blokkk.com                                                  butik pórázon » piacregula                                                hírkirakattmustra

 

Felügyeleti díj: ki állja a számlát?

A kakaskodás ára: a kicsik is fizethetnek. Így 15-20 ezer olyan kis boltos fizethet élelmiszerlánc felügyeleti díjat, akinek eddig nem kellett.

                                                                                                                                                                                                     

Az Országgyűlés 2015. november 17-én visszavarázsolta a régi rendet, így a jövőben a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer feldolgozók, valamint a vendéglátósok mellett a kereskedők is 0,1% élelmiszerlánc felügyeleti díjat fizetnek, ugyanúgy, mint régen. A kormány nem kockáztatott még egy uniós buktát, sőt, rá is tett egy lapáttal: megszüntette az 500 millió forintnál kisebb árbevételű élelmiszerboltosok mentességét, így ők most már kötelezettek lesznek, fizethetnek ők is (ez a mentesség csak az élelmiszer kereskedőkre vonatkozott). Ennek háttere, hogy az Unió nem kedveli a sávos adózást, mert annak hátterében indokolatlan, elfogadhatatlan megkülönböztetési szándék is húzódhat.

 

Egyébként a reklámadó uniós elkaszálását követően is pórul jártak a reklámozó kisvállalkozások, hiszen az 500 millió forintos mentességi határt lenyomta a kormány 100 millióra, így itt is többen fizetnek, mint régen, ráadásul majdnem mindenki sokkal többet is tejelhet a közösbe, hiszen a kulcs 5,3% lett, a változtatás előtti átlagos fizetési szint pedig csak 1-2% körül mozgott.

 

Az élelmiszerlánc felügyeleti díjat a Nemzeté Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szedi be, ennek egy részét viszont továbbadja a kormányhivataloknak, ahol a területi ellenőrző egységek vannak.

 

Hányan is fognak akkor tejelni a NÉBIH-nek?

Felügyeleti díjból az  Országgyűlésnek benyújtott beszámoló szerint 11 milliárd forintot szedett be a NÉBIH 2014-ben (a díjat egyébként 2012-ben vezették be).  A kérdés az, hogy az 500 milliós nullás sáv eltörlése nyomán az új kötelezett kisvállalkozások mennyien is lehetnek.

 

Az Országgyűlésnek készített tárcabeszámolók szerint 60 ezer felett volt 2013-ban és 2014-ben is a bevallást készítők száma (amit a jelentés szerint csak online, ügyfélkapun keresztül lehet beküldeni), nyilván ők fizethettek felügyeleti díjat, leszámítva a végül nem fizetőket.

 

Az 500 millió forint árbevételnél kisebb kereskedelmi vállalkozásokról nincs nyilvános adat, így csak becsülni lehet számukat. Némi támpontot nyújtanak azok a KSH adatok, melyek a kis- és nagykereskedelmi szervezetekre és azok megoszlására vonatkoznak. Kiindulva abból, hogy az élelmiszer üzletek száma (tehát nem a vállalkozásoké)  40 ezer felett van, átlagos alapterületük azonban nagyon alacsony, mindössze 110 négyzetméter, továbbá az egyéni vállalkozók száma 15 ezer (ők a legkisebbek), némi segédlettel megbecsülhető az új teherviselők száma. Segítséget jelent az is, hogy a kiskereskedelemben 80% körüli azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akiknek csak egy üzletük van, így okkal feltételezhető, hogy sokan beleesnek a felügyeleti díj szórásába.

 

Az előbbiekből kiindulva legalább 15-20 ezer kisvállalkozás lesz kénytelen új belépőként a felügyeleti díj terheit vállalni. Fizethetnek egyébként átalányt is, évi 20 ezer forintot, a többségnek, 20 millió forint árbevétel felett ez éri meg. A NÉBIH pedig bezsebelhet 3-400 millió forintot, a 11 milliárd mellé, az uniós meszelés pedig több mint 20 milliárdot kaszált el. Folyik ugyan a csata Brüsszelben, de most ez van. Megérte?

(blokkk.com, 2015. november 18.)

 

Felügyeleti díj: élt hat hónapot

Az Unió azért függesztette fel a felügyeleti díjat, hogy ne kelljen fizetni. Ehhez azonban össze kellene ülnie az Országgyűlésnek még júliusban, mivel az erre vonatkozó magyar jogszabály addig van hatályban, amíg meg nem változtatják. Júliusban ez kizárt. A reklámadóhoz hasonlóan előfordulhat, hogy a többiek járnak rosszul, mivel nekik majd többet, a láncoknak meg kevesebbet kell fizetniük: 0,3% lehet az új kulcs. Frissítés: időközben megjelent a NÉBIH állásfoglalása, mely alapján a kereskedőknek nem kell fizetniük július 31-ig, a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszeriparnak viszont igen.

                                                                                                                                                                                                                                            

Az Európai Bizottság határozatának szövege még nem ismert, de a július 15-i sajtónyilatkozat egyértelmű: "az árbevételen alapuló díj önmagában véve nem vet fel állami támogatási kérdéseket". Tehát a baj valóban nem a díj létével van, a 0,1%-os kulcs évek óta létezik (a kormány úgy is tesz, hogy emiatt minden rendben van), hanem azzal, hogy a fizetési kötelezettséget meghatározó kulcsok kizárólag a hét nemzetközi áruházlánc (Aldi, Auchan, Lidl, Metro, Penny, Spar és a Tesco) esetében jó nagyokat ugranak. Ennek alapján a felügyeleti díj 30 milliárd forint körüli összegének kétharmadát ez a hét cég fizeti.

 

Az Unió számára minden tagország egyformán kedves, ez lételeme a közösségnek. Egyébként a nagy áruházláncokat sok tagországban piszkálják azért, mert erőfölényükkel szemben a kisvállalkozások és a kisbeszállítók eleve valóban hátrányban vannak. A kérdés mindig az, hogy visszaélnek-e az erőfölényükkel. Hozzátartozik a képhez, hogy sok ország multija otthonában már nemzeti vállalkozás (például az Auchan Franciaországban, a Tesco Nagy-Britanniában, az Aldi, a Lidl, a Penny Németországban).

 

Az Unió közleménye azt is kimondja, hogy "az új szabályok 2015. január 1-jén léptek hatályba, és az első befizetések július végén válnak esedékessé, a Bizottság emellett úgy döntött, hogy a progresszív adómértékek alkalmazásának felfüggesztésére kötelezi Magyarországot mindaddig, amíg a Bizottság be nem fejezi az állami támogatás vizsgálatát". Ezt viszont már azért rögzíti a Bizottság, hogy július végén ne kelljen a díjat megfizetni.

 

Előreláthatóan azonban az Országgyűlés nem fog a következő két hétben összeülni és megváltoztatni a felügyeleti díj szabályait. Jó, de akkor kell-e fizetni, vagy nem július végén, hiszen a törvény a hónap utolsó napján hatályban lesz. A kiinduló pont maga a törvény.

 

Mire is vonatkozik a díjfizetés rendje?

A felügyeleti díj megfizetéséről a 2008. évi XLVI. törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) rendelkezik. A kötelezettségeket azonban két részre osztja. Így a 47/B.§ (3) bekezdés azt mondja ki, hogy a felügyeleti díj mértéke az előző évi értékesítési nettó árbevétel 0,1%-a, nem számítva azokat, akiknek másként kell fizetniük (tehát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások 0,1%-ot fizetnek).

 

A másként fizetők a napi fogyasztási cikk kereskedő vállalkozások, rájuk viszont a (3a) bekezdés vonatkozik. Ennek alapján a felügyeleti díj mértéke a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az előző évi nettó árbevételének meghatározott része, a következők szerint:
– 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
– az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
– az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
– a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,
– a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
– a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,
– a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%,
– a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.

 

Az 1-6%-os kulcsok kizárólag a felsorolt hét áruházláncot érintik, a többi kereskedő vagy nem fizet, vagy csak 0,1%-ot. A franchise rendszerben ügyködő CBA, COOP és Reál Hungária tagjai is csak 0,1%-ot fizetnek.

 

Az előbbiek alapján döntő kérdés, hogy a Bizottság az egész díjfizetési rendet felfüggesztette-e, vagy  csak az említett progresszív rendszert.

 

Lehet, hogy mázlija is van a kormánynak, meg el is szólta magát?

Ez csak a hivatalos határozatból derülhet ki, amit azért nagy valószínűséggel gyorsan kézbesíteni is fognak a magyar kormány részére, ráadásul a döntés előbb-utóbb nyilvános lesz. Nos, ha a (3) és a (3a) bekezdéseket egyaránt felfüggesztette a Bizottság, akkor a bukta 30 milliárd forint. Ha csak a (3a) bekezdést, ami a progresszív kulcsra vonatkozik, akkor a mezőgazdasági termelők és az élelmiszergyártók kötelezettségével kapcsolatban semmiféle kérdés nem vetődhet fel, egyértelmű, hogy fizetniük kell július végén. Ez 8-9 milliárd forint biztos bevételt jelenthet zökkenők nélkül, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer ipar révén.

 

A kereskedők a (3a) bekezdés alapján fizetnek, valamennyien, aki napi fogyasztási cikket értékesítenek. Ez a befizetés viszont biztos, hogy kétségessé vált a felfüggesztés nyomán, így legalább 23-24 milliárd forint a tét. Nos, a kormány képviselője július 17-i sajtótájékoztatóján említést tett egy 23 milliárd forintos összegről, lehet, hogy igazából erről volt szó és már tudják, hogy csak a progresszív kulcsokat, tehát a (3a) bekezdést, a kereskedők befizetését függesztette fel az Unió. De az is lehet, hogy nem. (Egyébként a 8-9 milliárd forint és a 23-24 milliárd forint összege adja a felügyeleti díj becsülhető teljes értékét 2015-ben.)

 

Jó, de akkor kell-e fizetni július 31-ig?

Új országgyűlési döntés hiányában a már kihirdetett és jelenleg hatályos törvény a mérvadó, tehát elvileg kell fizetni. A kormány feltehetően azzal számol, hogy majd a későbbiekben - várhatóan kora ősszel - módosítja a törvényt, hiszen a felfüggesztés kemény üzenet az Unió részéről. Nem volt ez másként a reklámadó esetében sem.

 

Elvileg fizetniük kell az érintett áruházláncoknak is, hacsak valamilyen világos üzenetet (állásfoglalást) nem kapnak, hogy mégsem (tehát aki nem fizet, nem kap büntetést később). Furcsa helyzet, de ha valaki fizet és később számára kedvező módon változik a törvény, nyilván a különbözet visszajár valamilyen módon.

 

A kormány egyébként sokat kockáztat, hiszen eljárás indulhat Magyarország ellen azért is, ha nem hajtja végre a felfüggesztésre vonatkozó döntést.

 

Jön a háromszoros új felügyeleti díj? Ki jár akkor jól?

Nyilván hasonló lesz a módszer, mint a reklámadónál, más választás nincs. A kormánynak komolyan kell vennie saját magát, így a 30 milliárd körüli felügyeleti díjbevételhez illik ragaszkodnia. A 2014. évi 11 milliárdos bevételből és az ahhoz kapcsolódó 0,1%-os kulcsból kiindulva 0,3% lehet az új mérték, egységesen. Nem kizárt, hogy az 500 millió forintos adómentes sávból is le kell faragni, ugyanúgy, mint a reklámadó esetében.

 

Ki is járt jól akkor mindezek nyomán? Célszerű lenne végiggondolni, érdemes-e ilyen jellegű büntetőadókat kivetni, hiszen a végén nem a külföldi vállalkozások fizetnek többet, hanem a hazaiak, így lett ez a reklámadó esetében is, ami ugyanúgy működött, mint a felügyeleti díj.

 

Élt hat hónapot

A 2011-2013. között kivetett kiskereskedelmi különadó kihúzta a három évét, a régi pláza-stop (2012-2014. között) úgyszintén, bár az Unió vizsgálta mindkettőt, de eljárása nem akadályozta meg azok létét, nem volt felfüggesztés. A felügyeleti díj mindössze fél évet élt, a reklámadó sem sokkal többet. Mindez azért, mert az Unió keményebb eszközhöz, a felfüggesztéshez nyúlt. Nem biztos, hogy érdemes tovább kísérletezni.

 

Hozzátartozik a képhez, hogy egységes adókulcs mellett is a nagyobb árbevételű vállalkozás többet fizet, ez csak számtan kérdése.

(blokkk.com, 2015. július 18.)

 

A felügyeleti díj vastag bukta, így lehet, hogy nem lesz pénze a NÉBIH-nek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a felügyeleti díjból élne 2015-ben. Ellenőrzések azért lesznek, mert azokat a kormányhivatalok végzik.  Azt sem tudni pontosan, mennyi a díjbevétel, de akár 30 milliárd forint is ugorhat.

                                                                                                                                                                                                  

A élelmiszerlánc-felügyeleti díjat két részletben kell megfizetni, a két határidő július 31., majd január 31., így valószínű, hogy ennek a pénznek egy darabig bottal ütheti a nyomát a kormány, mivel az Unió felfüggesztette a rendszert. Jó, de akkor most mi lesz, hiszen elég tetemes összeg hiányzik majd?

 

Leállhat a NÉBIH?

A NÉBIH 2014. évi költségvetésében, ami a honlapján megtalálható, az úgynevezett "közhatalmi" bevétel 6,9 milliárd forint volt, ami feltehetően az élelmiszerlánc felügyeleti díjat jelenti. A központi költségvetésből még leesett közel 5 milliárd forint a hivatalnak (központi irányító szervi támogatás), akkor, amikor 0,1% volt egységesen a felügyeleti díj.

 

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára június 27-i nyilatkozata szerint 2014-ben 11 milliárd forint felügyeleti díj folyt be összesen, ebből 1 milliárd forintot informatikai fejlesztésre fordítottak, a kormányhivatalok 6 milliárd forintot kaptak. Ezek szerint a hivatalnak 5 milliárd maradt (övé a fejlesztés is), ami nem egészen annyi, mint az előző évi költségvetésében szereplő szám. A számok más miatt is némileg ellentmondásosak, hiszen korábban kisebb 2014. évi felügyeleti díjbevételről szóltak a híradások, nem 11 milliárd forintról.

 

A kormány 2014. december 9-i híradása szerint 2015-re az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemeléséből 6,4 milliárd forint többletforrást terveznek, ami lehetővé teszi a támogatás csökkentését a kormányhivataloknál és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. Ez a többlet kevesebbnek tűnik, mint amennyivel megugrik a hét érintett áruházlánc befizetése.

 

A NÉBIH 2015. évi költségvetése 13,4 milliárd forint díjbevétellel számol, feltehetően csak azzal az összeggel, amit a hivatal el is költhet saját magára. Úgy tűnik, a központi költségvetéstől viszont az előző évvel ellentétben nem számíthat egy fillérre sem. A felügyeleti díj befizetés leállítása így nagy lyukat üt a NÉBIH gazdálkodásában, hiszen nélküle mindössze egy 2 milliárd forint körüli működési bevételre (például szolgáltatásokból) számíthat.

 

A 2015. évi felügyeleti díj így csak becsülhető. A legutóbb bejelentett 2014. évi 11 milliárd forint bevételből kiindulva ezt az összeget növeli a hét áruházlánc megemelt díja, így óvatos becslés alapján összesen - a teljes díjbevételt tekintve - akár 30 milliárd forint befizetésének felfüggesztését is jelentheti az uniós döntés.

 

A szabályok

A 2008. évi XLVI. törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) rendelkezik arról, hogy a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők élelmiszerfelügyeleti díjat kötelesek fizetni. Az elmúlt években ennek mértéke az árbevétel 0,1%-a volt, valamennyi érintett vállalkozás esetében. 2015-től fordult a kocka, ettől kezdve az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Metro, a Penny, a Spar és a Tesco egy sávos rendszerben fizetnek, az ő terhük együtt számolva pedig a piaci szereplők korábbi becslései alapján akár a hússzorosára is növekedhetett (korábban a hetek évente együtt másfél milliárd körül fizettek, most pedig 25-30 milliárdot, így nem hatvanszoros, csak hússzoros lehet az átlagos különbség, de az is szép). Az Európai Bizottság július 15-én nyilvánossá vált döntése alapján azonban ez már egyáltalán nem biztos, a hasonló okok miatt elmeszelt reklámadó példáján keresztül pedig az biztos, hogy ebből nem lesz semmi, vagy legalábbis annyi nem.

 

A törvény szerint a felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele, így nem része a központi költségvetésnek. A bevétel egy része egy kormányrendelet alapján ott marad a NÉBIH-nél (10%-a és a maradék 40%-a), a többi a megyei kormányhivatalokhoz jut, ahol az ellenőrzéseket végző szervezetek tevékenykednek. A díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani, a többi a működésre is felhasználható.

(blokkk.com, 2015. július 16.)

 

Előbb zsebre dugta, most meg előveszi a kormány

Az élelmiszerfelügyeleti díjat. Augusztus elsejétől.

                                                                                                                                                                                                     

 

A Magyar Közlöny május 7-i számában jelent meg a kormány 116/2015. számú rendelete, mely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működését szabályozza (az erre vonatkozó 22/2012. számú kormányrendelet módosításával).

 

A friss jogszabály szerint az évente befolyt felügyeleti díj – az Éltv. 47/B. § (10) bekezdése szerint fejlesztésre fordítandó – 10%-a, valamint a felügyeleti díj bevétel ezt követően fennmaradó összegének a 40%-a a NÉBIH bevétele. A további fennmaradó 60% felügyeleti díj összeget a NÉBIH negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap ötödik napjáig átutalja a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. A közigazgatásszervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium a felügyeleti díj bevételt elkülönített alszámlán kezeli és továbbutalja a megyei kormányhivatalok részére. Ez a szabály augusztus elsején lép életbe.

 

Tehát mindez azt jelenti, hogy a kormány döntött az úgynevezett élelmiszerfelügyeleti díj sorsáról. 2015. január elsejétől alaposan megváltozott az élelmiszer felügyeleti díj szabályozása. A termelők, élelmiszergyártók továbbra is nettó árbevételük 0,1%-át fizetik, ugyanakkor a nagy üzletláncok az 50 milliárd forint árbevétel felett sávosan, egészen 6%-ig növekvő arányban kötelesek a felügyeleti díjat fizetni. (A sávok 50 milliárd forintonként ugranak, a díj ehhez igazodva 1-1%-kal emelkedik, a legfelső, 300 milliárd forint feletti sávban már 6%).

 

Mindez csak azért szembetűnő, mivel 2014. végén éppen arról döntött a kormány (az Országgyűlésen keresztül), hogy törölte 2015-tőlazt az előírást, mely szerint a felügyeleti díj az élelmiszerlánc felügyeleti szerv bevétele (erről 2014. végéig az élelmiszertörvény rendelkezett).

 

A háttérben feltehetően az húzódhat meg, hogy az Unió vizsgálhatja a felügyeleti díjra vonatkozó szabályozást. A 0,1%-nal nagyobb kulcs kizárólag hét élelmiszerkereskedelmi vállalkozást érint: Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Penny, Metro, Aldi. A reklámadó esetében pontosan azt kifogásolta az Unió, hogy annak legmagasabb kulcsa kizárólag egy vállalkozást érint, ami a közösségi játékszabályok alapján indokolatlan, hátrányos megkülönböztetés a külföldi befektetővel szemben. Hozzá kell tenni: a felügyeleti díj is az, ezen az alapon.

(blokkk.com, 2015. május 11.)

 

Még be sem szedték, máris nyoma veszett?
Mindössze 25-30 milliárd forintnyi jogtechnikai pontosítás.

                                                                                                                                                                                                     

A legfrissebb törvényjavaslatok egyike, a T/2141-es számon futó, Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló indítvány 70. fejezete kezdeményez egy módosítást. A változtatás az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt érinti és bizonyára sejthető, hogy az élelmiszer felügyeleti díj sorsáról lehet szó benne.

A - legyünk pontosak - T/2141. számú törvényjavaslat 301.§-a terjedelmét tekintve legalábbis mindössze egy apróságnak tűnő részen változtatna. A javaslat szerint az élelmiszertörvény 47/B.§ (1) bekezdése, mely arról szól, hogy az élelmiszerlánc szereplői felügyeleti díjat kötelesek fizetni, egy mondattal megrövidülne. Ez a mondat pedig, amely a jelenleg még hatályos joganyagban benne van, de 2015-től már kimaradna, éppen a lényegről szól: "a felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele".

Nos, ha ez a mondat elmarad, akkor rögvest felvetődik a kérdés, kit is illet majd meg egy szép kis summa, hiszen ebből az indítványból sejthető, hogy teljes egészében nem feltétlenül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a pénz egy része pedig feltehetően máshova vándorol (ellenkező esetben felesleges lenne a módosítás, minden maradhatna változatlanul a joganyagban).

A felügyeleti díj fizetésének szabályai úgy változnak 2015-től, hogy a hét legnagyobb élelmiszerkereskedelmi lánc egy sávos rendszer alapján együttvéve 30 milliárd forintot köteles fizetni. Jelenleg is fizetnek élelmiszerfelügyeleti díjat, összesen mintegy 2 milliárd forint körüli összeget. A kérdés mindössze annyi, mi lesz ennek a 28 milliárd forintnak a sorsa, különösen a friss törvénymódosítási javaslat nyomán.

Magyarázat persze akad, hiszen néhány nappal ezelőtt (november 19-én) a NÉBIH közleményében 22-24 milliárd forint felügyeleti díjjal számolt 2015-re. Ebből levonva a jelenleg is befolyó 4-5 milliárdos összeget (amit a mezőgazdasági termelők, élelmiszerüzemek és kereskedők együtt fizetnek), a kereskedelmi láncok jövő évi többletfizetése 20 milliárd forint alatt lenne. Ez azonban eleve téves számítás a hivatal részéről, mivel az emelésben érintett 7 nagylánc adataiból egyértelmű a 25-30 milliárdos befizetési kötelezettség. A hét legnagyobb lánc 1-2 milliárd forint körüli jelenlegi fizetési kötelezettségét nem számítva a jövő évi többletből 8-10 milliárd forintnak máris nyoma veszett.

A nagy maszatolás részletei nem oszlatják el a homályt. A NÉBIH azt állítja, hogy a hivatalnak 6,4 milliárd forint többlete lesz 2015-ben a felügyeleti díjból, a 2015. évi költségvetésben már tervezett 4,6 milliárd forinton felül. Ez összesen 11 milliárd forint. Nos, a 4,6 milliárd forintot a mezőgazdasági termelők, az élelmiszerüzemek és a kereskedők együtt fizetik jelenleg is. Ez viszont azt jelenti, hogy a hét nagy lánc harminc milliárd forint befizetéséből 8,4 milliárd forintja lesz a hivatalnak (a jelenlegi 2 milliárd és a többlet 6,4 milliárd összege).

A NÉBIH közleménye azt is rögzíti, hogy a 22-24 milliárd forint fele marad nála 2015-ben. Ebből kiindulva 11-12 milliárd forint vándorolhat a kormányhivatalokhoz (ahol a területi élelmiszerbiztonsági ellenőrök vannak). Eddig ilyen átcsoportosítás egyébként nem volt.

Eddig pedig mindvégig arról volt szó, legalábbis a kormányzati indokok szerint, mennyire kell az a 30 milliárd forint, amit a hét legnagyobb - véletlenül külföldi tulajdonosi hátterű - élelmiszer lánctól szednek majd be. A kereskedőktől azért kell több díjat beszedni 2015-től, hogy szigorúbb legyen az élelmiszerek ellenőrzése. De ha ez a pénz teljes egészében mégsem az élelmiszert ellenőrző élelmiszerbiztonsági hivatalt és a kormányhivatalokat fogja megilletni, akkor hogyan?

A legfordulatosabb a javaslat indoklása, mely szerint ez jogtechnikai pontosítás. Ezen az alapon az egész költségvetés lehetne egy jogtechnikai pontosítás. Elegánsabb lett volna nevén nevezni a dolgokat: a díj a hivatalt és a megyei kormányhivatalokat illeti meg. Vagy még sem?
(blokkk.com, 2014. november 24.)

 

Újra ágazati különadó az élelmiszerkereskedőknek a láthatáron

Sarc hátán sarc.  Mibe kerül ez a vásárlónak?

                                                                                                                                                                                                      

Az Országgyűlés elé terjesztett 2015. évi adótörvény javaslata tartalmaz egy 20 milliárd forintnál is nagyobb csomagot az élelmiszer kereskedők számára. Nem is egyenesen adóról van szó, de a tervezett kivetés a törvény erejénél fogva kötelező lehet, ha megszavazza az Országgyűlés, így a közterheket szaporítja.

Ennek súlya könnyen nagyobb lehet, mint a 2011-13. közötti kereskedelmi ágazati különadóé volt. Szerény számítások szerint is a 7 legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalkozásnak, ha ebben a formájában fogadná el az Országgyűlés a javaslatot, mélyebben kellene a zsebükbe nyúlniuk 2015-ben. Ők heten (Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Penny, Metro, Aldi) együttvéve fizethetnének eleve legalább 20 milliárd forintot, na de akkor hol vannak még a többiek.

Kezdjük az elején. A 2015. évi adójavaslatok módosítanák az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt is. A jövő évi adócsomag 362.§-a megváltoztatná ennek a törvénynek a - legyünk pontosak - 47/B.(1) bekezdését. Ez a bekezdés egyébként arról szól, hogy az élelmiszergazdaság valamennyi szereplője (tehát a termelő, a feldolgozó, a nagykereskedő és a kiskereskedő egyaránt) úgynevezett felügyeleti díjat fizet jelenleg is a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) részére, feladatai ellátásához. Ennek mértéke jelenleg egységesen az árbevétel 0,1%-a (a mikor-, kisvállalkozások ebből azért kedvezményt kapnak, az őstermelői tevékenység mentesül alóla).

Nos, a 2015. évre szóló javaslat szerint ennek a díjnak a mértéke változna meg, kizárólag a kereskedők esetében, nem is akárhogyan. Lássuk csak, miképpen, pontosan idézve:

"A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének
- 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,
- az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
- az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 %,
- a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 %,
- a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 %,
- a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 %,
- a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 %,

- a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6 %.”

Ez szép kis summa lenne így. Egy példával élve, ha van olyan kereskedő, akinek élelmiszer értékesítésből a bevétele beleesik a 100-150 milliárd forint közötti sávba, akkor csak ezután a forgalmi rész után 1 milliárd forint üti a hivatal markát (ugyebár ez a pénz nem a költségvetésé lenne a jelenlegi javaslat alapján, hanem a hivatalé, ami az összeg nagyságát tekintve első pillantásra furcsának tűnik). Egy további példával érzékeltetve a sávos adózás csapdáját, például 330 milliárd árbevétel esetén a 30 milliárd forintnyi forgalmi rész kivetése 1,8 milliárd forint, amihez persze hozzá kell adni az előző sávok terheit is.

Az összehasonlítás kedvéért az ágazati különadókról szóló 2010. évi XCIV. törvény a bolti kiskereskedelem esetében (ahol viszont nem csak az élelmiszer kiskereskedőknek, hanem a többieknek, így a ruházati, különböző iparcikk kiskereskedőknek is fizetniük kellett, az úgynevezett nagykereskedőknek viszont nem) 500 millió forintig nem írt elő adókötelezettséget, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1%, 30 milliárd és 100 milliárd forint között 0,4%, 100 milliárd forint felett 2,5% volt. Az EU 2013-ban fel is szólított az adó kivezetésére, ami meg is történt, mivel a kormány eleve három évre tervezte (az a kérdés, hogy az uniós felszólítás hiányában mi lett volna, hiszen egyes ágazati adók ma is élnek, történelmietlen felvetésnek minősíthető). A 2011-2013. évi időszakban évente 30 milliárd forintot szedett be így a költségvetés, aminek döntő részét, több mint 80%-át a nemzetközi áruházláncok fizették. Ez akkor nem tetszett az Uniónak. A képlet viszont a két közteher között hasonló, bár most az előzetes becslések szerint egy-egy nagy nemzetközi láncra több jutna, mint korábban.

Ki is fizet a végén? Sajnos, természetesen a vásárló. Minden költségvetésnek, vagy bármely intézménynek kifizetett közterhet mindig a vásárló fizet meg, hiszen a fogyasztói ár minden kiadást, költséget, bármi legyen is az, tartalmaz. Teljesen más kérdés, hogy a verseny révén milyen más kiadást farag le a vállalkozás, hiszen az áremelés nem érdeke. Kérdés, van-e miből, hiszen 2014. augusztusában a KSH adatai szerint így is 2%-kal visszaesett az élelmiszervásárlás az előző év azonos időszakához mérve. Az előzetes becslések alapján a 20 milliárd forintot is túllépő felügyeleti díj nagysága a tisztán számított élelmiszer eladások 1%-át is elérheti, azaz a kedves vásárló 100 forint élelmiszer megvásárlásával 1 forintot a hivatalnak ad.
(blokkk.com, 2014. október 26.)

 

 

blokkk.com                                              butik pórázon                                              fblokkk.com