blokkk.com                                                                 kirakatles » leltár                                                    hírkirakattmustra

 

Kérek két nyugdíjast és két diákot, közben pedig melegítik a töltött káposztát?

2018-ban indulhatnak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, amit a mostani diákszövetkezetek is bevállalnának. De miért ne szövetkezhetne bárki, akár egy nagy áruházlánc is szervezhet saját magának. Vagy a nyugdíjasai. És közben tárgyalgat a kormány arról, hogy a kistelepülések boltjai kapjanak pénzt a magas bérterhek kifizetéséhez. Kérdés, miből adja ezt a költségvetés: felmelegítik a töltött káposztát és beszedik a multiktól?

 

A kormány több fronton is próbálja igazgatni a munkaerőpiacot. Az Országgyűlés rövidesen dönthet a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szabályairól, ami egy újabb csatornát nyit a nyugdíjasok foglalkoztatásához, nem is rosszat, az ötlet jó. Kérdés persze, hogy a nyugdíjasok kedvezményes, kisebb közterhekkel járó foglalkoztatását miért csak egy szövetkezeti formában lehet szervezni, miért nem lehet egyszerűen kisebb közterheket szabni bármilyen nyugdíjas foglalkoztatáshoz. Ettől persze még lehetne szövetkezni is, aminek egyébként sok előnye van, például a nyugdíjas helyett a szövetkezet néz munkalehetőség után, a tagnak csak válogatnia kell az összegyűjtött ajánlatokból. De a közterheket nézve miért kellene kétféle nyugdíjas foglalkoztatási forma, hiszen a nyugdíjas, ha önállóan dolgozik, vagy szövetkezeten keresztül, ugyanolyan nyugdíjas?

 

A Magyar Idők 2017. május 24-i tudósítása szerint Fiák István, a magyarországi diákszövetkezetek szövetsége, a Diákész elnöke - az új szövetkezeti modell egyik kezdeményezője - a lapnak arról beszélt, hogy a felmérések szerint minden ágazatban örömmel újrafoglalkoztatnák a tapasztalattal, tudással rendelkező nyugdíjasokat. A Diákész és a Szövetkezeti Kutató Intézet az idősek körében végzett közös felmérést, ami azt igazolja, hogy 40 százalékuk visszatérne dolgozni, és 30 százalékuk azonnal munkába állna, amint erre lehetősége nyílna. A világszerte egyedülálló szövetkezeti modellünknek köszönhetően mindössze 5-10 százalék árbevételt kell a működésre fordítani, a fennmaradó 90-95 százalékot pedig a dolgozó kapja. Kiadási oldalon mindössze az áfát, az iparűzési adót, valamint a személyi jövedelemadót kell megfizetni, tette hozzá.

 

Hát igen, mondhatni a blokkk.com részéről, akinek kevés a nyugdíja, az nyilván próbálkozna. De hát ma is lehet nyugdíjast foglalkoztatni, kérdés, miért ez a hirtelen nekibuzdulás. Egyik oka persze kézenfekvő, a szövetkezeti forma előnye. És - nem elítélni való - a diákszövetkezetek jó üzletet szimatolnak benne. Feltehetően a nagyobb áruházláncok is elmerengenek azon, érdemes-e valamilyen módon beleállni egy diák-, vagy nyugdíjas szövetkezetbe. Vagy éppen a jelenleg is függetlenül ott dolgozó nyugdíjasok vakarják majd meg a fülük tövét, két banános doboz kirakása közben. Még egy szakszervezet is szervezkedhet ezen a fertályon.

 

De hát ha mindenkinek jó lesz, akkor jó lesz.

 

Fortyog a töltött káposzta: a kistelepülések kisboltjai kapjanak pénzt, de miből is?
A Magyar Idők számol be arról is, hogy tárgyal a kormány olyan kérdésről is, miképpen lehetne adókedvezménnyel segíteni a megemelt minimálbérek kifizetését a kistelepüléseken a kisboltokban. Az ötezres lélekszámúnál kisebb falvakban, községekben ne kerüljön lakat az üzletekre, mondta a Magyar Időknek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke.

 

A kezdeményezés nem új, de nem is haszontalan, hiszen a blokkk.com is rámutatott arra, hogy 2016-ban négyezer-hétszáz kisbolt zárt be végleg, igaz, nem csak a kistelepüléseken, hanem akadt bedőlő üzlet a fővárosban is. Ráadásul a kormány közelmúltban hidegre tett kereskedelemregulázó csomagjának egyik pontja éppen erre a kérdésre irányult. A jegelt javaslat szerint a multi áruházak - nevezzük így - létszámadót fizettek volna, ezt a pénzt kapták volna meg az ötezer főnél kisebb települések boltjai. Egy úgynevezett ellátásbiztonsági alapon keresztül. Hátha így nem szúr szemet az uniós bürokratáknak, gondolhatták valahol?

 

Az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések száma 2.680 (a KSH legutóbbi adata szerint), összesen 25.815 bolttal. Kérdés, hogy csak az élelmiszerboltok kaphatnának-e bármilyen adókedvezményt, a számuk az előbbinek a fele, 12-13- ezer körül lehet.

 

Kérdés persze az, ha lesz támogatás, ki állja a számlát.

(blokkk.com, 2017. május 24.)

 

 

blokkk.com                                                kirakatles                                             fblokkk.com