kirakatles₪plázarítus

Márkanév: nagyot tud tolni

A legtöbbet is érheti. Apple, Google, Microsoft.

Egyre több cég olvad össze világszerte. A tranzakciók összértéke nemzetközi viszonylatban 2017-ben jócskán meghaladta a 15 ezer milliárd dolláros üzleti értéket. A globalizálódó világban, a piaci versenyben ily módon előremenekülő akciókhoz azonban értékes márkák kellenek, írja a Magyar Idők, Bódy Géza összeállításában.

Nem véletlen, hogy a Forbes 2017-es százas toplistáján az Apple cégóriás áll az első helyen: a világ egyik legismertebb márkája önmagában 170 milliárdot ér, piaci értéke egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, 234 milliárd dolláros árbevétel mellett. A dobogó második fokát a Google brand foglalja el 101 milliárd dolláros cégértékkel, ami egy év alatt 23 százalékkal emelkedett.

A harmadik helyezett a Microsoft lett tavaly, a márkanév az előző esztendőhöz képest 16 százalékot gyarapodott, 87 milliárd dollárra. A negyedik helyezett a Facebook 73,5 milliárd dollár márkaértékkel, 40 százalékos növekedés után. A Coca-Cola 56,4 milliárdot ért, ám értéke 4 százalékkal apadt.

Az első tíz között van még az Amazon, amely 54 százalékos bővüléssel 54,1 milliárd dollárra tett szert, ami a hatodik helyezést biztosította számára a listán. A Disney 43,9 milliárd dollárral, 11 százalék növekedéssel hetedik a rangsorban, a Toyota névért viszont 2 százalékkal kell kevesebbet fizetni, értéke 41,1 milliárd dollárra csökkent, s így csak a nyolcadik lett 2017-ben.

A kilencedik a McDonald’s 40,3 milliárddal, értéke 3 százalékkal duzzadt. A tizedik helyet pedig a Samsung foglalta el, 38,2 milliárd dollárral, az előző évinél 6 százalékkal magasabb értékkel. Az árbevételt tekintve azonban már mást mutat a lista: az olajszektorban a Saudi Aramco érte el a legmagasabb értéket 311 milliárd dollárral, míg a kiskereskedelmi ágazatból a WalMart halmozott fel 482 milliárdot az elmúlt év során, és mint látható, az információtechnológiai, energetikai konszernek is igen jól muzsikáltak.

Az elmúlt időszakban számos olyan cégóriást egyesítettek a világ legnagyobb befektetői, amelyeknél a tranzakciók összege elérte a magyar gazdaság éves bővülésének mértékét, hiszen sokszor előfordult, hogy cégenként 50-100 milliárd dollárnyi üzlet köttetett. A KPMG elemzéséből kiderül, hogy a magas vételár gyakran ugyancsak a megnövekedett cégértéknek köszönhető.

A társaságok és eszközeik kereslete pedig továbbra is magas maradhat, mivel az alacsony kamatok, a magas profitok, vagyis a kihelyezhető pénz bősége növeli a cégek és befektetési alapok étvágyát, az emelkedő árak pedig javítják a tulajdonosok eladási hajlandóságát.

A nagy nagyot nyel

Érdekes adalékkal szolgálnak azok az összevetések is, amelyek azt veszik számba, hogy mely konszernek hajtották végre a legnagyobb cégfúziókat. Ezt a visszatekintést azonban hosszabb időtávra, másfél-két évtizedre érdemes megtenni. A lajstrom éléről 2006 óta letaszíthatatlan a brit székhelyű Vodafone, amely a világ eddigi legnagyobb céges akvizícióját hajtotta végre.

A brit mobilszolgáltató német testvérére, a Mannesmannra csapott le, és képes volt 181 milliárd dollárt kifizetni a portékáért. Ezzel a szóban forgó távközlési cég lett a világ legnagyobb szolgáltatója a mobiltelefonos piacon, ügyfeleik száma már ekkor meghaladta az 55 milliót. Ugyanakkor nemcsak a legnagyobb tranzakció volt ez a fúziók történelmében, hanem egyszersmind az egyik leghatalmasabb bukás is, miután a bekebelezéssel gigantikus veszteséget sikerült felhalmozni.

Szintén a kétezres években az AOL és a Time Warner 164 milliárd dolláros egyesülése borzolta a tőkepiacot. Ez bizonyult ugyanis minden idők legrosszabbul sikerült összeolvadási kísérletének. A küzdelmet azonban csak kilenc év után adták fel az üzleti partnerek, miután a veszteség ekkor már megközelítőleg 100 milliárd dollárra rúgott, a Warner értéke pedig a tizedére esett.

A tranzakció sikertelenségéért utólag, többek között, az eltérő céges kultúrákat okolták. A bronz fokozatot a Dow Chemical és a DuPont vegyipari konszern kapta a három évvel ezelőtti, 130 milliárd dolláros egyesülésért, amelynek hatására létrejött az eddigi legnagyobb kemikáliai céges frigy, 110 ezer embernek adva munkát.

Kiemelendő az élelmiszeripari Heinz és Kraft Foods 2015-ös, 100 milliárd dolláros egyesülése, de említést érdemel a pénzintézeti szektorban végrehajtott legnagyobb értékű felvásárlás is, amelynek keretében a The Royal Bank of Scotland, a Fortis Bank Nederland és a Banco Santander S.A. konzorciuma vásárolta meg Hollandia harmadik legnagyobb holland bankját, az ABN Amrót 98 milliárd dollárért.

A számítástechnikai gigavállalat egy év alatt 23 százalékot javított a megítélésén
Fotó: Reuters

2017 második legértékesebbnek bizonyuló márkaneve, a Google hosszú évek alatt több száz társaságba vásárolta be magát, amelyeket felsorolni is lehetetlen: a konszern alkalmazásai nélkül már nincs élet, elég csak az Android operációs rendszerre, az útvonaltervezőre, vagy a Youtube videóira gondolni. A méretet bizonyító érdekesség, hogy a sikeres akvizícióknak, meg persze a felhasználóknak köszönhetően a ­Google 110 ezer, a Cisco 90 ezer, az Intel 87 ezer, a Face­book pedig 86 ezer forinttal gazdagodik az év minden másodpercében.

Kína mindent visz  itt is

Persze Kína e téren is mindenkit megelőz. Mindenkit meglepetésként ért, mikor 2018 márciusában arról szóltak a hírek, hogy az Integrated Whale Media Investments, a Forbes magazin kiadójának 95 százalékos tulajdonosa a HNA Group mellett egy másik kínai médiacéggel is tárgyal az eladásról. A vételár legalább 400 millió dollár lehet, mivel a Forbes család három éve döntött úgy, hogy kiszáll az irányításból.

Az USA legnagyobb moziláncát, az AMC-t pedig pár évvel ezelőtt 2,6 milliárd dollárért vásárolta meg a Dalian Wanda Group. A pekingi cég feje, Wang Jianlin odavan Hol­lywoodért, így tavaly többek között a Paramount Pictures­ben is megvetette lábát, méghozzá többségi tulajdonosként. Majd ezt követően 3,5 milliárd dollárért felvásárolta a Legendary Entertainment Groupot is, amely olyan filmeket finanszírozott, mint a Jurrasic World, a Warcraft, vagy a Pacific Rim.

Tud lerobbantani a tőzsde

Persze születtek és születnek ­rossz döntések is. Különösen olyan nemzetközi események tükrében, amelyeket éppen a közelmúltban hoztak az amerikai tőzsdei árfolyamveszteségek: röpke idő leforgása alatt a világ 500 leggazdagabb embere együttesen 128 milliárd dollárral lett szegényebb. A Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság, a világ egyik legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégének tulajdonosa, Warren Buffet vagyona 3,74 milliárd dollárral zuhant be.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagyona pedig 3,72 milliárd dollárral csappant meg. A Google anyacége, az Alphabet két alapítója is vesztett, Larry Page 3,1, Sergey Brin pedig 3 mil­liárd dollártól búcsúzott el. Míg a világ egyik leggazdagabb emberének számító spanyol Amancio Ortega, az Inditex textilipari konszern és a Zara ruházati áruházlánc alapítója 2,5 milliárd dollártól búcsúzott el négy nap alatt.

(Magyar Idő, 2018. június 4., Bódy Géza írása)

 

A techóriások is keresik a melóst

Na de nem olyat, hanem amolyant. És a Facebook keresi a legtöbb embert.

A Seattle-i központú Amazon több mint ezer embert vár az Alexa virtuális asszisztens csapatába, ez több, mint amennyit az Alphabet az összes részlegéhez – ideértve a Google-t, YouTube-ot, vagy a Waymot – együttesen fel akar venni - állítja a Citi kutatórészlegének közleménye, írja az Origo.

Jelenleg a Facebook keresi a legtöbb alkalmazottat: a közösségi médiaóriásnál a jelenlegi munkaerő 13 százalékát várják új munkavállalóként, ettől nem sokkal marad el a Roku streamszolgáltató 12 százalékkal, valamint a Twitter 10 százalékkal.

A népszerű amerikai streamszolgáltató Netflixnél jelenleg 9 százalékos a nyitott pozíciók száma, továbbá az eBay aukciós weboldalnál 8 százalék, míg a Snapchatet birtokló Snapnél 5 százalék ez a szám.

(Origo, 2018. március 24.)

 

Apple, Google, Microsoft: a tech húzza a márkákat

Immár az ötödik egymást követő évben, 2017-ben is az Apple és a Google bizonyult a világ legértékesebb márkájának.

Az Interbrand nevű amerikai tanácsadó cég rangsorában, a 100 vállalatot rangsoroló "Best Global Brands" globális márkarangsorban 51 amerikai cég szerepel, ezen belül az első tíz helyből hét jutott amerikainak, írja az MTI. Az Apple és a Google mellett a Microsoft (3.), a Coca Cola (4.), az Amazon (5.), a Facebook (8.) és az IBM (10.) szerepel az első tíz között. Az első nem-amerikai a dél-koreai Samsung (6. hely), emellett a japán Toyota (7.) és a német Mercedes-Benz (9.), a Daimler csoport luxusautó divíziója tudott a top tízes csoportba bekerülni.

Németország kilenc, Franciaország nyolc, Japán és Nagy-Britannia egyaránt hat-hat, Dél-Korea, Olaszország és Hollandia három-három, Svájc, Spanyolország és Svédország kettő-kettő, Kína pedig - a Huawei és a Lenovo révén - szintén csak két helyet tudott megszerezni. Dánia, Kanada és Mexikó egy-egy céggel van jelen a listán. 

Az Interbrand adatai szerint az Apple márkaértéke 3 százalékkal 184 milliárd, a Google-é 6 százalékkal 148 milliárd, a Microsofté pedig 10 százalékkal közel 80 milliárd dollárra emelkedett. A Coca Cola, amely 13 éven keresztül, 2013-ig állt a ranglista élén, 5 százalékot veszített márkaértékéből, amely így 69 milliárd dollárra esett vissza. 

A csúcstechnológiai szektort képviselő cégek együttes márkaértéke 675 milliárd dollárra rúg, messze a legnagyobb a többi ágazathoz képest. Az autóipar a második helyezett 267 milliárd dollárral, de ebből is a Toyota 50 milliárd, a Mercedes 48 milliárd dollárt visz el. A 2017-es rangsorban a száz vállalat közül 31 tartozik a technológiai vagy autógyártási szektorba, tavalyhoz képest kettővel nőtt a számuk. 

2017-ben is a világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook növelte legerősebb mértékben, 48 százalékkal márkaértékét, amely így elérte a 48 milliárd dollárt. Ennek nyomán hét helyezéssel ugrott előbbre, a 2016-os 15-dikről a hetedikre. A rangsorba állított száz cég közül 16-nak sikerült 10 százalékot meghaladó mértékben növelni márkaértékét. A legnagyobbat ugró cégek közé tartozik az Amazon (29 százalék,) az Adobe (19 százalék), az Adidas (17 százalék), a Goldman Sachs és a Starbucks (egyaránt 16 százalék). 

A tőkeérték, a pénzügyi eredmény, és a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felállított százas márkás rangsorban három újonc szerepel: a Netflix a 78., a Salesforce.com a 84., a Ferrari pedig a 88. helyen debütált.

Az Interbrand a marketing és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Omnicom csoport 17 országban 21 irodát működtető, New York-i székhelyű leányvállalata, amely 18 éve értékeli és listázza a marketing oldaláról legértékesebb 100 világmárkát. 

(MTI, 2017. szeptember 27.)

 

Startupok: első az Uber

A világ tíz legnagyobb startupja közül hat az Egyesült Államokban, négy Kínában ügyködik. Tarolnak a szolgáltatásmegosztók.

2017-ben a CB Insights adatai alapján már 214 startup vállalkozás lett unikornis, azaz piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezek együttes piaci értéke pedig mintegy 745 milliárd dollár volt a szeptember közepi adatok alapján, írja a Világgazdaság.

Bár az Egyesült Államok súlya továbbra is meghatározó, egyre nagyobb lendülettel jönnek fel más térségek induló cégei is: 2017-ben az egymilliárd fölötti piaci értékkel rendelkező startup cégek csaknem fele, 106 az USA-n kívül működött. Piaci érték alapján a 2013-as 27, a 2014-es 37 százalék után 2015-ben 53 százalékra, 2016-ban pedig már 58 százalékra nőtt az USA-n kívüli vállalkozások részaránya. 2017-ben az első szűk 9 hónapban 57 százalék volt ez a mutató.

Az országok szerinti rangsorban az USA-t Kína követi 55 unikornissal. Az összes USA-n kívüli, egymilliárd fölötti piaci értékű startup vállalkozás körében ez Kínának 52 százalékos részarányt jelent. India részesedése 9, az Egyesült Királyságé 8, Németországé 4, Dél-Koreáé 3 százalék.

A legértékesebb tíz unikornisból hatnak az USA, négynek Kína ad otthont: fiatal, ám jellemzően közismert cégekről van szó, a tevékenységük igen változatos. Az élen az autómegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, valamint kínai megfelelője, a Didi Csuhszing, a 2010-ben alapított kínai szoftver- és elektronikai gyártó, a Xiaomi és az alig tíz éve útjára bocsátott szálláshelymegosztó, az Airbnb áll. A legértékesebb tízben szerepel még Elon Musk vállalkozása, a SpaceX, valamint a hírek szerint az amerikai kormánynak és a pénzügyi szektornak dolgozó adatelemző és kiberbiztonsági cég, a Palantier. Helyet kapott mindemellett az élmezőnyben a 2005-ben alapított WeWork, amely 16 országban biztosít munkaterületet távmunkához, a 2011 óta működő Lu.com, amelyen keresztül piaci adatok szerint ma már 2,5 milliárd dollár értékben nyújtanak egymásnak hiteleket a felhasználók. A sort Kína legnagyobb foglalási, online és offline jegyértékesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozása, a China Internet Plus Holding és a vizuális közösségi média izgalmas vállalkozása, a Pinterest zárja.

Az Egyesült Államokon és Kínán kívüli legértékesebb cégek egyébként egy indiai e-kereskedelmi platform, a Flipkart (11,6 milliárd dollár), valamint a svéd Spotify (8,5 milliárd dollár), továbbá a szintén indiai Snapdeal (7 milliárd dollár) a CB Insights adatai szerint.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 22.)

 

Tartja magát a Google

A márkák rangsorában nincs változás, Google, Apple, Microsoft a sorrend. De a legerősebb a Lego.

Egy évtizede még olyan cégek uralták a márkák toplistáját, mint a Marlboro, vagy a Coca-Cola, mára viszont már a legértékesebb márkák mind valamilyen módon kapcsolódnak a technológiai világhoz. Számítások alapján míg 2012-ben még az Apple, 2017-ben már 245,6 milliárd dollárral a Google a legértékesebb márka. Második az iPhone gyártója, szorosan a Google mögött, 234,7 milliárd dollárral, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig már kissé lemaradva a Microsoft áll, mely márkaértékére 143,2 milliárd dollár jött ki, tudósít a Portfolio.

Most a Brandz adatai alapján a Visual Capitalist csapata próbálkozott meg a feladattal, a márkák sorolásával. A márkaértéket úgy határozták meg, hogy a pénzügyi teljesítményen felül figyelembe vették a cégeknek az egyediségét a versenytársakhoz képest, a fogyasztó márkához való érzelmi kötődését, de azt is megnézték, hogy az egyes márkákból származó bevételek hogyan járulnak hozzá a vállalat összes bevételéhez. 

Csak a nagyságrendek érzékelése miatt: a Google és az Apple márkaértét összeadva nagyobb összeg jön ki, mint például Svédország éves GDP-je. 

Az első 100 helyet nézve a cégek teljes márkaértéke az elmúlt 12 évben 152, míg csak az elmúlt egy évben 8 százalékkal növekedett, elérve ezzel a mintegy 3,6 ezer milliárd dollárt. A lista első helyeit szinte teljesen az amerikai technológiai cégek uralják, míg Kína legértékesebb cégének a 108,3 milliárd dolláros márkaértéke csak a lista 8. helyére volt elég. Az első 30 helyezett között mindössze 4 európai cég található, azok közül is 45,2 milliárd dollárral a német SAP a legértékesebb. Egyébként a technológiai cégeken kívül sok pénzügyi és telekommunikációs cég is megtalálható a listán. 

A régiós megoszlásban is az amerikai cégek vezetik a listát, az első 100 helyezett között 71 tengerentúli cég szerepel. Itt érdekesség, hogy 2017-ben rengeteg új tech cég jutott be a legértékesebbek közé, mint például a YouTube, a SnapChat, a Netflix, vagy a Salesforce. Egyébként Kínából 11, Európából 10, míg az Egyesült Királyságból 2 cég kapott helyet a Föld 100 legértékesebb márkája között. 

De van más is

A legerősebb márka már mást is jelent, amire még 2017 elején a Brand Finance összerakott egy indexet (Brand Strengh Index), ahol azt összegzik, hogy a különböző cégek mennyit fordítanak a márkaértékükre, marketingre, hány főt foglalkoztatnak ezen a területen, és a marketingtevékenység milyen hatással van az üzleti eredményre. Ezen a listán meglepő módon már a Lego lett a győztes, míg a Google a második helyre szorult. 

(Portfolio, 2017. július 29.)

 

Techóriások: több száz milliárd dollár kápé zsebben

Több száz milliárd dollárt készpénzt parkoltatnak az amerikai techcégek külföldön. Nem adnak az adóhatóságnak. Apple, Microsoft, Google.

És ez a gyakorlat a jövőben sem fog változni, amennyiben nem sikerül megegyeznie a Kongresszusnak a kormányzattal, írja az Origo. A Moody's most közzétett jelentése szerint a három legnagyobb technológiai óriáscég – az Apple, a Microsoft, és a Google – összesen mintegy 464 milliárd dollárnyi készpénzt birtokol. Ez 120 ezer milliárd forint: annyi, mint négy évnyi magyar GDP.

Az Apple egymaga majdnem 250 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, az évekig tartó óriási nyeresége, és néhány jelentősebb felvásárlás nyomán – ez elég pénz ahhoz, hogy akár háromszor is megvegye a Netflixet.

A nagy amerikai cégek 1.840 milliárd dollárt vittek ki készpénzben. Körülbelül 1.300 milliárd dollárt, vagyis a teljes összeg 70 százalékát tartják a tengerentúlon, ahol már nem lát rá az amerikai adóhatóság. Az Apple, a Microsoft, a Cisco, az Oracle, valamint a Google tulajdonosa, az Alphabet készpénzeik 88 százalékát tartják külföldön. A Moody's véleménye szerint a külföldi készpénzparkoltatás pontosan tükrözi a negatív hatását annak, hogy a megtermelt profitot hazahozva magas kulccsal adóztatnák meg az Egyesült Államokban.

A Trump-kormányzat egyszeri adóamnesztiát ajánlott, hogy ösztönözze a cégeket a készpénz hazahozatalára. De a pénzek nem mozdultak meg.

A sok készpénz egyébként azt mutatja, hogy mennyivel egészségesebb lett a működésük a gazdasági válság óta a techóriásoknak. A cégek azonban nem nagyon akarják ezt a pénzt a gazdaság a fellendítésére szánni, vagyis ez a pénzmennyiség nem megy munkahely teremtésre, sem bővítésre, sem fejlesztésre.

A Wall Street abban reménykedik, hogy a Kongresszus összefog a kormányzattal, és ösztönöznék majd a cégeket, hogy a tengerentúli készpénzüket visszahozzák az Egyesült Államokba. Az adókedvezmény támogatói azzal érvelnek, hogy a pénzek hazahozatalával fellélegezhet az amerikai gazdaság, és elindulhatnak a befektetések. A kritikusok szerint azonban ez nem így lenne, mert a cégek inkább a részvényesek osztalékára, valamint készletvásárlásokra fogják inkább fordítani az összeget.

Az átfogó adóreform rendkívül komplikált lenne, tekintettel a számtalan egymással versengő érdekre. Egyes elemzők szerint éppen ezért egyre kevésbé lehetséges a Trump elnök és a Kongresszus közötti egyszeri adóreform megállapodás. Így a készpénzt felhalmozó cégek továbbra is külföldön parkoltatják profitjukat.

(Origo, 2017. július 21.)

 

Kellene a Facebook és a Google meg a többiek adópénze

Amit nem fizetnek meg Magyarországon sem, inkább az adóban olcsóbb Írországban tejelnek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy uniós összefogással kellene behajtani az adót a nagy techmultiktól. Közben a magyar kormány 2016 tavaszán pont azért szigorította a reklámadót szabályozó törvényt, hogy keményebben le tudjanak csapni például a Google-re és a Facebookra. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy nem túl jó a helyzet, ráadásul az adóhatóság nem hajlandó elárulni, hogy mennyi adót szedtek be 2015-ben a Facebooktól és a társaiktól. 

Pedig fontos lenne tudni, hogy ezek a multik mennyi pénzzel károsítják meg a magyar költségvetést. Az új adótörvény lehetőséget ad a magyar államnak, hogy megbírságolja a techmultikat a reklámadó befizetésének elmulasztása esetén, de ennek pontos hatása azért még kérdéses. Sőt, egyes vélemények szerint valójában eddig is lett volna lehetősége az államnak büntetnie a cégeket.

Márpedig a Google és a Facebook egyes becslések szerint a magyar reklámpiac bevételeinek nagyjából a nyolcadát is összeszedheti, miközben közhelyszámba megy, hogy ez után nem igazán fizetnek adót.

Na, akkor fizess te is, Facebook

Varga javaslata alapján az uniós megoldás az lenne, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után, tehát az állam gyakorlatilag megsápolná az érintett cégekhez tartó kifizetéseket.

Multit adóztatni nehéz

Már a reklámadó bevezetésekor tudni lehetett, hogy a multik megadóztatása nem lesz egyszerű. Emiatt hozták létre azt a szabályt, hogy nem csak a reklám közzétevőjének (például a Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelőnek is kötelező megfizetni az 5,3 százalékos adót, ha nem rendelkezik a reklámközzétevők nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük.

A 2015. évi módosítás után már ez alól kivételt jelentett az, ha a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott erről nyilatkozatot. A Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezően nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám.

Ennek elmaradása 2015 nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetőknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.
A 2015-ben Magyarországon a Magyar Reklámszövetség felmérése alapján az összes reklámköltés nagysága 194 milliárd forint volt, ami egyébként csaknem három százalékos növekedést jelent a 2014-es 189 milliárd forinthoz képest. Ezen belül az interneten megjelenő reklámok nagyjából a piac negyedét tették ki, összesen 56 milliárd forintba kerültek a hirdetőknek.

Az elmúlt években a netes hirdetések esetén a nagyszereplők, mint a Facebook és a Google eléggé megerősödtek: amíg 2008-ban még a piac összes forgalmának csak a 17 százalékát bonyolították, ez az arány 2015-re 50 százalékra nőtt. 

A reklámpiac szabályozásában 2014-ben elindult változások, különösen a reklámadó, 2015-ben éreztették először a hatásukat. Ugyanakkor miközben a digitális piac összességében jól megy – amit az is mutat, hogy a 2014-hez képest 2015-re csaknem 15 százalékkal nőtt ennek a részpiacnak a forgalma – a magyar reklámpiaci szereplőknek egyre nehezebb a helyzete. És ha a trendek nem változnak, a reklámok egyre nagyobb részben jutnak az internetre a régebben megszokott fórumok helyett.

(Index, 2016. szeptember 21.)

 

A Google a legdrágább márka

Az Apple csak második, harmadik a Microsoft.

Már a Google a legértékesebb világmárka, mivel átvette az vezetést az Apple-től, a világ márkáit rangsoroló Millward Brownnál. Az internetes szolgáltató 229 milliárd dollárra növelte eszmei értékét, ami 32 százalékos éves növekedést jelent, miközben a márkaértékét csupán 8 százalékkal, 228 milliárdra erősítette az iPhone-gyártó.

Kettejüktől messze leszakadva őrzi dobogós helyét a Microsoft, amely 5 százalékot rakott hozzá a 2015-ös értékéhez, 122 milliárdra srófolva fel a jelképes árat. A tizenegyedik alkalommal közzétett százas listán szerény 3 százalékos volt a cégérték átlagos bővülése, a márkák együttesen most 3,4 ezermilliárd dollár érhetnek. A Facebook 44%-kal, az Amazon pedig 59%-kal hizlalta cégértékét a 2016. évi felmérés szerint.

A felmérés készítői az innovációs készséget és a megújulás képességét emelik ki, mint a listán tartósan lehorgonyzott cégek legfőbb erényeit, megjegyezve, hogy ha e két faktorral minden rendben van, akkor az az adott cég nyereségtermelő képességére és ezen keresztül piaci megítélésére is kedvezően hat. Kreatív ötletekkel is fel lehet kerülni a listára, erre a Magyarországon kevéssé ismert Under Armour sportszergyártót és a Victoria’s Secret fehérneműmárkát hozzák fel példaként.

(Világgazdaság, 2016. június 20.)

 

Márkacsata

Vezet a Disney, legdrágább az Apple. A legértékesebb kereskedő a WalMart.

A Disney a legerőteljesebb, az Apple pedig a legértékesebb márka a világon a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó 2016-os Global 500 ranglistája szerint.

2015-ben a "Star Wars - Az ébredő Erő" film sikere révén a Disney szerezte meg a világ "legerőteljesebb" márkájának a rangját. A Disney a lehetséges 100 pontból 92-őt ért el a szubjektív "Brand Strength Index (BSI)" értékelésben, ami azonban csak az egyik eleme a Brand Finance Global 500 márkaérték-ranglista kalkulálásánál figyelembe vett szempontoknak. A dollárban kifejezett márkaérték kalkulációjához a Brand Finance a "royalty relief" metódust alkalmazza, amivel a márka használatáért elméletileg fizetendő licencdíjat lehet kiszámítani.

A Disney egyébként 32 milliárd dollárral a 24. a 2016-os márkaérték-ranglistán, amit továbbra is az Apple vezet. A 146 milliárd dolláros márkaértékű Apple mögött a Google a második 94 milliárd dollárral. Az Apple márkaértéke 14százalékkal nőtt a 2015-öshöz képest az iPhone 6 és az iPhone 6s piaci sikere nyomán. A Google márkaértéke 23 százalékkal emelkedett. A világranglista harmadik helyén a Samsung, a negyediken az Amazon, az ötödiken pedig a Microsoft áll.

A hatodik helyen álló Verizon 560 milliárd dollárral a világ legértékesebb távközlési márkája. A távközlési cégek közül még az AT&T szerepel 59 milliárd dollárral a hetedik és a China Mobile 48 milliárd dollárral a kilencedik helyen a világ tíz legértékesebb márkája között. A ranglistán a hetedik a WalMart, a tizedik pedig a Wells Fargo.

A Deutsche Telekom 33 milliárd dolláros márkaértékkel a távközlési cégek világranglistáján a negyedik legnagyobb, az európai távközlési ranglistán pedig a legnagyobb a 28 milliárd dolláros Vodafone és a 19 milliárd dolláros Orange előtt. A német márkák rangsorában pedig a 35 milliárd dolláros BMW után a második legértékesebb márka a Deutsche Telekom. Az összesített 2016-os globális rangsorban a BMW a 16., a Deutsche Telekom a 19., a Vodafone a 30., az Orange pedig az 54. legértékesebb márka.

A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, összhangban áll a világméretű irányzatokkal. A német ranglistán egyébként a Mercedes-Benz a harmadik legértékesebb márka, az Allianz a negyedik, a Siemens az ötödik és a Volkswagen a hatodik.

A 2016-os listán az egyik legnagyobb értékromlást a Volkswagen szenvedte el a dízelbotrány miatt, a 18. helyről az 57.-re esve vissza. A német márkák rangsorában a Volkswagen 2015-ben még a harmadik volt a Mercedes-Benz előtt.

(Népszava, 2016. február 15.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.