blokkk.com                                                   │ kirakatles » vásármódi  │                                                      │ hírkirakattmustra │         

 

Többet vásárolunk, mint amennyit eszünk

Sok élelmiszert dobnak ki a vásárlók, amit megvesznek, de nem esznek meg a végén.

_________________________________________________________________blokkk.com

 

Jóval többet költünk az élelmiszerüzletekben, mint kellene. Egy új statisztika szerint egészen elképesztő mennyiségű ételt dobnak ki például a britek, de világszerte a statisztikákat böngészve kiderül, hogy az egész földkerekség pazarol, pedig megtanulhatna okosan vásárolni, írja a Napi.hu.

 

A brit háztartások 2015-ben 13 milliárd fontnyi, azaz több mint 4.500 milliárd forintnyi olyan ételt dobtak ki, amit meg lehetett volna enni. Ez azt jelenti, hogy két éve immár 7,3 millió tonna élelmiszer landolt a kukákban, miközben 2012-ben ez még csak 7 millió tonna volt.

4,4 millió tonna lehet az az ételmennyiség, aminek kidobása gondosabb előrelátással elkerülhető lett volna, hiszen olyan élelmiszerekről van szó, ami fogyasztható volt, mielőtt a kukában kötött volna ki. Tipikus ilyen eset például a penészes kenyér. A maradék mennyiség viszont tényleg a szemetesbe való: a többek közt csontok, tojáshéjak, teafilterek és almacsutkák, melyek összesen 2,9 millió tonnát nyomtak.

Mindez azt jelenti, hogy egy brit háztartás átlagosan 470 fontnyi (166 ezer forintnyi) ételt dob ki, amit meg is ehettek volna. Ennek van egy nem várt mellékhatása is: ez a folyamat annyi üvegházhatású gáz termelését is jelenti, ami azonos azzal, mintha minden negyedik brit autót kivonnának a forgalomból.

Összességében azonban 2007-hez képest évente 1 millió tonnával kevesebb fogyasztható élelmiszer végezte a kukákban

 

A nagyvilágban sem sokkal jobb azonban a helyzet. Az emberi fogyasztásra készített élelmiszer mintegy harmada, azaz 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként a Földön, áll a FAO, azaz az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentésében. Ebben egyébként minden benne van: az aratásnál elveszett gabona ugyanúgy, mint amikor egy fürt banán lerepül a kamionról, vagy amikor a lejárt élelmiszert kidobják a szemetesbe.

Ez az iparosodott országokban mintegy 680 milliárd, a fejlődőknek 310 milliárd dollárnyi ablakon kidobott pénzt jelent, mindez 198 milliárd, valamint 90 milliárd forint. Elképesztő, hogy a gazdag országok nagyjából annyi ételt pazarolnak el, mint amennyit az egész afrikai szubszaharai régióban termelnek.
 

Latin-Amerikában annyi étel vész el, amiből 300 millió embert lehetne megetetni. Az európai szemetesekben végző élelmiszerek 200 millió ember étkezésével egyenértékű. A FAO számításai szerint amennyiben a most elveszített ételmennyiséget negyedével lehetne csökkenteni, úgy 870 millió éhes embert lehetne jóllakatni.

Az ételfajtánként változik, hogy mennyi ételféleség nem végzi az asztalon: a gabonaféléknél például átlagosan 30 százalék a veszteség, 40-50 százalék a gyümölcsöknél és zöldségeknél, 20 százalék az olajos magvaknál és 35 százalék a halaknál.
Személyre bontva mindez azt jelenti, hogy az európai, valamint az észak-amerikai lakos átlagosan 95-115 kilogramm ételt dob ki, míg a szubszaharai régióban, Dél- és Délkelet-Ázsiában csak 6-11 kilógramm végzi a kukában.

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban. Számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe. Ez fejenként körülbelül 40-50 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent, a teljes lakosságot számítva mintegy 400 ezer tonnát.

Magyarországon az önkéntességen alapuló adományozási kultúra fejlődését mutatja, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2016-ban 2.600 tonnát, az előző évhez képest 1000 tonnával több élelmiszert tudott eljuttatni a rászorulóknak.
(Napi.hu, 2017. január 11.)

 

 

blokkk.com │                                               kirakatles │                                                f » blokkk.com │