blokkk.com                                             │ butik pórázon » piacregula │                                                   │ hírkirakattmustra │         

 

Boltzár számtan

Beszéljenek a számok a boltok, áruházak egy évéről. Újranyitás: kinek lenne rá pénze? A kisboltosnak aligha.

__________________________________________________________________blokkk.com

A vasárnapi boltzár 2015. március 15-i bevezetését követően sok változás volt a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ezek egy része kötődött a vasárnapi boltzárhoz, egy része pedig nem. Az egyes egyidejű hatások ugyanakkor nem választhatók szét oly módon, hogy külön-külön melyik honnan és mennyit hozott a konyhára, vagy vett el a zsebekből. Ezzel együtt a számok a következőket mutatják.

 

Vásárlók: kétharmad menne vasárnap vásárolni

A közvéleménykutatások szerint mind a vasárnapi boltzár bevezetése előtt, mind utána a vásárlók kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltzárral. Szó sincs arról, hogy megszokták, csupán átálltak rá, mivel más választásuk nem volt. A vasárnap nyitva tartó kis üzletek nem váltották ki a nagyáruházakat, nyilván esélyük sem volt erre.

 

Piac, bevétel: nincs veszteség, átrendeződésnek pedig semmi nyoma

Van már online kassza adat, 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás együttes bevétele 8.464 milliárd forint volt (a Népszabadság 2016. április 4-i közlése szerint). A januári 600 milliárd körüli online adat már korábbról ismert. Külön a boltzárral érintett kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat. Ennek alapján csak annyi állapítható meg, hogy az együttes éves online kasszás bevétel a januári tizennégyszerese.

 

Nos, a néha azért kritizált KSH adatsora az elmúlt években kísértetiesen hasonló növekedést mutat, mely szerint az online kasszás területek éves árbevétele az elmúlt négy évben tizenötszöröse volt a januárinak. A növekedési ütemben így alig van némi különbség az online kasszás és a KSH adatsorai között:

 

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás

együttesen

hányszorosa az éves bevétel a januárinak

január éves január éves január éves
2015. 626 9.272 11 213 58 918 15x
2014. 598 8.949 9 190 52 806 15x
2013. 562 8.514 8 167 52 754 15x
2012. 561 8.249 8 152 51 730 15x

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság, 2016. április 4.

 

Belső átrendeződésnek akár a kicsik, akár a nagyok javára semmi nyoma az eddig megismert nyilvános adatokban.

 

Nagyvállalkozások alkalmazottainak létszáma: nem volt változás

A KSH adatai szerint a négy főnél többet foglalkoztató bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben az alkalmazottak létszáma 187 ezer fő volt, számuk 2014-hez képest 4 ezerrel nőtt. Ebben jelentős szerepe volt az online pénztárgép rendszernek is, ami a munkaerő piacot is tisztította. Év közben, ami legjobban kifejezheti a boltzár hatását, ebben a körben nem volt érdemi elmozdulás:

 

bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma a nagyobbaknál

2015. január december változás

létszám

188.255 188.845 + 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő

változás: január/december

 

A teljes kereskedelem foglalkoztatottjainak létszáma: közel 10 ezres mínusz

A foglalkoztatottak száma magában foglalja az alkalmazottak előbbi mutatója mellett az öt főnél kisebb vállalkozások alkalmazottainak a számát is, emellett az egyéni vállalkozókét, a tulajdonosokat, segítő családtagokat, bárkit, aki bármilyen minőségben tevékenykedik a kereskedelemben. Nos, itt nagyot esett a foglalkoztatottak száma:

 

teljes kereskedelem 2012. 2013. 2014. 2015. változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma 539 529 548 539 - 9

KSH, kis- és nagy-, valamint gépjárműkereskedelem együtt, ezer fő,

éves adatok

 

Boltok, áruházak: rogyadoznak a kisboltok

2015-ben csökkent a vállalkozások és az értékesítőhelyek száma is a bolti, áruházi kiskereskedelemben, döntő részben a kisboltok térvesztése miatt:

 

kiskereskedelem 2015. június 30. 2014. december 31. változás 2015/2014.
vállalkozások száma 97.081 98.655 - 1.574
boltok, áruházak száma 141.863 144.190  - 2.327

KSH

 

Bérek: felnyomta a munkaerőhiány

Az üres álláshelyek száma megkétszereződött a boltokban, áruházakban, kicsiknél-nagyoknál egyaránt. Ez fel is nyomta a béreket:

 

bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

  2015. január 2015. december 2016. január
teljes létszám keresete 182.430 197.810 192.022
ebből fizikaiak keresete 144.857 157.069 153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Az újranyitás költsége: ezt fizesd ki, ha tudod

A blokkk.com számítása szerint a vasárnapi pótlék mértékétől függően 30 milliárd forintnál kezdődik a számla, amikor 50% lenne a vasárnapi pótlék. 100%-os vasárnapi pótlék esetében 50-60 milliárd forint lenne a számla. Nem az árak emelkednének, hanem kisebb lenne a további alapbér emelés, bár ma sem lehet elég eladót találni, vagy más költségeket kényszerülnének lefaragni az áruházak. A kisboltosok nem tudnának 50 vasárnapra 100%-os vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak.

(blokkk.com, 2016. április 11.)

 

Vasárnapi boltzár egy éve: 2300 bolttal és 9 ezer foglalkoztatottal kevesebb

Bizony, bizony, volt létszámleépítés és semmi sem bizonyítja, hogy a kisboltok forgalma nőtt volna a boltzár nyomán. Az átlagokra butított online adatok semmit sem mutatnak. Népszavazás: a boltokban is volt lökdösődés. Boldog ember is van vasárnap: nagyi a pult mögött.

__________________________________________________________________blokkk.com

Nem vitatható, hogy a kormány jól időzítette a vasárnapi boltzár bevezetését, hiszen 2015-ben tarolt az online kassza, sokkal több nyugtát adtak az ügyeskedők, nőtt is a piac. De sok-sok homokszem is hullott a boltzár gépezetébe. Csak sorjában:

 

A kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat

A kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos alaposan lebutított átlagokat közölt az online pénztárgépekből az adóhatósághoz beküldött adatok alapján. Nem volt hajlandó még arra sem, hogy elárulja, mennyi volt az online kasszás bevétel 2015. eleje és vége között. Titok maradt az is ráadásul, hogy a  bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar együttes online adataiból mennyi volt külön a kiskereskedelem bevétele, hiszen vasárnapi boltzár a három szakterületből csak itt volt. Egyébként a KSH mérése és a közreadott online adatok alapján ez a kép rajzolható ki 2015-ről, jókora eltéréssel:

 

  kiskereskedelem szálláshely vendéglátás együttesen
KSH online
2015. 9.257 368 918 10.543 8.450

KSH, milliárd forint, online: kormányzati közlésből becsült

 

A KSH egyébként becsült adatokat ad közre, egy unióban elfogadott módszertan alapján, így önmagában egy eltérésért nem hibáztatható. De azért jó lenne, ha lenne pontosabb adat.

 

Létszám: nagyot zuhant a foglalkoztatottak száma és bizony rúgtak ki alkalmazottat is

A KSH kétféle létszámmutatót mér. Az egyik a foglalkoztatottak száma a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt), ami 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent. 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015. végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben. Foglalkoztatott az, aki bármilyen módon dolgozik (a kereskedelemben tehát lehet alkalmazott, egyéni vállalkozó, tulajdonos, vagy éppen segítő családtag is).

 

A KSH másik mutatója a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottainak száma (ez is része egyébként a foglalkoztatottaknak, tehát azoknak egy szelete). Itt van külön adatsor a bolti, áruházi kiskereskedelemről, amiből világosan kiolvasható, hogy év elejéhez, januárhoz mérve bizony már februárban, majd márciusban és áprilisban is csökkent ez a létszám, több mint három ezer fővel. Ezt nagyon nehéz lenne létszámcsökkenés helyet valami másnak nevezni:

 

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015. január

február

március április május

június

július augusztus szeptember október november december

létszám

188.255 187.285 186.671 184.880 184.615

186.977

187.362 186.413 185.852 185.709 187.131 188.845

KSH, fő alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős dolgozók együtt)

 

A KSH persze azért statisztikus, hogy sokat számolhasson. Az előbbi adatsor "létszám" megnevezés alatt fut, de létezik például "átlagos állományi létszám" is, az irányzat azonban természetesen hasonló.

 

A statisztika gyönyöre, hogy persze lehet másként is számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. áprilisát nevezte meg kiinduló pontnak saját elemzésében, ehhez képest viszont már valóban nőtt ez a létszám 2015-ben, de hát év végére is csak az év eleji szintet érte el. Hozzátartozik a képhez, hogy 2015-ben 2014-hez képest nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de hát ebben a döntő szerepe nem a boltzárnak, hanem más piaci hatásoknak, így az online pénztárgépnek is volt jelentős szerepük (több nyugta mellé több alkalmazott is dukál).

 

Rogyadoznak a kisboltok

A KSH adatai szerint 2015. első félévében, tehát a vasárnapi boltzár bevezetésének táján kétezer-háromszázzal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014. végéhez képest. Így érthető az is, hogy a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is csökkent másfél ezerrel ugyanebben az időszakban, amikor a vasárnapi boltzárat bevezették.

 

Nem lehet nehéz kikövetkeztetni, hogy ez a boltszám csökkenés döntő részben a kisboltokat érintette.

 

250 milliárdot nyertek volna a kicsik? Szemüveget a bírónak!

A miniszteri biztos közlése szerint nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett 2015-ben a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak. Nos, ez becslés lehet, de a kisvállalkozások többletbevétele a nyilvánosságra hozott online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető teljes körű 2014. évi online adatok, mivel az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott. Így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a kisvállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők lehetnek elvileg.

 

Az is lehet egyébként, hogy azért nőtt a kisvállalkozások bevétele, mert az ügyeskedők több nyugtát adtak, nem pedig azért, mert a vásárlók a nagyáruházból a kisboltba mentek

 

Népszavazás: egyedül nagyi boldog a pult mögött vasárnap

A boltokban is volt lökdösődés 2015-ben. Vasárnap hiányában a vásárlók pénteken, szombaton lökdösődtek az áruházakban, van is ilyenkor hosszú sorállás a pénztáraknál, amiből úgy tűnik, a nagyáruházat kedvelők kitartanak kedvenc bevásárlóhelyük mellett. Nincs olyan felmérés, mely azt mutatná, hogy a vásárlók többsége elfogadná a vasárnapi boltzárat.

 

Némileg meglódult egyébként a bevásárlóturizmus, de ennek súlya csekély. Az online kereskedelem nagyot nőtt 2015-ben, de ez így volt a korábbi években is. A Balatonon nyaralók nyilván többet izzadtak nyáron, mint régebben, hiszen nehéz volt vasárnap üdítőhöz jutni a boltban.

 

És a vasárnapi boltzár boldog nyertese

Nagyi viszont boldogan áll az élelmiszerbolt pultja mögött, mert nem kell szakképzettséget igazoló papíros, de csak vasárnap. Ja, a kínai boltos sem izgatja magát, hiszen az ő papírjai igencsak nehezen bogarászhatók, ki is ő tulajdonképpen.

(blokkk.com, 2016. március 10.)

 

A vasárnapi boltzár diszkrét bája: kisboltosok ezreket bocsátottak el

Nagyi nem sokat segített vasárnap a boltban. Zsebben maradt a vasárnapi pótlék. A túlóra nőtt, hiába, dolgozott a létszámhiány. Nyitni kék: itt a tavasz, kezd dübörögni az idegenforgalom.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A boltzár vasárnapi ostora igazából 2015. március 22-én csapott le, hiszen a munkaszüneti napokon, így március 15-én, amikor hatályba lépett a zárvatartási törvény, a korábbi években is zárva tartottak a boltok, áruházak. Ügyes időzítés volt ez is, úgy indítani a vasárnapi boltzárat, hogy a hatálybalépés napja ugyan vasárnapra esett, de hát ez egy olyan vasárnap volt, amely esetében már megszoktak a vásárlók a lehúzott redőnyöket. Gyengébb a visszhangja ugyanakkor annak, hogy az éjszakai nyitvatartást is betiltották az új szabályok, ez az előírás viszont valóban március 15-én éjszaka rajtolt. Végül is egy év alatt akadt néhány olyan fordulat a boltzár történetében, amiről kevés szó esett.

 

2015. nem a kisboltosok éve volt: ezreket elbocsátottak, ezrek megszűntek

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben a kereskedelem egészében (tehát a bolti, áruházi kiskereskedelemben, a gépjármű kereskedelemben, továbbá a nagykereskedelemben, ahol a boltosokat, vendéglősöket szolgálják ki) a foglalkoztatottak száma 539 ezer fő volt. A foglalkoztatottak mutatója magában foglalja az alkalmazottak mellett a vállalkozások tulajdonosait, az egyéni vállalkozókat, a segítő családtagokat is, tehát bárkit, aki bármit is ügyködik a kereskedelemben. 2014-ben viszont ez a létszám 9 ezerrel nagyobb, 548 ezer fő volt, tehát 2015-ben csökkent. De hogyan is?

 

Nos, a kereskedelemben a KSH egy másik mutatója szerint az alkalmazásban állók száma viszont (akik a munkajogi előírások alapján bérért dolgoznak havonta legalább 60 órát) nőtt 2015-ben az előző évhez képest, 342 ezer főre, ami 10 ezerrel több, mint egy évvel korábban (ebben szerepet játszhatott nyilván az online kassza is, ami nem csak a bevételi, hanem az alkalmazotti létszámot is felfelé tolta). Igen ám, de ez az alkalmazotti létszám viszont csak a legalább 5 fő alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Mi van akkor a kisebbekkel, az 1-4 főt foglalkoztatókkal?

 

A KSH egy másik adata szerint, melyben viszont az összes alkalmazott létszáma benne van, függetlenül attól, hogy a vállalkozás 5-nél több, vagy kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, 2015-ben az alkalmazottak száma 460 ezer fő volt a teljes kereskedelemben, ami 2014-hez képest nagyságrendjét tekintve nem változott.

 

Az előbbi két alkalmazotti létszámadat összevetése viszont azt mutatja, hogy ha az összalkalmazotti létszám nem változott egy év alatt, de ezen belül a négy fősnél nagyobb vállalkozásoknál nőtt, akkor viszont a kisebb kereskedőknél csökkennie kellett. A statisztikai módszertan bővebb kifejtése nélkül megállapítható, hogy az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi vállalkozásoknál ezreket bocsátottak el 2015-ben.

 

És még egy statisztikai módszertani kérdés azért: a teljes körű foglalkoztatási adatok csak a kereskedelem egészéig bonthatók, a kiskereskedelemre külön már nem (ilyen a statisztika, pontosabban az egységes uniós rend). A foglalkoztatottak létszámát pedig valamennyi csoport (alkalmazott, tulajdonos, vállalkozó, segítő családtag) mozgatja, ráadásul nem csak a boltzár, hanem más gazdasági folyamatok is, például van, aki az online kasszája miatt fogja a fejét.

 

Lerobbant a kicsik éjszakai fellegvára is, nagyi pedig nem sokat segített vasárnap a boltban, túlórázni viszont többet kellett

Az alkalmazotti létszám csökkentését a kisboltosoknál alátámasztja, hogy 2015. első félévében kétezer-háromszázzal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul pedig megszűnt az éjszakai nyitva tartás lehetősége is a gyakorlatban (a 200 négyzetméternél kisebb boltos ugyan nyitva lehet este 22 óra és hajnal fél öt között is, csak éppen alkalmazott nem állhat a pult mögött). A boltzár bevezetése előtt sok kis üzlet nyitva tartott éjszaka is, alkalmazottat állítva a pult mögé.

 

Csökkent persze a kiskereskedelmi vállalkozások száma is. A boltosok derékhadát egyébként a kicsik adják, hiszen a KSH adatai szerint a 142 ezer értékesítőhely közül 76 ezer olyan, ahol a tulajdonos vállalkozónak egy szem boltja van. A 2-5 boltos vállalkozások száma 48 ezer, így a zöm kisvállalkozás: csak ebben a két körben kétezerrel csökkent a boltszám 2015. első félévében (a kétezer-háromszázas visszaesésen belül).

 

A nagyokról majd a mérlegbeszámolók árulkodnak, bár ott hosszabb lett a hétköznapi nyitva tartás ideje, ami fékezte az elbocsátási nyomást.

 

A KSH felmérései szerint a kereskedelemben olyan csekély a segítő családtagok száma, hogy ezeket az adatokat nem is hozzák nyilvánosságra (1-2 ezer fő lehet). Nemzetgazdasági szinten sem sok, 2015-ben minden ágazatot egybevéve 11 ezer fő volt a segítő családtagok száma (ennyinek akadt nyomára a KSH). A boltzár szabályai szerint zárvatartási időszakban a tulajdonos mellett a segítő családtag állhat a pult mögött, de hát úgy tűnik, nagy megugrás ebben nem volt (vagy csak nem látszik a statisztikában).

 

A túlóraszám nőtt 2015-ben, 4,9 millió óra volt a kiskereskedelemben, mintegy 10%-kal több mint egy évvel korábban. Hiába, a munkaerőhiány meghajtotta a kereskedelmet is.

 

Zsebben maradt a vasárnapi pótlék

A rendje persze változott a pótlékszabályoknak, hiszen a régi 50%-ot 100-%ra emelték a boltzár bevezetésével, így a szabadon választható 5 vasárnapon, ha kinyit a boltos, mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.

 

A kereskedelem egészében (a legalább öt főt foglalkoztatóknál) 2015. januárjában 223 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, decemberben viszont már 245 ezer forint, a növekedés 22 ezer forint, közel 10%.

 

A bolti, áruházi kiskereskedelemben (itt már van adat a kiskereskedelemről) ugyanakkor 2015-ben a fizikai munkát végző alkalmazottak bruttó átlagkeresete januárban 145 ezer forint volt, decemberben pedig 157 ezer forint. Itt a különbség 12 ezer forint havonta, ami az átlagot tekintve több is, mint 2015. elején, a boltzár bevezetése előtt havi három vasárnapi munkáért kapott 10 ezer forint vasárnapi pótlék összege.

 

Nyitni kék?

A kormánynak nem lenne nehéz dolga, ha nyitni akarna, hiszen a vasárnapi boltzár bevezetését követő második napon, 2015. március 17-én megjelent az a kormányrendelet, mely keretet adhat a kivételeknek. Nem okozna nagy nehézséget kitölteni az üres rubrikákat, hiszen a boltzár törvény felhatalmazást adott erre a kormánynak. Így lehetne nyitni boltokat vasárnap, ha számítana a vásárló is.

(blokkk.com, 2016. március 21.)

 

Szunyókált egyet a szakszervezet elnöke?

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke botladozott egy sort.

__________________________________________________________________blokkk.com

Az ATV esti műsorának vendége volt Sáling úr, a Kereskedelmi Szakszervezetek elnöke, március 23. estjén. Mondandójában - talán a cipője szorította - időnként némi ellentmondást lehetett felfedni, persze lehet, hogy igaza volt, de az is, hogy nem. Veselkedjünk neki, próbáljunk meg tiszta vizet önteni a pohárba, majd kiderül, sikerül-e. Lássuk sorjában.

 

1) "Azért nem árt egy kicsit pontosítani, ... az alkalmazotti létszám, 460 ezer, az nem változott"

Kedves elnök úr, dehogynem! Nagyságrendjét tekintve valóban nem, de a foglalkoztatottak számának 9 ezer fős csökkenésében azért már nem biztos, hogy elhanyagolható az alkalmazottak ezernégyszáz fős leépülése (2014-ben 461,3 ezer, 2015-ben 459,9 ezer fő volt az alkalmazottak száma a teljes kereskedelemben).

 

De van itt nagyobb baj is, hiszen az előbbi adatok éves átlagok. A negyedéves számokat nézve 2014. harmadik negyedévében volt ugyan egy megugrás, nem véletlenül, hiszen augusztus végéig kellett bekötni az online kasszákat, 2015. viszont katasztrófaév volt az alkalmazottak számára: első negyedévben 464,7 ezer, utolsó negyedévben viszont már csak 453,9 ezer fő volt a létszámuk, ami a számtan szabályai szerint 10,8 ezer fős csökkenés. Igaz, csak év közben, év elejéhez képest év végéig.

 

2) "ez a 140, vagy 145 ezer bolt, ami létezik ... ezekből legalább egy 2-3 ezer tönkrement"

Ez csak apróság, de hát 2014. végén volt 144 ezer bolt, 2015. első félévének végén pedig közel 142 ezer. Tehát a legutolsó KSH adat szerint ma már nem létezik 145 ezer bolt, a boltszám csökkenés pedig kettőezer-háromszáz volt 2015. első félévében.

 

3) "Mi megkérdeztük az embereket, mit szólnak ehhez a vasárnaphoz. Nyilvánvalóan 50%-os pótlékért, ami azért kétezer forint alkalmanként..."

Ajjaj... a hatályos törvény szerint (Mt 140. §) ugyan valóban a vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, általában. De hát van ebben a törvényben más is, mégpedig az, hogy további ötven százalék vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, aki a szabadon választható vasárnap és a négy adventi vasárnap nyitva tartó boltban ezeken a vasárnapokon dolgozik. Ez pedig már 100%. Most már csak az a kérdés, mit is kérdezhetett a szakszervezet a tagjaitól a vasárnapi munkavégzésről.

 

4) "... majdnem mindenki szakmunkás minimálbéren van... kétezer forintért nem akarnak az emberek bemenni ... ha 100% lenne..."

Kedves elnök úr, egyrészt - a végénél kezdve - a vasárnapi pótlék tehát van, amikor annyi, pontosan 100%. Más: a szakmunkás (más néven garantált) minimálbér 2015-ben 122 ezer forint volt. Nos, hát ehhez képest a bolti, áruházi kiskereskedelemben (van ilyen adat) 2015-ben a fizikai munkát végző bolti alkalmazottak bruttó átlagkeresete januárban 145 ezer forint volt, decemberben pedig 157 ezer forint volt. Ez azért mintha több lenne.

 

5) "... a nagyoknál állandó létszámhiány van..."

A kicsiknél is.

(blokkk.com, 2016. március 23.)

 

Megszerették a vásárlók a vasárnapi boltzárat

Igen? Te elhiszed? Na, nem is...

__________________________________________________________________blokkk.com

Az Ipsos Zrt. a vasárnapi boltzár törvény bevezetése előtt, tavasszal, majd fél évvel később, ősszel is országos reprezentatív kutatást végzett, amiből kiderült, hogy a magyarok nagy többsége utálja a vasárnapi zárva tartást. Megnehezíti a bevásárlást a zárva tartás, bár igaz, más napokon kell vásárolni, viszont kevesen választják a kisebb boltokat, vagy a piacokat a törvény miatt.

A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a boltok nem alkalmazkodtak az új szabályhoz, ugyanannyi lehetőség van vasárnaponként vásárolni, mint közvetlenül a bevezetés után. A kutatás szerint bár kicsit többet járunk múzeumba, koncertre, színházba, kirándulni, fürdőbe, és többet utazunk el, a javulás valószínűleg inkább az elmúlt nyári időszak szezonális hatásának, mint a vasárnapi zárva tartásnak tudható be.


A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. 41 százalékról viszont 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több, mint fele (53 százalék) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi (71 százalék) és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18 százalék) vagy piacot megoldásként (6 százalék). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek – az adventi időszakon felül – naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak, de csak a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy követi is, hogy mikor vannak a nagyobb boltok nyitva vasárnap is.

(Világgazdaság, 2015. december 5.)

 

Nyúlfarknyi aprót hoz a vasárnapi boltzár

Ennyiért - 62 ezer forintért - semmi értelme az egésznek. A miniszteri biztos szerint 100 milliárdot kasszírozhatnak éves szinten a kisvállalkozások a vasárnapi boltzár nyomán.

__________________________________________________________________blokkk.com

Szatmáry miniszteri biztos szerint "látszik, hogy a vasárnapi bezárásnak nem volt káros hatása sem a belső fogyasztásra, sem a kiskereskedelem egészére, sokkal inkább komoly gazdasági, piacátrendeződési folyamatokat figyelhetünk meg. A változó fogyasztási szokások miatt éves szinten százmilliárdos nagyságrendű lehet az az összeg, amely átvándorol a hazai kkv-k felé, miközben a nemzetközi láncok is eladásaik bővüléséről adnak számot" (Napi Gazdaság, 2015. augusztus 7.).

 

Ő bizonyára tudja, hiszen már korábban is úgy nyilatkozott, hogy "...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..." (2015. április 9.). Igaz, utána a kormány cáfolta, hogy rendelkezésre állnának a kiskereskedelem adatai, hanem csak a valamennyi online pénztárgép használatra kötelezett kör (kiskereskedők, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók) együttes adatsora van meg, ágazati bontás nélkül.

 

A 100 milliárd forint önmagában nagy összeg, ráadásul nem vitatható, hogy a mai világban minden fillér számít. Egy gazdaságpolitikai döntésnél azonban más viszonylatokban kell számolni. Ma már ráadásul köztudott, hogy az alkalmazottak pihenése, a család vasárnapja mellett azért más ok is szerepet játszott a vasárnapi boltzár bevezetésében, sőt, könnyen lehet, hogy a döntő mozgatórugó a multi áruházak megtépázása volt. Ennek tükrében érdemes kutakodni az eredményeket tekintve.

 

Az annyi, mint 1%: édeskevés

A bolti, áruházi kiskereskedelem egészéhez mérve 100 milliárd forint csekély hányadot jelent. 2014-ben a kiskereskedelem értéke 8.934 milliárd forint volt, 2015-ben 9.300-9.400 milliárd forint várható (4-5% éves növekedést feltételezve). Hát bizony ennek mindössze 1%-a a vasárnapi boltzár nyomán várható átrendeződés, miközben a kiskereskedelmi piac valóban nő (a félreértések elkerülése érdekében tegyük hozzá, nem a vasárnapi boltbezárás miatt).

 

A nemzetközi láncok eddig semmiről sem adtak számot 2015-ről (leszámítva némelyik mérlegbeszámolóját, ahol a fordulónap nem év vége, de hát ezek sem nagyon árulkodóak), így nem tudni, mi húzódik meg a miniszteri biztos nyilatkozatának hátterében.

 

De ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel egy növekvő piacon az még nyomon követhető, hogy az egyes vállalkozások bevétele hogyan változik, de ha minden vállalkozó csoport gyarapodik (márpedig a nyilatkozat ezt vetíti előre), akkor átrendeződés eredménye már nem lesz látható. Veszteséget elkönyvelők persze mindenütt lesznek, elég csak a bevásárlóközpontok tízezer üzletére gondolni, ahol nagyon panaszkodnak a boltosok a kieső bevételre, de nem csak ők, hanem mások is. Természetesen lesznek nyertesek is, de ezzel együtt csak annyi következtetés vonható le, hogy a kép vegyes.

 

Még rosszabb a helyzet, ha a miniszteri biztos nem a kiskereskedelemre, hanem a teljes online pénztárgép használatra kötelezett vállalkozói körről beszélt, hiszen éppen ekkor pontosított a kormány, miszerint csak ilyen adat létezett mindeddig. Ebben az esetben az az egy százalék valamelyest kisebb lesz, hiszen a viszonyítás alapjához hozzá kellene csapni a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatók mintegy ezer milliárdos piacát. De nem célszerű csapkodni.

 

Boltonként  62 ezer forint havonta: hát ez bizony csak aprópénz

Tételezzük fel a legjobbat, hogy a kormány szándékai szerint a multi üzletek buknak, a hazai kisboltosok pedig nyernek 100 milliárd forintot. Megtehetjük, mivel így is sanyarú eredmény kerekedik ki, e nélkül pedig még rosszabb lesz a kép, hiszen ma már mindenki csipeget mindenki piacából, ha teheti.

 

A KSH szerint 136 ezer kiskereskedelmi bolt, áruház ügyködik a kiskereskedelemben (2014. december végéről van a legutolsó adat, gépjármű kereskedelem nélkül számolva). Ebből közel tízezer külföldi tulajdonú értékesítőhely. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy hazai boltra átlagosan közel 735 ezer forint többletforgalom esne a vasárnapi boltzár említett piacrendező hatása nyomán. Ez 62 ezer forint havonta.

 

Jelenleg a piacon annyi már látszik, hogy a vasárnap is nyitva tartó családi kisvállalkozások egy része lehet nyertes (számuk nem nyilvános, bár az adóhatóságnak nem eshet nehezére megnézni az online adatokból egyszerűen azt, kik, hányan adnak a boltok közül nyugtát vasárnap), de ők csak kisebb töredékét jelenthetik a kisvállalkozói körnek. Elég körbesétálni vasárnap, látszik, hogy azért az üzletek többsége zárva van. A kisboltosok egy jelentős része ugyanúgy zárva tart vasárnap, mint régen, ők valószínűleg nem nyertek semmit és ott van a bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete, akikről tudott a már említettek szerint, hogy nagyot buktak a vasárnapi boltzárral. De mások is.

 

Kérdés, ennyiért érdemes volt-e bezárni az üzleteket vasárnap? Az online adatokból egy biztosan látszik: a boltzár bevezetését megelőző februárhoz képest a későbbi hónapokban fele akkora a piac növekedése, mint a korábbi években, akár a kiskereskedelmet, akár a teljes online pénztárgép használatra kötelezett kört tekintve. Az is veszteség, ha lehetett volna több.

(blokkk.com, 2015. augusztus 23.)

 

Csak zsörtölődés, hogy nem piacozhat az élelmiszerbolt?

Balatonakali FÉK abc-je vidáman nyitva tart vasárnap, miközben a balatonfenyvesi ZSO-LI időközben visszavonult. A gond csak annyi, hogy a FÉK termelői piaca, ha igazi is, nem ad felmentést a boltzár alól az élelmiszerboltnak. A Coop piacai köszönik szépen, egyenlőre jól vannak.

__________________________________________________________________blokkk.com

A Népszabadság számolt be arról július 26-i híradásában, hogy a CBA Akali vidáman nyitva tart vasárnap, mivel termelői piacot létesített. A Balatonakali FÉK Üzletház (mert hivatalosan így hívják), ha csinált is termelői piacot, az az önkormányzat nyilvántartásában továbbra sem szerepel. Ez csak azért apró gondocska, mivel a jogszabály szerint a jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A jegyző a nyilvántartást az erre vonatkozó kormányrendelet szerint az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi. Márpedig Balatonakali önkormányzatának van honlapja, azon a FÉK Üzletház fel is van tüntetve, de termelői piacnak nincs nyoma.

 

Az igazi probléma viszont az, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján élelmiszerbolt nem lehet a termelői piac része, így nyitva sem lehetne ezen a címen. A helyi termelői piac a kereskedelmi törvény szerint az, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Ez egyértelmű szövegezés, mint arra korábban is rámutattunk, ami két feltételt is támaszt: a helyi termelői piacon a kistermelő csak saját maga árusíthat és csak a saját termékeit. Ebből az következik, hogy egy ilyen piacon nincs helye annak a boltosnak, aki nem kistermelő és nem a saját megtermelt termékét árusítja, ráadásul annak élelmiszerbolt nem lehet a része. Így élelmiszerbolt termelői piac szervezőjeként, bárhogyan is ügyeskedik annak elhelyezésével, nem lehet nyitva vasárnap. Természetesen akár a bolt elkülönített területén, vagy szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó külső területen szervezhető helyi termelői piac, ezzel nincs is probléma, de annak el kell különülnie a többi árustól, így a boltostól is, akik nem kistermelők. Még az sem fogadható el, hogy a boltos a piac részeként a kistermelő termékeit árulja, hiszen a helyi termelői piacon, mint idéztük a törvényt, csak a kistermelő értékesítheti a saját termékeit.

 

Nem véletlen, hogy a kereskedelmi jog a helyi termelői piac fogalma mellett meghatározza a másik törvényes piacformát - az egyszerűség kedvéért és a törvény szövegezése szerint -, ami a "piac". A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes, terület fogalmába bőven belefér a bolt, csak akkor egy sor egyéb feltételt is teljesíteni kell, így élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előírásokat egyaránt.

 

Az Index is piacot keresett a napokban, igaz, ők ezt az északi parton tették, Coop boltban. Úgy tűnik, rejtélyes játszma folyik a háttérben, hiszen vannak jó és vannak rossz piacok, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. A kérdés csak az, ki és milyen alapon osztja a lapot, vagy bárki húzhat belőle, csak szerencséje legyen?

(blokkk.com, 2015. július 26.)

 

Mit keresett az NGM a Balaton partján?

Alaposan melléfogott a minisztérium piacügyben: szerinte a boltban létrehozott helyi termelői piacon minden rendben.

A törvény szerint viszont csak kistermelő árusíthat a helyi termelői piacon.

__________________________________________________________________blokkk.com

A sajtóértesülések szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa megtekintette a Balatonakalin és a Balatonfenyvesen létesített piacokat. Balatonakalin a FÉK ABC, a Pacsirta utca 1/a., míg Balatonfenyvesen a ZSO-LI Szupermarket, a Vörösmarty utca 10. szám alatt volt a kirándulás célpontja. Pontosabban: a két bolt piacot hozott létre és a híradások szerint ezeket szemlélte meg a minisztérium munkatársa. Rejtélyes módon az NGM az ugyancsak a Balaton partján található coop-os piacokra már nem fordított figyelmet. A kirándulás eredménye lesújtó.

 

 Az NGM úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy a Balatonakaliban lévő üzlet a helyi termelői piac létesítésére vonatkozó követelményeknek megfelel, míg a Balatonfenyvesen piacként működő üzlet létesítésével kapcsolatban viszont a tárca államtitkára törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a Somogy Megyei Kormányhivatalnál. A közlemény alapján semmit nem tudni, mit vizsgált az NGM munkatársa piacszemléje során, betekintett-e bármely dokumentumba, igénybe vett-e szakhatósági segítséget, vagy éppen tájékozódott-e a szakhatóságoknál is (a szakhatóságok kötelezettsége a jogszabályok alapján közreműködni az engedélyezési eljárásban) és milyen tények alapján jutott arra a megállapításra, hogy van jó piac és rossz piac. Nyilván a jó piac ennek alapján nyitva tarthat vasárnap, a rossz piac viszont bizonytalan helyzetbe sodródott az NGM kirándulása nyomán.

 

A baj azonban ennél sokkal nagyobb. Az NGM nem ismeri a saját jogszabályait, így a kereskedelmi törvényt.

 

Helyi termelői piacon csak kistermelő árusíthat, más árus nem lehet a

piacon, így nehezen képzelhető el, hogy Balatonakalin minden rendben

A vasárnapi boltzár törvény (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy hatálya nem terjed ki egyebek mellett a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. Ennek alapján aki  piacon, vagy helyi termelői piacon kereskedik, akkor tart nyitva, amikor akar. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kétféle piacot határoz meg (a boltzár törvény ezeket a fogalmakat veszi át).

 

Az egyik a helyi termelői piac, ahol a kereskedelmi törvény szerint a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Ez egyértelmű szövegezés, ami két feltételt is támaszt: a helyi termelői piacon a kistermelő csak saját maga árusíthat és csak a saját termékeit. Ebből az következik, hogy nyilván egy ilyen piacon nincs helye annak a boltosnak, aki nem kistermelő és nem a saját megtermelt termékét árusítja.

 

Természetesen a bolt területén, vagy szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó területen szervezhető helyi termelői piac, ezzel nincs is probléma, de annak el kell különülnie a többi árustól, így a boltostól is, akik nem kistermelők. Még az sem fogadható el, hogy a boltos a piac részeként a kistermelő termékeit árulja, hiszen a helyi termelői piacon csak a kistermelő értékesítheti a saját termékeit, az előbbiek alapján.

 

A másik törvényes piacforma - az egyszerűség kedvéért és a törvény szövegezése szerint - a piac. A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes, terület fogalmába bőven belefér a bolt.

 

A feltételezés szerint a Balatonakalin található piac nem felelhet meg a helyi termelői piac fogalmának, ha annak az élelmiszerbolt is a része. Ha viszont része a bolt is az ott létrehozott piacnak, akkor az nem helyi termelői piac, hanem a törvény fogalom meghatározása alapján egyszerűen csak piac. Ettől még elvileg megfelelhet a piaclétesítés feltételeinek, csak éppen nem mindegy, miről van papírja. A Balatonakali Önkormányzat egyébként honlapján semmilyen piacot nem tart nyilván.

(blokkk.com, 2015. július 8.)

 

WC nélkül nincs piac és vasárnapi nyitva tartás

A vizeldét még meg lehet úszni, de a wc azért más. A cégér átmázolása és a boltbejárat fölé odafirkantani a piac szót kevés a vasárnapi boltzár megkerüléséhez. De az sem mindegy, hogy milyen piac az, amit a bolt köré körítenek a vasárnapi nyitásért. Előfordulhat, hogy a CBA és a Coop piacai csak műpiacok.

__________________________________________________________________blokkk.com

Érthető módon minden kereskedő próbál rést ütni a vasárnapi boltzáron: van, aki meghosszabbítja a hétköznapi nyitva tartást, van, aki új időpontban hirdeti a leárazásokat, van aki a benzinkúton próbálkozik, van aki tulajdonossá fokozza az alkalmazottját és van aki piacot fabrikál a boltja köré. A mérce minden esetben azonos, hiszen van, amit enged a törvény, ezzel szemben pedig van, amit nem. A legújabb módi piacot csinálni a bolt köré és így kinyitni vasárnap. Egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan könnyen megy, mivel piacot csinálni nem is olyan egyszerű.

 

Termelői piac, vagy piac?

A vasárnapi boltzár törvény (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy hatálya nem terjed ki egyebek mellett a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. Ennek alapján aki  piacon, vagy helyi termelői piacon kereskedik, akkor tart nyitva, amikor akar.

 

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kétféle piacot határoz meg (a boltzár törvény ezeket veszi át), így eleve kizárólag ezek lehetnek szabályszerűek. Az egyik a helyi termelői piac, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Nyilván egy ilyen piacon nincs helye a boltosnak, aki már nem a saját megtermelt termékét árusítja. Természetesen a bolt szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó területen szervezhető helyi termelői piac, de a törvény világosan kimondja, hogy mivel ezeken a piacokon csak kistermelő árusíthat, más tehát nem, így a bolt, hiába adja területének egy részét oda, már nem lehet része a piacnak. Így hiábavaló kísérletezés lenne helyi termelői piacot rittyenteni a bolt köré a vasárnapi nyitva tartás érdekében, az ütközik a kereskedelmi törvénnyel.

 

A másik törvényes piacforma - az egyszerűség kedvéért - a piac. A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes fogalmába bőven belefér a bolt, a "többen" pedig a kettőnél kezdődik, így csak arra kell ügyelni, hogy ne lógjon ki a lóláb. Ez viszont nem is olyan egyszerű. Egy vagányabb bevásárlóközpont is egyébként piaccá tudná pofozni magát a kereskedelmi törvény fogalom meghatározásai alapján, de feltehetően ez lenne az az eset, ami a jog puszta szövegezésével esetleg nem, de a jogalkotói szándékkal már élesen ütközne. Ez is azért számít valamit.

 

Piaccsinálás: van piacrendelet is, az ellenőrző hatóságoknak pedig ingyen egy helyiséget kell adni

A piachoz piacüzemeltetési engedély kell, amit az önkormányzat jegyzője ad ki. Az önkormányzat nyilvántartást vezet az engedélyezett piacokról, ami nyilvános (a honlapján elérhető). Az 55/2009. számú kormányrendelet a vásárokat, a piacokat és a bevásárlóközpontokat szabályozza további részkérdésekben. Így azt is kimondja, hogy vásár és piac olyan területen rendezhető, tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, ráadásul meg kell felelni egy sor előírásnak, egyebek mellett építészeti, közegészségügyi, tűzvédelmi, hulladékkezelési szabályoknak is. Nagyobb piac esetében, amikor egyidejűleg 300 főnél többen lehetnek a piacon, még biztonsági tervet is kell készíteni.

 

A neheze azonban csak most kezdődik a papírmunkákat követően: élelmiszer felhasználása, forgalmazása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy amikor jön az ellenőrző hatóság, az öltözőt, vagy a boltvezető irodáját átengedik részére és a kávéért nem kell fizetni.

 

Az előírások része, hogy a piac működési rendjéről hirdetményben tájékoztatást kell adni a vásárlók és az ott árusító kereskedők részére,  az árusítóhelyeket pedig sorszámmal kell ellátni, nyilván látható módon.

 

És akkor a WC-kérdés a piacokon: a vizelde a vásárlónak kell

A Nemzeti Jogszabálytárban az illemhely kifejezést 97, a vizelde szót 2, a WC szöveget 278 jogszabály tartalmazza, igaz, számos esetben WC-papírról is szó esik. Létezik közöttük és hatályos az 59/1999. számú EüM rendelet, a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól. Ez jó néhány követelményt meghatároz, egyebek mellett a következőket:

-  a napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni, tehát füves, földes talajon nem menő a piac,

- a piac területét körül kell keríteni,

- a piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell (az árusítóhelyek, az árusok részére).

 

Ez a jogszabály tartalmazza azt is, hogy a vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - az OTÉK előírásának megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. E jogszabály szerint tehát valamennyi illemhely létesítése kötelező, mégpedig a vásárlók részére (természetesen az árusok számára is meg kell oldani, de az másik kérdés).

 

Előbbiek alapján a 253/1997. számú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szabja meg, hány darab nyilvános WC kell a piacokon.

 

A rendelet szerint

- az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani: nyilván a piac ide tartozik,

- az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell tervezni, megvalósítani, (tehát mikor várható a legnagyobb tömeg a piacon),

- az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét (így teljes kör).

 

A létszámhatárok közül pedig a legkisebb a következő:

- az építményekhez és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges.

 

Nehéz elképzelni olyan piacot, ahol ki lehet zárni, hogy egyidejűleg 10 főnél kevesebben forduljanak meg, így ráadásul ha jól menő piaccal számol az üzemeltetője, nemek szerint is el kell különítenie az illemhelyeket. A vizelde WC-csészével kiváltható.

 

Tehát piac nincs WC nélkül.

 

Balatonakali, Balatonfenyves és a többiek

A Balatonakali önkormányzat honlapján a kötelező nyilvántartásokban piac, helyi termelői piac jelenleg nincs feltüntetve. A településen van CBA bolt (FÉK ABC) és Coop üzlet is a láncok boltkeresője szerint, de az önkormányzat kötelező nyilvántartásában csak a CBA címe szerepel.

 

A balatonfenyvesi önkormányzat honlapján két piac szerepel, egyik, a Balaton Park Vásár és Piac, amely alkalmi piac, csak egyes napokon működik a nyári időszakban, a másik a Zsoli Piac. Ez utóbbi pontosan azon a címen van, ahol egy élelmiszer áruház is található. A piac alapterülete 1.400 négyzetméter, 7 árusítóhellyel. Kérdés, van-e nyilvános WC a piacon. A Zsoli Piac és a Zsoli Szupermarket egyaránt a Vörösmarty utca 10. szám alatt található meg. A Zsoli Szupermarket is tagja a CBA láncnak.

 

Révfülöp piacokban gazdag, de óvatosabb

Révfülöp önkormányzata összesen 4 piacot tart nyilván, közülük egy kirakódó vásár már megszűnt. A további három piac esetében a szakhatósági hozzájárulás kikötéseket tartalmaz, egyebek mellett éppen a vízellátást, vagy éppen az illemhelyeket előírva. A piacok üzemeltetői között van a Pólus-Coop és a Tapolca-Coop, így nem véletlen, hogy a Káli úti piac és az egyik coopos ABC címe egybeesik. A Kacsajtósi utca 16. alatt a Tóth Élelmiszer üzlet található. Az árusító helyek száma a coopos piacoknál 7-7, a Kacsajtósi útinál 4 darab.

 

Ja, igen, WC-papírról is a piacnak kell gondoskodnia.

(blokkk.com, 2015. július 6.)

 

A siófoki hiper és a szexshop is zárva vasárnap

Siófokon az élelmiszerboltok harmada tart nyitva vasárnap, ezek alapterülete viszont csak ötöde a teljes hálózatnak.

A Balaton parti települések nyilvántartása a boltok nyitva tartásáról meglehetősen kusza, de azért lehet bennük turkálni.

__________________________________________________________________blokkk.com

A kereskedelmi törvény alapján az önkormányzatoknak kötelező nyilvántartást vezetniük a településükön tevékenykedő kiskereskedelmi egységekről, feltüntetve egyebek mellett azok nyitva tartását is. A Központi Statisztikai Hivatal is az önkormányzatok adatait dolgozza fel, természetesen a forrás a kereskedő, aki köteles boltjának minden fontos adatát, azok változásaival együtt bejelenteni. Az önkormányzatok honlapjain ugyanakkor sok ellentmondással, hiányossággal is lehet szembesülni, így már nem létező vállalkozások is szerepelnek rajtuk, vagy egy nagyáruház az ott feltüntetett információ alapján nyitva tart vasárnap, a valóságban persze zárva van.

 

A boltok nyitva tartását, annak változásait minden esetben kötelező bejelenteni az önkormányzatnak. Nem tudni, hogy a boltok mulasztanak az adatszolgáltatásban, vagy az önkormányzatok a nyilvántartás vezetésében, de végül is némi kitartással azért lehet turkálni az adathalmazban. Ebben a hőségben természetesen az élelmiszerüzleteket célszerű vettük górcső alá venni, hiszen aki ebben a kánikulában vásárolni kényszerül, az bizonyára az ásványvizet, a sört és a görögdinnyét keresheti leginkább, ha hűsölni szeretne. Másnak sok értelme nincs a nyár legforróbb óráiban.

 

Hány élelmiszerüzlet van a Balaton partján

A KSH kimutatása szerint a Balatont övező három megyében (Somogyban, Veszprémben, Zalában) azokat a nagyobb településeket számba véve, ahol legalább 10 élelmiszerüzlet van, a következő helységekre lehet bukkanni:

 

Somogy megye

boltszám

Veszprém megye

boltszám

Zala megye

boltszám

Balatonboglár

37

Alsóőrs

11

Gyenesdiás

16

Balatonfenyves

14

Badacsonytomaj

19

Hévíz

34

Balatonföldvár

17

Balatonakali

13

Keszthely

98

Balatonkeresztúr

15

Balatonalmádi

47

 

 

Balatonlelle

45

Balatonfüred

111

 

 

Balatonmáriafürdő

19

Balatonfűzfő

20

 

 

Balatonszárszó

16

Balatonkenese

28

 

 

Balatonszemes

20

Révfülöp

10

 

 

Fonyód

34

Tihany

19

 

 

Siófok

159

 

 

 

 

Szántód

18

 

 

 

 

Zamárdi

29

 

 

 

 

összesen:

 

423

 

 

278

 

 

148
 

A Balaton parti élelmiszerüzletek száma minden települést figyelembe véve ezer körül mozog. Ezek csak a boltok, a vendéglátóhelyeket, szórakozóhelyeket nem számítva, hiszen azokra a vasárnapi boltzár nem vonatkozik.

 

Siófok: vasárnap ötödannyi négyzetméteren lehet tolongani

Siófokot tartják a Balaton fővárosának, ráadásul a tó partján itt található a legtöbb élelmiszerüzlet, ezért a vasárnapi nyitva tartás részletes áttekintése érdekében erre a településre esett a választás.

 

Nos, az eredmény a vásárlók számára nem túl hízelgő. A másfélszáz élelmiszerüzlet harmada ugyan nyitva van, ez még nem is lenne olyan rossz arány, de a jogszabályok miatt ezek eleve 200 négyzetméternél kisebb alapterületűek. Ebből már sejteni lehet, hogy az alapterületet tekintve igencsak szűkmarkú a boltzár törvény, hiszen a 20 ezer négyzetméter körüli siófoki élelmiszer üzlethálózatnak mindössze ötöde, közel négyezer négyzetméter, ahol vasárnap vásárolni lehet. A legtöbben hétvégére mennek a Balatonhoz, Siófok pedig a legkeresettebb üdülőhely.

 

Siófok kereskedelmének gerincét a nagyáruházak adják. A Tesco, Aldi, Lidl, Penny, Spar 7 áruházzal van jelen, de ezek alapterülete a maga 10 ezer négyzetméter feletti értékével azt is jelenti, hogy az élelmiszerkereskedelem fele itt zajlik, de hát csak hétköznapokon és szombaton. Ne feledkezzünk meg a CBA-ról és a Coop-ról sem, a CBA 3, a Coop 2 nagyobb alapterületű bolttal van jelen, ők sem nyithatnak ki vasárnap.

 

A többi nagyobb Balaton parti településen sem rózsásabb a helyzet: minél nagyobb a település, annál több üzlet van zárva vasárnap.

 

A hőségben a kamionstoppot is feloldják, sok helyen vizet osztogatnak, a zsúfolt utak miatt pedig időigényesebb az utazás, így pontosan most lenne a legnagyobb szükség több időre a bevásárláshoz, ami bizony könnyen átcsúszhatna vasárnapra. Ha lehetne.

 

Mindenesetre annyi vigasztalót, hogy Siófok két szexshopja is zárva tart vasárnap, igaz, ők ezt önként teszik, legalábbis ha pontos az önkormányzat kimutatása. Legalább ezzel ne fáradjunk, hiszen lehet sorban állni a boltban, azzal pedig úgy is elmegy az az idő.

(blokkk.com, 2015. július 5.)

 

Jön a balatoni pihenés: hogyan költsünk el 100 milliárd forintot?

Jó program milliók számára: strandolás helyett sorban állás.

__________________________________________________________________blokkk.com

Igaz az, hogy az emberek pihenni mennek a Balatonhoz, mi másért is mennének. Csak éppen vannak néhányan, akik ha enni akarnak, nem engedhetik meg maguknak, hogy étterembe ücsörögjenek, ezért a boltot és a bevásárlást választják. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt években hétvégenként hosszú sorok kígyóztak a balatoni boltokban, szombaton is, vasárnap is. Március 15. után annyit változott a helyzet, hogy szombatonként kígyóznak a sorok a boltokban, kétszer olyan hosszan, mint korábban. A vasárnap is nyitva tartó kis családi boltok kicsik a pihenők kiszolgálásához. Ráadásul a legtöbben hétvégén pihennek a tóparton, hiszen ha jó idő van, érdemes leruccanni arra a két napra, legalább is eddig így lehetett számolni. Ezt alátámasztják a hétvégi csúcsforgalom tapasztalatai a Balatonhoz vezető utakon.

 

A KSH adatai szerint 2014-ben közel másfél millió olyan turista kereste fel a Balaton vidékét, közülük több mint egymillió magyar, akik kereskedelmi szálláshelyeken töltöttek el közel ötmillió vendégéjszakát. Nagy részük, ismerve a Balaton idegenforgalmi vonzerejének irányait, nyilván nyáron érkezett a tópart környékére (ez három megyét jelent, Somogy, Veszprém és Zala megyéket). A hivatalos statisztikában már nehezen nyomon követhető magánszállások vendégforgalma tovább szélesíti a Balaton vonzáskörzetébe látogatók körét, amit megint csak növelnek a nyaralást, pihenést szolgáló üdülőtelkeken pihenők (a balatoni nyaralótelkek száma százezer körül mozog).

 

Az egy-két napra, főleg hétvégén kirándulók számáról nincs adat, de a gépkocsiforgalomból is következik, hogy ezzel  alaposan megugrik a Balaton partján pihenők száma. Igen, de mikor is? Hát persze, hogy hétvégén, már jó időben májusban is. Szombaton és vasárnap pihennek legtöbben a Balaton partján. Mindehhez hozzátartozik, hogy a balatoni üdülőkörzetben 250-300 ezer között mozog az állandó lakósok száma, az ott élők tömege így alaposan megugrik nyáron, hétvégenként nyugodtan lehet számolni ennek az öt-tízszeresével is.

 

Az egyik legfényesebben csillogó programja a nyaralásnak, pihenésnek éppen az evés-ivás, így nyilván a legkényesebb területe élelmiszer bolt, hiszen az azért igaz lehet, hogy a bútorvásárlást nem feltétlenül a balatoni nyaralás programjában időzítik a pihenni vágyók. A vendéglátóhelyekről persze nem szabad elfelejtkezni, de azért az feltételezhető, hogy a pénztárca vastagsága határt szab a bolt és a büfé közötti nagyobb arányú vándorlásnak.

 

A kormány célja, hogy a vasárnapi boltzár nyomán a kis családi boltokban vásároljon a vásárló a hét utolsó napján. A baj csak az, hogy ez nagyon kevés, főleg a Balaton környékén. Szükséges hozzátenni, hogy a kis boltok adottságaik miatt drágábbak is, amire azért elég érzékeny a magyar vásárló.

 

A kérdés mindössze annyi, hogy a 200 négyzetméternél kisebb, a tulajdonossal és családtagjaival együtt a pult mögött álló boltosok elbírják-e a vasárnapi bevásárló rohamot. Statisztika mindössze arról van, hogy a Balaton parti három megyében együttvéve 4.000 felett van az élelmiszerüzletek száma (ez az ország összes élelmiszerüzletének tizede). Nincs adat ugyanakkor arról, mennyi nyit ki közülük vasárnaponként (a települések önkormányzatainak a jogszabályok szerint be kell jelenteni a nyitva tartás idejét, de erről összesített nyilvános statisztika nincs). A boltokban segítő családtagoknak az élelmiszerboltokban kötelező szakképesítéséről és egészségügyi alkalmasságáról sincs információ, mennyiben felelnek meg a követelményeknek, egyébként a  kockázat viszont elég nagy, mint általában az élelmiszerek esetében.

 

Így annyi már biztos, hogy ha eddig is volt szombaton és vasárnap sorállás a balatoni boltokban, a jövőben még inkább lesz, igaz, a tóparti nagyáruházakban csak szombaton, a kisebbekben pedig vasárnap. Mert enni kell. A sorok pedig legalább kétszer olyan hosszúak lesznek, mint régebben.

 

A Balatont övező településeken 80 olyan nagyobb alapterületű élelmiszer áruházat találni, közöttük a három tóparti megyében 19 hipermarketet, melyek a jelentős súlyú üzletláncokhoz tartoznak (ezek az Aldi, Lidl, Penny Market, Spar, Tesco, de ide tartozik a nagyobb CBA és Coop üzletek közül is jó néhány). Ők eleve nem nyithatnak ki vasárnap, miközben közismert, hogy az élelmiszer kereskedelem nagyobb része ezekhez az üzletláncokhoz kötődik. Nyilván a Balaton partján is.

 

Előreláthatóan kétszer is meggondolják majd a hétvégén pihenni vágyók, hogy érdemes-e a Balaton partján szombatonként sorban állással tölteni az időt, hiszen nem nehéz kitalálni, a vasárnapi sorban állók számára soványka elégtétel a családi kisboltok sora. A kisboltok is szép számmal foglalkoztatnak alkalmazottat, főleg nyáron a Balaton mellett, így a segítő családtagok olyan nagyon sokat nem tudnak lendíteni az üzletmeneten.

 

A Balaton mellett pihenők egyébként nem csak a családjukat, barátaikat viszik a tópartra, hanem a pénzüket is. A boltokban becslés szerint elkölthetnek hozzávetőleg 100 milliárd forintot nyaranta, a legtöbbet élelmiszerekre. Strandidőben előreláthatóan megcsappanhat a költekezési kedv, hiszen a pihenni vágyók nem sorban állni szeretnének, hanem megmártózni a Balaton vizében.

(blokkk.com, 2015. május 17.)

 

Nagyi vasárnap a boltban: lehet hülye, sőt, a tulaj is

Az NGM megváltoztatta a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjét. Így egyes élelmiszerek, iparcikkek eladásakor zárva tartási időszakban nem szükséges szakképzettség a pult mögé álló segítő családtagnak, vagy a tulajdonosnak. Ez a kivételezés kizárólag a zárva tartási időszakban, vasárnap, munkaszüneti nap és éjszaka igaz, amikor csak a tulajdonos, vagy a segítő családtag állhat a pult mögé, június 17-től. A nyitva tartási időszakban viszont ezeknél a termékeknél az eladást végző bármely személy szakképesítési előírása megmaradt. Pedig a hasmenés nem válogatós.

__________________________________________________________________blokkk.com

Úgy látszik, a vásárló egészsége, biztonsága vasárnap nem számít, pedig az egész szakképesítési követelményrendszer éppen azért van, hogy egyetlen pillanatban se sérüljön meg a boltban pénzét költő fogyasztó azért, mert az eladó esetleg hibázott.

 

A Magyar Közlöny június 9-i számában ugyanis megjelent a nemzetgazdasági miniszter 17/2015. számú rendelete, mely módosítja az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítések rendjét szabályzó előírást, a 21/2010. NFGM rendeletet. A kötelezettségek lényege, hogy egyes termékek esetében az eladást végző személynek szakképesítéssel kell rendelkeznie, ezt a kereskedelmi törvény világosan kimondja. A termékek felsorolását, ahol a szakképesítés kötelező, az említett nemzetgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza.

 

A friss NGM rendelet - elképesztő felelőtlenségről árulkodva - kimondja, hogy szemben az általános előírással, ezek a követelmények egyes termékek esetében nem terjednek ki az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra, egyéni cég tagjára, gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint a segítő családtagokra, zárva tartási időszakban, amikor a 200 négyzetméternél kisebb üzlet kinyithat, ha akar és képes rá, de ilyenkor alkalmazott nem foglalkoztatható, csak kevés kivétellel. (Az már csak hab a tortán, hogy az egyéni vállalkozótól, ha tevékenységi körében a kiskereskedelem szerepel, a vállalkozói igazolvány kiváltásakor számon kérik a megfelelő szakképzettséget, tehát ő nem lehet kivétel).

 

Némi öröm az ürömben, hogy a módosítások, így a kivételezés is a kihirdetést (június 9-ét) követő nyolcadik napon, június 17-én lépnek hatályba, így a most következő hőségriadóval tarkított hétvégét még a régi szabályok szerint kell a boltosoknak túlélniük. A vásárlók legalább csipetnyi szerencséjére, ha egyáltalán valamelyik hatóság ellenőrzi a zárva tartási időszakban ügyködő boltosokat.

 

Csak egy példát kiragadva, mennyire zavaros az új jogszabály: aki jár vásárolni, az tudja, hogy a kisebb boltokban ugyanannál a pultnál és általában ugyanattól a személytől kérheti a vásárló a húsfélét, vagy éppen a párizsit, trappistát. Nos, itt lesz majd némi zavar, hiszen a segítő családtag nagyi szakképzettség hiányában a csirkemellet már nem adhatja oda, de a kolbászt sem, sőt párizsit sem szeletelhet, míg az ementálit, mivel az tejtermék, vidáman darabolhatja. Vasárnap. Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, hentesáru, húskészítmény, felvágott, kolbász, ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása.

 

Nos, a kivételek a következők, ahol tehát zárva tartási időszakban nem kell szakképesítés, máskor pedig igen:

 

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

 

Az élelmiszerek esetében a zöldség, gyümölcs árusításához jelenleg sem kell szakképesítés.

 

És némi pontosítás: a hús- hentesáru eladó fogalmi meghatározása a magyar joganyagban pontosan nem található meg. A foglalkozások besorolásában (FEOR) az 5113 szám alatt megtalálható, de itt külön szerepel a bolti hentes-, eladó is. Ebből az következik, hogy a hús- és hentesáru fogalmába a különböző húskészítmények is beletartoznak. Így a tulajdonos, vagy segítő családtagja párizsit sem adhat el, de az említettek szerint tejterméket már igen, persze, ez csak a zárva tartási időszakra vonatkozik.

 

Nyugi, az élelmiszer kereskedelemben bármely tevékenységet végző személyekre, így a segítő családtagokra is vonatkozó egészségügyi alkalmassági előírásokat nem törölték el. Eddig.

 

A jövőben, június 17-től egyébként a következő termékek eladásakor kötelező a kiskereskedelemben a szakképesítés az új előírások szerint:

 

1) Élelmiszerértékesítés zöldség és gyümölcs kivételével

2) Hús- és hentesáru, hal értékesítése

3) Étrendkiegészítők, gyógynövények értékesítése

4) Kozmetikai termék, háztartásivegyi cikk értékesítése

5) Jármű, járműalkatrész értékesítése

6) Kertészeti cikk értékesítése

7) Gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek értékesítése

8) Építőanyagok értékesítése

9) Üzemanyag, gázpalack értékesítése

10) Sportszer, játék értékesítése

11) Óra, ékszer értékesítése

12) Fotócikk értékesítése

13) Optikai cikkek értékesítése, szemüveg készítése és javítása

14) Kedvtelésből tartott állatok, és állateledel értékesítése

15) Zálogházi, aukciós tevékenység, régiségek, műtárgyak értékesítése

16) Hulladékkereskedelem

 

(blokkk.com, 2015. június 11.)

 

Segítő családtag: kolbászt, vagy rúzst akarsz eladni?

Nem egy papír kell, hanem legalább kettő!

Nem csak az a nagy baj, ha valakinek megy a hasa, hanem az, ha ez sokakkal egyszerre történik meg. Tovább tekeredik a kígyó: egyes esetekben nem csak szakképesítés kell annak, aki elad, hanem egészségügyi alkalmassági vizsgálat is.  A felmosórongyot sem foghatja akárki a kezében a csemegepult mögött.

__________________________________________________________________blokkk.com

Ez így nagyon ágas-bogas lesz. Korábban már tisztázódott, hogy ha valaki a boltban elad, a vásárlót kiszolgálja, annak többféle árucikk (vegyesen élelmiszer és iparcikk) esetében OKJ-s szakképzettségre van szüksége. Az élelmiszerek és a kozmetikumok eladása esetében azonban van még egy követelmény, mégpedig a kötelező egészségügyi vizsgálat. Így ez utóbbi követelményt körbejárva célszerűbb előbb az egészségügyről szóló jogszabályi követelményekből kiindulni.

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. számú törvény bizony előírja, hogy élelmiszer előállításával, kezelésével, forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, akinek az egészségi állapota a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti és a tevékenységhez szükséges szakmai, egészségügyi és higiéniai ismeretekkel rendelkezik. Ez azért eléggé egyértelmű, ami azt jelenti, hogy nem csak a sajtot kell tudni megkülönböztetni a párizsitól (áruismeret címén oktatják és akadnak persze bonyolultabb kérdések is), hanem legalább a legalapvetőbb higiéniai ismeretekkel is tisztában kell lenni. Bonyolítja ráadásul a segítő családtagok ügyködését vasárnap vagy éppen éjszaka a boltban, hogy a közegészségügy oldaláról az élelmiszerrel egy tekintet alá esik a kozmetikai készítmény. Így a kozmetikai készítmények esetében is sok tekintetben ugyanolyan szigorúak a higiéniai előírások, mint az élelmiszereknél. Ez eddig az OKJ-s képzés keretébe kiindulópontként belepréselhető, de hát ennek van azért egy fontos gyakorlati oldala is. Nem elég az egészségügyi, higiéniai követelményekkel tisztában lenni, azokat alkalmazni is kell. Most jön a neheze.

 

A munkaköri, szakmai, személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló 33/1998. számú NM rendelet tovább is lép az előbbieken. A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, szakmákban a munkát végző személy higiénés és egészségi állapota nem veszélyeztetheti mások, így a vásárlók egészségét, ennek alapján pedig meg kell vizsgálni, foglalkoztatható-e az adott munkakörben. Ezt a vizsgálatot természetesen nem az áruházigazgató végzi szemrevételezéssel, hanem az orvos, orvosi vizsgálaton (a foglalkozás-egészségügy külön szakterület).

 

Ha élelmiszerhez nyúl a boltban Józsi bácsi pereputtya

A kereskedelmi joganyag is ad némi útravalót annak, aki élelmiszerboltban a pult mögé állna, vagy egyáltalán élelmiszert vesz a kezébe a kereskedésekben. Ezek sorjában a következők.

 

Az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről szól 68/2007. számú FVM–EüM–SZMM együttes rendelet. Ez is egyebek mellett rögzíti, hogy az élelmiszer-előállítás és forgalmazás folyamatában részt vevő személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük, ez már tudható. Az élelmiszer forgalmazás folyamata az élelmiszerboltban zajló minden tevékenységet magában foglal, ráadásul személyeket határoz meg a jogszabály, így mindegy, hogy milyen minőségében ügyködik ott bárki is, akár alkalmazottként, akár segítő családtagként. Furcsa is lenne, hogy ha Mari néni szeleteli a felvágottat alkalmazottként, ő nem teheti piszkos kézzel, mert alkalmazott, Józsi bácsi viszont, a főnök közeli pereputtya már igen, mert ő csak segítő családtag. A jogszabály ráadásul előírja a megfelelő higiéniai tájékoztatást, oktatást is. Az élelmiszer ellenőrző hatóság pedig, ha a dolgozók tudásában hiányosságot észlel, elrendelheti a dolgozók higiéniai oktatását is.

 

Köztudott, hogy az élelmiszer-higiéniában a legveszélyesebbek az állati eredetű élelmiszerek, a tejtermékek, vagy a húsféleségek. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről külön jogszabály is született az előbbi mellett, a 64/2007. számú FVM–EüM együttes rendelet. A léc magasan van, hiszen azok a kiskereskedelmi létesítmények, amelyek kizárólag a végső fogyasztónak értékesítenek állati eredetű élelmiszert, a 852/2004/EK rendeletben előírt feltételeket kötelesek teljesíteni. Így nagyon is oda kell figyelni arra, hogyan szabad az élelmiszer-higiénia feltételeit megtartva egyebek mellett szalámit szeletelni, vagy éppen sajtot darabolni.

 

Ott van még a 66/2006. számú FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról. Ez egyebek mellett arról rendelkezik, hogy ha tiltott módon hozták forgalomba a húsféleséget, vagy tejterméket, hamisított vagy a fogyasztót félrevezető módon forgalmazták, nagyfokú érzékszervi elváltozást mutat, fogyaszthatósági határideje, vagy minőségmegőrzési ideje lejárt, azt az állategészségügyi ellenőrzés során lefoglalják és ártalmatlanítják. Így nem árt észrevenni a barnuló, zöldülő szalámit, sajtot, a büdös húsról nem is beszélve. Ehhez ugyan némi háziasszonyi lelemény is elég lehet esetenként, ez igaz, de a jogszabályok többet követelnek meg a tudás, képzettség terén.

 

Bizonyságul, létezik a 27/2012. számú NGM rendelet, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről. Ez is rögzíti az élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó munkaterületének rövid leírását, ami a következő: kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat, az áruk raktározásával, állagmegóvásával, értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével kapcsolatos feladatokat lát el. Az eladótéri kihelyezés például a szakzsargon szerint az árufeltöltőt jelenti. Számára is kötelező az egészségügyi alkalmassági követelmények megtartása, így a munka-alkalmassági orvosi vizsgálat.

 

Még a felmosóronggyal is csak óvatosan

Nem is vitatható, hogy az egyik legrázósabb kockázat az élelmiszerkereskedelemben a fertőzés, ennek nyomán a járvány veszélye, amit nem árt komolyan venni. Így nem véletlen, hogy a jogszabály, a már említett 33/1998. számú NM meghatározza a járványügyi érdekből kiemelt munkaköröket, tevékenységeket. Nem véletlen az sem, hogy a közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával foglalkozó személy ide tartozik. De az ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy sem marad ki a sorból, tehát az élelmiszer boltban óvatosan kell bánni a felmosóronggyal és akárki nem ragadhatja meg a felmosó rudat sem a csemegepult, vagy a húsvágóasztal körül.  A korábban említettekkel egyezően ráadásul ide tartozik az emberi szervezettel érintkező kozmetikum is, vagy éppen a gyógynövény, gyógyvíz, tápszer. Kivétel persze akad, így a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítása, tárolása.

 

Érdemes egy pillantást vetni arra is, mit vizsgál az orvos kötelező jelleggel, ha valaki élelmiszert árusítana, így szükséges egy TBC ernyőképszűrés és egy bőrgyógyászati vizsgálat is. Ráadásul mindez kevés, mivel magának az árusnak figyelnie is kell arra, nehogy valamilyen fertőzést okozó betegsége legyen, akkor ugyanis nem dolgozhat. Aki élelmiszer boltba, vagy illatszer boltba megy dolgozni, annak mindezek alapján jöhet az egészségügyi kiskönyv, ráadásul évente kötelező vizsgáltatni magát. A papírzsepi pedig kevés is lehet, ha valaki nagyon nekiveselkedne a munkának, így ha valaki szalámiszeletelés közben az orrát piszkálja, az nem jó jel. Gyanús lehet az is a pult mögött álló eladó felszereltségét tekintve, ha puszta kézzel fogdossa szeletelés, darabolás közben a sajtot, szalámit, amit a kedves vásárló hazatérve, vagy éppen hajnali 4 óra 31 perckor siettében az utcán a zsemléjébe préselve bekapna. Tilos hozzáérni puszta kézzel az azonnal fogyasztható, csomagolatlan élelmiszerféleségekhez, amit a boltban az eladó csomagol be. Az illatszerboltban pedig a próbarúzst nem is tanácsos a kedves hölgyvásárlóknak a szájukon kipróbálni, milyen a színe, nem véletlen, hogy mindenki, legalábbis általában, a kezére keni, tetszik-e. Ez sem a leghigiénikusabb gyakorlat egyébként. Ja igen, mindezt tanítják is a képző iskolákban.

 

Nem árt vigyázni, hiszen a hasmenés nem válogatós.

(blokkk.com, frissítve 2015. április 26.)

 

Vasárnapi boltzár: gáz lehet a segítő családtag vasárnapi munkája

Tekeredik a kígyó: legalábbis a kereskedelmi törvény szerint egyes esetekben kell szakképesítés annak, aki elad.

__________________________________________________________________blokkk.com

Tekeredik a kígyó, eladó akar lenni: igen ám, de ahhoz tudás is kell, a jogszabályok legalábbis ezt mondják, ha nem is minden esetben, de sokszor. A kereskedelmi joganyag szerint ugyanis a kiskereskedelmi értékesítéshez meghatározott termékek esetében szakképesítéssel is kell rendelkeznie az azt végző kereskedőnek. Így természetesen felvetődik az a kérdés is, hogy ha a kis boltban vasárnap a segítő családtag nekiveselkedik a munkának, vajon megteheti-e ezt minden esetben. Sokféle árucikk van a polcokon.

 

A kormány már egyre többet hangoztatja, hogy a vasárnapi boltzár elrendelésével a hazai kisvállalkozásokat akarja helyzetbe hozni. Az alkalmazottak és a családok szószólójának szereposztása nem változott. A boltzár törvény (a 2014. évi CII. számú törvény. 6.§-ában) ki is mondja, hogy az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

 

Nem kevés üzlet mérlegelhette, belevág-e a vasárnapi nyitva tartásba előbbiek alapján, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a 150 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely átlagos alapterülete 122 négyzetméter, tehát óvatos becslés szerint is 100 ezer felett mozog a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű boltok száma. Figyelembe kell azt is venni, hogy legfeljebb néhány tíz négyzetméter (20-30 négyzetméter körül) lehet azoknak a boltoknak az alapterülete, ahol egy-két igazi tulajdonos vasárnap a pult mögött állva fogadni tudja puszta két kezével a vásárlók rohamát. Ezek jellemzően a non-stop kis üzletek és a garázsboltok. A nagyobb alapterületű üzletek kinyitásához már több munkáskéz kell, így igencsak nagy szükség lehet vasárnaponként a segítő családtagokra.

 

Meg kell jegyezni azt is az előbbivel összefüggésben, mi is az árusítótér: nos, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. számú törvény ezt kimondja, mégpedig az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló területet nevezve meg. Ebben a raktár nincs benne, tehát a 200 négyzetméteres határ azért nagyobb bolt alapterületet rejt így magában (a KSH is csak az árubemutató, eladóteret méri, a mellékhelyiséget például már nem), ami csak a tennivalók számát gyarapítja, no meg az eladókét is.

 

Igen ám, de a kereskedelmi törvény 5.§ (3) bekezdése alapján egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Nézzük csak meg, hogyan is fest ez.

 

A legfontosabb, hogy nincs kivétel a kötelezettségek esetében, tehát a segítő családtagnak, aki közvetlen hozzátartozó lehet, bizony szakképesítéssel kell rendelkeznie a meghatározott termékek értékesítésénél. Nincs olyan, hogy gyermekem, holnap vasárnap, akkor te szeleteled a párizsit a boltban, miközben a csemete autószerelőként, vagy ápolónőként tengeti hétköznapjait. Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet meg is határozza, mely termékek eladásakor kell szakképesítés.

 

Némi magyarázat. A kereskedelmi törvény termékekről, a végrehajtást szabályzó kormányrendelet termékkörökről beszél. Az NFGM rendelet fejlécében ugyan már a tevékenység kifejezés szerepel, de a felsorolás (az "A" oszlopban) azért már termékekre bontható, ráadásul egyértelműen. Így a kereskedőnek meg kell néznie, milyen termékkörök értékesítését jelentette be az önkormányzat jegyzőjének (egyes esetekben pedig melyek értékesítéséhez kellett engedélyt kérnie), majd ezt össze kell vetnie azzal, hogy mikor kötelező a szakképesítés megléte. A kötelező szakképesítések listája tartalmazza azt is, hogy pontosan melyik bizonyítvány felel meg az adott termék értékesítésekor.


A felsorolt termékek esetében tehát kötelező, a listából hiányzó, ott fel nem tüntetett termékek esetében pedig nem kötelező a szakképesítés (vagy ahol a kivételt a lista megjelöli, így a zöldség-gyümölcs értékesítés esetében). Kivétel így egyebek mellett a könyv, újság, vagy éppen a ruházati értékesítés. Egy élelmiszerüzletben viszont az élelmiszerek eladását vasárnap végző segítő családtagnak így kell szakképesítéssel rendelkeznie a jogszabályok alapján. Pénztárosi, árufeltöltő, takarító munka viszont végezhető szakképzettség nélkül is. A gyakorlatban még pontosabban szűkítve a kört ez azt jelenti, hogy a felsorolt termékek értékesítése esetében, amikor az eladás nem önkiszolgáló rendszerben történik, hanem az eladó személyesen adja át a terméket az eladónak, bizony kell a bizonyítvány a segítő családtag számára is, persze, nem csak vasárnap, hanem mindig, amikor beteszi a lábát a boltba és elad.

 

Felvetődhet a kérdés, mi szükség erre az egészre. Nos, ennek oka a fogyasztóvédelmi követelményekben rejtezik, kiindulva abból, hogy a vásárló számára a nagyobb egészségügyi, vagy biztonsági kockázatot jelentő termékek esetében nem árt, ha az eladó tudja, hogy a hűteni való élelmiszereket folyamatosan hűteni kell, puszta kézzel nem szabad fogdosni a felszeletelt szalámit, a műszaki cikkek esetében pedig szerencsés betartani a kezelési utasításokat.

 

A tisztánlátás érdekében célszerű kitérni arra is, egyáltalán hogyan rendezi a polcra helyezhető termékek besorolását a kereskedelmi joganyag, hiszen erre épül a kötelező szakképesítések rendje is. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet meghatározza a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó termékköröket (nincs benne a gyógyszer, vagy a dohányáru, ezek értékesítését más joganyag szabályozza). A lista 59 termékkört tartalmaz, ezen belül az élelmiszereket 12 bontásban részletezi (6. számú melléklet).

(blokkk.com, 2015. március 30.)
 

Vannak még hiányosságai a vasárnapi boltzár törvénynek

Ha már van, az automatás értékesítés mellett akad azért más is.

__________________________________________________________________blokkk.com

Az Országgyűlés április 28-án döntött egyebek mellett arról, hogy az automatából történő értékesítés nem tartozik a vasárnapi boltzár törvény hatálya alá. A kereskedelmi törvény meg is határozza az automatából történő értékesítési lehetőséget. Nyilván körültekintő elemzés előzte meg, hány alkalmazott vasárnapi foglalkoztatását jelenti az automatás értékesítés, hiszen mindössze időnként árut kell beletölteni és javítani, ha elromlik. No, meg persze nem árt szemmel tartani sem, ezért is inkább olyan helyekre teszik, ahol figyelése valamilyen módon megoldható. Nem véletlen, hogy az utcán nem nagyon botlunk bele. Hozzá is kell tenni, hogy a legfontosabb, az árufeltöltés a szaktárca állásfoglalása szerint a boltban sem tiltott tevékenység vasárnap.

 

Az élelmiszer árusító automatákat ráadásul kötelező bejelenteni NAV-nak. A bejelentéssel egyidejűleg ráadásul igazgatási szolgáltatási díjat is kell fizetni, 30 ezer forintot darabonként és évente. A díjat szabályozó rendelet kimondja, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automatákra igaz ez a díjfizetési kötelezettség, amiből rögtön következik a vásárlók kiszolgálásban közreműködő alkalmazottak száma.

 

Az adóhatóság az adatbázisában egyébként 29 ezer élelmiszer automatát tart nyilván, ami nem is olyan kevés, de igaz az is, hogy ezek egy része vendéglátós jellegű, tehát helyben fogyasztható ételt, italt árusít, miközben nyilván olyat is, amit haza lehet vinni. A vendéglátás pedig nem tartozik  a vasárnapi boltzár törvény hatály alá. A különféle iparcikkeket árusító automaták számáról nincs összesített adat.

 

Kiindulva abból, hogy a boltzár törvény kitért az automatás értékesítésre, mint a hatálya alá nem tartozó területre, rögtön adódik néhány más értékesítési csatorna is, melyre nem tér ki a szabályozás, pedig ha lúd, akkor már legyen kövér. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az automatás értékesítés bevonásának a törvény hatálya alá nem tartozó területek közé semmi értelme.

 

Az egyik ilyen nem is csekély súlyú terület a kereskedelmi joganyag szerinti csomagküldő kereskedés, amikor a vásárló nem a boltban, hanem valamilyen kommunikációs csatornán kapott információ alapján vásárol, így web áruházban, nyomtatott katalógusból, szórólapból válogatva, vagy éppen telefonon ad rendelést az áruháznak (az egyik nem is kis vállalkozás éppen azt hirdeti, hogy vasárnap telefonon lehet nála rendelni). A szaktárca már leszögezte, hogy otthon ücsörögve rendelhet a kedves vásárló interneten (még szép), de bármiféle házhoz szállítás tilos. Nos, ez már semmiféle jogszabályból nem vezethető le, persze öt nap bezárást nem sokan kockáztatnak, de előbb-utóbb a jog oldaláról ezt a kérdést rendezni kell, ha már a boltzár törvény létezik. A kimenetele nem kétséges a kérdésnek, az pedig, hogy a vasárnapi házhozszállítás tilalmát kimondja jogszabály, nem is könnyű feladat. Egyébként kisebb cégek könnyen megoldják a vasárnapi házhozszállítást.

 

További hézag a kereskedelmi törvény szerinti üzleten kívüli kereskedés, amikor a kereskedő keresi fel a vásárlót. Ennek formája lehet házaló kereskedés, a vásárló lakásán, vagy munkahelyén keresve meg őt, vagy termékbemutató valamilyen nem kereskdelmi helyszínen.

 

A házaló kereskedő a kereskedelmi tevékenységet szabályzó kormányrendelet alapján 19 és 9 óra között nem keresheti fel a vásárlót, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárul. Vasárnap, munkaszüneti napokon nem tilos a jogszabály szerint felkeresni, hiszen az nem tiltja ebben az időszakban. A házhoz szállítás is egyébként megoldható a házaló kereskedés keretében, csak ügyelni kell arra, hogy legalább papíron a vásárlás minden mozzanata a vásárló lakásában történjen, az árukiválasztásától kezdve.

 

Izgalmas területe a fogyasztóvédelem oldaláról a kereskedelemnek az árubemutatók szervezése. Az árubemutató sem tartozik a boltzár törvényben szabályozott csatornák közé.

 

A világörökségi területek kivonása a kivételek közül arra utal, hogy a kormány kíméletlenül utánajár annak, ahol nemzetközi áruház kinyithat vasárnap. Ennek ára nagy, hiszen azt sem merik meglépni a döntéshozók, hogy a kisebb üzletek a kivételek körében alkalmazottat foglalkoztassanak, mivel ennek nyomán máris felmerülhetnek uniós aggályok is (az EU nem szól bele az üzletek nyitva tartásának szabályozásába, de versenyjogi kérdéseket, a külföldi áruházak direkt kiszorítását már vizsgálhatja). A kivételek passzírozásának így sok értelme nincs, de lehet még rá számítani. Elsősorban az online vásárlás üthet nagy rést a vasárnapi boltzáron, mivel az Unió minden eszközzel erősíteni akarja ezt a csatornát. Nem véletlenül, hiszen mindenütt a világon tarol ez az értékesítési csatorna és az uniós állampolgár nem rest máshonnan vásárolni. Ebben a helyzetben az elzárás, szűkítés bármely eleme különösen ártalmas.

(blokkk.com, 2015. május 10.)

 

Nyesegeti a kormány a kivételeket meg a vasárnapi pótlékot

Újabb barkácsolás: lehet majd hajnalban, 6 óra előtt nyitni.

__________________________________________________________________blokkk.com

Újabb módosítók az Országgyűlés előtt: a világörökség területe sem lesz kivétel, reggel 6 óra előtt is ki lehet majd nyitni, egy kicsit homályos megfogalmazás mellett a pékáru és tej szaküzletek üdítőt, valamint süteményt is árulhatnak. Döntés rövidesen. Végül is a világörökségi javaslat csak a versenysemlegességet erősíti, ha már boltzár, akkor legyen boltzár. A hajnali nyitásra valóban van igény a vásárlók részéről (persze a vasárnapi bevásárlásra is), a termékkör bővítés pedig egy kis lépés a rideg valóság felé (kizárólag pékárut, vagy kizárólag tejterméket árusító üzlet kevés van).

 

Az Országgyűlés már döntött három kérdésben, így a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének vasárnapi tilalmáról. Némi csavar a jogalkotásban, hogy a kereskedelmi törvényt módosítja a jogalkotó, egy új fogalom meghatározásával korlátozva a vasárnapi nyitva tartást: az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. Ez egyébként messze nem csak a Metro ügye (bár a cél egyértelműnek tűnik), mivel Magyarországon 15 ezer nagykereskedelmi raktár tevékenykedik, szép számmal persze a Józsefvárosi piacon is. Nos, a törvénymódosítás után megteheti egy nagykereskedelmi raktár, hogy kiskereskedelmi tevékenységet nem végez vasárnap (tehát végső felhasználót, bárki is legyen az, nem szolgál ki), de mégis kinyit, feltehetően lesz ilyen is. Az adminisztrációra persze ügyelni kell, nyugtát pedig nem szerencsés adni ilyenkor (a nyugta a természetes személy vásárlónak jár, a számla az adószámmal rendelkező vállalkozónak). A Metronál vásárlók feltehetően majd más napokon szerzik be, amit eddig vasárnap, de nyilván lesz némi vesztesége is a C+C áruháznak, ugyanúgy, mint a kereskedelem egészének is.

 

Vigyázat, azért a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. Egy 200 négyzetméternél kisebb nagykereskedés folytathat vasárnap is egyidejűleg kiskereskedelmi tevékenységet, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a raktárban a targonca mögött.

 

A kereskedelmi törvény módosításával igyekszik korlátozni a benzinkutak területén a shoppok vasárnapi tevékenységét is a kormány. E szerint az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. A cél az, hogy a benzinkút területén ne nyíljanak új üzletek, de hát rögvest felmerül kérdés, hogy akkor a többi kivétel esetében ezt miért nem korlátozzák, így - a közlekedésnél maradva - a repülőtereken, busz-, vasúti pályaudvaron. Nyilván azért, mert semmi értelme nem lenne. Egyébként ennek a tilalomnak sincs túl sok haszna, hiszen a benzinkutak shopjainak többségét egy független vállalkozó működteti, akinél kifizetheti a vásárló ugyanannál a pénztárnál (és persze ugyanaz alatt a tető alatt, téglafalak között) a benzint is és az üdítőt, vagy éppen tejet, kenyeret, ha éppen annak árusításához szottyan kedve a kutasnak. A Spar shoppok is így működnek a benzinkutaknál (legalább is az a néhány, amit sikerült megtekinteni), így ezek nem fognak bezárni vasárnap. Ezek az üzletek csak szerződéses, franchise kapcsolatban állnak az áruházlánccal, ugyanúgy mint a CBA üzletlánc üzletei egymással. Nyilván olyan üzletet építeni nem érdemes a benzinkút területén, amelyikben benzint nem lehet venni (kifizetni), mert arra már kiterjed az új tilalom.

 

Ebben a kérdésben is szükséges megjegyezni, hogy elvileg a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. A törvénymódosítás csak annyit mond, hogy a meghatározott esetben a benzinkút területén elhelyezkedő üzlet tevékenysége kiskereskedelmi tevékenységnek minősül. Így ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll egy shop pultja mögött, amelyik nem árul benzint, és a teljes benzinkút területe (az eladótere az összes shoppal együtt) nem nagyobb 200 négyzetméternél, a benzint nem áruló shop nyugodtan kinyithatna vasárnap is. De ez nem életszerű, hiszen ehhez a 200 négyzetméter alapterület kevés.

 

Se híre, se hamva a világörökség területén ügyködő üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. Ehhez törvénymódosítás szükséges, kormányrendelet kevés (a boltzár törvény csak arra ad felhatalmazást, hogy további kivételeknek nyithat utat a kormány).

 

A vasárnapi pótlék ügye is lezárult. Ezt sem kapkodták el a jogalkotók, hiszen a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatot már 2014. december 16-án benyújtották az Országgyűlésnek, ami három hónap huza-vonát jelent. Sokan elmondták, hogy a vasárnapi munkát meg kell fizetni a kereskedelemben, jobban, mint eddig (jelenleg a vasárnapi pótlék 50%). A VOSZ is felvetette, hogy meg kell emelni a pótlékot (persze ő úgy gondolta, hogy akkor cserében maradjon meg a vasárnapi nyitva tartás, de hát miután már korábban elsütötte a népszavazás fegyverét, nyilván nem számított fajsúlyosnak a jobbító szándéka politikusi körökben). Ez csak azért kínos, mivel a jelenlegi gazdálkodási körülmények és jövedelmezőségi viszonyok között az 50% vasárnapi pótlék is tetemes tehernek számít, természetesen kizárólag a kereskedelmi költségek világában, és nem az alkalmazottak körében. Nyilván ezt felismerte a kormány is, hiszen csak szűk körben emeli meg a vasárnapi pótlékot 100%-ra. Ez azt fogja jelenteni, hogy a kivételek egyik csoportjában, amikor az alkalmazott is dolgozhat vasárnap, marad az 50% bérpótlék (így egyebek mellett a benzinkút, gyógyszertár, újságos, virágbolt, pékárut, tejterméket árusító üzletek esetében). Az adventi vasárnapokon és a szabadon választható ötödik vasárnapon viszont 100% lesz a bérpótlék.

 

Ez valóban kétféle vasárnapi bérpótlékot jelent, ami minősülhet igazságtalannak az alkalmazottak számára, kigazdálkodhatatlan tehernek a vállalkozások számára, de alkotmányellenesnek nehezen (amit a VOSZ ugyancsak felvetett). Természetesen ezzel azt már sikerült elérni, hogy a szakszervezetek megkezdték ostromukat a 100% vasárnapi pótlék ágazattól független teljessé tétele érdekében.

(blokkk.com, 2015. március 17., frissítve: március 22., április 12.)

 

Vasárnapi shopüldözés: a kormány mellényúlt, a kutak még ellenállnak

A kormány nem tudja, hogyan működnek a benzinkutak shopjai, de még megtanulhatja.

Mindenesetre üzent a kutasoknak, ami alapján a tégla is vállalkozhat, de benzinkúton ne tegye, ha multi áruház a neve.

__________________________________________________________________blokkk.com

Az elmúlt napokban az autósok meglepetésére egyes benzinkutakon közölték velük, hogy éjszaka, vagy éppen vasárnap az üzemanyagon kívül mást (üdítőt, rágcsálnivalót, édességet) már nem értékesíthetnek. Ez jókora vihart kavart, vásárlók és benzinkutasok körében egyaránt. Mi is történt?

 

Sokszor elmondták a kormány részéről, hogy a vasárnapi boltzár célja teret adni a hazai kereskedőknek. Néha persze az is felmerül, hogy a bolti alkalmazottak is pihenhessenek vasárnap, a családok pedig shoppingolás helyett legyenek együtt. Nos, az igazi cél még mindig nem világos, ezért csak annyi kockáztatható meg, hogy némi erőfitogtatás is belecsúszott a levesbe. Módosítgatják is sorozatosan a joganyagot, hol ezt, hol azt a multi áruházcsoportot célozgatva. A benzinkutak Spar és Tesco felirattal virító shopjai is célkeresztbe verekedték magukat, hiszen milyen dolog az, hogy pont ők nyitva lehessenek vasárnap, ilyen nevekkel. A Spar Expresszek az OMV, a Tesco Expresszek pedig a Shell kútjain találhatók meg. Most azonban melléfogott a kormány, hiszen teljesen feleslegesen módosított törvényt legutóbb, azzal nem ért el semmit azon kívül, hogy félelmet keltett a benzinkutasok körében. A legfélelmetesebb üzenete azonban a kormány lépéseinek az, hogy a vásárló csak az utolsó a sorban. De hát célszerű a legelején kezdeni.

 

A vasárnapi boltzárról szóló 2014. évi CII. törvény (aminek pontos címe: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) 1.§-a világosan kimondja, hogy nem terjed ki a jogszabály hatálya  az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására. Így indult a törvény március 15-én. Ez egyértelmű, tehát ennek alapján a benzinkutak shopjai akkor tartanak nyitva és azt árusítanak, amikor és amit akarnak. Időközben feltehetően valamelyik döntéshozó politikus tankolt valamelyik benzinkútnál, vagy egyszerűen csak valaki szólt neki, hogy egyes multi nagyáruházi cégérek alatt mégiscsak nyitva vannak egyes shoppok a zárva tartási időszakban (zárva tartási időszakok este 22 óra és reggel 6 óra között, a vasárnap és a munkaszüneti nap). Így természetesen jött a csavar, de dupla.

 

Módosult is a kereskedelmi törvény nemrégiben, természetesen március közepét, a boltzár törvény hatálybalépését követően. Ez a jogszabályváltozás azt mondja ki, hogy az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül (a 6.§ kiegészítésével). Magyarul ő már nem olyan kivétel, mely nem tartozik a boltzár törvény hatálya alá.

 

Ezzel sem lenne önmagában baj, hiszen csak annyit jelent, hogy a benzinkút területén, ha valamelyik shopban kifizeti a vásárló a benzint, ott nyugodtan vehet mást is, üdítőt, csokoládét a zárva tartási időszakban, de ha létezne olyan shop, ahol a benzint nem lehet kifizetni, akkor ott mást sem. A jogalkotók feltehetően arra gondoltak, hogy amikor a vásárló üzemanyagot vesz a multi áruházas néven futó shoppokban, azt máshol fizeti ki, mint a többi enni-innivalót, vagy arra, ne jusson eszébe senkinek az üzemanyagtöltő állomás területén még egy shoppot építeni, ami már benzint nem is árul. Kérdés persze, hogy a repülőtér, a busz-, vagy vasúti pályaudvar miért nem jutott eszükbe a jogfabrikálóknak, hiszen az is beépíthető lenne, már ha akad ott hely. Természetesen ez a törvénymódosítás semmit sem változtatott a Spar, vagy Tesco shoppok helyzetén, hiszen - ez a lényeg - ezekben az üzletekben ugyanúgy kell fizetni a benzinért, mint az üdítőért, ugyanannál a kasszánál, mint bármely más benzinkút esetében.

 

A törvénymódosítást követően időközben bizonyára valaki megint rátenyerelt a vészcsengőre, mivel rájöttek valahol ott, jogalkotási berkekben, hogy a friss módosítás semmit sem ér. Megüzenték ezért a benzinkutasoknak a kormány részéről, hogy a jogszabályokban meghatározott üzlet fogalma alatt nem csak a téglából épült helyiséget kell érteni, hanem a kereskedelmi vállalkozást is. Apróság, hogy ez az értelmezés egyáltalán nem vezethető le a kereskedelmi jogszabályokból, de hát tudni lehet az online házhozszállítás vasárnapi tiltásából, hogy ez nem nagyon zavarja a kormányt (nem következik a jogból, hogy vasárnap tilos lenne házhoz szállítani az online megrendelt árut), éppen ezért a riadalom tetőfokára hágott a kutasok körében.

 

Így fontos kérdéssé vált az üzlet fogalmának meghatározása a különböző jogszabályokban. A kereskedelmi törvény (2.§-a) szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített, vagy használt épület, valamint önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség,  ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A boltzár törvény sem tér el ettől sokban, hiszen szó szerint ugyanúgy fogalmaz (2.§-ában), mint a kereskedelmi törvény, csak éppen hozzábiggyeszti, hogy továbbá bármely olyan állandó, vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is.

 

Nos, akárhogyan is forgatjuk a szavakat, az üzlet fogalma az egy fizikai valóságában létező épület, vagy éppen hely lehet. Mozogni, gondolkodni, beszélni, vagy éppen kereskedni nem tud, ezeket benne csak benne lehet csinálni, ha valakinek van elég sütnivalója meg pénze hozzá. A kormány ennek ellenére küldte meg tartalmát tekintve sutára sikeredett, de mégiscsak fenyegető üzenetét.

 

Mindezek alapján két táborra szakadtak a legnagyobb üzemanyag forgalmazók (Lukoil, AGIP, MOL, OMV, SHELL) benzinkútjai. A Lukoil helyzete egyszerű, mert a benzinkutak shopjait a cég maga üzemelteti (75 benzinkútja van Magyarországon), a shoppokban dolgozók az ő alkalmazottjai, így rá a korlátozás és a kormány sajátos értelmezése nem vonatkozik, a shopban bármikor bármit árusíthat az üzemanyagon kívül.

 

Más a helyzete a többieknek. Mind a négy nagy forgalmazó benzinkútjait tőlük független vállalkozók üzemeltetik, egy üzleti szerződés keretében. A benzinkutakon minden értékesítési tevékenységet ezek a vállalkozások végeznek, természetesen a saját alkalmazottaikkal. (Az alkalmazottak tehát a kutat üzemeltető vállalkozások alkalmazottai, semmi közük az üzemanyag forgalmazókhoz.) A benzint a shopban kell kifizetni, minden mással, üdítővel, rágcsálnivalóval együtt.

 

A szakmai köznyelv ez utóbbi benzinkutakat többvállalkozósnak nevezi, kiindulva abból, hogy a benzin az üzemanyag forgalmazó terméke, a többi, főleg élelmiszerféleség a shoppot működtető vállalkozásé. Ez igaz, de a benzinkúton  kizárólag egy, azaz egy vállalkozás, más szóval kereskedő ügyködik a maga fizikai valóságában. A kormány állásfoglalása éppen ezért eleve téves.

 

A kormány, vagy a politikusok zakójának csücskét rángató súgógépek feltehetően azt nézték, hogy ezeken az üzemanyagtöltő állomásokon az értékesítés elszámolásának belső rendje (tehát nem a kereskedés, hanem csak az elszámolás) valóban kettős.

 

A MOL 365 üzemanyagtöltő állomásán a nyugtán csak egy vállalkozás neve van feltüntetve, mint eladóé, a kutat üzemeltető vállalkozásé. Ebben az esetben egy benzinkúton egy kereskedő ügyködik, az üzemanyag árusítója és a shop más termékeinek, élelmiszerféleségeinek eladója nevében is csak egy vállalkozás, a nyugtán is csak az ő neve szerepel (más kérdés, hogy egymás között természetesen elszámolják a bevételeket, a benzin a MOL-é, a többi a shoppot üzemeltető vállalkozóé).

 

Némileg más a többi nagy üzemanyag forgalmazó hálózat kútjainak a helyzete. Az AGIP, több mint 180 töltőállomással, az OMV, több mint 170 benzinkúttal és a SHELL 200-nál több kúttal ugyanolyan vállalkozós rendszerben üzemeltetik a benzinkutakat, mint a MOL. Ezek a vállalkozók szerződést kötnek az üzemanyag forgalmazókkal a shoppok üzemeltetésére, ugyanúgy, mint a MOL esetében, eddig nincs is különbség. Lényeges eltérés azonban már az, hogy vásárláskor a nyugtán mind az üzemanyag forgalmazó, mind a shoppot üzemeltető vállalkozás neve ott szerepelhet. Ezért is nevezik egyébként ezeknek a benzinkutaknak az online pénztárgépét úgynevezett kétvállalkozós kasszának: a vásárló egy nyugtát kap, de azon két vállalkozás neve van feltüntetve, így azt két vállalkozás közösen adja, de természetesen a bevétel elkülönül közöttük. Ez a jog talaján azt jelenti, hogy ezek a shoppok, az üzemeltető vállalkozók egyidejűleg két kereskedő tulajdonában álló termékeket értékesítenek a shoppokban, de tegyük hozzá rögtön, kereskedő csak egy van a benzinkúton.

 

A Spar és a Tesco shoppok esetében az üzleti kapcsolat mindössze annyi a kutasok és az áruházláncok között, hogy az ezeket a benzinkutakat üzemeltető vállalkozó az üzemanyag forgalmazójával és egyidejűleg az áruházláncokkal is szerződéses kapcsolatban áll. Ennek része a Spar Expressz, valamint a Tesco Expressz felirat a benzinkutak shoppjain. De csak ennyi.

 

Nos, ezt a kétvállalkozós helyzetet ragadta meg a kormány, miután rájött, hogy a kereskedelmi törvény módosításával melléfogott, így a módosított jogszabályok alapján az OMV Spar, valamint a SHELL Tesco üzletei nyugodtan ügyködhetnének tovább. Lehet okkal kötözködni, hogy az érintett benzinkutakon a maga fizikai valóságában csak egy vállalkozó ügyködik, mindössze egy számviteli elszámolás miatt adhat olyan nyugtát, amin még az üzemanyag forgalmazó neve is szerepel. Ebből következik, hogy a kormány üzenete nem áll meg a lábán a jog alapján.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az üzemanyagtöltő állomások száma kétezer felett mozog, a piacon az említetteken kívül tevékenykednek kisebb vállalkozások is. A benzinkutak shopjainak szinte számba vehetetlenül csekély része az a néhány benzinkút, ahol a shoppok multinacionális áruházláncok nevét viselik, de ezek működési modellje ugyanaz, mint a többi nagy forgalmazóé. Ezért finoman fogalmazva is szűklátókörű szemlélettel esett neki a kormány a benzinkutak kitakarításának, ami elvileg ráadásul meg is kerülhető, így leutánozható a MOL vállalkozói modellje is (igaz, ez pénzbe kerül, mivel az online pénztárgéprendszert is át kellene alakítani). Nyilvánvaló azonban a kormány eltökéltsége, hiszen a világörökségi területeken is nagytakarítást végez, ott sem lehet nyitva multi nagyáruház a jövőben.

 

A bökkenő csak az, hogy nyáron nagyon meleg lesz, télen nagyon hideg lesz és az autós bizony megéhezik, megszomjazik időnként. A benzinen kívül mást is vásárol a benzinkúton, amit szívesen magával vinne az útra, főleg ha sietős a dolga. A kormány igencsak egyedi jogértelmezése viszont a kutak széles körét érinti.

 

Hozzátartozik a képhez, hogy a helyben fogyasztás, tehát a vendéglátás nem tilos a benzinkúton, ami újabb kiskaput jelenthet, hiszen ki tudja ellenőrizni, hogy a megvásárolt öt liter üdítőt helyben itta-e meg a kedves autós, vagy magával vitte. Ehhez nem kell több, csak néhány szék asztallal, egy mosogató legalább a látszat kedvéért, néhány pohár, kés, villa, kiskanál és már kész is.

 

A célba vett benzinkutak többsége egyenlőre ellenáll. Megteheti, mivel a jogszabály nem tiltja ügyködésüket, bármennyire is szeretné a kormány, az üzenet pedig pontatlanra sikeredett a jog oldaláról. Kérdés persze, hogy mikor esik neki a fogyasztóvédelmi hatóság a benzinkutak ellenőrzésének, ugyanis ha az ellenőrök a kormány üzenetét követik, öt nap bezárás a tét, legalábbis a jogszabályok szerint. Lenne persze sok más ellenőrizni valója a fogyasztóvédelmi hatóságnak, így egyebek mellett az is, vajon a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a zárva tartási időszakban dolgozó segítő családtagnak a jogszabályban előírt termékek értékesítésekor van-e kötelező szakképesítése, mint az már korábban felvetődött.

Ki fog előbb visszavonulót fújni?

(blokkk.com, 2015. április 7.)

 

Így pihen a kereskedelmi alkalmazott vasárnap a családja körében

Együtt a család vasárnap - a boltban. Szépen hízik a tulajdonosok tábora a non-stop üzletekben.

__________________________________________________________________blokkk.com

Megint vasárnapi boltzár és bizonyára nincs még vége. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy március 15., a vasárnapi boltzár életbe lépése előtt több non-stop tiltakozott az ellen, hogy a zárva tartási időszakban csak a tulajdonos, vagy a segítő családtag állhat a pult mögé. Ez lehetetlenné tette a pici non-stop üzletek működését, hiszen nincs olyan nagy tulajdonosi család, aki ezt bírná szuflával. Be is jelentették február végén az éjjel-nappali üzletek érdekvédelmi szervezetének megalapítását. A nonstopboltok@gmail.com e-mail címen várták a támogatókat és a véleményeket. Facebook oldaluk is elindult, ide kattintva megnézheted. Az utolsó bejegyzés kelte március 15. Talán nem véletlenül.

 

Elöljáróban szögezzük le, ők ártatlanok ebben az kérdésben semmi mást nem tettek, mint alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, ugyanúgy, mint kivétel nélkül a többi százezer kiskereskedelmi vállalkozás. Jó, de mit is csináltak. Semmi mást, mint kihasználták azt a törvényben foglalt lehetőséget, hogy a zárva tartási időszakban, ami hétköznap este 22 órától reggel 6 óráig tart, továbbá vasárnapokon és munkaszüneti napokon a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzlet tulajdonosa, vagy segítő családtagja a pult mögé állhat dolgozni.

 

A megoldás kézenfekvő, néhány alkalmazott beszállt tulajdonosnak, ami a cégbírósági bejegyzésekben nyomon követhető. Persze, nem biztos, hogy az új tulajdonosok korábban alkalmazottak voltak, bár a korábbi munkaügyi nyilvántartásokból ez megállapítható lenne, de okkal feltételezhető ez a megoldás. Nyilván ha teljesen új tulajdonosok léptek volna be, akik korábban a boltnak a tájékán sem jártak volna, akkor a régi alkalmazottak közül el kellett volna bocsájtani egyeseket, legalábbis az ésszerűség és a gazdálkodási kényszer ezt diktálná.

 

Ezzel ugyanakkor nincs vége a történetnek, hiszen az új tulajdonosok azonnal aláírtak egy megállapodást a régi tulajdonosokkal arról, hogy kiszállnak a boltból, többé nem tulajdonosok. Ez utóbbi megállapodásból azonban feltehetően hiányzik a keltezés, azt majd akkor írják rá, ha vége a közös boltnak, bármilyen ok miatt. Az utóbbi megállapodás persze nincs benyújtva a cégbíróságra, majd ha eljön az ideje, megteszik.

 

Az egyéni vállalkozók helyzete nem ilyen egyszerű, a cégbíróságokon bejegyzett bétékkel, káeftékkel szemben. Az ő jogi útjuk, ha ezt a megoldást választanák, rögösebb. tegyük még mindehhez hozzá, hogy semmiféle nyilvántartás nincs arról, hány régi non-stop kis bolt választotta az életben maradásnak ezt az útját, hiszen ők eddig pontosan abból éltek, hogy állandóan nyitva tartottak. Ki is lehet számolni, hogy az 52 vasárnap, valamint a munkaszüneti napok, továbbá az éjszakák (este 22 órától reggel 6 óráig) a nyitva tartási idejük igencsak tetemes részét adják, az év 365 napjára vetítve több mint 40%-át. Ez nem kevés üzemidő.

 

Néhány apró trükköt is bevetnek egyesek, vannak például "sétáló" emberek, akik nem öltöznek be munkaruhába, hanem a hétköznapi szerelésben teszik a dolgukat, ha pedig jönne egy hatósági ellenőr, első pillantásra bizonyára nem tűnne fel, hogy ők bizony a bolt érdekében serénykednek a zárva tartási időszakban.

 

Színlelt szerződés-e az alkalmazottak tulajdonossá varázsolása, okkal vetődhet fel ez a kérdés is, de hát ez árnyalt ugyan, de ha a papírok rendben vannak, akkor nem valószínű. Lehet persze ezzel vitatkozni.

 

Végezetül egy apró megjegyzés: az új tulajdonosokkal együtt szépen szaporítható a segítő családtagok száma is, így végül teljesül a politikusok vágya, a kereskedelmi alkalmazottak körében együtt a család vasárnap - a boltban.

(blokkk.com, 2015. április 2.)

 

Vasárnapi boltzár kivételek: rendelet van, kivétel nincs

Megjelent a boltzár törvény végrehajtási rendelete. Sokan várták izgatottan a semmit, de ez azért egy kicsit több annál: ravasz. Sőt!

__________________________________________________________________blokkk.com

A boltzár törvény március 15-től él (hivatalos címe: 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról). Sokak álma foszlott szerte azzal, hogy a Magyar Közlöny március 17-i számában megjelent a kormány 53/2015. (III. 17.) számú rendelete, igencsak ínycsiklandó címmel: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről.

 

A kormányrendelet címe első olvasatban azt sejteti, hogy lesznek itt még kivételek a törvényben foglaltakon túl is. Nos, rögtön térjünk a lényegre: most, e rendelet nyomán nem lesz egyetlen egy további árva kivétel sem (csak az, amit a törvény rögzít). A kormányrendelet mindössze azt szabályozza, hogy ha egyszer majd lesznek kivételek, akkor azokat az önkormányzatok jegyzőjénél kell bejelenteni és a jegyző a feltételeknek megfelelő árusítóhelyeket honlapján majd nyilvántartja.

 

Az elmúlt évek gazdaságszabályozásának tengerében igazi gyöngyszem, hogy a kivételre ácsingózó vállalkozásnak egyszerűen csak be kell jelentenie a jegyzőnek a törvényben foglalt tilalmas időszakra irányuló nyitva tartási szándékát (megismételjük: csak be kell jelentenie, bár a kormányrendelet engedélyezésről beszél) és ha a jegyző nem emel kifogást valamely hiányosság okán, már bele is vághat az áruház. Tehát nincs egyedi engedélyezgetés, meg egyebek, hanem csak be kell jelenteni és utána csak egyszerűen ki kell nyitni. Ez nagyon egyszerű, eddig.

 

A jegyző nyilvántartása nyilvános lesz, honlapon kell közzétenni a zárva tartási időszakban mégis csak nyitva tartó üzleteket. Ez sem túl bonyolult, még akkor sem, ha évente meg kell újítani a kérelmet (egyszerűbben szólva a bejelentést).

 

A hátteret egyébként a boltzár törvény adja. A törvény 5.§-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat. A 8.§ szerint pedig felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa. Nos, e felhatalmazásnak tesz eleget a friss kormányrendelet.


Mindez önmagában túl szép lenne, de hát azért vannak a törvényekben a záró rendelkezések, hogy legyen mit kerülgetni. Semmi gond nincs azzal, hogy a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A lényeg azonban ezután következik: ez a rendelet akkor alkalmazható, ha a kormány - a boltzár törvény 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az üzleteknek a törvény. 3.§-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg.

 

Csak a rend kedvéért, a 3.§ azt mondja ki, hogy az üzletek - törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva kell tartani.

 

Mindez azt jelenti, hogy a kormány tervei szerint, ha lesznek valamikor is a törvényben foglaltakon túl kivételek, azok engedélyezését, bejelentését az önkormányzatok végzik. A kormány ezek szerint majd csak bizonyos keretfeltételeket határoz meg és amelyik üzlet ezeknek megfelel, annak nyitva tartását engedélyezheti az önkormányzat. Ezek a keretfeltételek viszont bármilyenek lehetnek, így könnyen lehet, hogy a csillogó gyöngyszem kopottassá csiszolódik, de hát ezt még nem tudni.

 

Tehát nincs még vége a sorozatnak. A kormány feldobta a magas labdát - saját magának. Az ajtót pedig olyan szélesre tárja majd, amilyenre csak akarja. Mindez a boltbezárás oldaláról nagyon is ravasz húzás, meghúzni a nadrágszíjat az elején, kivárni a kezdeti időszak tapasztalatait, közben pedig rátenni a kezet az ajtózárra. Tudott dolog, hogy az ajtórésen csak az fér át, aki annál soványabb: vajon milyen szélesre lesz kitárva?

(blokkk.com, 2015. március 17.)

 

Tényleg, hogyan fogják ellenőrizni a vasárnapi boltzár betartását?

A fogyasztóvédelmi hatóság feladata lesz. És Kis Istvánnak lehet-e Nagy Rozália a közeli hozzátartozója? Ja, és a kereskedő fizethet is a közokiratba foglalt nyilatkozatért. A kormány pedig úgy csűri-csavarja a törvényt, ahogyan akarja.

__________________________________________________________________blokkk.com

Erről még nem sok szó esett, de hát minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. Elöljáróban rögtön meg kell jegyezni, hogy az arra kötelezett áruházak be fognak zárni, de azért lesz némi bizonytalanság egyes kisebb-nagyobb apróságok ellenőrzésében. A boltzár törvénynek ráadásul van olyan nem is csekély súlyú rendelkezése, mely megtartásának ellenőrzése a személyazonosság feltárása nélkül értelmetlen és lehetetlen. Kezdjük is ezzel.

 

A boltzár törvény szerint az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet. A kérdés mindössze annyi ezek után, hogy igazából ki is áll a zárva tartási időszakban a pult mögött, így ezt azért majd illik legalább néha ellenőrizni.

 

A vasárnap, munkaszüneti napon és éjszaka nyitva tartó üzleteknek be kell jelenteni ezt a tevékenységüket a jegyzőnek, így ezek köre könnyen felmérhető a fogyasztóvédelmi felügyelőség részéről. A bökkenő azonban rögtön az elején kezdődik, hiszen a fogyasztóvédelmi hatóságnak így éjszaka és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon kellene ellenőriznie, ki is áll a pult mögött. Utólag iratok bekérésével nincs semmi értelme, ez könnyen belátható, hiszen ebben az esetben minden vétség szépen megkerülhető, elvégre hiába állt szabálytalanul Lajos a pult mögött, majd beküldik Géza papírjait, aki ezt megtehette volna. Persze, hogy majd a hatóság e tekintetben vajon mikor ellenőriz, ma még kifürkészhetetlen, de majd meglátjuk.

 

A tulajdonos személye könnyen megállapítható már az ellenőrzés előtt, a vállalkozások nyilvántartásaiból, akár társas vállalkozás, akár egyéni vállalkozó a tettes. Személyazonossága is ellenőrizhető, ha átadja a személyi igazolványát. Most jön viszont a neheze. A törvény szerint a segítő családtag a Polgári Törvénykönyv (2013. évi. V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 1. pont) szerint meghatározott közeli hozzátartozó, így kizárólag  a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér állhat a pult mögött a zárva tartási időszakban.

 

Nos, a segítő családtag személyének ellenőrzésekor már lehetnek bonyodalmak. A törvény szerint a kereskedő az ellenőrzéskor köteles "teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni" arról, hogy ő tulajdonosként, vagy segítő családtagként áll a pult mögött. Ez egy darab papírral, némi tintával és két tanúval megoldható feladat. Nehezebb és költségesebb mindez, ha az ellenőrző hatóság részéről kétség merül fel, hiszen ebben az esetben a hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően -  "de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal" - igazolni a munkavégző személy jogosultságát a kereskedő. Ez már pénzbe is kerül, hiszen közjegyző szükséges hozzá, kérdés, hogy előre fel akar-e erre készülni a kereskedő, vagy megvárja, amíg erre felszólítják ellenőrzéskor.

 

Végül is teljesen mindegy, hogyan jár el a kereskedő a pult mögött álló személy jogosultságának bizonyításában, egy apróság azért hiányzik. A papírokon, bármelyiken, lesz majd egy név. Felvetődik a kérdés, hogyan állapítható meg, hogy Lajos valóban Lajos: csakis egyféleképpen, a személyazonosság igazolásával, ráadásul már az ellenőrzéskor.

 

Kérdés az is, mikor válik kétségessé az ellenőrzés során, mely bizonyítási forma elégséges, a magánokirat, vagy a közokirat, egy valószínű, az ellenőrzés során a fényképes azonosítás elkerülhetetlen a minden kétséget kizáró eljárás lefolytatásához. Nos, akkor mikor is merülhet fel kétség? Hát bizony sok esetben, vegyük csak a legegyszerűbb képzeletbeli példát. A tulajdonos Kis István, a felesége pedig nem Kis Istvánné, hanem megtartva lánykori nevét a házasságkötés után is, Nagy Rozália. Ez már eleve kétséges kellene legyen egy szemfüles fogyasztóvédelmi ellenőr számára, hiszen micsoda dolog az, hogy Kisnek Nagy a rokona. Szép kis világ, mondhatná. Jöhet a közokirat.

 

Különösen nehéz lehet majd az eljáró hatóság dolga az ázsiai piacok esetében, ott bizony könnyen lehet, hogy fényképezőgépre is szüksége lehet az ellenőrző hatóságnak.

 

Az előbbi kérdés súlya nem csekély, hiszen elvileg a KSH adatai szerint akár 100 ezer vállalkozás is beleeshet a 200 négyzetméternél kisebb üzletek körébe (a közel 150 ezer értékesítőhely átlagos alapterülete 121 négyzetméter), persze más kérdés, ki is akar majd nyitva tartani a zárva tartási időszakban.

 

A 150 négyzetméternél kisebb virág és 50 négyzetméternél kisebb újságos szaküzletek esetében 12 óráig az alkalmazott is dolgozhat, itt viszont ezeknek az árucikkeknek a megfelelő, legalább kétharmados forgalmi részarányát kell igazolni. Nyilván kétség esetén lehet csak szükség a nyilvántartások alaposabb átbogarászására. A kizárólag tejet és pékárut árusító üzletek esetében is 12 óráig dolgozhat az alkalmazott, de itt semmi más nem árusítható a "kizárólag" feltétel miatt.

 

A virág, újság, pékáru és tej szaküzletek persze megtehetik, hogy a tulajdonos áll a pult mögé már nyitáskor, vagy a segítő családtagok, ebben az esetben viszont belép a 200 négyzetméteres szabály, így nem kell majd bíbelődniük az áruforgalmi nyilvántartásokkal. Nos, ez nem kiskapu, hanem lehetőség.

 

Könnyen lehet, hogy több kereskedő megkísérli a kivételek között meghatározott területeken, így busz-, vasúti pályaudvar, piac, vásár, vagy éppen a benzinkút, esetleg a világörökség területén üzletet nyitni. A pláza-stop csak 400 négyzetméter felett korlátoz, ennél kisebb alapterületű árusítóhely építése esetében, ha minden más szabálynak megfelel a terv, akár szabad is lehet a vásár. Az eddig megfogalmazott szabályok egyértelműek abban, hogy az e területeken tevékenykedő üzletek nyitva lehetnek, az alkalmazottak ott dolgozhatnak. A jogalkotók persze még csavarhatnak a szabályokon és korlátozhatják ezt a lehetőséget, de a 200 négyzetméteres alapterületi határ változatlansága esetén a kisebb üzlet nyitva lehet majd vasárnap is, ha a tulajdonos és segítő családtagja áll a pult mögé.

 

Az üzletek alapterülete része a hatósági nyilvántartásnak, így ellenőrzéskor csak azt kell nézni, vajon van-e szembetűnő különbség a bejelentett és a valós alapterület között.

 

Forró terület a törvénynek az a része, mely szerint kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitva tartási időben lehet folytatni. Szó szerint ez azt jelenti, hogy alkalmazott csak nyitáskor teheti be a lábát, záráskor pedig távoznia kell. Árufeltöltés, pénzelszámolás, takarítás, minden egyéb, amit különben nyitás előtt, vagy zárás után végez a kereskedő, tilos lenne. Nos, jelenleg a kormány úgy értelmezi a törvényt, hogy a lehúzott redőny mögött azért végezhető munka, de nem akármi. Így tilos bármiféle házhozszállítás vasárnap, vagy éppen éjszaka.

 

Több kérdésben önkényes a kormány jogértelmezése, így különösen a zárva tartási időszakban végezhető munkák esetében, vagy éppen a házhoz szállítás kérdésében. Kockázatos ugyanakkor a bírósági utat választani, hiszen a kilátásba helyezett büntetések rögtön a boltbezárással kezdődnek:

 

A fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben írt jogkövetkezmények bármelyikének alkalmazása mellett - köteles
a) az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra,
b) a második jogsértés esetén 30 napra,
c) a harmadik jogsértés esetén 90 napra,
d) bármelyik következő jogsértés esetén 365 napra
az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

 

Szép kis világ jön.

(blokkk.com, 2015. március 8.)

 

A vásárló húzza fel a redőnyt nyitáskor?

A vasárnapi boltzár csak nyitva tartási időben engedi a munkát a kereskedőnek. A vásárló üljön a pénztárba?

__________________________________________________________________blokkk.com

Csavaros észjárásra utal a vasárnapi boltzárat elrendelő törvény, hiszen már a címe is úgy szól, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmát írja elő. Nos, csalóka a kép, ezt bizonyára nem nagyon kell magyarázgatni, hiszen egyrészt munkavégzést betiltani bizonyára népszerűnek is ígérkezhet, nem csak a dolgozók körében, ugyanakkor viszont az igazi rendeltetése a jogszabálynak az áruházak bezárása. Hiányérzete azonban nem lehet senkinek, mivel a törvény rendelkezik arról is, mikor szabad az áruházakban a nyitva, vagy zárva tartástól függetlenül egyáltalán munkát végezni. Ez sem ígérkezik egyszerű történetnek.

 

A törvény pontosan meghatározza, hogy a különböző kiskereskedelmi értékesítőhelyek mikor lehetnek nyitva, így egyebek mellett rögzíti a kereskedelmi nap fogalmát. Ez roppant egyszerű, kereskedelmi nap a vasárnapot és a munkaszüneti napot leszámítva a hét többi napja. Kimondja azt is, hogy a kivételektől eltekintve ezeken a napokon reggel 6 órától este 22 óráig lehetnek nyitva az áruházak (meghatározza azt is, hogy december 24-én és december 31-én pedig 12 óráig lehet fogadni a vásárlót). A pontosság kedvéért kimondja a törvény azt is, hogy van általános zárva tartási időszak, ami - érthető módon - a nyitva tartási időszakon túli időszak. Erre nyilván a biztonság kedvéért van szükség, mivel így pontosan kijön, hogy ha a nyitva és a zárva tartási időszakokat egymás mellé tesszük, az éppen egy kerek nap.

 

Némi nagyvonalúságról tesz tanúbizonyságot az a kitétel, mely szerint ha a vásárló még a nyitva tartási időben lép be az áruházba, akkor kiszolgálása érdekében fél órával tovább nyitva lehet az értékesítőhely. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy kizárólag azokat a vásárlókat lehet a zárva tartási időszak első félórájában kiszolgálni, akik szigorúan még a nyitva tartási időben, záróra előtt léptek be az üzletbe. A jog szerint felesleges bérvásárlókat fogadni azért, hogy aki 22 óra és 22 óra 30 perc között lépne be az áruházba, azt is kiszolgálják. Be kell vallani azért, azt igencsak nehézkes lesz ellenőrizni, hogy ki mikor lép be egy áruházba.

 

Kitérőként tegyük hozzá, az online pénztárgép rendszer azt biztosan látja, ki mikor fizet a pénztárnál, tehát a zárva tartás legegyszerűbb ellenőrzési módja, ha az ellenőrzésre kijelölt fogyasztóvédelmi hatóság egyszerűen elkéri az adóhatóságtól azokat a nyugtaadási információkat, amikor a pénztári fizetés 22 óra 30 perc utáni lenne. Nyilván ezt a kereskedő is sejtheti, így ha turpisságra szánná magát, rögtön kettőnek kell nekiveselkednie, így ha zárva tartási időben kiszolgál valakit, nem szerencsés nyugtát is adnia.

 

Az igazi csavar azonban nem ez, hanem az, hogy a törvény kimondja, hogy kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitva tartási időben lehet folytatni. A kereskedelmi törvény rögzíti ugyan, mi is az a kiskereskedelmi tevékenység (kiskereskedelmi tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére), de hát ebből nem derül ki, mely munkavégzési elemek is alkotják pontosan. Más joganyagból sem derül ez ki. Ne feledjük, a boltzár törvény a vasárnapi munkavégzést hivatott tiltani, címe szerint (meg tiltja ráadásként az éjszakait is).

 

A kereskedő ugyanis minél nagyobb alapterületű áruházban ügyködik, annál több feladatot kell ellátnia a nyitva tartási időn túl, ma is. Egyebek mellett be kell szereznie az eladásra szánt árut (a kis boltos sokszor maga megy el a nagykereskedőhöz ezért), fogadni kell a beszállítót, fel kell tölteni a polcokat áruval, nyitás előtt és zárás után ki kell takarítani, a pénztárosnak zárás után el kell számolnia, cserélni kell az árcímkéket és még hosszan lehet folytatni a sort, ráadásul a villanyt is fel kell gyújtani, vagy éppen le kell oltani valamikor. Egy biztos, manapság a kereskedő munkaideje és az áruházak nyitvatartási ideje eltér egymástól, nem is kicsit.

 

A munka törvénykönyve meghatározza egyébként a munkaidő fogalmát, amiben a munkavégzés kifejezés szerepel: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Vajon ezek után végezhet-e munkát a kereskedő a zárva tartási időszakban? Szigorúan szó szerint értelmezve a boltzár törvényt nem.

 

Felvetődött már egyes szakértők szerint, hogy kibúvót jelenthet a kereskedelmi törvényben a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység meghatározása (üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását). Ez azonban a joghoz ragadva egyértelműen szolgáltatás nyújtását jelenti, márpedig a kereskedő saját magának nem nagyon nyújt szolgáltatást.

 

A vasárnapi boltzár törvény végül is olyan fogalmakat tilt (vasárnapi munkavégzés, kiskereskedelmi tevékenység), amelyek önmagukban lehetnek nagyon is világosak, hiszen mindenki tudja például, mi is az a munkavégzés, de a jogban sehol sincs meghatározva, mit is takarnak pontosan. Nem is hiányoznának nagyon a fogalom meghatározások, ha nem látszana, milyen kavarodás alakult ki a vasárnapi boltzárral összefüggésben az online rendelések vasárnapi kiszállításával, vagy a nagy- és kiskereskedelmi tevékenység egyidejű végzésével, a vasárnapi pótlékokkal, vagy éppen a törvényben foglaltakon túli kivételekkel kapcsolatban (amelyek száma jelenleg nulla).

 

A jogalkotói szándék világos: ne tessék csinálni semmit vasárnap az áruházakban, no meg a zárva tartási időszakban sem. Jó, de mi van akkor, ha a vásárló húzza fel a redőnyt, felgyújtja a villanyt, kiválasztja a vennivalót, az önkiszolgáló pénztárban fizet, utána hazabandukol? Nem is kell hozzá kereskedő, márpedig a világ előre megy és nem hátrafelé.

(blokkk.com, 2015. március 1.)

 

Vasárnapi boltzár: mennyi lesz a vasárnapi pótlék?
Kivételek  lesznek, de vajon megéri-e majd kinyitni kétszeres vasárnapi pótlék mellett? Eldőlt a pótlék.

__________________________________________________________________blokkk.com

A legfrissebb sajtóhírek szerint eldőlt, mi lesz a vasárnapi pótlék sorsa. A kereskedelemben így továbbra is jár az 50 százalékos bérpótlék vasárnapi munkavégzés esetén, ahol a jogszabályok nem tiltják a munkavégzést, a 100 százalékos bérpótlék pedig minden dolgozót megillet az adventi időszakban és egy, a munkaadó által választott vasárnap alkalmával. De csak ekkor (a Napi Gazdaság információi szerint).

 

Az Országgyűlés február 16-án kezdi meg a tárgyalását annak a törvényjavaslatnak, mely április 1-től módosítaná a kiskereskedelemben a vasárnapi boltzár ellenére a kivételes esetekben hét utolsó napján is dolgozó alkalmazottak bérezésének és munkavégzésének feltételeit.

A munka törvénykönyvének javasolt módosítása egyrészt arra irányul, hogy a vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék vasárnapi pótlék járna a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál a munkavállaló számára (a javaslat szerint a vendéglátóhelyek, szabadidős szolgáltatók kivételek lennének). Az indítvány szerint továbbá a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal lenne kötelezhető munkavégzésre.

Ez bizony pénzbe kerül. Apróság, hogy miközben a vasárnapi boltzár március 15-én lép hatályba, addig a kivételek drágítása csak április elsején, így két hét eleve olcsóbb lesz a nyitva tartóknak.

A munka törvénykönyve már kimondja, hogy vasárnapra rendes munkavégzés elrendelhető a vasárnapi boltzár rendelkezés keretei, az ott meghatározott kivételek között. A munka törvénykönyve csak az alkalmazottak foglalkoztatását szabályozza, így azokat a kivételeket kell a vasárnapi bérpótlék emelésének várható hatásaival összefüggésben vizsgálni, ahol ők dolgozhatnak a hét utolsó napján.

A jelenlegi szabályozás szerint vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár. Ennek a pótléknak az összege egy ledolgozott vasárnap után most - minimálbérek körüli fizetést feltételezve - 2000 forint körül mozoghat, ha valakit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nos, ez az átlagos összeg a jövőben ennek a kétszerese lesz, ami két ledolgozott vasárnapot feltételezve a boltzár előtti és utáni időszakban havonta 4 ezer forint helyett 8 ezer forint lehet. Ez mindenkit alaposan el fog gondolkoztatni, hiszen a munkavállalóknak a jelenlegi vasárnapi bérpótlék nagyon is jól jön, ráadásul jelenleg akár három vasárnapot is dolgozhat egy hónapban.

Pórul járhat viszont az áruház, a munkáltató. Nyilvánvaló, hogy a vasárnaponként már nem másfélszeres, hanem kétszeres bérpótlék alaposan megviseli a bérkeretet. Emellett esetleg több alkalmazottra is szükség lehet, hiszen egy dolgozó egy hónapban kevesebb vasárnapra osztható be.

A vasárnapi pótlék emelésének várható hatása azért is érdekes kérdés, mivel a boltzár alóli kivétel csak lehetőség, amely alapján majd mérlegelhetnek a vállalkozók, vállalkozások, érdemes-e belevágni. Kérdés, hogy miképpen döntenek majd a vasárnapi pótlék emelését is figyelembe véve.

A Nemzetgazdasági Minisztérium lázasan ügyködik a vasárnapi boltzár alóli mentesülés eseteinek, a kivételek listáján. Úgy tűnik, nem lesz hosszú, ami versenyoldalról mérlegelve nem is baj. A rendelet tervezete alapján az nem várható, hogy bármely döntéshozó szervezet egyedi kérelmeket mérlegelhessen a jövőben, ami úgyszintén egyáltalán nem kifogásolható. A bevásárlóközpontok ugyan kifejeztek egy szándékot, hogy ebben bíznak, de ez a lehetőség jelenleg még nincs leírva sehol nyilvános keretek között.

A vasárnapi boltzár törvény alapján, mivel a jogszabály egyeseket kivon a hatálya alól, eleve korlátozás nélkül, bármikor, akár folyamatosan, így vasárnap és munkaszüneti napokon, vagy éjjel-nappal is nyitva tarthatnak egyebek mellett a következő üzletek:

- benzinkút
- gyógyszertár
- repülőtér, autóbusz-, vasúti pályaudvar üzletei
- világörökségi területek üzletei
- piac, helyi termelői piac, vásár.

Szükséges megjegyezni, hogy a munka törvénykönyve azonban bármely területen végezhető kiskereskedelmi tevékenységre kiterjed, így rájuk is, ha alkalmazottat foglalkoztatnak. A piacokon, vásárokon is akad olyan árus, aki nem maga áll a pult mögött.

A boltzár törvény sajátos feltételek mellett megengedi más üzletek vasárnapi és munkaszüneti napi nyitva tartását is:

- pékáru szaküzlet 5-12 óra között (kizárólag pékárut árusíthat)
- tejszaküzlet 5-12 óra között (kizárólag tejterméket árusíthat)
- virágbolt 6-12 óra között (150 négyzetméternél kisebb, bevételének legalább kétharmada vágott virág, cserepes dísznövény)
- újságos 6-12 óra között (50 négyzetméternél kisebb, bevételének legalább kétharmada újság).

Itt is akad mérlegelni való a bérpótlék tekintetében, bár a nyitva tartási idő rövidebb, a munkaidő már nem biztos (hiszen nyitás előtt és után is akad tennivaló a boltban, bár az erre vonatkozó szabályozás, miszerint lehet-e munkát végezni nyitva tartási időszakon túl, nem egyértelmű).

A boltzár törvény engedi, hogy a 200 négyzetméter alapterületnél kisebb üzlet, ha kizárólag a tulajdonos és kisegítő családtagjai dolgoznak (legalább 1/5 tulajdonrésszel), nyitva lehessenek vasárnap és munkaszüneti napokon, de rájuk, mivel itt nem alkalmazottak ügyködnek, nem vonatkozik a munka törvénykönyve, így a vasárnapi, vagy munkaszüneti napi, esetleg az éjszakai pótlékon sem kell törni a fejüket.

A további mentességeket szabályzó kormányrendelet tervezet szerint a további kivételek a következők lehetnek:

- személykikötő üzlete vasárnap 6-22 óra között,

- építőanyag kereskedés vasárnap 6-22 óra között, (alapterületi korlát nélkül, kizárólag tulajdonosi közreműködéssel)
- kertészet március 15-től október 15-ig, vasárnap 6-22 óra között, (alapterületi korlát nélkül, kizárólag tulajdonosi közreműködéssel)
- meghatározott üdülőhelyek (jelenleg 60 település) 200 négyzetméter alapterületnél kisebb üzletei, június 1. és augusztus 30. között, amikor a dolgozók legalább egyötöde tulajdonos, vagy segítő családtag (tehát ebben az időszakban a kis üzletek alkalmazottat is foglalkoztathatnak)
- a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet, kereskedelmi napokon (hétfőtől szombatig) 22 és 6 óra között (éjszaka), ha az ebben az időszakban dolgozók legalább egyötöde tulajdonos, vagy segítő családtag.
 

A legutolsó esetet leszámítva a vasárnapi pótlék így a személykikötő üzletét, a pékáru-, tej-, kertészet, építőanyag kereskedéseket és egyes idegenforgalmi helyek üzleteit is érinti.

Szükséges megjegyezni, hogy a munka törvénykönyve szerint munkaszüneti napra 100%, a 18 óra és reggel 6 óra közötti időszakra 30% műszakpótlék jár, így a pótlékok tekintetében akad mérlegelni való a nyitva tartással összefüggésben is.

Korábban már felvetődött, hogy 100 ezer körülire becsülhető azoknak az értékesítőhelyeknek a száma, akik a kivételek körében mérlegelhetik a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét. A lassan összeálló rendeletsorból világosan kiolvasható az a szándék, hogy a hazai tulajdonú kisebb üzletek számára szélesebb körben megnyílik, vagy éppen megmarad a vasárnapi nyitva tartás lehetősége. A nemzetközi hátterű áruházak, említeni sem kell, nem nyithatnak ki vasárnap, mindössze elenyésző kivétel akad a világörökségi területeken, ott is csak 2018-ig, továbbá néhány kisebb márkakereskedés törheti ezen a fejét. A kínai tulajdonú üzletek 5-10 ezres tábora is számolgathat, ott ráadásul eléggé nehézkes lesz kibogozni a segítő családtagok személyét a személyi azonosító iratokból.

Így továbbra is nehéz kérdés marad, hogy mennyi értékesítőhely fog élni a vasárnapi boltzár alóli mentesülés lehetőségeivel. Nyilvánvaló, hogy a kivételezettek körében nem éri meg mindenkinek nyitva tartani majd vasárnap, amiben döntő lehet a vasárnapi bérpótlék tervezett megemelése. Az előzetes esélylatolgatások mellett a boltzár törvény hatálybalépését követő hetek, hónapok a kereskedők részéről a kísérletezés időszaka lesz. A döntés a vásárló kezében, pénztárcájában van, kíváncsi-e a bezárt nagyáruházakkal szemben a feltehetően üresen kongó bevásárlóközpontok, vagy a kivételezettek kis üzleteire.
(blokkk.com, 2015. február 16.)

 

100 ezer bolt is nyitva lehetne vasárnap, de annyi nem lesz

Nem éri majd meg mindenkinek és a tulaj sem biztos, hogy odaáll. A hatósági ellenőrzéshez zsebszámológép és a kerekítési szabályok ismerete is kell majd. No, és lesz-e 100% vasárnapi pótlék, ami ma csak 50%?

__________________________________________________________________blokkk.com

A Nemzetgazdasági Minisztérium lázasan ügyködik a vasárnapi boltzár alóli mentesülés eseteinek, a kivételek listáján. Úgy tűnik, nem lesz hosszú. A lassan összeálló rendeletsorból ugyanakkor világosan kiolvasható az a szándék, hogy a hazai tulajdonú kisebb üzletek számára szélesebb körben megnyílik, vagy éppen megmarad a vasárnapi nyitva tartás lehetősége, kérdés ugyanakkor, hogy mennyien fognak ezzel élni. A nemzetközi hátterű áruházak nem nyithatnak ki vasárnap. A döntés a vásárló kezében, pénztárcájában van.

 

Már közhírré tétetett, hogy az Országgyűlésben még 2014. decemberében elfogadott törvényben felsorolt repülőtér, autóbusz és vasúti pályaudvar a kormányrendeletben kiegészül a személykikötővel. Bármilyen furcsa, de szakmai oldalról nincs ezzel különösebb baj, beleilleszkedik a törvényi sorba, bár kötözködni mindig lehet.

 

Nem lehetett könnyű a jogalkotók dolga akkor, amikor az idegenforgalom érdekeit mérlegelték, hiszen Magyarországon ez ma már húzóiparágnak számít és a turisták számára az egyik vonzerő éppen az, hogy lehet vasárnap is vásárolni, főleg a bevásárlóközpontokban, a nagyobb alapterületű korszerű értékesítőhelyken.  A törvény már rögzíti a világörökség területeit a kivételek között, az ott ügyködő boltok, áruházak nyitva lehetnek, ráadásul mérethatártól függetlenül (2018-ig, akkor viszont a külföldi áruházaknak menniük kell a kereskedelmi törvény alapján). A készülő kormányrendelet szándéka ehhez hozzátenni pontosan hatvan települést, 44-et a Balaton, 12-öt a Tisza-tó és 4-et a Velencei-tó partján. A 200 négyzetméter alapterület korlát nem változna a tervezett kormányrendelet alapján, de a könnyítés csak a napi fogyasztási cikkeket (gyakorlatilag az élelmiszert) árusító üzletekre vonatkozna, a nagyobbakra nem. Érdekes megkötés ugyanakkor, hogy a vasárnap ezekben az üzletekben dolgozó természetes személyek legalább egyötödének a tulajdonosok és segítő családtagjaik közül kell kikerülniük. A hatósági ellenőrzés nem nélkülözheti majd a zsebszámológépet, hiszen könnyen lehet, hogy a vasárnap dolgozók száma nem lesz öttel osztható, persze így a kerekítés szabályait is ismerni kell majd. Említeni sem kell, hogy a nagyobb külföldi tulajdonosi hátterű értékesítőhelyek így nem nyithatnak ki.

 

Gondot majd az okoz egyébként, hogy a jelenlegi szövegezés nélkülözi a "legalább" kifejezést, így ha egy ilyen üdülőhelyi üzletben vasárnap öttel nem osztható számú személy dolgozik, a szószerinti értelmezés esetében baj is lehet. Az év minden időszakában a legtöbb turistát vonzó főváros pedig valahogyan kimaradt a sorból (bár a világörökségi területek révén érintett, de ez feltehetően sovány vigasz lesz az idelátogatóknak).
 

A tervek szerint az építőanyag kereskedések alapterület korlátozás nélkül nyitva lehetnek vasárnap. A szándék önmagában ésszerű, hiszen sokan barkácsolnak otthon hétvégén, a bökkenő csak az, hogy kizárólag a tulajdonos és segítő családtagjaik dolgozhatnak vasárnap. A szabály hasonló a kertészetek esetében, de azzal a megkötéssel, hogy a kivétel csak március 15. és október 15. között él. Csak csendben jegyezzük meg, hogy a kertészkedés nem március közepén kezdődik és nem is ér véget október közepén, szabadgyökerű szőlőt például csak késő ősszel lehet ültetni. A nagy nemzetközi barkács- és építőanyagos áruházak sok tulajdonos hiányában nyilván elesnek ettől a kivételezési lehetőségtől, feltehetően nem véletlenül.

 

A tervezett kormányrendelet szándéka rést ütni az éjszakai nyitva tartás szigorában. A törvény szerint a 200 négyzetméternél kisebb üzlet, ha kizárólag a tulajdonos (legalább 1/5 tulajdonrésszel), vagy segítő családtagja dolgozik, nyitva lehet az általános zárva tartási időszakban is, így vasárnap, munkaszüneti napon és éjszaka egyaránt. A tervezett kormányrendelet ezzel szemben már azt irányozza elő, hogy kiskereskedelmi napokon (tehát hétfőtől szombatig) 22 és 6 óra között a napi cikk árusító, 200 négyzetméternél kisebb bolt akkor is nyitva lehet, ha "a tilalom által érintett napokon ténylegesen kiskereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyek egyötöde" tulajdonos, vagy segítő családtag. Ez azt jelenti, hogy hétfőtől szombatig éjszaka a tulajdonosok mellett alkalmazott is dolgozhat.

 

A szövegezés némileg pontatlan, így feltehetően az érintett "időszak" lenne a helyes kifejezés a "napokon" szövegezés helyett. Mindenesetre ezek a többnyire nons-stop és kis üzletek sok tulajdonossal és alkalmazottal nem nagyon rendelkeznek, így sem aludni, sem vasárnap pihenni nem nagyon fognak, ha továbbra is változatlan rendben akarják fogadni a vásárlót. Van közöttük olyan, aki csak azért fogad alkalmazottat, hogy éjszaka ő szolgálja ki a vásárlót. A tervezett mentesítés ráadásul a vasárnapra és a munkaszüneti napokra már nem terjedne ki, így akinek eddig a non-stop nyitva tartás miatt nem volt szüksége redőnyre, lakatra, az most barkácsolhat, ha a vasárnapra és a munkaszüneti napra eső éjszaka már nem akar nyitva lenni. Eddig ebből éltek, kevés alkalmazottal, akikre azért van jelenleg még szükség, hogy a tulajdonos néha álomra tudja hajtani a fejét.

 

A nyitva tartási tilalom alóli mentesülést egyébként a tervek szerint nem kell külön engedélyeztetni, a készülő kormányrendelet szerint csak be kell jelenteni a település jegyzőjének. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a törvény mellett további más kivétel, mint amit majd a kormányrendelet meghatároz, a jelenlegi tervek szerint nem lesz.

 

A törvényben és a kormányrendelet tervezetében foglalt legfontosabb kivételek együttes sora végül is a következő lehet:

 

Korlátozás nélkül, folyamatosan, így vasárnap és munkaszüneti napokon, többnyire akár éjjel-nappal is nyitva tarthat:

 

- benzinkút

- gyógyszertár

- repülőtér, autóbusz-, vasúti pályaudvar üzletei

- világörökségi területek üzletei

- vásár, piac, helyi termelői piac

- pékáru szaküzlet 5-12 óra között (kizárólag pékárut árusíthat)

- tejszaküzlet 5-12 óra között (kizárólag tejterméket árusíthat)

- virágbolt 6-12 óra között (150 négyzetméternél kisebb, bevételének legalább kétharmada vágott virág, cserepes dísznövény)

- újságos  6-12 óra között (50 négyzetméternél kisebb, bevételének legalább kétharmada újság)

- 200 négyzetméter alapterületnél kisebb üzlet, ha kizárólag a tulajdonos és kisegítő családtagjai dolgoznak (legalább 1/5 tulajdonrésszel)

 

Mentesülhet a vasárnapi zárva tartás alól:

 

- személykikötő üzlete

- építőanyag kereskedés (kizárólag tulajdonosi közreműködéssel)

- kertészet március 15. és október 15. között (kizárólag tulajdonosi közreműködéssel)

- meghatározott üdülőhelyek (jelenleg 60 település) 200 négyzetméter alapterületnél kisebb üzletei, amikor a dolgozók egyötöde tulajdonos, vagy segítő családtag

 

Nyitva lehet hétfőtől szombatig éjszaka (22 és 6 óra között) a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet, ha az ebben az időszakban dolgozók legalább egyötöde tulajdonos, vagy segítő családtag

 

Ezek után okkal vetődik fel az a kérdés, hány értékesítőhelyet érint a vasárnapi boltzár alóli kivétel. Ezt csak becsülni lehet, de nem lesz kevés. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma megközelíti a 150 ezret. Ezek közül 78 ezret olyan tulajdonos üzemeltet, akinek csak egy üzlete van. Ezek döntő része feltehetően 200 négyzetméternél kisebb alapterületű. Ide sorolhatók azok a vállalkozások is, ahol az üzletszám 2-5 között mozog, ők is általában kisebb üzletekkel dolgoznak, számuk 51 ezer. A KSH alapterületre vonatkozó adatai szerint a magyar kiskereskedelmi hálózat, a 147 ezer üzlet átlagos alapterülete mindössze 122 négyzetméter. Mindössze két terület van, ahol 200 négyzetméternél nagyobb az átlagos alapterület, ezek a barkács- és építőanyag áruházak (276 négyzetméter), valamint a bútor-háztartási cikk üzletek (240 négyzetméter), de hát ezekből kevés van. Az élelmiszer értékesítőhelyek átlagos alapterülete ugyancsak 122 négyzetméter, ezekből több mint 40 ezer tevékenykedik.

 

Az előbbi adatokból nyugodtan levonható a következtetés, hogy legalább 100 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely nyitva lehetne vasárnap is, ha a tulajdonos rászánja magát és beállna a pult mögé, ennyi üzlet alapterülete eleve kisebb lehet 200 négyzetméternél. Nem fogja mind megtenni előreláthatóan mindenki, hiszen többségük ma is zárva tart vasárnap.

 

A nagyáruházakhoz, nagybevásárláshoz szokott vásárló inkább megpróbál vasárnap helyett más időben vásárolni, az pedig nem valószínű, hogy vasárnap megostromolják a kisebb üzleteket, mivel azok választéka kisebb és árai magasabbak. A legvalószínűbb a hosszú sorállás, főleg szombaton, a kényelem érdekében pedig inkább a nagyáruházba megy majd a vásárló, mivel ott rövidebb lesz a pénztárak előtt kígyózó tömeg. A kis üzletek többségének végül is nem nagyon fogja megérni kinyitni vasárnap. A bevásárlóközpontokban sem várható, hogy megostromolják vasárnap a kisebb üzleteket, hiszen a mágnes ott is a nagyáruház.

 

Sokak számítását keresztül húzhatja ráadásul az a törvényjavaslat, melyet kormánypárti képviselők (FIDESZ-KDNP) nyújtottak be az Országgyűlésnek. Ennek lényege, hogy a kereskedelemben az eddigi 50% kétszerese, 100% vasárnapi pótlék járna az alkalmazottaknak a vasárnapi munkavégzés után, ráadásul havonta legfeljebb két alkalommal oszthatók be vasárnapi munkavégzésre. (Ez természetesen tulajdonost nem érint.)

 

Feltehetően sokan nyomulnak majd most kormányirányban, esdekelve némi könnyebbségért, így bevásárlóközpontok, éjjel-nappal nyitva tartók, no meg persze feltehetően önkormányzatok is. Az igazi kalamajka azonban még várat magára, legkorábban március 22-én kezdőik, az első vasárnapi boltzár napján.

(blokkk.com, 2015. február 13.)

 

Vasárnap helyett késő este fogunk vásárolni?
A vasárnapi boltzár miatt futnak az áruházak a pénzük után és fontolgatják a hosszabb hétköznapi nyitva tartást, de a televíziózás és a bulizás közbeszólhat.
Az igazi rém egyébként a szombati sorállás lesz.

__________________________________________________________________blokkk.com
És 21 óra 59 perckor belegyömöszöljük a csomagtartóba a lapra szerelt szekrényt, a szőnyeget, a gipszkartont, vagy a színes tévét, hazavisszük, levisszük a pincébe, vagy felvisszük az emeletre, majd törjük a fejünket, hogy a sarokba tegyük, úgy, ahogy van, vagy össze is szereljük nyomban. Közben örülünk annak, lám, lám, milyen jó késő este munka, gyerek tutujgatás után vásárolni menni, bezzeg vasárnap milyen rossz és kényelmetlen lehet.

A bevásárlóközpontok persze csak a pénzük után futnak, akik most azon morfondíroznak, hétköznap majd tovább tartanak nyitva. Ezzel persze be is ismerik, hogy félnek attól, a bérleti díjat perkáló kereskedők, szolgáltatók bevétele csökkeni fog és nem lesz miből bérleti díjat fizetni, annyit, mint most. A hosszabb hétköznapi nyitva tartásnak persze ára van, hiszen az alkalmazottnak ilyenkor is jár bér, kell világítás, biztonsági őr, takarítás, fűtés, vagy hűtés, na persze, meg vásárló is. A kis boltok (200 négyzetméternél kisebb alapterületűek) nyitva tartása a bevásárlóközpontokban meddő kísérletnek tűnik, hiszen ők a nagyobbak vonzerejéből éltek, azok farvizén. Nagy bolt nagy foci, kis bolt kis foci, na de abból hogyan lehet megélni majd, ez jó kérdés.

Természetesen az áruházak is futnak a pénzük után, próbálkoznak ők is a hosszabb hétköznapi nyitva tartással, nyilván azért, mert attól tartanak, amit nem vesz meg vasárnap a vásárló, azt nem nagyon fogja a hét többi napján sem, elsősorban ideje hiányában, ellenkező esetben felesleges lenne a március közepe utánra tervezett hosszabb hétköznapi nyitva tartási idő.

A legnagyobb átka a megálmodott hosszabb hétköznapi nyitva tartásnak azonban a televízió lesz. Nem az, amit megvennénk, hanem amit a családok többsége estéről estére nézeget, főleg a kedvenc sorozatait. Nem biztos, hogy mindenki szaladni fog a jó kis izgi sorozata helyett vásárolni. A fiatalabbak sem biztos, hogy szaladni fognak 20-22 óra között az áruházakba, hiszen a legjobb bulik pontosan ilyentájt kezdődnek.

A legrázósabb a vasárnapi boltzárban egyébként a pénteki, szombati sorállás lesz. Így is várakozni kell a legforgalmasabb időszakokban a pénztárak előtt, hát most majd hosszabban fognak kígyózni a sorok. A vásárló persze nem szeret sorban állni, ezért olyan vásárhelyet fog keresni, ahol rövidebb a sor, ami nem a kicsi, hanem inkább a nagyobb üzlet lesz.

Sok vasárnapi nyitva tartó, akinek persze majd szabad lesz, alaposan utána fog számolni, megéri-e. A vásárló azt jegyzi meg, hogy vasárnap boltzár lesz, így nem a kivételeken jár majd az esze, hanem - ha egyébként menne - elmegy a kedve az egésztől.


Érződik némi bizonytalanság immáron újfent kormányzati körökben is. A nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában ellenezte a vasárnapi boltzárat. A miniszterelnökséget vezető miniszter február 6-án úgy fogalmazott: ki kell próbálni, mit hoz a szabályozás, amelyről szavai szerint előbb-utóbb népszavazás dönthet majd. Ez akkor mit is jelent? Kipróbálni? Ezek szerint van még olyan, aki nem biztos a vasárnapi boltzár dolgában? A népszavazást egyébként felesleges megvárni, hiszen az online pénztárgép rendszer fillérre, percre pontosan megmutatja, mit is szól hozzá a vásárló.

 

Nem ez az első kísérlet egyébként kies honunkban, amikor a vásárlót megkínálják valamilyen vélt kedvére valóval. Néhány évtizeddel ezelőtt akadt példa a bevásárló csütörtökre (akkor sem volt vasárnapi nyitva tartás), de érdekes módon az a fránya vásárló csak nem akart a hétnek pontosan ezen a napján és pontosan 18-20 óra között bevásárolni, mivel akkor ez volt a nyújtott nyitva tartási idő. Vége is szakadt egy idő után ennek a történetnek, ugyanúgy, mint annak, amikor előírták a vendéglátóhelyeknek vasárnapra a kenyér és tej tartását. A kenyér kiszáradt, a tej megsavanyodott, mivel a vásárló meg csak nem akart venni belőlük. Pedig megmondták neki, hogy csütörtök este és vasárnap is vásárolhat ezt meg azt. Hiába. Na de a Gorenjéjét csak hazahozta a Trabantja tetején, külföldről persze.

Igen, az alkalmazott. Ő valóban nyerhet is a vasárnapi boltzárral, ha éppen megmarad az állása (szép kis nyereség), de veszíthet is, esetleg vasárnapi pótlékot, vagy éppen munkahelyet. Színjáték folyik már, melyben most mindenki azt mondja, nem lesz itt elbocsájtás, á, dehogy. Függöny majd egyszer le, kép kitisztul majd.

(blokkk.com, 2015. február 9.)

 
 

blokkk.com │                                           butik pórázon │                                               f » blokkk.com │