blokkk.com                                                   élelmiszeráruda » húsosfazék                                                hírkirakattmustra

 

Összeborult a Csíki Sör és a Heineken

Az Igazi Csiki Sör csak Csiki Sör lesz. A magyar kormány azonban a vörös csillagot tiltó törvényjavaslatát azért sem vonja vissza, megvárja Brüsszelt.

 

A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán, tudósít a legfrissebb fejleményekről az MTI. Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.


A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A kiegyezés után a két cég több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait és "így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez", áll egyebek mellett a közös közleményben. A közleményt a Csíki Sör Manufaktúra a helyi közösségnek, a támogatóknak, a magyar kormánynak, és Hódmezővásárhely önkormányzatának címzett köszönetnyilvánítással toldotta meg.


Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője a Maszol.ro portálnak elmondta, hogy a megegyezés részeként elhagyják az Igazi Csíki Sör nevéből az igazi jelzőt, és Csíki Sörként fogalmazzák a terméküket. "Úgy gondolom, hogy ez zavarhatta őket, mert arra engedett következtetni, hogy az ő sörük nem igazi, ha a mienk az" - magyarázta a vállalkozó az MTI tudósítása szerint. Lénárd András azt is elmondta, hogy a két cég közötti részletes megállapodást az elkövetkező 30 napban dolgozzák ki.

 
A megegyezésre azt követően került sor, hogy március 24-én Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a hódmezővásárhelyi önkormányzati testület is ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni gyárába, és a magyar kormány mindkét felet megegyezésre biztatta. A miniszter a gyárlátogatás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségére, azok a multinacionális cégek pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

 
A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.
 

Eközben a magyar kormány
Lázár János az atv.hu kérdésére tudatta, hogy már megküldték Brüsszelnek a lex Heinekent notifikációs eljárásra (előzetes engedélyeztetésre), így nem vonják azt vissza. Ha lesz törvény, a Heinekennel „kivételezni” fognak, büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot, árulta el egy másik kormányzati forrás az atv.hu-nak.
Sok-sok hónap eltelhet az eljárás során. Az Országgyűlés jóváhagyása esetében a 2 milliárdos bírsággal és börtönbüntetéssel is fenyegető törvény keretében a Heinekennel egyértelműen „kivételezni” fognak. A holland cégóriás használhatja majd a sörös dobozokon a vörös csillagot, mert a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés lesz érvényes: csak azokra a cégekre vonatkoznak majd a szigorú szankciók, melyek politikai propaganda céllal a társadalmat, a közönséget politikailag izgatva használják a vörös csillagot. Így nyilván a Milky Way-re, az olasz ásványvízre és a Converse vörös csillagára sem lesz érvényes a tiltás.

(MTI, 2017. március 27.)
 

A Heineken bíróságon is nyomul

A holland sörgyártó az EU Törvényszékén keresetet nyújtott be a Csíki Sör védjegyének visszavonására.

 

Egy román bíróság néhány hónappal ezelőtt a holland sörgyártónak adott igazat a Csíki sörről folyó jogvitában. Az Európai Bíróság ugyanakkor arról számol be, hogy a Heineken a közelmúltban megtámadta az EU Törvényszékén a Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet.

A holland cég az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának azt a határozatát támadja, amellyel e hivatal az Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozás egyik tulajdonosának javára európai uniós védjegyként bejegyezte a „Csíki Sör” védjegyet.

A Heineken arra hivatkozik, hogy neki már van egy korábban bejegyzett uniós védjegye és egy korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC PREMIUM” szómegjelölésre, valamint több korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC” szómegjelölésre. Ez utóbbi védjegyek ügyében járt el nemrég egy román bíróság. A “CIUC” szó magyar megfelelője a Csík vagy Csíki, és a Heineken szerint a “Csíki Sör” és a “CIUC” szót tartalmazó említett sörvédjegyek közötti hasonlóság olyan nagymértékű, amely a fogyasztók védelme érdekében kizárja a később keletkezett szómegjelölések uniós védjegyként való bejegyzését.

(Bruxinfo.eu, 2017. március 17.)

 

Jöhet az egész sörpiac raportra

Előnyt adna a kormány a sörgyártó magyar kicsiknek.

 

Megakadályozza a négy nagy magyarországi székhelyű, ám külföldi tulajdonú sörgyár a kisüzemek térnyerését a hazai piacon, mondta a Magyar Időknek Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. A gyakorlat szerint olyan szerződéseket kötnek a sörmultik a vendéglátósokkal, amelyekben sokszor kizárólagos forgalmazást kérnek, vagy meghatározzák az eladási mennyiséget. Ha a tulajdonos nem teljesíti a vállalásokat, súlyos kötbért számítanak fel a nagy gyárak. Az elnök szerint a kisüzemi sörök 1-2 százalékos piaci arányát többek közt a szabályozás mellett a csapolt sör áfacsökkentése segítené, írja a Magyar Idők.

 

Meg is vizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát, mivel véleménye szerint a Csíki sörhöz hasonlóan kiszolgáltatott kis szereplőket rendre eltapossák a multik.


Komoly akadályt jelent a kisüzemi sörfőzdéknek a külföldi tulajdonban lévő négy sörgyár, ugyanis a multik üzletpolitikájukkal nem hagynak sok lehetőséget a vendéglátósoknak a kézművesként ismert sörök értékesítésére, állítja a sörfőzdék 80 százalékát tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde vezetője. A négy nagy sörgyár gyakorlata az, hogy hosszú távú szerződést kötnek az adott vendéglátóhellyel, sokszor kizárólagos forgalmazást kérve, amely kötelezettségtől már nagyon nehéz szabadulni. A szerződéskötéskor az üzletnek vállalnia kell, hogy meghatározott sörmennyiséget adott idő alatt értékesít, ráadásul sok esetben kizárólag csak az adott cég termékeit forgalmazhatja.

 

A sörmultik korábbi gyakorlata még szigorúbb volt, ugyanis régen teljes kizárólagosságot határoztak meg szerződéskötéskor. Jelenleg, ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni az elvárt mennyiség értékesítését, akkor a vendéglátóhelynek kötbért kell fizetnie, vagy szerződést kell hosszabbítania a sörgyárral. Kiderült, hogy a vendéglátósok 90 százaléka függ a nagy sörgyáraktól, ráadásul az ajánlatuk meglehetősen kecsegtető, mivel általában kiegészítőket, például söröskorsókat, vagy egyéb üzemeltetéshez szükséges eszközöket is adnak, saját márkajelzésükkel ellátva. A vendéglátósoknak teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat, ezért sokan nem rendelnek kisüzemi sört.
 

A kisüzemi sörfőzdéknek az előbb említett gyakorlat miatt esélyük sincs komoly piaci részesedésre a multikkal szemben. A kézműves sörök keresletének növekedése miatt ugyanakkor már kimutatható a kis főzdék piaci részesedése, amely 1-2 százalék. Az Egyesült Államokban például azonban arányuk megközelítőleg 20 százalék.


A szövetség vezetője felidézte, hogy a probléma nem új keletű. A nagy sörgyárak privatizációja a 90-es évek elején kezdődött, viszont pontosan azóta nem is tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, és már korábban ezeknek a vállalkozásoknak 90 százaléka tönkrement. A kormány ugyan ma már lehetőséget nyújt pályázatok útján, kisvállalkozói támogatások formájában a fejlesztésekre, ám ez nem elég a piaci részesedés növeléséhez.


A kézműves sör nem csak a drága, prémium kategóriás italokat jelenti. A kisüzemek is főznek a nagy gyárak árfekvésében söröket. Az egyesület már javasolta a kisüzemi főzdék helyzetének javítására a csapolt sör áfájának csökkentését. Ez azért is lenne kedvező, mert a nagy gyárak forgalmának csak mintegy 10 százalékát adja a csapolt sör, szemben a kisüzemi sörfőzdék 40 százalékos hozzájárulásával. Két évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal a sörgyárakat arra kötelezte, hogy kizárólagos piaci részesedésük 20 százalékáról 2017 végéig le kell mondaniuk, azonban ennek egyelőre nincs jele az egyesület elnöke szerint.

(Magyar Idők, 2017. március 18.)

 

Vörös csillag a boltban: azt ne

Az önkényuralmi jelképeket tiltanák, így vörös csillaggal díszítve ne lehessen sört árulni.

 

Az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be Lázár János és Semjén Zsolt a parlamentben.

Az indoklás szerint az önkényuralmi jelképeknek kereskedelmi célból történő felhasználhatósága nem olyan jog, amely - a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétben - magasabb rendű lenne az önkényuralmi jelképek tiltásához fűződő közérdeknél, a törvényjavaslat szerint. Tilos lesz ezután Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet üzleti céllal felhasználni, megjeleníteni vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut, vagy szolgáltatást értékesíteni.

Az önkényuralmi jelképet haszonszerzés céljából - az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, az önkényuralmi jelképekhez kötődő történelmi eseményeket ábrázoló művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő felhasználás esetét kivéve - aki felhasználja, megjeleníti, vagy ilyen jelképpel ellátott árut, vagy szolgáltatást értékesít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

 

A Heineken és az Igazi Csíki Sör romániai vitájában a magyar kormány az utóbbi mellé állt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a támogatásáról biztosította azt a hódmezővásárhelyi kezdeményezést, amely bojkottra szólított fel a Heineken ellen. Így felvetődik a lehetőség, hogy a most benyújtott törvényjavaslat ennek az ügynek a következménye.

A törvényjavaslat szerint ha egy kérelmező bizonyítani tudja, hogy az önkényuralmi jelkép használatához olyan magánérdek fűződik, amely nem sérti társadalmi csoportok érzékenységét, akkor - a kormány egyedi határozata alapján - továbbra is használhatná a jelképet, tehát kivétel azért lenne.

A törvény a kihirdetés után 30 nappal lépne hatályba, ugyanakkor 2018. január 1-ig nem minősülne bűncselekménynek a tiltott jelképek használata a kereskedelemben.

(Napi.hu, 2017. március 13.)

 

Igazi Csíki Sör háború

Most Tiltott Igazi Sör lett az Igazi csíki Sörből. Van már bojkott is a Heineken ellen, kérdés persze, hogy ki milyen sört szeret és milyen áldozatra hajlandó.

 

Átmenetileg új, punk nevet adott a gyártó a márkának, de rovásírással továbbra is szerepel a címkén az eredeti név. Így "Tiltott Igazi Sör" néven folytatja "átmenetileg" az eddig Igazi Csíki Sörnek nevezett italmárka, miután a Heineken keresete nyomán a román táblabíróság január végén betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket. Ugyanakkor az új címkén - amit a gyártó tett fel a Facebookra - továbbra is szerepel a Csíki Sör név, de már csak rovásírással, írja az Index.

 

A román táblabíróság betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket, számolt be róla már korábban az Index. A Heineken úgy érzi, miután megvette a nagy helyi Ciuc premium (Csíki prémium) márkát, a hasonló nevű termékekkel megrövidíti őket az új gyártó, a Lixid Project Kft. Ők egyébként szintén jogi védelmet szereztek a saját márkájuknak.


A Heineken beperelte az Igazi csíki sör gyártóját. Szerintük az igazi csíki sör csak Heineken gyártású. Európai szinten már nyert az Igazi Csíki márka, pontosabban az európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) végül elutasította a Heineken Romania kérését, ami a védjegy megsemmisítését kérte. Decemberben azután másodfokon is megerősítették ezt.

 
A román bíróság viszont ezek szerint másképp gondolja a helyzetet, az ítélet ismertetése szerint harminc napon belül meg is kell semmisíteniük minden, a márkához tartozó tárgyat és eszközt. Persze a készleteket valószínűleg nem zúzni, hanem kiönteni kell majd, ha minden így marad.


Kezdeményezik, hogy legyen hungarikum
Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusa az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményben úgy fogalmazott: az Igazi Csíki Sör "több, mint szomjúságot oltó nedű", a sörmárka "identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar", és Székelyföld egyik jelképévé vált. Ezért kezdeményezi, hogy "az Igazi Csíki Sört, Székelyföld termék-nagyköveteként, emeljék a hungarikumok közé".
(Index, 2017. január 27., február 8.)

 

Most éppen japán lesz a Dreher

A MOL lemaradt, pedig belecsapott volna a sörpiacba.

 

Egy japán cég megvásárolja az Anheuser-Busch InBev öt kelet-európai sörmárkáját, köztük a magyar Drehert is. Egy japán üzleti lap értesülései szerint az ügyletet rövidesen hivatalosan is bejelenthetik, tudósít az Origo.

A Nikkei úgy tudja, hogy az Asahi Group Holdings mintegy 900 milliárd jent (7,8 milliárd dollárt, körülbelül 2.300 milliárd forintot) fizet egyebek között a cseh Pilsner Urquell, a lengyel Tyskie és Lech, valamint a magyar Dreher megszerzéséért.

A Reuters november eleji értesülése szerint a Mol is ajánlatot tett egy konzorcium tagjaként a sörmárkák megvásárlására. A Mol a lengyel Maspex Wadowice Group üdítőital-gyártóval és a PZU biztosítóval együtt nyújtotta be ajánlatát. A Mol nem nyilatkozott akkor az értesülésről.

A világ vezető sörgyártója, a belga-brazil Anheuser-Busch InBev októberben 96,2 milliárd dollárért vásárolta fel a SABMillert, a második legnagyobb sörgyártót. A létrejött új sörgyártó a nemzetközi sörpiac harmadát felügyeli. Az AB InBev már korábban bejelentette, hogy értékesíti a megvásárolt SABMiller magyarországi, romániai, csehországi, szlovákiai és lengyelországi érdekeltségeit. Erre azért kényszerül, hogy elejét vegye annak a vádnak, mely szerint visszaél erőfölényével, és az egyesülés megsérti az unió közösségi versenyszabályait.

(Origo, 2016. december 13.)

 

Gyengén habzik a Dreher

A SABMiller forgalma nőtt, a profitja viszont csökkent.

 

Nem zárt jó évet a jelenleg még éppen a világ második legnagyobb sörgyártójának számító SABMiller, a cég profitja ugyanis 2015-ben 18 százalékkal csökkent. A cég, ami többek között a magyar Dreher tulajdonosa is, ugyanakkor 2 százalékkal több sört és 6 százalékkal több üdítőt adott el világszerte, mint az előző pénzügyi évben.

 

A gondot az okozta, hogy a dollár nagyon erős volt a többi ország valutájához képest, ahol a SABMiller eladta a söreit, így a bevétel egy részét elvitte az árfolyamkülönbség.

A világtörténelem egyik legnagyobb felvásárlása készül a sörpiacon egyébként, mivel megveszik a Dreher tulajdonosát. Így ez lehetett az utolsó év, amikor a SABMiller független cégként számolgathatta a profitját, ugyanis éppen felvásárolja őt a világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev. A belga vállalta 108 milliárd dollárt fizetne a SABMillerért, ez viszont akkora üzlet, hogy azt jóvá kell hagynia a világ több versenyjogi hivatalának, többek között az Európai Bizottságnak is.

 
A Drehet, a SABMiller többi márkájával együtt viszont nagy valószínűséggel kimarad az összeolvadásból. A magyar sörmárkát a SABMiller egész kelet-európai portfóliójával, így a Pilsner Urquell-el együtt eladná az új tulajdonos egy harmadik cégnek. Erre részben azért van szükség, hogy az EB ne akadályozza meg a sörvilág legnagyobb cégfelvásárlását.

(Index, 2016. május 18.)

 

Egy korsó lesz az AB InBev és a SABMiller

A Dreher lett világ legnagyobb sörgyártója. Az éves magyar GDP értékéért.

 

Létrejött a hónapok óta készülőben lévő söripari egyesülés: a belga–brazil Anheuser-Busch InBev felvásárolja legnagyobb versenytársát, a sör világpiacon a második helyen álló SABMillert, amely egyébként a Dreher sörgyár anyavállalata. A két óriás egyesítésével jelentős koncentráció megy végbe a globális sörpiacon, az egyesített cég a nemzetközi sörgyártás megközelítőleg 30 százalékát tarthatja kézben.


Az AB InBev a hónapok óta tartó alkudozás során egyre nagyobb ajánlatot tett a SABMillerre. Végül októberben alakult ki a végleges vételár, az AB InBev részvényenként 44, összesen 68 milliárd fontot ajánlott fel, ami 30 ezer milliárd forintnak felel meg. Előtte az AB InBev részvényenként 43,50 fontot, azelőtt 42,15 fontot, még korábban pedig 38, majd később 40 fontot ajánlott. A végső ár közel 40 százalékkal magasabb annál a 29,34 fontnál, amin a SABMillert jegyezték szeptember 14-én, egy nappal azelőtt, hogy megjelentek a felvásárlási szándékkal kapcsolatos első hírek. Az Exane BNP Paribas becslése szerint a létrejövő cég a harmadik legnagyobb lesz a világon a fogyasztási cikkek piacán a Procter & Gamble és a Nestlé mögött. Az ügylet részeként a SABMiller amerikai üzletágát leválasztják.

Piaci elemzők szerint a felügyeleti engedélyezéssel más piacokon, például Kínában is nehézségek lehetnek. Az átalakulás nemzetközileg is alaposan felforgatja a piaci erőviszonyokat. Az egyesített cég a globális sörtermelés 29 százalékát tartja majd egy kézben, ami évi 198 milliárd liter sör előállítását jelenti. A fúzió után a piac második helyére, húsz százalékkal kisebb piaci részesedéssel a Heineken lép, amely Magyarországon a Sopronit gyártja. Rajtuk kívül komoly szereplőként csak a Carlsberg és a China Resources Enterprise marad versenyben.

(Magyar Idők, 2015. november 12.)

 

A hűvös napok megcsapolták a sörpiacot

Kevesebb sör fogyott 2016-os nyáron, szívtak a magyar sörgyártók.

 

Hiába a nagy sportesemények és a zenei fesztiválok felhajtóereje, az alacsonyabb átlaghőmérséklet miatt elmaradt a várt jó sörértékesítés a nyári hónapokban. A sörgyártók ki vannak szolgáltatva az időjárásnak.
 

A sörfogyasztást leginkább az átlaghőmérséklet befolyásolja, a hűvös, változékony nyár értelemszerűen nem kedvezett az értékesítésnek. Előzetesen arra számítottak a magyar sörgyártók, hogy a 2016-os nyár sporteseményei miatt 150 ezer hektoliterrel, azaz 30 millió korsóval több sör fogy majd, mint egy átlagos évben. Ez a többlet a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia idejére várt 2,5–3 százalékos növekedésből jött volna, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már az is jó eredmény lenne, ha a tavalyi szintet hozná a sörpiac. A sörgyártók szerint hiába befolyásolták kedvezően a fogyasztást a sportesemények és a zenei fesztiválok, de nem volt huzamosabban napos, száraz idő, így elmaradt a bővülés.

 

2015-ben például a kánikula idején négy százalékkal több sör fogyott. 2015-ben egyébként 6,5 millió hektoliter sört értékesítettek a legnagyobb magyarországi gyártók, a söripar adó- és járulékbefizetése pedig már a 71 milliárd forintot is elérte. Előbbi négy-, utóbbi hétszázalékos növekedés volt a megelőző évhez képest. A legjobb minőségű sörök eladása több mint 20 százalékkal ugrott meg. 

 

2016. nyarának egyik változása, hogy a kisüzemi főzdék és a nagy sörgyártók egyre több lager típusú (alsó erjesztésű) sört állítottak elő, az utóbbi időben ugyanis  nőtt iránta a kereslet.

 

A magyar sörpiac bővülése a központi költségvetésnek is jó lenne, a növekvő forgalom mellett megugranak az iparág adó- és járulékbefizetései is. A hazai söripari cégek 2015-ben 23 milliárd forintnyi általános forgalmi adót és 40 milliárd forint jövedéki adót fizettek be, előbbi 12, utóbbi négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Környezetvédelmi termékdíjból is csaknem egymilliárd forinttal több folyt be az államkasszába 2015.ben, mint korábban. Az elmúlt tíz évben a sör jövedékiadó-terhelése 70 százalékkal nőtt, de az inflációtól szűrt ára 2000 óta nem változott. Nem alaptalanul panaszkodnak a gyárak: a fogyasztók árérzékenyek, éles a verseny. Manapság ha valaki félliteres, dobozos világos sört vásárol 200 forintért, abból 80 forint, vagyis az ár 40 százaléka jövedéki adó, termékdíj és áfa, így a maradék 60 százalék fedezi az előállítást, a csomagolást, a szállítást, a kereskedői árrést és a marketinget.

(Magyar Nemzet, 2016. augusztus 26.)

 

Fogyatkozik a sör piaca

Feljövőben viszont a kézműves sör.

 

Európa komoly hagyománnyal büszkélkedhet a világban az alkoholpiacon. Mostanában azonban csökkent az alkoholos italok piaci részesedése Nyugat-Európában az elmúlt öt évben. Mennyiségben 2009. és 2015. között nagyjából 5 százalékkal zsugorodott a nyugat-európai szeszesitalpiac, 46 milliárd literről 43 milliárdra.


Az európai sör különösen nehéz időszakon megy keresztül. Míg 2009-ben a piac 131 milliárd euró értékű volt, addig 2014-re már éles, 7 százalékos csökkenéssel 122 milliárdosra esett vissza. Az európai sör azonban még mindig elég népszerű a világban. Az egyik legnagyobb globális gyártónak számító Heineken például 250 márkát árusít a Föld 179 országában.

A belga, a német, a cseh vagy a brit sörök igen erős nemzetközi piaccal is bírnak, az eladásokat viszont két fontos trend befolyásolja. Egyrészt az, hogy az amerikai sörök egyre népszerűbbek lesznek. Az amerikaiak úttörő szereppel bírnak a kézműves sörök területén, amely világszerte jelentős felívelést mutat.
 

A másik fontos trend, hogy a kézműves sörök komoly piaci részesedést vesznek el a nagy európai sörfőzőktől. Az Egyesült Királyságban ezzel együtt a lager sörök eladásai 8 százalékkal estek az elmúlt öt évben, míg az ale típusúak értékesítései 895 millió literről 913 millióra emelkedtek 2014. és 2015. között.

A kézműves sörtermelés jelentősen segíti a helyi és kísérleti jellegű sörfőzők működését, akik képesek kiváló és piacképes söröket gyártani, lecsípve így a nagyok piaci részesedéséből.

A versenyben a nagy európai gyártók például felvásárolják a kézműves sört gyártó kihívóikat. Így tett az AB InBev, a világ legnagyobb sörkészítője is, amikor megvette a brit Camden Town Brewery kézműves céget 2015 végén. Mások ezzel szemben a saját terméklistájukat próbálják kibővíteni és beszállnak a kézműves sörgyártásba.

(Investor.hu, 2016. április 24.)

 

Sörpiac: kinek nagyobb a habja?

Nyomulnak a feltörekvő piacok és a kézműves sörök.

 

Az elmúlt években a sörpiacot a feltörekvő régiók húzták nagyobb súllyal a fejlett országokkal szemben. A söripari vállalkozások a növekedés gyorsítása érdekében jelentős felvásárlásokat is folytattak, melynek eredményeként az öt legnagyobb vállalat már a teljes termelés több mint 50 százalékát adja a világon. A fejlett piacokon visszafogottabb a kereslet a hagyományos sörök iránt, de a fogyasztói szokások változása nyomán nőtt a kézműves sörök népszerűsége. Az utóbbi években csökkent a söriparban tevékenykedő vállalkozások száma, az 5 legnagyobb 10 évvel ezelőtt a piac 32 százalékát fedte le.


2012-ben a Heineken vásárolta fel az Asia Pacific Breweriest 24 milliárd dollárért, pár évvel korábban, 2008-ban 60 milliárd dolláros tranzakció keretében egyesült a Anheuser-Busch és az InBev, amivel a piac legnagyobb szereplője jött létre. Friss hírek szerint az AB InBev felvásárolhatja a piac második legnagyobb szereplőjét, a SabMillert.

2009-2014. között az iparágban évente átlagosan 4,1 százalékkal nőtt a társaságok összesített árbevétele. A piac bővülését részben a fiatalabb korosztály fogyasztói szokásainak megváltozása serkenti, miután a rövid italok helyett az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, így a sör kerülnek előtérbe. A jövedelmek emelkedése nyomán várható, hogy a prémium termékek felé tolódhat el a fogyasztás szerkezete.

A globális sörtermelés növekedése a válságot követő években lassult, a válság előtti években 5-6 százalékkal bővült a piac, az utóbbi években viszont kisebb az emelkedés.

 
A fejlett piacokon mérséklődött a kereslet a hagyományos sörök iránt. Az Egyesült Államokban és több más fejlett piacon egyre népszerűbbek ugyanakkor a kézműves sörök. A nagyobb társaságok már megkezdték a kisebb kézműves gyártók felvásárlását, így az AB Inbev és a SabMiller is.

 

Az előző évben a világ egyik legnagyobb sörpiacán, az Egyesült Államokban a kézműves sörök értékesített volumene több mint 17 százalékkal emelkedett, míg a teljes amerikai sörpiac közel 2 százalékkal zsugorodott. A kézműves sörök piaci részesedése ugyanakkor egyelőre kevesebb mint 8 százalék. Elemzők szerint a kézműves sörök iránti kereslet növekedése a következő években számos más országban is lendületet vehet.

A labdarúgó világbajnokságok alatt jellemzően megugrik a sörfogyasztás. Az AB InBev az egyik hivatalos szponzora volt a világbajnokságnak, a stadionokban kizárólag a hozzá tartozó Budweiser és Brahma söröket árulták, a televízióban is ezekhez a márkákhoz köthető sörreklámokat vetítettek. A labdarúgó világbajnokság az egyik legjobban követett televíziós műsor a világon: a statisztikák szerint az idei döntőt mintegy 1 milliárd ember követhette, míg a 2012-es londoni olimpia megnyitó ünnepségét is "csupán" 900 millióan nézték, az idei amerikai Super Bowlnak pedig "alig" 167 millió nézője akadt.

A söripari társaságoknál részben a feltörekvő piacokon a következő években továbbra is várható keresletnövekedésre építve az elemzők 5-15 százalékos nettó eredménynövekedéssel számolnak a 2014-2016-os időszakban. A nettó eredmény soron a leglátványosabb növekedést a japán Asahi vállalattól várják a szakértők.

(Portfolio.hu, 2014. július 14.)

 

Tarolnak a sörfőzdék itt is, ott is

Az amerikai és a cseh sörpiacon is előretörtek a sörfőzdék.

 

Július 4-e nagy ünnep az amerikai sörgyártók számára, hiszen ezen a napon jócskán megugrik a fogyasztás. A kisebb méretű kézműves sörgyártók az elmúlt két évtizedben nagyot nőttek, így az ünneplésből is több jutott nekik. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódott a sörfőzdék száma. Az elmúlt két évben átlagosan napi szinten 1,2 új sörfőzde nyitotta meg kapuit.


A növekedés elsősorban a gomba módra elszaporodó kézműves sörfőzdék népszerűségére vezethető vissza, melyek jelenleg az amerikai sörpiac 7,8 százalékát teszik ki. 2013-ban már 15,6 millió hordó kézműves sört készítettek az USA-ban, az 1 milliós határt a ’90-es évek elején lépték át.
 

Az elkövetkezendő években tovább növekedhet a kézműves söripar, több mint ezer kézműves sörfőzde nyitása van tervben. Korábban, a második világháborút követően éppen ellentétes folyamat játszódott le az amerikai sörpiacon. Az Anheuser Busch-hoz hasonló sörgyártók ugyanis felvásárolták a kisebb versenytársakat, aminek következtében a ’80-as évekre soha nem látott szintre csökkent a sörfőzdék száma.
 

A kis sörfőzdék jelenlegi előretörése komoly fenyegetést jelent a nagy sörgyártók számára, melyek új saját, különböző ízesített sörökkel próbálják meg felvenni a versenyt. A tengerentúlon lezajló folyamatok ráadásul más országokban is lejátszódhatnak, így lépniük kell a sörgyártóknak.

(Investor.hu, 2014. július 6.)

 

Jól habzanak a cseh minisörgyárak

Megduplázódott három év alatt a minisörgyárak száma Csehországban.

 

Jelenleg Csehországban 215 minisörgyár üzemel, számuk 2015 végére mintegy 350-re emelkedhet. A hatályos cseh szabályozás szerint az a sörgyár számít minisörgyárnak, amely maximum 10 ezer hektoliter sört főz évente. Eddig a határig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.

A minisörgyárak sörei iránt egyre nagyobb a kereslet. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százalék palackozva kel el. Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés valamivel több mint egy százalékát.

Az elmúlt három évben évente mintegy 50 minisörgyár kezdte meg működését. Az érdeklődés az itt főzött sörök iránt egyre nagyobb Csehországban. Statisztikai kimutatások szerint a minisörgyárak termelése tavaly éves szinten 15 százalékkal emelkedett. Ez azért is érdekes, mert az előzetes adatok szerint az egész cseh sörgyártás tavaly éves szinten mintegy 3-4 százalékkal csökkent.

A minisörgyárak termékei iránti érdeklődés növekedésének az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő igényli söreiket. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százaléka palackozva kel el.

A minisörgyáraknak hagyománya van, hiszen a múltban szinte minden faluban, városban volt ilyen. A minisörgyárak közül eddig egyik sem jutott csődbe, legfeljebb gazdát cserélt. A minisörgyárak célja, hogy Csehország elérje az amerikai szintet.

Az Egyesült Államokban a sörpiac mintegy 10 százalékát a minisörgyárak adják. Ez a sör drágábban értékesíthető, mint a nagy sörgyárak terméke, ezért gazdaságilag kifizetődő a vállalkozás. Erre a nagy sörgyárak is rájöttek, például a világ legnagyobb sörgyárának, az Anheuser-Busch-nak számos minisörgyára van.

(Világgazdaság, 2014. március 13.)

 

 

blokkk.com                                             élelmiszeráruda                                            fblokkk.com

 

éleménye szerint