kirakat₪láz

A liechsteini vásárló a legvastagabb

Az európai pénztárcák sem egyformán vastagok. A magyar vásárló az európai átlag alatt mozog.

Az európaiak havi 400 ezer forintnak megfelelő összeget költhetnek, a magyarok ennek a felét, írja a Napi.hu a GfK felmérése alapján. Van, ahol több mint 20 millió forint egy ember éves büdzséje.

Fejenként évente közel 15 ezer euróból - 4,9 millió forintból - gazdálkodnak az európaiak - derül ki a GfK negyvenkét európai országban végzett friss felméréséből. Azaz havonta több mint 1230 eurót - több mint 400 ezer forintot - áll a rendelkezésükre, de az országok között jelentősek az eltérések. 

Vannak 10-20 milliós (forintban számolt) fejenkénti büdzsék is. Liechsteinben, Svájcban és Luxemburgban a legmagasabb a vásárlóerő, ezekben az országokban évente 35.096 - 67.550 eurót (11,6-22,3 millió forint) tudnak elkölteni az emberek. Ezzel szemben a sor másik végén álló országok egyikében, például Ukrajnában 1.830 euró (604 ezer forint) ugyanez az összeg.

Tizenhat ország van az európai átlag felett, a többiek alatta, köztük a közép-kelet-európai országok közül Csehország, Lengyelország, Románia és Magyarország.

Magyarország harmincadik az európai ranglistán Lengyelország mögött. Csehország a huszonnegyedik, Románia pedig a harminckettedik helyen áll.

Félmilliós az előny Budapesten. A GfK szerint magyarok fejenként évente 7.416 eurót - 2,45 millió forintot -, vagyis havonta 618 eurót - 204 ezer forintot - költhetnek, ami az európai átlag fele.

Magyarországon belül a budapestiek büdzséje a legnagyobb: fejenként 9.230 euró, azaz 3 millió forint, ez 25 százalékkal - több mint félmillió forinttal - haladja meg az országos átlagot, de 37 százalékkal elmarad az európai középértéktől. Öt magyar megye ért el az országos átlagnál magasabb értéket, ezek a főváros közelében vagy az osztrák határnál találhatóak. Az utolsó helyen Szabolcs megye áll a GfK listáján, ahol fejenként 5.816 euró - 1,92 millió forint - az éves keret.

(Napi.hu, 2019. október 23.)

 

Lengyel Tesco: marad, de kisebb lesz

A Tesco hipermarketek eltűnnek Lengyelországból.

Véget vetve a találgatásoknak a nyilvánosság elé állt a Tesco lengyelországi leányvállalata a cég átszervezési terveivel, írja a Napi.hu. Óriási érvágás árán próbálnak talpon maradni.

Az elmúlt hónapokban egymás után jelentek meg a lengyel sajtóban a Tesco ottani leányvállalatának súlyos gondjairól szóló hírek. Kelet-Közép-Európában egyedül Lengyelországban veszteséges a brit áruházlánc, amely boltokat zár be és elbocsátja 2.000 alkalmazottját, sőt még az a hír is szárnyra kapott, hogy a Tesco kivonul az országból - emlékeztetett a lapinformációkra a gazeta.pl.

A vállalat a napokban sajtóprezentációban számolt be átszervezési terveiről. Ezek szerint az összes lengyelországi áruházi területet a felére, 332 ezer négyzetméterre csökkentik, miközben a boltok számát 350-ről 313-ra (97 hiper- és 216 szupermarket) viszik le. Az utóbbi azt jelenti, hogy a korábban ismert nagy Tesco-hipermarketek egyszerűen eltűnnek Lengyelországból.

A méret csökkentésével párhuzamosan visszafogják az árukínálatot is. A nagyobb áruházakban a korábbi 41 ezer áru helyett csak 11-13 ezret fognak árusítani, míg a kisebbekben az eddigi felére, 4 ezerre csökkentik a termékválasztékot. A Tesco lengyelországi leányvállalata a 2018-2019-es üzleti évében 55 millió zloty (mintegy négymilliárd forint) veszteséget szenvedett el.

A vállalat évi egymilliárd font (351 milliárd forint) árbevételt akar elérni háromszázalékos üzemi nyereségráta mellett. (A magyarországi Tesco-Global Zrt. árbevétele a cég hivatalos adatai szerint meghaladja a 622 milliárd forintot.)

(Napi.hu, 2019. október 4.)

 

Csipkedhetik a lengyel Tescot

Vihet a lengyel Tesco boltjaiból a Lidl testvére, a Kaufland.

A Lidllel azonos tulajdonosi körhöz tartozó Kaufland áruházlánc veheti meg Lengyelországban a Tesco eladósorba került öt boltját, miközben a brit cég gigantikus akciózást folytat, írja a Napi.hu.

A Kaufland áruházhoz kerülhet a Tesco öt lengyelországi áruháza -  a gazeta.pl. szerint. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a brit cég teljesen kivonul az ottani piacról, ahol veszteséges a tevékenysége. A Kaufland, amely a Lidlt is birtokló tulajdonosi körhöz tartozik, már benyújtotta felvásárlási kérelmét a lengyel versenyhivatalhoz, ezt viszont a Napi.hu írja.

A Tesco néhány hónapja jelentős átalakuláson megy át Lengyelországban, amiből a Kaufland hasznot húzhat - folytatódik a lengyel portál cikke -, hiszen jó helyeken lévő boltokat szerezhet meg. Az öt kiszemelt áruház Varsóban, Krakkóban, Gdanskban, Wroclawban és Lublinban van.

A Tesco leépítése része a brit cég lengyelországi stratégiának. Ennek elemeként az elmúlt heteken gigantikus kiárusításokat tartottak az országban, néhány termék árát a felére szállították le. Főleg olyan áruktól szabadultak, amelyek forgalmazását megszüntetik Lengyelországban. A Tesco azt kommunikálja, hogy maradék boltjaiban olyan választékkal várja majd a vásárlókat, amely jobban illeszkedik a lengyel igényekhez.

(Napi.hu, 2019. szeptember 12.)

 

Eladhatják a lengyel Tescot

Lehet, hogy jön a Tesco-búcsú a lengyelektől.

Veszteségei miatt a boltbezárások után megválhat teljes lengyelországi üzletágától a Tesco áruházlánc, hamarosan sor kerülhet az ügylet véglegesítésére — értesült a Magyar Nemzet londoni forrásból. A vevő az a lengyel piacra 2018-ban belépett, ugyancsak brit kötődésű Dealz nevű diszkontlánc lehet, amely rohamtempóban terjeszkedik a közép-európai piacon. A Magyar Nemzetet a cég arról tájékoztatta: a Tesco Europe csoport részeként a lengyel változások nem érintik a magyarországi áruházakat és a vásárlókat.

Ismét napirendre került a tulajdonoscsere a Tesco áruházláncnál: az anyavállalat központjában befektetői döntés születhetett arról, hogy a diszkontok térhódítása miatt globálisan piaci hátrányba került kereskedelmi multi megválik a közép-európai Tesco Europe csoport veszteséges lengyelországi üzletágától, ahol nemrégiben újabb négy hipermarketet és egy nagykereskedelmi központot zártak be.

A Magyar Nemzet londoni forrásokból úgy értesült: ezzel várhatóan kivonul a Tesco Lengyelországból, a befektetők friss döntése szerint hamarosan megköthetik a szerződést a négytagú közép-európai régiós csoport jövedelmezőségét rontó piacon.

Magyarországon a hálózata újjászervezését hirdette meg az angol tulajdonos
Fotó: Éberling András

A vevő az a Lengyelországban tavaly óta gyors ütemben terjeszkedő, Dealz elnevezésű diszkontlánc lehet, amely tagja a szintén Nagy-Britanniában, 1990-ben alapított, összesen közel ezer egységet jegyző Poundland hálózatnak. A magyar piacon kevésbé ismert lánc a weboldala szerint „az Egyesült Királyság egyik legnagyobb árengedmény- és értékkereskedője”.

A Poundland előbb a brit, majd a külföldi piacain azzal vált a helyiek kedvencévé, hogy több ezer terméket kínál 1 vagy 2 fontért, ami számos márkásabb árucikk esetén is kedvezőbb árat, állandó akciókat jelent a többi kereskedő kínálatához képest. Idehaza a köznyelvben a „100 forintos bolt” néven ismertté és népszerűvé vált koncepcióhoz hasonló az üzletpolitikájuk.

A lengyel kivonulás a magyarországi üzletág számára amiatt lehet érdekes, miután a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában működő két másik visegrádi piaccal együtt négyen alkotják a Tesco Europe közép-európai csoportot, amelyet egyébként az anyavállalatnál jól jövedelmező leányok társaságaként tartanak számon, leszámítva a lengyelországi vonalat.

Megkerestük a Tesco-Globál Áruházak Zrt.-t, amely azt közölte: a lengyelországi boltokat érintő döntések célja, hogy az üzletág teljesítményét javítsák, közelítsék a másik három közép-európai piac eredményéhez.

– A döntések lengyelspecifikusak és a sajátos lengyel piaci körülményekre reflektálnak. A lengyelországi döntések nincsenek hatással a cseh, szlovák és magyar üzletágunk működésére vagy a magyar vásárlókra – szögezte le az áruházlánc. Kiemelték: a Tesco elkötelezett aziránt, hogy folytassa magyar üzletágának fejlesztését, és befektetéseit a hálózat modernizálásába a korábban lapunkban bejelentett stratégiával összhangban.

Matt Simister, a Tesco Europe vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek a adott interjúban a nyáron úgy fogalmazott: a cseh, a szlovák és a magyar piacon nagyon erős és nyereséges működésű áruházaik vannak.

Míg Magyarországon a Tesco piaci részesedése több mint 15 százalékos a kiskereskedelemből, vagyis az összes szereplő közül a legnagyobb, a lengyel vonalon mindössze 4 százalékban vannak jelen, pedig a verseny a többi országhoz képest erősebb, mert arányaiban jóval több a vásárló és a kereskedő. A teljesen más piaci logika alapján működő Lengyelországban emiatt drasztikus üzletbezárásokra kényszerültek az elmúlt hónapok során – vázolta.

Itthon újjáépít a Tesco

A magyar kiskereskedelemben is – akárcsak Nagy- Britanniában – az Aldi és a Lidl áruházláncok térhódításával felismerték, hogy a vásárlók egyre inkább a diszkontjellegű üzleteket keresik, és már nincs akkora igény az óriási hipermarketekre a városok szélén.

Matt Simister erről azt mondta, hogy itthon a hiperek átalakításával járó új stratégiá­juk szerint a tízezer négyzetméternél nagyobb áruházakban optimalizálják a saját eladóteret, a kínálat minőségi irányba koncentrálódik, és ismert márkák jelennek meg bérlőként a bevásárlóközponttá váló épületekben.

Az is fontos a lengyelországi események tükrében, hogy a Magyarországon 2015 óta zajló „diszkontosodás” eredményeként a 2017-es 0,9 százalékról mostanra 3 százalékra nőtt a cég nyereségessége, a forgalom pedig 77-ről 186 millió fontra emelkedett, ami kiemelkedő a többi leányvállalathoz képest.

Alátámasztja a vezérigazgató szavait, hogy a Tesco 2019 júniusában tartott éves részvényesi ülésén – amelyről a Reuters tudósított – felmerült a befektetők körében, hogy a csoport 2020 decemberéig továbbra is birtokolja-e a közép-európai tevékenységeket, köztük a magyarországit is.

John Allan, a multinacionális óriásvállalat vezetője akkor úgy fogalmazott: „Nagyon valószínű. Soha nem mondtam azt, hogy soha, mert a dolgok változhatnak, de jelenleg nincs olyan tervünk, amelyet az igazgatóság megvitatott vagy jóváhagyott volna a kilépéshez Közép-Európából.” A Londonban tartott ülésen megerősítette, hogy a Tesco lengyelországi problémái ellenére a három másik országban – Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiá­ban – piacvezető vagy tartja eddigi pozícióját, és a tervek szerint folytatja a beruházásokat.

(Magyar Nemzet, 2019. szeptember 11.)

 

Tönkrement a Kacka is

Újabb lengyel áruházlánc dőlt be, aki Szlovákiában is ügyködött.

A losonci CBA Slovakia helyét átvevő lengyel áruház is csődbe ment, pedig fél évvel ezelőtt óriási ígéretekkel és lendülettel indultak a szlovák piac meghódítására, írja a Napi.hu.

Mára kiderült, hogy a nagy ígéretek nem teljesülnek. A Hospodárske noviny gazdasági napilap két héttel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a 2018-as évet 4,7 millió euró veszteséggel záró Kacka pultjai konganak az ürességtől és a társaság késik az alkalmazottak bérének a kifizetésével. Kiderült, hogy eljött a vég: az igazgatóság augusztus 31-én javaslatot tett a csődeljárás beindítására a bíróságnál.

(Napi.hu, 2019. szeptember 5.)

 

Nem bírja a gyűrődést a lengyel Tesco

Van jelentkező a szenvedő Tesco helyére.

Gyors tempóban terjeszkedik Lengyelországban a Dealz szuperdiszkontlánc, miközben a másik brit kiskereskedő, a Tesco éppen ebben a régiós országban muzsikál a legrosszabbul, írja a Napi.hu.

Gyorsan terjeszkedik Lengyelországban a Poundland diszkonthálózathoz tartozó Dealz, amely elsősorban az Ír Köztársaságban, Spanyolországban ismert. Különlegessége, hogy árucikkeit - az élelmiszereken kívül főként háztartási termékeket - általában rögzített, 1,50 eurós áron kínálja - írja a Rzeczpospolita.

A brit kereskedelmi hálózat meglepően jól megy a lengyeleknél, már 27 üzletük van és sorra nyitják az újabbakat.

Eközben a kelet-közép-európai régióban éppen Lengyelországban vergődik a másik brit kiskereskedelmi óriás, a Tesco. Ez az áruházlánc sorra zárta be boltjait és bocsátotta el alkalmazottjait az elmúlt időszakban.

A Poundland diszkonthálózat 1990-ben alakult, jelenleg 900 üzlete van és 18 ezer alkalmazottnak ad munkát. Lengyelországban 2018-ban jelentek meg.

(Napi.hu, 2019. augusztus 30.)

 

Izmosodnak a lengyel kisboltok

Máshol: többet vásárolnak kisboltban a lengyelek.

Egyes értékelések szerint megfordult az elmúlt évtizedek trendje Lengyelországban: egyre népszerűbbek a kis boltok, miközben visszaszorulnak a nagy áruházláncok, írja a Napi.hu.

A lengyel emberek többször vásárolnak egyszerre kevesebbet. Határozottan nő a kis- és közepes boltok súlya lengyel kiskereskedelemben - adta hírül a Business Insider Polska a Haitong Bank elemzésének eredményét. Az átlagos lengyel dolgozó heti 45 órát tölt a munkahelyén, ha ezt összekapcsolják az alacsony munkanélküliségi rátával, kitalálható, mi okozhatja a vásárlási szokások megváltozását.

Az emberek egyre gyakrabban vásárolnak - egyre kevesebbet. Ezért előnyben részesítik a boltok kedvező elhelyezkedését, a hosszabb nyitva tartást, a szélesebb választékot és a termékek jobb minőségét. A magasabb fizetések és az alacsony munkanélküliség miatt a vásárlók hangulata jobb: javuló anyagi helyzetükben jobban megengedhetik maguknak, hogy drágább kis boltokban vásároljanak.

Az elemzők szerint ez a trend még nem érte el a csúcsút, annál is inkább, mert a lengyelországi üzletsűrűség öt százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kelet-közép-európai országban 30-50 százalékkal kevesebb kis- és közepes bolt van, mint például Franciaországban vagy Németországban.

A lengyel kis boltoknak kedvezni fog a vasárnapi kereskedelmi tilalom is, hiszen kivételt képeznek alóla a saját tulajdonos révén vezetett üzletek. Így olyan kiskereskedelmi láncok, amelyek franchise tevékenységet is folytatnak - mint az ABC, az EuroSklep, a Lewiatan, a Delikatesy Centrum - változás nélkül folytathatják tevékenységüket.

(Napi.hu, 2018. február 16.)

 

Hízott a csehek bevásárlókosara

Többet vásároltak 2017-ben a csehek.

2017-ben 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Csehországban, írja a Világgazdaság. 

Csehországban 2017-ben éves összehasonlításban 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ). A naptári hatásoktól (2017-ben két munkanappal volt kevesebb, mint 2016-ban) megtisztított adatok szerint a bővülés 6,1 százalékos volt.

A leggyorsabban az internetes áruházak és a csomagküldő szolgálatok forgalma nőtt 2017-ben, több mint 21 százalékkal. Csehországban a kiskereskedelmi forgalomba immár harmadik éve nem számítják bele az autóipar és szervizek forgalmát.

A cseh gazdaság jó, és a fogyasztói bizalom erős. Várható, hogy a bővülés 2018-ban is folytatódik, és a háztartások fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom növekedésének legfőbb húzóereje marad – kommentálta a statisztikai jelentést Monika Kunicke, a Komercní Banka bank gazdasági elemzője.

Többségi vélemény, hogy a háztartások kiadásainak növekedése összhangban van a bérek növekedésével. A bérnövekedéssel a gazdasági elemzők 2018-ban is számolnak.

(Világgazdaság, 2018. február 6.)

 

A lengyel kisboltosok megkapaszkodtak

A jóslatok dacára a kis, független lengyel kereskedők boltosai túlélték a nagy hipermarketek betörését.

A kiskereskedelemben a kisboltok nem mentek csődbe a nagyáruházak terjeszkedése nyomán, és ez a tendencia várhatóan nem változik - idézte a gazeta.pl a Grupa Eurocash elnökét, Luis Amaralt, írja a Napi.hu.

Nem is olyan rég sokan még azt hitték, hogy a 300 négyzetméteresnél kisebb területű kiskereskedelmi boltoknak nincs jövőjük. Ennek azonban a fordítottja történt. Ezt a trendet egész Nyugat-Európában látni lehet, a legrosszabbon már túl vagyunk - mondta a Lengyel Kereskedelmi Kamara által rendezett konferencián az Eurocash elnöke.

Mind a két szervezet vizsgálatot végzett, amelyek eredménye azt mutatja, hogy a kis üzletek Lengyelországban az élelmiszer-eladások több mint 43 százalékát viszik el. Utánuk jönnek a diszkontáruházak, amelyek a piac egyharmadát uralják, a sor végére szorultak a szuper- és a hipermarketek.

A 2017 májusát megelőző 12 hónapban a diszkontok növelték a legjobban - hat százalékkal - a forgalmukat az egy évvel korábbihoz képest, a kis boltok a második helyen végeztek három százalékkal.

A 100-300 négyzetméteres üzletek fejlődtek a legjobban, amelyek igyekeznek összefogni, hogy a nagyobb versenytársak ne söpörjék el őket. A kis boltok tulajdonosainak közel egyötöde ráadásul azt tervezi, hogy a következő években további üzletet nyit, a felük franchise modell alapján oldaná meg ezt. Többségük szerint sikerük kulcsa a közvetlen kapcsolat a vevőikkel, ráadásul ezekben a boltokban találkozhatnak az egymáshoz közel lakók és egy részük munkát is kaphat.

(Napi.hu, 2017. október 1.)

 

Nyomulnak a dél-afrikai áruházak Európában

Kelet-Európában lépeget a dél-afrikai Shoprite.

Dél-Afrikából próbál betörni az európai kontinens kiskereskedelmi piacára a dél-afrikai Shoprite áruházlánc. A kelet-közép-európai régiót, ezen belül Lengyelországot kiemelt figyelemmel kísérik, írja a Napi.hu.

A Shoprite kereskedelmi hálózat, amelynek központja a Dél-Afrikai Köztársaságban van, azt tervezi, hogy belép a lengyel piacra, írta a gazeta.pl. Az áruházlánc 15 afrikai országban van jelen és más kontinensen is terjeszkedni szeretne. Komoly figyelmet szentel a kelet-európai piacoknak, elsősorban Lengyelországot tekinti célpontnak. A vállalat elnöke, Pieter Engelbrecht már tárgyalt is a lengyelekkel.

A tavalyi pénzügyi évben a Shopritenak lengyel valutában számolva körülbelül 39 milliárd zloty bevétele volt és 2.700 üzletet üzemeltetett. Lengyelország legnépszerűbb kereskedelmi lánca, a portugál kézben lévő Biedronka gyakorlatilag ugyanennyi üzlettel és jövedelemmel rendelkezik.

Pezseg a lengyel áruházi piac

Az utóbbi időben nagy a mozgás a lengyel kiskereskedelemben. A CVC Capital Partners 2017 februárjában több mint egymilliárd euróért megvette a Zabka és Freshmarket márkákat. Augusztus végén az a hír kelt szárnyra, hogy az Eurocash át akarja venni a Mila hálózat 200 üzletét.

A textiláruk és a játékok lengyelországi piacára a német Tedi akar betörni. Hasonló a választéka a holland Jesie hálózatnak, amely előreláthatóan szeptemberben megnyitja első nagykereskedéseit Lesznóban, Walbrzychban, Legnicában és még számos helyen.

Szeptemberben Varsóban nyit a brit Hamleys, a játékóriás a varsói Északi Galériában várja majd a vevőket. A fehérnemű-, ruha- és kozmetikumgyártó Victoria's Secret is megnyitja első boltját a lengyel fővárosban.

(Napi.hu, 2017. augusztus 29.)

 

A szlovének besegítettek a horvátoknak

A bajba jutott horvát Agrokor szlovén leányvállalatát, a Mercatort megsegítette a szlovén parlament.

Jóváhagyta a szlovén parlament a kormány törvényjavaslatát a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő horvát Agrokor leányvállalata, a Mercator kiskereskedelmi áruházlánc megmentésére, írja a Világgazdaság.
A helyi sajtóban lex Mercator néven emlegetett jogszabály lehetővé teszi, hogy a kormány egy rendkívüli tagot delegáljon a Mercator igazgatóságába, aki ellenőrizni tudja az anyavállalat és a Mercator közötti pénzügyi műveleteket. Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter a parlamentben azt mondta: a jogszabály szükséges volt, mert megakadályozza, hogy az anyavállalat pénzt vonjon ki a Mercatorból saját tartozásai fedezésére. A szlovén kormány azért döntött a törvény megalkotásáról, hogy megvédje a munkahelyeket és az áruházlánc beszállítóit, ugyanakkor nem avatkozik bele a cég működésébe, se annak tulajdonjogi viszonyaiba.

A Mercator kiskereskedelmi áruházláncnak Szlovéniában, Szerbiában és Montenegróban is vannak üzletei. Csak Szlovéniában majdnem 11 ezer alkalmazottat foglalkoztat és nagy szerepe van az ország élelmiszeriparában. Egyes számítások szerint bevétele a szlovén bruttó hazai össztermék (GDP) 10 százalékát teszi ki. Ivica Todoric, az Agrokor tulajdonosa 2014-ben vásárolta meg a szlovén Mercator részvényeinek 53 százalékát, összesen 550 millió euróért (171 milliárd forint). Szakértők szerint az Agrokor emiatt jutott a csőd szélére.

A horvát cégóriás hónapok óta küzd pénzügyi problémákkal. Az egész régióban érdekelt cégcsoporton belül mintegy ötven különböző vállalkozás működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát.

Április 6-án a horvát parlament is gyorsított eljárásban fogadott el jogszabályt az Agrokor megmentése érdekében. Ezt követően a kormány rendkívüli biztost nevezett ki a cégcsoport élére, hogy átszervezze azt és megmentse a csődeljárástól. Mindeközben lecserélték az Agrokor teljes vezetését.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

 

Dűlőfélben a horvát élelmiszer Agrokor

Bajban a horvát bolti kiskereskedelem, az Agrokoré a Konzum és a Mercator is. Meg a Fonyódi Ásványvíz.

A horvát gazdaságban elképesztő súlya van a legnagyobb mezőgazdasági és kiskereskedelmi csoportnak, az Agrokornak, de éppen a csőd szélén táncol, az államnak kellene megmentenie.

A nagy sztori, hogy Ivica Todorić horvát milliárdos 41 éve, 1976-ban virágüzletbe fogott, nagyüzemben termelt, exportált és importált. A rendszerváltás után már egy nagy holding száz százalékos tulajdonosaként, bankhitelekből vásárolta fel a legkülönbözőbb dél-kelet-európai mezőgazdasági, élelmiszeripari és kiskereskedelmi egységeket. Egy ideig száz százalékban birtokolta a cégét, aztán később a tőzsdére is bevezette, de az Agrokor a tőzsdei kibocsátás után is alapvetően családi tulajdonban maradt. Magyar mércével elképesztő méretűre nőtt a konszern. A hivatalos horvát GDP 15 százalékának megfelelő forgalom csapódott le ebben az egyetlen cégben. Igaz, hogy a horvát gazdaság vezető ágazata az idegenforgalom, és itt azért nem kerül bele minden kuna a hivatalos GDP-adatokba.

Nagy baj

De egy frissen meghozott törvény, a lex Agrokor biztosítja egyáltalán a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő cég létét, és a törvény alapján a társaságot ma már egy állami különmegbízott, Anton Ravljak irányítja. A 60 ezer főt alkalmazó, 6,5 milliárd eurós (2000 milliárd forintos) forgalmú Agrokornak amúgy egész Dél-Európában vannak cégei. Rengeteg földje is van Horvátországban, övé a legnagyobb szlovén kiskereskedelmi élelmiszerlánc, a Mercator, amelyet 2013-ban több mint félmilliárd euróért vett meg, és amely lehet, hogy túl nagy falatnak bizonyult számára.

A holding a tulajdonosa Horvátország legnagyobb bolthálózatának is, a Konzumnak, övé a Jamnica ásványvízcég, amely a Jana márkáról ismert, de hozzá tartozik a magyar Fonyódi Ásványvíz is. Fagyija és más mélyhűtött termékei vannak a Ledo cégnek, de a magántulajdonú csoport része a legnagyobb horvát újságos stand hálózat is. Ez nagyobb érték, mint itthon, mert nem jellemző az újságok előfizetése, így mindenki standokon próbálja eladni a hangzatos címlapokkal kinyomtatott magazinokat.

Az Agrokor holding akkorára nőtt, hogy komoly nemzetgazdasági kockázatot jelent, ha baj lesz vele, és most bizony nagyon nagy baj van. A cégcsoport hitelminősítése már jó ideje folyamatosan lejjebb csúszott, majd az orosz és horvát hitelező bankok is megelégelték az újabb és újabb rövid távú, életmentő kölcsönök folyósítását. A legnagyobb hitelező, az orosz Szberbank javaslatára már korábban is érkezett külső segítség, Antonio Álvarez pénzügyi szakembert kérték fel a csoport rekonstrukciós vezetőjének, de most az állami menedzser egyesével nézi át a cégek pénzügyi állapotát.

Adósság az van

A konszernek 5 milliárd eurónyi adóssága van, hazai és külföldi bankok, kötvénytulajdonosok és a beszállítók felé. A számlákat most befagyasztották, a hitelekre visszafizetési moratóriumot rendeltek el, vagyis a sóval behintést a lex Agrokornak hála, elkerülte a cégcsoport, de még nincs meg az a végső állami megoldás, amellyel a horvátok a tiltott állami támogatásokra vonatkozó szabályokat kijátszva, eredményesen beavatkozhatnak. Sőt, a nyilatkozatok alapján egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a céget megmenteni. A horvát kormány segítsége nélkül biztosan nem.

(Index, 2017. április 21.)

 

Megbukott a szlovák outlet

Kevés a vásárló, a második pedig évek óta üresen áll.

Árban sem bír versenyezni egy osztrák plázával az a szlovákiai outlet, amely a szomszéd ország első ilyen üzletközpontja. Csődbe menekült végül és külföldi - talán kínai - vevőre vár, adta hírül a Népszabadság.

Nagy hírveréssel és fényes ünnepséggel nyitották meg két és fél éve Szlovákia első outlet típusú üzletközpontját a Pozsonytól 40 kilométerre levő Vedrődön (Voderady), a forgalmas D1-es autópályához közel. Az első napon 12 500 érdeklődő tolongott a 15 ezer négyzetméternyi területen, és járta végig a 70 boltot. Megtelt az 1.300 gépkocsit befogadó parkolóhely. A folytatás azonban nem igazolta az elvárásokat.

Gyakran előfordult a nyitást követően, hogy a One Fashion Outletben több volt az unatkozó elárusító, mint a vevő. A szlovák tulajdonosok 2015-ben 2,8 millió euró (hozzávetőleg 880 millió forint) veszteséggel zártak, ráadásul a hitelük 10 millió eurós esedékes törlesztő részletét sem fizették meg. A pénzét követelő egyik alvállalkozó már csődeljárást kezdeményezett ellenük, végül a bíróság csődvédelmet rendelt el, amelybe a hitelező pénzintézet is beleegyezett.

A szlovák outlet tárgyal külföldi, tőkeerős befektetőkkel. A tulajdonosok nem tagadják, hogy nagyra törő terveikből kevés valósult meg. 2013. októberében úgy hitték, hogy az évről évre látogatottabb ausztriai, tőlük bő 80 kilométerre fekvő parndorfi outletből legalább a pozsonyi, valamint a nyugat-szlovákiai, de talán a magyarországi és a cseh vevőkör egy részét is sikerül idecsábítani. Jelenleg azzal számolnak, hogy sikerül felvenni az osztrákokkal az árversenyt, még több akciót hirdetve. Azt is nagy előnynek tartják, hogy velük ellentétben csak karácsony és húsvét első ünnepén vannak zárva, így évente több mint 70 nappal többször tartanak nyitva, méghozzá a teljes hétvégéken, amikor a legtöbben járnak nagybevásárlásokra. Évente legalább másfél millió látogatóval számolnak a szlovákok.

Más szlovák befektetők nem messze innen, Pozsonytól húsz kilométernyire, Szenc közelében hasonló üzletközpont építésébe kezdtek, amely azonban évek óta üresen áll.

A vásárlók elégedetlenek Vedrődön. Szerintük Parn­dorfban sokkal nagyobb a választék, elfogadhatók az árak is, itt viszont semmi sem olcsóbb. Az osztrákoknál kedvesebbek az elárusítónők, mint az itteniek. Ott ráadásul sokan tudnak magyarul.

A szlovák tulajdonosok bíznak az új stratégiai befektető tőkeinjekciójában.

(Népszabadság, 2016. július 29.) 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.