butikpórázon₪vásárlóktere

Tejben utaztak, persze áfafizetés nélkül

Milliárdos adócsalókat ítéltek el. 

Több mint kétmilliárd forint áfát csalt el az a hat - korábban az Európai Unión belül tejkereskedelemmel foglalkozó - vádlott, akiket november 27-én a nem jogerős elsőfokú ítélet szerint egyebek mellett letöltendő fegyházbüntetésre ítélt a Szolnoki Törvényszék - írta a Napi.hu az MTI nyomán. 

A törvényszék tájékoztatása szerint az ügy valamennyi vádlottját bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt ítélte el a bíróság.

A vádlottak főként Szlovákiából beszerzett tejet Magyarországon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítettek és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót (áfa).

A bíróság a hat vádlottat összességében 43 és fél év fegyházra, 43 év közügyektől eltiltásra ítélte, és összesen több mint 93 millió forint értékben alkalmazott vagyonelkobzást velük szemben. Négyüket pedig évekre attól is eltiltotta, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői lehessenek.

Az elsőrendű és a másodrendű vádlottat 9-9 év fegyházbüntetésre ítélték, 9 évre eltiltották a közügyektől, és egyenként 36 millió forintnyi vagyonuk elkobzását rendelték el.

Az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik - közölte a Szolnoki Törvényszék sajtóosztálya.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

 

Gyanús az olcsó UHT tej

Nagyon olcsó a szlovák és a cseh UHT tej a magyar tejüzemek szerint.

Már úgy tűnt, hogy sikerül kiszorítani a gyanúsan olcsó külföldi tejeket a boltokból, de a nagy üzletláncok szeptemberi akciózásával újra megjelentek a szlovák és cseh tejek, írja a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet áfacsalásra gyanakszik, és bejelentést tett a magyar hatóságoknál, valamint Brüsszelben is.

Az alacsony felvásárlási árak és a feldolgozott tejtermékek áfacsökkentésének elmaradása miatt tiltakozó tejtermelők demonstrációjának résztvevői vonulnak teheneikkel az id. Antall József rakparton 2016. május 23-ánA Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT), szerint több áruházlánc ismét irreálisan kis árakat kér a szlovák és a cseh ultramagas hőfokon kezelt (uht) tejekért a magyar piacon. Az Agrárszektor.hu számolt be róla, hogy a szervezet szerint az olcsó import mögött áfacsalások állhatnak, vagy olyan termékek érkeznek a hazai boltokba, amelyeket tejpor felhígításával állítottak elő.

Lényegében 20-25 forinttal olcsóbban hozzák be a termékeket Szlovákiából és Csehországból. Pedig mindkét országban 8 százalékkal csökkent a tehénállomány, drágább a tej felvásárlási ára, mint nálunk. Így egyértelmű, hogy mire a boltok polcaira jutnak, ezek a termékek áfacsaláson mennek keresztül, vagy a minőségükkel van hatalmas baj, esetleg mindkettő”, mondta a Magyar Nemzetnek a szakmai szervezet elnöke, Mélykuti Tibor. A bejelentés közvetlen kiváltó oka egyébként az volt, hogy ismét akciózni kezdtek egyes üzletláncok a hazai piacon az UHT tejjel. Szeptemberre az Auchan hirdetett akciót, így 179 helyett literenként 159 forintért kínálja az 1,5 százalék zsírtartalmú, szlovák, Agro Tami gyártmányú tejét. A Tescóban az Agro Tami 179 forintért kapható, a legolcsóbb magyar 1,5 százalékos terméknél 20 forinttal alacsonyabb áron. 

A terméktanács szerint a hazai előállítású uht tej ma literenként 190-300 forintos áron jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. A külföldi sem lehetne sokkal olcsóbb, mert az árak minden európai országban emelkednek, nemcsak Szlovákiában. Mélykuti hozzátette, nemrég a legnagyobb dán tejipari cég jelentette be, hogy egész Európában hiány van. Az elnök elmondta, a bejelentést már korábban megtették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál és az illetékes brüsszeli szervezeteknél is, de még senki sem reagált.

A Magyar Nemzet felhívta az elnök figyelmét arra, hogy egy magyar márkájú tej is rendkívül olcsón, 169 forintért kapható az Auchanban. Válaszában elmondta, hogy valószínűleg ez egyre jellemzőbb lesz majd.

A magyar termelők ugyanis, látva a hihetetlen olcsó külföldi termékeket, kénytelenek olcsóbban adni a tejet.

Mélykuti Tibor hangsúlyozta, 2016-ban 83 százalékban hazai előállítású uht tej volt kapható a boltok polcain, ami hatalmas siker volt, hiszen 2011-ben még csak 15-20 százalék volt ez az arány. 2017-ben azonban megint drámaian romlanak a számok, egyre több a gyanús importtermék.

Az elnök hangsúlyozta, nem a magyar boltokról küldtek jelentést Brüsszelnek és a hatóságoknak, hanem a beszállítóikról. Pedig év elején bizakodtak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fokozott ellenőrzést rendelt el. Ennek lényege, hogy a kiskereskedelmi láncoknak háromhavonta kell jelentést adniuk a hatóságoknak, a nagykereskedőknek és a feldolgozóiparnak pedig havonta. A nagykereskedők azonban nem tesznek eleget a kötelezettségeknek, minden bizonnyal épp az ilyen termékek miatt. Hangsúlyozta, várják a megfelelő büntetést és a valóban fokozott ellenőrzést.

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 6., fotó: Magyar Nemzet)

 

Az őstermelők 4 tonna zöldséget elbuktak

Csaknem 4 tonna zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a NÉBIH az őstermelők ellenőrzésekor.

Elsősorban a szamócaárusító őstermelők körében végzett fokozott ellenőrzést Magyarország nagybani piacain a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A 2017 tavaszán folytatott háromhetes vizsgálat 135 őstermelőt érintett. Az ellenőrzések során összesen 2.692 kg szamóca, továbbá 1.085 kg más zöldség és gyümölcs értékesítését tiltotta meg a hatóság.

2017 tavaszán csaknem három héten keresztül ellenőrizte a NÉBIH a budapesti, a turai, a kiskundorozsmai, a miskolci és a nyíregyházi nagybani piacokon árusító őstermelőket. A 135 őstermelő tevékenységére kiterjedő vizsgálat során a hatóság az esetek 9 százalékában tapasztalt kisebb-nagyobb szabálytalanságot. Összesen 2.692 kg szamócát, 300 kg paradicsomot, 160 kg uborkát, 100 kg cseresznyét, 380 kg káposztafélét, 65 kg karfiolt, 80 kg karalábét és 7 láda palántát vontak ki a forgalomból a szakemberek, azaz mindösszesen 3.777 kg zöldség és gyümölcs értékesítését tiltották meg az ellenőrök.

Helyszíni intézkedésre összesen 12 alkalommal volt szükség, amely legtöbbször a forgalmazás azonnali beszüntetését, egy esetben pedig az őstermelői igazolvány helyszíni visszatartását vonta maga után.

A hatósági ellenőrök igen sokféle szabálytalanságot tapasztaltak. Néhány kirívóan súlyos esetben olyan személy értékesített őstermelőként, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, így az értékesített termények bizonytalan eredete mellett a vásárlók szándékos megtévesztésének alapos gyanúja is felmerült, ezért a NÉBIH eljárást kezdeményez a rendőrhatóságnál.

Szintén gyakori szabályszegés az őstermelői igazolványon nem szereplő termékek értékesítése, vagy más termelő, kereskedő árucikkének forgalmazása. Sőt, akadt példa az okirattal történő visszaélésre is, amikor más személy értékesített az egyébként át nem ruházható őstermelői igazolvánnyal. Szinte valamennyi piacon tipikus hiányosság volt, hogy az árusok – a kötelező előírásokat figyelmen kívül hagyva – elmulasztották az őstermelői igazolványszámuk feltüntetését.

A NÉBIH a szabálytalanul értékesítő őstermelőkkel szemben közigazgatási hatósági eljárást indít, melynek következményeként – a jogsértés súlyától függően – 2 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra bevonható a jogsértő személy mezőgazdasági őstermelői igazolványa.

A hatóság tapasztalatai szerint az őstermelők nincsenek kellő mértékig tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen az egy-két éve bevezetett új előírásokat nem ismerik, nem tartják be.

Az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos visszaélések egyébként bejelenthetők a NÉBIH zöldszámán (06-80/263-244).

(NÉBIH, 2017. július 11.)

 

Jelöletlen, penészes túró, vaj

A kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót és vajat kicsomagolva sajátjaként árulta.

Több mint 450 kg jelöletlen, továbbá részben penészes tejterméket foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrei egy kistarcsai kistermelőnél. A vizsgálat során megállapították, hogy a kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót és vajat kicsomagolta, majd sajátjaként értékesítette.

Számos szabálytalanságot találtak a NÉBIH ellenőrei egy Pest megyei kistermelőnél tartott vizsgálat során. A telepen szarvasmarhát, sertést és kecskét is tartottak, a szükséges dokumentumok azonban, például a különböző betegségekről mentességet igazoló vizsgálati eredmények, valamint az állatok eredetét bizonyító papírok, számos esetben hiányoztak. A hatóság az állategészségügyi vizsgálatok elvégzéséig, valamint az egyed-nyilvántartás rendbetételéig elrendelte a 10 szarvasmarha, a 13 sertés és a 93 kecske forgalmi korlátozását.

A kistermelő tejtermék előállítással is foglalkozott, a nyomon követést biztosító nyilvántartásokat azonban már 2010. vége óta nem vezette. A NÉBIH ellenőrei a vizsgálat során megállapították, hogy a termékek előállításához használt helyiség takarítatlan és takaríthatatlan: a padozata repedezett, a falak és a mennyezet szennyezet, penészes, pókhálós, a sajtkészítéshez használt formák szintén piszkosak voltak.

A félkész- és késztermékeket az előírásoknak nem megfelelően egy hűtőkamrában érlelte, tárolta a kistermelő. A szakemberek végül 12 tétel, összesen 460 kg jelöletlen, valamint részben penészes tejtermék kivonását a forgalomból, valamint megsemmisítést rendelték el, továbbá annak végrehajtásáig a jogsértő termékeket hatósági zár alá vették. A vizsgálat során megállapították, hogy a kistermelő a nagykereskedésben vásárolt szlovák juhtúrót (brynza) és vajat kicsomagolás után saját készítésű termékként árulta, elsősorban a gödöllői piacon.

A feltárt higiéniai hiányosságok és élelmiszerbiztonsági problémák miatt a hatóság felfüggesztette a kistermelő tejtermék előállítói tevékenységét. A felfüggesztés feloldásának feltétele a hibák kijavítása és egy újabb, kedvező kimenetelű hatósági szemle.

Az eljárás folyamatban van Balázs Gábor kistarcsai kistermelővel szemben. Az ügyben több százezer forintos bírság várható.

(NÉBIH, 2017. január 27.)

 

20 tonna méz bánja

Cukrot tettek a mézbe. A NÉBIH két cég ellenőrzéséről és 20 tonna méz forgalmazásának megtiltásáról beszél, a jogsértők listáján azonban csak egy vállalkozás és csak 12 tonna lett feltüntetve.

Az élelmiszer törvény alapján a jogsértést elkövető cégek listáján szerepel a székesfehérvári BioNectar Kft, aki cukor hozzáadásával követett el élelmiszerhamisítást. A lista szerint 12 tonna vegyes virágmézet vontak ki a forgalomból a cég termékeiből. A NÉBIH sajtóközleménye azonban már bőbeszédűbb, mivel 20 tonna méz kivonásáról beszél, igaz, hogy két ellenőrzött vállalkozást említ, egy nagykereskedést és egy mézkiszerelőt.

Több hónapos előzetes adatgyűjtés után tartott vizsgálatot egy nagykereskedésben, majd annak nyomán egy mézkiszerelő üzemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az ellenőrzés-sorozat eredményeként csaknem 20 tonna idegen cukrot tartalmazó mézet foglaltak le az ellenőrök.

A szakemberek a nagykereskedő cég révén forgalmazott 4 kg-os vegyes virágmézek különböző kiszerelésű tételeiből vettek hatósági mintát. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a megmintázott termékek több mint 30%-ban olyan cukrot tartalmaznak, ami a méhek által gyűjtött mézben csak kismértékben található meg. Ez az úgynevezett 4 szénatomos cukor csak bizonyos növények nektárjában fordul elő, maximum 7% mennyiségben.

Az ellenőrzést a hatóság a forgalmazó cégnek beszállító mézkiszerelő üzemben folytatta. Itt a megvizsgált és megmintázott tételek között szintén találtak a szakemberek - a laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján - hasonló okból kifogásolt készterméket.

Az érintett tételeket - összesen csaknem 20 tonna mézet - a forgalmazó a hatóság felszólítására visszagyűjtötte. Az idegen cukrot tartalmazó termékek közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba nem jutottak, mivel azokat elsősorban élelmiszer-előállító üzemeknek értékesítették.

Az ügyben a NÉBIH további nyomon követési vizsgálatokat végez.

(NÉBIH, 2016. október 27.)

 

Zöldséget fogott az adóhatóság

El is adtak nyomban 45 tonna gyümölcsöt a Nagybanin.

251 milliós adóhiányt tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy zöldség-gyümölcs nagykereskedőnél, akinél a be nem fizetett köztartozás biztosítására 45 tonna gyümölcsöt foglaltak le. Az árut azonnal értékesítették 6 millió forintért.

A NAV a Budapesti Nagybani Piacon vizsgált egy nagykereskedőt, amely főként külföldről importált zöldség és gyümölcs szállítmányok értékesítésével foglakozik. A gazdasági társaság nevében havonta többször érkezett bejelentés az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) több százmillió forint összértékben, azonban a gazdálkodó az áfa bevallásában sem értékesítési adatokat, sem Unión belüli beszerzéseket nem tüntetett fel.

Az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a társaság egy olyan számlázási láncolat tagja, amely az uniós beszerzés és a belföldi forgalomba hozatal nyomán keletkező áfafizetési-kötelezettség tudatos és szervezett elkerülésére hoztak létre.

Az adóhatóság az ügyben 251 millió forintig ideiglenes pénzkövetelés biztosítást rendelt el. A NAV végrehajtói a nagykereskedő telephelyén lefoglaltak 45 tonna gyümölcsöt, hogy az abból származó bevétel fedezhesse a jelentős adótartozás legalább egy részét. Az árukészletet – tekintettel annak romlandó jellegére – azonnal értékesítették, így 6 millió forintot sikerült bevételezni a központi költségvetésbe.

(NAV, 2016. október 19.)

 

Tejbaj

Az ellenőrök kiürítették az UHT tejes polcokat.

Újabb szlovák, cseh és lengyel eredetű ultrahőkezelt (UHT) tejet vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tejpiaci ellenőrzések során 48-féle dobozos tejet vizsgáltak meg a hatóság szakemberei.

A laboratóriumi eredmények alapján a 48 féle dobozos tejből összesen 22 tétel, több tízezer liter, többségében 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tejet kellett kivonni a forgalomból, mivel zsírtartalmuk alacsonyabb volt a csomagoláson szereplő értéknél. Az érintett termékek közül 15 szlovák, hat cseh és egy lengyel előállítótól jutott a magyar boltokba.

A hatósági fellépés nyomán több tízezer liter, a vásárlókat megtévesztő terméket szedettek le a polcokról. A hivatal tájékoztatása szerint a tejzsír a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak. A feltüntetettnél alacsonyabb zsírtartalom ezért a fogyasztók megtévesztéséhez vezet.

Az ellenőrzési akcióban a mintegy 311 tételnyi UHT tej mellett több mint 520, importból származó félkemény sajtot is megvizsgált a hatóság. A hivatal azt vizsgálta, hogy ezek a termékek megfelelnek-e a különböző élelmiszer-biztonsági, például jelölési és nyomon követési előírásoknak. A Nébih tájékoztatása szerint a jövőben is számítani lehet hasonló ellenőrzésekre, ugyanis folyamatosan vizsgálják a kereskedelemben kapható élelmiszereket, hogy kiszűrjék a nem biztonságos, vagy a vásárlókat megtévesztő termékeket.

(Magyar Idők, 2016. június 17.)

 

Forralja a tejet a NÉBIH

Folynak a tejpiaci ellenőrzések. A laboreredményekre még várni kell.

Jelenleg is tartanak a tejpiaci ellenőrzések, azonban már az első hetekben is több eljárást kellett indítania a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH). Tisztességtelen forgalmazói magatartás, élelmiszerlánc-felügyeleti díj és marketing hozzájárulás befizetésének elmaradása miatt is intézkedni kellett. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok alapján több szlovák, valamint cseh eredetű 1,5%-os UHT tejet kell kivonni a forgalomból, mert zsírtartalmuk alacsonyabb a jelölésen szereplőnél.

Április 1-15. között mintegy 300 élelmiszerforgalmazónál végeztek mintavétellel egybekötött ellenőrzést a megyei kormányhivatalok ellenőrei. A szakemberek a nem magyar előállítású, alacsony áron értékesített UHT tejeket és félkemény sajtokat vizsgálták. Az akcióban 311 tétel UHT tejet és 522 tétel félkemény sajtot ellenőriztek. Az ellenőrök két kiskereskedelmi egységben tapasztaltak jelölési szabálytalanságot.

A több mint 100 tej, valamint sajtminta laboratóriumi vizsgálata még tart, azonban már az eddigi eredmények alapján is több szlovák, valamint cseh eredetű 1,5%-os UHT tejet kell kivonni a forgalomból alacsony zsírtartalom miatt. A tejzsír a tej értékes része, amit fölözés után például tejszín, vaj vagy tejföl készítésére használnak. A NÉBIH vizsgálatán kiszűrt termékek zsírtartalma alacsonyabb volt, mint amit a gyártók a dobozon feltűntettek, megtévesztve ezzel a vásárlókat.

Zajlik az adatok kiértékelése a tisztességtelen forgalmazói magatartásra és a beszerzési ár alatti értékesítésre irányuló ellenőrzéseknél is. A NÉBIH szakemberei 9 kereskedőnél és 6 kereskedelmi láncnál vizsgálták a kiugróan alacsony áron kínált akciós UHT tejeket és trappista sajtokat. Az előzetes adatok alapján egy kereskedő és egy üzletlánc számíthat büntetésre tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt.

Az ellenőrzések kiterjednek a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és befizetésének teljesítésére is. E téren öt céggel szemben kellett eddig intézkedni, jellemzően azért, mert késve tettek eleget bevallási, továbbá befizetési kötelezettségüknek. A felügyeleti díjjal kapcsolatos problémák miatt eddig 1,8 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.

A NÉBIH szakemberei mintegy 60 cégnél vizsgálták azt is, hogy befizették-e a kötelező marketing hozzájárulást a Tej Terméktanácsnak. A ellenőrzések eredményeként két céget több mint 700 000 Ft megfizetésére kötelezte a hatóság.

(NÉBIH, 2016. április 27.)

 

Nyomás a tejre

A NÉBIH nekiesett a tejáraknak a boltokban. 100 millió volt a bírság.

A 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek értékesítésében a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akció az előállítók, a forgalmazók és kereskedők korrekt piaci viszonyának elemzésére irányult és elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta. Az ellenőrzések során a szakemberek a 41 vizsgálat több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását, amely miatt öt esetben, több mint 96 millió forint értékben bírságot is kiszabtak a hivatal ellenőrei.

Az UHT tejek esetében a tisztességtelen forgalmazói magatartás elsősorban a termékek beszerzési ár alatti értékesítésével, valamint a magyar és külföldi tejek árképzésének különbségében valósulhat meg. Tilos a beszerzés ár alatti értékesítés, valamint az eltérő árképzés a hazai és az import élelmiszereknél. A NÉBIH szakemberei az elmúlt időszakban 41 ilyen irányú vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzések felét hat kereskedelmi láncnál, valamint három - kereskedelmi lánchoz franchise szerződéssel kapcsolódó - kiskereskedőnél folytatták le, míg a másik felét kereskedő kis- és középvállalkozásoknál.

Az árképzés vizsgálata során jelentős eltéréseket tapasztaltak a szakértők. Egyes hazai tejeket akár 10-30%-al magasabb árréssel is értékesítettek, ami miatt a magyar termékek fogyasztói ára emelkedett. Ezzel pedig jelentős negatív hatást gyakoroltak a hazai termékek eladásaira az egyébként is árérzékeny piacon, az importtal szemben.

A szakemberek a 41 ellenőrzés több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartást. A szabálytalanságok összesen 19 féle – 5 kereskedelmi és 14 gyártói, ún. saját márkás – tej forgalmazását érintették, amelyek közül 9 magyar és 10 külföldi gyártású volt. A szabálysértések súlyosságát mérlegelve végül öt esetben összesen 96 millió forint értékben szabott ki termékpálya felügyeleti bírságot a hivatal.

A NÉBIH szakemberei a jövőben is folyamatosan vizsgálja a tisztességtelen forgalmazói magatartást a kereskedelemben.

(NÉBIH, 2016. március 9.)

 

Ötmillió liter pancs volt a boltokban

Cukrozott, hamisított, olasz bor, de már zárolták.

Olasz import borok zárolását rendelte el a földművelésügyi miniszter. A gyanú szerint 50 ezer hektoliter, vagyis ötmillió liter olasz bor cukrozott, hamisított. A bor már a boltokban volt, ezért zárolni kellett, le is vették az üzletek polcairól.

A hamisított borokat az olasz és a magyar hatóságok is vizsgálják. A zárolási döntés előtt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa július elején felhívta tagjai figyelmét arra, hogy zárolják olasz eredetű készleteiket, egyes esetekben pedig a már kiszállított olasz borokat vonják vissza a polcokról, az Olaszországban felderített jövedéki visszaélés miatt.

Az információk szerint az olasz Cantine Brusa borászat - az egyik legnagyobb olasz borászat, amely több hazai importőr beszállítója - készleteit az olasz hatóságok zárolták és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak a cég ellen.

(Origo, 2015. július 18.)

 

Már az is baj, ha olcsó a tej?

Hát igen, ha nem fizetnek áfát.

Gyanúsan olcsó tej az adóhatóság szerint egyes áruházakban. A gyanú beigazolódni látszik, mivel mint kiderült, az uniós áfaszabályok kijátszásával hozott forgalomba Szlovákiából származó tejet az a céghálózat, amelyet a NAV adóellenőrei göngyölítettek fel Budapesten. Az esetet feltáró adóigazgatóság feljelentést tett a NAV pénzügyi nyomozóinál bűncselekmény gyanúja miatt.

Az ügyletekben részt vevő társaságok közötti személyi összefonódások alapján egyértelmű, hogy a gazdasági kapcsolat eredeti célja a nagymértékű áfacsalás volt, amivel a haszonhúzók és az őket segítő társaságok jelentős kárt okoztak az állami költségvetésnek.

A láncolatot eleve úgy építették fel, hogy a tej szlovákiai beszerzése és magyarországi értékesítése utáni jelentős összegű általános forgalmi adó megfizetését elkerüljék. A beszállítóként feltüntetett cégek szerepe csupán az volt, hogy közbeiktatásukkal a láncolat élén álló társaságnál levonhassák az áfát, amit viszont ezek a cégek sem fizettek be, ugyanis a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. Ez a módszer biztosította a fedezetet ahhoz, hogy a tejet még a beszerzési árnál is olcsóbban értékesíthessék Magyarországon. Az adóellenőrzés csaknem 55 millió forint nettó adókülönbözetre derített fényt. Az adóhatóság a feltárt láncolat öt gazdasági társaságához köthető öt személlyel szemben költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést a NAV pénzügyi nyomozóinál.

(NAV, 2015. július 2.)

 

 

Sajtrecept: egy kis lejárt is kell bele?

A biztonság kedvéért hőkezelték a szennyezett, penészes lejárt sajtot a sajtüzemben, hiába, a gondosság mindenekelőtt.

Újabb hiányosságokat tárt fel a NÉBIH tejágazati célellenőrzése: több autóval terítették Budapesten és környékén a Nógrád megyében engedély nélkül palackozott tejet, egy fővárosi sajtgyártó üzemben pedig bevett gyakorlatnak számított, hogy lejárt alapanyagokat, valamint selejt késztermékeket hőkezeltek és használtak fel újra a gyártás során. A „friss” termékekbe több éve lejártak is bedolgozásra kerülhettek. A lejárt termékek jelentős része szennyezett, penészes, rovarokkal belepett volt.

Az országos főállatorvos nyáron rendelte el a tejágazati ellenőrzést, ennek folytatásaként a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága négy megyében tartott célellenőrzést az elmúlt időszakban. A Bács-Kiskun és Vas megyében található sajtüzemekben csupán apróbb hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrök. Bőven akadt azonban dolga a szakembereknek Nógrád megyében, ahol a célellenőrzés eredményeként egy olyan engedély nélkül üzemelő tejpalackozó egység működését tiltották meg, ahonnan naponta 500-1200 liter tejet szállítottak ki. A vizsgálat során kiderült, hogy több mint 500 liter jelöletlen, nem nyomon követhető, ennek nyomán tartályos és már kipalackozott tejet foglaltak le.

Egy fővárosi sajtüzemben a KÜI vizsgálata során kiderült, hogy rendszeresen hőkezelték a lejárt alapanyagokat és selejt termékeket késztermékeik előállításához. Az élelmiszerbiztonsági hatóság eddig 160 tonna ilyen alapanyagnak szánt terméket semmisített meg azonnali hatállyal. A cég készletét zárolták, az üzletekbe kikerült késztermékek visszahívása folyamatban van.

Az eljárások folyamatban vannak, előreláthatólag több tízmillió forintos bírság várható a két ügyben.

(NÉBIH, 2014. október 21.)