mérlegen

Tízezrével zárnak be és nyitnak a boltok, vendéglők

A KSH adatai szerint 2010-2016 között 18 ezerrel csökkent a boltok és a vendéglátóhelyek száma. De ez csak a végeredmény, mivel emögött az húzódik meg, hogy évente tízezrével zárnak be és nyitnak a boltok, vendéglők. Persze, több bolt zár be, mint amennyi kinyit. Nagy a nyüzsgés. 

A Központi Statisztikai Hivatal adat szerint 2016-ban négyezer-hétszázzal csökkent a kiskereskedelemben a boltok száma. Vendéglátóhelyből is kevesebb lett, hétszázzal apadt a körük. De önmagában nem ezek a számok jelentik azt, hogy mennyien húzták le végleg a redőnyt, azok sokkal többen voltak. A mérleghez persze az is hozzátartozik, hogy nyitnak is boltok, vendéglők, mindezek eredője a KSH adatsora.

A következő kép rajzolódik ki első körben a kereskedelem és a vendéglátás hálózatáról az elmúlt évek adatai alapján hosszabb távon:

  2010 2016 változás
bolt 151.911 136.420 - 15.491
vendéglátóhely 55.065 51.954 - 3.111
nagykereskedelem 14.937 15.082 + 145
üzlet összesen 221.913 203.456 - 18.457
KSH, érték: darab, bolt: kiskereskedelmi értékesítőhely

Hosszabb távon vizslatva egyértelmű a kép, hiszen az elmúlt hat esztendőben 18 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, de vendéglőből is kevesebb kereshető fel. A boltoknál gyorsabb, a vendéglátóhelyeken lassúbb az értékesítőhelyek lemorzsolódása, de végül is évről-évre kevesebb értékesítőhely kereshető fel.

Kisboltok bezárnak, nagyok nyitogatnak: nem kevesen

Létezik azonban más nyilvántartás is, igaz, összegzés nélkül. A kereskedelmi hatóságnak, aki a jegyző, a kereskedelmi törvény alapján a bejelentett és a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartást kell vezetnie, minden településen, ahol van bolt, vendéglátóhely, vagy nagykereskedelmi raktár. A Központi Statisztikai Hivatal egyébként ezeket az adatokat dolgozza fel, így a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma nem becslésre, hanem valós, tételes adatsorra épül.

Az önkormányzatok 2009 óta vezetik egy új rendben a nyilvántartásaikat (erről az esztendőről az átállás miatt nincs is a KSH-nál üzletszám adat), így 2010 óta térképezhető fel pontosabban az üzletszám változás (a kíváncsiskodók kedvéért, a korábbi, úgynevezett üzletköröket termékkörök váltották fel a boltok, vendéglátóhelyek, nagykereskedelmi raktárak engedélyezésében és nyilvántartásában).

Az egyes önkormányzatok kötelesek nyilvántartani az üzletek (boltok, vendéglátóhelyek, nagykereskedelmi raktárak) nyitásának bejelentését (az árusított termékektől függően az esetek többségében az üzletnyitáshoz elégséges egy bejelentés, de létezik még a működési engedély is egy szűkebb termékkörben), de természetesen a változásokat, és a tevékenység megszüntetését is.

Létezik ráadásul egy központi üzletnyilvántartás is, melyet a Zala Megyei Kormányhivatal vezet. Ezen szerepelnie kell minden olyan üzletnek, mely a már említett 2009. évi váltáskor működött, továbbá ezt követően nyitott, vagy éppen bezárt. Az adatokat az önkormányzatok szolgáltatják a kormányhivatalnak is. Nos, a kormányhivatal honlapján a jelenleg működő 203 ezer üzlet adatain kívül még további 200 ezer szerepel, összesen valamivel több, mint 400 ezer soron (egy üzlet adatai, nyitás, változás, tevékenység megszüntetése egy sorban szerepelnek).

A négyszázezres üzletszám nyilvántartás úgy lehetséges, hogy a már jelzett 2010-2016. közötti időszakban nagyon sok bolt, vendéglő, nagykereskedelmi raktár működése mellett újak nyitását és számos bezárást is rögzítettek. Az önkormányzati, kormányhivatali nyilvántartás ugyanakkor nem csak a hagyományos üzlethelyiségekre terjed ki, hanem be kell jelenteni az üzleten kívüli értékesítést is, például a csomagküldő (webes) árusítást, a mozgóboltot, közterületi, piaci értékesítést is. Feltehetően - egyebek mellett - jogszabályértelmezési kérdések miatt is lehetnek a nyilvántartásban pontosítást igénylő adatok, de a nagyságrendje azért jelzésértékű: nagyobb számban nyitottak és zártak be üzleteket az elmúlt években.

Évente tízezerszámra csuknak be és nyitnak a boltok

A számbavétel kiindulópontja a 2010-es esztendő, amikor új lapokkal indult az üzletek nyilvántartása az előző év átállását követően. Ekkor a KSH üzletszám adata és az önkormányzatoknál nyilvántartott boltok, vendéglátóhelyek és nagykereskedelmi raktárak számában lényeges nagyságrendi eltérés elvileg nem lehetett.

A 2010. évi 222 ezres KSH üzletszám 2016-ra 18 ezerrel 203-204 ezerre csökkent. De hát ez nem azt jelenti, hogy 18 ezer üzlet bezárt, és nem történt semmi más. A négyszázezres önkormányzati, kormányhivatali nyilvántartás nagyszámú üzletbezárást és üzletnyitást takar ebben az időszakban.

Figyelemmel arra, hogy a kormányhivatali lista tartalmaz üzlethelyiségen kívüli árusítást is, továbbá lehetnek benne átfedések (például egy-egy bolt adatában), így annyi becsülhető meg, hogy összesen 320-330 ezer bolt, vendéglátóhely, nagykereskedelmi raktár működött, nyitott ki, vagy zárt be a 2010-2016-os évek időszakban. A 2016. évi 203 ezres KSH üzletszám és az előbbi adat összevetése arra enged következtetni, hogy egy-egy esztendőben elérhette akár a 15-20 ezret is az üzletbezárások száma. A nyitások száma ennél valamivel kisebb lehetett, hiszen összességében esett az értékesítőhelyek száma.

És sok-sok jel arra utal, hogy a nagy vesztesek a kisboltok voltak, akik közül ugyan sokan próbálkoztak, de a nagyobb nyüzsgés, üzletbezárás is az ő körükhöz kötődik. A nagyáruházak közül is néhány bezárt (például barkácsáruházak), de nyitogatták is áruházaikat, persze, nem csak az élelmiszeresek körében.

(blokkk.com, 2017. október 16.)

 

2016-ban is ezrével dőltek be a kisboltok

2016-ban 4.713, öt év alatt 17 ezer, tíz év alatt 30 ezer kisbolt ment tönkre. Végleg, ennyivel csökkent ugyanis a kiskereskedelmi boltok száma. Nem bírják a versenyt, a béremeléseket és az online kasszát sem. A kormány csak az élelmiszeres multikat ostorozza, de közben az iparcikkes boltok nagyobb számban dőltek be az élelmiszereseknél. ₪₪₪

2016-ban folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a bolti kiskereskedelmi hálózatban, ahol folyamatosan mennek tönkre a kisboltok és szinte minden esztendőben csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. 2013-tól ugyan évről-évre nő a forgalom, de a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Kivétel nélkül minden esztendőben 2013-2016 között, pedig a kiskereskedelmi értékesítés együtt számolva közel 20%-kal emelkedett ezekben az években.

Hosszabb távon vizsgálódva is kétségtelen tény a kisboltok térvesztése, ráadásul a boltszám csökkenésének nagyságrendje kísértetiesen hasonló volt az elmúlt néhány esztendőben. A vasárnapi boltzár időszaka még békésebbnek is tűnhet, hiszen akkor kisebb arányú volt a boltbezárás.

A kisboltok tönkremenetelének hátterében több ok is fellelhető. A döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyláncok nagy fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, felújításra, vagy éppen az eladó bérére, így például nem véletlen a sok "rögtön jövök" táblácska az időnként lehúzott redőnyökön. Végül a vásárló maga dönti el, hogy hol vásároljon a család, hát eddig úgy döntött, hogy sok kisbolttól elfordult.

A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell, ami most már különösen drága egy kisboltosnak a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. Ezeknek a boltoknak a korábbi dohányáru értékesítés tiltás sem tett jót, hiszen nem mindenki tudott közülük trafikot is nyitni (vagy elkülöníteni ehhez helyet, a legkisebb településeken).

A plázastop nyilván fékezte valamelyest az élelmiszeres diszkontláncok terjeszkedését (hiszen miattuk vetette be a kormány ezt a fegyvert, bármit is állít a szabályozás összehangolásáért felelős miniszteri biztos), de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat.

Végül a következő kép rajzolódik ki a bolti kiskereskedelmi hálózatról az elmúlt évek adatai alapján:

  2005 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
boltszám 166.738 151.911 153.065 153.735 148.959 144.190 141.133 136.420
változás . . + 1.154 + 670 - 4.776 - 4.769 - 3.057 - 4.713

KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt, változás: előző évhez képest

 

Hosszabb távon vizslatva teljesen egyértelmű a kép, hiszen az elmúlt évtizedben harmincezerrel csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, ráadásul az elmúlt négy esztendőben együtt számolva több bolt dőlt be végleg, mint 2005-2010 között:

 
2005-2010
2011-2016
2005-2016
boltszám változása
- 14.827
- 16.645
- 30.318

KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt

Az iparcikkes boltok száma sokkal jobban csökkent, mint az élelmiszereseké

Hát igen, a kormány multiszigorító intézkedései döntő részben az élelmiszeres nagyláncokat célozták meg eddig. De hát iparcikkes üzlet kétszer annyi van, ráadásul nagyobb számban és arányban mentek tönkre az élelmiszeres boltoknál az elmúlt években. Itt is sok multi lánc terjeszkedett, a tönkrement néhány iparcikkes nagyáruház helyére pedig mások jöttek. Nagyok.

Az egyes szakmacsoportokat nézve a ruházati boltok száma az elmúlt öt évben 20 ezerről 16 ezerre, ötödével csökkent. 2016-ban előző évhez képest valamennyi iparcikkes üzlettípus (például bútor, elektromos cikk,  újság, sportszer, játék) boltszáma csökkent, három kivétellel: ezek a humán gyógyászati és az állatgyógyászati cikkek boltjai, de hát ezekből alig van több együtt számolva ezer darabnál, mellettük pedig a gépjárműszaküzletek (itt 2016-ban 3.009 bolt volt, 52-vel több mint egy évvel korábban).

Az élelmiszeres és az iparcikk boltok együtt csúsznak lefelé, csak éppen az utóbbiak sokkal gyorsabban:

  2012 2013 2014 2015 2016. 2016/2015. 2016/2012
élelmiszer 45.205 43.647 42.640 42.271 40.970 - 1.301 - 4.235
iparcikk 108.530 105.312 101.550 98.862 95.450 - 3.412 - 13.080
összesen 153.735 148.959 144.190 141.133 136.420 - 4.713 - 17.315

KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt

 

(blokkk.com, 2017. május 15.)

 

Az első félévben bedőlt kétezer-hétszáz kisbolt, pedig a nagy minimálbéremelés csak jön

Ezek a boltok még egy 10%-os béremelést sem bírtak ki 2016-ban. 2012 és 2016 között ugyanakkora mértékben csökkent a boltok száma, mint korábban  a gazdasági válság - a 2007-2010-es esztendők - időszakában.

2016 első félévének végére a boltok, áruházak - a kiskereskedelmi értékesítőhelyek - száma   141.133-ról 138.794-re csökkent, a különbség egészen pontosan 2.339, a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint (jármű értékesítőhelyekkel együtt számolva). Ezen belül azonban a kisboltok száma több mint kétezer-hétszázzal csökkent, miközben a nagyobb láncok hálózata kisebb mértékben, de hízott.

Az üzletek száma Magyarországon már hosszú ideje folyamatosan csökken, az okok persze különbözőek. Egy hasonlóság mindig akad, ez pedig az, hogy a nagy áruházláncok tere folyamatosan nő, a kicsiké pedig ezzel ellentétben állandóan csökken. Sajátos okok is rátesznek egy-egy lapáttal, hiszen az elmúlt két esztendőben, 2014-ben és 2015-ben hiába nőtt 5-6%-kal évről-évre a kiskereskedelmi forgalom, azért az éppen ebben az időszakban kiépített és babérjait arató online pénztárgép rendszer elvette a kedvét néhány ügyeskedő, a nyugtaadást fölös úri huncutságnak tartó boltosnak.

2016-ban a kiskereskedelem 5%-os forgalombővülésének motorja a keresetek 6-7%-os emelkedése volt, amit nem egészen a GDP 2%-os növekedése hajtott fel, hanem a munkaerőhiány. A boltok, áruházak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét 10% feletti mértékben kényszerültek emelni, ami az átlag, az pedig köztudott, hogy a szóródás nagyon nagy. Könnyen feltételezhető, hogy a boltbezárás döntő oka a munkaerőhiány okozta költségemelkedés volt, párosulva azzal, hogy az üres álláshelyekre egyszerűen jelentkező sem akad mindig. Így előfordulhat, hogy nincs, aki a redőnyt felhúzza. Marad úgy.

Az egyes áruterületek boltjait nézve alig akad kivétel, ahol ne esett volna vissza 2016. első felében a boltok száma, ami azt is jelenti, hogy a kisboltok helyzete mindenütt egyformán nehéz, erre néhány példa:

  élelmiszer ruházat bútor műszaki barkács sportszer gyógytermék benzinkút
2015 december 42.271 20.227 3.871 2.824 9.382 2.218 838 2.146
2016 június 41.745 19.518 3.756 2.720 9.236 2.219 860 2.211

KSH

 

Egy évtizede, 2006 óta csökken a boltok száma

Egy évtizede csökken a boltok száma Magyarországon. A csúcs a 2006-os esztendő volt, amikor megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Így egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette.

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő üzletszám emelkedés, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám 2012-ra. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában:

  2005 2010 2012 2016 2005-2016 2005-2010 2012-2016
boltszám 166.738 151.911 153.735 138.794 - 27.944 - 14.827 - 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

 

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak   94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 1.877.

Lyukas gödörben a kisboltok

A boltszám csökkenés részletei a kisboltok térvesztését mutatják. Egyértelmű, hogy a legkisebbek veszítik a legtöbbet, mivel a plázastop ellenére a nagy üzletláncok folyamatosan terjeszkednek. Ehhez persze hozzátartozik, hogy ha nem lenne építési tilalom, akkor azért még gyorsabban lépkednének áruházépítésben a nagyok és nagyobb lenne a kicsik baja. A 2012-től beléptetett plázastop sok-sok foltozgatás után sem akadályozhatta meg azonban a boltfelvásárlást, a bevásárlóközpontban a helységbérlést, vagy éppen a webáruház indítást, ami mind-mind a kisboltok helyzetét nehezítette. A kisboltoknak ugyanakkor nem volt pénzük olyan fejlesztésekre, ami segítette volna költségeik mérséklését, az olcsó banki hitel és a fejlesztési támogatás pedig elenyésző, a szükségesnél jóval kevesebb volt.

A kisboltok térvesztését pontosan mutatják a boltszám folyamatos, hosszú időre visszamutató változásai. A nagy láncok száma is csökkent, de ebben a kivonulások, a felvásárlások, azaz a piac koncentrációja játszott szerepet. A boltkoncentrációt jelzi, hogy az üzletek egyébként alacsony átlagos alapterülete valamelyest nőtt, 2016-ban 125  négyzetméter, ami 2005-ben 98 négyzetméter volt: aprónak tűnik mindkét mutató, de az üzletek többsége kisbolt, viszont így is 25% a növekedés ebben.

A boltosok csoportosíthatók oly módon, hogy egy-egy kereskedelmi vállalkozásnak hány üzlete van. A legkisebbek nyilván azok, akiknek csak 1 boltjuk van, ők alkotják a számuk alapján a legnagyobb tömeget, viszik a boltok több mint felét még ma is. Hasonlóképpen a kisebb vállalkozások körét gyarapítják azok is, akiknek 2-20 között mozog a boltszámuk. A 21 boltnál nagyobbak már a tehetősebb kereskedelmi vállalkozások, akikhez a legnagyobb üzletláncok is tartoznak.

  2005 2010 2015 2016 2016-2015 2016-2005
1 boltosok üzletszáma 86.030 81.075 75.287 73.908 - 1.379 - 12.122
2-20 boltosok üzletszáma 69.744 59.914 55.475 54.131 - 1.344 - 15.613
21 boltnál nagyobbak üzletszáma
10.964
10.922
10.371
10.755
+ 384
- 209
KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév

(blokkk.com, 2016. november 28.)

 

A kisboltosok újabb teret buktak 2016-ban

Tovább csökkent a számuk. A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt. Egy öngól is belefért a pláza-stopba.

A kisboltosok 2016-ban kevesebben lettek. Így volt ez a korábbi években is, boltjaik száma hosszú ideje folyamatosan csökken. Úgy tűnik, hogy a három éve (2014-2016. között) esztendőről-esztendőre 5% körüli mértékben növekvő kiskereskedelmi forgalom mellett a kisboltosok keserű pirulákat is kénytelenek lenyelni.

2016-ban is csökkent a kisboltok száma

Magyarországon egy évtizede csökken a kiskereskedelmi boltok száma. A boltcsúcs 2005-ben volt, ehhez képest 2016. első félévének végéig 28 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ebből a 2016-os esztendő is kivette a részét, mivel az első félévben kétezer-háromszáz bolt szűnt meg végleg, de a kisboltosok vesztesége nagyobb volt. Ennek magyarázata, hogy a kisboltok száma kétezer-hétszázzal csökkent ebben a hat hónapban, de a nagyobb láncok üzleteinek a száma közben háromszázzal nőtt.

Némi nekirugaszkodás is volt azért, hiszen 2011-ben és 2012-ben némileg nőtt a boltszám, de így is csak 153 ezer fölé kúszott, de azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a korábbi, 2005-2010. közötti időszakban:

  2005 2010 2005-2010 2012 2016 2012-2016
boltszám 166.738 151.911 - 14.827 153.735 138.794 - 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

 

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak   94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 2016. első félévének végéig, tehát fél év alatt 1.877 darab volt.

A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt

Magyarországon összesen 3.145 település van. Ezek nem mindegyikében található helyben bolt. A bolt nélküli települések a legkisebbek közé tartoznak, ami érthető, hiszen a kis lélekszámú falvakban egyszerűen nem éri meg boltot nyitni. Ezek száma azonban folyamatosan csökkent az elmúlt években, ami azt is tükrözi, hogy egyrészt a kistelepüléseken egyre kevesebben élnek, másrészt az ott lakók jövedelme messze elmarad a nagyobbak vásárlóerejétől.

települések bolttal 2012 2013 2014 2015 2016 2016/2012
számuk összesen 2.998 2.977 2.963 2.958 2.951  - 47
ebből község 2.554 2.533 2.514 2.491 2.484  - 70

KSH, üzlettel ellátott települések száma, 2016: első félév

 

A bolt nélküli községek száma azért csökkent nagyobb mértékben, mivel volt olyan más település, ahol korábban nem volt bolt, de közben nyitottak.

Egy másik megközelítésben nézve a 139 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből a nagyközségekben és a községekben 23 ezer bolt található jelenleg, a többi a városokban van. A kétezer főnél kisebb településeken 12 ezer boltba lehet menni vásárolni.

Vasárnapi újranyitás: sok kereskedő nem örült neki

2016. április közepétől újra szabad a vásár vasárnap is. A vasárnapi boltzárt megelőző időszakban is megosztottak voltak a boltok a vasárnapi nyitva tartás kérdésében. A kisboltosok túlnyomó többsége - akár nyitva tartott, akár nem a hét utolsó napján - zárva tartás párti volt, a boltzárnak pedig örültek, hiszen abban reménykedtek, hogy csökkenhet a hátrányuk a régebben vasárnap is nyitva tartó nagyláncokkal szemben. Végül nem így történt, a vásárlók megmakacsolták magukat és vasárnap helyett a hét többi napján vásároltak a megszokott nagyáruházukban, miközben a - nem túl sok - nyitva tartó kisboltot széles ívben elkerülték.

A vasárnapi újranyitás visszarendezte a piacot abban a tekintetben, hogy a vasárnapi vásárlást kedvelő vásárlóknak újra kijut a jóból, ami viszont újra versenyelőnyt jelent a nagyáruházaknak a kisboltokkal szemben.

Vasárnap nyitva tartani ugyanakkor pénzbe kerül. A szokásos egyszerű napi működési költségeken (világítás, fűtés, klíma) kívül több ember kell hozzá és a vasárnapi pótlék is drágább lett, hiszen 50%-os mértéke ugyan nem változott, de az eladók bére közben több mint 10%-kal emelkedett, a vasárnapi pótlék pedig a magasabb bérre jön rá. Sokaknak nem éri meg pénzben számolva kinyitni, de a verseny rákényszeríti őket.

Munkaerő hiány: marad a "rögtön jövök"

A munkaerő hiánya mindenkit sújt, kicsit és nagyot egyaránt. A megszaporodott "rögtön jövök" táblák nem csak azt jelzik, hogy az eladó ebédelhet, wc-re mehetett, hanem azt is, hogy abban a kisboltban akkor éppen csak egy eladó dolgozik (a nagyobbakban azért többen ügyködnek egy időben).

A kisboltosok ráadásul sokkal kevesebb bért tudnak fizetni a nagyobb láncokhoz mérve. A legrosszabb helyzetbe az élelmiszerboltosok jutottak, ahol a havi bruttó átlagkereset a különféle szakboltokban (hús, hal, zöldség-gyümölcs, pékáru) 140 ezer forint környékén tanyázik, ők jellemzően kisboltosok, miközben a kiskereskedelmi átlag 160 ezer forint fölé kúszott. A multikat is magában foglaló élelmiszerkereskedelmi vállalkozások körében az átlagkereset 170 ezer forint környékén jár. Nem a kisboltos fizet a bolti dolgozóknak 300 ezer forintot megközelítő jövedelmet.

Pláza-stop: behátrált a kereskedelempolitika

2012-ben vezették be a pláza-stoppot, aminek célja a nagy üzletláncok, elsősorban a diszkontok építésének leállítása volt. Pláza-stopból három évet ígért a kormány, de némi ráncfelvarrással jelenleg is él a korlátozás. Egy kisboltos örült a döntésnek, hiszen számára kedvezőnek ígérkezett, ha nem épül mellette nagyáruház. De hát tudni, hogy épült azért, hiszen kerülő ösvény akadt azért néhány. Nem véletlen, hogy több pontjában is szigorodott a pláza-stop szabályozás az elmúlt években, például az üzletek kötelező parkoló építésében (nagyobb bolthoz kell parkoló is) megszűnt az önkormányzatoknál a kiváltás lehetősége.

Várható volt, hogy az Unió eljárást indít a pláza-stop miatt. A 2012-2014. évek közötti szabályozásban az csípte a szemét, hogy az egyedi mentességek elbírálásának szempontjai között ott volt a törvényben a kiskereskedelmi hálózat milyensége is, mint mérlegelési szempont. Nos, ezt az Unió nem engedi, nyilván ezért ezt a szempontot ki is hagyták a jogalkotók a 2015-től élő szabályozásból.

A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos, aki a szabályozás magvait még államtitkárként elvetette, nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy elsősorban környezetvédelmi és közlekedési szempontok játszhatnak szerepet a központi korlátozásban (természetesen az építési szabályok mellett). Ez viszont azt jelenti, tehetjük hozzá a biztos nyilatkozatához, hogy nyilvánosan nem lehet önmagában arra hivatkozni, vajon egy helyen sok, vagy kevés a bolt.

Szatmáry Kristóf kiemelte, a törvény egyik fő célja az, hogy ne terjedjen tovább kontroll nélkül az a nyugat-európai modell, mely alapján zöldmezős beruházással alakítanak ki újabb és újabb bevásárlóhelyeket a nagyvárosok környékén, ahová aztán vásárlók tömegei járnak ki.  A miniszteri biztos rámutatott, hogy szerinte Budapesten ezt a folyamatot az utóbbi években sikerült megállítani. Inkább az lett gyakori, hogy a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat, vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.

Hát ez azért öngól is, tehetjük ehhez is hozzá. A kisboltosok ugyanis pontosan ott tanyáznak, a lakott területeken, ahová a miniszteri biztos átterelte a nagyobb alapterületű boltépítést. Az Aldi ezzel a módszerrel csak decemberben három áruházat nyitott.

A tényekhez persze az is hozzátartozik, hogy ha nincs pláza-stop, még több áruházzal gyarapodtak volna a nagy láncok. Önmagukban az adminisztratív korlátozások azonban nem segítenek, ha a kisboltos nem kap fejlesztési támogatást, hiszen neki sem mindegy, mekkora költségekkel dolgozik (például mennyi áramot fogyaszt a boltja, mennyi üzemanyagot a kisteherautója, van-e pénze kifesteni). És némi adókedvezmény is rájuk férne, hiszen a kata, vagy a kiva a sajátosságaik miatt nem az ő világuk.

És a minimálbér

Eddig - 2012-2016. között - évente átlagosan 3.735 darabbal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a leépülés, ami a kisboltok térvesztését jelenti, előreláthatóan nagyobb ütemben fog folytatódni.

(blokkk.com, 2016. december 29.)

 

Na, a kisboltosok is kaptak a nyakukba

A kisboltosokat is megszorongatták: 200 milliárdjukba fájt az online kassza, a vasárnap meg bukta lesz nekik.

Sok szó esett már arról, milyen intézkedésekkel korlátozza a kormány a nagy áruházláncokat, megkísérelve kiszorítani egyiküket-másikukat a piacról. Állami áruház lesz-e ily módon, azt nem tudni, bár állami tulajdonú bank ugyebár van már, de bármi előfordulhat, akár az is, hogy nem jön be a kormány számítása, hiszen a kereskedelem nyitottabb piac a bankokénál és több az elhajlási lehetőség az ostorcsapások elől. Igen ám, de a kisvállalkozások is kaptak a nyakukba rendesen, nézzük csak sorjában.

Dohánypiac, minimálbér, nyereségminimum

Az első ostorcsapás a dohánypiac elvétele volt 2013. derekán, ami az élelmiszer kereskedőket sújtotta. Igaz, a nagy áruházláncoktól is elvették, de a kicsik sem lettek kivételezettek, hiszen az új trafikok száma tizede sem lett a korábbi dohányértékesítő helyeknek, így pusztán a matematika szabályai alapján eleve kevesen lehettek esélyesek a nyerésre. Ez különösen azokon a kistelepüléseken okozott éles feszültséget, ahol az ott ügyködő több kisbolt közül végül egy mégis csak hozzájuthatott a dohánykoncesszióhoz a többiekkel szemben. A legnagyobb csapás azonban azt az ezer trafikost érte, akiknek - többségüknek - egyszerűen abba kellett hagyniuk a dohányértékesítést egyik napról a másikra, koncessziót pedig kevesen nyertek közülük. A múlt nem számított.

A kötelező minimálbér és szakmai bérminimum is nagy nyomás a kereskedelmi kisvállalkozásokra. Rögtön jelezni kell, hogy a 100 ezer kiskereskedelmi - boltos - vállalkozás túlnyomó hányada kis- és középvállalkozás: az egyboltos vállalkozások száma 78 ezer, az 1-5 boltosoké 21 ezer, akinek pedig ötnél több üzlete van, azoké 2014-ben 1.105 volt a KSH legutolsó felmérése szerint. Mindez a kicsik szám szerinti 99%-os részesedését jelzi (persze a piaci részesedés már más a kicsik-nagyok között).

 

Ehhez még annyi magyarázat szükséges, hogy a kereskedelemben a kereskedelmi joganyag alapján a boltban dolgozó és értékesítést, a vásárlók kiszolgálását végző alkalmazottak jelentős részének meghatározott szakképzettségre van szüksége. Így például egy élelmiszerbolti eladónak kell szakképesítés, de egy zöldség-gyümölcs árusnak már nem. Így az előbbinek  a szakmai bérminimumot, utóbbinak csak a minimálbért kötelező megadni. A kisboltosoknál ráadásul mindenféle arányt összevetve is több a szakképesítésre kötelezett eladó.

Kemény dió a nyereség-minimum számítás rendjének megváltozása 2015. elejétől. A vállalkozásoknak, akár a társasági adó alapján, akár a személyi jövedelemadó alapján adóznak, az egyéni vállalkozók pedig eleve az utóbbi csatornában vannak, ha tevékenységük veszteséges, választhatnak két lehetőség közül. Választhatják az úgynevezett jövedelem-(nyereség-)minimum számítás módját, ebben az esetben az adóalap a bevétel 2%-a. Igen ám, de 2015. január 1. előtt a bevétel csökkenthető volt az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ), az így kapott összegből (ami igazából a kereskedő úgynevezett árrése, amiből minden saját költségét fedezheti) kellett a 2%-os adóalapot számítani. Az ELÁBÉ tetemes tétel, hiszen átlagosan az általános forgalmi adó nélkül számított nettó árbevétel 70-80%-a körül mozog a beszerzés (az eladott áruk beszerzési) értéke. 2015-től viszont az ELÁBÉ már nem vonható le az árbevételből, így ennyivel ugrott meg a

a jövedelem-(nyereség-)minimum adóalapja a korábbi levonási lehetőség megtiltása miatt, tehát ha egy veszteséges kisvállalkozás ezt az adózási módot választja, háromszor-négyszer több adót kell fizetnie, mint korábban.

 

A rend kedvéért meg kell említeni a másik választási lehetőségét is a veszteséges vállalkozásoknak, amikor a gazdálkodás veszteségét felvállaló és a jövedelem-(nyereség-)minimum utáni 2% adót már nem választó vállalkozás nyilatkozatot köteles adni ad az adóhatóságnak tevékenységének egyes részleteiről. A nyilatkozat adatait az adóhatóság feldolgozza és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának, vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Ráadásul az adóhatóság ellenőrzése során a kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, a felmerült költségek (ráfordítások) indokoltságát az adózónak kell bizonyítania.

Online kasszatenger: 200 milliárd bukópénz befutott

2012. október 5-én bejelentették, 2014. augusztusában le is zárult az online pénztárgép rendszer kiépítése a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a szállodaiparban és a gyógyszertárakban. A kormány 50 ezer forint gépenkénti támogatásról döntött a kisvállalkozások részére, de hát ezt már nem minden, a jogszabályok alapján jogosult kereskedelmi kisvállalkozás tudta igénybe venni, mivel a forgalmazók egyes esetekben nem tudták határidőre leszállítani az online pénztárgépet a megrendelőnek. Kicsinyes volt a kormány, mivel mindössze néhány ezer kisvállalkozás csúszott le a támogatásról emiatt.

Keserű igazság, hogy az online kassza nagyon is bejött a költségvetésnek, az NGM közlése szerint az így nyert adótöbblet, tehát a korábbi időszakokhoz mért adóbefizetés megugrása 200 milliárd forint felett volt. A vásárlóknak is bizonyára vannak tapasztalatai, milyen üzletekben volt jellemző a nyugta-nemadás: kár szépíteni, a nagyáruházakban általában adnak, ahol pedig előfordul, hogy nem adnak, azok jellemzően a kisebb üzletek köréből kerülhetnek ki. Nos, ebből az következik, hogy a nyugtát nem adó vállalkozókon - jellemzően kicsiken - eddig 200 milliárd forintot bevasalt a költségvetés. Ez persze önmagában így igazságos, hiszen az nem megy, hogy az egyik vállalkozás ad nyugtát, a másik pedig nem. Tegyük azt is hozzá, hogy természetesen az adókerülgetésben már csíptek fülön nagyáruházat is, de ott más volt a módszer. A nemzetközi cégek adótili-tolija pedig már másik fejezet, ráadásul ott a nemzetközi jog jelenleg néhány húzást megenged.

Vasárnapi boltzár: nem lesz ez fenékig tejföl a kicsiknek, sőt, van benne kiszúrás is

A kormány most már kimondja, hogy a vasárnapi boltzár célja a magyar kisvállalkozások helyzetének javítása. Nos, aki azt hiszi, hogy ez menni fog, az nagyot téved. A nagybevásárlásra rászokott vásárló a szokásából nem enged, inkább megpróbálja kevéske idejéből elsősorban szombaton kipréselni magából a shoppingolást. Sorállásban gazdag ország lettünk, de a nagyáruházak éppen ebben használják ki előnyüket: sok-sok pénztárt kinyitnak, odacsalogatva a vasárnapi vásárlót. Ráadásul  ismert tény, hogy amikor a vásárló tart a tömegtől az üzletekben, legfőképpen karácsonykor, akkor eleve nem a kisboltokat keresi, hanem inkább a nagyobbat, hiszen nem akar sorban állni szombat délelőttönként. Így a nagyáruházak még nyerhetnek is újabb vásárlókat. Majd meglátjuk, persze.

A boltzár törvény egyes intézkedései egyenesen kiszúrnak a kicsikkel. Így a non-stop kis üzletektől elbúcsúzhatunk, hiszen olyan tulajdonos és családi kör nincs, aki bírná a zárva tartási időszakban a kiszolgálást. Ezek a jellemzően néhány tíz-négyzetméteres pici üzletek, akik az év minden pillanatában nyitva voltak, természetesen eddig alkalmazottal dolgoztak éjszakánként.

A bevásárlóközpontok kis üzletei is lehúzhatják vasárnap a redőnyt, hiába próbálkoznak ma még a nyitva tartással. A tulajdonosok egy része nem is hajlandó a pult mögé állni, egy része pedig eleve reménytelen vállalkozásnak tartja a vasárnapi nyitást egy kongó bevásárlóközpontban.

A pékek, tejesek is szívnak, hiszen olyan nem sok akad köztük, akik kizárólag ezeket a termékeket árusítják. A virágárus pedig nem érti, hogy miért csak délig árusíthat alkalmazottal virágot a hét utolsó napján, amikor a vasárnapi, ünnepnapi virágvásárlás délután is tart. A legtöbb ünnepi köszöntőt a családok délutánra ütemezik, a virágvásárlók pedig mindek szaladgáljanak kétszer vasárnap, délelőtt virágért, délután meg ünnepelni. Na, az újságos sem repes az örömtől, hogy délben vagy bezár, vagy a tulaj áll a pult mögé.

Sok vásárló reggel hat óra előtt megy munkába, hozzászokott ahhoz, hogy előtte tud vásárolni, főleg a hajnalban is nyitva tartó kis élelmiszer üzletekben. Most nem tud, ezt a bevételt elbukják a kis boltok, főleg a kistelepüléseken. A tulajdonos persze odaállhat a pult mögé hajnali 5 és 6 óra között, de hát ennek is korlátozottak a keretei, főleg, ha korábban a nyitás előtt mással volt elfoglalva, például árubeszerzéssel.

A leépítések pedig a kormány állításával szemben már megkezdődtek, ráadásul éppen a kisebb üzletekben, akiknek meg kellett kurtítaniuk a nyitva tartást és nincs pénzük kísérletezgetésre, vajon mit csinál majd a vásárló.

(blokkk.com, 2015. március 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.