blokkk.com                                         │ butik pórázon » vásárlók utcája │                                            │ hírkirakattmustra │         

 

 

2016-ban jön az online békéltetés

De csak akkor, ha a vásárló online vásárolt és a webáruház elutasítja kifogását, ebben az esetben lehet majd online békéltetni. Az Unió rendelete szerint 2016. január 9-én kell indítani az új rendszert. Egyébként egyszerűen online panaszt tenni ma is lehet a békéltetőknél, de utána az eljárás ugyanaz, mintha postán érkezne a levél. De minek is?

                                                                                                                                                                    blokkk.com

A kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, mely a fogyasztóvédelmi törvény módosításával elindítja Magyarországon a vásárlók panaszainak online intézését a békéltető testületeknél. Erről az Unió rendeletében döntött már 2013-ban, a bevezetés valamennyi tagországban kötelező időpontja 2016. január 9. Az online panaszkezelés csak az online vásárlásokra lesz kötelező.

 

Az 524/2013/EU rendelet uniós szintű online vitarendezési platform létrehozását írja elő. Ezt a valamennyi tagország számára közös online vitarendezési platformot az Unió működteti (a tesztelése már folyik). A platform interaktív és többnyelvű weboldal lesz, egyetlen belépési ponton keresztül megközelíthető valamennyi tagország nyelvén. A részletekről a Bizottság 2015/1051. számú végrehajtási rendeletében döntött. Természetesen a platformon keresztül a határon átnyúló online vásárlások elintézetlen panaszait is lehet majd intézni.

 

Minden egyes tagállamban ki kell jelölni egy online vitarendezési kapcsolattartó pontot, ez Magyarország esetében a  Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület.

 

Az új rendszerben az előbbiek alapján nem kötelező a személyes jelenlét, csak ha a felek kérik.

 

Lényeges kérdés az is, hogy a békéltető vitarendezési fórumnak bele kell egyeznie, foglalkozik-e egy vitával az új online rendezési platformon keresztül, legalábbis a jelenlegi szövegezés szerint.

 

Ami nem változik

A fogyasztóvédelmi törvény jelenleg is kimondja, hogy a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait (a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint).

 

A békéltető testület ma is naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot köteles működtetni, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Vigyázat, ez csak a benyújtásra vonatkozik.

 

És ami a legfontosabb

Ma is az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Ez értelemszerűen az online értékesítésre is vonatkozik.

 

A fogyasztó az elállási, vagy felmondási jogát a termék átvételétől, vagy a szolgáltatási szerződés megkötésének napjától számított 14 napon belül gyakorolhatja. Ha a fogyasztó eláll az üzlethelyiségen kívül, vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a vásárló részére a megfizetett teljes összeget, beleszámítva a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

 

És ami jó lenne

Miért nem lehet a Facebook és a Google világában online ügyintézni a békéltető testületi eljárásokat, ha azt a felek elfogadnák? A magyar jogszabályok 2015. szeptember 11-től kötelezővé teszik a bepanaszolt vállalkozás megjelenését a békéltető testület előtt, ha a panaszos vásárló lakhelye szerint megyében van telephelye (a vásárló a lakhelye szerinti békéltető testülethez fordulhat elintézetlen panaszával). Tehát kevés az, ha a bepanaszolt vállalkozás írásban kifejti álláspontját, utazzon és ücsörögjön is egy kicsit. Egyszerűbb lenne mindenkinek az online ügyintézés lehetősége.

(blokkk.com, 2015. november 11.)

 

Semmit sem tudni a békéltetőkről, szívatni egyébként nehezebb lesz

A boltosnak most már kötelező elmenni a békéltető testület ülésére, ha pedig ezt elmulasztja, a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki. De azért lesz kivétel is, így nem mindegy, ki melyik városban vásárol. A békéltető testületek sikereiről egyébként nem találni nyilvános adatokat, így arról, milyen döntéseket is hoznak, hány esetben adnak igazat a vásárlónak. Ez azért nem nagyon segíti ismertségük és népszerűségük javítását.

                                                                                                                                                                    blokkk.com

A vásárlók jelentős része még mindig nem tudja, mi is az a békéltető testület, pedig minden boltban ott virít a felirat, hogy panaszával oda is fordulhat. Semmit sem tudni ráadásul arról, milyen eredménnyel dolgoznak, mikor kinek adnak igazat. A fogyasztóvédelmet pátyolgató politikusok pedig jó sokat beszélnek arról, milyen jó is ez, de az eljárások pontos eredményeit sűrű homály fedi.

 

Szükséges megjegyezni, hogy a békéltető testületi eljárásoknak két ága van. A pénzügyi békéltetés az MNB égisze alá tartozik, honlapján pedig feltünteti a döntéseket, így most nem is róluk esik szó. A fogyasztók többi panasza a békéltető testületek másik ága alatt intézhető, a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltak alapján, ide tartozik egyebek mellett a bolti, áruházi vásárlás. Ezek a békéltető testületek kereskedelmi és iparkamarák mellett ügyködnek.

 

Mindenesetre a jogalkotók nem adják fel, így szeptemberben hatályba lépett egy jogszabály a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról (egészen pontosan a 2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról). Ennek egy része a békéltető testületek tevékenységét szabályozza, új feltételeket szabva. A legfontosabb változás, hogy a kereskedő, ha bepanaszolják a békéltető testületnél, köteles lesz megjelenni. Eddig nem volt kötelező, ez a szabály pedig szeptember 11-től már él.

 

Mire jó a békéltető testület?

A békéltető testületek fő feladata megkísérelni egyezséget létrehozni a reklamáló vásárlók és a fogyasztók kifogását elutasító szolgáltatók, boltosok között. Ehhez az szükséges, hogy a vásárlók, ha vitájukat nem sikerül a boltossal azonnal rendezniük, a kereskedelmi és iparkamarák mellett ügyködő békéltető testülethez forduljanak a hosszadalmasnak ígérkező bírósági eljárás helyett, mégpedig a lakóhelyük szerinti testülethez (Budapest mellett minden megyében található ilyen).

 

Természetesen nem mindig sikerül egyezséget létrehozni a vitázó felek között, ilyenkor határoznia kell a békéltető testületnek, kinek is van igaza. Ezért is fontos szabály kezdetektől fogva, hogy a bepanaszolt szolgáltató köteles dönteni arról, aláveti-e magát a békéltető testület állásfoglalásának, természetesen még a határozathozatal előtt. Alávetés esetében a testületnek a panasz jogosságát megítélő  döntése kötelező érvényű a vállalkozás számára, de alávetés és egyezség hiányában csak ajánlást fogalmazhat meg a testület (ez persze egy későbbi bírósági eljárásban nyomós érv is lehet, de hát az egy hosszabb történet).

 

Semmit sem tudni a békéltető testületek sikereiről

2014-ben tízezer alkalommal fordultak a vásárlók a békéltető testületekhez, ennyi adat elérhető, de arról már nincs semmiféle nyilvános információ, hogy milyen sikerrel, hány esetben meszelték el a bepanaszolt vállalkozást, vagy éppen mikor volt igaza a szolgáltatónak.

 

Ez azért is fontos lenne, mivel a békéltető testületek elérhetőségét kötelező a boltokban, szolgáltató helyeken feltüntetni, de hát a szegény vásárlónak halvány fogalma sincs arról, ki is ez, mi is ez és érdemes-e egyáltalán megkeresni. Sokak fejében még a vásárlók könyve a legfőbb panaszfórum, de hát a bejegyzésekre csak válaszolni köteles a kereskedő.

 

Akkor megtéphetem a pénztáros haját?

A bepanaszolt szolgáltató vállalkozásnak egyébként együtt kellett működnie a békéltető testülettel eddig is, így nyolc napon belül írásban válaszolnia kell a testület megkeresésére.

 

Újdonság ugyanakkor a friss törvénymódosítás alapján az, hogy a vállalkozásnak kötelező a békéltető testület meghallgatásán részt venni (ennek a kötelezettségnek egyébként egy meghatalmazott bevonásával is eleget tehet). Természetesen lesz kivétel is, aminek lényege a törvénymódosítás szerint, hogy "ha a vállalkozás székhelye, vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testület szerinti megyébe van bejegyezve, akkor nem kötelező megjelennie a meghallgatáson".

 

A szabályok szerint a vásárló panaszának kivizsgálására, a békéltető eljárásra a fogyasztó lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. Ez így nagyon egyszerű, ha a vásárló Zalaegerszegen lakik, ott is vásárol és az ott ügyködő szolgáltatót a lakóhelye szerint illetékes békéltető testületnél, történetesen a Zala megyeinél bepanaszolja, annak kötelező megjelennie a békéltető testület meghallgatásán.

 

Egyszerű az a helyzet is, ha a vásárló Nyíregyházán lakik és a balatoni nyaralásán keveredik vitába a szolgáltatóval, akinek a tóparton van a székhelye és az egy szem telephelye is, de ebben az esetben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei békéltető testület előtt már nem köteles megjelennie a bepanaszolt vállalkozásnak.

 

A kivételezés a kisvállalkozások védelmében született, azért, hogy egy kis boltosnak ne kelljen messzire utazgatnia bepanaszolása esetén.  A kisvállalkozások többsége azonban a székhelyén, vagy közelében tevékenykedik, így ők panasz esetén kötelesek lesznek megjelenni a békéltető testület meghallgatásán. De az is biztos, lesz olyan, akinek nem. A láncok közül, amelyik a megyéket tekintve foghíjas, az így megúszhat egy-egy megjelenést. A több telephelyes, több megyében fióktelepes vállalkozásoknál már szerencse kérdése is mindez, amiről persze a vásárló nem sokat tud.

 

Bírság: az kötelező

A történet itt nem ér véget, mivel a friss törvénymódosítás szerint minden esetben bírságot kell kiszabnia a fogyasztóvédelmi hatóságnak, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárás rendjében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Eddig csak a nyilvánosság volt a fegyvere a békéltető testületeknek, így a békéltető testülettel együttműködésre nem hajlandó vállalkozásokat honlapjukon felsorolják, ami nem tűnt jelentős visszatartó erőnek, de hát most ez alaposan megváltozhat.

 

A békéltető testületek eljárási nyelve a magyar, most már ezt is rögzíti a törvény, mivel ez eddig hiányzott a jogszabályból, a komolytalan, vagy zaklató jellegű beadványok pedig tárgyalás nélkül elutasíthatók.

 

Az egész békéltető renddel egyébként pontosan az a baj, hogy senki nem tudja a panaszosokon és a bepanaszoltakon kívül, mi is történik ott.

(blokkk.com, 2015. július 14.)

 
 

blokkk.com │                                                   butik pórázon │                                          f » blokkk.com │