blokkk.com                                                           kirakatles » leltár                                                          hírkirakattmustra

 

A kisboltosok év elején csökkentették a létszámot

A foglalkoztatottak száma esett a boltokban 2017 első negyedévében a kisboltosoknál: sokan nem bírják a minimálbér és a munkaerőhiány miatt a nagyobb bérköltségeket. Hét-nyolcezret is elérhet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése. Ez bizony újabb boltbezárást is előrevetíthet.

 

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát esett a létszám.

 

Az összehasonlításban lehet ugyan nézni 2016 első negyedévét is, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, de hát ez rettenetesen csalóka összevetés lenne. A különbségek közé tartozik ugyanis, hogy 2017 első negyedévében már nyitva, miközben 2016 első negyedévében pedig zárva voltak a boltok vasárnap. A vasárnapi zárvatartás híveinek hiedelmével szemben a hosszabb nyitvatartás több dolgozót igényel. Alátámasztja ezt, hogy a bolti kiskereskedelem foglalkoztatottjainak száma 2015 elején, a vasárnapi nyitvatartás mellett még 374 ezer fő volt, 2016 elejére pedig, a boltzár utolsó időszakára 359 ezer főre esett. A különbség egy 15 ezres leépülés volt a bolti foglalkoztatotti körben. Ráadásul a vasárnapi újranyitást követően a boltok foglalkoztatottjainak száma visszaugrott 370 ezer fő környékére.

 

Természetesen a bolti létszám változásában több ok is szerepet játszik általában, például 2014-15 táján az online kasszarendszer nem csak a nyugtaadást nyomta fel, hanem a létszámot is, hiszen a több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

 

Az év végi karácsonyi tömeget követően is csökkenhet a létszám, volt is rá példa korábban, de ennek azért lehet mostanság csekélyebb a hatása, mivel amikor a munkaerőhiány nyúzza a boltosokat, ezért is sok a diák, a kisegítő, akkor bizony év elején nem a létszámleépítés lenne a legsürgetőbb feladat.

 

Figyelemmel arra, hogy a 2017-es esztendő boltos foglalkoztatotti száma a legtisztábban nem a zárvatartásos előző év elejével, hanem sokkal inkább a 2015 első negyedévével hasonlítható össze, bizony tetemes különbség kerekedik ki. 2015 első negyedévében 374 ezer fő, az év egészében egyébként 369 ezer fő végezte a dolgát a boltokban. Mindkét mutató nagyobb a 2017 elején mértnél.

 

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott:

 

foglalkoztatottak száma 2012 2013 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem 355 348 361 369 368 361

KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

 

De miért a kisboltokban csökkent a létszám?

Röviden: mert a nagyobbakban ugyanakkor nőtt az alkalmazottak száma a foglalkoztatotti összlétszámon belül.

 

De kicsit bővebben: a KSH-nak kétféle létszámmutatója van. A foglalkoztatottak számában mindenki beleszámít, aki munkát végez a boltban.

 

A másik létszámmutató az alkalmazottak száma. Ez viszont csak a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak létszámügyeit összegzi, tehát a nagyobbakat (a boltban munkát végző egyéni vállalkozók például nincsenek benne, de az öt főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedők eladói, pénztárosai sem). Ebben a körben viszont a korábbi mutatókhoz képest nagyobb létszámot mutatott ki a KSH. (Itt azért meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottak számánál a lakosságot, az alkalmazottak számánál a vállalkozásokat kérdezi a KSH, de hát némi pontosság csak várható mindkét módszertan mellett).

 

Az alkalmazotti létszám változását a következő adatok mutatják:

 

alkalmazottak száma 2012 2013 2014 2015 2016 2017*
kiskereskedelem 179 179 183 187 193 195

KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő, */: március

 

Végül az irányzatok egyértelműek. A foglalkoztatotti összlétszám csökkent, a nagyobb boltok létszáma nőtt, tehát a létszám első negyedévének csökkenése döntő részben a kisboltok körét érinti.

 

Úgy tűnik, a multi áruházak átlagnál nagyobb fizetései is szerepet játszhatnak a kisboltok lecsúszásának (2016-ban és előtte is folyamatosan csökkent a boltszám a kisboltok körében, nem is kicsit, tíz év alatt 30 ezerrel), hiszen több pénzért könnyebb eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt találni, a bérversenyt pedig nehezebben bírja egy kisvállalkozás. A minimálbéreket is.

 

Az év további részében persze módosulhat az év eleji kép, egy azonban nagyon valószínű: a kisboltok térvesztése folytatódhat 2017-ben.

(blokkk.com, 2017. május 19.)

 

A nőké a pult a boltban

A kereskedelem második legnagyobb hölgyfoglalkoztató ága a gazdaságnak. A bolti a kiskereskedelem viszont minden ágazatot toronymagasan ver a gyengébb nem foglalkoztatásában. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy.

 

Magyarországon a nemzetgazdaság egészében összesen 2 millió nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatott 46%-a, így nem sokkal marad el a foglalkoztatott hölgyek aránya a férfiakétól. A gazdasági ágakat tekintve a legtöbb hölgy a feldolgozóiparban dolgozik, 340 ezer itt a számuk, őket követi a kereskedelem (bolti kiskereskedelem, járműkereskedelem és a nagykereskedelem együttesen), 298 ezer fővel, megelőzve a közigazgatást, az egészségügyet és az oktatást is.

 

A szűkebb területet jelentő gazdasági ágazatokat a bolti kiskereskedelemmel összevetve viszont már toronymagasan veri a mezőnyt pultok, pénztárgépek birodalma. A bolti kiskereskedelemben 250 ezer nő dolgozik, míg a második helyre szorult szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban már csak 100 ezer körül mozog a számuk.

 

Hölgyfoglalkoztatás a kereskedelemben

A kereskedelem egészében a foglalkoztatott hölgyek száma és aránya nem sokat változott az elmúlt években:

 

foglalkoztatottak száma 2016 2015 2014 2013 2012
összesen 544 539 548 529 539
ebből nők 298 298 298 289 296
nők aránya 55% 56% 54% 55% 55%

KSH, ezer fő,

 

A foglalkoztatotti körön belül az alkalmazottak számát tekintve, akik munkaszerződéssel a zsebükben végzik munkájukat a boltban, hasonló kép rajzolódik ki, néhány százalék különbséggel:

 

alkalmazottak száma 2016 2015 2014 2013 2012
összes alkalmazott 465 460 461 442 446
összes alkalmazottból nő 267 270 267 255 258
nők aránya 57% 59% 58% 58% 58%

KSH, ezer fő,

 

Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelemben túlsúlyban vannak a nők a létszámokat nézve.

 

Amikor a nők hordják a nadrágot...

A foglalkoztatottak köre magában foglalja az alkalmazottakon kívül az egyéni vállalkozókat, vagy a munkavégzést vállaló tulajdonosokat is (ebbe a körbe tartoznak továbbá a segítő családtagok is például, de azok száma olyan csekély, hogy elhanyagolható).

 

Az előbbiek alapján kirajzolódó kép már alacsonyabb arányt mutat a vállalkozó nők köréről, mint a foglalkoztatási súlyuk. Lényeges változás itt sem látható az elmúlt évek adatai alapján, az arányok minősítését pedig az olvasókra bízzuk:

 

vállalkozók száma 2016 2015 2014 2013 2012
összesen 79 79 87 87 93
ebből nők 31 28 31 34 38
nők aránya 39% 35% 36% 39% 41%

KSH, ezer fő,

 

Na és a pult, a pénztárgép mögött: kétharmad

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben, a pultok, a pénztárgépek mögött, a polcok között a kereskedelem egészéhez képest már jóval magasabb a nők aránya, a foglalkoztatottak számát nézve. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy:

 

bolti kiskereskedelem 2016 2015 2014 2013 2012
összesen 368 369 361 348 355
ebből nők 250 252 241 235 240
nők aránya 68% 68% 67% 68% 68%

KSH, ezer fő,

 

Természetesen az előbbieken belül az egyes áruterületek megoszlanak abban, hogy például a ruházati boltokban, vagy az illatszerboltokban becslésünk szerint jóval magasabb a nők aránya az átlagnál, míg a műszaki boltokban, autószalonokban, vagy éppen a barkács áruházakban már alacsonyabb.

(blokkk.com, 2017. március 8.)

 

 

25 ezer forintért nem szaladtak a boltba az eladók

Ennyivel emelkedett 2016-ban év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtti novemberben sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért meg nem tudják majd kifizetni a kisboltosok.

 

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen az első negyedév átlagához képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott.

 

Na és a létszám: hiába a nagyobb pénz, semmit sem változott

Hiába nyomták az eladók markába év közben az egyre nagyobb bért a boltosok, a létszám nagyságrendje semmit sem változott. Pedig április közepétől ki lehetett nyitni vasárnap is, nyáron rányitottak az üdülőhelyekre a szezonos boltok, novemberben pedig már megkezdődött a karácsonyi pakolászás, sőt, a hónap vége felé - a fekete péntek tájékán - már egyre többet csipegettek a vásárlók az ajándékokból is. De hát úgy tűnik, hiába, hiszen érdemben semmit sem sikerült feltornázni az eladói létszámban.

 

Az érem másik oldala viszont az, hogy legalább nem esett vissza az eladók létszáma. A képhez hozzátartozik azonban, hogy a KSH-nak ez az adatgyűjtése csak a négy főnél nagyobb kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, az pedig a megszaporodott "rögtön jövök" táblák sokaságából látszik, hogy a kisebbeknél sem rózsás a létszámhelyzet.

 

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják 2016-ban a boltok létszámáról (a boltos fizikai dolgozók létszáma júliusban volt a legnagyobb):

 

kiskereskedelem január július november
létszám összesen 192.701 193.451 193.474
összes létszámból fizikaiak 139.587 139.928 139.896
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 36.314 33.744 33.639

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

Az egyes áruterületeket nézve továbbra is a legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol novemberben kevesebb eladó dolgozott, mint januárban. De hát a különféle iparos cikkek terén sem jobb a helyzet, hiszen nagyobb létszám megugrás nem volt, pedig ők jobban fizetnek, mint az élelmiszeresek:

 

  január július november
élelmiszer 77.208 76.557 76.586
ruházat, lábbeli 10.254 10.460 10.406
híradástechnika 2.638 2.695 2.622
bútor 2.642 2.792 2.798
benzinkút 4.391 4.275 4.347
iparcikk vegyes 7.695 7.899 7.951
használt cikk 1.511 1.564 1.581
illatszer 4.677 4.845 4.948
könyv 769 731 743
játék 310 322 326

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók,

4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

2017. évi minimálbér: lesz majd mozgás

A kisboltosok egy része - még nem tudni, mennyi - nem fogja tudni kifizetni a megemelt minimálbéreket. Menekülési útvonal egy kevés azért akad, hiszen végső soron beállhat a kistulajdonos is a pult mögé, lehet faragni a nyitva tartásból is, főleg vasárnap és éjszaka, lehet több részmunkaidős is, de hát könnyen előfordulhat, hogy ez kevés lesz. Eddig is volt boltbezárás minden esztendőben az elmúlt időszakban, igaz, más okok miatt, ez sajnos így lesz 2017-ben is. Ausztriában, Németországban sokkal jobban fizetik az eladókat, de még Lengyelországban, vagy éppen Szlovákiában is. Minden eladó persze nem akar külföldre szaladni, de aki már elment, az nehezen csábul vissza az itthoni bérektől.

 

Azt azért persze el kell ismerni, hogy a minimálbérek emelése az alkalmazottaknak - nem csak a kereskedelemben - nagyon is jól jön, de hát ezt is a bevételből lehet csak kifizetni, a járulékcsökkentés meg a cégeknek jön jól. Egyik pillanatról a másikra azonban mindez kevés.

(blokkk.com, 2017. január 24.)

 

 

Egyre kevesebb az eladó a boltokban

Tovább csökkent a létszám a boltokban, nem bírják béremeléssel tartani a létszámot. Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig. A kisboltok a "rögtön jövök" táblákkal operálnak. Kellett a túlóra, de nagyon.

 

Egyre kevesebb eladó dolgozik a boltokban, áruházakban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az októberi időszakról közzétett adatai szerint. 2016. első felében kétezer-háromszázzal csökkent a boltok száma, ami egyik magyarázata lehetne az olvadozó bolti létszámnak. Az év első hat hónapjában a boltszám csökkenés mellett azonban még fel tudták húzni valamelyest a létszámot a boltokban, részben az áprilisi vasárnapi, részben a nyár eleji üdülőhelyi nyitás nyomán.

 

Az évközi adatokat mustrálgatva szembetűnő, hogy 2016. júliusában volt a legnagyobb a bolti dolgozók létszáma , ami viszont már a második félév része, tehát az első félévi boltbezárási hullámot követő első hónap adata. A nyári létszámcsúcs elérésében feltehetően a diákmunka is besegített. Júliust követően viszont hónapról-hónapra esett a létszám, október végéig közel ezerhétszáz fővel, ezen belül a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - tábora is megcsappant ezerkétszázzal. Érdekes módon a részmunkaidős dolgozók száma is csökkent, némi hullámzással.

 

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

 

kiskereskedelem január július augusztus szeptember október
létszám összesen 192.701 193.451 192.551 191.874 191.774
összes létszámból fizikaiak 139.587 139.928 139.086 138.538 138.697
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 36.314 33.744 33.164 32.953 33.459

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

Nagy a baj az élelmiszerboltokban

Természetesen az egyes szakterületek létszámváltozásaiban akadnak különbségek. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, mivel az év elejéhez és júliushoz képest is kevesebb volt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, ami másfél ezres apadás. A különféle iparcikkek területén árnyaltabb a kép, ahol a kisebb hullámzás a jellemző, igaz, itt magasabbak is a bérek:

 

  január július október
élelmiszer 77.208 76.557 75.621
ruházat, lábbeli 10.254 10.460 10.375
híradástechnika 2.638 2.695 2.654
bútor 2.642 2.792 2.776
benzinkút 4.391 4.275 4.340
iparcikk jellegű vegyes 7.695 7.899 7.920
használt cikk 1.511 1.564 1.576
illatszer 4.677 4.845 4.829

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók,

4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Nem bírják a boltok a létszámhiányt béremeléssel  enyhíteni

A létszámhiányt igazolja egyrészt, hogy az októberi közel félmillió órás túlóráztatás ötödével több az előző évinél.

 

A KSH adatai szerint ráadásul 2016. első három negyedévében tovább nőtt az üres álláshelyek száma, a teljes kereskedelemben:

 
2015. III. 2016. I. 2016. II. 2016. III.
3.725 3.819 4.608 4.844

 KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,

4 főnél többet foglalkoztatók

 

A havi bruttó átlagkeresetek egyébként 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre, ami egy évvel ezelőtt 148 ezer forint volt, tehát 10% feletti ütemben nőtt egy év alatt. Úgy tűnik, ez a létszám tartásához sem elég mindenütt. Az élelmiszer boltokban egyébként egy év alatt 151 ezerről 170 ezerre emelkedett a fizikai dolgozók havi átlagkeresete, de ebben a körben a multi áruházláncok is benne vannak, ahol köztudottan az átlagnál jóval nagyobbak a bérek. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint, hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán. A "rögtön jövök" kevés.

(blokkk.com, 2016. december 21.)

 

 

A nyári melegben olvadozott a bolti eladók létszáma:

hogy lesz ebből karácsony?

Nyáron másfél ezerrel esett a bolti eladók létszáma. Az élelmiszer és a ruházati boltokban a legnehezebb a létszámhelyzet. Az eladók havi bére 11%-kal nőtt. A minimálbér emelést nehéz lesz letornázniuk a kisboltosoknak, sőt, pedig kell az eladó.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a nyári hónapokban csökkent a bolti eladók létszáma. Áprilisban pedig sok bolt rászánta magát a vasárnapi nyitásra (140 ezerből mintegy 40 ezer), de alig tudták júliusra egy ezressel feljebb nyomni a létszámot (amiben nem csak a vasárnapi, hanem az üdülőhelyi időszakos boltnyitás is szerepet játszott).

 

A július csúcshoz képest viszont a boltok, áruházak teljes létszáma másfél ezerrel csökkent, ennek döntő hányada (1.390 fő) az eladók, fizikai dolgozók számának lemorzsolódása. Csökkent a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma is.

 

Az év elejéhez képest is kisebb lett a bolti dolgozók létszáma szeptemberre. A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

 

kiskereskedelem I. negyedév II. negyedév július augusztus szeptember
létszám összesen 192.228 192.230 193.451 192.551 191.874
összes létszámból fizikaiak 139.138 138.933 139.928 139.086 138.538
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 35.478 34.354 33.744 33.164 32.953

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

2015-ben is megfigyelhető volt egyébként a bolti dolgozók számának évközi csökkenése, de ez feltehetően a vasárnapi boltzár miatt alakult így, amikor márciust követően azért óvatosan, de csökkentették a létszámot a pult mögött. 2015. végére viszont az év eleji szintre kúszott vissza a létszám, ami akár biztató is lehet. Kérdés, hogy 2016-ban sikerül-e a boltoknak emelniük a létszámot az év végi roham időszakára.

 

A legsanyarúbb létszámhelyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol 2016. szeptemberében 75.525 fizikai munkát végző alkalmazott dolgozott, 1.440 fővel kevesebb az év elejinél. A ruházati boltokban alig észlelhető mértékben, de mégiscsak 240 fővel csökkent a fizikai dolgozók létszáma az év elejéhez képest (a szeptemberi létszám 10.220 fő volt). Egyes áruterületeken (például híradástechnikában) nem változott a létszám, máshol (például bútorban) emelkedett is. Az évközi létszámváltozások értékelésében figyelembe kell benni a boltnyitásokat is, amire akadt példa az élelmiszer és egyes iparcikk nagyáruházak körében is.

 

És a fizu: nőtt, de majd a minimálbér

A boltosok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy eladót találjanak. A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2016. szeptemberében már túllépte a 163 ezer forintot, ami a februári évközi 152 ezer forintos mélyponthoz képest is jelentős emelés, de az előző év szeptemberéhez viszonyítva már bő 16 ezer forint a különbség.

 

A bolti kiskereskedelemben 2016. szeptemberében már 11%-kal volt magasabbak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, mint egy évvel korábban. Ezzel a jelentős átlagos emeléssel nem nőtt a létszám a boltokban év közben.

 

A minimálbérek 2017. évi emelése előreláthatóan megtépázza majd a kisebb boltosokat, hiszen a fizikai dolgozok jelenlegi 163 ezer forintos átlagkeresete alig több a jövő évtől kötelező szakmai bérminimum 161 ezer forintos alsó határánál. Az átlag mögött pedig mindig is jelentősen a különbségek, a kicsik kárára. Természetesen a kötelező szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (ilyen a zöldség, ruha, vagy könyv eladó, az árufeltöltő, a pénztáros) a sima minimálbérrel kell számolni, ami itt 127 ezer forint feletti bér lesz. Tudnivaló persze, hogy ez a minimálbérszint önmagában kevés, a munkaerőhiány is magasabb bért kényszerít ki, de azt ki is kell fizetni valamiből, az pedig a boltok bevétele. Ez pedig nagyot szóródik a kereskedelem berkein belül.

(blokkk.com, 2016. november 23.)

 

A nők jobban szeretnek vasárnap bevásárolni, mint a pult mögött állni

A statisztika szerint a vasárnapi boltzár eltörlése után néhány hónappal  kevesebb nő dolgozott a boltokban, mint egy évvel korábban.

 

Mozgalmas időszakot él át a bolti kiskereskedelem. 2015. márciusában bezárták vasárnap a boltokat, 2016. áprilisában kinyitották az áruházakat, közben pedig szépen híznak a betöltetlen álláshelyek, ami azt jelenti, hogy a munkaerőhiány a bevásárlóhelyeket sem kíméli. 2015. elejéhez képest másfélszeresére nőtt az üres állások száma, a nagyáruházak honlapjain is nyomon követhető a lázas munkaerő keresés. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodnak szépen. A KSH szerint így áll a mérleg a teljes kereskedelemben:

 
2015. I. 2015. II. 2015. III. 2015. IV. 2016. I. 2016. II.
2.945 3.260 3.725 3.161 3.819 4.608

KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok,

4 főnél többet foglalkoztatók

 

Tehát van is, meg nőtt is a munkaerőhiány a boltokban. De mi van a létszámmal?

 

Foglalkoztatottak száma: aki él és mozog, legalább egy órát

A KSH kétféle módon is figyelemmel kíséri a foglalkoztatást. Egyrészt faggatja a vállalkozásokat, amiből a négy főnél nagyobb cégeknél összegzi az alkalmazottak számát. Emellett megkérdezi a családokat - háztartásokat - is arról, ki az, aki bármilyen címen, ami lehet alkalmazott, tulajdonos, vállalkozó, segítő családtag, vagy bármi más, dolgozott-e legalább egy órát egy adott héten a kereskedelemben. Tehát a tágabb - teljes - kör a boltokban ügyködőkről a foglalkoztatottak száma.

 

A KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban, áruházakban az elmúlt időszakban hullámzott a foglalkoztatottak száma, de azért egyes irányzatok kiolvashatók. Így 2015. első negyedévéhez képest 2016. első negyedévére 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, ami döntő részben a vasárnapi boltzárra vezethető vissza.

 

A 2016. áprilisi boltnyitáskor, a második negyedévben - év közben, az első negyedévhez képest - megugrott a foglalkoztatottak száma, 17 ezer fővel. Ebben feltehetően benne volt, hogy a nyaralóhelyeken júniusban sok idényjellegű bolt is kinyitott, ahová kellett a munkáskéz. Figyelemmel azonban arra, hogy a KSH másik adatgyűjtése szerint 2016-ban év közben a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál az alkalmazottak száma nem változott, az áruházak feltehetően más munkaerő forrásból merítettek (alkalmi munkát vállaló diákok, nyugdíjasok, munkaerő kölcsönzők munkatársai állhattak nagyobb számban a pult mögé).

 

A legfrissebb KSH adatok szerint 2016. harmadik negyedévében - a második negyedévi ugrást követően - a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szintre olvadt: a kettő közötti nagy különbség, hogy most nyitva, akkor pedig zárva voltak vasárnap a boltok. Ez is azt támasztja alá, hogy hiába emelkedett egy év alatt a bolti dolgozók havi átlagkeresete 10%-kal, a létszámhiányt ez nem oldotta meg, legfeljebb a további csökkenést állította meg.

 

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

 

kiskereskedelem 2015. 2016.
I. II. III. IV. I. II. III.
foglalkoztatottak száma 374 368 372 362 359 376 372

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

 

Az elmúlt években is hullámzott a foglalkoztatottak létszáma a boltokban, de összességében nőtt a számuk. Ebben nyilván volt némi nem elhanyagolható szerepe az online pénztárgép rendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért már nagyobb létszám is kell:

 

foglalkoztatottak száma 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
kiskereskedelem 354 355 348 361 369

KSH, érték: ezer fő

 

És a nők: inkább vásárolnának vasárnap, mint a pénztárban ücsörögjenek

2016. harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma alapján 250 ezer nő dolgozott a boltokban, áruházakban. Ez egyébként pontosan annyi, mint 2008. elején. Ebből a számból persze sokat faragott a válság időszaka, de végül is visszakapaszkodott a mutató a régebbi szintre. De eközben a férfiak száma megcsappant, hiszen a 2008. eleji közel 139 ezer főről 122 ezerre csökkent. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy összességében ennyivel - 17 ezer fővel - csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban ebben az időszakban.

 

A vasárnapi boltzár időszakában, 2015. és 2016. első negyedévei között kimutatott 15 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésből egyébként 10 ezer esett a férfiakra, 5 ezer a nőkre.

 

2016. harmadik negyedévében a 250 ezer fős női létszám 6 ezer fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, ami a boltzár idejére esett. Ez persze a későbbiekben változhat, bármilyen irányban.

(blokkk.com, 2016. november 21.)

 

Az élelmiszerboltban csökkent az eladók száma

Keresik az eladót, pénztárost, árufeltöltőt, de nem nőtt a boltokban a létszám augusztusban sem az év elejéhez képest. A vasárnapi nyitás nem dobta meg az alkalmazottak számát az áruházakban, pedig a 2015. évi bezáráskor volt leépítés.

 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint 2016. augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott - eladó, pénztáros, árufeltöltő - dolgozott az élelmiszerboltokban, mint az év elején, januárban. Hiába a tengernyi álláshirdetés, inkább csak egymás elől sikerül elszipkázni az eladókat az áruházakban.

 

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást.

 

A boltok, áruházak összességét nézve az év elejéhez képest augusztusban sem változott az alkalmazottak létszáma. A júliusi szerény létszámnövekedés a nyári szezonban nyitó boltok számlájára írható, meg a hálózatukat azért bővítő nagyáruházakéra, de augusztusban már vissza is rendeződött a létszám az év eleji szintre.

 

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

 

kiskereskedelem I. negyedév II. negyedév július augusztus
létszám összesen 192.228 192.230 193.451 192.551
összes létszámból fizikaiak 139.138 138.933 139.928 139.086
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 35.478 34.354 33.744 33.164

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

Csökkent a részmunkaidősök létszáma is

Érdekes módon csökkent a részmunkaidős fizikai dolgozók száma is, a kétezer fős visszaesés nem is elhanyagolható mérték, miközben a legtöbb bért fizető diszkontok és hipermarketek szép számmal keresik őket. A munkaerőhiány enyhítésének egyik forrása pedig éppen a részmunkaidőbe bevonhatók lennének, ráadásul a kereskedelmi forgalom hullámzása is ennek az alkalmazotti körnek a létszámbővítését tenné szükségessé.

 

A KSH adatai összességében arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5% körüli éves emelkedése mellett a létszámot nem képesek növelni a boltok (2014-ben és 2015-ben is 5-5% volt a kiskereskedelem bővülése, 2016-ban is hasonló ütem várható). Az üres álláshelyek számának kimutatott növekedése egyértelműen alátámasztja a nagyobb létszámigényt, sőt, a jelzettnél sokkal több eladót, pénztárost, árufeltöltőt keresnek a boltokban. A bérek ráadásul növekednek, csak éppen azt is ki kell fizetni valamiből, tehát korlátlanul nem emelhetők.

(blokkk.com, 2016. október 20.)

 

Továbbra sem nőtt a létszám a boltokban: rezeg a léc

Nem a melegtől izzadtak nyáron a boltosok: a piac négy év alatt 20%-kal nőtt, a létszám csak 8%-kal. 2008-ban többen dolgoztak a boltokban, mint 2016-ban. Az élelmiszerboltok bírják a legnehezebben.

 

2016. júliusában sem változott a létszám a boltokban, áruházakban az év elején mért adathoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint 2016. júliusában ugyanúgy 193 ezer alkalmazott dolgozott a kiskereskedelemben, mint januárban. A fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők is ugyanannyian ügyködtek a boltokban a nyár derekán, mint az év kezdetekor. A részmunkaidős fizikai foglalkozásúaknál valamelyest vissza is esett a létszám, pedig a nagyáruházak - a korszerű munkaszervezési követelményekhez igazodva - szívesen alkalmazzák őket.

 

A hosszú sorok a pénztárak előtt - elsősorban az élelmiszerboltokban, ahol egyébként a legalacsonyabb az átlagkereset - azt jelzik, hogy égető a munkaerőhiány, így az eddigi béremelések csak a létszám visszaesését akadályozták meg, több munkaerőhöz már kevésnek bizonyult. Az élelmiszerboltokban sem változott év közben a létszám 102 ezer fő körül alakult.

 

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

 

kiskereskedelem január február március április május június július
létszám összesen 193 192 192 192 192 192 193
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139 139 140
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak 36 36 35 35 34 34 34

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A piac nő, a létszám alig

A munkaerőhiány nem mai keletű. A 2012-2015. közötti mutatók is csak visszafogottabb növekedést mutatnak,  a teljes időszakra együttesen számolt 5%-os létszámnövekedés nem túl sok, miközben 2013-tól meglódult a kiskereskedelmi forgalom:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. 2016. július 2016/2012.
létszám 179 179 183 187 193 108%

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, változás: 2016. július/2012. éves átlag

változás: 2016/2011.

 

2008-ban egyébként 196 ezren dolgoztak a boltokban, áruházakban.

 

2013-tól szépen hízott a kiskereskedelem, hiszen az 1,8%-os piacbővülést 2014-ben és 2015-ben egyaránt 5-5% feletti megugrás követte, ráadásul 2016-ban is hasonló növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt együttvéve 20% körüli növekedéssel lehet számolni.

 

Közben pedig a bérek

2016. júliusában tovább nőttek a bérek a kiskereskedelemben, bizonyára azért, mert nyáron még nehezebb volt munkaerőt találni. A júliusi 166 ezer forint feletti havi bruttó átlagkereset a júniusinál ötezer forinttal több, az éves növekedés pedig csak egy ezressel maradt el a húszezer forinttól, ami igencsak tetemes megugrás. De a létszám így sem nőtt. Az átlagnál jobban fizető áruházaknak persze kisebb a gondjuk.

(blokkk.com, 2016. szeptember 20.

 

 

A kutya sem akar a boltban dolgozni: karácsonyi sorok nyáron

Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forint fizetést. A foglalkoztatottak száma ugyan megugrott, de ebben a diákok mellett a külföldön dolgozók is benne vannak.

 

A Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatásról kétféle adatsort mutat be. Külön méri a KSH az alkalmazottak számát, amikor a vállalkozásokat kérdezi meg és a 4 főnél többet foglalkoztató cégek adatait összegzi. Alkalmazott az, aki a munkáltatójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, havi átlagban pedig legalább 60 óra munkavégzésre kötelezett.

 

2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, ráadásul áprilisban megszűnt a vasárnapi boltzár. Mindez arra ösztönzi a boltokat, áruházakat, hogy újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Az elmúlt időszakban megszaporodott álláshirdetések arra utalnak, hogy lázas munkaerő keresés folyik a boltokban, áruházakban is, de úgy tűnik, hiába. 2016. januárjához képest nem szaporodott a létszám, az árukiszállítás viszont már akadozik, nem egy helyen, a pénztárak előtt kígyózó sorok pedig sok boltban a karácsonyi tumultust juttatják a vásárlók eszébe, a klíma és a nyári meleg közepette.

 

2016. januárjában még hajszálnyival többen is dolgoztak a boltokban, februártól júniusig pedig nem is változott a létszám, akár a fizikaiak, akár a részmunkaidősök számát nézve.

 

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

 

kiskereskedelem január február március április május június
létszám összesen 193 192 192 192 192 192
összes létszámból fizikaiak 140 139 139 139 139 139
összes létszámból részmunkaidős 42 42 41 41 41 40

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A 2011-2015. közötti mutatók is inkább hullámzást, mint növekedést mutatnak, öt év alatt az 5%-os növekedés nem túl sok, miközben 2013-tól nőtt a kiskereskedelem és az online pénztárgép rendszer nem csak több nyugtaadásra, hanem több alkalmazott bejelentésére is ösztönzött (több bevételhez több költség dukál):

 

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. június
létszám 183 179 179 183 187 192

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozás

 

A kicsik nehezebben bírják a bérversenyt

Egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10%-os fizetésemelést jelent, átlagosan. A bérek között persze jó nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forint fizetést. A fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) átlagkeresete is szépen nőtt, 146 ezer forintról 159 ezer forintra, ez 9%-os fizetésemelést jelent.

 

Megugrott a foglalkoztatás: még többen mentek külföldre és jöttek a diákok

A KSH másik munkaerő piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benn van, aki az adott területen a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. Ebben benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok egyaránt. A foglalkoztatottak száma az előbbiek mellett a diákokat, továbbá a külföldön dolgozókat is magában foglalja. A megkérdezettek a családok.

 

Első pillantásra meglepetésnek tűnik, hogy a 2016. első negyedévi mélypontról második negyedévre 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban. De ez végül - 140 ezer boltot tekintve - nem is olyan nagyon sok, főleg azt figyelembe véve, hogy nyár elejétől sok diák ment el az áruházakba pénzt keresni a szünidőben. A foglalkoztatottak számában a külföldön munkát vállalók is benne vannak, a jelek szerint pedig sok eladó és pénztáros szedte már a sátorfáját és ment a határon túlra dolgozni. A számok azt is mutatják, hogy a boltokban foglalkoztatottak jelenlegi száma alig több a 2015. elejinél.

 

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

 

kiskereskedelem 2015. I. 2015. II. 2015. III. 2015. IV. 2016. I. 2016. II.
foglalkoztatottak száma 374 368 372 362 359 376

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

 

Az elmúlt években persze összességében nőtt a foglalkoztatottak száma a boltokban:

 

foglalkoztatottak száma 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. II. negyedév
kiskereskedelem 354 355 348 361 369 376

KSH, érték: ezer fő

 

(blokkk.com, 2016. augusztus 19.)

 

 

Nagyot esett a foglalkoztatás a boltokban: 15 ezer fővel

2016. első negyedévére, egy év alatt, még a vasárnapi boltzár feloldása előtt.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében (tehát a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása előtt) 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban, az előző év azonos időszakához mérve. Borúsabb a kép, ha a változásokat a 2015. év negyedéves részletezésével együtt nézzük, hiszen egy nyári hullámot leszámítva (amikor az üdülőhelyeken a nyaralási időszakban kinyitnak, majd ősszel bezárnak az idényjellegű üzletek) folyamatos volt a leépülés:

 

foglalkoztatottak száma 2016. I. 2015. IV. 2015. III. 2015. II. 2015. I.
kiskereskedelem 359 362 372 368 374

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt), negyedéves adatsor

 

A foglalkoztatottak számának 2015-2016. évi csökkenésében több folyamat játszott egyidejűleg szerepet. A munkaerőhiány alaposan megtépázta a boltosok munkaerőpiacát is, de a 2015-ben bezárt háromezer üzlet is a létszám csökkenését okozta. A vasárnapi boltzár sem húzhatta felfelé a létszámot.

 

Az elmúlt években hullámzott a foglalkoztatottság szintje a kiskereskedelemben, amihez hozzátartozik, hogy a 2014-ben kiépült és 2015-ben már teljes körben üzemelt online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacot is megtisztította, tehát jelentős szerepe volt a foglalkoztatás növekedésében is ebben a két esztendőben (a több nyugtaadáshoz több költség is dukál):

 

foglalkoztatottak száma 2016. I. negyedév 2015. 2014. 2013. 2012. 2011.
kiskereskedelem 359 369 361 348 355 354

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt)

 

Megint a kicsik szívtak

A KSH adatai szerint a 4 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál ugyanakkor nőtt az alkalmazottak létszáma 2016. első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a boltokban a foglalkoztatottak teljes körén belül a nagyobbaknál nőtt az alkalmazottak száma, tehát a kisebbek voltak a foglalkoztatás csökkenésének kárvallottjai:

 

alkalmazottak száma 2016. I. negyedév 2015. 2014.
kiskereskedelem 199 192 189

KSH, érték: ezer fő, négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató kereskedések,

átlagos állományi létszám

 

Na, és mi van a borítékban

A munkaerőhiány feljebb tornázta a béreket a kiskereskedelemben is. A boltokban, áruházakban nőtt a havi bruttó átlagkereset 2016. első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest:

 

  2016. I. negyedév 2015. I. negyedév változás
teljes létszám 193.791 183.631 + 5,5%
fizikaiak 153.876 144.750 + 6,3%

KSH, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset

 

Fog ez még nőni jobban is.

 

(blokkk.com, 2016. május 20.)

 

A nőké a pult a boltban, de csak a kétharmada

Sokan szajkózzák, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a nő. A tények azonban némileg mást mutatnak: ennél azért kevesebben vannak. A boltzár évében egyébként nem változott a nők aránya a boltokban.

 

Az elmúlt időszakban többen és többször állították, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a a gyengébb nem táborába tartozik. A többség ugyan valóban nő, de arányuk az említett 80%-nál azért jóval kevesebb. Nos, a kereskedelem egészében (amiben a bolti, áruházi kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem és a gépjárműkereskedelem is benne van a hivatalos besorolás szerint) a foglalkoztatottak között a nők aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a következők:

 

foglalkoztatottak száma 2015. 2014. 2013. 2012. 2011. 2010. 2009. 2008.
összes foglalkoztatott 539 548 529 539 535 531 540 572
összes foglalkoztatottból nő 298 298 289 296 286 289 287 301
nők aránya 55 54 55 55 53 54 53 53

KSH, ezer fő, arány: %

 

Ez azért kevesebb a 80%-nál. 2015-ben az 50% felett mozgó arány nagyságrendjét tekintve semmit sem változott a korábbi évekhez képest.

 

Kitűnik az adatokból ugyanakkor az is, hogy a kereskedelem egészében a foglalkoztatottak száma 2015-ben nagyjából annyi volt, mint 2009-ben (vagy éppen 2012-ben), valamint 2014-hez, továbbá 2008-hoz képest pedig csökkent.

 

És a boltokban, áruházakban

A boltokban, áruházakban a kereskedelem egészénél nagyobb ugyan a nők aránya a foglalkoztatottak körében, de ez is azért kevesebb, mint 80%. A nők aránya a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak körében a kétharmados szint körül mozgott az elmúlt években. Lényeges változást a boltzár éve nem hozott a kiskereskedelemben sem, hiába nem kellett vasárnap dolgozni. A KSH friss adatai a következők:

 

foglalkoztatottak száma 2015. 2014. 2013. 2012. 2011. 2010. 2009. 2008.
összes foglalkoztatott 369 361 348 355 354 353 351 380
összes foglalkoztatottból nő 252 241 235 240 232 235 229 246
nők aránya 68 67 68 68 66 67 65 65

KSH, ezer fő, arány: %

 

2015-ben nőtt ugyan 2014-hez képest a foglalkoztatás a kiskereskedelemben, de a 2008. évi szintnél még mindig alacsonyabb. A 2015. évi létszámnövekedésben nyilván szerepet játszott az online pénztárgép rendszer, ami nem csak az áruforgalmat, hanem a munkaerőpiacot is megtisztította (több nyugtához több költség dukál).

 

A 2008. évi szintnél alacsonyabb létszámban szerepet játszott az is, hogy megnövekedett a kiskereskedelemben azoknak az korszerű értékesítési csatornáknak a súlya, melyek létszámigénye kisebb, így a diszkontoké, vagy éppen az elektronikus kereskedelemé.

(blokkk.com, 2016. május 3.)

 

Szépen zuhan a foglalkoztatás a kereskedelemben

Miközben nő a forgalom. 2015-ben 9 ezer fővel esett a foglalkoztatás a kereskedelemben.

 

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben mind év közben, mind 2014-hez képest csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben (a kereskedelem magában foglalja a bolti, áruházi kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és a gépjárműkereskedelmet is, az uniós besorolás szerint).

 

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a KSH kétféle módon vizsgálja a nemzetgazdaságban és az egyes szakterületeken a létszámot. Egyrészt felméri az alkalmazottak számát, mely a négy főnél nagyobb vállalkozásokra terjed ki. Ebben a körben 2015-ben nem mozdult a bolti, áruházi kiskereskedelemben a létszám év közben, az elmúlt öt évben viszont valamelyest - kisebb-nagyobb hullámzással együttvéve 2%-kal - nőtt. A vasárnapi boltzárnak annyi hatása volt itt, hogy miközben 2015-ben mind az előző évhez képest, mind év közben tovább nőtt a kiskereskedelem, az alkalmazotti létszám a nagyobb vállalkozásoknál ezt a bővülést nem követte.

 

A KSH másik létszámmutatója a foglalkoztatás. Ez magában foglalja a már említett, 4 főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát is, de azokét is, akik bármilyen más módon ügyködnek a kereskedelemben, például a 4 fős, vagy annál kisebb vállalkozásnál alkalmazottakat, vagy éppen magukat a vállalkozókat. A kereskedelemben 2015. utolsó negyedévében 535 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ezen belül decemberben 189 ezer fő a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak száma (így ez 35%-os arányt jelent).

 

Málladozó foglalkoztatás a kereskedelemben: hiába nő a piac

2015-ben éves szinten 9 ezer fő volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, 2014-hez mérve.

 

2015-ben év közben - az első negyedévhez képest a negyedik negyedévre - 8 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben. 2015. negyedik negyedévében 2014. utolsó negyedévéhez képest pedig 7 ezer fő volt a visszaesés, tehát év közben és az előző időszakhoz képest egyaránt esett az ágazatban ügyködők létszáma.

 

A családi bolti, áruházi költekezés oldaláról a 2013-2015. évi időszak vizsgálata a fontos, hiszen ebben a három esztendőben együttvéve 12%-kal nőtt a kiskereskedelem, 2012-höz mérve. A foglalkoztatás ezzel szemben nem nőtt, kisebb-nagyobb hullámzás mellett az éves foglalkoztatási szint három éves időtávban nem változott, maradt 539 ezer fő (2013-ban csökkent, 2014-ben nőtt, 2015-ben megint visszaesett az előző évhez képest). Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás a kiskereskedelem bővülését nem követte az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében:

 

  2012. 2013. 2014. 2015. változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma 539 529 548 539 - 9

KSH, kereskedelem, ezer fő, éves adatok

 

Rángatták innen, rángatták onnan a létszámot

Egyértelmű, hogy a 2015. évi foglalkoztatás csökkenésében szerepet játszott más folyamatok mellett a vasárnapi boltzár is, visszahúzva a létszámot. Hatott ugyanakkor az online pénztárgép rendszer is, mely nyomán a több nyugtaadás mellett rendet kellett tenni a munkaügyi nyilvántartásokban is, elsősorban a kiépítés időszakában, 2014-ben. Nem lehet véletlen, hogy a foglalkoztatás 2014-ben nagy hirtelenjében 19 ezer fővel megugrott az előző évhez képest.

 

Csökkent itt más is: boltok

Az elmúlt években csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul 2015. első félévében is. 2012-ben még 154 ezer bolt, áruház várta a vásárlókat, ezzel szemben 2015. derekán már csak 142 ezer. Csak 2015. első félévében több mint 2 ezer volt az üzletszám csökkenés a kiskereskedelemben.

 

Vállalkozások

A boltokat, áruházakat üzemeltető kiskereskedelmi vállalkozások száma is megcsappant, hiszen 2012-ben számuk még 104 ezer volt, 2015-ben már csak 97 ezer.

 

A teljes kereskedelmet nézve is csökkenést mutatnak a KSH adatai. 2015. novemberében 198 ezer volt a regisztrált kereskedelmi vállalkozások száma, januárban viszont még 205 ezer.

 

A bemutatott mozgások nagyobbrészt a kis- és középvállalkozói körben nyomták a kereskedelem foglalkoztatási mérlegét. A nagyobb áruházak létszámváltozása az alkalmazotti mérleget mozgathatta, hiszen náluk ez a foglalkoztatási forma a jellemző (és négy főnél általában nagyobbak), ide tartozik egyebek mellett a barkácspiac elmúlt évekbeli szűkölése is.

(blokkk.com, 2016. február 22.)

 

A vasárnapi boltzár árnyoldala

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma 2015-ben év közben - év elejéhez képest év végéig - nem változott. A vásárlók ragaszkodnak a nagyáruházakhoz, továbbra is inkább dühösen sorban állnak szombatonként. A létszám nem követi a forgalom bővülését.

 

A vasárnapi boltzár 2015. március 15-i bevezetését megelőzően a legóvatosabb becslések is sokezres létszámcsökkenést vetítettek előre. Nos, hát ebből - az alkalmazottak szerencséjére - nem lett semmi. A vasárnapi boltzár hatását az alkalmazottak számában legpontosabban az mutatja meg, hogyan változott a létszám a boltzár bevezetését követő hónapokban a megelőző, év eleji időszakhoz képest.

 

A boltokban, áruházakban 2015-ben az évközi hullámzásokat követően nagyságrendjét tekintve nem változott az alkalmazotti létszám, mind januárban, mind februárban 188-189 ezer fő között volt a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint.

 

A vásárlók sorban állnak - főleg szombaton - a nagyáruházakban, így látszik is, hogy nem nagyon mennek a vasárnap is nyitva tartó kisboltokba. Sok nagyáruház megnyújtotta a hétköznapi nyitva tartását, ezért sem csökkentette a létszámot az előzetes várakozásokkal szemben. Az online kassza pedig a munkaerő piacot is pucolta, hiszen ha több nyugtát ad a boltos, több költséget is el kell számolnia.

 

2015-ben év közben májusra három-négyezer fővel apadt a létszám, de ez év végére visszakúszott a januári szintre (az 590 fős növekmény három tized százalékot jelent, így elhanyagolható:

 

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015. január

február

március április május

június

július augusztus szeptember október november december változás

létszám

188.255 187.285 186.671 184.880 184.615

186.977

187.362 186.413 185.852 185.709 187.131 188.845 + 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő

változás: január/december

 

Hasonló irányzat figyelhető meg a fizikai munkát végző alkalmazottak körében is, így a sokat emlegetett létszámhiány miatt nem spájzoltak be eladókból, pénztárosokból a boltok, áruházak.

 

Bolti, áruházi kiskereskedelem fizikai alkalmazottjainak létszáma

2015. január

február

március április május

június

július augusztus szeptember október november december változás

létszám

137.013 136.597 136.112 134.353 134.396 136.349 136.860 136.027 135.287 135.265 136.225 138.130 + 1.117

KSH, alkalmazottak létszáma, 4 főnél nagyobb, (teljes és részmunkaidős együtt), fő

változás: január/december

 

Miközben

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma ingadozott az elmúlt években. Az egyes időszakok közötti változásokban egyidejűleg több piaci folyamat és szabályzóváltozás is hatott, de nyilván döntő szerepe a gazdaság teljesítményének és ezen keresztül magának a bolti, áruházi költekezésnek volt.

 

2011-2015. között a következő mutatók jellemezték a bolti, áruházi kiskereskedelem alkalmazottainak létszámát:

 

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015. változás
létszám 182.645 179.034 178.831 183.385 186.666 + 4.021

KSH, alkalmazottak létszáma, fő

változás: 2015/2011.

 

A létszámnövekmény 2% volt az ötéves időszakban.

 

Na de a piac

A bolti kiskereskedelem létszámváltozásai nem követik a vásárlók téblábolását az áruházakban.

 

2015-ben a kiskereskedelem januárhoz képest decemberre a másfélszeresére hízott. Ehhez képest ugyanezt az időtávot nézve végül is változatlan maradt a létszám, cáfolva azokat a kormányzati megjegyzéseket, hogy inkább nőtt.

 

A fél évtizedes visszatekintés is hasonló arculatot mutat. 2013-tól nő a kiskereskedelmi forgalom, aminek mértéke a 2013-2015. közötti időszakban együttesen számolva 12% felett volt. Ehhez képest az alkalmazottak létszáma csak 4%-kal emelkedett ugyanebben a hároméves időszakban. Ebben a létszámbővülésben - a KSH kiskereskedelmi forgalmi mutatójának bővüléséhez hasonlóan - tetemes szerepe volt az online pénztárgép rendszernek, amit pontosan 2014. január és augusztus között építettek ki a boltok, áruházak, tehát mind 2014-ben, mind 2015-ben felfelé nyomta a kiskereskedelem különböző mutatóit. Nem is kis mértékben.

(blokkk.com, 2016. február 19.)

 

Az NGM levelet írt a blokkk.com-nak

A KSH adatai a fordítottját mutatják, mint amit a szaktárca állít, állította a blokkk.com január 26-án. Továbbá azt is, hogy az NGM csúsztat. Az NGM február 1-én levelet írt a blokkk.com-nak.

 

A blokkk.com blog (igen, ez csak egy szerény blog) számára a legtermészetesebb, hogy közreadja a Nemzetgazdasági Minisztérium levelét:

"Tisztelt Szerkesztőség!

A „Az NGM ezt benézte” című, http://blokkk.com/1202letszam.htm linken található cikküket az alábbiak szerint helyesbítsék.

A vasárnapi pihenőnap utáni teljes hónap (április) óta eltelt időszakban, tehát a 2015. április és november által közrefogott 8 hónapban átlagosan 2.700 fővel többen álltak alkalmazásban a kiskereskedelem legalább 5 főt foglalkoztató cégeinél, mint egy évvel korábban ugyanebben a 8 hónapban. A minisztérium tehát nem „csúsztat”, sőt a nyolc havi átlagon alapuló éves összehasonlítás mellett a 2015 novemberében az egy évvel korábbi létszámhoz képest bekövetkezett 2.800 fős (1,5%-os) létszámnövekedés is azt mutatja, hogy a vasárnapi pihenőnap időzítése jó döntés volt. Továbbá jelezzük, hogy a 2016. január 20-án a kiskereskedelemben betöltetlen álláshelyek száma 5311 darab volt, tehát továbbra is nagy igény van új munkaerőre a szektorban.

NGM Sajtó- és Kommunikációs Titkárság"

Természetesen bárkinek a szakvéleményét szívesen közreadjuk, hiszen egy szakmai vitában tiszteletben kell tartani a másik fél véleménynyilvánításának szabadságát is, még ha azzal esetleg nem is értünk egyet. Javasoljuk minden olvasónknak, mérlegeljék az NGM véleményét is.

(blokkk.com, 2016. február 2.)

Az NGM ezt benézte

A KSH adatai a fordítottját mutatják, mint amit a szaktárca állít. 2015-ben ugyanis nem  nőtt év közben az alkalmazottak száma a bolti, áruházi kiskereskedelemben.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint 2015-ben április-november között 2.700 fővel többen dolgoztak a kiskereskedelmi szektorban, "ami azt bizonyítja, hogy a kormány jól időzítette a kereskedelemben dolgozók szabad vasárnapjának biztosításával kapcsolatos intézkedését, mivel a növekvő forgalom a megváltozott nyitva tartási rend mellett is nagyobb kiszolgáló személyzetet igényelt". (Kormany.hu, 2016. január 26.). Nos, a nagyobb kiszolgáló személyzet igénye nem igaz, a KSH létszámadatai novemberig bezárólag ugyanis mást mutatnak.

 

A vizsgálat tárgya a kiskereskedelem, ami a boltokat, áruházakat jelenti (amikor a bolt, áruház egy végső felhasználót, fogyasztót szolgál ki, aki nem üzleti céllal, hanem saját használatra vásárol), ahol elrendelték a vasárnapi boltbezárást, de nem tartozik ide a járműértékesítés, a hivatalos uniós besorolás szerint.

 

A vasárnapi boltzár hatását - ebben helyes irányban tapogatózik az NGM - legpontosabban 2015. éven belüli változásai mutatják meg, hiszen ekkor csupán a szezonális ingadozást kell lehámozni a mutatókról az alaposabb elemzés érdekében. Az NGM közlése szerint áprilishoz képest nőtt a létszám novemberig. Ez igaz, 185 ezer főről 187 főre, a különbség pedig 2.251 fő, ami egyébként ugyebár nem 2.700 fő többletet jelent. Az átlagos állományi létszámot (egy másik mutatót) nézve a különbség 2.413 fő, ami már jobban közelíti a két és félezres NGM számot. Igen ám, de...

 

Itt egy jót csúsztat az NGM

Egy apróságot ugyanis elhallgatott az NGM. A vasárnapi boltzárat március 15-én vezették be. A boltok, áruházak csökkentették is a létszámot az év elejéhez képest, de április előtt. Januárban 188 ezer fő, februárban 187 ezer fő, áprilisban pedig már csak 185 ezer fő dolgozott alkalmazottként a kiskereskedelemben. Nos, ezt az év eleji, április előtti létszámcsökkenést elhallgatja az NGM, amikor gőzerővel hatott a boltzár a létszámgazdálkodásban és az év mélypontját választja ki összehasonlítási alapnak. Ehhez - áprilishoz - képest valamelyest valóban nőtt a létszám később, döntő részben különféle szezonális hatások (húsvét, nyár, iskolakezdés) miatt, de csak az év eleji szintre tornázta vissza magát. Összességében 2015-ben november végéig nem nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, hiszen novemberben kevesebben dolgoztak a boltokban, áruházakban alkalmazottként, mint januárban.

 

Éves tükör: felnyomta az online kassza

Az igaz, hogy a kiskereskedelemben 2015-ben az előző évhez képest nőtt a létszám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015. novemberében a kiskereskedelemben 187 ezer alkalmazott dolgozott (a négy főnél nagyobb vállalkozásokat méri ebben a mutatóban a KSH).   Egy évvel korábban, 2014. novemberében a létszám 184 ezer fő volt, a különbség 2.818 fő. Az átlagos állományi létszám (ez egy másik mutató) szerint is előző évhez képest nőtt az alkalmazottak száma, 3.101 fővel, tehát ebben nagyjából pontos is volt az NGM. De egyébként a növekedésnek oka is van.

 

Nos, az előző évhez képest mért létszámnövekedést sokféle hatás befolyásolta, de legfőképpen az, hogy már 2015. elején megugrott a létszám, feltételezhetően a kiskereskedelemben bevezetett online kassza hatása nyomán. Több nyugtát adtak az ügyeskedők, így több költségről is számot kellett adniuk, aminek része az alkalmazottak bejelentése is. De végül is ennek semmi kizárólagos köze nincs a vasárnapi boltzárhoz.

 

A szakszervezet sem a legtájékozottabb

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője szerint az áruházak a karácsonyi szezon miatt nem siettek a leépítésekkel. Nos, a vasárnapi boltzárat az első negyedévben vezették be, a karácsony pedig az utolsóra esik, volt is azért valami mocorgás a létszámban. Egyébként a karácsonyi szezonra felhúzzák a létszámot a boltok, áruházak, tehát decemberben volt létszámemelkedés (csak KSH adat nincs még erről a hónapról).

 

Na de: arról is panaszkodott, hogy egyedül az Auchan adott 10% béremelést. Nos, jó nagyot téved ő is, a KSH adatai ugyanis mást mutatnak. A kiskereskedelemben a fizikai dolgozók átlagkeresete 2015. februárjában 144 ezer forint volt, novemberben pedig 161 ezer forint. A különbség - az évközi változás - 17 ezer forint, ami 12% növekményt jelent. Így az nem igaz, hogy csak egy áruházlánc emelte a béreket, az persze másik kérdés, mi lesz a munkaerőpiacon. Ugyanis nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is vannak betöltetlen álláshelyek a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2016. január 26.)

 

Vasárnapi létszám: ennyi

még mindig. Az online kassza a munkaerőpiacot is a helyére tette.

 

Az év eddig eltelt időszakáról megjelent KSH adatokból végül is az derült ki, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelemben a boltzárat ellenzők előrejelzésénél sokkal kisebb volt a létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben.  2015. egyes hónapjaiban az év elejéhez, a boltzár bevezetését megelőző időszakhoz mérve csökkent az alkalmazottak száma ezerötszáz fővel október végéig. Mindez, az előbbi adat nagyságrendjével együtt már a szeptemberi adatok nyomán egyértelmű volt, a legfrissebb októberi statisztika pedig csak megerősítette a korábbi, mérsékelt létszámcsökkenési irányzatot.

 

Nem változott az sem, hogy a teljes munkaidősök létszáma év közben nőtt, miközben a részmunkaidősök száma csökkent.

 

2014-hez képest ugyanakkor nőtt a létszám, persze ennek is megvannak a maga okai. A legfontosabb változások a következők voltak:

 

létszám változás 2015. október/2014. éves 2015. október/február
kiskereskedelem + 2.323 - 1.576
teljes munkaidős + 4.976 + 1.144
részmunkaidős - 2.653 - 2.720

KSH, alkalmazottak száma 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál

 

A részletes havi adatokból arra lehet következtetni, hogy az online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacon is végigsöpört. A kiskereskedelem létszáma már januárban megugrott ötezer fővel a 2014. évi átlaghoz képest. A kiskereskedelem forgalmi adataiból ismert, hogy a 6% körüli növekedés egyik motorja az online kassza piactisztító hatása volt, mivel egyszerűen a korábbi ügyeskedők több nyugtát adtak. A nagyobb bevételhez viszont nagyobb költség dukál, így feltehetően emiatt is nőtt a bejelentett dolgozók száma.

 

További mozgatója a létszámváltozásoknak, hogy a nagyáruházak megnyújtották a hétköznap esti nyitva tartási időt. Ez, valamint a menet közben hajnali fél öttől engedélyezett nyitás (ami eredetileg 6 óra volt), úgyszintén felfelé húzta a létszám mutatóit.

 

Az előbbi két tényező, az online kassza és a hosszabb hétközi nyitva tartás egyaránt hozzájárult ahhoz a fordulathoz is, hogy nőtt a teljes munkaidősök száma a részmunkaidősök rovására. Természetesen sokat nyomott a mérleg serpenyőjében az is, hogy lecsökkent a vasárnapi pótlék pénzügyi terhe (a megengedett öt vasárnap pótléksúlya még a megemelt 100% pótlék mellett is csak ötöde a korábbi költségnek).

 

Hosszabb időszak vizsgálatának nincs már értelme a vasárnapi boltzár bevezetésének hatásairól, hiszen fél-, háromnegyedév után egyre több egyéb hatás is belép, tehát a létszámmérleg ennyi. A létszámváltozást persze továbbra is figyelni kell, de ahogy múlik majd az idő, úgy olvad bele a vasárnapi boltzár hatása más piaci folyamatokba.

 

És a részletes havi adatok:

létszám, 2015. január február március április május június július augusztus szeptember október 2014.
kiskereskedelem 188.255 187.285 186.671 184.880 184.615 186.977 187.362 186.413 185.852. 185.709 183.386
teljes munkaidős 143.735 142.523 142.733 141.934 141.955 144.151 144.708 144.199 143.937 143.667 138.691
részmunkaidős 44.520 44.762 43.938 42.946 42.660 42.826 42.654 42.214 41.915 42.042 44.695

KSH, alkalmazottak száma 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál

(blokkk.com, 2015. december 18.)

 

Vasárnapi létszám: hát ez ennyi

A március közepén indított vasárnapi boltzár nyomán szeptember végére ezerötszáz fővel csökkent az alkalmazottak száma a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ez akár végleges mérlegnek is tekinthető a nagyságrendet nézve, bár karácsonykor bizonyára többen fognak dolgozni a pultok, pénztárak mögött, mint szeptemberben.

 

A Központi Statisztikai Hivatal foglalkoztatási és az alkalmazottak létszámára vonatkozó adatai egyaránt azt támasztják alá, hogy a vasárnapi boltzár hatására év közben - a bevezetés előtti februárhoz képest szeptemberre - közel ezerötszáz fővel csökkent a létszám a boltokban, áruházakban. Ez bizony jóval kisebb annál, mint amit a boltzár ellenzői előrevetítettek, hiszen azok a becslések 15-20 ezer fős leépítésekkel számoltak (volt nagyobb szám is).

 

A számokból azért az is kitűnik, hogy az évközi forgalombővülést nem követte létszámváltozás, hiszen a kiskereskedelmi forgalom megháromszorozódott február és szeptember között.

 

A február-szeptember időszak mérlege a következő:

 

Összes alkalmazott, teljes és részmunkaidős együtt)

bolti, áruházi kiskereskedelem január

február

március április május

június

július augusztus szeptember változás szeptember/február

létszám

188.255 187.285 186.671 184.880 184.615

186.977

187.362 186.413 185.852 - 1.433 fő
forgalom 623 609 724 752 746 772 839 817 . +  208 milliárd forint

forrás: KSH, létszám: fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, forgalom: milliárd forint

 

A teljes és a részmunkaidősöket nézve alapvető változás, hogy a teljes munkaidősök létszáma nőtt, a részmunkaidősöké viszont közel háromezerrel csökkent:

 

Akik boltban, áruházban dolgoztak, azok létszámadatai:

  február szeptember

változás augusztus/február

bolti, áruházi kiskereskedelem 187.285 185.852 - 1.433
ezen belül teljes  munkaidős

142.523

143.937

+ 1.414

ezen belül részmunkaidős

44.762

41.915

- 2.847

KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

Miért is?

Két alapvető oka lehet annak, hogy a létszámcsökkenés végül így alakult. Az egyik, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartási időt. Ez azért is könnyebb volt munkaerő piaci oldalról, mivel a vasárnapi pótlék leépülése jelentősebb pénzügyi forrást kínált ehhez (erről összesített adat nincs). További ok, hogy az online pénztárgép rendszer a több nyugtaadás mellett az alkalmazottak bejelentésére is rákényszerítette a korábbi ügyeskedőket (mintegy 5 ezer fővel ugrott meg a létszám a kiskereskedelemben 2015. elejére a 2014. évi átlaghoz képest).

 

Na és a munkaerőhiány

A KSH legfrissebb adatai szerint csökkent azoknak a munkanélkülieknek a száma, akiknek az utolsó munkahelye a kereskedelem volt. Ez a mutató szeptemberben 31 ezer fő volt, a korábbi 35-36 ezerrel szemben (az elhelyezkedés irányát már nem tudni). Az álláskínálatról nincs még friss adat, második negyedévben egyébként ez mutató 3-4 ezer fő volt.

 

A bruttó átlagkeresett lényegesen nem változott szeptemberben, a 224 ezer forint két ezer forinttal több az évközi legalacsonyabb havi bérnél.

(blokkk.com, 2015. november 20.)

 

Munkaerőhiány? De hát augusztusban csökkent a létszám

A boltokban, áruházakban, augusztusban - júliushoz képest. Augusztusban a teljes munkaidősök létszáma is csökkent az előző hónaphoz mérve. A részmunkaidősök száma év elejétől hónapról-hónapra csökkent, így augusztusban is. A létszámmérleg az év elejéhez képest összességében visszaesést mutat, a forgalom több mint 30%-os bővülését egyáltalán nem követi.

 

A blokkk.com havi létszámösszegzésének célja, hogy képet lehessen alkotni a március 15-én bevezetett vasárnapi boltzár foglalkoztatási hatásairól. Így az elemzés továbbra is arra irányul, hogy év közben februárhoz képest hogyan változik a létszám a boltokban, áruházakban, hiszen ez fejezi ki legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait. (Az előző évhez mért változásokat több folyamat is befolyásolja egyidejűleg, amelyekről nehéz lehámozni a boltzár puszta hatásait.)

 

Munkaerőhiány persze van a kereskedelemben, néhány ezer főt keresnek a boltok áruházak, de ezzel az adattal szemben a munkanélküliek között több mint 30 ezer embernek a kereskedelem volt az utolsó munkahelye, így bizonyos, hogy csak egyes szakmákban van nehezen pótolható hiány.

 

A létszámmérleg

Az év elejétől nézve május végéig hónapról-hónapra olvadozott a létszám, majd júniusban egyet ugyan ugrott (hiába, kezdődött a balatoni szezon), de utána megint csökkent az alkalmazottak száma. Időközben a forgalom harmadával nőtt, ezt viszont egyáltalán nem követte létszámmozgás, sőt.

 

Feltehetően a KSH létszámadatait ugyanúgy mozgatja az online pénztárgép rendszer is, mint a kiskereskedelmi forgalmat. A több nyugtaadás arra ösztönzi az ügyeskedőket, hogy több alkalmazottat is jelentsenek be. Ez persze egyáltalán nem baj.

 

Az augusztusi boltzár mérleg ezerötszáz fő létszámcsökkenés (a teljes és a részmunkaidősöket együtt nézve):

 

Összes alkalmazott, teljes és részmunkaidős együtt)

bolti, áruházi kiskereskedelem január

február

március április május

június

július augusztus változás augusztus/február

létszám

188.753 187.890 187.285 185.509 185.251

187.614

187.339 186.413 - 1.477 fő
forgalom 623 609 724 752 746 772 839 . + 216 milliárd forint

forrás: KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, forgalom: milliárd forint

 

Az összlétszámon belül a teljes munkaidősök köre bővült, a részmunkaidősöké viszont alaposan lehúzza a foglalkoztatás mérlegét:

 

Akik boltban, áruházban dolgoztak, azok létszámadatai:

  február augusztus

változás augusztus/február

bolti, áruházi kiskereskedelem 187.890 186.413 - 1.477
                   ezen belül teljes munkaidős

143.019

144.199

+ 1.180

                                     részmunkaidős

44.871

42.214

- 2.657

ebből élelmiszer kiskereskedelem 102.100 100.752 - 1.348
                   ezen belül teljes munkaidős 77.906 78.246 + 340
                                     részmunkaidős 24.194 22.506 - 1.688
ebből iparcikk kiskereskedelem 85.790 85.661 - 129
                   ezen belül teljes munkaidős 65.113 65.953 + 840
                                     részmunkaidős 20.677 19.708 - 969

KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

 

A nagykereskedelem felszívta magát

A teljes kereskedelmet (kis- és nagykereskedelmet együtt) nézve augusztusban a létszám 343,4 ezer fő volt, ami 800 fővel kisebb a júliusinál, tehát nyáron csökkent a létszám, de a februárinál (341,6 ezer főnél) még mindig magasabb volt a nyolcadik hónapban. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a nagykereskedelemben nőtt az összlétszám, miközben a kiskereskedelemben csökkent.

(blokkk.com, 2015. október 21.)

 

Ki fog az Auchanba rohanni dolgozni?

Sokan nem, hiszen véges a felvehetők száma. És van, ahol eddig is többet fizettek. Milyenek is akkor a fizetések az egyes cégeknél? A nagy élelmiszeresek közül legjobban a Lidl fizet, a magyar láncok alaposan viszont lemaradtak. A nemzetgazdaságban nem a kereskedelem a legrosszabb.

 

Nem fogják az Auchant lerohanni a munkát, vagy éppen több fizetést kereső bolti eladók, hiszen ezt eddig is megtehették volna. Jelentkezők persze lesznek. Magyarországon számos szakmában, nem csak a kereskedelemben, munkaerőhiány van, ami csak úgy enyhíthető, ha több bért kapnának a dolgozók. Kérdés persze, hogy miből. Számosan már külföldön keresik a kenyérre valót, így egyenlőre egy biztos, hogy nagyok a magyar és a nyugat-európai bérek közötti különbségek, de hát ezt tudni lehetett eddig is. Jó, de mi van itthon, mennyit lehet keresni a boltokban, áruházakban?

 

A nemzetgazdaság átlagához képest egyébként nem a kereskedelmi dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben: kevesebbet visznek haza a mezőgazdaságban, a szállodaiparban, vagy a vendéglátásban.

 

Ki mennyi bért fizet

Különbségek vannak, bőven. Az átlagbért nézve a legtöbbet a Lidl fizeti, 248 ezer forintot havonta. A legkevesebbet a magyar láncok a röpke felmérés szerint, a különbség pedig tetemes, bő százezer forint a havi átlagos bért tekintve. Nyilván jobban keresnek a teljes munkaidősök, bár erről kevesebb az információ és bizonyára nem meglepő a fizikai munkát végzők alacsonyabb keresete sem.

 

A kereskedők mérlegbeszámolói alapján az egyes cégeknél az átlagos béreket tartalmazza az összefoglalás. Az átlagbérhez hozzá kell fűzni, hogy a teljes és részmunkaidősök, fizikai és szellemi dolgozók nem minden cég beszámolójában találhatók meg külön-külön. A külső munkaerő cégek közvetített dolgozói sincsenek benne. Az egyes cégeknél a legutolsó nyilvános mérlegbeszámolók adatai szerepelnek az összegzésben: az üzleti év zárása eltérő időpontokra esik, nem mindig év végére. Üzleti év zárási időpontjának változása miatt évesnél rövidebb időszak is található az összegzésben, ha éppen ilyen volt az utolsó beszámoló és akad olyan, amelyik belecsúszik néhány hónappal 2015-be.

 

A béreket természetesen befolyásolja az egyes áruháztípusok sajátossága, hiszen más jellegű az alkalmazott munkája egy diszkontban, mint egy szupermarketben. A csemegepultnál párizsit szeletelő eladó munkaköre szakképzettséget igényel a jog szerint is, miközben az árufeltöltő esetében ez nem előírás. A magyar láncoknál véletlenszerűen lett kiválasztva néhány cég.

 

Nos, a fellelhető adatok alapján a következő kép rajzolódik ki a bolti, áruházi élelmiszer kiskereskedelemben:

 

 

létszám

havi átlagbér

teljes munkaidősök létszáma

havi

átlagbérük

fizikaiak létszáma

havi átlagbérük

Auchan 6.285 189 . . 4.956 146
Tesco 18.611 180 15.174 200 . .
Aldi 1.740 283 . . . .
Lidl 3.634 248 . . . .
Penny 3.002 211 1.906 251 2.266 168
Spar 12.844 182 10.762 196 . .
CBA (Profi-Hús) 6 113 . . 5 113
CBA (Latin N.) 48 135 . . 38 130
Coop (Szolnok) 1.396 142 . . 941 119
Real (Kisalföld Kft) 244 151 229 156 166 118

Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: fő, átlagos állományi létszám, havi átlagbér: ezer forint, bruttó,

 

Nem a kereskedelem a legrosszabb, a bért pedig ki is kell fizetni valamiből

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015. júliusában a nemzetgazdaságban az átlagos bruttó átlagkereset 173 ezer forint, a fizikai dolgozók átlagkeresete 135 ezer forint volt. A bolti, áruházi kiskereskedelem havi bérátlaga úgyszintén a KSH kimutatása szerint 154 ezer forint forint, a fizikai dolgozóké 126 ezer forint. A különbség havi 20 ezer forint körül mozog, de vannak, akik kevesebb bért adnak, mint a kereskedők.

 

Mindezekből ráadásul azért kitűnik az is, hogy a kis boltosok tudnak a legkevesebbet fizetni eladóiknak, általában pedig a kisvállalkozásoknál alacsonyabbak a bérek.

 

Az elmúlt napok bérvita zuhatagához azért hozzátartozik, hogy a bért valamiből ki kell fizetni, aminek számláját végső soron a vásárló állja. Kérdés, hogy mennyit hajlandó erre áldozni a jövőben. És a kisvállalkozásoknál nincs extraprofit.

(blokkk.com, 2015. október 14.)

 

Bérre kell költeni az eltörölt élelmiszerlánc felügyeleti díjat?

Felesleges az Auchan 10%-os béremelésén rugózni, egyébként pedig nagyot spóroltak a multi nagyáruházak a felügyeleti díj eltörlésével. Egyenlőre lapítanak, mire költik. Az áruházak munkaerőhiánya eltörpül  a munka nélküli kereskedők tömege mellett. Egész Magyarország satnya bért fizet a dolgozóknak, ráadásul nem is a kereskedők a legrosszabbak.

 

Felesleges az Auchan 10%-os béremelésén rugózni. Az Auchan és a többi, felügyeleti díjjal alaposan kitömött áruházlánc 2015-re berendezkedett arra, hogy több mint 20 milliárd forintot kell fizetniük ráadásként a megemelt, majd nyáron az Unió révén eltörölt felügyeleti díj címén. Csak emlékeztetőül, a 2015. évi többletet hét nemzetközi áruházláncra dobta a kormány: a Tesco

12 milliárd, a Spar 10 milliárd körül, a Lidl 3 milliárd, az Auchan 2 milliárd felett, a Penny másfél, az Aldi és a Metro 1 milliárdnál kisebb összeget fizetett volna. Ez a pénz most már a láncok zsebében marad, ha pedig néhány ezreléket majd fizetniük kell a készülő új szabályozás nyomán, hát az nem vágja őket földhöz, együttvéve is legfeljebb 5-6 milliárd forint lehet. Más adóra, amit a kormány korábban lebegtetett, nincs esély az  uniós szabályok és elvárások alapján. Próbálkozni persze lehet, de most már fél év alatt elmeszel egy neki nem tetsző adót az Unió.

 

Hozzá kell tenni az előbbiekhez, hogy a felügyeleti díj eltörlésével dugába dőlt a kormánynak az a szándéka, hogy a két éven keresztül veszteséges élelmiszerkereskedőket kizárja az élelmiszerpiacról, hiszen megszűnt az az adó, ami veszteségessé tehette volna őkat. Okkal feltételezhető egyébként, hogy ehhez a veszteségszabályhoz is lesz egy-két szava az Uniónak, hiszen a kaptafa ugyanaz, mint a reklámadónál és a felügyeleti díjnál volt.

 

Nagy a lapítás

A megtakarítás a hét nagy áruházláncnál jócskán 20 milliárd forint felett lehet. Eddig az Auchan és a Spar vallott színt, de hát mindketten csak a díjmaradék egy részének felhasználásáról adtak számot. Az Auchan 1,2 milliárdért bért fejleszt

(emlékeztetőül: az elmúlt négy évben nem nőttek nála az átlagkeresetek), a Spar 4 milliárd forintért hipermarketet épít. A diszkontok feltehetően újabb terjeszkedésen törik a fejüket, bár a plázastop nagy kacskaringókra kényszeríti őket.

 

Juthat természetesen bérfejlesztésre valamennyi a többieknél is, de kérdés, mit enged meg a piac, hiszen a bért valamiből ki is kell fizetni, leginkább a vállalkozás bevételéből. De hát az is igaz, hogy a megszűntetett vasárnapi nyitva tartás pótléka is a zsebekben maradt, bár ennek összegéről nincs nyilvános adat. Feltehetően  a legnagyobb láncok bukszájában maradt a legtöbb megtakarítás ebből a boltbezárás után. Ebből is lehet osztogatni.

 

Nem kell hasra esni, csak az elitet nehéz pótolni

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a boltokban, áruházakban közel 190 ezer fő alkalmazott dolgozik (ebben nincs benne a nagykereskedelem, de nem tartalmazza például az egyéni vállalkozókat sem). A munkaerő kereslet 3-5 ezer fő körül mozog.

 

Igen, de van itt más is. Ugyancsak a KSH adata, hogy a nyilvántartott munkanélküliek közül 34 ezer fő olyan, akik utolsó munkahelye a kereskedelem volt. Így nyilvánvaló - feltételezve, hogy aki munkanélküli, az azért ha tehetné, dolgozna - az, hogy a kereskedelemben csak egyes területeken van nehezen pótolható munkaerőhiány. Nem véletlen ez, hiszen egyedül Németország 30 ezer kereskedelmi alkalmazottat keres, akiket bárhonnan fogad, de külföldi munkavállalásra a legjobbaknak van a legtöbb esélyük. Talán nem botorság megkockáztatni, hogy a külföldön dolgozó félmillió magyar a munkaerő keresettebb feléből került ki a határokon túlra, ami ma már az egész nemzetgazdaságot lefelé húzza.

 

Munkaerőt egyébként az áruházak létezésük óta folyamatosan keresnek. A kereskedelmi alkalmazottak körében évtizedek óta nagy a sürgés-forgás, néhány ezer forintért könnyen rászánják magukat a váltásra, így a munkaerő keresés egyáltalán nem újdonság. A hipermarket piacon az Auchan és a Tesco átlagos bérszintje nagyjából azonos volt októberig. Egyáltalán nem biztos, hogy nagy olló keletkezik a két cég között, hiszen az Auchan létszámkerete is véges, nem fog korlátlanul létszámot emelni, csak a hiányt fogja betömni. Ráadásul nem mindenki és nem is egyformán kap a 10%-os bérfejlesztésből, az elosztás belső összetétele, arányai nem ismertek.

 

Félreértés ne essék, a béremelés az alkalmazottnak nagyon is jó.

 

Máshol sem fenékig tejföl, az árban pedig a bérköltség is benne van

A magyar gazdaság egészét nézve a KSH legutóbbi adatai szerint a vállalkozások körében közel 260 ezer, a kereskedelemben pedig majdnem 230 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset. A szállodaiparban, vendéglátásban 155 ezer, a mezőgazdaságban 194 ezer, az építőiparban 200 ezer forint volt ugyanez a mutató, tehát a kereskedelem nem is esik olyan nagyon messze az nemzetgazdaság átlagától.

 

2014-ben a bruttó hazai termék értéke 32 ezer milliárd forint volt. Ebből lehetett bért fizetni, így a munkavállalói jövedelem 14 ezer milliárd forint volt. Ennyire futotta a jelenlegi versenyképesség és adózási feltételek mellett.

 

Lehet bért emelni, de az árakat is figyelni kell. Ott fizetik meg a vásárlók más minden költséggel együtt az alkalmazottak bérét is, ráadásul nem csak a kereskedőkét, hanem a beszállító ipar dolgozóiét is (hiszen az is része az átadási árnak, a kereskedők költségének).

 

Európa fejlett térségeiben valóban magasabb szinten mozog a bér. De a versenyképesség is.

(blokkk.com, 2015. október 9.)

 

Belecsapott a lecsóba az Auchan

Nem várta meg a 2016. évre szóló minimálbér tárgyalásokat. Nem talál hentest, cukrászt, vagy talán rossz fát tett a tűzre? 2015. első negyedévében egyébként csökkent az Auchan létszáma 2014-hez képest. Talán a vasárnapi boltzárra készült?

 

Természetesen aki béremelést kap, az örül. De azért lehet keserű is a szája íze a javadalmazottnak, hiszen nem mindegy, mihez képest is nő a bére. Az Auchan néhány napja a saját honlapján is közzétett tájékoztatása szerint dolgozóinak háromnegyede kapott 2015. október elsejétől átlagosan 10% béremelést. Egy év alatt 1,2 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, amiből a majdani új dolgozók is részesülnek, a cég ígérete szerint.

 

Képzeljük magunkat egy Auchan dolgozó helyébe. 2015. elején nem volt béremelés az Auchannál, tehát nem csak a március 15-től kieső vasárnapi pótlékot kell visszaadni, hanem az év elején elmaradt emelést is. Így a dolgozó számára, ha október elsejétől nagyobb a fizetése, ez a 10% legalább két év béremelése, ami ugyebár egy-egy évre vetítve már nem is 10%. De hát ennél cifrább az átlag Auchan dolgozó helyzete, ha az elmúlt évek bérhelyzetét nézzük a cégnél.

 

Nos, az Auchannál az elmúlt négy év átlagbére nem változott, ami azért sokat elárul a cég bérgazdálkodásáról. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar hipermarket piac az elmúlt fél évtizedben összességében nem nőtt. A Tesco ugyan elkönyvelhetett évről-évre egy szerény forgalomemelkedést, de az Auchan a Cora 2012. évi megvásárlásával el is bukta a piac egy részét. Ez azt is jelenti, hogy az Auchannak nem nagyon volt miből aprítania a tejbe, legalábbis a bevételek alakulását tekintve.

 

Jó, hát akkor lássuk csak, hogy az Auchan saját beszámolója szerint hogyan is volt ez az elmúlt években. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ez a kimutatás nem különíti el a teljes és a részmunkaidősök, továbbá a szellemi és a fizikai dolgozók adatait:

 

  2011. 2012.* 2013. 2014. 2015. március 31.
átlagos állományi létszám 5.206 6.007 6.690 6.421 6.285
kifizetett bérek 11,9 13,4 14,9 14,3 3,6
egy főre jutó átlagos havi bér 190,5 185,6 185,6 185,6 190,9

e-beszámoló, létszám: fő, bér: milliárd forint, */: az Auchan 2012-ben megvette a Corát,

 

Nincs adat a munkaerő közvetítők dolgozóiról sem.

 

Kitűnik az adatokból, hogy 2015. első negyedévében kisebb átlagos létszámmal dolgozott az Auchan, mint 2014-ben. A cég 2015-ben decemberről márciusra csúsztatta az üzleti év fordulónapját, így az első negyedévről külön beszámolót kellett csinálnia. Igen, ebből kitűnik, hogy 136 fővel csökkent az átlagos alkalmazotti létszám.

 

Hozzátartozik a képhez az is, hogy a kereskedelemben nagyarányú az alkalmazottak munkahely váltása, kis pénzért is odébbállnak, a külföldi munkavállalásról nem is beszélve. Igaz, ezekről nincs statisztikai adat. Tehát nem is kell feltétlenül elbocsájtani ahhoz, hogy csökkenjen a létszám.

 

A CBA a kora előtt jár

A versenytárs Tesconál a 2015. február végén zárult üzleti évben az átlagos állományi létszám 18.611 fő, bérköltsége 40,3 milliárd forint, így a havi átlagos bér 180 ezer forint körül volt. Ez nagyságrendjét tekintve nem tér el az Auchanétól, tehát a hiperpiacon nagyjából azonosak a bérek. A Tesconál egyébként a beszámolójából pontosan kimutatható, hogy a részmunkaidősök létszáma 3.437 fő volt, a teljes munkaidősök átlagkeresete pedig havonta 203 ezer forint.

 

Az Auchan augusztus elején körülbelül 100 álláspozíciót hirdetett, október elején pedig 120 körülit. Nyilván ez is szerepet játszott a meghirdetett béremelésben, hiszen köztudott, hogy a képzett, jó munkaerő hiánycikk Magyarországon. Nem véletlen, hogy a CBA a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy megfelelő feltételekkel akár menekülteket is foglalkoztatna. Miért is ne mondhatná, hiszen a Mercedes is ezt tette.

 

Ja, hogy bértárgyalások is szoktak lenni?

Kulcskérdés a cégek számára a munkaerőpiac és természetesen a bér, hiszen az tetemes költség. Döntő a minimálbérek meghatározása is, amiről a szakszervezettel kezdődnek az egyeztetések, de a kormánynak is megvan a maga szerepe és végső eszköze a befolyásolásra (végső esetben, megegyezés hiányában dönthet is).

 

2015-ben a minimálbér 105 ezer forint, az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött pedig 122 ezer forint. Kétszámjegyű emelés igencsak tekintélyes summa lenne (volt már rá példa, igaz, évtizednél is régebben), márpedig ilyen szándékról is szólnak híradások. A cégek általában nem kapkodnak, kivárják a tárgyalások eredményét. Az Auchan most beelőzött, amivel magasra lökte a lécet. Kérdés, marad-e, vagy lebillen, az viszont nem, hogy az emelést igénylők mind az Auchanra fognak mutogatni.

 

Az Auchan egyébként azért sincs könnyű helyzetben, mivel a Gazdasági Versenyhivatal egy milliárdos bírságot már kiszabott a cégre és több eljárás is folyamatban van ellene. Kérdés, mire futja majd. A bérfejlesztés hírverésében mindenesetre nem fukarkodott.

(blokkk.com, 2015. október 7.)

 

A júliusi hőségben olvadozott a létszám a boltokban, áruházakban

Hiába nő a bolti, áruházi kiskereskedelem, a létszám csökkent. Részmunkaidősnek lenni a legrosszabb.

 

Júniusban ugyan feljebb kúszott az alkalmazottak száma a nagyobb boltokban, áruházakban a tavaszi hónapokhoz képest, hiszen ekkor az üdülőhelyeken sok árus kinyitott, de a KSH legfrissebb kimutatása szerint ezt követően júliusban tovább olvadozott a létszám (a KSH ezekben az adatsorokban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak számát méri, ami eltér a foglalkoztatottak számától). Így a vasárnapi boltzár bevezetése nyomán félezerrel kisebb az alkalmazottak létszáma ahhoz a februárhoz képest, ami mindig is az év leggyengébb hónapja a kiskereskedelemben. A forgalom kétségtelenül jó ütemben nőtt, a létszám viszont csökkent. Az összefoglaló létszámadatok ezt mutatják:

 

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

 

február

június

július

változás július/február

bolti, áruházi kiskereskedelem

187.890

187.614 187.339 - 551

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

 

Az összlétszámon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megugrott, a részmunkaidősöké viszont alaposan megcsappant az elmúlt hónapokban. Az elmúlt években egyébként a fejlett országokban nőtt a részmunkaidősök foglalkoztatása a kereskedelemben, ezzel szemben Magyarországon 2015-ben csökkent. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a vasárnapi boltzár nyomán sok üzlet bevezette a hosszabb hétköznapi nyitva tartást: kinyithatnak hajnali fél ötkor, amivel az élelmiszer üzletek éltek, emellett sok boltos, nagyáruház a szokásosnál tovább tart nyitva az esti órákban (a korábbi 19, 20, vagy 21 órai zárást kitolva, legtovább persze csak 22 óráig).

 

Nem titok az sem, hogy a részmunkaidősök számottevő hányadát éppen vasárnap foglalkoztatták, de hát ez már nem megy. A kismamák, diákok nagyot buktak a boltzáron, ráadásul egy részük nincs is benne a kiskereskedelmi létszámkimutatásban, mivel munkaerő kölcsönző cégeken keresztül dolgoztak az áruházakban (így nem az áruház, hanem a kölcsönző, közvetítő cég alkalmazottai voltak).

 

A teljes és részmunkaidősöket együtt mérlegelve az élelmiszerüzletekben és a ruházati boltokban csökkent a létszám az elmúlt hónapokban, egyes iparcikk áruházakban viszont emelkedett, de a teljes mérleg visszaesést mutat. Az egyes áruterületek áruházainak munkaerő mérlege a következő:

 

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február június július

változás július/február

bolti, áruházi kiskereskedelem 143.019 144.675 144.681 + 1.662
   élelmiszer kiskereskedelem 77.906 78.509 78.360 + 454
   teljes iparcikk kiskereskedelem 65.113 66.166 66.321 + 1.208
   ruházati kiskereskedelem 9.677 9.814 9.788 + 111
   elektronika, elektromos készülék, egyéb 22.895 23.236 23.289 + 394
   különféle vegyes iparcikk 22.895 23.236 23.289 + 394

KSH, járműkereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február június július változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem 44.871 42.939 42.658 - 2.213
   élelmiszer kiskereskedelem 24.194 23.015 22.764 - 1.430
   teljes iparcikk kiskereskedelem 20.677 19.924 19.894 - 783
   ruházati kiskereskedelem 4.792 4.569 4.560 - 232
   elektronika, elektromos készülék, egyéb 6.559 6.224 6.254 - 305
   különféle vegyes iparcikk 6.559 6.224 6.254 - 305

KSH, járműkereskedelem nélkül

 

A teljes kereskedelmet mérve (a nagy- és kiskereskedelmet együtt) a létszám a februári 342 ezerről 344 ezerre nőtt júliusra, ami az előbbi adatokkal egybevetve a nagykereskedelem foglalkoztatottsági szintjének az emelkedését jelenti.

(blokkk.com, 2015. szeptember 18.)

 

Ötezer fővel csökkent a foglalkoztatás a kereskedelemben: a nőket rúgták ki elsősorban

A foglalkoztatott más, több, mint az alkalmazottak száma. A nőket nem szeretik a kereskedelemben?

 

A munkaerő piac teljes körét a foglalkoztatottak jelentik, mely része az alkalmazott is, de benne vannak a szövetkezetek és a társas vállalkozások tagjai, az egyéni vállalkozók, valamint a segítő családtagok is. A KSH módszertani magyarázata szerint foglalkoztatott az, "aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett". Ez jóval szélesebb, nagyobb létszámú kör az alkalmazottaknál, ahol a KSH csak a f főnél nagyobb vállalkozásokat méri.

 

Foglalkoztatottak: itt mérhető nagyságú a bukta

A foglalkoztatottak körében a teljes kereskedelmet nézve 2015. második negyedévében 2014-hez képest is, és 2015. elejéhez mérve egyaránt csökkent a létszám:

 
foglalkoztatottak száma első negyedév második negyedév
2015. 543,1 538,3
2014. 550,1 544,9

KSH, ezer fő (a KSH negyedéves bontást ad meg)

 

A 2015. második negyedévi 538 ezer fős foglalkoztatási adat minden más mutatónál kisebb. Így 2015. első félévében 4.800 fővel kisebb lett a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben, ráadásul ez a szint alacsonyabb az előző évinél is. Az éven belüli változás nyilván összefügg a vasárnapi boltzár bevezetésével is.

 

A nemek háborúja

2015. első félévében a férfi foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt. Hoppá! A női nemhez tartozó foglalkoztatottak száma ezzel szemben 8 ezer fővel csökkent második negyedévben az elsőhöz képest. Így az utolsó adatok szerint 2015. második negyedévében 244 ezer férfi és 294 ezer nő ügyködött a kereskedelemben, tehát így is női szakma maradt a kereskedelem, legalábbis a foglalkoztatás nemek közötti arányát nézve.

 

Ez a változás egyébként azzal is összefügghet, hogy az alkalmazottakon belül a részmunkaidősök száma 2.200 fővel csökkent a kereskedelemben júniusig, márpedig a nők azok, akiknek a részmunkaidőre szükségük lenne. Hát a vasárnapi boltzár most "segített" nekik, bár valószínűleg ebből azért nem kértek ennyit.

 

Az hogyan lehetséges, hogy az alkalmazottak száma nem csökken, a foglalkoztatotté pedig igen

A foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 2015. második negyedévében 538 ezer fő, ezen belül az alkalmazottak száma 341 ezer fő volt (a pontosság érdekében ez az alkalmazotti szám negyedéves átlag). Az alkalmazottak mellett a foglalkoztatottak száma eleve olyan súlyú, hogy képes mozgatni a teljes kört lefedő foglalkoztatási mutatót.

 

Az alkalmazottak száma, ahol a KSH kizárólag a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat méri, 2015. első félévében a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt számolva) nőtt, ezen belül viszont a bolti, áruházi kereskedelemben - igaz, alig, de - csökkent, a hivatal adatai szerint:

 

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

 

február

június

változás

június/ február

kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)

341.555

343.329

+ 1.774

ezen belül kiskereskedelem

187.890

187.614

- 276

forrás: KSH

járműkereskedelem nélkül

 

Szerepet játszott a foglalkoztatási szint csökkenésében, hogy 2015-ben a regisztrált vállalkozások száma csökkent a kereskedelemben, hiszen számuk januárban 205 ezer, júliusban pedig már csak 201 ezer volt. Ez a csökkenés javarészt a társas vállalkozásokhoz kötődik (3.420 megszűnt), az egyéni vállalkozók száma viszont csak 850-nel zsugorodott.

 

A foglalkoztatottak fogalmának meghatározásából kiindulva pedig a 4 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai is beleeshetnek a mérlegbe, aminek hatása nem elhanyagolható.

 

Ezek után annyit nyugodtan el lehet könyvelni, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése előtt az ellenzők táborában előrevetített 10-15-20 ezres létszámcsökkentés eddig ugyan nem következett be, de a foglalkoztatottság szintje érezhető mértékben visszaesett, ráadásul egy növekvő piacon. Feltehetően a KSH látókörén kívül eső körben (így a munkaerő kölcsönzőktől, például a diákszövetkezetektől igénybevett munkaerőnél) lehetett még létszámcsökkenés, de erről nincs összesített adat.

(blokkk.com, 2015. szeptember 2.)

 

A strandolás a létszámot is felhúzta, de a boltok még mindig mínuszban vannak

A KSH adatai szerint júniusban - egyetlen hónap alatt - 2.363 fővel nőtt ugyan a létszám a bolti kiskereskedelemben, de februárhoz képest még mindig mínuszban van. A legnagyobb lökést a nyári szezon indulása adta, az üdülőhelyek nyári üzletei javarészt júniusban nyitottak, de a télen nyitva tartók is sok alkalmazottat vettek fel - nyárra. Persze, majd ősszel fordul a kocka, amikor a nyaralók hazamennek.

 

Úgy tűnik, a kereskedelemben továbbra is a piaci verseny egyik fegyvere a munkaerő, mivel a február-május közötti létszámcsökkenést júniusban egy nagy ugrás váltotta fel. Ráadásul a teljes ember kell, nem részmunkaidős, bár ez a korábbi hónapokban is így volt: a teljes munkaidősök száma alaposan megnőtt, a részmunkaidősöké csak kisebb mértékben mozdult felfelé júniusban.

 

A megugrásban döntő tényező volt, hogy júniusban nyitottak az üdülőhelyek nyáron nyitva tartó üzletei, de a többiek is sok alkalmazottat vesznek fel arra az időre, amikor a nyaralók megrohanják a vízpartot, a strandokat. Csak a Balaton partján több mint ezer élelmiszer üzlet van a nagyobb településeken, de kinyitnak a strandcikkeket árusítók is júniusban, a többi nagyobb üdülőhelyről (Velencei tó, Tisza tó) nem is beszélve.

 

Szerepet játszhatott természetesen az is, hogy júniusban több mint 7%-kal nőtt az értékesítés a kiskereskedelemben a KSH kimutatása szerint, amiben az online kassza piactisztító hatása is sokat húzott (a reáljövedelmek ennyivel nem nőttek). Több nyugta mellé több bejelentett alkalmazott is dukál.

 

Összességében a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben júniusban még így is kisebb volt a létszám, mint februárban. A nagy megugrás a főmunkaidősök munkaerő piacán volt, hiszen a részmunkaidősök létszáma nagyságrendjét tekintve nem változott.

 

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege májusig a következő:

 

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

 

február

március

április

május

június

változás

június/ február

változás

június/ május

kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)

341.555

341.014

339.289

338.745

343.329

+ 1.774

+ 4.584

ezen belül kiskereskedelem

187.890

187.285

185.509

185.251

187.614

- 276

+ 2.363

forrás: KSH

járműkereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április május június változás június/február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 280.923 281.375 280.623 280.733 284.898  + 3.975
ezen belül kiskereskedelem 143.019 143.232 142.447 142.473 144.675 + 1.656
   élelmiszer kiskereskedelem 77.906 77.871 77.567 77.566 78.509 + 603
   teljes iparcikk kiskereskedelem 65.113 65.361 64.880 64.907 66.166 + 1.053
   ruházati kiskereskedelem 9.677 9.687 9.562 9.617 9.814 + 137
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 11.621 11.691 11.654 11.627 11.735 + 114
   elektronikai, villamos készülék, vasáru 11.274 11.337 11.352 11.382 11.501 + 227
   különféle vegyes iparcikk 22.895 23.028 23.006 23.009 23.236 + 341

KSH, kereskedelem: kis- és nagykereskedelem együtt

járműkereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április május június változás június/február
kereskedelem 60.632 59.639 58.666 58.012 58.431 - 2.201
ezen belül kiskereskedelem 44.871 44.053 43.062 42.778 42.939 - 1.932
   élelmiszer kiskereskedelem 24.194 23.755 23.378 23.214 23.015 - 1.179
   teljes iparcikk kiskereskedelem 20.677 20.298 19.684 19.564 19.924 - 753
   ruházati kiskereskedelem 4.792 4.616 4.532 4.481 4.569 - 223
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 3.306 3.212 3.069 3.102 3.153 - 153
   elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb 3.253 3.243 3.113 3.119 3.071 - 182
   különféle vegyes iparcikk 6.559 6.455 6.182 6.221 6.224 - 335

KSH, kereskedelem: kis- és nagykereskedelem együtt

járműkereskedelem nélkül

 

(blokkk.com, 2015. augusztus 19.)

 

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

 

Egyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat.  Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

 

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

 

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

 

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

 

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

 

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

 

 

február

május

változás május/február

teljesített túlórák

322.025

395.327

+ 73.302

átlagos állományi létszám

193.830

191.398

- 2.432

egy főre jutó túlóraszám

az adott hónapban

1 óra 40 perc

kb 2 óra

+ kb 25 perc

KSH

Megjegyzés: az átlagos állományi létszám eltér a teljes és részmunkaidősök pontos létszámadataitól

 

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

 

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

 

Májusban már 2.711 fővel dolgoztak kevesebben

a kereskedelemben a vasárnapi boltzár nyomán

Tovább csökkent a létszám májusban is, a kiskereskedelemben 2604 fővel kisebb. A legtöbben az élelmiszerkereskedelemben

vesztették el állásukat. A KSH próbált azért ügyeskedni, módszertant váltott, de a púder  semmit sem segített.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelműek. A vasárnapi boltzár március közepi bevezetését követően összességében májusban is csökkent a létszám a kereskedelemben februárhoz képest. Igaz, a májusi különbség csekély, de hát márciusban is ehhez hasonlóan még alig érezhető volt a csökkenés, de volt. Így elmondható, hogy valamilyen mértékben márciusban, áprilisban és májusban is csökkent a kereskedelmi alkalmazottak száma a kereskedelemben és ezen belül a bolti kiskereskedelemben is a vasárnapi boltzár bevezetését követő hónapokban.

 

A KSH módszertant váltott. A kiskereskedelmi létszámadatokat korábban az üzemanyag árusok nélkül összegezte, most viszont hozzácsapta a kutasokat. Így természetesen nagyobb a kiskereskedelem létszáma, de hát minden hónapban átvezetve ezt a módszertani változást a csökkenő irányzat semmit sem változott.

 

Csak ismételni lehet, hogy a vasárnapi boltzár forgalmi, vagy létszám változási hatásait nem az előző évhez képest kell mérni, ahogyan az NGM tette korábban, akár az alkalmazottak számát, akár a vásárlások értékét tekintve, hanem a március 15. előtti és utáni hónapokat kell összevetni. Az előző évi adatokhoz mért változásokban alapos hatást jelentett az online pénztárgép rendszer kiépítése 2014-ben, mely nyomán nem csak egyre több nyugtát adtak az ügyeskedők, hanem a költségeikkel, így az alkalmazottakkal is pontosabb elszámolásra kényszerültek. A kiskereskedelemnek 2015-ben bármely viszonylatban (forgalom, létszám) az előző évhez mért növekedésének semmi köze a vasárnapi boltzár hatásaihoz.

 

2015. májusában áprilishoz képest a teljes munkaidősök létszáma kismértékben nőtt ugyan a kereskedelem egészében (a nagy- és kiskereskedelemben együtt), de a teljes időszak mérlegét ez nem befolyásolta. A vasárnapi boltzárral közvetlenül érintett bolti kiskereskedelemben májusban áprilishoz képest is csökkent az alkalmazottak száma.

 

A nem teljes munkaidősök létszáma tetemes ütemben tovább fogyatkozott, így elmondható, hogy a diákok, kismamák és más részmunkaidősök látták eddig a legnagyobb kárát a vasárnapi boltzárnak, hiszen folyamatosan csökken a létszámuk.

 

Az egyes áruterületeket nézve az élelmiszerkereskedelemben dolgozók jártak a legrosszabbul, ahol 1.289 fővel dolgoztak kevesebben májusban. Itt a teljes és a részmunkaidősök létszáma egyaránt folyamatosan apadt.

 

Hozzátartozik a képhez, hogy kisebb-nagyobb hullámvölgyek, megugrások is megfigyelhetők, tehát a változások iránya is módosult egyes áruterületeken hónapról hónapra nézve az adatokat. Az összkép azonban nem változott.

 

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege májusig a következő:

 

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

  február március április május változás május/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 341.963 341.419 339.750 339.252 - 2.711
ezen belül kiskereskedelem* 188.020 187.415 185.644 185.416 - 2.604

forrás: KSH

*/: járműkereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április május változás május/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 281.281 281.732 281.028 281.092 - 189
ezen belül kiskereskedelem* 143.116 143.330 142.548 142.525 - 591
   élelmiszer kiskereskedelem 77.954 77.919 77.615 77.564 - 390
   teljes iparcikk kiskereskedelem 65.162 65.411 64.933 64.961 - 201
   ruházati kiskereskedelem 9.677 9.687 9.562 9.617 - 60
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 11.617 11.687 11.654 11.627 + 10
   elektronikai, villamos készülék, vasáru 11.274 11.337 11.351 11.382 + 108
   különféle vegyes iparcikk 22.891 23.024 23.005 23.009 + 118

*/: járműkereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április május változás május/ február
kereskedelem 60.682 59.687 58.722 58.160 - 2.522
ezen belül kiskereskedelem* 44.904 44.085 43.096 42.891 - 2.013
   élelmiszer kiskereskedelem 24.208 23.769 23.393 23.309 - 899
   teljes iparcikk kiskereskedelem 20.696 20.316 19.703 19.582 - 1.114
   ruházati kiskereskedelem 4.792 4.616 4.532 4.481 - 311
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 3.306 3.212 3.069 3.102 - 204
   elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb 3.252 3.243 3.114 3.120 - 132
   különféle vegyes iparcikk 6.558 6.455 6.183 6.222 - 336

*/: járműkereskedelem nélkül

 

(blokkk.com, 2015. július 21.)

 

Áprilisra már több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak

száma a kereskedelemben a vasárnapi boltzár bevezetését követően

Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete,

kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük.

És sok túlóra is volt áprilisban.

 

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

 

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

 

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

 

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

 

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

  február március április változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 341.963 341.419 339.750 - 2.213
ezen belül kiskereskedelem* 182.239 181.640 179.818 - 2.421

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

 

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt) 281.281 281.732 281.028 - 253
ezen belül kiskereskedelem* 137.779 137.990 137.157 - 622
   élelmiszer kiskereskedelem 77.954 77.919 77.615 - 339
   iparcikk kiskereskedelem* 59.825 60.071 59.542 - 283
   ruházati kiskereskedelem 9.677 9.687 9.562 - 115
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 11.617 11.687 11.654 + 37
   elektronikai, villamos készülék, vasáru 11.274 11.337 11.351 + 77
   különféle vegyes iparcikk 22.891 23.024 23.005 + 114

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

 

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

  február március április változás április/ február
kereskedelem 60.682 59.687 58.722 - 1.960
ezen belül kiskereskedelem* 44.460 43.650 42.661 - 1.799
   élelmiszer kiskereskedelem 24.208 23.769 23.393 - 815
   iparcikk kiskereskedelem* 20.252 19.881 19.268 - 984
   ruházati kiskereskedelem 4.792 4.616 4.532 - 260
   számítógép, telekommunikáció, könyv, újság 3.306 3.212 3.069 - 237
   elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb 3.252 3.243 3.114 - 138
   különféle vegyes iparcikk 6.558 6.455 6.183 - 375

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

Túlóra rekord

2015. áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak a májusi hónapokat nézve, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

(blokkk.com, 2015. június 22.

 

Márciusban alig csökkent az alkalmazottak száma a boltokban

Csak késik, vagy elmarad a több tízezres leépítés a vasárnapi boltzár miatt? Márciusban a teljes munkaidősök létszáma

kicsit nőtt, a részmunkaidősöké kicsit csökkent. A munkaerő a harci eszköz a vasárnapi vásárló megszerzéséért?

 

A blokkk.com vizsgálata arra irányul, hogy márciusban az előtte lévő februárhoz képest milyen változások figyelhetők meg a bolti alkalmazottak létszámában, hiszen a vasárnapi boltzár ellenzői szerint több tízezres leépítésekkel kellett számolni. A statisztika szerint viszont ennek márciusban még semmi jele nem volt.

 

A blokkk.com-mal szomszédos kis dohánybolt már nem tart nyitva éjszaka, március közepétől az esti órákban bezár, feltehetően emiatt ebben az üzletben csökkent az alkalmazottak száma. A Tesco a mai napon 269 állást hirdet honlapján, az Auchan 100, a Spar 50 álláshelyet a legnagyobbak közül. A Media Markt mindössze 8 főt keres a honlapja szerint, a Kika ugyanígy 8 főt. A G'Roby élelmiszer kereskedés 7 betöltetlen pozícióról ad információt honlapján. A budaőrsi Premier Outlet központ 18 üzlete hirdet eladói állást. A röpke felsorolás üzletei március 15-től már zárva tartanak vasárnap. Nos, akkor mi is történt?

 

A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő piaci kimutatása néhány napja a márciusi adatokat már tartalmazza. Igaz, ez csak két hetet jelent a vasárnapi boltzár történetében, két újdonsült vasárnappal, amikor már a korábbiaktól eltérően nem lehetett kinyitni (a kevéske kivételt leszámítva). Módszertani kérdés emellett, hogy ez a statisztika az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatait nem tartalmazza. A vasárnapi boltzár indulásának munkaerő piaci rajtjáról viszont így is képet lehet már alkotni, azzal, hogy ez a későbbiekben sokat is változhat.

 

A rideg statisztika

A kereskedelem egészét nézve nincs lényeges változás, mivel - a nagykereskedelemben, amire ugyan nem terjed ki a boltzár, de hát beszállítója a kiskereskedelemnek, valamint a gépjármű kereskedelemben, továbbá a bolti kiskereskedelemben együtt számolva - a februári 342 ezer fős alkalmazotti létszám 544 fővel csökkent, ami - a pontosság kedvéért - 1,6 ezrelék. Ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt, miközben a nem teljes munkaidőben dolgozók létszáma csökkent.

 

A kiskereskedelemben - boltokban, áruházakban, bevásárlóközpontokban, piacokon, ahol március közepén elindult a vasárnapi boltzár -  hasonló irányú és nagyságrendű volt a változás. A KSH adatai alapján a kiskereskedelmen belül az egyes szaküzletekben az előbbi általános irányokkal egyező kép rajzolódik ki. Kivétel az élelmiszer kereskedelem, ahol a teljes munkaidős alkalmazottak száma is csökkent, de hát ennek mértéke a 78 ezer élelmiszer boltos alkalmazott 4 tízezred része, amely nagyságrendet nem szokás változásként figyelembe venni.

 

A kereskedelem legfontosabb munkaerő piaci változásait a következő táblázatok foglalják össze:

 

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai:

 

  február március változás
kereskedelem 281.281 281.732 +  451
kiskereskedelem* 137.779 137.990 + 211
élelmiszer kiskereskedelem 77.954 77.919 - 35
iparcikk kiskereskedelem* 59.825 60.071 + 246
ruházati kiskereskedelem 9.677 9.687 + 10
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság, egyéb 11.617 11.687 + 70
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb 11.274 11.337 + 63
különféle vegyes iparcikk 22.891 23.024 + 133

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai:

 

  február március változás
kereskedelem 60.682 59.687 - 995
kiskereskedelem* 44.460 43.650 - 810
élelmiszer kiskereskedelem 24.208 23.769 - 439
iparcikk kiskereskedelem* 20.252 19.881 - 371
ruházati kiskereskedelem 4.792 4.616 - 176
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság, egyéb 3.306 3.212 - 94
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb 3.252 3.243 - 9
különféle vegyes iparcikk 6.558 6.455 - 103

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

 

Minden pénzt megér a küzdelem a vasárnapi vásárlóért?

Úgy tűnik az előbbi adatokból is, hogy a boltosok éles harcot indítottak a vasárnapi vásárlókért. Az eddig nyitva tartók megtartani, a többiek elvenni szándékoznak őket. A kereskedelemben egyébként is örökös a harc a vásárlóért, tehát ebben nincs semmi különös, hiszen ha nyit egy új üzlet, az zömében csak a többiek tányérjából tud kanalazni. Az viszont meglepő, hogy a hosszabb hétköznapi nyitva tartás, az akciók átütemezése mellett az egyik fegyver az alkalmazottak megtartása lett ott, ahol eddig nyitva voltak a hét utolsó napján is az üzletek.

 

Az alkalmazott bére az egyik legnagyobb költsége a kereskedelemnek. Enyhíti az alkalmazottak megtartásának költségeit, hogy a vasárnapi pótlék a kereskedők zsebében maradt, a vasárnapi bér pedig átsétált hétköznapra, emellett egy sor rezsiköltség is megtakarítható. Feltehetően a nagyáruházak az üres munkahelyeket feltöltötték, de emellett létszámstoppot is húztak. A hosszabb hétköznapi nyitva tartás és a szombati roham felszívta a vasárnapi foglalkoztatás legalább egy részét.

 

A leépítés a részmunkaidősöknél elkezdődött, de a teljes munkaidősökhöz a munkaerő mérleg egészét nézve eddig nem nyúltak a kereskedők. Ez nem véletlen, hiszen a nagyáruházakban szombatonként karácsonyi a hangulat, már ami a hömpölygő tömeget és a pénztár előtti sorok hosszát illeti.

 

Néhány hónap múlva feltehetően tisztább lesz a piaci kép, vajon változik-e a vásárlások aránya, súlya az egyes boltok között, és ennek következtében veszítenek-e a korábban vasárnap is nyitva tartó hipermarketek, diszkontok, bevásárlóközpontok annyit, mely nyomán már nem éri meg mindenkinek ugyanannyi alkalmazottal dolgozni, mint eddig.

 

A vasárnapi vásárlóért versenyt futó boltosok közül a vesztesek előbb-utóbb leépítésre kényszerülnek. De hát sokan mondták már ezt március 15. előtt is. A vasárnapi boltzár nyomán várt leépítés kérdése a jelenlegi ismeretek szerint egy időre nyitottá vált. Az új kérdés, mi lesz később, ugyanis, ha nem lesz leépítés az áruházakban, az azt is jelentheti, hogy nem rendeződik át a kereskedelmi piac jelentősebb mértékben a kisboltosok javára.

(blokkk.com, 2015. május 25.)

 
 

blokkk.com                                                   kirakatles                                                fblokkk.com