blokkk.com                                             │ plázarítus » garázsmarket │                                                     │ hírkirakattmustra │         

 

A kisboltosok újabb teret buktak 2016-ban

Tovább csökkent a számuk. A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt. Egy öngól is belefért a pláza-stopba.

 

A kisboltosok 2016-ban kevesebben lettek. Így volt ez a korábbi években is, boltjaik száma hosszú ideje folyamatosan csökken. Úgy tűnik, hogy a három éve (2014-2016. között) esztendőről-esztendőre 5% körüli mértékben növekvő kiskereskedelmi forgalom mellett a kisboltosok keserű pirulákat is kénytelenek lenyelni.

 

2016-ban is csökkent a kisboltok száma

Magyarországon egy évtizede csökken a kiskereskedelmi boltok száma. A boltcsúcs 2005-ben volt, ehhez képest 2016. első félévének végéig 28 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ebből a 2016-os esztendő is kivette a részét, mivel az első félévben kétezer-háromszáz bolt szűnt meg végleg, de a kisboltosok vesztesége nagyobb volt. Ennek magyarázata, hogy a kisboltok száma kétezer-hétszázzal csökkent ebben a hat hónapban, de a nagyobb láncok üzleteinek a száma közben háromszázzal nőtt.

 

Némi nekirugaszkodás is volt azért, hiszen 2011-ben és 2012-ben némileg nőtt a boltszám, de így is csak 153 ezer fölé kúszott, de azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a korábbi, 2005-2010. közötti időszakban:

 

  2005. 2010. 2005-2010. 2012. 2016. 2012-2016.
boltszám 166.738 151.911 - 14.827 153.735 138.794 - 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

 

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak   94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 2016. első félévének végéig, tehát fél év alatt 1.877 darab volt.

 

A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt

Magyarországon összesen 3.145 település van. Ezek nem mindegyikében található helyben bolt. A bolt nélküli települések a legkisebbek közé tartoznak, ami érthető, hiszen a kis lélekszámú falvakban egyszerűen nem éri meg boltot nyitni. Ezek száma azonban folyamatosan csökkent az elmúlt években, ami azt is tükrözi, hogy egyrészt a kistelepüléseken egyre kevesebben élnek, másrészt az ott lakók jövedelme messze elmarad a nagyobbak vásárlóerejétől.

 

 

települések bolttal 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2016/2012.
számuk összesen 2.998 2.977 2.963 2.958 2.951  - 47
ebből község 2.554 2.533 2.514 2.491 2.484  - 70

KSH, üzlettel ellátott települések száma, 2016: első félév

 

A bolt nélküli községek száma azért csökkent nagyobb mértékben, mivel volt olyan más település, ahol korábban nem volt bolt, de közben nyitottak.

 

Egy másik megközelítésben nézve a 139 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből a nagyközségekben és a községekben 23 ezer bolt található jelenleg, a többi a városokban van. A kétezer főnél kisebb településeken 12 ezer boltba lehet menni vásárolni.

 

Vasárnapi újranyitás: sok kereskedő nem örült neki

2016. április közepétől újra szabad a vásár vasárnap is. A vasárnapi boltzárt megelőző időszakban is megosztottak voltak a boltok a vasárnapi nyitva tartás kérdésében. A kisboltosok túlnyomó többsége - akár nyitva tartott, akár nem a hét utolsó napján - zárva tartás párti volt, a boltzárnak pedig örültek, hiszen abban reménykedtek, hogy csökkenhet a hátrányuk a régebben vasárnap is nyitva tartó nagyláncokkal szemben. Végül nem így történt, a vásárlók megmakacsolták magukat és vasárnap helyett a hét többi napján vásároltak a megszokott nagyáruházukban, miközben a - nem túl sok - nyitva tartó kisboltot széles ívben elkerülték.

 

A vasárnapi újranyitás visszarendezte a piacot abban a tekintetben, hogy a vasárnapi vásárlást kedvelő vásárlóknak újra kijut a jóból, ami viszont újra versenyelőnyt jelent a nagyáruházaknak a kisboltokkal szemben.

 

Vasárnap nyitva tartani ugyanakkor pénzbe kerül. A szokásos egyszerű napi működési költségeken (világítás, fűtés, klíma) kívül több ember kell hozzá és a vasárnapi pótlék is drágább lett, hiszen 50%-os mértéke ugyan nem változott, de az eladók bére közben több mint 10%-kal emelkedett, a vasárnapi pótlék pedig a magasabb bérre jön rá. Sokaknak nem éri meg pénzben számolva kinyitni, de a verseny rákényszeríti őket.

 

Munkaerő hiány: marad a "rögtön jövök"

A munkaerő hiánya mindenkit sújt, kicsit és nagyot egyaránt. A megszaporodott "rögtön jövök" táblák nem csak azt jelzik, hogy az eladó ebédelhet, wc-re mehetett, hanem azt is, hogy abban a kisboltban akkor éppen csak egy eladó dolgozik (a nagyobbakban azért többen ügyködnek egy időben).

 

A kisboltosok ráadásul sokkal kevesebb bért tudnak fizetni a nagyobb láncokhoz mérve. A legrosszabb helyzetbe az élelmiszerboltosok jutottak, ahol a havi bruttó átlagkereset a különféle szakboltokban (hús, hal, zöldség-gyümölcs, pékáru) 140 ezer forint környékén tanyázik, ők jellemzően kisboltosok, miközben a kiskereskedelmi átlag 160 ezer forint fölé kúszott. A multikat is magában foglaló élelmiszerkereskedelmi vállalkozások körében az átlagkereset 170 ezer forint környékén jár. Nem a kisboltos fizet a bolti dolgozóknak 300 ezer forintot megközelítő jövedelmet.

 

Pláza-stop: behátrált a kereskedelempolitika

2012-ben vezették be a pláza-stoppot, aminek célja a nagy üzletláncok, elsősorban a diszkontok építésének leállítása volt. Pláza-stopból három évet ígért a kormány, de némi ráncfelvarrással jelenleg is él a korlátozás. Egy kisboltos örült a döntésnek, hiszen számára kedvezőnek ígérkezett, ha nem épül mellette nagyáruház. De hát tudni, hogy épült azért, hiszen kerülő ösvény akadt azért néhány. Nem véletlen, hogy több pontjában is szigorodott a pláza-stop szabályozás az elmúlt években, például az üzletek kötelező parkoló építésében (nagyobb bolthoz kell parkoló is) megszűnt az önkormányzatoknál a kiváltás lehetősége.

 

Várható volt, hogy az Unió eljárást indít a pláza-stop miatt. A 2012-2014. évek közötti szabályozásban az csípte a szemét, hogy az egyedi mentességek elbírálásának szempontjai között ott volt a törvényben a kiskereskedelmi hálózat milyensége is, mint mérlegelési szempont. Nos, ezt az Unió nem engedi, nyilván ezért ezt a szempontot ki is hagyták a jogalkotók a 2015-től élő szabályozásból.

 

A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos, aki a szabályozás magvait még államtitkárként elvetette, nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy elsősorban környezetvédelmi és közlekedési szempontok játszhatnak szerepet a központi korlátozásban (természetesen az építési szabályok mellett). Ez viszont azt jelenti, tehetjük hozzá a biztos nyilatkozatához, hogy nyilvánosan nem lehet önmagában arra hivatkozni, vajon egy helyen sok, vagy kevés a bolt.

 

Szatmáry Kristóf kiemelte, a törvény egyik fő célja az, hogy ne terjedjen tovább kontroll nélkül az a nyugat-európai modell, mely alapján zöldmezős beruházással alakítanak ki újabb és újabb bevásárlóhelyeket a nagyvárosok környékén, ahová aztán vásárlók tömegei járnak ki.  A miniszteri biztos rámutatott, hogy szerinte Budapesten ezt a folyamatot az utóbbi években sikerült megállítani. Inkább az lett gyakori, hogy a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat, vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.

 

Hát ez azért öngól is, tehetjük ehhez is hozzá. A kisboltosok ugyanis pontosan ott tanyáznak, a lakott területeken, ahová a miniszteri biztos átterelte a nagyobb alapterületű boltépítést. Az Aldi ezzel a módszerrel csak decemberben három áruházat nyitott.

 

A tényekhez persze az is hozzátartozik, hogy ha nincs pláza-stop, még több áruházzal gyarapodtak volna a nagy láncok. Önmagukban az adminisztratív korlátozások azonban nem segítenek, ha a kisboltos nem kap fejlesztési támogatást, hiszen neki sem mindegy, mekkora költségekkel dolgozik (például mennyi áramot fogyaszt a boltja, mennyi üzemanyagot a kisteherautója, van-e pénze kifesteni). És némi adókedvezmény is rájuk férne, hiszen a kata, vagy a kiva a sajátosságaik miatt nem az ő világuk.

 

És a minimálbér

Eddig - 2012-2016. között - évente átlagosan 3.735 darabbal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a leépülés, ami a kisboltok térvesztését jelenti, előreláthatóan nagyobb ütemben fog folytatódni.

(blokkk.com, 2016. december 29.)

 

Na, a kisboltosok is kaptak a nyakukba

A kisboltosokat is megszorongatták: 200 milliárdjukba fájt az online kassza, a vasárnap meg bukta lesz nekik.

 

Sok szó esett már arról, milyen intézkedésekkel korlátozza a kormány a nagy áruházláncokat, megkísérelve kiszorítani egyiküket-másikukat a piacról. Állami áruház lesz-e ily módon, azt nem tudni, bár állami tulajdonú bank ugyebár van már, de bármi előfordulhat, akár az is, hogy nem jön be a kormány számítása, hiszen a kereskedelem nyitottabb piac a bankokénál és több az elhajlási lehetőség az ostorcsapások elől. Igen ám, de a kisvállalkozások is kaptak a nyakukba rendesen, nézzük csak sorjában.

 

Dohánypiac, minimálbér, nyereségminimum

Az első ostorcsapás a dohánypiac elvétele volt 2013. derekán, ami az élelmiszer kereskedőket sújtotta. Igaz, a nagy áruházláncoktól is elvették, de a kicsik sem lettek kivételezettek, hiszen az új trafikok száma tizede sem lett a korábbi dohányértékesítő helyeknek, így pusztán a matematika szabályai alapján eleve kevesen lehettek esélyesek a nyerésre. Ez különösen azokon a kistelepüléseken okozott éles feszültséget, ahol az ott ügyködő több kisbolt közül végül egy mégis csak hozzájuthatott a dohánykoncesszióhoz a többiekkel szemben. A legnagyobb csapás azonban azt az ezer trafikost érte, akiknek - többségüknek - egyszerűen abba kellett hagyniuk a dohányértékesítést egyik napról a másikra, koncessziót pedig kevesen nyertek közülük. A múlt nem számított.

 

A kötelező minimálbér és szakmai bérminimum is nagy nyomás a kereskedelmi kisvállalkozásokra. Rögtön jelezni kell, hogy a 100 ezer kiskereskedelmi - boltos - vállalkozás túlnyomó hányada kis- és középvállalkozás: az egyboltos vállalkozások száma 78 ezer, az 1-5 boltosoké 21 ezer, akinek pedig ötnél több üzlete van, azoké 2014-ben 1.105 volt a KSH legutolsó felmérése szerint. Mindez a kicsik szám szerinti 99%-ps részesedését jelzi (persze a piaci részesedés már más a kicsik-nagyok között).

 

2011-2014. között a minimálbérek 25-30%-kal emelkedtek, ami ugyebár kötelező, miközben a kereskedelem folyóáras árbevétele csak 13%-kal:

 

  2014. 2011. változás 2015/2010.  

kiskereskedelem

árbevétele

kiskereskedelem

változás 2014/2011.

minimálbér 101.500 78.000 130%   2011: 7.902 ezer md.ft .
szakmai bérminimum 118.000 94.000 125%   2014: 8.946 ezer md.ft 113%

 

Ehhez még annyi magyarázat szükséges, hogy a kereskedelemben a kereskedelmi joganyag alapján a boltban dolgozó és értékesítést, a vásárlók kiszolgálását végző alkalmazottak jelentős részének meghatározott szakképzettségre van szüksége. Így például egy élelmiszerbolti eladónak kell szakképesítés, de egy zöldség-gyümölcs árusnak már nem. Így az előbbinek  a szakmai bérminimumot, utóbbinak csak a minimálbért kötelező megadni. A kisboltosoknál ráadásul mindenféle arányt összevetve is több a szakképesítésre kötelezett eladó.

 

Kemény dió a nyereség-minimum számítás rendjének megváltozása 2015. elejétől. A vállalkozásoknak, akár a társasági adó alapján, akár a személyi jövedelemadó alapján adóznak, az egyéni vállalkozók pedig eleve az utóbbi csatornában vannak, ha tevékenységük veszteséges, választhatnak két lehetőség közül. Választhatják az úgynevezett jövedelem-(nyereség-)minimum számítás módját, ebben az esetben az adóalap a bevétel 2%-a. Igen ám, de 2015. január 1. előtt a bevétel csökkenthető volt az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ), az így kapott összegből (ami igazából a kereskedő úgynevezett árrése, amiből minden saját költségét fedezheti) kellett a 2%-os adóalapot számítani. Az ELÁBÉ tetemes tétel, hiszen átlagosan az általános forgalmi adó nélkül számított nettó árbevétel 70-80%-a körül mozog a beszerzés (az eladott áruk beszerzési) értéke. 2015-től viszont az ELÁBÉ már nem vonható le az árbevételből, így ennyivel ugrott meg a

a jövedelem-(nyereség-)minimum adóalapja a korábbi levonási lehetőség megtiltása miatt, tehát ha egy veszteséges kisvállalkozás ezt az adózási módot választja, háromszor-négyszer több adót kell fizetnie, mint korábban.

 

A rend kedvéért meg kell említeni a másik választási lehetőségét is a veszteséges vállalkozásoknak, amikor a gazdálkodás veszteségét felvállaló és a jövedelem-(nyereség-)minimum utáni 2% adót már nem választó vállalkozás nyilatkozatot köteles adni ad az adóhatóságnak tevékenységének egyes részleteiről. A nyilatkozat adatait az adóhatóság feldolgozza és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának, vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Ráadásul az adóhatóság ellenőrzése során a kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, a felmerült költségek (ráfordítások) indokoltságát az adózónak kell bizonyítania.

 

Online kasszatenger: 200 milliárd bukópénz befutott

2012. október 5-én bejelentették, 2014. augusztusában le is zárult az online pénztárgép rendszer kiépítése a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a szállodaiparban és a gyógyszertárakban. A kormány 50 ezer forint gépenkénti támogatásról döntött a kisvállalkozások részére, de hát ezt már nem minden, a jogszabályok alapján jogosult kereskedelmi kisvállalkozás tudta igénybe venni, mivel a forgalmazók egyes esetekben nem tudták határidőre leszállítani az online pénztárgépet a megrendelőnek. Kicsinyes volt a kormány, mivel mindössze néhány ezer kisvállalkozás csúszott le a támogatásról emiatt.

 

Keserű igazság, hogy az online kassza nagyon is bejött a költségvetésnek, az NGM közlése szerint az így nyert adótöbblet, tehát a korábbi időszakokhoz mért adóbefizetés megugrása 200 milliárd forint felett volt. A vásárlóknak is bizonyára vannak tapasztalatai, milyen üzletekben volt jellemző a nyugta-nemadás: kár szépíteni, a nagyáruházakban általában adnak, ahol pedig előfordul, hogy nem adnak, azok jellemzően a kisebb üzletek köréből kerülhetnek ki. Nos, ebből az következik, hogy a nyugtát nem adó vállalkozókon - jellemzően kicsiken - eddig 200 milliárd forintot bevasalt a költségvetés. Ez persze önmagában így igazságos, hiszen az nem megy, hogy az egyik vállalkozás ad nyugtát, a másik pedig nem. Tegyük azt is hozzá, hogy természetesen az adókerülgetésben már csíptek fülön nagyáruházat is, de ott más volt a módszer. A nemzetközi cégek adótili-tolija pedig már másik fejezet, ráadásul ott a nemzetközi jog jelenleg néhány húzást megenged.

 

Vasárnapi boltzár: nem lesz ez fenékig tejföl a kicsiknek, sőt, van benne kiszúrás is

A kormány most már kimondja, hogy a vasárnapi boltzár célja a magyar kisvállalkozások helyzetének javítása. Nos, aki azt hiszi, hogy ez menni fog, az nagyot téved. A nagybevásárlásra rászokott vásárló a szokásából nem enged, inkább megpróbálja kevéske idejéből elsősorban szombaton kipréselni magából a shoppingolást. Sorállásban gazdag ország lettünk, de a nagyáruházak éppen ebben használják ki előnyüket: sok-sok pénztárt kinyitnak, odacsalogatva a vasárnapi vásárlót. Ráadásul  ismert tény, hogy amikor a vásárló tart a tömegtől az üzletekben, legfőképpen karácsonykor, akkor eleve nem a kisboltokat keresi, hanem inkább a nagyobbat, hiszen nem akar sorban állni szombat délelőttönként. Így a nagyáruházak még nyerhetnek is újabb vásárlókat. Majd meglátjuk, persze.

 

A boltzár törvény egyes intézkedései egyenesen kiszúrnak a kicsikkel. Így a non-stop kis üzletektől elbúcsúzhatunk, hiszen olyan tulajdonos és családi kör nincs, aki bírná a zárva tartási időszakban a kiszolgálást. Ezek a jellemzően néhány tíz-négyzetméteres pici üzletek, akik az év minden pillanatában nyitva voltak, természetesen eddig alkalmazottal dolgoztak éjszakánként.

 

A bevásárlóközpontok kis üzletei is lehúzhatják vasárnap a redőnyt, hiába próbálkoznak ma még a nyitva tartással. A tulajdonosok egy része nem is hajlandó a pult mögé állni, egy része pedig eleve reménytelen vállalkozásnak tartja a vasárnapi nyitást egy kongó bevásárlóközpontban.

 

A pékek, tejesek is szívnak, hiszen olyan nem sok akad köztük, akik kizárólag ezeket a termékeket árusítják. A virágárus pedig nem érti, hogy miért csak délig árusíthat alkalmazottal virágot a hét utolsó napján, amikor a vasárnapi, ünnepnapi virágvásárlás délután is tart. A legtöbb ünnepi köszöntőt a családok délutánra ütemezik, a virágvásárlók pedig mindek szaladgáljanak kétszer vasárnap, délelőtt virágért, délután meg ünnepelni. Na, az újságos sem repes az örömtől, hogy délben vagy bezár, vagy a tulaj áll a pult mögé.

 

Sok vásárló reggel hat óra előtt megy munkába, hozzászokott ahhoz, hogy előtte tud vásárolni, főleg a hajnalban is nyitva tartó kis élelmiszer üzletekben. Most nem tud, ezt a bevételt elbukják a kis boltok, főleg a kistelepüléseken. A tulajdonos persze odaállhat a pult mögé hajnali 5 és 6 óra között, de hát ennek is korlátozottak a keretei, főleg, ha korábban a nyitás előtt mással volt elfoglalva, például árubeszerzéssel.

 

A leépítések pedig a kormány állításával szemben már megkezdődtek, ráadásul éppen a kisebb üzletekben, akiknek meg kellett kurtítaniuk a nyitva tartást és nincs pénzük kísérletezgetésre, vajon mit csinál majd a vásárló.

(blokkk.com, 2015. március 26.)

 

 

blokkk.com │                                             plázarítus │                                           f » blokkk.com │