élelmiszeráruda₪fogadó

Kevés lesz az alma

Apáti Ferenc kiemelte, hogy fajtánként és termesztő-körzetenként jelentősek az eltérések idén az időjárási viszontagságok miatt: a termésnek nem kedvezett a rendkívül aszályos és éjszakai fagyos tavasz, majd a hűvös, csapadékos május sem, amelynek következtében júniusban erős gyümölcshullást tapasztaltak.

A júniusi vihar- és jégkárok további - főleg minőségi - kárt okoztak a termésben. A tavaszi fagy és a viharkárok által erősebben sújtott észak-keleti országrész egyes termesztőkörzeteiben az országos átlagnál gyengébb a termés - tette hozzá.

Az éves termés mennyisége 50-80 ezer tonna között mozog évjárattól függően, ez a meglévő termőfelület mellett hektáronként 8-13 tonnányi átlagtermést jelent, ami körülbelül fele a gazdaságos termeléshez szükséges szintnek.

A legjelentősebb termelő körzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók, a három megye adja a magyar szilva termőfelület mintegy 70 százalékát.

Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás alacsony, mintegy 1,3 kilogrammot tesz ki.

A szilvatermés mintegy 80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, 20 százaléka pedig export.

A termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül, bő fele pedig a belföldi vagy külföldi frisspiacra. 

A nyers gyümölcs külkereskedelmi egyenlege pozitív, a kivitel 10-12 ezer tonna között mozog évente, az import egy-két ezer tonnát tesz ki. Magyarország aszalt szilva importja 900-1.100 tonna között van, a 90 százaléka Chiléből érkezik, míg a nagyrészt szlovák és szlovén piacra irányuló export 200-400 tonna. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt export, míg 2015-ben 250 tonna volt, tavaly már elérte az 1.300 tonnát - jegyezte meg.


Illusztráció FORRÁS: HALMOS MÓNIKA

Kitért arra is, hogy az Európai Unióban (EU) 160 ezer hektáron termesztenek szilvát, a termőterület nagyon jelentősen csökkent, az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített.

Magyarország az EU szilvatermesztésének 4-5 százalékát adja, amely az elmúlt években 1,3-1,6 millió tonna között ingadozik, ami a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást a hektáronkénti átlagtermés jelentős emelkedése miatt.

(Origo, 2019. augusztus 12.)

 

Az Agrárkamara fején találta a szöget

Dinnye-ügy: az akciózáshoz csupán felvásárlói érdekek fűződnek.

A frissen kipattant idei dinnyebotrányra a Lidl és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is reagált. Előbbi megvédte magát, utóbbi cáfolta, és álláspontja szerint semmi nem indokolta a lépésüket. Mindenesetre a Lild módosított a fogyasztói áron. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tegnap hívta fel a figyelmet arra, hogy a Lidl Magyarország a 99 Ft/kg-s „akciós” áron meghirdetett és eladásra kínált görögdinnyével komoly veszélybe sodorta a hazai dinnyetermelőket.Az Mfor.hu megkeresésére a vállalat többek között ezt írta reagálásként: „Az elmúlt napokban a Lidl minden dinnyebeszállító partnere arra kérte az áruházláncot, hogy a földeken felhalmozódott dinnyefelesleg értékesítésében nyújtson támogatást, melyhez az akciós és az exporttevékenységet egyaránt támogató átadási áraikat ajánlották fel.

A Lidl Magyarország ez alapján csökkentette a görögdinnye kilogrammonkénti árát 99 forintra, melynek köszönhetően a vállalt beszállító partnerei nagyobb mennyiségben tudtak dinnyét értékesíteni más Lidl országok részére is.”Vagyis a cég szerint nem saját maga határozta el az árcsökkentést, hanem eleget tett néhány vele kapcsolatban álló termelő kérésének. Az utóbbiakat tömörítő Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) viszont közleményében azt írta, hogy termelőknek egyáltalán nem érdeke az akciózás és a dinnyepiaci helyzet jelenleg nem indokolja a felelőtlen áruházi lépéseket.

„A nagy dinnyetermő körzetek közül jelenleg a Békési térségben a vége felé tart a dinnye betakarítása. Baranyában, a Tolna-Fejér térségi és a Heves-Jászsági körzetekben folyamatos az ellátás. A legnagyobb termőterülettel rendelkező Szabolcsi körzetben pedig a friss, minőségi dinnye a napokban indult el nagyobb mennyiségben, mely készletekkel a tervek szerint egészen szeptember közepéig biztosítani lehet a belföldi és exportigényeket. Az egyesület határozott álláspontja, hogy jelen akciózáshoz csupán felvásárlói érdekek fűződnek, mely nem fedi le sem a termelői véleményeket, sem az ágazat pillanatnyi helyzetét. Nem tisztességes egyes felvásárlói érdekek mellett olyan piaci döntést – árletörő akciózást – választani, amivel elindítunk egy lavinát, ez által nehéz anyagi helyzetbe hozva a termelőket!

Mindezzel ugyanis az egész ország dinnyepiacát és a jövőbeni termelést veszélyezteti, mellyel a termelőket és a fogyasztókat is megkárosítja. A termelők és a szakmai szervezetek évek óta tiltakoznak az efféle felelőtlen „multi" magatartás ellen.”Az MDE is egyetért azzal, hogy az áruházlánc marketingeszköznek használja ezt a minőséginek hirdetett dinnyét arra, hogy becsalogassa a vásárlókat. 

„A magyar dinnye az utóbbi években az ilyen és ehhez hasonló hazai kereskedelmi gyakorlatnak köszönhetően rengeteget veszített a pozitív megítéléséből. Felvásárlók telepedtek meg a nagyobb termőkörzetekben, akik nagy haszon reményében alacsony árakkal stresszelik a termelőket.

A termelők – csökkentve a veszteségüket, adósságaikat – kényszerből belemennek a „szabadpiaci kereskedelmi játékokba”, a felvásárlók pedig a hatalmas árrésből felépített infrastruktúrájuk segítségével beékelődtek a hazai áruházak és a termelők közé. A felvásárlói beszállítás eredménye a ma a pultokon található dinnye, amit Lidl szlogenje alapján „minden jó”-nak nevezünk.” – írta az egyesület.

Mindenesetre az ügy következményeként a Lidl Magyarország online katalógusában augusztus 9-től már 119 Ft/kg áron hirdeti a görögdinnyét…

A szokásoknak megfelelően júliusban elindult a magyar dinnye szezonja, egyre több helyen kezdték el értékesíteni a termelők gyümölcseiket. Így a dinnyék megjelentek több hazai kiskereskedelmi áruházláncban is.

A Lidl Magyarország saját közleményében büszkén is hirdette ezt a tényt: „Megérkeztek az első magyar dinnyeszállítmányok a Lidl Magyarország raktáraiba, mellyel kezdetét veszi az idei magyar dinnye szezon az áruházakban. Az áruházlánc célja, immáron hetedik éve ugyanaz: a lehető legnagyobb mennyiségű kiváló minőségű magyar görögdinnye értékesítése, ezáltal a magyar termelők támogatása a bel- és külpiacokon egyaránt. (…) Az első körben a hazai beszállítók a magvas görögdinnyéket szállítják, majd a következő érési hullámban érkeznek a magszegény, mini és sárga bélű görögdinnyék is.” A Lidl továbbá hangsúlyozta, hogy jelenleg közel 400 hazai beszállítóval – köztük dinnyetermelőkkel – áll kapcsolatban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához eljutott jelzések szerint augusztus első hetéig problémamentesen alakult a szezon, minden érintett elégedett volt a piaci folyamatokkal. 
Ám a két évvel ezelőtti történésekhez hasonlóan most is egy kiskereskedelmi lánc kezdett felelőtlen akciózásba – és éppen az a Lidl Magyarország, amely egy hónappal korábban még dicsekedett a magyar termelőkkel való nagyszerű kapcsolatával.

Az áruházlánc 99 Ft/kg áron kezdte el árusítani a dinnyét, amelyet így egyszerű marketingeszközként használ arra, hogy becsalogassa boltjaiba a vásárlókat. A NAK álláspontja szerint ugyanis 99 Ft/kg áron nem lehet jó minőségű dinnyét előállítani! A szezonnak ebben a szakaszában – a többéves piaci tapasztalatok alapján – reálisan, a bekerülési költségeket is figyelembe véve, 150 és 200 Ft/kg közötti fogyasztói áron lenne árusítható a gyümölcs! Ezzel az árletörő akcióval a Lidl mindenkinek kárt okoz: a vásárolókat becsapja, hiszen a reklámmal ellentétben mégsem kapnak minőségi magyar dinnyét, a termelőket pedig ellehetetleníti, mivel ilyen a rendkívül alacsony felvásárlási árral nem hagy náluk elég bevételt a minőségi dinnye termelésének megvalósításához. Továbbá a kamara tapasztalatai szerint egy ilyen lépés a többi kiskereskedelmi láncot is – szintén káros következménnyel járó – árcsökkentésre készteti.

A NAK nem először tapasztalja azt, hogy egy-egy áruházlánc visszaél piaci erőfölényével, és szándékait rákényszeríti a hazai termelőkre – ez történt most a Lidl esetében is. A Lidl Magyarország ezzel a számára kizárólag rövid távon hasznos, kapzsi lépésével már a szezon közepén bedöntheti a magyar dinnyepiacot, és azt is kockáztatja, hogy jövőre nem lesz elég hazai dinnye a boltokban.

A kamara álláspontja szerint közép és hosszú távon akkor alakulhat jól a piac a fogyasztók, dinnyetermelők és a forgalmazók számára, ha folyamatosan jó minőségű és elegendő mennyiségű dinnye kerül a boltokba, a piacokra, és a termelés javítására hatalmas összegeket beruházó gazdáknak hosszú távon meg is térül a ráfordításuk.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felszólítja a Lidl Magyarországot, hogy fejezze be a dinnyetermelést veszélyeztető árletörő akcióját és tegyen eleget a tisztességes piaci magatartás és gyakorlat jogszabályban meghatározott követelményeinek!

(NAK, 2019. augusztus 7.)

 

Alma: az almafa kettesével számol

Kevés és drága lesz az alma. Mint minden második esztendőben.

2019-ben a szélsőséges időjárás miatt várhatóan 450 ezer tonna lesz az almatermés, amely a 2018-as mennyiség fele, a tízéves átlagtermésnél pedig mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, írja a Magyar Nemzet. ­Emiatt az átlagosnál magasabb almaárakra lehet számítani a FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Alma Terméktanács közös prognózisa szerint. Ahogyan lapunk korábban rámutatott: amiatt is számítani lehetett a kevesebb termésre, mert a korábbi igen bőséges volt, az almafa pedig minden második évben hoz több virágot, így több gyümölcsöt is.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke a távirati irodának úgy fogalmazott, hogy az idei termésmennyiség fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony képet mutat. – A termést mindig meghatározza a fák előző évi termésterhelése – folytatta. – Tavaly 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat, továbbá az aszályos időjárás gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre. Emellett jelentős terméskiesést okozott a szélsőséges időjárás is. ­Június 27-én a tavaszi fagykárokkal egyébként is sújtott, a magyar almatermő terület felét adó északkeleti országrészben az extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat okozott.

Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően – emlékeztetett az alelnök, aki megjegyezte azt is, hogy az ültetvények területe évről évre csökken. Húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektáron termesztettek almát, jelenleg 25 ezer hektáron. Az ország almatermelésének mintegy felét Szabolcs megye adja, jelentősebb termesztő körzetek találhatók még az északkeleti térségben, illetve Pest, Bács-Kiskun, Somogy és Zala megyében. Az almatermés kétharmadát ipari célokra használják, egyharmada étkezési alma.

Kitért arra, hogy az árak egyelőre nehezen jelezhetők előre, ugyanakkor az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak, a hivatalos információk 2-2,5 millió tonna termést becsülnek, amely a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés. Ezért a szervezetek becslése szerint az átlagosnál lényegesen jobb árakra számíthatnak idén a gazdák.

(Magyar Nemzet, 2019. július 21.)

 

Nem ment a meggy úgy

Eltűnt a termés harmada - háromszorosára drágult a magyar sikergyümölcs.

Befejeződik lassan a meggyszezon, aki akart, 2019-ben bőségesen tudott vásárolni a gyümölcsből befőttnek, lekvárnak is, és jó hír, hogy elvétve lehet még meggyet kapni. 2019-ben drágulás volt és csökkent a termés, miközben a világ legnagyobb friss meggy exportőre Magyarország, írja a Napi.hu.

Egyes településeken a kertkapun kis táblákkal jelzik, ha valamilyen gyümölcs van a háznál eladó, legutóbb 150 forintért kínálták még a meggy kilóját is, pedig ennek a szezon elvileg már véget ért. Az olcsóság ugyanakkor nem mindig volt jellemző a meggyre 2019-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a bőséges termés miatt 2018-ban ugyan többnyire alacsony volt az árszint, ám idén a gyenge termés következtében jelentősen megdrágult.

A kormány is rászállt a meggyre

A bogyós gyümölcs 2019-ben a korábbihoz képest két héttel később, a 23. héten került ki a piacra 600-1.000 forint közötti kilogrammonkénti termelői áron, a szezon haladtával, a 28. hétre aztán ez már 500 forintra mérséklődött. A budapesti fogyasztói piacokon a 22. héten 1.800 forint körüli kilogrammonkénti átlagáron kezdett. A kínálat bővülésével a 28. hétre ennek ára is 500 forintra csökkent - derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adataiból.

A KSH legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírásának adatai szerint Magyarországon a meggy termőfelülete 14 ezer hektár volt 2017-ben. Szintén KSH-adat, hogy Magyarország meggytermése az elmúlt tíz évben 42 és 92 ezer tonna között alakult. A 2018. évi bőséges meggyterméshez képest 2019-ben egyes területeken 30-40, helyenként 50 százalékkal kevesebb gyümölcsöt tudtak csak leszüretelni. A terméssel a változékony időjárás (éjszakai fagyok, aszály, sok csapadék) bánt el. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum "Ez most nagyon meggy!" szlogennel belekezdett a meggyfogyasztást ösztönző kampányba.

Pedig exportban jók vagyunk

Eközben a világ legnagyobb friss meggy exportőre Magyarország. A friss meggy külkereskedelmi többlete 18,3 ezer tonna volt 2018-ban. Magyarország 19 ezer tonna friss meggyet exportált, ugyanakkor ehhez képest lényegesen kevesebbet, 717 tonnát importált. A friss magyar meggy legnagyobb célpiaca Németország és Lengyelország. Magyarország fagyasztott meggyből is nettó exportőr, amelynek külkereskedelmi többlete 3,5 ezer tonna volt 2018-ban, 3,9 ezer tonna export állt szemben a 450 tonna importtal. Ennek döntő kivitele Németországba került. Cseresznye- és meggykonzervből ugyanakkor (a statisztika együtt kezeli a cseresznyét és a meggyet) nettó exportőr volt Magyarország: a külkereskedelmi többlete 31,8 ezer tonnát tett ki 2018-ban, 33,1 tonna export és 1,2 ezer tonna import mellett.

A világ összes meggytermésének harmadát az EU adja, amelynek közel 80 százalékát Lengyelország, Magyarország és Németország termeli. Németországban a folyamatosan csökkenő terület, valamint a kedvezőtlen időjárás (fagy, aszály) miatt 1,9 ezer hektárról 9 százalékkal kevesebb, 14,4 ezer tonna meggyet takaríthattak be 2019-ben. A meggy ottani termése mintegy 16 százalékkal csökken a tízéves átlaghoz képest. Lengyelországban az ültetvényeket károsító fagyok miatt szakértők szerint a 2019. évi meggytermés 20-45 százalékkal lehetett alacsonyabb, mint a sokéves átlagnak tekinthető, 170-180 ezer tonna az AKI adatai alapján.

A németek nagyon falják a meggyet

Magyarország az EU belső piacán is évek óta a legnagyobb friss meggy-exportőr, a vezető importőr pedig Németország. Az Eurostat adatai szerint az unió friss meggy külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2018-ban, amikor a kivitel 61 százalékkal 5,5 ezer tonnára nőtt, a behozatal nem változott, 8,1 ezer tonna volt. Az unió legnagyobb célpiaca Fehéroroszország, ahová 3,8 ezer tonna áru jutott a múlt évben. A közösség a legtöbb meggyet Szerbiából vásárolja, ahonnan 7,5 ezer tonna érkezett az előző évben.

Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztott meggy exportőr Lengyelország, importőr pedig Németország. Az Eurostat adatai szerint a közösség fagyasztott meggy külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2018-ban, amikor a kivitel 2 százalékkal 23,6 ezer tonnára, a behozatal 24 százalékkal 28,1 ezer tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az EU legjelentősebb fagyasztott meggy exportőre a harmadik országok felé Lengyelország, 21,6 ezer tonnával. Az unió legnagyobb fagyasztott meggy beszállítója, Szerbia 20,8 ezer tonna fagyasztott meggyet szállított a közösségbe 2018-ban. Az EU a legtöbb fagyasztott meggyet, 16,1 ezer tonnát, Fehéroroszországba exportálta tavaly.

A közösség belső piacán a legnagyobb cseresznye- és meggykonzerv exportőr Magyarország, a legnagyobb importőr Németország volt 2018-ban. Az unió cseresznye- és meggykonzerv külkereskedelmi egyenlege pozitívra változott 2018-ban, a behozatal 6 százalékkal 11,18 ezer tonnára csökkent, a kivitel 3 százalékkal 11,26 ezer tonnára nőtt az előző évihez képest. Az unió legjelentősebb meggykonzerv exportőre a harmadik országok felé Lengyelország és Magyarország. Ennél a terméknél a fő exportpiacok az Egyesült Államok és Oroszország 2,03 ezer, illetve 1,8 ezer tonna kivitt mennyiséggel.

(Napi.hu, 2019. július 17.)

 

Most meg az alma lesz piszok drága

Irtózatosan megdrágul a magyarok és a lengyelek kedvenc gyümölcse.

Európa legnagyobb almatermelője Lengyelország, ám az orosz importtilalom és a kedvezőtlen időjárás átgázolt az ország almatermelőin, írja a Napi.hu.

Elszállhat az alma ára 2019-ben Lengyelországban, mert a tavalyi természeti katasztrófák megviselték a fákat, amelyek rosszul teremnek - írta a Rzeczpospolita. Ehhez jött még a 2019-es fagy, amely meggyengítette a virágokat és megkárosította a gyümölcsöket. Vannak olyan területei az országnak, ahol egyáltalán nem is termett alma, de szilva és cseresznye sem.

Ezeken a helyeken alig lesz szüret, és nagy a valószínűsége, hogy ősszel csillagászatiak lesznek a gyümölcsárak. A termelőknek a gyenge kínálat ellenére kivételesen alacsony árakat ígértek a felvásárlók, volt, ahol csak hat groszít egy kiló almáért. Ugyanakkor májusban áprilishoz képest 18 százalékkal volt magasabb a nagykereskedelmi ár.

Az EU-ban Lengyelországban vannak a legnagyobb területű ültetvények. Mielőtt Moszkva a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozás követő EU/USA-orosz szankcióváltás részeként betiltotta a lengyel alma importját is, Lengyelországnak 143 ezer hektár ültetvénye volt. Ennek a hatalmas piacnak az elvesztése nyomán sok szakértő arra számított, hogy zsugorodni fog a termőterület. Pont fordítva történt: 20 ezer hektárral bővültek az ültetvények.

Lehet, hogy a gyümölcsfák rossz állapota miatt kerülik el a tulajdonosok a biztosítást, de ez tovább gyengíti őket. A fő probléma azonban a közvetítőkereskedelem a felvásárlásban. A piacot három nagy cég uralja, amelyeket szinte lehetetlen megkerülni. A gyümölcsárakat gyakran csak akkor ismerik meg a termelők, amikor felvásárlók jönnek a gyümölcsért, és már nem lehet alkudni.

(Napi.hu, 2019. július 15.)

 

Görögdinnye: indul nagyban

Július közepe: van hazai, friss görögdinnye.

Július közepétől az egész országban elérhető a hazai, minőségi, friss görögdinnye – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete és a NAK dinnye munkacsoportja bízik abban, hogy az áruházláncok szakítanak a korábbi évek káros gyakorlatával, és nem drasztikus akciózással indítják a magyar dinnye piacra vitelét.

A dinnyeszezon kezdete meghatározó a piac számára, jelentősen befolyásolja a későbbi árakat és értékesítési lehetőségeket. Ezért is a frissen megjelenő magyar dinnye esetleges pillanatnyi marketingeszközként, vevőcsalogatóként való használata negatívan befolyásolja az egész szezont. 2019-ben várhatóan 200 ezer tonnánál több görögdinnye terem, jelentősen meghaladva a tavalyi 158 ezer tonnát; jó minőségű termés várható. Az elmúlt években – a NAK és partnerszervezetek promóciós tevékenységének is köszönhetően – nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13-15 kilogramm/fő körül mozog az éves fogyasztás; míg 10 éve ez az érték 8-9 kilogramm körül alakult.

A hazai dinnyetermelés szükségszerű és előremutató reformja keretében jelentős időbeni és technológiai átrendeződés is zajlik. A termelők az egész országban több szakaszban ültetik és szedik a dinnyét, ezzel tompítva a dömpinget, illetve időben „kitolva” a szezont. A magyar dinnyetermesztők igazodtak a vevői igényekhez és a klimatikus változásokhoz: még szeptember közepén is lesz friss dinnye a piacon, illetve például magszegény és mini dinnyék színesítik a kínálatot. Az elmúlt években egyre inkább elterjedt a magszegény dinnye is, amire kereslet is mutatkozik, illetve a Nyugat-Európában már népszerűvé vált mini dinnyékkel is próbálkoznak a termelők. Technológiailag előrelépés, hogy nőtt az oltott, biztosabb eredményt hozó dinnye aránya, illetve újdonságként már mintegy 100 hektáron mobil fóliasátras termesztéssel is kísérleteznek termelők.

A Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete és a NAK dinnye munkacsoportja bízik abban, hogy az áruházláncok szakítanak a korábbi évek káros gyakorlatával, és nem drasztikus akciózással indítják a magyar dinnye piacra vitelét.

Magyarországnak Európában a negyedik legnagyobb a görögdinnye-termőterülete, 4.800 hektár. A terület az elmúlt 15-20 évben csökkenő tendenciát mutatott, de az utóbbi 3-4 évben sikerült 5 ezer hektár körül stabilizálni. Így 2019-ben a görögdinnye termőterülete – a 2017-es és 2018-as évivel közel azonos – mintegy 4.800 hektár. Jelentős változás az utóbbi években, hogy immáron nem Békés megyében (1.500 hektár), hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (.000 hektár) van a legtöbb termőterület. Általánosságban elmondható, hogy a hazai görögdinnye 40 százaléka jut exportra, jelentős felvevőpiacok a környező országok, valamint Németország és a Baltikum.

(nak.hu, 2019. július 12.)

 

Lesz barack bőven

Jó lesz a 2019-es kajszitermés.

Országszerte folyik a kajszibarack betakarítása, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint 2019-ben jó termésre számítanak a termesztők a korábbi nagyon rossz év után, írja a Világgazdaság.

A kamara tájékoztatása szerint nagyon sok és jó minőségű sárgabarack várható. Az országban a termőterület az utóbbi években enyhén, de folyamatosan nő, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében.

Jelenleg mintegy 5.777 hektáron folyik a termesztés, amiről az előzetes termésbecslés alapján az idén körülbelül 32 ezer tonna gyümölcsöt szedhetnek le. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol csaknem 1.500 hektár ültetvény található. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.

A NAK közleménye szerint az elmúlt években átlagosan 24 ezer tonnányi volt az éves termésmennyiség, tavaly viszont ennél jóval rosszabb, kevesebb, mint 10 ezer tonna.

A termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon.

Az országon belüli fogyasztás növekedése mellett a magyar kajszi egyre keresettebb külföldön is, évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli volt a kivitel friss kajsziból, zömmel Ausztriába és Németországba – közölte a NAK.

A kamara közleményében kiemelte, hogy fontos lenne a magyarországi viszonyok közé való, hazai előállítású új fajták bevezetése, reagálva az éghajlatváltozásra és a csökkenő növényvédőszer-kínálatra. Szükség lenne a kajszibarack esetében is a betegségrezisztens, toleráns fajták nagyobb arányú használata. A NAK alapvetően fontosnak látja az egészséges szaporítóanyagok előállítását biztosító fejlesztéseket és egy jól működő szaporítóanyag-ellenőrzési rendszert.

(Világgazdaság, 2019. június 28.)

 

Lesz dinnyefronton nyomulás

Késve jön a magyar dinnye, egyelőre még drága is.

Amikor ültették, hideg és nedves volt az idő, ezért egy-két héttel eltolódhat a dinnyeszezon a szokásoshoz képest, írja a Napi.hu a Magyar Nemzet nyomán. A mostani, az embernek kellemetlen és száraz meleg viszont segíti az érést, ami miatt akár rövidülhet a késés. Megdőlt egy dinnyetabu is: elfelejtheti a Lőrinc-napot!

Bár már megjelent a piacokon a magyar dinnye, még csak kis mennyiségben. Ez az árakon is látszik: a Nagybani Piac árindexe alapján minimum 220, maximum 270 forintba kerül a görögdinnye kilója.

"Június utolsó, illetve július első napjaitól jelenhet meg nagy mennyiségben a magyar dinnye, az időpont az átlagos szezonkezdethez képest egy-két hetes csúszást jelent. Ennek oka, hogy az ültetés után a szokásosnál hűvösebb volt" - magyarázta az okokat Ledó Ferenc, a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke. Ő egyébként úgy látja, hogy a kánikula felgyorsíthatja az érést.

A termelők helyzete nem egyszerű: a nedves idő miatt sok a gyom, amit csak kézzel lehet eltávolítani a földekről. Ezt viszont most nagy melegben, a tűzőnapon kell elvégezni. A májusi sok csapadék pedig a gombásodásnak kedvezett, ami miatt a növényvédőszereket kell bevetni. De összességében biztatók az idei dinnyeszezonra vonatkozó kilátások.

Ledó elmondta, hogy a cél arra rábírni a termesztőket, hogy az ültetés időszakát húzzák szét, így kiegyenlítve a termés időbeni eloszlását. Ugyanis július 15-ig jellemzően a spanyol és a görög dinnyék uralják a piacot. Eddig az időpontig a hazai termés a belső piacot kell hogy ellássa, utána viszont a magyar dinnye az exportpiacokon is feltűnik.

Nem lesz túlkínálat az idén görögdinnyéből: nemcsak a már említett időjárási problémák miatt, hanem részben azért is, mert a termőterület némileg csökkent. Míg tavaly 4.300 hektár körül alakult, addig az idén négyezer hektáron termesztik a szezonális növényt.

Viszont a klímaváltozás megdöntötte a dinnyefogyasztás nagy tabuját is: míg korábban Lőrinc-nap után már csapadékos volt az idő, a dinnye sem volt finom. Most viszont a meleg miatt még bőven terem jó minőségű gyümölcs. Akár még szeptemberben is kitarthat a hazai dinnye szezonja.

(Napi.hu, 2019. június 15.)

 

Falja mindenki a szamócát

Európa rákapott a szamócára.

Hazánkban és Európában is évről évre nő a kereslet a szamóca iránt, írja a Magyar Nemzet. A szezonális gyümölcsből a hazai termés a kereslet nagyjából felét elégíti ki, Magyarországon az elmúlt években 700-800 hektárról öt-hat ezer tonnát takarítottak be a gyümölcsből – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből.

Az országban megtermelt földieper kilencven százalékát belföldön fogyasztjuk. Magyarország külkereskedelmi egyenlege negatív szamócából: jelentős az import, a magyar termés körülbelül felét teszi ki, amelynek csaknem fele Spanyolországból érkezik az országba. A spanyol import már a szezon előtt megjelenik, jellemzően április végén, májusban. A magyarországi szamócatermésnek csak kis hányadát szállítják külpiacokra, jellemzően Ausztriá­ba. 2019-ben a tavaszi fagyok ugyan nem károsították számottevően a szamócát, ám a májusi hűvös, esős idő lassította a gyümölcsök érését, emellett a gombás betegségek is megjelentek, ami terméskiesést okozhatott.

Az AKI kitekintése szerint világszerte a legnagyobb mennyiségben termesztett bogyós gyümölcs a szamóca. A termése az elmúlt tíz évben 57 százalékkal nőtt, és elérte a 9,2 millió tonnát. A magyarországi termés a nyomába sem ér a világ legnagyobb szamócatermesztőjének, Spanyolországnak, amely 122,3 ezer tonnát exportál az európai uniós piacokra. Ez a mennyiség 23 százalékkal volt nagyobb az első negyedévben 2018 azonos időszakához viszonyítva.

Franciaországban a szamócafogyasztás növekedése miatt a termelők visszavonulnak az exportpiacokról, és inkább a belföldi piacokat látják el a gyümölccsel. A francia agrárminisztérium jelentése szerint 3344 hektáron az előző évihez képest 15 százalékkal több, azaz 59,5 ezer tonna szamóca teremhet 2019-ben. Németországban az alma után a második legjelentősebb gyümölcsféle a szamóca, amelynek termőterülete tovább nőtt az idén.

Az uniónak ugyanakkor importra is szüksége van: évente átlagosan 35 ezer tonna szamócát hoznak be a harmadik országokból. A legnagyobb mennyiségben Marokkóból érkezik földieper, továbbá – lényegesen kisebb mennyiségben – megjelenik az Egyiptomból, a Törökországból és az Egyesült Államokból származó termés is.

(Magyar Nemzet, 2019. június 13.)

 

Barack az most lesz

Az átlagosnál jobb kajszibarack- és közepes őszibaracktermés várható.

2019-ben az átlagosan 25 ezer tonnás kajszibarack termésnél valamivel többre, míg az őszibaracknál a fagyok miatt közepes, 30-35 ezer tonnás termésre számít a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, írja az Origo.

Apáti Ferenc azt mondta, hogy 2018-ban a rekord gyenge termés miatt mindkét barack ára magas volt, így azok idén jelentősebben csökkenhetnek. Ugyanakkor a magyar barackár szempontjából még kérdéses, hogy az olasz importból fog-e az országra "zúdulni" kajszi- és őszibarack, mivel az lenyomhatja az árakat, még akkor is, ha nem lesz túl sok a belföldi termesztésből.

A kajszibarack szezonja június közepén-végén indul, és július a főszezon, míg az őszibaracké július közepén kezdődik, és szeptember közepéig tart.

Beszélt arról is, hogy az aszály mérsékelten sújtotta a baracktermést, a tavaszi fagyok ugyan a kajsziba is "belecsíptek", az őszibarackban viszont komolyabb károkat okozott. Emellett a hűvös, csapadékos időjáráskor terjedő gombafertőzésektől eddig még sikeresen megóvták az állományt. Az alelnök közölte azt is, hogy a kajszibaracktermés évjárattól függően a 10 és 40 ezer tonna között, míg az őszibaracké 15 és 60 ezer között ingadozik. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően 12-14 milliárd forint van, amelyben a két fajta fele-fele arányt képvisel.

A legjelentősebb kajszibarack-termőtáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül 1.700 hektár kajszibarack-ültetvény található, amelynek mintegy harmadán a 'Gönci Magyar kajszi' fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek találhatók Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyékben, összesen körülbelül 900 hektár, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon 700-800 hektár. Őszibarackot 3.000 hektáron termesztenek az országban, ezer hektáron Szeged-Szatymaz környékén, a kétezer hektár pedig elszórtan Pest, Somogy és Bács-Kiskun megyében található.

(Origo, 2019. június 3.)

 

A sok eső elmosta a cseresznyét is

Kevesebb cseresznye terem 2019-ben, ezért drágább is lesz.

A sok eső miatt jelentősen kevesebb, ezért drágább is lehet 2019-ben a cseresznye - közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, írja az MTI nyomán az Origo.

Apáti Ferenc kifejtette, akár 10 ezer tonna alá is csökkenhet 2019-ben a cseresznyetermés az átlagos, éves 12-15 ezer tonnához képest, így annak fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet. Elsősorban a korai fajtáknál gyenge a termés, és a szélsőséges időjárás és egyéb tényezők miatt akár további terméskieséssel is számolni kell.

A gyenge termést több tényező okozza, köztük az, hogy a 2018-as nagy termést követően fajtától és régiótól függően csak közepes virágzást jeleztek előre, és az időjárási körülmények sem kedveztek a terméskötődésnek. Száraz volt az idő virágzáskor, amelyekbe a márciusi és áprilisi éjszakai fagyok "belecsíptek", a májusi csapadékos, napfényszegény és hűvös időjárás pedig gyümölcshulláshoz vezetett. Az esőtől hajlamos repedni a gyümölcs, ezt pedig kórokozók támadják meg, amely rothadáshoz vezet - jegyezte meg.

Már ideje van

A cseresznye-szezon a Rita fajtával május közepén indult, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása május végén kezdődik.

A cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról jelentősen nőtt, jelenleg Magyarországon mintegy 3.000 hektár. A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.

Az alelnök közölte azt is, hogy az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott, az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3-4 milliárd forint között van. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból a termőterület, a termésmennyiség és a termelési érték vonatkozásában egyaránt.

A termés 80-90 százalékát általában belföldön értékesítik, a többi a külföldi piacokra - döntően a szomszédos országokba - kerül, az importált cseresznye mennyisége nem jelentős és drágább is - tette hozzá.

(Origo, 2019. május 31.)

 

Nem kell annyi alma

Drasztikus lépésekre készül a V4-ek almaágazata.

Akár ültetvényfelszámolással is megakadályoznák az almatúltermelést a visegrádi országok agrárkamarái, a folyamatot a kivágott ültetvények pihentetett területeinek rekultivációs támogatásával ösztönöznék – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A javaslat azt követően alakult ki, hogy Budapesten tanácskozott a visegrádi országok agrárkamaráinak almamunkacsoportja, írja a Magyar Nemzet.

A tanácskozáson magyar részről elhangzott, hogy a piaci helyzet javítása érdekében nemcsak Magyarországon, hanem valamennyi V4-országban termelői érdekeltségű feldolgozókat lenne érdemes létrehozni. Szintén magyar javaslat volt egy árképlet bevezetése, amely meghatározná azt a minimális önköltségi árat, amely alatt az almát nem lehetne kereskedelmi forgalomba hozni. A belső fogyasztás élénkítése érdekében pedig a visegrádi országok akár közös fogyasztásösztönző programokat is indíthatnának.

A szakértők egyetértettek abban is, hogy jogszabályrendszer segítségével szükséges lenne megakadályozni a jelentős mennyiségű ukrán alma uniós piacra való beszállítását is. A munkacsoport döntése értelmében az elképzeléseket a V4-államok agrárkamaráinak következő, júniusi, pozsonyi tanácskozásán is napirendre veszik, és közös kommünikében hívják fel az európai döntéshozók figyelmét a problémára.

A szakértők egyetértettek abban, hogy étkezési almából is túltermelés volt 2018-ban, és a betárolt készleteket várhatóan az idei szezon kezdetéig sem tudják teljes mértékben értékesíteni. Európa meghatározó almatermelője Lengyelország, amely a 2019-es szezont akár 100 ezer tonna étkezésialma-készlettel indíthatja, pedig a kiváló minőségű betárolt étkezési alma jelentős része ott is a feldolgozókba került. A túltermelés miatt az ipari alma felé tolódik el a piac, ahol nincs akkora lehetőség a megfelelő árképzésre, és az meghatározza az étkezésialma-piac árszintjét is.

Lengyel javaslat szerint a túltermelés jövőbeli megakadályozására önkorlátozásra lenne szükség: kiegyensúlyozott piaci viszonyok elérése érdekében jelentősen csökkenteni kellene a lengyelországi almatermelést.

(Magyar Nemzet, 2019. május 28.)

 

Sok és rossz minőségű az alma

Léüzemekben végzi az étkezési alma.

Olyan mértékben szenvedtek minőségromlást az ősszel étkezési almaként a hűtőházakba tárolt gyümölcsök, hogy – kármentés gyanánt – Magyarországon is újraindultak a léüzemek, de az árak az őszihez hasonlóan a mélyben vannak, írja a Világgazdaság.

Az európaihoz hasonló helyzet van az almapiacon Magyarországon is, a szokásosnál több alma van még a hűtőtárolókban – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Ebből adataik szerint néhány tízezer tonnának nem látszik a piaca – néhány napja Rácz Imre, az agrárkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke százezer tonna eladatlan almáról beszélt. Nehezíti a helyzetet, hogy az egész európai piac telített almával, így a megszokott belföldi értékesítési csatornákon kívül más levezetési lehetőség nincs – mondta Apáti Ferenc.

Az alma iránt közepes a kereslet, ráadásul a tételek mintegy háromnegyede csak akciókban, relatíve alacsony árakon értékesíthető az áruházláncoknak.

Azok a termelők pedig, akik nem rendelkeznek áruházlánci beszállítási lehetőséggel, a közvetítő kereskedelem irányába próbálják eladni az almát, de csak meglehetősen alacsony – Apáti Ferenc megfogalmazása szerint az értékesítési hajlandóság alsó határáig lenyomott –, kilogrammonként nettó 40-60 forintos áron tudják értékesíteni. Súlyosbító tényező, hogy az átlagosnál nagyobbak a tárolási veszteségek. Az ősszel betárolt étkezési alma 10-30 százalék veszteséggel tárolható ki, olyan mértékű a romlás, a héj- és a húsbarnulás.

(Világgazdaság, 2019. március 20.)

 

Bajban az alma

Nem ehető az étkezési alma, mehet léalmának. Olcsóbban persze. Most derült ki.

A megszokottnál jóval gyengébb az eredetileg étkezésiként betárolt alma minősége, ezért csak ipari célra értékesíthető. A léüzemek azonban már leálltak, de az ígért újraindulás esetén is csak nyomott áron veszik majd át a gyümölcsöt.

Európában óriási a túlkínálat almából, a megszokott 11,5-12 millió tonna helyett 14 millió tonna körüli a termés, ami már a szüret idején feszültségeket okozott, az almatermelők az alacsony átvételi árak miatt tüntettek is – vázolta az alaphelyzetet a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Mint emlékezetes, a léüzemek kilogrammonként nettó 13 forintos árajánlattal indították a szezont, a termelők 25 forintot követeltek, végül 20 forintos áron kezdték meg a beszállítást.

Az átlagtermés Magyarországon 550-600 ezer tonna körül alakul, de 2018-ban még a nyár végi becslések is 700-750 ezer tonnáról szóltak, Ledó Ferenc pedig nemrég 850 ezer tonnáról beszélt lapunknak. Ez az európai többletterméssel együtt – annak ellenére, hogy a gyümölcs egy része a fákról lehullva egyszerűen megrohadt – akkora feszültséget okozott a hazai piacon, amit a jelenlegi szerkezetben képtelenség kezelni – állítják a szakemberek.

A hazai termésre ugyanis általában igaz, hogy a minősége európai viszonylatban gyatra, a kétharmadát csak ipari almaként lehet felhasználni, miközben Európában ez az arány inkább fordított. A 2018-as termés esetében pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet, a FruitVeB adatai szerint a 850 ezer tonnából csupán 200-230 ezer tonnányi az étkezési minőségű.

A gondot most az okozza, hogy a hűtőházak kitárolásakor kiderült, az étkezési almaként eltett gyümölcs jelentős része nem éri el ezt a minőségi kategóriát, és csak ipari almaként lehet hasznosítani.

Ráadásul a megfelelő minőségű étkezési almára is jóval mérsékeltebb a kereslet, mint egy normál évben – még 30–50 százalékkal alacsonyabb áron is. Ezért az étkezési almát – minőségtől függően – kilogrammonként csupán 65–90 forintért tudják eladni, ez az ár egy éve 130–150 forint volt.

Ez már önmagában is érzékenyen érinti az étkezési almát termelőket, de a minőségromlás miatt további veszteségeket kell elkönyvelniük, mert a léalmáért még az étkezési minőség nyomott árához képest is keveset kapnak. A magyarországi léüzemek már leálltak, de a piacon arról beszélnek, hogy valószínűsíthető a februári újraindulásuk. Lengyelországban a magyarországiakhoz hasonló tulajdonosi kör léüzemei már működnek, és Ledó Ferenc információi szerint ott 6 eurócentért veszik át a léalmának átminősített gyümölcsöt.

(Világgazdaság, 2019. január 18.)

 

Szeretjük a szilvát

Frissen, lekvárként, befőzve, vagy pálinkaként. És jól megy exportra is. Csak éppen sokkal kevesebb terem nálunk, mint régen.

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, de a hazai gyümölcsültetvények nagy része elöregedett, csak kevesen tudnak minőséget termelni. Szerkezet- és szemléletváltásra lenne szükség, írja a Napi.hu.

Évente átlagosan 1,3 kilogramm szilvát fogyasztanak a magyarok: a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is népszerű. A minőségi magyar friss szilva és szilvapüré külföldön is keresett, olvasható a Nemzeti Agrárkamara weboldalán.

Hazánkban évente 45-70 ezer tonna szilva termett az elmúlt években, ez az 1990-es 150 ezer tonnás mennyiség fele-harmada. Jelenleg 6.400 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, emellett a szilva kedvelt házikerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1.530 hektár), Bács-Kiskun (1.513 hektár) és Pest (1.067 hektár) megye. Nagyobb termőterületek találhatók még Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

A világ éves szilvatermése 12 millió tonna, ennek az európai termelés körülbelül a 10-15 százalékát adja. Mindent összevetve, a szilva közel fele Kínában terem. Érdekesség, hogy a második helyen Szerbia áll, 700 ezer tonnás termelésük nagy részéből slivovica, a szerb nemzeti gyümölcspárlat készül - írta a NAK.

Szeretjük

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra - jellemzően szezonon kívül - importált friss szilva mértéke elhanyagolható ehhez képest, 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Hasonlóan pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportálunk.

Piaci szereplők szerint sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura külföldön is, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A szilva méltatlanul a hazai gyümölcstermelés "mostohagyereke", hiszen volumenét tekintve az alma és a meggy után dobogós helyen áll.

Kongathatjuk

A magyarországi szilvaültetvények nagy része azonban elöregedett, sok helyütt nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány - a piaci követelményeknek megfelelő kiváló minőségű áru előállítására kevesek képesek. Ez egyben magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozású.

A fajták közt hagyományosan a Cacanska lepotica és a Stanley az uralkodó. Sokszor okoz zavart, amikor az egyszerre megérett gyümölcs hirtelen nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Pedig különböző fajták sokasága áll a termelők rendelkezésére, melyekkel kibővíthető, elnyújtható a szezon, számos különleges színű vagy alakú gyümölcsöt nevelő fajta is létezik, ezekkel a piac különleges igényű szegmensei is kiszolgálhatóak - hívja fel a figyelmet az agrárkamara.

A fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, az ipari célú ültetvények esetében is szemléletváltásra, megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek - olvasható a NAK honlapján.

(Napi.hu, 2018. október 14.)

 

Lesz alma bőven

Több lesz az alma, kérdés, mennyi lesz az ára.

2018-ban a tízéves átlagnál mintegy 25 százalékkal magasabb, 730 ezer tonna almatermés várható, ennek 25-30 százaléka étkezési, 70-75 százaléka ipari alma – mondta Nagy István agrárminiszter az őszi almafogyasztást ösztönző kampány nyitó sajtótájékoztatóján, szeptember 17-én, írja a Világgazdaság.

Az agrárminiszter elmondta, kiemelten fontos, hogy a magyar almatermesztés jobban igazodjék a piac igényeihez, ezzel növelve a versenyképességét és az ehhez hozzájáruló termesztéstechnológia színvonalát, így támogatva a gyümölcsfogyasztás ösztönzését.

Hozzátette, a kormányzat célja az egészségtudatos életmód elősegítése, amelynek egyik fontos eleme a magyar zöldség és gyümölcs fogyasztásának ösztönzése, már egészen kisgyermekkortól.

Ezért is támogatják kiemelten az iskolagyümölcs-programot, amelynek legnépszerűbb terméke az alma.

A kampányt az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Terméktanács együttműködésével szervezték.

(Világgazdaság, 2018. szeptember 17.)

 

Most már majdnem mindenki 20 forintot ad a léalmáért

Áttörést értek el a gazdák, 20 forintos kilónkénti áron veszi a léalmát a legnagyobb felvásárló is.

Megállapodott a legnagyobb cég a gazdákkal, így csütörtöktől már az Austria Juice vásárosnaményi üzemébe is 20 forintos kilónkénti áron szállíthatják a léalmát a termelők, és a Rauch Kft. is ennyiért veszi át az ipari almát - írja a Népszava a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (MAGOSZ) közleménye nyomán.

Bejelentésük szerint a a hagyományos léalma kilogrammjáért 20, a rezisztens fajta után pedig 22 forintot fizet a az Austria Juice. Mint a MAGOSZ írta, a gazdákkal már csak a mátészalkai ESZAT Kft. dacol, üzemük előtt ezért várhatóan tovább folytatódik termelők demonstrációja  

Mint a Népszava megtudta, az almatermelők korábban sikeresen megbirkóztak a Döhler Vaja Kft. feldolgozóüzemmel is, ami szintén 20 forintos kilóáron vásárolja a léalmát. A gazdák jobban örültek volna a 25-30 forintos árnak, aminél már érezhető nyereség maradna a termelőnél és még a feldolgozónál is. A problémát azonban éppen a várakozást meghaladó termelési mennyiség jelenthette: tavaly – amikor összesen annyi alma termett, amennyi idén csak a léalma mennyisége, nagyjából 550-600 ezer tonna – a feldolgozók 55 forintot is megadtak egy kilóért. Idén viszont 700-730 ezer tonna alma termett, s ennek mintegy 70 százaléka a léalma, ami lenyomta a felvásárlói árakat is.

(Népszava, 2018. augusztus 29.)

 

20 forintért már adják a gazdák a léalmát

A vajai Döhler Vaja Kft-nek. A többi feldolgozóval még nincs megállapodás.

Elkezdődött az ipari alma beszállítása a vajai Döhler Vaja Kft. feldolgozóüzemébe, miután az almatermesztők megállapodtak a társasággal a léalma kilónkénti 20 forintos felvásárlási áráról, írja az Index. A többi feldolgozóval azonban még nincs egyezség, ezeken a helyszíneken folytatódnak a gazdademonstrációk - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakmai titkára az MTI érdeklődésére kedden.

Cseh Tibor András tájékoztatása szerint a Döhler kedden kilogrammonként húsz forintot kínált a szabolcsi almatermesztőknek, ami jóval magasabb ár, mint a vásárosnaményi Austria Juice által korábban tett, irányadó 13 forintos ajánlat.

A 12 százalékos kompenzációs felárral együtt bruttó 22 forintot ad a vajai üzem a léalmáért. A többi léüzemmel továbbra sincs megállapodás, velük szemben folytatódnak a demonstrációk. A tüntetések miatt - a Döhler kivételével - az összes feldolgozó áll, vagyis az Austria Juice Kft. vásárosnaményi és anarcsi, a Rauch Hungária Kft. nyírmadai és az Eszat Első Szatmári Almafeldolgozó Kft. mátészalkai üzemébe sem szállítanak ipari almát a gazdák.

A Magosz elnöke szerint tönkremennek a termelők, ha ez így marad.

Ezek előtt az üzemek előtt továbbra is demonstrálnak a gazdák, akik közül hétfőn már több ezren tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak ellen - jegyezte meg Cseh Tibor András, hozzátéve, a tárgyalások folytatódnak a gazdák és a feldolgozó képviselői között.

A szabolcsi almatermelők azután kezdtek félpályás útlezárásokba és demonstrációkba, hogy az osztrák tulajdonú Austria Juice Kft. augusztus elején kilogrammonként 13 forintra hirdette meg az ipari alma átvételi árát. A gazdák szerint ez az ár rendkívül alacsony, a tüntetésekkel azt szeretnék elérni, hogy a feldolgozók legalább 25 forintra emeljék fel a léalma árát.

(Index, 2018. augusztus 28.)

 

Alma a fa alatt

Fillérekért nem éri meg eladni az almát, de brutális a kínálat a világpiacon és elavult a magyar termelési technológia.

Kína és az USA után Lengyelország a világ harmadik legnagyobb almatermelője, idén pedig különösen nagy termést szüretelnek. Elég baj ez nekünk. Az elmúlt 14 évben minden lehetőséget elpuskáztunk az ültetvények és a feldolgozóipar korszerűsítésére, és ennek most isszuk az (alma) levét, írja az agrárszektor.hu.

A traktorvásárlás támogatása egyszerű, gyors pénzkiszórást tesz lehetővé, az érdekelt gépforgalmazók is üdvözlik az ilyen jellegű pályázatokat. Könnyű pénzt jelent az ültetvények agrár-környezetgazdálkodásba vonása is: egy kicsit okszerűbb vegyszerhasználattal és több madárodúval megoldható, hogy több százezer forint extratámogatásban részesüljön a gazda - ugyanazon a korszerűtlen almaültetvényen.

Termelők, gépkereskedők és szakpolitikusok együtt tehetnek róla, hogy a 2004-es csatlakozásunk óta nem az ágazatok vertikális fejlesztésébe, a feldolgozóiparba folyt a pénz, hanem a legegyszerűbb megoldást választottuk: a pénzt arra használtuk, hogy konzerváljuk az elavult technológiát.

Ezért nem került sor kellő mértékben az ültetvények felújítására és az öntözés fejlesztésére sem. Mostanra pedig elkéstünk vele. A lengyelek az elmúlt hat évben nagyot léptek előre, de tulajdonképpen a csatlakozás óta a termelésszervezés és a feldolgozás terén a legaktívabbak. Viszonylag kis üzemméretekkel is elérték, hogy a gazdák a biztos felvevőpiacra és saját hűtőkapacitásaikra támaszkodva bátran termelnek. Mindezt úgy, hogy a munkaerő-elvándorlás ott már évtizedek óta erős, így Ukrajnából kénytelenek dolgozókat toborozni.

A FAO 2016-os adatai alapján Kína évi 44 millió tonna almával verhetetlen top-termelőnek számít a világon. A termésből 1-1,3 tonna az exportpiacokra is jut, ezzel maguk mögé utasították a korábban piacvezető USA-t. Az Egyesült Államok mindössze 4,6 millió tonnás össztermelésre képes, de 2016-ig több almát tudott megmozgatni a világpiacon, mint kereskedelmi vetélytársa. A harmadik legnagyobb termelő pedig Lengyelország, 2016-ban 3,6 millió tonnás termést tudott felmutatni, amivel Európa legnagyobb előállítójának számít. Idén pedig valóságos almaözönnel néznek szembe: 4,5 millió tonnás termés várható. A belső piacon mindössze 6-800 ezer tonna alma fogy el, további 2,8 millió tonnát pedig feldolgoznak.

Ez a mennyiség bőven felülmúlja a belső piac igényeit, így idén elvileg 2 millió tonna almának megfelelő mennyiséget kellene elhelyezniük az európai piacon.

Nagy lesz a  tülekedés, mivel ennek a gyümölcsnek most jó éve volt. Magyarországon is 25 százalékkal több termést várunk a tavalyinál. Feldolgozóiparunk pedig szinte nincs, legalábbis nagyítóval kell nézni az olyan óriási szereplők mellett, mint az Austria Juice.

Almatermelés és -export (Forrás: FAO és The World Factbook)

Az osztrák Austria Juice 15 telephellyel rendelkezik világviszonylatban, ebből 5-5 található Lengyelországban és Magyarországon, de még Kínában is van egy gyára Hszian tartományban. A részben a kaposvári cukorgyárat is birtokló Agrana tulajdonában álló cég egyszerűen úgy gondolkodik, ahogy a tőke megkívánja: ha sok az alma, akkor nem kínál érte többet, mint amennyiért leszedni hajlandóak a termelők. Mivel a túlkínálat hatására a tavaly drága alapanyagból gyártott sűrítmények ára is lezuhant, most a raktárkészletek áron aluli kisöprését is a termelőkön akarja elporolni. Egyszerűen ez látszik rentábilis megoldásnak. 

A lengyeleknél ugyanez az osztrák cég ugyanennyi telephellyel van jelen, mint nálunk, de az ottani termelők a korszerű hűtőházaknak köszönhetően könnyebben taktikázhatnak. Költségeiket csökkenti, hogy éghajlati okokból az öntözésre is kevésbé szorulnak rá, mint mi, ám a munkaerőhiány már ott is feszíti a gazdálkodást: az ukrán dolgozók nyugatabbra vándorolnak. A legnagyobb probléma számukra az, hogy a megszaladt termeléssel nem tart lépést a piac. Kis túlzással Ázsiát Kína, Amerikát pedig az USA látja el almával (bár az idei kínai termés gyenge). Oroszországba az embargó miatt nem indulhat európai almaszállítmány. Marad az öreg kontinens szűk piaca, ahol az olaszokkal és a franciákkal is meg kell ütközni a vásárlókért.

Egy termelői tulajdonú, hazai feldolgozónak annyi lenne az előnye, hogy nonprofit módon el tudna számolni a gazdákkal, így egy ilyen helyzetben magasabb árat tudna adni, mint a profitra dolgozó. A piaci helyzetből kiindulva ma ez sem jelentene többet 20 forintos léalmaárnál. Hiszen bármennyire is nonprofit egy cég, attól még veszteséges nem lehet. És mivel ugyanazon a sűrítménypiacon versenyez, mint a többi, a mérethatékonysági kérdéseket sem tudjuk megkerülni. Egy százszoros méretű piaci szereplővel szemben nem sok esélyünk marad" - vallja meg őszintén dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke. Persze 20 forint egészen más, mint 13, de tény, hogy ez is messze esik a termelők körében remélt 25 forintos kilónkénti ártólAmikor azonban a lét a tét, igenis számít, hogy nullszaldóval vagy veszteséggel zárjuk-e a szezont. A szakigazgatásnak minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia, ha ezt a fuldokló ágazatot meg akarja menteni. Magyarország adottságai - öntözéssel együtt - megfelelőek lennének a zöldség-gyümölcs termelés számára. Itt volnának földrajzi előnyeink, szemben a szántóföldi növénytermesztéssel, ahol Ukrajna előbb-utóbb földbe döngöl minket.

(Agrárszektor.hu)

 

Alma: 13 forintért

Önköltségi áron alul nem adják a szabolcsi gazdák: 13 forintot ajánlott a felvásárló Austria Juice.

Továbbra sincs megállapodás a termelők és a felvásárlók között a léalma felvásárlási árának emeléséről, ezért a szabolcsi gazdák újabb feldolgozóüzemnél tartanak demonstrációt, és továbbra sem szállítanak gyümölcsöt az üzemekbe – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), írja a Magyar Idők az MTI nyomán.

Az érdekképviseleti szervezet közleményében ismertette: a szerdai egyeztetés is megállapodás nélkül zárult a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel.

A gazdák számára megalázóak és elfogadhatatlanok a legnagyobb magyarországi almaüzem feltételei, amelyet a többi feldolgozó ára is követ, ezért a termelők – a határozottabb fellépés mellett döntve – traktorokkal és félpályás útlezárással folytatják demonstrációjukat – közölte a Magosz. Hozzátette, a megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében.

A demonstrációt az Austria Juice anarcsi üzeme mellett a társaság vásárosnaményi telepe elé is kiterjesztik, ahol hivatalosan augusztus 21-én kezdődik a léalma átvétele. A Magosz hangsúlyozta, a gazdák egyhangú döntése az, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron senki nem szállít be almát a feldolgozónak.

A Kelet-Magyarország szerdai számában azt írta, Klaus Müller, az Austria Juice Kft. termelési igazgatója a gazdákkal történt keddi egyeztetésen ígéretet tett a termelőknek arra, hogy „augusztus 21-ig születik valamilyen megoldás” a léalma felvásárlási áráról.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár.

Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják.

Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól.

(Magyar Idők, 2018. augusztus 15.)

 

Körte az lesz bőven

Hamarabb érik a vilmoskörte.

Az előzetes adatok alapján 2018-ban a megszokottnál 15 százalékkal több, 38 ezer tonna lehet a körtetermés, a minőség jónak ígérkezik – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Világgazdaság tudósítása szerint.

A közleményben kiemelték, 2018-ban hamarabb érik a Vilmos körte, a szedését már megkezdték. A kamara adatai szerint kiugró évben Magyarországon a körte éves termésmennyisége elérheti akár a 40 ezer tonnát, az utóbbi évtizedben viszont a sok éves átlag alapján inkább 33 ezer tonna körüli volt a termés.

Magyarországon a területalapú támogatások igénylése alapján 2017-ben 2.342 hektár, 2018-ban pedig 2.269 hektár körteültetvény volt, ez csaknem 100 hektáros csökkenés – hívja fel a figyelmet az agrárkamara.

Az Európai Unióban Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát produkálják.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 8.)

 

Nagyon nyomott a kajszi piac

Európa-szerte hiánytermék lehet 2018-ban a kajszibarack.

A magyar termésmennyiség messze elmarad a megszokottól, ugyanakkor a legjelentősebb európai uniós termelőkörzetekben, így Olaszországban, Görögországban és Franciaországban is nagymértékű visszaeséssel számolnak a gazdák, írja a Magyar Idők.

Nemcsak itthon, az Európai Unió legnagyobb kajszitermelő országaiban is kevesebb termést takaríthatnak be az idén a gazdálkodók. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az EU tagországaiban átlagosan 65-72 ezer hektárról 700 ezer tonna körüli mennyiségű kajszi kerül le egy évben. A négy vezető kajszitermelő tagországban az idén várhatóan 18 százalékkal kevesebb, összesen 558 ezer tonnás termésmennyiség várható. Olaszországban 33 százalékkal 201,1 ezer tonnára csökkenhet a betakarított kajszi mennyisége.

Franciaországban a mezőgazdasági minisztérium júliusi jelentésében 135,6 ezer tonna termést prognosztizált 2018-ra, ami 15 százalékos csökkenést jelentene 2017-hez és 8 százalékos elmaradást az elmúlt öt év átlagához viszonyítva. Görögországban az idén 12 százalékos csökkenést, 79,8 ezer tonna kajszi betakarítását vetítették előre a szakértők. Ez a mennyiség ugyanakkor még így is jóval meghaladja az elmúlt öt évben mért átlagot.

A négy vezető kajszitermesztő tagország közül Spanyolország az egyetlen, ahol növekedést várnak: a kajszi termése 9 százalékkal 142,7 ezer tonnára emelkedhet ebben az évben, ami 38 százalékkal lenne több, mint az elmúlt évek átlaga.

A visszaesés mögött minden bizonnyal a március eleji kemény fagyok állnak, amelyek alaposan megtizedelték a termést. Itthon a legjelentősebb károk a nyugat-dunántúli és alföldi régió­ban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett kajszifajta-bemutatón elhangzottak szerint az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek az idén kevesebb mint a harmadát takaríthatják be a termelők, ami még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat.

A termőterület egyébként az utóbbi években enyhén, de folyamatosan emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírása szerint itthon összesen 5,4 ezer hektáron foglalkoznak kajszitermesztéssel a gazdálkodók.

A terméskiesés miatt az Európai Bizottság adatai szerint az árak is nagyot nőttek, egy kiló gyümölcsért 1,19 eurót fizettek a termelőknek júniusban. Az áremelkedés itthon is tetten érhető, az AKI pénzügyi információs rendszerében található adatok alapján a Budapesti Nagybani Piacon a július 23-i hét elején egy kiló kajsziért 550-650 forintot kértek a kereskedők. Egy évvel korábban az árak 400 és 550 forint között mozogtak.

(Magyar Idők, 2018. július 28.)

 

Nem fogy jól a 100 forintnál drágább görögdinnye?

Bűvös, vagy bűnös a 89 forintos július közepi dinnyeár? A július eleji szolid lökdösődést követően a második héten már 100 forint alatt kínálták a görögdinnyét a legnagyobb áruházak. Mintha nem fogyna olyan fergetegesen.   Nem csak a munkáskéz, hanem a kánikula is hiányzik.

Június közepe táján azzal számoltak a dinnyetermelők, hogy jót tett a csapadékos, meleg időjárás a magyar görögdinnyének, és Békés megyében a szokásosnál előbb is megkezdhették a betakarítást a termelők. A 2018-as szezon kiválónak ígérkezett. De ezzel együtt azért árnyaltabb kép is körvonalazódott, hiszen míg az agrárgazdasági kamara a korábbival közel azonos, 4.800 hektár termőterülettel számolt, addig a szakmai szervezet, a FruitVeb 4.600 hektárral. Ráadásul a korábban várt 192 ezer tonna termésmennyiség 5%-kal kisebbnek ígérkezett az egy évvel korábbinál.

Szeretjük a dinnyét, de nagyon, csak ne legyen drága?

A magyar görögdinnyét már június végétől szállítani kezdték a boltokba. 2018 júliusának első napjai azonban az egy évvel korábbihoz képest némileg alacsonyabb boltos árakkal indultak, többen is lejjebb indították a görögdinnye bolti árát. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy a termelők várakozásaival szemben a boltokban - megismerve a vásárlók dinnyevásárlási szándékait - már nem lehetett erősebb dinnyeszezonnal számolni.

Az elmúlt napokban pedig már megjelent a 89 forintos görögdinnye is, a Spar és a Penny ennyiért kínálja. Egy évvel korábban a Penny lépett 89 forintra a hasonló júliusi időszakban, így úgy tűnik, ez a bűvös nyári dinnyeár. De a Aldi és a Lidl is 100 forint alatt kínálja a görögdinnyét. Az Auchan és a Tesco dinnyeárai ugyan most még 100 forint felett mozognak, de a CBA Príma már meghirdette július 19-től a 99 forintos görögdinnye árát. A kisebb boltokban és a piacokon - régen is így volt - ugyanakkor nincs nagy dinnyeakciózás, az egyik budai piacon éppen 200 forint alatt volt a görögdinnye ára. 

A dinnyetermelők úgy számoltak a szezon előtt, hogy jó lenne, ha az áruházláncok 2018-ban nem vinnék le indokolatlanul alacsony szintre a magyar dinnye árát, a 2017-es akció ugyanis a termőterület csökkenését eredményezte, átgondolatlan kereskedelmi akció volt. Sőt, a szakember szerint a dinnyetermelés nagyon érzékeny ágazat, egy-egy átgondolatlan kereskedői lépés a teljes szezont képes elrontani, súlyos károkat okozva ezzel a gazdálkodóknak.

Nos, a termelőknek abban igazuk van, hogy a dinnyepiac rendkívül érzékeny. De nem csak a termelők, hanem - ezt is hozzá kellene tenni - a vásárlók oldaláról is. A júliusi kánikula eddig elmaradt, ami dinnyecsalogatóbb lehetne, ráadásul egy hónapig szinte minden boltos a foci vb-vel akciózott, így nem a görögdinnye vitte a prímet a reklámokban. (Tegyük hozzá, a foci vb-nek semmi köze nem volt a dinnyevásárlási kedv változásaihoz, csupán a boltos világ reklámcsapásaira utaltunk).

Az időjáráson túl persze felvetődhetnek más kérdések is. Érdekes felvetés volt a napokban, hogy kevés a munkáskéz a görögdinnye leszedéséhez: akkor viszont adódik a következő kérdés, vajon kevesebb jut belőle a boltokba? Vagy például mennyire szalad a magyar dinnyeexport, de hát majd a szezon lefutásával értékelnek a szakemberek, mint mindig. Egy azért valószínű: a kóstoltatás még jó darabig szerves része marad a dinnyereklámnak.

(blokkk.com, 2018. július 17.)

 

Szolid lökdösődés a dinnyepiacon

Ha nyár, akkor görögdinnye. 119 forinttal folytatódik júliusi a görögdinnye piac, ami kisebb ár több áruháznál, mint az egy évvel korábbi. Még úgy is, hogy a gyenge forint mellett nem nagyon éri meg importálni, így eleve kelendőbb a hazai. A kóstoltatás nem marad el.

Igazi nyári gyümölcs, kedvelik is a vásárlók. Nem véletlen, hogy kínálják is az áruházak és előfordul nagy lökdösődés az árakkal, mint a fociban szögletrúgás előtt a tizenhatoson belül. A 2018-as dinnyeszezon azonban nyugodtan indult, de az akciózás már most, július első napjaiban megkezdődött.

A korábbi években általában az okozott gondot a görögdinnye júliusi szezonjában, hogy megjelent ugyan a hazai dinnye, de itt maradt, vagy jött még be import is. Le is csúsztak hirtelenjében az árak, ami a magyar dinnyetermelő gazdának nagyon rosszul jött, mert nem tudta magasabb, a költségeiket fedező áron eladni a dinnyéjét.

A korábban közzétett dinnyepiaci előrejelzésekben van némi eltérés.

A FruitVeb előrejelzése szerint Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és az összes többi balkáni országban, a nagy dinnyetermelő térségekben csökkent a termőfelület 2017-hez képest. A termőterületek csökkenése nyomán szerintük kiegyenlített dinnyepiaccal lehet számolni az európai piacon. Magyarországon is csökkent a termőterület, főleg az ország déli részén, 2017-hez képest, 4.600 hektár körül van. (2017-ben 5 ezer hektár volt, 2016-ban 5.500 hektár.)

Az Agrárgazdasági Kamara szerint viszont a görögdinnye termőterülete a 2017-essel közel azonos, mintegy 4.800 hektár, a termés pedig 192 ezer tonna körül alakul, ennek 40 százaléka exportra megy. A 192 ezer tonnás várható termésmennyiség 5%-kal kevesebb lehet az előző évinél. 

2018 júliusának első fele az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb boltos árakkal indul. Még nem vágott bele ugyan minden áruházlánc a dinnyéskedésbe, de többen is lejjebb vitték a görögdinnye bolti árát. Ez az egy évvel korábbihoz képest - hasonló júliusi napokat nézve - olcsóbb, akciós görögdinnyét jelent:

  2018 megjegyzés 2017
Auchan 119 július 5-től  139* (139**)
CBA 159 online, július 4-i ár 129* (119**) 
Lidl 119 július 5-től 149* (129**)
Spar 119 Interspar, július 5-től 159** 
Tesco 159 online, július 4-i ár 129** 
Áruházi információk, görögdinnye kilós ára, */: 2017. július 7., **/: 2017. július 10.

A Tesco még nem rakta ki honlapjára a július 5-től induló akciós árakat, így nem tudni, belevág-e egy árcsökkentésbe (2017-ben volt egy rövid akciója, ami nem aratott osztatlan sikert a termelők körében, de a hatóság nem talált szabálytalanságot). A CBA akciós újságjait nem nagyon találjuk a honlapjukon, így az online árat néztük, a Tescoval együtt.

Az Aldi és a Pennyi még nem hozakodott elő újabb görögdinnye árakkal, de előreláthatóan, ami késik, nem múlik. Olcsóbban kínálják viszont a sárgadinnyét, aminek egyébként nőtt a piaca (399 forint helyett 299 forint az aldis, ugyancsak 399 forint helyett pedig 279 forint a penny-s ár).

A Coop és a Reál honlapján sincs nyoma a görögdinnyének, de még lehet, nem maradtak le. (A Reál akciós lapja, ami a honlapján egy oldalban található, egyébként azért érdekes, mert csak egy árat tüntet fel: így az vagy nem akciós, csak szerintük kedvező, ami egyáltalán nem baj, vagy ha akciós, akkor lemaradt az eredeti ár.)

És akkor még ott vannak a kisboltok, a hagyományos piacok és az útszéli dinnyeárusok is.

Kóstoltatás: nem marad el

Feltehetően a vásárlók boltos kóstoltatásában dobogós a görögdinnye. Ebből persze a politikusok, agrárvezetők is jókora szeletet hasítanak ki maguknak, de ennél nagyobb gond (mármint hogy megeszik esetleg mások elől a dinnyét) ne legyen.

A közelmúltbeli jelzések szerint az Auchan, a CBA, a COOP és a Tesco üzleteiben országszerte közel 80 alkalommal lehet majd kóstolni dinnyét a szezonban. Emellett a NAK az Agrárminisztériummal és az AMC-vel közösen további kóstoltatást szervez a gyerektáborokban és egyes rendezvényekhez kapcsolódva.

Győrffy Balázs agrárgazdasági kamarai elnök szerint az elmúlt évek ösztönző tevékenysége sikeresnek bizonyult: nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13-15 kg/fő körül mozog, míg tíz éve ez az érték 8-9 kg/fő körül alakult. Ez egyébként 2-3 darab dinnyét jelent, termetétől függően. 

És ha már nyár, közben kukoricáznak is az áruházak. Nem csak dinnyét kínálnak nyári csemegeként olcsóbban, hanem egyesek már most belevágtak a csemegekukorica kínálásba. A Penny például 149 forint helyett 99 forintért adja darabját. Inkább ezt, mint a dinnyét ennyiért, mondhatják a gazdák, ugyanis a 100 forint alatti szezon eleji dinnyeár jelenthet számukra végzetes árnyomást.

(blokkk.com, 2018. július 4.)

 

Málna, szeder, feketeribiszke: eltűnőben

Megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök hazai termesztése. Sokba kerül és munkás sincs elég.

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése, írja a Magyar Idők. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málnát lehetett leszüretelni minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1.200-1.400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem.

A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Apáti Ferenctől megtudtuk: ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni. Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezeknek bogyós gyümölcsöknek az esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra jut, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést. A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol. Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik, vagy termeltetik.

Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból, vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

(Magyar Idők, 2018. június 11., Köpöncei Csilla írása)

 

Jónak ígérkezik a szamóca piaca

Lesz elegendő földieper. Májusban nagyban jön a magyar szamóca, de lesz import is.

A téli és tavaszi fagyok 2018-ban nem okoztak érdemi kárt a magyar szamóca, ismertebb nevén a földieper-ültetvényekben, ezért a termelők a kedvező hozamú évekhez hasonlóan 700-800 hektárról mintegy 15 ezer tonna szamócát takaríthatnak be, számol be a Magyar Idők az MTI nyomán.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs főbizottsága elnöke, Apáti Ferenc ismertette, hogy a magyarországi szamócatermő terület mintegy felét teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 4-8 millió forint, míg a hajtatott termesztés ennél többe kerül. A magyar szamóca szüretelése a viszonylag kis területű fűtött fóliákban, vagy üvegházakban április középső harmadában, a fűtetlen helyeken április 20 után kezdődött, ugyanakkor nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításával jelenik meg a piacon.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2.000–3.500 forint körül mozgott, míg az importgyümölcs ennél jóval, csaknem ötven százalékkal olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának jelentős csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak a szakértő szerint.

Az elnök elmondta azt is, hogy magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkát és jelentős tőkebefektetést igényel. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár érdemben nem befolyásolható. A jövedelmezőség eléréséhez hektáronként 20-30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai pontosságot és szaktudást igényel. Szaktudással azonban egyre kevesebben rendelkeznek, és a munkaerőhiány is jellemző a szektorra.

Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös, Lajosmizse, Nyársapát, valamint Szatymaz–Zsombó térségében folyik. Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az import, a magyar kínálat körülbelül felét teszi ki a kereskedelemben nagy mennyiségben jelen lévő spanyol, olasz és görög szamóca.

(Magyar Idők, 2018. április 30.)

 

Kíméletlen volt a márciusi fagy a gyümölcsösökben

Kevés is, drága is lesz a gyümölcs a márciusi fagy miatt.

A március elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen jelentős károkat okozhat - nyilatkozta Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra. A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni - tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

(Népszava, 2018. március 20.)

 

A korai fagy még jót is tett a gyümölcsösben

Eddig kevés kárt okozott a fagyos időjárás.

A február végi, március eleji fagyos időjárás ugyan helyenként okozhatott károkat a szántóföldi növényeknél (főként ott, ahol nem védte hótakaró a növényeket), de országos problémáról nem beszélhetünk - közölte az MTI megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  

A tájékoztatás szerint a gyümölcsösökről elmondható, hogy az almát, a cseresznyét és a szilvát a hideg nem károsította, mivel a fák a legtöbb termőkörzetben még kényszernyugalmi állapotban vannak. A nyugat-dunántúli kajszibarack ültetvényekben és kisebb mértékben a dél-alföldi őszibarackosokban viszont már előrehaladottabb volt a vegetáció, itt ezért számolni kell a fagy káros hatásaival.

A hideg idő ugyanakkor növényvédelmi szempontból hasznosnak ítélhető. A téli meleg miatt ugyanis az idén a megszokottnál több volt az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek számát a fagyos időjárás jelentős mértékben csökkenthette. Ettől függetlenül a gazdálkodóknak még így is fokozott figyelmet kell fordítaniuk majd a növényvédelemre.

Mindennek alapján azonban egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a 2018-as szezonról. A hideg időjárás okozta esetleges károkról megalapozott információkra legelőbb a vegetációs időszak elején - március végén - lehet számítani. Ekkorra a NAK egy gyors állapotfelmérést készít az érintett kultúrákról - közölte a köztestület.

(MTI, 2018. március 5.)

 

Jaj de csúszik ez banánár

Megugrott a banánár, nem is kicsit. Mert csökkent a termelés. Savanyú lehet a citrompiac is.

2018 első öt hetében az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt a nagybani piacon, írja a Világgazdaság.

Magyarország főzőbanán nélkül mért banánimportja 34,3 ezer tonna volt 2017. január–november között, ami 2 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest – közölte a KSH adataira alapozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az import szolid mértékű visszaesése mellett a nagykereskedelmi ár is mérséklődött 2017-ben: a Budapesti Nagybani Piacon a banán nagykereskedelmi ára 6 százalékkal, kilogrammonként 324 forintra csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. 2017 első öt hetében viszont az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt. Az áremelkedést az okozta, hogy a jelentős banántermesztő országokban csökkent a termés mennyisége.

Az Unióban fogyasztott banán közel 90 százaléka importból származik, a fennmaradó részt Spanyolország, Franciaország, Portugália, Ciprus és Görögország termeli meg. A fogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 6 millió tonnát.

És a citrom

Magyarország citromimportja 2017 első tizenegy hónapjában 15 ezer tonna volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi időszakban mért adattal. A nagybani piacon a citrom nagykereskedelmi ára 2017-ben kilónként 471 forint volt, 13 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva.

Az AKI idézi az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) előrejelzését, amely szerint az Unió citromtermése 1,4 százalékkal, 1,6 millió tonnára mérséklődhet a 2017–2018-as, októbertől szep­temberig tartó gazdasági évben. A visszaesés fő oka, hogy az USDA szerint Spanyolországban 3 százalékkal, 968 ezer tonnára csökkenhet a termés a jelzett időszakban. Spanyolország ettől függetlenül Argentína után a világ második legnagyobb citromtermelője marad.

Az Unió citromimportőr, az előző gazdasági évben 513 ezer tonna citromot vásárolt a külpiacokon, szemben a 79 ezer tonna exporttal. A legnagyobb beszállítók: Argentína, Törökország, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság.

Gyümölcskoktél

A 2017 november végéig rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok szerint a dinnyefélék nélküli magyar gyümölcsexport mennyisége 118 ezer tonnáról 153 ezer tonnára emelkedett, ez 2016 hasonló időszakához képest csaknem 30 százalékos volumennövekedés. A 17,3 ezer tonnás iparialma-kivitel több mint négyszerese az előző évinek, míg az étkezési alma exportja 5,9, a körtéé pedig 27,2 százalékkal nőtt. A kajszikivitel az előző évinél 3,5 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanebben az összehasonlításban a gyümölcsimport 4,1 százalékkal emelkedett, és nőtt az étkezési alma, valamint a kajszi behozatala is, 14,5, továbbá 49 százalékkal. Csaknem 44 százalékkel kevesebb ipari alma érkezett Magyarországra, és 22,5 százalékkal visszaesett a körteimport mennyisége is.

(Világgazdaság, 2018. február 12.) 

 

Alma: lehet kóstolgatni a boltban

A fagy megrázta az almatermést. Van támogatási pénz, indul a kóstoltatás.

Bőven van még forrás az ültetvények megújítását, bővítését célzó fejlesztésekre, a vidékfejlesztési program 19 milliárd forintos keretéből eddig kicsivel több, mint 13 milliárd forint értékű támogatási igényt nyújtottak be a kertészetek – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Idők beszámolója szerint.

A telepítéstől, az öntözésfejlesztésen és a gépbeszerzésen át egészen a hűtőházak létrehozásáig valamennyi beruházásra kaphatnak európai uniós forrást a kertészetek. A helyettes államtitkár várakozásai szerint a jövőben megvalósuló fejlesztések nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több és jobb minőségű gyümölcs, köztük a legnagyobb mennyiségben termelt alma jusson piacra a magyar termelőktől.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője elmondta: hozzávetőleg 26 ezer hektáron folyik almatermelés az országban. 2017-ben a tavaszi fagyok miatt gyenge-közepes termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A fagykárok miatt ugyanakkor nagy igény van a magyar almára az európai pia­con, az ipari gyümölcs mellett a friss piaci árura is van kereslet.

A 2017-es 500-530 ezer tonnára becsült össztermésből 150 ezer tonna az étkezési minőség, ennek jelentős része a magyar fogyasztókhoz kerül, míg 10-15 százalékot az exportpiacokon értékesíthetnek a termelők. 2017-ben gyakorlatilag bármennyi jó minőségű almát el lehetne adni külföldön, ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy minél nagyobb arányban termeljenek friss piacra szánt gyümölcsöt az országban. Rövid távon elérhető, hogy a teljes hazai termés fele étkezési minőségű legyen, tízéves távlatban pedig még tovább lehet növelni ezt az arányt. Ehhez korszerűsítésre van szükség, amit a fent említett támogatások is ösztönöznek.

2017-ben öt áruházlánc csatlakozott a magyar almát népszerűsítő kampányhoz. Október 20-tól november 18-ig hétvégenként tartanak kóstoltatást a boltokban. Elsőként a Spar, majd a CBA, az Auchan, a Metro és végül a Tesco üzleteiben találkozhatnak a kampánnyal a vásárlók. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója szerint a kampányban az áruházi kóstoltatás mellett sporteseményeken is népszerűsítik a közkedvelt gyümölcsöt. Decemberben a legkisebbeket mintegy ezer, almát is tartalmazó mikuláscsomaggal lepik meg, a termelőket pedig egy közös szakmai tanácskozásra várják, ahol közösen kereshetik a válaszokat az ágazatot érintő kihívásokra.

(Magyar Idők, 2017. október 20.)

 

Lesz jó dió

Jónak ígérkezik a 2017. évi diótermés, sem jég, sem fagy nem tizedelte az ültetvényeket.

Egy évvel korábban, 2016-ban voltak olyan dióültetvények az országban, ahol a dióburokfúró légy, valamint a dióburok-gabonalégy a termés ötven, sőt, száz százalékát is tönkretette, írja a Magyar Hírlap. Bár vegyszerrel lehet ellenük védekezni, nagyon el kell találni a permetezés idejét, hogy az hatékony legyen. Gara Miklós, a Boglárkert Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: 2017-ben az időjárás miatt kevesebb a dióburokfúró légy és a gabonalégy is. Fagy- és jégkár sem pusztította az ültetvényeket. 

Hozzáfűzte, hogy jó termés ígérkezik. Mennyiségben meghaladja a korábbit, viszont az aszály következtében egyes fajtáknál megállt a dió fejlődése, így több lesz az apró szemű. Persze sok múlik az elkövetkező napok időjárásán. Általában szeptember közepén kezdődik a dió betakarítása az ültetvényeken és a kertekben is. Ha jó a diótermés, akkor hektáronként két tonnát takarítanak be.

Az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a hazai dióültetvények területe, megközelíti a hatezer hektárt. Magyarországon jelentős dióültetvények találhatók a Somogy megyei Lengyeltótiban, valamint a Tolna megyei Dunaföldváron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. 

A Somogy megyei Karádon dolgozó diótermesztő kertészmérnök jelezte: a jó minőségű, már szeptemberben szedhető magyar dió kedvelt csemege külföldön, így aztán jól értékesíthető. A magyar héjasdió-kivitel Németországba irányul. Gara Miklós bízik abban, hogy az idén is lehet kapni három euró körüli árat kilójáért. 

A Központ Statisztikai Hivatal adatai szerint a héjasdió-export 2015-ben 2,2 ezer tonnát tett ki 1,8 milliárd forint értékben. Dióbelet Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba szállítottak a magyar termelők. A tisztított, szárított, zsákokba csomagolt héjas dió drágább egyébként, mint a dióbél. Németországban a magyar dióbél konkurenciája az olcsóbb ukrán termék. Magyar piacokon is lehet találkozni ukrán és román dióbéllel. A dióbél ára az elmúlt esztendőkben ezerötszáz-kétezer forint volt kilogrammonként. 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a világon a diótermés 2015-ben már meghaladta a hárommillió tonnát. Kína a legnagyobb diótermelő a világon, s az Amerikai Egyesült Államok is meghatározó a piacon. Európában Franciaország a listavezető, ahol csaknem negyvenezer tonnát takarítottak be 2015-ben. Kutatások szerint a rendszeresen fogyasztott dió kedvező hatással van a vér koleszterinszintjére, mérsékelve például a koszorúér-betegség kockázatát. Számos hasznos olajat, fehérjét és vitamint is tartalmaz.

(Magyar Hírlap, 2017. szeptember 4.)

 

Csak finom alma nincs elég

Magyar almatermesztés: nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, nagy az ipari alma aránya, csökken a termőterület, kevés a korszerű ültetvény.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de hát ez az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. 

Emellett a magyar almatermés összetétele is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma –, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka.

Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és versenyképtelen, közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, "kettős hasznú ültetvények halmaza" – állítják a szakértők.

2016-ban a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést okoztak a tavaszi fagyok. A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április elején, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is mért éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius-fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.

A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást – összesen 3-4 hétig tartott, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, de sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

A magyarországi almatermés 2017-ben – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresletet erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra. A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban. A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet.

(HVG, 2017. augusztus 31.)

 

Fagy, aszály, jég: nem nyomta fel a gyümölcsárakat

Mert jöhetett a külföldi. A gyümölcspiac nem engedte elszabadulni az árakat.

Az egy-másfél hét múlva lecsengő magyar kajsziszezonra is igaz ez, amely nyomott áron indult idén, ismerteti a kialakult helyzetet a Világgazdaság. A legnagyobb kajszitermelőnek számító déli országokban nem voltak érdemi fagykárok, az onnan piacra dobott mennyiség pedig féken tartotta az árakat. A szezonkezdet alacsony árainak az volt az oka, hogy a legnagyobb európai termelőknél a dömping nem ért véget július elején. Ezért a spanyol, az olasz és a görög kajszi körülbelül július 10-ig még jelen volt a piacon, és lenyomta a magyar gyümölcs árát, magyarázta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Azóta azonban a termelői árak nagyjából a sokéves átlag körül alakulnak. Ez az első osztályú, 40 milliméter feletti kajszinál kilogrammonként 250-300 forintos árat jelent, míg az ipari hasznosításra alkalmas minőségűeknél 70-120 forint közöttit. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. Az idei termés ezzel együtt mennyiségben jónak mondható, ami annak köszönhető, hogy jó volt a virágzás és a terméskötődés is. Mivel azonban a körülbelül 4 ezer hektár kajsziültetvényből csupán ezer hektár öntözött, a gyümölcs apró maradt, döntően ipari hasznosításra, vagy befőzésre alkalmas.

Hasonló a helyzet az őszibarack piacán is. Itt a szezon a kajszihoz képest körülbelül egy hónappal később indul. A korai érésű gyümölcsök ugyan megjelennek július elején, de a nagyobb mennyiséget adó fajták szezonja most kezdődik, július második felében. A nagytermelőnek számító déli országokban jó a termés, Magyarországon pedig ennél a gyümölcsnél is méretproblémák vannak. Az első osztályú őszibarack termelői ára kilónként 100-150 forint. Apáti Ferenc úgy látja, a hazai őszibarack-termelők számára a minőségen kívül az jelenthet gondot, ha az olasz szezon elhúzódik, mert akkor az ottani kereskedők a másodosztályú árut terítik nálunk is, ami szintén lenyomja az árakat.

A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. Magyarországon kívül Lengyelország és Szerbia nagy meggytermelő Európában 170-200 ezer, valamint 70-90 ezer tonnával. 2017-ben a lengyeleknél kiesett a termés fele, a szerbeknél pedig 20-30 százaléka, ezért viszonylag nagy kereslet volt a piacon, emelte ki a FruitVeB alelnöke. Ennek hatására az árak az elmúlt tíz évben megfigyelt, 60 és 260 forint közötti termelői ársáv felső harmadában, 200 és 260 forint között mozogtak.

A körülbelül négyezer hektárnyi cseresznye idén az átlagosnál kissé gyengébben, 15 ezer tonna körül termett. A jelentős – Lengyelországban 80, Németországban és Ausztriában 40-50 százalékos – fagykárok ellenére sem voltak az átlagosnál jobb árak. Ennek a jó termést hozó és a meleg miatt időben összetorlódott olasz cseresznye volt az oka, amely hirtelen szabadult az európai piacra és nyomta le az árakat.

(Világgazdaság, 2017. július 21.)

 

Magyar málna: annyi

Végleg eltűnhet a magyar málna, komoly bajban van a hazai málnatermesztés, az ültetvények jórészét már felszámolták.

Az elmúlt két és fél évtizedben megszűnt a málnaültetvények több mint 90 százaléka, ma már alig néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül munkaigényes gyümölcs termesztésével. A korábbi, 25 ezer tonnát is meghaladó éves termelés jelentős része ipari célra ment, ez azóta megszűnt Magyarországon, s csupán friss áruként értékesítik gyümölcsüket a piacra termelők. A fagyasztott málna importból kerül a hazai boltokba, írja a Világgazdaság.

A legnagyobb probléma, hogy bár a magyar málna zamata elismerten kiváló, nem korszerű fajták alkotják az ültetvényeket, ráadásul a málna számára nem kedvező a hazai klíma. Idén is jelentős fagykárokat szenvedett a gyümölcs, miközben a nyári kánikulát sem bírja, ami miatt gyengébb minőségű a termés. A termésátlagok is jóval a gazdasági megtérülést jelentő 10 tonna feletti hektáronkénti hozam alatt vannak.

A málnabokrok ápolása és a szüret is nagy gondosságot és jelentős kézimunkaerőt igényel. A málnaszedésre egyre nehezebb munkaerőt találni, a munkások bére pedig az árbevétel jelentős hányadát elviszi. Június közepe táján a budapesti vásárcsarnokokban rendszerint 1.300 és 2.000 – de a Vámház körúti csarnokban 980 és 3.990 – forint között árulták a málnát, miközben a szedési költség a 400 forintot is eléri kilónként. A jó málnatermő vidékekkel rendelkező Szerbiában és Lengyelországban – ahol a klíma is jobban megfelel a gyümölcsnek – például jelentősen olcsóbb a munkaerő, továbbá a magyarországinál magasabb hozamokkal dolgoznak. A lengyelek ráadásul jelentős területen gépesítették is a szüretet, még lejjebb szorítva az önköltséget.

A málna élettani hatása egyébként kiváló: magas a C-vitamin- és antioxidáns-tartalma, immunerősítő és vértisztító hatású, s megelőzi a rákos megbetegedéseket. Emésztésjavító hatású pektint is tartalmaz, kalcium-, kálium-, magnézium- és vastartalma is kiemelkedő, a szervezet napi szükségletének egytizedét fedezi.

(Világgazdaság, 2017. június 28.)

 

A júniusi vihar elverte a termést

A gyümölcsösöket alaposan megtépázta a júniusi vihar, így kajsziból, meggyből és almából is kevesebb juthat a piacokra. Nem kímélte az aratás előtt álló gabonatáblákat sem az ítéletidő, a viharos szél és a jégverés akár  jelentősen is visszavetheti a betakarítható mennyiséget, számol be a Magyar Idők.
 
Bár a hosszan tartó júniusi forróság után igazi felüdülést jelentett a földeknek az elmúlt napokban helyenként jelentős mennyiségben lehullott csapadék, a viharok azonban egyes térségekben alaposan megdézsmálták a termést.

A kertészetekben is nagy pusztítást hagytak maguk mögött az elmúlt napok viharai. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint alig találni olyan megyét, ahol ne okozott volna gondot az időjárás. A károk azonban eltérő mértékűek, egyes településeken belül is különböző volt a veszteség. Egyelőre nincsenek pontos adatok az ítéletidő okozta kiesésről az ágazatban, az országos összesítés a július elejére készülhet el. Ledó Ferenc szerint a vihart az érő gyümölcsök viselték a legnehezebben. A kajsziültetvényekben a nagy erejű szél okozott gondot, amely sok helyen leverte a gyümölcsöt a fákról, sőt gallyakat tört le és fákat csavart ki. A meggyültetvényekben a viharos szél mellett a nagy mennyiségű csapadék tizedelheti meg a termést.

A felhőszakadások miatt félő, hogy megrepedezik a gyümölcs, amit így később nemhogy étkezési meggyként nem tudnak eladni a termelők, de még befőttnek sem lesz megfelelő a minőség. Ledó Ferenc úgy látja, az érintett termelők jobb esetben a léüzemeknek tudják majd eladni a megrepedt meggyet, aminek az értéke a felét sem éri el az étkezési, vagy a feldolgozásra szánt árunak. Így borítékolható a veszteség. A szabolcsi térségből is jelentettek viharkárokat, az almáskertek egy részét elverte a jég. Itt a meggyhez hasonlóan szintén a gyümölcsök minősége romlott.

A fóliasátrakban is előfordultak károk, ezekben a jég mellett a viharos erejű szél okozott problémát. A szerkezetek 80-100 kilométer per órás szélerőig bírják a terhelést, afölött azonban már megbonthatja a sátrakat a vihar. A gazdák nem tudtak védekezni a viharos lökések ellen, a nagy meleg miatt ugyanis mindenhol nyitva voltak a szellőzőnyílások, így a szél könnyen be tudott jutni a sátrakba. A fóliasátras, úgynevezett hajtatott termelés esetében ráadásul a mezőgazdasági biztosítások sem számítanak túl népszerűnek. A magas díjak miatt a gazdák jelentős része nem rendelkezik biztosítással, így a mostani károk megtérítésére sem számíthatnak.

A gyümölcsösök jelentős részére már kötöttek biztosítást a gazdák, ahogyan a nagyobb zöldségtermelőknek is fontos a védelem. Az érintettek a piaci mellett állami kártalanításra is számíthatnak. A termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett.

Jelentős kiesés várható minden bizonnyal az aratás előtt álló repce- és búzatáblákon, az orkánerejű szél sok helyen eltörte a kalászok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket a növényekből. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta, bár pontosan egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora kiesést okoztak a viharok az országban, a felmérések eredményére ugyanis még várni kell, becslése szerint akár a 10 százalékot is meghaladhatja a veszteség a szántóföldeken.

A legjobban azok a gazdák jártak, akik még a vihar előtt be tudták takarítani a terményt. Ugyan országos szinten még nem kezdődött meg az aratás, minden gazda éberen figyeli, hogy a szemek víztartalma mikor csökken 14-15 százalék alá. Amint lehet, megkezdik a munkákat. Nem érdemes kockáztatni, a vihar és a betakarítás előtti eső ugyanis sokat ronthat a termény minőségén. A búza és a repce mellett a borsóültetvényeket is elverte a jég. Bár a hüvelyeken kívülről nincs nyoma a kárnak, a borsószemek azonban belül rothadásnak indultak.

 (Magyar Idők, 2017. június 27.)

 

A dió fele elveszett

A dió a burok fúrólégy és a tavaszi fagy miatt érés előtt lepotyogott a fáról.

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tájékoztatása szerint.

Az MKSZN szerint - amint a Világgazdaság beszámol róla - a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett ide. Barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti a dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A rovar a dió burkában okoz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) révén engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő 2016-ban, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés a fagykár miatt csökkent jelentős mértékben.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslése szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió 2016-ban, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra jut, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön. Magyarország a dióexportban egyébként vezető helyen áll.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

 

Leesett az alma ára

Olcsó az alma, isszák is a levét a termelők: hiába kevesebb a magyar termés, a nagyobb lengyel lenyomta a hazai árat is.

Az Alma Terméktanács szerint ha hosszú távon marad az alacsony árszint, sokan felhagyhatnak az almatermeléssel. Rekordalacsony áron kénytelenek értékesíteni ugyanis az ipari feldolgozásra szánt almát a termelők. Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) közleménye szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot kapnak a termelők, holott az elmúlt két évben rendre 25 forint volt az átlagár. Az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, ami szintén elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körüli ártól, írja a Magyar Idők.

A szervezet szerint érdemi áremelkedés a következő hetekben sem várható. Ha pedig az alacsony árszint a következő években is megmarad, jelentősen visszaeshet a termelés. Csökken az ültetvények területe, ezzel együtt az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is, az Ékasz szerint. A terméktanács az ágazat valamennyi szereplőjét - termelőtől a kereskedőn és a feldolgozón át a szakmapolitikáig - felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürgetnek. A terméktanács becslése szerint idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge-közepes almatermés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban.

A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Ebből 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb szerint mivel a hazai almatermés jelentős része eleve csak ipari felhasználásra alkalmas, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a saját feldolgozást kellene erősíteni. A termelők egyetlen esélye a nagyobb bevétel elérésére, ha saját feldolgozóüzemet létesítenek és a terményüket már feldolgozott formában értékesítik.

A tudósítás már nem tér ki arra, hogy ha a hazai termés mennyisége kisebb az előző évinél, akkor miért megy le az ár: ilyenkor felfelé szokott mozogni. Nos, egy korábbi tudósítás éppen arról számolt be, hogy magyar alma ugyan kevesebb lesz, de lengyelből sokkal több, ami a hazai árakat is lenyomja.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 9.)

 

Kevés lesz az alma

Nálunk. A lengyeleknél viszont sok lesz, ami lenyomja az árakat.

2016-ban - a 2015. évi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható, derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) felméréséből.

Az előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, de várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából. Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, 2016-ban azonban ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci hasonló lesz, mint az elmúlt években, így az Európai Unió termése 12 millió tonna lehet, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban átlagos termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok ugyanakkor Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak, így ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt. Az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is van még a tavalyi készlet. A 2016-ban várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé húzhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a - 2015. évi rossz tárolási eredmények miatt - csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma árlenyomó hatásával, amely megfelelő hazai étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról, hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.

A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos, vagy annál valamivel gyengébb 2016. évi ipari almaterméssel az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 8.)

 

Nem is lesz olyan rossz a gyümölcstermés

A fagykárok ellenére jó a gyümölcstermés. Dinnyéből több is lesz, mint egy évvel ezelőtt.

2016-ban jó átlagos gyümölcsterméssel számol a Fruitveb, annak ellenére, hogy országosan a gyümölcsállomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban érkezett fagyokban. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem ér be, ami meghiúsította a rekordtermést a gyümölcságazatban.

Várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. 2016-ban mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint a korábbi évé. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.

A korai dinnyefajtákat már június végén szüretelni kezdték Magyarországon, a dinnye zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni. 2016-ban hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén, vagy május elején ültettek ki.

A dinnye ára a Fruitveb szerint nagyjából 100-150 forint között lehet kilónként, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása végül azonban elsősorban az időjárástól függ: ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni, de esős, hűvös időjárás esetén alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.

A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi vásárlók már nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a lengyel vásárlók viszik a nagyobbakat is.

Újabb divat az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakrabban látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

Az egyes gyümölcsöket egyébként eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.

(Világgazdaság, 2016. június 27.)

 

Dió után eper, akác: ő is elfagyott

A dió harmada, az eper több mint fele elveszett az április végi fagyban. Az akác is fagyott kapott.

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, de Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott az április végi fagy miatt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület súlyos károk keletkeztek Somogy, Zala és Veszprém megye völgyeiben. Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Három hét múlva becsülhető meg, hogy milyen lesz az idei akáctermés.

A méhészek nagy része idén még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már 4-6 ezer tonna repce- és tavaszi virágtermés gyűlik össze. A méhészek fő bevételi forrása a fogyasztók körében igen kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban. Az unióban a negyedik-ötödik helyen állnak a magyar méztermelők.

A magyar mézexport jelenleg vegetál, a 2015. évi akácméztermés fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnámi, thaiföldi készítmények miatt. A mézesek így nem élik éppen virágkorukat.

Eper

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Ráadásul ha a fagy után esős idő jön, akkor elrohad a szamóca, így elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan hatással lesz az árakra is.

A fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi oldalról sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezon előtt. A piacokon - a folyamatosan jelen lévő import, többségében olasz és spanyol földekről származó és 700-100 forintos kilónkénti áron kínált eper mellett - már megjelentek a fóliasátorban nevelt magyar eprek is, ezek ára 1500-2200 forint.

A termelők szerint, ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A termelőknek az lenne a jó, ha a szabadföldi és a fóliás eper időben egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a kettő szezonja, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

Dió

A magas termelési költségek miatt eleve nehéz a dióültetvényeseknek, most pedig kiderült, hogy az áprilisi fagy súlyos károkat okozott. Van olyan termesztő, aki egy szem diót sem tud majd betakarítani. A fagykárok miatt akár harmadával is csökkenhet az ideális esetben kilenc-tízezer tonnás éves magyar diótermés. A nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy következtében országszerte jelentős károk keletkezhettek a dióültetvényekben.

A dió tartósan magas ára a tetemes termelési költségen túl azért alakult ki, mivel egészségvédő hatása miatt presztízstermékké vált. A csonthéjas termés kilónkénti ára 2200 és 3500 forint között alakul, de a FruitVeb szerint már 1800-2000 forintért is hozzá lehet jutni a jó minőségű, tisztított dióhoz. Az elmúlt években a hazai diótermés 40-50 százaléka ment exportra, a fő célországok közt pedig visszatérően Németország, Svájc és Nagy-Britannia szerepel.

A dió világtermelése növekvő irányzatot mutat, már a 3,4 millió tonnás szintet is meghaladja. A világ legnagyobb diótermesztője 900 ezer tonnával Kína. Az unióban a termőterület 61 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 106 ezer tonna. A tagállamok közül Franciaország és Románia a legnagyobb termesztő. A szomszédos országok közül minőségben a románok és az ukránok sem tudnak versenyezni a magyar dióval, ráadásul gyakran a silányabb minőségű terméküket kínálják magyar áruként, kilónként 1600-1800 forintért. A legnagyobb felhasználó a sütőipar, de mivel a dió levét és héját is hasznosítják, így fontos gyógyászati és kozmetikai árucikk is.

A cukrászdákban, édességboltokban ugrásszerűen, 20-30 százalékkal drágultak az utóbbi hetekben, hónapokban a diótartalmú desszertek, és az áremelkedést a felvásárlási ár növekedésével indokolják az üzletekben. Ezzel szemben a termelők jelentős árváltozásokról nem számolták be, sőt, úgy érzik, a kereskedők igyekeznek még lejjebb nyomni az átvételi árakat, holott így is minimális haszonnal dolgoznak. A termelők legnagyobb költsége a helikopteres növényvédelem, ehhez képest már elenyésző kiadás az őszi dióverés megszervezése.

(HVG, 2016. május 11., Origo, 2016. május 9., Magyar Nemzet, 2016. május 6.)

 

Elfagyott a gyümölcs fele

A meteorológusok nem jelezték pontosan előre a fagyot.

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban - április második felében - a fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a gyümölcsfélék árát, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.

Egyes időszakban hajnalban mínusz 6-7 fokot is mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt. A gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal, vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.

A gyümölcsök ára így 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet. Sajnálatos mindez azért is, mivel az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Index, 2016. április 29.)

 

Bajban az alma

Nem kell a magyar alma. Itt az olcsó lengyel.

A tej és a sertés után most az almatermelők jutottak nehéz helyzetbe az európai túltermelés miatt. Az orosz embargó nyomán bennragadt lengyel alma az utóbbi hetekben ellepte a piacot, így a felvásárlási árak még a tavalyi szintnél is alacsonyabban vannak. A hazai hűtőházakban még mindig jelentős mennyiségű gyümölcs vár arra, hogy a boltokba jusson, kereslet hiányában ugyanakkor félő, hogy végül mélyen ár alatt kell majd alkut kötniük a termelőknek.

A 2014-ben bevezetett orosz importtilalom újabb hulláma érte el a magyar piacot, a tej és a sertés után most az almánál okoz gondokat az európai túltermelés. Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű lengyel alma árasztotta el a piacot, az árak ezért most még a tavalyinál is alacsonyabb szintre kerültek. 2015. őszén viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a magyar termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, a gazdálkodók számításai 2015. elején már nem jöttek be. A lengyel importalma ugyanis az egész kontinensen leszorította az árakat.

A szakemberek szerint a betárolt alma mennyisége 2016-ban nem nagyobb, mint más években, a probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura. Az olcsó lengyel alma miatt a román piacot is elveszítették a magyar termelők, szinte alig akad felvásárló, aki hazánkból szerzi be a gyümölcsöt. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna alma volt a lengyel raktárakban, amit most rázúdítanak egész Európára.

A hazai mellett az osztrák és más uniós tagállamok termelői is aggódnak. A gyümölcsöt ugyanis a korszerűtlen tárolókban nem lehet sokáig tartogatni, a legtöbb tételtől hamarosan meg kell szabadulniuk. Ráadásul az alma eltarthatóságának a tavalyi aszályos nyár sem tett jót, az extrém meleg és csapadékszegény időjárás különböző élettani betegségeket okoz az almánál. Jobb helyzetben vannak azok a termelők, akik korszerű, szabályozott légterű tárolóval rendelkeznek, a betárolt alma pedig jó minőségű, ők akár júniusig is várhatnak az értékesítéssel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a lengyel utánpótlás mikor fullad ki és hogyan alakulnak az árak ezután.

Az almaárak egyébként nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amit hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek el, míg olyan tétel is akad, amit 120 forintért is el lehet adni. A boltokban ugyanakkor hiába keresnénk az olcsó almát, a kereskedők az alacsony felvásárlási árak ellenére sem adják olcsóbban a gyümölcsöt.

Enyhítheti a gazdák kárát, hogy néhány hazai léüzem jelezte: április első hetében kinyitnak és elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását. Mindez azonban csak tűzoltásra elég, a léalma kilójáért ugyanis a tavalyi árak csupán felét kínálják most a feldolgozók. Ez a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. Igazi megoldást a belső piac védelme jelentene. Bár az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a lengyel almát teljes mértékben kizárják a piacról, annyit lehet tenni, hogy kellő szigorral ellenőrizzék a hatóságok, az ide érkező tételek után megfizetik-e az áfát és a szállítmányok dokumentációja is rendben van-e.

(Magyar Idők, 2016. március 23.)

 

Kevés és kicsi az alma

Az előző évhez képest roppant gyenge lesz az idei almatermés. És drága lesz az alma.

2015-ben közel 500 ezer tonna almatermés várható a 2014. évi több mint 900 ezer tonnával szemben. Az őszi alma ára a tavalyinál nagyobb, a mérete viszont kisebb lesz. A gazdák még az esőben bíznak, az még valamelyest javíthat a termésen. Európában sehol sem várható nagy termés, ami az értékesítési árakat felfelé nyomhatja.

A 2015. évi termés nagy része léalma lesz, csak alig 150 ezer tonna étkezési alma jut az asztalokra. Ráadásul a vásárlóknak a piacokon az eddig megszokott 80 milliméteres almák helyett jóval kisebb, 60 milliméteres almákkal kell majd beérniük, egyebek mellett a gazdák erről is beszámoltak az Origónak. A bevásárlóközpontokban drágább, 300 forint körüli kilónkénti almaár, a piacokon ősszel és télen 100-150 forint várható.

A nyár eleji jégeső sok helyen megtépázta az almatermés egy részét. A jégkárt szenvedett kertrészekben termett alma minősége rosszabb lesz, ez pedig a léalma arányát növeli, aminek viszont így alacsonyabb lesz a felvásárlási ára. Rossz terméskilátásokkal jellemezhető az almaültetvények mintegy kétharmada, 17 ezer hektár, míg jó, vagy elfogadható termés csak a maradék egyharmadban várható. A korszerű ültetvényekben kevesebb lesz gond, az almának nem tesz jót az óriási hőség sem.

A legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon az alma, hosszú évek óta.

(Origo, 2015. augusztus 19.)

 

Sok az alma

Európában is bő termés ígérkezik, ráadásul az oroszok nem kérnek belőle.

Almapiaci válság jön előreláthatóan Magyarországon: a korábbi évek átlagterméséhez viszonyítva a 2014. évi, várhatóan 780 ezer tonna termés 150-200 ezer töbletet jelent az előző évhez képest. Ez felülmúlja az eddigi legnagyobb, a 2012-es, 750 ezer tonnás termést is.

A legnagyobb almatermő területtel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi 350 ezer tonnával szemben 2014-ben közel 500 ezer tonna gyümölcs termett. Az előző években a termés 70 százaléka az ipari alma minősítést kapta, a maradék étkezési almaként jutott piacra. Ebben a szezonban az arány változik, várhatóan több terem az étkezési kategóriából.

Az előrejelzések szerint egész Európában jó termés várható, így jelentős mértékben csökkenhetnek a termelői árak, ezért kormányzati beavatkozást várnak a termelők. Ezt megelőzően azonban fel kell mérni az almafeldolgozás lehetőségeit, hogy minél nagyobb – adott esetben – támogatott feldolgozásra nyíljon lehetőség. Ekkora mennyiségnél a tárolás is, és az értékesítés is állami segítséget igényel, állítja a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Ennek részeként elképzelhető a dinnyéhez hasonló célzott belföldi és exportmarketing program. Súlyosbítja a helyzetet az Oroszország által augusztus elején bevezetett embargó. A tilalmat első körben a lengyel zöldségre és gyümölcsre vetették ki. Az ott termett alma pedig megjelenhet a magyarországi piacokon is. A tilalom kiszélesítése a magyar exportőröket is súlyosan érinti, a termelők ugyanis 50-100 ezer tonnás kivitellel számoltak eddig.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 7.)

 

Van meggy bőven, lesz dinnye is

Sok a meggy, le is esett az ára. Következik: júliusban a dinnye.

A tavalyinál több lesz a magyar dinnye július első hetétől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint. A FruitVeB célja, hogy a gazdák, a kereskedők, a piac pontos képet kapjon a dinnye várható mennyiségéről, minőségéről, így a boltok fel tudjanak készülni az importáruk időben történő kivezetéséről (a blokkcom megjegyzése: legalábbis a termelők szándéka szerint).

2014. nyarán várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több dinnyéből, júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdődik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyűjtése a földekről, legkésőbb augusztusban pedig a szabolcsi termelők is bekapcsolódnak a termelésbe.

Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Dinnyeszövetség és a FruitVeB közösen indított magyar dinnyeajánlás sorozatának hatására folyamatosan növekedett a magyar görögdinnye fogyasztása. Idén további erősödésre lehet számítani a termelők szerint, ennek érdekében a vásárlók ösztönzésére folytatódik a reklámsorozat, az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatásával, várhatóan július közepétől szeptember közepéig. Hat áruházlánc (Auchan, CBA, Lidl, Metro, Spar, Tesco) már vállalta, hogy részt vesz a marketingmunkában, kóstoltatni is fogja a vásárlókkal a magyar árut. Az áruházakat megkérik, ne rendeljenek már külföldi árut.

A FruitVeB értékelése szerint az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára a magyar piacon, sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő.

2014-ban nagyjából 6.000 hektáron termelnek dinnyét hazánkban, az elmúlt három évben folyamatos volt a területi bővülés. Közel 1.500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek területe a három esztendő alatt. A dinnyében érdekelt gazdák száma is emelkedett, ma közel 11 ezren élnek a termeléséből. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének értékelése szerint idén az időjárás mindeddig nagymértékben segítette a gyümölcs érési folyamatát, optimális a terméskötődés, az utóbbi évek legjobb minősége várható, amennyiben az átlagosnak megfelelő marad az időjárás.

(Magyar Nemzet, 2014. június 19.)

 

Nem megy a meggy?

Szabolcsban nem megy a meggy.

A Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult segítségért a térségben jelentkező meggyértékesítési gondok miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A Nyírségben alacsony – a korán érő fajtáknál kilogrammonként 80-110 forint közötti – felvásárlási árral indult a meggyszezon, ráadásul a több ezer kistermelő várhatóan nem tudja majd értékesíteni a gyümölcsöt. Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el.

A becslések szerint 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak emiatt nagy bajban. A nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás és -védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Az átvevők szerint az alacsony ár a túlkínálat, valamint az aszály miatt az átlagos 19-20 milliméteres gyümölcsmérettől elmaradó, csak 16-18 milliméteres meggy következménye. Ugyanakkor a termelők a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

A szabolcsi agrárkamara szerint az a legfontosabb, hogy a termés ne maradjon leszedetlenül a térségben, és legyen lehetőség a teljes mennyiség értékesítésére.

(Magyar Nemzet, 2014. június 18.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.