élelmiszeráruda₪fogadó

Formátlan lesz a burgonya

Kevés termett, megviselte az időjárás 2018 nyarán. 

A  burgonyatermés minőségével kapcsolatban problémák nem lesznek, a mennyiség, a méret és az alak viszont megsínylette az aszályos időszakokat. Végleges adatok nagyjából egy hónap múlva várhatók – mondta a Magyar Hírlapnak Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke.

Végéhez közeledik a burgonya betakarítása az országban. A többi szántóföldi növényhez és zöldségféléhez hasonlóan a burgonyát is megviselte az aszály az idei évben, és ez a hozamot is negatívan érintette – mondta el Hozzátette, a burgonyatermés minőségével nem lesznek ugyan problémák, de a mennyiséggel, a mérettel, az alakkal viszont már látható, hogy igen. Jóval kevesebb termett az idén, és sokkal több közötte az alaktalan gumó. Még körülbelül egy hónap, mire ténylegesen befejeződik a betakarítás, végleges adatok akkor várhatók majd – fogalmazott az elnök.

Egy magyar ember évente átlagosan huszonöt–harminc kilogramm krumplit fogyaszt. A legtöbb burgonyát Csongrád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében termelik; a növénynek idén az aszály, majd a későbbi nagy esőzések és a krumplibogarak sem kedveztek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Míg – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 1960-ban hazánk még évi hárommillió tonna burgonyát termelt, 1990-ben már csak mindössze 1,2 milliót, a 2000-es évek elejére ez 784 ezer tonnára csökkent. Jelenleg Magyarországon – a területalapú támogatási kérelmek adatai alapján – üzemi méretben 8.088 hektáron termelik; mintegy kétszázezer tonna körüli az éves üzemi burgonyatermés, ehhez jön még hozzá a háztáji termesztés. Azaz a kimutatások alapján az látható, fél évszázad alatt a tizedére csökkent a burgonyatermesztés.

A magyarországi fogyasztás hetvenöt–nyolcvan százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonya mennyisége, a legtöbb Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett. A burgonyaexport öt-tízezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul. 

Mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített, fagyasztott késztermékből 40–46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a tízezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy. Idén a burgonya kezdeti fejlődése az aszályos időszakra tevődött, ezért a tőszám-beállottság sok helyen alacsonyabb volt az optimálisnál. Aki az aszályban nem öntözött, az gyenge-közepes termésre számíthat. A csapadékosra fordult időjárás már kedvezett az állományoknak, de azokon a helyeken, ahol több csapadék hullott, jelentős belvíz is kialakult, és az állomány víz alá került. Ennek, valamint a kedvezőtlen időjárásnak a hatása a termésmennyiségben is megmutatkozik. 

A NAK adatai alapján az idén 23,9 tonna/hektáros termésátlagra lehet számítani, szemben az optimális negyven tonnával.

(Magyar Hírlap, 2018. október 5.)

 

Burgonya: nem bírják a feketézést

Áfakulcs csökkentés nélkül hanyatlik a burgonyapiac. 

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai burgonyatermelők, a feketekereskedelem aránya a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonlóan a burgonya piacán is jelentős.

– Számtalan értekezleten megvitattuk a kérdést, de mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – fogalmazott Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke a Magyar Időknek.

Az intézkedést az étkezési burgonya mellett a szaporítóanyagra, vagyis a vetőburgonyára is kiterjesztenék. Mivel a két termék gyakran összetéveszthető, ezzel megelőzhető lenne a trükközés a piacon.

A termelőket összefogó szövetség elnöke szerint az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.

Az intézkedéssel a hazai nemesítésű vetőburgonya használata is előtérbe jutna, az import helyett a kiváló, hazai körülményekhez igazodó fajtákat részesíthetnék előnyben a gazdák. Mindez a megtermelt áru minőségét is javítaná, amire szintén nagy szükség van.

A legtöbb dolgos kézre az őszi betakarítás során van szükség, de kevés a hadra fogható munkaerő
Fotós: Havran Zoltán

A megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul.

– Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van – mutatott rá.

A legtöbb munkaerőre az őszi betakarítás során van szükség, ezt – a többi termelési folyamathoz hasonlóan – gépekkel ma már ki lehetne váltani. Ehhez azonban olyan modernizálásra van szükség, amit a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.

– Arra biztatjuk a tagjainkat, hogy fogjanak össze, kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve szerezzék be azokat a gépeket, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetik a termelést – mutatott rá Kecskés Gábor.

A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból, az elnök szerint nagy igény volt a támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.

Arra a kérdésre, hogy 2018-ban mekkora területen lesz burgonya a földbe, az elnök egyelőre nem adhatott pontos választ. Az előkészítő munkálatok elkezdődtek, beindult a szaporítóanyag beszerzése, és a földek előkészítése is folyamatban van. A pesszimizmus ugyanakkor érezhető a gazdálkodók körében – fogalmazott Kecskés –, ezért véleménye szerint addig, amíg nem kezdődik el a vetés, azt sem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a burgonya termőterülete az 2018-ban.

Az elmúlt években egyre csökkent a termelési kedv, tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A terményt ráadásul az időjárás is nagyban befolyásolja, a 2017-ben például az aszály fogta vissza a termésátlagokat.

(Magyar Idők, 2018. február 21., Köpöncei Csilla írása)

 

A krumpli is nagyon olcsó

A termelőknek kevés az a pénz, amit az áruházak fizetnek a burgonyáért.

Indokolatlanul alacsony áron veszik át a burgonyát a hazai kereskedelmi láncok, panaszkodnak a burgonyatermelők, ráadásul a vásárlók ebből gyakorlatilag semmit sem vesznek észre. Az áruházak erőfölényét jelzi, hogy a termelőktől csak az extra minőségű árut veszik át, így a B kategóriás termés többsége a szemétdombra jut, összegzi a burgonyatermelők panaszait a Magyar Idők.

A vásárlók vélhetően nem találkoznak 2016-ban túl alacsony burgonyaárakkal, eközben viszont a termelők arra panaszkodnak, hogy az áruházláncok rendre megpróbálják letörni a felvásárlási árakat. Az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács szerint a kereskedők olyan akciókkal próbálják a bolti árakat lenyomni, amelyeket a piaci árak alakulása és a kínálat sem indokol. Ismét elindult az egymásra licitálás a láncok között, de ezeknek az akcióknak az árát végső soron termelők fizetik meg. (A blokkk.com szerint itt azért akad némi ellentmondás: az akciót azért csak észreveszi a vásárló.)

A burgonyatermelők szerint ezeknek a kampányoknak nincs hasznuk azon kívül, hogy az áruházak becsalogassák a vásárlókat. Ma már ugyanis jellemzően nem ősszel töltik fel terményekkel az éléskamrát a vásárlók. A termelők szerint senki nem vesz meg 30 kiló almát, vagy krumplit ősszel, legtöbben az egész évben elérhető kínálatból választanak.

Az is nagy problémát jelent, hogy egyre több az olyan másod- vagy harmadosztályú termény, amit nem tudnak eladni a gazdálkodók. Az áruházak minél olcsóbban szeretnék beszerezni az élelmiszereket a termelőktől, a minőség oldaláról azonban olyan elvárásokat támasztanak, amelyeknek csak fogcsikorgatva lehet megfelelni, mondják a gazdák. Tapasztalataik szerint óriási az élelmiszer-pazarlás, a termelők jelentős erőfeszítéssel állítják elő a zöldséget, aminek egy része végül a szemétdombon, vagy jobb esetben állateledelként végzi. A görbe, vagy kisebb, mint az átlag, mehet a szemétdombra, holott nem romlott, vagy étkezésre alkalmatlan termékről van szó, hiszen hámozás után fogyasztható, tehát nem kellene a biogázüzemben vagy takarmányként végeznie. A termelők szerint erre megoldást kell találni, ma ugyanis semmilyen szabályozás nem vonatkozik a kereskedők áruátvételi gyakorlatára. Az áruházaknál óriási hatalom összpontosul, így mindenki inkább aláveti magát az akaratuknak, hiszen szeretné megőrizni a beszállítói státusát.

A burgonyatermesztés évről évre zsugorodik hazánkban, vetésterülete idén már alig érte el a 9000 hektárt. Ennek oka, hogy a hazai klíma egyre kevésbé felel meg a hűvös időjárást kedvelő növénynek. A terméktanács szerint 2016-ban a minőséggel nem lesz probléma, a hazai burgonyaföldek jelentős részén jó minőségű termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A hozamok azonban nem mindenhol alakultak kedvezően: ott, ahol nagyon sok eső és vihar volt az idén, kevesebb termést lehet betakarítani.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.