blokkk.com                                     │ butik pórázon » vasárnap nyitva │                                              │ hírkirakattmustra │         

 

Jó bolt volt a vasárnapi boltzár

A kereskedőknek. Nem fér hozzá kétség, kevesebbe kerül az áruházaknak a vasárnapi boltzár, mint a nyitvatartás. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértők azonban elképesztően pontatlanul számoltak: a boltzár feloldását követően nem csökkent, hanem nőtt a vasárnapi pótlék terhe.

 

A Magyar Idők értesülései szerint önkéntes vasárnapi boltzár jöhet, mivel - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - nem mindenkinek éri meg a vasárnapi nyitvatartás, főleg akkor nem, ha szigorítanak rajta egy sort. A lap azt is írja, hogy a nyilvános üzleti jelentésekből kiszámolható: a boltzár visszavonása óta eltelt időszakban a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, az Aldi és a Penny Market áruházláncok - mintegy 34 és fél ezer érintett dolgozóval kalkulálva - több mint ötmilliárd forintot spóroltak a vasárnapi pótlékokon.

 

Hát ez így biztosan nem igaz: pontosan fordítva van

Nos, a vasárnapi boltzár 2015 március 15-én indult, majd eltörlését követően első alkalommal 2016 április 17-én lehetett újra kinyitni a hét utolsó napján. A 2016-os üzleti jelentések még nem jelentek meg, így az újranyitás - a 2016 április közepét követő időszak - hatásairól csak később lehet a majd megjelenő beszámolókból bármiféle következtetést levonni.

 

Nem érthető az újranyitás után elért megtakarítás 5 milliárdos összege sem. A boltzár időszakában öt szabadon választható vasárnap lehetett kinyitniuk a nagyáruházaknak, vagy éppen bárkinek, a kevés kivételt nem számítva. Ebben az öt esetben valóban több, 100% volt a vasárnapi pótlék (a boltzár előtti mérték és jelenlegi is 50%). Éves szinten számolva azonban az öt vasárnap 100%-os pótléka egy teljes esztendő 50%-os vasárnapi pótlékösszegének csak 20%-a. Tehát öt vasárnap 100%-os pótlékkal sokkal kevesebbe kerül, mint 50 vasárnap 50%-os pótléka. Ebből az következik, hogy az újranyitás nem megtakarítást hozott a vasárnapi pótlékban, hanem többletköltséget.

 

A korábbi üzleti jelentésekből azért kiolvasható ez-az

A megelőző időszak mérlegadatai azonban azért egy keveset elárulnak a vasárnapi boltzár hatásairól. Az eddig megjelent beszámolókból a boltzár bevezetése előtti 2014-es esztendő adatait célszerű összevetni a 2015 évivel, egyszer volt, egyszer nem volt alapon. A legfontosabb mutatók, melyek a boltzár hatásait mutathatják, az árbevétel, vajon volt-e forgalomkiesés, továbbá érthető okok miatt a létszám és a bérköltség. Figyelembe kell venni persze azt is, hogyan változott egy-egy áruházlánc üzlethálózata, hiszen boltbezárásra, vagy éppen boltnyitásra mindegyik időszakban akadt példa.

 

A beszámolókból kiolvasható változások nem írhatók kizárólag a boltzár bevezetésének a számlájára, hiszen a 2015-ös esztendő indításakor, ráadásul a boltzár bevezetésének időpontjában is ezeknek az áruházláncoknak számolniuk kellett a nem kevés költséget jelentő élelmiszerlánc felügyeleti díjjal is, amit csak az év közepén lőtt ki az uniós eljárás. Év közben persze voltak béremelések is 2015-ben, ami felfelé nyomta a bérköltségeket. A vasárnapi pótléknak pedig végül csak hozzávetőleg 60%-át takaríthatták meg az áruházak 2015-ben 2014-hez képest (hiszen csak március közepétől indult a boltzár, előtte nyitva voltak az áruházak vasárnap teljes gőzzel, ami 20%-os pótlékarányt jelent, a későbbi öt szabadon választható vasárnap pedig az éves szinthez viszonyítva újabb 20%-os pótlékarány). Egyes áruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartást, ami ugyancsak felfelé tolta a létszámigényt és a bérköltséget.

 

Ami kiolvasható a beszámolókból: a boltzár 2015-ös időszakában valamennyi nagyáruház forgalma nőtt. Három áruházlánc, az Auchan, a Spar és a Tesco létszámot csökkentett, de utóbbi kettő üzleteket is bezárt. A bérköltség minden láncnál nőtt, tehát a megtakarított vasárnapi pótlékot benntartották a bérköltségben, amire tettek is egy lapáttal (hiszen a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket).

 

Természetesen becsülni lehet. Nos, a blokkk.com becslése szerint a hét legnagyobb áruházlánc a vasárnapi pótlékokban a vasárnapi boltzár egyéves időszakában a kevesebb vasárnapi pótlék nyomán - minden szabályt figyelembe véve - 8-9 milliárd forintot megtakarítottak (beleértve a béreket, így a pótlékokat terhelő járulékokat is). Ezt az összeget, vagy még többet persze 2016 április közepét, az újranyitást követően újra a régi célra kellett fordítani.

 

A cégadatok egyébként a következők:

 

 

árbevétel

létszám

bérköltség

boltszám

2014

2015

2014

2015

2014

2015

2014

2015

Aldi

(január-december)

90

108

1.909

2.044

5,9

6,8

100

107

Auchan

(2014. január-december, 2015.04.01-2016.03.31.)

277

282

6.421

6.294

14,3

14,5

19

19

Lidl

(2014. 03.31-2015.02.28., 2015.04.01-2016.03.31.)

262

282

3.601

3.543

10,9

11,4

163

164

Penny

(január-december)

168

178

3.002

3.027

7,6

7,9

197

200

Spar

(január-december)

401

414

14.015

13.276

28,3

29,4

395

381

Tesco

(március-február)

610

614

18.611

18.082

40,3

39,8

222

209

Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: nettó, milliárd forint, piros színnel jelölt adat: csökkenés

 

A hat legnagyobb áruházlánc összes alkalmazottainak száma 48 ezer fő, együttes bérköltségük 110 milliárd forint volt 2015-ben. A létszámadatokban a diák, kölcsönzött munkaerő nincs benne.

 

A KSH azért árulkodóbb

A boltokban, áruházakban foglalkoztatottak számát nézve 2015 első negyedévében még 374 ezer fő ügyködött (alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok, tehát mindenkit beleszámítva), de ez a létszám 2016. első negyedévére - a boltzár teljes időszakában - 15 ezer fővel csökkent, 359 ezer főre. Tehát a bolti kiskereskedelem egészében volt létszámcsökkenés a boltzár időszakában. Csökkent a boltok száma is, ebben az időszakban körülbelül ötezerrel.

 

A havi bruttó átlagkeresetek 10%-kal nőttek a boltzár időszakában. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy kevesebb vasárnapi pótlékot kellett kifizetni.

 

Drága buli a vasárnapi nyitvatartás. A beszámolókból - mivel azok éves adatok - nem derül ki, kinek éri meg, kinek nem. De reklámnak nagyon kell. Így is csak a boltok harmada tart nyitva vasárnap, ami körülbelül negyvenezernél valamivel több értékesítőhelyet jelent. Ma még.

(blokkk.com, 2017. április 6.)

 

Nem akar mindenki vasárnap vásárolni

Pedig szabad a vásár. A kártyahasználók inkább hétköznap nagybevásárolnak.

 

Alaposan átrendezte a kártyahasználók vásárlási szokásait a vasárnapi boltzár, amit jelez, hogy fél évvel a vasárnapi bolttilalom feloldása után is jóval kevesebben fizetnek kártyával a hét utolsó napján, mint a bezárás előtt. A Mastercard legfrissebb adatai arra is utalnak, hogy a vasárnapi bezáráson-kinyitáson túlmutató változás zajlik le a kiskereskedelemben: a hétvégi nagybevásárlások jelentősége valamelyest csökken, ennek a forgalomnak egy része pedig lassan áthelyeződik a munkanapokra, összegzi a tapasztalatokat a Trademagazin.

2015. márciusa, a boltzár bevezetése előtt még a heti kártyás költések értékének átlagosan 11 százaléka esett vasárnapra. A vasárnapi üzletzár idején azonban a heti kártyás forgalomnak már csak 4 százaléka jutott a hét utolsó napjára, összértékben pedig 65 százalékkal csökkent a vasárnapi kártyás fizetések értéke. A jókora zuhanás magyarázata az volt, hogy a nagy kártyaelfogadó hiper- és szupermarketek, diszkontok kényszerűen zárva voltak, a nyitva tartani engedett kisboltoknak pedig csak kis része rendelkezett kártyaelfogadó POS-terminállal. A vásárlók arra kényszerültek, hogy átütemezzék a bevásárlásokat a hét más napjaira.


Bár a boltzárt 2016. áprilisában feloldotta a kormány, azonban a fogyasztói szokások megváltoztak egy éve alatt. A Mastercard adatai szerint fél évvel a nagy üzletek vasárnapi újranyitása után is mindössze a heti átlagos költések 9 százaléka jut a hét utolsó napjára, míg a boltzár előtt a heti kártyás költések 11 százaléka esett erre a napra.


A kiskereskedelmi forgalom eközben tovább erősödött, a bankkártya-használat népszerűsége pedig jelentősen nőtt. A növekvő piacon pedig rohamléptekben nőtt a bankkártyás költések súlya. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy a 2016. június 30-át megelőző egy évben a bankkártyás vásárlások száma 23 százalékkal, összértéke pedig 28 százalékkal növekedett Magyarországon. 2016. második negyedévének áttörése pedig az, hogy az egyérintéses bankkártyákkal immáron több - összesen 58 millió darab - vásárlást végeztek a negyedév során, mint a hagyományos társaikkal.


A növekvő kiskereskedelmi forgalom és kártyahasználat, valamint a vasárnapi költések arányának csökkenése közötti ellentmondásra nem csak a vasárnapi bezárás egy éven át érvényesült hatása a magyarázat. A Mastercard szerint az utóbbi években nem csak a vasárnapi boltzár, majd az újranyitás bolygatta fel a magyar fogyasztók vásárlási szokásait, hanem több hasonló jelentőségű irányzat is fontos változásokat okozott a piacon. Az egyre jobban terjedő diszkontok, az önkiszolgáló kasszák, vagy a webkereskedelem megugrása átformálta a vásárlási szokásokat.

 

A Mastercard adataiból kiolvasható egy hosszabb távú irányváltás is: a nagyobb, hétvégi élménybevásárlások súlyának fokozatos csökkenése és a hét közbeni vásárlás felértékelődése. A vasárnapi boltzár előtt a hét első három napjának a heti kártyás költésből való részesedése még 12-13 százalék volt, míg a péntek és a szombat volt a csúcsüzem a maga 18 százalékos részarányával. A boltzár eltörlése után azonban nemcsak a vasárnapi kártyás költés részaránya nem állt vissza a korábbi szintre, hanem a szombati kártyás költések részaránya is 4 százalékponttal csökkent a boltzár alatti adatokhoz képest a Mastercard adatai szerint. Ugyanakkor a mindössze 12 százalékos részarányt képviselő hétfői nap mára már 15 százalékosra nőtt és vele együtt a keddi, szerdai kártyás forgalom is jelentősen erősödött.


A kiskereskedelemben ugyan továbbra is a péntek a legfontosabb nap, jelenleg is ezen a napon történik a kártyás vásárlások közel ötöde, 18 százaléka, a hétvégi bevásárlások jelentősége csökkent, a kiskereskedelmi forgalom egy része pedig szétterült a hét munkanapjain. Így a korábban erős csütörtökön és pénteken sem sietnek már úgy az emberek az üzletekbe, mint a boltzár alatt – ezeken a napokon 7-7 százalék a kártyás fizetések heti költésen belüli arányának csökkenése.

(Trade Magazin, 2016. december 13.)

 

Vasárnapi boltzár 2.0

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni: lubickol a szabad napokban Szatmáry Kristóf, meg mosakszik is egy picit. Szerencsére még csak dolgoznak rajta, de baki, kérdés már most is akad bőven. De hát ha nincs több munkaerő, akkor hiába a maszatolás, bolt sem lesz nyitva annyi vasárnap, de könnyen lehet, hogy szombaton sem.

 

2015. március 15. után bezártak, 2016. április 16. után kinyitottak vasárnap a boltok, nemsokára pedig jön 2017., így rögvest felvetődik, az újabb esztendő vajon mit hoz az áruházaknak. Könnyen lehet, hogy lesz változás a vasárnapi nyitva, vagy zárva tartásban, kinek melyik tetszik: a hét utolsó napján a 140 ezer boltból mintegy 40 ezer van nyitva, a többiek - önként, de nyilván számot vetve - a lehúzott redőnyt választották. Eddig.

 

Boltzár nincs, baki azért akad már most is

A legfrissebb hír, hogy öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására, ebben szó sincs a vállalkozások nyitva tartásának korlátozásáról, jelentette ki a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő. A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetőjeként elmondta: még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is, de azt is hozzátette, hogy ezek közül azonban egy sem szól arról, hogy a jövőben ismét törvény korlátozza majd az üzletek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzárról, tette hozzá.

Nyitva tartás munkaszüneti napokon: ma is tilos
A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője szerint jogszabályi rés, hogy a kiskereskedelemről szóló törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak.

 

Igaz, a kereskedelemről (és nem csak a kiskereskedelemről) szóló törvény kizárólag december 24-én szab korlátot a nyitva tartásnak (december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.).

 

A munka törvénykönyve jelenleg azonban egyértelműen tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását munkaszüneti napokon, valamint Pünkösd és Húsvét vasárnapján. Nem is nyitnak ki a nagyáruházak, hiszen számukra tilos. Azok a kis boltok, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögé, azok kinyithatnak bármikor, hiszen nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Így ennek a javaslatnak érdemi hatása nincs, nyugodtan ki lehet egészíteni a kereskedelmi törvényt a munkaszüneti napi tilalommal (a munka törvénykönyvében nyilván marad a passzus, hiszen az, kevés kivételt nem számítva, a nemzetgazdaság egészére vonatkozik).

 

Kérdés ugyanakkor, hogy a munka törvénykönyve alapján kivételezett kisboltokkal mi lesz, milyen kivételek lesznek.

 

Nagypéntek után újabb bomba: december 24. is legyen munkaszüneti nap

A miniszterelnök már bejelentette szándékát, hogy Nagypéntek legyen munkaszüneti nap. Szatmáry Kristóf erre tett rá egy lapáttal. Mindkettő ugyanakkor azt is jelentené, hogy ezeken a napokon nem lehetnének nyitva a boltok, hiszen munkaszüneti napokon az tilos ma is és a jövőbeni szándék is erre irányul.

 

A bökkenő csak az, hogy a Nagypéntek és a Húsvét vasárnap, valamint hétfő között akadna egy szombat, amikor lehetne bevásárolni, bár nyilván csütörtökön is nagy tömeg lenne a boltokban. A december 24. nehezebb kérdés, mivel az utána következő két ünnepnappal együtt az ünnepi bevásárlásban három napra kellene mindent megvenni, és akkor még az ajándékvásárlási lázról nem is esett szó.

 

Jön a szabad szombat, kettő is a vasárnapok mellé: csak nincs hozzá ember

Legyen két szabad vasárnap a jelenlegi egy helyett, ilyen kezdeményezés már született több is. Az újdonság a szabad vasárnapok mellé rendelhető szabad szombat: így egyidejűleg a teljes hétvége a pihenést szolgálhatná. Az alkalmazottaknak nyilván tetszeni fog az ötlet, a szándék célja szerint nem is vitatható.

 

A bökkenő csak az, hogy ez a jelenleginél több embert kíván, de 2016-ban hiába emelkedtek a boltokban a bérek 10%-kal, a létszám év elejéhez képest nem nőtt, álláshirdetés pedig akad bőven, tehát kellene a több eladó így is. A 300 ezer forintos keresetet kínáló nagyáruházak sem tudják teljes egészében feltölteni a létszámot, miközben az átlagkereset ennek a fele körül mozog a boltokban. A vasárnap nyitva tartó kisebb boltok így sokkal nagyobb bajba juthatnak, feltehetően megritkul a vasárnap nyitva tartók tábora: így is lehet boltzárt csinálni.

 

Kérdéses, vajon igaz-e a vasárnap egyébként zárva tartó boltokra is a két szabad szombat előírása az eladóknak, akik túlnyomó többsége viszont szombaton nyitva tart. Ebben az esetben itt is létszámot kellene emelni, ami már nem biztos, hogy mindenkinek megéri, így szombaton is lehet majd lehúzott redőny a boltbejáratban.

 

Bérpótlékok: csak számolás kérdése

Az óvatos fogalmazás - a kormány továbbra sem kívánja ösztönözni a vasárnapi munkát - arra utal, hogy lehet vasárnapi pótlékemelés, de nem túl nagy. Feltehetően az ugyancsak a készülő javaslatok között megemlített éjszakai pótlékkal együtt emelkedne a vasárnapi pótlék. A kereskedők nyilván összeadják a két emelést, így könnyen akár egy nagyobb summa is kijöhet. Az éjszakai pótlékkal az a bökkenő, hogy a nagyáruházakban valóban éjszaka is dolgoznak, árut töltenek fel, bár kevés van csak nyitva ekkor, de a non-stop kis üzletek is benne vannak a körben,márpedig mindkettőre szükség van.

 

Célszerű lenne azt is mérlegelni, hogy a nagyáruházakban eleve sokkal nagyobb a bér, amit fizetnek. Könnyen lehet, hogy az egyes bérelemeket fogják másként súlyozni, ha a pótlékokat emelni kell, de a dolgozó összességében nem fog többet keresni egy puszta pótlékemeléstől (majd legfeljebb kevesebb cafeteriát kap). A béreket a munkaerőhiány húzza jócskán felfelé, kár lenne ebbe belepiszkálni.

 

Az élelmiszerboltok csak délelőtt, vagy csak délután lesznek nyitva

A sajtóhírből nem olvasható ki, hogy az egyműszakos munkarend bevezetése csak vasárnapra, vagy hétvégére, vagy a hét minden napjára kiterjedne, önmagában pedig a boltok hagyományos működési rendjével ellentétes. Szélsőséges esetben bevezetése a nyitva tartást is alaposan megváltoztatná, akár hétköznap is, de jelenleg csak annyi állapítható meg, hogy felvetése önmagában kezelhetetlen. Természetes, hogy egy dolgozó egy napon csak egy műszakot dolgozik (túlórával megtoldva sok helyen, ez igaz), ennek tükrében viszont nehezen értelmezhető a javaslatfoszlány.

 

Egy iparcikkbolt 10-től 18 óráig tart nyitva, számukra ez nem okozna nagyobb zűrzavart, némi túlórával megtoldva, a nyitás előtti és a zárás utáni tennivalók miatt. A nagyáruházak, bevásárlóközpontok már egy műszaknál hosszabb ideig tartanak nyitva, így ott nagy zűrzavar lenne, hiszen jellemző a több műszakos foglalkoztatás. A legkisebb élelmiszerboltok is két műszakban dolgoznak ráadásul, bárhol is vannak, hiszen a vásárlók a kora reggeli nyitva tartást ugyanúgy igénylik, mint az estébe nyúlót.

 

Az egyműszakos rendre vonatkozó javaslat azért is kezelhetetlen, mivel a kereskedők nem öt napot dolgoznak egy héten, hanem hatot (szombaton is, hiszen a vásárlók egy része főként ekkor ér rá vásárolni). Éppen ezért létezik az úgynevezett munkaidő keret a munkaügyi szabályokban, amikor nem egy napra, hanem hosszabb időszakra határozzák meg a kötelező óraszámot és ezt a keretet osztják fel. De másként nem is lehetne, persze a heti két szabadnap így is kötelező.

 

A családi kisboltok nagyival a pult mögött egyszer már elbuktak a vasárnapi nyitva tartás megváltásában, hiszen a vásárlók nem nagyon díjazták őket, kevés volt. Ebben a munkaerőhiányos időszakban nem lenne célszerű beavatkozni a boltok működésébe (persze a jogszabályokat be kell tartani), mert előfordulhat, hogy a vásárló jár rosszul.

(blokkk.com, 2016. október 27.)
 

A bérnövekedés lepipálta a vasárnapi pótlékemelést

Tíz százalékkal nőtt az eladók bére egy év alatt, ami több pénz, mintha 50%-ról 100%-ra emelték volna a vasárnapi pótlékot. És még nagyon messze a vége, hiszen a munkaerőhiány nem enyhült: nincs olyan nagyáruház, aki ne keresne eladót. Ezek után kevesek kiváltsága lenne a 100% vasárnapi pótlék. A több szabad vasárnap is pénzbe kerül.

 

2016. áprilisában újranyitottak a boltok vasárnap. Lett is vita, hogy mennyi legyen a vasárnapi pótlék a boltban, a szabad vasárnapok számáról nem is beszélve. A legnagyobb gond azonban messze nem a vasárnapi pótlék mértéke, hanem a munkaerő, a bolti eladók észveszejtő hiánya. Kúszik is felfelé szépen a boltosok bére a munkaerőhiány nyomán.

 

Egy kis vasárnapi pótlék-összevisszaság

A boltzár időszakában öt vasárnap (közöttük négyszer decemberben) bármely bolt nyitva lehetett alkalmazottal a pult mögött, ekkor valóban 100% volt a vasárnapi pótlék. Az összes többi kivétel (például a benzinkút, a vásáron, piacon, pályaudvarokon található bolt, továbbá vasárnap délig a pékáru, a tejes, az újságos és a virágbolt) esetében viszont csak a korábban is szokásos 50% pótlékot kellett fizetni. Tehát nem igaz az az állítás - volt ilyen -, hogy a vasárnapi boltzár időszakában egységesen 100% volt a vasárnapi pótlék mértéke, amit most vissza kellene állítani.

 

Az áprilisi boltnyitást követően - a boltzár előtti időszakkal azonos módon - 50% lett egységesen a boltokban a vasárnapi pótlék. A Kúria egy korábbi állásfoglalása alapján azonban a bevásárlóközpontokban nem is kötelező az 50% vasárnapi pótlék kifizetése egy boltban, ugyanúgy nem, mint például egy vendéglátóhelyen, a jelenlegi munkaügyi szabályozás keretei között (a vasárnapi munkavégzés feltételeit a Munka törvénykönyve határozza meg).

 

A bérnövekedés többe került, mint egy 50%-os vasárnapi pótlékemelés: és még messze a vége

A munkaerőhiány - na és nem a szakszervezet - alaposan feltornázta a béreket a kereskedelemben is. A fizikai alkalmazottak vannak a legtöbben, de ők keresik a legkevesebbet, így az ő bérhelyzetüket célszerű mérlegre tenni, mégpedig a bolti, áruházi kiskereskedelemben, hiszen ott volt a vásárlóknak oly keserű boltzár. Júniusban 192 ezren dolgoztak alkalmazottként a bolti, áruházi kiskereskedelemben a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál (a KSH így méri), közülük 139 ezer volt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma. Több nagy áruházlánc jelentett be kétszámjegyű béremelést az elmúlt időszakban, de olyan is van, amelyik nem jelentette be, csak megcsinálta, nem véletlenül, hiszen jó esetben kevés az eladó, pénztáros, árufeltöltő a munkaerő piacon, rossz esetben pedig nincs szabad ember. Az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, hogy ez még nem a vége.

 

Nos, ezek után jöhet a bérhelyzet: az elmúlt egy évben a KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban dolgozó eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete 13-14 ezer forint közötti mértékben emelkedett, a nettó keresetek összege is bő 10 ezer forinttal vastagította a hó végi borítékot, ami így 10% körüli megugrás:

 

havi átlagkereset 2016. június 2015. június változás 2016/2015.
bruttó 159.060 145.557 + 13.503 + 9,3%
nettó 105.778 95.343 + 10.435 + 10,9%

KSH, kiskereskedelemben dolgozó fizikai alkalmazottak havi átlagkeresete

4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Az előbbiek viszont azt jelentik, hogy ez a bérnövekmény nagyobb, mintha a bolti dolgozók vasárnapi pótléka 100% lenne (természetesen egy alkalmazottnak az a legjobb, ha minden bérelem nő, de hát azt ki is kell fizetni valamiből):

 

vasárnapi pótlék

2016. június

50% vasárnapi pótlék mértéke

50% vasárnapi pótlék júniusra  (3 vasárnapra)

bruttó 3.657 10.971
nettó 2.432 7.295

KSH adatok alapján

 

A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére, teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával kell kiszámolni.

 

Volt eddig is béremelés, nagyobb, mint az átlag

Az egyik szakszervezet, a KASZ szerint elmaradtak az elmúlt években a béremelések a kereskedelemben. Ebből csak annyi igaz, hogy a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek a boltokban:

 

bolttípus

2016. június 2015. június változás

kiskereskedelem

159.060 145.557 + 13.503
nemzetgazdaság 179.562 169.475 + 10.087

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

De hát bért emelni nehéz, ahhoz bevétel is kell. Nem szabad feledni, hogy 2007-2012. között egy kivétellel minden esztendőben esett a kiskereskedelmi forgalom (egyedül 2011-ben nem csökkent, de nem is nőtt az előző évhez képest). Visszaeső piacon nehéz feladvány a béremelés. 2012. után viszont emelkedtek a bérek a boltokban, ráadásul a forgalom növekedésével azonos arányban, sőt, némileg nagyobb mértékben is, mint a nemzetgazdaság átlaga:

 

bolttípus

2012. 2013. 2014. 2015. változás 2015/2012.

kiskereskedelem

133.307 137.960 142.641 148.144 + 14.837 + 11,1%

nemzetgazdaság

154.008 159.505 162.421 170.266 + 16.258 + 10,6%

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

100% pótlék: kevesek kiváltsága maradna a vasárnapi nyitás - a kisboltosoknak annyi lenne

Brutálisak a bérkülönbségek a boltokban, áruházakban, ezt mutatják a KSH, továbbá a cégbeszámolók adatai, amire a blokkk.com már korábban is rámutatott. Mindez ráadásul úgy, hogy az élelmiszerboltosok eleve csak a kiskereskedelmi átlag alatt tudnak fizetni, de az ő satnya átlagukat még fel is húzzák a nagy élelmiszer áruházak a kétszámjegyű emelésekkel: na de hát akkor mi lehet a mélyben:

 

bolttípus

2016. június
1 illatszer 192.934
2 italbolt 191.737
3 sportszer 189.340
...    
12 élelmiszereladó 141.383
13 zöldséges 139.915
14 pékárus 139.263
15 halárus 138.333
16 hentes 136.608

kiskereskedelem

159.060

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

A cégek bérrangsorából mindössze két áruházláncot kiemelve is kitűnik a rémisztő bérkülönbség, az pedig első pillantásra kiolvasható, kinek van több pénze béremelésre:

 

áruház havi átlagkereset létszám
Aldi 308 1.854
Coop Szolnok 147 1.395
kiskereskedelmi átlag 148 186.666

Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint

létszám: átlagos állományi létszám

 

A kisboltosnak nincs pénze 100% vasárnapi pótlékra.

 

A pótlékcsata állása: a KDNP legalább következetes

Az áprilisi boltnyitás óta záporoznak a javaslatok, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék, így a 100% mellett felbukkant a 12 óra utáni büntetősávos rendszer ötlete is, hátha elmegy a kedve a nyitva tartástól a boltosnak. Ajánlás is született május elején a VOSZ (aki egy munkaadókat tömörítő szervezet), valamint a LIGA és a MASZSZ (MSZOSZ) szakszervezetek részéről, hogy legyen 100% a vasárnapi pótlék, amiről viszont nem tudni, hogy hányan haraptak rá. Vélhetően nem sokan, azok is inkább kényszerből. Lassan már verseny alakul ki abban is ráadásul, hány szabad vasárnapot legyen kötelező adni havonta az eladóknak a jelenlegi egy helyett, amikor persze nem sokan gondolnak arra, hogy ez is pénzbe kerül, hiszen több dolgozóra lenne szükség, ami viszont nincs a munkaerőpiacon.

 

A legkövetkezetesebb a vasárnapi munkavégzés ügyében - bármilyen meglepő - a KDNP, mivel mindvégig kiáll a saját értékrendje mellett, szemben másokkal, például a KASZ pávatáncával. Nagy igazsága ráadásul - a saját oldaláról közelítve -, hogy nem csak a kereskedelemben piszkálja a vasárnapi munkavégzést, hanem a nemzetgazdaság más területein is. A másik oldalról nézve ugyanakkor ez a legfontosabb egyébként az egészben: miért csak a boltban, áruházban kell vasárnapi pótlékot fizetni, ha már valahol kell?

 

A VOSZ azt jelezte a mostani vitában, hogy már 2014-ben, a boltzár országgyűlési tárgyalásakor megfogalmazták javaslatukat a 100%-os vasárnapi pótlékra. Nos, több erre rálátó szakértő szerint 2014. novemberében csak arra vonatkozó javaslatot alakítottak ki, hogy a boltzár törvényjavaslat visszavonásával párhuzamosan a vasárnapi munkavégzés esetén "magasabb" pótlék legyen, tehát számszerű mértékről akkor nem esett szó. Igaz, a magasabb lehet akár 100% is.

 

Pótlékszabályok ma: csak ennyi helyen kötelező a vasárnapi pótlék

A Munka törvénykönyve alapján egyébként az 50% vasárnapi pótlék azoknak jár, akik rendes munkaidőben beoszthatók vasárnapra, egyidejűleg pedig több műszakban dolgoznak, vagy készenléti jellegű a munkakörük, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató a vállalkozás alkalmazottja. A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység a bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtása. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység az idegenvezetői, a lovas szolgáltató, a szálláshely szolgáltatási, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

 

Vasárnapra rendes munkaidő a a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott számára is elrendelhető, de ebben az esetben nem jár az 50% vasárnapi pótlék.

 

A gazdaság szekere persze megy előre. A szolgáltatások, így a kereskedelem súlya tovább nő, a vásárlók pedig vásárolni akarnak vasárnap, ezt még a KDNP is elismerte. A kereskedelemben is más világ jön, újra és újra, mint eddig, most az internet, a digitális világ forgatja fel a jelenlegi rendet: ehhez képest a vasárnapi nyitva tartás súlya nyúlfarknyi.

(blokkk.com, 2016. augusztus 31.)

 

Megfojtja a boltokban a vasárnapot is a munkaerőhiány

Vasárnapra sem kapnak embert a boltok. Májusban nem tudtak több eladót felvenni. Külföldön olyan sokat keresnek a magyar eladók, hogy azt itthon puszta béremeléssel lehetetlen követni. Ősszel jön a nagy gáz, mivel a nyáron dolgozó diákok iskolába mennek.

 

A vészes munkaerőhiány miatt nem biztos, hogy minden boltos örült áprilisban a vasárnapi újranyitásnak, sőt... Ezt jelzi a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora a boltok, áruházak munkaerő helyzetéről. Korábban, az áprilisi bejelentéskor azzal lehetett számolni, hogy májusban a vasárnap kinyitó boltokba néhány ezer ember felvételével el lehet indítani a hét utolsó napján a kereskedést, egyébként pedig tízezer ember jelzett a hiánymutató. A 140 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből egyébként mintegy 40 ezerre becsülhető a vasárnap is nyitva tartó boltok száma, a vasárnap a pultok, pénztárgépek mögött állók száma pedig 80-100 ezerre.

 

A KSH adatai azonban semmiféle létszámnövekedést nem mutatnak 2016. májusában. Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi újranyitás miatt azt kell vizsgálni, vajon hogyan változott az alkalmazottak száma májusban áprilishoz képest. Növekedésnek azonban semmiféle nyoma nincs a KSH adataiban, melyek a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjednek ki (a kisebbek, vagy az egyéni vállalkozók már nincsenek benne ezekben az adatokban):

 

kiskereskedelem január február március április május
létszám összesen 193 192 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41 41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A 2015. évi vasárnapi boltzár indítását követően 2-3 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, a részmunkaidősöké pedig ennél is nagyobb mértékben.

 

Sok túlóra és diák: nem csak a kifli ára bánhatja, sok kisbolt is bedőlhet

Áprilishoz hasonlóan félmillió óra felett volt májusban is a kiskereskedelem túlóraszáma, ami a korábbi, év eleji hónapokhoz képest egyharmados növekedést takar. Bérben is többe került a vasárnapi nyitás, hiszen az 50% pótlék, a túlórapénzek a bruttó alapbéren kívüli egyéb kereseteket negyedével dobták meg.

 

A nyári hónapokban a diákmunkaerővel húzhatja ki a kereskedelem, de ősszel új időszámítás kezdődik. A diákok (aki számáról a pult mögött jelenleg nincs nyilvános statisztika) legkésőbb iskolakezdéskor otthagyják a boltokat, helyükre pedig a jelen állás szerint nem jön senki.

 

Tapasztalatok szerint a boltokat otthagyó kereskedelmi alkalmazottak jelentős része az elmúlt években külföldre ment (vagy éppen jár naponta) dolgozni. A bérkülönbség olyan nagy, amihez egy egyszeri béremelést egyik pillanatról a másikra szinte lehetetlen kitermelni, minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé (tavaly is 3 ezer kisbolt zárt be végleg, aminek persze több oka is volt).

 

A béremelés egy határon túl kockázatos, hiszen ahhoz árat is kell emelni: mint minden költséget, valamilyen bevételből ki kell fizetni. A kereskedelemben nincsenek "egyenárak" és "egyenbérek", verseny viszont van. Ezért is - finoman szólva - óvatosan kell bánni azokkal az ötletekkel, hogy emelni kell kétszeresére a vasárnapi pótlékot, vagy legyen egy helyett két szabad vasárnap: mindkettő brutális költségemelkedés lenne. Egyébként pedig az alapbérrel van a gond, eleve az nagyon kevés a külhoni keresetekhez képest. A vendégmunkás sem ide vágyik emiatt. Figyelemmel arra, hogy a munkaerőhiány ma már nemzetgazdasági szintű probléma, mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, ha megoldást keresünk. A versenyképesség azonban nagy úr, mindenhova elér a keze.

(blokkk.com, 2016. július 22.)

 

Túlórával indult a vasárnapi boltnyitás

2016. áprilisában még nem nőtt az alkalmazottak száma, de több bért és pótlékot kellett fizetni.

 

2016. április 17-én vasárnap ismét kinyithattak a boltok, a bő egy éves tilalmat követően. Ehhez persze ember is kellett, hiszen azért a 2015. március 15-ét követő hónapokban volt létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a vasárnapi boltnyitásban érintett kiskereskedelemben az alkalmazottak száma még nem nőtt áprilisban az előző hónapokhoz képest (hiszen a boltnyitás hatása ebben a viszonylatban mérhető).

 

Megugrott ugyanakkor a túlórák száma áprilisban, nem is véletlenül. A vasárnapi boltnyitást április 11-én jelentette be a kormány és az Országgyűlés döntését követően 17-én lehetett első alkalommal felhúzni a redőnyöket a hét utolsó napján. Ennyi idő alatt nyilván lehetetlen volt a megfelelő számú munkaerő felvétele ebben a munkaerő hiányos időszakban.

 

A KSH kimutatása szerint alaposan megugrott a túlórák száma a boltokban, áruházakban. A túlórák száma félmillió volt 2016. áprilisában a kiskereskedelemben, az előző hónapokban viszont 100 ezerrel kevesebb. 2015. első hónapjaihoz képest is hasonló arányban volt nagyobb a túlóraszám a kiskereskedelemben ez év áprilisában. A korábbi években (nyolc évre lehet visszamenni a KSH adataiban) április hónapban ennyit nem túlóráztak a kiskereskedelemben.

 

A több túlóráért több bér is jutott a borítékba, hiszen a márciusi egy milliárd forint bértömeg 1,2 milliárdra ugrott áprilisban, nyilván az első alkalommal az 50%-os vasárnapi pótlékot felsrófolt rendkívüli juttatások miatt is.

 

Létszám

Az április vasárnapi nyitás ebben a hónapban még nem húzta fel a létszámot:

 

kiskereskedelem január február március április
létszám összesen 193 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

2016. áprilisában egyébként 2015. azonos időszakához képest 7-8 ezer fővel nagyobb volt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de ez csak a nagyobb boltokat jelenti, ahol általában nőtt is az előző évhez képest a forgalom és néhány üzletláncnál az áruházak száma is.

 

A bérek persze nőttek áprilisban

A munkaerőhiány folyamatosan pumpálja felfelé a béreket a kereskedelemben, ezért sem tudná sok kereskedő kifizetni a 100% vasárnapi pótlékot, ami igazából kiszúrás lenne elsősorban a kisebb vállalkozásoknak. Az éves szintű növekedés 11 ezer forint volt, ami a fizikai munkát végzők körében 8%-os emelkedést jelent:

 

kiskereskedelem 2016. április 2015. április változás
teljes létszám 196 185 + 11
fizikaiak 156 145 + 11

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Kereskedelem együtt

A kereskedelem egészében 2016. áprilisában 355 ezer fő volt az alkalmazottak száma a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedőknél, tehát a nagyobbaknál. Ez januárhoz képest kétezres, az előző évhez viszonyítva 16 ezer fős létszámemelkedés. A kisebbekről jelenleg még nincs friss adat. (A kereskedelem egésze magában foglalja a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a járműkereskedelmet is.)

 

A teljes kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma 2016. első negyedévének végén 3.819 volt, ennyit az elmúlt években még egyszer sem nem számolt a KSH.

(blokkk.com, 2016. június 21.)

 

Pótlék számtan: egy másik ajánlás

Vasárnapi pótlék: lehet 100%, de azt el is kell venni valahonnan: cafeteria, alapbér. Nem volt egységesen 100% a boltzáras vasárnapi pótlék és ma sem kell mindenki után fizetni. A zsebből fizetett bér sem nyugdíjalap, ez nem fáj?

 

Megszületett egy ajánlás május 6-án két szakszervezet és egy gazdasági érdekképviselet részéről arról, hogy a vasárnapi pótlék 100% legyen. A szakszervezetektől érthető a törekvés, de hát egy vállalkozásnak, mielőtt dönt, számolnia is kell, miből mennyit lehet kifizetni. Ajánlott pontosan számolni, különben a nagy aggódás nagy bukáshoz vezet.

 

Létszám

A kiskereskedelemben (boltokban, áruházakban) dolgozók létszáma a KSH adatai szerint a következő:


foglalkoztatottak száma: 369 ezer fő
ezen belül
alkalmazottak száma: 187 ezer fő
alkalmazottakból fizikai dolgozók száma: 138 ezer fő
alkalmazottak: a négy főnél többet foglalkoztatóknál

 

Vasárnap - ezt csak becsülni lehet, mivel ilyen nyilvános adat nincs - 35-40 ezer bolt nyit ki, mintegy 80 ezer foglalkoztatottal a pultok, pénztárak mögött a 140 ezer üzletből, tehát a többség zárva van. Ennek alapján az ajánlás a vasárnap zárva tartóknak kedvez, hiszen alaposan megnehezíti a nyitva tartók dolgát.

 

Bérköltség

2015-ben januárhoz képest decemberre 182 ezer forintról 198 ezer forintra nőtt a kiskereskedelem alkalmazottainak a havi bruttó átlagkeresete. Ezen belül a fizikai dolgozóké 145 ezer forintról 157 ezer forintra nőtt. Az évközi béremelések nyomán a kiskereskedelemben az alkalmazottaknak kifizetett keresettömeg (az összes kereset összege) 381 milliárd forintra nőtt 2015-ben, a 2014. évi 360 milliárd forintról, a KSH adatai szerint. Az elmúlt években ekkora növekedés nem volt, a közterhekkel együtt pedig a növekmény 30 milliárd forint körül mozog.

 

Az 50% bérpótlék teljes költsége 25-30 milliárd forintra becsülhető a kiskereskedők számára. (Ez azt is jelenti, hogy ezt az összeget 2015-ben az évközi emelésekkel oda is adták az alkalmazottaknak). A 100% bérpótlék a kétszerese, ha ugyanannyian nyitnának ki (ami nem valószínű). Ez azt jelenti, hogy a teljes bérköltség 50% pótlék esetében 10%-kal, 100% pótlék esetében 20%-kal ugrana meg, minden költséget és a 2016-ban várható béremelések hatásait is mérlegre téve. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy a kiskereskedelemben a bérköltség az összes saját költség felénél is több (az eladott áruk beszerzését nem számolva), tehát a legérzékenyebb költségtényező.


Kis ügyetlenkedés a javából

A három szervezet ajánlása úgy fogalmaz, hogy "a vasárnapi munkavégzés ellenértékeként számfejtésre és kifizetésre kerülő vasárnapi pótlék visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50%-ra". Nos, a vasárnapi boltzár idején kizárólag az 5 szabadon választható vasárnap volt 100% a vasárnapi pótlék, más esetekben maradt a régi 50%. Így a benzinkút, a gyógyszertár, a piacok, vásárok, pályaudvarok üzletei az év összes vasárnapján csak 50% pótlékot fizettek, hasonlóképpen az újságos, virágárus, a kizárólag pékárut, tejterméket árusító üzletek is (utóbbiak déli 12 óráig alkalmazottal a pult mögött kinyithattak).

 

A Kúria korábbi állásfoglalása alapján ráadásul a bevásárlóközpontok rendeltetésük szerint tarthatnak nyitva vasárnap, ugyanúgy, mint például a vendéglátóhelyek, így esetükben nem kötelező az 50% vasárnapi pótlék. A kizárólag a hétvégi pihenőnapokra felvett részmunkaidősök számára úgyszintén nem volt (és ma sem) kötelező a 100% vasárnapi pótlék.

 

A 100% pótlék 100% bukás sokaknak: emelkedhet a pótlék, de majd más csökken

A jog nem zárja ki, hogy akár ajánlás, akár a piac ereje nyomán a törvényben előírt 50% pótléknál többet fizessenek, ezzel nincs is baj. De akinek sok a 100% vasárnapi pótlék, az majd lecsökkenti a valamilyen formában majd létező cafeteriát és visszafogja a következő béremelést. A pótlékot lehet a törvény erejével emelni, de a dolgozók bérét már a piac szabályozza (persze, a minimálbéreket nem számítva).

 

A legnagyobb kárvallottak a kisvállalkozások lennének a 100% vasárnapi pótlékkal: minél kisebb egy bolt, annál keservesebb a béreket kitermelni. Ráadásul egy friss hír szerint még mindig sokan nem adnak nyugtát, amiből az is következik, hogy a bér egy részét zsebből intézik. Ez sem számít bele a nyugdíjba: ez nem fáj az aggódóknak?

(blokkk.com, 2016. május 6.)

 

Adj király 10 ezer eladót!

A boltnyitás nagyja átcsúszik a jövő hétre. A KSH besegít: 2015-ben az első negyedévhez képest 12 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre. Diákoknak, nyugdíjasoknak, anyukáknak áll a vasárnap.

 

A Magyar Közlönyben legkorábban április 15-én, pénteken jelenhet meg a boltnyitási törvény. Ennek alapján egy nappal később, 16-án, szombaton léphetne hatályba, ami az áprilisi vasárnapi nyitásban szorgoskodókat kapkodásra ítélné. Bejelentés az önkormányzatoknak a nyitva tartás változásáról, csak a hatálybalépés napjától jogszerű (hiszen csak hatályos jogszabály alapján fogadhat az önkormányzat bejelentést), de hát elektronikus postán is megtehető és lehet ügyesen fogalmazni. Nehezebb falat a dolgozók mozgósítása, hiszen a szakszervezetek árgus szemekkel figyelik a jogszerűségét az újranyitásnak. Nem is fog mindenki kinyitni azonnal.

 

Mennyi ember is kell vasárnapra? Hát akiket elküldtek egy éve, az jöhet is vissza, mert bizony volt leépítés

Hiába mondogatja a kormány, hogy a vasárnapi boltzár miatt nem volt leépítés, a KSH adatai éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A KSH próbál besegíteni a kormánynak és április 11-én, pontosan a boltnyitás bejelentésének napján kiegészítette a munkaerő piaci statisztikáját és a foglalkoztatási adatokat kibővítette a bolti, áruházi kiskereskedelem önálló bemutatásával (korábban csak a kereskedelem egészéről volt adat, ami a gépjármű- és a nagykereskedelmet is magában foglalta).

 

Igaz, így már az látszik, hogy az alkalmazottak száma mellett (a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók is benne vannak) is nőtt 2015-ben 2014-hez képest a bolti, áruházi kiskereskedelemben:

 

létszám a kiskereskedelemben 2015. 2014. változás
foglalkoztatottak 369 361 + 8
ebből alkalmazottak 193 189 + 4

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

 

Igen, de nem az éves mutatók változásai fejezik ki a legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait, hanem azok, amelyek a 2015. március 15. előtti és utáni hónapok közötti különbségeket mutatják be. Az éves szintű mozgásokban több hatás is belép, így például az online kassza a több nyugtaadás révén a munkaerő piacot is tisztítja, a bejelentettek száma emiatt is nőtt. A boltzár közvetlen létszámhatása pedig nyilván rövidebb időszakra összpontosult, jött a törvény és 2015. első felében a leépítés:

 

létszámváltozás a kiskereskedelemben 2015-ben január április változás
foglalkoztatottak (I-II. negyedév) 374* 368* - 6
ebből alkalmazottak 194 191 - 3

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

*/foglalkoztatottak: negyedéves adatok

 

2015-ben év közben egyébként az első negyedévhez képest 12 ezer fővel, 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre (374 ezerről 362 ezer főre) a bolti, áruházi kiskereskedelemben, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5,7%-kal nőtt.

 

Akkor hány ember is kell újranyitni? Ja, és a Tesco jól felnyomta a vasárnapi pótlékot

Az előbbi KSH adatokból az következik, hogy eleve pótolni kell a boltzár miatt leépített létszámot, ami eleve 6 ezer fő. Az NGM adatai szerint 2016. március 20-án hatezer fő felett mozgott az üres álláshelyek száma a kiskereskedelemben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy felgyorsult az elmúlt időszakban a kiskereskedelemben a vállalkozások közötti munkaerő vándorlás (szaknyelven a fluktuáció) az akár csak néhány ezer forinttal több fizetésért, így ez az adat némileg túltupírozza a valóságot, de a tény, a korábbiaknál jóval nagyobb munkaerőhiány az igaz.

 

Tovább árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a munkanélküliek között több mint 30 ezren vannak olyanok, akik utolsó munkahelye a kereskedelem volt, ami azért több, mint a betöltetlen álláshelyek száma.

 

Mindezek alapján jelenleg azzal lehet számolni, hogy a vasárnapi nyitás legalább 10 ezer új embert igényel a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A nagyáruházak, elsősorban azok, akik meghosszabbították a boltzár bevezetése után a hétköznapi nyitva tartást, azok átcsoportosíthatnak vasárnapra alkalmazottakat, de ők sem ússzák meg teljesen létszámbővítés nélkül. A jelenlegi munkaügyi szabályok alapján előnyben lesznek a diákok, nyugdíjasok, hétvégén jobban ráérő anyukák (ilyenkor apuka vigyáz a gyerekre, vagy nagyi, akinek már nem kell a pult mögött állnia segítő családtagként vasárnap), akiket pontosan arra a néhány órára kell csak felvenni, amikor a legégetőbb. Főleg azért, mert a Tesco alaposan felnyomta április 17-re a vasárnapi pótlékot, hiszen háromszoros bérért akad jelentkező hétvégi munkára, de mi lesz utána? Csak 50%?

(blokkk.com, 2016. április 15.)

 

Nem fog itt senki sem kinyitni most vasárnap

Április 17-én. Akkor sem, ha addig megjelenik a boltbezárást eltörlő törvény a Magyar Közlönyben.

 

A vasárnapi boltzár eltörlését indítványozó törvényjavaslatot április 11-én be is nyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, ahol egy nappal később, április 12-én dönthetnek is róla. Ezt követően az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek kell aláírnia, utána jöhet kihirdetése a Magyar Közlönyben.

 

A hatálybalépés időpontja a friss törvény kihirdetését követő nap. Ez nagy sietség esetében eshet az országgyűlési döntés hetére is, akár már csütörtökre, vagy éppen péntekre is. De ez kevés a vasárnapi nyitáshoz.

 

A nyitva tartás változását előre be kell jelenteni a jegyzőnek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát az a bolt, amelyik a boltzár eltörlését követően vasárnap ki akar nyitni, ezt a szándékát köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de akkor azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését.

 

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet a kereskedelmi törvénnyel azonos módon rendelkezik a nyitva tartás változásainak bejelentéséről.

 

Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük egyébként a feladatra, de feltehetően első pillanattól kezdve kezelni tudják a nyitva tartás változásával kapcsolatos bejelentéseket. A boltzár eltörlését előíró törvény hatálybalépésétől kezdve.

 

Az alkalmazottal előre kell közölni munkarendje változását

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

 

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, bár ez a lehetőség nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született. De ehhez nyúlni is négy nap.

 

A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ez az általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Tehát a munkaszerződésekre is figyelemmel kell lenni a vasárnapi nyitásnál.

 

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

 

Frissítés: jöhet rendkívüli munkavégzés is

Rendkívüli munkaidő is elrendelhető, ami a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,.

 

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Ez persze drágább. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez viszont már három pihenőnapot jelentene az adott héten.

 

Nagyiról megfelejtkezett a kormány

A kereskedelemben kötelező szakképesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet úgy szól, hogy zárva tartási időszakban a meghatározott termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának (élelmiszer, kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés, kozmetika, háztartási vegyicikk, kertészeti cikk, óra, ékszer, fotócikk, állat, állateledel).

 

Nos, mivel előreláthatóan a zárvatartási időszak fogalma megszűnik, ennek a rendeletrésznek nem lesz értelme.

 

(blokkk.com, 2016. április 12.)

 

Sokba fájhat a vasárnapi boltnyitás: 60 milliárd is lehetne

Nagyi viszont otthon maradhat. Vagy mégsem? Drága buli az eladó bére, ráadásul a kutya sem akar a boltban dolgozni. És mennyi lesz a vasárnapi pótlék, hiszen ma kettő is van belőle: 50% , vagy 100%? De van már 200%-os javaslat is.

 

A Kúria 2016. április 6-i döntésével átengedte azt a népszavazási kezdeményezést, mely arra irányul, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtése, majd pedig elégséges támogató szavazat nyomán el lehessen érni a jelenlegi vasárnapi boltzár eltörlését. Talán lehet, talán nem.

 

Kérdés persze az is, vajon mibe kerülne a boltoknak, áruházaknak az újrakezdés. Egyrészt gondoskodni kell friss munkaerőről a vasárnapi műszakokban, bért is kell nekik adni, többet, mint korábban, ráadásul ott van a vasárnapi pótlék is, ami jelenleg - bármilyen furcsa is - a vasárnap nyitva tartó boltok, áruházak egy részénél 50%, más esetekben 100%. Természetesen további költségek is felmerülnek, így egy már biztos, mégpedig az, hogy nem lenne olcsó mulatság újra kinyitni.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint 142 ezer kiskereskedelmi egység működik Magyarországon (a járműkereskedelemmel együtt számolva). Nincs adat arról, hogy pontosan hány bolt tartott nyitva 2015. március 15., a vasárnapi boltzár bevezetése előtt. Kiindulva abból, hogy a bevásárlóközpontok mintegy 10 ezer boltja, továbbá a nagy üzletláncok nagyobb alapterületű egységeinek döntő többsége (a külföldi tulajdonú üzletláncok boltjainak száma is közel tízezer), valamint számos kisbolt nyitva tartott régen vasárnap, számuk hozzávetőleg 30 ezerre becsülhető. Ez persze év közben hullámzott, mivel a nyári idegenforgalmi szezonban ennél többen, decemberben pedig szinte mindenki nyitva tartott. A boltok számszerű többsége azonban nem nyitott ki vasárnap 2015. március 15. előtt. Más kérdés viszont, hogy a nagy áruházláncok és a bevásárlóközpontok mind kinyitottak, ezek piaci, forgalmi súlya viszont bőségesen meghaladta a zárva tartókét. Fontos apróság: nem volt kötelező kinyitni 2015. március 15. előtt.

 

Jelenleg az online kasszarendszerben ki lehetne szűrni, hányan adnak nyugtát vasárnap a boltokban, áruházakban, tehát hány bolt is van nyitva, de erről nincs nyilvános - vagy semmilyen - információ.

 

Ki fog itt vasárnap dolgozni?

A kérdés mindössze azért megalapozott, ráadásul a legfontosabb, mivel munkaerőhiány van a kereskedelemben. Is. De hát egyenlőre munkaerőhiány miatt nem zárt be bolt, vagy áruház, viszont többet kell fizetni a néhány ezressel jobban fizető munkahelyek után futkosó alkalmazottaknak, a más ágazatban, vagy éppen külföldön szerencsét próbáló eladók pedig tetemes űrt hagytak a pultok, pénztárak mögött.

 

A bolti, áruházi kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak száma a KSH adatai alapján a következők szerint változott az elmúlt időszakban a nagyobb vállalkozásoknál:

 

Bolti, áruházi kiskereskedelem létszáma

  2015. január 2015. december 2016. január

teljes létszám

188.255 188.845 192.786
ebből fizikaiak 137.013 138.130 139.853

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb vállalkozások, fő

(a kisebb vállalkozások alkalmazottairól kiskereskedelmi bontásban nincs adat)

 

2015. legfontosabb változása a munka világában a munkaerő hiányának megugrása volt. A KSH legutóbbi adatai szerint 2015-ben 2-3 ezer fő között hullámzott az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben, ami önmagában feltehetően legalább némileg eltér a valóságtól, de az már nem, hogy ez legalább kétszerese a 2-3 évvel ezelőtti mutatóknak.

 

A pontos statisztika hiányában azért megbecsülhető, hányan is dolgozhattak a boltzár bevezetése előtti időszakban. Egy-egy átlagos vasárnap hozzávetőleg 80 ezer alkalmazott ácsoroghatott a pénztárak, polcok, pultok előtt, raktárakban, döntő részben fizikai dolgozók. A becslés kiterjed az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kisboltokra is.

 

A statisztika egyébként több tekintetben is csalóka, hiszen a kiskereskedelmi egységek számát és a fizikai alkalmazottak létszámát egybe vetve az kerekedik ki, hogy egy boltra átlagosan egy fizikai dolgozó jut, ami első pillantásra kevéskének tűnik. De a boltok számszerű többsége kisbolt (az átlagos alapterület az élelmiszer és iparcikk üzletek esetében mindössze 112 négyzetméter), ráadásul 45 ezer boltot egyéni vállalkozó üzemeltet, akik ugyan dolgozhatnak alkalmazottal is, de hát ők is általában a pult mögött állnak, az alkalmazottak számában pedig értelemszerűen nincsenek benne.

 

A vasárnapi nyitva tartás visszaállítása esetén mindenképpen kell majd új dolgozókat felvenni. A boltzár bevezetését követően a hétköznapi nyitva tartásukat meghosszabbító és vasárnapról a hét többi napjára létszámot átcsoportosító áruházak feltehetően visszaállítják a régi nyitvatartási időt, de hát köztudott szakmai berkekben, hogy volt létszámstop is, volt részmunkaidős főmunkaidőssé minősítése és volt azért elbocsájtás is.

 

Drága buli az eladó bére, hát még vasárnap

Meg is ugrott 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem teljes bérköltsége, ami túllépte a 380 milliárd forintot, miközben 2014-ben ez 20 milliárd forinttal kevesebb volt. 2016. januárjában pedig 34 milliárd forint volt a kiskereskedők összes bérköltsége, egy évvel korábban pedig 31 milliárd forint, ami közel 10%-os bértömeg növekedés. A költségekben. Mindez jól látszik a KSH béradataiban is, melyek szerint a fizetések szépen gyarapodtak:

 

Bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

  2015. január 2015. december 2016. január
teljes létszám keresete 182.430 197.810 192.022
ebből fizikaiak keresete 144.857 157.069 153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Mindez azt jelenti, hogy ha eltörlik a vasárnapi boltzárat, akkor a vasárnapi pótlék mellett a megnövekedett bérterhek is többletköltséget jelentenek a korábbiakhoz képest.

 

Az a fránya vasárnapi pótlék, no meg az éjszaka

A boltzár bevezetése előtt a vasárnapi pótlék vasárnaponként átlagosan 4-5 ezer forint volt, ami bruttó átlagot jelent, a levonások miatt nyilván már kevesebb jutott a borítékba. (Egy hónapban legfeljebb három alkalommal lehetett az alkalmazottakat beosztani vasárnapi munkavégzésre, így egy fizikai munkát végző dolgozó egyébként akár közel 10%-kal is megdobhatta a havi illetményét ezzel).

 

A bolti, áruházi kiskereskedelemben az előbbi adatsor alapján 20 milliárd forintra becsülhető az elszámolt vasárnapi pótlék együttes összege (a bruttó keresetek szintjén). A bért terhelő adókkal, járulékokkal együtt, amit a kereskedők fizettek, ez a költség megközelíthette a 30 milliárd forintot.

 

Jelenleg a kevés kivételtől eltekintve a boltok, áruházak öt vasárnap lehetnek nyitva. A szabályozás pikáns oldala, hogy azok az értékesítőhelyek, melyekre nem is terjed ki a boltzár törvény hatálya (például a benzinkutakra), ott megmaradt az 50% vasárnapi pótlék, de az öt szabad vasárnapot kihasználó boltoknak már 100% vasárnapi pótlékot kell fizetniük. Mindezzel együtt jelenleg az ágazat egésze megússza hozzávetőleg 5-6 milliárd forintból a vasárnapi nyitva tartást.

 

Kevés szó esik az éjszakai nyitva-, vagy éppen zárva tartásról, hiszen a boltzár törvénnyel együtt az is tilos (kivéve, ha a tulajdonos, vagy a segítő családtag áll a pult mögött). A boltzár tilalom feloldása itt is szabaddá tenné a nyitva tartást, de hát ez is pénzbe kerülne, hiszen eladó is kellene hozzá.

 

Figyelemmel sok-sok tényezőre, így egyebek mellett az időközben megnövekedett bérekre is, a boltzár tilalom feloldása legalább 30 milliárd forintjukba kerülne a boltoknak, áruházaknak, amit egy 50%-os vasárnapi pótlék esetében kellene kitermelni, pusztán a bérköltségeket nézve (vasárnapi pótlékkal, éjszakai pótlékkal, új emberek bérével együtt). A villanyszámla és a többi járulékos költség csak tovább növeli a terheket.

 

Ja igen, és ha 100% lesz a vasárnapi pótlék?

Nagyi szerepe akár fel is értékelődhet. Bár a KSH adataiban nincs nyoma a segítő családtagoknak a kereskedelemben, olyan keveset találtak felmérésükben, mindössze néhány ezret, de lehet, hogy maradniuk kell a pult mögött, mert az sokkal olcsóbb (a hipermarketeken nagyi már nyilván nem tud segíteni vasárnaponként).

 

A 100%-os vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint bérköltséget jelentene. Nem semmi, de nem is lenne feltétlenül ennyi, hiszen emellett már többeknek egyáltalán nem érné meg 50 vasárnapot nyitva tartani. Ráadásul nyilván nehéz lenne majd úgy különbséget tenni bolt és bolt között, mint a jelenlegi boltzár törvény alapján, tehát szerencsés lesz majd eldönteni, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék. Ez azt is jelentené, hogy aki kinyitna újólag vasárnap, annak több bevétel kell, mint eddig. Lenne is verseny ezért. Egyáltalán nem biztos, hogy a régen nyitva tartók kapkodnának az újranyitással.

 

A 200% az már teljesen más történet, amit a Liga szakszervezet javasol (meg az MSZP-nek is fut egy hasonló ötlete). Kis bolt már 100% vasárnapi pótlékot sem tud kifizetni, még akkor sem, ha talál alkalmazottat vasárnapra.

 

Hab a tortán persze: a boltokon, áruházakon kívül máshol is legyen 200% a vasárnapi pótlék, például a vendéglátásban is? Csak a sportszerűség okán. A 200%-os vasárnapi bérpótlék javaslatnál hasznosabb lenne igazi lufit eregetni, mert az legalább szép látvány.

 

Persze, azt kár tagadni, hogy a kereskedelemben a vásárló a legfontosabb. De fizetni neki kell végül.

(blokkk.com, 2016. április 6.)

 
 

blokkk.com │                                             butik pórázon │                                              f » blokkk.com │