blokkk.com                                                               próbafülke » bizsu                                                         hírkirakattmustra  

 

Egyre menőbb a használt luxuscucc

A használt luxuscikk is drága. Egyre több a használt luxuscikket kínáló weboldal.

 

Egyre nagyobb a népszerűsége a használt luxustermékek piacának. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis elindult egy változás, melynek nyomán megváltozott a vásárlóknak a luxuscikkekről alkotott elképzelése, nyilatkozta a Business Insidernek Alexis Clarbour, a luxuskiegészítők szállításával foglalkozó egyik weboldal igazgatója, az Origo beszámolója szerint.

A vásárlóik most már alaposabban előre tekintenek, és vásárlás közben azon is elgondolkodnak, mekkora értéke lesz a megvett terméknek később, esetleg akkor, ha szeretnék tovább értékesíteni azt. Ez persze nem az olcsóság keresését jelenti.

 

Ebben az esetben is a kimondottan a luxus iránt érdeklődőkről van szó, amit az is mutat, hogy például az ezen a honlapon kínált termékek átlagára 2.200 dollár, a legnépszerűbb márka pedig a Hermés.

Egyre többen keresik például a hitelességet igazoló papírokkal rendelkező karórákat is. Ez ugyanis pénzügyileg sokkal előnyösebb és okosabb vásárlásnak számít sokak számára, mondta az ilyen órák forgalmazásában utazó Crown&Caliber weboldal alapítója, Hamilton Powell.

A változás egyik legfontosabb oldala, hogy az interneten szinte minden információ beszerezhető a vétel előtt, amit az újraértékesítő weboldalak is kihasználnak. A luxuscikkek iránt érdeklődők tehát pontosan tisztában lehetnek az értékekkel,
így egyre kisebb szerepet kapnak a divatos boltok és azok eladói. Mindezzel együtt jár a vásárlók sajátos lelkesedése is a különleges termékek iránt. Erre kiváló példa az edzőcipők piaca, amely alapvetően igen messze áll a luxustól. Ennek ellenére egyes modellek akár a luxuscikkek árait is megüthetik a fanatikus vásárlók körében az újraértékesítésben utazó weboldalakon.

A hamisítás veszélye is kisebb a használt cuccokat kínáló weboldalakon. A Portero, vagy a Crown&Caliber csak garantáltan eredeti termékeket árusítanak, amelyek ráadásul a lehető legjobb állapotban vannak.

Egyre népszerűbb az online ékszer- és karórapiac is. Várható, hogy a luxuscikkek más területein is nő majd az online vásárlás népszerűsége. A Crown&Caliber forgalma 2016-ban 70 százalékkal bővültek.

A luxust kínáló weboldalak mellett szól, hogy a boltokban gyakran csak a legújabb modelleket lehet kapni, ezzel szemben viszont a régi termékeket is árusító oldalakon olyan klasszikus ritkaságokat is el lehet érni, melyeknek egyre nagyobb a vonzereje a vásárlók szemében.

(Origo, 2017. február 13.)

 

Felfordul az órapiac

A svájci luxusórákat lenyomhatja az okosóra piac.

 

Látszólag minden változatlan, a reptereken lehet bámulni a gyönyörű svájci órareklámokat, viszont a felszín alatt az elmúlt években észrevétlenül fordult egy nagyot az óraipar világa. Mára már a mechanikus óragyártásban is kiemelkednek a japánok az eddig uralkodó svájci óra-óriások mellett. A high tec ma már fontosabb, mint a régi vágású luxus, ráadásul az Y-generációhoz is más hangon is kell szólni, még óraügyben is, összegzi az órapiaci fordulatot a Figyelő.

A svájci óragyártók piaci részesedése a világban 50%, értékben mérve, de a legyártott órák darabszámát nézve mindösszesen 2,3%. A svájci órák értékbeni részesedése azonban folyamatosan csökken, így az alpesi ország óragyártása hamarosan elvesztheti vezető szerepét. Az éves szinten 20 milliárd dolláros exporttal bíró svájci óraipar 2016. elején jutott óriási gödörbe. Az elmúlt évhez képest 2016. januártól-júniusig már 11%-os csökkenést szenvedtek el, ami ráadásul hónapról hónapra gyorsul. Még nagyobb baj, hogy a csökkenés minden ár-kategóriában, minden fejlettebb régióban és minden típusú óránál kimutatható. A legnagyobb svájci gyártó, a Swatch csoport profitja 2016. első felében több mint 50%-al zuhant, értékesítése pedig 11%-al esett 2015. hasonló időszakához képest.

Óratöri
A svájci óraipar az első pofont 1969-ben kapta, amikor a SEIKO kijött a világ első kvarcórájával. Először még úgy tartották Helvétiában, hogy ennek nem lesz hatása és a mechanikus órák felsőbbrendűsége megingathatatlan. Ezt követően azonban nagyot zuhant a cég forgalma, ráadásul a SEIKO időközben a mechanikus óragyártásban is erősítette piacát és luxus kollekciójának egy modellje, a Grand Seiko HI-BEAT 36000 GMT például 2014-ben már az óragyártók Oscar-ját is elvitte.


A svájci luxusórák csillogó világa, hírességei már kevésbé vonzóak az interneten felnőtt generációk számára, igaz, nekik viszont kevesebb pénzük van, mint egykoron szüleiknek volt luxuscikkekre, de hosszabb távon ők a piac, csak bennük lehet gondolkodni.

2010. és 2014. között a Deloitte elemzése szerint 310 USD-ről 730-ra nőtt a svájci órák átlagos export ára. Noha ezzel bevételben a svájci órák még tartani tudták piaci helyzetüket, azonban a darabszámot nézve az európai piacokon is visszaszorulóban van az értékesítésük. Eddig megtehették, hogy áraikat a kínai kereslethez igazították, ma azonban új szelek fújnak Kínában is, vége a tízezer dolláros megaajándékok korszakának, a korrupció elleni fellépés jegyében. A svájci frank folyamatos erősödése is gyengítette a svájci óragyártókat. Az ázsiai kiskereskedőknek hatalmas eladatlan készleteik vannak svájci órákból.

 

Az európai vevők hiába voltak évtizedekig svájci óravásárlók, később már nem tudtak, vagy nem akartak a megdrágult szeretett óráikból vásárolni. Rátaláltak a már technikailag is élvonalbeli SEIKO-ra és más márkákra, amelyek alacsonyabb áron, ráadásul tükrözve a kézimunka és technológia kiválóságát, berobbantak a világ élvonalába.


A svájci gyártók ráadásul semmi önmérsékletet nem mutatnak az árak tekintetében, a Tag Heuer kivételével tartják magas áraikat. A világ óragyártásának ranglistáján azonban hirtelen a második helyre kapaszkodott az Apple. A ROLEX ugyan még világelső, de ki tudja meddig. A korábban lebecsült okosórák elterjedése nem a svájci óraipart gazdagítja. A Tag Heuer itt is jó példát mutat, 1.500 dolláros okosórájával húszezer darab órával nagyobb a kereslet, mint a cég éves okosóra kapacitása.

Itt az okosórák világa
Lassan minden óragyártó a negyedik generációs okosóráját készíti, de még 2015-ben is csak az alpesi óra-óriások negyede érezte fenyegetésnek ezt a piacot magukra nézve. Az okosóra kategóriában ugyan nem a ROLEX a versenytárs, de a vásárlói döntésben mérlegelnek, hagyományos, vagy okosórát vegyenek. A fiatalok nagy részének pedig csak az a fontos, hogy egy óra mutassa az időt. Ez középtávon további visszaesést hozhat a svájci órásoknak.

Egyes hagyományos, minőségi óragyártók elkezdtek az amerikai piac felé fordulni, a Jaeger Le-Coultre például hat márkaüzletet nyitott, míg mások az online értékesítést kezdték látványosabban fejleszteni. Az USA, Japán és Svájc órapiaca konzervatív a Deloitte szerint, míg a kínai, az olasz és a francia vásárlók már sokkal jobban hajlanak az okosórák felé, így a nagy a szerepük a helyi sajátosságokhoz igazodó termék- és marketing stratégiáknak.


A svájci óragyártók legnagyobb előnye korábban ismertségükben és márkaerejükben volt. A japán órákat ugyanakkor alacsonyabb szinteken reklámozták, mint a valós értékük. Szakmai körökben ma már közbeszéd része a SEIKO technológiai vezető szerepe a mechanikus kézműves órák piacán, innentől kezdve pedig a piaci siker sokban függ a marketingtől. Erős márkaépítéssel a japán órák látványos térhódítása tovább folytatódhat, akik az Apple-el együtt 5-10 év múlva átvehetik a vezető szerepet a svájci gyártóktól. De nem zárható ki egy sokkal kiegyenlítettebb verseny sem.

(Figyelő, 2016. november 28.)

 

Nem kapkodják a luxust a turisták

Kevesebbet luxuscikket vásárolnak Európában a turisták. Az angol luxuscégeknek jó a Brexit.

 

Egyre kevesebbet vásárolnak a turisták Európában luxuscikkekből. 2016. nyara gyenge számokat hozott a luxuspiacnak, aminek oka egyebek mellett  a kínai turisták vásárlási szokásainak változása, de a brexit is kedvezőtlenül hatott.
 

A turisták 2016. júliusában 14 százalékkal költöttek kevesebbet luxuscikkekre az öreg kontinensen, mint tavaly
júliusban, a Global Blue összegyűjtött adataiból. Ez a visszaesés az egész turisztikai ágazatra nézve is súlyos feszültség forrása, miközben a luxusszektor bevételeinek mintegy harmadát a turizmus adja világszerte. Az európai luxuscikkek esetében ez még jelentősebb, itt a bevételek fele a turistáktól származik.

Mindent összevetve alapvetően négy olyan tényező határozható meg, amely alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a turisták kevesebbet költöttek 2016. nyarán. Veszélyes a világ a turisták szemében: a franciaországi terrorcselekmények igencsak visszavetették az országba érkező turisták számát, különösen, hogy Franciaországot korábban elég biztonságos célállomásként tartották számon. Ez pedig jelentős csapást mért az olyan cégekre, mint a Louis Vuitton, vagy a Chanel, melyek termékei keresettek a turisták körében.

Nem fogy a luxus Európában, különösen Franciaországban, ahol 2016. júliusában 24 százalékkal csökkentek a turisták költései,
ami elsősorban a terrortámadások turisztikai következményeinek hatása.

Drágul is Európa a turisták számára, mivel az euró kitartóan erősödik, a devizahatás pedig rányomhatja a bélyegét az értékesítésre. A Brexit az angolok számára jelentett gondot.

Visszafogottak a kínai turisták is. A luxuscikkeket vásárló kínai turisták különösen fontosak a luxuspiac számára. Ők viszont most sokkal kevesebbet költenek. Az egyik oka a kevesebb költésnek a jüan mintegy 8 százalékos leértékelődése idén az euróval szemben. Az egyre szigorodó kínai importkorlátozások is visszafogják a kínai turisták költekezését. A kínai szigorítások mögött egyébként az áll, hogy a nyugati luxuscikkeket gyakran használják megvesztegetésre.

A brexit-hatás különlegessége, hogy az egyetlen terület, ahol a turisták többet költenek, az Nagy-Britannia. Itt ugyanis
a fontban számolt vásárlások 6 százalékkal bővültek júliusban, amiben szerepet játszott az angol deviza gyengülése is az EU-tagságról szóló népszavazást követően. Az olyan brit luxusmárkák, mint a Burberry, vagy a Mulberry, emellett azzal is jól járnak, hogy a szigetország ma a legolcsóbb hely az adó visszatérítések után.

(Investor.hu, 2016. augusztus 20.)

 

Lassan jár a svájci óra

Kevesebb fogy a luxusmutatókból.

 

2016. májusában is csökkent a svájci óraexport, amivel majdnem egy teljes éve megállás nélküli a piac visszaesése. A nehézségeket elsősorban az európai és az ázsiai kereslet gyengülése okozza.


A svájci óraszállítások májusban 10 százalékkal 1,6 millió svájci frankra estek. Az export ezzel az elmúlt 11 hónapban folyamatosan csökkent, ráadásul márciusban és áprilisban még kétszámjegyű volt a visszaesés mértéke.

Az európai kereslet lassulása elsősorban arra vezethető vissza, hogy a brüsszeli és párizsi támadások következtében kevesebb turista érkezik a kontinensre. Emellett pedig a kínai turisták is kevesebb európai terméket vásárolnak, az azokra kivetett adók miatt.


Az elemzők szerint 2016. rosszabb év lesz, mint a 2015-ös. A svájci órakészítők napjainkban is küzdenek azzal, hogy 2016-ban eddig csökkent a kereslet Svájc legfontosabb piacain. Az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton tulajdonában lévő Hubloth és Zenith például úgy döntöttek, nem nyitnak újabb boltokat Hongkongban, egy olyan piacon, amely ha kell, boltokat zár be.

Leginkább azon órák szenvedtek az elmúlt hónapban, melyek nagykereskedelmi ára 200 és 500 frank között mozgott. Ezeket követték a legalább 3 ezer frank értékű órák, mindkét csoport értékesítése kétszámjegyű csökkenést mutatott.

(Investor.hu, 2016. június 21.)

 

Luxusóra járatok

Késnek a svájci órák.

 

Az elmúlt 2015-ös esztendő nem volt valami fényes a svájci óragyártók számára, és a kilátások alapján a 2016-os év sem lesz sokkal jobb. Az alpesi ország nagyágyúi ugyanis egyetértenek abban, hogy az ázsiai luxuspiac pangása és a novemberi párizsi terrortámadások, valamint az Apple Watch versenye az idei évnek is odavághat. 2016. nagyon nehéz év lesz a HYT luxusóra gyártó szerint is. A párizsi terrortámadások óta például a francia fővárosban egyetlen egy órát sem adtak el. Ennek egyik oka, hogy a sokat vásárló kínai turisták száma ugyanis erőteljesen megcsappant.
 

A svájci óraexport 3,3 százalékkal 21,5 milliárd svájci frankra csökkent 2015-ben, ami Svájci Óraipari Szövetség adatai szerint az első visszaesés 2009. óta.

A kínai kereslet és a hongkongi luxuspiac gyengeségei mellett kemény zökkenőként hatott, hogy 2015. elején a svájci jegybank feloldotta a frank árfolyamkorlátját, aminek következtében a deviza megtáltosodott az euróval szemben, felpörgetve ezzel a gyártási költségeket az órakészítők számára. A részvénypiac gyenge teljesítménye szintén megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, mely nyomán a gazdagok is kevesebb órát vesznek, a Parmigiani Fleurier szerint, melynek órái egyébként átlagosan 30 ezer frankba kerülnek.

Más tényezőket mérlegelve, az orosz gazdaság lassulása például oda vezetett, hogy a 170 éves Ulysse Nardin óragyártó leépítésekbe kezdett, emellett a Cartier órák gyártója, a Cie Financiere Richemont harmadik negyedéves eladásai 4 százalékkal csökkentek 2015-ben.

Nyomulnak azért a svájci órások
A svácji órások persze új fogásokat keresnek a piacon. Az 1828-ban alapított H. Moser & Cie például egyre nagyobb figyelmet szentel az Egyesült Államoknak, mivel az Hongkong után a második legnagyobb exportpiaca. A Moser pedig egy érdekes húzással az Apple Watch hullámát is igyekszik meglovagolni, és megcsinálta az okosóra mechanikus mását, Swiss Alp Watch néven, persze a technológiai alkalmazások nélkül. Nos, a technológia mellett még egy jelentős eltérés is található a két termék között, mégpedig azt, hogy az okosórák piacán a termékek 99 százaléka 500 dollár alatt van, ami a luxusóráknál értelmezhetetlen árkategória. A trend azonban akár életképes is lehet, mivel a TAG Heuer például piacra dobta a saját, 1500 dolláros okosóráját Connected Watch néven.

(Investor.hu, 2016. január 30.)

 

Nem kell az ékszer

Leépít a Swarovski.

 

Az üveg- és ékszergyártással, valamint csiszolással foglalkozó osztrák Swarovski kétszáz dolgozójától válik meg a tiroli Wattensben működő üzemében, a kristályalkatrészek előállításának és értékesítésének területén. A kristályalkatrészek üzletágát a megváltozott piaci körülmények miatt átalakítják, a tervek szerint a jövőben leginkább a szolgáltatásokra, a termék- és az üzletfejlesztésre összpontosítanak.

A Swarovski a wattensi telephelyét a legfontosabb termelési és fejlesztési központtá akarja tenni, ezért a következő három évben több mint 90 millió eurós beruházást terveznek. A wattensi gyárban készül az összes kristály és ékszer, valamint itt található a Swarovski dizájn és innovációs központja is. A tiroli központban 2007. végén 6700-an dolgoztak, 2015. októberében 4800 főt foglalkoztatnak. Legutóbb 2014. év végén küldtek el 200 dolgozót, ők jellemzően a termelés területen végezték munkájukat. A kristálycsiszolókat előállító Tyrolit és az optikai műszereket gyártó Swarovski Optik cégeket magában foglaló Swarovski-csoport 2014-es forgalma 1,6 százalékkal meghaladva az előző évit, 3 milliárd eurót tett ki. A kristály üzletág 2,3 milliárd euró, a Tyrolit 600, a Swarovski Optik pedig 120 millió euró forgalmat hozott 2014-ben.

2015. szeptemberében a vajdasági Szabadkán adta át a Swarovski azt a bővített gyárcsarnokot, amely 380 dolgozót foglalkoztat és 2016. közepéig további 170 munkahelyet ad majd. Az 1895-ben alapított cégnek a világ 170 országában több mint 2500 üzlete van, és 30 ezer embert foglalkoztat.

(Magyar Nemzet, 2015. október 14.)

 

Azért még csipkedik a luxust

A francia Hermes csak csillogott-villogott 2014-ben.

 

Jó évet zárt a méregdrága táskáiról ismert francia Hermès luxuscég 2014-ben, bár 2015-ben már kisebb növekedést várnak. A luxuspiaci környezet nem volt kedvező 2014-ben, mégis kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a cég. A kínai piac lassulása mindenkinek fáj, de a Hermès a legfelső kategóriás luxuscikkek piacán tudott még kapaszkodni.

 

Az elmúlt időszakban lehetett olyat hallani,hogy a "túlzottan" népszerűvé váló márkanevek (így a Louis Vuitton, Gucci) már veszítik el korábbi vásárlóikat. Az Hermès ezzel szemben mindig is csak egy szűkebb vásárlóközönséget célzott meg, éppen a csúcson. Erre persze más is gondolt, így az LVMH-nál is átszabták Louis Vuitton márkájuk piacának célterületét, még árat emeltek is, ami a legutóbbi eredményekben már látszik is. Hasonlóan tett a Gucci is, amely márka egyébként a Kering céghez tartozik.

Az Hermès gyakorlatilag minden térségben nőtt v, nem is akárhogyan, Amerikában 15, Japánban 13, míg  más ázsiai régiókban szintén 13 százalékkal, annak ellenére, hogy a lassuló kínai kereslet is visszahúzta. Európában viszont egyszámjegyű volt a növekedés (7%), dz ez jónak számított az elmúlt évek tükrében.

A profit 9%-kal nőtt, míg üzemi eredményhányada csökkent az Hermès-nek, a 2013-as 32,4 százalékról 31,5 százalékra, de még így is ebben a mutatóban vezető a legnagyobb luxuscégek között. 2015-ben kisebb növekedésre számít a cég, 8% körüli mértékben.
(Investor.hu, 2015. március 25.)

 

Na, már az ékszer sem a régi...

A Tiffany, a legnagyobb ékszeres a földbe harapott.

 

Jobbat vártak, de a várakozásoktól elmaradó eredményeket ért el 2014. harmadik negyedévében a Tiffany. A világ egyik legnagyobb ékszerforgalmazójának nettó profitja egy év alatt 60 százalékkal, 38,3 millió dollárra esett vissza. A részvényenkénti nyereség (EPS) 76 centre csökkent, egy centtel elmaradva az elemzők várakozásától.


A Tiffany árbevétele 959 millió dollár volt 2014. harmadik negyedévében, a várt: 968 millió dollár helyett. A cég profitja részben a japán piac gyengébb kereslete miatt esett vissza jelentős mértékben. A szigetországban az áfaemelés és a gazdasági visszaesés rontotta az értékesítéseket, ami miatt 6 százalékkal esett vissza az üzletek forgalma éves alapon.


Az ékszergyártó az eredmények ismeretében visszavett az ezévi előrejelzésből, így csak kisebb ütemű árbevétel-növekedésre számít erre az évre. A 2014. évi évi profitvárakozásokat viszont fenntartotta a cég, így 4,2-4,3 dolláros EPS-sel számol.  A Tiffany a versenytársakhoz hasonlóan a nemzetközi piacokon tapasztalható gazdasági lassulással és a geopolitikai feszültségekkel viaskodik az ékszerpiacon. A cég erőteljesebb marketing-kampánnyal és új üzletek nyitásával szándékozik fenntartani a növekedését.
A részvény a negyedéves adatok közzététele után, a vártnál gyengébb eredmények ellenére 4,4 százalékos pluszban nyitott.

(Investor.hu, 2014. november 25.)

 

A luxus csúcsok nem kopnak

A francia luxus töretlen.

 

A több millió forintos Birkin bőrtáskákat is gyártó francia Hermès profitja nőtt 2013-ban, elsősorban amiatt, hogy magas nyereséghányadú termékeket tudott értékesíteni.


A cég üzemi eredménye közel kilenc százalékkal növekedett, egy év alatt 1,2 milliárd euróra, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Emellett üzemi eredményhányada is emelkedett (32,4%), ami azt mutatja, hogy a céget nem érinti a luxusiparban látható lassulásn. Termékeivel inkább legvagyonosabb vásárlóréteget célozta meg, ahol magasabb profit érhető el.

A luxuscégek elsősorban a nagyon fontos piacnak számító Kína lassulása miatt szenvednek, ugyanis az ázsiai luxusszektor lényegesen alacsonyabb növekedést mutat, mint a korábbi időszakban. Az Hermès-hez hasonló startégiát próbál megvalósítani egyébként a Louis Vuitton anyacége, az LVMH is.

 

Az Hermès egyébként 900 embert vett fel 2013. során, 2014-ben pedig azt tervezi, hogy két egységet is létesít Franciaországban. Az Hermès annak is köszönheti eredményeit, hogy a magas kereslet ellenére korlátok között tartotta üzlethelyiségeinek számát, sőt, bizonyos termékeknél várólistát vezetett, ezzel is fenntartva termékei luxuspresztizsét.

A Japánon kívüli ázsiai térségben 16 százalékos árbevétel növekedést ért el a cég, míg Amerikában 14 százalékost, Európában pedig 12 százalékost.

(Investor.hu, 2014. március 20.)

 

Luxus-top: Louis Vuitton

A legértékesebb luxusmárka feljebb nyomta a lécet, jó negyedévet is zárt.

 

A világ legnagyobb luxuscégének, a Louis Vuitton Moet Hennessy legmeghatározóbb üzletága, a divat- és bőrcikkek értékesítése hét százalékkal nőtt 2013. utolsó negyedévében, ami gyorsulást jelent a megelőző kilenc hónap négy százalékához képest.

 

Az igazán gyenge harmadik negyedév után elérkezhetett a fordulat a cégnél. Leginkább a divat- és bőrcikkek üzletágának javult a teljesítménye, de a bor- és alkohol divízió is a vártnak megfelelően nőtt. Sok a bizonytalanság a luxusszektorban, elsősorban a kínai bővülés kapcsán.

 

Az LVMH egyébként már az ősszel elindított egy stratégiaváltást, látva a növekedés mérséklődését. A cég még drágább termékekkel és kevesebb üzlet nyitásával próbálja meg emelni fő márkája, a Louis Vuitton presztízsét, miután mind Európában, mind pedig Ázsiában csökkent a kereslet.

Így szinte csak az ultragazdagok számítanak a Louis Vuittonnak, de a márka újrapozícionálása mellett a cég próbálja bővíteni portfólióját, több kisebb divatmárkába fektetve.

(Investor.hu, 2014. január 31.)

 
 

blokkk.com                                               butik pórázon                                         fblokkk.com