blokkk.com                                                                     kirakatles » leltár                                                        hírkirakattmustra

 

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

 

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme  négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

 

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

 

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

 

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

 

bolti bérköltség 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 358 374 394 444 500 1,40
bérköltség járulékokkal együtt 455 475 500 564 610 1,34

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás

*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

 

bolti eladók bérköltsége 2013 2014 2015 2016 2017* 2017/2013
bértömeg 197 214 226 255 292 1,48
bérköltség járulékokkal együtt 250 272 287 324 356 1,42

KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,

négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

 

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

 

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

 

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

 

A legfontosabb, teljeskörű létszámmutató szerint egy  fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

 

foglalkoztatottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 369 368

KSH, érték: ezer fő, minden foglalkozatott

 

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

 

alkalmazottak száma 2015 2016
kiskereskedelem 187 192
ebből fizikai dolgozó 136 139

KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

 

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

 

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem  volt.

 

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

 

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

 

bolti túlóra 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
összes teljesített munkaóra 304 301 309 314 327
teljesített munkaórákból túlóra 3,9 3,9 4,4 4,9 5,7
túlórák aránya 1,3 1,3 1,4 1,6 1,7

KSH, érték: millió óra

 

A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

 

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

 

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

 

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is.

Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

 

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

 

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

 

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

 

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

 

kiskereskedelem 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. november
fizikai dolgozók 117.952 125.235 125.208 128.258 134.362 136.407 139.896
ebből részmunkaidős 22.766 28.927 35.269 37.530 38.513 37.324 33.639
részmunkaidősök aránya 19% 23% 28% 29% 29% 27% 24%

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is,

persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

 

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

 

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

 

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

 

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

 

  Aldi Auchan dm Lidl Penny Rossmann Spar Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció 149 56 13 134 151 14 87 181
ebből részmunkaidős 149 . 13 85 . 7 . 28

Forrás: céghonlapok

 

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

 

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

 

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

 

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

 

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres.  A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

 

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

 

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

 

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

 

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

 

  Hervis Decathlon Ikea H&M C&A MediaMarkt Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció 19 44 2 12 5 4 24
ebből részmunkaidős 9 . 2 4 . . .

Forrás: céghonlapok

 

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

 

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

 

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

 

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:

 

  2016. 2017.
minimálbér teljes munkaidőre 111.000 127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre 83.250 95.625

 

  2016. teljes 2017.
garantált bérminimum 129.000 161.000
garantált bérminimum 6 órás munkaidőre 96.750 120.750

Magyar Közlöny, NAV

Magyar Közlöny, NAV

 

(blokkk.com, 2017. február 1.)

 

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

 

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve

414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

 

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

 

bolti bérköltség 2016. 2015. 2016/2015.
keresettömeg 326 290 + 36 + 12%
bérköltség járulékokkal együtt 414 368 + 46 + 12%

KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

 

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

 

bolti bérköltség 2012. 2013. 2014. 2015. 2015/2012.
keresettömeg 348 358 374 394 + 46 + 13%
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500 + 58 + 13%

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

 

bolti túlóra 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
összes teljesített munkaóra 74.769 75.765 77.359 78.272 82.191
teljesített munkaórákból túlóra 1.034 921 1.180 1.238 1.523

KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

 

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

 

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

 

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

 

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek,  a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

 

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is.  A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

 

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

 

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

 

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

 

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

 

  2012. 2013. 2014. 2015.
keresettömeg 348 358 374 394
bérköltség járulékokkal együtt 442 455 475 500

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

 

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

 

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

 
2015. I. 2015. II. 2015. III. 2015. IV. 2016. I. 2016. II.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608

 KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,

 negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

 

 
 

blokkk.com                                                          kirakatles                                            f blokkk.com