blokkk.com                                                             kirakatles » leltár                                                           hírkirakattmustra 

 

A boltokban a bérek az egekben, létszámnövekedés a padlón

Ötödével emelték a boltosok a bért egy év alatt, de nem nőtt a létszám. Sőt, az élelmiszerboltokban csökkent is. Pedig van még munkaerőhiány. Az élelmiszer szakboltok adják a legkevesebb fizetést továbbra is, de náluk érdekes módon nem csökkent az eladószám. 

 

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát 2017 elején az előző évihez és annak legvégéhez képest esett a létszám. A kisboltokban persze.

 

(2016 első negyedévét is lehet persze nézni az összehasonlításban, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, ami viszont nagyságrendjét tekintve nem jelent különbséget. De hát ez rettenetesen csalóka összevetés is lenne, mivel akkor még zárva, 2017 elején pedig már nyitva voltak a boltok vasárnap, amihez bizony több ember kellett - volna).

 

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott (amiben 2014-15 táján az online kassza belépése is hagyott némi felfelé mutató nyomot):

 

foglalkoztatottak száma 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem 361 369 368 361

KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

 

De hát a harmincezres béremelés sem nyomta feljebb a létszámot

Ha mást nem, csak az álláshirdetéseket böngészve nagyon is úgy tűnik, hogy továbbra is van létszámhiány a bolti kiskereskedelemben, nem is kevés. A betöltetlen álláshelyek száma is többszöröse a korábbi évekének a különféle kimutatásokban, bár igaz, hogy a munkaerőhiány egyes területeken már kisebb feszültséget okoz a bolti kiskereskedelemben.

 

A béremelésekben nem csak azt célszerű nézni, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fizetések, hanem azt is, mennyi esett ebből az előző esztendőre, amikor a munkaerőhiány pumpálta vastagabbra a borítékokat. Így kitűnik, hogy 2017 márciusában a boltokban átlagosan 185 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresete a fizikai dolgozóknak, eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek, ami ugyan 29 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál, de ebből a 29 ezer forintnyi emelésből a nagyobbik rész, 16 ezer forint még az előző, 2016-os esztendő hónapjaira esik. Tehát a márciusban kiszámolt éves bérnövekmény nagyobb felét még az előző esztendő munkaerőhiánya kényszerítette ki. Erre tett rá egy egyenlőre kisebb lapáttal a minimálbér, és persze a folytatódó munkaerőhiány.

 

A nagykereskedelemben és a nemzetgazdaság egészében a fizikai dolgozók körében 2016 végére már - az átlagot tekintve - olyan magasra szöktek a bérek a munkaerőhiány miatt, hogy januárban a megelőző decemberhez képest nem is kellett emelni. Később persze megint, de hát ennek már a munkaerőhiány az ismert oka:

 

 

 2016 március

2016 december 2017 január 2017 március
kiskereskedelem 156 172 183 185
nagykereskedelem 176 196 194 200
nemzetgazdaság 180 195 194 209

KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,

legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

 

Az élelmiszer szakboltok fizetnek a legrosszabbul, az élelmiszer boltokban meg kisebb a létszám

Bolt és bolt között mindig is voltak különbségek a bérekben, hiszen az sem pottyan az égből, hanem szépen ki kell fizetni a bevételből, mint minden más költséget. A blokkk.com már korábban is rámutatott arra, hogy a legrosszabbul az élelmiszer szakboltok (például a zöldség-, gyümölcs, pékáru, hús-, hentesáru üzletek) fizetik eladóikat, pénztárosaikat.

 

Hát ez a kép nem változott, olyannyira nem, hogy ezekben a boltokban egy év alatt csak 25 ezer forinttal nőttek a bérek, tehát az átlagnál kisebb mértékben. Az élelmiszer vegyes boltok azért tudtak valamivel az átlag feletti 32 ezer forintos béremelést felmutatni, mert a multi nagyáruházak, akik ebbe a körbe tartoznak, magasra tették a lécet:

 

 

 2016 március

2016 december 2017 január 2017 március
élelmiszer, vegyes 160 178 189 192
élelmiszer szakbolt 142 155 166 167
iparcikk, vegyes 153 168 180 181
jármű 176 188 191 197

KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,

legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások,

élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt,)

 

2017 további hónapjaiban számítani kell újabb béremelésekre a boltokban, különbségek persze lesznek továbbra is. Ezt alátámasztja, hogy 2017 márciusában az élelmiszerjellegű vegyes boltokban egy ezressel kisebb (65 ezer fő) volt az eladói, pénztárosi, árufeltöltős létszám, mint egy évvel korábban . És apránként, de 2017 első hónapjaiban tovább olvadozott a fizikai dolgozók létszáma.

 

Érdekes módon a legrosszabbul fizető élelmiszer szakboltokban nem csökkent a létszám egy év alatt, 2017 márciusában 11 és félezer volt az eladók, pénztárosok száma, ami háromszázhatvan fővel több is. Hát igen, ez egy szép feladvány.

(blokkk.com, 2017. május 22.)

 

A nagy minimálbértől nem lett kisebb a bérkülönbség a boltokban

Sőt, nőtt a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék boltjaiban a február havi bérkülönbség. Döntő részben a munkaerőhiány nyomta fel a béreket. Hat megyében csökkent a bolti dolgozók létszáma. Nagyfoglalkoztatók a multik, nem csak a Tesco, a nagyobb boltokban ők több embernek adnak fizetést. Meddig vajon?

 

A munkaerőhiány és a jócskán megemelt minimálbér vállvetve nyomták fel a béreket a boltokban is. A nagyobb löketet, ami első pillantásra talán meglepően hangzik, a munkaerőhiány adta az elmúlt egy éves időszakot nézve. A bolti kiskereskedelemben egy év alatt 2017 februárjára közel 20%-kal, 29 ezer forinttal emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek a fizikai munkát végzők körében, na, de hogyan is.

 

Dolgozik a munkaerőhiány

Hát úgy, hogy ezen az egy éves időszakon belül 2016-ban februártól decemberig, amikor a munkaerőhiány dolgozta fel a béreket, 20 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) havi bruttó átlagkeresete a kiskereskedelemben. Ezután viszont, amikor jött a minimálbéremelés 2017 februárjára - 2016 decemberéhez képest - már csak 9 ezer forint volt a további növekmény, elérve egyébként a 181 ezer forintot. Ebből az következik, hogy az egy éves időszakot nézve azoknak a hónapoknak volt nagyobb súlya a béremelésben, amikor a munkaerőhiány nyomta felfelé a béreket. (Egyébként nemzetgazdasági szinten nézve ez olyannyira igaz, hogy 2017 februárjában a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyanannyi volt, mint decemberben, 195 ezer forint, tehát egy átlagvállalkozásnak már nem is kellett tornáznia a minimálbéremelés miatt. Az átlag mögött persze még cégen belül is jókorák a különbségek.)

 

Boltok itt, boltok ott: nem mindegy, melyik faluban vagy eladó

Nem valószínű, hogy a boltos dolgozók nagyon bánkódnának a béremelés miatt, hiszen nem kevés ez, növekedési üteme harmadával több is, mint a nemzetgazdaság egészében mért 15%. Persze, ki is kellett ezt fizetniük a boltos kiskereskedelmi vállalkozásoknak valamiből, az a valami pedig a bevétel. Ami nem egyforma a boltokban, akad különbség bőven, a térképre tekintve is.

 

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a bértérképen, mely megyék szerint mutatja a havi bruttó béreket, nem a minimálbérhez (127 ezer forinthoz), vagy az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött bérminimumhoz (161 ezer forinthoz) kell viszonyítani, hiszen az átlagban például a részmunkaidősök is benne vannak. Emellett pedig egyes szakmákban kötelező a garantált bérminimum (például élelmiszer eladónál), máshol (például ruházati árusnál) nem. Ráadásul szerepet játszik egy-egy megye településszerkezete is, így ahol nagyobb a súlya a nagyobb településeknek, városoknak, ott emiatt is magasabbak a bérek. A több aprótelepülés már lefelé nyomja az átlagot. Ugyanígy fontos egy-egy megye gazdasági teljesítménye, iparosodottsága, vagy éppen idegenforgalma is.

 

Boltos bértérkép: a minimálbér emelése nem csökkentette a bérkülönbségeket

Legalább is a februári adatokat nézve. A boltokban a legtöbb havi bruttó bért 2017 februárjában a Fejér megyei eladók könyvelhették el, 200 ezer forintot, a legkevesebbet Nógrádban lehetett keresni, 160 ezer forintot. A különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között 40 ezer forint volt 2017 februárjában, egy évvel korábban viszont kisebb, csak 30 ezer forint (akkor egy Fejér megyei bolti dolgozó 165 ezer forintot keresett a toppon, egy Békés megyei 135 ezer forintot - ez a két megye volt a bérszélsőség két végpontja).

 

A bérek és a bérkülönbségek persze év közben hullámoznak is, így az olló még minden irányban mozoghat a későbbi hónapokban. A kötelező minimálbér vastagabb vonalat és borítékot jelent a bértáblák legalján, de hát a munkaerőhiány besegít a bértorlódás lemorzsolásában.

 

A legnagyobb összegű béremelésben is Fejér viszi a prímet, a legkisebb mértékben pedig Veszprém és Zala megyékben nőttek a bolti keresetek, így 35 ezer és 23 ezer forint között szóródtak a fizukülönbségek a februári hónapokban.

 

Nem véletlen, hogy a megyés bérlista második és harmadik helyét a főváros és Pest megye foglalta el. Közép-Magyarországon van a legtöbb bolt, folyamatosan keresik a bolti dolgozókat, ami vastagabb borítékot hoz a konyhára.

 

Érdekes módon az amúgy gyengébbnek is hihető alföldi megyék közül Jász-Nagykun és Szabolcs-Szatmár is felfurakodott a bérlista első felére. Alaposan visszacsúsztak a Zala megyei boltosok, ahol a fizikai dolgozók korábban még a hatodik helyen tanyáztak, most viszont - hátulról - a harmadikon. A hátul kullogó megyék boltosainak helyzete - már ami bérlista sorrendjét illeti - nem sokat változott a korábbiakhoz képest, Hajdú-Bihar és Nógrád a két utolsó.

 

Némi létszámmustra: nem csak a Tesco

Nógrád megyére rájárt a rúd a boltokban, hiszen a Palócker vesszőfutása nyomán a megye eleve rosszul fizető boltjaiban az alkalmazottak létszáma esett egyet, nem véletlenül, hiszen egyre több boltot kellet bezárni. Nógráddal együtt összesen hat megyében csökkent 2017 februárjában a bolti dolgozók létszáma, Pest megyében is, ami azért némi meglepetés (emellett Győr-Moson, Szabolcs-Szatmár, Komárom és Somogy megye boltjaiban is csökkent a létszám).

 

A 143 ezer bolti dolgozó 30%-a a fővárosban dolgozik, közel negyede pedig Pest megyében, így Közép-Magyarország boltos foglalkoztatási súlya 50% felett van (ha valaki pontos akar lenni, akkor 53,6%). Ebben azért a multi áruházak vastagon benne vannak, hiszen a legtöbb áruházuk ebben a térségben van (mert itt lakik és utazik keresztül a legtöbb vásárló, tehát csodák a boltban sincsenek).

 

Nem csak a vállalkozói körben legnagyobb foglalkoztató Tesco számít a boltos foglalkoztatási mérlegben, ahogyan Lázár miniszter úr a kereskedelemregulázó csomag elvetésekor felelevenítette, hanem a többiek is, hiszen például a Spar is tízezer feletti létszámmal dolgozik. Egy kis kitérő: az egy alkalmazottra jutó forgalomban már nem a Tesco, vagy a Spar vezet, hanem a diszkontok, ami azért némi létszámkarcsúsítást is előrevetíthetne a jövőben, kivéve, ha a brüsszeli bürokraták után a piaci versenyt is megállítjuk.

 

Az élelmiszeres, napicikkes multi áruházak egyébként több mint ötvenezer alkalmazottnak adnak fizetést, ha pedig ehhez a különböző iparcikk áruházakat is hozzászámítjuk (bútor, barkács, műszaki, sportszer, ruházat), akkor könnyen megkockáztatható, hogy a négy főnél többet foglalkoztató boltokban (ezekről gyűjt részletes adatot a KSH) nagyobb a multi áruházak létszámsúlya a hazaiakénál. Kérdés persze, hogy ez meddig marad így. Egy-két suta létszámszabály ötlet még ronthat is a mérlegen, a hazai vállalkozói oldalról nézve, de egy meglepetésszerű felvásárlás (nincs most róla pletyka) fordíthat is ezen.

 

A bolti kiskereskedelem foglalkoztatási mérlegében persze a legkisebb (1-4 alkalmazottal dolgozó) vállalkozásokkal együtt már más a kép.

 

A bér- és létszámtérkép végül a következő:

 

  februári bérek februári létszám
2017 2016 változás 2017 2016 változás
Fejér 200 165 + 35 12.841 12.784 + 57
Budapest 193 165 + 28 42.635 38.879 + 3.756
Pest 184 153 + 31 34.125 34.425 - 300
Veszprém 182 159 + 23 3.360 3.307 + 53
Jász-Nagykun 170 138 + 32 3.807 3.753 + 54
Győr-Moson 169 140 + 29 4.151 4.304 - 153
Szabolcs-Szatmár 168 138 + 30 4.868 4.797 - 71
Heves 167 139 + 28 2.192 2.015 + 177
Komárom 165 137 + 28 2.189 2.255 - 66
Tolna 165 138 + 27 1.721 1.655 + 66
Bács-Kiskun 164 137 + 27 5.105 4.797 + 308
Baranya 164 136 + 28 3.247 3.098 + 149
Somogy 164 137 + 27 2.096 2.108 - 12
Vas 164 138 + 26 2.464 2.357 + 107
Borsod-Abaúj 164 137 + 27 4.673 4.340 + 333
Csongrád 164 137 + 27 3.843 3.782 + 61
Békés 163 135 + 28 2.827 2.712 + 115
Zala 163 140 + 23 1.875 1.802 + 73
Hajdú-Bihar 162 135 + 27 4.338 4.211 + 127
Nógrád 160 136 + 24 943 1.646 - 703
országos szint 181 152 + 29 143.181 139.146 + 4.035

KSH, fizikai dolgozók, havi bruttó átlagkereset: ezer forint, létszám: fő, 2017/2016. február

 

(blokkk.com, 2017. április 27.)

 

Élelmiszerboltban nagy a baj: 20% béremelés volt, eladó nincs

Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál.  A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt.

 

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

 

A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

 

2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

 

2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

 

A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

 

A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

 

Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

 

 

2017

február

 2016

béremelés

február

december

2017 február/

2016 február

2016 december/

2016 február

2017 február/

2016 december

egy év alatt összesen munkaerőhiány hatása minimálbér hatása
élelmiszerbolt 186 154 178 + 32 + 24 + 8
kiskereskedelem 181 152 172 + 29 + 20 + 9
nagykereskedelem 196 171 195 + 25 + 24 + 1
nemzetgazdaság 195 170 195 + 25 + 25 0

KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások,

élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

 

(blokkk.com, 2017. április 21.)

 

Bérfelfordulás: a munkaerőhiány elrendezte a minimálbért is

A bolti eladóknál már nem is kellett olyan sokat hozzátenni 2017 januárjában a decemberi bérekhez a minimálbér miatt, mivel előtte a munkaerőhiány alaposan felpumpálta a kereseteket. A nemzetgazdasági átlag is hasonló. Na persze, ez csak az átlag, a legkisebb keresetűeknél azért turkálni kellett pénztárakban.  A boltosok bérrangsora izgett-mozgott.

 

Nagy riadalmat keltett üzleti körökben a 2017 évi minimálbér, hiszen alaposan megemelték azt az előző évihez mérve.  Különösen a kisebb vállalkozásoknak fájt a fejük, hiszen minél kisebb a cég, annál alacsonyabbak nála a bérek és annál nagyobbat kellett nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél, ráadásul 2018-ban újabb tortúra következik, hiszen annak az évnek a minimálbérei is eldőltek már:

 

  2016. 2017. 2018. 2018/2016.
minimálbér 111.000 127.500 138.000 + 27.000
garantált bérminimum 129.000 161.000 180.500 + 51.500

Magyar Közlöny, NAV, garantált bérminimum: középfokú, szakmai végzettséghez kötött

 

Decemberhez képest már nem is nagyon kellett emelni: a kicsiknél azért volt felfordulás

A kormány persze ügyesen próbált számolni. Feltehetően pontosan látta a minimálbér döntés előtt, hogy 2016-ban hónapról-hónapra keményen nyomta fel a munkaerőhiány a béreket. Végül 2016-ban a fizikai dolgozók körében év közben - januárhoz képest decemberre - a kiskereskedelemben 12%-kal, a nagykereskedelemben 15%-kal, a nemzetgazdaság egészében pedig 13%-kal nőttek a havi bruttó átlagkeresetek. Így 2017 januárjára decemberhez képest a nemzetgazdaság átlagát, vagy a nagykereskedelmet nézve nem is kellett emelni a béreket, a kiskereskedelemben azonban igen.

 

Az előző év elejéhez képest, amikor még sokkal kisebb volt a kötelező minimálbér, végül persze szépen meghíztak a bérek 2017 januárjára, de nagyobbrészt a munkaerőhiány húzta fel a kereseteket az elmúlt egy évben. 2017 januárjára, amikor beléptek a rettegett új minimálbérek, már úgy fordult rá a kereskedelem és a nemzetgazdaság is, hogy a 2016 decemberi kereseteket - az átlagot nézve - nem is nagyon kellett emelni, hiába nyomták fel rettegett szintre a minimálbért. Sőt, volt olyan szakterület, ahol januárban vissza is lehetett venni belőle (ez úgy lehetséges, hogy év végén gyakoriak az egyszeri kifizetések, melyek feljebb nyomják a decemberi béreket).

 

Végül az átlagos bérhelyzet 2017 első hónapjában a következő volt, összevetve az egy évvel és az egy hónappal korábbival:

 

 

2017

január

 2016

béremelés

január

december

január/ január január/december
kiskereskedelem 183 154 172 + 29 + 11
nagykereskedelem 194 170 196 + 24 - 2
nemzetgazdaság 194 172 195 + 22 - 1

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

 

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben átlag alattiak a bérek, ezért kellett januárban többet emelni, de itt is a bérnövekmény nagyobb részét az évközi emelések hozták. Viszont az olló 2017 januárjában valamelyest összezáródott, hiszen 2016 elején még 18 ezer forint, egy évvel később pedig már csak 11 ezer forint volt az elmaradás a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt a torlódást viszont az új minimálbérek hozták, tehát a kisebb kereseteknél megvolt a nyomás.

 

A bolti kiskereskedelem bérhelyzete is azt mutatja, hogy az átlag mögött mindig nagy a szóródás. Így valóban rákényszerítettek a gazdaságra a legkisebb keresetűek körében egy bérfelzárkóztatást, aminek az érintett dolgozók nyilván örültek. A cégek, vagy éppen a boltosok között viszont tetemesek a bérkülönbségek, ami azt jelenti, hogy egyeseknek nem, másoknak viszont jó sok gondot okozott a minimálbér emelés.

 

Boltosok bérrangsora: volt némi felfordulás januárban

A boltosok 2017 januári bérrangsorában volt némi csúszkálás, fel, vagy le. Az italosok az élről a harmadik helyre csúsztak vissza, hiába, náluk a december a szezon, akkor több is a bér. Előbbre törtek a bútorosok és az úgynevezett élelmiszer vegyes boltok, ahol a nagy multi áruházak is vannak, az ő, többségében kétszámjegyű emelései sokat hoztak a bérrangsor konyhájára is. A könyvesek a decemberhez képest sokat csúsztak hátra, de hát nekik is az év utolsó hónapja a legjobb, nyilván bérben is.

 

Az alsó fertályban viszont kapaszkodniuk kellett a boltosoknak, hiszen az átlagtól eltérően a januári emeléshez jó mélyen bele kellett nyúlni a céges házipénztárakba.

 

És a boltos bérolló: 2017 januárjában a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között 70 ezer forint volt a különbség, 2016 decemberében pedig 103 ezer forint, tehát egy hónap alatt sokat apadt a különbség, ami a minimálbér nyomás hatása. Ugyanakkor 2016 januárjában 69 ezer forint volt az olló, ami lényegében ugyanannyi, mint 2017 elején. Hát igen, éves távlatban ez azt jelenti, hogy a jobban fizetőknél a munkaerőhiány, a vékonyabb hó végi borítékot osztogató boltosoknál a kötelező minimálbér nyomta meg jobban éves összevetésben a béreket.

 

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

 

boltos bérrangsor

bolttípus

2017

január

2016

béremelés

január/ január

béremelés

január/december

január december
1  sportszer 225 200 208 + 25 + 17
2  illatszer 214 187 204 + 27 + 10
3  ital 205 168 241 + 37 - 36
4  bútor 197 168 182 + 29 + 15
5  élelmiszer vegyes 189 156 178 + 33 + 11
6  autószalon 187 168 192 + 19 - 5
7  benzinkút 178 158 171 + 20 + 7
8  ruházat 177 154 171 + 23 + 6
9  óra, ékszer 176 153 163 + 23 + 13
10  játék 174 150 164 + 24 + 10
11  használt cikk 173 148 151 + 25 + 22
12  könyves 172 150 211 + 22 - 39
13  híradástechnika 171 146 158 + 25 + 13
14  dohányáru 164 139 148 + 25 + 16
15  ruházati piac 163 139 152 + 24 + 11
16  pékáru 163 136 150 + 27 + 13
17  hús 162 134 141 + 28 + 21
18  élelmiszer piac 161 136 145 + 25 + 16
19  zöldség 161 138 147 + 23 + 14
20  haláru 155 131 138 + 24 + 20

KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

részmunkaidősökkel együtt számított átlag

 

A kisboltosok sorsáról csak később lehet pontosabb képet alkotni, amikor majd látni lehet a boltbezárások adatait. A fizikai dolgozók száma nem változott 2017 januárjában a korábbihoz képest.

(blokkk.com, 2017. március 21.)

 

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

 

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

 

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

 

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

 

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

 

bolti bérköltség 2013. 2014. 2015. 2016. 2013/2015
bértömeg 358 374 394 444 + 86
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 + 109

KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

 

(blokkk.com, 2017 március 6.)

 

Bözsi fizuja az illatszerboltban már kétszáznegyvenezer felett jár

2016. novemberében, de októberben még 200 ezer alatt volt. A legtöbbet és a legkevesebbet kereső eladók átlagbére között 100 ezer forint a különbség. Még sokan szedhetik a sátorfájukat. A kínai piacokon is nőttek a bérek.

 

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen januárhoz képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen átlagosan 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott. A bért pedig a bevételből kell kifizetni, ugyanúgy, mint minden más költséget.

 

Ahol a legtöbbért tartották a markukat

Folyamatosan, hónapról-hónapra változik a bérrangsor, hiszen közben egymással is versenyeznek az egyes boltosok. Emelni viszont nem tud mindenki egyformán, a leginkább lemaradt élelmiszerboltokban van erre a legkevesebb esély, mivel itt aztán árgus szemekkel figyeli az árcédulát a vásárló. A nagyobb minimálbért is itt lesz a legnehezebb megadni. A kisebb keresetű vásárlók - vannak ilyenek - a legválogatósabbak, amit nem hagyhat figyelmen kívül a kereskedő sem.

 

Három áruterületen - illatszer, bútor, sportszer - 200 ezer forint fölé ugrott a havi bruttó átlagkeresete az eladóknak 2016-ban. A 170 ezer forint kiskereskedelmi átlag felett a vizsgált 20 bolttípus közül csak hatan voltak, a többiben csak kevesebbre futotta. A legjobban fizető illatszerbolt és a legvékonyabb borítékot adó húsbolt között 100 ezer forint a különbség.

 

A legnagyobb béremelést az illatszerboltok dolgozói könyvelhették el 2016-ban, ami döbbenetesen sok, hiszen 57 ezer forintot, 30%-os növekedést jelent. Jóval vastagabb lett a boríték a bútorboltokban is, a negyvenezer forint egyáltalán nem mondható kevésnek ebben a körben. Az úgynevezett élelmiszer vegyes üzletek hasonló nagyságrendű bérnövekedése mögött a nagy nemzetközi áruházláncok állnak, a diszkontok, hipermarketek, nagy szupermarketek ebbe a körbe tartoznak.

 

A bérrangsor közepén a különféle iparcikkárusok tömörülnek, ahol év közben 5-15 ezer forint körül szóródtak a béremelések.

 

Nem változott az, hogy a bérrangsor alsó fertályában az élelmiszer szakboltok állnak. Ezek többsége jellemzően hazai kisvállalkozás, így ebből is kitűnik, minél kisebb a boltos, annál nehezebben tudott eddig is bért fizetni.

 

Tudott dolog, hogy 2016-ban a béremelés motorja a munkaerőhiány volt, ami előreláthatóan marad még egy darabig a boltban is, de máshol is.

 

2017-ben sokaknak nehéz lesz kifizetniük a minimálbért, miközben a munkaerőhiánnyal is küszködni kell. A kiskereskedelemben egyébként nem mindenütt kötelező a nagyobb szakmai (garantált) bérminimum megadása, például az élelmiszerboltban illatszerboltban, híradástechnikai boltban igen, de a zöldséges, ruhás, vagy könyvesboltban már nem. Ez is okoz majd némi felfordulást. Figyelembe kell venni persze azt is, hogy eddig sem a minimálbér és a szakmai bérminimum volt a döntő tényező a béremelésekben, hiszen akkor nem kullogna a sor végén az élelmiszerbolt.

 

Ráadásul az online kassza a munkaerő gazdálkodásban is nagyobb fegyelemre ösztönöz, hiszen a ha több bevételt kell bevallani, akkor bizony ahhoz több költség is dukál.

(blokkk.com, 2017. január 26.)

 

Megyetérkép: így is nagy a bolti eladók bérkülönbsége

Most éppen a legtöbbet Fejér megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar megyében keresnek a bolti eladók. A különbség bő 50 ezer forint. Budapest jelenleg csak második a sorban.

 

A bolti, áruházi eladók, pénztárosok, árufeltöltők bérében tetemes különbségek vannak. A bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 159 ezer forint volt 2016. júniusában a KSH legutóbbi kimutatása szerint. Ezen belül azonban például az egyes áruterületeket nézve is már jelentősek az eltérések, hiszen a legtöbbet kereső illatszerbolti és a legvékonyabb borítékot kézhez kapó hentes fizetése között 52 ezer forint a különbség: az illatszerbolti eladó 192 ezer forintot zsebelhetett be, a hentes viszont csak 137 ezer forintot. Cégenként is van különbség bőven, a nemzetközi áruházláncok közül több is 2-300 ezer forintos havi bruttó bért is megad egy eladónak, a 159 ezer forintos átlag mellett. Ez persze azt is jelenti, hogy jócskán vannak, akik az átlag alatt fizetnek.

 

Nem mindegy, hogy az ország melyik csücskében van a bolt

Sejthető volt, hogy a bolti eladók fizetése földrajzi térségenként is eltérő. Ebben szerepet játszanak egyebek mellett a vásárlóerő területi különbözőségei, a bolthálózat, továbbá az adott földrajzi térség gazdaságszerkezeti, közlekedési, településszerkezeti sajátosságai is. A munkaerőhiány is erősebb nyugaton és középen, mint keleten, így ez sem egyengetheti a bérkiegyenlítődés igencsak rögös útját.

 

Az egyes megyékben nézve a bolti eladók fizetését pontosan tükröződik a hazai gazdaságnak az a sajátossága, hogy az ország középső és nyugati fele sok tekintetben megelőzi a keleti felét. Nos, a bolti eladók bérezésében is meghatározó a hazai gazdaságnak ez a jegye, hiszen a legjobban fizető hat megye pontosan ez előbbi, a hat legrosszabbul fizető pedig az utóbbi országrészekben fekszik.

 

A bolti eladók a legtöbbet Fejér megyében keresnek. Feltehetően az adatok megismerése előtt a legtöbben a fővárosra tippeltek volna, hiszen itt a legvastagabb a vásárló pénztárcája és a legkiterjedtebb a kiskereskedelemi hálózat, ráadásul 2016. első felében a legnagyobb ütemben a fővárosban bővült a kiskereskedelmi forgalom. Hiányzik a dobogóról az egyébként több gazdasági mutatóban is erős Győr-Sopron-Moson megye, ez sem szokványos sorrend.

 

A bolti fizikai dolgozók közül a legkevesebb fizetést hó végén Hajdú-Bihar megyében viszik haza, amiben úgyszintén van némi meglepetés, hiszen a gazdasági teljesítmények különféle rangsorában többnyire Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék álldogálnak a sorok végén.

 

Egy évvel korábban egyébként még a főváros volt az eladók bérrangsorának az éllovasa, Fejér akkor második volt a képzeletbeli dobogón. Egy év alatt a bérek is ott nőttek jobban, ahol korábban eleve magasabbak voltak. A Fejér megyei 29 ezer forintos bérnövekedés közel 20%-os éves üteme, ami a kiskereskedelem átlagos béremelkedési léptékének a kétszerese, alaposan veri a többi megyét. Ez a kilógás akár statisztikai hiba is lehetne, de az előző év alapján a földrajzi különbségek legjellemzőbb jegyeit nem tompítaná.

 

A 19 megyét és a fővárost nézve, a bolti eladókat a hat legjobban és a hat legrosszabbul fizető megye a következő:

 

  Fejér Budapest Pest Veszprém Győr Zala ... Bács Baranya Csongrád Békés Nógrád Hajdú
2016. június 181.653 170.064 163.428 162.553 146.612 144.480 ... 141.043 140.456 140.037 139.615 139.243 138.607
2015. június 152.504 156.370 151.533 142.714 136.778 127.818 ... 131.273 131.387 130.399 130.328 130.713 132.756
növekedés  29.149 13.694 11.895 19.839 9.834 16.662 ... 9.770 9.069 9.638 9.287 8.530 5.851

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: forint, változás 2016/2015. június között

(blokkk.com, 2016. szeptember 5.)

 

Az élelmiszerbolt fizet a legrosszabbul

Eladók, szolgáltatók bérrangsora: a taxis is átlag alatt keres. Nincs elég hentes, de alig emelkedik a bére. A ruhás eladók jól jártak. Italboltosnak, sportszeresnek lenni nagyon jó. Az online kassza pedig a munkaerőpiacot is nyomja.

 

Lehet, hogy a kereskedelem szeretni fogja a közmunkásokat a végén? A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók 161 ezer forintos átlagos bruttó bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság átlagától, 2015. novemberében a különbség 23 ezer forint volt. Sok boltos panaszkodik, hogy nincs megfelelő munkaerő a piacon, emelkedtek is év közben a bérek 17 ezer forinttal, de ez is kisebb a nemzetgazdaság egészében mért évközi 27 ezer forintos növekedésnél.

 

A legkisebb és a legnagyobb bérek

A legkisebb fizetéseket az élelmiszerboltokban adják, a sokat emlegetett hentesek pedig 132 ezer forintot keresnek (persze, ez bruttó, ebből lejönnek a közterhek), ráadásul év közben mindössze közel négy ezer forinttal nőtt a bérük. Az italboltosok sokkal jobban keresnek a maguk átlagos 167 ezer forintos bérével, amiben feltehetően a szigorú jövedéki szabályozás is szerepet játszhat. A prímet a sportszerárusok viszik, 184 ezer forinttal, hiába, a divat és a tehetősebb vásárló is felfelé húzhatja a béreket.

 

Feltehetően főleg a ruházati kereskedők bérének megugrásában jelentékeny szerepet játszott, hogy több lett a teljes munkaidős és kevesebb a részmunkaidős az elmúlt hónapokban. Emellett a vasárnapi boltzár is hozhatott valamit a ruhás eladók konyhájára, hiszen a plázákban a legtöbb bolt ruhás, a vasárnapi pótlék pedig megszűnt, így megmaradhatott belőle valamennyi béremelésre is. Igaz, a plázás boltok a vasárnapi boltzár nyomán forgalmuk egy részét elbukták, de spórolhattak is költséget. A könyves eladóknál is nagyot ugrott év közben a bér, bizonyára a ruhás kereskedőkhöz hasonló okok miatt.

 

Online kassza a borítékban is

Egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2015. évi 5-6%-os növekedésében jelentősebb szerepet játszott az online kassza piactisztító hatása, mivel a KSH csak a nyugtás, tiszta forgalmat méri. Igen, de ha az ügyeskedő boltos több nyugtát ad, több költségről is el kell számolnia, így feltehetően a létszám előző évhez mért változásában, növekedésében ez is szerepet játszott, mivel több alkalmazottat jelenthettek be.

 

Úgy tűnik azonban, hogy az élelmiszerkereskedelemben nem engedi meg a piac (aki a vásárló) a nagyobb bérköltség növelést, hiszen akkor a fogyasztói árat is emelni kellene. Bizonyára a 27%-os áfa sem tesz jót a piacnak, de ez majd a későbbi sertéshús árakból kiderül, ki az erősebb, a hentes, vagy a vásárló?

 

Nos, a bolti, áruházi kiskereskedelem bérrangsora - a legkisebbtől a legnagyobb irányában, néhány szolgáltatóval kiegészítve - a következő:

 

 

  2015. november 2015. február

2015. november/

február

2014. 2013. 2015. november/ 2013.
halárus 119.692 114.692 + 5.000 135.917 123.440 - 3.748
pékárus 131.456 129.281 + 2.175 124.097 120.445 + 11.317
hentes 131.741 128.007 + 3.734 125.072 120.139 + 11.602
zöldséges 132.133 130.973 + 1.160 126.880 119.020 + 13.113
híradástechnikás 135.531 133.271 + 2.260 129.687 123.998 + 11.533
könyves 148.858 131.523 + 17.335 133.614 124.396 + 24.462
ruházatis 151.284 129.902 + 21.382 130.931 125.250 + 26.034
autószalon 166.210 155.978 + 10.232 153.785 147.526 + 18.684
italbolt 167.174 164.889 + 2.285 136.375 122.369 + 44.805
sportszer 183.586 160.276 + 23.310 153.619 128.839 + 54.747
kiskereskedelem 161.057 143.675 + 17.382 142.641 137.960 + 26.097
vendéglátós 128.203 120.237 + 7.966 120.564 116.105 + 12.098
fodrász, kozmetikus 129.337 125.526 + 3.811 123.855 118.469 + 10.868
épület takarítás 132.015 124.374 + 7.641 126.467 114.112 + 17.903
épület építés 140.412 126.009 + 14.403 127.401 123.622 + 16.790
taxis 144.308 138.839 + 5.469 138.996 136.483 + 7.825
nemzetgazdaság 184.331 157.691 + 26.640 162.421 159.505 + 24.826

KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete, érték: forint

 

Létszám

Semmi új, már ami a vasárnapot illeti. Novemberben a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 187 ezren dolgoztak, ez októberhez képest alig változott (októberben 186 ezren). Így nem változott a vasárnapi boltzár létszámmérlege sem, év közben másfélezerrel csökkent a létszám (vigyázat, ez csak a kiskereskedelem, a kereskedelem egészében, a nagykereskedelemmel együtt számolva már nem volt létszámcsökkenés).

(blokkk.com, 2016. január 21.)

 

 

A legrosszabbul fizető munkahelyek

A béreken egyáltalán nem látszik, hogy hentesből, vagy éppen pincérből nincs elég munkaerő. A hentes és a pincér a legrosszabbul keresők közé tartozik, a statisztika szerint. Az erdőgazdálkodó és a postás fizetése között közel kétszeres a különbség, a sportszer árus keresete pedig másfélszerese a halárusénak, vagy éppen a hentesének.

 

Az elmúlt időszakban gyakran lehetett hallani arról, hogy a nemzetgazdaság számos területén súlyos szakemberhiány van. Nem véletlen, hogy a 2016-os évet előkészítő bértárgyalásokon jókora a különbség a munkavállalók és a fizetéseket adó munkáltatók ajánlatai között. A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbért a munkáltatók 3-4%-kal, a munkavállalók ennek a háromszorosával emelnék.

 

A szűk keresztmetszetet mindkét oldalon a legrosszabbul keresők alkotják, persze más-más előjellel, a béremeléseket tekintve. A sok adó miatt eleve nehéz bért emelni, ami a vállalkozás költsége, mivel a piac, a vásárló nem hajlandó sokkal többet fizetni egy-egy portékáért, ha például a neten, vagy a szomszéd ország áruházában olcsóbban meg tudja venni.

 

A munkáskéz oda megy, ahol többet tud keresni. Ha tud, vagy nem is tudni, miért.

Nos, talán érdemes megszemlélni, hol a legkisebbek a bérek a nemzetgazdaság különböző termelő területeit összevetve, azzal, hogy ezek is csak átlagok, sok-sok különbséggel. Befolyásolhatja az átlagos fizetéseket a teljes- és részmunkaidősök aránya, vagy éppen a szezonalítás, de természetesen a munkaerő piaci kereslet és kínálat is. Néhány szakterület sajátossága lehet a borravaló is, vagy - amiről nincs hivatalos adat - a zsebbe dugott, vagy éppen zsebre vágott jutalék is.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, a január-szeptemberi időszakot felmérő összegzése szerint az egyes termelő ágazatokat nézve a három legrosszabbul fizető terület a szállodaipar és vendéglátás (156 ezer forint bruttó átlagkeresettel), a mezőgazdaság (183 ezer forinttal) és az építőipar (191 ezer forinttal). A kereskedelem egésze a maga 229 ezer forintjával a középmezőnyben van, a versenyszféra átlaga pedig 229 ezer forint.

 

A boríték legmélye

A statisztika átlaga arra mindenképpen jó, hogy a különbségeket eltakarja. A fizikai munkát végzők keresete - hiába a szakemberek hiánya - jóval az átlag alatt mozog. Érdekes módon a mezőgazdaságban, az építőiparban és a kereskedelemben a fizikai munkakörben dolgozók január-szeptember időszaki bruttó átlagkeresete egyaránt 153-154 ezer forint volt, a szállodaipar és a vendéglátás viszont csak 130 ezer forintos bért adott. Hiába van pincérhiány.

 

De van azért lejjebb és feljebb is.  Az előbbi mutatókon belül - a rosszabbul keresők között - is akadnak különbségek, melyekből lehet szemezgetni:

 

erdő-gazdálkodás vendéglátás zöldterület kezelés fodrászat, szépségápolás takarítás épületek építése ruházati ipar taxis szálloda-ipar gépjármű javítása élelmiszer-ipar postás
97.401 124.309 124.390 128.662 131.928 132.425 136.577 145.586 146.483 146.900 161.482 179.144

KSH, 2015. január-szeptember, havi bruttó átlagkereset, forint

 

A legalacsonyabb bért adó erdőgazdálkodásban például szerepet játszhat, hogy a téli hidegben kevesebb lehet a munka. A mezőgazdaság eleve szezonális munkaadó, de más okok miatt is eltérhet egy-egy szakterület bérképe.

 

Nincs hentes és csak ennyit keres?

Na igen, ez bizonyára meglepetés. Az áruházaknak a munkaerő hiányára irányuló panaszáradatában dobogós helyen áll a hentes és a pék. Nos, ők a legrosszabbul keresők közé tartoznak, megint csak utalva az adatforrást adó statisztikára.

 

A kereskedelem bértérképe a következő:

 

halárus

hentes

játék

pékáru

zöldség

trafikos

piaci árus

ruházat

 híradás-technika

könyv

benzin-kutas

bútor

autó-szalon

italbolt

sport-szer

119.895 129.074 129.521 130.127 132.013 132.437 132.495 133.906 134.833 135.386 143.484 159.013 159.795 167.850 177.321

 

(blokkk.com, 2015. december 8.)

 

 

blokkk.com                                                      kirakatles                                             fblokkk.com