kirakatles₪plázarítus

Az Amazon Alexa nyomja a német áruházakat

Pedig csak egy okos hangszóró. A Google, az Apple, a Facebook és az Amazon az egyik üzletágat hódítja meg a másik után. A német cégek közös erővel próbálnak harcolni ellenük. 

2017 februárjában a hamburgi The Georg Hotel klubterme egy titkos találkozónak adott otthont, írja a Világgazdaság, a Manager magazin nyomán. Az impozáns környezet ellentmondásosan hathatott az összejövetel témáját illetően. Ez ugyanis krízismegbeszélés volt. Olyan menedzserek foglaltak helyet egy asztalnál, akik amúgy komoly konkurenciái egymásnak. Konkrétan a Rewe, a Lidl, a MediaSaturn és az Otto Group vezetőiről van szó. Martin Wild (39; Media-Saturn) és Max von der Planitz (36; Otto) riválisokat a nagy hatalmú online kereskedőtől, az Amazontól való félelem hozta össze; egész pontosan az Alexa aggasztja őket. Az okos hangszóró manapság kezd betörni Németországba. Az azonban már most mindenki előtt teljesen világos, mi történik majd, ha tömegesen kerül piacra. Az Amerikából származó tapasztalatok arról árulkodnak, hogy a vevők egyszerűen imádják ezt a kis dobozt, amely hangvezérléses zenelejátszásra vagy akár taxirendelésre is alkalmas.

A klubszobában tanakodó stratégák óriási veszélyt látnak benne. Úgy tekintenek az Alexára, mint a trójai falóra, amellyel az Amazon a német kiskereskedők várát akarja bevenni. Ugyanis, aki az Alexán keresztül rendel valamit, az Amerikából érkezik, nem pedig a Rewe vagy a MediaSaturn áruházláncokból. Vagy akinek esetleg elemre lenne szüksége, az az Amazon saját márkáját kapja majd kézhez. Ha már minden háztartásban lesz egy Alexa, akkor már túl késő lesz – mondta egy menedzser. Ez esetben a kereskedőknek nagy árat kellene fizetni, hogy vevőkhöz jussanak, ha ezt egyáltalán megengedné az Amazon. A konkurens Google termékét például egyszerűen eltávolította kínálatából.

Megpróbálták

A klubszobás cégek nagyon jól tudják, egyenként túl picik ahhoz, hogy elhárítsák a támadást. Összefogásra van szükség. Ezzel a gondolattal nincsenek egyedül, mivel egész Németország valóságos szövetkezés iránti lázban ég. Az amerikai Uber utazásszolgáltató kivédése érdekében a BMW és a Daimler összedobta a mobilitási szolgáltatásait, továbbá az Audival társulva körülbelül három évvel ezelőtt átvették a HERE térképszolgáltatást. Nem akarnak az autonóm vezetés terén sem a Google-tól és társaitól függeni. A német bankok megalapították a Paydirekt online fizetési szolgáltatót, hogy megvédjék magukat a PayPallal szemben. Több német vállalat (Telekom, Allianz stb.) összefogott és megalapította a Verimi adatbankot, hogy versenybe szálljon a Google és Facebook fölényével. Mégis egyre több vevő akar kényelmesen, csak egy kattintással bejelentkezni. Tehát, aki az adatokat adja, annál van a hatalom.

A szövetségek variálódnak, ám az ellenfél mindig ugyanaz. Ő pedig nem más, mint a GAFA (Google, Apple, Facebook és az Amazon kezdőbetűiből gyártott rövidítés). A Google és a Facebook három területen diadalmaskodik: az online reklámok terén (piaci részesedés: 63 százalék), a társadalmi médiában (74) és a böngészésben (92). Az Apple és a Google az okostelefonok operációs rendszereivel áll a listák élén (99 százalék). Az Amazon az online kereskedelemben vezet, piaci részesedése már több mint 50 százalék, de ez folyamatosan emelkedni látszik.

A GAFA kihasználja a hatalmát, hogy újabb és újabb üzletágakba törjön be: a pénzügytől a logisztikán át egészen a mobilitásig az amerikai tech vállalatok mindenhol ott akarnak lenni. Másképp nem lennének képesek fenntartani jelentős növekedési ütemüket. „Ezek hatalmas, fehérjeéhes dinoszauruszok, melyek egyetlen növényt vagy állatot sem hagynak élve” – mondta Jan Oetjen (45), a United Internet és a netID alapítvány kuratóriumának elnöke. "Ha a következő tíz évben az megy tovább, ami az elmúlt tízben folyt, akkor nem sok marad az iparból Európában" – szögezte le Jan Oetjen prezentációja közben. A megoldást az összefogás jelentheti.

Német boltosok: majd mi csinálunk saját okos hangszórót

A német kereskedők egy saját okos hangszórót (Zandra) akarnak az Alexa ellen ringbe küldeni. A másolat a legfontosabb funkcióiban megegyezik majd az Amazon termékével, viszont meglesz az a fórja, hogy ennél a vevő adatai nem szivárognak ki. Ez igencsak nagy előny egy olyan készüléknél, amely rendszeresen hallgatózik. A kezdést már előkészítették: az IBM szolgáltatja majd a mesterséges intelligenciát, a hangszórógyártók – mint például a Sono – pedig hajlandók együttműködni. A kereskedők kedvezően állnak az eladhatóság kérdéséhez is. A Zandrát a Rewe, a Media-Saturn és a Lidl szorosan összefüggő pénzügyi láncolata dobná piacra, az Otto pedig beillesztené az online kínálatába. Már a karácsonyi ajándékozási hullám alkalmával megelőzhetné az Amazon Alexáját.

Az emberek sokszor inkább azon márka termékét választják, melyet már amúgy is ismernek. Végül is a német könyvkiadók szövetségének sikere is ezt bizonyította. Tolino elnevezésű e-könyvükkel messze lekörözték az Amazon Kindle-jét.

Ám a kereskedők szövetsége is hamar törékennyé válhat. Elsőként a Lidl kezdett vonakodni. Sven Seidel (44) CEO-t kirúgják, és a cég digitális projektjei nem valósulnak meg. Másodiknak a MediaSaturn búcsúzik. Ez nem jelent mást, minthogy elvesztették a hitet abban, hogy többértékűséget nyerjenek a vevőnek és mellette releváns piaci részesedésre tegyenek szert. Amikor már az Otto vezetősége is kiszállt a meccsből, végképp kihunyt a Zandra sikere iránti remény. „Az egyéb problémái sokkal fontosabbak voltak mindenkinek, és a kudarc lehetősége is túl nagynak bizonyult” – mondta egy résztvevő. „Végül a rövid távú gondolkodás győzedelmeskedett” – nyilatkozta egy másik.

Frank Thelen (42) szerint éppen ezen okok miatt nem sikerül a német vállalatoknak felvenni a kesztyűt a mágikus négyessel. Thelen befektető, aki egy digitális fotószolgáltatás létrehozásából tett szert a vagyonára. Szerinte a veszélyt sokszor azért nem ismerik fel, mert lassan érkezik. Ez olyan, mint a békák sztorija, amelyeket bedobnak a vízbe, s ők észre sem veszik, hogy szép lassan addig forrnak, míg meg nem halnak. "Pontosan ez történik most a vezetőségekkel. Egy edényben ülnek és azt mondogatják, milyen jó meleg lett itt" – mondta Thelen.

Figyelmeztető példából pedig nincs hiány. A bankok a PayPal alapítása után csaknem 16 évvel kezdtek el reagálni, mégpedig elsősorban a saját bőrüket mentve. Ez az eset szuperül rámutat az ilyesfajta szövetségek alapvető problémájára: nem erős alapítók állnak a vezetés élén, hanem csupán kényszerből kötött együttműködésekről van szó, ami gyakran nem vezet sikerhez.

Ez egy nagy katyvasz

A nézeteltérések már az alapvető kérdéseknél felbukkannak. Így volt ez a Paydirekt esetében is. A takarékpénztárak már rég azért könyörögtek, hogy a Paydirekt logója csak kiegészítésként jelenjen meg az online shopokban a sajátjuk mellett, ha egyáltalán muszáj ott lennie. Az igazgatótanács mellesleg sosem engedélyez egy központi irányítású Paydirektreklámkampányt.

A bankok blokádja miatt viszont jelentős funkciók bevezetése tolódik ki. A tervet, miszerint a felhasználók (akárcsak a PayPalnál) pénzt tudjanak utalni, a takarékpénztárak azonnal visszautasították. Nem akarják, hogy a saját pénzküldő applikációjuknak, a Kwittnek a kárára váljon ez az akció. Ez a funkció így még mindig „béta verzióként” szerepel a Paydirektnél, és a takarékpénztár ügyfelei számára továbbra sem elérhető.

A PayPal-kliens régóta tud például benzinkúton fizetni, míg a Paydirektnél örökké arról diskurálnak, hogy ez még beleesik-e a hatáskörbe. Aggodalmaskodást sejtető hírek szerint a GIRO- és hitelkártya-forgalmak elveszhetnek. Az eredmény egész egyszerűen annyi, hogy jó három évvel az alapítást követően a Paydirekt szinte egyáltalán nem játszik szerepet a pénzügyi világban.

Hollandia bebizonyította, hogy ezt máshogy is lehet. 2005 óta uralja náluk a piacot saját, iDEAL névre hallgató online fizetési rendszerük, a Paypal így ott csak ötszázalékos részesedést kaparintott meg. Belső körökben erős a kétség, hogy a Paydirekt képes-e tovább működni. Christian von Hammel-Bonten (48) 2017 decembere óta ügyvezető igazgatóként áll a cég élén, és jelenleg a projekt további finanszírozásáról folytat tárgyalásokat. A bankok mégis inkább más szövetségek felé kacsingatnak. A Deutsche Bank éppen a Verimivel szövetkezik, ami egyszer még komoly konkurenciát jelenthet a Paydirektnek.

És akkor most mi lesz

A Verimi „kulcs az internethez” szöveggel árulja magát. A felhasználók regisztrálnak a platformon, és máris különböző internetes szolgáltatókhoz juthatnak be. A Verimi tulajdonosai – többek között a Springer, a Daimler, az Allianz és a Lufthansa – szeretnének a Facebookhoz és a Google-hoz is egy ilyen alternatívát létrehozni. Hogy ezáltal sikeresebb lesz-e a történet, egyelőre kérdéses, hiszen a háttérben pillanatnyilag is arról folyik a vita, hogy az emberek milyen adatokat osszanak meg a Verimivel (végül is a vevő adatai minden cégnek értékesek). Emiatt máris porondra lépett egy konkurens: a United Internet az RTL-lel és a ProSiebenSat.1-gyel saját bejelentkezési platformot hozott létre, amelyen keresztül a vásárlók használhatják már meglévő GMX, Web.de vagy Maxdome fiókjukat. Ennek a kis szövetségnek az indulás óta már negyvenmilliónál is több aktív fiókja van.

Két szövetséges, amelyek először kinyilvánítják az együttműködés iránti elszánt akaratukat, majd inkább mégis egyedül startolnak. A Facebook és a Google esetében a konkurencia kérdése egyelőre nem okoz túl sok aggodalmat.

Nem csoda, hogy egyre többen a politikához fordulnak, hogy véget vessenek a GAFA uralmának.

Vállalkozók és olyan szabad szellemű üzletemberek, mint Thelen, úgy gondolják, a köztük lévő távolság már túl nagy, így a felzárkózás szinte lehetetlen. A legjobb esélyek ott vannak, ahol csak nemrég kezdődött meg a digitalizáció, és ahol a németek első helyen állnak: autonóm vezetés (HERE), közösségi autózás (Daimler és BMW) és a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása.

Internet of Things

A Siemens becslései szerint jelenleg a gyárak mintegy 3,5 százalékának van internetkapcsolata – tíz éven belül ez 75 százalékra emelkedik. A Siemens a MindSphere-rel létrehoz egy olyan platformot, amellyel minden bizonnyal vezető helyre lépnek. A MindSphere lesz a „dolgok internetének” (Internet of Things) operációs rendszere, a gyárak Androidja, úgymond.

Természetesen a Google és az Amazon egyre jobban belopakodik a felhőalapú megoldásaival is, de jelen helyzetben a Siemens erősebbnek látszik. Szövetséget kötött egy MindSphere-t használó német gépgyártóval és több más ipari vállalattal. Majd a Boschsal és az SAP-vel további két honi céggel gazdagodott az együttműködés. De ez mind sok türelembe és pénzbe kerül ám. Mielőtt az Amazon okos kihangosítója slágerré vált volna, Jeff Bezosnak több száz millió eurós veszteséget okozott egy szerencsétlenül járt okostelefon-projekt. Több milliárd dollárt süllyesztettek el anno ilyen kis félrenyúlások miatt – mondta Bezos. De visszanézve, ez ma már igazából teljesen mindegy.

(Világgazdaság, Manager Magazin, 2018. szeptember 9.)

 

Ilyen lesz a világ legnagyobb bevásárló plázája Dubajban

Egy hatalmas metropolisz létesül, amelynek bruttó alapterülete 750 ezer négyzetméter lesz. ₪₪₪

 

Új korszakot nyit majd a kiskereskedelemben Dubaj új nevezetessége, a Dubai Square bevásárlóközpont, amelyet a város legújabb turistacsalogató látványosságának szánnak, írja az Origo.

A 2 milliárd dollárból megvalósuló, a legmodernebb technikával felszerelt szórakoztató-, bevásárló- és élménycentrum a Dubai Creek Harbour szívében épülhet fel.

A jövő vevői már nem csupán a hagyományos módon fognak itt vásárolni, hanem az összes létező offline és online csatornát felhasználva navigálnak, döntenek, fizetnek majd – írja a Haszon Hírek. Egy igazi, ultramodern, techvezérelt bevásárlóközpont épül. Az új létesítmény egyesíteni fogja magában a kiskereskedelem valamennyi megjelenési formáját.

Lehetőség lesz itt minden típusú vásárlásra, a plaza az úgynevezett omni-channel retailing jegyében születik meg, azaz az összes létező offline és online csatornát használják majd a létesítményben. A gigaplázát már egy új korszakra tervezik, amikor lebomlanak a határok az online és a hagyományos kiskereskedelem között.

A fejlesztő Dubai Holding közleményéből kiderül, hogy valójában egy hatalmas metropolisz létesül, amelynek bruttó alapterülete 750 ezer négyzetméter lesz. Ez több mint kétszer annyi kiskereskedelmi területet jelent, mint amennyit a Budapesten található Allee, Aréna Plaza, Árkád, Mammut, MOM Park és Westend együttesen kínál, amelyek teljes alapterülete „mindössze" 320 ezer négyzetméter.

Dubai Square FORRÁS: DUBAIHOLDING.COM

Az új plázát nem csupán a hazai vásárlókra alapozzák, hanem várhatóan rengeteg külföldi is ellátogat majd ide, Dubaj ugyanis a turisták körében a negyedik legnépszerűbb város a világon. Miután a giga-bevásárlóközpontot mindössze tíz perc alatt meg lehet majd közelíteni a nemzetközi repülőtértől, így átutazók milliói kereshetik fel, mielőtt továbbrepülnének úti céljuk felé.

A város több mint 3 millió lakosa és az évi 13 millió átutazó turista mind potenciális látogatót jelenthet a Dubai Square számára, áma beruházók potenciális vásárlóként tekintenek arra a több mint 2,5 milliárd emberre is, akik repülővel mindössze 4 óra – vagy rövidebb idő - alatt eljuthatnak az Arab-öböl-menti városba, ha kedvük támad egy jó kis shoppingolásra.

A gigaplaza emellett fontos szerepet játszhat az autós bevásárlásokban, ami a prognózisok szerint éves szinten 43,8 milliárd dolláros vásárlóerőt jelenthet. És még nem említettük azt a 20 millió turistát, aki 2020-ban várhatóan ellátogat Dubajba.

(Origo, 2018. augusztus 15.)

 

A Carrefour és a Tesco összeáll egy táncra

Még a másik saját márkásait is árulni fogják.

A francia szupermarketlánc Carrefour és a brit Tesco bejelentette, hogy globális, hosszú távú szövetséget kötnek annak érdekében, hogy csökkentsék a cégek költségeit, írja a Napi.hu.

Az Amazon, a Lidl és az Aldi nyomása arra készteti a kereskedelem legjelentősebb európai cégeit, hogy összefogjanak. Ez történt a Tesco és a Carrefour esetében is. A két cég bejelentette, hogy a költséghatékonyság javításáért hosszú távú partneri megállapodást kötnek.

A szövetség kiterjed a globális elosztóhálózatra és a saját gyártású termékek kölcsönös megvásárlására is.

A Carrefour Európa legnagyobb kereskedője. Januárban bejelentették, hogy faragni akarnak költségeiken, és alkalmazottakat is elbocsátottak. Emellett a cég szóvivője kijelentette, hogy erősíteni szeretnének az e-kereskedelemben és Kínába is terjeszkedni kívánnak.

A Tesco és a Carrefour az együttműködéstől azt reméli, hogy az egyesített vásárlóerejüknek köszönhetően jobb árakat tudnak kínálni a vásárlóknak, emellett pedig a termékek minőségén is javítani kívánnak. Az előző évben a két kereskedelmi óriás összesen 145 millió dollár értékben értékesített.

Magyarországon a Tesco a 2017-es pénzügyi évben 577 milliárd forint - 351,70 forint/font tavalyi éves átlagos árfolyammal számolva 1,641 milliárd fontnak megfelelő - bevételt ért el. A közép-európai uniós térségben csak a lengyel Tesco-hálózat előzte meg, 2,2 milliárd fontnak megfelelő éves bevétellel.

A Carrefour világszerte 12.300 üzletet működtet 375 ezer alkalmazottal. A francia áruházlánc 2017-es forgalma meghaladta a 88 milliárd eurót.

(Napi.hu, 2018. július 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.