blokkk.com                                         │ butik pórázon » leleménypult │                                                │ hírkirakattmustra │         

 

Szórja a pénzt a Google

Adófizetés helyett alkudozik.

__________________________________________________________________blokkk.com

Párizs 1,6 milliárd eurót, vagyis forintra átszámolva 498 milliárdot követel a Google-tól. A gazdasági minisztérium szerint a techcég az elmúlt években egymilliárd euró adót került el Franciaországban, a maradék 0,6 milliárdot késedelmi kamatként számolta fel az adóhatóság.

A francia gazdasági minisztérium már két éve próbál behajtani a techcégtől egymilliárd eurót, úgy számolják ugyanis, hogy a Google ennyi adót került el az elmúlt években a Franciaországban szerzett nyeresége után. Ehhez a francia adóhatóság most hozzácsapott még 0,6 milliárd euró késedelmi kamatot.

A Google Franciaországban kevesebb, mint évi 200 millió euró bevételt vall be, az országból származó többi bevételét más országokban számolja el, ahol alacsonyabbak az adókulcsok.

London megegyezett a Google-lal még 2016. januárjában, így kifizet 130 millió font (5,2 milliárd forint) elmaradt adót a 2005. és 2015. közti 10 évre. Az Independent hírportál becslése szerint a Google-nak több mint 800 millió font adót kellett volna befizetnie London kasszájába az Egyesült Királyságból származó bevételei után.

A britek kiakadtak viszont végül nagyon kiakadtak. Az Egyesült Királyságban az verte ki a biztosítékot, amikor kiderült, hogy a Google Olaszországgal sokkal kedvezőbb megállapodást kötött. A Google ugyanis 227 millió euró (70 milliárd forint) elmaradt adót fizet Rómának.

(Origo, 2016. február 25.)

 

Nem fizet sok adót a Walmart sem

A világcégek szeretik az adóparadicsomokat, ahol nem csinálnak semmit, csak éppen nem fizetnek adót.

__________________________________________________________________blokkk.com

A Walmart az Americans for Tax Fairness szervezet szerint eltitkolt, adóparadicsomokban operáló leányokcégein keresztül jelentős adófizetési kötelezettség alól bújik ki. Ez a módszer ugyanakkor több amerikai cégnél is kialakult a gyakorlatban, kihasználva a kiskapukat. A Walmart, az egyik legnagyobb amerikai kiskereskedelmi lánc összesen 78 leányvállalattal rendelkezik 15 tengerentúli adóparadicsomban.

Ezekről a leánycégekről a Walmart egyáltalán nem szokott közzétenni semmilyen információt a tőzsdefelügyelethez benyújtott dokumentumokban, létezésükről nem is lehetett hallani. A vizsgálódás azt találta, hogy ez a 78 leány 76 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezik adóparadicsomokban, ahol egyébként egyetlen üzlete sincs a cégnek.

A Walmart számára a leginkább kedvelt adóparadicsom Luxemburg, ahol 22 leánycége van a kiskereskedelmi láncnak: ebből 20-at az utóbbi hat és fél évben, csak idén pedig 5-öt alapított. A cég 2011. óta mintegy 45 milliárd dollárnyi eszközt transzferált ezekbe a leányokba. A vizsgálatot végző szervezet szerint az 1,3 milliárd dolláros profitra pedig kevesebb mint 1%-os adót fizetett 2010-2013 között.

A Walmart más húzásokkal is él. 2014-ben az adóparadicsomokban működő leánycégei 2,4 milliárd dollár értékben nyújtottak alacsony kamatozású, rövid lejáratú kölcsönöket a cég amerikai egységeinek. A Walmart éves szinten mintegy 1,5 milliárd dollárral csökkenti adóalapját Luxemburgban azzal, hogy fantom kamatot fizet az amerikai anyacégnek. A cég egyfajta hibrid kölcsönügylet segítségével tünteti el a nyereséget Amerikában és Luxemburgban.
 

A Walmart a csoporton belüli kölcsönügyletekkel is mérsékli adófizetési kötelezettségét. A magasabb adókulccsal rendelkező országokban az adó előtti eredményt úgy csökkenti, hogy az adóparadicsomban operáló leánya vállalatközi hitelt nyújt, az ez után járó kamatot pedig alacsonyabb adó terheli.

A Walmart mellett többek között az Apple is hasonló módon igyekszik leszorítani adófizetési kötelezettségét. Az Európai Bizottság azonban vizsgálatot indított a cupertinói cég adófizetési szokásaival kapcsolatban. Az amerikai szenátus pedig 2013-ban azzal vádolta meg az Apple-t, hogy milliárdokat dugott zsebre az adófizetés kiskapuit kihasználva.

Az Egyesült Államokban egyébként kifejezetten magas, 35%-os adókulcs sújtja a vállalatokat, így a komoly profitot és készpénzt termelő cégek keresik a kiskapukat az adóoptimalizálásra. A legismertebb ilyen adóoptimalizálási módszer a dupla ír - holland szendvics néven ismert. Ezt alkalmazza mások mellett a Google is. Az európai tevékenységekből származó bevételetek az ír leányvállalathoz, a Google Irelandhoz futnak be, ahol a legalacsonyabb a vállalati adókulcs Európában (mindössze 12,5%). A Google ír leányvállalatától a pénzek egy holland céghez, a Google Netherland Holdingshoz kerülnek, kikerülve így az írországi adófizetés egy részét. Végül pedig a holland cégtől, amelyet olyannyira csak erre a célra tart fenn a Google, hogy még alkalmazottja sincsen, a Google másik ír leányvállalatához, a Google Ireland Holdingshoz futnak be a bevételek jogdíjak formájában, ami viszont már az adóparadicsomként ismert Bermudákon adózik.

Az amerikai cégeknek nem kell kifizetniük a 35%-os adót a külföldi tevékenységekre addig, amíg nem hozzák haza a készpénzt, ez pedig arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az offshore számlákon hagyják a pénzüket. A technológiai vállalatoknál különösen nagy a súlya a külföldi profitoknak, ugyanis bevett szokás, hogy a szabadalmakat és a különböző szellemi termékeket alacsony adózású országokba helyezik át.

(Portfolio, 2015. június 17.)

 

Mégiscsak megvágják a Goggle-t, az Apple-t, a Facebook-ot,

meg a többit?

Előszobában a nagyok az Egyesült Királyságban?

__________________________________________________________________blokkk.com

A Google, a Facebook, az Apple, a hasonló nagyvállalkozások megadóztatása régi szándék sok országban, most az Egyesült Királyság gyürkőzik neki.  Lehet egyébként, hogy a magyar reklámadónak az az ága, amikor a megrendelőt terheli az adófizetés az adófizetésre kötelezett nyilatkozatatának hiányában, nem is olyan elvetemült találmány?

A szigetországban jelentős bevételeket elérő és komoly nyereséget termelő nemzetközi cégek nem nagyon adóznak, miközben például a Google a becslések szerint évente 50 milliárd font bevételt ér el. Az angol kormány lépett és 25 százalékos „Google-adó” kivetését jelentette be.
 

A techóriások a kettős adóztatást elkerülő egyezmények, a telephelyszabályok kijátszásával ússzák meg az adófizetést. Az adószabályok pontosan rögzítik, mikor jön létre adott államban telephely, de egy raktár vagy ideiglenes képviselet például nem minősül annak. Ez azért fontos, mert az adóztathatóságot a telephely szerint állapítják meg, de ha nincs telephely, akkor nincs adóztatás sem. Az államok közti kettős adóztatást elkerülő egyezmények mindegyikét újra kellene tárgyalni, ha ezen változtatni akarnának, ami azonban a gyakorlatban szinte lehetetlen volna.

A szigetország úgy döntött, a megoldás a bizonyítási teher megfordítása, így az adott cégnek kell bizonyítania, hogy a bevétel nem az Egyesült Királyságban keletkezett, továbbá nem adóelkerülési cél áll a külföldön keletkezett jövedelem mögött. Így az eljárásban eldől, kell-e fizetni a 25 százalékos adót. Az adóhatóság a jelenlegi tervek szerint széles körűen mérlegelheti majd, hogy mely nyereségeket térítették el alacsonyabb adókulcsú államokba. Kérdéses persze jelenleg, hogy milyen eredménnyel adóztatják majd meg a jövőben a techóriásokat a szigetországban.

 

A Google és Facebook típusú cégek adóztatása egyébként szakértők szerint valamilyen forrásadóval lenne lehetséges. Ennek lényege, hogy a vevő eleve az adóval levont díjat utalja át a társaságnak, az adót pedig közvetlenül az államkasszába fizeti. Ezzel ki lehet zárni azt, hogy megússzák az adófizetést.

(Népszabadság, 2014. december 27.)

 

Tejelhetnek adóban a nagyok Európában?

Következik: Amazon, Apple, Facebook, Google, Microsoft.

__________________________________________________________________blokkk.com

Bezárulhat az a kiskapu, amely révén megúszták az adók jelentős részét a technológiai óriáscégek Európában. Hamarosan több adót kell fizetniük Európában a nagy amerikai techóriásoknak. Ezeknek a cégeknek Írországban van az európai főhadiszállása, ott ugyanis eddig kedvező adózási lehetőségek fogadták őket.


Az ír pénzügyminisztérium 2014. október első felében jelentette be, hogy megszünteti azt a Double Irish néven ismert, egyébként teljesen legális gyakorlatot, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalkozások számára a profit utaztatását más országokba. A Google például az írországi bevételei után Bermudán adózik, mert ott jóval alacsonyabb összegű a kirótt adó mértéke. Nem is véletlenül települtek tömegével vállalkozások Írországba: itt működik az Apple, az Amazon, az Adobe, a Microsoft és a Facebook európai központja is.

A módszer segítségével ezek a vállalkozások alacsony összegű adót fizettek teljes európai tevékenységük után, mivel annak zömét az ír központon keresztül végzik. Az ír kiskapu már 2015. január elsejétől bezáródik, azonban a Double Irish alapján korábban adózó vállalkozások még 2020-ig élhetnek a számukra kedvező lehetőséggel. Ezt követően azonban ugyanúgy helyben kell adózniuk, mint minden más vállkozásnak.

Ez a kérdés azért fontos, mert a jóval kedvezőbb adóterhek miatt az amerikai óriáscégek versenyelőnybe kerültek az európai társaikhoz képest, így az Apple, vagy a Google évente dollár milliárdokat tehetett zsebre adózás helyett.

(Origo, 2014. október 15.)

 

Az Amazont is szaglássza az EU

A luxemburgi kerülőút gyanús az Uniónak.

__________________________________________________________________blokkk.com

Újabb multinacionális óriás vállalat, ezúttal az amerikai Amazon ellen indított eljárást az Európai Bizottság. Az indok az európai adótörvények megkerülésének gyanúja, amit az online óriáscég a luxemburgi állammal kötött adómegállapodások révén ért el.


Az európai versenyhivatal szerint az Amazon a Luxemburggal kötött külön megállapodásának köszönhetően gyakorlatilag adómentesen folytathatta tevékenységét Európában. Ennek módja, hogy a cég luxemburgi leányvállalatánál számolta el az európai eurómilliárdos bevételeket, a leánycég azonban soha nem mutatott ki profitot a megállapodásoknak köszönhetően. Emiatt pedig minimális adófizetési kötelezettség terhe mellett működik a mai napig.
 

Az Európai Bizottság szerint az Amazon ezzel komoly gazdasági előnyre tett szert és megsérthette az közösségi törvényeket. A hasonló engedmények sértik az EU-s szabályokat, mivel ezek keretében az anyavállalkozások és a leánycégek egymás között olyan árakat határozhatnak meg, amelyek nem tükrözik a piaci viszonyokat. Ha az Amazont bűnösnek találják, vissza kell fizetnie azt az adót, amit a kérdéses gyakorlattal elkerült. Egyelőre sem az Amazon, sem Luxemburg nem kommentálta a történteket.


Ugyanebben a cipőben jár az Apple egy Írországgal kötött adómegállapodás miatt, továbbá hasonló eljárás folyik a Starbucks és a Fiat ellen is.

Az EU hatóságai kutatják az adóelkerülő vállalkozásokat, nem is tehetnek mást, miközben.a régió pénzügyi krízise megszorításokat tett szükségessé a gazdaságban.

(Investor.hu, 2014. október 7.)

 

Vége az adóparadicsomi mámornak?

Az OECD és a G20 is nekifut a falnak. Sikerül-e áttörni?

__________________________________________________________________blokkk.com

Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik szeptember közepi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait. A G20-ak szándéka folytatni a nemzetközi együttműködést, amelynek célja, hogy a multik ne tudják adóparadicsomok, vagy különleges adóstruktúrák révén lecsökkenteni az adókötelezettségüket. A tervezett fellépés nem csak az olyan nagyvállalkozásokat érinthetik majd, amelyek az elmúlt időszakban az adóelkerülés elleni küzdelem célkeresztjében szerepeltek - mint az Apple, a Google vagy a Starbucks – hanem számos hazánkban működő nemzetközi céget is.


2013-ban dolgozta ki az OECD adóügyi bizottsága a G20-ak felkérésére azt a 15 pontos akciótervet, amely az adóköteles jövedelmek alacsony adókulcsú országokba történő átcsoportosítását (BEPS - Base Erosion and Profit Shifting) célozza megakadályozni. A fellépés abból az alapvetésből indult ki, hogy a jövedelmeket ott kell megadóztatni, ahol a profitszerzés és a tényleges gazdasági tevékenység történik.

Az Apple, a Google és a Starbucks példái mind arra mutattak rá, hogy bár a tényleges eladások a világ számos országában folynak, az adóköteles jövedelmek végül egy-egy alacsonyabb adóterhű államban landolnak. Ez jelentős költségvetési bevételkiesést jelent, ráadásul versenyhátrányba hozza a kisebb vállalkozásokat is.

A BEPS akcióterv főbb kérdéskörei azt célozzák, hogy a vállalkozások ne használhassák ki a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket az adófizetés elkerülésére, valamint ne élhessenek vissza a kettős adóztatási egyezmények kedvezményeivel. Emellett fontos törekvés, hogy jöjjön létre egy olyan átlátható nemzetközi adókörnyezet, amelyben a nemzeti adóhatóságok az adózókat az országhatárokon túl is ellenőrizni tudják.

Az akcióterv alapján tette közzé az OECD adóügyi bizottsága az első konkrét javaslatait, amelyeket a G20-ak pénzügyi vezetői is megtárgyaltak. A javaslatcsomag az akcióterv 7 pontját érinti, és kitér többek között annak kiküszöbölésére, hogy egyes országok túlzott adókedvezményekkel csalogassák magukhoz a jövedelmeket. Annak megakadályozására is javaslatot tesz, hogy a cégek duplán vonjanak ki az adóztatás alól olyan jövedelmeket, amit egyszer már a bevételt megtermelő országban költségként már elszámoltak. Az OECD adóügyi bizottsága kilátásba helyezte, hogy a megoldási javaslatok alapján létrehoznának egy többoldalú egyezményt, amely világszinten biztosítaná az adórendszerek összhangját, ezzel a visszaélések megelőzését.

Az OECD és a G20-ak törekvése természetesen Magyarországot is érinti, hiszen hazánk tagja az OECD-nek, és az Európai Unión keresztül részt vesz a G20-ak munkájában. A kezdeményezések eredményeként a magyar adórendszert is több ponton hozzá kell majd igazítani a nemzetközi követelményekhez, a magyar adóhatóság pedig rövid időn belül bekapcsolódhat a széles körű nemzetközi információcserébe. A nemzetközi együttműködés hamarosan alapvető változásokkal járhat, ezért a hazánkban működő nemzetközi vállalatoknak is át kell gondolniuk, hogy adóstruktúráik a formálódó új szabályoknak is megfelelnek-e. No, de addig még van egy kis idő.

(Napi Gazdaság, 2014. szeptember 23.)

 
 

blokkk.com │                                           butik pórázon │                                               f » blokkk.com │