élelmiszeráruda₪fogadó

A krumpli is nagyon olcsó

A termelőknek kevés az a pénz, amit az áruházak fizetnek a burgonyáért. 

Indokolatlanul alacsony áron veszik át a burgonyát a hazai kereskedelmi láncok, panaszkodnak a burgonyatermelők, ráadásul a vásárlók ebből gyakorlatilag semmit sem vesznek észre. Az áruházak erőfölényét jelzi, hogy a termelőktől csak az extra minőségű árut veszik át, így a B kategóriás termés többsége a szemétdombra jut, összegzi a burgonyatermelők panaszait a Magyar Idők.

A vásárlók vélhetően nem találkoznak 2016-ban túl alacsony burgonyaárakkal, eközben viszont a termelők arra panaszkodnak, hogy az áruházláncok rendre megpróbálják letörni a felvásárlási árakat. Az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács szerint a kereskedők olyan akciókkal próbálják a bolti árakat lenyomni, amelyeket a piaci árak alakulása és a kínálat sem indokol. Ismét elindult az egymásra licitálás a láncok között, de ezeknek az akcióknak az árát végső soron termelők fizetik meg. (A blokkk.com szerint itt azért akad némi ellentmondás: az akciót azért csak észreveszi a vásárló.)

A burgonyatermelők szerint ezeknek a kampányoknak nincs hasznuk azon kívül, hogy az áruházak becsalogassák a vásárlókat. Ma már ugyanis jellemzően nem ősszel töltik fel terményekkel az éléskamrát a vásárlók. A termelők szerint senki nem vesz meg 30 kiló almát, vagy krumplit ősszel, legtöbben az egész évben elérhető kínálatból választanak.

Az is nagy problémát jelent, hogy egyre több az olyan másod- vagy harmadosztályú termény, amit nem tudnak eladni a gazdálkodók. Az áruházak minél olcsóbban szeretnék beszerezni az élelmiszereket a termelőktől, a minőség oldaláról azonban olyan elvárásokat támasztanak, amelyeknek csak fogcsikorgatva lehet megfelelni, mondják a gazdák. Tapasztalataik szerint óriási az élelmiszer-pazarlás, a termelők jelentős erőfeszítéssel állítják elő a zöldséget, aminek egy része végül a szemétdombon, vagy jobb esetben állateledelként végzi. A görbe, vagy kisebb, mint az átlag, mehet a szemétdombra, holott nem romlott, vagy étkezésre alkalmatlan termékről van szó, hiszen hámozás után fogyasztható, tehát nem kellene a biogázüzemben vagy takarmányként végeznie. A termelők szerint erre megoldást kell találni, ma ugyanis semmilyen szabályozás nem vonatkozik a kereskedők áruátvételi gyakorlatára. Az áruházaknál óriási hatalom összpontosul, így mindenki inkább aláveti magát az akaratuknak, hiszen szeretné megőrizni a beszállítói státusát.

A burgonyatermesztés évről évre zsugorodik hazánkban, vetésterülete idén már alig érte el a 9000 hektárt. Ennek oka, hogy a hazai klíma egyre kevésbé felel meg a hűvös időjárást kedvelő növénynek. A terméktanács szerint 2016-ban a minőséggel nem lesz probléma, a hazai burgonyaföldek jelentős részén jó minőségű termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A hozamok azonban nem mindenhol alakultak kedvezően: ott, ahol nagyon sok eső és vihar volt az idén, kevesebb termést lehet betakarítani.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 30.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.