blokkk.com                                                    │ kirakatles » vásármódi │                                                      │ hírkirakattmustra │         

 

A fagy lehúzza a boltokat

A hidegben kevesebbet járunk boltba. Hóesés után és a nagyobb mínuszokban népszerűbb a sarki fűszeres. Jól fogy az alkohol és a hősugárzó. A téli ruhák akciózása ráérősebb. A fagy az élelmiszereknek is árthat. És a rúzsnak is.

___________________________________________________________________blokkk.com

A fagyos időjárás visszafogja a költekezési kedvet, pedig kellene a több pénz a boltosnak is: neki is drágább a fűtés, ráadásul az eladók bére is.

A szokatlan fagyos időjárás alaposan felforgatja a vásárlási szokásokat és előreláthatóan valamelyest vissza is húzza a boltosok árbevételét. Ez egyenlőre a jelenlegi megfigyelések szerint még nem csökkenést jelent az előző évhez képest, hanem kisebb növekedési ütemet a korábban vártnál. A legtöbb előrejelzés 2017-ben 4-5%-os növekedéssel számol a boltokban, áruházakban, hát januárban egyáltalán nem biztos, hogy lesz ennyi. Sőt.

Hidegben kevesebbet járunk boltba
A blokkk.com szakértők körében végzett felmérése szerint a vásárlók kevesebbet járnak boltba a fagyos időben, ami nyilván nem okoz nagy meglepetést. Az élelmiszerboltok látogatottsága esett vissza a legkisebb mértékben, hiszen enni minden nap kell, sőt, egyes élelmiszer nagyáruházak forgalma még nőtt is a fagyos időszakban. De a nagyobb hóban, fagyban népszerűbb a sarki fűszeres is a szokásosnál.

A meteorológusok ha nagyobb hóesést, fagyot jeleznek, akkor sokan elbaktatnak előtte vásárolni. Ebben az időszakban megugrik a forgalom, utána persze kerülik egy darabig a boltot a vásárlók.

Érthető, hogy a csúszós utakon senki sem szeret teli bevásárlószatyrokkal sokat csúszkálni, így fagyos időben népszerűbbek a lakóhelyhez közeli élelmiszer boltok, ami persze lehet nagyobb szupermarket, diszkont egyaránt (a plázastop kedvező hatása, hogy a nagy diszkontok nem a városok szélén, hanem a kellős közepén terjeszkednek, így most mindenki jól járt). Autóba nem ül szívesen rosszabb közlekedési viszonyok közepette a család, így a távolabbi autós bevásárlóhelyek kevésbé keresettek.

A nagy hidegben ugyanakkor a sétálgatás kiváló terepe, ha éppen elérhető, a nagy bevásárlóközpont, így azok, melyek a város belső területein, jól elérhető helyen vannak, azért vonzzák a sok tévézést már megunó, a lakásból kiruccanni vágyó vásárlókat.

Pikáns jelenet egyébként a kinti a fagyos időjárás közepette, amikor az eladó rövid ujjú pólóban, a vásárló pedig vaskos télikabátban találkozik a pult mellett, a bevásárlóközpontok ugyanis alaposan befűtenek. Ruhatár kevés van, így marad a nem túl biztonságos kocsicsomagtartó, vagy a kabát bevásárlókocsira dobása, amikor persze a pénztárban azt fel kell emelni, nehogy valami alácsússzon, amit ki kell fizetni. Sokan pedig vállalnak egy kis izzadást is sétálgatás közben.

A mélygarázsos bevásárlóközpontot azért is kedvelik egyébként az autósok, mert aki szabadban tartja a kocsiját, annak a bevásárlás kiváló alkalom az autóra fagyott jég leolvasztására, vannak is víztócsák ezekben a parkolókban.

A hideg piac sem olyan népszerű a fagyos időben, bár sokat már átépítettek az elmúlt években oly módon, hogy valamennyire véd a hidegtől.

Jól fogy az alkohol és a hősugárzó
Az élelmiszerboltosok örömére jobban fogynak az alkoholféleségek, melyeket a hideg ellensúlyozására vesznek jó néhányan magukhoz, sokkal többször, mint eddig. Ennek valós egészségügyi hatása persze nem egészen így van, de hát a vásárlók hiedelme sok bástyát és söröskorsót ledöntött már, elég a nyári kánikula megugró sörfogyasztására gondolni.

Sok magyarázatot nem igényel, hogy a fűtéskiegészítő holmik, hősugárzók, villanymelegítők, vagy éppen a meleg takarók jobban fogynak. Az ablakpárna is kelendőbb. És akad olyan is, aki most szigeteli le az ajtó-, ablakrést, a barkácsáruházban vett szigetelőcsíkokkal. Az építőanyagok nem fogynak lázas ütemben persze.

Ráérős az akciózás
Természetes, hogy a téli ruházati cikkek, sportszerek értékesítése nőtt, hiszen rég esett már a hegyekben ennyi sportolásra is alkalmas hó, a fagyos időjárás közepette.

Az akciókon is érződik ugyanakkor a fagy, hiszen nem sietős a meleg téli holmik kisöprése a raktárakból.

Vigyázat! Nem minden élelmiszer bírja a fagyot, az újrafagyasztást pedig egy sem
Nem csak kánikulában, hanem a fagyos időben is ügyelni kell az élelmiszerek szállítására (hazafelé is) és tárolására. Nem szerencsés a fűtetlen rakterű teherszállító jármű, vagy az udvaron felejtett raklapnyi áru, de a fűtetlen raktár sem.

Az élelmiszergyártók pontosan előírják a tárolási hőmérsékletet, aminek nem csak a felső, hanem az alsó határára is célszerű odafigyelnie a boltosnak is. De nem csak neki, hanem a vásárlónak is, hiszen ha valaki reggel munkába menet bevásárol és napközben a csomagtartóban tárolja a megvett élelmiszerféleségeket a nulla fok alatti hidegben, nem biztos, hogy jól jár.

A legnagyobb veszély az, hogy jó néhány víztartalmú élelmiszer ugyan bírja a fagyot, de a felengedés utáni újrafagyasztást már nem. Így ha az élelmiszer szállítója, vagy a boltos nem jár el körültekintően és már vásárlás előtt átfagy az ennivalónak szánt árucikk, esetleg a vásárló fagyaszt egyet hazafelé menet, azt már később nem szerencsés újrafagyasztani. De hát a vásárló honnan is tudna az előzményekről.
 

Akik nem szeretik a fagyot
A tojás a fagyasztás során tönkremegy, az állagromlás mellett a benne található folyadék meg is fagy, ami szétrepesztheti a héjat.

Néhány élelmiszer fagyasztás után egyszerűen ehetetlenné válik, így a narancs, a mandarin, a grapefruit, vagy az uborka. A korábban átfagyott burgonyáról hámozáskor árulkodnak a sötét foltok, lehet kidobni a fagyon átesett darabokat. A paradicsomot és a paprikát fagyás után csak főzni lehet, magas víztartalma miatt állaga felengedés után puha, löttyedt lesz.

Nem fagyasztható a tejföl, a kefir, a túró és a joghurt sem, felolvadás, vagy felolvasztás vizessé válnak.

A puha sajtok a fagyasztástól szemcséssé válhatnak, a kemények pedig lisztszerűek lehetnek.

 

Az őrölt paprika, a szárított fűszerek, a fokhagyma por, a curry, tehát az őrleményszerű fűszereknek nem tesz jót a fagy.

A csokit sem fagyálló élelmiszer, mert kicsapódik belőle a kakaóvaj.

 

Figyelni kell az üvegben tartott élelmiszerekre is, például az üdítőitalokra, vagy konzervféleségekre. Itt nem is elsősorban a tárolt élelmiszerrel lehet a baj, ha megfagy, hanem az üveggel, ami szétreped. Az üvegszilánkok takarítása nem túl népszerű feladat, ráadásul ha a bevásárlószatyorban történik ilyen baleset, más élelmiszerbe belefúródhat az üvegszilánk, azt is lehet kidobni.

És akad olyan kozmetikum is, aminek árt a fagy, ilyen a rúzs, mely a hideg környezet hatására elkezd „izzadni”. A különféle vegyiáruknál is ügyelni kell a tárolási hőmérsékletre.
(blokkk.com, 2017. január 17.)
 

Az ár az úr a boltban

A magyar vásárlók többsége nem is szeret vásárolni: igyekszik mielőbb letudni.

______________________________________________________blokkk.com

 

Csaknem minden második magyar bőségel szán időt arra, hogy felkutassa a legjobb ajánlatát az áruházaknak. Egész Európában nagy erő a szezonális akció (60 százaléka a vásárlóknak ezt kerese), de Amerikában még többen: 100 fogyasztóból 68-at motivál a vadászösztön. Erős az akciófüggőség, amire valójában a kiskereskedők és a gyártók szoktatták rá a vásárlókat.


A Nielsen piackutató szerint alapvető elvárás az alacsony ár, ugyanakkor a magasabb árakkal sem reménytelen elnyerni a vásárló bizalmát. Számos területen a nyertes kiskereskedők az árskála magasabb vége táján helyezkednek el. Az ártudatos fogyasztók mellett jelentős hányaduk kifejezetten a minőséget keresi, ráadásul meg is adja érte a magasabb árat. Az USA-ban a Nielsen elemezte a boltok értékben mért forgalmát, és megállapította: két piaci résbe tartozó, nagyon különböző fogyasztókat megcélzó csatorna - a diszkont, valamint a bio- és a gourmetrészleg - növekszik jelenleg a szupermarket rovására, 2020-ig pedig jelentősebb fölényt is mutathatnak a jelenlegihez képest.

A fogyasztók világszerte folyamatosan újrafogalmazzák saját értékrendjüket, mit is keresnek az áruházakban. Így emelkedik a prémium, vezető minőségű termékek kereslete: Délkelet-Ázsiában például bizonyos prémium kategóriák forgalma kétszer olyan gyorsan növekedett, mint a fősodorba tartozó termékeké, Kínában hasonló a trend, még nagyobb ütemű növekedéssel. Igaz ugyanakkor, hogy a forgalom döntő súlya a tömegtermékek köre.

Igaz az is, hogy a vásárlók számára a jónak ítélt vétel kellemes élményt jelent, a magyar vásárlók több mint fele (57 százalék) kényszernek, kötelességnek tekinti az alapvető bevásárlást, és igyekszik vele olyan kevés időt tölteni, amennyire csak lehet. Itt az európai átlag 38, világméretekben pedig 63 százalék.

A Nielsen felméréséből a kiskereskedelemről az derül ki, hogy a fogyasztók egy része úgy gondolja, a kiskereskedők nem ismerik, nem is nyújtják pontosan azt, amire nekik szükségük van. Globálisan a válaszadók átlag valamivel több mint fele látja úgy, hogy a kiskereskedők ismerik a vásárlóknak az élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásaikat (53 százalék). Összesen 64 ország átlagában 52 százalék mondja, hogy az általuk kedvelt és értékelt árukat, szolgáltatásokat nyújtják a kiskereskedők. Itt a magyar mutató valamivel magasabb.

Világszerte a fogyasztók felénél kisebb része, átlag 49 százalék véli úgy, hogy fő bevásárlási helyén a kereskedő mindig, vagy gyakran kommunikál vele érdemben. Magyarországon a válaszadók 67 százaléka tapasztalta ezt.

A Nielsen szerint ahhoz, hogy egy kiskereskedő szerepe erős maradjon, kapcsolata tartós legyen a mindig változó fogyasztói kereslettel, mindig meg kell találnia a vásárlók új igényeit, ráadásul tudnia kell, mi az, ami hiányzik a kínálatából. A boltban olyan termékeket, szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyekkel elégedettek a fogyasztók, és így újra meg újra visszatérnek. Ezért célszerű egy üzleten belül különböző szolgáltatásokat nyújtani, így hosszabb időt töltenek a boltban a vásárlók, nagyobb kedvük lehet később visszatérni. A nagyobb területű áruházakban, bevásárlóközpontokban ezért fontos a banki szolgáltatás, a vendéglátás, vagy a gyógyszertár de ugyanígy az orvosi rendelő, a szépségápolás és a posta.

(Origo, 2016. június 17.)

Költekezésben is elmaradva

A gazdaság teljesítménye nem engedi a rongyrázást. Az egy főre jutó GDP-ben hátul kullogunk. A nemzetközi porondon pedig kevés a pénze a magyar vásárlónak.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A családok költekezési lehetőségeit végső soron a gazdaság teljesítménye határozza meg, a kifizetett béreken, jövedelmeken keresztül. Hosszabb távon a háztartások fogyasztási kiadásai a GDP-hez igazodnak. Így a családi költekezés értékelésében a kiindulópont a gazdaság teljesítménye, hiszen a fizetésen túl már csak a hitel segíthet, az viszont drága mulatság is lehet.

 

Első pillantásra - nem véletlenül - jókorák a különbségek az egyes európai országok 2015. évi gazdasági teljesítményei között. Magyarország középtájon helyezkedik el ebben a sorban, amit persze eleve meghatároznak az egyes gazdaságok sajátosságai, így ez a sorolás alapvetően egy-egy nemzetgazdaság nagyságához igazodik:

 

1. Németország 3.026
2. Nagy-Britannia 2.569
3. Franciaország 2.184
17. Magyarország 109
25. Észtország 21
26. Ciprus 17
27. Málta 9
  EU-28 összesen 14.625

Eurostat, 2015., érték: milliárd euró, Csehország nélkül

 

Az igazi mérce alapján: Magyarország hátul kullog

Egy-egy ország gazdaságának a valós teljesítményéről, a versenyképességéről, hatékonyságáról az egy főre jutó GDP árulja el a legtöbbet. Itt is nagyok a különbségek, de az éllovasok már mások, hiszen itt az a döntő, mennyire termelékeny egy-egy nemzetgazdaság. Nos, ebben a rangsorban Magyarország hátul kullog, pontosabban szólva hátulról az ötödik:

 

1.

Luxemburg

98.987

2.

Írország

55.583

3.

Hollandia

49.166

24.

Magyarország

26.222

26.

Horvátország

21.581

27.

Románia

20.787

28.

Bulgária

19.097

 

EU-28 összesen

37.852

World Economic Outlook, 2015., érték: USD, vásárlóerő-paritás alapján

 

A visegrádi négyek közül az utolsó Magyarország. Igaz, Lengyelországgal szemben csekély a különbség, mindössze 233 dollár: 26.455 USD a lengyelek teljesítménye, de a csehek ötezer, a szlovákok pedig 3 ezer dollárral jobbak ennél.

 

A vásárlóerő-paritáson végzett összehasonlítás révén egyébként nem érvényesül az egyes országok árszínvonalának eltéréseiből adódó hatás, ezzel lehetővé válik a volumenadatok pontos összehasonlítása.

 

Pénztárca mustra: itt sem az élbolyban

Az Európai Unió 28 tagországában együtt számolva 8.271 milliárd eurót költöttek el a családok 2015-ben. Az ötszázmilliós piac 340 milliárd euróval toldotta meg kiadásait 2014-hez képest (folyó áron számolva). A legtehetősebb piacok érthető okok miatt azok, akik a GDP termelésében is a legnagyobbak: Nagy-Britannia azonban hajszállal ugyan, de megelőzi Németországot, Franciaország viszont itt is a dobogó harmadik helyét foglalja el:

 

1. Egyesült Királyság 1.666
2. Németország 1.633
3. Franciaország 1.199

Eurostat, 2015., érték: milliárd euró

 

A legszerényebb mértékű fogyasztási piaca Máltának van, 4.634 milliárd euróval.

 

Az összehasonlításhoz hozzátartozik természetesen az, hogy egy-egy ország népességszáma eleve meghatározza a kereteket, továbbá eltérnek az egyes nemzetgazdaságok árszínvonalai is (igaz, lehet a weben is költekezni, vagy felkerekedni és a határokon túl vásárolni). A legdrágábbak a skandináv országok, fogyasztói áraik 20-40%-kal mozognak az uniós átlag felett, Magyarország viszont az átlagos uniós átlagos árszint alatt van.

 

Az egy főre jutó költekezésben a kelet-európai országok mellett néhány kisebb népességszámú országot kiválasztva tetemes különbség rajzolódik ki az egy főre jutó éves költekezésben (amiben minden fogyasztási célú kiadás benne van az uniós összegzés alapján). A keleti térség legvékonyabb pénztárcájú háztartásai alapos elmaradásban vannak:

 

  kiadások összege/milliárd euró egy főre jutó költekezés/euró
Dánia 127,614 22.547
Ausztria 179,759 20.961
Belgium 210,803 18.725
Görögország 123,767 11.399
Portugália 118,184 11.391
Szlovénia 19,999 9.694
Szlovákia 43,699 8.061
Lengyelország 250,893 6.601
Horvátország 26,034 6.162
Magyarország 53,848 5.463
Románia 98,525 4.958
Bulgária 26,908 3.736

Eurostat, 2015.

 

(blokkk.com, 2016. május 17.)

 
 

blokkk.com │                                            kirakatles │                                               f » blokkk.com │