kirakatles₪plázarítus

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

De mindenütt kevesen vannak, a létszám továbbra sem változott. Lesz sorállás karácsonykor, pedig a boltos eladók keresete egy év alatt 17%-kal nőtt. Élelmiszerboltba 30 ezer pluszért sem megy új dolgozó. Sőt.

Folyamatosan, hónapról-hónapra emelkednek a havi bruttó átlagkeresetek a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) körében. Szeptemberben átlagosan 192 ezer forintot lehetett keresni a boltban, egy évvel korábban 164 ezer forintot, a különbség 28 ezer forint.

Az élelmiszer boltokban (szaknyelven élelmiszer vegyes) egy év alatt 173 ezer forintról szökött fel a havi kereset 203 ezer forintra a fizikai dolgozók körében, ami az átlagnál nagyobb összegű, 30 ezer forintos emelést takar, 17%-os ütemmel. A versenyszféra 218 ezer forintos átlagánál ez ugyan 15 ezer forinttal kevesebb, de ott csak 15% volt a növekedés aránya, tehát valamit faragtak a boltok a bérhátrányukból.

A bolti kiskereskedelemben az átlagot tekintve az év eleji minimálbér emelését követően tovább kellett tolni felfelé a béreket év közben, a munkaerőhiány ezt diktálta. A nagyáruházak, köztük néhány tagja a legnagyobb hazai láncoknak, több tízezer forinttal az átlag felett fizetnek, de a kisebb boltok bérhátránya tetemes. Mindezekkel együtt a boltos alkalmazottak kereseteinek változását a következő adatok jellemzik:

 
2016 szeptember
2017 január
2017 szeptember
kiskereskedelem 164 183 192
élelmiszer 173 189 203
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszer vegyes

Na de a létszám: hát az semmit sem változott, jön a karácsonyi sorban állás

Pedig kellett volna a több munkáskéz, amit jeleznek a megszámlálhatatlanul szaporodó álláshirdetések és a kisboltok körében a "rögtön jövök" táblácskák. De hát béremelésre ennyi futja (a 17%-os keresetnövekedés mellett a bevételek 4-5%-kal emelkednek csak).

Az első három negyedévben a boltokban a fizikai dolgozók létszáma az év elejihez képest 1.800 fővel csökkent, ezen belül az élelmiszerboltokban félezerrel kevesebben dolgoznak.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

  2016  2017
január
december
január
szeptember
boltok együtt 140 140 141 139
ebből
élelmiszer vegyes 66 66 65 63
élelmiszer szakbolt 11 11 11 11
ruházat, lábbeli 10 10 10 10
iparcikkek, egyéb 53 53 55 55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

Nem csak az ott lakók száma, átlagosnál nagyobb jövedelme, hanem az átutazók, ingázók és a turisták miatt is a boltos kereskedelem az ország közepén a legnagyobb súlyú. A közép-magyarországi térség forgalmi részesedése 40% körül mozog, de az itt foglalkoztatottak dolgozók aránya ennél már magasabb. Budapesten több mint 40 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő fogadja a boltokban a vásárlókat, számuk Pest megyével együtt 74 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a közel 140 ezres eladóhad fele ebben a térségben dolgozik.

Az egyes megyéket nézve (Pest megyét most nem számítva) a legtöbb bolti dolgozó Fejér megyében tevékenykedik, a legkevesebb pedig Nógrádban. Nógrád megye alaposan megsínylette a Palócker tönkremenetelét, mivel a megye eladóinak egy évvel ezelőtti ezernégyszáz fős létszáma a felére esett vissza. Tolnában sem dolgoznak sokkal többen, ott ezerhatszáz körül alakul a létszám, így összesen három megye, még Zala az, ahol nem éri el a kétezer főt a bolti eladók létszáma.

A egyes megyékben kisebb, nagyságrendjét tekintve leginkább száz fő körüli volt eddig az éven belüli létszámmozgás. Az öt legnagyobb és legkisebb boltos foglalkoztató megyék a következők:

 
Budapest
Pest
Fejér
Szabolcs
Borsod
...
Heves
Somogy
Zala
Tolna
Nógrád
2016 (éves) 39,1 34,3 12,7 4,8 4,5 ... 2 2,1 1,8 1,7 1,4
2017 szeptember 41,4 32,9 12,7 4,8 4,6 ... 2,1 2,1 1,8 1,6 0,7
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2017. november 22.)

 

Nyáron megrohanták a lányok a boltokat

Dolgozni. A harmadik negyedévben feljebb csúszott a foglalkoztatottak száma a boltokban. A nyáron munkát vállalók döntő része a gyengébb nem képviselőiből állt. Feltehetően a diákmunka és a nyári időszakra kinyitó boltok húzták feljebb, de csak a régi szintre a foglalkoztatást.

2017 júliusa és szeptembere között visszaugrott a boltokban foglalkoztattak száma a korábbi szintre. A háttérben feltehetően az húzódott meg jelentős súllyal, hogy nagy számban vállaltak munkát nyáron a diák.

A statisztika kétféle módon figyeli a munkaerő piacát. Egyik oldalról megkérdezik a családtagokat, ki, hol dolgozott egy-egy időszakban, ebből kerekedik ki a foglalkoztatottak száma. Ebben mindenki benne van, aki dolgozott, függetlenül a foglalkoztatás viszonyától, tehát az alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok egyaránt, de a diákmunkások is. Az alkalmazotti statisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait gyűjti a statisztika közvetlenül a cégektől, ott viszont az eddig megismert időszakban, júliusban, augusztusban nem volt változás, nem nőtt a létszám. Így okkal feltételezhető, hogy döntő részben a nyári diákmunka dobta meg a foglalkoztatást. Szerepet játszott benne az is, hogy a nyári idényjellegű boltok, továbbá a sport- és más rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes árusítás megnövelte az értékesítőhelyek, és természetesen a munkát vállalók számát.

Persze, ez a megugrás nagyon kellett a boltosoknak, hiszen itt is égető a létszámhiány. Ugyanakkor a nyáron munkába állók csak annyit segítettek a kereskedelemnek, hogy visszatornázták a létszámot az egy évvel korábbi szintre, tehát a gödör aljáról feljebb rángatta ugyan a foglalkoztatást a nyári munkavállalás, de teljesen kikecmeregni még nem tudott belőle a kereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben végül a következők jellemezték 2017 első három negyedévében a foglalkoztatást, a korábbi időszakkal is összehasonlítva:

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 I.
2017 II.
2017 III.
változás
2017/2016
359
376
372
367
361
353
372
nincs
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott az online kassza bevezetése is, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált:

Lányok a boltban, amikor dolgoznak: ők vannak többen és ők a mozgékonyabbak

A közhiedelemben a bolti munka a női nemhez kötődik. Ez így is van, de azért férfiak is téblábolnak a boltokban foglalkoztatottként. Tíz évvel ezelőtt a boltokban a női dolgozók aránya kétharmad körül mozgott és ez nem is változott azóta sokat, nagyságrendjét tekintve. Persze mások a nemek közti arányok az illatszerboltban és egy műszaki kereskedésben.

Érdekesen alakult viszont 2017 harmadik negyedéve, amikor közel húszezren álltak munkába a nyári hónapokban, a háromnegyedük ugyanis a gyengébbik nemhez tartozott. De hát mindössze annyi történt, hogy egy év alatt a távozók nagyobb része is a hölgykoszorúhoz kötődött, így ők most visszatértek a boltba. A statisztikában.

(blokkk.com, 2017. november 21.)

 

Ez a bér a létszám tartásához elég - éppen

A létszám nem moccan a boltokban, pedig a bér több. A 27-28 ezer forintos keresetemelés csak arra elég, hogy ne csökkenjen a létszám, miközben több munkáskéz kellene. A legnagyobb a baj az élelmiszerboltokban. ₪₪₪

Két kisboltos eladó beszélget: - Sztrájkolunk. - Hülye vagy? Mi ketten? Nem is vagyunk szakszervezet. - Hát nem is. De kell a pénz. - És ki szervezi a sztrájkot? - Hát a főnök. - Elment az eszetek? - Dehogy. De lesz egy kis hírverés a faluban, itt még senki sem látott sztrájkot, ő meg így viszont néha le tudja oltani a villanyt. - És a sztrájk alatt nem ad bért! - Hát... ekkora forgalom  mellett... majd akkor sztrájkolunk különben is, amikor nincs vásárló... - Te, csak egyet nem értek. A szakszervezet minket miért nem keres meg? - Mert a kis bolt nekik is kis bolt.

2017 augusztusában 196 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben alkalmazottként dolgozók létszáma (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). Ez nagyságrendjét tekintve igen halovány elmozdulás az egy évvel korábbi 193 ezer főhöz képest (másfél százalék), így a létszámhiány gyakorlatilag semmit sem enyhült. Azért sem, mert ráadásul év közben, januártól nézve szinte semmi változás nem tapasztalható. Ez nagy baj, mert több eladó kellene a boltokba.

A bruttó havi átlagkereset persze nőtt, most már 228 ezer forint a boltos vállalkozások körében, ami egy 28 ezer forintos emelést is takar. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 14%-os átlagos keresetemelés mellett a boltos vállalkozások létszáma nem emelkedik, pedig kellene.

A sorállás kulcsa: a pénztáros, az eladó, az árufeltöltő

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

Az egyes szakmacsoportokban is többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres. De több nincs. Az élelmiszerboltokban pedig - nem sokkal, de jelzésértéke van - valamelyest apadt is az eladók létszáma.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt területeken a következő adatok mutatják:

  2016  2017
január

december

január augusztus
boltok együtt 140 140 141 140
ebből
élelmiszer vegyes 66 66 65 64
élelmiszer szakbolt 11 11 11 11
ruházat, lábbeli 10 10 10 10
iparcikkek, egyéb 53 53 55 55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Intő jelek

A foglalkoztatás égető gondjait jelzik azok az adatok is, melyek a bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak, tehát az összes alkalmazott, vagy bármilyen más munkát végzők - például a vállalkozókkal együtt számolt - összlétszámát mutatják:

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 I.
2017 II.
változás
2017/2016
359
376
372
367
361
353
- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

És az üres álláshelyek mutatói sem mutatnak semmi jót:

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 II.
3.819 4.608 4.844 4.125 5.971
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

A bért persze ki is kell fizetni valamiből. A boltos kiskereskedelmi forgalom az elmúlt egy esztendőben 4-5% körüli ütemben nőtt, ehhez képest a 14-17%-os béremelés nem kevés. Ráadásul a nagyobbak több bért adnak, így a kisboltosok egyre hátrébb csúsznak a bérversenyben.

Hát igen, a szakszervezetek azok zsebében turkálnak, ahol átlag felettiek a fizetések. Persze érthető, ha akár minden egyes alkalmazott elégedetlen a hó végi boríték vastagságával, de a szakszervezetek nyomakodása csak még jobban széthúzza a fizetések skáláját a boltokban, amit egyébként a munkaerő hiánya, a munkaerő piac előbb-utóbb úgy is kikényszerít. Mindez persze egyrészt roncsolja a versenyképességet egy határon túl, másrészt még nehezebb helyzetbe sodorja a kisboltokat.

(blokkk.com, 2017. október 19.)

 

Reszkethet, aki nem szeret sorban állni a boltban

Karácsonykor arathatnak a nyugdíjas szövetkezetek. Nincs veszélyben a karácsony: ugyanakkora sorok várhatók karácsonykor a boltokban, mint egy évvel korábban, az eladók létszáma ugyanis nem változott. Az élelmiszerboltokban viszont kevesebben dolgoznak. Az eladók bére persze nőtt.

A boltban sorban állni nem az irodisták hiánya miatt kell, hanem azért, mert nincs elég pénztáros. A helyenként üres, foghíjas polc, a boltban szanaszét heverő csomagolóanyagok az árufeltöltők hiányát jelzik (bár sok üzletben a bolti dolgozók mindent csinálnak, árut is pakolnak, ülnek a pénztárban, és még takarítanak is). A csemegepultnál kígyózó sor pedig a szakképzett eladó hiányának a mércéje. 

A boltosok, kicsik, vagy nagyok, ez ma már mindegy, pincétől a padlásig eladót keresnek, ez egyértelműen látszik az álláshirdetésekből és a kisboltok "rögtön jövök" tábláinak sokaságából. A bolti fizikai dolgozók havi bruttó keresete (amiben az alapbér mellett a különféle pótlékok is benne vannak) 2017 júliusában 190 ezer forint volt, közel ötödével (egészen pontosan 17%-kal) több volt, mint egy évvel korábban. Ez a 28 ezer forint kevés volt ahhoz, hogy többen dolgozzanak a boltokban. De a boltosoknak nincs több pénzük bérre, amihez hozzátartozik, hogy a multi áruházak átlag felett fizetnek (a többségük és a Tesco biztosan). A foglalkoztatottak száma (amiben az összes alkalmazott mellett a vállalkozók, vagy éppen a segítő családtagok is benne vannak) 2017 második negyedévében 23 ezer fővel csökkent, tehát döntő részben a kisvállalkozások körében nagy lehet a baj. A bér lett a boltok közötti verseny legerősebb eleme, aki bírja, maradhat, aki nem, lehúzhatja a redőnyt.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül néhány kiemelt területét a következő adatok mutatják:

  2016  2017
január

december

január július
boltok együtt 140 140 141 141
élelmiszer vegyes 66 66 65 64
élelmiszer szakbolt 11 11 11 11
ruházat, lábbeli 10 10 10 10
elektromos készülék, híradástechnika 5 5 5 5
illatszer 5 5 5 5
benzinkút 4 4 4 4
könyv, sportszer, játék 3 3 3 3
bútor 3 3 4 4
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Az előbbi létszám adatok nem tartalmazzák a diákmunkát, a kölcsönzött munkaerőt. A részmunkaidősök száma gyakorlatilag semmit sem változott, hosszú ideje 34-35 ezer fő körül mozog (a fenti adatokon belül).

Nincs veszélyben a karácsony, és berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek

A karácsonyi bevásárlás nincs nagyobb veszélyben, mint egy éve, de tanácsos korábban kezdenie annak, aki utál sokat sorban állni a pénztárak előtt. És a posta ugyan azt ígérte, hogy felkészült, a webáruház rajongóknak is szerencsésebb mihamarabb megkezdeni a böngészést a karácsonyi árukínálatban.

És a karácsonyi szezonban berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek.

A tescos sztrájk azért azt is jelezte, hogy a diákmunka, a munkaerő kölcsönzés sokat lendíthet a szekéren. A nyugdíjas szövetkezetek feltehetően decemberben már mélyebben megmeritkezhetnek a boltos kiskereskedelem piacában, hiszen fog kelleni a több munkáskéz és más új forrás úgy tűnik, nincs is. A legfrissebb adatok szerint számuk már 43, ami jelentős a 100 körüli számban ügyködő iskolaszövetkezetek mellett.

Persze, nyugdíjasok eddig is dolgoztak, a kereskedelemben is. A kérdés az, hogy a valóban kedvezőbb adózási feltételek (csak 15% szja-t kell fizetni, bérterhet sem a nyugdíjasnak, sem a szövetkezetnek semmit) és rugalmasságot kínáló szervezési keretük mellett mennyi új munkába álló nyugdíjast tudnak megmozgatni.

A blokkk.com már rámutatott, hogy elsősorban a jelenleg már amúgy is dolgozó nyugdíjasokat próbálhatják meg összeterelni az új szövetkezetek, ami a rugalmasabb működés és a kisebb közteher mellett nem csekély előny, de növekedhet is a dolgozó nyugdíjasok tábora. Több ok miatt is azonban túlzott várakozás nem támasztható velük szemben, elsősorban azért, mert akinek nagyon kellett a pénz eddig is, és bírta is, az már korábban elszegődött dolgozni, de végül minden új munkaerő nagyon is jól jön. A blokkk.com jelenleg azzal számol, hogy néhány ezer új dolgozó mozgósítható a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül a bolti munkavégzésre.

Itt például figyelembe kell venni, hogy a bolti pénztárosnak és az árufeltöltőnek nem kötelező a szakképzettség, de az eladónak már igen (eladó az, aki kérés alapján kiszolgálja a vásárlót). Persze, egy sor iparcikk boltban is kötelező a szakképzettség, például a műszaki cikkeknél, de a könyves, vagy ruházati boltban már nem. Feltehetően leginkább a pénztárosok és egyes szakmákban az eladók táborát szaporíthatják a nyugdíjasok. De hát a sztrájkoló tescosok - és minden más társuk - tudnak mesélni arról, hogy a bolti munka - a létszámhiánytól most függetlenül - nem könnyű feladat.

(blokkk.com, 2017. szeptember 20.)

 

Megrendítő: 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma

a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár. ₪₪₪

2017 második negyedévében a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 353 ezer főre zuhant, amire az elmúlt három évben, miközben évről-évre bővült a forgalom, nem volt példa. Ez a 2017 második negyedévi foglalkoztatotti létszám 23 ezerrel kisebb az egy évvel ezelőttinél. A boltos létszámesés az elmúlt egy évben negyedévről-negyedévre nézve folyamatos volt. Még 2016 második negyedévére, a vasárnapi boltzár eltörlését követően feljebb kúszott ugyan a létszám a korábbihoz képest, de utána már folyamatosan csúsztak lefelé a mutatók:

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 I.
2017 II.
változás
2017/2016
359
376
372
367
361
353
- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Némi statisztikai módszertan azért idekívánkozik. A foglalkoztatottak számának mutatója magában foglal mindenkit, aki a felmérés időszakában az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet szerző munkát végzett. Kicsit részletesebben, a mutatóban benne vannak az alkalmazottak, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai, szövetkezeti tagok, valamint a segítő családtagok is. Ez azért fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak van egy másik munkaerő piaci mutatója is, ami az alkalmazottak számát méri, de csak a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében. Tehát a teljes munkaerő piaci képet a foglalkoztatottak száma mutatja.

A foglalkoztatottak számának csökkenése nagyon is összefügg azzal, hogy - ez a legutolsó adat - 2017 elején elképesztő méretben megugrott az üres álláshelyek száma a boltos kiskereskedelemben:

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 I.
3.819 4.608 4.844 4.125 5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

A létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta az alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről, de a boltbezárási statisztika sem fog javulni. Nem véletlen a "rögtön jövök" táblák megszaporodása az elmúlt időkben.

De - az előbbi hatással éppen ellenkezőleg - munkaerő sincs elég ott, ahol tudnának fizetni, így nem véletlen az sem, hogy a legjobban fizető nagyáruházaknál is állandósult a munkaerő keresés. Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.

A korábbi években, 2014-ben és 2015-ben egyébként emelkedett a foglalkoztatottak száma, amihez feltehetően nem kevés köze volt az online kasszarendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért több költség is dukál. De 2015-ben és 2016-ban megfordultak a mutatók és 2017 második negyedévében foglalkoztatottságban ott tart a bolti kiskereskedelem, ahol 2012-ben (pontosabban, még ott sem):

foglalkoztatottak száma 2012 2013 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem
355
348
361
369
368
353
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: második negyedév

És a nagyobbak

Nem rózsás a helyzetük a nagyobb, négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások helyzete sem. Itt már akad olyan mutató, amely a fizikai dolgozók, az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktári dolgozók számát mutatja. Hát ebben a körben ugyan nem csökkent, de nem is nőtt a létszám (az a csekélyke elmozdulás, ami a számtan szabályai szerint kiolvasható, növekedésnek aligha nevezhető). Ez a pénztárak előtti hosszas sorállást, vagy az álláshirdetések garmadáját elnézve csak annyit jelent, hogy legalább nem romlott a helyzet (ami persze vállalkozásonként eltérő képeket rejt magában). Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az ide tartozó nagyobb áruházláncok azért az átlagnál többet fizetnek a dolgozóiknak, így felfelé húzzák a mutatót (bár a Tesco szakszervezetei ezt vitatják):

alkalmazottak száma 2016 I. 2016 II. 2016 III. 2016 IV. 2017 I. 2017 II.
teljes létszám 192 192 193 193 195 195
ebből fizikai dolgozók 139 139 139 140 140 140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Ja, és a bér: több munkáskezet fogni ennyi kevés

Hát az bizony emelkedett, nem is keveset. 2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint. Hát ez bizony 29 ezer forintnyi különbség, a növekedés üteme pedig 18% - 4% körüli forgalomemelkedés mellett. Egyébként a júniusi átlagkeresetek egy ezressel kisebbek voltak, mint májusban, tehát az előző hónapban, de ekkora hullámzás máskor is volt már.

Nincs már sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek. Valószínű, hogy folytatódik a boltbezárás.

(blokkk.com, 2017. augusztus 22.)

 

Nem nő a létszám, pedig 30 ezerrel több a bér

A hosszú sorok a boltok pénztáraiban azt mutatják, hogy kevés a pénztáros, eladó, árufeltöltő. De nem nő a létszám, 30 ezerrel többért sem rohannak többen eladónak. ₪₪₪

Szinte minden boltos pénztárost, árufeltöltőt, vagy éppen eladó keres. De úgy látszik, a boltos fizikai dolgozók bérének 20%-os emelése kevés volt az elmúlt egy esztendőben, hiszen 2016 májusában még csak 158 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, ami januárra 183 ezer forintra kúszott fel. De ez is kevés volt, így májusra már 189 ezer forintnál tartottak a boltosok, egy év alatt 20%-kal, ötödével, több mint 30 ezer forinttal emelve a béreket.

A szakszervezet persze azt mondja, még több kell, csak azt nem árulja el, hogy miből, hiszen a bevétel emelkedésének üteme 5% alatt mozog, tehát negyede a bérnövekedés tempójának. Árat emelni pedig nagyon nehéz, hiszen verseny is van a piacon, a vásárló pedig nagyon is nézi az árakat. És nagyok a boltok közötti árkülönbségek is, így nem igényel hosszabb fejtörést, hogy ki járna rosszabbul, az újabb fizetésemelés ára a drágulás lenne. De nyilván vannak olyan boltosok ma is, akik ha óvatosan is, de árakat kényszerültek emelni.

A nagyáruházaknál nagyobbak a bérek, így tűnik, ez a létszámhiány nagyobbrészt a kisboltosok vesszőfutása. Erre utal, hogy az elmúlt fél évtizedben 15 ezerrel csökkent a kisboltok száma, ennyien nem bírták a versenyt és ennek feltehetően nincs még vége. Persze, az álláshirdetéseket böngészve nem szabad azt hinni, hogy a nagyáruház hátradőlhet, ők is keresnek dolgozókat szép számmal. 

Év közben olvadozik a bolti dolgozók létszáma

Sok az álláshirdetés, a "rögtön jövök" tábla a kisboltok napközben lehúzott redőnyein, hosszú a sor még a nagyáruházak pénztárainál is, ami azt is mutatja, hogy a létszám 2017-ben év közben nem nőtt. A bolti kiskereskedelemben a nagyobb - a négy főnél többet foglalkoztató - boltok dolgozóinak létszáma január-május között félezerrel csökkent, a fizikai dolgozóké pedig ezer fővel.

Az élelmiszerboltokban is kevesebben dolgoznak, de a ruházati, villamos háztartási készülék, használt cikk, vagy éppen a sportszer üzletek sem találtak több eladót. A bútorboltosok jobban tekernek a munkaerő toborzásban, de ott magasabbak a bérek a boltos átlagnál:

  teljes létszám fizikai dolgozók száma
  január május január május
boltok összesen 195.771 195.067 140.682 139.641
élelmiszer 86.129 85.287 64.849 64.183
híradástechnika 4.241 4.246 2.595 2.564
villamos készülék 2.881 2.864 1.801 1.773
bútor 4.939 5.144 3.515 3.658
ruházat 11.591 11.568 8.358 8.267
illatszer 5.843 5.874 4.940 4.951
használt cikk 2.023 1.959 1.620 1.572
sportszer 794 762 598 568
játék 785 564 949 735
könyv 1.714 1.709 895 914
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások létszáma, fő

Messze még a végállomás

A munkaerőhiányt nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, hiszen eleve több év hordaléka adódott össze eddig is, ráadásul lehet itt hablatyolni arról, hogy mi lesz, ha a vendéglátók bért emelnek és odamegy az eladó, nem ez az igazi gond. A munkaerőhiány gyökere az, hogy a magyar gazdaság nem tudott a versenyképességben felzárkózni és az alacsonyabb béreket feltornázni, mert annak ez lenne a feltétele. Így viszont több százezer - ki tudja mennyi - dolgozó a határon túl keresi a kenyérre valót, ahol nem néhány tízezer forint a bérkülönbség.

Tűzoltás lesz még hosszú ideig, hiszen a vállalkozásoknak nincs annyi erejük, hogy hirtelenjében nagy béremelést adjanak, ugyanis akkor nagyon mélyen a zsebükbe kellene nyúlni, olyan nagy zseb pedig kevés van, amelyik nem lyukadna ki azonnal. Eddig is voltak olyan vállalkozások, nem csak a kereskedelemben, akik végleg kibuktak a sorból. És ennek sincs még vége. Kérdés persze az is, hogy egyrészt az állam mennyire tudja hátrébb szorítani a feketézést, ami nyomasztó teher, másrészt hajlandó-e például a létükért küszködő kisvállalkozásoknak pénzt, kedvezményt adni a túléléshez, hiszen a nagyobb gond náluk van.

(blokkk.com, 2017. július 21.)

 

Az élelmiszerboltban kevesebb az eladó

Gyanúsan indult a 2017-es esztendő a kereskedelemben. Megugrott az üres álláshelyek száma és csökkent a foglalkoztatottak száma is első negyedévben, miközben azért több lett a fizetés. ₪₪₪

Nem is kevéssel, hiszen a bérek szépen emelkedtek a a bolti kiskereskedelemben is, sőt. De azért még mindig jócskán keresik a bolti dolgozókat a boltokban, áruházakban. Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresete 20%-kal emelkedett egy év alatt 2017 áprilisáig. De hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, főleg egy élelmiszerboltban.

Az élelmiszerboltokban kevesebben dolgoznak

A boltos kiskereskedelem legnagyobb szelete az élelmiszeresek hálózata. Hát itt bizony 2017-ben kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Pedig jobban kellett volna a munkáskéz, hiszen az év első nagyobb vásárlási lendületét adó húsvéti ünnepek 2017-ben áprilisra estek, ugrott is egyet az élelmiszervásárlás, csak éppen eladó, pénztáros, árufeltöltő nem akadt elég:

 
2017
2016
kiskereskedelem teljes létszáma
195
192
előbbiből fizikai dolgozók
140
139
élelmiszer boltok teljes létszáma
85
87
előbbiből fizikai dolgozók
64 65
KSH, ezer fő, április havi adatok

Némi statisztikai módszertan nem kerülhető meg. Ezekben az adatokban az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok vannak benne, a szakboltok (hús, zöldség, pékáru, egyéb) már nem. A multi áruházak is ezt az adatot hizlalják. A szakboltok súlya kisebb, ott egyébként 11 ezer fő körül mozgott a létszám az elmúlt esztendőben.

Pedig a bérek vaskosabbak lettek

A bolti kiskereskedelemben azért szépen emelkedtek a bérek, egy év alatt 20%-kal, önmagában összegében sem mutat rosszul a növekmény. Persze, van mihez képest, ráadásul az átlag mögött jókora különbözőségek is adódnak, jobbára azonban a kisebb boltok hátrányára, mennek is tönkre ezrével évente. A béreket ki is kell azonban fizetni valamiből, ez a valami a bevétel, ami viszont messze nem nőtt ilyen ütemben (5% alatt ragadt 2016-ban), de végül is a bolti dolgozók vastagabb hó végi borítékkal gyarapodtak:

kiskereskedelem 2017  2016  változás
bér összes dolgozó 228 196 + 32
fizikai dolgozók 187 156 + 31
KSH, havi bruttó átlagkereset, április, ezer forint, legalább öt főt foglalkoztatók

Hát igen, a nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók havi bruttó keresetét nézve sokkal több az előbbinél, 212 ezer forint volt 2017 áprilisában, a növekedés üteme pedig csak néhány százalékkel kisebb a boltosokénál, így nem sokat faragott ebből a hátrányából a kiskereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben ráadásul rá kellett tenni még egy lapáttal a decemberi bérekre a minimálbér emelése miatt év elején:

 
2016 április
2017 január
2017 április
kiskereskedelem 156 183 187
élelmiszer vegyes 160 189 194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De hát mindez kevés: sokkal több az üres álláshely

A kereskedelemben harmadával ugrott meg a betöltetlen álláshelyek száma 2017 elején 2016 végéhez képest. Az egy évvel korábbi mutatóhoz képest viszont már közel másfélszeres a növekmény, ami azt jelenti, hogy sokkal több munkáskéz kellene a kereskedelemben, mint amennyi ma a vásárlókat fogadja a boltokban, áruházakban:

2016 I.
2016 II.
2016 III.
2016 IV.
2017 I.
3.819 4.608 4.844 4.125 5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

Az egyes boltok között persze akadnak különbségek, van ahol több, van ahol kevesebb eladót keresnek. Nem mindegy, hogy a kisebb minimálbért, vagy a nagyobb szakmai bérminimumot kell fizetni, például az élelmiszer eladónak kötelező, a ruházatisnak már nem a szakképesítés, így a magasabb minimálbér.

Köztudott az is, hogy a multi áruházak jobban fizetnek, még akkor is, ha éppen tüntetést szerveznek a szakszervezetek.

Az egyik legjobban fizető Aldi most 286 állást hirdet. Éppen 85 árufeltöltőt keres, a nyolc órára vetített havi bruttó bérajánlat 227 ezer forint, a vasárnapi pótlék nélkül. A bolti eladó, akikből 118 főt keresnek, már 311 ezer forintról kap elszámolást hó végén (ez a bruttó bér).

A Lidl 359 dolgozót keres. Az elérhető havi kereset 268 ezer forint, úgyszintén vasárnapi pótlék nélkül. Tartja még a 3 órás részmunkaidő ajánlatát is, hétvégére ezért 93 ezer forintot kínál, ami nyolc órára vetítve 247 ezer forintos havi kereseti lehetőségnek fele meg. Össze is lehet kötni a hétvégi bevásárlást egy kis munkával, pénzkereséssel.

Az IKEA teljes nemzetközi hálózatában 1.838 főt keres, ebből Magyarországon 17 álláslehetőséget kínál. Az elérhető keresetről azonban szemérmesen hallgat álláshirdetésében. A mérlegbeszámolójából annyi azonban kiolvasható, hogy a fizikai dolgozók átlagos havi bruttó átlagkeresete a legutóbbi, 2016. augusztusában zárult üzleti évben 236 ezer forint volt, amit persze azóta megemelhettek, hiszen nemrégiben új áruházat nyitott, ahová új dolgozókat kellett felvennie, az pedig nem könnyű feladat.

A tüntetés fenyegette Tesco 161 ezer forint körüli bérkínálata fél év után a cafetériával együtt már 220 ezer forint fölé kúszik. Ehhez jöhet hozzá a beígért 4 ezer forint, így azért összejön egy átlag feletti kereset, bár ez azért kevesebb a bérfizetésben élenjárókénál.

Nyugdíjasok, diákok? Rendjén van ez?

Úgy tűnik, 2017-ben is a diákmunka lesz az egyik vontatókötél a nyári bolti sürgés-forgás közepette, hiszen aki már dolgozik, szeretne szabadságra is menni, ha engedik. És jöhetnek a nyugdíjasok is a szövetkezeik révén, ha belépnek valamelyikbe. De hát nyilván nem ennek kellene húznia a munkaerő piacát, hanem a még magasabb bérnek. De erre legfőképpen a kisvállalkozásoknak nincs pénzük. Van is fluktuáció - cégek közötti ide-oda vándorlás - a kereskedelemben. Is.

(blokkk.com, 2017. június 29.)

 

A boltokban a bérek az egekben, létszám a padlón

Ötödével emelték a boltosok a bért egy év alatt, de nem nőtt a létszám. Sőt, az élelmiszerboltokban csökkent is. Pedig van még munkaerőhiány. Az élelmiszer szakboltok adják a legkevesebb fizetést továbbra is, de náluk érdekes módon nem csökkent az eladószám. ₪₪₪

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát 2017 elején az előző évihez és annak legvégéhez képest esett a létszám. A kisboltokban persze.

(2016 első negyedévét is lehet persze nézni az összehasonlításban, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, ami viszont nagyságrendjét tekintve nem jelent különbséget. De hát ez rettenetesen csalóka összevetés is lenne, mivel akkor még zárva, 2017 elején pedig már nyitva voltak a boltok vasárnap, amihez bizony több ember kellett - volna).

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott (amiben 2014-15 táján az online kassza belépése is hagyott némi felfelé mutató nyomot):

foglalkoztatottak száma 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem 361 369 368 361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De hát a harmincezres béremelés sem nyomta feljebb a létszámot

Ha mást nem, csak az álláshirdetéseket böngészve nagyon is úgy tűnik, hogy továbbra is van létszámhiány a bolti kiskereskedelemben, nem is kevés. A betöltetlen álláshelyek száma is többszöröse a korábbi évekének a különféle kimutatásokban, bár igaz, hogy a munkaerőhiány egyes területeken már kisebb feszültséget okoz a bolti kiskereskedelemben.

A béremelésekben nem csak azt célszerű nézni, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fizetések, hanem azt is, mennyi esett ebből az előző esztendőre, amikor a munkaerőhiány pumpálta vastagabbra a borítékokat. Így kitűnik, hogy 2017 márciusában a boltokban átlagosan 185 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresete a fizikai dolgozóknak, eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek, ami ugyan 29 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál, de ebből a 29 ezer forintnyi emelésből a nagyobbik rész, 16 ezer forint még az előző, 2016-os esztendő hónapjaira esik. Tehát a márciusban kiszámolt éves bérnövekmény nagyobb felét még az előző esztendő munkaerőhiánya kényszerítette ki. Erre tett rá egy egyenlőre kisebb lapáttal a minimálbér, és persze a folytatódó munkaerőhiány.

A nagykereskedelemben és a nemzetgazdaság egészében a fizikai dolgozók körében 2016 végére már - az átlagot tekintve - olyan magasra szöktek a bérek a munkaerőhiány miatt, hogy januárban a megelőző decemberhez képest nem is kellett emelni. Később persze megint, de hát ennek már a munkaerőhiány az ismert oka:

 
 2016 március
2016 december
2017 január
2017 március
kiskereskedelem
156
172
183
185
nagykereskedelem
176
196
194
200
nemzetgazdaság 180 195 194 209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az élelmiszer szakboltok fizetnek a legrosszabbul, az élelmiszer boltokban meg kisebb a létszám

Bolt és bolt között mindig is voltak különbségek a bérekben, hiszen az sem pottyan az égből, hanem szépen ki kell fizetni a bevételből, mint minden más költséget. A blokkk.com már korábban is rámutatott arra, hogy a legrosszabbul az élelmiszer szakboltok (például a zöldség-, gyümölcs, pékáru, hús-, hentesáru üzletek) fizetik eladóikat, pénztárosaikat.

Hát ez a kép nem változott, olyannyira nem, hogy ezekben a boltokban egy év alatt csak 25 ezer forinttal nőttek a bérek, tehát az átlagnál kisebb mértékben. Az élelmiszer vegyes boltok azért tudtak valamivel az átlag feletti 32 ezer forintos béremelést felmutatni, mert a multi nagyáruházak, akik ebbe a körbe tartoznak, magasra tették a lécet:

 

 2016 március
2016 december
2017 január
2017 március
élelmiszer, vegyes 160 178 189 192
élelmiszer szakbolt 142 155 166 167
iparcikk, vegyes 153 168 180 181
jármű 176 188 191 197
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,
legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások,
élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt,)

2017 további hónapjaiban számítani kell újabb béremelésekre a boltokban, különbségek persze lesznek továbbra is. Ezt alátámasztja, hogy 2017 márciusában az élelmiszerjellegű vegyes boltokban egy ezressel kisebb (65 ezer fő) volt az eladói, pénztárosi, árufeltöltős létszám, mint egy évvel korábban . És apránként, de 2017 első hónapjaiban tovább olvadozott a fizikai dolgozók létszáma.

Érdekes módon a legrosszabbul fizető élelmiszer szakboltokban nem csökkent a létszám egy év alatt, 2017 márciusában 11 és félezer volt az eladók, pénztárosok száma, ami háromszázhatvan fővel több is. Hát igen, ez egy szép feladvány.

(blokkk.com, 2017. május 22.)

 

A kisboltosok év elején csökkentették a létszámot

A foglalkoztatottak száma esett a boltokban 2017 első negyedévében a kisboltosoknál: sokan nem bírják a minimálbér és a munkaerőhiány miatt a nagyobb bérköltségeket. Hét-nyolcezret is elérhet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése. Ez bizony újabb boltbezárást is előrevetíthet. ₪₪₪

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát esett a létszám.

Az összehasonlításban lehet ugyan nézni 2016 első negyedévét is, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, de hát ez rettenetesen csalóka összevetés lenne. A különbségek közé tartozik ugyanis, hogy 2017 első negyedévében már nyitva, miközben 2016 első negyedévében pedig zárva voltak a boltok vasárnap. A vasárnapi zárvatartás híveinek hiedelmével szemben a hosszabb nyitvatartás több dolgozót igényel. Alátámasztja ezt, hogy a bolti kiskereskedelem foglalkoztatottjainak száma 2015 elején, a vasárnapi nyitvatartás mellett még 374 ezer fő volt, 2016 elejére pedig, a boltzár utolsó időszakára 359 ezer főre esett. A különbség egy 15 ezres leépülés volt a bolti foglalkoztatotti körben. Ráadásul a vasárnapi újranyitást követően a boltok foglalkoztatottjainak száma visszaugrott 370 ezer fő környékére.

Természetesen a bolti létszám változásában több ok is szerepet játszik általában, például 2014-15 táján az online kasszarendszer nem csak a nyugtaadást nyomta fel, hanem a létszámot is, hiszen a több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

Az év végi karácsonyi tömeget követően is csökkenhet a létszám, volt is rá példa korábban, de ennek azért lehet mostanság csekélyebb a hatása, mivel amikor a munkaerőhiány nyúzza a boltosokat, ezért is sok a diák, a kisegítő, akkor bizony év elején nem a létszámleépítés lenne a legsürgetőbb feladat.

Figyelemmel arra, hogy a 2017-es esztendő boltos foglalkoztatotti száma a legtisztábban nem a zárvatartásos előző év elejével, hanem sokkal inkább a 2015 első negyedévével hasonlítható össze, bizony tetemes különbség kerekedik ki. 2015 első negyedévében 374 ezer fő, az év egészében egyébként 369 ezer fő végezte a dolgát a boltokban. Mindkét mutató nagyobb a 2017 elején mértnél.

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott:

foglalkoztatottak száma 2012 2013 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem
355
348
361
369
368
361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De miért a kisboltokban csökkent a létszám?

Röviden: mert a nagyobbakban ugyanakkor nőtt az alkalmazottak száma a foglalkoztatotti összlétszámon belül.

De kicsit bővebben: a KSH-nak kétféle létszámmutatója van. A foglalkoztatottak számában mindenki beleszámít, aki munkát végez a boltban.

A másik létszámmutató az alkalmazottak száma. Ez viszont csak a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak létszámügyeit összegzi, tehát a nagyobbakat (a boltban munkát végző egyéni vállalkozók például nincsenek benne, de az öt főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedők eladói, pénztárosai sem). Ebben a körben viszont a korábbi mutatókhoz képest nagyobb létszámot mutatott ki a KSH. (Itt azért meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottak számánál a lakosságot, az alkalmazottak számánál a vállalkozásokat kérdezi a KSH, de hát némi pontosság csak várható mindkét módszertan mellett).

Az alkalmazotti létszám változását a következő adatok mutatják:

alkalmazottak száma 2012 2013 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem 179 179 183 187 193 195
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő, */: március

Végül az irányzatok egyértelműek. A foglalkoztatotti összlétszám csökkent, a nagyobb boltok létszáma nőtt, tehát a létszám első negyedévének csökkenése döntő részben a kisboltok körét érinti.

Úgy tűnik, a multi áruházak átlagnál nagyobb fizetései is szerepet játszhatnak a kisboltok lecsúszásának (2016-ban és előtte is folyamatosan csökkent a boltszám a kisboltok körében, nem is kicsit, tíz év alatt 30 ezerrel), hiszen több pénzért könnyebb eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt találni, a bérversenyt pedig nehezebben bírja egy kisvállalkozás. A minimálbéreket is.

Az év további részében persze módosulhat az év eleji kép, egy azonban nagyon valószínű: a kisboltok térvesztése folytatódhat 2017-ben.

(blokkk.com, 2017. május 19.)

 

A nőké a pult a boltban

A kereskedelem második legnagyobb hölgyfoglalkoztató ága a gazdaságnak. A bolti a kiskereskedelem viszont minden ágazatot toronymagasan ver a gyengébb nem foglalkoztatásában. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy.

Magyarországon a nemzetgazdaság egészében összesen 2 millió nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatott 46%-a, így nem sokkal marad el a foglalkoztatott hölgyek aránya a férfiakétól. A gazdasági ágakat tekintve a legtöbb hölgy a feldolgozóiparban dolgozik, 340 ezer itt a számuk, őket követi a kereskedelem (bolti kiskereskedelem, járműkereskedelem és a nagykereskedelem együttesen), 298 ezer fővel, megelőzve a közigazgatást, az egészségügyet és az oktatást is.

A szűkebb területet jelentő gazdasági ágazatokat a bolti kiskereskedelemmel összevetve viszont már toronymagasan veri a mezőnyt pultok, pénztárgépek birodalma. A bolti kiskereskedelemben 250 ezer nő dolgozik, míg a második helyre szorult szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban már csak 100 ezer körül mozog a számuk.

Hölgyfoglalkoztatás a kereskedelemben

A kereskedelem egészében a foglalkoztatott hölgyek száma és aránya nem sokat változott az elmúlt években:

foglalkoztatottak száma 2016 2015 2014 2013 2012
összesen 544 539 548 529 539
ebből nők 298 298 298 289 296
nők aránya 55% 56% 54% 55% 55%
KSH, ezer fő,

A foglalkoztatotti körön belül az alkalmazottak számát tekintve, akik munkaszerződéssel a zsebükben végzik munkájukat a boltban, hasonló kép rajzolódik ki, néhány százalék különbséggel:

alkalmazottak száma 2016 2015 2014 2013 2012
összes alkalmazott 465 460 461 442 446
összes alkalmazottból nő 267 270 267 255 258
nők aránya 57% 59% 58% 58% 58%
KSH, ezer fő,

Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelemben túlsúlyban vannak a nők a létszámokat nézve.

Amikor a nők hordják a nadrágot...

A foglalkoztatottak köre magában foglalja az alkalmazottakon kívül az egyéni vállalkozókat, vagy a munkavégzést vállaló tulajdonosokat is (ebbe a körbe tartoznak továbbá a segítő családtagok is például, de azok száma olyan csekély, hogy elhanyagolható).

Az előbbiek alapján kirajzolódó kép már alacsonyabb arányt mutat a vállalkozó nők köréről, mint a foglalkoztatási súlyuk. Lényeges változás itt sem látható az elmúlt évek adatai alapján, az arányok minősítését pedig az olvasókra bízzuk:

vállalkozók száma 2016 2015 2014 2013 2012
összesen 79 79 87 87 93
ebből nők 31 28 31 34 38
nők aránya 39% 35% 36% 39% 41%
KSH, ezer fő,

Na és a pult, a pénztárgép mögött: kétharmad

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben, a pultok, a pénztárgépek mögött, a polcok között a kereskedelem egészéhez képest már jóval magasabb a nők aránya, a foglalkoztatottak számát nézve. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy:

bolti kiskereskedelem 2016 2015 2014 2013 2012
összesen 368 369 361 348 355
ebből nők 250 252 241 235 240
nők aránya 68% 68% 67% 68% 68%
KSH, ezer fő,

Természetesen az előbbieken belül az egyes áruterületek megoszlanak abban, hogy például a ruházati boltokban, vagy az illatszerboltokban becslésünk szerint jóval magasabb a nők aránya az átlagnál, míg a műszaki boltokban, autószalonokban, vagy éppen a barkács áruházakban már alacsonyabb.

(blokkk.com, 2017. március 8.)

 

25 ezer forintért nem szaladtak a boltba az eladók

Ennyivel emelkedett 2016-ban év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtti novemberben sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért meg nem tudják majd kifizetni a kisboltosok.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen az első negyedév átlagához képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott.

Na és a létszám: hiába a nagyobb pénz, semmit sem változott

Hiába nyomták az eladók markába év közben az egyre nagyobb bért a boltosok, a létszám nagyságrendje semmit sem változott. Pedig április közepétől ki lehetett nyitni vasárnap is, nyáron rányitottak az üdülőhelyekre a szezonos boltok, novemberben pedig már megkezdődött a karácsonyi pakolászás, sőt, a hónap vége felé - a fekete péntek tájékán - már egyre többet csipegettek a vásárlók az ajándékokból is. De hát úgy tűnik, hiába, hiszen érdemben semmit sem sikerült feltornázni az eladói létszámban.

Az érem másik oldala viszont az, hogy legalább nem esett vissza az eladók létszáma. A képhez hozzátartozik azonban, hogy a KSH-nak ez az adatgyűjtése csak a négy főnél nagyobb kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, az pedig a megszaporodott "rögtön jövök" táblák sokaságából látszik, hogy a kisebbeknél sem rózsás a létszámhelyzet.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják 2016-ban a boltok létszámáról (a boltos fizikai dolgozók létszáma júliusban volt a legnagyobb):

kiskereskedelem január július november
létszám összesen 192.701 193.451 193.474
összes létszámból fizikaiak 139.587 139.928 139.896
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 36.314 33.744 33.639
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

Az egyes áruterületeket nézve továbbra is a legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol novemberben kevesebb eladó dolgozott, mint januárban. De hát a különféle iparos cikkek terén sem jobb a helyzet, hiszen nagyobb létszám megugrás nem volt, pedig ők jobban fizetnek, mint az élelmiszeresek:

  január július november
élelmiszer 77.208 76.557 76.586
ruházat, lábbeli 10.254 10.460 10.406
híradástechnika 2.638 2.695 2.622
bútor 2.642 2.792 2.798
benzinkút 4.391 4.275 4.347
iparcikk vegyes 7.695 7.899 7.951
használt cikk 1.511 1.564 1.581
illatszer 4.677 4.845 4.948
könyv 769 731 743
játék 310 322 326
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók,
4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2017 évi minimálbér: lesz majd mozgás

A kisboltosok egy része - még nem tudni, mennyi - nem fogja tudni kifizetni a megemelt minimálbéreket. Menekülési útvonal egy kevés azért akad, hiszen végső soron beállhat a kistulajdonos is a pult mögé, lehet faragni a nyitva tartásból is, főleg vasárnap és éjszaka, lehet több részmunkaidős is, de hát könnyen előfordulhat, hogy ez kevés lesz. Eddig is volt boltbezárás minden esztendőben az elmúlt időszakban, igaz, más okok miatt, ez sajnos így lesz 2017-ben is. Ausztriában, Németországban sokkal jobban fizetik az eladókat, de még Lengyelországban, vagy éppen Szlovákiában is. Minden eladó persze nem akar külföldre szaladni, de aki már elment, az nehezen csábul vissza az itthoni bérektől.

Azt azért persze el kell ismerni, hogy a minimálbérek emelése az alkalmazottaknak - nem csak a kereskedelemben - nagyon is jól jön, de hát ezt is a bevételből lehet csak kifizetni, a járulékcsökkentés meg a cégeknek jön jól. Egyik pillanatról a másikra azonban mindez kevés.

(blokkk.com, 2017. január 24.)

 

Egyre kevesebb az eladó a boltokban

Tovább csökkent a létszám a boltokban, nem bírják béremeléssel tartani a létszámot. Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig. A kisboltok a "rögtön jövök" táblákkal operálnak. Kellett a túlóra, de nagyon.

Egyre kevesebb eladó dolgozik a boltokban, áruházakban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az októberi időszakról közzétett adatai szerint. 2016. első felében kétezer-háromszázzal csökkent a boltok száma, ami egyik magyarázata lehetne az olvadozó bolti létszámnak. Az év első hat hónapjában a boltszám csökkenés mellett azonban még fel tudták húzni valamelyest a létszámot a boltokban, részben az áprilisi vasárnapi, részben a nyár eleji üdülőhelyi nyitás nyomán.

Az évközi adatokat mustrálgatva szembetűnő, hogy 2016. júliusában volt a legnagyobb a bolti dolgozók létszáma , ami viszont már a második félév része, tehát az első félévi boltbezárási hullámot követő első hónap adata. A nyári létszámcsúcs elérésében feltehetően a diákmunka is besegített. Júliust követően viszont hónapról-hónapra esett a létszám, október végéig közel ezerhétszáz fővel, ezen belül a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - tábora is megcsappant ezerkétszázzal. Érdekes módon a részmunkaidős dolgozók száma is csökkent, némi hullámzással.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem január július augusztus szeptember október
létszám összesen 192.701 193.451 192.551 191.874 191.774
összes létszámból fizikaiak 139.587 139.928 139.086 138.538 138.697
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 36.314 33.744 33.164 32.953 33.459
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

Nagy a baj az élelmiszerboltokban

Természetesen az egyes szakterületek létszámváltozásaiban akadnak különbségek. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, mivel az év elejéhez és júliushoz képest is kevesebb volt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, ami másfél ezres apadás. A különféle iparcikkek területén árnyaltabb a kép, ahol a kisebb hullámzás a jellemző, igaz, itt magasabbak is a bérek:

  január július október
élelmiszer 77.208 76.557 75.621
ruházat, lábbeli 10.254 10.460 10.375
híradástechnika 2.638 2.695 2.654
bútor 2.642 2.792 2.776
benzinkút 4.391 4.275 4.340
iparcikk jellegű vegyes 7.695 7.899 7.920
használt cikk 1.511 1.564 1.576
illatszer 4.677 4.845 4.829
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók,
4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Nem bírják a boltok a létszámhiányt béremeléssel  enyhíteni

A létszámhiányt igazolja egyrészt, hogy az októberi közel félmillió órás túlóráztatás ötödével több az előző évinél.

A KSH adatai szerint ráadásul 2016. első három negyedévében tovább nőtt az üres álláshelyek száma, a teljes kereskedelemben:

 

2015 III. 2016 I. 2016. II. 2016 III.
3.725 3.819 4.608 4.844
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

A havi bruttó átlagkeresetek egyébként 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre, ami egy évvel ezelőtt 148 ezer forint volt, tehát 10% feletti ütemben nőtt egy év alatt. Úgy tűnik, ez a létszám tartásához sem elég mindenütt. Az élelmiszer boltokban egyébként egy év alatt 151 ezerről 170 ezerre emelkedett a fizikai dolgozók havi átlagkeresete, de ebben a körben a multi áruházláncok is benne vannak, ahol köztudottan az átlagnál jóval nagyobbak a bérek. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint, hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán. A "rögtön jövök" kevés.

(blokkk.com, 2016. december 21.)

 

A nyári melegben olvadozott a bolti eladók létszáma: hogy lesz ebből karácsony?

Nyáron másfél ezerrel esett a bolti eladók létszáma. Az élelmiszer és a ruházati boltokban a legnehezebb a létszámhelyzet. Az eladók havi bére 11%-kal nőtt. A minimálbér emelést nehéz lesz letornázniuk a kisboltosoknak, sőt, pedig kell az eladó.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a nyári hónapokban csökkent a bolti eladók létszáma. Áprilisban pedig sok bolt rászánta magát a vasárnapi nyitásra (140 ezerből mintegy 40 ezer), de alig tudták júliusra egy ezressel feljebb nyomni a létszámot (amiben nem csak a vasárnapi, hanem az üdülőhelyi időszakos boltnyitás is szerepet játszott).

A július csúcshoz képest viszont a boltok, áruházak teljes létszáma másfél ezerrel csökkent, ennek döntő hányada (1.390 fő) az eladók, fizikai dolgozók számának lemorzsolódása. Csökkent a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma is.

Az év elejéhez képest is kisebb lett a bolti dolgozók létszáma szeptemberre. A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem I. negyedév II. negyedév július augusztus szeptember
létszám összesen 192.228 192.230 193.451 192.551 191.874
összes létszámból fizikaiak 139.138 138.933 139.928 139.086 138.538
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 35.478 34.354 33.744 33.164 32.953

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

2015-ben is megfigyelhető volt egyébként a bolti dolgozók számának évközi csökkenése, de ez feltehetően a vasárnapi boltzár miatt alakult így, amikor márciust követően azért óvatosan, de csökkentették a létszámot a pult mögött. 2015. végére viszont az év eleji szintre kúszott vissza a létszám, ami akár biztató is lehet. Kérdés, hogy 2016-ban sikerül-e a boltoknak emelniük a létszámot az év végi roham időszakára.

A legsanyarúbb létszámhelyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol 2016. szeptemberében 75.525 fizikai munkát végző alkalmazott dolgozott, 1.440 fővel kevesebb az év elejinél. A ruházati boltokban alig észlelhető mértékben, de mégiscsak 240 fővel csökkent a fizikai dolgozók létszáma az év elejéhez képest (a szeptemberi létszám 10.220 fő volt). Egyes áruterületeken (például híradástechnikában) nem változott a létszám, máshol (például bútorban) emelkedett is. Az évközi létszámváltozások értékelésében figyelembe kell benni a boltnyitásokat is, amire akadt példa az élelmiszer és egyes iparcikk nagyáruházak körében is.

És a fizu: nőtt, de majd a minimálbér

A boltosok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy eladót találjanak. A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2016. szeptemberében már túllépte a 163 ezer forintot, ami a februári évközi 152 ezer forintos mélyponthoz képest is jelentős emelés, de az előző év szeptemberéhez viszonyítva már bő 16 ezer forint a különbség.

A bolti kiskereskedelemben 2016. szeptemberében már 11%-kal volt magasabbak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, mint egy évvel korábban. Ezzel a jelentős átlagos emeléssel nem nőtt a létszám a boltokban év közben.

A minimálbérek 2017. évi emelése előreláthatóan megtépázza majd a kisebb boltosokat, hiszen a fizikai dolgozok jelenlegi 163 ezer forintos átlagkeresete alig több a jövő évtől kötelező szakmai bérminimum 161 ezer forintos alsó határánál. Az átlag mögött pedig mindig is jelentősen a különbségek, a kicsik kárára. Természetesen a kötelező szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (ilyen a zöldség, ruha, vagy könyv eladó, az árufeltöltő, a pénztáros) a sima minimálbérrel kell számolni, ami itt 127 ezer forint feletti bér lesz. Tudnivaló persze, hogy ez a minimálbérszint önmagában kevés, a munkaerőhiány is magasabb bért kényszerít ki, de azt ki is kell fizetni valamiből, az pedig a boltok bevétele. Ez pedig nagyot szóródik a kereskedelem berkein belül.

(blokkk.com, 2016. november 23.)

 

A nők jobban szeretnek vasárnap bevásárolni, mint a pult mögött állni

A statisztika szerint a vasárnapi boltzár eltörlése után néhány hónappal  kevesebb nő dolgozott a boltokban, mint egy évvel korábban.

Mozgalmas időszakot él át a bolti kiskereskedelem. 2015. márciusában bezárták vasárnap a boltokat, 2016. áprilisában kinyitották az áruházakat, közben pedig szépen híznak a betöltetlen álláshelyek, ami azt jelenti, hogy a munkaerőhiány a bevásárlóhelyeket sem kíméli. 2015. elejéhez képest másfélszeresére nőtt az üres állások száma, a nagyáruházak honlapjain is nyomon követhető a lázas munkaerő keresés. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodnak szépen. A KSH szerint így áll a mérleg a teljes kereskedelemben:

 

2015 I. 2015 II. 2015 III. 2015 IV. 2016 I. 2016 II.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,
4 főnél többet foglalkoztatók

 

Tehát van is, meg nőtt is a munkaerőhiány a boltokban. De mi van a létszámmal?

Foglalkoztatottak száma: aki él és mozog, legalább egy órát

A KSH kétféle módon is figyelemmel kíséri a foglalkoztatást. Egyrészt faggatja a vállalkozásokat, amiből a négy főnél nagyobb cégeknél összegzi az alkalmazottak számát. Emellett megkérdezi a családokat - háztartásokat - is arról, ki az, aki bármilyen címen, ami lehet alkalmazott, tulajdonos, vállalkozó, segítő családtag, vagy bármi más, dolgozott-e legalább egy órát egy adott héten a kereskedelemben. Tehát a tágabb - teljes - kör a boltokban ügyködőkről a foglalkoztatottak száma.

A KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban, áruházakban az elmúlt időszakban hullámzott a foglalkoztatottak száma, de azért egyes irányzatok kiolvashatók. Így 2015. első negyedévéhez képest 2016. első negyedévére 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, ami döntő részben a vasárnapi boltzárra vezethető vissza.

A 2016. áprilisi boltnyitáskor, a második negyedévben - év közben, az első negyedévhez képest - megugrott a foglalkoztatottak száma, 17 ezer fővel. Ebben feltehetően benne volt, hogy a nyaralóhelyeken júniusban sok idényjellegű bolt is kinyitott, ahová kellett a munkáskéz. Figyelemmel azonban arra, hogy a KSH másik adatgyűjtése szerint 2016-ban év közben a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál az alkalmazottak száma nem változott, az áruházak feltehetően más munkaerő forrásból merítettek (alkalmi munkát vállaló diákok, nyugdíjasok, munkaerő kölcsönzők munkatársai állhattak nagyobb számban a pult mögé).

A legfrissebb KSH adatok szerint 2016. harmadik negyedévében - a második negyedévi ugrást követően - a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szintre olvadt: a kettő közötti nagy különbség, hogy most nyitva, akkor pedig zárva voltak vasárnap a boltok. Ez is azt támasztja alá, hogy hiába emelkedett egy év alatt a bolti dolgozók havi átlagkeresete 10%-kal, a létszámhiányt ez nem oldotta meg, legfeljebb a további csökkenést állította meg.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem 2015 2016
I. II. III. IV. I. II. III.
foglalkoztatottak száma 374 368 372 362 359 376 372

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

 

Az elmúlt években is hullámzott a foglalkoztatottak létszáma a boltokban, de összességében nőtt a számuk. Ebben nyilván volt némi nem elhanyagolható szerepe az online pénztárgép rendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért már nagyobb létszám is kell:

foglalkoztatottak száma 2011 2012 2013 2014 2015
kiskereskedelem 354 355 348 361 369

KSH, érték: ezer fő

És a nők: inkább vásárolnának vasárnap, mint a pénztárban ücsörögjenek

2016 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma alapján 250 ezer nő dolgozott a boltokban, áruházakban. Ez egyébként pontosan annyi, mint 2008. elején. Ebből a számból persze sokat faragott a válság időszaka, de végül is visszakapaszkodott a mutató a régebbi szintre. De eközben a férfiak száma megcsappant, hiszen a 2008. eleji közel 139 ezer főről 122 ezerre csökkent. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy összességében ennyivel - 17 ezer fővel - csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban ebben az időszakban.

A vasárnapi boltzár időszakában, 2015. és 2016. első negyedévei között kimutatott 15 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésből egyébként 10 ezer esett a férfiakra, 5 ezer a nőkre.

2016 harmadik negyedévében a 250 ezer fős női létszám 6 ezer fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, ami a boltzár idejére esett. Ez persze a későbbiekben változhat, bármilyen irányban.

(blokkk.com, 2016. november 21.)

 

Az élelmiszerboltban csökkent az eladók száma

Keresik az eladót, pénztárost, árufeltöltőt, de nem nőtt a boltokban a létszám augusztusban sem az év elejéhez képest. A vasárnapi nyitás nem dobta meg az alkalmazottak számát az áruházakban, pedig a 2015. évi bezáráskor volt leépítés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint 2016. augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott - eladó, pénztáros, árufeltöltő - dolgozott az élelmiszerboltokban, mint az év elején, januárban. Hiába a tengernyi álláshirdetés, inkább csak egymás elől sikerül elszipkázni az eladókat az áruházakban.

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást.

A boltok, áruházak összességét nézve az év elejéhez képest augusztusban sem változott az alkalmazottak létszáma. A júliusi szerény létszámnövekedés a nyári szezonban nyitó boltok számlájára írható, meg a hálózatukat azért bővítő nagyáruházakéra, de augusztusban már vissza is rendeződött a létszám az év eleji szintre.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem I. negyedév II. negyedév július augusztus
létszám összesen 192.228 192.230 193.451 192.551
összes létszámból fizikaiak 139.138 138.933 139.928 139.086
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 35.478 34.354 33.744 33.164

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Csökkent a részmunkaidősök létszáma is

Érdekes módon csökkent a részmunkaidős fizikai dolgozók száma is, a kétezer fős visszaesés nem is elhanyagolható mérték, miközben a legtöbb bért fizető diszkontok és hipermarketek szép számmal keresik őket. A munkaerőhiány enyhítésének egyik forrása pedig éppen a részmunkaidőbe bevonhatók lennének, ráadásul a kereskedelmi forgalom hullámzása is ennek az alkalmazotti körnek a létszámbővítését tenné szükségessé.

A KSH adatai összességében arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5% körüli éves emelkedése mellett a létszámot nem képesek növelni a boltok (2014-ben és 2015-ben is 5-5% volt a kiskereskedelem bővülése, 2016-ban is hasonló ütem várható). Az üres álláshelyek számának kimutatott növekedése egyértelműen alátámasztja a nagyobb létszámigényt, sőt, a jelzettnél sokkal több eladót, pénztárost, árufeltöltőt keresnek a boltokban. A bérek ráadásul növekednek, csak éppen azt is ki kell fizetni valamiből, tehát korlátlanul nem emelhetők.

(blokkk.com, 2016. október 20.)

 

Továbbra sem nőtt a létszám a boltokban: rezeg a léc

Nem a melegtől izzadtak nyáron a boltosok: a piac négy év alatt 20%-kal nőtt, a létszám csak 8%-kal. 2008-ban többen dolgoztak a boltokban, mint 2016-ban. Az élelmiszerboltok bírják a legnehezebben.

2016 júliusában sem változott a létszám a boltokban, áruházakban az év elején mért adathoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint 2016. júliusában ugyanúgy 193 ezer alkalmazott dolgozott a kiskereskedelemben, mint januárban. A fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők is ugyanannyian ügyködtek a boltokban a nyár derekán, mint az év kezdetekor. A részmunkaidős fizikai foglalkozásúaknál valamelyest vissza is esett a létszám, pedig a nagyáruházak - a korszerű munkaszervezési követelményekhez igazodva - szívesen alkalmazzák őket.

A hosszú sorok a pénztárak előtt - elsősorban az élelmiszerboltokban, ahol egyébként a legalacsonyabb az átlagkereset - azt jelzik, hogy égető a munkaerőhiány, így az eddigi béremelések csak a létszám visszaesését akadályozták meg, több munkaerőhöz már kevésnek bizonyult. Az élelmiszerboltokban sem változott év közben a létszám 102 ezer fő körül alakult.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem január február március április május június július
létszám összesen 193 192 192 192 192 192 193
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139 139 140
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 36 36 35 35 34 34 34

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A piac nő, a létszám alig

A munkaerőhiány nem mai keletű. A 2012-2015. közötti mutatók is csak visszafogottabb növekedést mutatnak,  a teljes időszakra együttesen számolt 5%-os létszámnövekedés nem túl sok, miközben 2013-tól meglódult a kiskereskedelmi forgalom:

  2012 2013 2014 2015 2016 július 2016/2012
létszám 179 179 183 187 193 108%
KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, változás: 2016. július/2012. éves átlag
változás: 2016/2011.

 

2008-ban egyébként 196 ezren dolgoztak a boltokban, áruházakban.

2013-tól szépen hízott a kiskereskedelem, hiszen az 1,8%-os piacbővülést 2014-ben és 2015-ben egyaránt 5-5% feletti megugrás követte, ráadásul 2016-ban is hasonló növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt együttvéve 20% körüli növekedéssel lehet számolni.

Közben pedig a bérek

2016 júliusában tovább nőttek a bérek a kiskereskedelemben, bizonyára azért, mert nyáron még nehezebb volt munkaerőt találni. A júliusi 166 ezer forint feletti havi bruttó átlagkereset a júniusinál ötezer forinttal több, az éves növekedés pedig csak egy ezressel maradt el a húszezer forinttól, ami igencsak tetemes megugrás. De a létszám így sem nőtt. Az átlagnál jobban fizető áruházaknak persze kisebb a gondjuk.

(blokkk.com, 2016. szeptember 20.

 

A kutya sem akar a boltban dolgozni: karácsonyi sorok nyáron

Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forint fizetést. A foglalkoztatottak száma ugyan megugrott, de ebben a diákok mellett a külföldön dolgozók is benne vannak.

A Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatásról kétféle adatsort mutat be. Külön méri a KSH az alkalmazottak számát, amikor a vállalkozásokat kérdezi meg és a 4 főnél többet foglalkoztató cégek adatait összegzi. Alkalmazott az, aki a munkáltatójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, havi átlagban pedig legalább 60 óra munkavégzésre kötelezett.

2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, ráadásul áprilisban megszűnt a vasárnapi boltzár. Mindez arra ösztönzi a boltokat, áruházakat, hogy újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Az elmúlt időszakban megszaporodott álláshirdetések arra utalnak, hogy lázas munkaerő keresés folyik a boltokban, áruházakban is, de úgy tűnik, hiába. 2016. januárjához képest nem szaporodott a létszám, az árukiszállítás viszont már akadozik, nem egy helyen, a pénztárak előtt kígyózó sorok pedig sok boltban a karácsonyi tumultust juttatják a vásárlók eszébe, a klíma és a nyári meleg közepette.

2016 januárjában még hajszálnyival többen is dolgoztak a boltokban, februártól júniusig pedig nem is változott a létszám, akár a fizikaiak, akár a részmunkaidősök számát nézve.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem január február március április május június
létszám összesen 193 192 192 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41 41 40

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A 2011-2015. közötti mutatók is inkább hullámzást, mint növekedést mutatnak, öt év alatt az 5%-os növekedés nem túl sok, miközben 2013-tól nőtt a kiskereskedelem és az online pénztárgép rendszer nem csak több nyugtaadásra, hanem több alkalmazott bejelentésére is ösztönzött (több bevételhez több költség dukál):

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. június
létszám 183 179 179 183 187 192

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozás

A kicsik nehezebben bírják a bérversenyt

Egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10%-os fizetésemelést jelent, átlagosan. A bérek között persze jó nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forint fizetést. A fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) átlagkeresete is szépen nőtt, 146 ezer forintról 159 ezer forintra, ez 9%-os fizetésemelést jelent.

Megugrott a foglalkoztatás: még többen mentek külföldre és jöttek a diákok

A KSH másik munkaerő piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benn van, aki az adott területen a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. Ebben benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok egyaránt. A foglalkoztatottak száma az előbbiek mellett a diákokat, továbbá a külföldön dolgozókat is magában foglalja. A megkérdezettek a családok.

Első pillantásra meglepetésnek tűnik, hogy a 2016. első negyedévi mélypontról második negyedévre 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban. De ez végül - 140 ezer boltot tekintve - nem is olyan nagyon sok, főleg azt figyelembe véve, hogy nyár elejétől sok diák ment el az áruházakba pénzt keresni a szünidőben. A foglalkoztatottak számában a külföldön munkát vállalók is benne vannak, a jelek szerint pedig sok eladó és pénztáros szedte már a sátorfáját és ment a határon túlra dolgozni. A számok azt is mutatják, hogy a boltokban foglalkoztatottak jelenlegi száma alig több a 2015. elejinél.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem 2015 I. 2015 II. 2015 III. 2015 IV. 2016 I. 2016 II.
foglalkoztatottak száma 374 368 372 362 359 376

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

 

Az elmúlt években persze összességében nőtt a foglalkoztatottak száma a boltokban:

foglalkoztatottak száma 2011 2012 2013 2014 2015 2016 II. negyedév
kiskereskedelem 354 355 348 361 369 376

KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2016. augusztus 19.)

 

Nagyot esett a foglalkoztatás a boltokban: 15 ezer fővel 

2016 első negyedévére, egy év alatt, még a vasárnapi boltzár feloldása előtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében (tehát a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása előtt) 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban, az előző év azonos időszakához mérve. Borúsabb a kép, ha a változásokat a 2015. év negyedéves részletezésével együtt nézzük, hiszen egy nyári hullámot leszámítva (amikor az üdülőhelyeken a nyaralási időszakban kinyitnak, majd ősszel bezárnak az idényjellegű üzletek) folyamatos volt a leépülés:

foglalkoztatottak száma 2016 I. 2015 IV. 2015 III. 2015 II. 2015 I.
kiskereskedelem 359 362 372 368 374

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt), negyedéves adatsor

 

A foglalkoztatottak számának 2015-2016. évi csökkenésében több folyamat játszott egyidejűleg szerepet. A munkaerőhiány alaposan megtépázta a boltosok munkaerőpiacát is, de a 2015-ben bezárt háromezer üzlet is a létszám csökkenését okozta. A vasárnapi boltzár sem húzhatta felfelé a létszámot.

Az elmúlt években hullámzott a foglalkoztatottság szintje a kiskereskedelemben, amihez hozzátartozik, hogy a 2014-ben kiépült és 2015-ben már teljes körben üzemelt online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacot is megtisztította, tehát jelentős szerepe volt a foglalkoztatás növekedésében is ebben a két esztendőben (a több nyugtaadáshoz több költség is dukál):

foglalkoztatottak száma 2016 I. negyedév 2015 2014 2013 2012 2011
kiskereskedelem 359 369 361 348 355 354

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt)

Megint a kicsik szívtak

A KSH adatai szerint a 4 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál ugyanakkor nőtt az alkalmazottak létszáma 2016. első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a boltokban a foglalkoztatottak teljes körén belül a nagyobbaknál nőtt az alkalmazottak száma, tehát a kisebbek voltak a foglalkoztatás csökkenésének kárvallottjai:

alkalmazottak száma 2016 I. negyedév 2015 2014
kiskereskedelem 199 192 189
KSH, érték: ezer fő, négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató kereskedések,
átlagos állományi létszám

Na, és mi van a borítékban

A munkaerőhiány feljebb tornázta a béreket a kiskereskedelemben is. A boltokban, áruházakban nőtt a havi bruttó átlagkereset 2016. első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest:

  2016 I. negyedév 2015 I. negyedév változás
teljes létszám 193.791 183.631 + 5,5%
fizikaiak 153.876 144.750 + 6,3%

KSH, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset

 

Fog ez még nőni jobban is.

(blokkk.com, 2016. május 20.)

 

A nőké a pult a boltban, de csak a kétharmada

Sokan szajkózzák, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a nő. A tények azonban némileg mást mutatnak: ennél azért kevesebben vannak. A boltzár évében egyébként nem változott a nők aránya a boltokban.

Az elmúlt időszakban többen és többször állították, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a a gyengébb nem táborába tartozik. A többség ugyan valóban nő, de arányuk az említett 80%-nál azért jóval kevesebb. Nos, a kereskedelem egészében (amiben a bolti, áruházi kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem és a gépjárműkereskedelem is benne van a hivatalos besorolás szerint) a foglalkoztatottak között a nők aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a következők:

foglalkoztatottak száma 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008
összes foglalkoztatott 539 548 529 539 535 531 540 572
összes foglalkoztatottból nő 298 298 289 296 286 289 287 301
nők aránya 55 54 55 55 53 54 53 53

KSH, ezer fő, arány: %

 

Ez azért kevesebb a 80%-nál. 2015-ben az 50% felett mozgó arány nagyságrendjét tekintve semmit sem változott a korábbi évekhez képest.

Kitűnik az adatokból ugyanakkor az is, hogy a kereskedelem egészében a foglalkoztatottak száma 2015-ben nagyjából annyi volt, mint 2009-ben (vagy éppen 2012-ben), valamint 2014-hez, továbbá 2008-hoz képest pedig csökkent.

És a boltokban, áruházakban

A boltokban, áruházakban a kereskedelem egészénél nagyobb ugyan a nők aránya a foglalkoztatottak körében, de ez is azért kevesebb, mint 80%. A nők aránya a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak körében a kétharmados szint körül mozgott az elmúlt években. Lényeges változást a boltzár éve nem hozott a kiskereskedelemben sem, hiába nem kellett vasárnap dolgozni. A KSH friss adatai a következők:

foglalkoztatottak száma 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008
összes foglalkoztatott 369 361 348 355 354 353 351 380
összes foglalkoztatottból nő 252 241 235 240 232 235 229 246
nők aránya 68 67 68 68 66 67 65 65

KSH, ezer fő, arány: %

 

2015-ben nőtt ugyan 2014-hez képest a foglalkoztatás a kiskereskedelemben, de a 2008. évi szintnél még mindig alacsonyabb. A 2015. évi létszámnövekedésben nyilván szerepet játszott az online pénztárgép rendszer, ami nem csak az áruforgalmat, hanem a munkaerőpiacot is megtisztította (több nyugtához több költség dukál).

A 2008. évi szintnél alacsonyabb létszámban szerepet játszott az is, hogy megnövekedett a kiskereskedelemben azoknak az korszerű értékesítési csatornáknak a súlya, melyek létszámigénye kisebb, így a diszkontoké, vagy éppen az elektronikus kereskedelemé.

(blokkk.com, 2016. május 3.)

 

Szépen zuhan a foglalkoztatás a kereskedelemben

Miközben nő a forgalom. 2015-ben 9 ezer fővel esett a foglalkoztatás a kereskedelemben.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben mind év közben, mind 2014-hez képest csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben (a kereskedelem magában foglalja a bolti, áruházi kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és a gépjárműkereskedelmet is, az uniós besorolás szerint).

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a KSH kétféle módon vizsgálja a nemzetgazdaságban és az egyes szakterületeken a létszámot. Egyrészt felméri az alkalmazottak számát, mely a négy főnél nagyobb vállalkozásokra terjed ki. Ebben a körben 2015-ben nem mozdult a bolti, áruházi kiskereskedelemben a létszám év közben, az elmúlt öt évben viszont valamelyest - kisebb-nagyobb hullámzással együttvéve 2%-kal - nőtt. A vasárnapi boltzárnak annyi hatása volt itt, hogy miközben 2015-ben mind az előző évhez képest, mind év közben tovább nőtt a kiskereskedelem, az alkalmazotti létszám a nagyobb vállalkozásoknál ezt a bővülést nem követte.

A KSH másik létszámmutatója a foglalkoztatás. Ez magában foglalja a már említett, 4 főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát is, de azokét is, akik bármilyen más módon ügyködnek a kereskedelemben, például a 4 fős, vagy annál kisebb vállalkozásnál alkalmazottakat, vagy éppen magukat a vállalkozókat. A kereskedelemben 2015. utolsó negyedévében 535 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ezen belül decemberben 189 ezer fő a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak száma (így ez 35%-os arányt jelent).

Málladozó foglalkoztatás a kereskedelemben: hiába nő a piac

2015-ben éves szinten 9 ezer fő volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, 2014-hez mérve.

2015-ben év közben - az első negyedévhez képest a negyedik negyedévre - 8 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben. 2015. negyedik negyedévében 2014. utolsó negyedévéhez képest pedig 7 ezer fő volt a visszaesés, tehát év közben és az előző időszakhoz képest egyaránt esett az ágazatban ügyködők létszáma.

A családi bolti, áruházi költekezés oldaláról a 2013-2015. évi időszak vizsgálata a fontos, hiszen ebben a három esztendőben együttvéve 12%-kal nőtt a kiskereskedelem, 2012-höz mérve. A foglalkoztatás ezzel szemben nem nőtt, kisebb-nagyobb hullámzás mellett az éves foglalkoztatási szint három éves időtávban nem változott, maradt 539 ezer fő (2013-ban csökkent, 2014-ben nőtt, 2015-ben megint visszaesett az előző évhez képest). Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás a kiskereskedelem bővülését nem követte az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében:

  2012. 2013. 2014. 2015. változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma 539 529 548 539 - 9

KSH, kereskedelem, ezer fő, éves adatok

Rángatták innen, rángatták onnan a létszámot

Egyértelmű, hogy a 2015. évi foglalkoztatás csökkenésében szerepet játszott más folyamatok mellett a vasárnapi boltzár is, visszahúzva a létszámot. Hatott ugyanakkor az online pénztárgép rendszer is, mely nyomán a több nyugtaadás mellett rendet kellett tenni a munkaügyi nyilvántartásokban is, elsősorban a kiépítés időszakában, 2014-ben. Nem lehet véletlen, hogy a foglalkoztatás 2014-ben nagy hirtelenjében 19 ezer fővel megugrott az előző évhez képest.

Csökkent itt más is: boltok

Az elmúlt években csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul 2015. első félévében is. 2012-ben még 154 ezer bolt, áruház várta a vásárlókat, ezzel szemben 2015. derekán már csak 142 ezer. Csak 2015. első félévében több mint 2 ezer volt az üzletszám csökkenés a kiskereskedelemben.

Vállalkozások

A boltokat, áruházakat üzemeltető kiskereskedelmi vállalkozások száma is megcsappant, hiszen 2012-ben számuk még 104 ezer volt, 2015-ben már csak 97 ezer.

A teljes kereskedelmet nézve is csökkenést mutatnak a KSH adatai. 2015. novemberében 198 ezer volt a regisztrált kereskedelmi vállalkozások száma, januárban viszont még 205 ezer.

A bemutatott mozgások nagyobbrészt a kis- és középvállalkozói körben nyomták a kereskedelem foglalkoztatási mérlegét. A nagyobb áruházak létszámváltozása az alkalmazotti mérleget mozgathatta, hiszen náluk ez a foglalkoztatási forma a jellemző (és négy főnél általában nagyobbak), ide tartozik egyebek mellett a barkácspiac elmúlt évekbeli szűkölése is.

(blokkk.com, 2016. február 22.)

 

A vasárnapi boltzár árnyoldala

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma 2015-ben év közben - év elejéhez képest év végéig - nem változott. A vásárlók ragaszkodnak a nagyáruházakhoz, továbbra is inkább dühösen sorban állnak szombatonként. A létszám nem követi a forgalom bővülését.

A vasárnapi boltzár 2015 március 15-i bevezetését megelőzően a legóvatosabb becslések is sokezres létszámcsökkenést vetítettek előre. Nos, hát ebből - az alkalmazottak szerencséjére - nem lett semmi. A vasárnapi boltzár hatását az alkalmazottak számában legpontosabban az mutatja meg, hogyan változott a létszám a boltzár bevezetését követő hónapokban a megelőző, év eleji időszakhoz képest.

A boltokban, áruházakban 2015-ben az évközi hullámzásokat követően nagyságrendjét tekintve nem változott az alkalmazotti létszám, mind januárban, mind februárban 188-189 ezer fő között volt a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint.

A vásárlók sorban állnak - főleg szombaton - a nagyáruházakban, így látszik is, hogy nem nagyon mennek a vasárnap is nyitva tartó kisboltokba. Sok nagyáruház megnyújtotta a hétköznapi nyitva tartását, ezért sem csökkentette a létszámot az előzetes várakozásokkal szemben. Az online kassza pedig a munkaerő piacot is pucolta, hiszen ha több nyugtát ad a boltos, több költséget is el kell számolnia.

2015-ben év közben májusra három-négyezer fővel apadt a létszám, de ez év végére visszakúszott a januári szintre (az 590 fős növekmény három tized százalékot jelent, így elhanyagolható:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015
január
május
december
változás
létszám
188.255
184.615
188.845
+ 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

 

Hasonló irányzat figyelhető meg a fizikai munkát végző alkalmazottak körében is, így a sokat emlegetett létszámhiány miatt nem spájzoltak be eladókból, pénztárosokból a boltok, áruházak.

Bolti, áruházi kiskereskedelem fizikai alkalmazottjainak létszáma

2015 január április december változás
létszám
137.013
134.353 138.130 + 1.117
KSH, alkalmazottak létszáma, 4 főnél nagyobb, (teljes és részmunkaidős együtt), fő
változás: január/december

Miközben

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma ingadozott az elmúlt években. Az egyes időszakok közötti változásokban egyidejűleg több piaci folyamat és szabályzóváltozás is hatott, de nyilván döntő szerepe a gazdaság teljesítményének és ezen keresztül magának a bolti, áruházi költekezésnek volt.

2011-2015. között a következő mutatók jellemezték a bolti, áruházi kiskereskedelem alkalmazottainak létszámát:

  2011 2012 2013 2014 2015 változás
létszám 182.645 179.034 178.831 183.385 186.666 + 4.021

KSH, alkalmazottak létszáma, fő, változás: 2015/2011.

 

A létszámnövekmény 2% volt az ötéves időszakban.

Na de a piac

A bolti kiskereskedelem létszámváltozásai nem követik a vásárlók téblábolását az áruházakban.

2015-ben a kiskereskedelem januárhoz képest decemberre a másfélszeresére hízott. Ehhez képest ugyanezt az időtávot nézve végül is változatlan maradt a létszám, cáfolva azokat a kormányzati megjegyzéseket, hogy inkább nőtt.

A fél évtizedes visszatekintés is hasonló arculatot mutat. 2013-tól nő a kiskereskedelmi forgalom, aminek mértéke a 2013-2015. közötti időszakban együttesen számolva 12% felett volt. Ehhez képest az alkalmazottak létszáma csak 4%-kal emelkedett ugyanebben a hároméves időszakban. Ebben a létszámbővülésben - a KSH kiskereskedelmi forgalmi mutatójának bővüléséhez hasonlóan - tetemes szerepe volt az online pénztárgép rendszernek, amit pontosan 2014. január és augusztus között építettek ki a boltok, áruházak, tehát mind 2014-ben, mind 2015-ben felfelé nyomta a kiskereskedelem különböző mutatóit. Nem is kis mértékben.

(blokkk.com, 2016. február 19.)

 

Az NGM ezt benézte

A KSH adatai a fordítottját mutatják, mint amit a szaktárca állít. 2015-ben ugyanis nem  nőtt év közben az alkalmazottak száma a bolti, áruházi kiskereskedelemben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint 2015-ben április-november között 2.700 fővel többen dolgoztak a kiskereskedelmi szektorban, "ami azt bizonyítja, hogy a kormány jól időzítette a kereskedelemben dolgozók szabad vasárnapjának biztosításával kapcsolatos intézkedését, mivel a növekvő forgalom a megváltozott nyitva tartási rend mellett is nagyobb kiszolgáló személyzetet igényelt". (Kormany.hu, 2016. január 26.). Nos, a nagyobb kiszolgáló személyzet igénye nem igaz, a KSH létszámadatai novemberig bezárólag ugyanis mást mutatnak.

A vizsgálat tárgya a kiskereskedelem, ami a boltokat, áruházakat jelenti (amikor a bolt, áruház egy végső felhasználót, fogyasztót szolgál ki, aki nem üzleti céllal, hanem saját használatra vásárol), ahol elrendelték a vasárnapi boltbezárást, de nem tartozik ide a járműértékesítés, a hivatalos uniós besorolás szerint.

A vasárnapi boltzár hatását - ebben helyes irányban tapogatózik az NGM - legpontosabban 2015. éven belüli változásai mutatják meg, hiszen ekkor csupán a szezonális ingadozást kell lehámozni a mutatókról az alaposabb elemzés érdekében. Az NGM közlése szerint áprilishoz képest nőtt a létszám novemberig. Ez igaz, 185 ezer főről 187 főre, a különbség pedig 2.251 fő, ami egyébként ugyebár nem 2.700 fő többletet jelent. Az átlagos állományi létszámot (egy másik mutatót) nézve a különbség 2.413 fő, ami már jobban közelíti a két és félezres NGM számot. Igen ám, de...

Itt egy jót csúsztat az NGM

Egy apróságot ugyanis elhallgatott az NGM. A vasárnapi boltzárat március 15-én vezették be. A boltok, áruházak csökkentették is a létszámot az év elejéhez képest, de április előtt. Januárban 188 ezer fő, februárban 187 ezer fő, áprilisban pedig már csak 185 ezer fő dolgozott alkalmazottként a kiskereskedelemben. Nos, ezt az év eleji, április előtti létszámcsökkenést elhallgatja az NGM, amikor gőzerővel hatott a boltzár a létszámgazdálkodásban és az év mélypontját választja ki összehasonlítási alapnak. Ehhez - áprilishoz - képest valamelyest valóban nőtt a létszám később, döntő részben különféle szezonális hatások (húsvét, nyár, iskolakezdés) miatt, de csak az év eleji szintre tornázta vissza magát. Összességében 2015-ben november végéig nem nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, hiszen novemberben kevesebben dolgoztak a boltokban, áruházakban alkalmazottként, mint januárban.

Éves tükör: felnyomta az online kassza

Az igaz, hogy a kiskereskedelemben 2015-ben az előző évhez képest nőtt a létszám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015. novemberében a kiskereskedelemben 187 ezer alkalmazott dolgozott (a négy főnél nagyobb vállalkozásokat méri ebben a mutatóban a KSH).   Egy évvel korábban, 2014. novemberében a létszám 184 ezer fő volt, a különbség 2.818 fő. Az átlagos állományi létszám (ez egy másik mutató) szerint is előző évhez képest nőtt az alkalmazottak száma, 3.101 fővel, tehát ebben nagyjából pontos is volt az NGM. De egyébként a növekedésnek oka is van.

Nos, az előző évhez képest mért létszámnövekedést sokféle hatás befolyásolta, de legfőképpen az, hogy már 2015. elején megugrott a létszám, feltételezhetően a kiskereskedelemben bevezetett online kassza hatása nyomán. Több nyugtát adtak az ügyeskedők, így több költségről is számot kellett adniuk, aminek része az alkalmazottak bejelentése is. De végül is ennek semmi kizárólagos köze nincs a vasárnapi boltzárhoz.

A szakszervezet sem a legtájékozottabb

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője szerint az áruházak a karácsonyi szezon miatt nem siettek a leépítésekkel. Nos, a vasárnapi boltzárat az első negyedévben vezették be, a karácsony pedig az utolsóra esik, volt is azért valami mocorgás a létszámban. Egyébként a karácsonyi szezonra felhúzzák a létszámot a boltok, áruházak, tehát decemberben volt létszámemelkedés (csak KSH adat nincs még erről a hónapról).

Na de: arról is panaszkodott, hogy egyedül az Auchan adott 10% béremelést. Nos, jó nagyot téved ő is, a KSH adatai ugyanis mást mutatnak. A kiskereskedelemben a fizikai dolgozók átlagkeresete 2015. februárjában 144 ezer forint volt, novemberben pedig 161 ezer forint. A különbség - az évközi változás - 17 ezer forint, ami 12% növekményt jelent. Így az nem igaz, hogy csak egy áruházlánc emelte a béreket, az persze másik kérdés, mi lesz a munkaerőpiacon. Ugyanis nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is vannak betöltetlen álláshelyek a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2016. január 26.)

 

Vasárnapi létszám: ennyi

még mindig. Az online kassza a munkaerőpiacot is a helyére tette.

Az év eddig eltelt időszakáról megjelent KSH adatokból végül is az derült ki, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelemben a boltzárat ellenzők előrejelzésénél sokkal kisebb volt a létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben.  2015. egyes hónapjaiban az év elejéhez, a boltzár bevezetését megelőző időszakhoz mérve csökkent az alkalmazottak száma ezerötszáz fővel október végéig. Mindez, az előbbi adat nagyságrendjével együtt már a szeptemberi adatok nyomán egyértelmű volt, a legfrissebb októberi statisztika pedig csak megerősítette a korábbi, mérsékelt létszámcsökkenési irányzatot.

Nem változott az sem, hogy a teljes munkaidősök létszáma év közben nőtt, miközben a részmunkaidősök száma csökkent.

2014-hez képest ugyanakkor nőtt a létszám, persze ennek is megvannak a maga okai. A legfontosabb változások a következők voltak:

létszám változás 2015 október/2014 2015 október/február
kiskereskedelem + 2.323 - 1.576
teljes munkaidős + 4.976 + 1.144
részmunkaidős - 2.653 - 2.720

KSH, alkalmazottak száma 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál

 

A részletes havi adatokból arra lehet következtetni, hogy az online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacon is végigsöpört. A kiskereskedelem létszáma már januárban megugrott ötezer fővel a 2014. évi átlaghoz képest. A kiskereskedelem forgalmi adataiból ismert, hogy a 6% körüli növekedés egyik motorja az online kassza piactisztító hatása volt, mivel egyszerűen a korábbi ügyeskedők több nyugtát adtak. A nagyobb bevételhez viszont nagyobb költség dukál, így feltehetően emiatt is nőtt a bejelentett dolgozók száma.

További mozgatója a létszámváltozásoknak, hogy a nagyáruházak megnyújtották a hétköznap esti nyitva tartási időt. Ez, valamint a menet közben hajnali fél öttől engedélyezett nyitás (ami eredetileg 6 óra volt), úgyszintén felfelé húzta a létszám mutatóit.

Az előbbi két tényező, az online kassza és a hosszabb hétközi nyitva tartás egyaránt hozzájárult ahhoz a fordulathoz is, hogy nőtt a teljes munkaidősök száma a részmunkaidősök rovására. Természetesen sokat nyomott a mérleg serpenyőjében az is, hogy lecsökkent a vasárnapi pótlék pénzügyi terhe (a megengedett öt vasárnap pótléksúlya még a megemelt 100% pótlék mellett is csak ötöde a korábbi költségnek).

Hosszabb időszak vizsgálatának nincs már értelme a vasárnapi boltzár bevezetésének hatásairól, hiszen fél-, háromnegyedév után egyre több egyéb hatás is belép, tehát a létszámmérleg ennyi. A létszámváltozást persze továbbra is figyelni kell, de ahogy múlik majd az idő, úgy olvad bele a vasárnapi boltzár hatása más piaci folyamatokba.

 

(blokkk.com, 2015. december 18.)

 

Munkaerőhiány? De hát augusztusban csökkent a létszám

A boltokban, áruházakban, augusztusban - júliushoz képest. Augusztusban a teljes munkaidősök létszáma is csökkent az előző hónaphoz mérve. A részmunkaidősök száma év elejétől hónapról-hónapra csökkent, így augusztusban is. A létszámmérleg az év elejéhez képest összességében visszaesést mutat, a forgalom több mint 30%-os bővülését egyáltalán nem követi.

A blokkk.com havi létszámösszegzésének célja, hogy képet lehessen alkotni a március 15-én bevezetett vasárnapi boltzár foglalkoztatási hatásairól. Így az elemzés továbbra is arra irányul, hogy év közben februárhoz képest hogyan változik a létszám a boltokban, áruházakban, hiszen ez fejezi ki legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait. (Az előző évhez mért változásokat több folyamat is befolyásolja egyidejűleg, amelyekről nehéz lehámozni a boltzár puszta hatásait.)

Munkaerőhiány persze van a kereskedelemben, néhány ezer főt keresnek a boltok áruházak, de ezzel az adattal szemben a munkanélküliek között több mint 30 ezer embernek a kereskedelem volt az utolsó munkahelye, így bizonyos, hogy csak egyes szakmákban van nehezen pótolható hiány.

A létszámmérleg

Az év elejétől nézve május végéig hónapról-hónapra olvadozott a létszám, majd júniusban egyet ugyan ugrott (hiába, kezdődött a balatoni szezon), de utána megint csökkent az alkalmazottak száma. Időközben a forgalom harmadával nőtt, ezt viszont egyáltalán nem követte létszámmozgás, sőt.

Feltehetően a KSH létszámadatait ugyanúgy mozgatja az online pénztárgép rendszer is, mint a kiskereskedelmi forgalmat. A több nyugtaadás arra ösztönzi az ügyeskedőket, hogy több alkalmazottat is jelentsenek be. Ez persze egyáltalán nem baj.

Az augusztusi boltzár mérleg ezerötszáz fő létszámcsökkenés (a teljes és a részmunkaidősöket együtt nézve):

bolti, áruházi kiskereskedelem
január
február
március
április
május
június
július
augusztus
változás augusztus/február
létszám
188.753
187.890
187.285
185.509
185.251
187.614
187.339
186.413
- 1.477 fő
forgalom
623
609
724
752
746
772
839
.
+ 216 milliárd forint

forrás: KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, forgalom: milliárd forint

 

Az összlétszámon belül a teljes munkaidősök köre bővült, a részmunkaidősöké viszont alaposan lehúzza a foglalkoztatás mérlegét.

Akik boltban, áruházban dolgoztak, azok létszámadatai:

 
február
augusztus
változás augusztus/február
bolti, áruházi kiskereskedelem
187.890
186.413
- 1.477
ezen belül teljes munkaidős
143.019
144.199
+ 1.180
 részmunkaidős
44.871
42.214
- 2.657
ebből élelmiszer kiskereskedelem
102.100
100.752
- 1.348
 ezen belül teljes munkaidős
77.906
78.246
+ 340
részmunkaidős
24.194
22.506
- 1.688
ebből iparcikk kiskereskedelem
85.790
85.661
- 129
ezen belül teljes munkaidős
65.113
65.953
+ 840
 részmunkaidős
20.677
19.708
- 969

KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A nagykereskedelem felszívta magát

A teljes kereskedelmet (kis- és nagykereskedelmet együtt) nézve augusztusban a létszám 343,4 ezer fő volt, ami 800 fővel kisebb a júliusinál, tehát nyáron csökkent a létszám, de a februárinál (341,6 ezer főnél) még mindig magasabb volt a nyolcadik hónapban. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a nagykereskedelemben nőtt az összlétszám, miközben a kiskereskedelemben csökkent.

(blokkk.com, 2015. október 21.)

 

A júliusi hőségben olvadozott a létszám a boltokban, áruházakban

Hiába nő a bolti, áruházi kiskereskedelem, a létszám csökkent. Részmunkaidősnek lenni a legrosszabb.

Júniusban ugyan feljebb kúszott az alkalmazottak száma a nagyobb boltokban, áruházakban a tavaszi hónapokhoz képest, hiszen ekkor az üdülőhelyeken sok árus kinyitott, de a KSH legfrissebb kimutatása szerint ezt követően júliusban tovább olvadozott a létszám (a KSH ezekben az adatsorokban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak számát méri, ami eltér a foglalkoztatottak számától). Így a vasárnapi boltzár bevezetése nyomán félezerrel kisebb az alkalmazottak létszáma ahhoz a februárhoz képest, ami mindig is az év leggyengébb hónapja a kiskereskedelemben. A forgalom kétségtelenül jó ütemben nőtt, a létszám viszont csökkent. Az összefoglaló létszámadatok ezt mutatják:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

 

február

június

július

változás július/február

bolti, áruházi kiskereskedelem

187.890

187.614 187.339 - 551

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

 

Az összlétszámon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megugrott, a részmunkaidősöké viszont alaposan megcsappant az elmúlt hónapokban. Az elmúlt években egyébként a fejlett országokban nőtt a részmunkaidősök foglalkoztatása a kereskedelemben, ezzel szemben Magyarországon 2015-ben csökkent. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a vasárnapi boltzár nyomán sok üzlet bevezette a hosszabb hétköznapi nyitva tartást: kinyithatnak hajnali fél ötkor, amivel az élelmiszer üzletek éltek, emellett sok boltos, nagyáruház a szokásosnál tovább tart nyitva az esti órákban (a korábbi 19, 20, vagy 21 órai zárást kitolva, legtovább persze csak 22 óráig).

Nem titok az sem, hogy a részmunkaidősök számottevő hányadát éppen vasárnap foglalkoztatták, de hát ez már nem megy. A kismamák, diákok nagyot buktak a boltzáron, ráadásul egy részük nincs is benne a kiskereskedelmi létszámkimutatásban, mivel munkaerő kölcsönző cégeken keresztül dolgoztak az áruházakban (így nem az áruház, hanem a kölcsönző, közvetítő cég alkalmazottai voltak).

A teljes és részmunkaidősöket együtt mérlegelve az élelmiszerüzletekben és a ruházati boltokban csökkent a létszám az elmúlt hónapokban, egyes iparcikk áruházakban viszont emelkedett, de a teljes mérleg visszaesést mutat. Az egyes áruterületek áruházainak munkaerő mérlege a következő:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február június július

változás július/február

bolti, áruházi kiskereskedelem 143.019 144.675 144.681 + 1.662
élelmiszer kiskereskedelem 77.906 78.509 78.360 + 454
 teljes iparcikk kiskereskedelem 65.113 66.166 66.321 + 1.208
 ruházati kiskereskedelem 9.677 9.814 9.788 + 111
 elektronika, elektromos készülék 22.895 23.236 23.289 + 394
 különféle vegyes iparcikk 22.895 23.236 23.289 + 394

KSH, járműkereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február június július változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem 44.871 42.939 42.658 - 2.213
   élelmiszer kiskereskedelem 24.194 23.015 22.764 - 1.430
   teljes iparcikk kiskereskedelem 20.677 19.924 19.894 - 783
   ruházati kiskereskedelem 4.792 4.569 4.560 - 232
   elektronika, elektromos készülék, egyéb 6.559 6.224 6.254 - 305
   különféle vegyes iparcikk 6.559 6.224 6.254 - 305

KSH, járműkereskedelem nélkül

 

A teljes kereskedelmet mérve (a nagy- és kiskereskedelmet együtt) a létszám a februári 342 ezerről 344 ezerre nőtt júliusra, ami az előbbi adatokkal egybevetve a nagykereskedelem foglalkoztatottsági szintjének az emelkedését jelenti.

(blokkk.com, 2015. szeptember 18.)

 

Ötezer fővel csökkent a foglalkoztatás a kereskedelemben: a nőket rúgták ki elsősorban

A foglalkoztatott más, több, mint az alkalmazottak száma. A nőket nem szeretik a kereskedelemben?

A munkaerő piac teljes körét a foglalkoztatottak jelentik, mely része az alkalmazott is, de benne vannak a szövetkezetek és a társas vállalkozások tagjai, az egyéni vállalkozók, valamint a segítő családtagok is. A KSH módszertani magyarázata szerint foglalkoztatott az, "aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett". Ez jóval szélesebb, nagyobb létszámú kör az alkalmazottaknál, ahol a KSH csak a f főnél nagyobb vállalkozásokat méri.

Foglalkoztatottak: itt mérhető nagyságú a bukta

A foglalkoztatottak körében a teljes kereskedelmet nézve 2015. második negyedévében 2014-hez képest is, és 2015. elejéhez mérve egyaránt csökkent a létszám:

foglalkoztatottak száma első negyedév második negyedév
2015 543,1 538,3
2014 550,1 544,9

KSH, ezer fő (a KSH negyedéves bontást ad meg)

 

A 2015. második negyedévi 538 ezer fős foglalkoztatási adat minden más mutatónál kisebb. Így 2015. első félévében 4.800 fővel kisebb lett a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben, ráadásul ez a szint alacsonyabb az előző évinél is. Az éven belüli változás nyilván összefügg a vasárnapi boltzár bevezetésével is.

A nemek háborúja

2015 első félévében a férfi foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt. Hoppá! A női nemhez tartozó foglalkoztatottak száma ezzel szemben 8 ezer fővel csökkent második negyedévben az elsőhöz képest. Így az utolsó adatok szerint 2015. második negyedévében 244 ezer férfi és 294 ezer nő ügyködött a kereskedelemben, tehát így is női szakma maradt a kereskedelem, legalábbis a foglalkoztatás nemek közötti arányát nézve.

Ez a változás egyébként azzal is összefügghet, hogy az alkalmazottakon belül a részmunkaidősök száma 2.200 fővel csökkent a kereskedelemben júniusig, márpedig a nők azok, akiknek a részmunkaidőre szükségük lenne. Hát a vasárnapi boltzár most "segített" nekik, bár valószínűleg ebből azért nem kértek ennyit.

Az hogyan lehetséges, hogy az alkalmazottak száma nem csökken, a foglalkoztatotté pedig igen

A foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 2015. második negyedévében 538 ezer fő, ezen belül az alkalmazottak száma 341 ezer fő volt (a pontosság érdekében ez az alkalmazotti szám negyedéves átlag). Az alkalmazottak mellett a foglalkoztatottak száma eleve olyan súlyú, hogy képes mozgatni a teljes kört lefedő foglalkoztatási mutatót.

Az alkalmazottak száma, ahol a KSH kizárólag a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat méri, 2015. első félévében a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt számolva) nőtt, ezen belül viszont a bolti, áruházi kereskedelemben - igaz, alig, de - csökkent, a hivatal adatai szerint:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

 
február
június
változás
június/ február

kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)

341.555
343.329
+ 1.774

ezen belül kiskereskedelem

187.890
187.614
- 276

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

 

Szerepet játszott a foglalkoztatási szint csökkenésében, hogy 2015-ben a regisztrált vállalkozások száma csökkent a kereskedelemben, hiszen számuk januárban 205 ezer, júliusban pedig már csak 201 ezer volt. Ez a csökkenés javarészt a társas vállalkozásokhoz kötődik (3.420 megszűnt), az egyéni vállalkozók száma viszont csak 850-nel zsugorodott.

A foglalkoztatottak fogalmának meghatározásából kiindulva pedig a 4 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai is beleeshetnek a mérlegbe, aminek hatása nem elhanyagolható.

Ezek után annyit nyugodtan el lehet könyvelni, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése előtt az ellenzők táborában előrevetített 10-15-20 ezres létszámcsökkentés eddig ugyan nem következett be, de a foglalkoztatottság szintje érezhető mértékben visszaesett, ráadásul egy növekvő piacon. Feltehetően a KSH látókörén kívül eső körben (így a munkaerő kölcsönzőktől, például a diákszövetkezetektől igénybe vett munkaerőnél) lehetett még létszámcsökkenés, de erről nincs összesített adat.

(blokkk.com, 2015. szeptember 2.)

 

A strandolás a létszámot is felhúzta, de a boltok még mindig mínuszban vannak

A KSH adatai szerint júniusban - egyetlen hónap alatt - 2.363 fővel nőtt ugyan a létszám a bolti kiskereskedelemben, de februárhoz képest még mindig mínuszban van. A legnagyobb lökést a nyári szezon indulása adta, az üdülőhelyek nyári üzletei javarészt júniusban nyitottak, de a télen nyitva tartók is sok alkalmazottat vettek fel - nyárra. Persze, majd ősszel fordul a kocka, amikor a nyaralók hazamennek.

Úgy tűnik, a kereskedelemben továbbra is a piaci verseny egyik fegyvere a munkaerő, mivel a február-május közötti létszámcsökkenést júniusban egy nagy ugrás váltotta fel. Ráadásul a teljes ember kell, nem részmunkaidős, bár ez a korábbi hónapokban is így volt: a teljes munkaidősök száma alaposan megnőtt, a részmunkaidősöké csak kisebb mértékben mozdult felfelé júniusban.

A megugrásban döntő tényező volt, hogy júniusban nyitottak az üdülőhelyek nyáron nyitva tartó üzletei, de a többiek is sok alkalmazottat vesznek fel arra az időre, amikor a nyaralók megrohanják a vízpartot, a strandokat. Csak a Balaton partján több mint ezer élelmiszer üzlet van a nagyobb településeken, de kinyitnak a strandcikkeket árusítók is júniusban, a többi nagyobb üdülőhelyről (Velencei tó, Tisza tó) nem is beszélve.

Szerepet játszhatott természetesen az is, hogy júniusban több mint 7%-kal nőtt az értékesítés a kiskereskedelemben a KSH kimutatása szerint, amiben az online kassza piactisztító hatása is sokat húzott (a reáljövedelmek ennyivel nem nőttek). Több nyugta mellé több bejelentett alkalmazott is dukál.

Összességében a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben júniusban még így is kisebb volt a létszám, mint februárban. A nagy megugrás a főmunkaidősök munkaerő piacán volt, hiszen a részmunkaidősök létszáma nagyságrendjét tekintve nem változott.

(blokkk.com, 2015. augusztus 19.)

 

Áprilisra már több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a vasárnapi boltzár bevezetését követően

Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete, kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük. És sok túlóra is volt áprilisban.

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

 
február
március
április
változás
április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 341.963 341.419 339.750 - 2.213
ezen belül kiskereskedelem* 182.239 181.640 179.818 - 2.421

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 281.281 281.732 281.028 - 253
ezen belül kiskereskedelem* 137.779 137.990 137.157 - 622
   élelmiszer kiskereskedelem 77.954 77.919 77.615 - 339
   iparcikk kiskereskedelem* 59.825 60.071 59.542 - 283
   ruházati kiskereskedelem 9.677 9.687 9.562 - 115
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 11.617 11.687 11.654 + 37
   elektronikai, villamos készülék, vasáru 11.274 11.337 11.351 + 77
   különféle vegyes iparcikk 22.891 23.024 23.005 + 114

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április változás április/ február
kereskedelem 60.682 59.687 58.722 - 1.960
ezen belül kiskereskedelem* 44.460 43.650 42.661 - 1.799
   élelmiszer kiskereskedelem 24.208 23.769 23.393 - 815
   iparcikk kiskereskedelem* 20.252 19.881 19.268 - 984
   ruházati kiskereskedelem 4.792 4.616 4.532 - 260
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 3.306 3.212 3.069 - 237
   elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb 3.252 3.243 3.114 - 138
   különféle vegyes iparcikk 6.558 6.455 6.183 - 375

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Túlóra rekord

2015 áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak a májusi hónapokat nézve, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

(blokkk.com, 2015. június 22.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.