blokkk.com                                           │ butik pórázon » leleménypult │                                              │ hírkirakattmustra │         

 

Egérürülék az élelmiszerüzemben? Ki volt az?
Hogy is hívnak fiacskám: az élelmiszerbiztonság ellen vétők neve után ugyan lapozni kell, de elérhetőek.

_________________________________________________________________blokkk.com

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legutóbb arról számolt be, hogy lejárt alapanyagokkal is dolgozott az a reform termékeket előállító tésztaüzem, ahol szeptember végén tartottak ellenőrzést szakemberei. A feltárt hibák miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette az üzem működését és elrendelte több mint 1.500 kg alapanyag, gluténmentes száraztészta kivonását a forgalomból. A NÉBIH sajtóközleménye részletesen ecseteli is az elkövetett vétségeket, amiről a különböző híradások be is számolnak, egy valami azonban hiányzik ezekből, mégpedig az, ki is az elkövető. Hasonló esetek szép számmal előfordulnak, amikor a híradások csak addig nyújtózkodnak, hogy egy élelmiszergyártó súlyos, egészséget veszélyeztető vétséget követett el, az üzemet be is zárták, de a bűnügyi krónikáktól eltérően még csak egy monogramos utalás sincs a ludas cég nevére.

 

Kivétel persze akad, hiszen ha egy áruházban talál súlyos vétséget a hatóság, akkor fel is hívja a vásárlók figyelmét a boltra, az ott vásárolt élelmiszerre, ami érthető. Az uniós riasztás keretében a veszélyes termékekről kapott információt is továbbadja a hatóság, megnevezi a terméket és a gyártót (amikor egy tagország hatósága értesíti a többieket a veszélyforrásról). Az itthon fülön csípett élelmiszergyártóknál azonban lapozni kell, ha valaki kíváncsi arra, ki is az elkövető.

 

Az élelmiszerekről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján ugyanis a NÉBIH nyilvánosságra hozza az élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, az élelmiszer-hamisítás, az engedély, vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység, az ételmérgezés, vagy ételfertőzés esetén az érintett élelmiszer megnevezését, az azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető vállalkozás cégnevét és címét. Erre szolgál a kormányzati honlap, aminek elérhetőségét a NÉBIH saját honlapján meg is adja. Ezek a legsúlyosabb élelmiszerbiztonsági szabálytalanságok.

 

Egérürülék, élelmiszerhamisítás: egy kis statisztika

A NÉBIH listája 275 olyan feltárt jogsértést tüntet fel 2010. óta, melyek egy-egy élelmiszervállalkozáshoz kötődnek, vegyesen termelőkhöz, feldolgozókhoz és kereskedőkhöz. Ez természetesen egy-egy vállalkozás jogsértése esetében egyidejűleg több élelmiszerféleséget, tételt is jelenthet, hiszen ha egy feldolgozó üzemben rágcsálóürüléket találnak, az minden ott gyártott élelmiszerre veszélyes.

 

Megkísérelve kiragadni a legsúlyosabb szabálytalanságokat, természetesen kisebb-nagyobb hullámok figyelhetők meg az ellenőrzések során feltárt hiányosságokban. Az egyik leggyakoribb hiba, amikor hiányzik a jelölés az élelmiszerről, ami lehetetlenné teszi a lánc szereplőinek tájékozódását, különösen az úgynevezett nyomonkövetést, ami egyik alapvető feltétele a cégek saját belső ellenőrzésének (leegyszerűsítve azt jelenti, mi is történik az élelmiszerrel életútja során, honnan-hová megy és mikor).

 

A feltárt hiányosságok persze a statisztika puszta számszerűségénél sokkal nagyobb veszélyforrást jelentenek, hiszen a gyártótól sok kereskedőhöz, a kereskedőtől pedig sok vásárlóhoz eljut a bármely ok miatt veszélyes élelmiszerféleség, így sok múlik az ellenőrző hatóság szemfülességén, mikor is sikerül megfékeznie a vétkezőket, már az elején, vagy csak később. Nem véletlen a termékvisszahívás intézménye, amivel már a gyanú esetén is kötelező élniük az élelmiszervállalkozásoknak.

 

A NÉBIH összefoglalója a szabálytalankodó vállalkozások legsúlyosabb vétségeit összegzi. A feltárt vétségek skálája igencsak széles, közülük kiragadva néhányat a következő kép rajzolódik ki:

 

  2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.*
összes feltárt hibacsoport 21 3 13 80 61 43 54
élelmiszer-higiéniai hiányosság . . 3 5 3 12 12
élelmiszerhamisítás 5 . . 2 1 1 2
veszélyes szennyezettség 3 . . 3 4 3 5
lejárt minőségmegőrzési idő 2 . . 28 20 8 12
jelöletlen termék . . . 49 15 15 16
               

kormany.hu, időszak: nyilvánosságra hozatal időpontjai, 2016: október 13-ig

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal beszámolója szerint 2015-ben 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki. A NÉBIH élelmiszerhamisítás és feketegazdaság felderítéséért felelős, központi ellenőrzési csoportja 90%-os hatékonysággal, 703 vizsgálatot végzett és több mint 2.000 tonna terméket vont ki a forgalomból. Az élelmiszer előállítását, forgalmazását és a vendéglátást végző létesítményekben több mint 56 ezer ellenőrzés volt, 2.518 esetben kellet bírságot kiszabni, 460 millió forint értékben. Mindehhez képest a magyar élelmiszerpiac értéke jócskán tízezer milliárd forint fölött mozog, amiben a termelők, feldolgozók és kereskedők értékesítése egyaránt benne van.

 

A vétkezők listája

A vétkezők a jogsértés listán érhetők el, melynek elérhetősége minden NÉBIH sajtóközlemény végén ott van, de a hivatal híradásában nem nevezi meg a vétkező vállalkozásokat. A reformtermékeket előállító tésztaüzem a szentendrei Molnár Tanya Kft. volt.

(blokkk.com, 2016. október 18.)

 

 

blokkk.com │                                             butik pórázon │                                           f » blokkk.com │