blokkk.com                                        │ butik pórázon » piacregula │                                                │ hírkirakattmustra │         

 

Minimálbér a boltban: rövidülhet a nyitva tartás is

Jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a részmunkaidő, nagyi pedig ismét beállhat a pult mögé. Kevesebb bolt lesz nyitva vasárnap és éjszaka. A szexshopban vajon mennyi minimálbér kell, ki tudja.

_________________________________________________________________blokkk.com

 

A 430/2016. számú kormányrendelet december közepétől pontosan mutatja, mi az a havi bruttó bér, amit kötelező megadni a munkavállalóknak, bárhol is dolgoznak. A boltosoknak azóta is fáj a fejük, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél, ráadásul 2018-ban újabb tortúra következik, hiszen annak az évnek a minimálbérei is eldőltek már:

 

  2016. 2017. 2018. 2018/2016.
minimálbér 111.000 127.500 138.000 + 27.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500 + 51.500

Magyar Közlöny, NAV

 

A feladat egyrészt azért nem egyszerű, mert a boltokban, áruházakban dolgozó fizikai alkalmazottak átlagos havi bruttó átlagkeresete ugyan túllépi a 160 ezer forintot, de e mögött jókora különbségek vannak. Ráadásul nagyon is oda kell figyelni a kereskedelem működését szabályzó előírásokra, mert azokban is van csapda. A boltosok, hasonlóan a nemzetgazdaság sok más területének vállalkozásaihoz, végül is azon törik a fejüket, miképpen úszhatják meg a minimálbérek emelését a legolcsóbban.

 

Nyilván nem kell különösebb magyarázat két kérdéshez. Az egyik, hogy a bért a többi költséghez hasonlóan a bevételből kell kifizetni, márpedig az eleve korlátot szab a lehetőségeknek. Ide kapcsolódik ugyanakkor az is, hogy a sokszor elátkozott multi áruházak az átlagnál jóval nagyobb béreket fizetnek, így számukra jelenti a legkisebb feszültséget a minimálbérek kötelező emelése, főleg azoknál a diszkontoknál, ahol 300 ezer forintot közelít a havi bruttó átlagjövedelem.

 

Természetesen az alkalmazottak nyilván örülnek a minimálbérek emelésének, de máris azt firtatják egyebek mellett, hogy megkapják-e (van tapasztalatuk), és például megmaradnak-e az eddigi bolton belüli bérarányok, hiszen az egyes munkakörökben különbözőek voltak korábban a fizetések.

 

Az alkalmazottak öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a KSH adatai szerint 2012-höz képest 2016-ra közel 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. A munkaerőhiány nyilván könnyebbé teheti az álláskeresést, de ennek is vannak korlátai. Lesz olyan kisbolt, amelyik életében a minimálbér kötelező emelése lesz az utolsó csepp a pohárban.

 

A minimálbér terheinek könnyítésére adódhatnak megoldások a jogszabályok megtartása mellett. Ezek keserű pirulák is, de esélyt adnak a túlélésre. A minimálbér olyan léc, amit minden boltosnak át kell ugrania, ha törik, ha szakad. A rázósabb a  garantált bérminimum, egyrészt mert többe kerül, másrészt mert bonyolultabbak a szabályai. De hát mire is kell ügyelni...

 

Garantált bérminimum

2017-ben az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezért a boltban különösen a következőkre kell ügyelni.

 

Kinek kötelező a jogszabály szerint

Kusza a boltosok helyzete, hiszen egyes termékek eladásához kötelező a szakmai képesítés, mások esetében nem. Erről a 21/2010. számú NFGM rendelet rendelkezik. Az egyszerűség kedvéért felsoroljuk azokat a tevékenységeket, ahol kötelező a szakképesítés: élelmiszer, kivéve zöldség-gyümölcs, hús-, hentesáru, hal, kozmetikai termék, háztartási vegyi cikk, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, kedvtelésből tartott állatok, állateledel, műtárgy, régiség  értékesítése, zálogházi, aukciós tevékenység. Ennyi, nem több, aki eladóként ilyet végez, annak kötelező a garantált bérminimum kifizetése.

 

Az előző lista ugyanakkor azt is jelenti, hogy amely termék értékesítése, vagy tevékenység nincs a felsorolásban, ott a jog szerint nem kötelező a szakképesítés. Ilyen például a pénztárosi munkakör (nem véletlen, hogy főleg nyáron sok diák vállalhat pénztárosi munkát, persze némi betanítást követően), az árufeltöltés, bármilyen raktári segédmunka, de egyebek mellett a ruházat, lábbeli, könyv, papír-írószer, vagy bármely, az előbbi listában nem szereplő termék értékesítése.

 

Nem kötelező a szakképesítés az automatás, csomagküldő értékesítőknél, valamint a kistermelőknél sem.

 

Nem csak a jog számít

Alaposan oda kell figyelni a minimálbért meghatározó kormányrendeletre, hiszen az csak annyit mond, hogy garantált bérminimumot kell fizetni a középfokú végzettséget, szakmai képesítést igénylő munkakörben. De azt már nem rögzíti, hogy ezt a követelményt csak a jog írhatja elő. Nyilván a szakképesítést előíró NFGM rendelet kötelező erővel bír, de van itt más is.

 

Előfordulhat, hogy a boltos maga írja elő, hogy szakképesítést vár el például a ruházati boltjában, vagy középfokú végzettséget a pénztárosi munkakörben. Vigyázat, ebben az esetben is kötelező a szakmai bérminimum. Még az álláshirdetésekre is oda kell figyelni, hiszen a boltos szándéka is perdöntő lehet vita esetén.

 

Nyilván a munkaszerződésben foglaltak is döntő súllyal bírnak, a jogszabályi kereteken túl. A boltos, ha a munkaszerződésben rögzíti a végzettség tényét, ott is, ahol a jog szerint nem kötelező, máris csapdába esett, hiszen ekkor is jár a garantált bérminimum.

 

Nem úszható meg a garantált bérminimum azzal sem, ha az álláshirdetésben, a munkaszerződésben az árufeltöltő munkakör szerepel, de a valóságban értékesítést, vásárlókiszolgálást végez a bolti alkalmazott. A valós tevékenység számít. Mindehhez hozzátartozik, mi is az értékesítési, egyszerűbben szólva az eladói tevékenység tartalma: nos, a vásárló kiszolgálása, amikor kérdéssel, kéréssel fordulhat a bolti alkalmazotthoz, akinek feladata az információ nyújtása és a termék kiszolgálása, átadása a vásárlónak.

 

Menekülési útvonalak

Vannak azért.

 

álláshirdetések, munkaszerződések átfésülése

A korábban említettek miatt nyilván át kell bogarászni egyrészt a régi, a futó és készülő álláshirdetéseket, másrészt a munkaszerződéseket. A garantált bérminimum szabályai persze semmit sem változtak (az emelésen túl), de célszerű kigyomlálni az oda nem valókat, ha a bolti munkakör a jog szerint eleve nem garantált bérminimumhoz kötött. A munkaszerződés módosításához persze az alkalmazott beleegyezése is kell, amiben kérdés az is, hogy eddig hogyan járt el a boltos, mit vett figyelembe a bér meghatározásánál.

 

vegyes termékkör letisztítása

A csapdahelyzeteket gyarapíthatja, ha egy bolt egyidejűleg végzi szakképesítéshez kötött és ahhoz nem kötött termékek értékesítését. Például egy zöldséget, gyümölcsöt árusító bolt kínálhat üdítőt is, aminek eladásához már kell szakképesítés. Ebben az esetben annak az eladónak, aki egyidejűleg mindkét árucikket értékesíti, a garantált bérminimum megadása kötelező. Kérdés, mi éri meg jobban, a termékkört szűkíteni, vagy a nagyobb minimálbért megadni a várható többletforgalom mellett.

 

termékkör átfésülése - kell-e szakképzettség a szexshopban

A termékkörök átfésülésénél ügyelni kell az úgynevezett termékkörökre is. A kereskedelemről szóló joganyag, ezen belül a 210/2009. számú kormányrendelet előírja, hogy az önkormányzatoknál termékkörönként kell bejelenteni az üzlet tevékenységét. A termékkör egyidejűleg meghatározhatja a szakképesítéshez kötött tevékenységeket is (bár nem minden egyes esetben), ezeket is célszerű átfésülni, ha a boltos csak minimálbért szándékozik fizetni. Összesen 58 termékkör létezik a kereskedelmi joganyagban, de például az élelmiszer termékkör több részterületre oszlik meg a termékkörös felsorolásban.

 

Esetenként alaposabb utánjárásra is szükség lehet a termékbesorolás megállapításánál. Nos, csak a példa kedvéért, a szexshop tulajdonosának is meg kell vakarnia a füle tövét. Az üzletköri felsorolásban ugyanis a szexuális áru értékesítése külön szerepel, tehát könnyen levonható lenne a következtetés, hogy ebbe a boltba nem is kell szakképesítés, hiszen az illatszer, háztartási vegyiáru más üzletkörbe tartozik. Igen ám, de az uniós vámtarifaszám besorolás alapján az óvszer, ami könnyen előfordulhat a szexshopban, a higiéniai vagy gyógyszerészeti áruk besorolásába tartozik, aminek eladása viszont már szakképesítéshez kötött. Ez azért alátámasztja, hogy körültekintéssel kell eljárni akkor, ha a boltos a termékválasztékon keresztül szeretné megúszni a nagyobb garantált bérminimumot. Szexuális tartalmú nyomtatvány árusításához már nem kell szakképesítés, tehát az újságárus, könyvesboltos nyugodtan kínálhatja a minimálbéres eladójával, a szexshop pedig választhatja az önkiszolgálást is.

 

önkiszolgálás bevezetése

Nos, ez egy kézenfekvő menekülési útvonal, ahol azonban még arra is ügyelni kell, hogy legyen az önkiszolgáláshoz elengedhetetlen bevásárlókosár a boltban. A csemegepultot ebben az esetben le kell bontani, hiszen ha van, az kiszolgálást és nem önkiszolgálást jelent. Ügyelni kell arra is, hogy a boltban csak pénztáros és árufeltöltő munkakört betöltők dolgozhatnak, persze munkaszerződés szerint is.

 

Az eladótérben tébláboló bolti dolgozónak, ha információnyújtási feladatai is vannak, például egy műszaki áruházban, akkor az bizony nem önkiszolgálás, hiába kell a bevásárlókosárral elbaktatni a polctól a pénztárig.

 

részmunkaidő

A részmunkaidő is menekülési útvonalat jelent, persze, így több munka hárul az eladókra. A hatórás részmunkaidő ugyanakkor nyilván jövedelemcsökkenést jelent a korábbihoz képest, így ezt nem sok alkalmazott vállalja. Kérdés, hogy a boltos részmunkaidőre talál-e alkalmazottat. Feltehetően azért szaporodhat a részmunkaidős eladók száma.

 

nyitva tartási idő rövidítése

A nyitva tartási idő rövidítésének erős korlátai vannak, hiszen nyolc óránál rövidebb ideig nem szokás fogadni a vásárlót, a bevásárlóközpont is előírja a nyitva tartási időt. A kétműszakos élelmiszerüzletek azonban elgondolkodhatnak azon, hogy lefaragnak a hétköznapi nyitva tartási időből, persze a létszámot és a beosztást is megrostálva. Ezzel persze hátrányba kerülhetnek a hosszabb nyitva tartást kínálókkal szemben.

 

Egyes kisebb, elsősorban iparcikk üzletek szombaton már eddig sem nyitottak ki, számuk előreláthatóan növekedni fog.

 

A vasárnapi nyitva tartó kisboltok száma várhatóan csökkenni fog, hiszen a magasabb minimálbér megdobja az 50%-os vasárnapi pótlék összegét is (nagyobb alapbérre több pótlék jut).

 

Előreláthatóan csökkeni fog az éjjel is nyitva tartó non-stop kis élelmiszerboltok száma is.

 

leépítés

A munkaerőhiány már eddig is megtépázta a kisboltok létszámát némileg, hiszen a megszaporodott "rögtön jövök" táblák azt jelzik, hogy ott akkor csak egy eladó dolgozott a boltban, vagy éppen maga a tulajdonos. Ennek ellenére lesz olyan boltos, aki farag egyet a létszámból, más választása nem lévén. Jöhet a tulajdonos, segítő családtag, nagyi, az egyéni vállalkozó tulaj is a pult mögé, gyakorlatuk már van, hiszen a vasárnapi boltzár idején már belekóstolhattak ebbe (a zárva tartási időszakban ők dolgozhattak a 200 négyzetméternél kisebb boltban).

 

és aminek nagy a kockázata és tisztességtelen is

Tudott dolog, hogy vannak, akik a feketézés világába menekültek eddig is: nem bejelentett dolgozó, kifizetetlen bér, túlóra. Ez egyedül a tulajdonosnak jó, amíg le nem bukik. Előreláthatóan lesznek szigorúbb ellenőrzések és a magasabb bér miatt a dolgozók és a versenytársak is sokkal érzékenyebbek lesznek a feketézőkkel szemben. De hát szembe kell nézni azzal, hogy lesz ilyen is. A munkaerőhiány egyébként tisztítja is némileg a munkaerőpiacot, hiszen az alkalmazottak alkulehetősége erősödött, nem is keveset. Könnyebb odébbállni, ha valami nem tetszik.

(blokkk.com, 2017. január 9.)

 

Gyógyíthatatlan fájdalom a kisboltosoknak a minimálbér

Fájni fog, de nagyon. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás. Egyes boltokban elég a minimálbér, máshol a nagyobb szakmai bérminimum kötelező.

_________________________________________________________________blokkk.com

 

A Magyar Közlöny 2016. december 15-i, 204. számában megjelent az a kormányrendelet, mely kihirdeti az új minimálbéreket. Ennek alapján 2017-ben és 2018-ban a legkisebb bérek a következők lehetnek az emelések nyomán, ami alapos dobást jelent:

 

  2016. 2017. 2018.
minimálbér 111.000 127.650 138.000
szakmai bérminimum 129.000 161.250 180.500
bolti fizikai dolgozók átlagkeresete 163.555

Magyar Közlöny, NAV, KSH

bolti dolgozók átlagkeresete: 2016. szeptember, bruttó

 

A garantált bérminimum azoknak kötelező, akik  legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, tehát jogszabály elő is írja ezt a követelményt. A bolti kereskedelemben vegyes a kép, mert vannak olyan termékek, melyek árusításakor kötelező a szakképesítés és így a garantált bérminimum, ugyanakkor vannak olyanok is, ahol nem. Például az élelmiszer eladónak, vagy a műszaki cikk eladónak kötelező a szakképesítés, de a ruházatisnak, könyvesnek, vagy a zöldség-gyümölcs árusnak már nem.  De pénztáros, árufeltöltő számára sincs kötelező szakmai előírás.

 

Egyértelmű, hogy a bolti fizikai dolgozók átlagkeresete ma ugyan magasabb, mint a következő két esztendőben kötelező minimálbér, de a 2018. évi szakmai bérminimumtól már elmarad. Ez a szakképzettséget igénylő munkakörökben nagy nyomást jelent majd, hiszen nagy a szóródás az átlag körül, tehát sokakat érintenek az új minimumok. A minimálbérek is.

 

A kereskedelem átlagbérhelyzete a következő:

 

 

2016. szeptember

kiskereskedelem

163.555

nemzetgazdaság

181.250

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

Ráadás: ezrével is becsukhatnak a kisboltok

A bolti, áruházi kiskereskedelemben 138 ezer a fizikai dolgozók száma, a járműkereskedelemben 26 ezer fő. Az egyes szakmacsoportokat nézve sokkal nagyobb a veszély, mint a puszta ágazati átlag alapján. A vizsgált 18 szakmacsoport közül a szakmai bérminimumot nézve mindössze négy áruterület van, ahol a 2017-18. évi minimumszinteket hozza az átlag.

 

További négy szakmacsoport a 2017. évi garantált szintet ma még megugorja (a 161 ezer forintot), de a 2018. évit már nem. A szakmacsoportok felénél viszont a szakmai bérminimum 2017. évi összege alatt vannak a havi bruttó átlagkeresetek, tehát januártól mindenképpen emelni kell majd, nem is keveseknek. Hangsúlyozni szükséges, hogy egyrészt az átlag mögött nagy a szóródás, de az elmaradó átlag alatti boltosok reszkethetnek, másrészt egy-egy boltban vegyesen dolgozhatnak olyanok, akiknek a minimálbér, vagy a szakmai bérminimum kötelező. A bérek pedig nem egyformák, még egy bolton belül sem.

 

A bolti kiskereskedelem bértérképe a következő:

 

bolttípus

2016. szeptember

1

sportszer

208.405

2

illatszer

192.456

3

italbolt

188.726

4

autószalon

181.388

5

bútor

176.453

6

élelmiszer-vegyes

172.696

7

ruházat

158.508

8

benzinkút

157.880

9

híradástechnika

149.167

10

könyv

148.665

11

játék

145.690

12

használt cikk

145.362

13

dohányáru

141.640

14

zöldséges

139.924

15

hal

139.222

16

pékárus

138.969

  17

élelmiszerpiac

138.529

18

húsáru

137.288

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,

legalább öt főt foglalkoztatók

 

Az élelmiszer-vegyes boltokba beletartoznak nagyobb alapterületű értékesítőhelyek is, így a hipermarketek, ezért magasabb a többi élelmiszerbolténál a bérátlag.

 

Szükséges megjegyezni, hogy a vállalkozások terheinek mérlegelésekor nem csak azt kell nézni, hogy a járulékok szintjén hogyan változnak a közterhek, nyilván a járulékcsökkentés segítség. Figyelembe kell venni ugyanakkor a béremelés puszta terhét, összegét is, ami nem kevés.

 

Boltbezárás eddig is volt: a kisboltok ezrével dőltek ki

Egy évtizede csökken a boltok száma Magyarországon. A boltcsúcs a 2006-os esztendő volt, amikor megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Így egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben már csak 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette.

 

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő üzletszám emelkedés 2011-ben és 2012-ben, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016. első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában:

 

  2005. 2010. 2012. 2016. 2005-2016. 2005-2010. 2012-2016.
boltszám 166.738 151.911 153.735 138.794 - 27.944 - 14.827 - 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

 

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak   94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 1.877. Tehát van veszély.

(blokkk.com, 2016. december 16.)

 

Minimálbér bejelentés: kis boltban nagy baj

A kisboltosok nem bírják ezt a tempót. Több bérhez több bevétel is kellene. Több lesz a feketézés, kevesebb a béren kívüli juttatás és lesz, aki lehúzza a redőnyt. A minimálbérek egyébként valóban alacsonyak, de a gazdaság versenyképessége is.

___________________________________________________blokkk.com

 

A kormány nagy bejelentése: a minimálbér 15%-kal, a garantált minimálbér 25%-kal emelkedhet 2017-ben. Ez a minimálbér emelés azért jókora teher a cégeknek, cserébe viszont kaphatnak 4% járulékcsökkentést 2017-ben, a következő évben pedig további 2%-ot. 2019-től, de csak akkor, ha a reálbérek legalább 6%-kal emelkednek, akkor négy éven keresztül további 2-2%-kal csökkenhet a bérjárulék. Ez összesen 14% lefaragása a jelenlegi 27%-os céges járulékteherből, ami a felét már túllépi egy százalékkal, összesen hat év alatt. Ez azért nem kevés, de mitől nőnének a reálkeresetek évente 6%-kal?

 

A belátható időszak végül a 2017-2018-as évek lehetnek, így ezt érdemes tüzetesebben vizsgálni.

 

Minimálbér eddig: nem fukarkodtak vele

Első pillantásra is szépen gyarapodott a minimálbér az elmúlt években 2010-hez mérve. A GDP ebben az időszakban 10%-kal nőtt, értéke 27 ezer milliárd forintról 2015-re 35 ezer milliárd forintra ugrott. A minimálbér értéke 2011-2015. között 35%-kal bővült, az ebben az időszakban együtt mért 10%-os infláció mellett. A garantált bérminimum is közel hasonló ütemben gyarapodott az elmúlt években, tehát reálértéken hozzávetőleg a negyedével ugrott meg a legalsó bérszint, öt év alatt együttesen.

 

  2011. 2015.
minimálbér 78.000.- 105.000.-
garantált bérminimum* 94.000 122.000.-

garantált bérminimum: 2011-től a legalább középfokú iskolai végzettséget,

illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben,

 

Friss minimálbér javaslatok: sóhajok hídja

Nagyot akar lépni a kormány, hiszen a 2017-re és 2018-ra bejelentett minimálbér emelési szándék közel negyedével dobná meg a legkisebb kereseteket. A bérminimumnál pedig nagyobb ugrás várható, mivel ebben a két esztendőben együtt számolva összejönne a 40%-os emelés. Figyelemmel arra, hogy 2017-ben és 2018-ban a gazdaság teljesítménye visszafogott lesz, jelentős - a kevesebb bért fizető, elsősorban kisvállalkozói körben - feszültség hordozója a kormány javaslata. A vállalkozások versenyképessége, termelékenysége ugyanis nem képes ekkora béremeléssel lépést tartani, ahhoz sok-sok technológiafejlesztő beruházás kellene, ráadásul a munkaerőhiány miatt eddig is jóval teljesítmény felett nőttek a bérek, 2016-ban 2% alatti GDP emelkedés mellett 7-8%-kal.

 

A kormány javaslatai:

 

  2016. 2017. 2018.
minimálbér 111.000.- 15% 8%
garantált bérminimum* 129.000.- 25% 12%

 

A minimálbérek tervezett értéke:

 

  2016. 2017. 2018.
minimálbér 111.000.- 127.650.- 137.862.-
garantált bérminimum* 129.000.- 161.250.- 180.600.-

 

Kis boltban nagy a baj: nem tudnak ennyit kifizetni

2016-ban eddig 10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére a boltokban, áruházakban, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5%-kal emelkedett. A cégek egyébként bértömegben számolnak, így lesz ez a jövőben is, előre véve a kötelezőket, a minimálbéreket és a béreket terhelő közterheket: megnézik, mennyire futja a bevételeikből, ha pedig nem megy, lehúzzák a redőnyt. 2015-ben három ezerrel csökkent a boltok száma, ennyinek nem jött ki a lépés.

 

Kétszer is meggondolják a cégek, hogy mennyi legyen a cafeteria, a jutalom, a prémium, sokan pedig bővítik a részmunkaidősek körét (ami egyébként ésszerű is lehet). A feketézés sem ritka jelenség, nem csak a kereskedelemben, így lehet, lesz, aki majd a szürkében tapogatózik, ez eddig is így volt. Nyomasztó lesz a minimálbér természete annyiban is, hogy felfelé nyomja a többiek bérét is, tehát az egész bérrendszerre hat.

 

A képhez hozzátartozik, hogy az eladók egy része szakmai bérminimum-köteles, így a kereskedelemben okj szakképzettséget igénylő szakmák a következő termékek eladói: élelmiszer, hús, hentesáru, hal, kozmetika, háztartási vegyiáru, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, állat, állateledel,  zálogház, aukció, régiség, műtárgy.

 

Nem kötelező a szakképzettség az árufeltöltő, pénztáros, takarító, de minden, az előbbi listában nem szereplő áru eladása esetében sem, így például a zöldséges, ruházati eladó, könyvárus is csak minimálbéres.

 

A számok azonban kíméletlenek, amelyekből kitűnik, hogy a kisboltosok közül sokan nem bírnak majd el ekkora minimálbér emelést. Néhány példa.

 

Az élelmiszer boltok 2015. évi bérrangsora a következő volt, ahol az átlag alattiaknál nagy a baj:

 

áruház havi átlagkereset létszám eltérő mérleg fordulónap, megjegyzés
Aldi 308 1.854  
Lidl 248 3.634 2015. március adata
Metro 222 2.543 2015. szeptember
Penny 218 3.027  
Krupp és Társa (CBA) 193 832  
Auchan 189 6.285 2015. március
Spar 185 13.276  
Tesco 184 18.082 2015. március
Kisalföld Füszért (Reál) 154 294  
Coop Szolnok 147 1.395  
CBA Latin Negyed Kft (Szeged) 135 45  
Mecsek Füszért (Coop) 133 1.528  
G'Roby 126 49  
kiskereskedelmi átlag 148 186.666  

Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint

létszám: átlagos állományi létszám

 

De szakmánként sem jobb a helyzet, hiába az eddigi emelés. A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

 

bolttípus

2016. augusztus

2015. augusztus

változás

sportszer

197.012

192.119

+ 4.893

illatszer

190.783

184.304

+ 6.479

italbolt

186.601

181.766

+ 4.835

autószalon

179.659

160.856

+ 18.803 

bútor

178.329

162.318

+ 16.011

élelmiszer-vegyes

168.068

150.053

+ 18.015

ruházat

159.806

147.456

+ 12.350 

benzinkút

157.632

146.158

+ 11.474

könyv

153.485

137.108

+ 16.377

játék

151.430

129.628

+ 21.802 

híradástechnika

149.001

132.645

+ 16.356

használt cikk

147.143

134.405

+ 12.738 

pékárus

141.847

130.722

+ 11.125

dohányáru

141.312

134.208

+ 7.104 

zöldséges

139.883

131.183

+ 8.700

élelmiszerpiac

138.921

133.048

+ 5.873

hal

137.444

121.273

+ 16.171

húsáru

137.003

130.596

+ 6.407 

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

A kereskedelem átlagbérhelyzete a következő:

 

 

2016. augusztus

2015. augusztus

változás

kiskereskedelem

161.710

146.815

 + 14.895

nagykereskedelem

175.007

162.409

 + 12.598

nemzetgazdaság

181.682

167.754

 + 13.928

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

A további menetrend: de mi lesz a termelékenységgel

Ismerve az érdekegyeztetés működési rendjét, nem lenne meglepetés, ha a javasolthoz valamilyen hasonló megállapodásra jutnának a munkavállalók és a munkaadók képviselői. Megállapodás hiányában legfeljebb a kormány dönthet, de azért elegánsabb valamilyen megállapodásfélére jutni. Kiderülhet a végén persze, hogy azért a kormány némi alkulehetőséget is belefészkelt a javaslatába.

 

A 2017-re javasolt járulékcsökkentés nyilván kevés ellentételnek, tehát itt többet kell kérniük a vállalkozásoknak. A szakszervezeteknek túl sok szavuk nem lehet, legfeljebb bólogathatnak a kormány javaslatára, hiszen ők kisebb béremeléssel nyitottak a tárgyalásokon.

 

Némi homály övezi a bejelentésnek azt a részét, hogy a következő hatéves ciklusban, mivel a kormány ilyen hosszú távon számol, a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti. Ez azért nem csak szándék kérdése, hiszen például az infláció erősen függ a nemzetközi környezettől (elég csak például az energiahordozókra, vagy a mezőgazdasági alapanyagokra gondolni, a különböző pénzpiaci tényezőket nem is említve). A gazdaság várható növekedése is döntő tényező, hiszen a vállalkozások több bért csak növekvő teljesítmény mellett tudnak fizetni, mozgásterük nem végtelen.

 

És a legfontosabb: a béremelés költséget jelent, többet, de ehhez a sokösszetevős versenyképességet is javítani kellene. Az exportra termelő, korszerű technológiával dolgozó iparágak előnyösebb helyzetben vannak, de nagyon fog hiányozni a többiek technológiai hátránya: azt is gyors ütemben kellene javítani, de ahhoz is pénz kell. A béremelésekkel együtt nagyon sok.

(blokkk.com, 2016. november 14.)

 

 

blokkk.com │                                          butik pórázon │                                           f » blokkk.com │