kirakatles₪plázarítus

Márkakerengő

Azt hiszed, hogy nem magyar, pedig. 

Sokan nem is gondolnák, hogy azok az üzletek, amelyek előtt elsétálnak egy bevásárlóközpontban, mind magyar márkák boltjai, amelyek mégis külföldiként „adják el magukat”, írja a Világgazdaság.

Rengeteg magyar márkáról hiszik azt sokan, hogy azok neves angol, amerikai, francia vagy épp olasz brandek, holott a külföldi elnevezés mögött magyar vállalkozások magyar márkái bújnak meg. Ennek több aspektusa lehet: sokan eleve félnek a magyar termékektől, mondván, hogy az rossz, az olcsó és gagyi, míg a külföldi márkákkal, termékekkel szemben más előítéletek vannak.

Ez nem csupán magyarországi jelenség, ezzel a megoldással más nagy nyugat-európai márkák is éltek korábban - hangsúlyozta a Manager Magazinnak Papp-Váry Árpád, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, a Budapesti Metropolitan Egyetem dékánja. Példaként a Jil Sandert és a Hugo Bosst említette: ezeket sokan francia márkának gondolják, holott német brandek. Németországról pedig sok minden eszébe jut az embernek, de talán a divat a legkevésbé. Papp-Váry Árpád szerint, amikor ezek a cégek meghozták a döntést, olyan nevet akartak választani, amely nem annyira német hangzású. Ugyanis Németország kapcsán a technológiát, a precizitást, a műszaki tudást, az autógyártást szokták emlegetni az általános sztereotípiák közül – nyilván nem ok nélkül –, és nem gondolnánk, hogy a divatban is erősek lennének.

Az egyetemi oktató, brandingtanácsadó szerint ennek egyfajta adaptálása az, amikor a márkák a nevükkel egy másik eredetet sugallnak. Erre számtalan példa van, talán az egyik legszembetűnőbb a Brooklyn rágógumi, amelyről nyilván mindenki azt gondolná, hogy amerikai, pedig ezzel szemben a New York egyik kerületéről elnevezett márka olasz.

Nyilvánvalóan a magyar márkák esetében is elég jó lehetőség másféle utat, eredetet mutatni – mondja a szakember. A klasszikus példa ebben az esetben a Saxoo London: ennek a – főként – ruhamárkának a nevében ott virít Anglia fővárosa, a honlapja ráadásul .com-ra végződik, ami szintén ezt a vonalat erősíti. A legtöbb boltjuk persze Magyarországon van, de „felemelik” a márkát azáltal, hogy adtak neki egy ilyen nemzetközi beütést. Hasonló a helyzet a Paris Boutique esetében is, amely szintén ezen a vonalon indult el annak idején. A túratermékek között is rengeteg a magyar: a Sandstone-tól a Sherpán át egészen a Fundangóig.

- Ezek mind-mind hazai márkák, csak magának a pozicionálásuknak a lényege inkább a nemzetköziség. Hiszen legyünk őszinték, hegyeink is alig vannak, miért választana bárki is magyar márkát? – teszi fel a kérdést Papp-Váry. Miután a magyarországi piac ebben a szegmensben igen szűk, ezért ezek az árucikkek inkább a nemzetközi hátteret próbálják sugallni az elnevezésükkel.

A névválasztásnak rengeteg indoka és kombinációja lehetséges. Az egyetemi oktató egyik kedvenc példája ebből a szempontból a Thomas Breitling: ebben egyrészt benne van a Breitling, amely a neves svájci órára is utal, míg a Thomas talán a Thomas Sabóra – mindenesetre egy nagyon nemzetközi dolgot képvisel az elnevezés, miközben itt is egy magyar márkáról van szó.

Sokszor már attól is márka lesz valami, hogy drága – emelte ki Papp-Váry. Ugyanakkor, ha borsosabb az árcédula, azt meg is kell tudni indokolni – ebben persze benne lehet az is, hogy ez egy Thomas Breitling vagy egy Saxoo London, egy magas imázsúnak mondott dolog, amely már önmagában felemeli és meg is indokolja, miért lehet drágábban adni, miközben az előállítás költségei viszonylag hatékonyan megoldhatók határainkon belül. Emellett persze minden annyit ér, amennyit adnak érte, más kérdés, hogy ezzel mennyire foglalkozik a fogyasztó, ugyanis sokan nem tudják, hogy ezek nem külföldi márkák.

Rengeteg, elsőre külföldinek tűnő magyar márka boltjaival találkozhatunk a hazai bevásárlóközpontokban.

Ezeknek a neve mind-mind jó hangzású, jó minőségű nemzetközi márkára utal, de ha jobban utánanézünk, mind hazai termék. A Budmil márkanév például két város (Budapest és Milánó) nevéből ered. Szintén magyar az Aboriginal, a Retro Jeans, a Keyo Paris vagy épp a Mayo Chix. A Devergo például eredetileg olaszként indult, azonban a forgalmazó magyarországi vállalkozás közel húsz éve felvásárolta a jogokat, így mára ez is magyar márkává vált. És bőven lehetne még sorolni.

A fentiekre kiváló ellenpélda a Tisza Cipő, amely a jól csengő külföldi márkákhoz hasonlóan magas áron árulja a termékeit – ez nyilván indokolt is PappVáry szerint, elvégre minőségi lábbelikről van szó. Az egyetemi oktató kiemeli, itt éppen hogy pluszpont az az érték, hogy ez magyar: akik nem német Adidast vagy amerikai Nike-t akarnak venni, azoknak ez érdekes alternatíva lehet.

Egy budapesti kínai áruházban például Torna márkájú tornacipőt is lehet vásárolni, amely erősen hajaz a Converse cipőkre – nyilván az eredeti ár töredékéért, bár a minőség is hasonló. Papp-Váry szerint ebben az esetben a „Made in China” is takarhat magyar céget.

A DRK is Kínában gyártatja a cipőit, holott ez esetben is magyar márkáról beszélünk. A származási hely fontosságát kiemelve a szakértő hozzátette, hogy az elektronikai eszközök piacán még mindig sokan keresik a japán termékeket, szemben a dél-koreaival – holott mindkét ország Kínában gyártat. Itt jön a képbe a márka ereje, amelyhez nagyban hozzájárul a származási hely. Nem véletlen az sem, hogy amikor a japán brandek megjelentek az amerikai piacon, eleinte azok a cégek telepedtek meg az USA-ban, amelyeknek a neve amerikai hangzású volt – a Brother, a Citizen vagy a Sharp.

Szintén ékes példája a származási hely fontosságának az a történet, amikor a Távol-Keleten gyártott gyufa esetében átneveztek egy szigetet Swedenre, csak azért, hogy ráírhassák a dobozra, hogy „Made in Sweden”.

(Világgazdaság/Manager Magazin, 2018. október 13.)

 

Márkanév: nagyot tud tolni

Óriásit nőtt a legnagyobb cégek értéke. Amerika, Apple az élen. A legtöbbet az Amazon nőtt.

A száz legnagyobb cég több mint fele, 54 százaléka továbbra is amerikai tulajdonban van, az összesített piaci tőkeérték 61 százalékát képviselik, a második helyen Kína vállalkozásai vannak – írja a Világgazdaság, a PwC Global Top 100 felmérése alapján.

A felmérés a piaci tőkeérték alapján rangsorolja a világ száz legnagyobb vállalkozását, és vizsgálja a lista alakulását évről évre. A cégek piaci tőkeértékét régiók szerint, amerikai dollárban vették figyelembe.

Az előző évhez képest a Top 100-ban szereplő kínai vállalkozások száma tízről tizenkettőre, piaci tőkeértékük pedig 57 százalékkal nőtt. Az idei eredmények közül a vezető kínai cégek értékének erőteljes növekedése a legfigyelemreméltóbb, az óriási kínai piacra támaszkodva igyekeznek lefaragni az amerikaiak előnyét.

A rangsor szerint a 100 legnagyobb cég piaci tőkeértéke jelentősen, 2.597 milliárd dollárral nőtt, ami az egy évvel korábbi állapothoz képest 15 százalékos növekedés.

A rangsorban szereplő vállalkozások összesített piaci tőkeértéke a globális pénzügyi válság óta évről évre emelkedik.

A legtöbbet az Amazon nőtt

Az elemzésből kiderült, hogy a piaci tőkeérték növekedésében a legjobb teljesítményt az Amazon nyújtotta. A vállalkozás értéke 2017-hez képest 278 milliárd dollárral, 66 százalékkal nőtt. Az Amazont két kínai cég követi a rangsorban: a Tencent 224 milliárd dolláros, 82 százalékos, és az Alibaba 201 milliárd dolláros, 75 százalékos növekedéssel. A legjobb teljesítményt nyújtó következő három cég, a Microsoft, az Alphabet és az Apple, mindegyik amerikai. Az Apple azonban piaci tőkeértékben hét éve őrzi első helyét, a második az Alphabet.

Továbbra is az Apple a rangsor élén Fotó: AFP

Az ágazatok között a piaci tőkeértékben a technológiai szektor immár harmadik éve megelőzi a pénzügyi szektort, míg a fogyasztási cikkek ágazata a harmadik helyen áll. Globálisan az első három helyen továbbra is technológiai cégek – az Apple, az Alphabet és a Microsoft – állnak, ezeket követi az ötödik helyen álló Tencent és a hatodik helyről idén a nyolcadikra csúszó Facebook.

Az európai cégeket érzékenyen érintette az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság, és azóta piaci tőkeértékük ingadozó. 2017-ben azonban Európa folytatni tudta a közelmúltbeli fellendülést: a Top 100-ba bekerült európai cégek száma 22-ről 23-ra, összesített piaci tőkeértékük pedig 331 milliárd dollárra nőtt.

Az elemzésben valamennyi piaci adat a Bloombergtől származik, azokat a PwC nem vetette alá független ellenőrzésnek.

(Világgazdaság, 2018. július 5.)

 

Márkanév: nagyot tud tolni

A legtöbbet is érheti. Apple, Google, Microsoft.

Egyre több cég olvad össze világszerte. A tranzakciók összértéke nemzetközi viszonylatban 2017-ben jócskán meghaladta a 15 ezer milliárd dolláros üzleti értéket. A globalizálódó világban, a piaci versenyben ily módon előremenekülő akciókhoz azonban értékes márkák kellenek, írja a Magyar Idők, Bódy Géza összeállításában.

Nem véletlen, hogy a Forbes 2017-es százas toplistáján az Apple cégóriás áll az első helyen: a világ egyik legismertebb márkája önmagában 170 milliárdot ér, piaci értéke egy év alatt 10 százalékkal emelkedett, 234 milliárd dolláros árbevétel mellett. A dobogó második fokát a Google brand foglalja el 101 milliárd dolláros cégértékkel, ami egy év alatt 23 százalékkal emelkedett.

A harmadik helyezett a Microsoft lett tavaly, a márkanév az előző esztendőhöz képest 16 százalékot gyarapodott, 87 milliárd dollárra. A negyedik helyezett a Facebook 73,5 milliárd dollár márkaértékkel, 40 százalékos növekedés után. A Coca-Cola 56,4 milliárdot ért, ám értéke 4 százalékkal apadt.

Az első tíz között van még az Amazon, amely 54 százalékos bővüléssel 54,1 milliárd dollárra tett szert, ami a hatodik helyezést biztosította számára a listán. A Disney 43,9 milliárd dollárral, 11 százalék növekedéssel hetedik a rangsorban, a Toyota névért viszont 2 százalékkal kell kevesebbet fizetni, értéke 41,1 milliárd dollárra csökkent, s így csak a nyolcadik lett 2017-ben.

A kilencedik a McDonald’s 40,3 milliárddal, értéke 3 százalékkal duzzadt. A tizedik helyet pedig a Samsung foglalta el, 38,2 milliárd dollárral, az előző évinél 6 százalékkal magasabb értékkel. Az árbevételt tekintve azonban már mást mutat a lista: az olajszektorban a Saudi Aramco érte el a legmagasabb értéket 311 milliárd dollárral, míg a kiskereskedelmi ágazatból a WalMart halmozott fel 482 milliárdot az elmúlt év során, és mint látható, az információtechnológiai, energetikai konszernek is igen jól muzsikáltak.

Az elmúlt időszakban számos olyan cégóriást egyesítettek a világ legnagyobb befektetői, amelyeknél a tranzakciók összege elérte a magyar gazdaság éves bővülésének mértékét, hiszen sokszor előfordult, hogy cégenként 50-100 milliárd dollárnyi üzlet köttetett. A KPMG elemzéséből kiderül, hogy a magas vételár gyakran ugyancsak a megnövekedett cégértéknek köszönhető.

A társaságok és eszközeik kereslete pedig továbbra is magas maradhat, mivel az alacsony kamatok, a magas profitok, vagyis a kihelyezhető pénz bősége növeli a cégek és befektetési alapok étvágyát, az emelkedő árak pedig javítják a tulajdonosok eladási hajlandóságát.

A nagy nagyot nyel

Érdekes adalékkal szolgálnak azok az összevetések is, amelyek azt veszik számba, hogy mely konszernek hajtották végre a legnagyobb cégfúziókat. Ezt a visszatekintést azonban hosszabb időtávra, másfél-két évtizedre érdemes megtenni. A lajstrom éléről 2006 óta letaszíthatatlan a brit székhelyű Vodafone, amely a világ eddigi legnagyobb céges akvizícióját hajtotta végre.

A brit mobilszolgáltató német testvérére, a Mannesmannra csapott le, és képes volt 181 milliárd dollárt kifizetni a portékáért. Ezzel a szóban forgó távközlési cég lett a világ legnagyobb szolgáltatója a mobiltelefonos piacon, ügyfeleik száma már ekkor meghaladta az 55 milliót. Ugyanakkor nemcsak a legnagyobb tranzakció volt ez a fúziók történelmében, hanem egyszersmind az egyik leghatalmasabb bukás is, miután a bekebelezéssel gigantikus veszteséget sikerült felhalmozni.

Szintén a kétezres években az AOL és a Time Warner 164 milliárd dolláros egyesülése borzolta a tőkepiacot. Ez bizonyult ugyanis minden idők legrosszabbul sikerült összeolvadási kísérletének. A küzdelmet azonban csak kilenc év után adták fel az üzleti partnerek, miután a veszteség ekkor már megközelítőleg 100 milliárd dollárra rúgott, a Warner értéke pedig a tizedére esett.

A tranzakció sikertelenségéért utólag, többek között, az eltérő céges kultúrákat okolták. A bronz fokozatot a Dow Chemical és a DuPont vegyipari konszern kapta a három évvel ezelőtti, 130 milliárd dolláros egyesülésért, amelynek hatására létrejött az eddigi legnagyobb kemikáliai céges frigy, 110 ezer embernek adva munkát.

Kiemelendő az élelmiszeripari Heinz és Kraft Foods 2015-ös, 100 milliárd dolláros egyesülése, de említést érdemel a pénzintézeti szektorban végrehajtott legnagyobb értékű felvásárlás is, amelynek keretében a The Royal Bank of Scotland, a Fortis Bank Nederland és a Banco Santander S.A. konzorciuma vásárolta meg Hollandia harmadik legnagyobb holland bankját, az ABN Amrót 98 milliárd dollárért.

2017 második legértékesebbnek bizonyuló márkaneve, a Google hosszú évek alatt több száz társaságba vásárolta be magát, amelyeket felsorolni is lehetetlen: a konszern alkalmazásai nélkül már nincs élet, elég csak az Android operációs rendszerre, az útvonaltervezőre, vagy a Youtube videóira gondolni. A méretet bizonyító érdekesség, hogy a sikeres akvizícióknak, meg persze a felhasználóknak köszönhetően a ­Google 110 ezer, a Cisco 90 ezer, az Intel 87 ezer, a Face­book pedig 86 ezer forinttal gazdagodik az év minden másodpercében.

Kína mindent visz  itt is

Persze Kína e téren is mindenkit megelőz. Mindenkit meglepetésként ért, mikor 2018 márciusában arról szóltak a hírek, hogy az Integrated Whale Media Investments, a Forbes magazin kiadójának 95 százalékos tulajdonosa a HNA Group mellett egy másik kínai médiacéggel is tárgyal az eladásról. A vételár legalább 400 millió dollár lehet, mivel a Forbes család három éve döntött úgy, hogy kiszáll az irányításból.

Az USA legnagyobb moziláncát, az AMC-t pedig pár évvel ezelőtt 2,6 milliárd dollárért vásárolta meg a Dalian Wanda Group. A pekingi cég feje, Wang Jianlin odavan Hol­lywoodért, így tavaly többek között a Paramount Pictures­ben is megvetette lábát, méghozzá többségi tulajdonosként. Majd ezt követően 3,5 milliárd dollárért felvásárolta a Legendary Entertainment Groupot is, amely olyan filmeket finanszírozott, mint a Jurrasic World, a Warcraft, vagy a Pacific Rim.

Tud lerobbantani a tőzsde

Persze születtek és születnek ­rossz döntések is. Különösen olyan nemzetközi események tükrében, amelyeket éppen a közelmúltban hoztak az amerikai tőzsdei árfolyamveszteségek: röpke idő leforgása alatt a világ 500 leggazdagabb embere együttesen 128 milliárd dollárral lett szegényebb. A Berkshire Hathaway amerikai holdingtársaság, a világ egyik legnagyobb, tőzsdén jegyzett cégének tulajdonosa, Warren Buffet vagyona 3,74 milliárd dollárral zuhant be.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg vagyona pedig 3,72 milliárd dollárral csappant meg. A Google anyacége, az Alphabet két alapítója is vesztett, Larry Page 3,1, Sergey Brin pedig 3 mil­liárd dollártól búcsúzott el. Míg a világ egyik leggazdagabb emberének számító spanyol Amancio Ortega, az Inditex textilipari konszern és a Zara ruházati áruházlánc alapítója 2,5 milliárd dollártól búcsúzott el négy nap alatt.

(Magyar Idő, 2018. június 4., Bódy Géza írása)

 

A techóriások is keresik a melóst

Na de nem olyat, hanem amolyant. És a Facebook keresi a legtöbb embert.

A Seattle-i központú Amazon több mint ezer embert vár az Alexa virtuális asszisztens csapatába, ez több, mint amennyit az Alphabet az összes részlegéhez – ideértve a Google-t, YouTube-ot, vagy a Waymot – együttesen fel akar venni - állítja a Citi kutatórészlegének közleménye, írja az Origo.

Jelenleg a Facebook keresi a legtöbb alkalmazottat: a közösségi médiaóriásnál a jelenlegi munkaerő 13 százalékát várják új munkavállalóként, ettől nem sokkal marad el a Roku streamszolgáltató 12 százalékkal, valamint a Twitter 10 százalékkal.

A népszerű amerikai streamszolgáltató Netflixnél jelenleg 9 százalékos a nyitott pozíciók száma, továbbá az eBay aukciós weboldalnál 8 százalék, míg a Snapchatet birtokló Snapnél 5 százalék ez a szám.

(Origo, 2018. március 24.)

 

Apple, Google, Microsoft: a tech húzza a márkákat

Immár az ötödik egymást követő évben, 2017-ben is az Apple és a Google bizonyult a világ legértékesebb márkájának.

Az Interbrand nevű amerikai tanácsadó cég rangsorában, a 100 vállalatot rangsoroló "Best Global Brands" globális márkarangsorban 51 amerikai cég szerepel, ezen belül az első tíz helyből hét jutott amerikainak, írja az MTI. Az Apple és a Google mellett a Microsoft (3.), a Coca Cola (4.), az Amazon (5.), a Facebook (8.) és az IBM (10.) szerepel az első tíz között. Az első nem-amerikai a dél-koreai Samsung (6. hely), emellett a japán Toyota (7.) és a német Mercedes-Benz (9.), a Daimler csoport luxusautó divíziója tudott a top tízes csoportba bekerülni.

Németország kilenc, Franciaország nyolc, Japán és Nagy-Britannia egyaránt hat-hat, Dél-Korea, Olaszország és Hollandia három-három, Svájc, Spanyolország és Svédország kettő-kettő, Kína pedig - a Huawei és a Lenovo révén - szintén csak két helyet tudott megszerezni. Dánia, Kanada és Mexikó egy-egy céggel van jelen a listán. 

Az Interbrand adatai szerint az Apple márkaértéke 3 százalékkal 184 milliárd, a Google-é 6 százalékkal 148 milliárd, a Microsofté pedig 10 százalékkal közel 80 milliárd dollárra emelkedett. A Coca Cola, amely 13 éven keresztül, 2013-ig állt a ranglista élén, 5 százalékot veszített márkaértékéből, amely így 69 milliárd dollárra esett vissza. 

A csúcstechnológiai szektort képviselő cégek együttes márkaértéke 675 milliárd dollárra rúg, messze a legnagyobb a többi ágazathoz képest. Az autóipar a második helyezett 267 milliárd dollárral, de ebből is a Toyota 50 milliárd, a Mercedes 48 milliárd dollárt visz el. A 2017-es rangsorban a száz vállalat közül 31 tartozik a technológiai vagy autógyártási szektorba, tavalyhoz képest kettővel nőtt a számuk. 

2017-ben is a világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook növelte legerősebb mértékben, 48 százalékkal márkaértékét, amely így elérte a 48 milliárd dollárt. Ennek nyomán hét helyezéssel ugrott előbbre, a 2016-os 15-dikről a hetedikre. A rangsorba állított száz cég közül 16-nak sikerült 10 százalékot meghaladó mértékben növelni márkaértékét. A legnagyobbat ugró cégek közé tartozik az Amazon (29 százalék,) az Adobe (19 százalék), az Adidas (17 százalék), a Goldman Sachs és a Starbucks (egyaránt 16 százalék). 

A tőkeérték, a pénzügyi eredmény, és a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felállított százas márkás rangsorban három újonc szerepel: a Netflix a 78., a Salesforce.com a 84., a Ferrari pedig a 88. helyen debütált.

Az Interbrand a marketing és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Omnicom csoport 17 országban 21 irodát működtető, New York-i székhelyű leányvállalata, amely 18 éve értékeli és listázza a marketing oldaláról legértékesebb 100 világmárkát. 

(MTI, 2017. szeptember 27.)

 

Startupok: első az Uber

A világ tíz legnagyobb startupja közül hat az Egyesült Államokban, négy Kínában ügyködik. Tarolnak a szolgáltatásmegosztók.

2017-ben a CB Insights adatai alapján már 214 startup vállalkozás lett unikornis, azaz piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezek együttes piaci értéke pedig mintegy 745 milliárd dollár volt a szeptember közepi adatok alapján, írja a Világgazdaság.

Bár az Egyesült Államok súlya továbbra is meghatározó, egyre nagyobb lendülettel jönnek fel más térségek induló cégei is: 2017-ben az egymilliárd fölötti piaci értékkel rendelkező startup cégek csaknem fele, 106 az USA-n kívül működött. Piaci érték alapján a 2013-as 27, a 2014-es 37 százalék után 2015-ben 53 százalékra, 2016-ban pedig már 58 százalékra nőtt az USA-n kívüli vállalkozások részaránya. 2017-ben az első szűk 9 hónapban 57 százalék volt ez a mutató.

Az országok szerinti rangsorban az USA-t Kína követi 55 unikornissal. Az összes USA-n kívüli, egymilliárd fölötti piaci értékű startup vállalkozás körében ez Kínának 52 százalékos részarányt jelent. India részesedése 9, az Egyesült Királyságé 8, Németországé 4, Dél-Koreáé 3 százalék.

A legértékesebb tíz unikornisból hatnak az USA, négynek Kína ad otthont: fiatal, ám jellemzően közismert cégekről van szó, a tevékenységük igen változatos. Az élen az autómegosztó szolgáltatást nyújtó Uber, valamint kínai megfelelője, a Didi Csuhszing, a 2010-ben alapított kínai szoftver- és elektronikai gyártó, a Xiaomi és az alig tíz éve útjára bocsátott szálláshelymegosztó, az Airbnb áll. A legértékesebb tízben szerepel még Elon Musk vállalkozása, a SpaceX, valamint a hírek szerint az amerikai kormánynak és a pénzügyi szektornak dolgozó adatelemző és kiberbiztonsági cég, a Palantier. Helyet kapott mindemellett az élmezőnyben a 2005-ben alapított WeWork, amely 16 országban biztosít munkaterületet távmunkához, a 2011 óta működő Lu.com, amelyen keresztül piaci adatok szerint ma már 2,5 milliárd dollár értékben nyújtanak egymásnak hiteleket a felhasználók. A sort Kína legnagyobb foglalási, online és offline jegyértékesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozása, a China Internet Plus Holding és a vizuális közösségi média izgalmas vállalkozása, a Pinterest zárja.

Az Egyesült Államokon és Kínán kívüli legértékesebb cégek egyébként egy indiai e-kereskedelmi platform, a Flipkart (11,6 milliárd dollár), valamint a svéd Spotify (8,5 milliárd dollár), továbbá a szintén indiai Snapdeal (7 milliárd dollár) a CB Insights adatai szerint.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 22.)

 

Tartja magát a Google

A márkák rangsorában nincs változás, Google, Apple, Microsoft a sorrend. De a legerősebb a Lego.

Egy évtizede még olyan cégek uralták a márkák toplistáját, mint a Marlboro, vagy a Coca-Cola, mára viszont már a legértékesebb márkák mind valamilyen módon kapcsolódnak a technológiai világhoz. Számítások alapján míg 2012-ben még az Apple, 2017-ben már 245,6 milliárd dollárral a Google a legértékesebb márka. Második az iPhone gyártója, szorosan a Google mögött, 234,7 milliárd dollárral, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig már kissé lemaradva a Microsoft áll, mely márkaértékére 143,2 milliárd dollár jött ki, tudósít a Portfolio.

Most a Brandz adatai alapján a Visual Capitalist csapata próbálkozott meg a feladattal, a márkák sorolásával. A márkaértéket úgy határozták meg, hogy a pénzügyi teljesítményen felül figyelembe vették a cégeknek az egyediségét a versenytársakhoz képest, a fogyasztó márkához való érzelmi kötődését, de azt is megnézték, hogy az egyes márkákból származó bevételek hogyan járulnak hozzá a vállalat összes bevételéhez. 

Csak a nagyságrendek érzékelése miatt: a Google és az Apple márkaértét összeadva nagyobb összeg jön ki, mint például Svédország éves GDP-je. 

Az első 100 helyet nézve a cégek teljes márkaértéke az elmúlt 12 évben 152, míg csak az elmúlt egy évben 8 százalékkal növekedett, elérve ezzel a mintegy 3,6 ezer milliárd dollárt. A lista első helyeit szinte teljesen az amerikai technológiai cégek uralják, míg Kína legértékesebb cégének a 108,3 milliárd dolláros márkaértéke csak a lista 8. helyére volt elég. Az első 30 helyezett között mindössze 4 európai cég található, azok közül is 45,2 milliárd dollárral a német SAP a legértékesebb. Egyébként a technológiai cégeken kívül sok pénzügyi és telekommunikációs cég is megtalálható a listán. 

A régiós megoszlásban is az amerikai cégek vezetik a listát, az első 100 helyezett között 71 tengerentúli cég szerepel. Itt érdekesség, hogy 2017-ben rengeteg új tech cég jutott be a legértékesebbek közé, mint például a YouTube, a SnapChat, a Netflix, vagy a Salesforce. Egyébként Kínából 11, Európából 10, míg az Egyesült Királyságból 2 cég kapott helyet a Föld 100 legértékesebb márkája között. 

De van más is

A legerősebb márka már mást is jelent, amire még 2017 elején a Brand Finance összerakott egy indexet (Brand Strengh Index), ahol azt összegzik, hogy a különböző cégek mennyit fordítanak a márkaértékükre, marketingre, hány főt foglalkoztatnak ezen a területen, és a marketingtevékenység milyen hatással van az üzleti eredményre. Ezen a listán meglepő módon már a Lego lett a győztes, míg a Google a második helyre szorult. 

(Portfolio, 2017. július 29.)

 

A Google a legdrágább márka

Az Apple csak második, harmadik a Microsoft.

Már a Google a legértékesebb világmárka, mivel átvette az vezetést az Apple-től, a világ márkáit rangsoroló Millward Brownnál. Az internetes szolgáltató 229 milliárd dollárra növelte eszmei értékét, ami 32 százalékos éves növekedést jelent, miközben a márkaértékét csupán 8 százalékkal, 228 milliárdra erősítette az iPhone-gyártó.

Kettejüktől messze leszakadva őrzi dobogós helyét a Microsoft, amely 5 százalékot rakott hozzá a 2015-ös értékéhez, 122 milliárdra srófolva fel a jelképes árat. A tizenegyedik alkalommal közzétett százas listán szerény 3 százalékos volt a cégérték átlagos bővülése, a márkák együttesen most 3,4 ezermilliárd dollár érhetnek. A Facebook 44%-kal, az Amazon pedig 59%-kal hizlalta cégértékét a 2016. évi felmérés szerint.

A felmérés készítői az innovációs készséget és a megújulás képességét emelik ki, mint a listán tartósan lehorgonyzott cégek legfőbb erényeit, megjegyezve, hogy ha e két faktorral minden rendben van, akkor az az adott cég nyereségtermelő képességére és ezen keresztül piaci megítélésére is kedvezően hat. Kreatív ötletekkel is fel lehet kerülni a listára, erre a Magyarországon kevéssé ismert Under Armour sportszergyártót és a Victoria’s Secret fehérneműmárkát hozzák fel példaként.

(Világgazdaság, 2016. június 20.)

 

Márkacsata

Vezet a Disney, legdrágább az Apple. A legértékesebb kereskedő a WalMart.

A Disney a legerőteljesebb, az Apple pedig a legértékesebb márka a világon a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó 2016-os Global 500 ranglistája szerint.

2015-ben a "Star Wars - Az ébredő Erő" film sikere révén a Disney szerezte meg a világ "legerőteljesebb" márkájának a rangját. A Disney a lehetséges 100 pontból 92-őt ért el a szubjektív "Brand Strength Index (BSI)" értékelésben, ami azonban csak az egyik eleme a Brand Finance Global 500 márkaérték-ranglista kalkulálásánál figyelembe vett szempontoknak. A dollárban kifejezett márkaérték kalkulációjához a Brand Finance a "royalty relief" metódust alkalmazza, amivel a márka használatáért elméletileg fizetendő licencdíjat lehet kiszámítani.

A Disney egyébként 32 milliárd dollárral a 24. a 2016-os márkaérték-ranglistán, amit továbbra is az Apple vezet. A 146 milliárd dolláros márkaértékű Apple mögött a Google a második 94 milliárd dollárral. Az Apple márkaértéke 14százalékkal nőtt a 2015-öshöz képest az iPhone 6 és az iPhone 6s piaci sikere nyomán. A Google márkaértéke 23 százalékkal emelkedett. A világranglista harmadik helyén a Samsung, a negyediken az Amazon, az ötödiken pedig a Microsoft áll.

A hatodik helyen álló Verizon 560 milliárd dollárral a világ legértékesebb távközlési márkája. A távközlési cégek közül még az AT&T szerepel 59 milliárd dollárral a hetedik és a China Mobile 48 milliárd dollárral a kilencedik helyen a világ tíz legértékesebb márkája között. A ranglistán a hetedik a WalMart, a tizedik pedig a Wells Fargo.

A Deutsche Telekom 33 milliárd dolláros márkaértékkel a távközlési cégek világranglistáján a negyedik legnagyobb, az európai távközlési ranglistán pedig a legnagyobb a 28 milliárd dolláros Vodafone és a 19 milliárd dolláros Orange előtt. A német márkák rangsorában pedig a 35 milliárd dolláros BMW után a második legértékesebb márka a Deutsche Telekom. Az összesített 2016-os globális rangsorban a BMW a 16., a Deutsche Telekom a 19., a Vodafone a 30., az Orange pedig az 54. legértékesebb márka.

A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, összhangban áll a világméretű irányzatokkal. A német ranglistán egyébként a Mercedes-Benz a harmadik legértékesebb márka, az Allianz a negyedik, a Siemens az ötödik és a Volkswagen a hatodik.

A 2016-os listán az egyik legnagyobb értékromlást a Volkswagen szenvedte el a dízelbotrány miatt, a 18. helyről az 57.-re esve vissza. A német márkák rangsorában a Volkswagen 2015-ben még a harmadik volt a Mercedes-Benz előtt.

(Népszava, 2016. február 15.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.