blokkk.com                                              │ butik pórázon » piacregula │                                                 │ hírkirakattmustra │         

 

40 euró: civakodás vége?

Késedelmi költségátalány: új szabály jön, az Országgyűlés előtt a javaslat.

__________________________________________________________________blokkk.com

Nagy a baj, ha valaki nem kapja meg a pénzét időben, lehet az fizetés, esedékes tartozás megadása, vagy éppen egy adásvétel ellenértéke. Az üzleti életnek is az egyik legfájóbb pontja a késedelmes fizetés. Az eladó gyártó, szolgáltató hiába állapodik meg a vevőjével, ha nem kapja meg időben a vételárat, mely nyomán akár az egész vállalkozás is felborulhat. A késedelmes fizetés nem magyar találmány, bár sokszor annak tűnik, éppen ezért még az Unió is szabályt alkotott annak érdekében, hogy mindenki fizessen pontosan az üzleti világban. Elrendelte irányelvében egy késedelmi költségátalány megfizetését, 40 euró értékben (a 2011/71EU irányelvben). Nem tűnik nagy összegnek, de akinek sok számlát kell időben kifizetnie és késik, annak ez is fájhat.

 

A magyar jogalkotók számára is kötelező feladat volt az uniós irányelv átültetése a hazai szabályrendbe, ami 2014. márciusában hatályba is lépett. De hát amilyen rövid idő telt el a jogszabály életbe lépése óta, olyan sok vitát váltott ki a Polgári Törvénykönyvnek ez a rendelkezése (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155. § (2) bekezdése).

 

Nem vitatható a jogalkotási szándék, hiszen az üzleti élet egyik legkellemetlenebb velejárója a késedelmes fizetés. A viták forrása alapvetően az, hogy a jelenlegi magyar szabályozás értelmezése kérdéseket vet fel, ráadásul az uniós irányelvnél szigorúbb kötelmeket szab, adminisztrációs- és adókötelezettséggel is. Az adóhatóság 2015. december 28-án kiadott egy állásfoglalást, ami segített az eligazodásban, de hát a hozott anyag - a jogszabály - révén a kötelezettségek sora megmaradt. Sok esetben a kárvallott fél nem is tartott igényt az átalányra, de ezt írásban be is kellett jelentenie a kötelezettnek, ahol viszont - a másik oldalon - az adminisztrációs előírások így sem enyhülhettek.

 

Na de most aztán ügyes

Az új javaslat (T/9538. számon fut) egyrészt önálló törvényben indítványozza szabályozni a késedelmi költségátalány feltételeit, kiszedve azt a Ptk-ból. Az uniós irányelvvel azonos módon ugyanakkor már más észjárást követ, mint a jelenlegi hazai jog, így nem a kötelezett fizetési kötelezettségére, hanem a jogosult jogosultságára épít. (A Ptk jelenleg egyértelműen fogalmaz, mivel a "köteles fizetni" fordulatot alkalmazza.)

 

Az új javaslat így - a magyar Ptk-tól eltérően - már úgy fogalmaz, hogy a kötelezett fizetési késedelme esetén a kárvallott fél a behajtási költségátalányra külön fizetési felszólítás nélkül jogosult.

 

Kérdés ugyanakkor, hogy a kötelezett akkor is köteles-e majd teljesíteni a behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, ha arra a jogosult nem tart igényt.

 

Az új javaslat ezért először is azt egyértelművé teszi, hogy a behajtási költségátalányt a kötelezettnek önkéntesen ki kell fizetnie, előzetes felszólítás nélkül. De - és ez a legfontosabb - ha az önkéntes teljesítés hiányában a jogosult igényt tart a behajtási költségátalányra, azt kérnie kell, mégpedig a kötelezett késedelembe esése napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül.

 

Nos, ezzel a megoldással előreláthatóan egyszerűbb lesz mind a késve fizetők, mind a károsultak élete. Ráadásul érdekes számháború is jöhet, hiszen ha önként nem fizet a késlekedő, akár meg is úszhatja, ha a jogosult nem kéri a pénzét. De az sem mindegy, hogy a jogosult mennyit vár az egy éves határidőn belül a késlekedő felszólítására, hiszen az okozott károkat, vagy éppen a késedelmi kamatot meg kell fizetni. A 40 euró késedelmi átalány egyébként része az okozott kár értékének, nem számítva a késedelmi kamatot, és az átalányt mindenképpen ki kell fizetni, már ha kérik, akkor is, ha kisebb a kár.

 

Nos, okkal vetődhet fel, minek kell az önkéntes fizetési kötelezettséget előírni, ha utána amúgy is fel kell szólítani a késlekedőt a fizetésre. Végül is az uniós irányelv a titok nyitja.

 

Sietős lesz a tempó egyébként, hiszen a törvényjavaslat az elfogadása esetén a kihirdetést követő napon hatályba is lép.

 

Késedelmi kamat: másik történet

A Ptk rendelkezik a fizetési késedelem esetében arról, hogy a mulasztás nyomán minden esetben kötelező késedelmi kamatot fizetni. A késedelmes adósnak akkor is meg kell fizetnie a késedelmi kamatot, ha a késedelem alól magát kimenti.

 

A késedelmi költségátalány a késedelmi kamat összegén felüli esetleges károk megfizetését szolgálja, átalány formájában elrendelve annak legkisebb mértékét.

(blokkk.com, 2016. március 7.)

 
 

blokkk.com │                                              butik pórázon │                                             f » blokkk.com │