kirakatles₪plázarítus

Van pénz a teniszben is

Hullik a pénz Wimbledon győzteseire. 

Simona Halep és Novak Djokovic győzelemével zárult az idei wimbledoni torna, amely után a két győztes fejenként több mint 850 millió forintot kaszált, de a párosban az elődöntőig jutó Babos Tímea sem panaszkodhat, írja a Világgazdaság.

Lezajlott a 2019-es brit nyílt teniszbajnokság, a nőknél a román Simona Halep, a férfiaknál pedig a szerb Novak Djokovic győzedelmeskedett. Halep először szerezte meg a trófeát Wimbledonban azután, hogy élete legjobb játékával legyőzte az újabb londoni győzelemre hajtó Serena Williamst. A nyereményalap már egymást követő nyolcadik éve nő, ez alkalommal 38 millió fontot (13 milliárd forint) osztottak szét a játékosok között. Djokovic nem mást, mint a wimbledoni rekorder Roger Federert múlta felül a torna történetének leghosszabb mérkőzésén. Az 5 óra 2 percig tartó találkozón a szerb játékos az ötödik serlegét szerezte meg Londonban. A férfi és a női győztes egyaránt 2,35 millió fonttal (853 millió forint) gazdagodott.

A nyereményalap nemcsak Wimbledonban növekszik, nemrégiben a Roland Garros szervezőbizottsága is bejelentette, hogy 8 százalékos nyereménynövelést terveznek (42,6 millió font), így ha kevéssel is, de megelőzik az amerikai nyílt teniszbajnokság nyereményalapját: tavaly 42,4 milliót osztottak szét fontban számolva. A wimbledoni szervezőknek azonban még így sincs miért szégyenkezniük, ugyanis az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a pénzdíj. Pedig a britek szórták a pénzt rendesen, az idei versenyre ugyanis egy harmadik, az 1-es számú pálya is behúzható tetőt kapott, ami több tízmillióba került a szervezőknek.

Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma

Az All England klubban megadták a módját a győztesek köszöntésének, Vilmos herceg és Katalin hercegné is tiszteletét tette a férfidöntőn – Katalin a női döntőn is ott volt Meghan hercegnével –, ráadásul Vilmos herceg felesége adta át a serleget Novak Djokovicnak. A női és a férfidöntő díjátadója után a királyi család tagjai az All England klubházban fogadták a győzteseket, ahol Vilmos és Katalin szívélyes beszélgetésbe elegyedett Djokovic szüleivel és kisfiával.

A győztesek mellett azok sem jártak rosszul, akik nem nyerték meg a tornát. A döntősök 1,17 millió fontot, az elődöntősök 588 ezer fontot vihettek haza. A párosok sem szomorkodhattak, Babos Tímea – oldalán Kristina Mladenovictyal – az elődöntőig jutott, ezért az eredményért pedig 450 ezer fontot (163 millió forint) kaptak, a magyar teniszező így csaknem 82 millió forinttal gazdagodott.

(Világgazdaság, 2019. július 16.)

 

Djokovic: a pénz az nem gond

Novak Djokovic az üzletben is ász.

Amikor 2016-ban a Roland Garros döntőjében Novak Djokovic (Novak Đoković) aktuális ellenfele, Andy Murray a hálóba csapta a labdát – ezzel pedig a szerb teljesítette a Career Slamet –, még ő sem tudta, hogy pályafutása csúcsa egyben a legmélyebb pontot is jelenti majd. Na, de ne szaladjunk ennyire előre, írja a Világgazdaság. Kreivich Orsolya írása.

A világ leggazdagabb teniszezője pályán kívül is aktív, hiszen étteremláncot indított szülőhazájában, saját márkás élelmiszercsaládot dobott piacra, ingyenes étkezdét nyitott a szerb hajléktalanoknak, és felépített már 37 iskolát. Novak Djokovic üzleti motivációja az étkezésen és a segítségnyújtáson alapszik. De.

Főhősünk már négyéves korában ütőt ragadott szülővárosában, Belgrádban, ám „csak” hétéves volt, amikor Pete Sampras meccsét nézve rájött, hogy professzionális sportoló – nem mellesleg bajnok, szupersztár és dúsgazdag – akar lenni.

Minden összejött. Olyannyira, hogy Novak Djokovic minden idők leggazdagabb teniszezője, aki olyan neveket utasított maga mögé, mint a legendás Roger Federer vagy Rafael Nadal. S hogy mindez hogyan sikerült Djokovicnak? Nem csak tenisszel.

Nyomják a pénzt a szponzorok

A sportolók ugyanis olyan kiváltságos helyzetben vannak, hogy pályafutásuk során – amennyiben kellően vonzó tulajdonságokkal rendelkeznek a nagyvállalatok számára – szinte ugyanannyi – ha nem több – pénzt tudnak bezsebelni szponzorációból, mint sportból. A Djoker becenévre hallgató játékos is pontosan így van ezzel, hiszen a jelenlegi teniszélmezőny egyik „legjobban szponzorált” szereplőjéről van szó, aki tizenkét vállalattal áll szerződésben.

A szerb játékost az évi 9,4 millió dolláros szerződés keretein belül a Lacoste öltözteti, saját kollekciója is van a cégnél, ráadásul a „krokodilos” vállalat saját logót is tervezett neki. A Seiko elegáns óráit hordja, és a Head ütőivel nyeri a meccseit. A Headdel 18 éve hűséges partnerek, ugyanis már 2001-ben „eljegyezték egymást”, amikor Djokovic még nem is volt profi az ATP Touron (csak 2003ban csatlakozott a legnagyobbakhoz). 2001-ben csupán csak egy évi 1,5 millió dolláros szerződésről volt szó, amely a legutóbbi, immáron negyedik hosszabbításnál már 7,5 milliót ért.

Fotó: SAEED KHAN / AFP

Miután 2018-ban cipőszponzorát, az Adidast lecserélte az Asicsra, a japán vállalat négymillió dolláros szerződéssel kínálta meg. Akkortájt Novak – zűrzavaros élete miatt – amúgy is szívesen cserélgette maga körül a dolgokat. És most értünk vissza kiindulópontunkhoz, a 2016-os Roland Garroshoz, amely megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb mérföldkő volt a szerb életében. Magánéleti válsága közepette hajtotta egyetlen hiányzó trófeáját, a Garros-serleget. Miközben a média szétszedte kíméletlen kérdéseivel, amelyek arról szóltak, hogy felesége, Jelena már-már becsomagolt bőrönddel áll az ajtóban, hogy őt elhagyja, Djokovic pályafutása legsikeresebb éveit élte.

Legyőzhetetlen volt, népszerűsége soha nem látott szintre emelkedett, játéka pedig olyan sebészi pontosságú volt, hogy annál precízebbet már elképzelni sem lehetett, a korábbi német teniszlegendával, Boris Beckerrel alkotott edző–tanítvány páros pedig szétszakíthatatlannak tűnt. Akkoriban úgy cikkeztek róla: „Djoker is a machine” (Djoker egy gép). És abban a pillanatban, ahogy meccspontnál Andy Murray hálóba csapta a labdát, Djokovic mint egy liszteszsák, úgy terült el a salakon.

Mindent elért, amit ember ebben a sportágban elérhet. Meglett a Career Grand Slam – ami azt jelenti, hogy az összes nagy major tornát megnyerte –, ő volt a négy nagy Slam címvédője egyszerre, és ő lett az első teniszező a sportág története során, aki átlépte a 100 millió dolláros álomhatárt a pénzdíjak tekintetében. És ekkor, ebben a pillanatban, ahogy a csúcsra ért, széthullott minden. A 2016-os évet követő másfél évben alig nyert meccset, sérülések, műtétek szakították meg karrierjét, a média pedig szétszedte szakmailag.

Az üzlet az megy

Szakmai és magánéleti válsága ellenére üzleti befektetései töretlenül zakatoltak előre. Első vállalkozását még a családjával alapította 2005-ben: a Family Sport nevű cég rendezvényszervezéssel és a hozzá tartozó catering lebonyolításával foglalkozik. 2009 és 2012 között az ő társaságuk szervezte a belgrádi 250-es salakos ATP-tornát, amelyet a család büszkesége kétszer meg is nyert. Ugyancsak Belgrádban található a Novak Tennis Center – a játékos akadémiája –, ahol 11 salakos és három kemény borítású pályát alakítottak ki.

Nem sokkal később, 2008-ban megnyitotta első vendéglátóhelyét, a Novak Café & Restaurantot, a helyet pedig a róla szóló fontos fotókkal, emléktárgyakkal, relikviákkal színesítették. Az étterem a széles menüsor mellett vegán ételetek is kínál, emiatt pedig igencsak népszerű Belgrádban. A biznisz olyanynyira bejött, hogy Novak Café & Restaurant nyílt Kragujevacban is, majd még kettő a szülővárosában.

A belgrádi vegán kínálat telitalálatnak bizonyult, így Djokovic a „saját rezidenciáján” Monacóban, Monte Carlóban is nyitott egy éttermet, a kifejezetten vegán Restaurant Eqvitát. Az organikus, növényalapú menü maximálisan illik a teniszcsillaghoz. Novak ugyanis rendkívül sokszor elmondta, hogy a 2014–16 közötti időszakban – amikor szinte verhetetlen volt – gluténmentes diétával tudott javítani álló- és koncentrációs képességén, s a mai napig állítja, hogy az akkoriban szigorúan betartott vegán étrendnek köszönhette, hogy jobban érezte magát a pályán. Ennek fényében különösen érdekes, hogy Djokovic sosem jelentette ki magáról konkrétan, hogy vegán.

Az éttermi sikereken felbátorodva 2015-ben piacra dobta saját márkás gluténmentes élelmiszercsaládját, a Djokolife-ot. A nagyszabású milánói bemutatón hangsúlyozták, hogy a termékek Novak életmódját és étrendjét tükrözik, értékesítő partnerként pedig leszerződtek a Decathlonnal. Miközben Djokovic éppen felfelé kapaszkodott a szakadékból, ahova még 2016-ban zuhant le a csúcsról, és ilyen-olyan sérülései után nyaldosta sebeit, olyan lépésre szánta el magát, amelyet nem sok tehetős ember mondhat el magáról – sajnos. 2017 végén bejelentette, hogy éttermet nyit Szerbiában, ahol a nélkülözők és hajléktalanok számára ingyen adja az ételt. Az újságírók kérdéseire ezzel kapcsolatban Novak így felelt:

A pénz nem jelent problémát számomra. Eleget kerestem már ahhoz, hogy egész Szerbiát megetessem. Azt hiszem, ez a minimum, amit tehetek értük azok után, hogy milyen hihetetlen mennyiségű támogatást és szeretetet kaptam tőlük a karrierem során.

Az akkor a világranglista hatodik helyére visszaeső játékos elmondta, hogy az összes dolog közül, amit életében megtapasztalt, az étel volt a legnagyobb hatással rá. Vagy azért, mert maga is nélkülözött, vagy azért, mert hirtelen rátört a luxus és – ahogy ő fogalmazott – „nem normális” kulináris élményekben részesült, vagy azért, mert sportolói énjét segítette a csúcsra a helyes táplálkozás. Tény és való, a szerb háborúban a Djokovic család is megélt olyan körülményeket, amelyek közepette – elmondása szerint – nem egyszerű egy gyereknek felnőni. A teniszező több interjújában is megosztotta a nyilvánossággal, hogy a háborúban átéltek több emberre is mérgezően hatottak a környezetében, de számára mégis mindenképp meghatározó volt abból a szempontból, hogy miként maradjon ember minden körülmények között.

Sokat ad a gyermekeknek

Azok után tehát, hogy a teniszező biztosította, hogy „szülőhazája jóllakjon”, a szerb gyerekeknek is segíteni próbált. Alapítványa, a Novak Djokovic Foundation – melynek igazgatója nem más, mint a felesége, Jelena – eltökélt szándéka volt, hogy általános iskolákat és óvodákat építsen Szerbiában. Azonban a Harvard Egyetem professzoraival való kooperáció után a dolgok egészen más irányba terelődtek. Rájöttek, hasznosabb lenne, ha a befektetni kívánt tőke és a jó szándék egy másik területen kamatozna, így történt, hogy Novak és a Harvard a korai gyermekkor szakaszának fejlődését kezdte el kutatni: ezáltal tudtak hatékonyan segíteni a kicsiknek. A kutatás célja, hogy minél korábbi szakaszban találják meg azt, hogy egy gyermek miben jó, mi teszi boldoggá, ne pedig az elavult oktatási módszerek áldozatai legyenek már óvodás- és kisiskoláskorukban.

A UNICEF alá integrálódó Novak Djokovic Foundation gyermekvédelmi és oktatási programja során eddig 37 iskolát épített, 683 családot támogatott, 1322 tanárnak teremtette meg a továbbképzési lehetőséget, és több mint 20 ezer gyermeken segített.

Fotó: CHRISTOPHE SIMON / AFP

Novak Djokovic története még több tízezer karaktert hordoz magában, s csak remélni lehet, hogy egy napon jó néhány pályatársa is ráeszmél arra, hogy azoknak a dollármillióknak, amelyeket ők „összeteniszeznek”, futballoznak, bokszolnak, igenis meg lehet találni az értelmes helyét (Igen, rád nézek, Floyd Mayweather! – a szerk). Mindenesetre a vállalkozó szellemmel, a társadalom jótékony kiszolgálásával és a tudatos életmóddal megfűszerezett Djoker-mentalitás sok ígéretet rejt még magában a következő évtizedekre, és érdemes lesz figyelni, hogy a világ egyik legnagyszerűbb teniszezőjének jelenlegi és jövőbeni üzleti projektjei miként működnek majd.

(Világgazdaság, 2019. május 26.)

 

Kíméletlenül nyomják a pénzt a sportolók alá

A szponzorok. Elmegy rá 62 milliárd euró.

Mióta a közösségi média kiemelkedően fontos platformja lett a hirdetéseknek, a nagy cégek eszement pénzeket fizetnek azoknak a sztársportolóknak, akiken keresztül a lehető legtöbb embert érhetik el. A sportszponzoráció olyannyira virágkorát éli, hogy évente 62 milliárd eurót költenek rá globálisan, írja a Világgazdaság.

Nem meglepő, hogy a csapatsportok szintjén a világ legnépszerűbb sportágában, a labdarúgásban találhatjuk a legtöbb szponzorpénzt, a cégeknek ez a sportág biztosítja a legnagyobb megjelenési lehetőséget a márkaépítés terén.

Rengeteg olyan csapat van, amelyet mögött több tízmillió eurós, dolláros, vagy fontos támogatói háttér leledzik, de mind közül kiemelkedik a Manchester United–Chevrolet-frigy, amelynek értelmében a Chevrolet évi 47 millió fontot fizet azért, hogy a vörösök mezén láthassuk óriási méretű logóját.

Fotó: AFP

Pontosan ugyanennyit kap a Barcelona is a Rakuten technológiai vállalattól azért, hogy ott virítson a játékosok csíkos dresszén a cég neve. Ez kétszer annyi, mint amennyit az előző mezszponzor, a Qatar Airlines fizetett annak idején.

A Premier League második legjelentősebb mezszponzorpartnere a Yokohama gumigyártó, amely évi 40 millió fontot perkál a Chelsea-nek. Kiemelkedő együttműködésnek számít még a Tottenham évi 35 milliós megállapodása az American Insurance Associationnel, valamint a 30 millió fontot érő Arsenal–Emirates-partnerség.

Az egyéni sportolók ennél sokszorta jobban járhatnak, hiszen nem kell osztozniuk a pénzeken. Egyes tornák és versenyek meglehetősen busásan jutalmazzák a győzteseket, a teniszezők wimbledoni győzelme például 2 millió fontot hoz a konyhára. Ám ezek a pénzdíjak sok esetben a játékosok vagy a versenyzők bevételének csak elenyésző hányadát teszik ki, főleg, ha belegondolunk, hogy egy olimpiai aranyérem mintegy 25 ezer dollárt ér. Tehát, ha egy Grand Slam megnyerése nagyjából 2-4 millió dollárt hoz, hogyan lehetséges, hogy Serena Williams bankszámláján 160 millió dollár áll? A válasz természetesen a szponzoráció.

A legendás teniszezőnő évente körülbelül 20 millió dollárt keres olyan támogatók által, mint a Nike, a Wilson, a Gatorade vagy az IBM. Még tavaly is befolyt 18 millió dollár, amikor fél évig nem vett ütőt a kezébe gyermekének születése miatt.

Extrém eset, hogy a már visszavonult atléta, Usain Bolt is évi 30 milliót keresett csak szponzorációból, többek közt a Puma és a Visa jóvoltából.

Nála kevesebbet kaszált Lionel Messi, a Barcelona ikonja: 2016-ban 28 millió dolláros jövedelemre tett szert csak szponzorpénzekből. Ezt követően 2017-ben élethosszig tartó szerződést írt alá az Adidasszal, amely olyan összegű megállapodásról szól, hogy azt egyelőre még nem is merték nyilvánosságra hozni a felek. Azt viszont tudjuk, hogy Messi szakmai és reklámértéke együtt napjainkban nettó 340 millió dollár.

A kosárlabdázó LeBron James 2015-ben kötött, szintén élethosszig tartó Nike-kontraktusa a GQ jelentése szerint több mint 1 milliárd dollárról szól. Vele kapcsolatos friss hír, hogy másodszor is elhagyja a Cleveland Cavalierst: a 2010 és 2014 között már a Miami Heatben is szereplő klasszis igent mondott a Los Angeles Lakers vezetőségének: 154 millió dolláros, négyéves szerződést kötött.

LeBron mellett a Nike másik nagy fogása Cristiano Ronaldo, aki tulajdonképpen egy sétáló hirdetőtábla. Ő is élete végéig hordja a Nike felszereléseit, ám ezenfelül olyan cégekkel is szerződésben áll, mint a Tag Heuer vagy a Herbalife. A 2017-ben az év legjobban fizetett sportolójának választott portugál nettó piaci értéke 400 millió dollár.

Fotó: AFP

Mindent és mindenkit leköröz azonban a svájci teniszlegenda, Roger Federer, aki 65 millió dollárt zsebelt be szponzorpénzekből. Ebből a legjelentősebb tétel, 40 millió dollár a Barilla tésztagyártótól érkezik.

A legjobban szponzorált sportolók listáján minden bizonnyal marad a trónon Federer, mert ha a hírek igazak, hamarosan aláírja új szerződését az Uniqlo sportszergyártóval, amely tíz évre 300 millió dollárt fizet majd neki.

(Világgazdaság, 2018. július 3., Serena Williams fotó: AFP)

 

Super Bowl: pénz és Philadelphia Eagles

A Philadelphia Eagles 41-33-ra verte a New Englandet. Legnézetteb az USA-ban. Tengernyi pénzben ázik. Reklám: 42 ezer dollárból ötmillió dollár lett.

A profi amerikaifutball-bajnokság (National Football League, NFL) 2017-es szezonjának nagydöntőjében a Philadelphia Eagles, az NFC (National Football Conference) és a New England Patriots, az AFC (American Football Conference) bajnokának összecsapása telt házas sportesemény. Ez alapesetben 67 ezer embert jelent, de a Minnesota Vikings otthonául szolgáló stadion nagyobb eseményekre (mint a Super Bowl) több mint 70 ezer fősre bővíthető. A 2016-os NFL szezonra átadott vadonatúj minnesotai aréna nem kevesebb mint 288 milliárd forintba került (1,1 milliárd dollár), amelynek több mint a felét a Vikings és a privát befektetők tették össze, a fennmaradó összeget - 125 milliárd forint – pedig az adófizetők állták.

Belépő: nincs ingyen, de most kétezer dolcsival drágább

Az idei eseményre a SeatGeek által közzétett adatok alapján január 30-án egy átlagos jegy 5.190 dollárba került, ami egyébként a 2017-es év hasonló időszakához képest közel 2.000 dolláros emelkedést jelent.

A jegyárak nehezen mérhetőek bármilyen más sporteseményéhez. Néhány nappal az összecsapás előtt a legolcsóbb jegy a SeatGeeken 3.699 dollárba, azaz közel egymillió forintba került, és még épp nem a kakasülőre szólt, de 6.000 és 7.000 dollár között már egy egész jó helyre szóló jegyet is el lehetett csípni. Ha már ott lehet egy ilyen eseményen az ember, akkor ugyebár nem mond nemet egy hot dogra, vagy egy korsó sörre és még egy kis ajándékot is beszerez. Az ilyen jellegű költésekről a 2017-es döntő kapcsán megbízható összesítés nem készült, de 2016-ban a kaliforniai Levi’s Stadionban lejátszott 50. Super Bowlról igen: azt a mérkőzést összesen 71.088 szurkoló követte a helyszínen, és ők átlagosan fejenként 152 dollárt költöttek el ételre és italra (88 dollár), valamint szuvenírre (65 dollár).

Az említett, 2017 szeptemberi számítások szerint a New England értéke 3,7 milliárd dollár (9 százalékos növekedés 2016-hoz képest), amíg az Eaglesé 2,65 milliárd dollár (6 százalékos növekedés). A legértékesebb amúgy a Dallas Cowboys, 4,8 milliárddal. 

Az Eagels tulajdonosa a magát szociológus doktorból hollywoodi filmproducerré átképző Jeffrey Lurie, míg a New Englandé a sportban és ingatlanban utazó nagyvállalkozás, a Kraft Group alapítója és elnök-vezérigazgatója, Robert Kraft. Viszont, ha egy kis túlzással is, de ez lehetett volna fordítva is. 1994-ben ugyanis Lurie tett egy próbát, hogy megszerezze a Patriotsot, ám nem sikerült, így inkább 185 millió dollárért megvette az Eagelst (ennek az értéknek ugyebár 14-szeresét éri most a franchise). A New England megszerzése sem került sokkal kevesebbe. Kraft, akinek nettó vagyona 6,2 milliárd dollárra rúg, 1994-ben 175 millió dollárt fizetett a csapatért. (Lurie vagyona sem elhanyagolható, habár Krafténak csak a harmada, nagyjából 2 milliárd dollárt tesz ki.)

Játékospénz: nem semmi az sem

A legkimagaslóbb átlagkeresettel az amerikai nemzeti kosárlabdaliga, az NBA játékosai rendelkeznek, de az Egyesült Államok első számú sporteseményének ligájában is álomszerűek a kereseti lehetőségek. A 2017-es szezonban becslések szerint a csapatok 6,4 milliárd dollárt, azaz  megközelítőleg 1.650 milliárd forintot költöttek nagyjából 1.800 NFL-játékos bérére. Azt érdemes tudni, hogy a négy nagy amerikai sportágban (amerikai futball, kosárlabda, baseball és jégkorong) úgynevezett fizetési sapka (salary cap) van meghatározva, amely megszabja, hogy egy klub mennyit költhet egy évben a játékosok bérére. A 2017-es idényre a csapatonkénti fizetési limit 167 millió dollár, vagyis úgy 42,5 milliárd forint volt, amit mindkét döntős klub simán tartani is tudott.

Az alábbi ábrán a két csapat legmagasabb szerződéses összeggel rendelkező játékosai láthatók. Külön kiemelte a 444.hu a teljes időtartamra vonatkozó összeget, az egy évre jutó átlagösszeget (teljes időtartamra vonatkozó összeg/évek száma) és a teljes időtartamra vonatkozó összeg garantáltan kifizetésre jutó részét. Ugyanis a hatalmas számok mögött megbújó szerződésekben vannak bizonyos meghatározott feltételek (például a pályára lépések száma), amelyek nem teljesülésekor a szerződésben feltüntetett összeg a töredékére eshet vissza.

A New England elnyűhetetlen irányítója, Tom Brady csak a sor végén szerepel a fenti diagramon, érdemes odafigyelni arra, hogy a szerződése csupán két évre szól (a klasszis, ötszörös Super Bowl-győztes quarterback idén már 40 éves), de még így is övé a legmagasabb garantált összeg. Brady karrierje során (18 szezon) már több mint 197 millió dollárt keresett (57,8 milliárd forint).

A 2017-18-as szezon legértékesebb szerződéssel rendelkező játékosai nem a döntős csapatokból kerültek ki. Az Eagles védőjátékosa, Fletcher Cox szerződése itt kimagasló, de a teljes mezőnyben már csak a kilencedik. A legértékesebb szerződéssel a Detroit Lions irányítója, Matthew Stafford rendelkezett, 5 évre szóló 135 millió dolláros fizetéssel, amelyből 92 millió dollár garantált.

Reklám: fizess, ha tudsz, a Super Bowl mindent ver

A Super Bowl a 2017-es év legértékesebb sportesemény márkája volt a Forbes által készített ranglistán. A döntő értéke nem kevesebb mint 663 millió dollár, amely 5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. A tavalyi döntő televíziós reklámbevétele a Kantar Media számításai szerint elérte a 419 millió dollárt.

Az adage.com adatai szerint idén egy 30 másodperces tévéspot átlagosan 5 millió dollárba kerül, ami egy hajszállal magasabb, mint a 2017-es átlagár. Csak összevetésként. A Magyarországon Agymenők címen futó amerikai vígjátéksorozatban, a Big Bang Theoryban 2017-ben egy 30 másodperces spot ára 286 ezer dollár volt, ami a sorozatok között a 3. legmagasabb ár volt, az első helyen pedig a This is Us állt, közel 395 ezerrel. De még a 2017-es Oscar-gála átlagos spotértéke is nagyjából 2 millió dollár körül alakult. 

Ráadásul az árak annak ellenére nőnek, hogy a nézettség csökken. Hogy tovább folytatódik-e ez a trend, vagy a 2018-as Super Bowl megfordítja az utóbbi két év nézőszám-csökkenését, és újra rekordközeli átlagnézőszámot hoz, még nem lehet tudni a cikk írásakor. Az azonban biztos, hogy a reklámdíjak az egekben járnak. 1967-ben az első Super Bowlon a reklámdíjak 42 ezer dollárra rúgtak, ebből lett napjainkra a több mint 5 millió dolláros átlagár.

De az is figyelemreméltó, hogy az elmúlt tíz évben megduplázódott egy 30 másodperces spot értéke. A tavalyi döntőt a tengerentúlon átlagosan 111, millió tévénéző követte a Fox csatornán, és az így elmaradt az eddigi nézőcsúcsot jelentő, 2015-ös, az NBC által közvetített New England Patriots - Seattle Seahawks döntőtől (több mint 114 millió néző). A 111 millió átlagos nézőszám így is bőven a legnézettebb esemény volt a tengerentúlon a tévében, az Oscar-gálát például 2017-ben 34 millióan követték.

A reklámspotok ára sokkal dinamikusabban nő, mint a nézettség, azaz a reklámozóknak egyre több pénzbe kerül elérniük egyetlen nézőt. Amíg 2010-ben még csak 2,6 centbe került egy nézőt elérni (30 másodperces spot átlagára/átlagnézőszám), 2017-ben már 4,6 centet is elkért ugyanezért a Super Bowlt közvetítő csatorna.

(444.hu 2018. február 5.)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.