blokkk.com                                                 │ élelmiszeráruda » gazdabolt │                                                    │ hírkirakattmustra │         

 

A tejesgazda akkor is kap pénzt, ha nem adja el a tejet

Uniós támogatás kérhető, ha a tejesgazda csökkenti a tejtermelést. Adnak 100 kilónként 14 eurót.

_______________________________________________________________blokkk.com

Az első referencia-időszak, amelyben a gazdák vállalhatják az eladások mérséklését, október elsején kezdődik, de szeptember 21-ig kérni is kell, tudósít róla a Magyar Idők.

Szeptember 21-ig kérhetnek európai uniós támogatást azok a tejtermelők, akik vállalják, hogy csökkentik a feldolgozóknak beszállított tej mennyiségét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint a támogatás alapjául szolgáló tejmennyiség a 2015. szeptember és 2016. március között választott 3 hónapos időszak (referencia-időszak) alatt értékesített mennyiség és a 2016. szeptember és 2017. március közötti azonos időszakban értékesíteni kívánt tej különbözete. Tehát ugyanazt a három hónapos időszakot kell kiválasztani mindkét esztendőben.


Az első referencia-időszak, amelyben a gazdák vállalhatják az eladások mérséklését, október elsején kezdődik. A három hónap letelte után a gazdáknak 45 napjuk lesz igazolni azt, hogy valóban csökkentették a termelést. A támogatást csak ezután folyósítják. Az érintett termelők minden értékesítésből kivont 100 kilogramm tej után 14 eurót kapnak. Egy termelő minimálisan 1.500 kilogrammal jelentkezhet a programba.


A támogatás alapjául szolgáló rendelet a napokban jelent meg. A támogatás része annak az 500 millió eurós intézkedéscsomagnak, amelyet még júliusban jelentett be az EB mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa. A segélycsomagot az összes tagállam egyetértésével az uniós tejipar megmentésére állították össze. A teljes keretből 150 millió eurót szán a termelés visszafogására az uniós testület. A bizottság a rendelkezésre álló forrásból fedezhető mennyiség - több mint egymillió tonna - erejéig bármilyen önkéntes vállalást elfogad a tagállamoktól.

(Magyar Idők, 2016. szeptember 19.)

 

A tejtermelő gazdáknak még mindig annyi

Újabb petíciót küldtek az áruházaknak: a felvásárlási ár helyett az áfacsalás nő.

_______________________________________________________________blokkk.com

Nem tüntetéssel, hanem petícióval tiltakoznak a tejtermelők az áfacsalások ellen. Szerintük mindenhol emelkedtek a felvásárlási árak a közelmúltban, csak Magyarországon nem, ezért akár külföldre is elvinnék a magyar tejet. A termelők szerint közben továbbra is a rossz minőségű import UHT tej fogy a legjobban, mert az a legolcsóbb, számol be a Magyar Nemzet.


A tejtermelők szerint továbbra is a 120 forintos UHT tejjel csalogatják a vevőket a nagy áruházak. A kereskedelmi láncok diktálnak, ők tartják sakkban a feldolgozókat. A termelők ezért úgy döntöttek, tüntetés helyett ezúttal a kereskedőknek és a feldolgozóknak címzett petícióval tiltakoznak a tarthatatlan állapotok ellen, ami már a második tiltakozásuk. Elsősorban a kereskedelmi láncokat teszik felelőssé a problémákért, de azt is megírták, hogy a feldolgozók sem tesznek meg mindent a tejtermelés védelmében. Ennek következménye, hogy a végső veszteséget a tejtermelők szenvedik el, mert továbbra is alacsony marad a felvásárlási ár, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának álláspontja szerint.

A májusi termelői tüntetéseken azt követelték, hogy minden tejtermék áfáját csökkentsék öt százalékra, így pedig ne érje meg adót csalni a piacról a magyar tejet kiszorítóknak. Továbbá tisztességes felvásárlási árakat kértek, mert a termelőktől akkor átlagosan 65 forintért vették a tej literjét, pedig az előállítása 110-be került.

A mostani petícióban azt írták a kereskedőknek és a feldolgozóknak, hogy miközben az európai piacokon a tej felvásárlási ára jelentősen nőtt, addig Magyarországon csak minimális emelkedés történt, jelenleg 66,9 forint, márpedig ez továbbra is messze az önköltségi árak alatt van. Olaszországban közel ötven százalékkal többet adnának érte, így minden valószínűség szerint hamarosan külföldre viszi a tejet, aki teheti. Havonta több millió forint veszteséggel dolgoznak a termelők, igaz, hogy a nyerstej felvásárlási árát 20 forinttal kiegészíti az állam, de így is marad literenként 10-15 forint veszteség, ez halmozódik hónapok óta.

A termelők szerint a 2017-re beígért áfacsökkentés nem hoz majd jelentős változást, szerintük a haszon a feldolgozóknál maradhat, a vásárlók nem éreznek majd semmit. Regisztrációhoz kellene kötni a nagykereskedői tevékenységet. A termelők áremelésére a multik továbbra is az importtejjel válaszolnak, ezek azonban silány minőségűek, szerintük lehetetlen, hogy ilyen áron jó minőségű terméket vásároljanak Szlovákiából, vagy Csehországból.

(Magyar Nemzet, 2016. szeptember 8.)

 

A német gazdák a tejautomatát nyomják

Az automata literenként egy euróért adja a nyers tejet.

_______________________________________________________________blokkk.com

A nyomott felvásárlási árak miatt egyre több tejtermelő kezdett el tejautomatákat üzembe helyezni szerte Németországban, ami reményeik szerint enyhítheti a magyar tejtermelőket is érintő ágazati válságot.


Internetes keresőoldalak - mint a milchtankstelle.de vagy a milchautomaten-direktvermarkter.de - nagyjából 200 automatát listáznak, de az egyik portál üzemeltetője, a tejautomatákat gyártó Risto Vending szerint legalább négyszer ennyi működik. Az automaták gyártói egyöntetűen a kereslet élénküléséről számoltak be.


Egyelőre úgy tűnik, a fogyasztók hajlandók felárat fizetni a közvetlenül a termelőtől érkező friss - nem pasztörizált - tejért. Az automatákból literenként egy euróért lehet tejhez jutni, míg a német diszkont áruházakban már kevesebb mint 50 centért lehet kapni egy liter tejet. A felvásárlási ár 20-25 cent a gazdaszövetség adatai szerint.
 

Az ágazat gondjait azonban legfeljebb mérsékelheti, de megoldani bizonyosan nem oldja meg a direkt árusítás. A legolcsóbb automata is 5 ezer eurót kóstál, ráadásul a tejárusításra vonatkozó szigorú higiéniai előírások miatt nem lehet akárhol üzembe helyezni őket, csak a tehenészethez tartozó területen. A thüringiai Dirk Reichelt gazdaságában például 1.400 tehén évente nagyjából 13 millió liter tejet ad, jelenleg ennek csak a töredékét tudják eladni automatából, évente legfeljebb néhány tízezer litert.

(Index 2016. augusztus 15.)

 

Leölik a teheneket Fűzvölgyön

Alacsony a felvásárlási ár, a támogatás pedig kevés. Felszámolják a tehenészetet.

_______________________________________________________________blokkk.com

A tej felvásárlási árának drasztikus csökkenése és a nagyüzemek számára kevesebb támogatás miatt felszámolja tehenészetét a Fűzvölgyi Agrár Zrt.

Az egyik fő probléma, hogy 110 forintról másfél év alatt 55-re csökkent a tej felvásárlási ára, miközben a boltokban - a tehenészet meglátása szerint - a fogyasztók számára nem lett olcsóbb. A tejtermelés önköltsége ugyanakkor egész Európában 85 és 100 forint között alakul, így a cégnek minden liter tej előállításával több mint 20 forint vesztesége keletkezik, de ezt a támogatási rendszer megnyirbálása mellett a növénytermesztésből sem tudják pótolni.

Fűzvölgyön hatszáz darabos tejelő állományt tartanak, ami a borjakkal, vemhes üszőkkel együtt 1200 állatot jelent, s ehhez minimum 1600 hektárnyi terület kell a takarmányellátás miatt. A cég évtizedeken át több mint 2400 hektáron gazdálkodott, de az uniós támogatásokhoz kapcsolódó új elosztási rendszerben az 1200 hektárt meghaladó területekre már nem kapnak egyetlen forint területalapú támogatást sem, mellette pedig kiszorultak az agrár-környezetgazdálkodási programból is. A tejtermelés után most kapott rendkívüli támogatás mértéke (literenként 4 forint 20 fillér) nem éri el azt az összeget, amit a növénytermelés bevételeiből elvontak a hiány pótlására.

Az agrárcég a tehenészet jelenlegi 85 fős gárdából akit lehet, nyugdíjaznak, a fiatal és elhivatott dolgozókat pedig megpróbálják a környező gazdaságoknál elhelyezni, de így is várhatóan 40 ember utcára kerül. Hozzákezdtek már a tehenek leöléséhez is, mert a fűzvölgyi tejelő állomány havi 9 millió forint veszteséget termel.
(Világgazdaság, 2016. június 10.)

 

Kikre dühösek a tejes gazdák?

Food@Drinks, Haggi-Trade, Tami Holding, Sajt-Kalmár, Foltin Globe, White Lake, Siker-98, Chef Market: hamisítók és áfacsalók?

__________________________________________________________________blokkk.com

Az április 4-re tüntetést hirdető tejes gazdák az agrárszektor.hu információi szerint megnevezték azokat a vállalkozásokat, akik véleményük szerint nem tartják be az előírásokat. A cégekről jelenleg a 2014. évi beszámolóik állnak rendelkezésre, így ezekből lehet nyilvános információt gyűjteni, milyen szerepet is játszhatnak azon a magyar tejpiacon, melynek becsült értéke a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiindulva 650 milliárd forint lehet (a fogyasztói áron számolva, tehát áfával együtt, mindazzal, ami a nyugtán szerepel).

 

A legfontosabb adataik a nyilvános beszámolóik alapján a következők:

 

cég

székhely alapítás éve belföldi értékesítés üzemi eredmény
Food @ Drinks Hungary Kft Szentjakabfa 2010. 7,5 0,3
Haggi-Trade Kft Dunakeszi 2010. 1,6 - 0,04
Tami Holding Hungary Kft Budapest 2013. 0,5 - 0,4
Sajt-Kalmár Kft Sajólád 2001. 5,6 0,04
Foltin Globe Kft Nagytarcsa 2011. 6,9 0,7
White Lake Kft Budapest 2007. 4,0 0,02
Siker-98 Kft Siófok 2001. - -
Chef Market Kft Budapest 2013. 8,5 0,08
belföldi értékesítés együtt     34,6  

Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu, érték: milliárd forint, belföldi értékesítés: nettó,

 

A Food&Drinks Kft beszámolójának kiegészítő melléklete információt ad arról, hogy a cég vevői köre a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Auchan, a Spar és a Lidl.

 

A Haggi-Trade egy évvel korábban 2,2 milliárdos forgalmával még eredményes volt üzemi szinten, de 2014-től új cégjegyzékszámon futott. A könyvvizsgáló a jelentésében azonban nem alkotott véleményt a cég gazdálkodásáról, mivel a vállalkozás számviteli bizonylatai a NAV-nál voltak a beszámolási időszakban.

 

Az eredménykimutatásban feltűnő, hogy a cég 2014-ben 529 millió forint árbevétel mellett 385 millió forint veszteségről adott számot. Az eladott áruk beszerzési értéke 643 millió forint volt, emellett az igénybevett szolgáltatások értéke 267 milliárd forint. Könyvvizsgálói jelentés nem található. Létezik egy debreceni székhelyű Tami Tej is a cégnyilvántartásban, de annak mások a tulajdonosai és csak 2013-ról áll rendelkezésre nyilvános beszámoló, amiben bevételt nem tüntetett fel.
 

A cégnyilvántartásban található Siker-98 Kft élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytatott 2013. végéig, 2014-ben már nem folytatta ezt a tevékenységét. 2015-ről értelemszerűen nincs adat a rendszerben. Más "Siker-98" nevű céget nem dobott ki a rendszer.

 

A Chef Market a kifogásolt vállalkozói kör legnagyobb értékű árbevételét könyvelhette el 2014-ben. Tulajdonosa nem magánszemély, hanem az Ász Holding. Az Ász Holding Kft 2010-ben alakult.

 

Az áfa-csalással és termékhamisítással vádolt cégek piaci súlya

Az élelmiszerek bolti, áruházi forgalma kétezer milliárd forint fölött mozog éves szinten a KSH adatai szerint. A tejtermék piac a KSH adatai alapján 650 milliárd forintra becsülhető, aminek megoszlása a következő nagyságrend lehet:

 

tej                        220        

sajt                      110         

tejtermék             300         

vaj                        20         

összesen:            650

(milliárd forint)   

 

A 2014. évi cégadatokból kiindulva, figyelemmel a kiskereskedők árrésére és az áfára is, a gazdák szerint ügyeskedő cégek boltokba, áruházakba szállított termékértékének súlya a teljes tejtermékpiacon feltehetően nem éri el a 10%-ot. Természetesen egyes termékkörökben már jelentősebbek lehetnek, így az UHT tejek és a sajtok értékesítésében, de erről ágazati szintű nyilvános, vagy becsülhető adat nincs jelenleg.

 

A KSH adatai szerint Magyarországon a tej és tejtermékek importja 2015-ben 96 milliárd forint volt. Ehhez képest önmagában viszont már igen csak tetemes is lehet a felsorolt cégek 35 milliárdos súlya, de hangsúlyozni kell, hogy más importőrök is mozognak a piacon, pontos termékbontás pedig nem áll rendelkezésre a beszállított termékösszetételről, így még csak becsülni sem célszerű a pontosabb nagyságrendjét piaci súlyuknak a gazdák szerint vétkező cégeknek.

 

Az ellenőrző hatóságoknál kevés a kézzel fogható nyilvános információ ezekről a cégekről.

(blokkk.com, 2016. április 4.)

 

Tejben, sajtban fürdik a tejpiac

Megint bedöglött a tejpiac: sok a tej, kicsi az ár, ráadásul tovább is eshet. Jön a trágyaszórásos és a levágott marhafejes ár? A tej nem dinnye, de azért jöhet a boltos?

__________________________________________________________________blokkk.com

2016. januárjában a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 80 forint volt a tehéntej literenkénti hazai felvásárlási ára. Az elmúlt négy évet nézve a csúcs 2014. februárja volt, 114 forinttal, a mélypont pedig 2014. nyarán, 76 forinttal. A bajok gyökere, hogy a következő hónapokban ismét eshet a felvásárlási ár. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács múlt év decemberében 2016. első negyedévére 77 forint/kilogramm alapárral számolt (lehet literben és kilogrammban is számolni).

 

Az éves átlagot nézve a mélypont 2009-ben volt, 61 forintos felvásárlási árral. Meg is szórták a Spar és a Tesco két logisztikai központját tehéntrágyával a tejtermelők. Itthon.

 

A tejtermelők nagy baja: kint olcsóbb a tej

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet februári jelentésében 78 forint/ kilogramm volt 2016. januárjában a tej felvásárlási ára, az exportban elérhető ár viszont csak 74 forint. A kisebb nemzetközi ár azt jelenti, hogy mind a tejfeldolgozó üzem, mind a boltos kereskedő olcsóbban tud külföldről akár nyerstejet, akár feldolgozott tejterméket vásárolni, mint itthon.

 

Az elmúlt években több alkalommal is előfordult hasonló árfordulás, ilyenkor persze pedig mindig elővették kereskedőket. A magyar tejexport mennybemenetelekor, amikor magas a tej felvásárlási ára, nyomulnak a tejtermelők az exportban, itthon viszont kevés a magyar tej, amikor pedig fordul a kocka, a magyar boltos a hibás, mert nem veszi meg drágábban kínált hazait. A vásárlót persze nem kérdezi meg senki.

 

A nemzetközi előrejelzések szerint a tejtermékek keresletére kedvezőtlenül hat az alacsonyabb olajár miatt az olajárbevételtől függő országok vásárlóerejének csökkenése, a fejlődő országok bizonytalan gazdasága, Kína tej-termékimportjának lassulása és az orosz importtilalom.

 

A tejfeldolgozók átka

Hozzátartozik a képhez, hogy a hazai tejtermelők azért valahogyan állják a sarat, persze mindig is alkalmazkodnak a pillanatnyi piaci viszonyokhoz, a magyar tejfeldolgozó üzemek versenyképessége azonban rozoga lábakon áll. A kiindulópont, hogy nyerstej feldolgozási ára a külpiacokhoz igazodik. A boltosok, áruházak természetesen nem a nyerstejet veszik meg a termelőktől, az a feldolgozó üzem dolga. A boltos már a feldolgozott tejterméket vásárolja a feldolgozó üzemtől. Itt üt be a mennykő, mert a hazai tejtermék drágább, mint a külföldi, azonos tejfelvásárlási árszintek mellett.

 

A kereskedőket persze mindig azzal vádolják, hogy az import tejtermék árát lenyomják, a hazait pedig fel. Ezt viszont ma már a hazai jogszabályok nem engedik, így a labda a tejüzemek térfelén pattog.

 

Ki fizesse a számlát? A NÉBIH már nyomul

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már ráhajtott a tejtermékek beszerzési ár alatti értékesítésének ellenőrzésére, ami tilos. Nem is nagyon kockáztatnak ilyet a nagyáruházak. Ez régen is így volt, mindig az ellenőrző hatóság az előfutára a kormány nyomásgyakorlási szándékának (hozzátartozik a képhez, hogy minden ország próbálja védeni a nemzeti piacát, persze ki így, ki úgy).

 

Ellenőrzik továbbá az árképzés módját, aminek az a lényege, hogy a hazai és az import termékek árrését (ami a beszerzési és az értékesítési ár különbsége) azonos módon kell kialakítani, az eltérés a számítás módjában tilos. Így például nem megengedett, hogy az import élelmiszer árrése százalékban számolva kisebb legyen a hazai termék árrésénél az áruházban az azonos cikkek esetében.

 

A bolti árak puszta ránézésre mindenesetre azért azt jelzik, hogy a hazai tejipar lemaradásban van versenyképességben a külpiachoz mérve. Lehet ellenőrizgetni, de attól a hazai ipari átadási ár nem lesz kisebb.

 

Mit tehet a kormány: jön a ráolvasás?

A versenyszabályok megtartása mellett a kormánynak három lehetősége lehet. Az első a tejterméke 18%-os áfakulcsának csökkentése, ami a fogyasztói ár esésével járna, ugyanúgy, mint a sertéshúsok piacán. Ez növelheti a forgalmat és csökkentheti a hazai és az import termékek árkülönbségét.

 

Megemelheti a kormány a kötelező, jelenleg fél ezrelékes tejpiaci marketing hozzájárulás mértékét, amiből lehet reklámozni a hazai tejet (persze, csak óvatosan, de lehet).

 

Belenyúlhat továbbá egyes élelmiszert fogyasztó közintézmények (például óvodák, iskolák, kórházak, rendvédelmi szervek beszerzéseibe, amiből nagy baj nem lehet.

 

A dinnyeügy óta, amikor kezdetekben engedték a hazai versenyjog átbuherálásával a piaci szereplők áralkuját, majd az uniós nyomásra vissza kellett csinálni a versenytörvényt és meg kellett újólag tiltani bármiféle ár-, vagy egyéb piaci alku összehangolását, a ráolvasásra nincs lehetősége a kormánynak. Persze, ettől még próbálkozhat vele, de amíg a hazai tejfeldolgozó üzemek nem versenyképesek, az uniós intézmények pedig gyorsan lecsapnak a magyar kicsapongásokra, nem sokra megy vele.

(blokkk.com, 2016. március 17.)

 

A Naszálytej lefetyelt a Minnából

Felvásárolta a miskolci tejüzemét, a GVH engedélyezte.

__________________________________________________________________blokkk.com

A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy a Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt. (Naszálytej) megvásárolja a felszámolás alatt álló Minna Tejipari Zrt. Miskolci Tejüzemét alkotó vállalkozásrészeket, az ingatlant a rajta lévő felépítményekkel, valamint az üzem tevékenységéhez, működéséhez szükséges eszközöket. Megvette a Naszálytej a „Minna KAUKÁZUSI KEFÍR”, a „MINNA COOL MIX” és a „Minna minden napra” színes ábrás védjegyeket is.

 

A GVH az összefonódás hatásainak értékelésekor megállapította, hogy ugyan mind a Naszálytej, mind a Miskolci Tejüzem foglalkozik nyerstej feldolgozásával, valamint tejipari termékek előállításával és értékesítésével, azonban a két vállalkozás együttes magyarországi piaci részesedése mindkét árupiacon lényegesen 20% alatt marad. A GVH szerit a Szatmári-csoport és a Jászapáti-csoport nyerstej-értékesítésből, valamint a Miskolci Tejüzem és a Naszálytej nyerstej-beszerzésből származó együttes magyarországi részesedése nem éri el a 30%-os mértéket, így a felvásárlás nem ütközik versenyjogi akadályokba.

Káros versenyjogi hatással csak akkor kellene számolni, ha az egyes tejipari termékcsoportok elkülönült árupiacokat alkotnának. Ekkor a sajt értékesítésével ugyan bővülne a Naszálytej tevékenységi köre, de ezzel együtt sem érné el azt a 30%-os mértéket, amely felett sérülnének a versenykövetelmények.
(GVH, 2015. december 7.)
 

Tejpiaci árfelfordulás

De nem fel, hanem lefelé mennek a tejárak.

__________________________________________________________________blokkk.com

Egyre mélyebbre csúszik a nyers tej felvásárlási ára, így jelenleg a termelők bajban vannak, mert költségeiket nem fedezik a bevételeik, nincs profit a tehenészetekben, így összegzi a Világgazdaság. A háttérben három ok húzódik meg, így nagy a világpiaci kínálat, az európai piacon a tejkvóta megszűnt áprilistól, ráadásul az orosz piac zárva van a külföldi beszállítók elől. A magyar gazdáknak az is baj, hogy a támogatási rendszer átalakítása éppen a szakosított tehenészeti telepeket fenntartó agrárvállalkozókat sújtja leginkább.
 

Jelentős volt az árcsökkenés a nyers tej piacon az elmúlt egy évben, az utóbbi hónapokban pedig még gyorsabban estek a felvásárlási árak. Egy éve még 100 forint felett volt a nyers tej felvásárlási ára, jelenleg a szerződött árak is csupán 75-77 forint körül vannak, amelyeket a minőségi vagy mennyiségi felár sem húz a 80 forint fölé. A teljesen szabadpiaci, az azonnali értékesítést jelentő úgynevezett spot árak még ennél is alacsonyabbak, ez jelenleg 72-73 forint körül mozog. Ezeken az árszinteken a magyar tejtermelés nem kifizetődő, az átlagos magyar termelő ugyanis 95-98 forint körüli önköltség mellett tudja megtermelni a tejet. A támogatások csak annyit segítenek, hogy a termelők többsége nem lesz veszteséges.

Az áresés fő oka a bő világpiaci kínálat. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) szerint mind tejből, mind pedig sajtból és vajból rekordszintet ér el 2015-ben a világ termelése. Az európai piacon az elmúlt években mintegy 6 százalékkal nőtt a tejkibocsátás az uniós országokban. Az orosz embargó nyomán az uniós feldolgozók az eredetileg Oroszországba szánt felesleget más országokban igyekeztek értékesíteni, ami szintén lefelé nyomta az árakat.

A megváltozó támogatási rendszer ugyan több forrást ígér az állattartóknak, ám ez is legfeljebb csak enyhítheti a tejpiaci feszültségeket.

 

A szakértői előrejelzések szerint a legkedvezőbb helyzetben, ha az európai piac rendeződne, az orosz embargó megszűnne meg, vagy új exportlehetőség nyílna, némileg növekedhetnének a tej felvásárlási árak, de legfeljebb 85 forint körül mozoghatnak, ennél magasabb szinten nem valószínű.

 

A tejágazat 2016-ban 43 milliárd forint támogatásban részesül, ez 20 milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt, az FVM információi szerint. 2016-ban a tejágazat átmeneti nemzeti támogatása 12,6 milliárd forint, az uniós társfinanszírozású, termeléshez kötött támogatás pedig a tej esetében 21 milliárd forint, míg fehérjetakarmány esetében 1 milliárd forint, a tej állatjóléti támogatása 8 milliárd forint lesz. Állami forrásból 2,6 milliárd forint jut az iskolatej programra, ez az összeg 2010-ben még csak 400 millió forint volt.

(Világgazdaság, 2015. június 19.)

 

Lőttek a magyar tejnek?

2015. április 1-től nincs uniós tejkvóta. Jön viszont a világ legnagyobb tejfeldolgozója, a francia Lactalis.

__________________________________________________________________blokkk.com

Megvásárolta a tiszafüredi Kuntej Zrt.-t a belgiumi székhelyű BSA International SA, amely mögött a világ legnagyobb tejtermékgyártó vállalata, a francia Lactalis Csoport áll. A Lactalis eddig csak kereskedelmi céget működtetett Magyarországon. A tulajdonosváltás már 2015. március elején megtörtént, de a tranzakcióról nem nyilatkoznak a felek. A mintegy 5,5 milliárd forint éves árbevételű, eddig magyar családi kézben lévő Kuntejet a tulajdonosok értékesítették.

A francia Lactalis 2011-ben vált a világ legnagyobb tejpiaci szereplőjévé, miután meghatározó tulajdonrészt szerzett az olasz Parmalatban. A Lactalis végső soron családi vállalkozásként, a francia Besnier család irányításával működik. A csoport évente 15 milliárd liter tejet dolgoz fel, csaknem 70 országban 61 ezer munkavállalót foglalkoztat, éves forgalma pedig eléri a 16 milliárd eurót.

A francia csoport a Kuntej Zrt. megszerzésével most olyan hazai tejfeldolgozóhoz jutott, amely a tejfelvásárlásban regionális szereppel bír, a tejtermék-értékesítésben pedig az első tíz, országos jelentőségű cég között van. A Kuntej többek között a Kunsági tejtermékmárkát gyártja, dea Tesco-Global Áruházak Zrt.-nek is készít saját márkás tejtermékeket. Méretével ugyanakkor elmarad a termelői tulajdonban lévő székesfehérvári Alföldi Tej Kft.-től és a szegedi Sole-Mizo Zrt.-től, amelyek 35-40 milliárd forint körüli éves árbevétellel a hazai tejfelvásárlásban vezető szerepet töltenek be.

A magyar tulajdonosok kiszállásában szerepet játszhatott, hogy április elsejétől az unióban megszűntek a tejkvóták, így erősödhet a verseny, amely a kisebb cégek számára hátrányos lehet. A magyar tejfeldolgozók az 1,7-1,8 milliárd literes éves termeléssel nem használták a ki a 2 milliárd literes éves országkvótát, de több nyugat-európai cég, amely viszont eddig is kimerítette lehetőségeit, a kvóták eltörlésével termelését és exportját is bővítheti. Az előreláthatóan növekvő nemzetközi tejpiac termékei nagyobb arányban is megjelenhetnek a magyar, növelve ezzel a kínálatot, ami viszont lefelé nyomhatja az árakat.

(Agrárszektor.hu, 2015. április 3.)

 

Milyen tejet igyunk?

Van viszont már tejadónk. Kicsi, de a miénk. És mit használ a diszkriminatív árképzés tilalma?

__________________________________________________________________blokkk.com

Mi is az a tejkvóta? 2015. április 1-től megszűnt az uniós tejkvóta, mely három évtizedet élt meg. Így a gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek büntetlenül az Európai Unióban, amennyit csak akarnak.

 

Élet tejkvóta nélkül
Az előzményeket bemutató, a Magyar Nemzet alapos elemzése szerint a II. világháború után hiány volt a tejből Európában, viszont a 1970-es években túltermelés kezdődött. A többletet előbb az Európai Unió elődje, az Európai Közösségek vásárolta fel a piacinál magasabb áron, majd 1984-ben bevezette a termelés mennyiségét szabályozó tejkvóta rendszert: megszabta a tagországoknak külön-külön, hogy mennyi tejet termelhetnek.

A tejpiacot döntő részben a nemzetközi viszonyok uralják. A legnagyobb felvevő piac Kína és a feltörekvő országok tömbje. Az eddigi tejkvóta rendszer miatt ugyanakkor az Egyesült Államok és Új-Zéland termelői előnyhöz jutottak az uniós termelőkkel szemben és mára a világ első számú exportőreivé váltak. A tej- és tejtermékek pillanatnyi árát több tényező is befolyásolja: az év elején Európában visszafogták a termelést a kvótatúllépés miatti bírságok elkerülése érdekében egyes tagországokban, az euró gyengülése pedig erősíti az európai tejtermékek külföldi keresletét, ráadásul Új-Zélandon szárazság nehezíti a termelők életét. Az európai tejtermelőket sújtó orosz embargó miatt előbb ugyan estek az árak, de ennek a hatása jelenleg nem érezhető.

 

Az Unió 28 tagállamában 2014-ben 151 milliárd liter tejet termeltek. Az országok listáját Németország vezeti több mint 30 milliárd literrel, majd Franciaország következik 23 milliárd literrel, Nagy-Britannia (14 milliárd liter), Hollandia, Olaszország és Lengyelország. A magyar tejkvóta 2 millió tonna, de ebből csak 1,7 milliót tudott kihasználni a legutóbbi időszakban.

Az Európai Bizottság egyébként arra számít, hogy 2015-ben 1,2 százalékkal, jövőre pedig 0,6 százalékkal növekedik a tejtermelés.

 

A magyar termelők álma

A magyar Tej Terméktanács (Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) már zászlót bontott, vészharang kongatás helyett. A Magyar Nemzet tudósítása szerint visszaszerezné elvesztett befolyását a hazai piac felett a magyar tejipar, az olcsó importtermékek helyét a kiváló minőségű magyar áruk vehetnék át. A versenyképes alapanyagár adott, a feldolgozás azonban korszerűsítésre szorul, amihez a következő években negyven-ötvenmilliárd forint támogatást tartanak szükségesnek. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint az uniós adminisztratív termelési korlát megszűnése hazánkat közvetlenül nem érinti, mivel Magyarország eddig is a meghatározott kvóta alatt teljesített. A közvetett hatásokkal azonban számolni kell a Tanács szerint, hiszen számos olyan tagállam van az unióban, amelyek már eddig is túllépték a kvótájukat. 2014-ben az unió termelése 4-6 százalékkal emelkedett, a következő években pedig további bővülés várható.

A szakmaközi szervezet szerint bár az uniós kvóta kivezetése hordoz némi kockázatot, de a termelők fejlesztései nyomán a magyar nyers tej versenyképes, ugyanakkor ahhoz, hogy a tejtermék ára is versenyképes legyen a magyar piacon, elengedhetetlen a feldolgozás korszerűsítése. A szervezet szerint fontos a piac tisztítása is. A Tejtermék Tanács szerint a fogyasztókkal meg kell értetni, hogy súlya van annak, ha hazai terméket választanak, hiszen hosszú távon, megfizethető áron csak a hazai tej- és tejtermék- kínálat tudja az ő igényeiket kielégíteni.

 

A magyar termelők rémálma: a piac működik, az árak meg esnek, főleg nálunk

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutolsó összesítése szerint a nyerstej termelői ára az USA-ban 14 százalékkal, az Európai Unióban 2 százalékkal csökkent, míg Új-Zélandon 4 százalékkal emelkedett 2015. januárjában a 2014. decemberihez viszonyítva.

 

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 88,37 forint/kg volt 2015. februárjában, ami 19 százalékos csökkenés az előző év azonos hónapjához képest. A nyerstej felvásárlása 12 százalékkal nőtt ugyanekkor. Az AKI adatai szerint a trappista sajt feldolgozói értékesítési ára 21 százalékkal, a tehéntúróé és a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé egyaránt 9 százalékkal, a tejfölé 7 százalékkal csökkent 2015. februárjában az előző év azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint a pasztőrözött 2,8 százalék zsírtartalmú friss tej fogyasztói ára 2 százalékkal, a trappista tömbsajté 10 százalékkal volt alacsonyabb ugyanebben az összehasonlításban.

 

És mindez akkor történt, amikor még létezett az uniós kvóta, tehát április 1. előtt.

 

A magyar tejszabályok, amelyek nem sokat érnek

A 2009. évi XCV. számú, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény egyebek mellett előírja, hogy tilos az összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése. Ez magyar fordításban azt jelenti, hogy a hazai és az import tejtermékek fogyasztói ára nem különbözhet amiatt, hogy az áruház az akciókban csak a külföldi tejterméket adja olcsóbban. A kereskedő számára pedig pontosan az a legkedvezőbb árpolitika, ha megveszi az olcsó import UHT tejet, vagy trappista sajtot és azt még olcsóbban adja. Tilos egyébként az élelmiszerek beszerzési ár alatti értékesítése is.

 

Az elmúlt évek azért bebizonyították, hogy túl sokat ezek a szabályok nem érnek, legfeljebb a tiltások miatt kisebb mértékűek a leárazások az áruházakban, így viszont több pénz marad a kereskedő zsebében, hiszen az alapvető árarányokat, miszerint a külföldi tej olcsóbb a hazainál, ezek a szabályok nem tudták felülírni. Így csak a vásárló járt rosszul. A termelők persze nem így értékelik ezeket a szabályokat, szerintük ezekre nagyon is szükség van. Kérdés persze, hogy mi van akkor a versenyképességgel, de hát ezt a kérdést majd a tejkvóta megszüntetése elintézi.

 

A mi tejadónk: fél ezrelék

A Tej Szakmaközi szervezet és Terméktanács tagjai fizetnek a tagságért tagdíjat, melynek mértéke 300 ezer forinttól három millió forintig terjed, árbevételtől függően. Fizetni kell a közös, egységes védjegyhasználatért is, már aki használja, ennek már nagyobb a summája. A befolyó pénzből a hazai tejfogyasztást hivatott népszerűsíteni a szervezet, aminek egyébként több üzletlánc is a tagja.

 

Igen ám, de  a 2/2015. számú FM rendelet, amely a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alap kiterjesztéséről szól, előírja, hogy a Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet közösségi marketing alapjába. A piacszervezési hozzájárulás mértéke a befizető tej és tejtermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevételének fél ezreléke. A védjegyhasználati díjat fizetők kivételek, nekik nem kell a fél ezreléket befizetniük. Az 50 millió forint tej-árbevételnél kisebb forgalmú cégek is kivételek. Csak összehasonlításképpen: az élelmiszerfelügyeleti díj egy ezrelék, kivéve a legnagyobb áruházláncokat, ahol sokkal több.

 

De van itt azért más is.  Közös beszerzési szövetséget alkotó tej-kiskereskedő esetében, ha a védjegyhasználati díjat a beszerzési szövetség valamely tagja megfizette, a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások mindegyikét kell úgy tekinteni, hogy megfizette a védjegyhasználati díjat. Ez pedig azt jelenti, hogy a nagy magyar láncoknak kevesebbet kell fizetniük, mint egyébként kellene.

 

A cél pedig a jogszabály alapján a a fogyasztók több, gyakoribb és tudatosabb tej és tejtermék fogyasztásra való ösztönzése, a gyermekek, a fiatalok tej és tejtermék fogyasztásra motiváló nevelésének támogatása, segítségnyújtás az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, a tej és tejtermékek fogyasztásának megszerettetésével, valamint a tejtermékek sokféleségének és egészséges táplálkozásban betöltött szerepének bemutatásával.

 

Na jó, de akkor most mi lesz?

A vásárló feltehetően nem veszít az árérzékenységéből. A tejfeldolgozóknak pedig nem most kellene nekiállni a fejlesztéseknek, hanem az elmúlt évek védernyői alatt (tejkvóta, beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, diszkriminatív árképzés tilalma) már rég meg kellett volna csinálniuk. Egy száguldozó államtitkár sem segített sokat rajtuk a ráolvasással. Az áfa-csalásokat persze irtani kell, online pénztárgéppel, elektronikus fuvarbevallással, ez jó. A hivatal ugyanakkor hiába ellenőrzi vehemensebben az import tej minőségét, ami az Unió egyik országában megfelel a minőségi előírásoknak, az máshol sem hibáztatható olyan könnyen, de majd meglátják a kedves vásárlók a végeredményt. Meg az új árcédulákat az áruházak polcain.

(blokkk.com, 2015. április 1.)

 
 

blokkk.com │                                             élelmiszeráruda │                                              f » blokkk.com │