blokkk.com                                                                     kirakatles » leltár                                                        hírkirakattmustra

 

Élelmiszerboltban nagy a baj: 20% béremelés volt, eladó nincs

Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál.  A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt.

 

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

 

A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

 

2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

 

2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

 

A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

 

A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

 

Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

 

 

2017

február

 2016

béremelés

február

december

2017 február/

2016 február

2016 december/

2016 február

2017 február/

2016 december

egy év alatt összesen munkaerőhiány hatása minimálbér hatása
élelmiszerbolt 186 154 178 + 32 + 24 + 8
kiskereskedelem 181 152 172 + 29 + 20 + 9
nagykereskedelem 196 171 195 + 25 + 24 + 1
nemzetgazdaság 195 170 195 + 25 + 25 0

KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások,

élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

 

(blokkk.com, 2017. április 21.)

 

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

 

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

 

A legfontosabb, teljeskörű létszámmutató szerint egy  fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

 

foglalkoztatottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 369 368

KSH, érték: ezer fő, minden foglalkozatott

 

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

 

alkalmazottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 187 192
ebből fizikai dolgozó 136 139

KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő,

 

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

 

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem  volt.

 

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

 

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

 

bolti túlóra 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
összes teljesített munkaóra 304 301 309 314 327
teljesített munkaórákból túlóra 3,9 3,9 4,4 4,9 5,7
túlórák aránya 1,3 1,3 1,4 1,6 1,7

KSH, érték: millió óra

 

A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

 

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

 

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

 

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is.

Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

 

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

 

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

 

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

 

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

 

kiskereskedelem 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. november
fizikai dolgozók 117.952 125.235 125.208 128.258 134.362 136.407 139.896
ebből részmunkaidős 22.766 28.927 35.269 37.530 38.513 37.324 33.639
részmunkaidősök aránya 19% 23% 28% 29% 29% 27% 24%

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is,

persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

 

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

 

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

 

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

 

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

 

  Aldi Auchan dm Lidl Penny Rossmann Spar Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció 149 56 13 134 151 14 87 181
ebből részmunkaidős 149 . 13 85 . 7 . 28

Forrás: céghonlapok

 

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

 

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

 

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

 

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

 

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres.  A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

 

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

 

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

 

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

 

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

 

  Hervis Decathlon Ikea H&M C&A MediaMarkt Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció 19 44 2 12 5 4 24
ebből részmunkaidős 9 . 2 4 . . .

Forrás: céghonlapok

 

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

 

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

 

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

 

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:

 

  2016. 2017.
minimálbér teljes munkaidőre 111.000 127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre 83.250 95.625

 

  2016. teljes 2017.
garantált bérminimum 129.000 161.000
garantált bérminimum 6 órás munkaidőre 96.750 120.750

Magyar Közlöny, NAV

Magyar Közlöny, NAV

 

(blokkk.com, 2017. február 1.)

 

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

 

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve

414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

 

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

 

bolti bérköltség 2016. 2015. 2016/2015.
keresettömeg 326 290 + 36 + 12%
bérköltség járulékokkal együtt 414 368 + 46 + 12%

KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

 

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

 

bolti bérköltség 2012. 2013. 2014. 2015. 2015/2012.
keresettömeg 348 358 374 394 + 46 + 13%
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500 + 58 + 13%

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

 

bolti túlóra 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
összes teljesített munkaóra 74.769 75.765 77.359 78.272 82.191
teljesített munkaórákból túlóra 1.034 921 1.180 1.238 1.523

KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

 

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

 

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

 

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

 

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek,  a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

 

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is.  A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

 

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

 

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

 

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

 

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

 

  2012. 2013. 2014. 2015.
keresettömeg 348 358 374 394
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

 

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

 
2015. I. 2015. II. 2015. III. 2015. IV. 2016. I. 2016. II.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608

 KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,

 negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

 

Megyetérkép: így is nagy a bolti eladók bérkülönbsége

Most éppen a legtöbbet Fejér megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar megyében keresnek a bolti eladók. A különbség bő 50 ezer forint. Budapest jelenleg csak második a sorban.

 

A bolti, áruházi eladók, pénztárosok, árufeltöltők bérében tetemes különbségek vannak. A bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 159 ezer forint volt 2016. júniusában a KSH legutóbbi kimutatása szerint. Ezen belül azonban például az egyes áruterületeket nézve is már jelentősek az eltérések, hiszen a legtöbbet kereső illatszerbolti és a legvékonyabb borítékot kézhez kapó hentes fizetése között 52 ezer forint a különbség: az illatszerbolti eladó 192 ezer forintot zsebelhetett be, a hentes viszont csak 137 ezer forintot. Cégenként is van különbség bőven, a nemzetközi áruházláncok közül több is 2-300 ezer forintos havi bruttó bért is megad egy eladónak, a 159 ezer forintos átlag mellett. Ez persze azt is jelenti, hogy jócskán vannak, akik az átlag alatt fizetnek.

 

Nem mindegy, hogy az ország melyik csücskében van a bolt

Sejthető volt, hogy a bolti eladók fizetése földrajzi térségenként is eltérő. Ebben szerepet játszanak egyebek mellett a vásárlóerő területi különbözőségei, a bolthálózat, továbbá az adott földrajzi térség gazdaságszerkezeti, közlekedési, településszerkezeti sajátosságai is. A munkaerőhiány is erősebb nyugaton és középen, mint keleten, így ez sem egyengetheti a bérkiegyenlítődés igencsak rögös útját.

 

Az egyes megyékben nézve a bolti eladók fizetését pontosan tükröződik a hazai gazdaságnak az a sajátossága, hogy az ország középső és nyugati fele sok tekintetben megelőzi a keleti felét. Nos, a bolti eladók bérezésében is meghatározó a hazai gazdaságnak ez a jegye, hiszen a legjobban fizető hat megye pontosan ez előbbi, a hat legrosszabbul fizető pedig az utóbbi országrészekben fekszik.

 

A bolti eladók a legtöbbet Fejér megyében keresnek. Feltehetően az adatok megismerése előtt a legtöbben a fővárosra tippeltek volna, hiszen itt a legvastagabb a vásárló pénztárcája és a legkiterjedtebb a kiskereskedelemi hálózat, ráadásul 2016. első felében a legnagyobb ütemben a fővárosban bővült a kiskereskedelmi forgalom. Hiányzik a dobogóról az egyébként több gazdasági mutatóban is erős Győr-Sopron-Moson megye, ez sem szokványos sorrend.

 

A bolti fizikai dolgozók közül a legkevesebb fizetést hó végén Hajdú-Bihar megyében viszik haza, amiben úgyszintén van némi meglepetés, hiszen a gazdasági teljesítmények különféle rangsorában többnyire Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék álldogálnak a sorok végén.

 

Egy évvel korábban egyébként még a főváros volt az eladók bérrangsorának az éllovasa, Fejér akkor második volt a képzeletbeli dobogón. Egy év alatt a bérek is ott nőttek jobban, ahol korábban eleve magasabbak voltak. A Fejér megyei 29 ezer forintos bérnövekedés közel 20%-os éves üteme, ami a kiskereskedelem átlagos béremelkedési léptékének a kétszerese, alaposan veri a többi megyét. Ez a kilógás akár statisztikai hiba is lehetne, de az előző év alapján a földrajzi különbségek legjellemzőbb jegyeit nem tompítaná.

 

A 19 megyét és a fővárost nézve, a bolti eladókat a hat legjobban és a hat legrosszabbul fizető megye a következő:

 

  Fejér Budapest Pest Veszprém Győr Zala ... Bács Baranya Csongrád Békés Nógrád Hajdú
2016. június 181.653 170.064 163.428 162.553 146.612 144.480 ... 141.043 140.456 140.037 139.615 139.243 138.607
2015. június 152.504 156.370 151.533 142.714 136.778 127.818 ... 131.273 131.387 130.399 130.328 130.713 132.756
növekedés  29.149 13.694 11.895 19.839 9.834 16.662 ... 9.770 9.069 9.638 9.287 8.530 5.851

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: forint, változás 2016/2015. június között

(blokkk.com, 2016. szeptember 5.)

 

A legrosszabbul fizető munkahelyek

A béreken egyáltalán nem látszik, hogy hentesből, vagy éppen pincérből nincs elég munkaerő. A hentes és a pincér a legrosszabbul keresők közé tartozik, a statisztika szerint. Az erdőgazdálkodó és a postás fizetése között közel kétszeres a különbség, a sportszer árus keresete pedig másfélszerese a halárusénak, vagy éppen a hentesének.

 

Az elmúlt időszakban gyakran lehetett hallani arról, hogy a nemzetgazdaság számos területén súlyos szakemberhiány van. Nem véletlen, hogy a 2016-os évet előkészítő bértárgyalásokon jókora a különbség a munkavállalók és a fizetéseket adó munkáltatók ajánlatai között. A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbért a munkáltatók 3-4%-kal, a munkavállalók ennek a háromszorosával emelnék.

 

A szűk keresztmetszetet mindkét oldalon a legrosszabbul keresők alkotják, persze más-más előjellel, a béremeléseket tekintve. A sok adó miatt eleve nehéz bért emelni, ami a vállalkozás költsége, mivel a piac, a vásárló nem hajlandó sokkal többet fizetni egy-egy portékáért, ha például a neten, vagy a szomszéd ország áruházában olcsóbban meg tudja venni.

 

A munkáskéz oda megy, ahol többet tud keresni. Ha tud, vagy nem is tudni, miért.

Nos, talán érdemes megszemlélni, hol a legkisebbek a bérek a nemzetgazdaság különböző termelő területeit összevetve, azzal, hogy ezek is csak átlagok, sok-sok különbséggel. Befolyásolhatja az átlagos fizetéseket a teljes- és részmunkaidősök aránya, vagy éppen a szezonalítás, de természetesen a munkaerő piaci kereslet és kínálat is. Néhány szakterület sajátossága lehet a borravaló is, vagy - amiről nincs hivatalos adat - a zsebbe dugott, vagy éppen zsebre vágott jutalék is.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, a január-szeptemberi időszakot felmérő összegzése szerint az egyes termelő ágazatokat nézve a három legrosszabbul fizető terület a szállodaipar és vendéglátás (156 ezer forint bruttó átlagkeresettel), a mezőgazdaság (183 ezer forinttal) és az építőipar (191 ezer forinttal). A kereskedelem egésze a maga 229 ezer forintjával a középmezőnyben van, a versenyszféra átlaga pedig 229 ezer forint.

 

A boríték legmélye

A statisztika átlaga arra mindenképpen jó, hogy a különbségeket eltakarja. A fizikai munkát végzők keresete - hiába a szakemberek hiánya - jóval az átlag alatt mozog. Érdekes módon a mezőgazdaságban, az építőiparban és a kereskedelemben a fizikai munkakörben dolgozók január-szeptember időszaki bruttó átlagkeresete egyaránt 153-154 ezer forint volt, a szállodaipar és a vendéglátás viszont csak 130 ezer forintos bért adott. Hiába van pincérhiány.

 

De van azért lejjebb és feljebb is.  Az előbbi mutatókon belül - a rosszabbul keresők között - is akadnak különbségek, melyekből lehet szemezgetni:

 

erdő-gazdálkodás vendéglátás zöldterület kezelés fodrászat, szépségápolás takarítás épületek építése ruházati ipar taxis szálloda-ipar gépjármű javítása élelmiszer-ipar postás
97.401 124.309 124.390 128.662 131.928 132.425 136.577 145.586 146.483 146.900 161.482 179.144

KSH, 2015. január-szeptember, havi bruttó átlagkereset, forint

 

A legalacsonyabb bért adó erdőgazdálkodásban például szerepet játszhat, hogy a téli hidegben kevesebb lehet a munka. A mezőgazdaság eleve szezonális munkaadó, de más okok miatt is eltérhet egy-egy szakterület bérképe.

 

Nincs hentes és csak ennyit keres?

Na igen, ez bizonyára meglepetés. Az áruházaknak a munkaerő hiányára irányuló panaszáradatában dobogós helyen áll a hentes és a pék. Nos, ők a legrosszabbul keresők közé tartoznak, megint csak utalva az adatforrást adó statisztikára.

 

A kereskedelem bértérképe a következő:

 

halárus

hentes

játék

pékáru

zöldség

trafikos

piaci árus

ruházat

 híradás-technika

könyv

benzin-kutas

bútor

autó-szalon

italbolt

sport-szer

119.895 129.074 129.521 130.127 132.013 132.437 132.495 133.906 134.833 135.386 143.484 159.013 159.795 167.850 177.321

 

(blokkk.com, 2015. december 8.)

 
 

blokkk.com                                                          kirakatles                                            f blokkk.com