blokkk.com                                                          │ kirakatles » leltár │                                                            │ hírkirakattmustra │         

 

A lengyel eladók jobban keresnek

Lengyelországban kisebbek a cégek bérjárulékai, így előnyben vannak a közterhek nagyságát nézve.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A lengyel bolti dolgozók úgy tűnik, jobban keresnek magyar társaiknál, legalábbis ez derül ki a Napi.hu összeállításából. Persze ott is keményen nyomják a szakszervezetek az ágazati tárgyalásokat a nagy üzletláncokkal a fizetésemelésekről, írta a gazeta.pl. Nem is sikertelenül, mivel két évre előre meg tudtak állapodni a garantált béremelésekről és az alkalmazottak számának növeléséről. A magyar bolti dolgozóknál lengyel kollégáik így valamivel jobban járnak. Természetesen a képhez hozzátartozik, hogy a nyugat-európai munkaerőhiány és az ottani magas bér a lengyel munkaerőt is elszívta.

A bérek összehasonlításánál fontos figyelembe venni azt is, hogy a munkára rakódó átlagos adó és járulékteher hazánkban közel ötven százalék, miközben Lengyelországban csak 35 százalék volt az OECD adatai szerint 2015-ben, de 2017-ben már 5%-kal kevesebb a magyar munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy hasonló piaci körülmények között a lengyel áruházak több fizetést tudnak adni dolgozóiknak ugyanakkora teljes bérköltség mellett.

Kaufland
A német Kaufland hálózattal kötött megállapodás szerint március 1-jétől a kezdő munkatárs bruttó 2.600 zlotyt (187 ezer forint) kap havonta. Ha már fél éve a cégnél dolgozik, a bére 2.700-ra emelkedik, egy év után 2.800 zloty, két év munka után pedig 2.900 zloty jár neki. A Kaufland a portugál Biedronka, az Ikea és a Lidl után szánta el magát magát a bérek emelésére.

Tesco
A bértárgyalások még nem zárultak le a Tescónál. A Szolidaritás szakszervezet bruttó 350 zlotys (25 ezer forint) emelést akar az alapdolgozóknak elérni, az üzletvezetőknek és helyetteseiknek 200 zlotyst. Emellett az úgynevezett jubileumi díjakat is felemeltetnék - az 5 éve ott dolgozóknak 50 százalékkal, a 10 éve hűséges munkatársnak 100 százalékkal. Követelik azt is, hogy négyhavi végkielégítés járjon azoknak a dolgozóknak, akiket rajtuk kívül álló okok miatt bocsátottak el és 10 százalékos további béremelést adjanak minden munkaköri változtatásért.

Biedronka
A portugál tulajdonú cégnél 2016. október 1-jétől az eladó-pénztáros fizetése - aki legalább három éve a hálózatnál dolgozik - 2.450 zlotyról bruttó 2.600-ra nőtt. Ugyanakkor a kezdő eladó-pénztáros bére csupán bruttó 2.300 zloty.

Lidl
A Lidlben a kezdő dolgozó bruttó 2.400-2.800 zlotyt kap havonta, ami kétéves munkaviszonnyal bruttó 2.850-3.250 zlotyra nőhet Egy kezdő menedzser nem kap kevesebbet 4.400 zlotynál havonta, és két év után 6.800 zlotyra emelkedik a fizetése.

Ikea
A svéd konszernnél eddig a minimális órabér bruttó 15 zloty (1.100 forint) volt, ami januártól 20 zlotyra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy még a frissen felvett dolgozó is bruttó 3.300 zlotyt (238 ezer forint) kereshet havonta. A varsói Ikea, tekintettel a fővárosra jellemző megélhetési költségekre, havi 4.400 zlotyban (317 ezer forint) határozta meg dolgozói minimális bérét.

(Napi.hu, 2017. január 21.)

 

Kell ám az eladó Németországban is

Az uniós országokban 55 ezer eladót keresnek az áruházak. A munkaerőhiány más uniós országokban is nyomasztó teher. A legtöbb betöltetlen álláshely Németországban van, a kereskedelemben és a gazdaság egészében egyaránt.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

2016. második negyedévében tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, négyezer-hatszáz felett járt a KSH mutatója a kereskedelemben, ami 2015. elejéhez képest bő  másfél ezres, 50% feletti megugrás. Az alkalmazottak száma a négy főnél nagyobb kiskereskedésekben 2016-ban év elejétől nem változott, 192-193 ezer fő körül mozgott az egyes hónapokban, ami azt jelenti, hogy hiába emelkedtek egy év alatt átlagosan 10%-kal a havi bruttó átlagkeresetek, van ahol persze ennél sokkal nagyobb mértékben is, ez összességében csak az eladók megtartásához volt elég, a létszám bővítéséhez már nem, pedig közben áprilistól már vasárnap is nyitva lehettek a boltok.

 

A létszámhiány nyomasztó a boltokban, áruházakban. Úgy tűnik azonban, hogy nem csak Magyarországon. Az Európai Bizottság foglalkoztatási szolgálata jelenleg több mint 2 millió álláshely hirdetést sorol fel, ennek negyedét pedig német cégek töltötték fel a rendszerbe. Magyar vállalkozások 6.367 álláshirdetést adtak fel itt. Vigyázat, ez nem teljeskörű statisztikai összegzés, hiszen itt hirdetni nem kötelező, csak egy lehetőség a cégek számára, de önmagában is fontos mutatószám.

 

Eladónak lenni jó máshol is

A korábbiaknál némileg kevesebb hirdetéssel, de toronymagasan listavezető az eladókeresésben Németország, bő 25 ezer álláshellyel. Az Egyesült Királyság, majd Franciaország követi a német áruházakat, 6-7 ezer eladóra vadászva. A magyar áruházak nem adják fel, 453 eladót ők is ezen a vonalon keresnek, feltehetően földrajzilag inkább keletebbről.

 

Az uniós országokban összesen 55 ezer eladót keresnek az áruházak ezen az uniós portálon, a legtöbbet a következő országokban:

 

Németország Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Lengyelország Csehország Belgium Finnország Svédország Románia

25.607

7.337

6.554

3.567

2.772

2.635

2.160

876

827

533

EURES, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja

 

Mindez azt jelenti, hogy a magyar eladó nem csak itthon, hanem sok más országban is kelendő. Így szembe kell nézni azzal, hogy a bolti dolgozók hiánya még jó darabig nyomasztó terhe lesz a hazai boltoknak, áruházaknak, különösen a kinti többszörös fizetésekkel szemben eddig kínált magyar bérekkel a kirakatban.

 

Üres álláshely egyébként akad bőven az Unióban

Az Eurostat, az Uniós statisztikai hivatalának friss összegzése szerint üres álláshely akad bőven az uniós országokban, a nemzetgazdaságok legkülönbözőbb szakterületein. Az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban 2016. második negyedévében 1,8% volt, ami jócskán két és félmillió feletti számot jelent. A hivatalos statisztika szerint Németországban az üres álláshelyek száma megközelíti az egymilliót (a foglalkoztatási szolgálatnál ennek a felét hirdették csak meg a német cégek). Nagy-Britannia 755 ezer üres álláshelyet tart nyilván, a franciák nem adtak meg adatot eddig. A következő a sorban Hollandia 160 ezer álláslehetőséggel, majd Csehország jön 123 ezerrel. Magyarországot még megelőzi Spanyolország, Svédország és Románia, nálunk 2016. második negyedévében 55 ezer volt az üres álláshelyek száma.

 

Kirajzolódik az is az uniós statisztikából, hogy az Európai Unióban 2016. második negyedévében összességében nem volt lényeges elmozdulás az üres álláshelyek számában az első negyedévhez képest, de a kelet-európai országok többségében valamelyest nőtt az üres álláshelyek száma, a nyugat-európai körkép pedig vegyes, növekedés és csökkenés egyaránt fellelhető az egyes országok adataiban.

(blokkk.com, 2016. szeptember 26.)

 

Az eladó is kelendő: a hentes, a pék, a cukrász elment

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint minden a legnagyobb rendben a bolti kiskereskedelemben. Kár, hogy a minisztérium munkaerő piacra vonatkozó állásfoglalása saját magának is ellentmond. A valóság az, hogy - hiszen mi más oka lenne - magyar eladók is mennek külföldre dolgozni, így ma már vannak hiányszakmák is. Az áruházak munkaerő keresése így nem azt jelenti, hogy a vasárnapi boltzár nyomán nincs is létszámcsökkenés a kereskedelemben.

                                                                                                                                                            blokkk.com

 

A munkaerő piacért felelős államtitkár július 21-i nyilatkozata szerint  a kiskereskedelemben az öt fő feletti vállalkozásoknál 3.200 foglalkoztatottal bővült a létszám egy év alatt (tehát, tesszük hozzá, az előző évhez képest). Szerinte alapvetően nem a vasárnapi boltzár határozza meg a létszámadatokat, hanem a forgalom. Nos, rögvest ide kívánkozik a megjegyzés, hogy szerencsés lett volna a kormány államtitkárának idebiggyesztenie a KSH kiskereskedelmi adatait, melyek szerint 2015. első félévében  6 százalékkel bővült a boltok, áruházak értékesítése. A 6% pedig sokkal nagyobb, mint az említett 3.200 fő, mivel ez csak 1%-a a kereskedelmi alkalmazottak létszámának. Tehát a kormány államtitkára saját magának mond ellent. Ráadásul az egy évre visszatekintő létszámnövekedés leginkább annak köszönhető, hogy több nyugtát adnak az ügyeskedők, akik így a korábban feketén foglalkoztatottak legalább egy részét kénytelenek bejelenteni (a nagyobb bevétel mellé kell a több költség is az elszámolásban).

Szerencsétlen melléfogás ráadásul ezek után arra hivatkoznia a kormány államtitkárának, hogy a vasárnapi zárva tartás bevezetése előtti kilenc hét átlagforgalma 140 milliárd forint volt, az azóta eltelt 16 hét átlaga 160 milliárd, a forgalom növekedése pedig létszámnövekedést is generál. A KSH munkaerő piaci adatai, amire korábban már sokan rámutattak, éppen az ellenkezőjét mutatják, hiszen ebben az időszakban közel 3 ezer fővel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben.

 

Az NGM mindezt azzal próbálta áthidalni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint a kiskereskedelemben jelenleg is csaknem 4 ezer munkavállalót keresnek. A kormány államtitkára ezzel megint melléfogott, mivel azt már nem említette, hogy ugyancsak az NFSZ adatai szerint 2015. első öt hónapjában több mint 25 ezer ember lett munkanélküli (hivatalosan: álláskereső) a kiskereskedelemben, vendéglátásban. A KSH adatai szerint még sanyarúbb a kép, hiszen 2015. első negyedévében 36 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akiknek utolsó munkahelye a kereskedelem volt.

 

Végül is az igaz, hogy a kereskedők keresnek alkalmazottat, de ennél sokkal többen vannak, akik nem tudnak elhelyezkedni. Az ok pedig egyszerű, mivel kialakultak hiányszakmák is, feltehetően pedig azért, mert sokan elmentek külföldre dolgozni a kereskedelmi alkalmazottak közül is.

 

Sok országban keresik a magyar eladókat is
Az Európai Unió az egyes tagországok nemzeti foglalkoztatási szolgálatain keresztül közzéteszi, melyik kereskedelmi vállalkozás keres más nemzetbeli, így akár magyar eladót is. Az uniós nyilvántartásban bárki keresgélhet számára szemrevaló állást, nem is kevés közül válogatva. A legtöbb külföldi kereskedelmi alkalmazottat, így eladót kereső országok toplistája a következő:

 
Németország 30.806
Belgium 4.397
Ausztria 3.443
Csehország 2.855
Svédország 2.003
Olaszország 1.073

EU Bizottság, meghirdetett álláshelyek száma

 

Még piaci árust is keresnek néhány száz főt, de például Franciaországban több mint kétezer utcai árust, házaló kereskedőt fogadnának be más országból.

 

Néhány véletlenszerűen kiválasztott kereskedő megadta a felkínált bért is, ami bizony elég tetemes summa a hazai bérviszonyokhoz képest, mivel átszámítva 4-500 ezer forintnak megfelelő juttatást jelent. Nem nehéz kiszámolni, hogy ez többszöröse a magyar eladók bérének. Igaz, a szakmai tudás mellett idegen nyelvismeret is kell, ebből viszont az következik, hogy eleve a legjobbak mennek el.

 

Itthon: válogatósak az eladók, vagy már mást csinálnak?

Hivatalos statisztika nincs arról, hogy hány magyar eladó dolgozik külföldön, egyedi történetekről viszont hallani, nem is kevésről. Tény ugyanakkor, hogy keresnek eladókat a magyar áruházak: végigbogarászva a legnagyobbak munkaerőt kereső hirdetményeit, például a Tesco 305, az Auchan 103, a Spar 91, a Lidl 264, a Penny 120, az Aldi 206  főt keres. Szerényebbek az iparcikk áruházak számai, például a Praktiker 47, a Media Markt 20, az Ikea 9, a C&A pedig mindössze 2 álláshelyet hirdet honlapján. Meglepetés a Praktiker előkelő helyezése, hiszen a nem is oly régi barkácsáruház bezárások nyomán kellene lenni jelentkezőnek. Az üres álláshelyek többsége egyébként tudást igénylő munkakör (hentes, húsáru eladó, pék, cukrász, eladó, pénztáros, az árufeltöltők pedig kisebbségben vannak).

 

Az áruházak jelzései arra utalnak, hogy a szakképzettséget, nagyobb tudást igénylő munkakörökben egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni, aminek kézenfekvő oka lehet, hogy aki tehette, talált magának jobb helyet, esetleg éppen külföldön.

(blokkk.com, 2015. augusztus 11.)

 
 

blokkk.com │                                             kirakatles │                                              f » blokkk.com │