blokkk.com                                                        butik pórázon » piacregula                                                       hírkirakattmustra

 

Megnyomták az Erzsébet utalvány piacát

Ömlött az Erzsébet utalvány decemberben, a beváltás is kilőtt. A cégek is adtak. Maradt ráadásul jócskán beváltani való 2017-re is. De hát az utalvány helyett jön a cafetériás készpénz.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. decemberében közel 53 milliárd forint értékben igényeltek Erzsébet utalványt a különböző intézmények és a vállalkozások. Ez bő két és félszerese az előző év végi igénylésnek, ami akkor 20 milliárd forint volt.

 

Az adatokból kitűnik, hogy a nyugdíjasoknak juttatott 28 milliárdos utalványösszeget leszámítva a különféle intézmények és vállalkozások közel 25 milliárd forintnyi Erzsébet utalványt adtak dolgozóiknak, ami nem kevés, hiszen negyedével több az egy évvel korábbi összegnél. Feltehetően a munkaadók igyekeztek kihasználni az utolsó kedvezményes adózású időszakot, hiszen 2017-től ez a lehetőség már megszűnt az Erzsébet utalvány juttatásában.

 

Az Erzsébet utalványt kapóknak nem kellett kapkodniuk a beváltással, hiszen a szabályok szerint a kibocsátást követő év végéig beválthatók, ennek ellenére az elfogadóhelyeken, a boltokban, vendéglőkben másfélszeresére nőtt a decemberi utalványos forgalom. Ez sem kevés, hiszen a 2015. év decemberének 17 és fél milliárdjáról 2016. decemberére bő 25 és fél milliárd forint fölé ugrott a bolti beváltás.

 

Maradt még jócskán beváltanivaló 2017-re is

2016-ben közel 208 milliárd forint utalvány igényeltek a kibocsátótól, a beváltás összege azonban csak 168 milliárd forint volt. Egy évvel korábban 155 milliárd forint volt az Erzsébet utalvány kibocsátás, a felhasználás pedig 143 milliárd forint, tehát az átcsúszás akkor a következő évre negyede volt a 2016-ről 2017-re áthúzódó évi 40 milliárd forintnak.

 

Nincs adat arról - nem is nagyon lehet -, hogy a nyugdíjasok milyen arányban váltották be 2016. decemberében a kapott Erzsébet utalványokat, de könnyen feltételezhető, hogy az átcsúsztatók derékhadát ők alkothatták.

 

2017-ben is adnak a cégek utalványt, de a legnépszerűbb cafetéria elem a készpénz lesz

2017-ben önmagában az Erzsébet utalványokhoz kapcsolódó adókedvezmény megszűnése miatt alaposan megcsappanhatna a juttatási kedv. Előreláthatóan azonban a továbbra is erős munkaerőhiány közepette nem szívesen vonnak meg juttatásokat a cégek, így a kötelező minimálbér- és a kényszerű további béremelések közepette is próbálnak megtartani cafetéria juttatásokat, hiszen elvenni nem tűnik megtartó erőnek. Így a Szép-kártyás juttatások köre előreláthatóan nem fog szűkülni jelentősebb mértékben.

 

Egyértelmű ugyanakkor, hogy a 100 ezer forint kedvezményes készpénzjuttatás sok helyen kiszorítja az Erzsébet utalványt. Készpénz hozzávetőleg akkora összegben adható olcsóbban, mint korábban az Erzsébet utalvány kedvezményesen.

(blokkk.com, 2017. február 10.)

 

Nagy bukás az első cafetériaper

Az Edenred után következik a Sodexo és a Le Cheque Déjeuner.

__________________________________________blokkk.com

 

Többmilliárdos pert nyert egy francia cafeteria cég a magyar állam ellen, mintegy 23 millió eurós (több mint hétmilliárd forintos) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) az Edenred francia utalvány-kibocsátó cégnek. A cég az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen, tájékoztatott a Világgazdaság.

 

A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága 2016. december 13-án hozta meg döntését a Ticket Express utalványokat kibocsájtó Edenred ügyében, amely 2013. szeptemberében adott be kérelmet Magyarországgal szemben.

A magyar állam ellen az ICSID-nél még további két kártérítési eljárás is folyik, ezeket az Edenredéhez hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Sodexo és a Le Cheque Déjeuner csoport indította. Utóbbi két francia cég esetében még nem hozott döntést a washingtoni székhelyű vitarendező központ.

Az Edenred közleménye szerint a washingtoni bíróság december 13-i ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet.

A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több érintett cég, így az említett három francia tulajdonú vállalkozás is tiltakozott, amelyek azóta már kivonultak a magyar piacról.

Az Európai Bizottság egyébként a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóinak és forgalmazóinak magyarországi korlátozásának ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás döntései nyomán 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016. februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.

(Világgazdaság, 2016. december 18.)

 

Miért nem lehet az Erzsébet utalványból visszaadni a boltban?

Az utolsókat tapossa az Erzsébet utalvány: 2016-ban még lehet tolni, de utána sokat adózik és a minimálbér emelés mellett amúgy sem lesz annyi pénz cafetériára. Egy kis PISA-teszt is jár a nyugdíjasoknak karácsonyra. Vásárláskor kockázatos lenne visszaadni belőle, ezért tilos.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A postások megkezdték kihordani a nyugdíjasoknak az ígért tízezer forintnyi Erzsébet utalványt. Nem nehéz kitalálni, hogy ennek minden nyugdíjas örülni fog, hiszen tízezer forint nem kis pénz. A kormány igyekezett segíteni a nyugdíjasoknak a tájékozódásban, hogyan költhető el az Erzsébet utalvány, ami nagyon is helyes, hiszen ki tudja, hogy egy nyugdíjas egyáltalán látott-e már életében Erzsébet utalványt. Az étkezési utalványok története több évtizedes ugyan, de az Erzsébet utalvány nem is oly rég, 2012-ben indult.

 

Az utalványokat rejtő borítékban nyilván az előbbiek okán lapul egy tájékoztató is, amelyben egyebek mellett arról esik szó, hogy "a borítékban három utalványszelvény található, amelyek egyenként két utalványt tartalmaznak, 1000 és 2000 forintos címletekben, összesen 10 ezer forint értékben". Úgy tűnik, a levél fogalmazói példát akartak mutatni a PISA-teszten lebőgő diákoknak, hiszen ha a borítékot bontogató nyugdíjas nem nyálazza át egyenként a kapott utalványokat (előtte persze a két darab utalványból álló szelvényeket óvatosan kettészelve, majd sorba rakva), akkor bizony számolhat, mennyi is az annyi. Hát igen, a hivatalos szöveg egy kicsit bonyolultabbra sikeredett, így lehet fejben is számolgatni egy kicsit.  Az eredmény egyébként egyszerűen fogalmazva az, hogy a tízezer forintot négy darab kétezer, valamint két darab ezer forintos utalvány formájában adják. Talán így is lehetett volna fogalmazni, hiszen csak egy megoldása van a feladatnak.

 

Felvetődhet a kérdés, hogy miért pont kétezres és ezres címletekben kapják a nyugdíjasok az Erzsébet utalványt, ismerve a vásárlási kosarak értékét. Az utalványforgalmazó honlapjának tájékoztatása szerint az alapszolgáltatás az 500 és 1000 forintos címleteket tartalmazza, 2%-os díjért. Létezik bővített szolgáltatás, 300, 400, 500, 600 és 1000 forintos címletekből. Itt már vastagabban fog az utalványforgalmazó ceruzája, mivel a szolgáltatási díj 2,1%, de hát a különbség nem túl nagy.

 

Egyedi szolgáltatás keretében lehetőség van egyedi igényű címletek legyártására is. A kétezres címlet ebbe a körbe tartozik, ahol 5% a díj (természetesen + áfa). Feltehetően sikerült lealkudni valamennyit a díjból, ami egy nagybani megrendelő esetében természetes. Elképzelhető, hogy a posta a boríték súlyát is mérlegelte a kiszállítás díjának megállapításakor.
 

Ezért tilos visszaadni az Erzsébet utalványból a boltban

A kormányzati tájékoztatás felhívja a figyelmet arra is, amit a rutinos utalvány felhasználók jól tudnak: "érdemes figyelembe venni, hogy az utalványok értékéből készpénzben nem adnak vissza". A mondat végéről azért egy szócska hiányzik a teljesség kedvéért, mégpedig az, hogy hol is: tehát a boltban, vagy a vendéglátóhelyen, ahol az Erzsébet utalvány levásárolható. Az intelem persze hasznos, de miért is tiltott ez, ráadásul sok boltban kezdetektől fogva ott virít a pénztáraknál a visszaadási tilalom szövege. Az utalványforgalmazó ugyanis kiköti, hogy tilos visszaadni a vásárlási utalvány értéke alapján.

 

Az Erzsébet utalvány rendje olyan, hogy pályája során négy kézben is megfordul: az utalvány kibocsátója az első és az utolsó állomás. Általában a munkáltató, a nyugdíjasok esetében pedig a kormány megrendeli, átadja a felhasználónak (most az alkalmazott helyett a nyugdíjasnak), aki annak értékét levásárolja, így fizetéskor átadja a pénztárosnak, vagy a pincérnek, majd az utalványt elfogadó boltos, vendéglős az elszámolás során visszajuttatja azt a kibocsátónak. Az utalványokkal természetesen mindenkinek pontosan el kell számolnia.

 

A visszaadási tilalom oka, hogy az Erzsébet utalványt elfogadó boltos, vendéglős is fizet az utalványforgalmazónak, az általános szerződési feltételek alapján pedig 5% elfogadóhelyi jutalékkal számolhat. Igaz ugyanakkor, hogy ebből jelentős engedmény alkudható ki, minél több utalványt vált vissza az üzletlánc, annál több. Nyilván senkinek sem közömbös, hogy az utalványok elszámolása nyomán mennyi elfogadóhelyi jutalékot kell fizetni: az utalványforgalmazó sokat akar, a boltos keveset.

 

Nos, mi lenne akkor, ha vásárláskor vissza lehetne adni az utalvány értékéből. A megoldás egyszerű, hiszen az ügyeskedő boltosnak (ha van ilyen egy kevés) az lenne az érdeke, hogy minél kevesebb elfogadóhelyi jutalékot fizessen. Így előfordulhatna a tilalom hiányában, hogy az elfogadott utalványra azt mondaná, itt bizony visszajáró is volt, tehát az utalványnak csak egy része volt igazi vásárlás. Az utalványforgalmazó így azonnal elesne az elfogadóhelyi jutalék egy részétől.

 

A tilalom mellett ugyanakkor a boltos jótékonykodni a visszaadással legfeljebb a saját zsebe kárára tudna, hiszen az utalványforgalmazó minden visszavitt utalvány teljes névértéke erejéig számolja ki az elfogadóhelyi jutalékot. Így ha a vásárlás értéke például 490 forint volt, a boltos pedig visszaadna a kapott ötszáz forintos utalvány értéke alapján tíz forintot, ennek a visszajárónak az elfogadóhelyi jutalékát is ki kell fizetnie (sok kicsi sokra is mehet).

 

Egyébként az utalványos vásárlásokon a több százalékos elfogadóhelyi jutalék miatt általában nem keres, hanem veszít a boltos. Az élelmiszer kereskedelemben a tiszta - a költségek levonása után megmaradó - haszon nem éri el az elfogadóhelyi jutalék szintjét. De kell a forgalom, a vásárló pedig többet költ, mint amennyi utalványt bevált.

 

Év végén nagyot ugrik az utalványpiac

Az Erzsébet utalványok kibocsájtása és beváltása a KSH adatai szerint a következők szerint alakult az elmúlt időszakban:

 

2014. 2015. 2016.*
kibocsájtás beváltás kibocsájtás beváltás kibocsájtás beváltás
150 141 155 143 130 130

KSH, érték: milliárd forint, */2016: január-október

 

Az adatokból kitűnik, hogy lényeges változás az Erzsébet utalvány piacán a kibocsájtás és a beváltás nagyságrendjét nézve nem volt 2014-15-ben. (A csúszás a kibocsájtás és a beváltás között érthető, hiszen az Erzsébet utalvány a kibocsájtást követő év végéig váltható be a boltokban).

 

2016-ban előreláthatóan valamelyest megugrik az utalványpiac, hiszen az elmúlt években a  cégek novemberben és decemberben juttatták az Erzsébet utalványok negyedét (a névértéket nézve). Ehhez igazodva a felhasználás is jelentősen nőtt decemberben és az azt követő januárban, ez előreláthatóan most is hasonlóképpen történhet. Bár a 2017. évi kötelező minimálbér emelés az év végi javadalmazást is visszafoghatja, vagy éppen még kihasználják az utolsó olcsó lehetőséget, nyilván vegyes lesz a térkép. Egy biztos, a nyugdíjasok utalványjuttatása alaposan megdobja a piacot a következő időszakban. A hat darab utalvánnyal és némi takarékos szemlélettel számolva 2017. első félévében még mozogni fog valamelyest az utalványpiac.

(blokkk.com, 2016. december 13.

 

A Szép-kártyának is annyi?

A kormány 2018-tól megszüntetheti a Szép-kártyát. Az Erzsébet utalvány már 2017-ben megszűnhet.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

Bár a szakértők egyöntetűen kiállnak a Szép kártya mellett, A Magyar Nemzet információi szerint a kormány 2018. januárjától megszüntetné a népszerű béren kívüli juttatást. Kérdés: mi jön helyette, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az is népszerű lehet. A készpénzes juttatás, ami szabadon elkölthető, bármit felülírhat a juttatást kapók körében, bár igaz, hogy a kisebb szállodásoknak ez nagy bukás lenne.
 

Az Erzsébet-utalvány 2017. évi megszüntetése után a magyar kormány azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi Pihenőkártya (Szép kártya) mindhárom alszámláját: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is. A Szép kártya a turizmusban jelentősebb szerepet játszik, a megkérdezett szakértők pedig egy emberként foglaltak állást a pihenőkártya létjogosultsága és megmaradása mellett. Évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az 1 millió munkavállalót.

Nem fontos tétel a Széchenyi Pihenőkártya a négy-öt csillagos nagy budapesti szállodáknak, de a családi tulajdonban lévő, vidéki panzióknak és vendégházaknak ez az egyik fő megélhetésük. A belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki a kártya használata, az említett szálláshelyeken ez az arány azonban a 40 százalékot is elérheti. A Szép kártya egy négyszemélyes családban eddig 150-160 ezer forintnyi irányított fogyasztást jelenthetett. A VOSZ szerint egyébként, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű cafetéria elemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók. Se hivatalos egyeztetés, se informális beszélgetés nem volt erről a kormánnyal. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint a béren kívüli juttatások közül ez az egyik legfontosabb elem, amelyet más forrásból nehezen lehetne pótolni. A rendszer fő haszonélvezői azok a vidéki vendéglátósok, akik a magyar kis- és közepes vállalkozások rétegét adják, márpedig.

A VOSZ-hoz, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségéhez hasonló álláspontot képvisel a Szép kártya kivezetésével kapcsolatban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Korábban egyébként többen javasolták, hogy az Erzsébet-utalvány működjön tovább a Szép kártya negyedik zsebeként, ezt azonban lesöpörték a döntéshozók, ezáltal veszni hagyták az étkezési utalványt.
(Magyar Nemzet, 2016. október 7.)
 

Drága mulatság az Erzsébet utalvány

Van elfogadóhelyi jutalék, szolgáltatási díj. Négy kézben fordul meg az utalvány. Egy része el is vész. Mindenki megspórolhatna 10-10 milliárd forintot.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

Az alkalmazottak természetesen szívesen fogadják a béren felüli juttatást, ami a munkaadójuknak olcsóbb, mint a bér, az adózást tekintve. Nem véletlen, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény határt is szab ezeknek a juttatásoknak, így az Erzsébet utalvány havi 8 ezer forintig adható kedvezményes közterhek mellett. De feltehetően szívesebben fogadnának el helyette pénzt.

 

Mennyibe is kerül az Erzsébet utalvány?

Az Erzsébet Utalványforgalmazó mérlegbeszámolója szerint bevételei 10 milliárd forint körül járnak (a legutolsó nyilvános mérlegadat a 2014. évi, amikor ez 9,8 milliárd forint volt).

 

Az Erzsébet utalvány négy kézben is megfordul pályája során: az utalvány kibocsátója az első és az utolsó állomás, a munkáltató megrendeli, átadja az alkalmazottnak, aki beváltja, majd az utalványt elfogadó boltos, vendéglős az elszámolás során visszajuttatja a kibocsátónak.

 

Mindennek persze ára is van. Az Erzsébet utalványforgalmazó honlapja szerint a munkáltató 2% szolgáltatási díjat fizet rendeléskor. A boltos, vendéglős pedig 5% elfogadóhelyi jutalékkal számolhat, bár ebből a nagy üzletláncok engedményt kapnak. Végül az utalványforgalmazó markát 10 milliárd forint üti évente. Egyébként a sérült utalvány cseréje sem olcsó mulatság, 3% a díja. Az üzleti életben szokásos észjárásnak megfelelően természetesen az előbbi díjakat áfa is terheli.

 

A mérlegadatot és a kibocsájtás értékét egybevetve az Erzsébet utalványok után 7% körüli érték jut vissza a kibocsájtó zsebébe. Hát egy boltos tiszta haszna - ha van - ennél sokkal kevesebb, legfeljebb 1-2% körül mozog. Ez azt is jelenti, hogy az Erzsébet utalvány elfogadása kizárólag erre a forgalmi részre vetítve nem kevés veszteséget jelent.

 

Az Erzsébet utalványok kibocsájtása és beváltása a KSH adatai szerint a következők szerint alakult az elmúlt időszakban:

 

2014. 2015.
kibocsájtás beváltás kibocsájtás beváltás
150 141 155 143

KSH, érték: milliárd forint, az elfogadóhelyek száma jelenleg 59 ezer

 

Az előző adatokból kitűnik, hogy lényeges változás az Erzsébet utalvány piacán a kibocsájtás és a beváltás nagyságrendjét nézve nem volt 2015-ben 2014-hez képest, így a 2014. évi mérlegadatok megfelelő képet rajzolnak.

 

De hát el is vész a kibocsájtott utalványok egy része, ennek nagyságrendje 10 milliárd forint körül mozog éves szinten.

 

Az előbbi adatok arra világítanak rá, hogy sokkal egyszerűbb és főleg olcsóbb lenne pénzben adni az Erzsébet utalványt. Ez most nem okozna különösebb villongást az élelmiszer boltosok és a vendéglősök között, hiszen ma is szabadon választhat a dolgozó, hol váltja be az utalványát, boltban, vagy vendéglőben. (Emlékeztetőül, régebben volt hideg és meleg utalvány, előfordult az is, hogy csak vendéglőben lehetett beváltani az étkezési utalványt.)

 

Az utalványt adó munkáltatók és az elfogadóhelyek megtakarítása 10 milliárd forint lenne, a dolgozók pedig feltehetően nem veszítenék el azt a másik 10 milliárd forintot, amit nem váltanak be. És akkor még nem is számoltunk azokkal a költségekkel, amelyek a munkáltatóknál és a beváltóknál a díjakon, jutalékokon kívül felmerül, hiszen az utalványok kezelése munkaerőt és munkaidőt is igényel.

 

Erzsébet utalványt a Szép kártyába? Csak azt ne...

Nem lenne szerencsés megoldás az Erzsébet utalvány beolvasztása a Szép kártyába. Még úgy sem, hogy egy külön zseb lenne (van már három így is), amiből a boltban is lehetne fizetni. Ez is pénzbe kerülne.

 

És el kellene fogadni: a cafeteria jelenlegi rendje távol áll a dolgozók valós igényeitől. Ha nem így lenne, nem kellene félni attól, hogy amit eddig valamilyen cafeteria formájában megkaptak, készpénzesítés esetében máshol költenék el.

 

Gondot legfeljebb az okozhat a Szép kártya esetében, hogy 2015-ben a 80 milliárdos beváltásból csak közel 20 milliárd forintot váltottak be a szálláshely szolgáltatóknál. A különbség zöme vendéglátóhelyi beváltás volt. Tehát a Szép kártyának csak kisebb része segíti a szálláshelyeket, ami persze fontos nekik.

(blokkk.com, 2016. május 12.)

 

Cafeteria pénzben: inkább bezsebeljük? Szép ez? Csak őszintén!

Egy új ötlet: az utalvány legyen a Szép-kártya negyedik zsebe. Na, ez lenne a legrosszabb a családoknak!

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A Széchenyi Pihenőkártyának ma van három zsebe, a szállás, a vendéglő és a masszázs, meg egyebek (szabadidő-zseb, magyarul). Az egyik legújabb javaslat, hogy az Erzsébet utalvány legyen a negyedik zseb. Ez persze azt is jelentené a jelenlegi rendben, hogy még bonyolultabb kerete lenne a kártyának, hiszen már négy célnál kötnék meg a felhasználó kezét, mire is költheti a kártyás pénzét. A jelenlegi szabályok szerint boltba már nem mehetne vele.

 

A cafeteria kötött pályáit - mire mennyi költhető - a dolgozók nem kedvelik. Persze, ha adják, elfogadják, mivel sok más választásuk nincs. Az Erzsébet utalvány a legnépszerűbb, hiszen lehet választani, hogy boltban, vagy vendéglőben váltják be, akik kapják. A legkedveltebb a bolti beváltás.

 

Nos, az új javaslat megszüntetné a bolti cafeteria költekezés lehetőségét. Vagy alaposan át kellene fabrikálni a rendszert, és akkor három zsebbel lehet menni szállodázni, vendéglőzni, szabadidőzni, a negyedikkel meg a boltba és mindezt még figyelni is kell, nehogy üres zsebbel álljon valaki a pénztár elé fizetni.

 

A 170-180 milliárdos Erzsébet utalvány piac, ami ma megoszlik a bolt és a vendéglő között, így teljes egészében az utóbbié lenne. A cafeteria piac szabályrendje egyébként sokat hullámzott a múltban, hol szabadon lehetett vele boltba menni, hol nem, volt hideg és meleg utalvány, így, vagy úgy megkötve az étkezési utalvány felhasználását. Bizonyára a politikusok is tudják, hogy a legnépszerűbb a boltban is elkölthető Erzsébet utalvány. Mert erre van szükségük leginkább a családoknak.

 

Egyébként 2015-ben 83 milliárd forintot költöttek a Szép-kártyával a családok (90 milliárd forint feltöltése mellett). A KSH szálláshelyek vendégforgalmáról szóló jelentése szerint 2015-ben a vendégek összesen 17 milliárd forintot költöttek ezzel a fizetési lehetőséggel a szálláshelyeken. A Szép-kártya többi pénzét máshol, másra költötték el. A 17 milliárd forint a szálláshely szolgáltatók bevételeinek 5%-a, persze, csak átlagosan, de el kell ismerni, manapság minden fillér számít.

 

Nos, mindent mérlegre téve a családoknak mégis csak az lenne a legjobb, ha inkább pénzben kapnák meg a cafeteria összegét, vagy többet, hiszen akkor szabadon dönthetnék el, mire költik. Kár lenne, ha a Szép-kártya bezsebelné, hiszen az a jelenleginél is több kötöttséget és bonyolultabb rendszert jelentene és persze, mint minden, egy iparági támogatás lenne. Az is kell, de ha már lehet választani, akkor a készpénz a jobb.

 

Igen, a boltosok feltehetően jobban járnának. De hát ha egyszer a családoknak, a vásárlóknak ez a legjobb és a legolcsóbb. És a kettős bérrendszer, ha már bármilyen oknál fogva felvetődött (igen, az uniós szkander is benne van, ugyanúgy, mint a boltzár eltörlésében a népszavazás), jobb és egyszerűbb, mint a jelenlegi cafeteria. A családokat, dolgozókat pedig elsősorban az érdekli, mit tudnak venni a munkájukból. Igen, a cafeteriának van szerepe a munkahelyhez kötődésben, de ha a kettős bérrendszer új elemének egy ügyes csiri-biri nevet adnak, mint már céloztunk rá, lepipálhatja a cafeteriát. A vendéglősök pedig cserében megkapják az 5%-os áfát.

(blokkk.com, 2016. április 21.)

 

Cafeteria pénzben: csak őszintén

Valóban rossz lenne pénzt adni a cafeteria helyett? Őszinte aggodalom, vagy önös üzleti érdek a mozgatórugó? És miért hallgat a dolgozó?

__________________________________________________________________blokkk.com

 

A cafeteria küldetése a munkavállalók - egyszerűen fogalmazva - segítése annak érdekében, hogy minél erősebben ösztönözzék munkavégzését és hűen szolgálja a kenyéradó vállalkozását, munkaadóját. Kötődést is jelenthet, hiszen béren felül kapja a cafeteriát, ami egyfajta jutalomként is elkönyvelhető. No persze, ne hallgassuk el, sok helyen azért adják ezt is, mert olcsóbb, mint a rendes bér, de többletként könyveltetik el a lelkekben.

 

Az a kezdeményezés a kormány részéről, hogy inkább pénzt kapjon a munkavállaló, mindent mérlegre téve (az uniós eljárás kényszerét és ütközését is)  nem is biztos, hogy rossz ötlet. A jelenlegi magyar cafeteria rendszer ránézésre sokszínű ugyan, de bürokratikus, költséges és a cafeteriát beváltók üzleti érdekeit is jócskán megszolgálja (ami önmagában még nem hiba), na persze, a mindenkori politikáét is.

 

És arról senki sem beszél, hogy a dolgozók egy része csak azért fogadja el, mert nem kap mást helyette, így ki is alakult a másodlagos piaca (ott, ahol ez persze megoldható).

 

Csak őszintén

Egyes szakmai érdekképviseletek kiálltak a jelenlegi cafeteria-rendszer védelméért, maradjon meg minél több belőle. De miért is teszik ezt? Azt mondják, félnek, hogy akkor a cafeteria elfogadásával eddig támogatott üzleti vállalkozások súlyos veszteségeket szenvednének, így például a vidéki szállodák, vagy a vendéglők. Ha ez igaz, az viszont azt jelenti, hogy a dolgozók szívesebben költenék másra a cafeteriát, mint amire kapják. Őszintén: másra szívesebben költenék, mint amire kapják. Érdekes ilyenkor a dolgozó érdekeire is hivatkozni, hiányolni a szakszervezet tiltakozását - könnyen lehet, hogy ők a dolgozók valós érdekeit nézik.

 

Kétség nem fér hozzá, a rendszer teljes megszüntetése gazdasági oldalról káros több szolgáltatónak, így egyebek mellett a szállodáknak, vendéglőknek, önkéntes egészség-, nyugdíjszolgáltatóknak.

 

A kiindulóponthoz tartozik az is, hogy a vállalkozások többsége nem ad cafeteriát. Akik adják, nyilván mérlegelik, hogy ez olcsóbb, mint a munkabér. Igaz az is, hogy nyugdíj ezután sem jár.

 

A pénzbeli juttatás könnyen vonzóvá tehető, lepipálhatja a cafeteriát

Csak szabályozás kérdése az egész. És nem is lenne bonyolult. Nyilvánvaló, hogy ki kell kötni, hogy korábbi bér nem csökkenhet változatlan munkaidő mellett az új pénzbeli többletjuttatás mellett (mert akkor valóban rosszul járna a munkavállaló.

 

Összegszerűen, arányában is behatárolható, meddig nyújtható kedvezményes adózással az új bértöbblet, nyilván a gazdasági érdekekhez igazodva. És nem kell félni attól, hogy a cafeteriát felváltó többletbér esetleg több lesz, hiszen a dolgozók úgyis azt nézik, mit tudnak megvenni a fizetésükből és a cafeteriából együtt, szőröstül-bőröstül. És ha több futja a villanyszámlára, az sem nagy baj.

 

Kialakíthatók ráadásul olyan szabályozások is, melyek továbbra is ösztönöznek egyes szolgáltatásokat, persze ehhez az kell, hogy szabadon azt válassza a dolgozó. A vendéglátás általános forgalmi adójának bejelentett csökkentése feltehetően ezt a célt szolgálja, hiszen - a mai magyar viszonyok közepette - sokak számára a vendéglő bizony luxus. Meg kell nézni a hosszú sorokat nyáridőben a lángossütők előtt, még mindig az a legnépszerűbb, mert bizonyára még mindig a legolcsóbb.

 

Segítheti a rendszer a járulékcsökkentést is, hiszen mind a munkaadók, mind a szakszervezetek sokszor felvetik, csökkenjenek az élőmunka terhei. Így is csökkenhet, hiszen végül csaknem mindegy, hogy egy része után több, vagy az egész után esetleg kevesebb kedvezményt, kevesebb befizetnivalót szabna az állam.

 

És a dolgozó

Talán meg kellene kérdezni a dolgozókat is, mit szeretnének: bonyolult cafeteria rendszert, sok-sok kötelemmel, amikor csak arra használhatják fel, amire adják. Vagy helyette szabadon elkölthető pénzt. Tény, hogy a legjobban a boltosok járnának rövidebb távon, de hát ha egyszer inkább áruházban és nem vendéglőben akar valaki költekezni, akkor minek abba beleszólni.

 

Nehéz ráadásul elképzelni, hogy a munkaadó törődését is kifejező és nehezen kimondható cafeteria ne lenne lepipálható egy jól csengő nevű, a több juttatást ugyanúgy kifejező bérelem bevezetésével. Megszerethető egy ilyen is, jobban is akár, mint a cafeteria.

 

Az egyes szolgáltatók kárenyhítése érdekében egyébként - elvileg - több lépcsőben is leépíthető lenne a cafeteria, de hát a vasárnapi boltzár eltörlésének ritmusát követően ez nem valószínű. És sok bizonytalanságot okozna, - hátha alapon -feleslegesen.

(blokkk.com, 2016. április 19.)

 

Cafeteria: elmeszelték a magyar államot

Az Európai Bíróság nem engedi, hogy kizárólag az állami kézében legyen az Erzsébet utalvány és a Szép-kártya.

__________________________________________________________________blokkk.com

 

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei.

Eltiltotta az Európai Unió bírósága a magyarországi cafeteria-rendszer alapjának számító Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya szabályozásának bizonyos elemeit. A bíróság szerint több ponton is sérül a szolgáltatások szabadságának irányelve.

A SZÉP-kártyánál így szabálytalan az az előírás, hogy a kártyakibocsátó magyarországi székhelyű kft. vagy rt. kell legyen, továbbá szintén magyarországi székhelyű pénzintézet leányvállalataként kell működjön. Ez az előírás jelentős mértékben szűkíti a piaci szereplők lehetőségeit. Szintén indokolatlan az az előírás, amely megköveteli, hogy minden 35 ezer fősnél nagyobb településen irodát kell fenntartani.

Az Erzsébet-utalvány esetében a bíróság azt mondta ki: nem lehet monopolhelyzetet teremteni egy utalványszolgáltatónak. Az állam azzal indokolta a monopólium megteremtését, hogy az Erzsébet-utalványból származó bevételből hátrányos helyzetű családok támogatása válik lehetővé.  A korábbi szereplőket, a nagy utalványosztókat ugyanakkor azzal ütötte ki a versenyből, hogy csak az Erzsébet-utalvány után alkalmazható kedvezőbb adóztatás, így a többi szolgáltató kiszorult a piacról.

A bíróság szerint a magyar állam állásfoglalása nem kellő indok, így a monopólium fenntartása nem engedhető meg. Egyelőre az ítélet teljes szövege nem ismert, így azt nem tudni, a bíróság mire kötelezte Magyarországot, valamint milyen gyakorlati következményekkel járhat az, hogy szabálytalan eszközökkel torzította az állam a piacot. Valójában a most kialakult állapot akkor sem nagyon változhat gyökeresen, ha teljesen meg kell szüntetni a jogsértő állapotot, vélik egyes szakértők. A cafeteria-tortát ugyanis nehéz lesz újraosztani.

(Népszabadság, 2016. február 23.)

 
 

blokkk.com                                           butik pórázon                                              fblokkk.com