blokkk.com                                           │ élelmiszeráruda » gazdabolt │                                                  │ hírkirakattmustra │         

 

Mézpiaci kerengő

Kiszűrni nehéz. És csökkennek az árak is, a termelők bánatára. Jönnek az újak is, közben kevernek a kínaiak.

__________________________________________________________________blokkk.com

Elöntötte Európát és Amerikát is a hamis méz, új országok jutottak a mézhatalmak élmezőnyébe, ráadásul folyamatosan csökkennek a mézárak, ami a magyar termelőknek is fájdalmas, hívta fel a figyelmet a Takarékbank Agrár Központja.

Fájó pont, hogy egyelőre még nincs elfogadott módszer az úgynevezett a hamis méz kiszűrésére.

A 2015. évi termés mintegy 1000 tonnával jobb lett, mint a 2014-es igen tragikus méretű magyar méztermelés. Az ágazat exportorientált, viszont a nemzetközi piaci helyzet miatt jelentősen csökkennek a mézárak, ami a fogyasztónak jó, de a mélyére ásva kiderül, hogy a világon egyre több a kétes eredetű méz.

 

A méz iránti kereslet napjainkban világszerte és az Európai Unióban is növekszik. Sajnos azonban olyan méreteket öltött a méz hamisítása, így felértékelődnek a közvetlen termelői kapcsolatok, amellyel leginkább biztonsággal lehet mézhez jutni. A hamis viszont olcsóbb.
 

A világ egyik legnagyobb mézimportőre egyébként az Egyesült Államok, ahol az elmúlt években gyakorlatilag lecserélődött a beszállító országok névsora. Míg korábban Argentína, Brazília, Uruguay és Chile volt az, ahonnan az amerikaiak a mézet vették, most Thaiföld, Tajvan, India és Ukrajna jelent meg óriási mézmennyiségekkel a piacon.

 

A kínaiak állítólag egy új technológiát dolgoztak ki, amivel eltüntetik a méz azonosíthatóságát adó összetételeket, a virágport, a szermaradványokat és egyéb, a méz meghatározására alkalmas elemeket. Az úgynevezett gyantatechnológiával készült méz elöntötte a világpiacot. Nagyon jellegtelen mézről van szó, amiről nem lehet megállapítani, honnan származik. Ráadásul ez a technológia világosítja a mézet, tehát egy magasabb árkategóriának megfelelő világos méz keletkezik, ami teljesen összezavarta világpiacot. Ezért hiába termett magyar akácmézből több tavaly, mint egy évvel korábban, mégis nagy bajban vannak a termelők, mert megállt a piacuk.

Kifejlesztés alatt áll egy vizsgálati módszer, a mágneses magrezonancia, amely alkalmas lehet a gyantaszűrt mézek kiszűrésére, ezt a mérést kell általánossá és elfogadottá tenni, hogy kiderüljön, manipulált mézről van szó vagy sem. Az európai méztermelők érdeke, hogy ez a mérés általánossá váljon és feltétele legyen a forgalomba hozatalnak. Na de addig, kérdezhetjük.

(Inforádió, 2016. február 18.)

 

Mézpiaci keringő

Sok az import a hazai termelők szerint, mások drágállják a magyar mézet.

__________________________________________________________________blokkk.com

Sok az importméz a boltok polcain, az Európai Unióból és unión kívülről egyaránt hoznak be a szállítók. Az egyik hazai cég 2014-ben kevés méz termett itthon, ráadásul a hazai méz drága. A méhészeti egyesület szerint viszont nincs hiány, az importtermék vásárlása ugyanakkor szerintük kockázatos a vásárlóknak.

 

Hiába számít hazánk méznagyhatalomnak Európában, mégis jelentős mennyiségű importtermék jutott az országba az elmúlt időszakban. Egyes becslések szerint napjainkban már az itthon eladott méz fele a külpiacokról származik, többségében mézkeverék. Ennek oka egyes méhészek szerint, hogy 2014-ben annyira kevés méz termett Magyarországon, hogy az a hazai piacnak nem elég. A magyar méz november-december tájékán eltűnt Magyarországról, a nyugati országok nagy cégei jó áron felvásárolták a termelőktől.

A világ minden tájáról szállítanak Magyarországra mézt, így kínai, brazil, argentin és mexikói terméket is vásárolhat a hazai fogyasztó. Ezek a mézek komoly vizsgálaton esnek át, mielőtt átlépik az unió határait, így a minőségükkel elvileg nem lehet probléma. Szakemberek szerint a magyar méz drága, a kereskedelmi forgalomban hozzávetőlegesen 4500 forintba kerül kilónként, a hazai fogyasztóknak ez sok.


Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint 2014-ben 17 ezer tonna méz termett Magyarországon, ami az egy főre jutó nyolcvandekányi fogyasztás mellett bőven fedezi a hazai igényeket, így nincs hiány a magyar mézből, remek minőségben és elérhető áron megvásárolható. Az egyesület szerint az importmézzel jelentős kockázatot vállalnak a vásárlók, az uniós rendeletek adta szabadság miatt ugyanis még azt sem lehet tudni pontosan, hogy melyik országból, országokból származik a termék. A legtöbb importterméken ugyanis az EU-s és EU-n kívüli országok mézkeveréke felirat olvasható.

Az importtermékek közül a legtöbb aggály korábban a kínai mézet övezte. A szakértők szerint a minősége nem hasonlítható a hazaiéhoz, emellett az élelmiszer-biztonsági kockázatok is jelentősek egy Távol-Keletről érkező áru esetében. Néhány évvel korábban egy északkelet-kínai helyi lap írta meg, hogy a térségben kapható méz hatvan-hetven százaléka hamisnak számít. A lap szerint a méz hamisítása Kínában „nyílt titok” az iparágon belül, a méztermelők cukorszirupot kevernek a mézbe, ami így jelentősen olcsóbb lesz, mint a tiszta méz.

Vizsgálat is folyik már a mézpiacon. A Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala egy bejelentés nyomán azt vizsgálja, hogy az egyik méz palackján gyártási országként Magyarországot nevezik meg, miközben származási helyként ugyanakkor az EU-s és nem EU országokat jelölték meg. A bejelentő szerint a magyar gyártási hely feltüntetésével a forgalmazó megtévesztheti a fogyasztót. A Baranya megyei hatóság tájékoztatása szerint a nyomon követési vizsgálat során egyelőre a termék származási helyét vizsgálják, ha az így kapott eredmények indokolttá teszik, akkor a méz összetételét is elemezni fogják.

(Magyar Nemzet, 2015. március 24.)

 

Mézesbödönben a szorgos méhek gyümölcse

Magyarországon 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente.

__________________________________________________________________blokkk.com

A magyar méztermelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint, kilogrammonkénti 3 eurós átlagár mellett. A növények megporzásával, a számszerűsíthető bevételen túl a méhek a nemzetgazdaságnak további hasznot is hoznak.


Az árbevétel mintegy 73 százaléka származik a kivitelből. Az elmúlt évben 17-18 ezer tonna magyar származású mézet értékesítettek külföldön. A legfontosabb külföldi piacok az Európai Unión belül Olaszország, Németország, Franciaország, és az Egyesült Királyság.

 

Ma Magyarországon mintegy 1,1 millió méhcsalád él, és velük 20 ezer méhész foglalkozik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek 12 ezer méhész a tagja. A hazai méhcsaládok 80 százalékát az OMME-tagsággal rendelkező méhészek tartják.

Az ágazat 2007–2010. között 3,1 milliárd, 2010–2013. között pedig 3,5 milliárd forint támogatást kapott. A 2013–2017-es időszakban a támogatás összege 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró. Mindebből az uniós és a nemzeti rész aránya 50-50 százalék.

A megtermelt hazai mézmennyiség 40-60 százaléka akácméz, ez a legkeresettebb. Az akácvirágzás a csúcstermelés időszaka. Európa akácerdeinek 50 százaléka Magyarországon található. Emellett jelentős még a hársméz, a selyemfűméz, a gesztenyeméz, a napraforgóméz előállítása is.

 

Napjainkban már egyre keresettebb a repce-, a mustár-, az olajretek-, a koriander-, a facélia- és a gyógynövényméz is.

(Magyar Nemzet, 2013. április 30.)

 
 

blokkk.com │                                           élelmiszeráruda │                                               f » blokkk.com │