére emelkedett a minimálbér, ugyanekkor a szlovákoknál 30 százalék alatt volt a növekedés.

Minimálisan, de elmarad Magyarország az átlagbérek tekintetében is. Amíg nálunk a bruttó szint a KSH legfrissebb adatai szerint 290.600 forint volt, ami 933 eurónak felel meg, a szlovák dolgozók átlagosan 944 euróra számíthatnak

És itt még nincs vége: a szlovák nyugdíjasok is jobban járnak a magyaroknál jövőre: ott 8 százalékos lehet a jövő évi emelés, míg nálunk három. A dolgozók abból a szempontból is jól járhatnak, hogy munkaadóik járulékkedvezménnyel fizethetnek számukra 13. és 14. havi fizetést.

(HVG, 2017. október 27.)

 

A lengyel eladók jobban keresnek

Lengyelországban kisebbek a cégek bérjárulékai, így előnyben vannak a közterhek nagyságát nézve.

A lengyel bolti dolgozók úgy tűnik, jobban keresnek magyar társaiknál, legalábbis ez derül ki a Napi.hu összeállításából. Persze ott is keményen nyomják a szakszervezetek az ágazati tárgyalásokat a nagy üzletláncokkal a fizetésemelésekről, írta a gazeta.pl. Nem is sikertelenül, mivel két évre előre meg tudtak állapodni a garantált béremelésekről és az alkalmazottak számának növeléséről. A magyar bolti dolgozóknál lengyel kollégáik így valamivel jobban járnak. Természetesen a képhez hozzátartozik, hogy a nyugat-európai munkaerőhiány és az ottani magas bér a lengyel munkaerőt is elszívta.

A bérek összehasonlításánál fontos figyelembe venni azt is, hogy a munkára rakódó átlagos adó és járulékteher hazánkban közel ötven százalék, miközben Lengyelországban csak 35 százalék volt az OECD adatai szerint 2015-ben, de 2017-ben már 5%-kal kevesebb a magyar munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy hasonló piaci körülmények között a lengyel áruházak több fizetést tudnak adni dolgozóiknak ugyanakkora teljes bérköltség mellett.

Kaufland
A német Kaufland hálózattal kötött megállapodás szerint március 1-jétől a kezdő munkatárs bruttó 2.600 zlotyt (187 ezer forint) kap havonta. Ha már fél éve a cégnél dolgozik, a bére 2.700-ra emelkedik, egy év után 2.800 zloty, két év munka után pedig 2.900 zloty jár neki. A Kaufland a portugál Biedronka, az Ikea és a Lidl után szánta el magát magát a bérek emelésére.

Tesco
A bértárgyalások még nem zárultak le a Tescónál. A Szolidaritás szakszervezet bruttó 350 zlotys (25 ezer forint) emelést akar az alapdolgozóknak elérni, az üzletvezetőknek és helyetteseiknek 200 zlotyst. Emellett az úgynevezett jubileumi díjakat is felemeltetnék - az 5 éve ott dolgozóknak 50 százalékkal, a 10 éve hűséges munkatársnak 100 százalékkal. Követelik azt is, hogy négyhavi végkielégítés járjon azoknak a dolgozóknak, akiket rajtuk kívül álló okok miatt bocsátottak el és 10 százalékos további béremelést adjanak minden munkaköri változtatásért.

Biedronka
A portugál tulajdonú cégnél 2016. október 1-jétől az eladó-pénztáros fizetése - aki legalább három éve a hálózatnál dolgozik - 2.450 zlotyról bruttó 2.600-ra nőtt. Ugyanakkor a kezdő eladó-pénztáros bére csupán bruttó 2.300 zloty.

Lidl
A Lidlben a kezdő dolgozó bruttó 2.400-2.800 zlotyt kap havonta, ami kétéves munkaviszonnyal bruttó 2.850-3.250 zlotyra nőhet Egy kezdő menedzser nem kap kevesebbet 4.400 zlotynál havonta, és két év után 6.800 zlotyra emelkedik a fizetése.

Ikea
A svéd konszernnél eddig a minimális órabér bruttó 15 zloty (1.100 forint) volt, ami januártól 20 zlotyra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy még a frissen felvett dolgozó is bruttó 3.300 zlotyt (238 ezer forint) kereshet havonta. A varsói Ikea, tekintettel a fővárosra jellemző megélhetési költségekre, havi 4.400 zlotyban (317 ezer forint) határozta meg dolgozói minimális bérét.

(Napi.hu, 2017. január 21.)

 

Kell ám az eladó Németországban is

Az uniós országokban 55 ezer eladót keresnek az áruházak. A munkaerőhiány más uniós országokban is nyomasztó teher. A legtöbb betöltetlen álláshely Németországban van, a kereskedelemben és a gazdaság egészében egyaránt.

2016 második negyedévében tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, négyezer-hatszáz felett járt a KSH mutatója a kereskedelemben, ami 2015 elejéhez képest bő  másfél ezres, 50% feletti megugrás. Az alkalmazottak száma a négy főnél nagyobb kiskereskedésekben 2016-ban év elejétől nem változott, 192-193 ezer fő körül mozgott az egyes hónapokban, ami azt jelenti, hogy hiába emelkedtek egy év alatt átlagosan 10%-kal a havi bruttó átlagkeresetek, van ahol persze ennél sokkal nagyobb mértékben is, ez összességében csak az eladók megtartásához volt elég, a létszám bővítéséhez már nem, pedig közben áprilistól már vasárnap is nyitva lehettek a boltok.

A létszámhiány nyomasztó a boltokban, áruházakban. Úgy tűnik azonban, hogy nem csak Magyarországon. Az Európai Bizottság foglalkoztatási szolgálata jelenleg több mint 2 millió álláshely hirdetést sorol fel, ennek negyedét pedig német cégek töltötték fel a rendszerbe. Magyar vállalkozások 6.367 álláshirdetést adtak fel itt. Vigyázat, ez nem teljeskörű statisztikai összegzés, hiszen itt hirdetni nem kötelező, csak egy lehetőség a cégek számára, de önmagában is fontos mutatószám.

Eladónak lenni jó máshol is

A korábbiaknál némileg kevesebb hirdetéssel, de toronymagasan listavezető az eladókeresésben Németország, bő 25 ezer álláshellyel. Az Egyesült Királyság, majd Franciaország követi a német áruházakat, 6-7 ezer eladóra vadászva. A magyar áruházak nem adják fel, 453 eladót ők is ezen a vonalon keresnek, feltehetően földrajzilag inkább keletebbről.

Az uniós országokban összesen 55 ezer eladót keresnek az áruházak ezen az uniós portálon, a legtöbbet a következő országokban:

Németország Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Belgium Finnország Svédország
25.607
7.337
6.554
3.567
2.160
876
827
EURES, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja

Mindez azt jelenti, hogy a magyar eladó nem csak itthon, hanem sok más országban is kelendő. Így szembe kell nézni azzal, hogy a bolti dolgozók hiánya még jó darabig nyomasztó terhe lesz a hazai boltoknak, áruházaknak, különösen a kinti többszörös fizetésekkel szemben eddig kínált magyar bérekkel a kirakatban.

Üres álláshely egyébként akad bőven az Unióban

Az Eurostat, az Uniós statisztikai hivatalának friss összegzése szerint üres álláshely akad bőven az uniós országokban, a nemzetgazdaságok legkülönbözőbb szakterületein. Az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban 2016. második negyedévében 1,8% volt, ami jócskán két és félmillió feletti számot jelent. A hivatalos statisztika szerint Németországban az üres álláshelyek száma megközelíti az egymilliót (a foglalkoztatási szolgálatnál ennek a felét hirdették csak meg a német cégek). Nagy-Britannia 755 ezer üres álláshelyet tart nyilván, a franciák nem adtak meg adatot eddig. A következő a sorban Hollandia 160 ezer álláslehetőséggel, majd Csehország jön 123 ezerrel. Magyarországot még megelőzi Spanyolország, Svédország és Románia, nálunk 2016. második negyedévében 55 ezer volt az üres álláshelyek száma.

Kirajzolódik az is az uniós statisztikából, hogy az Európai Unióban 2016. második negyedévében összességében nem volt lényeges elmozdulás az üres álláshelyek számában az első negyedévhez képest, de a kelet-európai országok többségében valamelyest nőtt az üres álláshelyek száma, a nyugat-európai körkép pedig vegyes, növekedés és csökkenés egyaránt fellelhető az egyes országok adataiban.

(blokkk.com, 2016. szeptember 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.