élelmiszeráruda₪fogadó

Alma: lehet kóstolgatni a boltban

A fagy megrázta az almatermést. Van támogatási pénz, indul a kóstoltatás. 

Bőven van még forrás az ültetvények megújítását, bővítését célzó fejlesztésekre, a vidékfejlesztési program 19 milliárd forintos keretéből eddig kicsivel több, mint 13 milliárd forint értékű támogatási igényt nyújtottak be a kertészetek – közölte Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Idők beszámolója szerint.

A telepítéstől, az öntözésfejlesztésen és a gépbeszerzésen át egészen a hűtőházak létrehozásáig valamennyi beruházásra kaphatnak európai uniós forrást a kertészetek. A helyettes államtitkár várakozásai szerint a jövőben megvalósuló fejlesztések nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több és jobb minőségű gyümölcs, köztük a legnagyobb mennyiségben termelt alma jusson piacra a magyar termelőktől.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője elmondta: hozzávetőleg 26 ezer hektáron folyik almatermelés az országban. 2017-ben a tavaszi fagyok miatt gyenge-közepes termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A fagykárok miatt ugyanakkor nagy igény van a magyar almára az európai pia­con, az ipari gyümölcs mellett a friss piaci árura is van kereslet.

A 2017-es 500-530 ezer tonnára becsült össztermésből 150 ezer tonna az étkezési minőség, ennek jelentős része a magyar fogyasztókhoz kerül, míg 10-15 százalékot az exportpiacokon értékesíthetnek a termelők. 2017-ben gyakorlatilag bármennyi jó minőségű almát el lehetne adni külföldön, ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy minél nagyobb arányban termeljenek friss piacra szánt gyümölcsöt az országban. Rövid távon elérhető, hogy a teljes hazai termés fele étkezési minőségű legyen, tízéves távlatban pedig még tovább lehet növelni ezt az arányt. Ehhez korszerűsítésre van szükség, amit a fent említett támogatások is ösztönöznek.

2017-ben öt áruházlánc csatlakozott a magyar almát népszerűsítő kampányhoz. Október 20-tól november 18-ig hétvégenként tartanak kóstoltatást a boltokban. Elsőként a Spar, majd a CBA, az Auchan, a Metro és végül a Tesco üzleteiben találkozhatnak a kampánnyal a vásárlók. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója szerint a kampányban az áruházi kóstoltatás mellett sporteseményeken is népszerűsítik a közkedvelt gyümölcsöt. Decemberben a legkisebbeket mintegy ezer, almát is tartalmazó mikuláscsomaggal lepik meg, a termelőket pedig egy közös szakmai tanácskozásra várják, ahol közösen kereshetik a válaszokat az ágazatot érintő kihívásokra.

(Magyar Idők, 2017. október 20., fotó: Bach Máté)

 

Lesz jó dió

Jónak ígérkezik a 2017. évi diótermés, sem jég, sem fagy nem tizedelte az ültetvényeket. ₪₪₪

Egy évvel korábban, 2016-ban voltak olyan dióültetvények az országban, ahol a dióburokfúró légy, valamint a dióburok-gabonalégy a termés ötven, sőt, száz százalékát is tönkretette, írja a Magyar Hírlap. Bár vegyszerrel lehet ellenük védekezni, nagyon el kell találni a permetezés idejét, hogy az hatékony legyen. Gara Miklós, a Boglárkert Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: 2017-ben az időjárás miatt kevesebb a dióburokfúró légy és a gabonalégy is. Fagy- és jégkár sem pusztította az ültetvényeket. 

Hozzáfűzte, hogy jó termés ígérkezik. Mennyiségben meghaladja a korábbit, viszont az aszály következtében egyes fajtáknál megállt a dió fejlődése, így több lesz az apró szemű. Persze sok múlik az elkövetkező napok időjárásán. Általában szeptember közepén kezdődik a dió betakarítása az ültetvényeken és a kertekben is. Ha jó a diótermés, akkor hektáronként két tonnát takarítanak be.

Az elmúlt években csaknem duplájára nőtt a hazai dióültetvények területe, megközelíti a hatezer hektárt. Magyarországon jelentős dióültetvények találhatók a Somogy megyei Lengyeltótiban, valamint a Tolna megyei Dunaföldváron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. 

A Somogy megyei Karádon dolgozó diótermesztő kertészmérnök jelezte: a jó minőségű, már szeptemberben szedhető magyar dió kedvelt csemege külföldön, így aztán jól értékesíthető. A magyar héjasdió-kivitel Németországba irányul. Gara Miklós bízik abban, hogy az idén is lehet kapni három euró körüli árat kilójáért. 

A Központ Statisztikai Hivatal adatai szerint a héjasdió-export 2015-ben 2,2 ezer tonnát tett ki 1,8 milliárd forint értékben. Dióbelet Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba szállítottak a magyar termelők. A tisztított, szárított, zsákokba csomagolt héjas dió drágább egyébként, mint a dióbél. Németországban a magyar dióbél konkurenciája az olcsóbb ukrán termék. Magyar piacokon is lehet találkozni ukrán és román dióbéllel. A dióbél ára az elmúlt esztendőkben ezerötszáz-kétezer forint volt kilogrammonként. 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint a világon a diótermés 2015-ben már meghaladta a hárommillió tonnát. Kína a legnagyobb diótermelő a világon, s az Amerikai Egyesült Államok is meghatározó a piacon. Európában Franciaország a listavezető, ahol csaknem negyvenezer tonnát takarítottak be 2015-ben. Kutatások szerint a rendszeresen fogyasztott dió kedvező hatással van a vér koleszterinszintjére, mérsékelve például a koszorúér-betegség kockázatát. Számos hasznos olajat, fehérjét és vitamint is tartalmaz.

(Magyar Hírlap, 2017. szeptember 4.)

 

Csak finom alma nincs elég

Magyar almatermesztés: nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, nagy az ipari alma aránya, csökken a termőterület, kevés a korszerű ültetvény. ₪₪₪

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de hát ez az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. 

Emellett a magyar almatermés összetétele is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma –, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka.

Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és versenyképtelen, közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, "kettős hasznú ültetvények halmaza" – állítják a szakértők.

2016-ban a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) takarítottak be, mert mintegy 20-30 százalékos kiesést okoztak a tavaszi fagyok. A kitavaszodás 2017-ben korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április elején, míg északon és keleten április közepén indult meg az alma virágzása, ami másfél-két héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is mért éjszakai mínusz 2, mínusz 5 Celsius-fok közötti lehűlések érzékelhető kárt okoztak a termésben.

A terméktanács szerint kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást – összesen 3-4 hétig tartott, és emiatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán is. Ennek következménye az volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, de sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése.

A magyarországi almatermés 2017-ben – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresletet erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra. A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban. A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet.

(HVG, 2017. augusztus 31.)

 

Fagy, aszály, jég: nem nyomta fel a gyümölcsárakat

Mert jöhetett a külföldi. A gyümölcspiac nem engedte elszabadulni az árakat. ₪₪₪

Az egy-másfél hét múlva lecsengő magyar kajsziszezonra is igaz ez, amely nyomott áron indult idén, ismerteti a kialakult helyzetet a Világgazdaság. A legnagyobb kajszitermelőnek számító déli országokban nem voltak érdemi fagykárok, az onnan piacra dobott mennyiség pedig féken tartotta az árakat. A szezonkezdet alacsony árainak az volt az oka, hogy a legnagyobb európai termelőknél a dömping nem ért véget július elején. Ezért a spanyol, az olasz és a görög kajszi körülbelül július 10-ig még jelen volt a piacon, és lenyomta a magyar gyümölcs árát, magyarázta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Azóta azonban a termelői árak nagyjából a sokéves átlag körül alakulnak. Ez az első osztályú, 40 milliméter feletti kajszinál kilogrammonként 250-300 forintos árat jelent, míg az ipari hasznosításra alkalmas minőségűeknél 70-120 forint közöttit. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. Az idei termés ezzel együtt mennyiségben jónak mondható, ami annak köszönhető, hogy jó volt a virágzás és a terméskötődés is. Mivel azonban a körülbelül 4 ezer hektár kajsziültetvényből csupán ezer hektár öntözött, a gyümölcs apró maradt, döntően ipari hasznosításra, vagy befőzésre alkalmas.

Hasonló a helyzet az őszibarack piacán is. Itt a szezon a kajszihoz képest körülbelül egy hónappal később indul. A korai érésű gyümölcsök ugyan megjelennek július elején, de a nagyobb mennyiséget adó fajták szezonja most kezdődik, július második felében. A nagytermelőnek számító déli országokban jó a termés, Magyarországon pedig ennél a gyümölcsnél is méretproblémák vannak. Az első osztályú őszibarack termelői ára kilónként 100-150 forint. Apáti Ferenc úgy látja, a hazai őszibarack-termelők számára a minőségen kívül az jelenthet gondot, ha az olasz szezon elhúzódik, mert akkor az ottani kereskedők a másodosztályú árut terítik nálunk is, ami szintén lenyomja az árakat.

A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. Magyarországon kívül Lengyelország és Szerbia nagy meggytermelő Európában 170-200 ezer, valamint 70-90 ezer tonnával. 2017-ben a lengyeleknél kiesett a termés fele, a szerbeknél pedig 20-30 százaléka, ezért viszonylag nagy kereslet volt a piacon, emelte ki a FruitVeB alelnöke. Ennek hatására az árak az elmúlt tíz évben megfigyelt, 60 és 260 forint közötti termelői ársáv felső harmadában, 200 és 260 forint között mozogtak.

A körülbelül négyezer hektárnyi cseresznye idén az átlagosnál kissé gyengébben, 15 ezer tonna körül termett. A jelentős – Lengyelországban 80, Németországban és Ausztriában 40-50 százalékos – fagykárok ellenére sem voltak az átlagosnál jobb árak. Ennek a jó termést hozó és a meleg miatt időben összetorlódott olasz cseresznye volt az oka, amely hirtelen szabadult az európai piacra és nyomta le az árakat.

(Világgazdaság, 2017. július 21.)

 

A júniusi vihar elverte a termést

A gyümölcsösöket alaposan megtépázta a júniusi vihar, így kajsziból, meggyből és almából is kevesebb juthat a piacokra. Nem kímélte az aratás előtt álló gabonatáblákat sem az ítéletidő, a viharos szél és a jégverés akár  jelentősen is visszavetheti a betakarítható mennyiséget, számol be a Magyar Idők.
 
Bár a hosszan tartó júniusi forróság után igazi felüdülést jelentett a földeknek az elmúlt napokban helyenként jelentős mennyiségben lehullott csapadék, a viharok azonban egyes térségekben alaposan megdézsmálták a termést.

A kertészetekben is nagy pusztítást hagytak maguk mögött az elmúlt napok viharai. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint alig találni olyan megyét, ahol ne okozott volna gondot az időjárás. A károk azonban eltérő mértékűek, egyes településeken belül is különböző volt a veszteség. Egyelőre nincsenek pontos adatok az ítéletidő okozta kiesésről az ágazatban, az országos összesítés a július elejére készülhet el. Ledó Ferenc szerint a vihart az érő gyümölcsök viselték a legnehezebben. A kajsziültetvényekben a nagy erejű szél okozott gondot, amely sok helyen leverte a gyümölcsöt a fákról, sőt gallyakat tört le és fákat csavart ki. A meggyültetvényekben a viharos szél mellett a nagy mennyiségű csapadék tizedelheti meg a termést.

A felhőszakadások miatt félő, hogy megrepedezik a gyümölcs, amit így később nemhogy étkezési meggyként nem tudnak eladni a termelők, de még befőttnek sem lesz megfelelő a minőség. Ledó Ferenc úgy látja, az érintett termelők jobb esetben a léüzemeknek tudják majd eladni a megrepedt meggyet, aminek az értéke a felét sem éri el az étkezési, vagy a feldolgozásra szánt árunak. Így borítékolható a veszteség. A szabolcsi térségből is jelentettek viharkárokat, az almáskertek egy részét elverte a jég. Itt a meggyhez hasonlóan szintén a gyümölcsök minősége romlott.

A fóliasátrakban is előfordultak károk, ezekben a jég mellett a viharos erejű szél okozott problémát. A szerkezetek 80-100 kilométer per órás szélerőig bírják a terhelést, afölött azonban már megbonthatja a sátrakat a vihar. A gazdák nem tudtak védekezni a viharos lökések ellen, a nagy meleg miatt ugyanis mindenhol nyitva voltak a szellőzőnyílások, így a szél könnyen be tudott jutni a sátrakba. A fóliasátras, úgynevezett hajtatott termelés esetében ráadásul a mezőgazdasági biztosítások sem számítanak túl népszerűnek. A magas díjak miatt a gazdák jelentős része nem rendelkezik biztosítással, így a mostani károk megtérítésére sem számíthatnak.

A gyümölcsösök jelentős részére már kötöttek biztosítást a gazdák, ahogyan a nagyobb zöldségtermelőknek is fontos a védelem. Az érintettek a piaci mellett állami kártalanításra is számíthatnak. A termelőknek 15 napjuk van arra, hogy bejelentsék, ha 30 százaléknál nagyobb veszteségük keletkezett.

Jelentős kiesés várható minden bizonnyal az aratás előtt álló repce- és búzatáblákon, az orkánerejű szél sok helyen eltörte a kalászok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket a növényekből. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek elmondta, bár pontosan egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora kiesést okoztak a viharok az országban, a felmérések eredményére ugyanis még várni kell, becslése szerint akár a 10 százalékot is meghaladhatja a veszteség a szántóföldeken.

A legjobban azok a gazdák jártak, akik még a vihar előtt be tudták takarítani a terményt. Ugyan országos szinten még nem kezdődött meg az aratás, minden gazda éberen figyeli, hogy a szemek víztartalma mikor csökken 14-15 százalék alá. Amint lehet, megkezdik a munkákat. Nem érdemes kockáztatni, a vihar és a betakarítás előtti eső ugyanis sokat ronthat a termény minőségén. A búza és a repce mellett a borsóültetvényeket is elverte a jég. Bár a hüvelyeken kívülről nincs nyoma a kárnak, a borsószemek azonban belül rothadásnak indultak.

 (Magyar Idők, 2017. június 27.)

 

A dió fele elveszett

A dió a burok fúrólégy és a tavaszi fagy miatt érés előtt lepotyogott a fáról. ₪₪₪

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tájékoztatása szerint.

Az MKSZN szerint - amint a Világgazdaság beszámol róla - a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett ide. Barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti a dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A rovar a dió burkában okoz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) révén engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő 2016-ban, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés a fagykár miatt csökkent jelentős mértékben.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslése szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió 2016-ban, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra jut, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön. Magyarország a dióexportban egyébként vezető helyen áll.

(Világgazdaság, 2016. november 24.)

 

Leesett az alma ára

Olcsó az alma, isszák is a levét a termelők: hiába kevesebb a magyar termés, a nagyobb lengyel lenyomta a hazai árat is.

Az Alma Terméktanács szerint ha hosszú távon marad az alacsony árszint, sokan felhagyhatnak az almatermeléssel. Rekordalacsony áron kénytelenek értékesíteni ugyanis az ipari feldolgozásra szánt almát a termelők. Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) közleménye szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot kapnak a termelők, holott az elmúlt két évben rendre 25 forint volt az átlagár. Az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, ami szintén elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körüli ártól, írja a Magyar Idők.

A szervezet szerint érdemi áremelkedés a következő hetekben sem várható. Ha pedig az alacsony árszint a következő években is megmarad, jelentősen visszaeshet a termelés. Csökken az ültetvények területe, ezzel együtt az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is, az Ékasz szerint. A terméktanács az ágazat valamennyi szereplőjét - termelőtől a kereskedőn és a feldolgozón át a szakmapolitikáig - felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürgetnek. A terméktanács becslése szerint idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge-közepes almatermés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban.

A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Ebből 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb szerint mivel a hazai almatermés jelentős része eleve csak ipari felhasználásra alkalmas, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a saját feldolgozást kellene erősíteni. A termelők egyetlen esélye a nagyobb bevétel elérésére, ha saját feldolgozóüzemet létesítenek és a terményüket már feldolgozott formában értékesítik.

A tudósítás már nem tér ki arra, hogy ha a hazai termés mennyisége kisebb az előző évinél, akkor miért megy le az ár: ilyenkor felfelé szokott mozogni. Nos, egy korábbi tudósítás éppen arról számolt be, hogy magyar alma ugyan kevesebb lesz, de lengyelből sokkal több, ami a hazai árakat is lenyomja.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 9.)

 

Kevés lesz az alma

Nálunk. A lengyeleknél viszont sok lesz, ami lenyomja az árakat.

2016-ban - a 2015. évi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható, derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) felméréséből.

Az előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, de várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából. Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, 2016-ban azonban ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci hasonló lesz, mint az elmúlt években, így az Európai Unió termése 12 millió tonna lehet, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban átlagos termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok ugyanakkor Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak, így ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt. Az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is van még a tavalyi készlet. A 2016-ban várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé húzhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a - 2015. évi rossz tárolási eredmények miatt - csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma árlenyomó hatásával, amely megfelelő hazai étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról, hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.

A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos, vagy annál valamivel gyengébb 2016. évi ipari almaterméssel az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 8.)

 

Nem is lesz olyan rossz a gyümölcstermés

A fagykárok ellenére jó a gyümölcstermés. Dinnyéből több is lesz, mint egy évvel ezelőtt.

2016-ban jó átlagos gyümölcsterméssel számol a Fruitveb, annak ellenére, hogy országosan a gyümölcsállomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban érkezett fagyokban. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem ér be, ami meghiúsította a rekordtermést a gyümölcságazatban.

Várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. 2016-ban mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint a korábbi évé. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.

A korai dinnyefajtákat már június végén szüretelni kezdték Magyarországon, a dinnye zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni. 2016-ban hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén, vagy május elején ültettek ki.

A dinnye ára a Fruitveb szerint nagyjából 100-150 forint között lehet kilónként, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása végül azonban elsősorban az időjárástól függ: ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni, de esős, hűvös időjárás esetén alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.

A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi vásárlók már nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a lengyel vásárlók viszik a nagyobbakat is.

Újabb divat az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakrabban látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

Az egyes gyümölcsöket egyébként eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.

(Világgazdaság, 2016. június 27.)

 

Dió után eper, akác: ő is elfagyott

A dió harmada, az eper több mint fele elveszett az április végi fagyban. Az akác is fagyott kapott.

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, de Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott az április végi fagy miatt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület súlyos károk keletkeztek Somogy, Zala és Veszprém megye völgyeiben. Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Három hét múlva becsülhető meg, hogy milyen lesz az idei akáctermés.

A méhészek nagy része idén még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már 4-6 ezer tonna repce- és tavaszi virágtermés gyűlik össze. A méhészek fő bevételi forrása a fogyasztók körében igen kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban. Az unióban a negyedik-ötödik helyen állnak a magyar méztermelők.

A magyar mézexport jelenleg vegetál, a 2015. évi akácméztermés fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnámi, thaiföldi készítmények miatt. A mézesek így nem élik éppen virágkorukat.

Eper

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Ráadásul ha a fagy után esős idő jön, akkor elrohad a szamóca, így elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan hatással lesz az árakra is.

A fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi oldalról sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezon előtt. A piacokon - a folyamatosan jelen lévő import, többségében olasz és spanyol földekről származó és 700-100 forintos kilónkénti áron kínált eper mellett - már megjelentek a fóliasátorban nevelt magyar eprek is, ezek ára 1500-2200 forint.

A termelők szerint, ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A termelőknek az lenne a jó, ha a szabadföldi és a fóliás eper időben egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a kettő szezonja, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

Dió

A magas termelési költségek miatt eleve nehéz a dióültetvényeseknek, most pedig kiderült, hogy az áprilisi fagy súlyos károkat okozott. Van olyan termesztő, aki egy szem diót sem tud majd betakarítani. A fagykárok miatt akár harmadával is csökkenhet az ideális esetben kilenc-tízezer tonnás éves magyar diótermés. A nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy következtében országszerte jelentős károk keletkezhettek a dióültetvényekben.

A dió tartósan magas ára a tetemes termelési költségen túl azért alakult ki, mivel egészségvédő hatása miatt presztízstermékké vált. A csonthéjas termés kilónkénti ára 2200 és 3500 forint között alakul, de a FruitVeb szerint már 1800-2000 forintért is hozzá lehet jutni a jó minőségű, tisztított dióhoz. Az elmúlt években a hazai diótermés 40-50 százaléka ment exportra, a fő célországok közt pedig visszatérően Németország, Svájc és Nagy-Britannia szerepel.

A dió világtermelése növekvő irányzatot mutat, már a 3,4 millió tonnás szintet is meghaladja. A világ legnagyobb diótermesztője 900 ezer tonnával Kína. Az unióban a termőterület 61 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 106 ezer tonna. A tagállamok közül Franciaország és Románia a legnagyobb termesztő. A szomszédos országok közül minőségben a románok és az ukránok sem tudnak versenyezni a magyar dióval, ráadásul gyakran a silányabb minőségű terméküket kínálják magyar áruként, kilónként 1600-1800 forintért. A legnagyobb felhasználó a sütőipar, de mivel a dió levét és héját is hasznosítják, így fontos gyógyászati és kozmetikai árucikk is.

A cukrászdákban, édességboltokban ugrásszerűen, 20-30 százalékkal drágultak az utóbbi hetekben, hónapokban a diótartalmú desszertek, és az áremelkedést a felvásárlási ár növekedésével indokolják az üzletekben. Ezzel szemben a termelők jelentős árváltozásokról nem számolták be, sőt, úgy érzik, a kereskedők igyekeznek még lejjebb nyomni az átvételi árakat, holott így is minimális haszonnal dolgoznak. A termelők legnagyobb költsége a helikopteres növényvédelem, ehhez képest már elenyésző kiadás az őszi dióverés megszervezése.

(HVG, 2016. május 11., Origo, 2016. május 9., Magyar Nemzet, 2016. május 6.)

 

Elfagyott a gyümölcs fele

A meteorológusok nem jelezték pontosan előre a fagyot.

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban - április második felében - a fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a gyümölcsfélék árát, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.

Egyes időszakban hajnalban mínusz 6-7 fokot is mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt. A gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal, vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.

A gyümölcsök ára így 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet. Sajnálatos mindez azért is, mivel az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Index, 2016. április 29.)

 

Bajban az alma

Nem kell a magyar alma. Itt az olcsó lengyel.

A tej és a sertés után most az almatermelők jutottak nehéz helyzetbe az európai túltermelés miatt. Az orosz embargó nyomán bennragadt lengyel alma az utóbbi hetekben ellepte a piacot, így a felvásárlási árak még a tavalyi szintnél is alacsonyabban vannak. A hazai hűtőházakban még mindig jelentős mennyiségű gyümölcs vár arra, hogy a boltokba jusson, kereslet hiányában ugyanakkor félő, hogy végül mélyen ár alatt kell majd alkut kötniük a termelőknek.

A 2014-ben bevezetett orosz importtilalom újabb hulláma érte el a magyar piacot, a tej és a sertés után most az almánál okoz gondokat az európai túltermelés. Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű lengyel alma árasztotta el a piacot, az árak ezért most még a tavalyinál is alacsonyabb szintre kerültek. 2015. őszén viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a magyar termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, a gazdálkodók számításai 2015. elején már nem jöttek be. A lengyel importalma ugyanis az egész kontinensen leszorította az árakat.

A szakemberek szerint a betárolt alma mennyisége 2016-ban nem nagyobb, mint más években, a probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura. Az olcsó lengyel alma miatt a román piacot is elveszítették a magyar termelők, szinte alig akad felvásárló, aki hazánkból szerzi be a gyümölcsöt. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna alma volt a lengyel raktárakban, amit most rázúdítanak egész Európára.

A hazai mellett az osztrák és más uniós tagállamok termelői is aggódnak. A gyümölcsöt ugyanis a korszerűtlen tárolókban nem lehet sokáig tartogatni, a legtöbb tételtől hamarosan meg kell szabadulniuk. Ráadásul az alma eltarthatóságának a tavalyi aszályos nyár sem tett jót, az extrém meleg és csapadékszegény időjárás különböző élettani betegségeket okoz az almánál. Jobb helyzetben vannak azok a termelők, akik korszerű, szabályozott légterű tárolóval rendelkeznek, a betárolt alma pedig jó minőségű, ők akár júniusig is várhatnak az értékesítéssel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a lengyel utánpótlás mikor fullad ki és hogyan alakulnak az árak ezután.

Az almaárak egyébként nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amit hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek el, míg olyan tétel is akad, amit 120 forintért is el lehet adni. A boltokban ugyanakkor hiába keresnénk az olcsó almát, a kereskedők az alacsony felvásárlási árak ellenére sem adják olcsóbban a gyümölcsöt.

Enyhítheti a gazdák kárát, hogy néhány hazai léüzem jelezte: április első hetében kinyitnak és elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását. Mindez azonban csak tűzoltásra elég, a léalma kilójáért ugyanis a tavalyi árak csupán felét kínálják most a feldolgozók. Ez a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. Igazi megoldást a belső piac védelme jelentene. Bár az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a lengyel almát teljes mértékben kizárják a piacról, annyit lehet tenni, hogy kellő szigorral ellenőrizzék a hatóságok, az ide érkező tételek után megfizetik-e az áfát és a szállítmányok dokumentációja is rendben van-e.

(Magyar Idők, 2016. március 23.)

 

Kevés és kicsi az alma

Az előző évhez képest roppant gyenge lesz az idei almatermés. És drága lesz az alma.

2015-ben közel 500 ezer tonna almatermés várható a 2014. évi több mint 900 ezer tonnával szemben. Az őszi alma ára a tavalyinál nagyobb, a mérete viszont kisebb lesz. A gazdák még az esőben bíznak, az még valamelyest javíthat a termésen. Európában sehol sem várható nagy termés, ami az értékesítési árakat felfelé nyomhatja.

A 2015. évi termés nagy része léalma lesz, csak alig 150 ezer tonna étkezési alma jut az asztalokra. Ráadásul a vásárlóknak a piacokon az eddig megszokott 80 milliméteres almák helyett jóval kisebb, 60 milliméteres almákkal kell majd beérniük, egyebek mellett a gazdák erről is beszámoltak az Origónak. A bevásárlóközpontokban drágább, 300 forint körüli kilónkénti almaár, a piacokon ősszel és télen 100-150 forint várható.

A nyár eleji jégeső sok helyen megtépázta az almatermés egy részét. A jégkárt szenvedett kertrészekben termett alma minősége rosszabb lesz, ez pedig a léalma arányát növeli, aminek viszont így alacsonyabb lesz a felvásárlási ára. Rossz terméskilátásokkal jellemezhető az almaültetvények mintegy kétharmada, 17 ezer hektár, míg jó, vagy elfogadható termés csak a maradék egyharmadban várható. A korszerű ültetvényekben kevesebb lesz gond, az almának nem tesz jót az óriási hőség sem.

A legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon az alma, hosszú évek óta.

(Origo, 2015. augusztus 19.)

 

Sok az alma

Európában is bő termés ígérkezik, ráadásul az oroszok nem kérnek belőle.

Almapiaci válság jön előreláthatóan Magyarországon: a korábbi évek átlagterméséhez viszonyítva a 2014. évi, várhatóan 780 ezer tonna termés 150-200 ezer töbletet jelent az előző évhez képest. Ez felülmúlja az eddigi legnagyobb, a 2012-es, 750 ezer tonnás termést is.

A legnagyobb almatermő területtel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi 350 ezer tonnával szemben 2014-ben közel 500 ezer tonna gyümölcs termett. Az előző években a termés 70 százaléka az ipari alma minősítést kapta, a maradék étkezési almaként jutott piacra. Ebben a szezonban az arány változik, várhatóan több terem az étkezési kategóriából.

Az előrejelzések szerint egész Európában jó termés várható, így jelentős mértékben csökkenhetnek a termelői árak, ezért kormányzati beavatkozást várnak a termelők. Ezt megelőzően azonban fel kell mérni az almafeldolgozás lehetőségeit, hogy minél nagyobb – adott esetben – támogatott feldolgozásra nyíljon lehetőség. Ekkora mennyiségnél a tárolás is, és az értékesítés is állami segítséget igényel, állítja a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Ennek részeként elképzelhető a dinnyéhez hasonló célzott belföldi és exportmarketing program. Súlyosbítja a helyzetet az Oroszország által augusztus elején bevezetett embargó. A tilalmat első körben a lengyel zöldségre és gyümölcsre vetették ki. Az ott termett alma pedig megjelenhet a magyarországi piacokon is. A tilalom kiszélesítése a magyar exportőröket is súlyosan érinti, a termelők ugyanis 50-100 ezer tonnás kivitellel számoltak eddig.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 7.)

 

Van meggy bőven, lesz dinnye is

Sok a meggy, le is esett az ára. Következik: júliusban a dinnye.

A tavalyinál több lesz a magyar dinnye július első hetétől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint. A FruitVeB célja, hogy a gazdák, a kereskedők, a piac pontos képet kapjon a dinnye várható mennyiségéről, minőségéről, így a boltok fel tudjanak készülni az importáruk időben történő kivezetéséről (a blokkcom megjegyzése: legalábbis a termelők szándéka szerint).

2014. nyarán várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több dinnyéből, júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdődik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyűjtése a földekről, legkésőbb augusztusban pedig a szabolcsi termelők is bekapcsolódnak a termelésbe.

Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Dinnyeszövetség és a FruitVeB közösen indított magyar dinnyeajánlás sorozatának hatására folyamatosan növekedett a magyar görögdinnye fogyasztása. Idén további erősödésre lehet számítani a termelők szerint, ennek érdekében a vásárlók ösztönzésére folytatódik a reklámsorozat, az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatásával, várhatóan július közepétől szeptember közepéig. Hat áruházlánc (Auchan, CBA, Lidl, Metro, Spar, Tesco) már vállalta, hogy részt vesz a marketingmunkában, kóstoltatni is fogja a vásárlókkal a magyar árut. Az áruházakat megkérik, ne rendeljenek már külföldi árut.

A FruitVeB értékelése szerint az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára a magyar piacon, sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő.

2014-ban nagyjából 6000 hektáron termelnek dinnyét hazánkban, az elmúlt három évben folyamatos volt a területi bővülés. Közel 1500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek területe a három esztendő alatt. A dinnyében érdekelt gazdák száma is emelkedett, ma közel 11 ezren élnek a termeléséből. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének értékelése szerint idén az időjárás mindeddig nagymértékben segítette a gyümölcs érési folyamatát, optimális a terméskötődés, az utóbbi évek legjobb minősége várható, amennyiben az átlagosnak megfelelő marad az időjárás.

(Magyar Nemzet, 2014. június 19.)

 

Nem megy a meggy?

Szabolcsban nem megy a meggy.

A Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult segítségért a térségben jelentkező meggyértékesítési gondok miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A Nyírségben alacsony – a korán érő fajtáknál kilogrammonként 80-110 forint közötti – felvásárlási árral indult a meggyszezon, ráadásul a több ezer kistermelő várhatóan nem tudja majd értékesíteni a gyümölcsöt. Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el.

A becslések szerint 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak emiatt nagy bajban. A nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás és -védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Az átvevők szerint az alacsony ár a túlkínálat, valamint az aszály miatt az átlagos 19-20 milliméteres gyümölcsmérettől elmaradó, csak 16-18 milliméteres meggy következménye. Ugyanakkor a termelők a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

A szabolcsi agrárkamara szerint az a legfontosabb, hogy a termés ne maradjon leszedetlenül a térségben, és legyen lehetőség a teljes mennyiség értékesítésére.

(Magyar Nemzet, 2014. június 18.)