blokkk.com                                                              kirakatles » leltár                                                          hírkirakattmustra

 

Családi költekezés: volt hova nyúlni, ha a boltba kellett szaladni

A béreknél, kereseteknél többet költenek a családok, de hát van miből, például a vállalkozói jövedelmekből, a külföldi hazautalásokból, vagy éppen a feketézés surranó pénzeiből.

 

Megtermelt a magyar gazdaság 2017 első negyedévében 8.273 ezer milliárd forint GDP-t, ami 4,2%-kal több az előző év első három hónapjánál. Rögvest hozzá lehet tenni, hogy egy évvel korábban, 2016 elején csak 1,1% volt a növekedés, onnan pedig lehetett nagyobbat ugrani, a gazdaság ilyen.

 

A havi bruttó átlagkeresetek 2017 első negyedévében 11%-kal nőttek, két és félszer nagyobb ütemben, mint a gazdaság teljesítménye. A munkaerőhiány és a minimálbér emelés így alaposan megdobta a béreket, ami azért azt is jelenti, hogy a mélyebben kellett a cégeknek a zsebeikben turkálniuk, mint amennyit a teljesítmények növekedése megengedett, hiszen a bért is valamiből ki kellett fizetni. Ez bizony a versenyképesség, hatékonyság rovására is mehetett. De hát most az a kérdés, hogy mire is ment el a megkeresett pénz a fogyasztás különböző szentélyeiben.

 

A béreknél, kereseteknél többet költenek a családok

Nem tévedhetett nagyot, aki azt jelezte előre, hogy 2017-ben növekedni fog a családok költekezése, hiszen tovább vastagodtak a hó végi borítékok. Igaz ugyanakkor az is, hogy miközben 2017 első negyedévében a háztartások fogyasztási kiadása 4.286 milliárd forint volt, 4%-kal több, mint egy évvel korábban, a KSH jövedelemszámlái szerint a bérek és a keresetek értéke csak 3.229 milliárd forint. Ezek szerint ezer milliárd forint körüli összeget máshonnan varázsolnak elő a családok.

 

Van honnan, hiszen ha a háztartások első negyedéves pénzügyi vagyonát nézzük, az bizony bő háromezer milliárd forinttal 36,6 ezer milliárd forintra nőtt egy év alatt (első negyedéves viszonylatban). Szerencsére, hiszen ebből már korábban lehetett tanulni, ebben az időszakban nem a háztartások hitelállománya ugrott meg, hanem egyrészt a készpénz és betétállomány, másrészt a különböző értékpapírok, és az úgynevezett tulajdonosi részesedések értéke. 2017 első negyedévében a háztartások készpénz és betétállománya 12 ezer milliárd forint volt (ebből a készpénz értéke megközelítette a négyezer milliárd forintot), tehát volt hova nyúlni, ha valaki a boltba akart szaladni.

 

Pénze persze a béren kívül máshonnan is lehet a családnak, gondoljunk csak a vállalkozói jövedelmekre, vagy a külföldön dolgozók hazautalásaira, hát vagy éppen a feketézés surranó pénzeire.

 

A családi költekezés viszonyait taglalva továbbra is egyértelmű, hogy a pénztárcák legnagyobb vadászterülete a bolti kiskereskedelem, aminek súlya túllépi az 50%-ot most is:

 

első negyedéves adatok 2013 2014 2015 2016 2017
háztartások fogyasztási kiadása 3.607 3.742 3.860 4.038 4.286
ezen belül kiskereskedelem 1.776 1.887 1.970 2.055 2.199
kiskereskedelem részaránya 49 50 51 51 51

KSH, érték: ezer milliárd forint, részarány: százalék, első negyedév

 

A boltban költjük el a legtöbb pénzt, de már nem biztos, hogy sokáig

A családi költekezésen belül a vendéglátás, utazás, autóvásárlás, szórakozás és sok más szolgáltatás növekedési üteme gyorsult az elmúlt évben és 2017 elején, miközben a kiskereskedelem bővülése lassult (korábban a kiskereskedelem az összes kiadásnál gyorsabban nőtt, tehát a többi terület lassabban bővült, most viszont már fordult a kocka):

 

  2013 2014 2015 2016 2017
háztartások fogyasztási kiadása 102 103 104 105 104
ezen belül kiskereskedelem 98 106 108 105 103

KSH, változás előző évhez képest, érték: százalék, kiigazítatlan mutató,

első negyedév

 

A családi költekezés legnagyobb szelete a háztartások egyes kiadásainak ütemváltása ellenére továbbra is a bolti kiskereskedelem maradt, aminek súlya nem változott az elmúlt években. A jövőben azonban a korábbi kép változhat:

                           

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
háztartások fogyasztási kiadása 14.922 15.207 15.730 16.205 17.019
ezen belül kiskereskedelem 8.249 8.514 8.949 9.278 9.646
kiskereskedelem részesedése 55% 56% 57% 57% 57%

KSH, érték: ezer milliárd forint

 

A mérleg borulását okozhatja egyebek mellett a lakásépítési, -szerzési kiadások és az ezekhez kapcsolódó további költekezések várható megugrása a következő években.

(blokkk.com, 2017. június 7.)

 

Havi húszezerből kijött a betevő falat

Egy főnek. Piára és cigire azért több ment el, mint ruhára. Az ennivaló után a lakásrezsi a legnagyobb kiadási tétele a háztartásoknak. Némi zavar: az egy főre jutó kiadások 3%-kal, az összes fogyasztási célú kiadás viszont 5%-kal nőtt.

 

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 2016-ban nőttek a háztartások kiadásai. Ez 6% feletti bruttó keresetemelkedésnél várható is volt. Két mutatót is kiszámol a KSH, az egyik a háztartások összes fogyasztási célú kiadása egy összegben, ami közel 5%-kal nőtt 2016-ban, a másik pedig az egy főre jutó érték, ami viszont csak 3% körüli mértékben emelkedett. A végeredményt tekintve ugyanazokról a háztartásokról van persze szó, csak az eredmény más. Némileg. Egyébként összesen 17 ezer milliárd forintot költöttek a családok 2016-ban a fogyasztás különböző szentélyeiben. És nem mindenki ugyanannyit, a KSH mutatói csak az átlagot jelentik, a korábbi évek adatai szerint akad azért különbség bőven az egyes családok között.

 

A pénztárcák bűvöletében: enni és fűteni kell, de jut piára és cigire is

Természetes, hogy a háztartások kiadásainak legnagyobb tétele 20 ezer forintos értékével az élelmiszervásárlás. Még szép, hogy ez is nőtt 2016-ban, az egy főre jutó értékeket nézve. A növekedés 2,3%-os üteme nem sokkal marad el a KSH kiskereskedelmi adatsorában az élelmiszerboltok forgalmának 2,8%-os emelkedésétől (az inflációt kiszűrő, a szakzsargon szerinti volumenadatok alapján).

 

Az egy főre jutó kenyérféleség vásárlások havi értéke 3 ezer forint, hasonlóképpen tejtermékekre, tojásra is, húsféleségekre közel 6 ezer forint jut. Gyümölcsre másfélezer, zöldségre, burgonyára több mint kétezer forintot költ egy háztartásbeli havonta (vagy ennyiért vesznek neki a háziasszonyok), de édességre is ezer forintnál több jut egy főre számítva egy-egy hónapban. A korábbiakhoz képest az élelmiszervásárlások összetételében nincs számottevő mértékű változás.

 

Sokat áldoznak a családok szeszesitalféleségekre, dohányárukra, ahol ugyan az egy főre jutó vásárlás mennyisége (literben, darabban számolva) ugyan nem változott, de volt azért egy 2% feletti áremelkedés is, tehát azért nagyobbra kellett nyitni a pénztárcát 2016-ban. Az élelmiszerkiadásokhoz mérve az élvezeti cikkek vásárlásának aránya 13%.

 

Ruházatra kevesebb futotta, mint piára és cigire, pedig a ruházati boltok forgalma a belkereskedelmi statisztika szerint (az egy másik összegzés) 10%-kal nőtt 2016-ban. Igaz ugyanakkor, hogy a KSH szerint az egy főre jutó ruházati kiadások már csak 4%-kal emelkedtek. A turkálók forgalma ugyan nem nőtt, de ezek piaci súlya csekély a teljes ruházati forgalomhoz képest, tehát nem ez téríti el a két mutatót egymástól.

 

A lakásfenntartás és háztartási energia egyébként az egy főre jutó kiadások második legnagyobb tétele, ahol közel 2%-kal többet költöttek a családok.

 

Kisebb összegnek tűnik, de azért sokba kerül a lakberendezés, háztartásvitel, amibe beletartozik a tartós fogyasztási cikkek vásárlása is. A 100 háztartásra jutó ketyeréket nézve a legtöbb mobiltelefonból van, 190 darab, ezt követi a színes televízió 155 darabbal. Ezekből ezek szerint egy-egy darab kevés lenne családonként. A legkevesebb 100 háztartásra vetítve laptopból és tabletből van, 13 darab, továbbá mosogatógépből, 17 darab. Személygépkocsiból sincs mindenütt, hiszen 100 háztartásra csak 62 darab jut.

 

A háztartások egy főre jutó havi kiadásainak legfontosabb mutatói végül a következők:

 

háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 2015 2016 2016/2015
élelmiszerek 19.885 20.412 102,3
szeszesital, dohányáru 2.564 2.614 99,9
ruházat 2.454 2.572 104,3
lakberendezés, háztartásvitel 2.939 3.069 103,8
vendéglátás 2.958 3.118 102,6
lakásfenntartás 16.595 16.915 101,9
összesen (egyéb tételekkel együtt) 74.608 77.100 102,9

Központi Statisztikai Hivatal, 6 kiemelt tétel, érték: forint, változás: árváltozást kiszűrő volumenadat

 

És az elmúlt éveket tekintve sem meglepetés, hogy a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai folyamatosan emelkedtek az elmúlt években:

 

háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
összesen 65.790 66.965 6.869 74.608 77.100

Központi Statisztikai Hivatal, érték: forint

 

Némi átrendeződés azért megfigyelhető, mégpedig az, hogy a bolti kiskereskedelemnél gyorsabban nő egyes más szolgáltatási területeken a családi költekezés. És a lakásépítés, vásárlás állami támogatása is átalakítja a családi költekezés arányait.

(blokkk.com, 2017. május 5.)

 

2018-ban is a munkaerőhiány nyomja a családi költekezést

Rendesen. A bérek sokkal nagyobb ütemben nőnek majd, mint a gazdaság teljesítménye. A költségvetés csak cammog utána. De így 2018-ban közel 1.000 milliárddal többet lehet majd elkölteni a családi kasszából. Valami lesz a reklámadóval, hiszen másfélszeres bevétel növekedéssel számol a kormány.

 

A 2018. évi költségvetés azzal számol, hogy a gazdaság 2017-ben 4,1%-kal, utána pedig 4,3%-kal fog nőni,  ennek nyomán pedig a GDP értéke pedig 40 ezer milliárd forint felett lesz. Tehát dolgozni fog a gazdaság. Lesz azért infláció is, ami 2016-ban még nem nagyon mocorgott, de 2017-ben már 1,6% lehet (a kormány szerint, de a vásárlók jó szokásukhoz híven többnek látják majd), 2018-ra viszont a kétszeresére ugrik, 3%-ra. Ez azt is jelenti egyidejűleg, hogy a bérek, keresetek, nyugdíjak ennyivel érnek majd kevesebbet.

 

Lesz miből költeni a boltban, de ennek ára van

A családi költekezés rátesz a gazdaság teljesítményére egy lapáttal, hiszen annál gyorsabban fog növekedni. És még nagyobb léptékben jeleskednek a bérek, hiszen azok minden más mutatót felülmúlnak. Méretes béremelés várható 2018-ban, folytatva a megelőző esztendők bérharcát a munkaerőhiánnyal.

 

Végül a családi költekezés fundamentuma erős lesz, de nem az egyébként nem rossz teljesítményt felmutató gazdaság miatt, hanem a munkaerőhiány kényszere nyomán. Kérdés, hogy a vállalkozások meddig képesek háromszor-négyszer több bértömeget fizetni, mint amennyivel a teljesítményük nő. Az olló ugyan csukódik valamelyest, de messzinek tűnik még a vége.

 

Három esztendő alatt a háztartások költekezése 17%-kal, a bruttó bérek pedig bő harmadával nőhetnek, miközben a GDP 11%-kal emelkedik:

 

  2016 2017 2018 2016-2018
háztartások fogyasztási kiadása 104,9 106,1 105,4 117,3
bruttó bér- és keresettömeg 109,2 113,2 110,4 136,5
fogyasztói ár 100,4 101,6 103 105,1
GDP 102 104,1 104,3 110,7

2018. évi költségvetési javaslat, változatlan áron számított mutatók

 

Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a cégeknek valahonnan el kell venniük a teljesítményüknél nagyobb béremelésre valót, így fejlesztések is fékeződhetnek, esetleg éppen a termelékenység, hatékonyság rovására. Pedig pont fordítva, a fejlesztések, a termelékenység, a hatékonyság javulásával kellene a nagyobb bérek fedezetét kitermelni.

 

A bruttó és a nettó átlagkeresetek is szépen híznak majd:

 

  2016 2017 2018 2016-2018
bruttó bér- és keresettömeg 109,2 113,2 110,4 136,5
bruttó keresetek 106,2 111 108,8 128,3
nettó keresetek 107,8 111 108,8 130,2

2018. évi költségvetési javaslat, változatlan áron számított mutatók

 

A költségvetési előterjesztés - azaz a kormány - számításai alapján a családok költekezése tovább növekedhet 2018-ban is. 2017-ben és 2018-ban egyaránt ezer-ezer milliárd forinttal ugrik meg a háztartások fogyasztási kiadása. A családi költekezést a bérnövekedéssel összevetve nyilván nem költik el az utolsó fillért is a családok a fogyasztás különböző szentélyeiben, feltehetően például a lakásépítés, vásárlás lendülete is pénzt vesz el, átalakul a fogyasztás szerkezete is:

                      

  2016 2017 2018
háztartások fogyasztási kiadása 17.019 18.057 19.032
ezen belül bolti kiskereskedelem 9.659 10.045 10.347

2016: KSH, érték: ezer milliárd forint, változatlan áron számítva,

2017-18: költségvetési előterjesztés adataiból becsülve,

bolti kiskereskedelem növekedése: 2017: 4%, 2018: 3%

 

Hát igen, és több fogyasztási adót is nyel el a költségvetés, a reklámadó pedig mocorog

Valami azért lesz a reklámadóval 2018-ban, mivel a költségvetés tervezete 2018-ban 17 milliárd forint bevétellel számol, a 2017 évi közel 12 milliárdos előirányzattal szemben. Ez majdnem másfélszeres növekmény.

 

A költségvetés áfa bevételei 8%-kal emelkedhetnek, túllépve 2018-ban a háromezer-nyolcszáz milliárd forintot (3.839 milliárd forint az előirányzat). A jövedéki adó befizetés ezeregyszáz milliárdra emelkedhet, itt 65 milliárd forint a különbség.

 

A személyi jövedelemadó háromszáz milliárd forinttal, 17%-kal ugrik meg, közel kétezer-egyszáz milliárd forint lehet. Nem véletlen, hiszen emelkednek a bérek, de a foglalkoztatottság is növekedhet, az előterjesztés ezzel számol.

 

A gépjárműadóból és a regisztrációs adóból nem számol változással a költségvetés tervezete 2018-ban 2017-hez képest, 44, valamint 24 milliárd forint lehet a bevétel, így pusztán ezeknek a számoknak az alapján a járműpiacon nagy felfordulás nem várható.

(blokkk.com, 2017. május 3.)

 

Költöttünk rendesen 2016-ban

A családok fogyasztási célú költekezése 5%-kal nőtt, gyorsabban, mint a bolti vásárlás. 17 ezer milliárd forint el is ment. Már valahol a tíz évvel ezelőtti költekezési szint körül mozog a pénztárcánk, persze, közben volt egy kis zuhanás.

 

A pénztárcát nem csak a boltban nyitogatja a vásárló, hanem a szolgáltatóhelyek széles körében is. A bolti vásárlás mellett sok másra, például utazásra, vendéglőzésre, mozira, lakásrezsire, lakáskarbantartásra, egészségügyre, oktatásra is költenek a háztartások. 2016-ban összesen 17 ezer milliárd forintot adtak ki a családok fogyasztási céllal, ami 5%-kal nagyobb költekezést jelent az előző évhez képest (ennek az összegnek része a bolti kiskereskedelem is). A reálkeresetek (egy főre vetítve) több mint 7%-kal nőttek 2016-ban, tehát volt miből többet költeni.

 

Három év alatt azért nagyot húzott a költekezés

Évtizedes léptékben nézve 2016-ban kapaszkodott ki abból a gödörből a családi költekezés, amibe az elmúlt tíz év első felében belepottyant. A 2006-os esztendőt követően ugyanis lefelé csúszott a háztartások fogyasztási célú kiadásainak változását jelző mutató, ráadásul nem is keveset, mivel összességében 10%-nál többet is esett. Végül azonban az elmúlt három évben - 2014-2016 között - a költekezés nagy lendülete nyomán sikerült 10% feletti növekedést elkönyvelni, amivel ki is kászálódott a családi vásárlás az amúgy nem is olyan csekély hullámvölgyből. 

 

2016-ban ráadásul a háztartások fogyasztási kiadásai nagyobb ütemben is nőttek, mint a bolti kiskereskedelem, ami azt jelenti, hogy a vásárlók más területeken nagyobb sebességgel emelték a kiadásaikat.

 

Kedvező a családi költekezés mérlegében, hogy a tartós, nagyobb értékű termékek vásárlása jóval átlag felett bővült 2016-ban, 8%-nál nagyobb ütemben. A tartós jellegű termékek vásárlására fordított összeg túllépte az ezeregyszáz milliárd forintot.

 

A legutóbbi években végül így változott a családok költekezése:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
háztartások fogyasztási kiadása 97,8 100,2 102,5 103,4 104,9
ezen belül kiskereskedelem 97,8 101,8 105,2 105,8 104,5

KSH, változás előző évhez képest, kiigazítatlan mutató

 

A családi költekezés legnagyobb szelete továbbra is a bolti kiskereskedelem, aminek súlya nem változott az elmúlt években:

                           

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
háztartások fogyasztási kiadása 14.922 15.207 15.730 16.205 17.019
ezen belül kiskereskedelem 8.249 8.514 8.949 9.278 9.646
kiskereskedelem részesedése 55% 56% 57% 57% 57%

KSH, érték: ezer milliárd forint

 

A háztartások fogyasztási célú kiadásai 2016-ban az egyébként szerény, 2%-os GDP növekedéshez a legnagyobb mértékben járultak hozzá. A bolti kiskereskedelem, a szálláshelyszolgáltatás és a vendéglátás 0,6%-ot tett ehhez, ugyanannyit, mint a mezőgazdaság, míg például a feldolgozóipar csak 0,2%-ot, de az információs, kommunikációs tevékenység is ezzel a két tizeddel tolta felfelé a GDP-t.

 

(blokkk.com, 2017. március 12.)

 

Na, végre többet vásároltunk, mint 2006-ban

A boltban. Mennyiségben, literben, kilóban, méterben, darabban számolva. Pénzt persze sokkal többet hagytunk a pénztárakban 2016-ban, mint egy évtizeddel korábban, a drágulás miatt. A gödör alja 2012-ben volt.

 

Az árcédulákat is bogarászva évről-évre többet költenek a családok a boltokban, kivétel a legutóbbi évtizedet nézve alig akad. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006. és 2016. között azért volt ilyen esztendő, mégpedig 2009-ben, amikor kevesebb pénzt hagytak a vásárlók a boltok pénztáraiban, mint egy évvel korábban, ráadásul még 2010-ben is kisebb volt a kereskedők árbevétele a 2008. évinél:

 

  2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.* 2016-2006.
kisker forgalom 7.077 7.272 7.558 7.282 7.479 7.902 8.249 8.514 8.949 9.278 9.742   + 2.665

KSH, éves kiskereskedelmi forgalom, folyó áron, érték: milliárd forint, 2016*: becsült, várható

 

A háziasszonyokat érthető módon nagyon is izgatja az ár, mi mennyibe kerül és miből mennyire futja. Sütésnél, főzésnél már az számít, hogy kilóban, vagy dekában, literben, vagy éppen deciliterben mennyit is kell kimérni. A statisztikai összegzésnek is az a legfontosabb mutatója, amikor az árváltozásokat kiszűrve mennyiségben számolják ki - szakzsargonnal volumenben, tehát kilóban, literben, méterben, vagy éppen darabban -, hogy mennyivel többet, vagy kevesebbet vásároltak a családok a boltban.

 

Igen, 2016-ban vásároltunk első alkalommal többet a boltban, mint 2006-ban

A bolti kiskereskedelem - de rég volt már - 1998-tól 2006. végéig bezárólag évről évre bővült. A növekedés azonban ezt a kilenc éves időszakot követően csökkenésbe váltott, és az azt követő esztendőkben, egészen 2012. végéig nem akadt nyoma a bolti vásárlások emelkedésének, természetesen az árváltozásokat kiszűrő mennyiségi mutatók alapján.

 

2013-tól azonban nekilendült a kiskereskedelmi piac, újabb növekedési szakasz indult (a piacok általában már csak ilyenek, növekedés és válság váltogatja egymást, tehát nem árt néha bespájzolni is).

 

Az elmúlt négy év költekezési lendületének meg is lett az eredménye, hiszen a családok bolti vásárlása kikecmergett abból a gödörből, melybe a korábbi években - 2007-2012. között - belecsúszott és elmondható, hogy első alkalommal 2016-ban többet cipekedhettek haza a háziasszonyok a boltokból, mint 2006-ban. Ez persze amiatt a fránya infláció miatt sokba, egészen pontosan 2.665 milliárd forintba került.

 

Egyébként a 2007-2012-es esztendőkben - 2012. volt a gödör alja - együttvéve 12%-kal csökkent a bolti vásárlások mennyisége, amiből az is következik, hogy ezt követően ennyivel nőtt is. A pontosság kedvéért ide kívánkozik, hogy 2015-ben 2006-hoz mérve még csak 99%-nál tartott a vásárlási mérce. És az is, hogy beleesni mindig könnyebb a gödörből, mint kimászni. Az elmúlt néhány esztendőkben az online kassza és a munkaerőhiány béremelési kényszere még rá is tett egy lapáttal a növekedési mutatókra, de egyedi hatások mindig is vannak minden piacon. A bolti vásárlásnál maradva ilyen volt a devizahitelláz, amiből a bolti költekezésre is futotta, persze később meg kellett fizetni ennek is az árát. A piac ilyen is.

 

Az éves változások (az előző esztendőkhöz mérve) és 2016. mércéje 2006-hoz viszonyítva a következő:

 

  2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.* 2016-2006.
kisker forgalom 100 98 98 95 98 100 98 102 105 106 104 104

KSH, éves kiskereskedelmi forgalom változása volumenben, érték: % előző évhez képest, 2016*: KSH első becslése

 

Nagyot pottyant az iparcikk, de utána a legnagyobbat ugrotta

A bolti kiskereskedelem nagyobb szeleteit nézve az éves változási mutatók összevetéséből a blokkk.com számításaiból a következő kép kerekedik ki:

 

  kiskereskedelem ebből

élelmiszer

iparcikk

üzemanyag

2016/2006. 104 104,2 101 113

Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból, kiigazítatlan mutatók

 

Igen, az iparcikk piac pottyant lefelé a legnagyobbat, ami érthető, hiszen ha a családok nem tudnak annyit vásárolni, mint amennyit szeretnének, itt fogják vissza legnagyobb mértékben a költekezést. Egyébként az élelmiszerpiac is esett a korábbi években, de ott mindig kisebb a kilengés mértéke a változásokban.

(blokkk.com, 2017. február 6.)

 

Összekaparjuk az utolsó fillért is: többet költünk, mint amennyit keresünk

Persze, lehet pénzünk máshonnan is. Az első három negyedévben a munkavállalói jövedelem 11 ezer milliárd forint volt, a fogyasztási célú kiadás viszont 12 ezer milliárd forintnál is többre rúgott. A munkaerőhiány úgy felpumpálta a fogyasztást a bérek emelkedésén keresztül, hogy ez húzta a GDP-t a legjobban. Egy kicsit még a foci EB is.

 

A magyar gazdaság növekedési tempóját nézve a háztartások fogyasztási célú költekezése sokat lendített a teljesítményén. A GDP 2016. első három negyedévében 2,2%-kal, a havi bruttó átlagkereset 6,1%-kal, a nettó pedig, amiből költekezünk, 7,7%-kal nőtt, az egy évvel korábbiakhoz képest. A nettó keresetek döntő részben az SZJA kulcs egy százalékos csökkentése miatt emelkedtek nagyobb ütemben a bruttónál.

 

A KSH adatai szerint a munkavállalói jövedelmek összege az első háromnegyedévben  10.990 milliárd forint volt, ebből a bérek és keresetek összege 8.911 milliárd forint. Vásárláskor persze másból is lehet költekezni, hiszen más úton-módon is lehet pénze a háztartásoknak, például a külföldön dolgozók szép summát utalnak haza, a Világban becslése szerint 2015-ben 1.200 milliárd forintot. A fogyasztási célú hitelek felvétele ugyan nem ugrott meg, de ez is gyarapította a családok pénzét, vagy éppen a vállalkozói jövedelmek (akár adózik, akár nem utána a vállalkozó), de megtakarításhoz is hozzá lehet nyúlni, főleg, ha a félre tétel célja éppen a vásárlás volt. A háztartások nettó pénzügyi vagyona egyébként 10% körül mértékben nőtt 2015. első három negyedévében, túllépte a 100 milliárd forintot.

 

Mélyen belenyúltunk a pénztárcánkba

A családok 2016. első három negyedévében 12.485 milliárd forintot költöttek, ami 575 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, a növekedés üteme pedig 5%, ami megegyezik a bolti kiskereskedelem emelkedésének mértékével.

 

Az adatokból kitűnik, hogy a munkavállalói jövedelmek 11 ezer milliárdos értékénél nagyobb volt a kiadások összege. Így a családi pénztárcák összességét nézve a boltba betérve a béreket rejtő borítékokon kívül máshova is kellett nyúlni pénzért, de hát ez korábban is így volt.

 

A háztartások fogyasztási kiadása (aminek része a bolti, áruházi költekezés is), a következő képet mutatta 2016. első félévében:

 

  I. II. III. I-III.
2016. 4.037 4.279 4.169 12.485
2015. 3.860 4.071 3.979 11.910
változás 105,3 104,8 104,8 105

KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint,

változás: előző évhez képest, kiigazítatlan index

 

A költekezés egészén belül a legnagyobb ütemben a tartós, nagyértékű iparcikkek vásárlása nőtt, 8% körüli mértékben, ezen belül a bővülés legnagyobb üteme a második negyedévre - éppen a foci EB tájékára - esett,  10%-os csúccsal.

 

A fogyasztási kiadásoknak természetesen része a bolti kiskereskedelem, sőt, annak legnagyobb szelete. 2016. első kilenc hónapjában 6.950 milliárd forint volt az áruházi költekezés értéke, 56%-os súllyal a családok fogyasztási célú kiadásaiban.

 

A kiskereskedelmi költekezésből és a kereseti adatokból egyébként kitűnik az is, hogy mind a jövedelmek, mind a vásárlások tekintetében számottevő a főváros és a megyék, földrajzi térségek közötti különbség. A keresetekben és a vásárlásokban is a főváros jelentős előnnyel bír a többiekkel szemben, így bizonyára nagyobbrészt Budapesten élhetnek olyan családok, akiknek a keresetük nagyobb lehet a kiadásaiknál, tehát kijönnek az alkalmazotti, munkavállalói jövedelmükből a boltban.

(blokkk.com, 2016. december 6.)

 

Papírforma után kimásztak a boltok a gödörből

2016-ban túllépi az áruházi költekezés a válság előtt 2006. évi csúcsot. Intő jelek azért vannak, hiszen döntő részben a munkaerőhiány húzza fel a béreket, nem pedig a vállalkozások teljesítménye.

______________________________________________________________

Csodák nincsenek, így érhető, hogy bár a gazdaság GDP-ben mért teljesítménye az eddig megismert első félévi adatok alapján a 2%-os szint alá szorult, az évközi 7% körüli bérnövekedés mindent felülír és ennek nyomán a bolti, áruházi költekezés bővülési üteme 2016. első háromnegyedévében 5%-ot ért el.

 

A bolti költekezés értékeléséhez hozzátartozik, hogy 2016. első háromnegyed évében az élelmiszerpiac növekedése jóval elmaradt az 5%-os átlagtól, mindössze 2,8% volt a januári-szeptemberi időszakban. Az iparcikkek vásárlása is mutat némi alig észrevehető lemorzsolódást a növekedés ütemében, de ez részben visszavezethető az év közben egyébként is jellemző hullámzásra.

 

Továbbra is az várható, hogy a legnagyobb ütemben a webköltekezés nő 2016-ban is, 10% körül lehet majd a ruházati vásárlások éves növekedési üteme és a nagyértékű tartós cikkek forgalma is átlag felett mozoghat majd.

 

Az üzemanyag vásárlás szépen húzza a bolti költekezés mérlegét már hosszabb ideje a világpiaci kőolaj áresés következtében, ráadásul úgy, hogy kevesebb pénzért tankolhatnak többet az autósok, ami nem rossz eredménye az árzuhanásnak. Az olcsó világpiaci árat büntető adó nélkül még jobb lenne a mérleg.

 

A KSH január-szeptemberi mérlege a következő:

 

  élelmiszer iparcikk üzemanyag kiskereskedelem
január-március 102,9 106,6 106,1 104,7
április-június 102,9 109,9 105,3 105,8
július-szeptember 102,8 106,3 105,8 104,6
január-szeptember 102,8 107,6 105,7 105,0
szeptember 103,9 105,4 107,7 105,1

KSH, változás, kiigazítatlan mutató, előző év: 100%

 

A gödör most már alul van

Az élelmiszerek és az üzemanyagok vásárlásának mennyisége (kilóban, literben, darabban számolva) már 2015-ben túllépte a válság előtt időszak, az eddigi csúcs, a 2006. év szintjét, de az iparcikkek családi beszerzésében még volt elmaradás, ami visszahúzta a kiskereskedelem egészét. Ez nem véletlen, hiszen ha a családoknak vissza kell fogniuk a vásárlást, elsősorban a különféle iparcikk beszerzését halogatják.

 

2015-ben 2006-hoz képest a háziasszonyok összességében még mindig kevesebbet cipekedtek haza a boltokból, áruházakból a kiskereskedelem egészét nézve. 2016-ban azonban az eddig megismert adatok alapján biztosan lehet azzal számolni, hogy a kiskereskedelem éves mérlege eléri az 5%-os növekedési ütemet. Ez viszont azzal a következménnyel is jár, hogy a teljes kiskereskedelem túllendül az eddigi 2006. évi csúcsponton.

 

Az eddigi éves változási mutatók összevetéséből a blokkk.com számításaiból a következő kép kerekedik ki:

 

  kiskereskedelem ebből

élelmiszer

iparcikk

üzemanyag

2015/2006. 99,2 101,4 94,0 107,9
2016/2006. 104,2 104,2 101,1 113,4

Központi Statisztikai Hivatal adataiból, változás: kiigazítatlan mutató

 

(blokkk.com, 2016. november 7.)

 

Kétsebességes a családi költekezés

Egy fő átlag napi 650 forintot költ élelmiszerre. Sertéshúsból havi 10 dekával nőtt a fogyasztás az áfacsökkentés után. A foci EB alaposan meghúzta a televízió vásárlást. De hát nem tudni pontosan, például mennyit is költünk ruhára.

 

A Központi Statisztikai Hivatal kétféle adatsorral is vizsgálja a háztartások költekezését. Méri a háztartások fogyasztási kiadásainak egy főre jutó havi összegét, mellette pedig a családok költekezésének együttes értékét is. Ráadásul ott van a boltok értékesítési statisztikája is.

 

Egy főre jutó költekezés: 2.454 forint naponta, mindenre

A KSH friss felmérése szerint az egy főre jutó átlagos havi költekezés összege 2016. első félévében 74 ezer forint felett mozgott, ami 2.454 forintos napi átlagot jelent. Ebben a boltokban elköltött pénz mellett benne vannak a különböző szolgáltatásokra, közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadások is. Ez változatlan áron számolva 3%-kal több 2015. első félévénél, ami a 7-8%-os béremelések mellett érthető is.

 

Természetesen élelmiszerre költenek a családok legtöbbet, ezt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások követik. A gazdaságilag fejlett országokban egyébként kisebb az élelmiszerköltekezés súlya, ott másra több futja, mint itthon. A legfontosabb költekezési mutatók a következők voltak 2016. első félévében:

 

háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 2015. 2016.
élelmiszerek 19.267 19.736
szeszesital, dohányáru 2.493 2.514
ruházat 2.170 2.230
lakberendezés, háztartásvitel 2.591 2.756
vendéglátás 2.761 2.919
lakásfenntartás 16.471 16.915
összesen 72.214 74.447

Központi Statisztikai Hivatal, első félévi adatok, 6 kiemelt tétel

 

Mi is van a kosárban: hiába, a jó foci a boltban is jó eredményt hozott

Havonta egy magyar ember 7,3 kiló kenyérféleséget vásárol, 10 dekával többet, mint egy évvel korábban. A húsféleségek vásárlása 5,1 kiló átlagosan, itt már 20 deka a növekedés. Ezen belül a sertéshús beszerzés 1,3 kilóról 1,4 kilóra nőtt, tehát első pillantásra az áfakulcs csökkentése akár 10 dekányi többletet is jelenthetett az egy főre jutó átlagos vásárlási értékben. Ez ráadásul elkönyvelhető egy 7-8%-os növekedésnek is. A képhez azonban hozzátartozik, hogy ugyanennyivel nőtt az egy főre jutó baromfihús vásárlás is, 1,5 kilóról 1,6 kilóra, tehát lehet, hogy egyszerűen csak több pénzük volt a háziasszonyoknak, amiből többre is futotta, az olcsóbb és a drágább húsból egyaránt.

 

Az olcsó tejből is több fogyott némileg, 4,6 liter fejenként, így az árcsökkenés, vagy a több fizetés két decivel hozott többet a konyhára. Tojásból, zöldségből, burgonyából nem változott egy év alatt a megvásárolt mennyiség, így ezekből nem kellett többet cipekedniük a háziasszonyoknak.

 

Nagyot dobot a tartós fogyasztási cikkek közül a televíziók 100 háztartásra jutó állományán a foci EB, mivel az 148 darabról 153 darabra nőtt 2016. első félévében. A plazma-, LCD tévék állománya ezen belül 52-ről 62-re nőtt, ami 24%-os emelkedés. Jelentősebb mértékben bővült a 100 háztartásra jutó laptopok és notebookok állománya, 43-ről 48-ra. A saját okostelefon állomány 50-ről 59-re ugrott. A saját tulajdonú gépkocsik száma 58, a változás 4 darabos növekedés.

 

A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása folyamatosan emelkedett az elmúlt években:

 

háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadása 2012. 2013. 2014. 2015.
élelmiszerek 16.158 16.581 16.851 19.885
szeszesital, dohányáru 2.176 2.185 2.254 2.564
ruházat 1.919 2.046 2.060 2.454
lakberendezés, háztartásvitel 2.214 2.352 2.482 2.939
vendéglátás 2.581 2.812 2.966 2.958
lakásfenntartás 17.843 17.172 16.272 16.595
összesen 65.790 66.965 6.869 74.608

Központi Statisztikai Hivatal, 6 kiemelt tétel, érték: forint, éves adatok

 

Kétsebességes fogyasztás: akkor most mennyivel többet is költünk például ruhára

A fogyasztás növekedésének éveiben, 2013-tól számítva a GDP, a reáljövedelmek emelkedése, az utóbbi időben az olajáresés, az alacsony infláció felfelé húzták a családi költekezés mérlegét. A KSH két mutatója, az egy főre jutó, valamint az együttes fogyasztási kiadások között a növekedés ütemét nézve nem volt számottevő különbség 2013-2015. között. Feltűnő azonban, hogy 2016. első félévében a két mutató némileg elszakadt egymástól, mivel az 5%-os és a 3%-os emelkedés azért ebben a viszonylatban élesebb különbözőségnek számít.

 

  2013. 2014. 2015. 2016.*
háztartások fogyasztási kiadása 100,3 102,5 103,1 105,0
egy főre jutó havi fogyasztási kiadás 100,1 102,7 . /** 103,0

Központi Statisztikai Hivatal, változás (változatlan áron), */: 2016: első félév,

**/: 2015-ben a bázisév módszertani váltás miatt nehezen összehasonlítható

 

2015-ben egyébként a háztartások fogyasztási kiadása együttesen 16.136 milliárd forint volt.

 

Élesebb különbséget mutatnak a ruházati költekezések is. A KSH adatai szerint 2016. első félévében a ruházati boltok forgalma 10% feletti ütemben bővült (a kiigazítatlan, nyers változásmutató szerint) az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ehhez képest a háztartások egy főre jutó havi ruházati költekezése 3% körüli ütemben emelkedett ugyanebben az időszakban.

 

Az eltérő képhez hozzátartozik az a módszertani kérdés, hogy a boltok forgalmát a kereskedelmi vállalkozások, a háztartások költekezését pedig a családok megkérdezésével mérik. Úgy tűnik, a kettő között akad némi eltérés. Hiába, ezért is jó dolog a nyugtát nem eldobni, már ha kapott a kedves vásárló.

(blokkk.com, 2016. november 4.)

 

Jól futott a költekezés szekere

Nőttek a bérek, a java el is ment: 380 milliárd forinttal többet költöttek a családok 2016. első félévében. A 27%-os áfakulcs és a magas bérterhek nyomán az állam is jól járt, nem is kicsit.

 

A reálbérek, reálkeresetek 7-8%-kal nőttek 2016. első félévében, ehhez képest pedig nem meglepetés, hogy a családi költekezés - a háztartások fogyasztási kiadása - 5% körüli mértékben bővült. A legnagyobb szelete a háztartások kiadásainak a bolti, áruházi vásárlás, ami hasonló ütemben gyarapodott az év első hat hónapjában a KSH legfrissebb adatai szerint, mint a teljes családi költekezés.

 

Az előbbi adatok arra engednek következtetni, hogy a családi költekezés ütemét döntő részben a munkaerőhiány diktálja, hiszen ezért emelkednek a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb ütemben a bérek: 2016. első félévében a gazdaság teljesítménye mindössze 1,9%-kal bővült.

 

A különböző jövedelemszámlákat nézve arra lehet következtetni, hogy ugyan a béremelkedésnek a költekezésnél nagyobb volt a növekedési üteme, de a keresetbővülés révén kapott pénz jelentős részét el is költötték a családok a szolgáltatások különböző területein. A munkavállalói jövedelmek mellett persze más csatornákon is pénzhez lehet jutni, de hát költekezni is több pályán lehet.

 

A fogyasztás szépen nyomja felfelé a GDP-t, a KSH adatai szerint 2016. első félévében 3%-t húzott rajta, persze közben akadt más, ami eközben lefelé nyomta a mérleget.

 

A háztartások fogyasztási kiadásai (aminek része a bolti, áruházi költekezés is), a következő képet mutatta 2016. első félévében:

 

  I. II.
2016. 4.017 4.261
2015. 3.844 4.054
változás 105,3 104,8

KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint,

változás: előző évhez képest, kiigazítatlan index

 

A kiskereskedelem bevétele 4.413 ezer milliárd forint volt 2016. első félévében, ami azt jelenti, hogy a családi költekezés több mint fele (53%-a) a boltokhoz, áruházakhoz kötődik.

(blokkk.com, 2016. szeptember 6.)

 

A munkaerőhiány húzza a családi költekezést

Mivel a béreket a vállalkozások teljesítményénél sokkal nagyobb mértékben kell emelni.

 

A munkaerőhiány alaposan felsrófolja a béreket. Ennek egyik kézenfekvő következménye a családok több költekezése, ugyanakkor mind a fizetések növekedése, mind a háztartások fogyasztása egyre távolabb kerül a gazdaság teljesítményétől. Ez hosszabb távon nehezen lenne tartható, hiszen ha a vállalkozások a teljesítményük növekedésénél nagyobb béremelésre kényszerülnek a munkaerő hiánya miatt, az előbb-utóbb olyan áremelésre is kényszerítheti őket, ami a versenyképességük romlásával járhat. De hát a vásárlókat nem nagyon érdekli, mi lesz majd, ha ma költekezhetnek.

 

Teljesítmény

A vállalkozások teljesítménye a 2016. eddig eltelt időszakáról megismert adatok alapján elmaradt a korábbitól. A legsúlyosabb kérdés, hogy a GDP alig mozdult el az előző évi szintről, a beruházások pedig közel 10%-kal visszaestek:

 

teljesítmény változás
GDP, 2016. első negyedév 100,9
építőipar, január-április 71,7
ipar, január-április 101,5
mezőgazdasági termékek felvásárlása, január-április 97,3
áruszállítás, árutonna-kilométer 103
beruházás, első negyedév 90,4

KSH, változás, előző év: 100%

 

Az előbbi adatok azt mutatják, hogy jelenetős béremelést a gazdaság teljesítménye nem alapozhatna meg.

 

Vészes munkaerőhiány nyomja fel a béreket

Az üres álláshelyek száma első negyedévben 52 ezer volt, ez tízezerrel több, mint egy évvel korábban. 2012. óta egyébként megkétszereződött az üres álláshelyek száma a nemzetgazdaságban, a versenyszférában pedig ennél is nagyobb volt az emelkedés üteme. A versenyszférában a KSH adatai szerint 2016. első negyedévében 36 ezer betöltetlen álláshely volt, 2012-ben pedig csak 16 ezer.

 

A szakképzett munkaerő hiányát igazolja az is, hogy a munkanélküliek száma 273 ezer fő, a közfoglalkoztatottaké pedig áprilisban 210 ezer fő volt. Tehát munkaerő lenne szabad, csak éppen a szakképzettségük hiányzik ahhoz, hogy pótolják hiányzókat.

 

2016. január-április között a havi bruttó átlagkeresetek 6,8%-kal, a havi nettó átlagkeresetek pedig 8,8%-kal nőttek. Ebből az következik, hogy a kereseteket döntő részben a munkaerő hiánya húzza fel. Drága mulatság lett megtartani és megszerezni a megfelelő tudású munkaerőt. A munkaerő piac is piac, ráadásul a nemzetgazdaság minden területén a munkaerő hiányáról panaszkodnak a vállalkozások.

 

Van miből költekezni, de meddig

A keresetek emelkedése megalapozhatja a családi költekezés növekedését, ez mindig is így volt. Egyes kiskereskedelmi adatokból azonban az látszik, hogy nagyok lehetnek a különbözőségek, hiszen 2016. első negyedévében kizárólag az ország középső és nyugati térségében nőtt a bolti, áruházi költekezés, máshol pedig csökkent. A kiskereskedelem áruterületein pedig a ruházat és a bútorok, műszaki cikkek vásárlása húzta felfelé a mérleget (a webes vásárlásokkal együtt). Az élelmiszerpiac január-május között mindössze 2,8%-kal nőtt.

 

Igaz, az alacsonyabb bérek is nőttek, a keresetnövekedések üteme az egyes földrajzi térségeket nézve pedig mindössze néhány százalékot szóródott, de a jövedelmek nagyságában, értékben már nagyok a különbségek. A kisebb bérek így hiába nőnek, abból még nem mindig futja több költekezésre, legalábbis az első negyedévi kiskereskedelmi adatok alapján.

 

A tehetősebbek ugyanakkor megdobták a családi költekezés mérlegét, hiszen a fogyasztás bővülése döntő részben az ő pénztárcájukhoz kötődik:

 

családi költekezés változás
háztartások fogyasztási kiadása, I. negyedév 104,8
bolti, áruházi vásárlás, január-május 105,2
gépjárműkereskedelem, január-április 105
vendéglátás 113,7
külföldi utazásokhoz kapcsolódó költés, I. negyedév 128,1
belföldi turizmushoz kapcsolódó költés, I. negyedév 115,5

KSH, kiigazítatlan volumenindex, előző év azonos időszak 100%

 

A kérdés mindössze annyi ezek után, vajon meddig bírja a piac a bérek munkaerőhiány miatti emelését, amihez az is hozzátartozik, hogy infláció jelenleg nincs (szóródás persze van az egyes termékek árváltozásai között). A fogyasztás bővülése ugyan húzza a beszállító termelőket is, de ezzel együtt sem ugrott meg a gazdaság teljesítménye. A költségemelkedés pedig egy határon túl versenyképesség romlást okoz, ami úgyszintén gátja a gazdaság növekedésének.

(blokkk.com, 2016. július 7.)

 

A húsvéti locsolkodás is húzta a GDP-t

2016. első negyedévében 4,8%-kal nőtt a családok fogyasztási kiadása. A márciusi húsvét és a februári szökőnap ebből másfél százalékot hozott. A költekezés 4,8%-os megugrása és a GDP 0,9%-os növekedése között jókora szakadék tátong, ami hosszabb távon nem marad temetetlen - valamelyik irányból betömődik majd.

 

A háztartások fogyasztási kiadása a családok költekezésének igazi mércéje. Ennek kellene felfelé húznia a gazdaságot, mivel 2016. elején nem sok szufla maradt más területeken. Tény, a családi költekezés 4,8%-os megugrása jócskán felülmúlja az elmúlt évek mutatóit, de legfőképpen a gazdaság egészének 0,9%-os döcögését. Kérdés, melyik irányból tömődik be a szakadék, a gazdaság teljesítménye nő majd, vagy a családi költekezés esik vissza.

 

2016-ra a kormány egyébként már korábban azzal számolt, hogy 3,9%-kal nő a háztartások fogyasztási kiadása. Igaz, a GDP-ben 2,5%-os bővülést vetített előre tervei összeállításakor, nem pedig 0,9%-ot, mint 2016. első negyedévében. A GDP növekedését túllépő költekezés bővülést feltehetően elsősorban a várható magasabb keresetemelkedésre építették, néhány vásárlóerőt bővítő egyedi lépés mellett.

 

De hát végül 2016. első negyedéve a következőt hozta a családok konyhájára:

 

  2016. I. negyedév 2015. I. negyedév
érték változás érték változás
háztartások fogyasztási kiadása 4.017 104,8 3.844 103,4
bolti, áruházi vásárlás 2.042 104,7 1.970 107,8

KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év azonos időszakához képest

 

A kiskereskedelemmel azonos ütemű növekedés azt is jelenti, mivel a fogyasztási kiadások legnagyobb szelete a bolti, áruházi költekezés, hogy a márciusra esett húsvéti költekezés húzott egyet felfelé a mérlegen (2015-ben áprilisra esett a húsvéti bevásárlás, tehát az összehasonlítás 2015. évi alapja kisebb volt), hasonlóképpen a február 29-i nap is, a szökőévi naptárhossz miatt. Hozzátartozik a képhez az is, hogy az iparcikkvásárlások is nyomták felfelé a költekezés mutatóját februárban és márciusban.

 

A családok költekezésének részletes adatai a következők voltak az elmúlt évekre visszatekintve:

                           

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
háztartások fogyasztási kiadása 14.341 14.889 15.226 15.651 16.136
ezen belül kiskereskedelem 7.902 8.249 8.514 8.949 9.257
kiskereskedelem részesedése 55% 55% 56% 57% 57%

KSH, érték: ezer milliárd forint

 

A kiskereskedelem súlya egyértelmű az előbbiek alapján.

 

Az elmúlt években így változott a családok költekezése:

 

változás/előző év/volumen 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
háztartások fogyasztási kiadása 100,8 97,6 100,3 102,5 103,1
ezen belül kiskereskedelem 100,2 97,8 101,8 105,5* 105,5

KSH, változás előző évhez képest, kiigazítatlan mutató

*/ mintavételes módszertannal 104,1

 

A pálya felfelé ível, de a gazdaság teljesítményétől hosszabb távon nem szakadhat el a családok költekezése.

(blokkk.com, 2016. június 7.)

 

2017. után kisebb lesz a lendület a családi költekezésben

Nőnek ugyan a keresetek, de közben kúszik felfelé az infláció.

 

A kormány benyújtotta az Európai Uniónak az úgynevezett konvergencia programját, mely az elkövetkező ötéves időszak gazdasági fejlődését vetíti előre. 2016-ra és 2017-re a jövő évi költségvetést megalapozó növekedési mutatókkal azonos előirányzatokat tartalmazza a program, 2018-től pedig már új tervszámokat.

 

A kormány az ötéves időszakban mindvégig növekedéssel számol a gazdaság teljesítményében és a családok költekezésében egyaránt. A háztartások fogyasztási célú kiadásai 2016-ban és 2017-ben 3,9, majd 3,7%-kal bővülhetnek, amit részben szociális intézkedések alapozhatnak meg. Ezt követően 1%-ot esik a növekedés éves üteme, 3% alá csúszik. Ez viszont már nem is olyan sok. Ráadásul azt is célszerű figyelembe venni, hogy a háztartások fogyasztási kiadásainak része a bolti, áruházi költekezés is, a kiskereskedelem, közel 60%-a, így ott is a jelenlegi növekedés lefékeződése várható.

 

A bérek is szépen gyarapodhatnak, a kormány számításai szerint a munkavállalói jövedelmek tömege 2016-ban 7,1%-kal nőhet, de ez az ütem is visszacsúszik, 5 év múlva már csak 4% lesz (tehát így nő a kifizetett munkavállalói jövedelmek együttes értéke).

 

Figyelemmel kell lenni a felfelé kúszó inflációra. Az infláció viszont nekilendül, így a reáljövedelmek - ha az adózás nem változik - is kisebb ütemben vastagítják a pénztárcát. A 2016-17. évi kiugró jövedelemnövekedést feltehetően a munkaerőhiány is felfelé pumpálja, ami azért a vállalkozásoknak költség, a vásárló számára pedig része a fogyasztói árnak.

 

A kormány konvergencia programjának a családi költekezést érintő legfontosabb mutatói a következők:

 

 

2015.*

2015.

2016.

2017.

2018.

2019.

2020.

GDP

33.712

2,9

2,5

3,1

3,4

3,1

3,2

fogyasztó ár

 .

- 0,1

0,4

0,9

2,4

3,0

3,0

munkavállalói jövedelem

14.976

6,1

7,1

6,8

5,4

4,8

4,0

fogyasztási kiadás

16.137

3,1

3,9

3,7

2,8

2,7

2,7

kiadás értéke** . 16.137 16.833 17.613 18.541 19.613 20.747

konvergencia program, */: ezer milliárd forint (munkavállalói jövedelem: tömeg),

**/: blokkk.com számítás, folyó áron

 

A 16 ezer milliárd forintról közel 21 ezer milliárdra hízó fogyasztási kiadás az az összeg, melyet a boltokban, áruházakban és a különböző szolgáltatóknál otthagynak a vásárlók, évről-évre nagyobb értékben, de a cseperedő infláció ennek reálértékét lefaragja, nem is kis összeggel (nagyságrendjét tekintve közel kétezer milliárd forinttal az öt éves időszak alatt).

(blokkk.com, 2016. május 2.)

 

Büdzsé: mennyi lesz a te büdzséd?

Mennyi jut a családok zsebébe? A munkaerőhiány is felsrófolja a béreket. 2017-ben hétszáz milliárddal többet költhetünk, de leveszi a sápját a költségvetés. Érdemes elsőházasodni, kár, hogy csak egyszer lehet.

 

A 2017. évi költségvetési javaslatból kihámozható, mennyi futja a családok zsebébe jutó keresetekből a következő esztendőben.

 

A családi költekezést meghatározó legfontosabb folyamat a gazdaság teljesítménye, ami  nagyobb lesz 2017-ben, mint most, egy kis inflációval fűszerezve:

 

  2015. tény 2016. előrejelzés 2017. előrejelzés
GDP növekedése (%) 2,9 2,5 3,1
GDP értéke 33.712 35.194 37.279
infláció (%) - 0,1 0,4 0,9

(költségvetés törvényjavaslat, érték: milliárd forint)

 

Hétszáz milliárddal ugorhat meg a családi költekezés

De hát a legfontosabb, hogy mi jut a zsebekbe. A keresetek a gazdaság bővülése nyomán nőni fognak. Nem is kis ütemmel számol a kormány, amiben ugyanakkor feltehetően a munkaerőhiány okozta béremelés is benne van, ami mint egy lavina, csak görög és görög előre. Így persze a költekezés is több lesz:

 

  2015. tény 2016. előrejelzés 2017. előrejelzés
foglalkoztatottak számának növekedése (%) 2,7 2,5 1,7
bruttó átlagkereset növekedése (%) 4,2 4,3 5,1
nettó átlagkereset növekedése (%) 4,2 5,6 5,1
háztartások fogyasztási kiadása (%) 3,1 3,9 3,7
háztartások fogyasztási kiadása* 16.136 16.832 17.612

(költségvetés törvényjavaslat, érték: milliárd forint, */: blokkk.com számítás, folyó áron)

 

Nem lesz drágább a banán és a benzin, ha

A kormány 212 forint/euró, valamint dollár 283 forint/dollár árfolyammal számol, ami azt jelenti, hogy ott, ahol a világpiaci árak nem emelkednek, az import sem drágul. Olajban a jelenlegi szinttel számol a kormány, tehát marad a benzinár. Nagyjából.

 

Jól járunk az áfa-csökkentéssel, a sertéshús után jön a tejtermék, a baromfi, a tojás 5%-os kulcsa, ami családonként 35-40 ezer forint megtakarítás lehet a kormány szerint. Az étterem és az internet áfája 18%-ra csökken. Az éttermi áfa-csökkentés feltehetően némi gyógyír is a cafeteria forintosításáért.

 

Érdemes első-házasodni - kár, hogy csak egyszer lehet

Az első házasok adókedvezménye, amely alapján 2017-ben is a házaspár, vagy döntésük szerint egyikük, az adóalapot havonta 33.335 forinttal csökkentheti, úgy változik, hogy ezentúl a gyermek születése esetén is két évig jár.

 

Az szja kedvezmények értéke 260 milliárd forint körül mozog.  A családtámogatás adókedvezménye kétgyermekeseknél 15 ezer forintra nő, a jelenlegi 10 ezer forintról, Az intézkedés évente közel 15 milliárd forinttal javítja majd az érintett 380-390 ezer adózó jövedelmi helyzetét, legalább is a kormány így számol.

 

Az otthonteremtés büdzséje 211 milliárd forint. A gyermekétkeztetés támogatása megközelíti a 74 milliárd forintot. Tovább nő a rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése. A nyugdíj 0,9%-kal emelkedik, amiből elvesz valamit az infláció, de hozzá is tesz valamit az áfa-kulcs csökkentés. Hát ez bizony végül nem sok.

 

Nyomjuk azért a költségvetést: nem adják ingyen a pénzt

A fogyasztáshoz kapcsolt adók összege 4.611 milliárd forintról 4.875 milliárd forintra nő, tehát az 700 milliárd forint többletköltekezés mellett 264 milliárd visszacsorog a költségvetésbe.

 

Áfá-ból az 1.030 milliárd forint 77 milliárddal több lesz, mint 2016-ban. Szja-ból is többet kell befizetni, 129 milliárd forinttal.

 

Feketézők, reszkessetek

2015-ben a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek (EKÁER, online pénztárgépek) is köszönhetően 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az államkasszában. Az EKÁER további fejlesztése és az online kasszák használói körének 2016-os kiterjesztése mellett 2017-től az online számlázás rendszere segíti majd a valós idejű adatszolgáltatást, így az eddig el nem számolt bevételek tekintetében az adócsalások visszaszorítását. Tegyük hozzá, reméljük, így lesz.

(blokkk.com, 2016. április 27.)

 

Családi költekezés: ez az igazi mérce

Jóval kisebb ütemű a családi költekezés növekedése, mint bolti, áruházi kiskereskedelemé. Hiába, az online kassza nagyot nyomott, a kiskereskedelem mutatóján is. A tartós cikkek vásárlásához még kevés a pénz.

 

A háztartások fogyasztási kiadása az a mutató, mely összegzi a háztartások fogyasztási célú költekezéseit, így a különböző termékek, árucikkek mellett a szolgáltatások (például a vendéglátás, turizmus, közlekedés) is részét képezik, amikor ezekre pénzt költenek a családok. Természetesen ennek része a kiskereskedelem is. A fogyasztási kiadás mutatója azt jelzi, mennyivel lett laposabb a családok pénztárcája és soványabb a bankszámlája.

 

2015-ben több mint 16 ezer milliárd forintot költöttek a háztartások a fogyasztási javak, szolgáltatások piacán. Ennek a legnagyobb szelete a bolti, áruházi kiskereskedelem, aminek részaránya 57%.

 

A családok költekezésének részletes adatai a következők voltak az elmúlt évekre visszatekintve:

                           

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
háztartások fogyasztási kiadása 14.341 14.889 15.226 15.651 16.136
ezen belül kiskereskedelem 7.902 8.249 8.514 8.949 9.257
kiskereskedelem részesedése 55% 55% 56% 57% 57%

KSH, érték: ezer milliárd forint

 

A GDP értéke 2015-ben egyébként 33,7 ezer milliárd forint volt, a háztartások fogyasztási célú kiadása pedig 16,1 ezer forint, aminek aránya így a GDP-hez mérve 48%, közel a fele. A háztartások teljes fogyasztása a kiadásoknál több, a különböző természetbeni társadalmi juttatásokkal és a közösségi fogyasztással együtt 23,4 ezer milliárd forint, ennek a GDP-hez mért részaránya természetesen már nagyobb, 69%.

 

A költekezés mércéje csak 3,1%-kal nőtt, a kiskereskedelem 5,5%-os mutatójával szemben

2015-ben a családi költekezés 3,1%-kal nőtt 2015-ben, miközben a reálkeresetek 4,3%-kal emelkedtek. Ebből úgy tűnik, nem minden pénzüket költötték el a családok, a jövedelememelkedéshez mérten.

 

A bolti, áruházi költekezés az elmúlt három évben jóval gyorsabban ütemben nőtt, mint a családi költekezés. Az ütemkülönbség különösen az elmúlt két évben volt tetemes, 2014-ben 3%, 2015-ben pedig 2,4%. Ennek a különbségnek javarésze az online pénztárgép számlájára írható, hiszen a rendszer 2014-ben épült ki, ekkor még kisebb, majd 2015-ben nagyobb lökést adott a KSH kiskereskedelmi mutatójának (a KSH a kiskereskedelmi mutatóban csak a tiszta, nyugtával kísért forgalmat összegzi).

 

Az elmúlt években így változott a családok költekezése:

 

változás/előző év/volumen 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
háztartások fogyasztási kiadása 100,8 97,6 100,3 102,5 103,1
ezen belül kiskereskedelem 100,2 97,8 101,8 105,5* 105,5

KSH, változás előző évhez képest, kiigazítatlan mutató

*/ mintavételes módszertannal 104,1

 

Az elmúlt fél évtizedben együttvéve közel 7%-kal nőtt a családok fogyasztási célú költekezése (az éves átlagos növekedési ütem ebben az időszakban 1,4% volt).

 

Tartós termékekben még van mit pótolni

A tartós nagyértékű termékek (például bútor, háztartási gép) vásárlásában még igencsak botladoznak a családok. A legtöbbet ezekre az árucikkekre 2007-ben költötték a családok, 1.461 milliárd forintot. A mélypont a költekezés értékét tekintve 2010-ben volt, 885 milliárd forinttal. Ezt követően növekedésnek indult a piac, de hát 2015-ben még csak 985 milliárd forintig jutottak a háztartások, a fogyasztási kiadások adatai szerint.

 

Ez azt jelenti, hogy a kiadások értékét nézve 2015-ben még mindig csak kétharmadát költötték a családok tartós javakra, a 2007. évi szinthez mérve. A kiskereskedelem 2015. évi 5,5%-os növekedése mellett pedig a bútorok, műszaki cikkek vásárlása mindössze 1,4%-kal nőtt, a korábbi években pedig minden alkalommal visszaesett az előző időszakhoz képest.

 

Sántikál a KSH

Időközben napvilágot láttak újabb online pénztárgép adatok. Ezekből két kérdéskör világos. Egyrészt a KSH kiskereskedelmi, vendéglátós és szállodás mutatói és az online adatok között 1.800 milliárd forint eltérés mutatkozik, ami nem kevés. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy 2014-ben csak fokozatosan épült ki az online rendszer, az online pénztárgép adatok a 2015. évi és a 2014. évi forgalom összehasonlítására alkalmatlanok. Egyenlőre a KSH adataival lehet csak számolgatni.

(blokkk.com, 2016. március 8.)

 

Kevesebbet költekezik a család: lufi van a statisztikában

Lufi is van a KSH kiskereskedelmi adataiban. A családok összes fogyasztási kiadása forintban számolva a harmadik negyedévben kevesebb volt, mint a második negyedévben, az előző évhez képest pedig sokkal kisebb ütemben nőtt mint a kiskereskedelem adatsora. Nagyot nyomott az online kassza.

 

A családi költekezés igazi mércéje a háztartások fogyasztási kiadásainak változása, aminek része ugyan a bolti, áruházi költekezés, a kiskereskedelem is, de ezek növekedési üteme alaposan eltér egymástól.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a háztartások fogyasztási kiadása a harmadik negyedévben forintban, értékben számolva kisebb volt, mint a második negyedévben. A háztartások költekezésének része a kiskereskedelem, a bolti, áruházi vásárlás is, az persze nőtt, az éven belüli változást nézve is.

 

A családok pénzük nagyobb felét a boltokban, áruházakban költik el, így a kiskereskedelem a nagyságát tekintve meghatározó súlyú a háztartások kiadásaiban, amit a következő adatok is mutatnak:

 

fogyasztási kiadás I. negyedév II. negyedév III. negyedév I-III. negyedév
érték 3.827 4.054 3.961 11.842
ebből kiskereskedelem 1.956 2.270 2.451 6.677
részesedés 51,1 56,0 61,9 56,4

KSH, érték: milliárd forint,

részesedés: százalék, a kiskereskedelem részaránya a fogyasztási kiadásokban

 

A lufi lassan majd leereszt

A családi költekezés növekedési ütemét méricskélve szembetűnő egyrészt, hogy az 2015. folyamán egyre kisebb, egyébként nem véletlenül, de hasonlóan a GDP mutatók változásához.

 

Kirívó aránytalanságot mutat a háztartások fogyasztási kiadásainak és a kiskereskedelem növekedési ütemeinek különbsége. Ez első pillantásra akár azt is jelenthetné, hogy a fogyasztás más költekezési területein, például a vendéglátásban, utazásban, autóvásárlásban, szabadidő eltöltésben egyáltalán nincs növekedés (ha a legnagyobb szelet kétszer gyorsabban nő, mint az átlag, akkor a többi szelet nem bővülhetne), de hát ez nem így van. A költekezés más területein is van növekedés.

 

Az ellentmondás oka, hogy a KSH a kiskereskedelemben a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is kap a vásárló. Az online kasszák beállítását követően az ügyeskedők körében megszaporodott a nyugtaadás (a rendszer 2014-ben épült ki, éppen a 2015. évi kiadások összehasonlításának alapját jelentő időszakban), ami úgy tűnik, alaposan megtolta a KSH kiskereskedelmi adatait. Ezt alátámasztja, hogy az adóbevételek is jócskán nőttek az online kasszás körben. Mindez azt jelzi, hogy 2015-ben a KSH kiskereskedelmi adatsorának növekedést jelző mutatói legalább felerészben a több nyugtaadás miatt ugrottak meg (ez a hatás mérsékeltebben, de 2014-ben is felfelé húzta a kiskereskedelem mérlegét):

 

fogyasztási kiadás I. negyedév II. negyedév III. negyedév I-III. negyedév
változás 103,1 102,8 102,7 102,9
ebből kiskereskedelem 107 105,2 105,5 105,9
ütemkülönbség + 3,9 + 2,4 + 2,8 + 3

KSH, változás: százalék, előző év azonos időszakhoz képest, kiigazítatlan index,

ütemkülönbség: ennyivel nagyobb a kiskereskedelem növekedési üteme

 

A jövőben az online kasszáknak a bevezetéshez kötődő piactisztító lökete fokozatosan gyengülni fog, ezzel együtt a kiskereskedelem növekedési mutatói is egyre közelebb kerülnek a teljes családi költekezés változását jelző adatsorhoz. A korábbi években, így 2011-ben, 2012-ben ilyen nagy ütemkülönbségek nem voltak.

(blokkk.com, 2015. december 4.)

 

Csipetnyit kisebb lett

A családi költekezés növekedése. Az eredmény azt is jelzi, hogy a kereskedelem messze nem járul hozzá olyan mértékben a GDP növekedéséhez, mint azt a kormány a bizonyítványában állítja. A háztartások fogyasztási kiadása 2015. első félévében 2,6%-kal nőtt. Ennek része a bolti, áruházi költekezés is.

 

Korábban ugyanez a mutató 2,7% volt, az eltérés pedig látszatra nem sok, sőt, az egy ezrelék a semmihez nagyon közel áll. De azért mégis: az élelmiszerfelügyeleti díj, vagy a reklámadó sem hoz annyit hat hónap alatt a költségvetés konyhájára, mint amennyi az értéke a mostani, egyébként 8 milliárd forintos pontosításnak. Nincs különben semmi baj: a Központi Statisztikai Hivatal a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően rendszeresen felülvizsgálja a korábban kiszámolt adatokat és ahol szükséges, ott azokat pontosítja. Így történt most is a háztartások fogyasztási kiadásainak mutatóival.

 

A családi költekezés igazi mércéje nem a bolti, áruházi költekezés

Egyértelmű, hogy a családok költekezése bizony a száguldó, 2015. első félévében 6%-os növekedési tempót mutató kiskereskedelemnél kisebb ütemben bővült eddig is, pedig a bolti, áruházi vásárlás része a háztartások fogyasztási kiadásának, annak 54%-a volt a legutóbb mért hat hónapban (pontosan 4.226 milliárd forintí).

 

A blokkk.com korábban már rámutatott arra, hogy az eltérő növekedési ütem oka az online pénztárgép rendszer piactisztító hatása. A KSH a kiskereskedelemben a tiszta forgalmat méri, ahol nyugtát is adnak, így hát most nagyon úgy tűnik, hogy az ügyeskedők összekapták magukat. A háztartások fogyasztási kiadásának mutatója viszont nincs tekintettel arra, hogy vásárláskor kapott-e nyugtát a kedves vásárló, vagy nem, csak az számít bele, vajon összességében mennyit költöttek a családok. A családi költekezés igazi változásának így a háztartások fogyasztási kiadása az igazi mércéje, hiszen abban minden kiadott forintja a családoknak benne van (aminek, mint említve lett már, része a bolti, áruházi költekezés is).

 

Az előbbiek nyomán egyáltalán nem biztos, hogy a kiskereskedelemnek eddig is olyan erős volt a hatása a gazdaság, a GDP növekedésére, mint amennyit tulajdonítanak neki a kormányzati bizonyítványban, nyilván annál csak mérsékeltebb. A 2015. harmadik negyedévi 2,3%-os GDP növekedési mutató pedig azt vetíti előre, hogy lesz ez még kisebb is a jövőben, hiszen a családok valós költekezése, ezen belül pedig a bolti, az áruházi vásárlás a gazdaság teljesítményétől függ.

 

Egy kis adathalászat

2015. első félévében 7.881 milliárd forintot költöttek el a háztartások fogyasztási céllal, együttvéve ennyiért vásároltak a boltokban, áruházakban, költekeztek a különböző szolgáltató helyeken, fizettek sok minden másért, lakásfenntartásért, közlekedésért, moziért, sok egyébért, ami a mindennapokhoz kell, vagy éppen futja rá. Ez az adat alig tér el a korábban közreadottól (két milliárd forint körüli a friss pontosítás, ami ebben a viszonylatban nem számottevő). Némileg nagyobb mértékben változott a pontosítás nyomán az elmúlt 2014-es esztendő első félévi költekezési adata, ami frissiben 7.690 milliárd forint lett. Ez a szám nagyobb lett a korábban összegzettnél.

 

A friss adatokkal kiszámolva tehát a háztartások fogyasztási kiadásának növekedési üteme 2,6% volt 2015. első félévében, 2014. azonos időszakához képest (ezt a változásmutatót az árváltozások kiszűrésével kell kiszámolni, tehát nem a korábban említett két számot kell egyszerűen elosztani egymással).

(blokkk.com, 2015. november 17.)

 

Naponta 634 forintot költünk a gyomrunkra

Fejenként és persze átlagosan. Összesen 2.375 forintból élünk 24 óránként. Vezet az élelmiszer, utolsó a ruházat. Különbségek vannak bőven, így nem mindegy, mennyi a fizetésed és hol élsz. Így legszegényebbek 1.349 forintot költenek naponta, ennivalóra 435 forintot adnak ki.

 

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 72 ezer forintot költött havonta az átlagember 2015. első félévében. A KSH fogyasztási célú kiadásaiban minden költekezés benne van, akár élelmiszert, ruhát vesz valaki, vagy lakásra, közlekedésre, vendéglőre, vagy éppen mozira, színházra költi a pénzét.

 

Az elmúlt időszakban évről-évre nőtt a költekezés mértéke, a legnagyobbat 2015-ben ugrott, pontosan 5.675 forinttal emelkedett, a KSH havi adatait nézve:

 

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015. növekedés 2015/2011.
összes kiadás 61.542 63.971 64.271 66.539 72.214 10.672
ebből élelmiszer 15.084 15.689 15.684 16.134 19.267 4.183

KSH, egy főre jutó havi fogyasztási célú kiadás, első félévi adatok, forint

 

Mire mennyit? Nem szeretünk öltözködni?

A legnagyobb szelete a költekezésnek az élelmiszervásárlás, az előbbi adatok szerint. Ehhez hozzá lehet számítani az élvezeti cikkeket, a maga 2.493 forintjával, ami naponta - még mindig egy főre számítva - 82 forintot jelent.

 

A második legnagyobb szelete a költekezésnek a lakásfenntartás, háztartási energia, ami 2015. első félévében 16.471 forint volt. Közlekedésre ennek a felét költjük, ez éppen 8 ezer forint.

 

Szépen nőtt 2015. első félévében a ruházati költekezés a KSH kiskereskedelmi (bolti, áruház) statisztikája szerint. De hát úgy tűnik, hiába, mert a legkevesebbet még mindig ruhára költünk, ráadásul így volt ez a korábbi években is (az oktatás sajátos területét most nem számítva). A ruhavásárlások értéke azonban így is szépen gyarapodott, most 2.170 forint volt, egy évvel korábban - 2014. első félévében - 1.754 forint. A különbség  416 forint, amiért akár egy pár zoknit, vagy éppen a szomszédos turiban már egy csinos kis rucit is lehet venni, természetesen kilós áron.

 

Igen, hát vannak különbségek

De még mennyire! A jövedelmeket, egyszerűbben szólva a fizetéseket nézve a legszerényebb keresettel rendelkezők átlagos havi költekezése mindössze 41 ezer forint. A legtehetősebbek ezzel szemben fejenként 134 ezer forintot vettek elő a pénztárcájukból.

 

Az élelmiszervásárlásokban kisebb a különbség, hiszen a kisebb keresetűek számára ez a legfontosabb tétel, amire ügyelni kell, így ők 13 ezer forintot hagynak az élelmiszerboltokban, a jobban eleresztett nagykeresetűek viszont már 28 ezer forintot. A legnagyobb élelmiszerkiadási tétel a legszegényebbeknél és a leggazdagabbaknál is egyaránt a hús, amire 4 ezer forint és 7 ezer forint körüli összeg megy el. Kenyérvásárlásban kisebb a különbség (2.210 forint és 3.591 forint a havi kosárérték).

 

A legszegényebbek ruhára ezer forintot fordítottak havonta, a leggazdagabbak bő négy és félezer forintot. A legnagyobb a különbség a kulturális, szórakozási kiadásokban figyelhető meg, ahol nyolcszoros az eltérés a legjobban és a legrosszabbul keresők között.

 

Nem mindegy az sem, hogy hol él valaki. A legtöbbet a fővárosiak költik el havonta, 97 ezer forintot, szemben a falun élők 60 ezer forintjával. Élelmiszerre fejenként átlagosan 20 ezer forintot költenek a budapestiek, a falun élők viszont nem is maradnak le ettől olyan nagyon, hiszen náluk ez a kiadási tétel 18 ezer forint. A legnagyobb különbségek a szórakozással összefüggő kiadásokban vannak, három és félszeres, négyszeres eltérésekkel.

(blokkk.com, 2015. november 2.)

 

Igazából csak 3%-kal költenek többet a családok

A családok teljes költekezése, aminek része a bolti, áruházi vásárlás, tehát a kiskereskedelem is, csak fele annyira nő, mint az áruházi költekezés. A különbség döntő oka feltehetően a nyugta-nemadás visszaszorulása: az online kassza szépen takarít, de ez nem azt jelenti, hogy sokkal több a pénzt hagyunk a boltokban, hanem csak annyit, hogy több nyugtát kapunk. A KSH kiskereskedelmi adatsora ugyanis a tiszta forgalmat méri.

 

A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt napokban két adatsort is közzétett a családok költekezéséről. Ezek szerint a boltokban, áruházakban (a kiskereskedelemben) januártól július végéig 6%-kal nőttek a vásárlások (az eladott árumennyiséget, szakkifejezéssel a volumen változását tekintve). Júniusban és júliusban is 7% körüli volt a növekedés.

 

Igen, de hát a családok nem csak a boltokban, áruházakban költekeznek, hanem máshol is. A háztartások összes költekezését, aminek része a kiskereskedelmi vásárlás is, a KSH-nak már egy másik összegzése mutatja, ott viszont csak feleakkora a növekedés üteme.

 

A családok összes költekezése már jóval szerényebb ütemben nőtt

Sokkal kisebb növekedési ütemet mutat a kiskereskedelemmel szemben a - hivatalos nyelven fogalmazva - háztartások fogyasztási célú kiadása. A legfrissebb KSH adatok szerint ez így változott 2015. első félévében:

 

 

érték

változás

fogyasztási kiadás

7.883

102,7

ebből kiskereskedelem 4.226 106,1

KSH, ezer milliárd forint, változás: előző évhez

 

Ráadásul 2015. első negyedévében - a GDP változásához hasonlóan - 3,4%-kal, a második negyedévben viszont már csak 2,1%-kal nőtt a háztartások fogyasztási kiadása, az előző évihez képest. 2015. második negyedévében pedig az első negyedévhez képest mindössze 5,1% volt a növekedés, tehát a tavaszi, kora nyári hónapokban minden másnál (kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás) lassabban emelkedett a családi költekezés együttes értéke az év elejéhez képest.

 

Így számol a KSH - pontosan

A KSH a kiskereskedelmi adatsorban a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát kap a vásárló, a feketézést már nem. Így, ha elköltök egyik évben a boltban, áruházban 100 forintot, de csak 80 forintról kapok nyugtát, a kiskereskedelmi adatsorban a 80 forintot rögzíti a KSH. Ha a következő évben 103 forintot költök a boltban, áruházban, de csak 85 forintról kapok nyugtát, akkor pedig a kiskereskedelmi adatsor a 85 forinttal gyarapszik. Ennek eredménye ezekkel a kitalált számokkal az, hogy az éves növekedés 5 forint, 6,2%.

 

Más a módszertan a háztartások fogyasztási kiadásának mérésében. A háztartások fogyasztási kiadása a GDP rendszeréhez kötődik, a felhasználási oldalon van. Az előbbi példát felhasználva a háztartások fogyasztási kiadásaiban a KSH már a 100 és a 103 forintot veszi figyelembe, tehát nem csak a tiszta forgalmat, hanem az összes pénzünket, amit elköltünk. Természetesen a kiskereskedelmi költekezés helyett a háztartások fogyasztási kiadása sok minden mást is magában foglal, így például a vendéglátóhelyeken, panziókban, autószalonokban, fodrásznál, vízvezeték szerelőnél, vagy éppen a közlekedésért elköltött pénzt is, kivéve a természetbeni juttatásokat: tehát azt az összeget tartalmazza, amikor a pénztárcánkba, vagy a bankkártyánkért nyúlunk és költekezünk, függetlenül attól, honnan van a pénzünk (így nem csak 100 és a 103 forintunkat összegzi, hanem azokhoz hozzáad mást is).

 

A két költekezési mutató közötti döntő különbség oka tehát egyrészt a nyugta nem adás, a feketézés, másrészt az lehet, hogy egyes költekezési területek nőhetnek lassabban, mások gyorsabban.

 

Egy kis számtan: tarol az online kassza

A családok költekezésének fele (pontosan 54%-a) a bolti, áruházi költekezés, a kiskereskedelem. Így ha a kiskereskedelem kétszer olyan gyorsan nő, mint a költekezés másik szelete, emellett gyenge lenne az online kassza hatása, tehát a piactisztulás, akkor más területeken összességében nem lehetne növekedés, még visszaesésnek is kellene lennie. De hát visszaesés a fogyasztás más területein nem nagyon akad: 2015. első félévében az előző évihez képest például a belföldi és a külföldre irányuló turizmusban elköltött pénz, vagy a gépkocsi vásárlás értéke nem változott, de a vendéglátás 6,7%-kal nőtt, a lakásépítési költség (első negyedévről van adat) 2,6%-kal emelkedett. Nőtt a személyszállítás teljesítménye is. Rezsicsökkentés nem volt 2015-ben.

 

Nem életszerű, hogy a családok kizárólag a boltban, áruházban költsenek többet, máshol viszont egyáltalán nem. Így okkal feltételezhető, hogy az online kassza piactisztítása nagyot húz a kiskereskedelem mutatóján. Végül is egyébként bárhogyan is változott a családi költekezés egy-egy szelete, összességében 2,7% volt a növekedés 2015. első félévében.

(blokkk.com, 2015. szeptember 7.)

 

Növekedett a családi költekezés 2015. elején

De a kereskedelem kilóg a sorból.

 

A legfrissebb adatok szerint 2015. első negyedévében a háztartások költekezésének összege 3.826 milliárd forint volt. Ez 95 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban (akkor 3.736 milliárdot hagytak a háztartások a különböző szolgáltatók zsebében). Ez a kiadási tételek puszta számszerű összegét nézve 2,4%-os növekedést jelent egy év alatt, az árváltozásokat is figyelembe véve a növekedés 2,7% (szerény mértékű fogyasztói árcsökkenés volt). A 2,7%-os növekedés volument, tehát mennyiséget (kilót, litert, darabot, köbmétert) jelent és mértékét tekintve összhangban áll a gazdaság teljesítményével (a GDP 3,5%-kal bővült).

 

Korábban a KSH arról számolt be, hogy a kiskereskedelem értéke 1.956 milliárd forint volt 2015. első negyedévében. Ez természetesen része a háztartások fogyasztási célú kiadásainak, annak fele, így a KSH adatai szerint a háztartások pénzük felét a boltokban, áruházakban költötték el. Természetesen széles a háztartások kiadásainak listája, ide tartoznak a lakással, közlekedéssel, turizmussal, vendéglátással, oktatással, egészségüggyel kapcsolatos költekezések is.

 

Mindez azt jelenti, hogy a bolti, áruházi költekezést (a kiskereskedelmet) leszámítva 1.870 milliárd forintot költöttek a háztartások 2015. első negyedévében minden egyébre.

 

Mindez azonban ugyanakkor mást is jelent.

 

A kiskereskedelem bővülési üteme a KSH szerint 7% volt 2015. első három hónapjában, ami az említettek szerint a háztartások kiadásának a fele. Figyelemmel arra, hogy a háztartások összes kiadása volumenben ugyanakkor 2,7%-kal emelkedett a KSH állítása szerint, a statisztika puszta világa alapján más költekezési területeken valahol visszaesésnek is kellett volna mutatkoznia, de erről nincs információ. A blokkk.com korábban a kiskereskedelem első három havi volumennövekedésére 5,8%-ot számolt, amit megerősítenek teljes a családi költekezés friss adatai. A KSH 7%-os negyedéves kiskereskedelmi növekedési üteme igencsak kilóg a sorból.

 

Egy évben egyébként a családok több mint 15 ezer milliárd forintot költenek el, ennyi a háztartások fogyasztási célú kiadásának nagyságrendje a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint.

(blokkk.com, 2015. június 5.)

 

Hiába hízott a KSH kisker adata, mégsem költenek több pénzt a háztartások

Annyira. Fele akkora a növekedési üteme a háztartások összes kiadásának, mint az áruházi költekezésnek.

 

A Központi Statisztikai Hivatal számot ad arról is, hogyan változnak a családok fogyasztási kiadásai, ami nem csak az áruházi (kiskereskedelmi) vásárlásokat mutatja meg, hanem a családok más irányú költekezését is magában foglalja. Ezeket a teljes költekezési adatokat a GDP felhasználásáról szóló beszámolórész foglalja össze, mely néhány napja frissült a 2014. évi információkkal.

 

Szembetűnő különbség, hogy miközben a GDP 2014-ben 3,6%-kal nőtt, emellett a reálkeresetek 4%-kal bővültek, addig a háztartások fogyasztási kiadása ezeknél bizony jóval kisebb ütemben, mindössze 1,7%-kal emelkedett (a megvásárolt javak, szolgáltatások volumenét tekintve, az árváltozások kiszűrésével, a 2013. évi árszinten számítva). A KSH adatai előzetesek, a háztartások fogyasztási kiadásai változásának becslése pedig más módszertan alapján is 2% körül mozog.

 

Ezek szerint 2014-ben összességében óvatosan költekeztek a családok, az átlagos fogyasztói árszint csökkenése mellett is. Ebben feltehetően szerepet játszott az is, hogy a fogyasztás mérlegét legélénkebben a kisebb jövedelműek mozgatják, mivel a pénzügyi helyzetük szűkössége miatt a legkülönbözőbb irányú változások ezt a társadalmi kört kényszerítik, vagy ösztönzik költekezésük módosítására, a körülményektől függő irányban. A devizahiteles családok helyzete csak 2014. második felében vált kiszámíthatóbbá, erősödhetett a fogyasztói bizalom ebben a körben (a rendezés áthúzódik 2015-re), pénzben számítható költekezési lehetőségeik viszont csak a közeljövőben változnak majd. Az üzemanyag áresésből nyerhető megtakarítás jelentős része a benzinkutaknál maradt, mivel amilyen arányban csökkentek az árak, azt megközelítő mértékben nőtt a vásárlások mennyisége.

 

Szembetűnő, mintegy kétszeres a különbség a fogyasztási kiadások bővülésének és az áruházi költekezés növekedésének üteme között. Figyelemmel arra, hogy a kiskereskedelmi értékesítés értéke több mint fele a családi költekezésnek, kizárható az, hogy ez a terület kiugró mértékben ugrott előre a többivel szemben. Ebben az esetben a családi költekezés más területein nem lehetett volna növekedés, pedig volt. A vendéglátás 800 milliárd forint feletti 2014. évi bevétele például 6,5%-os volumen növekedést takar.

 

Az előbbiek azt támasztják alá, hogy a 2014. évi kiskereskedelmi költekezés kiugró ütemű KSH adata az online pénztárgép rendszer piactisztító hatásával függ össze, feltehetően igencsak jelentős részben. A KSH kiskereskedelmi adatsora a tiszta forgalmat mutatja, amikor nyugtát is ad a kereskedő. Korábbról ismert, hogy a költségvetés bevétele több mint 200 milliárd forinttal gyarapodott az online rendszer révén, így a több nyugtaadás megemelte a KSH kiskereskedelmi adatsorát 2014-ben. Ez persze egyáltalán nem baj, hiszen a feketézés visszaszorítása volt az új online rendszer célja, aminek teljesítése ki is pipálható (persze, a pipa még nőhet, hiszen maradt még feketézés a piacokon, de hát ott van már az EKAER is, a vállalkozások másik kedvence: idő kell, amíg megszokják).

 

A KSH GDP számításával összefüggő adatai már magukban foglalják (nyilván becsléses módszertannal) a feketegazdaság teljesítményét is, így a piactisztulás nem okoz eltérést a növekedés változásának mutatójában (ha egy fekete piacrész megtisztul, az a bázisidőszakban és a tárgyidőszakban is benne van a GDP-vel kapcsolatos adatokban, csak éppen más színekben összegezve).

 

A családok költekezésének részletes adatai a következők voltak az elmúlt évekre visszatekintve:

                           

  2011. 2012. 2013. 2014.
háztartások fogyasztási kiadása 14.292 14.880 15.254 15.617
      ezen belül kiskereskedelem 7.479 7.902 8.249 8.426
változás/előző év/volumen        
háztartások fogyasztási kiadása 100,8 98,0 100,1 101,7
      ezen belül kiskereskedelem 100,2 97,8 101,8 104,1*
reálkereset (családi kedvezménnyel) 107,3 96,7 102,7 104,0

érték: ezer milliárd forint

*/ mintavételes módszertan

 

(blokkk.com, 2015. március 11.)

 
 

blokkk.com                                                   kirakatles                                                    fblokkk.com