blokkk.com                                                        kirakatles » ártortúra                                                        hírkirakattmustra

 

Rátenyereltek a malmok és a pékek az olcsó búzára

A boltosok a 30%-os búzaáresésből semmit sem kaptak, mivel a malmok és a pékek lenyelték ezt az árcsökkenést. Na és a pékeknek egy 25%-os béremeléshez elég lenne 5-6%-kal emelni a saját átadási áraikat. Ehhez képest kellene szerintük a 30%-os kenyéráremelés a boltban. Nekik. Mindezt persze a pékek vitatják.

_________________________________________________________________blokkk.com

 

Péknek lenni nehéz, ehhez semmi kétség nem fér. De hát a kereskedőnek sem könnyebb, hiszen kenyeret mindenki eszik, ezért érthető, ha a legalapvetőbb élelmiszer árát minden vásárló árgus szemekkel figyeli, így nagyon nem mindegy, mi áll az árcédulán a boltban.

 

Az elmúlt hónapokban többször felvetették a pékek, hogy emelni kell a kenyér árát, hiszen munkaerőhiány van náluk is, ráadásul - amikor már eldőlt - hangoztatták azt is, hogy a minimálbéremelés is irtózatos terheket rak rájuk. A bajaik igazak. A pékek egyébként már a korábbi években is több alkalommal mondták, hogy jelentős mértékben emelni kellene a kenyér árát, így a bedobott 30%-os áremelési mérték nem is újdonság.

 

A kenyérpiac sokszereplős, hiszen a búzatermelő, a malmok, a pékek és a boltosok együtt alkotják a kört. De hát mi is történt eddig az árakkal? Kézenfekvő végigkövetni a búza útját a boltig, amire kenyér lesz belőle, persze csak az árakat méricskélve.

 

A gazda gabonaárai jó nagyot hasaltak

A búzaárakat az elmúlt tizenöt esztendőben nézve kitűnik, hogy 2012-ben volt a legdrágább a felvásárlási ár, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ekkor 60 forint volt kilógrammja. Ezt követően 50 forint alá csúszott a búza felvásárlási ára, 2016-ban pedig ezen túl is nagyot esett. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági alapanyagok ára általában a nemzetközi ármozgásokhoz igazodva hullámzik, miközben egy-egy időszak rekordtermése - így volt ez 2016-ban is - alaposan lenyomhatja az árakat (ami fordítva is igaz).

 

Az elmúlt öt esztendő búza felvásárlási árai a következők voltak:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016.* 2016/2012.
felvásárlási ár 60,4 47,8 48,4 48,7 39,9 - 20,5 ft
változás 100 79 101 101 82 66%

KSH, ár: forint/kilogramm, */: 2016. január-november átlaga

változás: százalék, előző évhez képest (blokkk.com számítás),

 

Tehát a gazdák sokkal olcsóbban kényszerültek a búzát eladni a felvásárlóknak, ami így nyilván kisebb árakon jutott el a malmokhoz is.

 

A malomipar beleturkált a lisztbe

Az előbbiek azt jelentik, hogy a malmok 2016-ban sokkal olcsóbban tudtak búzát vásárolni, mint korábban. 2016-ban a búza felvásárlási ára átlagosan 18%-kal csökkent az előző évhez képest, a csúcsárat jelentő 2012-höz mérve pedig harmadával. Természetesen a liszt átadási árának csak egy része az alapanyag, de végül is legnagyobb hévvel ez mozgatta az árakat.

 

De hát a malomipar is továbbadja a termékét. A malomipar átadási árai (mely árakat a tőle vásárló pékeknek is kínál) az elmúlt ötéves időszakban 10%-kal csökkentek. Ez azért kevesebb a búza felvásárlási árának visszaesésénél, de a mérlegelésben el kell fogadni azt is, hogy a malomipar költségei között már kisebb a súlya az alapanyagnak, hiszen ott vannak a termelésének más költségei is (például a gépek, energia, szállítás és persze a munkaerő is).

 

Az elmúlt öt esztendőben a malomipar belföldi termelői árváltozásai a következők voltak:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2016/2012.
változás 100 101 92 99 98 90%

KSH, változás: százalék, előző évhez képest (blokkk.com számítás),

 

Sütőipar: a pékek is tettek rá egy lapáttal

Eddig tehát a malmosok olcsóbban vették a búzát, de olcsóbban is adták tovább a malomipari termékeiket, így a pékeknek is. A sütőipar viszont úgy tűnik, valamennyit maga is fogott az olcsóbban kapott alapanyagárakon, olyannyira, hogy nem is csökkentette átadási árait, tehát a boltosok nem kapták olcsóbban a kenyeret, friss pékárut az alapanyag áresés mellett.

 

Különösen a 2016. évi termelői árváltozások mutatják, hogy a malomipar és a sütőipar rátenyerelt az olcsó gabonaárakra és a kereskedők ebből az árelőnyből semmit sem kaptak, sőt, öt esztendő átlagában drágábban jutottak pékáruhoz.

 

A kenyér, friss pékáru gyártás belföldi termelői árváltozásai a következők voltak:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016.* 2016/2012.
változás 100 103 99 99 101 102

KSH, változás: százalék, előző évhez képest (blokkk.com számítás),

 

És a kenyérárak a boltban: ha a malom és a pék drágán adja,

akkor a boltos tehetetlen, de mégis...

És akkor következik a sorban a bolt. Egyértelmű, hogy hiába nem adták a pékek olcsóbban a kenyeret, a boltban mégis csökkent az ára. A liszté is egyébként:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2016/2012.
fehérkenyér ára 286 282 271 270 269 94%
félbarna kenyér ára 255 243 230 227 227 89%
liszt ára 165 167 140 135 138 84%

KSH, érték: forint/kilogramm

 

De ez még nem minden. Kenyér ugyanis sokféle létezik, a pékáruk seregéről nem is beszélve. Tágabb körben is azonban hasonló árkép rajzolódik ki, amiben persze számos sajátos tényező játszik szerepet, de hát a végeredmény ez:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2016/2012.
kenyér árváltozás 100 99 98 99 100 96
péksütemény árváltozás 100 98 96 98 101 93

KSH, változás, előző év: 100%

 

Ja és a bérek: minek ide 30%-os áremelés?

A munkaerőhiány és a minimálbér szinte minden vállalkozást nyom, minél kisebb, annál inkább. De hát célszerű megnézni, mit is jelent ez pontosan. Az egyszerűség kedvéért a blokkk.com megtekintette egy pékipari vállalkozás beszámolóját, amiből kiderülhet, vajon milyen a viszonya az árbevételnek és a bérköltségnek és egy esetleges béremelés milyen átadási árnövelésre kényszerítheti a péket. Jelenleg még csak a 2015. évi beszámolók érhetők el, de bizonyára az arányok tekintetében durva változásokat nem nagyon hozhatott a 2016-os esztendő.

 

Nos, a választás az Európa Pék Kft-re esett. A sütőipari vállalkozás 2015. évi árbevétele 1,2 milliárd forint volt (ez nettó és kerekített érték). Ehhez képest a bérköltség (az össze személyi jellegű ráfordítás) 0,3 milliárd forint, a pontosabb számok alapján 26%-a a nettó árbevételnek.

 

25%-os pékbéremelés egyik pillanatról a másikra (amiben minden alkalmazott benne lehet) ennél a pékségnél 76 millió forintba kerülne, éves szinten. Ez azt jelentené, hogy a cégnek - kizárólag a bértömeg megugrása miatt - ennyivel kellene emelnie a bevételét, hogy ne bukjon emiatt. Ez az éves árbevételének 6,5%-a. Ennyivel kellene emelnie az átadási árait. Ez azért messze van a 25-30%-tól.

 

Természetesen lehetnek a pékeknek más költségigényeik is, például elmaradt fejlesztések pótlása miatt, de ez már másik alku kérdése.

(blokkk.com, 2017. február 8.)

 

 

blokkk.com                                                    kirakatles                                                 fblokkk.com