blokkk.com                                             │ élelmiszeráruda » gazdabolt │                                                 │ hírkirakattmustra │         

 

A dió fele elveszett

A dió a burok fúrólégy és a tavaszi fagy miatt érés előtt lepotyogott a fáról.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tájékoztatása szerint.

Az MKSZN szerint - amint a Világgazdaság beszámol róla - a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett ide. Barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti a dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A rovar a dió burkában okoz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.

Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) révén engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést.

A kártevő a Dunántúlon fordult elő 2016-ban, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés a fagykár miatt csökkent jelentős mértékben.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) becslése szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió 2016-ban, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra jut, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön. Magyarország a dióexportban egyébként vezető helyen áll.
(Világgazdaság, 2016. november 24.)

 

Leesett az alma ára

Olcsó az alma, isszák is a levét a termelők: hiába kevesebb a magyar termés, a nagyobb lengyel lenyomta a hazai árat is.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

Az Alma Terméktanács szerint ha hosszú távon marad az alacsony árszint, sokan felhagyhatnak az almatermeléssel. Rekordalacsony áron kénytelenek értékesíteni ugyanis az ipari feldolgozásra szánt almát a termelők. Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) közleménye szerint a feldolgozóüzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot kapnak a termelők, holott az elmúlt két évben rendre 25 forint volt az átlagár. Az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, ami szintén elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körüli ártól, írja a Magyar Idők.


A szervezet szerint érdemi áremelkedés a következő hetekben sem várható. Ha pedig az alacsony árszint a következő években is megmarad, jelentősen visszaeshet a termelés. Csökken az ültetvények területe, ezzel együtt az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozóüzemek létét is, az Ékasz szerint. A terméktanács az ágazat valamennyi szereplőjét - termelőtől a kereskedőn és a feldolgozón át a szakmapolitikáig - felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürgetnek. A terméktanács becslése szerint idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge-közepes almatermés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban.


A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Ebből 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb szerint mivel a hazai almatermés jelentős része eleve csak ipari felhasználásra alkalmas, a termelők kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a saját feldolgozást kellene erősíteni. A termelők egyetlen esélye a nagyobb bevétel elérésére, ha saját feldolgozóüzemet létesítenek és a terményüket már feldolgozott formában értékesítik.

 

A tudósítás már nem tér ki arra, hogy ha a hazai termés mennyisége kisebb az előző évinél, akkor miért megy le az ár: ilyenkor felfelé szokott mozogni. Nos, egy korábbi tudósítás éppen arról számolt be, hogy magyar alma ugyan kevesebb lesz, de lengyelből sokkal több, ami a hazai árakat is lenyomja.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 9.)

 

Kevés lesz az alma

Nálunk. A lengyeleknél viszont sok lesz, ami lenyomja az árakat.

___________________________________________blokkk.com

 

2016-ban - a 2015. évi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható, derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) felméréséből.

Az előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, de várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából. Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, 2016-ban azonban ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci hasonló lesz, mint az elmúlt években, így az Európai Unió termése 12 millió tonna lehet, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban átlagos termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok ugyanakkor Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak fél termést várnak, így ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt. Az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is van még a tavalyi készlet. A 2016-ban várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé húzhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a - 2015. évi rossz tárolási eredmények miatt - csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma árlenyomó hatásával, amely megfelelő hazai étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról, hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is.

A felmérés utal arra is, hogy az átlagosnál magasabbak az almasűrítmény-készletek. Az átlagos, vagy annál valamivel gyengébb 2016. évi ipari almaterméssel az előző öt évben jellemző kilogrammonként 10 és 40 forint között ingadozó árakhoz viszonyítva közepes árszint várható.

(Világgazdaság, 2016. augusztus 8.)

 

Nem is lesz olyan rossz a gyümölcstermés

A fagykárok ellenére jó a gyümölcstermés. Dinnyéből több is lesz, mint egy évvel ezelőtt.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

2016-ban jó átlagos gyümölcsterméssel számol a Fruitveb, annak ellenére, hogy országosan a gyümölcsállomány mintegy 30 százaléka semmisült meg az április végén és május első napjaiban érkezett fagyokban. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint ezzel mintegy 300 ezer tonnányi termés nem ér be, ami meghiúsította a rekordtermést a gyümölcságazatban.

Várhatóan jó évnek néznek elébe a dinnyetermesztők. 2016-ban mintegy 5600 hektáron termelnek görögdinnyét a gazdálkodók. Ez 5-6 százalékkal nagyobb terület, mint a korábbi évé. Ha kedvező lesz az időjárás ezután is, akkor országosan 230-240 ezer tonnás termés várható, ez nagyjából 25-30 ezer tonnával több a 2015-ös dinnyemennyiségnél. Exportra is jut, a magyar dinnye hagyományos vevője Németország, Lengyelország és Csehország. Külpiacokra mintegy 70-90 ezer tonna dinnyét szállít az ágazat.

A korai dinnyefajtákat már június végén szüretelni kezdték Magyarországon, a dinnye zömét pedig július első napjaiban kezdik szedni. 2016-ban hosszabb dinnyeszezonra van kilátás, várhatóan augusztus végéig tart majd. Ennek oka, hogy a termelők több dinnyét később, április végén, vagy május elején ültettek ki.

A dinnye ára a Fruitveb szerint nagyjából 100-150 forint között lehet kilónként, amely a termékpálya minden szereplőjének hasznot hoz és a vásárlók is elfogadják. A fogyasztás alakulása végül azonban elsősorban az időjárástól függ: ha kánikula van, gyakorlatilag nincs olyan dinnye, amit ne lehetne eladni, de esős, hűvös időjárás esetén alig veszik a vásárlók a gyümölcsöt.

A dinnye esetében az elmúlt néhány évben megváltozott a piac is, amelyhez a jelek szerint sikerrel alkalmazkodnak a termelők. Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb értékesíteni. A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi vásárlók már nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a lengyel vásárlók viszik a nagyobbakat is.

Újabb divat az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakrabban látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

Az egyes gyümölcsöket egyébként eltérő mértékben érintette a fagykár, ez pedig meglátszik piacokon is. Az őszi- és a kajszibarack javarészt megúszta a későn jött hideget, itt érdemi árváltozás sincs tavalyhoz képest. A cseresznye és a meggy viszont komoly károkat szenvedett. Utóbbi idei termése 55 ezer tonna lett, jóllehet a fagyok előtt még 80-85 ezer tonnát vártak a szakértők. Az almatermés is megszenvedte a hideg éjszakákat, főként azért, mert a helyi fagy a legjelentősebb almatermő területeket, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyét érintette.

(Világgazdaság, 2016. június 27.)

 

Dió után eper, akác: ő is elfagyott

A dió harmada, az eper több mint fele elveszett az április végi fagyban. Az akác is fagyott kapott.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, de Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott az április végi fagy miatt.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület súlyos károk keletkeztek Somogy, Zala és Veszprém megye völgyeiben. Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Három hét múlva becsülhető meg, hogy milyen lesz az idei akáctermés.

A méhészek nagy része idén még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már 4-6 ezer tonna repce- és tavaszi virágtermés gyűlik össze. A méhészek fő bevételi forrása a fogyasztók körében igen kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban. Az unióban a negyedik-ötödik helyen állnak a magyar méztermelők.

A magyar mézexport jelenleg vegetál, a 2015. évi akácméztermés fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnámi, thaiföldi készítmények miatt. A mézesek így nem élik éppen virágkorukat.
(HVG, 2016. május 11.)

 

Eper

Somogy megyében, ahol az eperföldek jelentős része található, akár a termés 60-80 százalékát is elvihette a hideg. Ráadásul ha a fagy után esős idő jön, akkor elrohad a szamóca, így elképzelhető, hogy hiány lesz a jó minőségű magyar eperből, ami biztosan hatással lesz az árakra is.

A fólia alatt termesztett eperrel mennyiségi és minőségi oldalról sincs baj, a termelők bizakodóak az idei szezon előtt. A piacokon - a folyamatosan jelen lévő import, többségében olasz és spanyol földekről származó és 700-100 forintos kilónkénti áron kínált eper mellett - már megjelentek a fóliasátorban nevelt magyar eprek is, ezek ára 1500-2200 forint.

A termelők szerint, ha nem lesz nagyobb kiesés az eső miatt, a szabadföldi eper megjelenésével az ár is csökken, bár jó esetben még így is ezer forint feletti összegért kínálják majd a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. A termelőknek az lenne a jó, ha a szabadföldi és a fóliás eper időben egymást váltaná a piacon, hiszen ha összefut a kettő szezonja, akkor túlkínálat alakulhat ki, ami áreséssel jár.

(Origo, 2016. május 9.)

 

Dió

A magas termelési költségek miatt eleve nehéz a dióültetvényeseknek, most pedig kiderült, hogy az áprilisi fagy súlyos károkat okozott. Van olyan termesztő, aki egy szem diót sem tud majd betakarítani. A fagykárok miatt akár harmadával is csökkenhet az ideális esetben kilenc-tízezer tonnás éves magyar diótermés. A nagyon meleg március után hirtelen jött áprilisi fagy következtében országszerte jelentős károk keletkezhettek a dióültetvényekben.

 

A dió tartósan magas ára a tetemes termelési költségen túl azért alakult ki, mivel egészségvédő hatása miatt presztízstermékké vált. A csonthéjas termés kilónkénti ára 2200 és 3500 forint között alakul, de a FruitVeb szerint már 1800-2000 forintért is hozzá lehet jutni a jó minőségű, tisztított dióhoz. Az elmúlt években a hazai diótermés 40-50 százaléka ment exportra, a fő célországok közt pedig visszatérően Németország, Svájc és Nagy-Britannia szerepel.

A dió világtermelése növekvő irányzatot mutat, már a 3,4 millió tonnás szintet is meghaladja. A világ legnagyobb diótermesztője 900 ezer tonnával Kína. Az unióban a termőterület 61 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 106 ezer tonna. A tagállamok közül Franciaország és Románia a legnagyobb termesztő. A szomszédos országok közül minőségben a románok és az ukránok sem tudnak versenyezni a magyar dióval, ráadásul gyakran a silányabb minőségű terméküket kínálják magyar áruként, kilónként 1600-1800 forintért. A legnagyobb felhasználó a sütőipar, de mivel a dió levét és héját is hasznosítják, így fontos gyógyászati és kozmetikai árucikk is.

 

A cukrászdákban, édességboltokban ugrásszerűen, 20-30 százalékkal drágultak az utóbbi hetekben, hónapokban a diótartalmú desszertek, és az áremelkedést a felvásárlási ár növekedésével indokolják az üzletekben. Ezzel szemben a termelők jelentős árváltozásokról nem számolták be, sőt, úgy érzik, a kereskedők igyekeznek még lejjebb nyomni az átvételi árakat, holott így is minimális haszonnal dolgoznak. A termelők legnagyobb költsége a helikopteres növényvédelem, ehhez képest már elenyésző kiadás az őszi dióverés megszervezése.

(Magyar Nemzet, 2016. május 6.)

 

Elfagyott a gyümölcs fele

A meteorológusok nem jelezték pontosan előre a fagyot.

________________________________________blokkk.com

 

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban - április második felében - a fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a gyümölcsfélék árát, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.


Egyes időszakban hajnalban mínusz 6-7 fokot is mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt. A gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal, vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.


A gyümölcsök ára így 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet. Sajnálatos mindez azért is, mivel az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.


A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Index, 2016. április 29.)

 

Bajban az alma

Nem kell a magyar alma. Itt az olcsó lengyel.

_______________________________blokkk.com

 

A tej és a sertés után most az almatermelők jutottak nehéz helyzetbe az európai túltermelés miatt. Az orosz embargó nyomán bennragadt lengyel alma az utóbbi hetekben ellepte a piacot, így a felvásárlási árak még a tavalyi szintnél is alacsonyabban vannak. A hazai hűtőházakban még mindig jelentős mennyiségű gyümölcs vár arra, hogy a boltokba jusson, kereslet hiá­nyában ugyanakkor félő, hogy végül mélyen ár alatt kell majd alkut kötniük a termelőknek.

A 2014-ben bevezetett orosz importtilalom újabb hulláma érte el a magyar piacot, a tej és a sertés után most az almánál okoz gondokat az európai túltermelés. Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű lengyel alma árasztotta el a piacot, az árak ezért most még a tavalyinál is alacsonyabb szintre kerültek. 2015. őszén viszonylag jó áron tudták értékesíteni az almát a magyar termelők, a fogyasztói alma és az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs ára is magasabb volt. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni a gyümölcsöt, a gazdálkodók számításai 2015. elején már nem jöttek be. A lengyel importalma ugyanis az egész kontinensen leszorította az árakat.

 

A szakemberek szerint a betárolt alma mennyisége 2016-ban nem nagyobb, mint más években, a probléma az, hogy nincs kereslet a magyar árura. Az olcsó lengyel alma miatt a román piacot is elveszítették a magyar termelők, szinte alig akad felvásárló, aki hazánkból szerzi be a gyümölcsöt. Egyes becslések szerint februárban mintegy 1,2 millió tonna alma volt a lengyel raktárakban, amit most rázúdítanak egész Európára.


A hazai mellett az osztrák és más uniós tagállamok termelői is aggódnak. A gyümölcsöt ugyanis a korszerűtlen tárolókban nem lehet sokáig tartogatni, a legtöbb tételtől hamarosan meg kell szabadulniuk. Ráadásul az alma eltarthatóságának a tavalyi aszályos nyár sem tett jót, az extrém meleg és csapadékszegény időjárás különböző élettani betegségeket okoz az almánál. Jobb helyzetben vannak azok a termelők, akik korszerű, szabályozott légterű tárolóval rendelkeznek, a betárolt alma pedig jó minőségű, ők akár júniusig is várhatnak az értékesítéssel. Kérdéses ugyanakkor, hogy a lengyel utánpótlás mikor fullad ki és hogyan alakulnak az árak ezután.

Az almaárak egyébként nagyban függnek a minőségtől és a fajtától is. Van olyan alma, amit hazai hűtőházakból hatvan forintért visznek el, míg olyan tétel is akad, amit 120 forintért is el lehet adni. A boltokban ugyanakkor hiába keresnénk az olcsó almát, a kereskedők az alacsony felvásárlási árak ellenére sem adják olcsóbban a gyümölcsöt.


Enyhítheti a gazdák kárát, hogy néhány hazai léüzem jelezte: április első hetében kinyitnak és elkezdik a hűtőházakban megromlott alma feldolgozását. Mindez azonban csak tűzoltásra elég, a léalma kilójáért ugyanis a tavalyi árak csupán felét kínálják most a feldolgozók. Ez a kilónkénti 20 forintos ár sok esetben a tárolási költségeket sem fedezi. Igazi megoldást a belső piac védelme jelentene. Bár az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a lengyel almát teljes mértékben kizárják a piacról, annyit lehet tenni, hogy kellő szigorral ellenőrizzék a hatóságok, az ide érkező tételek után megfizetik-e az áfát és a szállítmányok dokumentációja is rendben van-e.

(Magyar Idők, 2016. március 23.)

 

Kevés és kicsi az alma

Az előző évhez képest roppant gyenge lesz az idei almatermés. És drága lesz az alma.

_________________________________________________________blokkk.com

 

2015-ben közel 500 ezer tonna almatermés várható a 2014. évi több mint 900 ezer tonnával szemben. Az őszi alma ára a tavalyinál nagyobb, a mérete viszont kisebb lesz. A gazdák még az esőben bíznak, az még valamelyest javíthat a termésen. Európában sehol sem várható nagy termés, ami az értékesítési árakat felfelé nyomhatja.

A 2015. évi termés nagy része léalma lesz, csak alig 150 ezer tonna étkezési alma jut az asztalokra. Ráadásul a vásárlóknak a piacokon az eddig megszokott 80 milliméteres almák helyett jóval kisebb, 60 milliméteres almákkal kell majd beérniük, egyebek mellett a gazdák erről is beszámoltak az Origónak. A bevásárlóközpontokban drágább, 300 forint körüli kilónkénti almaár, a piacokon ősszel és télen 100-150 forint várható.

A nyár eleji jégeső sok helyen megtépázta az almatermés egy részét. A jégkárt szenvedett kertrészekben termett alma minősége rosszabb lesz, ez pedig a léalma arányát növeli, aminek viszont így alacsonyabb lesz a felvásárlási ára. Rossz terméskilátásokkal jellemezhető az almaültetvények mintegy kétharmada, 17 ezer hektár, míg jó, vagy elfogadható termés csak a maradék egyharmadban várható. A korszerű ültetvényekben kevesebb lesz gond, az almának nem tesz jót az óriási hőség sem.


A legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon az alma, hosszú évek óta.

(Origo, 2015. augusztus 19.)

 

Sok az alma

Európában is bő termés ígérkezik, ráadásul az oroszok nem kérnek belőle.

___________________________________________________blokkk.com

 

Almapiaci válság jön előreláthatóan Magyarországon: a korábbi évek átlagterméséhez viszonyítva a 2014. évi, várhatóan 780 ezer tonna termés 150-200 ezer töbletet jelent az előző évhez képest. Ez felülmúlja az eddigi legnagyobb, a 2012-es, 750 ezer tonnás termést is.

A legnagyobb almatermő területtel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a tavalyi 350 ezer tonnával szemben 2014-ben közel 500 ezer tonna gyümölcs termett. Az előző években a termés 70 százaléka az ipari alma minősítést kapta, a maradék étkezési almaként jutott piacra. Ebben a szezonban az arány változik, várhatóan több terem az étkezési kategóriából.

Az előrejelzések szerint egész Európában jó termés várható, így jelentős mértékben csökkenhetnek a termelői árak, ezért kormányzati beavatkozást várnak a termelők. Ezt megelőzően azonban fel kell mérni az almafeldolgozás lehetőségeit, hogy minél nagyobb – adott esetben – támogatott feldolgozásra nyíljon lehetőség. Ekkora mennyiségnél a tárolás is, és az értékesítés is állami segítséget igényel, állítja a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Ennek részeként elképzelhető a dinnyéhez hasonló célzott belföldi és exportmarketing program. Súlyosbítja a helyzetet az Oroszország által augusztus elején bevezetett embargó. A tilalmat első körben a lengyel zöldségre és gyümölcsre vetették ki. Az ott termett alma pedig megjelenhet a magyarországi piacokon is. A tilalom kiszélesítése a magyar exportőröket is súlyosan érinti, a termelők ugyanis 50-100 ezer tonnás kivitellel számoltak eddig.

(Világgazdaság, 2014. augusztus 7.)

 

Van meggy bőven, lesz dinnye is

Sok a meggy, le is esett az ára. Következik: júliusban a dinnye.

___________________________________________blokkk.com

 

A tavalyinál több lesz a magyar dinnye július első hetétől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szerint. A FruitVeB célja, hogy a gazdák, a kereskedők, a piac pontos képet kapjon a dinnye várható mennyiségéről, minőségéről, így a boltok fel tudjanak készülni az importáruk időben történő kivezetéséről (a blokkcom megjegyzése: legalábbis a termelők szándéka szerint).

2014. nyarán várhatóan a tavalyi 210 ezer tonnás mennyiségnél 5-10 százalékkal terem több dinnyéből, júliusban és augusztusban Magyarország lesz Európában a legnagyobb dinnyeexportőr, várhatóan a hazai termés felét sikerül külföldre, elsősorban EU-s országokba szállítani. A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdődik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyűjtése a földekről, legkésőbb augusztusban pedig a szabolcsi termelők is bekapcsolódnak a termelésbe.

Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Dinnyeszövetség és a FruitVeB közösen indított magyar dinnyeajánlás sorozatának hatására folyamatosan növekedett a magyar görögdinnye fogyasztása. Idén további erősödésre lehet számítani a termelők szerint, ennek érdekében a vásárlók ösztönzésére folytatódik a reklámsorozat, az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatásával, várhatóan július közepétől szeptember közepéig. Hat áruházlánc (Auchan, CBA, Lidl, Metro, Spar, Tesco) már vállalta, hogy részt vesz a marketingmunkában, kóstoltatni is fogja a vásárlókkal a magyar árut. Az áruházakat megkérik, ne rendeljenek már külföldi árut.

A FruitVeB értékelése szerint az utóbbi években stabilizálódott a dinnye ára a magyar piacon, sikerült megtalálni azt a sávot, amely a fogyasztóknak és a kereskedőknek, valamint a gazdáknak is megfelelő.

2014-ban nagyjából 6000 hektáron termelnek dinnyét hazánkban, az elmúlt három évben folyamatos volt a területi bővülés. Közel 1500 hektárral nőtt a dinnyével beültetett földek területe a három esztendő alatt. A dinnyében érdekelt gazdák száma is emelkedett, ma közel 11 ezren élnek a termeléséből. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének értékelése szerint idén az időjárás mindeddig nagymértékben segítette a gyümölcs érési folyamatát, optimális a terméskötődés, az utóbbi évek legjobb minősége várható, amennyiben az átlagosnak megfelelő marad az időjárás.

(Magyar Nemzet, 2014. június 19.)

 

Nem megy a meggy?

Szabolcsban nem megy a meggy

________________________blokkk.com

 

A Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult segítségért a térségben jelentkező meggyértékesítési gondok miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A Nyírségben alacsony – a korán érő fajtáknál kilogrammonként 80-110 forint közötti – felvásárlási árral indult a meggyszezon, ráadásul a több ezer kistermelő várhatóan nem tudja majd értékesíteni a gyümölcsöt. Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el.

A becslések szerint 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak emiatt nagy bajban. A nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás és -védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Az átvevők szerint az alacsony ár a túlkínálat, valamint az aszály miatt az átlagos 19-20 milliméteres gyümölcsmérettől elmaradó, csak 16-18 milliméteres meggy következménye. Ugyanakkor a termelők a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

A szabolcsi agrárkamara szerint az a legfontosabb, hogy a termés ne maradjon leszedetlenül a térségben, és legyen lehetőség a teljes mennyiség értékesítésére.

(Magyar Nemzet, 2014. június 18.)

 
 

blokkk.com │                                          élelmiszeráruda │                                            f » blokkk.com │