blokkk.com                                                               kirakatles » leltár                                                         hírkirakattmustra

 

A naptár helyére tette a boltokat

2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít, hiszen áprilisban már szépen nőtt a bolti kiskereskedelem. 2017-ben azonban kisebb lesz a bolti költekezés növekedésének üteme a korábbiaknál, bár meglepetés nem zárható ki.

 

Egy hónappal ezelőtt még azt az adatot tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, mely szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék volt, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem volt jobb az élelmiszerboltok mérlege, mivel mindössze 0,9 százalék növekmény mutatkozott.

 

Az élelmiszerboltok márciusi gyengélkedésének ugyanakkor egyszerű magyarázat volt, amit az áprilisi adatok igazolnak is. Nem mindegy, hogy két egymást követő esztendőben melyik hónapra esik a húsvét, amikor meglódulnak az élelmiszer vásárlások. 2017-ben áprilisban indultak a fiúk locsolkodni, egy évvel korábban viszont már márciusban töltögethették a kölnisüvegeket. A statisztikában viszont ez az eltérés azt jelenti, hogy 2017-ben a márciusi bolti költekezést egy erősebb korábbi hónappal kellett összehasonlítani, az áprilisit pedig egy gyengébbel. Így nem lehet véletlen, hogy 2017 áprilisában már közel 5%-kal nőtt az élelmiszerek vásárlása, az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelem egésze is bővült áprilisban, három és fél százalékkal, ami azt is jelzi, hogy az iparcikkek vásárlása ebben az időszakban visszafogottabb ütemre kapcsolt (márciusban még közel 9% volt a bővülés).

 

2017-ben kisebb lehet a bolti költekezés növekedése

Négy hónap elteltével kezdenek a bolti kiskereskedelem adatai kisimulni, már előrevetítve egy lehetséges éves növekedési irányt. Az év első négy hónapjában együttesen nézve az időszakot 2% alatt ragadt az élelmiszervásárlások növekedési üteme. Az üzemanyag vásárlások mennyisége sem nőtt jobban, a különféle iparcikkek viszont még mindig jó iramban emelkednek, az 5%-os átlaggal. A kiskereskedelem egésze négy hónap alatt 3% körüli mértékben bővült, mindez pedig jelenleg kisebb ütemű éves növekedést vetít előre, mint ami a korábbi években jellemezte a bolti költekezést.

 

Feltehetően a még mindig jelentős béremelkedések többlete már nem a boltba megy, hanem a fogyasztás más csatornáit gazdagíthatja, például a lakással kapcsolatos kiadások bővülhetnek jobban, vagy egyes szolgáltatások erősödhetnek (ezt majd későbbi, a családi költekezés egészét bemutató adatokból lehet pontosabban mérlegelni).

(blokkk.com, 2017. június 6.)

 

A húsvét lenyomta a boltos vásárlást

Az NGM pedig átment látnokba. Az NGM szerint a részletes kiskereskedelmi adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók: na, hogy ezt miből is látják, az viszont egy nagy rejtvény. 2017 márciusában egyébként az élelmiszerboltok értékesítése csökkent. De csak azért, mert 2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít.

 

A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban kétszer fut neki a bolti kiskereskedelem mérésének, most éppen a márciusi vásárlásokról ad képet, első alkalommal csak összefoglaló adatokkal. Később jönnek a részletes adatok.

 

Látnokká avanzsált az NGM

Az NGM nyilatkozata szerint, melyet a KSH adatok nyomán tett közzé, minőségben elmozdult a fogyasztás, a részletes adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók, és elsősorban a magyar termékeket választják. Ezzel nem is az a baj, hogy a mondatból a kormány honlapján két betű is hiányzik ("alapán", "temékeket"), hiszen a blokkk.com ennél többet is tud hibádzani. Sokkal inkább az, hogy akár az élelmiszer válogatás, akár a magyar termék választás sehogyan sem olvasható ki a KSH adataiból. És ez nem a KSH hibája.

 

Egy példával megvilágítva, 2016-ban az élelmiszerboltok forgalma 4.533 milliárd forint volt. De más, vagy más jellegű adat már nincs mellette, így ebből kiolvasni azt, hogy a bevásárló hölgyek, urak és ifjoncok mennyire válogatósak és mennyi magyar áru fogy, az egy nagy rejtvény. Feltehetően sokkal inkább ezzel akarja palástolni a kormány, hogy miért nincs szükség a nagy dérrel-durral beharangozott, majd félretett multi áruházregulára, vagy éppen a multi gyártók termékeinek országonként eltérő minőségének jelzésére.

 

Az élelmiszerboltok értékesítése csökkent márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem jobb az élelmiszerboltok mérlege, mert miközben a kormány hónapnyi pontossággal számolja, mióta is növekszik a kiskereskedelmi forgalom (a kormányzati hírportál egyik friss vezető híre szerint éppen 45 hónapja), addig a január-március hónapok élelmiszervásárlásainak mérlege mindössze 0,9 százalék növekmény. Ez a mérték is erősen közelít a nullához.

 

Egyébként 2016-ban sem száguldott az élelmiszervásárlás, mert éves szinten 3% alatt ragadt a növekedés üteme, a megelőző két esztendőben viszont akár az első negyedévekben, akár éves léptékben nézve nagyobb mutatókat hozott a KSH. Igaz viszont, hogy pont erre a két évre esett (2014-re és 2015-re) az online pénztárgép rendszer bevezetésének és indulásának időszaka, ami szorgosabb nyugtaadásra ösztönözte az ügyeskedő boltosokat, a KSH pedig a tiszta forgalmat méri.

 

A naptár a boltosokat is megtréfálhatja

De legfőképpen a statisztikát. 2017-ben áprilisra esett a húsvét, természetes is, hogy az ünnep előtti egy-két hétben ugrik meg legjobban a családok élelmiszervásárlása. De hát a KSH most még csak a márciusi kiskereskedelmi adatokat tette közzé, így kézenfekvő, hogy a harmadik hónapban még nem rohantak a vásárlók tömegesen sonkát és tojást venni az élelmiszerboltokba. Egy évvel korábban viszont igen, mivel 2016-ban márciusban locsolkodtak a fiúk, így érthető, ha egy korábbi erős hónaphoz képest nem ugrott meg 2017-ben az élelmiszerköltekezés.

 

Majd az április adatok nyomán kiderül, nőtt-e igazából az élelmiszerpiac az év első négy hónapjában.

 

De azért nőtt a költekezés

2017 márciusáról azért kihozott a KSH egy 3,6%-os növekedési mutatót, ami a havi bruttó átlagkeresetek 10%-os emelkedésének üteménél sokkal kisebb, tehát nem visznek minden forintot a boltba a vásárlók. De valahol ez egy elfogadható növekedési ütem, amit márciusban a különféle iparcikk vásárlások közel 10%-ot megközelítő emelkedése húzott fel, az élelmiszerpiac álldogálása mellett.

 

Ehhez hozzá kell tenni, hogy januárban és februárban a fagyos időjárás visszafogta a vásárlókat a nagyobb költekezési láztól, így maradt tartalék a tavasz első hónapjára.

(blokkk.com, 2017. május 4.)

 

Nem mindig akaródzik boltba menni

2017 februárjában nem nőtt a bolti kiskereskedelem, a januári közel 5%-os nekibuzdulás után. A húsvéti ünnepi bevásárlás azért ad majd lendületet.

 

A bolti kiskereskedelem mindig is hullámzik év közben, ez természetes. 2017 elején a hideg, fagyos időjárás eleve nem sok jót vetített előre, de ebből a januári 4,8%-os megugrás mellett semmi sem látszott. A februári 1%-os többlet viszont a piacon nem érzékelhető elmozdulás. Az élelmiszerpiac februárban nem mozdult, az iparcikk is beszorult a 3%-os szint alá, üzemanyagból pedig kevesebb fogyott az egy évvel korábbinál. A havi bruttó bérek, keresetek egy év alatt 10%-kal nőttek 2017 elejéig, így több pénz volt a zsebekben, de ezt nem nagyon vitték a boltba a családok. A januári-februári hónapok együttes növekedése 2,9% volt.

 

Az év eleje ritkán jön be, a második félévek pedig gyengébbek

2013 óta azért folyamatosan nő a bolti költekezés, de az év eleji lendület, vagy éppen bukdácsolás nem jelentett tartós irányzatot. Az elmúlt évek elejének bolti költekezése a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint végül nem is esett egybe az éves mutatókkal. Egyszer sem:

 

bolti kiskereskedelem változása 2013. 2014. 2015. 2016. 2017.
január 97,2 106,1 108,6 102,8 104,8
február 97,7 106,9 107,3 107,8 101,0
március 99,5 105,8 107,5 105,4 .
éves változás 101,8 105,2 105,8 104,7 .

KSH, érték: előző év azonos időszaka 100%

 

Többféle hatás is nyomta felfelé, vagy éppen lefelé a kiskereskedelmi mutatókat. Nyilván, egy rosszabb időszakot követően könnyebben ugrott a vásárlás (a statisztika nyelvén ez bázishatás), vagy éppen fordítva. Ez pontosan így volt 2017 januárjában (előtte egy évvel nem volt nagy megugrás) és februárjában is (akkor meg igen).

 

A 2014-es és 2015-ös esztendőket az online kassza bevezetése nyomta felfelé, 2016-ban pedig a munkaerőhiány nagyobb béremeléseket kényszerített ki, így volt miből a boltban többet költeni. Megfigyelhető az is, hogy azért az év eleji lendületnél, az első félévnél már kisebb növekedési ütemeket hoztak a második félévek, pedig ott voltak a karácsonyok is.

 

Na de a húsvét

A március már belelóg a húsvéti bevásárlások időszakába, ekkor ugrik meg jelentősebben az élelmiszerköltekezés. Az iparcikk vásárlás sem marad le sokkal, hiszen a jó idő ezen az áruterületen is pénztárcanyitogatónak számít. Feljebb pörögnek a szabadidős programok, a kertészkedés, kirándulás, lakásfelújítás teendői, többet utaznak, autóznak a családok. És jönnek a tavaszi ruhaújdonságok is.

 

A húsvét, akár márciusra, akár áprilisra esik, már a márciusi időszakban felhúzza az élelmiszervásárlásokat. A korábbi évek tapasztalatai szerint 50 milliárd forint körüli megugrással lehet számolni az élelmiszerboltokban 2017-ben is, aminek nagyja a húsvéti ünnepi költekezés. 2016 márciusában egyébként 375 milliárd forintot hagytak a vásárlók az élelmiszerboltok pénztáraiban, 15%-kal többet, mint februárban.

 

Az iparcikkek vásárlása is megugrik márciusban, egy 40 milliárd forint körüli növekményt könyvelhettek el a kereskedők az elmúlt években, 2016-ban pedig túllépte az iparcikk piac a 270 milliárd forintos bevételt.

 

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása semmit sem fog rontani a boltosok mérlegén, de hát a sorok azonban nyilván hosszabbak lesznek az ünnepek előtti napokban a szokásosnál. És a közbeeső szombaton is.

(blokkk.com, 2017. április 4.)

 

Budapest így is nagyon húz a költekezésben

A KSH faragott egyet a földrajzi térségek kiskereskedelmi mutatóin, nem is keveset, csökkentve a megyék különbségeit. De hát így is Budapest tolja a bolti költekezést és van leszakadó térség is. Hiába, a boltban is a pénztárca az úr.

 

A statisztika berkeiben elfogadott és szükséges is a közreadott adatok ellenőrzése, felülvizsgálata. A KSH a kiskereskedelem területi adatain azonban szokatlanul jókorát igazított legutóbb, és így a 2016. első negyedév térségenként nagyobb mértékben eltérő mutatóit közelebb hozta egymáshoz.

 

Ez a közelítés derekasra sikeredett, hiszen így például a budapestiek költekezése 2016. első három hónapjában már nem az első számítás szerinti 18%-kal nőtt, hanem csak a felével, az alacsonyan húzó térségek pedig nagyobb növekedési ütemmel gazdagodtak, így például a Közép-Dunántúlon nem 2%-kal csökkent, hanem 5%-kal nőtt a kiskereskedelem.

 

Az összkép azonban a lényegét tekintve nem változott. A KSH végül a 2016. első negyedévi bolti költekezés területi adatait a következőképpen módosította:

 

Földrajzi térség

I. n. év

régi adatok

II. n. év

új adatok

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

114,4

108,5

   ebből: Budapest

118,1 109,2

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)

98,2 105,2

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)

105,7 106,7

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

95,4

101,9

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

97,7 101,5

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)

95,4 102,2

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

98,6

102,5

Országos átlag

104,7 105,3

KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt II. negyedévben

 

2016-ban a főváros és Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme így is jóval átlag felett növekedett, az ország keleti felében pedig az átlagosnál jóval kisebb volt a kiskereskedelem bővülése.

 

A boltban is a pénztárca az úr

Csodák nincsenek, hiszen több elemzés is rámutatott arra, hogy a fizetések Budapesten és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, a többi földrajzi térségben pedig sokkal vékonyabbak a hó végi borítékok.

 

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést a kiskereskedelem növekedési ütemében, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert valamennyi többi földrajzi térségre 8%-os növekedési ütemével, az országos 4,5%-os átlag majdnem kétszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon kívül minden más térség csak átlag alatti növekedési ütemet tudott felmutatni 2016-ban.

 

2016-ban a legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mivel ott ebben az esztendőben mindössze 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld bolti költekezésének üteme egyaránt 3% alatt maradt. Így volt ez az elmúlt három évben folyamatosan, tehát ez a térségcsoport, az ország nagyobb része, keleti, északi és déli megyéi egyre hátrányosabb helyzetbe jutottak a bolti költekezésben, az elmaradó növekedési ütemeket nézve.

 

Az éves kép ugyan módosult némileg a 2016 első negyedéves adatok átfésülése nyomán, de a lényeg nem, így a KSH végül a következő képet adja az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

 

Földrajzi térség

2013. 2014. 2015. 2016.

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

101,2 105,7 106,9 107,4

   ebből: Budapest

102,3 106,6 107 108

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)

102,5 103,9 105,8 103,5

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)

103,3 108,5 108,9 104,1

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

101,5 103,9 104,7 102,9

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

100,7 103,5 103,5 102,3

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)

102,5 104,9 103,9 102,7

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

102,6 104,5 103,8 102,7

Országos átlag

101,8 105,2 105,8 104,5

KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt

 

(blokkk.com, 2017. március 27.)

 

Budapesten két kézzel szórják a pénzt a boltokban

Vidéken viszont nem, így Budapest tolja a bolti költekezést, eddig folyamatosan gyorsítva. Korábban a Nyugat-Dunántúl vezetett. Kettészakadt a boltok tábora. Az Alföldön és Észak-Magyarországon karácsony táján alig döcögött a bolt.

 

Nem véletlen, hogy a bolti költekezés értékének a negyede a fővároshoz kötődik, hiszen azon túl, hogy ez a legnépesebb települése az országnak, a dolgozni, vagy éppen bevásárolni ide járók és a turisták is itt fordulnak meg legnagyobb számban. Ez 2016-ban kétezer-négyszáz milliárd forintot jelentett a budapesti boltoknak, a kilencezer-hatszáz milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomból. Közép-Magyország is nagyot kanalaz a kiskereskedelemből, hiszen közel negyven százalék a részesedése, amiben vastagon szerepet játszik, hogy a nagy alapterületű bevásárlóközpontok jelentős része a főváros környékén telepedett meg, érthető módon a legforgalmasabb autópályák, főutak mentén. És még jóval a pláza-stop 2012 évi bevezetése előtt, építve az autós bevásárlás tartós vonzerejére, hiszen sokan a fővárosból rándulnak el bevásárolni a városhatáron túlra.

 

Kettészakadt a boltok tábora

Budapest tetemes súlya mindig is jellemző volt, de 2016 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor a növekedési ütemet tekintve minden más földrajzi térséget beelőzött. Sem 2005-ben és 2006-ban, sem pedig a 2013-2015 közötti időszakban nem Budapest volt a leggyorsabb a bolti kiskereskedelem bővülésében (ezekben az években nőtt a bolti kiskereskedelem, 2007-től 2012-ig nem, így az utóbbi időszak nincs a mérlegben).

 

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert az egyes földrajzi térségekre 11% feletti növekedési ütemével, mivel az országos 4,5%-os átlag bő két és félszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország mellett egyedül a már említett Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme bővült az átlagosnál nagyobb ütemben, a többiek már nem. A legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mustrálgatva a bevételüket, mivel ott 2016-ban mindössze 2,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

 

Közép-Magyarország és Budapest nélkül számolgatva csak 3,5% körüli volt a bolti kiskereskedelem bővülése 2016-ban, amihez az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez azért elfogadható teljesítmény, csak éppen nem kiugró.

 

A minimálbér emeléssel összefüggésben sokat emlegetett kistelepülések boltjai 2017-ben még nehezebb helyzetben lesznek, mint voltak eddig (eddig is nekik volt a legnehezebb), így előreláthatóan nőhet is az olló a főváros és a vidék kereskedelme között. Ezt jelzi az is, hogy 2013-tól egyre nagyobb egy-egy esztendőben a legnagyobb és a legkisebb növekedési ütemek közötti különbség. Kizárólag Budapest boltosai tudtak folyamatosan és egyre nagyobb ütemben gyorsítani, persze, ez a ritmus is elhasalhat egyszer.

 

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

 

Földrajzi térség

2013. 2014. 2015. 2016.

Közép-Magyarország

(Budapest, Pest megye)

101,2 105,7 106,9 110,2

   ebből: Budapest

102,3 106,6 107 111,5

Közép-Dunántúl

(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)

102,5 103,9 105,8 103,5

Nyugat-Dunántúl

(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)

103,3 108,5 108,9 105,4

Dél-Dunántúl

(Baranya, Somogy, Tolna)

101,5 103,9 104,7 103

Észak-Magyarország

(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

100,7 103,5 103,5 103

Észak-Alföld

(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)

102,5 104,9 103,9 102,7

Dél-Alföld

(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

102,6 104,5 103,8 103,4

Országos átlag

101,8 105,2 105,8 104,5

KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex,

 

Az Alföldön és Észak-Magyarországon már nem nagyon nőtt a karácsonyi költekezés sem

Ezt sejtetik a negyedéves adatok. A kiskereskedelem növekedési ütemének országos átlaga 2016 utolsó negyedévében 3,3% volt, ezen belül decemberben 2,8% (havi területi adatokat még nem tett közzé a KSH), év végére egyébként is elhasalt a bolti költekezés. Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld 1% körüli növekedési üteme a gyakorlatban olyan csekély mérték, ami már nem is érzékelhető.

 

 

Dél-Dunántúlon a negyedik negyedévben a kasszákban hagyott pénzt (a folyóáras költekezést) nézve visszaesett a boltok bevétele az előző, harmadik negyedévhez képest. Bezzeg a budapesti boltok, ott a negyedik negyedévben 586 milliárd forintról 678 milliárdra ugrott az év végi költekezés ugyanebben az időszakban, ami 15%-os emelkedés.

 

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. negyedévenkénti bolti költekezéséről:

 

Földrajzi térség

I. II. III. IV.

Közép-Magyarország

(Budapest, Pest megye)

114,4

109,0 106,6 105,9

   ebből: Budapest

118,1 110,4 106,8 106,1

Közép-Dunántúl

(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)

98,2 103,9 103,3 102

Nyugat-Dunántúl

(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)

105,7 104,0 104,4 102

Dél-Dunántúl

(Baranya, Somogy, Tolna)

95,4

103,1 103,9 102,4

Észak-Magyarország

(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

97,7 103,5 103,3 101

Észak-Alföld

(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)

95,4 104,0 103,3 101,5

Dél-Alföld

(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

98,6

104,6 102,8 101,2

Országos átlag

104,7 105,8 104,6 103,3

KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex,

 

Hát persze, hogy a bér

Hatalmas bérkülönbségek vannak Magyarországon az egyes földrajzi térségek között, erre már több elemző is rávilágított az elmúlt időszakban. De hát a bolti költekezés változásaiban a döntő ok a hó végi boríték, ami bizony nem egyformán vastag.

 

A havi nettó átlagkeresetek rangsorát a főváros vezeti, nem is kis léptékben:

 

Budapest 266 108
Győr-Moson-Sopron 183 107,5
Komárom-Esztergom 173 108,4
...    
Nógrád 132 109,9
Békés 128 108,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 118 106,1

KSH, havi nettó átlagkereset, érték: ezer forint, 2016, változás: előző év júniusához képest

 

(blokkk.com, 2017. február 27.)

 

A használtcikk vásárlás nőtt a legjobban karácsonykor

A bútorok, műszaki cikkek vásárlása pedig csökkent decemberben. 2016. második félévében lelassult a bolti költekezés növekedési üteme. Költekezünk máshol is, nem csak a boltban.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016. decemberében mindössze 2,8%-kal nőtt a bolti kiskereskedelmi forgalom. Ez bizony mindennél kisebb növekedési ütem, hiszen a 2016. évi átlag 4,5% volt, a december ráadásul a harmadik legrosszabb hónapja volt az évnek, a havi forgalomemelkedést mérlegelve. Hát igen, a blokkk.com csapata is jobbat várt.

 

Az ok egyértelmű:  a különféle iparcikkek forgalma, ami lefedi az ajándékok körét, mindössze 2%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. Ez bizony nem sok, főleg annak tükrében, hogy az előző években 5% körül mozgott a decemberi ajándékvásárlások növekedési üteme.

 

Lefelé csúszott itt majdnem minden: de akkor mit csinálunk a pénzünkkel

Figyelmeztető jel, hogy 2016 első felében még 5% felett volt a bolti költekezés növekedési üteme, de ez második félévben 4% alá csúszott (így ki is jön a 4,5%-os éves bővülési ütem).

 

A 2014-2015-ös évek 5-6% közötti növekedési ütemétől is már elmaradt 2016 bolti költekezésének bővülése. A korábbi években épült ki az online pénztárgép rendszer, ami azért alaposan megdobta a KSH tiszta - nyugtaadásos - forgalmat mérő mutatóit, a blokkk.com becslése szerint nagyjából harmadával (ez a befolyt adótöbbletből is levonható következtetés).

 

2016-ban a munkaerőhiány alaposan felhúzta a béreket, hiszen a nettó átlagkeresetek - ezt költjük el a boltban - közel 8%-kal nőttek. Ennek alapján nem kellett volna a kiskereskedelem növekedésének lassulnia.

 

Feltehetően a nagy bérkülönbségek nem  csekély szerepet játszanak a béremelkedésnél kisebb kiskereskedelmi növekedési ütemben, hiszen van olyan vásárló, aki alaposan be tudott vásárolni, és olyan is, aki nem. A tehetősebbek egy idő után már nem vesznek több, újabb fotelt, vagy éppen mosógépet, a szegényebbek pedig még csak gyűjtögetnek rá, ha van miből.

 

Befolyásolhatja a költekezést az is, hogy évközi adatok alapján azért a korábbiakhoz képest nekilendült a bevásárlóturizmus is, bár ennek súlya nem olyan nagy.

 

Egyes jelek viszont arra utalnak, hogy a bolt helyett máshol is költekeznek a családok. Így például a háztartások összes fogyasztási célú kiadása is szépen gyarapodott, ráadásul megindult a lakással kapcsolatos költekezés emelkedése is.

 

A decemberi, a postán kikézbesíthetetlen ajándéközön nem látszik a KSH adataiban, a kiskereskedelem webköltekezése a szokásos formáját hozta a maga 26%-os növekedési ütemével. Nem zárható ki, hogy sokan külföldi webáruházból vásároltak, ami nincs benne a magyar kiskereskedelmi statisztikában.

 

Ez szép: a használt cikk nőtt a legjobban, az élelmiszer szakbolt, bútor, műszaki cikk esett

Kisebb szelete ugyan az élelmiszerköltekezésnek, de a különféle szakboltok - hús, zöldség, pékáru - forgalma 2016. utolsó három hónapjában nem nőtt az előző évhez képest, hanem 1-2%-ot csökkent.

 

Satnyának számít a ruházati cikkek 2,3%-os decemberi növekedése a 10%-os éves átlaghoz képest, különösen annak tükrében, hogy az egyik legnépszerűbb ajándékozási cikkről van szó.

 

A bútor, műszaki cikk árucsoport decemberi forgalma másfél százalékkal esett vissza, ami nagyobb meglepetésnek számít, hiszen az ezeket árusító boltokban azért kapkodni szoktak a vásárlók és az eladók egyaránt decemberben.

 

Az egyes árucsoportokat nézve a használt cikkek vásárlása volt az, ahol a decemberi közel ötszázalékos növekedési ütem láttán zászlót lehetne bontani, de hát éves szinten azért még - csekély mértékben ugyan, de - lefelé billent a mérleg.

(blokkk.com, 2017. február 23.)

 

Ez nagyon nem jött be, pont ajándékokból

Karácsonyi meglepetés: pont ajándékokból nem ugrott meg a költekezés. A decemberi kiskereskedelem csak 2,6%-kal nőtt, a várt 5%-kal szemben. Ez már a negyedik botlás volt 2016-ban. Nem minden pénz megy a boltba ezek szerint. Az éves 4,5%-os mérleg azért nem rossz.

 

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. decemberében a várt 5%-kal szemben mindössze 2,6%-kal nőtt a bolti kiskereskedelmi költekezés, ami bizony váratlan eredmény. A blokkk.com csapata is többet várt. Ez már a negyedik olyan botlása volt év közben a kiskereskedelemnek, amikor jóval átlag alatti ütemben emelkedett a vásárlások nagysága a hazacipelt árumennyiséget nézve (volumenben, az árváltozásokat kiszűrve, kilóban, literben, darabban számolva).

 

Az élelmiszervásárlások átlagnál kisebb ütemű növekedése az év nagyobb részét jellemezte, de hát itt mindig is kiegyensúlyozottabb a piac mozgása, a családok költekezése.

 

Az üzemanyag vásárlás növekedési üteme jó nagy hullámokat vetett év közben, 1-9% között szóródott, egyik hónapról a másikra ugrott meg, vagy esett nagyobb ütemet. Ezért a kiskereskedelem decemberi és éves mérlegét nem befolyásolta erősebb mértékben a benzinpiac.

 

A karácsony meglepetése: nem fogyott sokkal több ajándék

Az ajándékok - játék, könyv, műszaki cikk, ruházat, illatszer - pontosan abba az iparcikk árukörbe tartoznak, amely minden előrejelzéssel szemben a növekedés ütemét nézve bizony alig nőtt decemberben. Ebben persze - az írás zárását követően kapott legfrissebb információk szerint - az is szerepet játszhatott, hogy a megelőző három esztendőben - 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben egyaránt - 4-6% körüli ütemben nőtt a karácsonyi költekezés, tehát egy ezt követő szerényebb 2016-os emelkedés is azért nagy tömeget jelent a boltokban.

 

2016. első tizenegy hónapjában az iparcikk vásárlások átlagosan 7%-kal nőttek. Ehhez képest bombameglepetés a karácsonyi, mindössze 2,4%-os emelkedés, hiszen itt kellett volna meghúzni a költekezést. Ráadásul a kiszállítások tömeges késedelme miatt is sokat emlegetett webáruházak is ebbe a körbe tartoznak.

 

De az azért nem rossz eredmény, hogy a bolti kiskereskedelem éves szinten 4,5%-kal nőtt 2016. egészét nézve, az előző évhez képest. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy hiába nőttek a bérek 7% körüli ütemben 2016-ban, ezt nem követte végül a bolti kiskereskedelem. A vásárlók nem visznek minden pénz a boltba. És vannak azért nagy különbségek is, hiszen 2016. első félévében több mint kétezer bolt végleg bezárt, a területi, földrajzi különbözőségek pedig erősek voltak az eddig megismert első három negyedév adatai alapján.

 

A KSH január-decemberi részletes mérlege a következő:

 

  élelmiszer iparcikk üzemanyag kiskereskedelem
január 98,6 105,0 104,4 101,7
február 104,9 108,3 109,1 106,7
március 104,9 106,6 105,0 105,5
április 100,9 111,3 103,5 105,0
május 104,4 108,8 109,0 106,8
június 103,4 109,7 103,6 105,7
július 101,7 104,7 102,5 102,9
augusztus 102,8 109,0 107,5 105,8
szeptember 104,0 105,2 107,7 105,1
október 101,5 104,6 101,2 102,6
november 102,3 107,4 103,9 104,5
december 102,5 102,4 104,3 102,6
január-december 102,7 106,7 105,1 104,5

KSH, változás, kiigazítatlan havi mutatók, előző év: 100%

 

(blokkk.com, 2017. február 3.)

 

Harmadszor botlott a bolti költekezés

Gyengébb lett minden 2016. októberében. Eddig is a főváros húzott nagyot a bolti költekezésben. A bérek pedig nőttek, de úgy tűnik, a tehetősebb vásárlók időnként szusszannak egyet. És sok bolt be is zárt az év első felében.

 

2016. októberében csak 2,6%-kal nőtt a bolti kiskereskedelem az előző év októberéhez képest. Ez már a harmadik botlás 2016-ban, ami le is húzta 5%-ról 4,8%-ra az első tíz hónap növekedési mérlegét.

 

A blokkk.com már korábban rávilágított arra, hogy egyrészt a főváros húzza fel nem is kis mértékben a kiskereskedelem mérlegét, a vidéki térségekben az ország közepét nem számítva csak 3,5% volt a harmadik negyedév növekedése. De az első háromnegyedév egészében is jókora a főváros előnye a bolti költekezésben: Budapest kiskereskedelme 10%-kal nőtt az 5%-os országos átlaghoz képest.

 

A magyarázathoz az is hozzátartozik, hogy ugyan országos szinten nagyobb szóródás nélkül nőttek a bruttó keresetek a bővülés 6% körüli átlagos ütemét nézve, a havi átlagkeresetek összegében viszont nagyok a földrajzi különbségek. Budapesten 330 ezer forint feletti átlagbért fizetnek, a megyékben viszont ennél sokkal kevesebbet, a többségnél 240-250 ezer forint a nagyságrend, de akad 200 ezer forint körüli megyei átlagkereset is.

 

2016. első félévében kétezer-négyszázzal csökkent az értékesítőhelyek száma, nyilván ez is rányomja a bélyegét a kiskereskedelem második félévi mérlegére.

 

Az élelmiszer piac növekedési üteme az átlag alatt mozog. Az iparcikkeken belül is nagy a különbség a korábbi hónapok adatai szerint, főleg a ruházat és a nagyobb értékű tartós cikkek forgalma nőtt. A web is szépen teker, de ennek még csak 3% körüli a súlya a kiskereskedelemben.

 

A KSH január-októberi mérlege a következő:

 

  élelmiszer iparcikk üzemanyag kiskereskedelem
január 98,6 105,0 104,4 101,7
február 104,9 108,3 109,1 106,7
március 104,9 106,6 105,0 105,5
április 100,9 111,3 103,5 105,0
május 104,4 108,8 109,0 106,8
június 103,4 109,7 103,6 105,7
július 101,7 104,7 102,5 102,9
augusztus 102,8 109,0 107,5 105,8
szeptember 104,0 105,2 107,7 105,1
október 101,5 104,6 101,2 102,6
január-október 102,7 107,3 105,3 104,8

KSH, változás, kiigazítatlan mutató, előző év: 100%

 

(blokkk.com, 2016. december 5.)

 

Foltos az áruházi költekezés: az ország közepe húzza

Az ország közepét nem számítva a harmadik negyedévben 3,5% volt a kiskereskedelem növekedése, de a Dél-Alföldön a 3%-ot sem érte el. Budapest az átlag kétszeresét hozta eddig, jó nagy bérekkel.

 

Impozáns adat, mely szerint a bolti kiskereskedelmi forgalom 2016. első kilenc hónapjában kereken öt százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Hozzátartozik a képhez, hogy 2014-ben, majd 2015-ben is hasonló ütemben bővült az áruházi költekezés, az eladott árumennyiséget (szakzsargonnal az árváltozások hatását kiszűrő volument) nézve. Ezek összességében valóban nem rossz eredmények.

 

Az év közben azért hullámzott is a KSH mutatója, hiszen januárban csak 1,7%, júliusban 2,9% volt a növekedés üteme, a legerősebb hónap pedig május volt, 6,8%-os emelkedéssel. De volt itt azért más is.

 

Nem mindegy, hogy hol a bolt

Nem lehetett véletlen, hogy 2016. első negyedévében több földrajzi térségben zsugorodott a bolti költekezés, hiszen januárban a teljes kiskereskedelem növekedési üteme csak 1,7% volt. A második negyedévben javítottak a megyék, de az első félévet így is Budapest és Közép-Magyarország dobta meg, nem is kicsit, hiszen a fővárosban 18%-kal, majd 10%-kal ugrott meg a családi költekezés a boltokban.

 

2016. harmadik negyedéve annyi változást hozott az egyes földrajzi térségek költekezésében, hogy az ország közepének az előnye mérséklődött a növekedés ütemét nézve, de még mindig az átlag felett mozgott. A teljes kiskereskedelem 4,6%-os harmadik negyedévi átlagát viszont, az ország közepét nem számolva, egyetlen térség sem ugrotta át, egyedül Nyugat-Dunántúl közelítette meg.

 

Az első kilenc hónapot együtt nézve a kiskereskedelem egésze 5%-kal, Budapest bolti költekezése viszont ennek a kétszeresével nőtt, 10% feletti mértékben.

 

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. első kilenc hónapjának bolti költekezéséről:

 

Földrajzi térség

I. n.év II. n.év III. n.év

Közép-Magyarország

(Budapest, Pest megye)

114,4

109,0 106,6

   ebből: Budapest

118,1 110,4 106,8

Közép-Dunántúl

(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék)

98,2 103,9 103,3

Nyugat-Dunántúl

(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék)

105,7 104,0 104,4

Dél-Dunántúl

(Baranya, Somogy, Tolna megyék)

95,4

103,1 103,9

Észak- Magyarország

(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék)

97,7 103,5 103,3

Észak-Alföld

(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék)

95,4 104,0 103,3

Dél-Alföld

(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék)

98,6

104,6 102,8

Összesen

104,7 105,8 104,6

KSH, kiigazítatlan volumenindex, időszak: 2016. I-III. negyedév

 

A minimálbér emelés nagyot is boríthat egyes helyeken:

nagyok a bérkülönbségek

Nőttek ugyan a bérek, a havi bruttó átlagkeresetek az első kilenc hónapban 6,1%-kal, ami alaposan felülmúlja a gazdaság teljesítményét: a munkaerőhiány ennyire nyomja fel a fizetéseket. A növekedés ütemében is van szóródás, Somogyban a legkisebb, 3,9%-kal, Nógrád megyében viszont 8%-kal emelkedtek a bérek. Budapest 6,5%-os béremelkedéssel csak a hetedik ebben a sorban.

 

Igen, de a bérek nagyságában már sokkal nagyobbak a különbségek. Toronymagasan vezet Budapest 333 ezer forinttal, Közép-Magyarországon belül viszont Pest megyében csak 236 ezer forint a havi bruttó átlagkereset. Kizárólag a fővárosban magasabb a havi bruttó átlagkereset 300 ezer forintnál.

 

A legjobban fizető Budapest és a legrosszabbul fizető Észak-Alföld között 137 ezer forint a különbség. A legalacsonyabb az átlagkereset Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 175 ezer forinttal.

 

Az előbbi bérkülönbségek nyilván rányomják bélyegüket a bolti költekezés lehetőségeire.

 

Feltehetően pedig azokban a földrajzi térségekben, ahol alacsonyabbak a keresetek, ott ennyit tudnak fizetni a vállalkozások. 2017-ben így a minimálbérek emelése éles feszültségek forrása lehet majd a rosszabb béreket kínáló térségekben.

 

A bértérkép:

 

Földrajzi térség

I-III. n.év

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

311.277

   ebből: Budapest

332.680

Közép-Dunántúl

243.251

Nyugat-Dunántúl

243.678

Dél-Dunántúl

213.468

Észak- Magyarország

207.070

Észak-Alföld

195.839

Dél-Alföld

209.426

Összesen

257.908

KSH, havi bruttó átlagkereset, időszak: 2016. I-III. negyedév

 

(blokkk.com, 2016. november 24.)

 

Áruházi költekezés: jött, de jöhet is még bukfenc

Júliusban mindössze 2,7%-kal nőtt az áruházi költekezés, ami januárt követően a második bukfenc. A kiskereskedelmet eddig a ruházat és a tartós iparcikkek vásárlása húzta fel. Eddig tartott a foci EB. Az élelmiszer piacot a munkaerőhiány is visszahúzza a kisboltokban.

 

Júliusban megtört a bolti, áruházi kiskereskedelem korábbi 5-7% közötti növekedési üteme. Egy hónap adataiból persze nem lehet messzemenő következtetést levonni, de a januári 1,7%-os gyengécske mutató után ez már a második időszak, amikor 3% alá esett a kiskereskedelem növekedése.

 

Az elmúlt hónapok részletes adatait nézve kitűnik, hogy a kiskereskedelem növekedésének motorja egyrészt a ruházati vásárlás első félévi 13%-os megugrása, másrészt a tartós cikkek (bútor, nagyértékű műszaki áruk) értékesítésének 8% feletti bővülése volt. De hát a tehetősebb vásárló sem megy mindennap boltba ezekért az árucikkekért, ha a javát már kicserélte, így előbb-utóbb várható volt egy hullámvölgy is.

 

Az elmúlt két évben egyébként - 2014-ben és 2015-ben - a ruházati vásárlások folyamatosan nőttek, 12-14%-os éves eredményeket felmutatva, de a nemzetközi irányzatokat is mérlegre téve egy idő után ez a bővülési ütem mérséklődni fog.

 

A tartós, nagyértékű javak vásárlása 2014-ben még nem nőtt, 2015-ben is csak 0,9%-os elmozdulást jelentett a KSH, tehát lendületet csak 2016. első félévében vett a bútorok, nagyértékű műszaki cikkek piaca. Ebben nem csekély szerepe volt a foci EB előtti televízió vásárlási láznak, továbbá lökést adhat a piacnak a kormány estenkénti támogatási akciója is (hűtőgép, mosógép).

 

A webáruházi forgalom ugyan 30% körüli ütemben nőtt, de súlya csak 2-3% közötti a kiskereskedelemben, így nagy lökést nem tudott eddig adni.

 

Az élelmiszervásárlások kisebb-nagyobb hullámokat követően felmutatott növekedési üteme is a 3%-os szint alatt ragadt az év első hét hónapjában, feltehetően ezzel lehet számolni az év hátralévő időszakában is, tehát nagy lendületet ez sem fog adni a kiskereskedelemnek. Érzik is ezt a boltosok, ahol nem csak a vásárlóért, hanem az eladóért is ádáz küzdelem zajlik. A diszkontok 300 ezer forint körüli fizetésével a kisboltok képtelenek versenyezni, márpedig a tartós munkaerőhiány a kiszolgálást is akadályozza.

 

Az üzemanyag vásárlás is esett júliusban, pedig az előző hónaphoz képest némileg mérséklődött az ára, ami feltehetően összefügg azzal is, hogy a kutaknál nem csak a családok, hanem a vállalkozások is tankolnak, ezek szerint viszont feltehetően mindenki kevesebbet vásárolt.

 

Az előbbiek azt jelzik, hogy az év hátralévő időszakában is várhatók hullámhegyek és hullámvölgyek a bolti, áruházi költekezésben, hiszen eddig sem követte szorosan a kiskereskedelem a reálkeresetek jókora bővülését, sőt, attól el is maradt.

 

A KSH január-júliusi mérlege a következő:

 

  élelmiszer iparcikk üzemanyag kiskereskedelem
január 98,6 105,0 104,4 101,7
február 104,9 108,3 109,1 106,7
március 104,9 106,6 105,0 105,5
április 100,9 111,3 103,5 105,0
május 104,4 108,8 109,0 106,8
június 103,4 109,7 103,6 105,7
július 101,5 104,4 102,5 102,7
január-július 102,7 107,7 105,1 104,9

KSH, változás, kiigazítatlan mutató, előző év: 100%

 

(blokkk.com, 2016. augusztus 5.)

 

Most éppen Budapest dobja meg az áruházi költekezést

Vidéken a fővárosinak a felét sem éri el a bolti költekezés növekedésének üteme. Tetemesek persze a vásárlók jövedelmi különbségei is az egyes megyékben. Korábban is hullámzott a bolti kiskereskedelem.

 

A Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. első negyedévében Magyarország hét földrajzi térsége közül mindössze kettőben nőtt a bolti költekezés az egy évvel korábbi időszakhoz képest, a többiben viszont csökkent. 2016. második negyedévében annyit javult a kép, hogy valamennyi földrajzi térségben növekedésre váltott a családok vásárlásának mércéje, de a fővárosiak fölénye - az első félévinél visszafogottabb ütemet mutatva - megmaradt.

 

Egy érdekes, értékes elemzés szerint feltehetően statisztikai hiba a vidéki térségek első negyedévi visszaesésére vonatkozó adat. Nos, a blokkk.com szerint viszont nem korlátozható a kimutatott első negyedévi csökkenés a KSH hibás számításának, egy adatszolgáltató téves információnyújtásának lehetőségére, mivel egyes gazdasági folyamatok  alapján elképzelhető a - nyilván átmeneti - visszaesés is.

 

A kérdés az, történt-e döntő változás 2016. első negyedévében a korábbi évek azonos időszakához képest, továbbá mi zárkóztatta feljebb a második negyedévet az elsőhöz képest.

 

Mindig is hullámzott a bolti kiskereskedelem

A KSH adatai azt mutatják, hogy 2016. második negyedévében Közép-Magyarországon 9%, ezen belül Budapesten 10% volt a kiskereskedelmi vásárlások bővülésének üteme. A főváros boltjaival szemben ugyanakkor a többi hat földrajzi térségben kivétel nélkül 5% alatt ragadt az emelkedés mértéke, tehát felét sem éri el a budapestinek. A vidéki térségek közül a bolti vásárlások növekedésének legnagyobb ütemét Dél-Alföld mutatja fel, 4,6%-kal, a legkisebbet pedig Dél-Dunántúl, 3,1%-kal. Ez azt jelenti, hogy 2016. második negyedévében is hatalmas a növekedési ütem különbsége a főváros és a vidéki földrajzi térségek között. De hát ilyen volt már korábban is.

 

Eddig is voltak a területi kiskereskedelmi növekedési mutatókban nagyobb hullámok és hullámvölgyek. 2014. első negyedévében például Budapest mutatta fel a második legkisebb növekedési ütemet a hét földrajzi térség között, Nyugat-Dunántúl pedig csaknem az átlag kétszeresével vezetett. 2015. első negyedévében azonos volt a főváros és a Nyugat-Dunántúl bővülésének mértéke, 11-11% feletti ütemmel.

 

Összefügg ezzel, hogy 2016. januárjában mindössze 1,7% volt a bolti kiskereskedelem növekedési üteme, ezen belül az élelmiszerbolti eladások 1,4%-kal csökkentek. Vidéken kisebbek a jövedelmek, a kisebb keresetű családok költekezésében pedig nagy az élelmiszervásárlások súlya. Az első félévben az élelmiszerbolti forgalom jóval a kiskereskedelmi átlag alatt bővült, csak 2,9%-kal. Emellett 2014-ben és 2015-ben a legnagyobb évközi növekedési ütemmel indított a kiskereskedelem, amiben feltehetően az online kasszák bevezetésének is lehetett nem kevés hatása.

 

Online kassza, benzin, infláció

2014-15. az online kassza kiépítés, a bevezetés nyomán pedig a piactisztulás időszaka volt, ami sok mindent eltakart a kiskereskedelem piaci alapú változásaiból. A KSH ugyanis a nyugtás forgalmat méri a kiskereskedelemben, így a 2014-15. évek 5% feletti növekedésben jelentős a piactisztulás súlya. Az NGM számításai szerint 2-300 milliárd forint adótöbbletet könyvelhetett el a költségvetés ebben a kétéves időszakban, ami ezer milliárd forintos nagyságrendű piacrészt jelent, mely megjelent a statisztikában e két esztendő alatt. A több nyugtaadástól nem lett több pénze a vásárlónak. 2016-ra ez az egyedi hatás már kifutott, így az első félévben a piac dolgozott.

 

Sokat hozott a családok kasszájába a benzinár esése. Igen ám, de a személygépkocsi állomány egyharmada Közép-Magyarországhoz kötődik, a teherautó állománynál is hasonló az arány, így az üzemanyag vásárlások - ezen keresztül pedig az árcsökkenés miatti megtakarítások - sem egyenletes eloszlásúak az egyes földrajzi térségek között (bár nyilván minden jármű jön-megy). Az autó nélküli háztartások, a szegényebbek  nagyobb arányban vidéken - közvetlenül semmit sem nyertek a benzinár csökkenéséből.

 

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások inflációja - igaz, csak csekély mértékben - nagyobb a magas jövedelműekénél. A KSH adatai szerint előbbieknél 2016. első negyedévében 100,3-101,2% között mozgott az infláció, míg a magasabb jövedelműeknél 99,7-100,2% közötti árváltozásai adatokat mért a KSH. A különbségből persze maradt a második negyedévre is.

 

Na de a boríték

A döntő a családok költekezésében a hó végi boríték. Az egyes megyékben elérhető jövedelmek között hatalmas szakadék tátong, aminek legfőbb jellemzője, hogy a fővárosban sokkal vastagabb a hó végi fizetést tartalmazó boríték, mint vidéken. Az alacsony jövedelmű családok pedig másként gazdálkodnak, jövedelműk nagyobb hányadát költik az alapvető létfenntartásra, élelmiszerekre, rezsire és a munkába, iskolába járás (főleg tömegközlekedéssel) elengedhetetlen költségeire.

 

A havi nettó átlagkeresetek rangsorát a főváros vezeti, nem is kis léptékben:

 

Budapest 222.028 108,4
Győr-Moson-Sopron 180.770 107,0
Komárom-Esztergom 168.192 108,5
...    
Nógrád 128.336 109,6
Békés 124.273 107,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg 116.406 105,1

 KSH, havi nettó átlagkereset, 2016. június, változás: előző év júniusához képest

 

Bérnövekedés minden térségben volt, így ennek számlájára nem írható a kiskereskedelmi forgalom hullámzása. Az óriási bérkülönbség nyomán viszont bármilyen irányban mozoghat a kisebb jövedelmű családok költekezése. Budapest költekezésének megtorpanása a növekedési ütemet tekintve pedig arra vezethető vissza, hogy a kiskereskedelemben 2016. első félévében a ruházati és a tartós cikkek vásárlása bővült jóval az átlag felett, amelyekért viszont nem szaladgál a család minden nap a boltba, ha már egyszer bevásárolt belőlük (bár a ruházatban ott van a negyedéves szezonhatás).

 

A KSH adatai, melyekben ha az első negyedévre vonatkozó nagyobb hiba lenne, az már a megbízhatóság kérdését is felvetné, végül is a következőket mutatják 2016. első félévéről:

 

Földrajzi térség I. n.év II. n.év
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

114,4

109,0
   ebből: Budapest 118,1 110,4

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék)

98,2 103,9
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék) 105,7 104,0
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megyék)

95,4

103,1
Észak- Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) 97,7 103,5
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) 95,4 104,0
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék)

98,6

104,6
Összesen 104,7 105,8

KSH, kiigazítatlan volumenindex, időszak: 2016. I, II. negyedév

 

Az első félévet együtt nézve az olvasható ki a KSH adataiból, hogy a kétszámjegyű - 14-15% közötti - növekedést jegyző budapesti költekezés mellett még Nyugat-Dunántúl sem éri el az 5%-os bővülést, három térségben 2% alatti a bővülés üteme, kettőben pedig (Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön) nincs emelkedés nyoma a megelőző év első félévéhez képest.

(blokkk.com, 2016. augusztus 26.)

 

Nem szalad minden vásárló a boltba: százezer a bérkülönbség a megyék között

Impozáns adat a bolti, áruházi kiskereskedelem közel 5%-os növekedése, de jókorák az eltérések mögötte. A leggazdagabb főváros és a legszegényebb Szabolcs között 100 ezer forint a bérkülönbség. Nem is húz mindenütt a kiskereskedelem, az élelmiszerpiac pedig alig nőtt.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első négy hónapjában - ami az év első harmadát jelenti - összesen 4,8%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom (a kiigazítatlan volumenindex szerint, ami a megvásárolt árumennyiség változását mutatja). Az egyes hónapok kanyarjait a következő adatok jellemzik:

 

  változás
január 101,7
február 106,7
március 105,5
április 105,0

KSH, kiigazítatlan volumenindex, előző év: 100%

 

Nincs mindenkinek több pénze boltba járni

2016. első negyedévében önmagában a keresetnövekedés ütemében nem mutatnak a KSH adatai számottevő mértékű különbözőségeket az egyes földrajzi térségek között, mivel minden megyében nőttek a havi keresetek a korábbihoz képest, az átlagos 7-8%-os emelkedés körül pedig csak néhány százalékos a szóródás. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete legnagyobb ütemben Nógrádban nőtt, 10,8%-kal, legkisebb mértékben pedig Somogyban emelkedett az első negyedévben, 4,5%-kal. Ez persze csak a növekedés üteme, a keresetek nagyságában azonban már óriásiak a különbségek.

 

A KSH adatai szerint az átlagos bérekben (az alkalmazottak havi nettó átlagkeresetét nézve) toronymagasan vezet a főváros, 218 ezer forinttal (2016. első negyedévében). Ettől már jócskán, közel 50 ezer forinttal lemarad a második helyezett Győr-Moson-Sopron megye, a maga 169 ezer forintjával. Őt követi Komárom-Esztergom megye (166 ezer forint összeggel). A legrosszabbul fizető megye Szabolcs-Szatmár-Bereg 116 ezer forinttal, de Békésben sem lehet sokkal többet keresni, hiszen ott az átlag 123 ezer forint. A legszegényebbek között Borsod-Abaúj-Zemplén már megközelíti a 130 ezer forintos havi nettó átlagkeresetet, de hát ez is messze van még a 169 ezer forintos országos átlagtól is.

 

Mindez azt is jelenti, hogy a legjobban fizető Budapest és a legvékonyabb borítékot adó Szabolcs-Szatmár-Bereg között 100 ezer forint a bérkülönbség, a fővárosiak az átlagot nézve közel kétszer annyi fizetést visznek haza.

 

A bérkülönbség ára

A blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy brutális különbségek vannak az egyes földrajzi térségek között, hiszen 2016. első negyedévében kizárólag az ország közepén és nyugati szélén nőtt a bolti, áruházi vásárlás. A legtöbb nettó keresetet kínáló Budapest és a sorban második Győr-Moson-Sopron éppen ide esnek, máshol viszont csökkent a boti, áruházi vásárlás az előző év azonos időszakához képest:

 

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

114,4

   ebből: Budapest 118,1

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék)

98,2
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megyék)

95,4

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék) 105,7
Dunántúl 100,3
Észak- Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) 97,7
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyék) 95,4
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék)

98,6

Alföld és Észak

97,2

Összesen 104,7

KSH, kiigazítatlan volumenindex

 

Az előbbiek alapján levonható következtetés, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelem mérlegét döntő részben a fővárosiak költekezése húzta fel 2016. első negyedévében.

 

Így nem is csoda: az élelmiszer piac alig nőtt

2016. első négy hónapját együtt nézve az élelmiszerboltok forgalma a kiskereskedelem 4,8%-os átlagához képest csak nagyjából fele akkora ütemben, mindössze 2,3%-kal nőtt (a KSH kiigazítatlan volumenindexe szerint). Ez a legnagyobb szelete a kiskereskedelemnek, aminek bővüléséből a rosszabb kereseti lehetőségeket mutató megyék feltehetően sokat lefaragtak.

 

A tehetősebb fővárosiak ugyanakkor minden bizonnyal  mélyebben a pénztárcájukba nyúlhattak 2016. első hónapjaiban, amikor ruházati boltban, vagy bútor, esetleg műszaki cikk áruházban jártak. Ezeken az áruterületeken 8-12% volt a kiskereskedelem növekedése 2016. januárja és áprilisa között, aminek nagyja feltehetően oda esett, ahol nagyobbak a bérek. A webes költekezés közel 30%-os megugrása is feltehetően takar nagyobb földrajzi különbségeket is.

 

A vásárlók nem vitték minden fillérjüket a boltba

A KSH kimutatásaiból kiindulva úgy becsülhető, hogy 300 milliárd forintnál is nagyobb összeggel növekedhetett 2016. első négy hónapjában a bérek, keresetek tömege. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor csak 100 milliárd forinttal bővült, tehát a több pénznek, a keresetek növekményének csak kisebb részét költötték el a vásárlók a boltokban, áruházakban. Ehhez ráadásul hozzátartozik az is, hogy a sertéshús áfájának csökkentése miatt 7-8 milliárd forint, az üzemanyagárak újabb esése mellett pedig 27 milliárd forint a zsebekben maradhatott ebben az időszakban. Ruhára, bútorra,műszaki cikkre, webes vásárlásra persze több pénz ment el, mint egy évvel korábban.

(blokkk.com, 2016. június 28.)

 

A fővárosiak sokkal többet, mások kevesebbet vásárolnak

A KSH területi statisztikája szerint 2016. első negyedévében a budapestiek 18%-kal többet, miközben sok megyében kevesebbet vásároltak a boltokban, áruházakban az egy évvel korábbinál.

 

Gyengén indult a bolti, áruházi vásárlás 2016-ban, hiszen januárban csak 1,7% volt a növekedés. A február és a március adatsora azonban már kiválóra sikeredett, hiszen 6,7%-os és 5,5%-os piacbővülést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Ebben nyilván jótékony szerepe volt a februári szökőnapnak (ami önmagában 3% körüli többletet jelenthet), valamint a húsvéti ünnepek előrelopakodásának márciusra (miközben előző évben áprilisban az ünnep, ami mindig 40-50 milliárdos vásárlási rohamot jelent, csak éppen nem mindegy, melyik hónapban).

 

Az első negyedévben az élelmiszerek vásárlása 2,9%-kal nőtt az első negyedévben, így nem ez, hanem a különféle iparcikkek és az üzemanyag forgalma húzta fel a kiskereskedelem mérlegét. Az első negyedév mérlege végül a következőket mutatta:

 

  kiigazítatlan index
január 101,7
február 106,7
március 105,5
első negyedév 104,7

KSH, változás, kiigazítatlan mutató, előző év: 100%

 

Időközben napvilágot látott az áprilisi kiskereskedelmi adatok egy része is. A negyedik hónapban az élelmiszerek forgalma  (a már említett naptárhatás miatt) csak 0,9%-kal, az üzemanyagé pedig 3,5%-kal nőtt az előző évhez képest, de hát az iparcikkek vásárlásának 10%-os bővülése felrántotta a mérleget, összességében 4,7%-os bővülést mutatva.

 

Nem mindegy, hol laksz: brutális a különbség

A GDP 2016. első negyedévi 0,9%-os satnya növekedési üteme azért sejtette, hogy a kiskereskedelem 4,7%-os bővülése mögött lehetnek nagyobb eltérések is, hiszen a gazdaság teljesítményétől általában nem szakad el a fogyasztás. Igaz, a hatalmas, az egész gazdaságra kiterjedő munkaerőhiány a vállalkozások teljesítményénél sokkal nagyobb mértékben tolják felfelé a béreket, persze nem mindenütt egyformán.

 

Óriási különbségek voltak a KSH adatai szerint a főváros és az egyes földrajzi térségek között a bolti, áruházi költekezés növekedési ütemében 2016. első negyedévében. A fővárosi kiskereskedelem 2016. első három hónapjában 18%-kal nagyobb bevételt könyvelhetett el az egy évvel korábbihoz képest, a Nyugat-Dunántúl boltjai pedig közel 6%-os növekedést mutattak fel, ami együttesen négy megyét jelent, a főváros mellett. Mindezzel szemben Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld áruházai - összesen 15 megyében - már visszaesést könyveltek el, mivel utóbbi területeken csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év első három hónapjához képest:

 

Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

114,4

   ebből: Budapest 118,1

Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék)

98,2
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megyék)

95,4

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék) 105,7
Dunántúl 100,3
Észak- Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) 97,7
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyék) 95,4
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék)

98,6

Alföld és Észak

97,2

Összesen 104,7

KSH, kiigazítatlan volumenindex

 

A Nyugat-Dunántúl számottevő, a többi térségnél nagyobb mértékű növekedése érthető, hiszen ezen a területen helyezkednek el az autóipar fellegvárai, ami jelentősebb vásárlóerőt is takar. A nyugati határszélekre irányuló bevásárlóturizmus is dobhatott valamennyit a mérlegen.

 

A főváros kiskereskedelmének döbbenetes mértékű - 18%-os - megugrása példa nélküli növekedési ütem az elmúlt fél évtizedben a területi statisztika kiskereskedelmi adatsorában, eddig 10% körüli emelkedés volt a legnagyobb egyes térségekben. A 2016. első negyedévi megugrás az iparcikkek vásárlásának bővülésével függhet össze. A ruházati és a bútor, műszaki cikk vásárlások 8-8% körüli első háromhavi, országos szintű növekedése a gazdaságilag erősebb, nagyobb vásárlóerőt felvonultató fővárosra és a nyugati országrészre összpontosulhatott. A vastagabb pénztárcájú vásárlók a tehetősebb térségekben többet költöttek a boltokban, áruházakban 2016. első negyedévében. A banki takarékoskodás, pénzügyi, ingatlanbefektetések vonzereje, célszerűsége gyengülhetett, így inkább a boltba vihették a szabadabban mozgatható pénzük egy részét a vásárlók. A gazdaságilag gyengébb megyékben ugyanakkor csökkent a vásárlóerő 2016. első három hónapjában.

(blokkk.com, 2016. június 16.)

 

Van bizonytalanság: a naptár is lökött egyet a bolti költekezésen

2016. első negyedévében elszakadt egymástól a GDP 0,9%-os és a bolti, áruházi költekezés 4,7%-os növekedési üteme. Sokat számított, hogy a február egy nappal hosszabb volt, a húsvéti ünnepek pedig előrecsúsztak márciusra. Így van bizonytalanság a piacon, ráadásul az április gyengébbnek ígérkezik.

 

A GDP gyengélkedése a fogyasztást sem engedi szárnyalni. A 2016. első negyedévi 0,9%-os GDP növekedés nem sok jót sejtet a családok költekezéséről sem, ezzel szemben a boltok, áruházak jóval nagyobb emelkedést mutattak fel a KSH adatai szerint. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása alapján ugyanis 2016. első negyedévében 4,7%-kal nőtt a kiskereskedelem (a kiigazítatlan, nyers index szerint). A márciusi növekedés nagysága pedig 5,5% volt. Ez a korábban vártnál is nagyobb növekedést jelent, főként a januári gyenge kezdés után (amikor mindössze 1,7% volt a forgalombővülés).

 

A KSH adatai azt is jelzik ugyanakkor, hogy a különböző naptár- és szezonális hatásokat leszámítva már kisebb a kiskereskedelem növekedési üteme: az úgynevezett naptár- és szezonális hatásokkal kiigazított mutatók az adott időszak egyedi elemeit már nem veszik figyelembe.

 

A 2016. negyedévének első sajátossága, hogy a februárt feltehetően megdobta szökőév. A 29 napos február az átlagos napi forgalmat nézve azt jelenti, hogy ha semmi más nem változott volna, akkor önmagában az előző év második hónapjához képest az eggyel több nap miatt havi 1/28-ad részével nőhetett a boltok bevétele, ami 3%-nál nagyobb részt jelent (persze a statisztikusok ezt finomabban számolják).

 

Alapos lökés továbbá, hogy a húsvéti ünnepek a 2015. évi április 5-6-i hétvége helyett 2016-ban március 27-28-ra estek: ez 40-50 milliárd forint élelmiszervásárlás előrehozatalát jelentette az első negyedévre. A húsvéti ünnepek csúszása egyik évről a másikra a március és az április közül lenullázhatja az ünnepi időszakot nélkülöző hónap növekedését. Ezért is várható gyengébb április 2016-ban a kiskereskedelemben.

 

A KSH adatai mindenesetre pontosan azt mutatják, hogy a különböző naptár- és szezonális hatásokat leszámítva (tehát azokkal kiigazítva a változási mutatókat) februárban is márciusban már nem is lett volna olyan tekintélyes a kiskereskedelem bővülése, főleg ha az is a mérleghez csapható, hogy januárban a nyers index mindössze 1,7%-os növekedést mutatott:

 

  kiigazítatlan index naptár és szezonális hatásoktól megtisztított index
január 101,7 102,9
február 106,7 105,1
március 105,5 104,5
első negyedév 104,7 104,2

KSH, változás, előző év: 100%

 

Hozzátartozik a képhez persze az is, hogy 2016. januárjában a vasárnapok száma 5, egy évvel korábban csak 4 volt, megfordítva: idén januárban eggyel több volt a hétköznapok száma, amikor lehetett vásárolni (2015. elején még nem, 2016-ban viszont már volt boltzár). Igaz viszont, hogy a boltzáras időszakban a forgalom vasárnapról hétköznapra vándorolt. A naptár ráadásul azzal is munkát adott a statisztikusoknak, hogy 2015. március 15., ami munkaszüneti nap, vasárnapra esett, 2016-ban viszont nem. Tehát a naptár össze-vissza rángatta a statisztika kiigazított mutatóit.

 

A bizonytalanság forrása: volt itt cikk-cakk bőven

A valós piaci folyamatokat (a nyers mutatókat) nézve eleve nagy ugrás volt, amikor a januári 1,7%-os kiskereskedelmi növekedésből februárban 6,7% lett, a különbség 5%. Hasonló kép jellemezte az élelmiszerboltokat, ahol januárban 1,4%-os visszaesés volt, februárban viszont jött az 5,9%-os száguldás, itt a különbség 7,3%, nem kevés.

 

Az úgynevezett vegyes iparcikkek csoportja januárban és februárban 10% körüli mértékben visszaesett, márciusban viszont 5%-kal nőtt.

 

Fájó pont lehet még, hogy a ruházati boltok 10% feletti januári és februári növekedése márciusban 2%-ra esett. Ugyanez játszódott le a bútorok, műszaki cikkek (nagyértékű tartós javak) értékesítésében is, az ütemcsökkenés mértéke hasonlóan 10% körüli. Súlyánál fogva nem nagy a használt cikkek értékesítése, de márciusra ott is 2%-ra esett az emelkedés mértéke, a különbség 10%.

 

A webáruházi értékesítés az év eleji 10-20%-os növekedésről márciusra 50%-ra ugrott, ahol ugyan megszokott volt az elmúlt években a 30-40% körüli forgalombővülés, de ez az ugrás ebben a viszonylatban is feltűnő.

 

Az igazi mutatója a családi költekezésnek

A bolti, áruházi kiskereskedelem legnagyobb szelete a családi költekezésnek, a háztartások fogyasztási kiadásainak 50-60% közötti arányát képezi. A háztartások fogyasztási kiadása 2015-ben 3,1%-kal nőtt, miközben a kiskereskedelem 5,7%-kal (a kiskereskedelmet nem kis részben az online pénztárgép rendszer húzta előre).

 

A döntő, vajon a háztartások fogyasztási kiadása, az igazi mutatója a családi költekezésnek, hogyan változott 2016. első negyedévében, de erre a KSH adatra még várni kell egy kicsit. Előreláthatóan nem fog elszakadni jelentősebb mértékben a GDP növekedési ütemétől, legalábbis az elmúlt években ez volt a jellemző.

 

Az alacsonyabb GDP kisebb fogyasztásnövekedést feltételez végső soron.

(blokkk.com, 2016. május 27.)

 

Online kassza nélkül már nem megy

Satnya 1,6%-os növekedéssel indult a bolti, áruházi kiskereskedelem 2016. januárjában. Így már azért a vasárnapi boltzár mérlege is árnyaltabb.

 

Feltehetően a korábbi - a 2014-es és 2015-ös - évek tekintélyes januári és éves kiskereskedelmi növekedési ütemét alaposan felhúzta az online pénztárgép rendszer. A Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelmi mutatóban ugyanis a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adnak a boltban.

 

Számos kormányzati nyilatkozat utalt arra 2014-ben és 2015-ben, hogy az online pénztárgép rendszer alaposan megnövelte a kötelezettek (a kiskereskedelem mellett a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás) adóbefizetéseit. Természetesen az online pénztárgép bevezetésének éppen ez volt a célja, de hát ezek szerint alapos munkát is végzett a rendszer. Ebből viszont az következik, hogy a kiépítés 2014. évi időszakában, valamint 2015-ben a több nyugtaadás jókora többletet hozott a költségvetés mellett a KSH konyhájára is. megkockáztatható, hogy a növekedési ütem hozzávetőleg felerészben az online pénztárgép rendszer javára könyvelhető el. Ez persze nem baj, csak éppen nem árt a tisztánlátás.

 

Természetesen önmagában egy hónap adatából messzemenő következtetéseket levonni nem lenne célszerű, de jelzésértéke van. Az évkezdet az éves mérleg várható nagyságrendjét tekintve általában irányt mutatott. Ezt alátámasztják az elmúlt években a kiskereskedelmi forgalom januári és éves adatai:

 

kiskereskedelem 2016. 2015. 2014. 2013. 2012. 2011.
január 101,6 108,6 106,1 97,2 101,0 100,6
éves - 105,7 105,2 101,8 97,8 100,2

KSH, változás, előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex

 

Visszaesett itt minden

A januári növekedési ütemben. Az üzemanyag vásárlások most is meghúzták a kiskereskedelem mérlegét a 4,4%-os növekedési ütemmel. A különféle iparcikkek vásárlása 4,8%-os emelkedést mutat, de ne feledjük, 2015-ben mindkét áruterületen 7% felett járt az éves növekedés, az előző januárban pedig 10% körül.

 

Az élelmiszer piac nagyot esett, hiszen 98,5%-os mutatója visszaesés a javából. 2015-ben 3% felett volt az élelmiszervásárlások bővülése, az előző januárban pedig 7,2%.

 

A kiskereskedelem növekedésének lefékeződése természetesen - közgazdasági szakzsargonnal - bázishatással is magyarázható, de éppen ez a lényeg: az előző évek magas bázisát minden bizonnyal az online pénztárgép rendszer nyomta fel.

 

Az éves kilátások annyit sejtetnek, hogy 2016-ban jóval kisebb lesz a kiskereskedelem növekedési üteme, mint 2015-ben volt, az évkezdet adatai alapján.

 

Na de akkor mi is van a vasárnappal?

Kiindulva abból a feltételezésből, hogy a vasárnapi boltzár bevezetésének évében, 2015-ben jelentős mértékben húzta fel az online pénztárgép rendszer a kiskereskedelem bevételi mérlegét, akkor ez ellensúlyozta a boltzár visszahúzó hatásait. Ez azt is jelentheti, hogy a vásárlók a pénztárcájukból messze nem költöttek annyival többet, mint amennyit a kiskereskedelmi KSH adatok jeleznek, hanem csak egyszerűen sokkal több nyugtát is kaptak, persze az elkölthető jövedelmek is nőttek.

 

A kereskedelem egészében a foglalkoztatásban 8-9 ezer fő volt a létszámcsökkenés, ez jelentős részben a boltzár számlájára írható. A négy főnél többet foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál 2015-ben év közben nem változott a létszám, de hát az online pénztárgép rendszer az alkalmazottak bejelentésére is rákényszerített, hiszen nagyobb kimutatott bevétel mellett több költség, így létszám is dukál. A nagyáruházak pedig megnyújtották a hétköznapi és a szombati nyitva tartás idejét, amihez kellett létszám is.

 

Több mint kétezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ami úgyszintén nem kevés veszteség egy növekvő piacon és részben a boltzárhoz köthető.

(blokkk.com, 2016. március 3.)

 

2016: kimászhatnak a boltok a gödörből

Élelmiszerből, üzemanyagból többet, iparcikkből még mindig kevesebbet vásároltunk 2015-ben, mint 2006-ban. Az online kassza nélkül nem menne ilyen gyorsan.

 

Az elmúlt bő negyedszázadban két nagy növekedési hulláma volt a bolti, áruházi vásárlásoknak. 1988-1997. között - de rég volt - évről-évre esett a kiskereskedelem, az 1993-as esztendőt kivéve. 1998-2006. között váltott a költekezés iránya, a növekedés volt a jellemző a Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint, ez volt a jelzett hosszabb időszakban az első felívelő szakasz. 2007-től 2012. végéig ismét esett az áruházi költekezés (kivéve 2011-ben, amikor csekély mértékben felfelé mozdult az előző évhez mért mutató). 2013-tól ismét a növekedés gazdagította a kiskereskedelem mérlegét, tehát a jelenlegi a második emelkedést mutató hullámhegy. (Ezek az irányzatok az árváltozások kiszűrésével számított mutatókat tartalmazzák, tehát mennyiségben, darabban, kilóban, literben mutatják a költekezést, szaknyelven volumenben.)

 

Bevásárlókosár mustra

2015-ben 2006-hoz képest a háziasszonyok még mindig kevesebbet cipekedtek haza a boltokból, áruházakból a kiskereskedelem egészét nézve. Az éves változási mutatók összevetéséből a következő kép kerekedik ki, ami sok kérdésre magyarázatot ad:

 

  kiskereskedelem élelmiszer iparcikk üzemanyag
2015/2006. 99,2 101,4 94,0 107,9

KSH, kiigazítatlan éves volumenindexekből számolva

 

A kiskereskedelem egészének mérlegét az iparcikk vásárlások húzzák lefelé, a többi kiemelt áruterület már túl van a mélyponton. A legalacsonyabb 2012-ben volt a vásárlások teljes körét magában foglaló mérlegmutató, ekkor a vásárlások 12%-kal voltak kisebbek a 2006. évinél. Az élelmiszerköltekezés mélypontja is erre az időpontra esett, de kisebb volt az elmaradás, 9%, ami úgyszintén nem kevés, de 2015-re mégis kikászálódott a gödörből az élelmiszer kiskereskedelem.

 

A tartós fogyasztási cikkekhez még csóró a vásárló

Legalább is a 2006. évi szinthez mérve. 2015-ben ugyanis az iparcikkek, tehát a nem élelmiszerek körében még mindig volt lemaradás, 6% körüli mértékben, a mélypont pedig 2012-ben volt itt is, 18%-os visszaeséssel, tehát közel ötödével kevesebb fogyott, mint 2006-ban. Éppen az előbbiek miatt nem véletlen, hogy ez az árucsoport az átlagnál gyorsabban nőtt az elmúlt két esztendőben.

 

A részletesebb KSH adatok csak 2015. novemberéig állnak rendelkezésre, azokból viszont egyértelmű, hogy a nagyobb értékű bútor, műszaki cikkek, azaz a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növekedése viszont - az iparcikkek teljes körén belül - alaposan elmaradt az átlagtól (az éves mutató 2% körül lehet majd). A tartós iparcikk besorolás az ENSZ úgynevezett COICOP osztályozása, amiben például a hűtőgép benne van, de a zokni, hiába iparcikk, már nincs (ezt csak azért, mert elhangzott már olyan értékelés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek is felfelé húzzák a kiskereskedelem mérlegét: hát csak kicsit.

 

Üzemanyag

Úgy tűnik, a vásárlók számára az autózás a legfontosabb, hiszen itt esett vissza a legkisebb mértékben a fogyasztás az elmúlt években, mindössze 4-5%-kal, ráadásul pokoli drága is tudott lenni az üzemanyag a válság éveiben. Természetesen tudott dolog, hogy a kutaknál a családok mellett a cégek, intézmények is vásárolnak. Most olcsó a benzin, az alacsony ár húzza is rendesen felfelé a mérleget.

 

Online kassza

Az egyes hatások szétválasztása egyes esetekben nehézkes, ez igaz az online kassza piactisztító hatására is. A kiskereskedelmi, a fogyasztási és az adózási adatokból azért nyugodtan megkockáztatható, hogy 2014-ben és 2015-ben nagyot lökött a kiskereskedelmi mutatókon az online kassza: a KSH a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adtak a boltban. Több száz milliárd forintra becsülhető a több nyugtaadás összege.

 

2016.

A kiskereskedelem egésze 2016-ban már túllépi a 2006. évi szintet. Az egyes árucsoportokat nézve az iparcikkek köre még előreláthatóan lemaradást fog mutatni a kilenc évvel ezelőtti szinthez képest, de nem sokat. Reméljük.

(blokkk.com, 2016. február 9.)

 

Nagyot lökött az online kassza is az áruházi költekezésen 2014-ben

Szépen hízott a kiskereskedelem, főleg karácsonykor, fel is húzta az elmúlt évek mérlegét is.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltbeli információja szerint az online pénztárgép rendszerben 200 milliárd forint áfa többlet befizetést mértek 2014-ben (tegyük rögtön hozzá, hogy a rendszer kiépítése augusztusban zárult le). Ebben a növekményben a kiskereskedelem mellett osztozik a vendéglátás, szállodaipar is, de a legnagyobb szelete feltehetően az áruházi költekezés. Ez a 200 milliárd forintnyi áfa többlet befizetés, amit az NGM az online rendszeren keresztül hajszálpontosan lát, hozzávetőleg 1.000 milliárd forintnyi piactisztulást takar, azaz ennyivel több nyugtát kaptak a vásárlók 2014-ben a korábbi esztendőhöz képest. Ennek nagy része a kereskedelemé, hiszen a vendéglátás forgalma a korábbi években hozzávetőleg tizede volt a kiskereskedelemének.

 

Miért fontos ez? Nos, a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelem mérésekor becslésében (a dohánykereskedelmet leszámítva ezt a módszert alkalmazza) a feketézést, nyugta nem-adást nem veszi figyelembe, nem is nagyon tudná. Ezt mérlegelve az áruházi költekezés, a kiskereskedelem bővüléséről mért adatban igencsak súlyos tétel lehet az online pénztárgépek beállítása nyomán adott több nyugta. Ez a hatás nem választható el mereven attól, hogy nőttek a reálkeresetek is, de igencsak stabil lábakon álló támpont. Jó példa erre, hogy egyes iparcikk területeken 10% feletti növekedést is mért bizonyos hónapokban a KSH, de a ruházati kereskedelem is 10-20% közötti bővülési ütemeket mutatott. Ez azért több a pénzünknél. Megjegyezzük, hogy ha pusztán az online kassza hatást nézzük, azt úgy célszerű megközelíteni, hogy régebben 100 forintból 80 forintnyi, most pedig 90 forintnyi nyugtát kap a vásárló. A KSH csak azt a forgalmat méri, ami után nyugtát ad a kereskedő.

 

Nézzük akkor a mérleget, előbb a karácsonyt.

 

A KSH legfrissebb adatai szerint 2014. decemberében   6,2%-kal (ez a statisztika nyelvén szólva úgynevezett kiigazítatlan, nyers adat) nőtt az áruházi költekezés, a kiskereskedelem. Ez minden előrejelzésnél nagyobb növekedést jelent. Igaz, az élelmiszer vásárlás az év utolsó hónapjában csak közel 3%-kal nőtt, de az iparcikkek vásárlása több mint 7%-kal, az üzemanyagokból pedig 10% feletti volt a forgalombővülés. A 3%-os élelmiszernövekedés sem rossz adat egyébként, csak éppen az átlagnál kisebb.

 

A áruházi vásárlások, a kiskereskedelem éves mérlege is 4% körüli növekedést mutat, amin sokat nem lehet fanyalogni, jó eredménynek számít. Ez a bővülési ütem összhangban van a GDP, a reálkeresetek növekedésével is.

 

2014. egyes időszakait vizsgálva kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított az időszak, kiugró utolsó negyedévvel:

 

  I. II. III. IV.

kiskereskedelem

104,0 103,5 103,2 105,5
ebből élelmiszer 101,6 103,6 100,8 102,7
iparcikk 106,1 103,6 105,3 106,7
üzemanyag 106,7 103,3 105,1 108,6

 

Hol is tartunk 2010-hez képest, ez is fontos kérdés.

 

Visszatekintve az elmúlt esztendőkre 2014. mérlege valóban kiugró mértékű bővülés. Érdemes azonban egy pillantást vetni arra is, milyen szintre jutott az áruházi vásárlás öt év alatt, hiszen volt honnan felkapaszkodni. Így 2010-2014. között együttvéve ezt az öt esztendőt azt olvasni ki az adatokból, hogy ránk fért ez a nagyobb ütemű növekedés:

 

  2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2010-2014.
kiskereskedelem

100

100,2

97,8

100,9

104,1

102,9

ebből élelmiszer

100

100,3

99,1

100,5

102,2

102,1

iparcikk

100

101,3

96,5

100,7

105,7

104,0

üzemanyag

100

97,7

97,5

102,3

105,8

103,1

érték: változás/előző év/kiigazítatlan volumen, hagyományos (becsléses) módszertan,

          a számításban figyelembe vett decemberi áruterületi adatok kiigazítottak,

 

Mi várható ezek után 2015-ben?

 

Előreláthatóan tovább nő az áruház piac, de kisebb ütemben, mint 2014-ben. Egyrészt a GDP is kisebb ütemben fog bővülni, márpedig a kereskedelem ehhez igazodik elsősorban, de azért lesz még további hatása az online kasszának is. Az alacsony olajár, a csekély mértékű infláció, ha lesz egyáltalán, a kereskedelem malmára hajtja a vásárló pénzét.

 

A legnagyobb kérdőjel a vasárnapi boltzár hatása. Tapasztalat nincs, de félő, hogy a korábbi vasárnapi forgalom egy része elvész és bizony ez nagyobb súlyú is lehet, hiszen ki szeret péntek délután, vagy szombaton sorban állni. Nem kizárt, hogy a vasárnapi boltzár nagyot harap az áruházi költekezés növekedéséből.

(blokkk.com, 2015. február 4.)

 

Web, ruha, benzin már fogyott,

élelmiszerből alig futotta többre 2013-ban

2013-ban összesen 1%-kal nőtt az áruházi fogyasztás.

 

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2013-ban többet költöttek a vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, összesen 8.425 milliárd forintot, ami 176 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbi költekezésnél. Nos, előzetes azért, mert a KSH folyamatosan utánaszámol annak, amit már egyszer közreadott, ráadásul az úgynevezett kiskereskedelmi adatokat háromszor is átszámolja, így minden előzetes marad, jó ideig, addig is kétszer-háromszor változhat. Másik kérdés, menyi is ez a 176 milliárd forint. Igen, pontosan 2,1%, ráadásul folyó áron, ami az alacsonyabb infláció mellet is soványka eredmény. A kereskedelem inflációja ráadásul nagyobb az igazinál, mivel ebben az árukörben nem volt rezsicsökkentés, így kerekedik ki az 1% volumennövekedés 2013-ra. Volumen, egyszerűbben szólva mennyiség, amit cipekedünk hazafelé.

 

Ez a növekedés éves szinten a hazacipelt árumennyiséget tekintve azonban még szerény, ráadásul eltérő mértékű az egyes áruterületeken. A kereskedelmi kisvállalkozások, a kicsik ráadásul még igencsak keveset éreznek a fogyasztás növekedéséből, többjük inkább piacvesztésről panaszkodik már egy ideje.

 

A negyedéves mérlegek azt is mutatják, hogy a fogyasztás növekedése második félévben vett azért némi lendületet.

 

Az éves mennyiségi növekedés így összességében 1% körüli, de ezen belül a második félév mérlege 2% feletti.

 

A korábbi évekhez hasonlóan kiugró mértékben nőtt a webes költekezés 2013-ban, 35-40% közötti mértékben. A második félévben 8-9%-kal ugrott meg a ruházati cikkek vásárlása. Felfelé húzta a mérleget a különböző műszaki, számítástechnikai  cikkek vásárlása (főleg az utolsó negyedévben, 5% körüli mértékkel), továbbá az üzemanyag forgalom.

 

A webáruházi költekezés azért is külön figyelmet érdemel, mivel évek óta kétszámjegyű a növekedés mértéke. A KSH adata szerint 2013-ban 128 milliárd forintot költöttünk internetes áruházakban, a valós netes költekezés azonban már túllépte a 200 milliárd forintot. A külföldi webáruházakból vásárolt árucikkekkel együtt pedig a kereskedelmi költekezésben részesedése 3-4% között mozog.

 

Az élelmiszer piac csak az utolsó negyedévben közelítette meg a 2%-os növekedési mértéket, azonban éves szinten éppen hogy csak túllendült az előző évi bevásárlások nagyságánál. Alaposan nyomja a piacot a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ármozgása, adódik is rögtön a kérdés, itt mi van a piacvédelemmel. Lehet?

 

A KSH adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2013. második félévében indított új dohányértékesítési rend elvitte a forgalom egy kisebb részét a hagyományos élelmiszer üzletektől, az újságárusok számára viszont 30% feletti bevételkiesést okozott.

 

A kereskedelem 2013. évi helyzetét döntő részben a következő folyamatok határozták meg:

 

- nőttek a reálkeresetek, reáljövedelmek, 3% feletti mértékben, nos, ettől viszont elmaradt a fogyasztás bővülése,

- alacsony volt az infláció (1,7%),

- az élelmiszerárakat még mindig magasnak tartja a vásárló (2,8%-kal drágultak 2013-ban, az élvezeti cikkek 10%-kal),

- csökkent az üzemanyagok árszintje is (98,1%).

 

Előre tekintve 2014-ben előreláthatóan bővülni fog a lakossági fogyasztás, de ennek mértéke továbbra is visszafogott lesz, mennyiségben (darabban, kilóban, literben, méterben) számolva1,5-2% körül várható. Kedvező a fogyasztói piacnak is a GDP várható bővülése, ami a vállalkozások részére nagyobb bérfizetést tesz lehetővé. Az év elején a gyenge forint árfolyam növeli a hazai fogyasztási cikk gyártók, a beszállítók és a kereskedők költségeit, ennek éves hatása azonban jelenleg még nem mérhető fel pontosan. Az infláció nagyobb lesz az előző évinél (2-3% között), ami a korábbiakhoz képest fékezi a reáljövedelmek bővülését.

(blokkk.com, 2014. február 26.)

 

 

blokkk.com                                            kirakatles                                             fblokkk.com