kirakatles₪plázarítus

Legszívesebben otthon utazgatunk

Nálunk még a belföldi turizmus az erősebb. Legszívesebben az unión belül utaznak az európaiak. 

November 7-e az európai turizmus napja, ebből az alkalomból az Eurostat összegyűjtött néhány érdekes információt az európaiak üdülési szokásairól, írja a Világgazdaság.

2017-ben az európai uniós állampolgárok 1,2 milliárd alkalommal utaztak turisztikai céllal, túlnyomó többségében az Európai Unió határain belül, gyakran saját országukat sem elhagyva. Az utazások mindössze 6 százaléka irányult az európai közösségen kívüli úti célokra az Eurostat szerint, az európaiak tehát – úgy látszik – ragaszkodnak az EU-s célpontokhoz.

Az uniós turisták 2017-ben összesen 3,1 milliárd éjszakát töltöttek el a 28 tagország valamelyik szálláshelyén, ez 5,2 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.

Ennek felét a belföldi turizmus adja, a vendégéjszakák 52 százalékát ugyanis hazai szálláshelyeken töltik az európaiak. Az éjszakák harmadát (35 százalék) uniós utazók töltik más uniós tagállamokban, ez mintegy egymilliárd éjszakát jelent. Különösen a német és a brit turisták élvezik az unión belüli utazást, a más EU-tagországban eltöltött minden harmadik éjszaka hozzájuk köthető. Az EU-n kívülről érkező turisták a vendégéjszakák mindössze 13 százalékát teszik ki.

Horvátország igazi nemzetközi turistacélpont
Fotó: AFP

A belföldi turizmus súlya Lengyelországban, Romániában és Németországban a legnagyobb, ezekben az országokban ötből négy éjszakát a hazai pihenni vágyók töltik el utazgatásuk során.

Igazi nemzetközi turistacélpontnak számít ugyanakkor Ciprus, Málta, Horvátország és Luxemburg, itt a belföldi turisták még a szálláshelyforgalom tizedét sem adják, de Görögországban is csupán a forgalom ötödét adják a hazai üdülők.

A máltai turizmus támaszkodik leginkább az uniós tagországokból érkező külföldi pihenőkre, ugyanis a vendégéjszakák 84 százalékát más EU-országok állampolgárai foglalják.

Az EU-s országok közül Lengyelországban (6 százalék) és Romániában töltik a legkevesebb időt az unión kívülről érkező utazók, a legtöbbet pedig Cipruson (36 százalék).

Itthon pedig

Magyarországon a belföldi turizmus valamivel még mindig valamivel nagyobb az Eurostat adatai szerint, a szálláshelyforgalom kicsivel több mint felét a magyarok adják, az unióból érkező turistákra három vendégéjszakából egy jut, az EU-n kívüli turisták által eltöltött idő mintegy 15 százalékot tesz ki.

Fotó: AFP

Az Eurostat adatai szerint a magyarországi szálláshelyeken 2017-ben 31,6 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami az uniós forgalom valamivel több, mint egy százaléka.

2018 első nyolc hónapjában több mint 22 millió vendégéjszakát regisztrált Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ez 4 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek 3,1 (10,7 millió), a belföldi vendégek 4,8 százalékkal több (11,3 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

Budapest ragyogásban

Budapest népszerűsége töretlen, a turisztikai forgalom mintegy harmadát a magyar főváros adja: 2018 január és augusztus között a Budapesten eltöltött külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a hatmilliót, 2,5 millió külföldi vendég összesen 6 millió vendégéjszakát töltött el a fővárosban a KSH adatai szerint. A fővárosi külföldi és belföldi vendégforgalom megközelítette a hárommilliót az első nyolc hónapban, a vendégéjszakák összesített száma pedig közel jár a hétmillióhoz.

(Világgazdaság, 2018. november 7.)

 

Balaton: hőség miatt megtelt

Vannak, akik az autójukban alszanak.

Az augusztus eleji hétvégén rekordot döntött a balatoni strandok látogatottsága, és a tó körül csaknem lehetetlen szállást találni – írja az Index az MTI nyomán, a szállás-, kemping- és strandüzemeltetők információi alapján. Hoffmann Henrik, a 23 tagszervezetet, illetve közel 3 ezer, turizmusban érdekelt balatoni vállalkozót tömörítő Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke szerint pedig

2018-ban AKÁR KÉT SZÁMJEGYŰ IS LEHET A VENDÉGFORGALOM NÖVEKEDÉSE A BALATONNÁL.

Rendkívül felértékelődtek és keresettek lettek a magán szálláshelyek, így a tótól távolabbi települések is jobban részesülhetnek a turizmusból. Hoffmann szerint nagyon nehéz ezekben a napokban szállást találni a Balatonnál,akadnak, akik kocsikban alszanak, vagy sátrat vernek fel a kocsijuk mellé.

A szálláshelyek bővülésére 2020-tól lehet számítani, így a következő időszak sürgető feladata lesz a régió közlekedési, parkolási gondjainak megoldása.

 

1,2 milliót kért havonta és saját lakrészt, de az alapvető fogások sem mentek neki. Nincsenek könnyű helyzetben a vendéglátósok, vannak balatoni éttermek, amik bezártak, de sokan bizakodnak is.

Hoffmann túlzónak nevezte a nyár eleji, munkaerőhiány miatti aggodalmakat, hiszen szerinte a vendéglátóhelyek egyre magasabb színvonalon, felkészülten teljesítenek.

A forgalomnövekedés nemcsak a hőségnek, hanem annak is köszönhető, hogy „sok az izgalmas, színes program", a strandok, közterek fejlesztései miatt a régió egyre vonzóbb. És nem utolsósorban

A BALATON VÍZMINŐSÉGE ANNAK ELLENÉRE IS HIBÁTLAN, HOGY SZÁZEZREK FÜRDŐZNEK BENNE.

A balatoni strandok óriási hétvégi forgalomról számoltak be. A keszthelyi strandok látogatottsága például rekordot döntött szombaton, az átlagoshoz képest mintegy 30 százalékkal többen váltottak jegyet, a 3.500 ember befogadására alkalmas Városi Strandon szombaton telt ház volt. A Helikon Strandon – amelyet többnyire a helyiek látogatnak – az átlagosnál mintegy 30 százalékkal többen fürödtek ezen a napon.

Siófokon az esőzések miatt a város két fizetős strandjának eddigi forgalma valamivel elmaradt a tavalyitól, de ezt még ellensúlyozhatja, ha augusztusban száraz, meleg marad az idő. A hétvégéken 60 százalékkal több a strandoló, mint hétköznap, főleg hőségriadó idején. A legutóbbi hétvégén csaknem megtelt a 13.500 főt befogadni képes Nagystrand, a Plázs.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke az MTI-nek azt írta, hogy hőség idején megnőnek a legutolsó pillanatokban leadott foglalások az olyan szállodáknál, amelyeknek van medencéjük, vagy a közelükben strand található – a tavaly augusztusi foglalásokkal összehasonlítva 5-10 százalékkal nőtt az ilyen szálláshelyek kihasználtsága.  Az utóbbi egy-másfél hétben megszaporodtak az akár csupán három napon belüli foglalások, amelyek egyébként ritkák a szállodáknál.

A hotelek is mennek

A Balaton déli partjának legnagyobb szállodája, a 271 szobás, 4 és 5 csillagos minősítésű szálláshelyeket adó hotel Azúr értékesítési igazgatója, Sternóczky Balázs arról számolt be az MTI-nek, hogy a kapacitáskihasználtságuk eddig a tavalyi évhez hasonlóan alakult, a bevételük azonban nőtt, mivel átlagosan 8 százalékkal emelték az árakat. A külföldi vendégek aránya valamivel csökkent, jelenleg 35 százalék. Továbbra is a német turisták száma a legmagasabb, és a korábbi éveknél többen jönnek Szlovákiából, Cseh- és Lengyelországból.

Lengyel Ernő, az Anna-bálokat rendező, négycsillagos, százszobás, vendéglőt is üzemeltető balatonfüredi Anna Grand Hotel tulajdonos vezetője arról számolt be, hogy szerény, 3-4 százalékos forgalomnövekedést terveztek erre az évre, amit eddig teljesítettek. Az áraikat átlagosan egy-két százalékkal emelték. Az éttermi áfacsökkentést teljes egészében a bérek emelésére fordították. A szakképzett munkaerőhiány és az emelkedő munkabér komoly probléma – jelezte Lengyel Ernő, hozzátéve: az idén eddig még sikerült megoldaniuk, de nincs a rendszerben több tartalék. Júniusban 80, júliusban 90 százalék körül alakult a kapacitáskihasználtságuk, a hétvégén viszont már telt házzal üzemeltek. Vendégkörüknek tíz éve még a fele, az idén mintegy 35 százaléka külföldi, a legkülönbözőbb országokból.

Székely Ferenc, a nyolc kempinget üzemeltető Balatontourist Kft. általános igazgatóhelyettese az MTI-nek azt emelte ki, hogy egyre több a környékbeli programokhoz, fesztiválokhoz kapcsolódó szállásigény. Az idén eddig több mint 80 ezer vendég mintegy 300 ezer vendégéjszakát töltött el az egységeikben. Az augusztus 5-ig összegzett adatok szerint

A VENDÉGSZÁM 0,4 SZÁZALÉKKAL, A VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA 1,5 SZÁZALÉKKAL NŐTT A TAVALYI ÉV HASONLÓ IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST.

A külföldi vendégek aránya az idén 40 százalék, ami csekély emelkedést mutat. A legtöbben Németországból, Dániából, Hollandiából, Csehországból, Lengyelországból és Ausztriából érkeztek.

 

Többet csavargunk itthon

Nagyot ment a belföldi turizmus 2018 második negyedévében. A legjobban tetszett: egri vár, Miskolctapolcai Barlangfürdő és a Hévízi Tófürdő.

Óriási fejlődést produkált a belföldi turizmus a második negyedévben: több mint 13 százalékkal bővült a szálláshelyek forgalma a magyarok élénk vendégjárása miatt – derült ki a Szállás.hu adataiból. Jelezték: a bővülés nem csak forintban hozott többet, ugyanis április–júniusban összesen 16 százalékkal több foglalást regisztráltak tavalyhoz képest, írja a Magyar Idők.

A szállásközvetítő cég forgalma a hazai szolgáltatók esetén 20, míg a külföldieknél 35 százalékkal emelkedett, ami ugyancsak azt mutatja, hogy a turizmus fejlődése továbbra is gyors ütemű. Ez annak is köszönhető, hogy a lakosság pihenésre fordítható jövedelme hónapról hónapra stabilan emelkedik. A második negyedévben az is hozzájárult a kiemelkedő eredményekhez, hogy ebben az időszakban két négynapos és egy háromnapos hosszú hétvége volt, ami tovább ösztönözte a családokat, hogy útra keljenek. A második negyedév legforgalmasabb napja április 28-a, szombat volt, ami a május elsejei négynapos hosszú hétvégére esett.

Ettől függetlenül az adatokból kiderül: továbbra is az egy éjszakával igénybe vehető kikapcsolódások a legnépszerűbbek, amelyek tavasszal a foglalások 43 százalékát adták. Az üdülések harmada kétéjszakás, minden tizedik pedig hároméjszakás volt a második negyedévben. Még mindig az apartman, a vendégház és a panzió a legkeresettebb szállástípus, a foglalások majdnem kétharmada szólt ilyen helyekre.

A Szállás.hu kiszámolta: a 4-5 csillagos hotel kategóriában 82 ezer forintot fizettek a vendégek egy-egy szobáért április és július között. Ennél jóval olcsóbban megúszta, aki apartmanban, vendégházban vagy panzióban hajtotta álomra a fejét, ők 31 ezer forint alatti összeget róttak le egy éjszakáért a recepciónál. – Az átlagos foglalási érték az összesített adatok szerint 36.400 forint volt a vizsgált időszakban – közölte a portál. Nagyjából minden ötödik foglalást Szép-kártyával rendeztek, szállásonként átlagosan 58 ezer forint értékben.

A három legnépszerűbb úti cél a második negyedévben a főváros, Siófok és Eger volt, de Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Szeged is a keresettek közé tartozott. A látványosságok közül az április–júniusi szezonban a legtöbben az egri várra, a Miskolctapolcai Barlangfürdőre és a Hévízi Tófürdőre voltak kíváncsiak. A legjobb tíz úti célt felsoroló listára Pécs, Gyula, Debrecen és Miskolctapolca is feljutott, megyei bontásban pedig Pest, Somogy és Veszprém volt a legvonzóbb tavasszal.

Nyáron a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi utazásokat népszerűsítő kampánya is ráerősít arra, hogy jelentősen bővüljön a szállásadók forgalma, ezzel együtt immár a külföldi nyaralásokra is több pénzt tudnak elkölteni a magyarok, ami iparági jelzések szerint meglátszik majd a belföldi hotelek nyári hónapokban mért látogatottságán.

(Magyar Idők, 2018. július 11.)

 

Hosszú pünkösdi hétvége: tömeg a Balatonon

Letámadták a pihenni vágyók pünkösdkor a Balatont.

– Töretlen Siófok népszerűsége: 2015 óta évente több mint egymillió vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek, és azóta évenként nő az ide látogatók száma. Mindezek után 2018 kora nyarán is optimisták lehetünk, mert a turizmus erősödése feltehetően városunk vendégforgalmát is élénkíti az idén – vélekedett Siófok polgármestere a „nyári főváros” nagy strandján rendezett pünkösdi szezonnyitón, ahol szimbolikusan átvette a Balaton aranyozott kulcsát, írja a Magyar Idők.

Lengyel Róbert elmondta, biztatóak az idei szálláshely-előfoglalások, ami azt is igazolja, hogy Magyarországon belül Siófok is biztonságos hely.

Nagy Bálint, Keszthely fideszes alpolgármestere lapunk kérdésére elmondta: június elsejétől megújult strandok és színes, minden korosztály érdeklődésére számot tartó programok várják a Keszthelyre látogatókat. Május 19-én megtartották a Mol Nagyon Balaton nyitórendezvényét is, amely csaknem negyven, május és szeptember közötti időszakra tervezett programot népszerűsít.

Az élénk érdeklődést az is mutatja, hogy a pünkösdi hosszú hétvégén nagyon nagy forgalom volt a magyar tenger körül. Nem csupán a Balatonra vezető autóutak teltek meg, a tömegközlekedési eszközökön is sokan utaztak kikapcsolódni. A fővárosból Siófokra tartó vonatokon fürtökben lógtak a hátizsákos fiatalok, akiknek ráadásul egyelőre nem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mivel a szállodákban és a magánszállásokon még előszezoniak az árak.

Egy háromcsillagos tóparti hotelben reggelivel együtt 15 200 forintot számláztak a hét végén egy kétágyas szobáért, a Galerius fürdő melletti apartmanházban például 11 ezer forintot kértek egy ugyancsak kétágyasért. Az egyik legszebb siófoki panzióban 7.600 forintért kínáltak egy kétágyas szobát, de több helyütt ennél olcsóbb szálláshelyek is várták a Siófokon pünkösdölőket.

Kell a reklám is

Elkezdődött a Magyar Turisztikai Ügynökség új tavaszi-nyári belföldi kampánya is, amely mellett a térség államaiban a vidéki úti célokat, a legfontosabb küldőpiacokon pedig Budapestet népszerűsítik. Közölték: a belföldi kampány új programokra és kevésbé ismert úti célokra hívja föl a figyelmet, hogy az utazni készülők újragondolják a nyaralásukat, és minél többen kapjanak kedvet nyári felfedezésekhez. A Balaton, a Sopron–Fertő és a Tokaj–Nyírség–Felső-Tisza vidékét ajánló kampányhoz már több mint háromszáz szálloda és vendéglátóhely csatlakozott, valamennyien különleges nyári ajánlatokkal és kedvezményekkel várják a vendégeket augusztus 20-ig.

(Magyar Idők, 2018., május 22.)

 

2017 turisztikai települése: Tiszafüred

De nyert az Utazó majom is. 2017-ben Tiszafüred lett az Év turisztikai települése, a békéscsabai Luxus Wellness Apartman az Év szállása és a Nyíregyházi Állatpark az Év turisztikai attrakciója.

A Szallas.hu portál öt éve elindított versenyén az elismerések végső sorrendje 161.490 szavazat, 679.700 vendégértékelés és a szakmai zsűri véleménye alapján állt össze, közölték a szervezők az MTI-vel.

A 2017-es Év szállása verseny bizonyítja, hogy az egyediség és mintaszerű működés nem mindig a mérethez és nagy szobaszámhoz köthető. A 2017-es Év szállása verseny abszolút fődíját elnyerő békéscsabai Luxus Wellness Apartman egyedi megvalósítása példaértékű lehet bármely kategóriában, amit a kimagasló értékelések is alátámasztanak - emelte ki Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője közleményükben. 

Az Év turisztikai települése díjat 2017-ben a Tisza-tó "fővárosa", Tiszafüred kapta. Tiszafüred mintapéldája, hogy képes összefogni az egész város az ideérkező vendégek kényelme érdekében. Ennek eredménye a kimagasló forgalomban és kiváló vendégértékelésekben is tetten érhető, Tiszafüred egy egész régiót tett újra vonzóvá - emelte ki Szigetvári József. 

2017-ben az Év turisztikai attrakciója a szavazatok közel felét elnyerő Nyíregyházi Állatpark lett. A 30 hektáros területen sokszínű állatvilág több mint 500 faja, és több mint 5.000 egyede él, melyek között olyan különlegességekkel találkozhatnak a látogatók, mint a fehér tigris, az afrikai elefánt vagy a jegesmedve.

Az Év konferencia hotele elismerést a herceghalmi négycsillagos Abacus Business & Wellness Hotel kapta.

Az Év szállása verseny 2016-ban bővült az ifj. Papp Imre-emlékdíjjal, amelyet újszerű utazási terméket bevezető személynek ítélnek oda. Az elismerést 2017-ben Tóth Ákos, az Utazómajom elindítója kapta a turizmus területén bevezetett merész, újító megoldásáért.

(MTI, 2017. november 30.)

 

A bulinegyednek annyi lehet, de most mégsem

Február 18-ra tűzte ki a VII. kerületi Helyi Választási Bizottság Belső-Erzsébetváros, vagyis a bulinegyed vendéglátó egységeinek nyitva tartásáról szóló népszavazást. Frissítés: érvénytelen lett.

A kérdés az Erzsébet körút, a Király utca, a Károly körút és a Rákóczi út által határolt területre vonatkozik, ahol, ha nyernek az igenek, akkor a helyeknek éjfél és reggel hat között zárva kell tartaniuk. Ez a döntés nemcsak a kiskereskedelmi egységek életét, de hosszabb távon az egész belvárosi ingatlanpiacot átalakítaná, írja a Portfolio.

"Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút- Király utca- Erzsébet körút- Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 0.00 és reggel 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?" - hangzik a helyi népszavazásra kiírt kérdés. Amennyiben az igen válaszok kerülnek többségbe, az a teljes Kazinczy utcát és a szomszédos utcák romkocsmáit is érinteni fogja.

Lenne felfordulás az ingatlanpiacon

Az esetleges korlátozás leghamarabb a kiskereskedelmi egységeknél éreztetheti hatását, az ott működő egységek ugyanis bevételük jelentős részét éppen az érintett időszakban termelik meg. Bár romkocsmák más kerületekben is vannak, közel sem akkora számban, mint a VII. kerület belső részein. Amennyiben éjfélkor az összes egységnek be kellene zárnia, az a buliturizmust is visszavetné, annak pozitív és negatív hatásaival együtt.

A turisták számának csökkenése tovább gyűrűzne az Airbnb piacára is, ami a lakáskiadással elérhető hozamokat is negatívan befolyásolná, aminek következtében befektetési szempontból már korántsem lenne akkora előnye a rövid távú turisztikai célú lakáskiadásnak a hosszabb távúval szemben.

Lakásvétel most? Jobb kivárni

Abban az esetben, ha valaki most tervez Airbnb célra lakást vásárolni, mindenképpen érdemes megvárnia a februári népszavazás eredményét, az ugyanis nagyban befolyásolhatja a terület jövőbeli lakáspiaci hozamait. A VII. kerület azon részén egyébként is az elmúlt négy év egyik legnagyobb lakásár-emelkedése ment végbe, így mostanra néhány kilométerrel kijjebb ugyanabból a pénzből kétszer akkora vagy két hasonló méretű lakást is tudunk vásárolni, ami hosszú távú lakáskiadásban gondolkodva már versenyképes opció lehet. 

A Portfolio azt mondja

Az eredetileg alternatív hasznosításként létrejött romkocsmákra mostanra szinte hungarikumként tekintenek a külföldi turisták, a város fejlődésével és a belváros felértékelődésével azonban elkerülhetetlen, hogy folytatódjon a terület funkcióváltása. Noha a belvárosban évek óta folyamatos a vita a helyi lakosok és a turisták érdekeiről, a mostani döntés rengeteg vállalkozó, befektető és a turizmusban érdekelt szereplő számára negatív hatásokkal járna, a kérdés, hogy a másik oldalon lenne-e, ami kompenzálja mindezt. A népszavazás érvényességére természetesen nincs garancia, mint ahogy az igenek többségére sem.

(Portfolio, 2018. január 2.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.