élelmiszeráruda₪fogadó

Alma: marad a fa alatt

Önköltségi áron alul nem adják a szabolcsi gazdák: 13 forintot ajánlott a felvásárló Austria Juice.

Továbbra sincs megállapodás a termelők és a felvásárlók között a léalma felvásárlási árának emeléséről, ezért a szabolcsi gazdák újabb feldolgozóüzemnél tartanak demonstrációt, és továbbra sem szállítanak gyümölcsöt az üzemekbe – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), írja a Magyar Idők az MTI nyomán.

Az érdekképviseleti szervezet közleményében ismertette: a szerdai egyeztetés is megállapodás nélkül zárult a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel.

A gazdák számára megalázóak és elfogadhatatlanok a legnagyobb magyarországi almaüzem feltételei, amelyet a többi feldolgozó ára is követ, ezért a termelők – a határozottabb fellépés mellett döntve – traktorokkal és félpályás útlezárással folytatják demonstrációjukat – közölte a Magosz. Hozzátette, a megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében.

A demonstrációt az Austria Juice anarcsi üzeme mellett a társaság vásárosnaményi telepe elé is kiterjesztik, ahol hivatalosan augusztus 21-én kezdődik a léalma átvétele. A Magosz hangsúlyozta, a gazdák egyhangú döntése az, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron senki nem szállít be almát a feldolgozónak.

A Kelet-Magyarország szerdai számában azt írta, Klaus Müller, az Austria Juice Kft. termelési igazgatója a gazdákkal történt keddi egyeztetésen ígéretet tett a termelőknek arra, hogy „augusztus 21-ig születik valamilyen megoldás” a léalma felvásárlási áráról.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár.

Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják.

Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól.

(Magyar Idők, 2018. augusztus 15.)

 

Körte az lesz bőven

Hamarabb érik a vilmoskörte.

Az előzetes adatok alapján 2018-ban a megszokottnál 15 százalékkal több, 38 ezer tonna lehet a körtetermés, a minőség jónak ígérkezik – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Világgazdaság tudósítása szerint.

A közleményben kiemelték, 2018-ban hamarabb érik a Vilmos körte, a szedését már megkezdték. A kamara adatai szerint kiugró évben Magyarországon a körte éves termésmennyisége elérheti akár a 40 ezer tonnát, az utóbbi évtizedben viszont a sok éves átlag alapján inkább 33 ezer tonna körüli volt a termés.

Fotó: Varga György

Magyarországon a területalapú támogatások igénylése alapján 2017-ben 2.342 hektár, 2018-ban pedig 2.269 hektár körteültetvény volt, ez csaknem 100 hektáros csökkenés – hívja fel a figyelmet az agrárkamara.

Az Európai Unióban Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát produkálják.

(Világgazdaság, 2018. augusztus 8.)

 

Nagyon nyomott a kajszi piac

Európa-szerte hiánytermék lehet 2018-ban a kajszibarack.

A magyar termésmennyiség messze elmarad a megszokottól, ugyanakkor a legjelentősebb európai uniós termelőkörzetekben, így Olaszországban, Görögországban és Franciaországban is nagymértékű visszaeséssel számolnak a gazdák, írja a Magyar Idők.

Nemcsak itthon, az Európai Unió legnagyobb kajszitermelő országaiban is kevesebb termést takaríthatnak be az idén a gazdálkodók. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az EU tagországaiban átlagosan 65-72 ezer hektárról 700 ezer tonna körüli mennyiségű kajszi kerül le egy évben. A négy vezető kajszitermelő tagországban az idén várhatóan 18 százalékkal kevesebb, összesen 558 ezer tonnás termésmennyiség várható. Olaszországban 33 százalékkal 201,1 ezer tonnára csökkenhet a betakarított kajszi mennyisége.

Franciaországban a mezőgazdasági minisztérium júliusi jelentésében 135,6 ezer tonna termést prognosztizált 2018-ra, ami 15 százalékos csökkenést jelentene 2017-hez és 8 százalékos elmaradást az elmúlt öt év átlagához viszonyítva. Görögországban az idén 12 százalékos csökkenést, 79,8 ezer tonna kajszi betakarítását vetítették előre a szakértők. Ez a mennyiség ugyanakkor még így is jóval meghaladja az elmúlt öt évben mért átlagot.

A négy vezető kajszitermesztő tagország közül Spanyolország az egyetlen, ahol növekedést várnak: a kajszi termése 9 százalékkal 142,7 ezer tonnára emelkedhet ebben az évben, ami 38 százalékkal lenne több, mint az elmúlt évek átlaga.

A hiányzó mennyiség az árakat is felfelé hajtja a piacokon
Fotó: Havran Zoltán

A visszaesés mögött minden bizonnyal a március eleji kemény fagyok állnak, amelyek alaposan megtizedelték a termést. Itthon a legjelentősebb károk a nyugat-dunántúli és alföldi régió­ban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által szervezett kajszifajta-bemutatón elhangzottak szerint az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek az idén kevesebb mint a harmadát takaríthatják be a termelők, ami még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat.

A termőterület egyébként az utóbbi években enyhén, de folyamatosan emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírása szerint itthon összesen 5,4 ezer hektáron foglalkoznak kajszitermesztéssel a gazdálkodók.

A terméskiesés miatt az Európai Bizottság adatai szerint az árak is nagyot nőttek, egy kiló gyümölcsért 1,19 eurót fizettek a termelőknek júniusban. Az áremelkedés itthon is tetten érhető, az AKI pénzügyi információs rendszerében található adatok alapján a Budapesti Nagybani Piacon a július 23-i hét elején egy kiló kajsziért 550-650 forintot kértek a kereskedők. Egy évvel korábban az árak 400 és 550 forint között mozogtak.

(Magyar Idők, 2018. július 28.)

 

Nem fogy jól a 100 forintnál drágább görögdinnye?

Bűvös, vagy bűnös a 89 forintos július közepi dinnyeár? A július eleji szolid lökdösődést követően a második héten már 100 forint alatt kínálták a görögdinnyét a legnagyobb áruházak. Mintha nem fogyna olyan fergetegesen.   Nem csak a munkáskéz, hanem a kánikula is hiányzik.

Június közepe táján azzal számoltak a dinnyetermelők, hogy jót tett a csapadékos, meleg időjárás a magyar görögdinnyének, és Békés megyében a szokásosnál előbb is megkezdhették a betakarítást a termelők. A 2018-as szezon kiválónak ígérkezett. De ezzel együtt azért árnyaltabb kép is körvonalazódott, hiszen míg az agrárgazdasági kamara a korábbival közel azonos, 4.800 hektár termőterülettel számolt, addig a szakmai szervezet, a FruitVeb 4.600 hektárral. Ráadásul a korábban várt 192 ezer tonna termésmennyiség 5%-kal kisebbnek ígérkezett az egy évvel korábbinál.

Szeretjük a dinnyét, de nagyon, csak ne legyen drága?

A magyar görögdinnyét már június végétől szállítani kezdték a boltokba. 2018 júliusának első napjai azonban az egy évvel korábbihoz képest némileg alacsonyabb boltos árakkal indultak, többen is lejjebb indították a görögdinnye bolti árát. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy a termelők várakozásaival szemben a boltokban - megismerve a vásárlók dinnyevásárlási szándékait - már nem lehetett erősebb dinnyeszezonnal számolni.

Az elmúlt napokban pedig már megjelent a 89 forintos görögdinnye is, a Spar és a Penny ennyiért kínálja. Egy évvel korábban a Penny lépett 89 forintra a hasonló júliusi időszakban, így úgy tűnik, ez a bűvös nyári dinnyeár. De a Aldi és a Lidl is 100 forint alatt kínálja a görögdinnyét. Az Auchan és a Tesco dinnyeárai ugyan most még 100 forint felett mozognak, de a CBA Príma már meghirdette július 19-től a 99 forintos görögdinnye árát. A kisebb boltokban és a piacokon - régen is így volt - ugyanakkor nincs nagy dinnyeakciózás, az egyik budai piacon éppen 200 forint alatt volt a görögdinnye ára. 

A dinnyetermelők úgy számoltak a szezon előtt, hogy jó lenne, ha az áruházláncok 2018-ban nem vinnék le indokolatlanul alacsony szintre a magyar dinnye árát, a 2017-es akció ugyanis a termőterület csökkenését eredményezte, átgondolatlan kereskedelmi akció volt. Sőt, a szakember szerint a dinnyetermelés nagyon érzékeny ágazat, egy-egy átgondolatlan kereskedői lépés a teljes szezont képes elrontani, súlyos károkat okozva ezzel a gazdálkodóknak.

Nos, a termelőknek abban igazuk van, hogy a dinnyepiac rendkívül érzékeny. De nem csak a termelők, hanem - ezt is hozzá kellene tenni - a vásárlók oldaláról is. A júliusi kánikula eddig elmaradt, ami dinnyecsalogatóbb lehetne, ráadásul egy hónapig szinte minden boltos a foci vb-vel akciózott, így nem a görögdinnye vitte a prímet a reklámokban. (Tegyük hozzá, a foci vb-nek semmi köze nem volt a dinnyevásárlási kedv változásaihoz, csupán a boltos világ reklámcsapásaira utaltunk).

Az időjáráson túl persze felvetődhetnek más kérdések is. Érdekes felvetés volt a napokban, hogy kevés a munkáskéz a görögdinnye leszedéséhez: akkor viszont adódik a következő kérdés, vajon kevesebb jut belőle a boltokba? Vagy például mennyire szalad a magyar dinnyeexport, de hát majd a szezon lefutásával értékelnek a szakemberek, mint mindig. Egy azért valószínű: a kóstoltatás még jó darabig szerves része marad a dinnyereklámnak.

(blokkk.com, 2018. július 17.)

 

Szolid lökdösődés a dinnyepiacon

Ha nyár, akkor görögdinnye. 119 forinttal folytatódik júliusi a görögdinnye piac, ami kisebb ár több áruháznál, mint az egy évvel korábbi. Még úgy is, hogy a gyenge forint mellett nem nagyon éri meg importálni, így eleve kelendőbb a hazai. A kóstoltatás nem marad el.

Igazi nyári gyümölcs, kedvelik is a vásárlók. Nem véletlen, hogy kínálják is az áruházak és előfordul nagy lökdösődés az árakkal, mint a fociban szögletrúgás előtt a tizenhatoson belül. A 2018-as dinnyeszezon azonban nyugodtan indult, de az akciózás már most, július első napjaiban megkezdődött.

A korábbi években általában az okozott gondot a görögdinnye júliusi szezonjában, hogy megjelent ugyan a hazai dinnye, de itt maradt, vagy jött még be import is. Le is csúsztak hirtelenjében az árak, ami a magyar dinnyetermelő gazdának nagyon rosszul jött, mert nem tudta magasabb, a költségeiket fedező áron eladni a dinnyéjét.

A korábban közzétett dinnyepiaci előrejelzésekben van némi eltérés.

A FruitVeb előrejelzése szerint Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és az összes többi balkáni országban, a nagy dinnyetermelő térségekben csökkent a termőfelület 2017-hez képest. A termőterületek csökkenése nyomán szerintük kiegyenlített dinnyepiaccal lehet számolni az európai piacon. Magyarországon is csökkent a termőterület, főleg az ország déli részén, 2017-hez képest, 4.600 hektár körül van. (2017-ben 5 ezer hektár volt, 2016-ban 5.500 hektár.)

Az Agrárgazdasági Kamara szerint viszont a görögdinnye termőterülete a 2017-essel közel azonos, mintegy 4.800 hektár, a termés pedig 192 ezer tonna körül alakul, ennek 40 százaléka exportra megy. A 192 ezer tonnás várható termésmennyiség 5%-kal kevesebb lehet az előző évinél. 

2018 júliusának első fele az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb boltos árakkal indul. Még nem vágott bele ugyan minden áruházlánc a dinnyéskedésbe, de többen is lejjebb vitték a görögdinnye bolti árát. Ez az egy évvel korábbihoz képest - hasonló júliusi napokat nézve - olcsóbb, akciós görögdinnyét jelent:

  2018 megjegyzés 2017
Auchan 119 július 5-től  139* (139**)
CBA 159 online, július 4-i ár 129* (119**) 
Lidl 119 július 5-től 149* (129**)
Spar 119 Interspar, július 5-től 159** 
Tesco 159 online, július 4-i ár 129** 
Áruházi információk, görögdinnye kilós ára, */: 2017. július 7., **/: 2017. július 10.

A Tesco még nem rakta ki honlapjára a július 5-től induló akciós árakat, így nem tudni, belevág-e egy árcsökkentésbe (2017-ben volt egy rövid akciója, ami nem aratott osztatlan sikert a termelők körében, de a hatóság nem talált szabálytalanságot). A CBA akciós újságjait nem nagyon találjuk a honlapjukon, így az online árat néztük, a Tescoval együtt.

Az Aldi és a Pennyi még nem hozakodott elő újabb görögdinnye árakkal, de előreláthatóan, ami késik, nem múlik. Olcsóbban kínálják viszont a sárgadinnyét, aminek egyébként nőtt a piaca (399 forint helyett 299 forint az aldis, ugyancsak 399 forint helyett pedig 279 forint a penny-s ár).

A Coop és a Reál honlapján sincs nyoma a görögdinnyének, de még lehet, nem maradtak le. (A Reál akciós lapja, ami a honlapján egy oldalban található, egyébként azért érdekes, mert csak egy árat tüntet fel: így az vagy nem akciós, csak szerintük kedvező, ami egyáltalán nem baj, vagy ha akciós, akkor lemaradt az eredeti ár.)

És akkor még ott vannak a kisboltok, a hagyományos piacok és az útszéli dinnyeárusok is.

Kóstoltatás: nem marad el

Feltehetően a vásárlók boltos kóstoltatásában dobogós a görögdinnye. Ebből persze a politikusok, agrárvezetők is jókora szeletet hasítanak ki maguknak, de ennél nagyobb gond (mármint hogy megeszik esetleg mások elől a dinnyét) ne legyen.

A közelmúltbeli jelzések szerint az Auchan, a CBA, a COOP és a Tesco üzleteiben országszerte közel 80 alkalommal lehet majd kóstolni dinnyét a szezonban. Emellett a NAK az Agrárminisztériummal és az AMC-vel közösen további kóstoltatást szervez a gyerektáborokban és egyes rendezvényekhez kapcsolódva.

Győrffy Balázs agrárgazdasági kamarai elnök szerint az elmúlt évek ösztönző tevékenysége sikeresnek bizonyult: nőtt a hazai fogyasztás, időjárástól és évjárattól függően már 13-15 kg/fő körül mozog, míg tíz éve ez az érték 8-9 kg/fő körül alakult. Ez egyébként 2-3 darab dinnyét jelent, termetétől függően. 

És ha már nyár, közben kukoricáznak is az áruházak. Nem csak dinnyét kínálnak nyári csemegeként olcsóbban, hanem egyesek már most belevágtak a csemegekukorica kínálásba. A Penny például 149 forint helyett 99 forintért adja darabját. Inkább ezt, mint a dinnyét ennyiért, mondhatják a gazdák, ugyanis a 100 forint alatti szezon eleji dinnyeár jelenthet számukra végzetes árnyomást.

(blokkk.com, 2018. július 4.)

 

Málna, szeder, feketeribiszke: eltűnőben

Megszűnhet egyes bogyós gyümölcsök hazai termesztése. Sokba kerül és munkás sincs elég.

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése, írja a Magyar Idők. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.

Míg néhány évtizeddel korábban még hétezer hektáron termesztettek málnát a hazai gazdálkodók, napjainkban alig száz hektárról takarítják be a nyár kedvelt gyümölcsét a termelők. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke lapunknak elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektárról 40-60 ezer tonna málnát lehetett leszüretelni minden évben, a termőterület pedig még az ezredforduló környékén is 1.200-1.400 hektár körül alakult. Akkoriban pedig mintegy tíz-tizenötezer tonna volt az éves magyar málnatermés. Ma száz hektár körüli területről alig 600-800 tonna málna terem.

A valóban drasztikusnak mondható visszaesés mögött két probléma áll. Egyrészt az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Apáti Ferenctől megtudtuk: ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat.

A málna és a szeder esetében a meleg, száraz idő nemcsak az éréskor, hanem egész nyáron problémát jelenthet, hiszen ezek a növények nyáron érlelik azokat az éves hajtásaikat, amelyekből jövőre a termő vessző lesz. – Ha száraz, kánikulai idő van, akkor nem lesz megfelelő rügyképződés, és a következő évben gyengébb terméssel számolhatnak a gazdálkodók – mutatott rá a szakember.

A fekete ribiszke esetében is hasonló a helyzet. Ha nagyon meleg van, a nyár közepén a levélzet jelentős részét lehullajtja a növény, ami biztos jele a következő évi gyenge termésnek. Az aszály mellett ugyanakkor a málna és a szeder a csapadékos, de meleg időt sem kedveli. A mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás igencsak kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének a bogyósoknál, ami ellen nagyon nehéz védekezni. Alig van néhány szer, amellyel a betakarítás időszakában eredményesen és biztonságosan tudnának védekezni a termelők.

– A málna, a szeder és a fekete ribiszke klimatikus okok miatt is nehezen termelhető gyümölcs lesz Magyarországon, sőt már ma is az – fogalmazott a FruitVeB alelnöke. A piros ribiszke egy fokkal jobban tolerálja az időjárást, ezért egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi klimatikus viszonyaink mellett is megmaradhatnak az ültetvények. Ezeknek bogyós gyümölcsöknek az esetében a munkaerőhiány sem okoz különösebben nagy gondot, hiszen a piros ribiszke géppel is betakarítható, csupán az apró ültetvényeken szedik kézzel a piacokra szánt gyümölcsöt a termelők.

A málna és a szeder – a szamóca mellett – ugyanakkor nagyon munkaerő-igényes gyümölcsünk, dolgos kezekből viszont egyre kevesebb van az ültetvényeken. Apáti Ferenc szerint a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaórát tesz ki, míg a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaórát igényelnek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, s még azt is egymástól eléggé távol eső időszakokban.

– Az év tizenkét hónapjából különböző, egymástól távol eső időszakokban, három-öt hónapra tud munkát adni az ágazat. Márpedig az a kevés ember, akit még be lehet hozni az agráriumba, olyan gazdaságba megy el dolgozni, ahol egész évben tudják foglalkoztatni – jegyezte meg az alelnök. A málnának és a szedernek tehát a munkaerő oldaláról is meg van pecsételve a sorsa, így lassan megszűnik az árutermelő ültetvények létezése az országban.

A magyar málnatermésnek becslések szerint a fele friss piacra jut, jellemzően a kisebb ültetvényekről, ahol a fél-, egyhektáros birtokon a családi munkaerő néhány alkalmi munkavállalóval be tudja takarítani termést. A málna másik fele a feldolgozóiparban, ezen belül is döntően a fagyasztóiparban landol. Az alapanyagot jellemzően maguk a feldolgozók termelik, vagy termeltetik.

Ugyanakkor a málnafagyasztás versenyképessége is egyre inkább megkérdőjelezhető, mert Lengyelországból, vagy Szerbiából a kész, fagyasztott málnát olcsóbban lehet behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar az alapanyagot meg tudja venni. Apáti Ferenc szerint, mivel a versenytársakkal főként a klimatikus okok miatt nem tudjuk felvenni a versenyt, így a málna, a szeder és a ribiszke lassan eltűnhet a magyar gyümölcstermesztés palettájáról.

(Magyar Idők, 2018. június 11., Köpöncei Csilla írása)

 

Jónak ígérkezik a szamóca piaca

Lesz elegendő földieper. Májusban nagyban jön a magyar szamóca, de lesz import is.

A téli és tavaszi fagyok 2018-ban nem okoztak érdemi kárt a magyar szamóca, ismertebb nevén a földieper-ültetvényekben, ezért a termelők a kedvező hozamú évekhez hasonlóan 700-800 hektárról mintegy 15 ezer tonna szamócát takaríthatnak be, számol be a Magyar Idők az MTI nyomán.

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs főbizottsága elnöke, Apáti Ferenc ismertette, hogy a magyarországi szamócatermő terület mintegy felét teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 4-8 millió forint, míg a hajtatott termesztés ennél többe kerül. A magyar szamóca szüretelése a viszonylag kis területű fűtött fóliákban, vagy üvegházakban április középső harmadában, a fűtetlen helyeken április 20 után kezdődött, ugyanakkor nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításával jelenik meg a piacon.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2.000–3.500 forint körül mozgott, míg az importgyümölcs ennél jóval, csaknem ötven százalékkal olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának jelentős csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak a szakértő szerint.

Az elnök elmondta azt is, hogy magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkát és jelentős tőkebefektetést igényel. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár érdemben nem befolyásolható. A jövedelmezőség eléréséhez hektáronként 20-30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai pontosságot és szaktudást igényel. Szaktudással azonban egyre kevesebben rendelkeznek, és a munkaerőhiány is jellemző a szektorra.

Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös, Lajosmizse, Nyársapát, valamint Szatymaz–Zsombó térségében folyik. Az országban megtermelt szamóca 90 százalékát belföldön fogyasztják el, 10 százalékot pedig az osztrák, a lengyel és a szlovák piac vesz fel. Ezzel szemben jelentős az import, a magyar kínálat körülbelül felét teszi ki a kereskedelemben nagy mennyiségben jelen lévő spanyol, olasz és görög szamóca.

(Magyar Idők, 2018. április 30.)

 

Kíméletlen volt a márciusi fagy a gyümölcsösökben

Kevés is, drága is lesz a gyümölcs a márciusi fagy miatt.

A március elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen jelentős károkat okozhat - nyilatkozta Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra. A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni - tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

(Népszava, 2018. március 20.)

 

A korai fagy még jót is tett a gyümölcsösben

Eddig kevés kárt okozott a fagyos időjárás.

A február végi, március eleji fagyos időjárás ugyan helyenként okozhatott károkat a szántóföldi növényeknél (főként ott, ahol nem védte hótakaró a növényeket), de országos problémáról nem beszélhetünk - közölte az MTI megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  

A tájékoztatás szerint a gyümölcsösökről elmondható, hogy az almát, a cseresznyét és a szilvát a hideg nem károsította, mivel a fák a legtöbb termőkörzetben még kényszernyugalmi állapotban vannak. A nyugat-dunántúli kajszibarack ültetvényekben és kisebb mértékben a dél-alföldi őszibarackosokban viszont már előrehaladottabb volt a vegetáció, itt ezért számolni kell a fagy káros hatásaival.

A hideg idő ugyanakkor növényvédelmi szempontból hasznosnak ítélhető. A téli meleg miatt ugyanis az idén a megszokottnál több volt az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek számát a fagyos időjárás jelentős mértékben csökkenthette. Ettől függetlenül a gazdálkodóknak még így is fokozott figyelmet kell fordítaniuk majd a növényvédelemre.

Mindennek alapján azonban egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a 2018-as szezonról. A hideg időjárás okozta esetleges károkról megalapozott információkra legelőbb a vegetációs időszak elején - március végén - lehet számítani. Ekkorra a NAK egy gyors állapotfelmérést készít az érintett kultúrákról - közölte a köztestület.

(MTI, 2018. március 5.)

 

Jaj de csúszik ez banánár

Megugrott a banánár, nem is kicsit. Mert csökkent a termelés. Savanyú lehet a citrompiac is.

2018 első öt hetében az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt a nagybani piacon, írja a Világgazdaság.

Magyarország főzőbanán nélkül mért banánimportja 34,3 ezer tonna volt 2017. január–november között, ami 2 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest – közölte a KSH adataira alapozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az import szolid mértékű visszaesése mellett a nagykereskedelmi ár is mérséklődött 2017-ben: a Budapesti Nagybani Piacon a banán nagykereskedelmi ára 6 százalékkal, kilogrammonként 324 forintra csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. 2017 első öt hetében viszont az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt. Az áremelkedést az okozta, hogy a jelentős banántermesztő országokban csökkent a termés mennyisége.

Az Unióban fogyasztott banán közel 90 százaléka importból származik, a fennmaradó részt Spanyolország, Franciaország, Portugália, Ciprus és Görögország termeli meg. A fogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 6 millió tonnát.

És a citrom

Magyarország citromimportja 2017 első tizenegy hónapjában 15 ezer tonna volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi időszakban mért adattal. A nagybani piacon a citrom nagykereskedelmi ára 2017-ben kilónként 471 forint volt, 13 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva.

Az AKI idézi az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) előrejelzését, amely szerint az Unió citromtermése 1,4 százalékkal, 1,6 millió tonnára mérséklődhet a 2017–2018-as, októbertől szep­temberig tartó gazdasági évben. A visszaesés fő oka, hogy az USDA szerint Spanyolországban 3 százalékkal, 968 ezer tonnára csökkenhet a termés a jelzett időszakban. Spanyolország ettől függetlenül Argentína után a világ második legnagyobb citromtermelője marad.

Az Unió citromimportőr, az előző gazdasági évben 513 ezer tonna citromot vásárolt a külpiacokon, szemben a 79 ezer tonna exporttal. A legnagyobb beszállítók: Argentína, Törökország, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság.

Gyümölcskoktél

A 2017 november végéig rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok szerint a dinnyefélék nélküli magyar gyümölcsexport mennyisége 118 ezer tonnáról 153 ezer tonnára emelkedett, ez 2016 hasonló időszakához képest csaknem 30 százalékos volumennövekedés. A 17,3 ezer tonnás iparialma-kivitel több mint négyszerese az előző évinek, míg az étkezési alma exportja 5,9, a körtéé pedig 27,2 százalékkal nőtt. A kajszikivitel az előző évinél 3,5 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanebben az összehasonlításban a gyümölcsimport 4,1 százalékkal emelkedett, és nőtt az étkezési alma, valamint a kajszi behozatala is, 14,5, továbbá 49 százalékkal. Csaknem 44 százalékkel kevesebb ipari alma érkezett Magyarországra, és 22,5 százalékkal visszaesett a körteimport mennyisége is.

(Világgazdaság, 2018. február 12.) 

 

Alma: lehet kóstolgatni a boltban

A fagy megrázta az almatermést. Van támogatási pénz, indul a kóstoltatás.

Bőven van még forrás az ültetvények megújítását, bővítését célzó fejlesztésekre, a vidékfejlesztési program 19 milliárd forintos keretéből eddig kicsivel több, mint 13 milliárd forint értékű támogatási igényt nyújtottak be a kertészetek – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Idők beszámolója szerint.

A telepítéstől, az öntözésfejlesztésen és a gépbeszerzésen át egészen a hűtőházak létrehozásáig valamennyi beruházásra kaphatnak európai uniós forrást a kertészetek. A helyettes államtitkár várakozásai szerint a jövőben megvalósuló fejlesztések nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több és jobb minőségű gyümölcs, köztük a legnagyobb mennyiségben termelt alma jusson piacra a magyar termelőktől.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője elmondta: hozzávetőleg 26 ezer hektáron folyik almatermelés az országban. 2017-ben a tavaszi fagyok miatt gyenge-közepes termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A fagykárok miatt ugyanakkor nagy igény van a magyar almára az európai pia­con, az ipari gyümölcs mellett a friss piaci árura is van kereslet.

A 2017-es 500-530 ezer tonnára becsült össztermésből 150 ezer tonna az étkezési minőség, ennek jelentős része a magyar fogyasztókhoz kerül, míg 10-15 százalékot az exportpiacokon értékesíthetnek a termelők. 2017-ben gyakorlatilag bármennyi jó minőségű almát el lehetne adni külföldön, ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy minél nagyobb arányban termeljenek friss piacra szánt gyümölcsöt az országban. Rövid távon elérhető, hogy a teljes hazai termés fele étkezési minőségű legyen, tízéves távlatban pedig még tovább lehet növelni ezt az arányt. Ehhez korszerűsítésre van szükség, amit a fent említett támogatások is ösztönöznek.

2017-ben öt áruházlánc csatlakozott a magyar almát népszerűsítő kampányhoz. Október 20-tól november 18-ig hétvégenként tartanak kóstoltatást a boltokban. Elsőként a Spar, majd a CBA, az Auchan, a Metro és végül a Tesco üzleteiben találkozhatnak a kampánnyal a vásárlók. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója szerint a kampányban az áruházi kóstoltatás mellett sporteseményeken is népszerűsítik a közkedvelt gyümölcsöt. Decemberben a legkisebbeket mintegy ezer, almát is tartalmazó mikuláscsomaggal lepik meg, a termelőket pedig egy közös szakmai tanácskozásra várják, ahol közösen kereshetik a válaszokat az ágazatot érintő kihívásokra.

(Magyar Idők, 2017. október 20.)

 

Lesz jó dió

Jónak ígérkezik a 2017. évi diótermés, sem jég, sem fagy nem tizedelte az ültetvényeket.

Egy évvel korábban, 2016-ban voltak olyan dióültetvények az országban, ahol a dióburokfúró légy, valamint a dióburok-gabonalégy a termés ötven, sőt, száz százalékát is tönkretette, írja a Magyar Hírlap. Bár vegyszerrel lehet ellenük védekezni, nagyon el kell találni a permetezés idejét, hogy az hatékony legyen. Gara Miklós, a Boglárkert Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: 2017-ben az időjárás miatt kevesebb a dióburokfúró légy és a gabonalégy is. Fagy- és jégkár sem pusztította az ültetvényeket. 

Hozzáfűzte, hogy jó termés ígérkezik. Mennyiségben meghaladja a korábbit, viszont az aszály következtében egyes fajtáknál megállt a dió fejlődése, így több lesz az apró szemű. Persze sok múlik az elkövetkező napok időjárásán. Általában szeptember közepén kezdődik a dió betakarítása az ültetvényeken és a kertekben is. Ha jó a diótermés, akkor hektáronként két tonnát takarítanak be.

Az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a hazai dióültetvények területe, megközelíti a hatezer hektárt. Magyarországon jelentős dióültetvények találhatók a Somogy megyei Lengyeltótiban, valamint a Tolna megyei Dunaföldváron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. 

A Somogy megyei Karádon dolgozó diótermesztő kertészmérnök jelezte: a jó minőségű, már szeptemberben szedhető magyar dió kedvelt csemege külföldön, így aztán jól értékesíthető. A magyar héjasdió-kivitel Németországba irányul. Gara Miklós bízik abban, hogy az idén is lehet kapni három euró körüli árat kilójáért. 

A Központ Statisztikai Hivatal adatai szerint a héjasdió-export 2015-ben 2,2 ezer tonnát tett ki 1,8 milliárd forint értékben. Dióbelet Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba szállítottak a magyar termelők. A tisztított, szárított, zsákokba csomagolt héjas dió drágább egyébként, mint a dióbél. Németországban a magyar dióbél konkurenciája az olcsóbb ukrán termék. Magyar piacokon is lehet találkozni ukrán és román dióbéllel. A dióbél ára az elmúlt esztendőkben ezerötszáz-kétezer forint volt kilogrammonként. 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a világon a diótermés 2015-ben már meghaladta a hárommillió tonnát. Kína a legnagyobb diótermelő a világon, s az Amerikai Egyesült Államok is meghatározó a piacon. Európában Franciaország a listavezető, ahol csaknem negyvenezer tonnát takarítottak be 2015-ben. Kutatások szerint a rendszeresen fogyasztott dió kedvező hatással van a vér koleszterinszintjére, mérsékelve például a koszorúér-betegség kockázatát. Számos hasznos olajat, fehérjét és vitamint is tartalmaz.

(Magyar Hírlap, 2017. szeptember 4.)

 

Csak finom alma nincs elég

Magyar almatermesztés: nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, nagy az ipari alma aránya, csökken a termőterület, kevés a korszerű ültetvény.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de hát ez az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. 

Emellett a magyar almatermés összetétele is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma –, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka.

Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és versenyképtelen, közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, "kettős hasznú ültetvények halmaza" – állítják a szakértők.

2016-ban a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést okoztak a tavaszi fagyok. A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április elején, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is mért éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius-fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.

A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást – összesen 3-4 hétig tartott, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, de sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

A magyarországi almatermés 2017-ben – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresletet erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra. A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban. A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet.

(HVG, 2017. augusztus 31.)

 

Fagy, aszály, jég: nem nyomta fel a gyümölcsárakat

Mert jöhetett a külföldi. A gyümölcspiac nem engedte elszabadulni az árakat.

Az egy-másfél hét múlva lecsengő magyar kajsziszezonra is igaz ez, amely nyomott áron indult idén, ismerteti a kialakult helyzetet a Világgazdaság. A legnagyobb kajszitermelőnek számító déli országokban nem voltak érdemi fagykárok, az onnan piacra dobott mennyiség pedig féken tartotta az árakat. A szezonkezdet alacsony árainak az volt az oka, hogy a legnagyobb európai termelőknél a dömping nem ért véget július elején. Ezért a spanyol, az olasz és a görög kajszi körülbelül július 10-ig még jelen volt a piacon, és lenyomta a magyar gyümölcs árát, magyarázta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Azóta azonban a termelői árak nagyjából a sokéves átlag körül alakulnak. Ez az első osztályú, 40 milliméter feletti kajszinál kilogrammonként 250-300 forintos árat jelent, míg az ipari hasznosításra alkalmas minőségűeknél 70-120 forint közöttit. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. Az idei termés ezzel együtt mennyiségben jónak mondható, ami annak köszönhető, hogy jó volt a virágzás és a terméskötődés is. Mivel azonban a körülbelül 4 ezer hektár kajsziültetvényből csupán ezer hektár öntözött, a gyümölcs apró maradt, döntően ipari hasznosításra, vagy befőzésre alkalmas.

Hasonló a helyzet az őszibarack piacán is. Itt a szezon a kajszihoz képest körülbelül egy hónappal később indul. A korai érésű gyümölcsök ugyan megjelennek július elején, de a nagyobb mennyiséget adó fajták szezonja most kezdődik, július második felében. A nagytermelőnek számító déli országokban jó a termés, Magyarországon pedig ennél a gyümölcsnél is méretproblémák vannak. Az első osztályú őszibarack termelői ára kilónként 100-150 forint. Apáti Ferenc úgy látja, a hazai őszibarack-termelők számára a minőségen kívül az jelenthet gondot, ha az olasz szezon elhúzódik, mert akkor az ottani kereskedők a másodosztályú árut terítik nálunk is, ami szintén lenyomja az árakat.

A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. Magyarországon kívül Lengyelország és Szerbia nagy meggytermelő Európában 170-200 ezer, valamint 70-90 ezer tonnával. 2017-ben a lengyeleknél kiesett a termés fele, a szerbeknél pedig 20-30 százaléka, ezért viszonylag nagy kereslet volt a piacon, emelte ki a FruitVeB alelnöke. Ennek hatására az árak az elmúlt tíz évben megfigyelt, 60 és 260 forint közötti termelői ársáv felső harmadában, 200 és 260 forint között mozogtak.

A körülbelül négyezer hektárnyi cseresznye idén az átlagosnál kissé gyengébben, 15 ezer tonna körül termett. A jelentős – Lengyelországban 80, Németországban és Ausztriában 40-50 százalékos – fagykárok ellenére sem voltak az átlagosnál jobb árak. Ennek a jó termést hozó és a meleg miatt időben összetorlódott olasz cseresznye volt az oka, amely hirtelen szabadult az európai piacra és nyomta le az árakat.

(Világgazdaság, 2017. július 21.)

 

Magyar málna: annyi

Végleg eltűnhet a magyar málna, komoly bajban van a hazai málnatermesztés, az ültetvények jórészét már felszámolták.

Az elmúlt két és fél évtizedben megszűnt a málnaültetvények több mint 90 százaléka, ma már alig néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül munkaigényes gyümölcs termesztésével. A korábbi, 25 ezer tonnát is meghaladó éves termelés jelentős része ipari célra ment, ez azóta megszűnt Magyarországon, s csupán friss áruként értékesítik gyümölcsüket a piacra termelők. A fagyasztott málna importból kerül a hazai boltokba, írja a Világgazdaság.

A legnagyobb probléma, hogy bár a magyar málna zamata elismerten kiváló, nem korszerű fajták alkotják az ültetvényeket, ráadásul a málna számára nem kedvező a hazai klíma. Idén is jelentős fagykárokat szenvedett a gyümölcs, miközben a nyári kánikulát sem bírja, ami miatt gyengébb minőségű a termés. A termésátlagok is jóval a gazdasági megtérülést jelentő 10 tonna feletti hektáronkénti hozam alatt vannak.

A málnabokrok ápolása és a szüret is nagy gondosságot és jelentős kézimunkaerőt igényel. A málnaszedésre egyre nehezebb munkaerőt találni, a munkások bére pedig az árbevétel jelentős hányadát elviszi. Június közepe táján a budapesti vásárcsarnokokban rendszerint 1.300 és 2.000 – de a Vámház körúti csarnokban 980 és 3.990 – forint között árulták a málnát, miközben a szedési költség a 400 forintot is eléri kilónként. A jó málnatermő vidékekkel rendelkező Szerbiában és Lengyelországban – ahol a klíma is jobban megfelel a gyümölcsnek – például jelentősen olcsóbb a munkaerő, továbbá a magyarországinál magasabb hozamokkal dolgoznak. A lengyelek ráadásul jelentős területen gépesítették is a szüretet, még lejjebb szorítva az önköltséget.

A málna élettani hatása egyébként kiváló: magas a C-vitamin- és antioxidáns-tartalma, immunerősítő és vértisztító hatású, s megelőzi a rákos megbetegedéseket. Emésztésjavító hatású pektint is tartalmaz, kalcium-, kálium-, magnézium- és vastartalma is kiemelkedő, a szervezet napi szükségletének egytizedét fedezi.

(Világgazdaság, 2017. június 28.)

 

A júniusi vihar elverte a termést

A gyümölcsösöket alaposan megtépázta a júniusi vihar, így kajsziból, meggyből és almából is kevesebb juthat a piacokra. Nem kímélte az aratás előtt álló gabonatáblákat sem az ítéletidő, a viharos szél és a jégverés akár  jelentősen is visszavetheti a betakarítható mennyiséget, számol be a Magyar Idők.
 
Bár a hosszan tartó júniusi forróság után igazi felüdülést jelentett a földeknek az elmúlt napokban helyenként jelentős mennyiségben lehullott csapadék, a viharok azonban egyes térségekben alaposan megdézsmálták a termést.

A kertészetekben is nagy pusztítást hagytak maguk mögött az elmúlt napok viharai. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint alig találni olyan megyét, ahol ne okozott volna gondot az időjárás. A károk azonban eltérő mértékűek, egyes településeken belül is különböző volt a veszteség. Egyelőre nincsenek pontos adatok az ítéletidő okozta kiesésről az ágazatban, az országos összesítés a július elejére készülhet el. Ledó Ferenc szerint a vihart az érő gyümölcsök viselték a legnehezebben. A kajsziültetvényekben a nagy erejű szél okozott gondot, amely sok helyen leverte a gyümölcsöt a fákról, sőt gallyakat tört le és fákat csavart ki. A meggyültetvényekben a viharos szél mellett a nagy mennyiségű csapadék tizedelheti meg a termést.

A felhőszakadások miatt félő, hogy megrepedezik a gyümölcs, amit így később nemhogy étkezési meggyként nem tudnak eladni a termelők, de még befőttnek sem lesz megfelelő a minőség. Ledó Ferenc úgy látja, az érintett termelők jobb esetben a léüzemeknek tudják majd eladni a megrepedt meggyet, aminek az értéke a felét sem éri el az étkezési, vagy a feldolgozásra szánt árunak. Így borítékolható a veszteség. A szabolcsi térségből is jelentettek viharkárokat, az almáskertek egy részét elverte a jég. Itt a meggyhez hasonlóan szintén a gyümölcsök minősége romlott.

A fóliasátrakban is előfordultak károk, ezekben a jég mellett a viharos erejű szél okozott problémát. A szerkezetek 80-100 kilométer per órás szélerőig bírják a terhelést, afölött azonban már megbonthatja a sátrakat a vihar. A gazdák nem tudtak védekezni a viharos lökések ellen, a nagy meleg miatt ugyanis mindenhol nyitva voltak a szellőzőnyílások, így a szél könnyen be tudott jutni a sátrakba. A fóliasátras, úgynevezett hajtatott termelés esetében ráadásul a mezőgazdasági biztosítások sem számítanak túl népszerűnek. A magas díjak miatt a gazdák jelentős része nem rendelkezik biztosítással, így a mostani károk megtérítésére sem számíthatnak.

A gyümölcsösök jelentős részére már kötöttek biztosítást a gazdák, ahogyan a nagyobb zöldségtermelőknek is fontos a védelem. Az érintettek a piaci mellett állami kártalanításra is számíthatnak. A termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett.

Jelentős kiesés várható minden bizonnyal az aratás előtt álló repce- és búzatáblákon, az orkánerejű szél sok helyen eltörte a kalászok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket a növényekből. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta, bár pontosan egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora kiesést okoztak a viharok az országban, a felmérések eredményére ugyanis még várni kell, becslése szerint akár a 10 százalékot is meghaladhatja a veszteség a szántóföldeken.

A legjobban azok a gazdák jártak, akik még a vihar előtt be tudták takarítani a terményt. Ugyan országos szinten még nem kezdődött meg az aratás, minden gazda éberen figyeli, hogy a szemek víztartalma mikor csökken 14-15 százalék alá. Amint lehet, megkezdik a munkákat. Nem érdemes kockáztatni, a vihar és a betakarítás előtti eső ugyanis sokat ronthat a termény minőségén. A búza és a repce mellett a borsóültetvényeket is elverte a jég. Bár a hüvelyeken kívülről nincs nyoma a kárnak, a borsószemek azonban belül rothadásnak indultak.

 (Magyar Idők, 2017. június 27.)

 

A dió fele elveszett

A dió a burok fúrólégy és a tavaszi fagy miatt érés előtt lepotyogott a fáról.

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tájékoztatása szerint.

Az MKSZN szerint - amint a Világgazdaság beszámol róla - a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett ide. Barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti a dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A rovar a dió burkában okoz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) révén engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő 2016-ban, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés a fagykár miatt csökkent jelentős mértékben.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslése szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió 2016-ban, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra jut, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön. Magyarország a dióexportban egyébként vezető helyen áll.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

 

Leesett az alma ára

Olcsó az alma, isszák is a levét a termelők: hiába kevesebb a magyar termés, a nagyobb lengyel lenyomta a hazai árat is.

Az Alma Terméktanács szerint ha hosszú távon marad az alacsony árszint, sokan felhagyhatnak az almatermeléssel. Rekordalacsony áron kénytelenek értékesíteni ugyanis az ipari feldolgozásra szánt almát a termelők. Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) közleménye szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot kapnak a termelők, holott az elmúlt két évben rendre 25 forint volt az átlagár. Az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, ami szintén elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körüli ártól, írja a Magyar Idők.

A szervezet szerint érdemi áremelkedés a következő hetekben sem várható. Ha pedig az alacsony árszint a következő években is megmarad, jelentősen visszaeshet a termelés. Csökken az ültetvények területe, ezzel együtt az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is, az Ékasz szerint. A terméktanács az ágazat valamennyi szereplőjét - termelőtől a kereskedőn és a feldolgozón át a szakmapolitikáig - felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürgetnek. A terméktanács becslése szerint idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge-közepes almatermés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban.

A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Ebből 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb szerint mivel a hazai almatermés jelentős része eleve csak ipari felhasználásra alkalmas, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a saját feldolgozást kellene erősíteni. A termelők egyetlen esélye a nagyobb bevétel elérésére, ha saját feldolgozóüzemet létesítenek és a terményüket már feldolgozott formában értékesítik.

A tudósítás már nem tér ki arra, hogy ha a hazai termés mennyisége kisebb az előző évinél, akkor miért megy le az ár: ilyenkor felfelé szokott mozogni. Nos, egy korábbi tudósítás éppen arról számolt be, hogy magyar alma ugyan kevesebb lesz, de lengyelből sokkal több, ami a hazai árakat is lenyomja.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 9.)

 

Kevés lesz az alma

Nálunk. A lengyeleknél viszont sok lesz, ami lenyomja az árakat.

2016-ban - a 2015. évi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható, derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) felméréséből.

Az előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, de várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából. Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, 2016-ban azonban ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci hasonló lesz, mint az elmúlt években, így az Európai Unió termése 12 millió tonna lehet, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban átlagos termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok ugyanakkor Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak, így ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt. Az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is van még a tavalyi készlet. A 2016-ban várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé húzhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a - 2015. évi rossz tárolási eredmények miatt - csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma árlenyomó hatásával, amely megfelelő hazai étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról, hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.

A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos, vagy annál valamivel gyengébb 2016. évi ipari almaterméssel az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 8.)

 

Nem is lesz olyan rossz a gyümölcstermés

A fagykárok ellenére jó a gyümölcstermés. Dinnyéből több is lesz, mint egy évvel ezelőtt.

2016-ban jó átlagos gyümölcsterméssel számol a Fruitveb, annak ellenére, hogy országosan a gyümölcsállomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban érkezett fagyokban. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem ér be, ami meghiúsította a rekordtermést a gyümölcságazatban.

Várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. 2016-ban mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint a korábbi évé. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.

A korai dinnyefajtákat már június végén szüretelni kezdték Magyarországon, a dinnye zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni. 2016-ban hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén, vagy május elején ültettek ki.

A dinnye ára a Fruitveb szerint nagyjából 100-150 forint között lehet kilónként, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása végül azonban elsősorban az időjárástól függ: ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni, de esős, hűvös időjárás esetén alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.

A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi vásárlók már nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a lengyel vásárlók viszik a nagyobbakat is.

Újabb divat az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakrabban látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

Az egyes gyümölcsöket egyébként eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.

(Világgazdaság, 2016. június 27.)

 

Dió után eper, akác: ő is elfagyott

A dió harmada, az eper több mint fele elveszett az április végi fagyban. Az akác is fagyott kapott.

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, de Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott az április végi fagy miatt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület súlyos károk keletkeztek Somogy, Zala és Veszprém megye völgyeiben. Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Három hét múlva becsülhető meg, hogy milyen lesz az idei akáctermés.

A méhészek nagy része idén még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már 4-6 ezer tonna repce- és tavaszi virágtermés gyűlik össze. A méhészek fő bevételi forrása a fogyasztók körében igen kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban. Az unióban a negyedik-ötödik helyen állnak a magyar méztermelők.

A magyar mézexport jelenleg vegetál, a 2015. évi akácméztermés fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnámi, thaiföldi készítmények miatt. A mézesek így nem élik éppen virágkorukat.

Eper

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Ráadásul ha a fagy után esős idő jön, akkor elrohad a szamóca, így elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan hatással lesz az árakra is.

A fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi oldalról sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezon előtt. A piacokon - a folyamatosan jelen lévő import, többségében olasz és spanyol földekről származó és 700-100 forintos kilónkénti áron kínált eper mellett - már megjelentek a fóliasátorban nevelt magyar eprek is, ezek ára 1500-2200 forint.

A termelők szerint, ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A termelőknek az lenne a jó, ha a szabadföldi és a fóliás eper időben egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a kettő szezonja, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

Dió

A magas termelési költségek miatt eleve nehéz a dióültetvényeseknek, most pedig kiderült, hogy az áprilisi fagy súlyos károkat okozott. Van olyan termesztő, aki egy szem diót sem tud majd betakarítani. A fagykárok miatt akár harmadával is csökkenhet az ideális esetben kilenc-tízezer tonnás éves magyar diótermés. A nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy következtében országszerte jelentős károk keletkezhettek a dióültetvényekben.

A dió tartósan magas ára a tetemes termelési költségen túl azért alakult ki, mivel egészségvédő hatása miatt presztízstermékké vált. A csonthéjas termés kilónkénti ára 2200 és 3500 forint között alakul, de a FruitVeb szerint már 1800-2000 forintért is hozzá lehet jutni a jó minőségű, tisztított dióhoz. Az elmúlt években a hazai diótermés 40-50 százaléka ment exportra, a fő célországok közt pedig visszatérően Németország, Svájc és Nagy-Britannia szerepel.

A dió világtermelése növekvő irányzatot mutat, már a 3,4 millió tonnás szintet is meghaladja. A világ legnagyobb diótermesztője 900 ezer tonnával Kína. Az unióban a termőterület 61 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 106 ezer tonna. A tagállamok közül Franciaország és Románia a legnagyobb termesztő. A szomszédos országok közül minőségben a románok és az ukránok sem tudnak versenyezni a magyar dióval, ráadásul gyakran a silányabb minőségű terméküket kínálják magyar áruként, kilónként 1600-1800 forintért. A legnagyobb felhasználó a sütőipar, de mivel a dió levét és héját is hasznosítják, így fontos gyógyászati és kozmetikai árucikk is.

A cukrászdákban, édességboltokban ugrásszerűen, 20-30 százalékkal drágultak az utóbbi hetekben, hónapokban a diótartalmú desszertek, és az áremelkedést a felvásárlási ár növekedésével indokolják az üzletekben. Ezzel szemben a termelők jelentős árváltozásokról nem számolták be, sőt, úgy érzik, a kereskedők igyekeznek még lejjebb nyomni az átvételi árakat, holott így is minimális haszonnal dolgoznak. A termelők legnagyobb költsége a helikopteres növényvédelem, ehhez képest már elenyésző kiadás az őszi dióverés megszervezése.

(HVG, 2016. május 11., Origo, 2016. május 9., Magyar Nemzet, 2016. május 6.)

 

Elfagyott a gyümölcs fele

A meteorológusok nem jelezték pontosan előre a fagyot.

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban - április második felében - a fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a gyümölcsfélék árát, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.

Egyes időszakban hajnalban mínusz 6-7 fokot is mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt. A gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal, vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.

A gyümölcsök ára így 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet. Sajnálatos mindez azért is, mivel az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Index, 2016. április 29.)

 

Bajban az alma

Nem kell a magyar alma. Itt az olcsó lengyel.

A tej és a sertés után most az almatermelők jutottak nehéz helyzetbe az európai túltermelés miatt. Az orosz embargó nyomán bennragadt lengyel alma az utóbbi hetekben ellepte a piacot, így a felvásárlási árak még a tavalyi szintnél is alacsonyabban vannak. A hazai hűtőházakban még mindig jelentős mennyiségű gyümölcs vár arra, hogy a boltokba jusson, kereslet hiányában ugyanakkor félő, hogy végül mélyen ár alatt kell majd alkut kötniük a termelőknek.

A 2014-ben bevezetett orosz importtilalom újabb hulláma érte el a magyar piacot, a tej és a sertés után most az almánál okoz gondokat az európai túltermelés. Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű lengyel alma árasztotta el a piacot, az árak ezért most még a tavalyinál is alacsonyabb szintre kerültek. 2015. őszén viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a magyar termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, a gazdálkodók számításai 2015. elején már nem jöttek be. A lengyel importalma ugyanis az egész kontinensen leszorította az árakat.

A szakemberek szerint a betárolt alma mennyisége 2016-ban nem nagyobb, mint más években, a probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura. Az olcsó lengyel alma miatt a román piacot is elveszítették a magyar termelők, szinte alig akad felvásárló, aki hazánkból szerzi be a gyümölcsöt. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna alma volt a lengyel raktárakban, amit most rázúdítanak egész Európára.

A hazai mellett az osztrák és más uniós tagállamok termelői is aggódnak. A gyümölcsöt ugyanis a korszerűtlen tárolókban nem lehet sokáig tartogatni, a legtöbb tételtől hamarosan meg kell szabadulniuk. Ráadásul az alma eltarthatóságának a tavalyi aszályos nyár sem tett jót, az extrém meleg és csapadékszegény időjárás különböző élettani betegségeket okoz az almánál. Jobb helyzetben vannak azok a termelők, akik korszerű, szabályozott légterű tárolóval rendelkeznek, a betárolt alma pedig jó minőségű, ők akár júniusig is várhatnak az értékesítéssel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a lengyel utánpótlás mikor fullad ki és hogyan alakulnak az árak ezután.

Az almaárak egyébként nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amit hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek el, míg olyan tétel is akad, amit 120 forintért is el lehet adni. A boltokban ugyanakkor hiába keresnénk az olcsó almát, a kereskedők az alacsony felvásárlási árak ellenére sem adják olcsóbban a gyümölcsöt.

Enyhítheti a gazdák kárát, hogy néhány hazai léüzem jelezte: április első hetében kinyitnak és elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását. Mindez azonban csak tűzoltásra elég, a léalma kilójáért ugyanis a tavalyi árak csupán felét kínálják most a feldolgozók. Ez a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. Igazi megoldást a belső piac védelme jelentene. Bár az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a lengyel almát teljes mértékben kizárják a piacról, annyit lehet tenni, hogy kellő szigorral ellenőrizzék a hatóságok, az ide érkező tételek után megfizetik-e az áfát és a szállítmányok dokumentációja is rendben van-e.

(Magyar Idők, 2016. március 23.)

 

Kevés és kicsi az alma

Az előző évhez képest roppant gyenge lesz az idei almatermés. És drága lesz az alma.

2015-ben közel 500 ezer tonna almatermés várható a 2014. évi több mint 900 ezer tonnával szemben. Az őszi alma ára a tavalyinál nagyobb, a mérete viszont kisebb lesz. A gazdák még az esőben bíznak, az még valamelyest javíthat a termésen. Európában sehol sem várható nagy termés, ami az értékesítési árakat felfelé nyomhatja.

A 2015. évi termés nagy része léalma lesz, csak alig 150 ezer tonna étkezési alma jut az asztalokra. Ráadásul a vásárlóknak a piacokon az eddig megszokott 80 milliméteres almák helyett jóval kisebb, 60 milliméteres almákkal kell majd beérniük, egyebek mellett a gazdák erről is beszámoltak az Origónak. A bevásárlóközpontokban drágább, 300 forint körüli kilónkénti almaár, a piacokon ősszel és télen 100-150 forint várható.

A nyár eleji jégeső sok helyen megtépázta az almatermés egy részét. A jégkárt szenvedett kertrészekben termett alma minősége rosszabb lesz, ez pedig a léalma arányát növeli, aminek viszont így alacsonyabb lesz a felvásárlási ára. Rossz terméskilátásokkal jellemezhető az almaültetvények mintegy kétharmada, 17 ezer hektár, míg jó, vagy elfogadható termés csak a maradék egyharmadban várható. A korszerű ültetvényekben kevesebb lesz gond, az almának nem tesz jót az óriási hőség sem.

A legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon az alma, hosszú évek óta.

(Origo, 2015. augusztus 19.)

 

Sok az alma

Európában is bő termés ígérkezik, ráadásul az oroszok nem kérnek belőle.

Almapiaci válság jön előreláthatóan Magyarországon: a korábbi évek átlagterméséhez viszonyítva a 2014. évi, várhatóan 780 ezer tonna termés 150-200 ezer töbletet jelent az előző évhez képest. Ez felülmúlja az eddigi legnagyobb, a 2012-es, 750 ezer tonnás termést is.

A legnagyobb almatermő területtel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi 350 ezer tonnával szemben 2014-ben közel 500 ezer tonna gyümölcs termett. Az előző években a termés 70 százaléka az ipari alma minősítést kapta, a maradék étkezési almaként jutott piacra. Ebben a szezonban az arány változik, várhatóan több terem az étkezési kategóriából.

Az előrejelzések szerint egész Európában jó termés várható, így jelentős mértékben csökkenhetnek a termelői árak, ezért kormányzati beavatkozást várnak a termelők. Ezt megelőzően azonban fel kell mérni az almafeldolgozás lehetőségeit, hogy minél nagyobb – adott esetben – támogatott feldolgozásra nyíljon lehetőség. Ekkora mennyiségnél a tárolás is, és az értékesítés is állami segítséget igényel, állítja a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Ennek részeként elképzelhető a dinnyéhez hasonló célzott belföldi és exportmarketing program. Súlyosbítja a helyzetet az Oroszország által augusztus elején bevezetett embargó. A tilalmat első körben a lengyel zöldségre és gyümölcsre vetették ki. Az ott termett alma pedig megjelenhet a magyarországi piacokon is. A tilalom kiszélesítése a magyar exportőröket is súlyosan érinti, a termelők ugyanis 50-100 ezer tonnás kivitellel számoltak eddig.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 7.)

 

Van meggy bőven, lesz dinnye is

Sok a meggy, le is esett az ára. Következik: júliusban a dinnye.

A tavalyinál több lesz a magyar dinnye július első hetétől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint. A FruitVeB célja, hogy a gazdák, a kereskedők, a piac pontos képet kapjon a dinnye várható mennyiségéről, minőségéről, így a boltok fel tudjanak készülni az importáruk időben történő kivezetéséről (a blokkcom megjegyzése: legalábbis a termelők szándéka szerint).

2014. nyarán várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több dinnyéből, júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdődik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyűjtése a földekről, legkésőbb augusztusban pedig a szabolcsi termelők is bekapcsolódnak a termelésbe.

Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Dinnyeszövetség és a FruitVeB közösen indított magyar dinnyeajánlás sorozatának hatására folyamatosan növekedett a magyar görögdinnye fogyasztása. Idén további erősödésre lehet számítani a termelők szerint, ennek érdekében a vásárlók ösztönzésére folytatódik a reklámsorozat, az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatásával, várhatóan július közepétől szeptember közepéig. Hat áruházlánc (Auchan, CBA, Lidl, Metro, Spar, Tesco) már vállalta, hogy részt vesz a marketingmunkában, kóstoltatni is fogja a vásárlókkal a magyar árut. Az áruházakat megkérik, ne rendeljenek már külföldi árut.

A FruitVeB értékelése szerint az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára a magyar piacon, sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő.

2014-ban nagyjából 6000 hektáron termelnek dinnyét hazánkban, az elmúlt három évben folyamatos volt a területi bővülés. Közel 1500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek területe a három esztendő alatt. A dinnyében érdekelt gazdák száma is emelkedett, ma közel 11 ezren élnek a termeléséből. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének értékelése szerint idén az időjárás mindeddig nagymértékben segítette a gyümölcs érési folyamatát, optimális a terméskötődés, az utóbbi évek legjobb minősége várható, amennyiben az átlagosnak megfelelő marad az időjárás.

(Magyar Nemzet, 2014. június 19.)

 

Nem megy a meggy?

Szabolcsban nem megy a meggy.

A Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult segítségért a térségben jelentkező meggyértékesítési gondok miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A Nyírségben alacsony – a korán érő fajtáknál kilogrammonként 80-110 forint közötti – felvásárlási árral indult a meggyszezon, ráadásul a több ezer kistermelő várhatóan nem tudja majd értékesíteni a gyümölcsöt. Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el.

A becslések szerint 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak emiatt nagy bajban. A nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás és -védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Az átvevők szerint az alacsony ár a túlkínálat, valamint az aszály miatt az átlagos 19-20 milliméteres gyümölcsmérettől elmaradó, csak 16-18 milliméteres meggy következménye. Ugyanakkor a termelők a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

A szabolcsi agrárkamara szerint az a legfontosabb, hogy a termés ne maradjon leszedetlenül a térségben, és legyen lehetőség a teljes mennyiség értékesítésére.

(Magyar Nemzet, 2014. június 18.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.