blokkk.com                                             │ butik pórázon » piacregula │                                                   │ hírkirakattmustra │         

 

Az adóhatóság csak a postás

Így működnek a cigiárak. Jó sok adót kell fizetni a dohány után.

_______________________________________________________________blokkk.com

 

Nem lett hatósági áras a cigaretta, és nem az adóhatóság, hanem továbbra is a gyártók határozzák meg az árakat. Ezentúl a dobozokon és csomagokon nem szerepel majd az ár, ám a gyártók szerint mégsem valószínű, hogy sokkal gyakrabban módosítják majd az áraikat. A háttérben más is változott a dohányiparban, az Origo összefoglalója szerint. Nem valószínű, hogy sokkal gyakrabban fognak változni az árak, mint eddig, mondják a gyártók, de számukra sokkal egyszerűbb lesz az árváltoztatás.

A friss árakat egyébként Nemzeti Dohány Nonprofit Zrt. feltölti a dohányboltok készletnyilvántartó rendszerébe, innen fogja tudni a trafikos, hogy aznap éppen mennyibe kerül a cigaretta.

Az új árképzés rugalmas, de ehhez az is kellett, hogy az eddig használt - a cigaretta árát is tartalmazó - adójegy helyett sima zárjegy kerüljön a dobozokra. Ezeken, akárcsak a szeszes italokon, már nincs rajta az ár, az adójeggyel szemben. A dohányosok akár már az új rendszer indítását követő napokban találkozhatnak az új, zárjegyes cigarettákkal, de 2017. áprilisáig még a régi szabályok szerint legyártott termékek is eladhatók.

Az új rendszer bevezetését a dohánygyártók egységesen támogatták, mivel így könnyebben tudnak reagálni a versenytársak árpolitikájának változásaira, emeli ki az Origo összefoglalója. Eddig ugyanis már akkor meg kellett mondaniuk egy termék árát, amikor a Pénzjegynyomdánál megrendelték az adójegyek legyártását, hiszen a címkén a fogyasztói ár is szerepelt. Az adójegyek birtokában következhetett a cigaretták gyártása, majd a piacra dobása.

Előfordulhatott, hogy közben a versenytárs alacsonyabb áron kezdte árusítani a termékét, így a normál árú cigaretta a trafikokban ragadt. A lassú folyamat miatt - különösen, ha külföldön állítják elő a dohányterméket - akár egy-másfél hónap is eltelhetett, mire a cég reagálni tudott az árversenyre. Az új rendszerben azonban, amikor nem szerepel az összeg a zárjegyen, akár néhány napon belül is módosíthatják az árat.

Iparági szereplők az Origónak azt mondták, nem kell attól tartani, hogy ezentúl gyakrabban változnak az árak, nem valószínű, hogy hetente-kéthetente más áron kapják meg a cigarettájukat a dohányosok. Legfeljebb arra lehet számítani, hogy a gyártók a jövedéki adó emelését több lépcsőben, fokozatosan hárítják át a fogyasztókra. Nem sok értelme lenne, ha heti rendszerességgel ugrálnának az árak.

Változott az is, hogy a gyártók mikor fizetik be a jövedéki adót. Eddig ezt akkor kellett megtenniük, amikor az adójegyeket átvették, pontosabban az átvételtől számított meghatározott időn belül. Ezt azért sérelmezték, mert még le sem gyártották a terméket, de már adófizetési kötelezettségük keletkezett. Ezentúl a dohánygyártók akkor fizetik be a jövedéki adót, amikor a termék elhagyja az adóraktárat (ez többnyire a gyár, vagy a gyár raktára), és szabad forgalomba jut. Ez a gyakorlatban akkor történik meg, amikor a trafikoknak szállító Országos Dohányboltellátó Kft-hez jutnak el a termékek. Ilyenkor az aktuális ár szerint fizetik meg az adót, ráadásul egy esetleges adóemelés előtt a dohánygyártók nem tudnak az olcsóbb cigarettából betárazni. Ez persze azzal is járhat, hogy a magasabb jövedéki adó nyomán hamarabb érkezik a több pénz a költségvetésbe.

 

A cigaretta háromnegyede adó
2017. januárjától nőtt a dohánytermékek jövedéki adó mértéke, igaz, ez nem függ össze az új árképzéssel. Cigarettánál az új adó ezer darabonként 16.200 forint és a kiskereskedelmi ár 25 százaléka, de legalább 28.800 forint ezer darabonként. A cigaretták átlagára egyébként 2009 és 2016 között nagyjából a duplájára emelkedett.

Jelenleg egy doboz cigarettán legalább 576 forint a jövedéki adó. 2017. júliusától 584 forintra nő az adó legkisebb összege dobozonként (29.200 forint ezer darabonként). A finomra vágott dohánynál kilogrammonként 16.200 forint a jövedéki adó, azaz egy 50 grammos csomagra 810 forint jut. Ez nő 865 forintra júliustól, mivel az adó 17.300 forint lesz kilogrammonként.
Egy átlagos, dobozonként 1.070 forintba kerülő cigaretta árának több mint háromnegyedét a jövedéki adó és az áfa teszi ki. A trafikos árrése legfeljebb 13 százalék lehet, így a maradék 10 százalék - azaz mintegy 112 forint - jut az előállításra és a gyártó hasznára.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,15 százaléka a dohányárukból származott 2015-ben. Ez csaknem 561 milliárd forintos értéket jelentett, az ehhez kapcsolódó jövedéki adóbevétel pedig 324 milliárd volt.

(Origo, 2017. január 7.)

 

Az adóhatóság belőtte az első cigiárakat

Január 5-től 70 dohánytermék árára kell figyelni.

_______________________________________________________________blokkk.com

 

Az adóhatóság honlapján közzétette a 2017. január 5-től érvényes dohánytermék árakat, a friss törvényi előírásoknak megfelelően. A listákból nem csak az árakat lehet megismerni, hanem azt is, hányfajta dohánytermék létezik egyáltalán. Nyilván a trafikosoknak alaposan figyelniük kell, hiszen az árváltozásokat hajszál pontosan át kell vezetniük (ebben persze az elektronikus nyilvántartási rendszerük segíthet), ráadásul a vásárlókat is tájékoztatniuk kell, tehát változás esetében bütykölhetik a kifüggesztett bolti árjegyzékeket.

 

Az adóhatóság egyidejűleg három listát is közzétesz honlapján. Jelenleg mindhárom lista ugyanazokat a dohánytermékeket tartalmazza, összesen 70 darabot, és mindegyik felsorolás január ötödikét jelöli meg kezdési időpontnak. Ezek közül nyilván a legfontosabb az árváltozással érintett dohánytermékek listája.

 

Feltehetően a vásárlók előszeretettel fogják böngészni a változások listáját, érdemes-e bespájzolniuk, hiszen az árváltozásokat a hatálybalépést megelőző napon délben teszi közzé az adóhatóság.

 

Jelenleg a NAV nyilvántartása szerint a trafikok száma 5.542. A trafikosok is sakkozhatnak természetesen, hiszen ha nem egyformán emelkednek a cigiárak, vagy az olcsóbbak kereslete meglódul, akkor nyilván alkalmazkodnak a változásokhoz, a vásárlók friss igényeihez.

(blokkk.com, 2017. január 4.)

 

Az adóhatóság hirdeti ki a cigiárakat

A zárjegyen már nem lesz fogyasztói ár, de a trafikosnak a boltban fel kell tüntetnie azokat. Az adójegy helyett április elsejétől zárjegy jön.

_______________________________________________________________blokkk.com

 

A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a dohánygyártmányok adójegyén már nem lesz rajta a kiskereskedelmi eladási ár (kivétel, hogy a kifutó adójegyeken átmenetileg még egy darabig ott lesz egy ár). A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján teszi közzé a dohánytermékek fogyasztói árát, adta hírül az MTI, a NAV közlése alapján.

Az adóhatóság az MTI megkeresésére közölte, hogy az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.


A NAV honlapján közzétett árak hatályba lépésének napja - függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap - hétfő, vagy csütörtök lehet. Ezeket a kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon - hétfői hatályba lépés esetén péntek, csütörtöki hatályba lépés esetén szerda - 12 órától teszi közzé honlapján a NAV.


Árváltozás esetén három különböző listát tesznek közzé. Az adott napon alkalmazható hatályos kiskereskedelmi eladási árak listáját a kiskereskedelmi forgalomban lévő valamennyi termékről, a kizárólag az árváltozással érintett termékek adatait tartalmazó listát, valamint a korábban közzétett adatok listáját, feltüntetve rajta azt, hogy a korábbi kiskereskedelmi eladási ár milyen végső időpontig alkalmazható, jelezte a NAV. Módosítás hiányában, ha nem változik az ár, az adott lista nem frissül.


A dohány-kiskereskedelmi ellátónak legkésőbb március 1-jéig még átadható kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány is, de április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható forgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron kívül lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is.


A szabályok a trafikosok esetében azt jelentik, hogy január 1-jétől előfordulhat a kiskereskedelmi forgalomban eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is, hívta fel a figyelmet a NAV.

 

Az adóhatóság nem tért ki arra, hogy a dohányboltban a trafikosoknak a fogyasztóvédelmi szabályok alapján kötelező feltüntetniük az eladási árakat, amit polccímkén, vagy külön listán is megtehetnek.

(MTI, 2017. január 1.)

 

Dohányhoz jut a dohánypiac

Az e-cigi megy a trafikokba. Jöhet a snüssz.

___________________________________blokkk.com

 

Megjelenhet Magyarországon is a snus (egyes fordításokban snüssz): a teafilter-szerű kis zsákokban elhelyezett aromásított dohányt az szájba helyezve, az ínyhez illesztve fogyasztják és így füstmentesen biztosítják a nikotint. A skandináv államokban népszerű termék most legfeljebb illegálisan kapható Magyarországon néhány webshopban, viszont bevezetését a dohánytörvény újabb módosításával lehetővé tenné kormány, írja a Világgazdaság.

A dohánykereskedés újabb módosításának hivatalos indoka egyébként az e-cigaretták kereskedelmének korlátozása, a fiatalok védelme mellett egy 2014-es uniós irányelv rendelkezéseinek átvétele. Az indoklásban azonban az is benne van, hogy a dohányellátóval kapcsolatos bizottsági kifogásonak is orvosolni szándékozik a kormány. A törvényjavaslat szerint a gyártók nem csak új típusú termékek piacra dobására kapnak lehetőséget, de azok népszerűsítésére is esélyük nyílhat majd.

A javaslat jelentősen leegyszerűsíti a dohányforgalmazás kérdéseit: mindent, ami a nikotinnal kapcsolatos, azt a trafikokba száműzi, ráadásul pedig nem tiltja meg egyetlen termék kereskedelmét sem. Így az e-cigaretták a jövőben kaphatók lesznek, de csak az állami dohánymonopólium ellenőrzése mellett, és persze jövedéki adóval terhelten (az adó szálanként, darabonként 10, vagy milliliterenként 70 forint, attól függően, mi éppen az elszámolási egység).

 

A tervezet ezen kívül bevezeti az új dohánytermék fogalmát, ahová minden beilleszthető: az indoklás a most teret hódító, hevítéssel működő dohánytermékek, valamint más - dohányt is tartalmazó - patronos termékek megnevezéssel említi ezeket, ám a snus megjelenése előtt ezután kevesebb lehet az akadály. A gyártók ráadásul egyetlen rendeletre lesznek attól, hogy saját oldalaikon népszerűsítsék az új termékeket, a törvény ugyanis felhatalmazást ad arra, hogy külön jogszabályban (ez lehet sima miniszteri rendelet is) állapítsák meg a módosított hatású termékek elektronikus forgalmazásának és ismertetésének szabályait. Az indoklás szerint itt a forgalmazók szigorúbb feltételeket találnak majd, mint azt az uniós irányelvek megkövetelik, ami annyit jelent: csak akkor lehet majd népszerűsíteniük új termékeiket, ha azokról tényleg be tudják bizonyítani, hogy kevésbé károsak, mint a hagyományos áruk.


A dohány dohány kiskereskedelmi rendszerbe több garanciális elemet is be kívánnak építeni: így például a trafikokat ellátó cég nem kérhet majd el minden adatot a forgalmazóktól és a gyártóktól, valamint létrejön egy ágazati egyeztető fórum is. Ezen kívül pedig lehetővé teszik, hogy a dohánykiskereskedelmi-ellátó hasznából minden forgalmazó és gyártó részesedjék, hiszen forgalom-alapú visszaosztási rendszert vezetnének be. A kormány ráadásul eltörli a dohányipari különadót, amit amúgy se szedtek be, miután megbukott Brüsszelben.

(Világgazdaság, 2016. október 5.)

 

Új cigisdoboz: a java három év múlva jön

2016. augusztus 20-tól kötelező az egységes cigicsomagolás, de csak évek múlva lesz belőle valami.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

2016. augusztus 20-án lép hatályba a cigaretták egységes csomagolását előíró törvény, jó ideig azonban valójában semmi nem változik a nemzeti dohányboltokban. A törvény arról rendelkezik, hogy a cigaretták csak egységes csomagolásban kerülhetnek forgalomba, azokon mindössze a márkát és a típust lehet megjelölni.

 

Augusztus 20-tól csak azokat a dohányárukat kell így csomagolni, amelyeket egy piaci szereplő úgy hoz forgalomba, mint új terméket, vagy új márka altípust.


A már piacon lévő cigaretták közül, amelyeket 2016. április elseje után regisztráltak az illetékes állami szerveknél és augusztus 20-ig piacra is dobtak, azokat 2018. májusát követően kell az egységes dobozban forgalomba hozni. Azokat pedig, amelyek már áprilist megelőzően forgalomban voltak (vagy jogilag regisztrált terméknek számítottak), 2019. májusát követően kell így dobozolni. A magyar piacon a mai nappal forgalomban lévő termékek 100 százalékára ez az utóbbi dátum vonatkozik, tehát a ma megszokott csomagolások szűk három év múlva tűnnek el.

Változás azért hamarabb is lesz a csomagolásban, mert a magyar jogszabály átülteti egy uniós direktíva rendelkezéseit is, amely a jelenlegi csomagolásokról hozott új szabályokat. Ennek legfontosabb eleme, hogy el kell tüntetni a dobozokról a kátrány- és nikotintartalom jelzését, és 65 százalékos képes figyelmeztetést kell alkalmazni a csomagolás mindkét legnagyobb felületén. Mivel erre a két adatra a tapasztalatok szerint a fogyasztók nagy része kíváncsi, most majd a dohánybolt dolgozójától fogják megtudakolni, de így lassúbb lehet a kiszolgálás a trafikokban.

Az új szabályozás egyik vezérlőelve, hogy a dohánytermékek gyártói minél kevesebb információt juttathassanak el közvetlenül a fogyasztóhoz, de így majd sok információt a trafikosoknak kell megadniuk, ami óhatatlanul lassúbb kiszolgáláshoz vezet.

A trafikosoknak így előreláthatóan több lesz a munkájuk, de elesnek némi bevételtől. A kiemelt termékelhelyezés az egységes csomagolással feleslegessé válik a szabályozás értelmében, azaz várhatóan ettől a bevételtől elesnek a trafikosok. Az átállás az új csomagolásokra milliárdokba kerül majd az ágazatnak, s ezt óhatatlanul a dohányosok fogják megfizetni az emelkedő cigaretta árakban.

(Népszabadság, 2016. augusztus 18.)

 

Pofára esett a magyar trafikbuli Strasbourgban

Első fokon elbukott a magyar állam a nemzetközi bíróságon, nyúlhat a zsebébe.

__________________________________________________________blokkk.com

 

Az Emberi Jogok Bírósága szerint a magyar állam megsértette egy volt soproni trafikos emberi jogait, amikor megfosztotta a dohánykereskedelem jogától. Korábban a magyar Alkotmánybíróságot nem zavarta ez a jogsértés. A magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot, amikor 2013-ban megfosztotta a soproni Vékony László trafikost a dohányárusítási engedélyétől, mondta ki 2015. január 13-án első fokon az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. Ezért a magyar államnak összesen 15 ezer euró vagyoni és nem vagyoni kártérítést kell kifizetni, valamint az államnak kell állnia további hatezer euró eljárási költséget is. A döntés egyelőre nem jogerős, mert a magyar kormány a strasbourgi bíróság Nagykamarájához fellebbezhet.
 

Korábban 16 egykori trafikos fordult az Alkotmánybírósághoz, azt állítva, hogy amikor megfosztották őket a dohány-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának lehetőségétől, sérült a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz való joguk, ami az alaptörvénnyel és nemzetközi egyezményekkel is ellentétes. A magyar alkotmányos testület 2014. nyarán a panaszokat elutasította. A többségi álláspont szerint önmagában az, hogy valaki hosszabb időn át, határozatlan időtartamra szóló működési engedély alapján dohánytermékeket árusíthatott, és ebből rendszeres jövedelemre tettek szert, nem jelenti azt, hogy ez a gazdasági tevékenység tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak lenne tekinthető. A vállalkozás joga sem abszolutizálható és nem korlátozhatatlan a magyar alkotmánybírák szerint. Ennek alapján nincs senkinek alanyi joga sem meghatározott foglalkozás űzésére, sem annak adott vállalkozási formában való gyakorlására. A testület különben kizárólag azt vizsgálta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás – a dohánytermékek értékesítési jogának koncesszióba adása, tehát gyakorlatilag korlátozása – az adott cél elérése, tehát a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében szükséges és arányos volt-e.

A szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát illetően az Ab viszont – hatáskör hiányában – nem mondhatott semmit – írta tavalyi közleményében a testület. Stumpf István párhuzamos indoklásában mindazonáltal kifejtette: a „korlátozás mértékének feltétlen szükségessége nem nyert érdemi értékelést". Kiss László különvéleményt fogalmazott meg és azt állította, hogy a törvényalkotó a vállalkozáshoz való jog korlátozását alátámasztó „nyomós közérdek fennállását nem tudta bizonyítani". Bragyova András pedig azt kifogásolta, hogy a határozat nem védi a már választott foglalkozás folytatását, hiszen a testület nem kifogásolta, hogy a trafikosok esetében egy jogszabály „megszüntette foglalkozásuk gyakorlásának jogi feltételét".

Strasbourg most másként vélekedett, amiből az következhet, hogy további 14 hasonló panaszos ügyében is pert veszíthet az állam. Ha mindegyikük nagyjából hasonló összegű kártérítést kap, százmilliót körül lehet a költségvetésből teljesítendő fizetési kötelezettség. Ennyi trafikos indított ugyanis pert Strasbourgban. Ennél persze kínosabb a presztízsveszteség, hiszen a kormány ismét alapvető alkotmányos jogokat sértett meg, és ehhez az Alkotmánybíróság tulajdonképpen még asszisztált is.

 

Ehhez kapcsolódó hír, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem vitatja a nemzetközi bíróság döntését, de arról nem esik szó, hogy fellebbez-e a magyar állam az ítélet ellen.

(Népszabadság, 2015. január 13.)
 

És ez még nem minden, a gyártóknak különadó is dukál 2015-ben

Egyszeri adót vetnének ki a dohánygyárakra, importőrökre és forgalmazókra a 2015. évi adójavaslatok szerint.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

Az adót a 2014-es árbevétel után kell majd fizetni, és sávosan határozzák meg. A legtöbbet a Philip Morris és a BAT fizetheti, de 30 milliót mindenképpen be kell majd fizetni, a legkisebbeknek is. A javaslatot beadó országgyűlési képviselő (kormánypárti) abban bízik, hogy ettől nem lesz drágább a cigaretta.


Így jövőre a dohánycégeknek egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük 2014-es nettó árbevételük után, ami a beadvány szerint egyszeri lenne:

- az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék, de legalább harmincmillió forint,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék,
- az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

 

Az indoklás szerint a dohányzás káros hatásai miatt ugyan jövedéki adót már most is kell fizetni, azt azonban a dohánygyárak a fogyasztókra terhelik. Egy külön adóra azért van szükség, hogy a cégek „személyesen” is részt vegyenek a tehervállalásban. Úgy vélik kormánypárti részről, hogy mivel az adót csak jövőre, nem állandó jelleggel vezetik be, nem kell félni attól, hogy a gyártók beépítik a termékek árába.


Az új adó döntően a magyarországi dohány gyártókat, és a bejegyzett kereskedőket érinti. Fizet majd a gyártó, az importáló és a dohányterméket elsőként forgalomba bocsátó kereskedő, de nem fizetnek a nagykereskedők, és a trafikosok,  vagyis azok, akik már forgalomba hozott termékekkel kereskednek.

 

A korábbi évek beszámolói alapján úgy tűnik, a sávos megoldás miatt a legtöbbet a két nagy, a British American Tobacco és a Philip Morris fizetheti. A magyar tulajdonú Continental várhatóan a legalsó sávba esik majd, és megússza néhány tízmillióval. A kicsik közül többeknek még a 30 milliós minimum is megterhelő lehet. A Djarumot forgalmazó Kretek Kft.-nek tavaly az árbevétele összesen volt 59 millió forint, adózott eredményük pedig 486 ezer forint a Céginfó.hu szerint. A a dohánytermékeket, szivarokat, kiegészítőket importáló Pannon Tobbacónak mindössze 75 milliós adózott eredménye volt.

(Index, 444.hu, 2014. november 14, Index, 2014. november 13.)

 

Odafüstölt a magyar trafik a franciának

Visszaesett az újságárusok forgalma, miután már nem árulhatnak cigarettát.

________________________________________________________blokkk.com

 

Megszenvedte a magyarországi dohány értékesítések szigorítását a francia óriáscég, a Lagardere is. A cég legjelentősebb divíziójának bevételei ugyanis a magyarországi hatások miatt is csökkentek 2013-ban.

 

A cég annak ellenére várt jobb növekedést 2013-ra, hogy a negyedik negyedéves bevételeket az erős euró visszahúzta. A Lagardère az értékesítési számai szerint éves alapon 1,3 százalékos csökkenést könyvelhetett el 2013-ban. Ugyanakkor profit szinten a cég a korábbinál nagyobb, öt százalék feletti növekedést vár a tavaly. A társaság külön feltünteti, hogy a magyarországi dohányeladások szigorítása nélkül „csak” 0,7 százalékos lenne a csökkenés a teljes árbevételt tekintve.

A Lagardère rengeteg területen tevékenykedik, könyvkiadói üzletága szép növekedést ért el az értékesítések terén (+6,7%), különösen a brit és a francia piac szerepelt jól. A cég adja ki többek között Stephenie Meyer és J.K. Rowling könyveit is. A könyvek mellett még a társaság szolgáltatói divíziója is jó teljesítményt ért el. Ebben a szegmensben olyan tevékenységeket gyűjt össze a vállalat, mint a reptéri kiskereskedelmi boltok üzemeltetése, vagy az egyes országokban a különböző magazinok és újságok terjesztése.

Ezt a divíziót sújtotta a magyar szigorítás, mivel a vállalat beszámolója szerint a szolgáltatói üzletág 0,9 százalékos zsugorodására jelentős hatással volt a magyarországi dohányértékesítések szigorítása, ugyanis ennek kiszűrésével 0,3 százalékos növekedést ért el.

Nem szerepelt jól viszont a médiaszegmens (árbevétel: -3,8%), ahol tévé, rádió és nyomtatott sajtó is található. Emellett pedig küszködött az „Unlimited” üzletág is(árbevétel: -13%), ahol sporthoz kapcsolódó tevékenységeket végez a társaság, mint például ügynöki képviselet, marketing és közvetítési jogok értékesítése.

(Investor.hu, 2014. február 11.)

 
 

blokkk.com │                                            butik pórázon │                                             f » blokkk.com │