élelmiszeráruda₪fogadó

Bezár a Heineken martfűi gyára

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára. 

A munkavállalóknak Sopronban kínál álláslehetőséget a vállalat, írja az Origo. A cég Sopronban bővíti logisztikai kapacitását, így a közelmúlt fejlesztéseinek nyomán megnőtt gyártókapacitást már a helyi raktári bázis is ki tudja szolgálni. A soproni fejlesztést a gyártás rugalmasságának biztosítása és energiatakarékossági szempontok is indokolják.

A Heineken Hungária korábban, hatmillió eurós befektetéssel, sikeresen szervezte egy centrumba a teljes hazai sörgyártását. Ezt követi most a logisztikai bázis központosítása a Sopronban működő gyár közelében - olvasható a közleményben.

A vállalat számít minden egyes munkavállalójának szakmai tapasztalatára és munkájára, ezért az a 16 munkavállaló, akik eddig a cég martfűi logisztikai telephelyén dolgoztak, nemcsak lehetőséget, de támogatást is kapnak, hogy - amennyiben kívánják - a soproni telephelyen folytassák munkájukat.

A Heineken Hungária feladatának tekinti azt is, hogy a sörgyár korábbi területe Martfű és a térség számára a lehető legjobban hasznosuljon, ezért fordult a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez.

Papp Antal, Martfű polgármestere elmondta: tájékoztatták a gyár végleges, december 31-i, megszűnéséről. Hozzátette, hogy emiatt a város a jövőben körülbelül százmillió forint iparűzési adóbevételtől esik el.

A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 53 milliárd 875 millió forint volt, 2016-ban 52 milliárd 368 millió forint. Az árbevétel túlnyomó része belföldi értékesítésből származik.

A cég adózott eredménye 2017-ben csaknem 170 millió forint volt, míg 2016-ban 400 millió forint veszteséget ért el. A társaság márciusban közölte, hogy kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását soproni gyárában. A beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató üzemben csaknem negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani. A kapacitásbővítéssel nem jut majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja majd a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást.

(Origo, 2018. október 17.)

 

Sör, kézműves, de mégse

Nagyüzemi kézműves sör. Mintha.

Aki szokott sörözni, annak az utóbbi pár évben már biztosan feltűnt, hogy a boltok sörös hűtőiben egyre nagyobb részt foglalnak el a különleges sörök, írja az Index. És most nem a kézműves főzdék térhódítására gondolunk, hanem a legnagyobb gyártók erre adott válaszára, ami felforgatja a hagyományos sörkínálatot. 

Nagy volt a kézműves nyomás

Mivel a kézműves sörök felfutása a világ néhány más részén a hazainál korábban lejátszódott, nagyjából lehetett rá számítani, hogy mit fognak lépni a piaci részesedésükért aggódó nagy gyártók. Az USA-ban, ahol sokkal előrébb tart a folyamat, többféle módszert is bevetnek a domináns szereplők: felvásárolják a kis cégeket, marketingkampánnyal próbálják cikinek beállítani a kézműves sörös flancolást, és saját termékekkel igyekeznek uralkodó pozícióba kerülni a különleges piacrészen belül is.

Mivel az embereknek láthatólag bejönnek a sima lageren túlmutató sörök, a legjobbnak talán az utolsó stratégia tűnik, és ennek jeleit látjuk az elmúlt években a boltok kínálatában is: gombamód szaporodnak a nagy gyártók újabb és újabb különleges sörei, az egyszerű lagereknél eggyel drágább, de azért az átlag kézművesnél még bőven megfizethetőbb árkategóriában.

Megkerestük a legnagyobb három hazai forgalmazót, hogy mondják el, mit érzékelnek a kereslet átalakulásából, mennyire mennek jól az új típusú sörök, és a válaszokból kiderült:

2018 NYARÁN A NAGY GYÁRTÓK MINDEN 5.-10. ELADOTT SÖRE AZ ÚJABBAN PIACRA DOBOTT FAJTÁK KÖZÜL JUT KI, VAGYIS A KÜLÖNLEGES SÖRÖK MEGLEHETŐSEN FELFORGATTÁK A PIACOT RÖVID IDŐ ALATT. 

A Sopronit gyártó Heineken kérdésünkre közölte, hogy az Óvatos Duhaj IPA, amely a felsőerjesztésű nagyüzemi sörök között elsőként jelent meg a magyar piacon, mostanra eléri a teljes Soproni családon belül a 10 százalékos súlyt. A cég szerint az IPA-nak nagyrészt korábban is sörkedvelő fogyasztói vannak, de olyan is akad aki ennek hatására kezdett el ismerkedni a sörökkel. Ezt az is alátámasztja, hogy a Heineken szerint a Soproni márkacsaládon belül nem érződik az átvándorlás, a klasszikus lager sör továbbra is stabilan teljesít. 

Nem számít az ár - annyit

A Heineken szerint a piacon az elmúlt években jól látható tendencia a felfelé váltás, a prémium sörök forgalma nő és az alacsony árkategória csökken. Ez főként a fogyasztók tudatossága, minőségi iránti igényessége miatt van és persze segít a javuló vásárlóerő is. A cég azt is közölte, most ősszel új sört dobnak piacra az Óvatos Duhaj családon belül. (Iparági pletykák szerint ez egy porter típusú sör lesz, ami az IPA-hoz hasonlóan felsőerjesztésű, a stout rokona.)

A japán Asahi tulajdonában álló Dreher még nagyobb arányú eltolodásról számolt be kérdésünkre. A cég azt írta, a Dreher újabb változatai (a Pale Ale, valamint a különböző komlóvariánsokkal ellátott termékek, pl. hidegkomlós, mozaik komlós) előállítási mennyiséget tekintve manapság már a Dreher termékek 20 százalékát jelentik, vagyis minden 5. termék valamilyen típusú variáns közül kerül ki.

A cég szintén azt a sörpiaci trendet tapasztalja, hogy általánosságban a prémium termékek irányába indult meg a kereslet. "Ebből következik az is, hogy a Dreher esetében a variánsok fogyasztása nem az anyamárka kárára növekszik, hanem új fogyasztókat és újonnan kialakult fogyasztási alkalmakat vonz, tehát a két típusú termék nem vonja el egymástól a vásárlókat" – írták.

De azért a sört is szeretjük

Az amerikai (Molson Coors) tulajdonú Borsodi érdeklődésünkre a konkurenciával összhangban közölte, hogy az utóbbi egy évben pozitív tendenciákat tapasztalt a piacon, mind az értékesített volumen, mind az értékesített sörök típusát illetően: a fogyasztók egyre jobban keresik a prémium söröket, bővül a kereslet. A cég adatokat nem közölt, de azt írta, hogy utóbbi egy évben bemutatott innovációi, mint a csak csapolva kapható Borsodi Nitro, vagy - a gyár fennállásának 45 éves évfordulójára készült - Borsodi Mester egyre keresettebb. Legnépszerűbb termékük azonban továbbra is a klasszikus világos sör.

borsodi-nitro-youtube
Fotó: You Tube

A hazai sörfogyasztás mintegy 90 százalékát a Heineken-Dreher-Borsodi hármas sörei adják, de ott van még mellettük az egyetlen magyar tulajdonosi struktúrájú nagyüzemi főzde, a Pécsi Sörgyár, amely 2017-ben a Szemerey család érdekeltségébe került. Szemereyék az átvételkor már eleve úgy álltak neki, hogy kizárólag a minőségi szegmensre, a kisüzemi jellegű sörökre mennek rá, és a 2017-re vonatkozó céges beszámolók szerint ez anyagilag meg is térült nekik. A 2016-ban még félmilliárdos veszteséget termelő cég ma már pilsből, lagerből és búzából is csak prémium kategóriát gyárt, a tavalyi évet 264 milliós pluszban zárta, ami önmagában is jelzi a sörpiac eltolódását ebbe az irányba.

(Index, 2018. szeptember 3., Előd Fruzsina írása)

 

A meleg és a foci vb is lök egyet a sörpiacon

Nőtt a hazai sörfőzdék száma.

A nyári meleg és az oroszországi labdarúgó világbajnokság bizonyára egyaránt jó hatással lesznek a hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére, de az elmúlt 3 év adatait vizsgálva sem panaszkodhatnak a magyarországi főzdék – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból, ismerteti a Világgazdaság.

2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a sörgyártók stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés.

Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta érdemben a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük.

A hazai piacot négy nagy cég uralja:

  • a Dréher Sörgyárak Zrt.,

  • a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,

  • a Pécsi Sörfőzde Zrt.

  • és a Borsodi Sörgyár Kft.

E négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98 százalékát. Mellettük számos mikro-, valamint kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult keresletet.

Az iparág teljesítményének értékeléséhez tegyük azt is hozzá, ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást.

A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban fellelhető összegekhez viszonyítva.

Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalkozások a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.

A szezonális időjárási hatások és a fesztiválok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben, véli Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

(Világgazdaság, 2018. július 13.)

 

Martfű helyet Sopronban gyárt a Heineken

Martfű logisztikai központ lesz, a soproni Heineken gyárat viszont bővítik.

Kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását a Heineken Hungária Zrt. soproni gyárában - jelentette be a cég Sopronban.

Thuróczy Zoltán, a Soproni Sörgyár vezetője elmondta, hogy 2018 végéig a gyár területén épületeket bontanak, új göngyöleg tárolót, szociális blokkot, készáru raktárat alakítanak ki, emellett duplájára bővítik a szűrőüzemet, utat és csatornát építenek. A beruházás a termelésben nem okoz fennakadást. 

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató soproni gyárban közel negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani az üzemben. A kapacitásbővítéssel nem összességében nem jut majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást - tette hozzá. Több eszközt is áttelepítenek Martfűről Sopronba, egyebek mellett kompresszorokat, tartályokat és úgynevezett nyomótankokat.

José Matthijsse, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a marfűi gyártóbázis Sopronba telepítése mellett a hazai piacon megnövekedett Soproni sör kereslete is indokolja a beruházást. Törhetetlennek nevezte a több mint 120 éves kapcsolatot Sopron és a sörgyár között a vezérigazgató, és meglátása szerint a beruházás azt is mutatja, hogy a csoport hosszútávon elkötelezett a város mellett.

A soproni gyárban közel száz féle terméket gyártanak, 2018-tól az ízesített radlerekbe Magyarországon termelt gyümölcsök kerülnek.

Barcza Attila, Sopron fejlesztési tanácsnoka, a Fidesz-KDNP szövetség város és környéke országgyűlési képviselőjelöltje azt hangsúlyozta, hogy a sörgyár ezzel a beruházással éves szinten várhatóan százmillió forinttal több iparűzési adót fizet a városnak, ami további fejlődési lehetőséget jelent az itt élők számára.

A nyilvános céginformációk szerint a Heineken Hungária Zrt. árbevétele 2016-ban 52 milliárd forint volt, mintegy 0,8 milliárd forinttal több, mint 2015-ben. 2016-ban azonban 400 millió forint vesztesége volt. A 2017-ben jelentette be, hogy leáll a sörgyártás a martfűi gyárban, Sopronban viszont bővítenek. A martfűi üzemet fokozatosan disztribúciós és logisztikai központtá alakítják át.

(MTI, 2018. március 20.)

 

Szépen habzott a magyar sörpiac

Lendületet vett 2017-ben a sörpiac. És nagyot mentek a kis sörfőzdék.

2017-ben 6,2 millió hektoliter sört értékesítettek a hazai piacon a nagy sörgyárak, a kisüzemi főzdék közel 100 ezer hektolitert. Az előző évinél 2017-ben 2 százalékkal több sört adott el Magyarországon a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi, a Dreher, a Heineken Hungária és a Pécsi Sörfőzde, valamint a piachoz importsörrel hozzájáruló Carlsberg Hungary, írja a Világgazdaság.

Ez 100 ezer hektoliter növekedés, ami 20 millió korsónak felel meg. A Magyar Sörgyártók Szövetsége szerint a prémiumsörök a korábbi szinten fogytak, míg a középkategóriások eladása 10 százalékkal nőtt. A saját márkás sörök piaca 5 százalékkal szűkült, az ízesített söröké pedig 19 százalékkal 302 ezer hektoliterre bővült. Ennél is jobban, 25 százalékkal, 114 ezer hektoliterre ugrott az alkoholmentes piacrész.

Többéves trend a sörfogyasztás elmozdulása a minőség felé – értékelte az adatokat Schillinger Attila, a sörszövetség igazgatója. Mint mondta, a piac középső kategóriája főleg az olcsó, alsó kategóriás sörök rovására erősödött. Felpörgőben a söripari innováció, élesedik a verseny az új típusú sörök piacán. Úgy látja, a minőségi sörök keresletének növekedése világtrend, ami most már itthon is meghatározza a piacot.

A nagyipari prémium- és a kézműves sörök együtt hatnak a hazai sörkultúra fejlődésére – húzta alá. Forgalmi adóból a söripar befizetései 2017-ben 21 százalékkal 27 milliárd forintra nőttek, az adók és járulékok összesen 77 milliárd forinttal járultak hozzá az államkasszához. Ezenfelül az ipar szereplői több százmillió forintot költenek olyan önkéntes fenntarthatósági programokra, amelyek a többutas üveg- és alumíniumdoboz-csomagolások visszagyűjtésére és újrahasznosítására irányulnak.

Folytatódik a szövetség Sör mi több nevű kezdeményezése, amely a sörnek a modern magyar gasztronómiában betöltött szerepére, a hazai sörkultúra fejlesztésére koncentrál. Ebben az évben a sörminőség és a csapolt sörök vannak középpontban. Utóbbi kategória a teljes hazai piac csaknem 10 százalékát teszi ki, de részesedése tavaly egy százalékkal csökkent. Mivel a csapolt sör főként belföldön készül, a csökkenés megfordítása pedig minden hazai gyártó érdeke, a nagy sörgyártók és a kis főzdék együtt fordultak a kormányhoz, hogy a vendéglátásban alkalmazott kedvezményes áfaszintet terjesszék ki a csapolt sörre is.

Nagyot dobtak a kisüzemi sörfőzdék

A kisüzemi főzdékben előállított és forgalomba bocsátott sör mennyisége 2017-ben  500 ezer hektoliterfok volt, ez alapján 405 millió forint jövedéki adót vallottak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Átlagosan 5 százalékos alkoholtartalommal számolva ez majdnem 100 ezer hektoliternek felel meg. Éves alapon dupláztak a kisüzemek, hiszen 2016-ban még 247 ezer hektoliterfok után 200 millió forint volt a jövedéki adójuk. Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az üzemek nagy része jelentős kapacitásbővítést, termék- és technológiafejlesztést hajtott végre. Nőtt a söreiket kínáló vendéglátóhelyek száma, és termékeik néhány kiskereskedelmi lánc üzleteiben is megjelentek.

(Világgazdaság, 2018. március 7.)

 

Habzott a Carlsberg kézműves söre

Összesimul a Carlsberg és a Horizont Brewing, egy kézműves sör erejéig.

A kisüzemi, kézműves sörök forgalmának jelentős 2017-es és várható 2018 évi növekedése is közrejátszott abban, hogy együttműködési megállapodást kötött a dán sörforgalmazó magyarországi cége, a Carlsberg Hungary Kft. egy  kisüzemű sörfőzde, a Horizont Brewing egyik kraft kézműves sörének kizárólagos forgalmazására - közölték a cégek az MTI-vel.

A forgalmazó az új kraft sörből 300-500 hektolitert értékesítésére számít a következő 1-1,5 év alatt. Hangsúlyozták, hogy a kézműves sörök iránt egyre nagyobb az érdeklődés: a sörpiac Magyarországon 6 millió hektoliter, a kézműves piac ennek mintegy 2 százalékát teszi ki, amely 2017-ben közel duplájára nőtt.

A 30 munkavállalót foglalkoztató Carlsberg Hungary Kft. 2004 óta működik Magyarországon, a Carlsberg csoport tagjaként. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Carlsberg Hungary Kft. nettó árbevétele a 2016-os lezárt üzleti évben 4,8 milliárd forint volt, 51 millió forinttal nőtt az előző évhez képest. A társaság a 2016-os évet 2,7 millió forintos veszteséggel zárta, a 2015-ös üzleti évben a veszteség még 85 millió forint volt. A cég 30 munkavállalót foglalkoztat.

A Horizont 2013-óta bérfőzőként, 2016 óta saját sörfőzdéjében készít söröket. A 10 munkavállalót foglalkoztató sörfőzdében 200 ezer liter sört készítenek évente. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cég nettó árbevétele a 2016-os lezárt üzleti évben 31 millió forint volt, ami 7 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A cég a 2016-os évet 11 millió forint veszteséggel zárta, a 2015-ös 2,5 millió forintos veszteség után.

(MTI, 2018. február 17.)

 

Ment a Heineken rendesen

2017-ben piaca, pénzügyi eredménye is nőtt a Heinekennek.

2017-ben a Heineken két számjegyű forgalomnövekedést mutatott fel Brazíliában, emeli ki a Világgazdaság. 2016-os forgalmát 5,3 százalékkal meghaladó bevételről adott számot gyorsjelentésében. Piaci elemzők 5,7 százalékos bővülést vártak.  A Bloomberg beszámolója szerint figyelemmel kíséri a Heineken a marihuána amerikai legalizációs hullámát, ám egyelőre nem szerepel terveik között, hogy beszállnának a piacba, ahogyan azt a Corona sörmárkáról ismert riválisuk, a Constellation Brands tette nemrég.

A világ második legnagyobb sörgyártójának üzemi eredménye 3,5-ról 3,7 milliárd euróra nőtt. A Heineken 26 százalékkal, 1,9 milliárd euróra növelte 2017-es adózott eredményét,
 
A világ második legnagyobb sörgyártója 2017-ben a mennyiséget tekintve az előző évinél 3 százalékkal több sört értékesített világszerte, különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Vietnámban is jelentősen túlteljesítették a tervet. A székelyföldi Csiki-csatában sem kapott sebet a Heineken, gyorsjelentésük szerint közelebbről nem részletezett, de két számjegyű bővülést értek el mind söreik, mind ciderféleségeik romániai forgalmában. A magyar piaci helyzetre viszont egyetlen szót sem vesztegetnek a jelentésben.

A Heinekennél azzal is számolnak, hogy 2018-ban gazdálkodásukra kedvezőtlen hatással lesznek az árfolyammozgások. Átlagos 2018-as adóterhelésük 27,6-ről 28 százalékra nő, ami szintén nem túl jó hír.

A Heinekennek egyébként nem kevés pénzébe kerül majd a japán Kirintől 2017-ben 666 millió dollárért megvásárolt brazíliai sörgyártó kapacitások integrálása. A hollandok hazai pályán próbálják megszorongatni a világ legnagyobb sörgyártóját, a belga-brazil Anheuser-Busch InBevet.

(Világgazdaság, 2018. február 14.)

 

Meg is venné a Heineken gyárait a Csíki Sör

A román és a magyar gyártóegységekre vetett szemet a csíkszentsimoni cég. A holland multi ugyanis bezárná ezeket. És megvennék a Hargita márkát is. De a Heineken nem adja.

A Heinekennel vívott küzdelméről és kisüzemi söreiről ismertté vált csíkszentsimoni cég megvásárolná a holland sörmulti romániai és magyarországi gyártóegységeit, valamint a Hargita sörmárkát is, erősítette meg a Világgazdaságnak Lénárd András, a székelyföldi vállalat tulajdonos-cégvezetője.

A Lixid Projekt Kft. – az Igazi Csíki Sör gyártója – a céget a Heineken-perben is képviselő budapesti Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Irodán keresztül hivatalos levélben értesítette a holland cég vezetőségét, hogy érdekelt a Heineken közelmúltban bezárt martfűi gyártóegysége, valamint a csíkszeredai gyár megvásárlásában.

Az 1974-ben épített, évi 1,5 millió hektoliteres termelőkapacitású csíkszeredai sörgyár tervezett bezárását a Heineken ugyan egyelőre nem erősítette meg, de információk szerint a Marosvásárhelyre költöztetésről szóló elvi döntés már megszületett. A marosvásárhelyi egység egymillió hektoliteres kapacitását korántsem meríti ki a Neumarkt sör gyártása, bőven elfér mellette a Hargita is, az utolsó márka, amelyet még az csíkszeredai „anyagyárban” állítanak elő.

Az újabb karcsúsítás két okra is visszavezethető: a Marosvásárhelyen rendelkezésre álló reptér kínálta komfortra, valamint csíkszeredai környezetvédelmi problémákra. A Heineken ugyanis integrált környezetvédelmi engedély hiányában folytatja tevékenységét, amiért a szakhatóság egy évvel korábban meg is bírságolta. Akkor felszólították a céget, hogy a szennyvízkibocsátást szorítsa „megfelelő keretek közé”, ez azonban mintegy tízmillió eurós beruházást igényelne.

A Maros megyeszékhelyre költöztetéssel az Igazi Csíki Sör gyártója szerint a nemzeti öntudatot, hagyománytiszteletet is célzó Hargita márka üzenetének hitelessége is csorbul, hiszen így már nem lehet tradíciókról beszélni. Ezért aztán a Lixid Projekt készen áll a Hargita márka megvásárlására is.

A Heineken Magyarország Zrt. már korábban megerősítette, hogy a martfűi gyárban 2017-ben kifuttatják, 2018 januárjától pedig teljesen megszüntetik a sörgyártást. A döntés hátterében az áll, hogy a jövedékiadó-törvény 2017 július elsején érvénybe lépett változása kedvezőtlen a cég számára. A cég képviselői úgy nyilatkoztak, hogy egy húsztagú állományt foglalkoztató logisztikai központot hoznak létre az egységben, nagymértékben csökkentve az alkalmazotti létszámot.

A Heineken-egységek iránti vásárlási szándék dinamikus fejlesztési tervekről árulkodik. Az Igazi Csíki Sör-beruházások megközelítik a 20 millió eurót, Lénárd szerint azonban terveik újabb befektetéseket igényelnek. „Ha a kézműves és kisüzemi sör kategóriájában meg akarjuk célozni a hatalmas dél-romániai piacot, akkor további gyártókapacitásokra van szükségünk – mondta a tulajdonos-cégvezető. – Hasonló céljaink vannak a magyar piaccal is, az úttörő jellegű, házhoz szállítással operáló értékesítési politikánk sikere ugyanis a jelek szerint a nagy áruházak irántunk megnyilvánuló érdeklődésében is jelentős pozitív változásokat hozott.”

A fejlemények a Világgazdaság tudósítása szerint két okból is pikánsnak mondhatók, egyrészt a székelyföldi és a holland cég román leánya közötti, a névhasználat ügyében indult pereskedés miatt, amely a Heineken javára ítélő jogerős határozat után egyébként nyugvópontra jutott. Másrészt amiatt, hogy a közelmúltban a Lixid Projekt anyagi nehézségeiről, csődközeli állapotáról szóló sajtóhírek láttak napvilágot. A cég közleményben viszont cáfolta ezeket a híreszteléseket, folyamatosan növekvő értékesítési mutatókról számolt be, a nyáron indított házhozszállítási akcióját teljes sikernek nevezte, a munkatársi állomány és a gépkocsipark jelentős bővülését, új termékek piacra dobását vetítette elő. „Adófizetők pénze, állami támogatás vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben, és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalunk” – mondta Lénárd.

Lénárd András a Világgazdaságnak ismét hangsúlyozta, hogy kényszerből kellett új megoldásokat keresniük a hagyományos értékesítési eszközök alkalmazása mellett. A sörgyártó multik ugyanis Lénárd szerint árháborút indítottak ellenük. A nagy áruházakban a Heineken, vagy a Dreher ugyanolyan kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazták, míg a Csíkit a duplájáért. És korántsem azért, mert mi kétszer annyiért adtuk – fogalmazott Lénárd. A tulajdonos szerint a vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladások, ezért más irányt kellett találniuk, hiszen a gyártókapacitásukat 2016-ban elsősorban a magyarországi piaci reményeikre alapozva bővítették. Ezzel együtt a külső hiteleik aránya nem haladja meg a 65 százalékot, ami a cégvezető szerint szabványszintnek számít.

Időközben

Martfűi üzeméről a Heineken Hungária nem folytatott tárgyalásokat a Lixid Projekt Kft.-vel – ahogy a vállalat korábban bejelentette –, martfűi telephelyét továbbra is disztribúciós és logisztikai bázisként kívánja használni a jövő évtől – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a társaság.

(Világgazdaság, 2017. október 25., 26., fotó: MTI)

 

Itták azért a Heineken sörét

A Heineken sörgyártó több sört adott el 2017 harmadik negyedévében. És nyereséges is maradt.

A holland Heineken sörgyártó Európát és az Egyesült Államokat kivéve növelte értékesítését 2017 harmadik negyedévében, írja a Napi.hu az MTI nyomán.

A világ második legnagyobb sörgyártójának értékesítése a szeptember végével záródott három hónapban 2,5 százalékkal, 60 millió hektoliterre nőtt. Ez a mennyiség felülmúlta a szakértők által várt 58 millió hektolitert.

A Heineken arra figyelmeztetett, hogy az árfolyamok kedvezőtlen alakulása ronthatják 2017-es eredményét. 2017 első kilenchavi adózott eredménye egyébként 1,5 milliárd euró lett, ami 1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

Az értékesítésben Európában listavezető Heineken eladása 12 százalékkal nőtt a negyedévben Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, Kínát nem számítva, továbbá 8,8 százalékkal bővült Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Kelet-Európában.

Az amerikai kontinensen a Heineken értékesítése visszaesett az Egyesült Államokban, amit azonban részben ellensúlyozott, hogy több sört adott el a cég Mexikóban és Brazíliában.

Az európai adatokat rontotta a szokásosnál hűvösebb időjárás Franciaországban és Hollandiában, továbbá az eladások csökkenése Nagy-Britanniában és Lengyelországban.

(Napi.hu, 2017. október 25.)

A Csíki Sör szerint megy a Csíki Sör

Egyes hírek szerint eladósodott a Csíki Sör gyártója, de ők ezt cáfolják.

Súlyosan eladósodott és csődközeli állapotba jutott a Magyar Nemzet információi szerint a székelyföldi Lixid Project SRL, a Csíki Sör gyártója. A hitelezők szorításában az előremenekülést választó cég taktikája nem jött be: a magyarországi piacon nem kelendő a portéka, így még nagyobb lett a baj. Úgy tudjuk, a vállalkozást vezető Lénárd András magyar bankokkal (köztük állami tulajdonban lévő pénzintézetekkel) tárgyal a hitelek átcsoportosításáról, így könnyen lehet, hogy a így segítik meg az alkoholos italt gyártó erdélyi vállalkozást.

A cég 2016. évi adatai szerint, a román cégnyilvántartásban böngészve kiderül, hogy a Lixid Project SRL adóssága 2016-ban 16 millió euró, vagyis közel ötmilliárd forint volt. A vállalkozás 2016-ban 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós, vagyis félmilliárd forintos veszteséget termelt.

A cégvezetés arra számított, hogy a magyarországi terjeszkedés simán fog menni, mert a vásárlók, sörivók érzelmi okokból is őket fogják választani. A terv azonban nem sikerült, és ezt jól bizonyítja Lénárd augusztus végi nyilatkozata, amely szerint árháborút indítottak ellenük a magyarországi forgalmazók. A vállalkozó az Origónak arról panaszkodott: a nagy sörgyártók és a boltok egy kartellgyanús összefogást hoztak létre a kis székely manufaktúra ellen, ezért nem tudnak bejutni a boltokba, és így akadozik a magyarországi értékesítés. Válaszul kitalálták az ingyenes házhoz szállítást, de ez sem indult fényesen, mert augusztusban, amikor a meleg miatt a legtöbb sör fogy egyébként is, olyan akciót hirdettek a Facebook-oldalukon, amely szerint aki egy rekesz sört rendelt náluk, az ingyen házhoz szállítást, valamint ajándékként egy második rekesz sört is kapott.

Egyes információk szerint 6-8 hónapos távlatban akár be is dőlhet a gyár, hacsak nem érkezik valahonnan váratlan segítség. Úgy tudni, a gyártósorokat, a gyárépületet, de még a telket is jelzálog terheli. A magyar kormány egyszer már a hóna alá nyúlt a cégnek: a lex Heineken néven márciusban egy törvényjavaslatot nyújtottak be, mely a vörös csillag feltüntetését tilthatja meg különféle árucikkeken, és már Brüsszelt is megjárta. Nem tudni, ennek a hatására-e, de ezután nem sokkal a holland multinacionális cég székelyföldi gyára megegyezett az Igazi Csíki Sör gyártójával a névhasználatról.

És mit mond a Csíki Sör

A Csíki Sör eladásai hónapról hónapra és évről évre nőnek. A márka az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar kisüzemi sörmárka. A nemrég indított házhozszállítási akció pedig teljes siker, több tízezer embert szolgáltnak ki egy hónap alatt. Új munkatársakat vesznek fel, bővítik az autóparkot, új sörökkel jelennek meg és folyamatosan bővítjük a piacukat.

 cikkben szereplő veszteség könyvelési kérdés, melynek oka egy 2016-os fejlesztés és beruházás egyes költségeinek elszámolása, a Csíki Sör szerint.

Adófizetők pénze, állami támogatás, vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalnak. Egyedüli segítség, amit kaptak, az a jó szó és a magyar emberek kiállása mellettük, válaszolta a Csíki Sör a Magyar Nemzetnek.

(Magyar Nemzet, 2017. október 12.)

 

1 milliárd liter felett a 10 legnagyobb sörgyártó

A világ 10 legnagyobb sörgyártója.

1 milliárd liter felett a világ 10 legnagyobb sörgyártójának a termelése. A Portfolio adta közre a világ legnagyobb sörgyártóinak toplistáját:

1. AB InBev

Éves sörgyártás: 433,9 millió hektoliter
Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártójaA belga székhelyű italgyártó agresszív felvásárlási stratégiájának köszönhetően mára már a világ legnagyobbjává nőtte ki magát, messze megelőzve legnagyobb versenytársait, a SABMillert és a Heinekent. A csoporthoz több mint 500 márka tartozik, a legismertebbek a Stella Artois, a Brahma, a Beck's, a Corona és a Leffe.

 

 

 

 

2. Heineken

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártójaÉves sörgyártás: 200,1 millió hektoliter
Néhány kis kitérőtől eltekintce a világ második legnagyobb sörgyártója még mindig családi kezekben van. A holland vállalatot 1864-ben alapították, átvéve az 1592-ben alapított "De Hooiberg" sörkészító amszterdami üzemet. A csoporthoz több mint 170 márka tartozik, a legismertebbek a Heineken, az Amstel, a Cruzcampo és a Birra Moretti. Ehhez a csoporthoz tartozik a Soproni is.

 

 

 

 

 

 

 

3. China Resources Snow Breweries

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 118,8 millió hektoliter
A kínai sörgyártó a China Resources Enterprise és a SABMiller közös vállalata. vállalat Kína legnagyobb sörgyártója, a kínai sörgyártás közel ötödét adja. A cég márkái nálunk kevéssé ismertek, kínában viszont a legnépszerűbbek között vannak: Snow, Blue Sword, Green Leaves, Huadan, Huadan Yate, Largo, Löwen, New Three Star. 

 

 

 

 

4. Carlsberg

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 116,9 millió hektoliter
A dán sörgyártó több mint 500 különböző sörmárkát értékesít, a legismertebb a Carlsberg, a Tuborg, az 1664, a Holsten és a Kronenburg. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Molson-Coors

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 95,2 millió hektoliter
Az amerikai Molson-Coors története is Németországban kezdődött, alapítója, Adolph Coors az 1870-es években emigrált az Egyesült Államokba, ahol Colorado államban alapította meg sörmárkáját. 1959-ben a vállalat találta fel a dobozos sört, ma pedig ők a Nascar hivatalos szponzorai. 

 

 

 

 

6. Tsingtao Brewery Group
Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 79,2 millió hektoliter
Kína második legnagyobb sörgyártója is érdekes múltra tekint vissza, 1903-ban két német telepes fektette le a mostani Tsingtao csoport alapjait. Azóta már a világ minden táján megvetették a lábukat, a 70-es évek óta pedig a Tsingato az Egyesült Államok legnépszerűbb kínai sörmárkája. 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. Asahi

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 59 millió hektoliter
Asahi sört először 1892-ben gyártottak, azonban azóta rengetek változáson ment keresztül a cég, aminek köszönhetően az Asahi mára Japán legnagyobb sörfőző vállalatává nőtte ki magát.10. Groupe Castel

 

 

 

8. Yanjing

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 45 millió hektoliter
Kína harmadik legnépszerűbb sörét csak 1980-ban kezdték el készíteni, azonban 1995-óta már a Yianjing a kínai kommunista párt "hivatalos" söre, sőt a 2008-as olimpia játékok egyik fő szponzora is a Yianjing volt. 

 

 

 

 

 

9. Kirin

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 42,5 millió hektoliter
A japán sörgyártó régi múltra tekint vissza. A Kirint 1885-ben alapították, azonban azóta már a Mitsubishi Group része lett, és saját sörei mellett (Ichiban Schibori, Akiaji, Fukkoku, Tanrei ) olyan külföldi söröket is forgalmaz, mint a Budweiser és a Heineken. 

 

 

 

10. Groupe Castel

Itt a világ 10 legnagyobb sörgyártója

Éves sörgyártás: 32,9 millió hektoliter
Az 1949-ben alapított francia italgyártó továbbra is alapítója, Pierre Castel nevét viseli, és családja azóta sem adta ki kezéből a vállalat irányítását. A Castel nem csak, hogy Európa egyik vezető bortermelője, de egyre nagyobb súlya van az afrikai rövidital piacon is. A cég legismertebb sörmárkája a Flag és a Castel. 

 

 

 

 

(Portfolio, 2017. augusztus 13.)

 

A Csíki Sör leváltja a nagyáruházakat, inkább házhoz szállít

Kivonul a nagy áruházakból a Csíki Sör és áttér a házhoz rendeléses értékesítésre. Lénárd András tulajdonos szerint a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenük.

A Csíki sör tulajdonosa a Világgazdaság kérdéseire válaszolva elmondta, miért és hogyan tervezi a váltást. 

– Mivel naponta szembesülünk a nagy sörcégek kiszorítási kísérleteivel, nem maradt más hátra, mint olyat csinálni, amire más nem képes: házhoz szállítjuk a termékeinket. Kétségtelenül atipikus megoldást választottunk, de lépnünk kellett. Nincs mit finomkodni: a nagy sörgyártók árháborút indítottak ellenünk. A nagy áruházak közül csak az Auchanban vagyunk jelen, ahol a Heineken vagy a Dreher ugyanazon kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazzák, míg a Csíkit a duplájáért. Hangsúlyozom: nem azért, mert mi kétszer annyiért adjuk. Ez az árpolitika semmi egyébre nem alkalmas, mint meggyőzni a fogyasztót, kialakítani annak a pszichózisát, hogy milyen pofátlanul drága ez a Csíki. Arra „neveli” a fogyasztót, hogy mi a helyes ár-érték arány, a kocsmában viszont már drágán adja az üzletben még olcsó márkás terméket.

– Rá kellett döbbennünk, hogy ilyen körülmények között semmi esélyünk hagyományos eszközök alkalmazásával megvetni a lábunkat a piacon. Egyéves reklámköltségvetésünk nem haladja meg a 150 millió forintot, míg a Heineken csak júniusig 800 milliót költött hasonló célokra. A vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladásaink, valamilyen más irányt kellett hát találnunk, hiszen a gyártókapacitásunk tavalyi bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeinkre alapozva hajtottuk végre.

– Az, hogy a magyarországi piacon be tudtak azonosítani bennünket, míg a romániain nem. Ez részben magyarázható azzal, hogy a mi hazai piacunk egy-másfél millió embert céloz, mivel csak Erdélyben vagyunk jelen. Nem beszélve arról, hogy a prémiumsörök ára Romániában legalább 60 százalékkal magasabb, mint a mainstream söröké. Ezzel szemben Magyarországon ez a különbség momentán 5-10 százalék.

– Első körben több befektetett munkát, talán emberállomány-bővítést is feltételez, hogy a közel negyven autónkat két váltásban tudjuk futtatni. Logisztikailag gyakorlatilag az öt raktárunkból a teljes országot képesek vagyunk lefedni, órákon belül bárhová ki tudjuk szállítani a megrendeléseket. A nagy sörcégek egyelőre nincsenek felkészülve hasonló kiszállításra, míg mi a kezdetektől úgy építkeztünk, hogy saját kézben tartsuk az értékesítési piacunkat.

– Egyelőre vékony réteg ismeri és használja ezt a rendelési módot, pedig kényelem és ár szempontjából is előnyösebb a vásárlónak. Összességében azonban ez a kereskedelem jövője, még akkor is, ha a helyzet egyelőre nem nevezhető megalapozottnak. A reklámkampányunk csak most indult, hetek múlva tudunk a reálishoz közelítő képet alkotni az igényekről. Mindenesetre ha csak 10 százalékkal tudjuk növelni az eladásainkat, máris újra a komfortzónába kerülünk. Általában az úttörőknek a legnehezebb, egy amerikai mondás szerint a pioníroknak mindig nyílvessző van a hátukban. Mi bízunk benne, hogy ezt a nyilazást is túléljük.

(Világgazdaság, 2017. augusztus 11.)

 

Összeborult a Csíki Sör és a Heineken

Az Igazi Csiki Sör csak Csiki Sör lesz. A magyar kormány azonban a vörös csillagot tiltó törvényjavaslatát azért sem vonja vissza, megvárja Brüsszelt.

A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán, tudósít a legfrissebb fejleményekről az MTI. Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.

A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A kiegyezés után a két cég több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait és "így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez", áll egyebek mellett a közös közleményben. A közleményt a Csíki Sör Manufaktúra a helyi közösségnek, a támogatóknak, a magyar kormánynak, és Hódmezővásárhely önkormányzatának címzett köszönetnyilvánítással toldotta meg.

Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője a Maszol.ro portálnak elmondta, hogy a megegyezés részeként elhagyják az Igazi Csíki Sör nevéből az igazi jelzőt, és Csíki Sörként fogalmazzák a terméküket. "Úgy gondolom, hogy ez zavarhatta őket, mert arra engedett következtetni, hogy az ő sörük nem igazi, ha a mienk az" - magyarázta a vállalkozó az MTI tudósítása szerint. Lénárd András azt is elmondta, hogy a két cég közötti részletes megállapodást az elkövetkező 30 napban dolgozzák ki.

A megegyezésre azt követően került sor, hogy március 24-én Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a hódmezővásárhelyi önkormányzati testület is ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni gyárába, és a magyar kormány mindkét felet megegyezésre biztatta. A miniszter a gyárlátogatás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségére, azok a multinacionális cégek pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát. A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.

Eközben a magyar kormány

Lázár János az atv.hu kérdésére tudatta, hogy már megküldték Brüsszelnek a lex Heinekent notifikációs eljárásra (előzetes engedélyeztetésre), így nem vonják azt vissza. Ha lesz törvény, a Heinekennel „kivételezni” fognak, büntetés nélkül használhatja a vörös csillagot, árulta el egy másik kormányzati forrás az atv.hu-nak.Sok-sok hónap eltelhet az eljárás során. Az Országgyűlés jóváhagyása esetében a 2 milliárdos bírsággal és börtönbüntetéssel is fenyegető törvény keretében a Heinekennel egyértelműen „kivételezni” fognak. A holland cégóriás használhatja majd a sörös dobozokon a vörös csillagot, mert a jelenleg hatályos törvényi rendelkezés lesz érvényes: csak azokra a cégekre vonatkoznak majd a szigorú szankciók, melyek politikai propaganda céllal a társadalmat, a közönséget politikailag izgatva használják a vörös csillagot. Így nyilván a Milky Way-re, az olasz ásványvízre és a Converse vörös csillagára sem lesz érvényes a tiltás.

(MTI, 2017. március 27.)

 

Jöhet az egész sörpiac raportra

Előnyt adna a kormány a sörgyártó magyar kicsiknek.

Megakadályozza a négy nagy magyarországi székhelyű, ám külföldi tulajdonú sörgyár a kisüzemek térnyerését a hazai piacon, mondta a Magyar Időknek Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. A gyakorlat szerint olyan szerződéseket kötnek a sörmultik a vendéglátósokkal, amelyekben sokszor kizárólagos forgalmazást kérnek, vagy meghatározzák az eladási mennyiséget. Ha a tulajdonos nem teljesíti a vállalásokat, súlyos kötbért számítanak fel a nagy gyárak. Az elnök szerint a kisüzemi sörök 1-2 százalékos piaci arányát többek közt a szabályozás mellett a csapolt sör áfacsökkentése segítené, írja a Magyar Idők.

Meg is vizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát, mivel véleménye szerint a Csíki sörhöz hasonlóan kiszolgáltatott kis szereplőket rendre eltapossák a multik.

Komoly akadályt jelent a kisüzemi sörfőzdéknek a külföldi tulajdonban lévő négy sörgyár, ugyanis a multik üzletpolitikájukkal nem hagynak sok lehetőséget a vendéglátósoknak a kézművesként ismert sörök értékesítésére, állítja a sörfőzdék 80 százalékát tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde vezetője. A négy nagy sörgyár gyakorlata az, hogy hosszú távú szerződést kötnek az adott vendéglátóhellyel, sokszor kizárólagos forgalmazást kérve, amely kötelezettségtől már nagyon nehéz szabadulni. A szerződéskötéskor az üzletnek vállalnia kell, hogy meghatározott sörmennyiséget adott idő alatt értékesít, ráadásul sok esetben kizárólag csak az adott cég termékeit forgalmazhatja.

A sörmultik korábbi gyakorlata még szigorúbb volt, ugyanis régen teljes kizárólagosságot határoztak meg szerződéskötéskor. Jelenleg, ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni az elvárt mennyiség értékesítését, akkor a vendéglátóhelynek kötbért kell fizetnie, vagy szerződést kell hosszabbítania a sörgyárral. Kiderült, hogy a vendéglátósok 90 százaléka függ a nagy sörgyáraktól, ráadásul az ajánlatuk meglehetősen kecsegtető, mivel általában kiegészítőket, például söröskorsókat, vagy egyéb üzemeltetéshez szükséges eszközöket is adnak, saját márkajelzésükkel ellátva. A vendéglátósoknak teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat, ezért sokan nem rendelnek kisüzemi sört.

A kisüzemi sörfőzdéknek az előbb említett gyakorlat miatt esélyük sincs komoly piaci részesedésre a multikkal szemben. A kézműves sörök keresletének növekedése miatt ugyanakkor már kimutatható a kis főzdék piaci részesedése, amely 1-2 százalék. Az Egyesült Államokban például azonban arányuk megközelítőleg 20 százalék.

A szövetség vezetője felidézte, hogy a probléma nem új keletű. A nagy sörgyárak privatizációja a 90-es évek elején kezdődött, viszont pontosan azóta nem is tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, és már korábban ezeknek a vállalkozásoknak 90 százaléka tönkrement. A kormány ugyan ma már lehetőséget nyújt pályázatok útján, kisvállalkozói támogatások formájában a fejlesztésekre, ám ez nem elég a piaci részesedés növeléséhez.

A kézműves sör nem csak a drága, prémium kategóriás italokat jelenti. A kisüzemek is főznek a nagy gyárak árfekvésében söröket. Az egyesület már javasolta a kisüzemi főzdék helyzetének javítására a csapolt sör áfájának csökkentését. Ez azért is lenne kedvező, mert a nagy gyárak forgalmának csak mintegy 10 százalékát adja a csapolt sör, szemben a kisüzemi sörfőzdék 40 százalékos hozzájárulásával. Két évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal a sörgyárakat arra kötelezte, hogy kizárólagos piaci részesedésük 20 százalékáról 2017 végéig le kell mondaniuk, azonban ennek egyelőre nincs jele az egyesület elnöke szerint.

(Magyar Idők, 2017. március 18.)

 

A Heineken bíróságon is nyomul

A holland sörgyártó az EU Törvényszékén keresetet nyújtott be a Csíki Sör védjegyének visszavonására.

Egy román bíróság néhány hónappal ezelőtt a holland sörgyártónak adott igazat a Csíki sörről folyó jogvitában. Az Európai Bíróság ugyanakkor arról számol be, hogy a Heineken a közelmúltban megtámadta az EU Törvényszékén a Csíki Sörnek nyújtott európai uniós védjegyet.

A holland cég az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának azt a határozatát támadja, amellyel e hivatal az Igazi Csíki Sört gyártó vállalkozás egyik tulajdonosának javára európai uniós védjegyként bejegyezte a „Csíki Sör” védjegyet.

A Heineken arra hivatkozik, hogy neki már van egy korábban bejegyzett uniós védjegye és egy korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC PREMIUM” szómegjelölésre, valamint több korábban bejegyzett román nemzeti védjegye a “CIUC” szómegjelölésre. Ez utóbbi védjegyek ügyében járt el nemrég egy román bíróság. A “CIUC” szó magyar megfelelője a Csík vagy Csíki, és a Heineken szerint a “Csíki Sör” és a “CIUC” szót tartalmazó említett sörvédjegyek közötti hasonlóság olyan nagymértékű, amely a fogyasztók védelme érdekében kizárja a később keletkezett szómegjelölések uniós védjegyként való bejegyzését.

(Bruxinfo.eu, 2017. március 17.)

  

Igazi Csíki Sör háború

Most Tiltott Igazi Sör lett az Igazi csíki Sörből. Van már bojkott is a Heineken ellen, kérdés persze, hogy ki milyen sört szeret és milyen áldozatra hajlandó.

Átmenetileg új, punk nevet adott a gyártó a márkának, de rovásírással továbbra is szerepel a címkén az eredeti név. Így "Tiltott Igazi Sör" néven folytatja "átmenetileg" az eddig Igazi Csíki Sörnek nevezett italmárka, miután a Heineken keresete nyomán a román táblabíróság január végén betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket. Ugyanakkor az új címkén - amit a gyártó tett fel a Facebookra - továbbra is szerepel a Csíki Sör név, de már csak rovásírással, írja az Index.

A román táblabíróság betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű termékeket, számolt be róla már korábban az Index. A Heineken úgy érzi, miután megvette a nagy helyi Ciuc premium (Csíki prémium) márkát, a hasonló nevű termékekkel megrövidíti őket az új gyártó, a Lixid Project Kft. Ők egyébként szintén jogi védelmet szereztek a saját márkájuknak.

A Heineken beperelte az Igazi csíki sör gyártóját. Szerintük az igazi csíki sör csak Heineken gyártású. Európai szinten már nyert az Igazi Csíki márka, pontosabban az európai Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) végül elutasította a Heineken Romania kérését, ami a védjegy megsemmisítését kérte. Decemberben azután másodfokon is megerősítették ezt.

A román bíróság viszont ezek szerint másképp gondolja a helyzetet, az ítélet ismertetése szerint harminc napon belül meg is kell semmisíteniük minden, a márkához tartozó tárgyat és eszközt. Persze a készleteket valószínűleg nem zúzni, hanem kiönteni kell majd, ha minden így marad.

Kezdeményezik, hogy legyen hungarikum

Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusa az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményben úgy fogalmazott: az Igazi Csíki Sör "több, mint szomjúságot oltó nedű", a sörmárka "identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar", és Székelyföld egyik jelképévé vált. Ezért kezdeményezi, hogy "az Igazi Csíki Sört, Székelyföld termék-nagyköveteként, emeljék a hungarikumok közé".

(Index, 2017. január 27., február 8.)

 

Most éppen japán lesz a Dreher

A MOL lemaradt, pedig belecsapott volna a sörpiacba.

Egy japán cég megvásárolja az Anheuser-Busch InBev öt kelet-európai sörmárkáját, köztük a magyar Drehert is. Egy japán üzleti lap értesülései szerint az ügyletet rövidesen hivatalosan is bejelenthetik, tudósít az Origo.

A Nikkei úgy tudja, hogy az Asahi Group Holdings mintegy 900 milliárd jent (7,8 milliárd dollárt, körülbelül 2.300 milliárd forintot) fizet egyebek között a cseh Pilsner Urquell, a lengyel Tyskie és Lech, valamint a magyar Dreher megszerzéséért.

A Reuters november eleji értesülése szerint a Mol is ajánlatot tett egy konzorcium tagjaként a sörmárkák megvásárlására. A Mol a lengyel Maspex Wadowice Group üdítőital-gyártóval és a PZU biztosítóval együtt nyújtotta be ajánlatát. A Mol nem nyilatkozott akkor az értesülésről.

A világ vezető sörgyártója, a belga-brazil Anheuser-Busch InBev októberben 96,2 milliárd dollárért vásárolta fel a SABMillert, a második legnagyobb sörgyártót. A létrejött új sörgyártó a nemzetközi sörpiac harmadát felügyeli. Az AB InBev már korábban bejelentette, hogy értékesíti a megvásárolt SABMiller magyarországi, romániai, csehországi, szlovákiai és lengyelországi érdekeltségeit. Erre azért kényszerül, hogy elejét vegye annak a vádnak, mely szerint visszaél erőfölényével, és az egyesülés megsérti az unió közösségi versenyszabályait.

(Origo, 2016. december 13.)

 

Gyengén habzik a Dreher

A SABMiller forgalma nőtt, a profitja viszont csökkent.

Nem zárt jó évet a jelenleg még éppen a világ második legnagyobb sörgyártójának számító SABMiller, a cég profitja ugyanis 2015-ben 18 százalékkal csökkent. A cég, ami többek között a magyar Dreher tulajdonosa is, ugyanakkor 2 százalékkal több sört és 6 százalékkal több üdítőt adott el világszerte, mint az előző pénzügyi évben.

A gondot az okozta, hogy a dollár nagyon erős volt a többi ország valutájához képest, ahol a SABMiller eladta a söreit, így a bevétel egy részét elvitte az árfolyamkülönbség.

A világtörténelem egyik legnagyobb felvásárlása készül a sörpiacon egyébként, mivel megveszik a Dreher tulajdonosát. Így ez lehetett az utolsó év, amikor a SABMiller független cégként számolgathatta a profitját, ugyanis éppen felvásárolja őt a világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev. A belga vállalta 108 milliárd dollárt fizetne a SABMillerért, ez viszont akkora üzlet, hogy azt jóvá kell hagynia a világ több versenyjogi hivatalának, többek között az Európai Bizottságnak is.

A Drehet, a SABMiller többi márkájával együtt viszont nagy valószínűséggel kimarad az összeolvadásból. A magyar sörmárkát a SABMiller egész kelet-európai portfóliójával, így a Pilsner Urquell-el együtt eladná az új tulajdonos egy harmadik cégnek. Erre részben azért van szükség, hogy az EB ne akadályozza meg a sörvilág legnagyobb cégfelvásárlását.

(Index, 2016. május 18.)

 

Egy korsó lesz az AB InBev és a SABMiller

A Dreher lett világ legnagyobb sörgyártója. Az éves magyar GDP értékéért.

Létrejött a hónapok óta készülőben lévő söripari egyesülés: a belga–brazil Anheuser-Busch InBev felvásárolja legnagyobb versenytársát, a sör világpiacon a második helyen álló SABMillert, amely egyébként a Dreher sörgyár anyavállalata. A két óriás egyesítésével jelentős koncentráció megy végbe a globális sörpiacon, az egyesített cég a nemzetközi sörgyártás megközelítőleg 30 százalékát tarthatja kézben.

Az AB InBev a hónapok óta tartó alkudozás során egyre nagyobb ajánlatot tett a SABMillerre. Végül októberben alakult ki a végleges vételár, az AB InBev részvényenként 44, összesen 68 milliárd fontot ajánlott fel, ami 30 ezer milliárd forintnak felel meg. Előtte az AB InBev részvényenként 43,50 fontot, azelőtt 42,15 fontot, még korábban pedig 38, majd később 40 fontot ajánlott. A végső ár közel 40 százalékkal magasabb annál a 29,34 fontnál, amin a SABMillert jegyezték szeptember 14-én, egy nappal azelőtt, hogy megjelentek a felvásárlási szándékkal kapcsolatos első hírek. Az Exane BNP Paribas becslése szerint a létrejövő cég a harmadik legnagyobb lesz a világon a fogyasztási cikkek piacán a Procter & Gamble és a Nestlé mögött. Az ügylet részeként a SABMiller amerikai üzletágát leválasztják.

Piaci elemzők szerint a felügyeleti engedélyezéssel más piacokon, például Kínában is nehézségek lehetnek. Az átalakulás nemzetközileg is alaposan felforgatja a piaci erőviszonyokat. Az egyesített cég a globális sörtermelés 29 százalékát tartja majd egy kézben, ami évi 198 milliárd liter sör előállítását jelenti. A fúzió után a piac második helyére, húsz százalékkal kisebb piaci részesedéssel a Heineken lép, amely Magyarországon a Sopronit gyártja. Rajtuk kívül komoly szereplőként csak a Carlsberg és a China Resources Enterprise marad versenyben.

(Magyar Idők, 2015. november 12.)

 

A hűvös napok megcsapolták a sörpiacot

Kevesebb sör fogyott 2016-os nyáron, szívtak a magyar sörgyártók.

Hiába a nagy sportesemények és a zenei fesztiválok felhajtóereje, az alacsonyabb átlaghőmérséklet miatt elmaradt a várt jó sörértékesítés a nyári hónapokban. A sörgyártók ki vannak szolgáltatva az időjárásnak.

A sörfogyasztást leginkább az átlaghőmérséklet befolyásolja, a hűvös, változékony nyár értelemszerűen nem kedvezett az értékesítésnek. Előzetesen arra számítottak a magyar sörgyártók, hogy a 2016-os nyár sporteseményei miatt 150 ezer hektoliterrel, azaz 30 millió korsóval több sör fogy majd, mint egy átlagos évben. Ez a többlet a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia idejére várt 2,5–3 százalékos növekedésből jött volna, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már az is jó eredmény lenne, ha a tavalyi szintet hozná a sörpiac. A sörgyártók szerint hiába befolyásolták kedvezően a fogyasztást a sportesemények és a zenei fesztiválok, de nem volt huzamosabban napos, száraz idő, így elmaradt a bővülés.

2015-ben például a kánikula idején négy százalékkal több sör fogyott. 2015-ben egyébként 6,5 millió hektoliter sört értékesítettek a legnagyobb magyarországi gyártók, a söripar adó- és járulékbefizetése pedig már a 71 milliárd forintot is elérte. Előbbi négy-, utóbbi hétszázalékos növekedés volt a megelőző évhez képest. A legjobb minőségű sörök eladása több mint 20 százalékkal ugrott meg. 

2016. nyarának egyik változása, hogy a kisüzemi főzdék és a nagy sörgyártók egyre több lager típusú (alsó erjesztésű) sört állítottak elő, az utóbbi időben ugyanis  nőtt iránta a kereslet.

A magyar sörpiac bővülése a központi költségvetésnek is jó lenne, a növekvő forgalom mellett megugranak az iparág adó- és járulékbefizetései is. A hazai söripari cégek 2015-ben 23 milliárd forintnyi általános forgalmi adót és 40 milliárd forint jövedéki adót fizettek be, előbbi 12, utóbbi négy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Környezetvédelmi termékdíjból is csaknem egymilliárd forinttal több folyt be az államkasszába 2015.ben, mint korábban. Az elmúlt tíz évben a sör jövedékiadó-terhelése 70 százalékkal nőtt, de az inflációtól szűrt ára 2000 óta nem változott. Nem alaptalanul panaszkodnak a gyárak: a fogyasztók árérzékenyek, éles a verseny. Manapság ha valaki félliteres, dobozos világos sört vásárol 200 forintért, abból 80 forint, vagyis az ár 40 százaléka jövedéki adó, termékdíj és áfa, így a maradék 60 százalék fedezi az előállítást, a csomagolást, a szállítást, a kereskedői árrést és a marketinget.

(Magyar Nemzet, 2016. augusztus 26.)

 

Fogyatkozik a sör piaca

Feljövőben viszont a kézműves sör.

Európa komoly hagyománnyal büszkélkedhet a világban az alkoholpiacon. Mostanában azonban csökkent az alkoholos italok piaci részesedése Nyugat-Európában az elmúlt öt évben. Mennyiségben 2009. és 2015. között nagyjából 5 százalékkal zsugorodott a nyugat-európai szeszesital piac, 46 milliárd literről 43 milliárdra.

Az európai sör különösen nehéz időszakon megy keresztül. Míg 2009-ben a piac 131 milliárd euró értékű volt, addig 2014-re már éles, 7 százalékos csökkenéssel 122 milliárdosra esett vissza. Az európai sör azonban még mindig elég népszerű a világban. Az egyik legnagyobb globális gyártónak számító Heineken például 250 márkát árusít a Föld 179 országában.

A belga, a német, a cseh vagy a brit sörök igen erős nemzetközi piaccal is bírnak, az eladásokat viszont két fontos trend befolyásolja. Egyrészt az, hogy az amerikai sörök egyre népszerűbbek lesznek. Az amerikaiak úttörő szereppel bírnak a kézműves sörök területén, amely világszerte jelentős felívelést mutat.

A másik fontos trend, hogy a kézműves sörök komoly piaci részesedést vesznek el a nagy európai sörfőzőktől. Az Egyesült Királyságban ezzel együtt a lager sörök eladásai 8 százalékkal estek az elmúlt öt évben, míg az ale típusúak értékesítései 895 millió literről 913 millióra emelkedtek 2014. és 2015. között.

A kézműves sörtermelés jelentősen segíti a helyi és kísérleti jellegű sörfőzők működését, akik képesek kiváló és piacképes söröket gyártani, lecsípve így a nagyok piaci részesedéséből.

A versenyben a nagy európai gyártók például felvásárolják a kézműves sört gyártó kihívóikat. Így tett az AB InBev, a világ legnagyobb sörkészítője is, amikor megvette a brit Camden Town Brewery kézműves céget 2015 végén. Mások ezzel szemben a saját terméklistájukat próbálják kibővíteni és beszállnak a kézműves sörgyártásba.

(Investor.hu, 2016. április 24.)

 

Sörpiac: kinek nagyobb a habja?

Nyomulnak a feltörekvő piacok és a kézműves sörök.

Az elmúlt években a sörpiacot a feltörekvő régiók húzták nagyobb súllyal a fejlett országokkal szemben. A söripari vállalkozások a növekedés gyorsítása érdekében jelentős felvásárlásokat is folytattak, melynek eredményeként az öt legnagyobb vállalat már a teljes termelés több mint 50 százalékát adja a világon. A fejlett piacokon visszafogottabb a kereslet a hagyományos sörök iránt, de a fogyasztói szokások változása nyomán nőtt a kézműves sörök népszerűsége. Az utóbbi években csökkent a söriparban tevékenykedő vállalkozások száma, az 5 legnagyobb 10 évvel ezelőtt a piac 32 százalékát fedte le.

2012-ben a Heineken vásárolta fel az Asia Pacific Breweriest 24 milliárd dollárért, pár évvel korábban, 2008-ban 60 milliárd dolláros tranzakció keretében egyesült a Anheuser-Busch és az InBev, amivel a piac legnagyobb szereplője jött létre. Friss hírek szerint az AB InBev felvásárolhatja a piac második legnagyobb szereplőjét, a SabMillert.

2009-2014. között az iparágban évente átlagosan 4,1 százalékkal nőtt a társaságok összesített árbevétele. A piac bővülését részben a fiatalabb korosztály fogyasztói szokásainak megváltozása serkenti, miután a rövid italok helyett az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, így a sör kerülnek előtérbe. A jövedelmek emelkedése nyomán várható, hogy a prémium termékek felé tolódhat el a fogyasztás szerkezete.

A globális sörtermelés növekedése a válságot követő években lassult, a válság előtti években 5-6 százalékkal bővült a piac, az utóbbi években viszont kisebb az emelkedés.

A fejlett piacokon mérséklődött a kereslet a hagyományos sörök iránt. Az Egyesült Államokban és több más fejlett piacon egyre népszerűbbek ugyanakkor a kézműves sörök. A nagyobb társaságok már megkezdték a kisebb kézműves gyártók felvásárlását, így az AB Inbev és a SabMiller is.

Az előző évben a világ egyik legnagyobb sörpiacán, az Egyesült Államokban a kézműves sörök értékesített volumene több mint 17 százalékkal emelkedett, míg a teljes amerikai sörpiac közel 2 százalékkal zsugorodott. A kézműves sörök piaci részesedése ugyanakkor egyelőre kevesebb mint 8 százalék. Elemzők szerint a kézműves sörök iránti kereslet növekedése a következő években számos más országban is lendületet vehet.

A labdarúgó világbajnokságok alatt jellemzően megugrik a sörfogyasztás. Az AB InBev az egyik hivatalos szponzora volt a világbajnokságnak, a stadionokban kizárólag a hozzá tartozó Budweiser és Brahma söröket árulták, a televízióban is ezekhez a márkákhoz köthető sörreklámokat vetítettek. A labdarúgó világbajnokság az egyik legjobban követett televíziós műsor a világon: a statisztikák szerint az idei döntőt mintegy 1 milliárd ember követhette, míg a 2012-es londoni olimpia megnyitó ünnepségét is "csupán" 900 millióan nézték, az idei amerikai Super Bowlnak pedig "alig" 167 millió nézője akadt.

A söripari társaságoknál részben a feltörekvő piacokon a következő években továbbra is várható keresletnövekedésre építve az elemzők 5-15 százalékos nettó eredménynövekedéssel számolnak a 2014-2016-os időszakban. A nettó eredmény soron a leglátványosabb növekedést a japán Asahi vállalattól várják a szakértők.

(Portfolio.hu, 2014. július 14.)

 

Tarolnak a sörfőzdék itt is, ott is

Az amerikai és a cseh sörpiacon is előretörtek a sörfőzdék.

Július 4-e nagy ünnep az amerikai sörgyártók számára, hiszen ezen a napon jócskán megugrik a fogyasztás. A kisebb méretű kézműves sörgyártók az elmúlt két évtizedben nagyot nőttek, így az ünneplésből is több jutott nekik. Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódott a sörfőzdék száma. Az elmúlt két évben átlagosan napi szinten 1,2 új sörfőzde nyitotta meg kapuit.

A növekedés elsősorban a gomba módra elszaporodó kézműves sörfőzdék népszerűségére vezethető vissza, melyek jelenleg az amerikai sörpiac 7,8 százalékát teszik ki. 2013-ban már 15,6 millió hordó kézműves sört készítettek az USA-ban, az 1 milliós határt a ’90-es évek elején lépték át.

Az elkövetkezendő években tovább növekedhet a kézműves söripar, több mint ezer kézműves sörfőzde nyitása van tervben. Korábban, a második világháborút követően éppen ellentétes folyamat játszódott le az amerikai sörpiacon. Az Anheuser Busch-hoz hasonló sörgyártók ugyanis felvásárolták a kisebb versenytársakat, aminek következtében a ’80-as évekre soha nem látott szintre csökkent a sörfőzdék száma.

A kis sörfőzdék jelenlegi előretörése komoly fenyegetést jelent a nagy sörgyártók számára, melyek új saját, különböző ízesített sörökkel próbálják meg felvenni a versenyt. A tengerentúlon lezajló folyamatok ráadásul más országokban is lejátszódhatnak, így lépniük kell a sörgyártóknak.

(Investor.hu, 2014. július 6.)

 

Jól habzanak a cseh minisörgyárak

Megduplázódott három év alatt a minisörgyárak száma Csehországban.

Jelenleg Csehországban 215 minisörgyár üzemel, számuk 2015 végére mintegy 350-re emelkedhet. A hatályos cseh szabályozás szerint az a sörgyár számít minisörgyárnak, amely maximum 10 ezer hektoliter sört főz évente. Eddig a határig a sörgyárak kedvezményesen adóznak.

A minisörgyárak sörei iránt egyre nagyobb a kereslet. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százalék palackozva kel el. Jelenleg a minisörgyárakban főzik az évi cseh sörtermelés valamivel több mint egy százalékát.

Az elmúlt három évben évente mintegy 50 minisörgyár kezdte meg működését. Az érdeklődés az itt főzött sörök iránt egyre nagyobb Csehországban. Statisztikai kimutatások szerint a minisörgyárak termelése tavaly éves szinten 15 százalékkal emelkedett. Ez azért is érdekes, mert az előzetes adatok szerint az egész cseh sörgyártás tavaly éves szinten mintegy 3-4 százalékkal csökkent.

A minisörgyárak termékei iránti érdeklődés növekedésének az sem akadálya, hogy ezek a sörök átlagban 30-50 százalékkal drágábbak, mint a nagy sörgyárak termékei. A minisörgyárak számára kedvező, hogy egyre több vendéglő igényli söreiket. A termékek 90 százalékát vendéglőkben adják el csapolt sörként, míg tíz százaléka palackozva kel el.

A minisörgyáraknak hagyománya van, hiszen a múltban szinte minden faluban, városban volt ilyen. A minisörgyárak közül eddig egyik sem jutott csődbe, legfeljebb gazdát cserélt. A minisörgyárak célja, hogy Csehország elérje az amerikai szintet.

Az Egyesült Államokban a sörpiac mintegy 10 százalékát a minisörgyárak adják. Ez a sör drágábban értékesíthető, mint a nagy sörgyárak terméke, ezért gazdaságilag kifizetődő a vállalkozás. Erre a nagy sörgyárak is rájöttek, például a világ legnagyobb sörgyárának, az Anheuser-Busch-nak számos minisörgyára van.

(Világgazdaság, 2014. március 13.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.