blokkk.com                                                        kirakatles » vásármódi                                                    hírkirakattmustra

 

Kinek élmény, kinek nyűg: a vásárlás

Kína, Hong Kong, Tajvan, Olaszország, Németország: nem minden öröm, ami a bevásárlókosárba jut. Egy nap boldogság a vásárlás. Na, ruha, az nem is kell annyi?

 

"Érzelmi másnaposság" – ezzel a szóval jellemezte a Greenpeace új kutatása azt az érzést, amit azok élnek át, akik feleslegesen vásárolnak egy csomó ruhát, cipőt, táskát vagy más kiegészítőket. A tanulmányból, melyet az Index ismertet, kiderül, hogy az érzelmi alapú, nem kifejezetten a valódi szükségleteket kielégítő vásárlás nagyon elterjedt a nyugati világban.

Ez persze önmagában nem annyira meglepő tény, az ugyanakkor újdonságnak számít, hogy az elmúlt évtizedek gyors gazdasági növekedése mentén kialakult ázsiai középosztályok nemcsak jólét tekintetében zárkóztak fel a nyugati középosztályokhoz, hanem az ezzel együtt járó, a vásárlást követő lelkiismeret furdalásban és kiégésben is.


A Greenpeace megbízásából Kínában, Hong Kongban, Tajvanonn, Olaszországban és Németországban független helyi kutatóintézetek kérdeztek meg helyben nagyjából ezer embert a vásárlási szokásaikról. A 20 és 45 év közötti résztvevőket olyasmikről kérdezték 2016 utolsó felében és 2017 elején, hogy hol és mennyit vásárolnak, és hogyan érzik magukat vásárlás után.

 

Nem is olyan jó vásárolni?
Hong Kongban és Kínában bizony kikészülnek a vásárlástól. A kutatás alapján a német, tajvani, Hong Kong-i és kínai válaszadók nagyjából fele mondta azt, hogy fél nappal a vásárlás után már nem érzi jó magát azért, mert vett valamit. A németek hatvan százaléka számolt be arról, hogy fáradtnak érzi magát egyből a vásárlás után, a kínaiaknak pedig a harmada mondta azt, hogy ürességet érez, miután elmúlt a vásárlás miatt érzett öröm. A tanulmány ezeket a helyzeteket nevezi érzelmi másnaposságnak.

A kutatásban részt vevő összes országra jellemző, hogy az emberek túl sok ruhát, cipőt, táskát és kiegészítőt vesznek. Ez a jelenség különösen Kínában, Hong Kongban és Németországban érhető tetten, de Tajvanon és Olaszországban sem túl jó a helyzet. A megkérdezettek negyven-ötven százaléka vallotta be, hogy van otthon olyan ruhája, amin még rajta van az árcédula, mert soha nem vette fel azóta, hogy megvette.


De nem csak a vásárlás mennyisége és haszontalansága alapján emelkedik ki Hong Kong és Kína az öt vizsgált ország közül, ugyanis Hong Kongban a megkérdezettek 37, Kínában pedig a 31 százaléka mondta azt, hogy üresnek érzi magát, vagy unatkozik, amikor nem vásárol. Ugyanez az arány Tajvanon csak 24, Németországban pedig 14 százalék volt.

A megkérdezettek nagyjából fele számolt be arról, hogy néha elrejti a vásárolt dolgokat az ismerőseik elől, mert fél tőle, hogy nem fog nekik tetszeni, amit vásárolt. Szintén ijesztően sokan számoltak be arról, hogy rendszeresen többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Kínában és Hongkongban pedig a megkérdezettek 67 és 63 százaléka vallotta be, hogy gyakran munka közben is vásárol.


Egy nap boldogság a vásárlás
A megkérdezettek átlagban nagyjából kétharmada számolt be arról, hogy kifejezetten jól érzi magát, ha vásárol, de a megkérdezettek többsége arról számol be, hogy ez a jó érzés egy napon belül elmúlik.

A tanulmányból az is kiderül, hogy különösen Kínában van nagy hatása a közösségi médiának az emberek vásárlási kedvére: itt ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy gyakran vesz valamit a közösségi média hatására (közülük mindezt sokan divatblogok hatására teszik). Ez a jelenség egyébként Hong Kongra is jellemző (63 százalék), viszont Tajvanban, Németországban és Olaszországban már kevésbé az (55, 23 és 36 százalék).


A Quartznak nyilatkozó Karl Gerth, a Kaliforniai Egyetem (University of California) kínai fogyasztói kultúrát kutató szakértője szerint egyáltalán nem meglepő, hogy Kína így szerepelt a kutatásban. Gerth szerint Kínában különféle okok vezettek ahhoz a fogyasztási mintához, amire a versengés, és a státusszimbólumok hajszolása vezet, és ami nagyon jellemző a fiatal kínaiakra. A szakértő azt mondta, a fiatal kínaiak fogyasztási szokásait nagy mértékben magyarázza az, hogy még csak pár évtized telt el azóta, amikor ennek a generációnak a nagyszülei még hatalmas szegénységben éltek. A hetvenes évek gazdasági reformjaival aztán beindult a kínai gazdaság és ezzel együtt nőtt a fogyasztás is. A mai fiatalok közül sokan az első valóban gazdag generáció tagjai, akik számára a már több generáció óta gazdag családokhozhoz képest többet jelent, hogy mijük van, és hogy mit tudnak megvásárolni.


Divatipar: alig nőtt
Az Euromonitor felmérése alapján 2016 elég gyenge év volt a divatiparban, ugyanis 2008 óta nem nőtt olyan keveset az iparág forgalma, mint tavaly (3,8 százalék volt a növekedés). A növekedést a felmérés viszont alcsoportokra lebontva is részletezi, és ebből egy érdekes divattrend rajzolódik ki. Az látszik ugyanis a számokon, hogy az iparágat a sportruházat átlagon felüli forgalma mentette meg a maga 7 százalékos forgalomnövekedésével: főleg az olyan keleti piacokon volt nagy a forgalom, mint Kína, Thaiföld vagy India. Itt tehát részben a felmérésében szereplő kínai fiatalokról is van szó.


A Greenpeace szerint a divatiparban alapvetően arra lenne szükség, hogy a fast fashion áruházláncok a mennyiség helyett kezdjenek el a minőségre koncentrálni, és tegyék minél nagyobb mértékben fenntarthatóvá - zöldebbé - a gyártási technológiáikat.

(Index, 2017. május 12.)

 

Különbet akar a kínai vásárló

Lassabban nő a költekezés, a pénzesebb kínai vásárlók pedig egyre inkább a jobbat keresik. Magyarországnyi kínai válik gazdaggá évente, szeretik is mutogatni magukat.

 

A tejtermékektől az alkoholos italokon át az autóvásárlásig vizslatva mindenütt szembetűnő a kínai fogyasztási szokások megváltozása. A kínai gazdaság lassulása visszafogja a fogyasztói kiadások bővülését. Új jelenség mindeközben, hogy az olyan cégek, mint a Danone, a Starbucks vagy a Kweichow Moutai egyre inkább nyomulhatnak a lendületesen bővülő, az egészséges, az átlagosnál magasabb minőségű, ráadásul divatos és drágább termékek piacán, írja a Bloomberg nyomán az Investor.hu.

A kínai vásárlók egyre nagyobb súllyal latolgatják a fogyasztáshoz, a megvásárolható termékhez kapcsolódó érzést, élményt, ezt igazolja a Nielsen China ügyvezető igazgatójának Vishal Bali értékelése is. A jólét növekedésével a világ második legnagyobb gazdaságában egyre többen kezdik keresni a prémium érzését kínáló árucikkeket.

Az egyre több pénzzel változnak a fogyasztási szokások is. Napjainkban a kínai háztartások egyre nagyobb számban lépik át azt a jóléti küszöböt, amelyen felül már igénylik a prémium termékeket, igaz ugyanakkor, hogy ezek általában 20 százalékkal drágábbak az átlagos termékkategóriánál. Kínában egyébként a gazdagság évi 136 ezer jüanos (közel 20 ezer dollár) jövedelmet jelent a Gavekal Dragonomics adatai szerint. Évente 10 milliónál több kínai lépi át ezt a jövedelmi határt, így a fogyasztási szokások változásai komoly súlyúak.
 

Autóban is
A szabadidő-autók (SUV) és a kisbuszok eladásai például a várakozások szerint 2017-ben először lenyomhatják szedánokat. A növekvő bevételek, az olcsóbb olaj, valamint a kínai kormány népességpolitikájának változása (több gyerek vállalásának engedélyezése) változásokat indított el a világ legnagyobb autópiacán is. Ez pedig arra ösztönözte az olyan cégeket, mint a Great Wall Motor, vagy a Zhejiang Geely Holding Group, hogy előkelő márkákat mutasson be tágas terekkel, a legújabb technológiákkal. Bár a szabadidő-autók legalább 40 százalékkal drágábbak a szedánoknál, előbbiek eladásai várhatóan 22 százalékkal bővülnek majd 2017-ben.

A változások jelentősége azért sem hanyagolható el, mert a kínaiak a régiós átlaghoz képes sokkal jobban szeretik kimutatni a sikereiket. A Nielsen adatai szerint a kínai fogyasztók 56 százaléka azért választ prémium terméket, mert ezzel a külvilág felé jelezheti az életszínvonalát. Ez az arány pedig több az ázsiai csendes-óceáni térség 52 százalékos átlagánál, de messze lenyomja például a Japánban mért 21, vagy az Ausztráliában mért 24 százalékot.

A Nielsen felmérése szerint a megkérdezett kínaiak több mint fele nyilatkozott úgy, hogy hajlandó többet fizetni élelmiszerre, öltözködésre, szórakozásra, utazásra és éttermi fogyasztásra. Az egészségtudatosságuk is nő, emelkedik is például a joghurtok kereslete, melyet egészségesebbnek tekintenek a sima tejnél, derül ki az OC&C Strategy Consultant kutatásából.

Természetesen a cégek igyekeznek lecsapni a prémium termék piacára. Ezt támasztja alá, hogy Kína két legnagyobb tejtermékekben utazó társasága, a China Mengniu Dairy, valamint az Inner Mongolia Yili Industrial Group ennek érdekében vásárolt fel cégeket az elmúlt hónapokban. A hongkongi PAG Asia Capital például 2017. februárjában közölte, hogy 170 millió dollárt pumpálna a litván Food Union Group tejipari cégbe. A cég ugyanis a tervei szerint Kínába vinné az áruit, mivel a tehetős kínaiak egyre jobban keresik a minőségi tejtermékeket.

A változó vásárlási szokások pedig az olyan óriáscégek hozzáállására is hatnak, mint a Coca-Cola, vagy a PepsiCo, mivel a palackozott vizek egyre keresettebbek a szénsavas üdítőkhöz képest.

A változások nem kímélik a sörpiacot sem. A külföldi prémium sörök importja az elmúlt négy évben 340 százalékkal nőtt, pedig a nagy kínai gyártók bevételei nem emelkednek, a sörpiac egésze - literben számolva - ráadásul zsugorodik.
 

Otthon is
Az átalakulás érinti emellett a kínai otthonokat is. A legtöbb városi család már rendelkezik olyan készülékekkel, mint a légkondicionáló, vagy a mikrohullámú sütő, a vásárlók pedig manapság már a nagyobb élvezeti értékű cikkek felé fordulnak, mint az eszpresszógépek. A régi készülékek cseréjekor hajlamosak olyan divatos újdonságok felé nyitni, melyek már távolról, internetes alkalmazások segítségével is irányíthatók. Ez áll olyan üzletek mögött, mint amikor a General Electric felvásárolta a  Haier Group céget, 5,4 milliárd dollárért. Így a cég az internetre kapcsolódó termékek széles skáláját tudja értékesíteni a sütőktől a mosógépekig.

(Investor.hu, 2017. február 15.)

 

 

blokkk.com                                            butik pórázon                                             fblokkk.com