blokkk.com │                                        élelmiszeráruda » gazdabolt │                                   hírkirakattmustra │           

 

 

Az élelmiszeriparba is megjött a feketeleves

Az élelmiszeripar is 30 napos fizetési határidőt kapott szeptember elejétől, így a gazdák hamarabb juthatnak a pénzükhöz.

Kiskapu azért van. A felvásárlási ár persze már teljesen más kérdés, főleg, hogy most már az agrártárca nem falazhat a

dinnyeszerű kartellezésnek. A kereskedelemben egyébként már régóta 30 napra kell fizetni.

                                                                                                                                                   blokkk.com

A 2015. évi XCVII. törvény, aminek igencsak körülményesnek tűnik a címe (a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről, kihirdetve a Magyar Közlönyben július 2-án) egyik legfontosabb rendelkezése kimondja, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a termelő és feldolgozó, valamint a felvásárló viszonylatában a fizetési határidő az áru átvételét követő 30 napot nem haladhatja meg.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gazda 30 napon belül megkapja a járandóságát, ha bármilyen mezőgazdasági (növénytermesztési, kertészeti, élő állat, vagy állati) termékét akár a felvásárlónak, akár az élelmiszer feldolgozójának eladja és át is adja. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy a helyesen kiállított számlát a vevő részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadja, ha viszont késik a számla átadása, annyival csúszik a fizetési határidő is.

 

Késedelem esetén a vevő köteles a termék ellenértékét a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamattal, de legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni (erről a mértékről majd később).

 

Kiskapu azért van

A jogalkotók kiskapuról is gondoskodtak, mivel a törvény kimondja azt is, hogy amennyiben a szerződő felek az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezetben elfogadott, fizetési határidőt tartalmazó szabványos szerződésminta szerint kötnek szerződést, akkor eltérhetnek a 30 napos fizetési határidőre vonatkozó előírástól.

 

A szakmaközi szervezetekben a mezőgazdasági termelő és az élelmiszer feldolgozó van benne, egyes esetekben pedig a kereskedők is (korábban terméktanács néven tömörültek az agrárium szereplői). Ez azt jelenti, hogy a fizetési határidőben különalkut is köthetnek a gazdák a mezőgazdasági termékeik felvásárlására vonatkozó fizetési határidőről, de csak a többiekkel és a vevőikkel együtt. Kérdés persze, hogy kinek mi éri meg: a tejesek most sűrűbben számolgathatnak, hiszen leestek az árak, így nyilván létfontosságú lehet a gazdának, hogy legalább azt a keveset mielőbb megkapja. Másik oldalról ha az élelmiszer feldolgozóját szorítja a pénzszűke, megpróbál máshonnan vásárolni, ahol esetleg az ár is és a fizetési határidő is jobb.

 

Figyelemmel arra, hogy most már dinnyekartellezni sem szabad, nagyobb a szigor az agráriumban.

 

A tejeseknek minden nagyon fáj

A felvásárlási és a bolti árak igazolják, hogy az uniós tejkvóta eltörlése nem erősítette a tejágazatot (volt, aki ezt mondta előtte), trappista sajtot már ezer forint alatt is kapni, az UHT tej literje is beköszönt a 130 forintos határ alá (akciósan ugyan, de hát a vásárlót az ár mikéntje, ha olcsóbb, nem nagyon izgatja).

 

Soványka gyógyír, hogy éppen ezért határozza meg ez a törvény, miszerint a nyerstej felvásárlási szerződést kötelező írásba foglalni, ráadásul a szerződés 6 hónapnál rövidebb nem lehet: a határozott idejű szerződésnek legalább hat hónapra kell szólnia, a határozatlan idejű szerződésnek pedig hat hónap a felmondási ideje. Kérdés persze megint, hogy ezek után vonzó-e az élelmiszeriparnak itthon venni a nyers tejet.

 

Az élelmiszer kereskedők már régóta 30 napra fizetnek

Az élelmiszer kereskedők helyzete a fizetési határidő tekintetében már régóta sanyarú, hiszen a 2009. évi XCV. törvény, mely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóinak és a kereskedőknek a kapcsolatait szabályozza, már kezdetektől fogva előírja a 30 napos fizetési határidőt. Sőt, ezt megelőzően az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény is rendelkezett erről, így az élelmiszer kerekedők két évtizede 30 napos határidőre kötelesek fizetni.

 

A Ptk. egyébként egyebek mellett három fontos feltételt általános jelleggel előír a késedelmes fizetésekkel összefüggésben, függetlenül attól, milyen termékféleségről van szó. Ezek szerint

- ha a felek a fizetési határidőben nem állapodnak meg, úgy az 30 nap,

- ha a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni (a költségátalány összege, független az okozott kár mértékétől, negyven eurónál kevesebb nem lehet, ugyanakkor ez a negyven euró költségátalány a kártérítésbe beszámít),

-  a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

blokkk.com     » blokkk.com nyitóoldal     » élelmiszeráruda     » f » blokkk.com