mérlegen

A divat nagy úr: egyre többet adunk és költünk magunkra

A magyar ruhapiacon is nagyot húz a fast fashion. A legnagyobb ruhás a H&M. Sokat tanyázunk a próbafülkében: itt nő a leggyorsabban a költekezés, már 700 milliárd forint felett jár. 

Az egyes áruterületeket nézve évről-évre többet költünk ruhára, nem is kicsit. A ruházati vásárlások értéke a teljes bolti kiskereskedelmet nézve (amiben a szakboltok mellett a szuper-, vagy éppen hipermarketek ruhaeladása is benne van) 2016-ban túllépte a 700 milliárd forintot. De nem is akárhogyan, hiszen a ruhavásárlások értéke öt esztendő alatt a másfélszeresére ugrott:

boltos vásárlás 2012 2013 2014 2015 2016 változás 2016/2012
ruházat 309 335 407 476 522 + 213 169%
lábbeli 142 153 171 193 211 + 69 149%
együttesen 451 488 578 669 733 + 282 163%
KSH, érték: milliárd forint

A ruházati költekezés megugrásának meg is lett az eredménye, hiszen részesedése 5,%-ról 8%-ra emelkedett a bolti vásárlásokon belül.

A legtöbb ruhát mégiscsak a különféle ruházati feliratú boltokban vesszük, ez a derékhada a piacnak. Így nem véletlen, hogy szépen gyarapodott a forgalmuk az elmúlt években:

ruházati boltok 2012 2013 2014 2015 2016 változás 2016/2012
értékesítés 405 423 480 536 593    + 188
változás 100 105 114 112 110 147%
KSH, érték: milliárd forint, változás: százalék, volumenindex, előző évhez képest

2017-ben az eddig eltelt hónapokban mérséklődött a növekedés üteme, 3%-körül jár, ami egyrészt azt jelenti, hogy azért a korábbi években magas szintre feltornázott nagyságrendben azért megragadt a forgalom, de úgy látszik, akadnak, akik a tavalyit vették elő a gardróbból.

Gigászok csatája: a divat nagyjai itthon a piac felét viszik

A magyar ruhapiacon is ádáz küzdelmet vívnak a divat nagyjai. A fast fashion itt is tarol, hiszen az idetartozó márkák szépen hízlalják forgalmukat, de a hagyományosnak tekinthető divatházak is azért tapossák a piacot. A magyar ruhavásárló sokszínű, ide is megy, oda is megy, és bár erről pontos adat nincs, online is vásárol ruhafélét, legfeljebb ha meggondolja magát, vag y barátnő is ugyanolyat vett, visszaküldi. A divathóbortok is sokszínűek.

A nagy ruházati áruházak, a nagy divatházak, a nagy márkák (H&M, C&A, Zara, Takko, Zara, Mango, Bershka, J.Press, Orsay, Amnesia, Camel Active, GAP, és még lehetne sorolni) együttes forgalma beszámolóik alapján 250 milliárd forint felett mozog, ami azt jelenti, hogy tekintélyes szeletét viszik a ruházati piacnak. De ha ehhez még hozzászámoljuk például a nagy sportáruházakat is, akkor a mérleg 300 milliárd fölé ugrik és a főprofilú ruházati boltokhoz mérve már 50%-os nagyságrend a piacrészük (némi statisztikai módszertan: a KSH a boltokat főtevékenységük alapján sorolgatja ide, vagy éppen oda és nem mindegyik sportáruház jelöli főtevékenységének a ruházatot, van, aki a bolttípus szerinti statisztikában az úgynevezett vegyes iparcikkben utazik).

A top ruházati márkaboltosok végül a következők:

H&M C&A Zara Takko Calzedonia
53 32 22 10 9
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint,
bruttó forgalom, 2016

Mezítláb persze nem szerencsés az utcán járni, ez meg is látszik a lábbelis cégek forgalmán, ahol a Deichmann a piacvezető, a maga 40 milliárdos árbevételével. A Humanic 11 milliárdos éves forgalmat könyvelhet el, a Salamander már csak ennek a felét.

Sok ruhafélét árulnak a sportszer, sportruházati áruházak, ahol a Decathlon diktálja a tempót, akinél 50 milliárd forintnál is több pénzt hagytak a vásárlók 2016-ban. A Hervis ettől elmarad a 15 milliárdot közelítő forgalmával, de ott van még a Columbia, vagy a Mountex is, az Adidas, Puma, Nike márkaboltjairól már nem is beszélve.

Kevesebb a ruhabolt

Az erős verseny persze rányomja a bélyegét a ruházati boltok hálózatára. A ruházati, lábbeli boltok száma 2012-ben 23 ezer volt, 2016-ban már csak 19 ezer. Ez azt jelenti, hogy 4 ezer ruhás bolt eltűnt a magyar piacról, ötödével csökkent a hálózat nagysága az üzletek darabszámát nézve.

Egyébként a használt ruhás boltok száma is csökkent, sőt, a forgalmuk is. 2016-ban 6 ezer fölött mozgott a számuk, ami az öt évvel ezelőttinél ezerrel kevesebb. A forgalmuk ugyan 34 milliárd forintról 42 milliárdra nőtt az elmúlt években, de ebben feltehetően az online kasszának is lehetett némi szerepe (persze, máshol is). 2015-ben inkább az árak (kilós, darabárak) hajtották a használt piacot, de 2016-ban az eladott árumennyiséget nézve már némi visszaesést mutatnak az adatok. 2017-ben is. Hiába, a fast fashion még a használt piacot is nyomhatja, főleg a leárazásaival. Meg másokat is.

(blokkk.com, 2017. szeptember 7.)

 

Ruhában jók vagyunk

700 milliárd forintot költöttünk ruhafélékre. A divat kíméletlen: piacvezető a H&M. Persze, a kínai boltok is itt vannak.

Töretlenül, egyre nagyobb ütemben nő a ruházati piac 2012 óta. 2016. elején az elmúlt két évhez hasonlóan 10% feletti növekedést könyvelhettek el a ruházati boltok, márciusban ugyanakkor botlott egyet a ruhapiac, mivel 2%-ra esett a bővülés üteme. A későbbi hónapok adataiból derülhet majd ki, hogy most már tele a ruhásszekrény, vagy csak megpihentek a vásárlók a sok ruhapróbálgatás közben.

A ruházati boltok bevételének növekedését a következő adatok mutatják:

  2012. 2013. 2014. 2015.
ruházati boltok értékesítése 405 423 480 542
változás (előző évhez képest) 102 105 114 113
KSH, érték: milliárd forint, előző év: 100%

2014-ben és 2015-ben a kiskereskedelem átlagához képest annak kétszeresével nőtt a ruházati boltok bevétele. Ebben - más területekhez hasonlóan - volt némi jótékony hatása az online kasszarendszernek is, de a vastagabb fizetésborítékok is sokat húztak a mérlegen.

A divat az divat: a ruhapiacot is a külföldi nagyáruházak húzzák

A ruhapiac sokszínű, több mint 20 ezer boltban lehet válogatni, igaz viszont, hogy egy évtizeddel ezelőtt ez a szám még 26 ezer volt: évről-évre olvadozik a ruházati boltok száma. A webáruház, az outlet, a hiperek és a diszkontok betörése ugyanúgy megfigyelhető nálunk is, mint máshol világszerte. Feltehetően ugyanakkor magyar sajátosság a kínai boltok sokasága, amiből csak a Józsefvárosban másfélezer van, az országban pedig legalább ötezer. A turkálók száma 6-7 ezer között mozog.

A ruházati boltokhoz az többi vásárlási lehetőséget is hozzácsapva 2015-ben 700 milliárd forint ment el a ruhatár frissítésére.

A magyar ruhapiac nagyágyúit a világ legnagyobb áruházai között jegyzik, így ez a terület sem kivétel. A legnagyobbak, akik 10 milliárdos nagyságrendű árbevételt könyvelhettek el, mérlegadataik alapján a következők:

  2015. évi árbevétel
H&M 46
Decathlon 43
Deichmann 38
C&A* 30
Zara 15
Hervis 14
Takko 10
e-beszámoló, 2015. évi adatok, érték: milliárd forint, áfát is tartalmazó forgalom
*/: becsült adat 

 

Némileg kilógnak a sorból a Decathlon és a Hervis, hiszen sportszereket is árulnak, de azért a ruha is fogy náluk bőségesen.

A ruházati áruházak nagyobbjai közé tartozik még a Humanic és az Adidas (9-9 milliárd forinttal), továbbá a M&S, a Salamander és a Mango (4-4 milliárd forinttal).

A hazai ruhás cégek közül a legnagyobb a Roland Divatház 3 milliárdos árbevétellel, a Griff és a Gála pedig éppen eléri a milliárdos határt, de például az Emporium bevétele már csak fele az előbbiekének.

A hajdani zászlóshajók, Centrum, Skála áruházak egy része eltűnt a színről, a maradék zöme pedig a Józsefvárosi piacéhoz hasonló olcsó kínai tömegárut kínál. Az Aranypók már csak nyomokban létezik (200 milliárd forint feletti árbevétellel), többire pedig már nem is emlékszik nagyon senki.

(blokkk.com, 2016. június 15.)

 

Rázzuk a rongyot a butikokban

2015-ben tovább száguldott a ruhaköltekezés, a ruhaboltok előreláthatóan túllépik az 500 milliárd forint bűvös határt. A nagy márkák itt vannak, de itt van a Józsefvárosi piac is. A ruhapiac a kereskedelem akcióhőse. Az online kassza megvágta a turkálókat? Európában viszont így is többet költenek a családok a ruhaboltokban: itt utolsók vagyunk.

2015 eddig eltelt időszakában a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján 12%-kal nőtt a családok ruhavásárlása, így július végéig 270 milliárd forintot hagytak a vásárlók a ruhaboltokban, áruházakban. Ez bizony közel 30 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi ruhaköltekezésnél. 2014-ben is szépen gyarapodtak a ruhatárak, ráadásul akkor úgyszintén a KSH adatai szerint 15%-kal nőtt a ruhás költekezés, a pénztárgépek 480 milliárd forint bevételt jegyeztek, javarészt már az online rendszerben.

Az elmúlt évekre visszatekintve fél évtizeddel ezelőtt 400 milliárd forint körül hullámzott a ruhapiac értéke, 2015-ben pedig bizonyára jócskán túllépi az 500 milliárdos bűvös határt, ami a ruházati boltokban elköltött pénz jelenti.

Ruhaféleséget sokan árulnak, alaposan átalakult a magyar piac is, így a hiperek mellett az élelmiszer diszkontok is egy keveset. A világ vezető márkái szinte kivétel nélkül itt vannak, ők főleg a bevásárlóközpontokban, vagy éppen valamelyik vonzó bevásárló utcában telepedtek meg. Persze olyan is van, amelyik nem találta meg a számítását és időközben kivonult, de végül is több mint 20 ezer ruhás értékesítőhely között lehet válogatni. A hagyományos butikok nagy része megmaradt a piacon, a lépcsőházak, kapualjak, bérház udvarok tenyérnyi shopping-foltjai viszont erősen olvadóban vannak (bár olyan helyeken, mint a Váci utca, még mindig próbálkoznak, persze csinosabb külcsínnel).

A ruhaüzletek száma a forgalom növekedésével szemben ugyanakkor 2-3 ezerrel csökkent az elmúlt években, hiába, erős a verseny. Nem véletlen, hogy ugyan a ruházati piac sajátossága a szezonvégi kiárusítás, de sok üzlet már a szezon elején elindítja az akcióját, aminek a vásárló nagyon örül, a versenytárs viszont már kevésbé.

Az e-kereskedelemben is bőséggel vásárolnak ruhafélét a családok, de erről pontos adat kevés van. A külföldi webáruházak is népszerűek, arról pedig semmit sem tudni, ott mennyi pénz megy el.

Na, és Európa: itt utolsók vagyunk

Az Eurostat adatai szerint a magyar vásárlók kiadásinak közel 3%-a a ruházati költekezés (emlékeztetőül: Magyarországon a családok fogyasztási kiadása 15-16 ezer milliárd forint). Ez az arány két évtizeddel ezelőtt harmadával nagyobb volt, tehát e tekintetben csak romlott a ruházkodás helyzete nemzetközi összehasonlításban.

A legnagyobb ruhaköltekezési aránnyal Észtország, Litvánia és a divatnagyhatalom Olaszország büszkélkedhet, ami kétszerese (6%-nál valamivel több) a magyar mértéknek. Jók még 5-6%-os aránnyal az osztrákok, a portugálok, az angolok. A visegrádiak, más kelet-európaiak is előttünk toporognak.

Albánia, Macedónia is előttünk járnak (még mindig a ruhás költekezés arányát nézve), de hát ennek nyilván sajátos okai vannak.

(blokkk.com, 2015. október 22.)

 

Te rongyos élet! Te is lecserélted a ruhatárad?

Több ruhát vettünk 2014-ben, vagy csak több nyugtát adtak a ruházati boltok?

Az eladott árumennyiséget (darabot, párt) tekintve ugyanakkor - együttvéve a teljes vizsgált időszakot - 3-4%-kal kevesebb ruhát vettünk 2013-ban, mint 2007-ben (a ruházati cikkek árai csak kisebb mértékben hullámoztak az elmúlt időszakban, a legnagyobb változás 2011-ben és 2012-ben volt, amikor közel 3%-kal emelkedtek az árak). A 2014-es esztendő azonban nagyot lökött a mérlegen, hiszen a 15%-os növekedéssel a ruházati költekezés már 10%-kal túllépte a válság előtti ruházati piacot:

  2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
változás 99,1 101,1 95,6 98,2 96,7 101,6 105,0 115,1
KSH, változás: előző évhez képest, kiigazítatlan volumen index

A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint 2014-ben 15%-kal több ruhafélét vettünk, mint egy évvel korábban. Az áruház költekezés 4-5%-os növekedése mellett a ruházati vásárlások nőttek a legnagyobb ütemben az egyes áruféleségeket nézve. A KSH adatai szerint 60 milliárd forinttal ugrott meg a családok ruházati költekezése, ami 2014-ben túllépte a 480 milliárd forintos értéket.

Kérdés persze, hogy valóban több ruhát vettünk-e, vagy csak több nyugtát kaptunk vásárláskor, hiszen a KSH a pénztárgépbe beütött eladásokat összesíti.

Az érem mindkét oldalának, a piacnak és az online kassza hatásának - vizsgálatához célszerű visszatekinteni az elmúlt évek ruházati kereskedelmére. A válságos időszak kezdetén, 2007-ben közel 400 milliárd forint volt a ruházati piac nagysága Magyarországon. Ez az érték 2013. végéig, hat év alatt nőtt mintegy 20 milliárd forintot, az árbevételt tekintve.

A gazdaság teljesítményét, az áruházi költekezés átlagát alaposan túllépő növekedési ütem arra enged következtetni, hogy feltehetően jócskán megszaporodott a nyugtaadás a ruházati üzletekben 2014-ben. Ekkor zárult le az online pénztárgépek bevezetése és az NGM közlése szerint 200 milliárd forinttal több adót fizettek a kereskedők a költségvetésnek, mint korábban. Igaz, a reálkeresetek növekedésének és az online pénztárgép bevezetésének hatása nem választható szét, de nyilván az új kassza rendszernek is volt szerepe a piac bővülésének. A ruházati piacot jól ismerő szakemberek szerint biztosan.

Ruhaféléket vásárolunk a weben is, ahol kétszámjegyű a magyar piac növekedése, ráadásul nem csak magyar, hanem külföldi webáruházakból is. Erről pontos statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre, de nem lehet elhanyagolható ennek mértéke.

A statisztika világát elkerülik a kínai boltok is, melyek száma több ezer lehet. Forgalmuk tetemes, hiszen sok vásárló kedveli ezeket az olcsó cuccokat (ráadásul nem csak egyszerű vásárlók, hanem vállalkozó szellemű kereskedők is szereznek be árut náluk).

Végezetül azért megbecsülhető a családok ruházati költekezése, ami minden vásárlási lehetőséget együtt számítva meg is közelítheti a 600 milliárd forintot. A családok 17 és félezer forintnyi jövedelméből ennyi megy el a ruhatár frissítésére, ami 3% körüli részesedést jelent a családi költségvetésben.

(blokkk.com, 2015. február 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.