blokkk.com                                                   │ webzseb » felhőpiac │                                                             │ hírkirakattmustra │         

 

A bukaresti taxisoknak sem kell az Uber

Az Uber ellen tüntettek a bukaresti taxisok.


Taxistüntetést rendezett Bukarestben a közúti személyszállítási vállalkozásokat tömörítő COTAR konföderáció, az Uber internetes fuvarmegosztó cég tisztességtelennek ítélt versenye ellen tiltakozva, valamint az ennek teret engedő joghézag felszámolását követelve, írja a Világgazdaság.


A kormány székháza elé több száz taxis és néhány tucat buszsofőr sorakoztatta fel járművét, forgalmi akadályt okozva a román főváros egyik legfontosabb útkereszteződésében. A háromórás megmozdulás idején a COTAR-hoz tartozó bukaresti taxisok beszüntették a munkát és nem szállítottak utasokat sem.


A kétnaposra tervezett megmozdulás folytatásáról letettek azt követően, hogy a COTAR tárgyalóküldöttsége ígéretet kapott a kormánytól: egy hónapon belül meghozzák a tiltakozók által sürgetett - a szigorú személyszállítási szabályokat az internetes fuvarmegosztóra is kiterjesztő - rendeletet.

A taxisok egyébként azt kifogásolják, hogy míg az ő működésüket számos engedély beszerzéséhez kötik, és alapfeltétel a kizárólag személyszállításra használt gépkocsi, az Ubernél bárki személyszállításra használhatja autóját. Az internetes alkalmazás azt teszi lehetővé, hogy az Uber fuvarmegosztó szolgáltatást használó autósok és utasok egymásra találjanak.


A taxistüntetésre reagálva az Uber nyilatkozatban cáfolta az adóelkerülés vádját: szerintük a céggel szerződésben álló gépkocsivezetők ezrei magánvállalkozókként adóznak az Uber-alkalmazás révén szerzett jövedelmük után, utasaik pedig számlát kapnak a fuvardíjról, melynek 75-80 százaléka marad a sofőrnél, a többi pedig az Ubernek jut. Az Uber maga is szabályozáspárti és az uniós ajánlásokkal összhangban álló szabályozást vár a román hatóságoktól, a cég közleménye szerint.


Romániában 2015 februárjában, először Bukarestben kezdte meg működését az amerikai székhelyű Uber, amely Európában is terjeszkedni próbált. Ma már három másik romániai nagyvárosban - Brassóban, Temesváron és Kolozsváron - is elérhető a szolgáltatás. A cég adatai szerint egy éve még csak hetvenezer felhasználójuk volt, mára már több mint negyedmillióan töltötték le Romániában az Uber fuvarmegosztó alkalmazását.

(Világgazdaság, 2017. április 26.)

 

Londonban nem Uber az Uber

A londoni bíróság szerint az uberes sofőrök alkalmazottak.

 

A londoni munkaügyi bíróság 2016. október 29-i ítéletében kimondta, hogy az Uber sofőrjei alkalmazottak és nem pedig önfoglalkoztatott személyek, akik szerződéses partneri viszonyban vannak a vállalattal.


Ez az ítélet az Uber egész jövőjét alapjaiban határozhatja meg Angliában, hiszen a bírósági ítélet alapján az Uber sofőröknek is jár a munkavállalóknak minden törvényben garantált juttatás: így például fizetett szabadság, vagy minimumbér, számol be a bíróság döntéséről a 444.hu.


Az Uber koncepciója azonban éppen a hagyományos munkavállalói viszony megszüntetésére épül: a San Francisco-i vállalkozás rugalmas munkaidővel és a saját erőforrásaik feletti szabad rendelkezés ígéretével csábítja magához a sofőröket, de cserébe viszont semmi nem garantálja a munkavállalói jogokat. Erről mondta most azt a brit bíróság, hogy ez nincs rendben.


A bírósági ítélet gyakorlatilag nevetségesnek nevezte azt az elképzelést, amit az Uber állít magáról, hogy Londonban a vállalkozás csak 30 ezer kisvállalkozó platformja.

(444.hu, 2016. október 29.)

 

Bukott egyet az Uber

De a befektetőket ez nem zavarja.

 

Az Uber ugyan nem nyilvános részvénytársaság, ezért nem kell nyilvánosságra hoznia eredményeit, de a befektetőit időről időre tájékoztatja az eredményeiről. Ez meg is történt most is, így a befektetők megtudhatták, hogy 2016. első fél évében 1,2 milliárd dollárt (328 milliárd forintot) vesztett a cég. A veszteségből több mint 750 millió dollár a második negyedévben jött össze.

 

Ez nem kevés pénz, főleg úgy, hogy közben 30 százalék felett nőttek a bevételek. 2016. második negyedévében 5 milliárd dollárt költöttek el az utasok az Uber vezetőinél, ennek nagyjából a negyede ment a céghez.

A befektetők a legutóbbi befektetések alapján nagyjából hatvanmilliárd dollárra értékelik a céget. A szaúdi állami vagyonalap például 3,5 milliárd dollárral szállt be az Uberbe a közelmúltban.

A nagy veszteség oka az, hogy a cég agresszív kedvezményekkel próbál vetélytársai elé vágni, ezzel is megkísérelve a piacszerzést. Az USA-ban a Lyft, Kínában a Didi Chuxing a fő versenytársa az Ubernek, utóbbinak azonban vége, miután 1 milliárd dollárért és némi részesedésért eladták az ottani részlegüket a kínai cégnek, kivonulva erről a piacról. Az eladásból várható pénzzel együtt 8-9 milliárd dollár készpénztartaléka maradhatott az Ubernek.

(Figyelő, 2016. augusztus 26.)

 

Nem nyugszik az Uber

Most éppen saját térképet csinál, nagyon sok pénzért.

 

Saját lábára állna az Uber, 500 millió dollárt fektet be saját térképszolgáltatás fejlesztésébe, így szakadna el a Google térképétől. Az Uber működése jelenleg nagymértékben függ a Google-től, hiszen a keresőóriás térképszolgáltatásait használja fel saját fuvarszolgáltatásához. Mindegy, hogy Google Térképek, vagy éppen Waze, ezek alapján szállítják a sofőrök utasaikat a megadott célpontra.

A legújabb hírek szerint az Uber fontos lépés előtt áll, 500 millió dollárért fejleszt saját térképszolgáltatást. Ezzel a cég nagyot léphet a függetlenség felé, de ez még hosszú menetelés lesz. A saját térkép ugyanis még semmilyen információt nem biztosít az aktuális forgalomról, vagy éppen a házszámokhoz tartozó ajtók és épületek elhelyezkedéséről, ami szükséges lenne az utasok felvételéhez.

Az Uber azért komolyan veszi a dolgot: felvette a Google egyik exalkalmazottját, aki korábban az Earth fejlesztéséért felelt, de a Térkép szolgáltatáson is dolgozott. Emellett olyan, térképszolgáltatást nyújtó cégekkel kötött együttműködést a fuvarszolgálat, mint a TomTom vagy a DigitalGlobe.

A Google-nek ettől függetlenül jó tízévnyi előnye van, amit elég nehéz lesz behozni. Ráadásul már nemcsak online, hanem offline is használható a navigációs programja.

(Origo, 2016. augusztus 1.)

 

Nagyokat rúgnak az Uberbe

Magyarországon 2016. július 24-én lelép, de máshonnan is elzavarták. A jó ötletet azonban nem lehet megállítani.

 

Magyarország világszinten is nagyot lépett, amikor júniusban a betiltással fenyegette meg és teljesen el is lehetetlenítette az Ubert az új taxis szabályokkal, aminek hatására be is jelentették, hogy felfüggesztik július 24-től magyarországi tevékenységüket. A közösségi taxiszolgáltatót azonban nemcsak nálunk, hanem a világ számos más pontján is sokan támadják, hol a taxisok, hol a munkajogok semmibe vétele, hol az állami szabályozás megkerülése miatt. Magyarországon a cég nem akarja felvenni a kesztyűt a kinyírására hozott törvény drákói szigorával.

 

De hát máshol sem fenékig tejföl az Uber élete.

 

Az Uber már Európa számos országában kemény falakba ütközött, de a legtöbb helyen nem adta fel. Spanyolországból 2014. végén vonult ki, miután a madridi taxisok folyamatosan lázongtak ellene. Végül egy bírósági felszólításra kellett beszüntetnie törvénysértőnek ítélt tevékenységét. 2016. tavaszán azonban újraindult az UberX szolgáltatás Madridban, de a korábbiakkal ellentétben nem alkalmi, hanem csak profi, engedéllyel rendelkező sofőrök taxizhatnak a cég égisze alatt.

Hasonló volt a helyzet Brüsszelben és Párizsban, ahol szintén az engedély nélküli sofőrökre szálltak rá, a belga fővárosban ráadásul elkezdték lefoglalni az autóikat is. A franciáknál ugyanezért nemrég 800 ezer euróra megvágták az Uber vezetőségét, 2015-ben pedig le is tartóztatták őket illegális taxiztatásért. A franciáknál egyébként a tüntetők autókat borogattak az Uber ellen tiltakozva.

 
Tiltakozási és betiltási hullám kísérte az Uber ügyködését Amszterdamban, Rómában és több német városban is. A cég Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Frankfurtban és Düsseldorfban is felfüggesztette a működését, mert a hatósági szigor miatt nem volt értelme folytatni. Dániában is rászálltak a cégre, több sofőrét megbüntették engedély nélküli taxizásért. Helsinkiben is keményen megvágják az engedély nélkül uberezőket.
 

Ki Uberezzen?

Az európai szabályozók alapvetően az UberPop nevű szolgáltatást piszkálták, amit Magyarországon nem is vezettek be. Ez az eredeti Uber, ahol engedéllyel nem rendelkező, teljesen alkalmi sofőrök fuvaroznak. Ezzel szemben a magyaroknál futott, most felfüggesztett UberX, valamint a szintén csak nyugaton elérhető, magasabb minőségű szolgáltatást garantáló UberBlack esetében már törekedtek arra, hogy engedéllyel rendelkező sofőrök, engedéllyel rendelkező kocsikkal fuvarozzanak. De ez nem mindig sikerült.


Keletebbre sem lett jobb az Ubernek
2015-ben Romániában is szigorították az engedély nélkül taxizók büntetését, bár Bukarestben a jelek szerint továbbra is lehet uberezni. De tiltakoznak az Uber ellen Varsóban és Zágrábban is. Bulgáriában a taxisok és a szakszervezet lobbihadjárata után a legfelsőbb bíróság kaszálta el az Ubert, és Szófiában már nem elérhető a szolgáltatás.


Még keletebbre, Indiában számos helyen betiltották az Ubert, Újdehliben pedig egy sofőr utasával szemben elkövetett nemi erőszak után fordultak a cég ellen a szabályozók. Az országban azonban sok helyen a tiltás ellenére is folytatta a szolgáltatásnyújtást az Uber, és a legtöbb városban végül bírói úton fel is oldották az uberezést elkaszáló rendeleteket. Ennek ellenére azóta Indiában is sokat szigorítottak az Uberre vonatkozó szabályokon.

 

Ázsia fejlődő országaiban sokkal rosszabb a tömegközlekedés, ezért fontosabb a taxik szerepe, akik pedig nagyon sok embernek, családnak a megélhetését adják. Az Uber megjelenésével viszont nagy tömegek érzik fenyegetve magukat, ennek a fenyegetésnek pedig más színezetet ad, hogy a hobbiból saját kocsival taxizás ellehetetleníti a szegényebb taxisokat. Emiatt pedig a tiltakozás is hevesebb. A dél-afrikai Fokvárosban például nemrég eltorlaszolták a reptérre vezető utat és megverték az ott közlekedő uberezőket. Itt sokáig illegalitásban működött az Uber, több tucatnyi autót lefoglaltak a sofőröktől. Mostanra Európához hasonlóan már itt is csak engedéllyel rendelkező sofőrök uberezhetnek. A jakartai taxisofőrök meggyújtott gumiabroncsokkal zárják le az utat az indonéz fővárosban az Uber ellen tiltakozva.


Rio de Janieróban és Sao Paulóban is voltak hasonló tüntetések. Előbbi helyen betiltották, aztán egy bírói ítélet alapján újra engedélyezték a szolgáltatást, és több másik brazil városban is el akarják kaszálni az Ubert a szabályozók. Itt gyakorlatilag teljesen szürke zónában mozog az uberezés. Costa Ricában csak békés tüntetések voltak, de Kolumbiában már kisebb háborút indítottak a hatóságok az Uber ellen, több mint ezer sofőr autóját foglalták le. A taxisok pedig Mexikóvárosban is szétvertek néhány kocsit elkeseredettségükben.


Nem járt jobban Kínában sem az Uber, Kanton (Kuangcsou) városában például a rendőrség takarította ki az Uber irodáit, emellett hasonló razzia játszódott le Csengtuban is, amit pedig több másik helyen erőszakos taxistüntetések követték. Ennek ellenére ma több városban is működik az Uber Kínában, de hatalmas veszteségeket termel a kis árréssel dolgozó piacon.


Hongkongban is a rendőrök meszelték el a céget, ami azért volt ellentmondásos, mert a razzia időpontjában az úgy Uber szerepelt a  befektetésösztönző ügynökség honlapján mint helyi sikersztori. Később gyorsan le is vették onnan. Dél-Koreában is azonnal betiltották az UberPop szolgáltatást, egy időben például pénzdíjat is ajánlottak azoknak, akik uberezőt fogtak, a cég helyi vezetői ellen pedig vádat emeltek. Ennek ellenére az Uber ma is szolgáltat Szöulban, de csak rendes taxikat közvetít. A japán hatóságok is keményen rászálltak a cégre, amikor Fukuokában indított próbaszolgáltatást, Tokióban viszont működik az Uber.

Amerikából jöttem...
Az Uber az Egyesült Államokban indult, de nem mindenhol fogadták tárt karokkal az országon belül. Nevada állam például rögtön kerek-perec betiltotta, és jó időbe telt, mire végre engedélyezte. A texasi Austinból nemrég azért vonult ki az Uber és a rivális Lyft szolgáltató, mert a város elrendelte, hogy a sofőrjeik előéletét ellenőrizzék, ennek részleteiről azonban nem tudtak dűlőre jutni. Itt azonban ahogy kilépett a két behemót, több kisebb közösségi szolgáltatás lépett a helyükre, amelyek valahogy meg tudják oldani, hogy ne legyenek büntetett előéletű dolgozóik. A helyi szabályozásokra hivatkozva több másik egyesült államokbeli városban felfüggesztette a szolgáltatást a cég, például San Antonióban vagy Anchorage-ban sem üzemel.
 

Nemcsak a helyi szabályok körül van balhé, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a munkajogi védelem hiánya miatt is sokat támadják az Ubert és általában a sharing economyt. A sharing economy-cégek azonban éppen abban az irányban haladnak, ami a dolgozók kiszolgáltatottságát növelik.

Kanadában is sokat támadták az Ubert, Vancouverben most is illegális, de Edmontonban is csak 2016-ban legalizálták. Ausztrália nagy részén is betiltották a szolgáltatást, így az angolszász világban sem örvend teljeskörű elfogadottságnak.

(Index, 2016. július 13.)

 

Üzletel az Uberrel a Wal-Mart és a Toyota

A Volkswagen és a General Motors a Gett és Lift csapatát tolja. A Wal-Mart árut szállíttat velük.

 

A világ legnagyobb szupermarket hálózata, a Wal-Mart az Uber és a Lyft online autósközvetítő céggel szövetkezik termékeik kiszállítására az Egyesült Államokban.

A tesztüzemet Denverben und Phoenixben tervezik: a Wal-Mart ezzel lerövidítené a szállítási időt, és főként a belső városrészekben szeretne olyan ügyfeleket megnyerni magának, akiknek nincs saját autójuk. Az Amazon nemrég friss élelmiszerek házhozszállításával jelentkezett, és a Wal-Mart úgy döntött, valamit lépnie kell erre.

A Wal-Mart nem az egyetlen, amely kihasználná az Uber-ben lévő üzleti potenciált. Legkorábban az autóipar ébredt: a Toyota beszállt az Uberbe, míg a VW a rivális Gett, az Opel pedig a Lyft online autóközvetítővel lépett szövetségre.

 

Az autósok

A Toyota befektetett az Uberbe. Egyre több autógyártó lát üzleti lehetőséget az új közösségi személyszállításban. A Toyota egy kisebb, pontosan nem közölt, összeget fektetett az Uberbe, és lízinglehetőséget is kínálni fog az Uber sofőröknek. Korábban a Volkswagen és a General Motors is befektetett az Uber olyan versenytársaiba, mint a Gett és a Lyft.

Egyértelműen kirajzolódik egy stratégia a világ nagy autógyártói részéről, akik egyre inkább felismerik, hogy az autóhasználati és birtoklási szokások átalakulóban vannak. Az újfajta személyszállítási megoldások más iparágak nagyjainak érdeklődését is felkeltették. Az Apple 1 milliárd dollárt fektetett a kínai Didi Chuxing fuvarmegosztó óriásba.

A japán autógyártónak nem érdeke, hogy nagyobb részesedést szerezzen Uberben, vagy akár átvegye az irányítását. A Toyota ugyanis sokkal inkább arra épít, hogy megfelelő ismeretek szerezzen az átalakuló autóhasználati szokásokról.

Az izraeli székhelyű Gett 300 millió dollárt vont be a Volkswagentől. A taxirendelésben utazó Gett egyébként már világszerte több mint 60 városban van jelen, beleértve Londont, Moszkvát és New Yorkot is, komoly fejlődést is mutat. 2015-ben 300 százalékkal nőtt a bevétele, 2016-ban pedig el szeretnék érni az 500 millió dolláros szintet. A piacvezető Uber éves szinten nagyjából 1 milliárd dollárt hoz.

A General Motors 500 millió dollárt fektetett a Lyftbe, amely az USA második legnagyobb fuvarmegosztó szolgáltatása. A GM elnöke csatlakozott is a Lyft igazgatótanácsához, és elindítottak egy lízingprogramot a sofőrök számára Chicagóban, melyet a terv szerint tovább bővítenének.

A nagy autógyártók egyrészt kezdik felismerni, hogy az újfajta személyszállítási szolgáltatások mit jelentenek, az autóhasználati szokások megváltozásával. Másrészt viszont a lehetőséget is megérezték, melyet ezen cégek jelentenek.


Az autógyártók beszállása a fuvarmegosztó szolgáltatásokba azt is segítheti, hogy erősítsék piaci helyzetüket. A fuvarmegosztók a nagytelepüléseken vannak jelen. A városi piac különösen izgalmas a GM számára, amely erősebb a vidéki piacokon, de a Lyfttel kötött együttműködéssel erősítheti a piaci részesedését a városokban.

Az Uber egyébként 2009-es alapítása óta már több mint 10 milliárd dollárnyi tőkét tudott bevonni és folyamatosan keresik a stratégiai befektetőket. A Toyotával kiterjeszthetik a lízingprogramjukat, bár a kaliforniai hatóságok fontolgatják a gyakorlat betiltását.

A Toyota és az Uber azt remélik, hogy 2016. második felében indulhatnak el az új lízinglehetőségek. A Toyota azonban óvatos, és bár komoly lehetőséget látnak a programban egyelőre csak egyfajta tesztprojektként indítanák el azt, felmérve, hogy mi lehet belőle kihozni a későbbiekben.

(HVG, 2016. június 4., Investor.hu, 2016. május 25.)

 

Az Apple is rálép az Uber lábára

Egymilliárd dollárt nyom a Didi Chuxingba. Kínában.

 

Az IT-óriás részesedést vásárolt egy kínai autósközvetítőben. A Didi Chuxing az Uber versenytársa Kínában. Az Apple alapvető célja az lehet, hogy a befektetésen keresztül jobban megismerje a kínai piacot.

A Didinek az Apple az eddigi legnagyobb céges befektetője, aki már eddig is több milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől, ráadásul meghatározó szereplője Kínában a személyszállítási szolgáltatások közvetítési piacának.

A Didinek szakértők szerint nagyobb részesedése van a piacból, mint az Ubernek, már több mint 400 városban van jelen. Az Uber februárban még úgy nyilatkozott, hogy egy évben több mint egymilliárd dollár veszteséget termelnek. A múlt évben az Uber riválisai, a Didi, a Lyft és a Grab Taxi megállapodtak, hogy összefognak az Uber ellen, melyet próbálnak kiszorítani.

(HVG, 2013. május 13.)

 

Las Vegasban az Uber

Következik az ételkihordás, az UberEats. A Lyft is ugyanolyan utazásmegosztó.

 

Nevadában és kiemelten a turizmusából élő Las Vegasban néhány hónapja indította szolgáltatását a Lyft és az Uber utazásmegosztó, mindketten alacsony árakkal próbálnak versenyt támasztani a helyi taxisoknak, akik egy nagy csatát a bíróságon már elveszítettek: meg kell osztozniuk a legjobban fizető repülőtéri fuvarokon.

 

A 8 kilométeres útért 20 dollár feletti összeget is elkérnek a taxisok, ez még helyi viszonylatban is borsosnak számít. A viteldíj az elfogadhatónak tekintett szintnél átlagosan 25–50 százalékkal több. Ráadásul a taxisok rendszerint nem a legrövidebb utat választják, s csak a repülőtéri fuvarokon évi 15 millió dollárral károsítják meg az utasaikat. A Lyft és az Uber magával hozta a versenyt, ehhez a taxisoknak is alkalmazkodniuk kell.


Az Uber más tájakon is erősít: márciusban tíz amerikai nagyvárosban ételkihordást is vállalnak majd. Az UberEats szolgáltatás igénybevevői a környező éttermekből rendelhetnek ebédet vagy vacsorát. A szolgáltatást sikeresen tesztelték a kanadai Torontóban, ahol száz helyi éterem csatlakozott a rendszerhez. Amerikában átlagosan 5 dolláros – városonként eltérő – kiszállítási díjjal dolgoznak majd, ezen megosztoznak a sofőrrel. Az Uber azonban „koordinációs költségek” címén az éttermektől pénzt szed.

(Világgazdaság, 2016. január 22.)

 

Szeretik az Ubert

Budapesten is. Az Uber  számokban világszerte: 61 ország, 330 város, naponta több millió utazás.

 

Budapesten az indulás, 2014. novembere óta több mint 600 ezer utazást tettek meg az Uber mobilalkalmazásának segítségével. A magyar főváros egyedülálló fejlődést mutatott mind a felhasználók számának gyors növekedésében, mind pedig az autóspartneri kör bővülésében, a Világgazdaság beszámolója szerint.

A technológiai vállalat nyilvánosságra hozott friss statisztikáiból egy első ránézésre meglepő irányzat olvasható ki: az Uber-utazások 30 százaléka metróállomás közelében kezdődik vagy végződik. Ez különösen olyan távolabbi városrészek esetében hasznos, ahonnan kifejezetten nehéz - vagy csak több átszállással lehetséges - a bejutás autó nélkül a központi kerületekbe. Ez a felhasználási mód nagyban hasonlít azokhoz az autósokra, akik járművüket a metróállomásoknál kialakított P+R parkolókban hagyják, és metróval folytatják útjukat a belvárosba. Mindez azt jelzi, hogy az Uber Budapesten is hatékonyabbá tette a közösségi közlekedést.

Az adatokból az is látszik, hogy Budapest belső és külső kerületeiben egyaránt stabil a kereslet az utazások iránt. A magyar főváros az átlagos érkezési idő tekintetében sem marad el a világ többi Uber-városának átlagától: az Uber indulása óta a becsült érkezi idő 10 percről 5 perc alá csökkent, Budapesten ez a szám átlagosan 4,5 perc. Jelenleg ezer autóspartner és 55 ezer utas regisztrált az Uber platformján Budapesten. A világ legnagyobb utazásmegosztója 2016. végére további ezer magyar autósnak nyújthat kereseti lehetőséget.

(Világgazdaság, 2015. október 21.)

 

Az Uber, az ügyes kerítő

Ő csak közvetít a taxizni vágyók között, de nagyobb ütemben nő, mint régen a Facebook.

 

Az Uber öt évvel ezelőtt indította be szolgáltatását San Franciscoban, és azóta már a világ 58 országának 311 városában van jelen. Népszerű, ráadásul már a legértékesebb startup cégnek tartják a befektetők.
 

A közlekedési és taxis iparágat felforgató Uber növekedését a cégérték mutatja, amit jelenleg az időközben bevont tőkeemelések alapján lehet megállapítani, hiszen a céget még nem vezették be a tőzsdére. Működésének harmadik évében már 3,4 milliárd dollárra értékelték a befektetők a céget, 2014. júniusában az akkori 1,2 milliárd dolláros tőkeemelés már 17, a decemberben végrehajtott tőkeinjekció pedig már 40 milliárd dollárra lökte fel a taxis közlekedést megreformáló vállalkozás piaci értékét.

2015. májusában az Uber további 1,5-2 milliárd dolláros tőkeemlése már 50 milliárd dolláros cégértéket jelenthetett a szakértők becslése szerint. Az újonnan szerzett pénzt - az eddigi terjeszkedés helyett - most inkább stratégiai partnerekkel való együttműködésre tervezi felhasználni az Uber.

 

Az Uber sajátossága, hogy a cég szinte semmilyen eszközzel nem rendelkezik, hisz az autók sincsenek a birtokában. Pusztán egy közvetítő a taxis szolgáltatást igénybe vevők és az autójukat a felajánló vezetők között, amiért jutalékot számol fel a cég.

Az 50 milliárdos cégértékkel a világ legértékesebb startup cégének járó címet is elhódította az Uber a mobilkészülékeket gyártó kínai Xiaomitól, mely eddig 45-48 milliárd dolláros értékkel állt az első helyen. Ekkora piaci érték már az olyan nagy és régi cégeken is túllép, mint a FedEx (48 milliárd) vagy a Nissan Motor (47 milliárd).

Az Uber úgy tűnik, lekörözte a Facebookot is, legalábbis az indulás ütemét mérve. A közösségi média óriásnak három évébe telt, hogy elérje az 1 milliárd dolláros értéket, és működésének ötödik évére pedig 15 milliárdot ért a cég. Az 50 milliárdos szinthez pedig 8 évre volt szüksége, majd 2012-ben 100 milliárd dollárra emelkedett cégértéke részvényeinek tőzsdei bevezetése (IPO) során. Most egyébként 225 milliárd dollárt ér a Facebook.

(Investor.hu, 2015. június 5.)

 

 

blokkk.com │                                                   webzseb │                                                 f » blokkk.com │