butikpórázon₪vásárlóktere

Máris vizsgálják a Penny tejes akcióját

Vizsgálatot kezdeményeztek a Penny akciós teje miatt. 

A Penny Market boltokban piacra dobott szlovák UHT tej miatt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (Nábih) és a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt Vezető Államtitkárságánál - közölte a szakmai szervezet. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - Tej Terméktanács közleménye szerint a Penny Market Kft. - többszörös előzetes egyeztetés ellenére - drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, amivel az üzletlánc a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) - keresve az extrém alacsony ár vélelmezett élelmiszer-biztonsági, számlázási és árképzési okait - hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál (Nébih) és a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt Vezető Államtitkárságánál.

A közlemény szerint a szakmai szervezet azért tartja ezt különösnek, mert Szlovákiában az elmúlt hónapokban a magyarországihoz képest kilogrammonként átlagosan legalább 4-5 forinttal drágábban cserélt gazdát a nyerstej. Ebből arra következtetnek, hogy "egyes szlovákiai feldolgozók Magyarországon vezetik le a senkinek sem kellő maradékot", amihez a Penny Market Kft. partner.

Félő, hogy a 14 forintos árletörés az egész hazai szektoron igen hamar végigsöpör, ezért a gyors és átfogó hatósági lépések sürgetése mellett a NAK és a TTT határozottan felszólítja a Penny Market Kft.-t az akció azonnali visszavonására.

Az Európa egyik legolcsóbb magyarországi nyerstejára miatt már eddig is elégedetlen hazai tejtermelők számára a Penny lépése olaj a tűzre - áll a terméktanács közleményében. A TTT szerint  az üzletlánc lépése rendkívül rossz hangulatot és elégedetlenséget teremtett a hazai tejtermelők között is és a leginkább érintett tejtermelők a Penny elleni demonstrációk előkészítésébe kezdtek, amelyhez a NAK és a TTT minden lehetséges támogatást megad és támogatja az elfogadható megoldás mielőbbi megtalálását.

(Napi.hu, 2019. március 22.)

 

A Penny szlovák UHT tejétől kiborultak a magyar szereplők - reagált a boltlánc

Kiakadtak a magyar tejpiaci szereplők a Penny akciós teje miatt. ₪₪₪

A terméktanács vizsgálatot kezdeményez a hatóságnál és nem kizárt egy demonstráció sem. A boltlánc szerint magyar forrásból nem tudta kielégíteni az igényeket, írja a Napi.hu. 

Március 21-től 135 forintért adja az akciósan a szlovák tartós (uht) tejet a Penny Market. A piacot jól ismerő - de név nélkül nyilatkozó - szakértőktől kapott információink szerint a boltlánc ezzel a lépésével kiakasztotta a magyar tejfeldolgozókat és kereskedőket. Ez az árszint ugyanis a mostani piaci körülmények között nehezen indokolható. A boltlánc szerint hiány volt magyar tejből, ezért kellett a szlovákot betenni a kínálatába.

Megkereste a lap az egyik legnagyobb tejes céget, az Alföldi Tej Kft.-t, a cég válaszából pedig kiderül, hogy valóban problémás lehet a Penny árazása.

Az Alföldi Tej Kft. a második legnagyobb magyar tejfeldolgozóként kizárólag magyar tejtermelőktől felvásárolt tejet dolgoz fel üzemeiben. A tej felvásárlási ára Magyarországon jelenleg 100 forint kilogrammonként, ami az Európai Unióban sajnos a legalacsonyabb, ennél Szlovákiában magasabb a tej felvásárlási ára. A dobozos tej bekerülési költségének legnagyobb hányadát az alapanyag teszi ki, erre pedig a logisztikai, feldolgozási, csomagolási és munkaerő-költségek jönnek rá. A 135 forintos literenkénti bruttó ár az öt százalékos áfa mellett 128 forintos nettó árat jelent, ezért az összegért pedig ma Magyarországon csak veszteséggel lehet jó minőségű tejet előállítani, és a fogyasztók számára kínálni, - közölte a vállalat.

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Napi.hu-nak azt mondta, hogy vizsgálják a Penny lépését. Egyrészt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kezdeményezték a felmerül-e a tisztességtelen ár alkalmazása. Emellett a Tej Terméktanács a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetnél kezdeményezte a Penny által kínált tej beltartalmi vizsgálatát.

Tejpiaci forrásainktól úgy tudjuk, hogy egy korábban felhalmozott felesleget tehetett a kínálatba a Penny-Market Kereskedelmi Kft. Szerintük a cég ezzel a lépésével arcul csapta az ágazatot és a tejáfa csökkentéshez köthető - nem kőbe vésett - megállapodást. A kormány ugyanis januártól 5 százalékra csökkentette többek között a tartós tejek áfáját, ezzel több tízmilliárdos bevételről mondott le. Konkrét szerződés vagy megállapodás nem született arról, hogy cserébe a kereskedők a magyar termelőktől, feldolgozóktól veszik majd a tejet, ez ugyanis részben az uniós szabályok szerint nem is lehetséges. Ugyanakkor a tejpiaci szereplők és a kereskedők tartották magukat ehhez az elváráshoz. A tejpiaci szakértők szerint a Penny lépése azért káros, mert most a többi nagy boltlánc azt kérheti a magyar tejcégektől, adják nekik olyan áron a tejet, hogy a Penny 135 forintos árával megegyező vagy annál olcsóbban tehessék a polcokra a 1,5 százalékos uht tejet. Márpedig a jelenlegi piaci helyzetben abszurd kérés.

Úgy tudni, a magyar tejtermelők fontolóra vették, hogy demonstrációt szerveznek valamelyik Penny-egység elé a 135 forintos tej miatt. Egyelőre kérdés, hogy valóban lesz-e tiltakozás, információink szerint csütörtök délután a tejtermelők képviselői tájékoztatást adnak a diszkontlánc akciója miatt felmerült problémákról.

Így látja a diszkontlánc

A Penny Market közölte: a Penny Market az ominózus tejet magyar forrásból nem tudta beszerezni. Azokban az esetekben, amikor a beszállítók megfelelő mennyiségű nyerstej hiányában nem tudják a teljes üzlethálózatra vonatkozó igényeinket teljesíteni, más forrásokból kell biztosítanunk a vásárlóink számára a legjobb ár/érték arányú termékeket - áll a cég válaszában. A Penny szerint most is ez történt: a kereslet meghaladta a beszállítók erőforrásait, ezért más forrásból fedezték az ellátást.

A boltlánc közölte továbbá: "A kínálatban folyamatosan megtalálhatóak 100 százalékban magyar forrásból származó saját márkás, folyékony tejtermékek, jelenleg 11 hazai forrásból származó folyékony tej van és 1 importból érkezett".

A cég szerint az import tej árelőnyét átadta a vásárlóknak. A Penny üzleti titokra hivatkozva arról nem adott tájékoztatást, hogy mennyiért szerezte be a 135 forintért kínált tejet. Az viszont kiderül a válaszból, hogy minden esetben betartják a hatályos jogszabályokat.

Ezt okozta az áfacsökkentés

A Napi.hu korábban beszámolt a januártól érvényes áfacsökkentés hatásairól. Az úgynevezett esl (extended shelf life - hőkezelt) és uht (ultra high temperature treated - ultrapasztőrözött) tejek áfájának 2019 januári csökkentése egyébként a legtöbb boltláncnál bejött.

A kizárólag magyar tejet forgalmazó Aldiban nőtt az áfacsökkentésben érintett tejek forgalma, ezzel szemben a szintén ötszázalékos áfával adózó friss tejeké stagnált. Vagyis az Aldi forgalmában az uht és az esl tejek súlya megnőtt az áfacsökkentés eredményeként. A Lidlben volt olyan tejtípus, amelynél 30 százalékos volt az éves növekedés. A boltlánc szerint a vásárlók az esl és az uht tejeket egyaránt kedvelik és 1,5 és 2,8 százalékos tejek a legnépszerűbbek.

A Tescóban az esl tejek voltak az első két hónap nyertesei, a teljes tejforgalomban nőtt a részarányuk. A többi boltlánchoz hasonló a helyzet Tescóban: az uht tejeknél a 1,5 százalékosaké a főszerep. Az Auchan arra számított, hogy az áfacsökkentés miatt az uht-nál lesz komolyabb bővülés, ám végül az esl tejek lettek a lépés nyertesei. "Az Auchan áruházakban a legtöbben az uht tejeket választották, a második helyen végeztek a friss tejek, a harmadik legnépszerűbbek pedig az esl típusú tejek voltak. A 1,5 százalékos zsírtartalmú tejek a legnépszerűbbek. Második helyen a 2,8 százalékos tejek állnak, majd a 3,5 százalékosak következnek.

(Napi.hu, 2019. március 21.)

 

Tejben utaztak, persze áfafizetés nélkül

Milliárdos adócsalókat ítéltek el.

Több mint kétmilliárd forint áfát csalt el az a hat - korábban az Európai Unión belül tejkereskedelemmel foglalkozó - vádlott, akiket november 27-én a nem jogerős elsőfokú ítélet szerint egyebek mellett letöltendő fegyházbüntetésre ítélt a Szolnoki Törvényszék - írta a Napi.hu az MTI nyomán. 

A törvényszék tájékoztatása szerint az ügy valamennyi vádlottját bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt ítélte el a bíróság.

A vádlottak főként Szlovákiából beszerzett tejet Magyarországon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítettek és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót (áfa).

A bíróság a hat vádlottat összességében 43 és fél év fegyházra, 43 év közügyektől eltiltásra ítélte, és összesen több mint 93 millió forint értékben alkalmazott vagyonelkobzást velük szemben. Négyüket pedig évekre attól is eltiltotta, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői lehessenek.

Az elsőrendű és a másodrendű vádlottat 9-9 év fegyházbüntetésre ítélték, 9 évre eltiltották a közügyektől, és egyenként 36 millió forintnyi vagyonuk elkobzását rendelték el.

Az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik - közölte a Szolnoki Törvényszék sajtóosztálya.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

 

Gyanús az olcsó UHT tej

Nagyon olcsó a szlovák és a cseh UHT tej a magyar tejüzemek szerint.

Már úgy tűnt, hogy sikerül kiszorítani a gyanúsan olcsó külföldi tejeket a boltokból, de a nagy üzletláncok szeptemberi akciózásával újra megjelentek a szlovák és cseh tejek, írja a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet áfacsalásra gyanakszik, és bejelentést tett a magyar hatóságoknál, valamint Brüsszelben is.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT), szerint több áruházlánc ismét irreálisan kis árakat kér a szlovák és a cseh ultramagas hőfokon kezelt (uht) tejekért a magyar piacon. Az Agrárszektor.hu számolt be róla, hogy a szervezet szerint az olcsó import mögött áfacsalások állhatnak, vagy olyan termékek érkeznek a hazai boltokba, amelyeket tejpor felhígításával állítottak elő.

Lényegében 20-25 forinttal olcsóbban hozzák be a termékeket Szlovákiából és Csehországból. Pedig mindkét országban 8 százalékkal csökkent a tehénállomány, drágább a tej felvásárlási ára, mint nálunk. Így egyértelmű, hogy mire a boltok polcaira jutnak, ezek a termékek áfacsaláson mennek keresztül, vagy a minőségükkel van hatalmas baj, esetleg mindkettő”, mondta a Magyar Nemzetnek a szakmai szervezet elnöke, Mélykuti Tibor. A bejelentés közvetlen kiváltó oka egyébként az volt, hogy ismét akciózni kezdtek egyes üzletláncok a hazai piacon az UHT tejjel. Szeptemberre az Auchan hirdetett akciót, így 179 helyett literenként 159 forintért kínálja az 1,5 százalék zsírtartalmú, szlovák, Agro Tami gyártmányú tejét. A Tescóban az Agro Tami 179 forintért kapható, a legolcsóbb magyar 1,5 százalékos terméknél 20 forinttal alacsonyabb áron. 

A terméktanács szerint a hazai előállítású uht tej ma literenként 190-300 forintos áron jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. A külföldi sem lehetne sokkal olcsóbb, mert az árak minden európai országban emelkednek, nemcsak Szlovákiában. Mélykuti hozzátette, nemrég a legnagyobb dán tejipari cég jelentette be, hogy egész Európában hiány van. Az elnök elmondta, a bejelentést már korábban megtették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál és az illetékes brüsszeli szervezeteknél is, de még senki sem reagált.

A Magyar Nemzet felhívta az elnök figyelmét arra, hogy egy magyar márkájú tej is rendkívül olcsón, 169 forintért kapható az Auchanban. Válaszában elmondta, hogy valószínűleg ez egyre jellemzőbb lesz majd.

A magyar termelők ugyanis, látva a hihetetlen olcsó külföldi termékeket, kénytelenek olcsóbban adni a tejet.

Mélykuti Tibor hangsúlyozta, 2016-ban 83 százalékban hazai előállítású uht tej volt kapható a boltok polcain, ami hatalmas siker volt, hiszen 2011-ben még csak 15-20 százalék volt ez az arány. 2017-ben azonban megint drámaian romlanak a számok, egyre több a gyanús importtermék.

Az elnök hangsúlyozta, nem a magyar boltokról küldtek jelentést Brüsszelnek és a hatóságoknak, hanem a beszállítóikról. Pedig év elején bizakodtak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fokozott ellenőrzést rendelt el. Ennek lényege, hogy a kiskereskedelmi láncoknak háromhavonta kell jelentést adniuk a hatóságoknak, a nagykereskedőknek és a feldolgozóiparnak pedig havonta. A nagykereskedők azonban nem tesznek eleget a kötelezettségeknek, minden bizonnyal épp az ilyen termékek miatt. Hangsúlyozta, várják a megfelelő büntetést és a valóban fokozott ellenőrzést.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 6.)

 

Jelöletlen, penészes túró, vaj

A kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót és vajat kicsomagolva sajátjaként árulta.

Több mint 450 kg jelöletlen, továbbá részben penészes tejterméket foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrei egy kistarcsai kistermelőnél. A vizsgálat során megállapították, hogy a kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót és vajat kicsomagolta, majd sajátjaként értékesítette.

Számos szabálytalanságot találtak a NÉBIH ellenőrei egy Pest megyei kistermelőnél tartott vizsgálat során. A telepen szarvasmarhát, sertést és kecskét is tartottak, a szükséges dokumentumok azonban, például a különböző betegségekről mentességet igazoló vizsgálati eredmények, valamint az állatok eredetét bizonyító papírok, számos esetben hiányoztak. A hatóság az állategészségügyi vizsgálatok elvégzéséig, valamint az egyed-nyilvántartás rendbetételéig elrendelte a 10 szarvasmarha, a 13 sertés és a 93 kecske forgalmi korlátozását.

A kistermelő tejtermék előállítással is foglalkozott, a nyomon követést biztosító nyilvántartásokat azonban már 2010. vége óta nem vezette. A NÉBIH ellenőrei a vizsgálat során megállapították, hogy a termékek előállításához használt helyiség takarítatlan és takaríthatatlan: a padozata repedezett, a falak és a mennyezet szennyezet, penészes, pókhálós, a sajtkészítéshez használt formák szintén piszkosak voltak.

A félkész- és késztermékeket az előírásoknak nem megfelelően egy hűtőkamrában érlelte, tárolta a kistermelő. A szakemberek végül 12 tétel, összesen 460 kg jelöletlen, valamint részben penészes tejtermék kivonását a forgalomból, valamint megsemmisítést rendelték el, továbbá annak végrehajtásáig a jogsértő termékeket hatósági zár alá vették. A vizsgálat során megállapították, hogy a kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót (brynza) és vajat kicsomagolás után saját készítésű termékként árulta, elsősorban a gödöllői piacon.

A feltárt higiéniai hiányosságok és élelmiszerbiztonsági problémák miatt a hatóság felfüggesztette a kistermelő tejtermék előállítói tevékenységét. A felfüggesztés feloldásának feltétele a hibák kijavítása és egy újabb, kedvező kimenetelű hatósági szemle.

Az eljárás folyamatban van Balázs Gábor kistarcsai kistermelővel szemben. Az ügyben több százezer forintos bírság várható.

(NÉBIH, 2017. január 27.)

 

Tejbaj

Az ellenőrök kiürítették az UHT tejes polcokat.

Újabb szlovák, cseh és lengyel eredetű ultrahőkezelt (UHT) tejet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tejpiaci ellenőrzések során 48-féle dobozos tejet vizsgáltak meg a hatóság szakemberei.

A laboratóriumi eredmények alapján a 48 féle dobozos tejből összesen 22 tétel, több tízezer liter, többségében 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tejet kellett kivonni a forgalomból, mivel zsírtartalmuk alacsonyabb volt a csomagoláson szereplő értéknél. Az érintett termékek közül 15 szlovák, hat cseh és egy lengyel előállítótól jutott a magyar boltokba.

A hatósági fellépés nyomán több tízezer liter, a vásárlókat megtévesztő terméket szedettek le a polcokról. A hivatal tájékoztatása szerint a tejzsír a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak. A feltüntetettnél alacsonyabb zsírtartalom ezért a fogyasztók megtévesztéséhez vezet.

Az ellenőrzési akcióban a mintegy 311 tételnyi UHT tej mellett több mint 520, importból származó félkemény sajtot is megvizsgált a hatóság. A hivatal azt vizsgálta, hogy ezek a termékek megfelelnek-e a különböző élelmiszer-biztonsági, például jelölési és nyomon követési előírásoknak. A Nébih tájékoztatása szerint a jövőben is számítani lehet hasonló ellenőrzésekre, ugyanis folyamatosan vizsgálják a kereskedelemben kapható élelmiszereket, hogy kiszűrjék a nem biztonságos, vagy a vásárlókat megtévesztő termékeket.

(Magyar Idők, 2016. június 17.)

 

Forralja a tejet a NÉBIH

Folynak a tejpiaci ellenőrzések. A laboreredményekre még várni kell.

Jelenleg is tartanak a tejpiaci ellenőrzések, azonban már az első hetekben is több eljárást kellett indítania a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH). Tisztességtelen forgalmazói magatartás, élelmiszerlánc-felügyeleti díj és marketing hozzájárulás befizetésének elmaradása miatt is intézkedni kellett. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok alapján több szlovák, valamint cseh eredetű 1,5%-os UHT tejet kell kivonni a forgalomból, mert zsírtartalmuk alacsonyabb a jelölésen szereplőnél.

Április 1-15. között mintegy 300 élelmiszerforgalmazónál végeztek mintavétellel egybekötött ellenőrzést a megyei kormányhivatalok ellenőrei. A szakemberek a nem magyar előállítású, alacsony áron értékesített UHT tejeket és félkemény sajtokat vizsgálták. Az akcióban 311 tétel UHT tejet és 522 tétel félkemény sajtot ellenőriztek. Az ellenőrök két kiskereskedelmi egységben tapasztaltak jelölési szabálytalanságot.

A több mint 100 tej, valamint sajtminta laboratóriumi vizsgálata még tart, azonban már az eddigi eredmények alapján is több szlovák, valamint cseh eredetű 1,5%-os UHT tejet kell kivonni a forgalomból alacsony zsírtartalom miatt. A tejzsír a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak. A NÉBIH vizsgálatán kiszűrt termékek zsírtartalma alacsonyabb volt, mint amit a gyártók a dobozon feltűntettek, megtévesztve ezzel a vásárlókat.

Zajlik az adatok kiértékelése a tisztességtelen forgalmazói magatartásra és a beszerzési ár alatti értékesítésre irányuló ellenőrzéseknél is. A NÉBIH szakemberei 9 kereskedőnél és 6 kereskedelmi láncnál vizsgálták a kiugróan alacsony áron kínált akciós UHT tejeket és trappista sajtokat. Az előzetes adatok alapján egy kereskedő és egy üzletlánc számíthat büntetésre tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt.

Az ellenőrzések kiterjednek a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és befizetésének teljesítésére is. E téren öt céggel szemben kellett eddig intézkedni, jellemzően azért, mert késve tettek eleget bevallási, továbbá befizetési kötelezettségüknek. A felügyeleti díjjal kapcsolatos problémák miatt eddig 1,8 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.

A NÉBIH szakemberei mintegy 60 cégnél vizsgálták azt is, hogy befizették-e a kötelező marketing hozzájárulást a Tej Terméktanácsnak. A ellenőrzések eredményeként két céget több mint 700 000 Ft megfizetésére kötelezte a hatóság.

(NÉBIH, 2016. április 27.)

 

Nyomás a tejre

A NÉBIH nekiesett a tejáraknak a boltokban. 100 millió volt a bírság.

A 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek értékesítésében a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akció az előállítók, a forgalmazók és kereskedők korrekt piaci viszonyának elemzésére irányult és elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta. Az ellenőrzések során a szakemberek a 41 vizsgálat több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását, amely miatt öt esetben, több mint 96 millió forint értékben bírságot is kiszabtak a hivatal ellenőrei.

Az UHT tejek esetében a tisztességtelen forgalmazói magatartás elsősorban a termékek beszerzési ár alatti értékesítésével, valamint a magyar és külföldi tejek árképzésének különbségében valósulhat meg. Tilos a beszerzés ár alatti értékesítés, valamint az eltérő árképzés a hazai és az import élelmiszereknél. A NÉBIH szakemberei az elmúlt időszakban 41 ilyen irányú vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzések felét hat kereskedelmi láncnál, valamint három - kereskedelmi lánchoz franchise szerződéssel kapcsolódó - kiskereskedőnél folytatták le, míg a másik felét kereskedő kis- és középvállalkozásoknál.

Az árképzés vizsgálata során jelentős eltéréseket tapasztaltak a szakértők. Egyes hazai tejeket akár 10-30%-al magasabb árréssel is értékesítettek, ami miatt a magyar termékek fogyasztói ára emelkedett. Ezzel pedig jelentős negatív hatást gyakoroltak a hazai termékek eladásaira az egyébként is árérzékeny piacon, az importtal szemben.

A szakemberek a 41 ellenőrzés több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartást. A szabálytalanságok összesen 19 féle – 5 kereskedelmi és 14 gyártói, ún. saját márkás – tej forgalmazását érintették, amelyek közül 9 magyar és 10 külföldi gyártású volt. A szabálysértések súlyosságát mérlegelve végül öt esetben összesen 96 millió forint értékben szabott ki termékpálya felügyeleti bírságot a hivatal.

A NÉBIH szakemberei a jövőben is folyamatosan vizsgálja a tisztességtelen forgalmazói magatartást a kereskedelemben.

(NÉBIH, 2016. március 9.)

 

Már az is baj, ha olcsó a tej?

Hát igen, ha nem fizetnek áfát.

Gyanúsan olcsó tej az adóhatóság szerint egyes áruházakban. A gyanú beigazolódni látszik, mivel mint kiderült, az uniós áfaszabályok kijátszásával hozott forgalomba Szlovákiából származó tejet az a céghálózat, amelyet a NAV adóellenőrei göngyölítettek fel Budapesten. Az esetet feltáró adóigazgatóság feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál bűncselekmény gyanúja miatt.

Az ügyletekben részt vevő társaságok közötti személyi összefonódások alapján egyértelmű, hogy a gazdasági kapcsolat eredeti célja a nagymértékű áfacsalás volt, amivel a haszonhúzók és az őket segítő társaságok jelentős kárt okoztak az állami költségvetésnek.

A láncolatot eleve úgy építették fel, hogy a tej szlovákiai beszerzése és magyarországi értékesítése utáni jelentős összegű általános forgalmi adó megfizetését elkerüljék. A beszállítóként feltüntetett cégek szerepe csupán az volt, hogy közbeiktatásukkal a láncolat élén álló társaságnál levonhassák az áfát, amit viszont ezek a cégek sem fizettek be, ugyanis a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. Ez a módszer biztosította a fedezetet ahhoz, hogy a tejet még a beszerzési árnál is olcsóbban értékesíthessék Magyarországon. Az adóellenőrzés csaknem 55 millió forint nettó adókülönbözetre derített fényt. Az adóhatóság a feltárt láncolat öt gazdasági társaságához köthető öt személlyel szemben költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést a NAV pénzügyi nyomozóinál.

(NAV, 2015. július 2.)

 

Sajtrecept: egy kis lejárt is kell bele?

A biztonság kedvéért hőkezelték a szennyezett, penészes lejárt sajtot a sajtüzemben, hiába, a gondosság mindenekelőtt.

Újabb hiányosságokat tárt fel a NÉBIH tejágazati célellenőrzése: több autóval terítették Budapesten és környékén a Nógrád megyében engedély nélkül palackozott tejet, egy fővárosi sajtgyártó üzemben pedig bevett gyakorlatnak számított, hogy lejárt alapanyagokat, valamint selejt késztermékeket hőkezeltek és használtak fel újra a gyártás során. A „friss” termékekbe több éve lejártak is bedolgozásra kerülhettek. A lejárt termékek jelentős része szennyezett, penészes, rovarokkal belepett volt.

Az országos főállatorvos nyáron rendelte el a tejágazati ellenőrzést, ennek folytatásaként a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága négy megyében tartott célellenőrzést az elmúlt időszakban. A Bács-Kiskun és Vas megyében található sajtüzemekben csupán apróbb hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrök. Bőven akadt azonban dolga a szakembereknek Nógrád megyében, ahol a célellenőrzés eredményeként egy olyan engedély nélkül üzemelő tejpalackozó egység működését tiltották meg, ahonnan naponta 500-1200 liter tejet szállítottak ki. A vizsgálat során kiderült, hogy több mint 500 liter jelöletlen, nem nyomon követhető, ennek nyomán tartályos és már kipalackozott tejet foglaltak le.

Egy fővárosi sajtüzemben a KÜI vizsgálata során kiderült, hogy rendszeresen hőkezelték a lejárt alapanyagokat és selejt termékeket késztermékeik előállításához. Az élelmiszerbiztonsági hatóság eddig 160 tonna ilyen alapanyagnak szánt terméket semmisített meg azonnali hatállyal. A cég készletét zárolták, az üzletekbe kikerült késztermékek visszahívása folyamatban van.

Az eljárások folyamatban vannak, előreláthatólag több tízmillió forintos bírság várható a két ügyben.

(NÉBIH, 2014. október 21.)