Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál. Ez is munkaerőforrás, hiába nem tetszik a szakszervezetnek.

2018 áprilisában a boltok fizikai dolgozóinak havi bruttó átlagkeresete 215 ezer forint volt, előtte 2017 decemberében 206 ezer, egy évvel korábban pedig 187 ezer, tehát emelték a béreket szépen a boltosok is. Hirdették is közben az álláshelyeket, de be kellett rendezkedniük a jelenlegi létszámokra, az ugyanis nem nőtt. (2017-hez képest ugyan a statisztika mutat némi növekedést, de volt egy módszertani váltás is és a KSH annyira nem ajánlja az összehasonlítást, hogy külön is választja a 2018-as és a korábbi adatokat).

Eladóhad létszáma: év közben csökkent

2018-ban év közben csökkent a boltos fizikai dolgozók létszáma, kétezer fővel: áprilisban kevesebb eladó, pénztáros, árufeltöltő, raktáros dolgozott a boltokban, mint januárban. És ez a létszámcsökkenés a kisebb boltos vállalkozásoknál figyelhető meg, aminek az oka lehet újabb boltbezárás is, vagy egyszerűen csak annyi, hogy az eladók továbbálltak, jobban fizető munkahelyekre mentek. Vagy a boltos nem tudta őket megfizetni, és leépített, mondjuk például kettőből egyet, és jöhetett nagyi a pénztárba, vagy a tulaj maga.

Rögvest meg kell jegyezni, hogy a boltos dolgozók elvándorlásának iránya nem feltétlenül a nagyobb, jobban fizető áruház, hiszen lehet az bármely más területe is a gazdaságnak, mivel a kereskedelem az átlagbéreket tekintve kevesebbet tud adni több más ágazatnál.

A létszámkategóriákat nézve szembetűnő, hogy az év első négy hónapjának boltos létszáma kizárólag az 50 főnél kisebb vállalkozói körben zsugorodott. Az 50-249 fő közötti létszámsávban és a 250 fő felettieknél nem volt változás, ami azt is jelenti, hogy a megszámlálhatatlanul sok álláshirdetés ellenére nem lehetett létszámot emelni. Egyes nagyláncoknál már persze más lehet a helyzet, hiszen amikor új boltot nyitnak, oda általában a boltos átlagnál jóval nagyobb bérszint mellett azért találnak embert. És nem csak az élelmiszeres, hanem egyes iparcikkes láncok is nyitnak új boltot, ezt azért hozzá kell tenni. Ráadásul vannak az átlagnál jobban fizető magyar boltos vállalkozások is, oda is mehet a vándorló dolgozó.

Részmunkaidő: jól jön az, munkaerőforrás is

Az elmúlt napokban felvetődött a részmunkaidős foglalkoztatás kérdése, a szakszervezet szerint ez hátrányos feltételeket jelent a dolgozóknak. Ez már csak azért aggályos értékelés, mert a mai munkaerőhiányos világban éppen a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik forrása az újabb munkaerőnek.

A részmunkaidő egyébként nagyon is elterjedt foglalkoztatási forma, ha a nemzetközi képet nézzük, a szolgáltatások körében jelentősebb arányban. A hullámzó forgalomhoz például így a legésszerűbb alkalmazkodni.

A munkaerőhiány persze sok mindent felülír. De a nyugdíjasok, diákok, gyermekes családok számára például jó és főleg több alkalmat is kínálhat a munkavégzéshez. Márpedig amikor elfogyott a munkáskéz, amire a kamara elnöke is utalt, ráadásul a kereskedelmet nem is emelte ki, pedig megtehette volna, a munkaerő utánpótlás egyik forrása pontosan a részmunkaidős foglalkoztatás lehet.

Nem inden nyugdíjas bírhat például teljes munkaidőben dolgozni, akkor miért ne próbálkozhasson részmunkaidővel, ami az új adókedvezménnyel különösen megéri majd neki. A diákmunkaerő is így foglalkoztatható az év nagyobb részében, hiszen tanulni is kell, egyébként ők is megkaphatnák azt az adókedvezményt, amit a nyugdíjasok. És a gyermekes családok esetében nem szabad elfeledkezni arról az apróságról, hogy a fő feladat a gyereknevelés, ami azért időigényes foglalatosság, tehát a részmunkaidős foglalkoztatás még családbarát is. És még egy sor más oka is lehet annak, hogy valaki csak részmunkaidős munkát vállalhat.

Nos, úgy tűnik egyébként, hogy a részmunkaidős foglalkoztatással nem csak a nagy, hanem a kis boltosok is élnek, ugyanis 144 ezer boltos fizikai dolgozóból 34 ezer részmunkaidős, és ebből 17 ezer, pontosan a fele a 250 főnél kisebb boltos vállalkozásoknál dolgozik. És a kisvállalkozások kétezer fős létszámcsökkenése a teljes munkaidős foglalkoztatottak számának visszaesését jelentette, a részmunkaidősök létszáma nem változott eddig 2018-ban.

A boltos eladók létszámtérképe a következő volt 2018 áprilisában:

eladók létszáma	január	április	ebből részmunkaidős
létszám	146	144	34
50 fő alatt	67	65	14
50-249	16	16	3
250 fő felett	63	63	17
KSH, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. június 22.)

Hullámvasúton a boltos létszám

Hullámvasúton a boltokban foglalkoztatottak létszáma. A boltos létszám 2018 elején alig mozdult a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik, masszív alapokon nyugszik a létszámhiány, mivel nagyobb béremelésekre már nem futja a boltos világnak. Ennyi pénzt ad a vásárló.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a bérszámfejtés 2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig 215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál jócskán kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. A boltosoknak nem futotta nagyobb béremelésre, a szemfülesebb munkavállaló pedig máshol nagyobb fizetést kap, ezért sem emelkedhetett a létszám a boltokban.

Elindult a boltos létszámhullámzás

Természetesen a boltok között is jelentősek a bérkülönbségek, a nagyobbak vaskosabb hó végi borítékot tudnak a dolgozóik markába nyomni, összességében azonban maradt a munkaerő hiánya 2018 első negyedévében is.

A legfrissebb adatok szerint a boltokban a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki bármit is ügyködik a boltban, 2018 első negyedévében alig mozdult a korábbi évek azonos időszakához képest, az 1-2%-os változás érdemi növekedést még nem jelent. Természetes ugyanakkor, hogy az év végi roham után a következő év elején csökken a létszám, hiszen a forgalom is visszaesik januárban a megelőző decemberihez képest.

A létszám bizonytalanság megmaradt, hiszen a boltosok körében a foglalkoztatottak száma kisebb lett 2018 elején az előző év végéhez képest, nem tartották meg az embereket, hiszen a kisebb forgalom a nagyobb létszámot már nem bírta volna el.

Az alkalmazottak száma ugyan már érzékelhetőbb arányban nőtt a foglalkoztatottak számán belül, ami azért részben visszavezethető a nagyobb bérekre is, de az egyéni vállalkozók száma például, akik a legkisebb boltokat viszik, már csökkent. Az elmúlt években is egyébként erős hullámzás jellemezte év közben a létszámot, valószínűleg hasonló irányzat várható 2018-ban is.

Az alkalmazottak száma a nagyobb - négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások körében - nőtt valamelyest, de a KSH is tartózkodik az összehasonlítástól, mivel egy új adatgyűjtési módszertant vezetett be.

Az előbbiek alapján a következő boltos létszámtérkép rajzolódott ki 2018 első negyedévében:

boltos világ	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.	2018. I.
foglalkoztatottak	359	376	372	367	361	353	372	387	367
ebből alkalmazottak	304	318	314	311	308	303	323	337	320
alkalmazott*	199	199	200	199	202	202	202	201	210
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

És ugye emlékeztetőül, hogy az elmúlt években mi jellemezte a boltok létszámvilágát, a sok-sok álláshirdetés és azért nem lebecsülhető mértékű béremelések ellenére:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	315	312	318
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

(blokkk.com, 2018. május 23.)

Maradt a 20 ezres létszámhiány és a sorállás a boltokban

Megemelték a boltosok is a béreket, de még mindig kevés az eladó. A kisboltok nem tudtak a bérlemaradásból faragni, a nagyobbak viszont feljebb zárkóztak: nőtt a bérolló közöttük. De a sorállás mindenütt megmaradt.

Továbbra is hosszúak a sorok a boltokban, nincs elég munkáskéz, eladó, pénztáros árufeltöltő. Az elmúlt három esztendőben a foglalkoztatottak száma nem változott a boltos kiskereskedelemben, miközben a forgalom évente 5-6%-kal emelkedett, ennyivel több árut kellett mozgatniuk a bolti és a raktári munkásoknak.

Nem túl rózsás a helyzet (finoman fogalmazva) a szakmunkások, szakképzett eladók terén sem, hiszen gyakorlatilag ebben a foglalkoztatási körben sem volt érdemi változás. Az egyéni vállalkozók száma pedig csökkent is:

boltos világ	2014	2015	2016	2017
foglalkoztatott	361	369	368	368
alkalmazott	304	316	314	319
szakmunkás	107	100	97	103
egyéni vállalkozó	34	37	35	30
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő

Nem sikerült feljebb zárkózni: a kisboltok bérelmaradása nem változott

A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése egyaránt feljebb hajtották a boltos kereseteket, mely nyomán a fizikai dolgozók körében három esztendő alatt közel másfélszeresére nőttek a bérek a bolti kiskereskedelemben. De hát máshol is emelkedtek a bérek a nemzetgazdaságban, az átlagot tekintve 30%-kal a jelzett időszakban.

A boltos világ egészét nézve csökkent a fizikai dolgozók átlagkeresetének elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól, a 2014. évi 31 ezer forintról 20 ezer forintra. Ez nem kevés, de nem is egyforma mértékű a boltok között. A kisebb boltok 46 ezer forintos bérlemaradása 2018 elején 42 ezer forint volt, ami gyakorlatilag tehát nem változott, így a munkaerő piacán ugyanolyan hátrányban voltak 2018 elején, mint három évvel korábban. A nagyobb boltok viszont 2018-ban már túl is lépték a nemzetgazdasági átlagot, pedig korábban még ők is alatta mozogtak. Ők bírták a nagyobb bértempót.

Mindez egyébként azt is jelentette, hogy a boltos világon belül nagyot nyílt a bérolló a fizikai dolgozók keresetét nézve, ami 2014-ben 30 ezer forint volt, 2018 elején viszont már 50 ezer forint:

	2014	2015	2016	2017	2018
boltok	143	148	161	191	207
50 fő alatt	128	133	144	167	183
250 fő felett	158	164	181	217	233
nemzetgazdaság	174	182	193	221	225
KSH, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018: február

Mindez azt is jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállalónak van hol válogatnia, ha álláslehetőséget keres, a boltos világban és azon kívül is.

És akkor a munkaerőhiány: van vagy 20 ezer fő

A piaci jelzések alapján mindenütt keresik a boltok a munkaerőt. Egyrészt eleve több kellene, még a legnagyobb áruházakban is, másrészt nagyon erős az úgynevezett fluktuáció, a munkahelyek közötti vándorlás, ágazaton belül, de az egyes nemzetgazdasági ágazatok és a határon túli munkahelyek között is.

Igaz, hogy az elmúlt években egyik oldalról évről-évre csökkent a boltok száma, de a nagy láncok közben folyamatosan bővítették hálózatukat, ezért is keresnek folyamatosan eladókat. És persze valamilyen szinten a magasabb bér ellenére a nagyáruházakban is van munkaerőhiány, ami a pénztárak előtt kígyózó sorokból és az álláshirdetések alaposabb átbogarászása nyomán egyértelműen látszik. A kisboltoknál a "rögtön jövök" tábla a munkaerő hiányának a vásárló számára is látható tükre.

A különféle adatsorokat, felméréseket és piaci jelzéseket egybevetve változatlanul mintegy 5% körüli a munkaerőhiánya boltos kiskereskedelemben, ami hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet jelent. Ez a nagyságrend az elmúlt három esztendőben nem változott. A további jelentősebb béremelés gátja pedig a vásárló, aki árgus szemekkel fürkészi továbbra is az árakat, hiába több a fizetése. És közben fejleszteni is kellene, amire már nem futja minden boltosnak, minél kisebb, annál kevésbé. A lemaradás pedig végzetes lehet egy határon túl.

(blokkk.com, 2018. május 17.)

Kevesebben dolgoznak kisboltban

És fogyott a szakmunkások száma is a boltokban. Közben robotosodik a bolt is. A nagy, mert a kicsinek se helye, se pénze rá.

Az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt három esztendőben megmerevedett a boltos munkaerőpiac annyiban, hogy a foglalkoztatottak száma, azoké, akik bármilyen címen bármilyen (fizikai, vagy szellemi) munkát végeznek a boltokban, például alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként, nem változott. Még 2013-ban és 2014-ben mutatott a statisztika ugyan növekedést a boltos foglalkoztatásban, mintegy 5-6% közötti mértékben, de ebben nem csak a boltos piac növekedése játszhatott szerepet, hanem az online kasszarendszer beléptetése is, ami ezekre az évekre esett, és azért tisztította a piacot a munkaerő frontján is (több nyugtaadáshoz több költség, nagyobb létszám dukál).

De hát az elmúlt három esztendőben a boltos forgalom emelkedésénél jóval nagyobb ütemben kényszerültek bért emelni a kereskedők, a munkaerőhiány miatt. Nyilván több ember kellene ma is, a felmérések és az álláshirdetések azért ezt mutatják, de a foglalkoztatottak száma, a teljes létszám nem változott.

Kisboltok: számuk is csökkent, kevesebben is dolgoznak ott

2015-ben 133 ezer, 2017 derekán már csak 126 ezer boltba lehetett menni vásárolni. Hosszú évek óta csökken a boltszám, a kisboltok folyamatosan teret veszítenek a nagyobb áruházakkal szemben (nagyobb áruház persze van hazai is).

Mindez látszik a létszám mutatóiban is, hiszen a változatlan foglalkoztatotti számon belül a nagyobb boltok alkalmazottainak száma emelkedett az elmúlt három esztendőben, szemben a kisebb boltokéval. Ez a kisboltszám olvadásának egyik következménye. És a munkaerő vándorlásának egyik iránya is következik ebből, mégpedig az, hogy feltehetően (ezt már nem mutatja a statisztika, de gyakorlati tapasztalatok igen) a kisboltokból mennek át dolgozók a nagyáruházakba, ahol köztudott nagyobb a bér.

Egy másik változás a boltos foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók számának csökkenése:

bolti kiskereskedelem	2015	2016	2017
foglalkoztatottak	369	368	368
ebből alkalmazottak	316	314	319
alkalmazottak nagyobb boltokban*	193	199	202
alkalmazottak kisebb boltokban	123	115	117
egyéni vállalkozó	37	35	30
KSH, érték: ezer fő, */: négy főnél nagyobb boltok

Szakmunkás eladó: kevesebb van belőlük

A boltos kereskedelem öregjei azt mondják, hogy nagy a baj, mert eladó nélkül nincs is igazi kereskedelem. De hát az élet, nem is ritkán, a gazdaságban is rácáfol hagyományos vélekedésekre, az értékesítési csatornák örökös fejlődése, átalakulása révén. Ráadásul a digitalizáció a boltokat is alaposan felforgatja. A webáruházban csak egy honlaphoz lehet fordulni (persze néhol akad telefonos ügyfélszolgálat, vagy éppen szakboltja is van a vállalkozásnak), a napjainkban törtető diszkontokban árufeltöltő és pénztáros kell csak. Az önkiszolgáló, vagy éppen hagyományos boltok egy részében ráadásul nem kötelező szakképzett eladót alkalmazni, például egy zöldség-gyümölcs, vagy ruházati, vagy könyvesboltban már nem előírás.

A jövőt vizslatva persze előreláthatóan a hagyományos bolt nem szűnik meg, de a súlya csökkenni fog és sok minden átalakul majd benne is (például már itt vannak az önkiszolgáló pénztárak, vagy például az elektronikus polccímkék, amikor nem kell papírfecnivel rohangálni árváltozáskor az árutartó gondolák között). Megjelentek - tőlünk kicsit távolabb még csak, de egyre közelebb - az eladó nélküli digitális dobozboltok is. Vagy egy másik példa, automatából már nem csak forró teát, vagy kávét, hanem könyvet is lehet vásárolni.

És a kisboltok a digitalizációban is hátrányban vannak. Bár jó néhányan indítottak webáruházat, de hát a forgalom zöme itt is a nagy webáruházaknál csapódik le, ahol százezres nagyságrendű a kínálat. A digitális eszközalkalmazás is nehéz terep, hiszen az egyszeri, induló beruházás drága, a megtérülésben van kockázat is, ráadásul a helyszűke is korlátokat szab.

A hagyományos bolt lelke persze még mindig az eladó, de hát a szakképzett szakmunkások száma apad. A teljes boltos foglalkoztatotti körben - itt célszerű hosszabb időszakot vizsgálni - 2013-ban még 128 ezer szakképzőt (szakiskolát, szakmunkásképzőt) végzett dolgozott, 2017-ben már csak 116 ezer fő.

Az előbbi csökkenés döntő részben az alkalmazottak köréhez kötődik. És közben az általános iskola 8 osztályát végzők száma emelkedett, 17 ezer főről 23 ezer főre. Ez is jelez azért valamit:

boltos kiskereskedelem	2013	2014	2015	2016	2017
szakképző	113	107	100	97	103
8 általános	17	19	24	20	23
KSH, érték: ezer fő, szakképző: szakiskola, szakmunkásképző

A foglalkoztatotti statisztika szerint a változatlan összlétszámon belül emelkedett az érettségizettek száma, de azt nem tudni, hogy közülük milyen arányban végeznek bolti, eladótéri fizikai, vagy valamilyen irodai munkát. És közben csökkent a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettségűek száma.

(blokkk.com, 2018. március 14.)

A legtöbb hölgy a boltban dolgozik

A gazdasági ágazatokat tekintve. 2017-ben ugyanannyi hölgy dolgozott a boltokban, mint egy évtizede, az összlétszám azonban apadt. Női szakma-e a bolti munka? ₪₪₪

Hát igen, mert ők vannak többen a boltban.

A nemzetgazdaságban egyébként 4,4 millió fő a foglalkoztatottak száma, ebből 2 millió fő a női nemhez tartozik, ez 45%-os arányt jelent. Ezek szerint nem is olyan gyenge ez a nem. A gazdasági ágakat tekintve a teljes kereskedelemben (ide tartozik három ágazat, a boltos kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem, valamint a gépjárművek kereskedelme) 551 ezer fő végzi a munkáját, ebből 295 ezer nő. Itt már 54% az arány, a hölgyek javára. Ennél több hölgy csak a feldolgozóiparban dolgozik, 353 fő.

A gazdasági ágakat követő ágazati bontásban, besorolásban a nemzetgazdaság egészét, az összes ágazatot nézve a boltos kiskereskedelem az első, ott dolgozik a legtöbb hölgy. Egy évtizeddel ezelőtt, 2008-ban a boltokban 380 ezer fő dolgozott összesen (férfiak, nők együtt), közülük a hölgyek száma 246 ezer fő volt. A foglalkoztatottak teljes száma csökkent tíz év alatt a boltokban, de a hölgyeké nem, persze hullámzások azért voltak.

Hát igen, a hölgyek vannak többen a pult mögött

Az elmúlt fél évtized változásait nézve, a 2012-es esztendőhöz mérve a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak teljes száma feljebb kúszott, de az elmúlt három évben már nem változott, hiába a nagy munkaerőhiány és béremelés. Némi hullámzás nyomán ezen belül a hölgydolgozók száma emelkedett, de részarányuk gyakorlatilag nem változott, 67-68% volt:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
hölgyek	240	235	241	252	250	245
hölgyek aránya	68%	68%	67%	68%	68%	67%
KSH, érték: ezer fő

Az foglalkoztatottak számában egyébként mindenki benne van, aki bármilyen formában, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként dolgozik a boltban.

Az alkalmazottakat nézve, akik munkaszerződéssel dolgoznak (a foglalkoztatottakon belül), az előbbi kétharmados aránnyal szemben valamelyest nagyobb a hölgydolgozók aránya, 70% körüli:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	294	291	305	316	314	319
hölgyek	206	205	215	228	223	221
hölgyek aránya	70%	70%	70%	72%	71%	69%
KSH, érték: ezer fő

És egy kicsit mélyebben turkálva a hölgyek boltos világában, azok aránya, akik szakiskolát, szakmunkásképzőt végeztek, tehát a legigazibb kereskedők, csökkent. Öt évvel ezelőtt 53% volt a szakképzett hölgydolgozók aránya, de 2017-re számuk és arányuk is csökkent, ami már csak 47% volt.

És a részmunkaidős foglalkoztatásban is csökkent a számuk, pedig azt hihetnénk, hogy ezzel ők élhetnének igazán, de úgy tűnik, a pénz nagy úr, és inkább a teljes munkaidőt választják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
hölgyek	206	205	215	228	223	221
szakképzettek	110	113	107	100	97	103
részmunkaidős	28	31	28	25	23	22
KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. március 8.)

2017 végére jókorát ugrott a boltos foglalkoztatottak száma

Az éves mérleg azonban semmi elmozdulást nem mutat. Nyomultak volna a nyugdíjas szövetkezetek? Tisztulgatna is a munkaerőpiac? A nagyobb boltok alkalmazottainak száma ugyanis nem változott. ₪₪₪

A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2017-ben a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma összességében - éves szinte számolva - nem változott a korábbi évekhez képest. A havi bruttó átlagkeresetek persze szépen emelkedtek a munkaerő hiánya következtében, 2017 decemberére a fizikai dolgozóknál - eladók, pénztárosok, árufeltöltők körében - 206 ezer forintra nőtt. A boltos kiskereskedelmi átlag is szépen emelkedett, megközelítette a 250 ezer forintot. Ez 15% körül szóródó növekedés a bolti dolgozók javadalmazásában, miközben a bevételek, a bolti kiskereskedelem forgalmának emelkedési üteme ennek harmada volt.

Na de a létszám: lehet találgatni

A munkaerőhiány óriási már évek óta, hiszen ha nem így lenne, nem kellene ennyivel emelni a béreket (a munkaerő piaca is piac, így ha kevés van belőle, akkor emelni kell az árát, pontosabban szólva a bérét). A legutolsó, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó harmadik negyedévi adat is csúcsra futott, az álláshirdetések tömege pedig csak hízik, szinte napról-napra.

A foglalkoztatottak számának éves mérlege, amiben mindenki benne van - alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, vagy éppen szövetkezeti tag -, aki bármennyit is dolgozik a boltban, nem mutat változást, már harmadik esztendeje. Ez így nagyon kedvezőtlen mérleg:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
KSH, érték: ezer fő, */: blokkk.com számítása a negyedéves adatokból

Igen ám, de ha az éven belüli változásokat nézzük, akkor bizony egy nagyon is jelentős elmozdulás történt 2017-ben. Ennek lényege, hogy második negyedévben, legfőképpen pedig az utolsó három hónapban nagyot ugrott a foglalkoztatottak száma. 2016 utolsó negyedévéhez képest ez a növekedés 20 ezer főt jelent, ami 5%-os bővülés:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
359	376	372	367	361	353	372	387
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve év közben hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de általában egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott például a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott egyet létszámban az online kassza bevezetése is már korábban, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

De vajon mi történhetett 2017 második felében?

Az alkalmazottak száma az évközi adatok szerint gyakorlatilag semmit sem változott 2017-ben, 2016-ban sem volt semmiféle évközi hullámzás. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb boltok körében (ez az adatsor a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát jelzi) semmiféle elmozdulás nem volt év közben:

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195	196	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Nyugdíjasok, tisztább munkaerőpiac

Egyes szakértői vélekedések szerint egyrészt növekedhetett a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a boltokban is. A KSH adatai szerint 2017 első és utolsó negyedéve között emelkedett a 60-69 éves korosztály foglalkoztatottsága, nemzetgazdasági szinten 25 ezer fővel. Ebben feltehetően szerepet játszott a magasabb minimálbér és a nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és pénzben - adóban - olcsóbb keretrendje is.

Egy másik ok pedig az lehet, hogy a magasabb minimálbér és a nagy munkaerőhiány mellett tisztulhatott is a munkaerőpiac is. A nagyobb bért nehezebb eltitkolni, a foglalkoztatott alkupozíciója pedig erősödött, márpedig neki azért végső soron a bejelentett állás a jobb.

Kétirányú mozgást hozhatott viszont a boltszám csökkenése. A bezárt bolt kiesik a statisztikából. Ugyanakkor ezek nyilván a legelesettebbek (talán megkockáztatható, hogy a munkaerőpiaci ügyeskedések egy jelentősebb hányada a gyengélkedő vállalkozás körében inkább az életpályájuk végéhez köthető), a munkaerejük viszont más bolthoz is vándorolhat, esetleg jobb foglalkoztatási körülmények közé.

A legfontosabb kérdés már csak az, hogy egy egyszeri hullámról, vagy tartósabb változás indulásáról van szó, de erre csak a későbbi adatok adnak majd választ.

(blokkk.com, 2018. február 20.)

Csak az álláshirdetések száma nőtt, az eladók létszáma nem

A munkaerő utánpótlás egyik forrása a tönkrement bolt eladója? Mindent elárasztanak a boltosok álláshirdetései, de az eladók létszáma nem nőtt. Kevés volt a 32 ezer forint plusz.

Az eladóhad létszáma semmit sem változott 2017 eleje és vége között, de azért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt másfél ezerrel, persze a részmunkaidősök száma közben ugyanennyivel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a boltosok a hiányzó munkaerő egy részét hosszabb foglalkoztatással pótolták, ha már több ember nincs, akkor az egyébként is munkát vállalókat kell hosszabb munkaidőben foglalkoztatni. Persze, az alkalmazott a hosszabb munkaidő alatt többet is keres. Vannak ugyanakkor ennek a megoldásnak hátulütői is, hiszen pont a kereskedelem az, ahol hullámzik napközben is a forgalom, így a részmunkaidős foglalkoztatás kézenfekvő megoldás. Lenne. Leginkább a diszkontok élnek vele, ahol nagyobb a fizetés, így még részmunkaidővel is viszonylag jól lehet keresni, a többi bolthoz képest. Nem véletlen, hogy nyolc órára vetítve bérlista vezetők, de a boríték a részmunkaidősnél azért vékonyabb. Hát, mindenki, a boltos is, az eladó is úgy számol, ahogy neki megéri.

2016-hoz képest sem változott az eladólétszám, csak az álláshirdetések száma nőtt. A legnagyobb áruházláncok honlapjain semmit sem változott az álláshirdetések száma, nem is rakja fel mindenki az összes betöltetlen munkalehetőséget, sok esetben csak munkakört hirdetnek, ahová több főt is beraknának. Egyes láncok darabra ugyanannyi álláshelyet tüntetnek fel már jó ideje, például pontosan százat, vagy éppen ötszázat. De hát a túl sok álláshirdetés sem jó reklám ezek szerint, bár a pénztárak előtti sor, vagy a foghíjas, lazán széthúzott áruféleség a polcon, az eladótérben pihentetett gyűjtőcsomagolás dobozhalmaza azért árulkodó jel.

Feltűnő viszont azért, hogy a legkülönfélébb hír- és egyéb olvasnivaló oldalakon megszaporodott a boltos álláshirdetések száma, egyes munkaerő vadász portálok pedig ki is mutatják, hogy az egyik legkeresettebb munkaerő az eladó. Az informatikusok lassan már szégyenlősen elfordítják a fejüket, ha állásvadászatról esik szó, hiszen ott toporognak a nyomukban az eladók.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete a boltokban pedig 18%-kal nőtt, 32 ezer forinttal egy év alatt, 179 ezer forintról 211 ezer forintra. De év közben is emelkedett folyamatosan, hiszen 183 ezer forint volt januárban. Hiába, ez létszámemeléshez kevés volt. Könnyű persze rávágni, hogy akkor tessék többet emelni, de hát ott az árcédula is a boltban, nem csak a hosszú sor. Lehet választani, melyik nőjön, az ár, vagy a sor. De végső soron a bért is a bevételből lehet csak kifizetni, az meg annyi.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	november
boltok együtt	140	140	141	141
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	65
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	11
iparcikkek, egyéb	53	53	55	54
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Változás összességében semmi.

A bezárt bolt dolgozója másik boltba ment dolgozni?

Könnyen lehet. Ennek ugyan statisztikája nincs, de egy újonnan felvett dolgozó esetében a boltos nagyon is tudja, hol ügyködött előtte új eladója. Elsősorban a szakképesítéssel rendelkező eladó az, aki ragaszkodhat a szakmájához, van rá példa, sőt arra is, hogy rárepülnek az állásvadászok a bezáró boltra.

Nyilván az is igaz, a bezárt bolt minden eladója nem biztos, hogy szakmájában, másik boltban kezd új életet. Igaz lehet ez egy kistelepülésen például, de az sem véletlen, hogy a boltosok álláshirdetéseik alapján nagyon is támogatják a munkába járást.

De végül - mivel nem kevés bolt zárt be végleg - nagyon is lehet a hiányzó létszám pótlásának, legalább a szinten tartásának egyik forrása a bezárt bolt eladójának átvándorlása, átcsábítása a még talpon maradóba. Van ráutaló jel.

Csak emlékeztetőül a boltszám csökkenés az elmúlt rövid időszakban, amiben azért nagyságrendje miatt van létszámtartalék is valamennyi:

	2015 december 31	2017 június 30	csökkenés
élelmiszer	42.371	40.329	- 2.042
iparcikk	98.762	93.557	- 5.205
összesen	141.133	133.886	- 7.247
KSH, járműboltokkal együtt

Nem mindegy, hol a bolt

A munkaerőpiac oldaláról sem mindegy, az ország melyik szegletében van a bolt. Az ország közepe táján a legkedvezőbb a helyzet, a boltosnak, és az eladónak is, mivel mindkettőből sok van. Köztudott, hogy nagy a boltok közötti vándorlás, néhány ezresért már ugrik is az eladó egy házzal odébb. Hiába, a munkaerő piaca is piac, mindkét oldalról.

Nyilván a boltban szegényebb megyékben a legsanyarúbb a helyzet, amire szomorú, de tanulságos példa a Palócker bedőlése, ami a mai napig lenyomja a boltos létszámot a megyében:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
január	41	34	13	5	5	...	2	2	2	2	1
november	43	34	13	5	4	...	2	2	2	2	1
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. január 19.)

Ezt nem találnád ki! Újabb csúcson a micsoda is?

az üres, betöltetlen álláshelyek száma. Soha nem nőtt ennyivel és ennyire, négy év alatt négyszeres a megugrás. Ezért hosszabbak is a sorok a boltban. De van rosszabb is. És Németországban még mindig nagyon keresik a bolti eladókat, most éppen 36 ezret.

A legfrissebb adatok szerint 2017 harmadik negyedévében újabb rekordszintre kúszott fel a az üres álláshelyek száma a magyar gazdaságban, a versenyszférát - a vállalkozásokat - tekintve. Ez már fél évtizede így megy, ami azt is jelzi, hogy nehéz ezt orvosolni. A kereskedelemben ezernyolcszáz fővel mászott egy magasabb lépcsőfokra a mutató az előző évihez képest, bő harmadával. Négy esztendő alatt négyszeres a megugrás.

Az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében (amiben a nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és a bolti kiskereskedelem is benne van), amikor szépen gyarapodott a forgalom, a foglalkoztatottak száma ugyan hullámzott, de a 2014 évi 548 ezer főhöz képest nagyságrendjét tekintve nem változott, hiszen 2016-ban ez a mutató 544 ezer fő volt. A béremelések a létszám őrzéséhez voltak elégségesek.

Rögtön jövök, ebédszünet

A legnagyobb gondban a boltos kereskedők vannak, ahol a foglalkoztatottak száma ugyan valamelyest mozdult, de hát ez azért kevés, különösen az üres álláshelyek mutatóinak tükrében (2014-ben 361 ezeren, 2016-ban 368 ezren dolgoztak a boltokban, de hát ez mindössze soványka 2%-os emelkedés).

2017-ben az első három negyedévben egyébként jó nagy hullámokat vetett a foglalkoztatottak száma, mind a kereskedelemben, mind ezen belül a boltok körében, de az első három negyedév átlaga lényeges elmozdulást már nem mutat. Itt majd az éves mutató ad később pontosabb eligazítást (volt egy nagy esés, majd egy nagy nyári megugrás, utóbbi feltehetően a diákmunka meglódulása miatt).

Egy kicsit részletesebben nézve az adatokat egyébként kitűnik az is, hogy évről-évre egyre nagyobb mértékű az üres álláshelyek számának növekedése. Négy év alatt pedig négyszeres a megugrás:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres hely	1.644	2.525	3.725	4.844	6.660	137%	405%
változás	.	+ 881	+ 1.200	+ 1.119	+ 1.816	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, kereskedelem, harmadik negyedév

Igaz, közben három év alatt tízezerrel csökkent a boltok száma, de a kereskedők így is szünet nélkül keresik a munkaerőt. Bizonyára azért, mert több kellene. A kisboltok sem kivételek, hiszen ők a bérversenyben hátrányban vannak. Új jelenség körükben, hogy a "rögtön jövök" táblák mellett megjelent az "ebédszünet" felírat a bezárt ajtókon, a lehúzott rács mögött. A decemberi karácsonyi forgalomban is.

A legnagyobb multi áruházak honlapjainak tanúsága szerint közben ugyanúgy keresik a munkaerőt, mint korábban. Vagy még jobban.

A szakszervezet pedig egy kicsit összekaphatná magát, hiszen a béreket a munkaerőhiány magától is nyomja felfelé. A versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a 2013. évi 239 ezer forintról 304 ezer forintra nőtt, negyedével lett több. A kereskedelemben 214 ezer forintról 269 ezer forintra emelkedtek a keresetek, ami ugyanakkora ütem (harmadik negyedéves adatok). És - tiszteletben tartva az alkalmazottak sok tekintetben jogos igényeit, de hát ezek kezelése körükben már a szakszervezeti vezetők feladata - messze nem a Tesco, vagy a Metro fizet a legrosszabbul, de hát a szakszervezet is oda megy dörömbölni, ahol nagyobb zajt tud csinálni. A kis bolt neki is csak kis bolt, pedig ott kellene a nagyobb segítség (persze, nem a sztrájk, de a multik bérének felfelé tologatása minden fillér erejéig a kicsik hátrányát növeli, ha ott nem történik semmi).

A kereskedelem a jobbak közé tartozik

A nemzetgazdaság egészét nyomja a munkaerő hiánya. És van olyan mutató, lényeges, amiben a kereskedelem a jobbak közé tartozik. De előbb arról, hogy a cégek körében, a versenyszférában is egyre gyorsuló ütemben nőnek az üres álláshelyek, nem is kicsit:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres helyek	16.461	23.074	30.273	41.415	53.589	129%	326%
változás	.	+ 6.613	+ 7.199	+ 11.142	+ 12.174	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, versenyszféra, harmadik negyedév

És az üres álláshelyek arányát nézve azt lehet látni, hogy messze nem a kereskedelemben a legnagyobb a gond:

1.	2.	3.	4.	5.	6.
info-kommunikáció	feldolgozóipar	építőipar	szálloda, vendéglátás	kereskedelem	szállítás, raktározás	versenyszféra
3,3	3%	2,7	2,5	1,7	1,7	2,5
KSH, üres álláshelyek aránya: százalék, versenyszféra, 2017. harmadik negyedév

De van itt más is: pontosabban, ott, nyugatabbra

A munkaerő hiánya nem magyar találmány, egész Európa nyög alatta, ki jobban, ki kevésbé. Kelet-Európa óriási bér- és versenyképességi hátrányban szenved. Megy is a munkaerő nyugatabbra.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 2,6 millió állást hirdet az Unió tagországaiban, a legtöbbet Németországban, 0,8 milliót (és itt nem kötelező hirdetni, tehát a valós igény ennél feltehetően több). Keresnek eladókat is szép számban, a legtöbb beosztott bolti eladót Németországban, de máshol is, leginkább a következő országokban:

	bolti eladók
Németország	35.999
Franciaország	5.273
Ausztria	3.614
Belgium	3.070
Egyesült Királyság	2.831
EURES, érték: fő

Pénztárosból is jócskán négyezer fölött van a meghirdetett álláshelyek száma (az eladók táblázatbeli adatain túl). De keresnek telefonos, multimédiás ügynököt is, mintegy háromezer főt, vagy félezer házaló ügynököt. A legmeglepőbb adat, hogy ötezer utcai árust is keresnek, a legtöbbet, a javát Belgiumban, négyezernél is többet.

Nem véletlen, hogy itthon hiánycikk a hentes, a pék és a cukrász az áruházakban is. Az élelmiszeriparban ötezer péket, cukrászt, négyezer hentest keresnek a nyugat-európai cégek.

És egy kicsit a más kertjét is bogarászva, felszolgálóból, pultosból több mint húszezer, szakácsból több mint 18 ezer, fodrászból, kozmetikusból több mint tízezer a meghirdetett álláshelyek száma. Kicsit messzebbre kalandozva falazó kőművesből hatezer hiányzik, de társalkodóból, komornyikból is félezer fő.

Megoldás? A sztrájkfenyegetés ebben a munkaerő környezetben - tiszteletben tartva az alkalmazottak elkeseredettségét sok ok miatt is - mégsem a legdiplomatikusabb fegyver. Sok más választás nincs, mint az eddigi munkaerőpiaci szabályozási ösztönzők gyorsabb és nagyobb súlyú továbbépítése. Önmagukban jók ezek, például a járulékcsökkentésen sokat vitatkozni nem lehet, csak éppen kevésnek bizonyultak eddig.

(blokkk.com, 2017. december 11.)

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

De mindenütt kevesen vannak, a létszám továbbra sem változott. Lesz sorállás karácsonykor, pedig a boltos eladók keresete egy év alatt 17%-kal nőtt. Élelmiszerboltba 30 ezer pluszért sem megy új dolgozó. Sőt.

Folyamatosan, hónapról-hónapra emelkednek a havi bruttó átlagkeresetek a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) körében. Szeptemberben átlagosan 192 ezer forintot lehetett keresni a boltban, egy évvel korábban 164 ezer forintot, a különbség 28 ezer forint.

Az élelmiszer boltokban (szaknyelven élelmiszer vegyes) egy év alatt 173 ezer forintról szökött fel a havi kereset 203 ezer forintra a fizikai dolgozók körében, ami az átlagnál nagyobb összegű, 30 ezer forintos emelést takar, 17%-os ütemmel. A versenyszféra 218 ezer forintos átlagánál ez ugyan 15 ezer forinttal kevesebb, de ott csak 15% volt a növekedés aránya, tehát valamit faragtak a boltok a bérhátrányukból.

A bolti kiskereskedelemben az átlagot tekintve az év eleji minimálbér emelését követően tovább kellett tolni felfelé a béreket év közben, a munkaerőhiány ezt diktálta. A nagyáruházak, köztük néhány tagja a legnagyobb hazai láncoknak, több tízezer forinttal az átlag felett fizetnek, de a kisebb boltok bérhátránya tetemes. Mindezekkel együtt a boltos alkalmazottak kereseteinek változását a következő adatok jellemzik:

	2016 szeptember	2017 január	2017 szeptember
kiskereskedelem	164	183	192
élelmiszer	173	189	203
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszer vegyes

Na de a létszám: hát az semmit sem változott, jön a karácsonyi sorban állás

Pedig kellett volna a több munkáskéz, amit jeleznek a megszámlálhatatlanul szaporodó álláshirdetések és a kisboltok körében a "rögtön jövök" táblácskák. De hát béremelésre ennyi futja (a 17%-os keresetnövekedés mellett a bevételek 4-5%-kal emelkednek csak).

Az első három negyedévben a boltokban a fizikai dolgozók létszáma az év elejihez képest 1.800 fővel csökkent, ezen belül az élelmiszerboltokban félezerrel kevesebben dolgoznak.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	szeptember
boltok együtt	140	140	141	139
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	63
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

Nem csak az ott lakók száma, átlagosnál nagyobb jövedelme, hanem az átutazók, ingázók és a turisták miatt is a boltos kereskedelem az ország közepén a legnagyobb súlyú. A közép-magyarországi térség forgalmi részesedése 40% körül mozog, de az itt foglalkoztatottak dolgozók aránya ennél már magasabb. Budapesten több mint 40 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő fogadja a boltokban a vásárlókat, számuk Pest megyével együtt 74 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a közel 140 ezres eladóhad fele ebben a térségben dolgozik.

Az egyes megyéket nézve (Pest megyét most nem számítva) a legtöbb bolti dolgozó Fejér megyében tevékenykedik, a legkevesebb pedig Nógrádban. Nógrád megye alaposan megsínylette a Palócker tönkremenetelét, mivel a megye eladóinak egy évvel ezelőtti ezernégyszáz fős létszáma a felére esett vissza. Tolnában sem dolgoznak sokkal többen, ott ezerhatszáz körül alakul a létszám, így összesen három megye, még Zala az, ahol nem éri el a kétezer főt a bolti eladók létszáma.

A egyes megyékben kisebb, nagyságrendjét tekintve leginkább száz fő körüli volt eddig az éven belüli létszámmozgás. Az öt legnagyobb és legkisebb boltos foglalkoztató megyék a következők:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
2016 (éves)	39,1	34,3	12,7	4,8	4,5	...	2	2,1	1,8	1,7	1,4
2017 szeptember	41,4	32,9	12,7	4,8	4,6	...	2,1	2,1	1,8	1,6	0,7
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2017. november 22.)

Nyáron megrohanták a lányok a boltokat

Dolgozni. A harmadik negyedévben feljebb csúszott a foglalkoztatottak száma a boltokban. A nyáron munkát vállalók döntő része a gyengébb nem képviselőiből állt. Feltehetően a diákmunka és a nyári időszakra kinyitó boltok húzták feljebb, de csak a régi szintre a foglalkoztatást.

2017 júliusa és szeptembere között visszaugrott a boltokban foglalkoztattak száma a korábbi szintre. A háttérben feltehetően az húzódott meg jelentős súllyal, hogy nagy számban vállaltak munkát nyáron a diák.

A statisztika kétféle módon figyeli a munkaerő piacát. Egyik oldalról megkérdezik a családtagokat, ki, hol dolgozott egy-egy időszakban, ebből kerekedik ki a foglalkoztatottak száma. Ebben mindenki benne van, aki dolgozott, függetlenül a foglalkoztatás viszonyától, tehát az alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok egyaránt, de a diákmunkások is. Az alkalmazotti statisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait gyűjti a statisztika közvetlenül a cégektől, ott viszont az eddig megismert időszakban, júliusban, augusztusban nem volt változás, nem nőtt a létszám. Így okkal feltételezhető, hogy döntő részben a nyári diákmunka dobta meg a foglalkoztatást. Szerepet játszott benne az is, hogy a nyári idényjellegű boltok, továbbá a sport- és más rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes árusítás megnövelte az értékesítőhelyek, és természetesen a munkát vállalók számát.

Persze, ez a megugrás nagyon kellett a boltosoknak, hiszen itt is égető a létszámhiány. Ugyanakkor a nyáron munkába állók csak annyit segítettek a kereskedelemnek, hogy visszatornázták a létszámot az egy évvel korábbi szintre, tehát a gödör aljáról feljebb rángatta ugyan a foglalkoztatást a nyári munkavállalás, de teljesen kikecmeregni még nem tudott belőle a kereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben végül a következők jellemezték 2017 első három negyedévében a foglalkoztatást, a korábbi időszakkal is összehasonlítva:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	372	nincs
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott az online kassza bevezetése is, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált:

Lányok a boltban, amikor dolgoznak: ők vannak többen és ők a mozgékonyabbak

A közhiedelemben a bolti munka a női nemhez kötődik. Ez így is van, de azért férfiak is téblábolnak a boltokban foglalkoztatottként. Tíz évvel ezelőtt a boltokban a női dolgozók aránya kétharmad körül mozgott és ez nem is változott azóta sokat, nagyságrendjét tekintve. Persze mások a nemek közti arányok az illatszerboltban és egy műszaki kereskedésben.

Érdekesen alakult viszont 2017 harmadik negyedéve, amikor közel húszezren álltak munkába a nyári hónapokban, a háromnegyedük ugyanis a gyengébbik nemhez tartozott. De hát mindössze annyi történt, hogy egy év alatt a távozók nagyobb része is a hölgykoszorúhoz kötődött, így ők most visszatértek a boltba. A statisztikában.

(blokkk.com, 2017. november 21.)

Ez a bér a létszám tartásához elég - éppen

A létszám nem moccan a boltokban, pedig a bér több. A 27-28 ezer forintos keresetemelés csak arra elég, hogy ne csökkenjen a létszám, miközben több munkáskéz kellene. A legnagyobb a baj az élelmiszerboltokban. ₪₪₪

Két kisboltos eladó beszélget: - Sztrájkolunk. - Hülye vagy? Mi ketten? Nem is vagyunk szakszervezet. - Hát nem is. De kell a pénz. - És ki szervezi a sztrájkot? - Hát a főnök. - Elment az eszetek? - Dehogy. De lesz egy kis hírverés a faluban, itt még senki sem látott sztrájkot, ő meg így viszont néha le tudja oltani a villanyt. - És a sztrájk alatt nem ad bért! - Hát... ekkora forgalom mellett... majd akkor sztrájkolunk különben is, amikor nincs vásárló... - Te, csak egyet nem értek. A szakszervezet minket miért nem keres meg? - Mert a kis bolt nekik is kis bolt.

2017 augusztusában 196 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben alkalmazottként dolgozók létszáma (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). Ez nagyságrendjét tekintve igen halovány elmozdulás az egy évvel korábbi 193 ezer főhöz képest (másfél százalék), így a létszámhiány gyakorlatilag semmit sem enyhült. Azért sem, mert ráadásul év közben, januártól nézve szinte semmi változás nem tapasztalható. Ez nagy baj, mert több eladó kellene a boltokba.

A bruttó havi átlagkereset persze nőtt, most már 228 ezer forint a boltos vállalkozások körében, ami egy 28 ezer forintos emelést is takar. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 14%-os átlagos keresetemelés mellett a boltos vállalkozások létszáma nem emelkedik, pedig kellene.

A sorállás kulcsa: a pénztáros, az eladó, az árufeltöltő

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

Az egyes szakmacsoportokban is többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres. De több nincs. Az élelmiszerboltokban pedig - nem sokkal, de jelzésértéke van - valamelyest apadt is az eladók létszáma.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt területeken a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	augusztus
boltok együtt	140	140	141	140
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Intő jelek

A foglalkoztatás égető gondjait jelzik azok az adatok is, melyek a bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak, tehát az összes alkalmazott, vagy bármilyen más munkát végzők - például a vállalkozókkal együtt számolt - összlétszámát mutatják:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

És az üres álláshelyek mutatói sem mutatnak semmi jót:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 II.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.971
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A bért persze ki is kell fizetni valamiből. A boltos kiskereskedelmi forgalom az elmúlt egy esztendőben 4-5% körüli ütemben nőtt, ehhez képest a 14-17%-os béremelés nem kevés. Ráadásul a nagyobbak több bért adnak, így a kisboltosok egyre hátrébb csúsznak a bérversenyben.

Hát igen, a szakszervezetek azok zsebében turkálnak, ahol átlag felettiek a fizetések. Persze érthető, ha akár minden egyes alkalmazott elégedetlen a hó végi boríték vastagságával, de a szakszervezetek nyomakodása csak még jobban széthúzza a fizetések skáláját a boltokban, amit egyébként a munkaerő hiánya, a munkaerő piac előbb-utóbb úgy is kikényszerít. Mindez persze egyrészt roncsolja a versenyképességet egy határon túl, másrészt még nehezebb helyzetbe sodorja a kisboltokat.

(blokkk.com, 2017. október 19.)

Reszkethet, aki nem szeret sorban állni a boltban

Karácsonykor arathatnak a nyugdíjas szövetkezetek. Nincs veszélyben a karácsony: ugyanakkora sorok várhatók karácsonykor a boltokban, mint egy évvel korábban, az eladók létszáma ugyanis nem változott. Az élelmiszerboltokban viszont kevesebben dolgoznak. Az eladók bére persze nőtt.

A boltban sorban állni nem az irodisták hiánya miatt kell, hanem azért, mert nincs elég pénztáros. A helyenként üres, foghíjas polc, a boltban szanaszét heverő csomagolóanyagok az árufeltöltők hiányát jelzik (bár sok üzletben a bolti dolgozók mindent csinálnak, árut is pakolnak, ülnek a pénztárban, és még takarítanak is). A csemegepultnál kígyózó sor pedig a szakképzett eladó hiányának a mércéje.

A boltosok, kicsik, vagy nagyok, ez ma már mindegy, pincétől a padlásig eladót keresnek, ez egyértelműen látszik az álláshirdetésekből és a kisboltok "rögtön jövök" tábláinak sokaságából. A bolti fizikai dolgozók havi bruttó keresete (amiben az alapbér mellett a különféle pótlékok is benne vannak) 2017 júliusában 190 ezer forint volt, közel ötödével (egészen pontosan 17%-kal) több volt, mint egy évvel korábban. Ez a 28 ezer forint kevés volt ahhoz, hogy többen dolgozzanak a boltokban. De a boltosoknak nincs több pénzük bérre, amihez hozzátartozik, hogy a multi áruházak átlag felett fizetnek (a többségük és a Tesco biztosan). A foglalkoztatottak száma (amiben az összes alkalmazott mellett a vállalkozók, vagy éppen a segítő családtagok is benne vannak) 2017 második negyedévében 23 ezer fővel csökkent, tehát döntő részben a kisvállalkozások körében nagy lehet a baj. A bér lett a boltok közötti verseny legerősebb eleme, aki bírja, maradhat, aki nem, lehúzhatja a redőnyt.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül néhány kiemelt területét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	július
boltok együtt	140	140	141	141
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
elektromos készülék, híradástechnika	5	5	5	5
illatszer	5	5	5	5
benzinkút	4	4	4	4
könyv, sportszer, játék	3	3	3	3
bútor	3	3	4	4
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Az előbbi létszám adatok nem tartalmazzák a diákmunkát, a kölcsönzött munkaerőt. A részmunkaidősök száma gyakorlatilag semmit sem változott, hosszú ideje 34-35 ezer fő körül mozog (a fenti adatokon belül).

Nincs veszélyben a karácsony, és berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek

A karácsonyi bevásárlás nincs nagyobb veszélyben, mint egy éve, de tanácsos korábban kezdenie annak, aki utál sokat sorban állni a pénztárak előtt. És a posta ugyan azt ígérte, hogy felkészült, a webáruház rajongóknak is szerencsésebb mihamarabb megkezdeni a böngészést a karácsonyi árukínálatban.

És a karácsonyi szezonban berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek.

A tescos sztrájk azért azt is jelezte, hogy a diákmunka, a munkaerő kölcsönzés sokat lendíthet a szekéren. A nyugdíjas szövetkezetek feltehetően decemberben már mélyebben megmeritkezhetnek a boltos kiskereskedelem piacában, hiszen fog kelleni a több munkáskéz és más új forrás úgy tűnik, nincs is. A legfrissebb adatok szerint számuk már 43, ami jelentős a 100 körüli számban ügyködő iskolaszövetkezetek mellett.

Persze, nyugdíjasok eddig is dolgoztak, a kereskedelemben is. A kérdés az, hogy a valóban kedvezőbb adózási feltételek (csak 15% szja-t kell fizetni, bérterhet sem a nyugdíjasnak, sem a szövetkezetnek semmit) és rugalmasságot kínáló szervezési keretük mellett mennyi új munkába álló nyugdíjast tudnak megmozgatni.

A blokkk.com már rámutatott, hogy elsősorban a jelenleg már amúgy is dolgozó nyugdíjasokat próbálhatják meg összeterelni az új szövetkezetek, ami a rugalmasabb működés és a kisebb közteher mellett nem csekély előny, de növekedhet is a dolgozó nyugdíjasok tábora. Több ok miatt is azonban túlzott várakozás nem támasztható velük szemben, elsősorban azért, mert akinek nagyon kellett a pénz eddig is, és bírta is, az már korábban elszegődött dolgozni, de végül minden új munkaerő nagyon is jól jön. A blokkk.com jelenleg azzal számol, hogy néhány ezer új dolgozó mozgósítható a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül a bolti munkavégzésre.

Itt például figyelembe kell venni, hogy a bolti pénztárosnak és az árufeltöltőnek nem kötelező a szakképzettség, de az eladónak már igen (eladó az, aki kérés alapján kiszolgálja a vásárlót). Persze, egy sor iparcikk boltban is kötelező a szakképzettség, például a műszaki cikkeknél, de a könyves, vagy ruházati boltban már nem. Feltehetően leginkább a pénztárosok és egyes szakmákban az eladók táborát szaporíthatják a nyugdíjasok. De hát a sztrájkoló tescosok - és minden más társuk - tudnak mesélni arról, hogy a bolti munka - a létszámhiánytól most függetlenül - nem könnyű feladat.

(blokkk.com, 2017. szeptember 20.)

Megrendítő: 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma

a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár. ₪₪₪

2017 második negyedévében a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 353 ezer főre zuhant, amire az elmúlt három évben, miközben évről-évre bővült a forgalom, nem volt példa. Ez a 2017 második negyedévi foglalkoztatotti létszám 23 ezerrel kisebb az egy évvel ezelőttinél. A boltos létszámesés az elmúlt egy évben negyedévről-negyedévre nézve folyamatos volt. Még 2016 második negyedévére, a vasárnapi boltzár eltörlését követően feljebb kúszott ugyan a létszám a korábbihoz képest, de utána már folyamatosan csúsztak lefelé a mutatók:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Némi statisztikai módszertan azért idekívánkozik. A foglalkoztatottak számának mutatója magában foglal mindenkit, aki a felmérés időszakában az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet szerző munkát végzett. Kicsit részletesebben, a mutatóban benne vannak az alkalmazottak, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai, szövetkezeti tagok, valamint a segítő családtagok is. Ez azért fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak van egy másik munkaerő piaci mutatója is, ami az alkalmazottak számát méri, de csak a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében. Tehát a teljes munkaerő piaci képet a foglalkoztatottak száma mutatja.

A foglalkoztatottak számának csökkenése nagyon is összefügg azzal, hogy - ez a legutolsó adat - 2017 elején elképesztő méretben megugrott az üres álláshelyek száma a boltos kiskereskedelemben:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta az alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről, de a boltbezárási statisztika sem fog javulni. Nem véletlen a "rögtön jövök" táblák megszaporodása az elmúlt időkben.

De - az előbbi hatással éppen ellenkezőleg - munkaerő sincs elég ott, ahol tudnának fizetni, így nem véletlen az sem, hogy a legjobban fizető nagyáruházaknál is állandósult a munkaerő keresés. Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.

A korábbi években, 2014-ben és 2015-ben egyébként emelkedett a foglalkoztatottak száma, amihez feltehetően nem kevés köze volt az online kasszarendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért több költség is dukál. De 2015-ben és 2016-ban megfordultak a mutatók és 2017 második negyedévében foglalkoztatottságban ott tart a bolti kiskereskedelem, ahol 2012-ben (pontosabban, még ott sem):

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	353
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: második negyedév

És a nagyobbak

Nem rózsás a helyzetük a nagyobb, négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások helyzete sem. Itt már akad olyan mutató, amely a fizikai dolgozók, az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktári dolgozók számát mutatja. Hát ebben a körben ugyan nem csökkent, de nem is nőtt a létszám (az a csekélyke elmozdulás, ami a számtan szabályai szerint kiolvasható, növekedésnek aligha nevezhető). Ez a pénztárak előtti hosszas sorállást, vagy az álláshirdetések garmadáját elnézve csak annyit jelent, hogy legalább nem romlott a helyzet (ami persze vállalkozásonként eltérő képeket rejt magában). Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az ide tartozó nagyobb áruházláncok azért az átlagnál többet fizetnek a dolgozóiknak, így felfelé húzzák a mutatót (bár a Tesco szakszervezetei ezt vitatják):

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Ja, és a bér: több munkáskezet fogni ennyi kevés

Hát az bizony emelkedett, nem is keveset. 2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint. Hát ez bizony 29 ezer forintnyi különbség, a növekedés üteme pedig 18% - 4% körüli forgalomemelkedés mellett. Egyébként a júniusi átlagkeresetek egy ezressel kisebbek voltak, mint májusban, tehát az előző hónapban, de ekkora hullámzás máskor is volt már.

Nincs már sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek. Valószínű, hogy folytatódik a boltbezárás.

(blokkk.com, 2017. augusztus 22.)

Nem nő a létszám, pedig 30 ezerrel több a bér

A hosszú sorok a boltok pénztáraiban azt mutatják, hogy kevés a pénztáros, eladó, árufeltöltő. De nem nő a létszám, 30 ezerrel többért sem rohannak többen eladónak. ₪₪₪

Szinte minden boltos pénztárost, árufeltöltőt, vagy éppen eladó keres. De úgy látszik, a boltos fizikai dolgozók bérének 20%-os emelése kevés volt az elmúlt egy esztendőben, hiszen 2016 májusában még csak 158 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, ami januárra 183 ezer forintra kúszott fel. De ez is kevés volt, így májusra már 189 ezer forintnál tartottak a boltosok, egy év alatt 20%-kal, ötödével, több mint 30 ezer forinttal emelve a béreket.

A szakszervezet persze azt mondja, még több kell, csak azt nem árulja el, hogy miből, hiszen a bevétel emelkedésének üteme 5% alatt mozog, tehát negyede a bérnövekedés tempójának. Árat emelni pedig nagyon nehéz, hiszen verseny is van a piacon, a vásárló pedig nagyon is nézi az árakat. És nagyok a boltok közötti árkülönbségek is, így nem igényel hosszabb fejtörést, hogy ki járna rosszabbul, az újabb fizetésemelés ára a drágulás lenne. De nyilván vannak olyan boltosok ma is, akik ha óvatosan is, de árakat kényszerültek emelni.

A nagyáruházaknál nagyobbak a bérek, így tűnik, ez a létszámhiány nagyobbrészt a kisboltosok vesszőfutása. Erre utal, hogy az elmúlt fél évtizedben 15 ezerrel csökkent a kisboltok száma, ennyien nem bírták a versenyt és ennek feltehetően nincs még vége. Persze, az álláshirdetéseket böngészve nem szabad azt hinni, hogy a nagyáruház hátradőlhet, ők is keresnek dolgozókat szép számmal.

Év közben olvadozik a bolti dolgozók létszáma

Sok az álláshirdetés, a "rögtön jövök" tábla a kisboltok napközben lehúzott redőnyein, hosszú a sor még a nagyáruházak pénztárainál is, ami azt is mutatja, hogy a létszám 2017-ben év közben nem nőtt. A bolti kiskereskedelemben a nagyobb - a négy főnél többet foglalkoztató - boltok dolgozóinak létszáma január-május között félezerrel csökkent, a fizikai dolgozóké pedig ezer fővel.

Az élelmiszerboltokban is kevesebben dolgoznak, de a ruházati, villamos háztartási készülék, használt cikk, vagy éppen a sportszer üzletek sem találtak több eladót. A bútorboltosok jobban tekernek a munkaerő toborzásban, de ott magasabbak a bérek a boltos átlagnál:

	teljes létszám		fizikai dolgozók száma
	január	május	január	május
boltok összesen	195.771	195.067	140.682	139.641
élelmiszer	86.129	85.287	64.849	64.183
híradástechnika	4.241	4.246	2.595	2.564
villamos készülék	2.881	2.864	1.801	1.773
bútor	4.939	5.144	3.515	3.658
ruházat	11.591	11.568	8.358	8.267
illatszer	5.843	5.874	4.940	4.951
használt cikk	2.023	1.959	1.620	1.572
sportszer	794	762	598	568
játék	785	564	949	735
könyv	1.714	1.709	895	914
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások létszáma, fő

Messze még a végállomás

A munkaerőhiányt nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, hiszen eleve több év hordaléka adódott össze eddig is, ráadásul lehet itt hablatyolni arról, hogy mi lesz, ha a vendéglátók bért emelnek és odamegy az eladó, nem ez az igazi gond. A munkaerőhiány gyökere az, hogy a magyar gazdaság nem tudott a versenyképességben felzárkózni és az alacsonyabb béreket feltornázni, mert annak ez lenne a feltétele. Így viszont több százezer - ki tudja mennyi - dolgozó a határon túl keresi a kenyérre valót, ahol nem néhány tízezer forint a bérkülönbség.

Tűzoltás lesz még hosszú ideig, hiszen a vállalkozásoknak nincs annyi erejük, hogy hirtelenjében nagy béremelést adjanak, ugyanis akkor nagyon mélyen a zsebükbe kellene nyúlni, olyan nagy zseb pedig kevés van, amelyik nem lyukadna ki azonnal. Eddig is voltak olyan vállalkozások, nem csak a kereskedelemben, akik végleg kibuktak a sorból. És ennek sincs még vége. Kérdés persze az is, hogy egyrészt az állam mennyire tudja hátrébb szorítani a feketézést, ami nyomasztó teher, másrészt hajlandó-e például a létükért küszködő kisvállalkozásoknak pénzt, kedvezményt adni a túléléshez, hiszen a nagyobb gond náluk van.

(blokkk.com, 2017. július 21.)

Az élelmiszerboltban kevesebb az eladó

Gyanúsan indult a 2017-es esztendő a kereskedelemben. Megugrott az üres álláshelyek száma és csökkent a foglalkoztatottak száma is első negyedévben, miközben azért több lett a fizetés. ₪₪₪

Nem is kevéssel, hiszen a bérek szépen emelkedtek a a bolti kiskereskedelemben is, sőt. De azért még mindig jócskán keresik a bolti dolgozókat a boltokban, áruházakban. Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresete 20%-kal emelkedett egy év alatt 2017 áprilisáig. De hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, főleg egy élelmiszerboltban.

Az élelmiszerboltokban kevesebben dolgoznak

A boltos kiskereskedelem legnagyobb szelete az élelmiszeresek hálózata. Hát itt bizony 2017-ben kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Pedig jobban kellett volna a munkáskéz, hiszen az év első nagyobb vásárlási lendületét adó húsvéti ünnepek 2017-ben áprilisra estek, ugrott is egyet az élelmiszervásárlás, csak éppen eladó, pénztáros, árufeltöltő nem akadt elég:

	2017	2016
kiskereskedelem teljes létszáma	195	192
előbbiből fizikai dolgozók	140	139
élelmiszer boltok teljes létszáma	85	87
előbbiből fizikai dolgozók	64	65
KSH, ezer fő, április havi adatok

Némi statisztikai módszertan nem kerülhető meg. Ezekben az adatokban az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok vannak benne, a szakboltok (hús, zöldség, pékáru, egyéb) már nem. A multi áruházak is ezt az adatot hizlalják. A szakboltok súlya kisebb, ott egyébként 11 ezer fő körül mozgott a létszám az elmúlt esztendőben.

Pedig a bérek vaskosabbak lettek

A bolti kiskereskedelemben azért szépen emelkedtek a bérek, egy év alatt 20%-kal, önmagában összegében sem mutat rosszul a növekmény. Persze, van mihez képest, ráadásul az átlag mögött jókora különbözőségek is adódnak, jobbára azonban a kisebb boltok hátrányára, mennek is tönkre ezrével évente. A béreket ki is kell azonban fizetni valamiből, ez a valami a bevétel, ami viszont messze nem nőtt ilyen ütemben (5% alatt ragadt 2016-ban), de végül is a bolti dolgozók vastagabb hó végi borítékkal gyarapodtak:

kiskereskedelem	2017	2016	változás
bér összes dolgozó	228	196	+ 32
fizikai dolgozók	187	156	+ 31
KSH, havi bruttó átlagkereset, április, ezer forint, legalább öt főt foglalkoztatók

Hát igen, a nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók havi bruttó keresetét nézve sokkal több az előbbinél, 212 ezer forint volt 2017 áprilisában, a növekedés üteme pedig csak néhány százalékkel kisebb a boltosokénál, így nem sokat faragott ebből a hátrányából a kiskereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben ráadásul rá kellett tenni még egy lapáttal a decemberi bérekre a minimálbér emelése miatt év elején:

	2016 április	2017 január	2017 április
kiskereskedelem	156	183	187
élelmiszer vegyes	160	189	194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De hát mindez kevés: sokkal több az üres álláshely

A kereskedelemben harmadával ugrott meg a betöltetlen álláshelyek száma 2017 elején 2016 végéhez képest. Az egy évvel korábbi mutatóhoz képest viszont már közel másfélszeres a növekmény, ami azt jelenti, hogy sokkal több munkáskéz kellene a kereskedelemben, mint amennyi ma a vásárlókat fogadja a boltokban, áruházakban:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

Az egyes boltok között persze akadnak különbségek, van ahol több, van ahol kevesebb eladót keresnek. Nem mindegy, hogy a kisebb minimálbért, vagy a nagyobb szakmai bérminimumot kell fizetni, például az élelmiszer eladónak kötelező, a ruházatisnak már nem a szakképesítés, így a magasabb minimálbér.

Köztudott az is, hogy a multi áruházak jobban fizetnek, még akkor is, ha éppen tüntetést szerveznek a szakszervezetek.

Az egyik legjobban fizető Aldi most 286 állást hirdet. Éppen 85 árufeltöltőt keres, a nyolc órára vetített havi bruttó bérajánlat 227 ezer forint, a vasárnapi pótlék nélkül. A bolti eladó, akikből 118 főt keresnek, már 311 ezer forintról kap elszámolást hó végén (ez a bruttó bér).

A Lidl 359 dolgozót keres. Az elérhető havi kereset 268 ezer forint, úgyszintén vasárnapi pótlék nélkül. Tartja még a 3 órás részmunkaidő ajánlatát is, hétvégére ezért 93 ezer forintot kínál, ami nyolc órára vetítve 247 ezer forintos havi kereseti lehetőségnek fele meg. Össze is lehet kötni a hétvégi bevásárlást egy kis munkával, pénzkereséssel.

Az IKEA teljes nemzetközi hálózatában 1.838 főt keres, ebből Magyarországon 17 álláslehetőséget kínál. Az elérhető keresetről azonban szemérmesen hallgat álláshirdetésében. A mérlegbeszámolójából annyi azonban kiolvasható, hogy a fizikai dolgozók átlagos havi bruttó átlagkeresete a legutóbbi, 2016. augusztusában zárult üzleti évben 236 ezer forint volt, amit persze azóta megemelhettek, hiszen nemrégiben új áruházat nyitott, ahová új dolgozókat kellett felvennie, az pedig nem könnyű feladat.

A tüntetés fenyegette Tesco 161 ezer forint körüli bérkínálata fél év után a cafetériával együtt már 220 ezer forint fölé kúszik. Ehhez jöhet hozzá a beígért 4 ezer forint, így azért összejön egy átlag feletti kereset, bár ez azért kevesebb a bérfizetésben élenjárókénál.

Nyugdíjasok, diákok? Rendjén van ez?

Úgy tűnik, 2017-ben is a diákmunka lesz az egyik vontatókötél a nyári bolti sürgés-forgás közepette, hiszen aki már dolgozik, szeretne szabadságra is menni, ha engedik. És jöhetnek a nyugdíjasok is a szövetkezeik révén, ha belépnek valamelyikbe. De hát nyilván nem ennek kellene húznia a munkaerő piacát, hanem a még magasabb bérnek. De erre legfőképpen a kisvállalkozásoknak nincs pénzük. Van is fluktuáció - cégek közötti ide-oda vándorlás - a kereskedelemben. Is.

(blokkk.com, 2017. június 29.)

A boltokban a bérek az egekben, létszám a padlón

Ötödével emelték a boltosok a bért egy év alatt, de nem nőtt a létszám. Sőt, az élelmiszerboltokban csökkent is. Pedig van még munkaerőhiány. Az élelmiszer szakboltok adják a legkevesebb fizetést továbbra is, de náluk érdekes módon nem csökkent az eladószám. ₪₪₪

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát 2017 elején az előző évihez és annak legvégéhez képest esett a létszám. A kisboltokban persze.

(2016 első negyedévét is lehet persze nézni az összehasonlításban, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, ami viszont nagyságrendjét tekintve nem jelent különbséget. De hát ez rettenetesen csalóka összevetés is lenne, mivel akkor még zárva, 2017 elején pedig már nyitva voltak a boltok vasárnap, amihez bizony több ember kellett - volna).

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott (amiben 2014-15 táján az online kassza belépése is hagyott némi felfelé mutató nyomot):

foglalkoztatottak száma	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	361	369	368	361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De hát a harmincezres béremelés sem nyomta feljebb a létszámot

Ha mást nem, csak az álláshirdetéseket böngészve nagyon is úgy tűnik, hogy továbbra is van létszámhiány a bolti kiskereskedelemben, nem is kevés. A betöltetlen álláshelyek száma is többszöröse a korábbi évekének a különféle kimutatásokban, bár igaz, hogy a munkaerőhiány egyes területeken már kisebb feszültséget okoz a bolti kiskereskedelemben.

A béremelésekben nem csak azt célszerű nézni, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fizetések, hanem azt is, mennyi esett ebből az előző esztendőre, amikor a munkaerőhiány pumpálta vastagabbra a borítékokat. Így kitűnik, hogy 2017 márciusában a boltokban átlagosan 185 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresete a fizikai dolgozóknak, eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek, ami ugyan 29 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál, de ebből a 29 ezer forintnyi emelésből a nagyobbik rész, 16 ezer forint még az előző, 2016-os esztendő hónapjaira esik. Tehát a márciusban kiszámolt éves bérnövekmény nagyobb felét még az előző esztendő munkaerőhiánya kényszerítette ki. Erre tett rá egy egyenlőre kisebb lapáttal a minimálbér, és persze a folytatódó munkaerőhiány.

A nagykereskedelemben és a nemzetgazdaság egészében a fizikai dolgozók körében 2016 végére már - az átlagot tekintve - olyan magasra szöktek a bérek a munkaerőhiány miatt, hogy januárban a megelőző decemberhez képest nem is kellett emelni. Később persze megint, de hát ennek már a munkaerőhiány az ismert oka:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
kiskereskedelem	156	172	183	185
nagykereskedelem	176	196	194	200
nemzetgazdaság	180	195	194	209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az élelmiszer szakboltok fizetnek a legrosszabbul, az élelmiszer boltokban meg kisebb a létszám

Bolt és bolt között mindig is voltak különbségek a bérekben, hiszen az sem pottyan az égből, hanem szépen ki kell fizetni a bevételből, mint minden más költséget. A blokkk.com már korábban is rámutatott arra, hogy a legrosszabbul az élelmiszer szakboltok (például a zöldség-, gyümölcs, pékáru, hús-, hentesáru üzletek) fizetik eladóikat, pénztárosaikat.

Hát ez a kép nem változott, olyannyira nem, hogy ezekben a boltokban egy év alatt csak 25 ezer forinttal nőttek a bérek, tehát az átlagnál kisebb mértékben. Az élelmiszer vegyes boltok azért tudtak valamivel az átlag feletti 32 ezer forintos béremelést felmutatni, mert a multi nagyáruházak, akik ebbe a körbe tartoznak, magasra tették a lécet:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
élelmiszer, vegyes	160	178	189	192
élelmiszer szakbolt	142	155	166	167
iparcikk, vegyes	153	168	180	181
jármű	176	188	191	197
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt,)

2017 további hónapjaiban számítani kell újabb béremelésekre a boltokban, különbségek persze lesznek továbbra is. Ezt alátámasztja, hogy 2017 márciusában az élelmiszerjellegű vegyes boltokban egy ezressel kisebb (65 ezer fő) volt az eladói, pénztárosi, árufeltöltős létszám, mint egy évvel korábban . És apránként, de 2017 első hónapjaiban tovább olvadozott a fizikai dolgozók létszáma.

Érdekes módon a legrosszabbul fizető élelmiszer szakboltokban nem csökkent a létszám egy év alatt, 2017 márciusában 11 és félezer volt az eladók, pénztárosok száma, ami háromszázhatvan fővel több is. Hát igen, ez egy szép feladvány.

(blokkk.com, 2017. május 22.)

A kisboltosok év elején csökkentették a létszámot

A foglalkoztatottak száma esett a boltokban 2017 első negyedévében a kisboltosoknál: sokan nem bírják a minimálbér és a munkaerőhiány miatt a nagyobb bérköltségeket. Hét-nyolcezret is elérhet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése. Ez bizony újabb boltbezárást is előrevetíthet. ₪₪₪

Az összehasonlításban lehet ugyan nézni 2016 első negyedévét is, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, de hát ez rettenetesen csalóka összevetés lenne. A különbségek közé tartozik ugyanis, hogy 2017 első negyedévében már nyitva, miközben 2016 első negyedévében pedig zárva voltak a boltok vasárnap. A vasárnapi zárvatartás híveinek hiedelmével szemben a hosszabb nyitvatartás több dolgozót igényel. Alátámasztja ezt, hogy a bolti kiskereskedelem foglalkoztatottjainak száma 2015 elején, a vasárnapi nyitvatartás mellett még 374 ezer fő volt, 2016 elejére pedig, a boltzár utolsó időszakára 359 ezer főre esett. A különbség egy 15 ezres leépülés volt a bolti foglalkoztatotti körben. Ráadásul a vasárnapi újranyitást követően a boltok foglalkoztatottjainak száma visszaugrott 370 ezer fő környékére.

Természetesen a bolti létszám változásában több ok is szerepet játszik általában, például 2014-15 táján az online kasszarendszer nem csak a nyugtaadást nyomta fel, hanem a létszámot is, hiszen a több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

Az év végi karácsonyi tömeget követően is csökkenhet a létszám, volt is rá példa korábban, de ennek azért lehet mostanság csekélyebb a hatása, mivel amikor a munkaerőhiány nyúzza a boltosokat, ezért is sok a diák, a kisegítő, akkor bizony év elején nem a létszámleépítés lenne a legsürgetőbb feladat.

Figyelemmel arra, hogy a 2017-es esztendő boltos foglalkoztatotti száma a legtisztábban nem a zárvatartásos előző év elejével, hanem sokkal inkább a 2015 első negyedévével hasonlítható össze, bizony tetemes különbség kerekedik ki. 2015 első negyedévében 374 ezer fő, az év egészében egyébként 369 ezer fő végezte a dolgát a boltokban. Mindkét mutató nagyobb a 2017 elején mértnél.

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De miért a kisboltokban csökkent a létszám?

Röviden: mert a nagyobbakban ugyanakkor nőtt az alkalmazottak száma a foglalkoztatotti összlétszámon belül.

De kicsit bővebben: a KSH-nak kétféle létszámmutatója van. A foglalkoztatottak számában mindenki beleszámít, aki munkát végez a boltban.

A másik létszámmutató az alkalmazottak száma. Ez viszont csak a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak létszámügyeit összegzi, tehát a nagyobbakat (a boltban munkát végző egyéni vállalkozók például nincsenek benne, de az öt főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedők eladói, pénztárosai sem). Ebben a körben viszont a korábbi mutatókhoz képest nagyobb létszámot mutatott ki a KSH. (Itt azért meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottak számánál a lakosságot, az alkalmazottak számánál a vállalkozásokat kérdezi a KSH, de hát némi pontosság csak várható mindkét módszertan mellett).

Az alkalmazotti létszám változását a következő adatok mutatják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	179	179	183	187	193	195
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő, */: március

Végül az irányzatok egyértelműek. A foglalkoztatotti összlétszám csökkent, a nagyobb boltok létszáma nőtt, tehát a létszám első negyedévének csökkenése döntő részben a kisboltok körét érinti.

Úgy tűnik, a multi áruházak átlagnál nagyobb fizetései is szerepet játszhatnak a kisboltok lecsúszásának (2016-ban és előtte is folyamatosan csökkent a boltszám a kisboltok körében, nem is kicsit, tíz év alatt 30 ezerrel), hiszen több pénzért könnyebb eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt találni, a bérversenyt pedig nehezebben bírja egy kisvállalkozás. A minimálbéreket is.

Az év további részében persze módosulhat az év eleji kép, egy azonban nagyon valószínű: a kisboltok térvesztése folytatódhat 2017-ben.

(blokkk.com, 2017. május 19.)

Élelmiszerboltban nagy a baj: 20% béremelés volt, eladó nincs

Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál. A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt.

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

	2017 február	2016		béremelés
		február	december	2017 február/ 2016 február	2016 december/ 2016 február	2017 február/ 2016 december
		február	december	egy év alatt összesen	munkaerőhiány hatása	minimálbér hatása
élelmiszerbolt	186	154	178	+ 32	+ 24	+ 8
kiskereskedelem	181	152	172	+ 29	+ 20	+ 9
nagykereskedelem	196	171	195	+ 25	+ 24	+ 1
nemzetgazdaság	195	170	195	+ 25	+ 25	0
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

(blokkk.com, 2017. április 21.)

A nőké a pult a boltban

A kereskedelem második legnagyobb hölgyfoglalkoztató ága a gazdaságnak. A bolti a kiskereskedelem viszont minden ágazatot toronymagasan ver a gyengébb nem foglalkoztatásában. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy.

Magyarországon a nemzetgazdaság egészében összesen 2 millió nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatott 46%-a, így nem sokkal marad el a foglalkoztatott hölgyek aránya a férfiakétól. A gazdasági ágakat tekintve a legtöbb hölgy a feldolgozóiparban dolgozik, 340 ezer itt a számuk, őket követi a kereskedelem (bolti kiskereskedelem, járműkereskedelem és a nagykereskedelem együttesen), 298 ezer fővel, megelőzve a közigazgatást, az egészségügyet és az oktatást is.

A szűkebb területet jelentő gazdasági ágazatokat a bolti kiskereskedelemmel összevetve viszont már toronymagasan veri a mezőnyt pultok, pénztárgépek birodalma. A bolti kiskereskedelemben 250 ezer nő dolgozik, míg a második helyre szorult szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban már csak 100 ezer körül mozog a számuk.

Hölgyfoglalkoztatás a kereskedelemben

A kereskedelem egészében a foglalkoztatott hölgyek száma és aránya nem sokat változott az elmúlt években:

foglalkoztatottak száma	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	544	539	548	529	539
ebből nők	298	298	298	289	296
nők aránya	55%	56%	54%	55%	55%
KSH, ezer fő,

A foglalkoztatotti körön belül az alkalmazottak számát tekintve, akik munkaszerződéssel a zsebükben végzik munkájukat a boltban, hasonló kép rajzolódik ki, néhány százalék különbséggel:

alkalmazottak száma	2016	2015	2014	2013	2012
összes alkalmazott	465	460	461	442	446
összes alkalmazottból nő	267	270	267	255	258
nők aránya	57%	59%	58%	58%	58%
KSH, ezer fő,

Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelemben túlsúlyban vannak a nők a létszámokat nézve.

Amikor a nők hordják a nadrágot...

A foglalkoztatottak köre magában foglalja az alkalmazottakon kívül az egyéni vállalkozókat, vagy a munkavégzést vállaló tulajdonosokat is (ebbe a körbe tartoznak továbbá a segítő családtagok is például, de azok száma olyan csekély, hogy elhanyagolható).

Az előbbiek alapján kirajzolódó kép már alacsonyabb arányt mutat a vállalkozó nők köréről, mint a foglalkoztatási súlyuk. Lényeges változás itt sem látható az elmúlt évek adatai alapján, az arányok minősítését pedig az olvasókra bízzuk:

vállalkozók száma	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	79	79	87	87	93
ebből nők	31	28	31	34	38
nők aránya	39%	35%	36%	39%	41%
KSH, ezer fő,

Na és a pult, a pénztárgép mögött: kétharmad

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben, a pultok, a pénztárgépek mögött, a polcok között a kereskedelem egészéhez képest már jóval magasabb a nők aránya, a foglalkoztatottak számát nézve. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy:

bolti kiskereskedelem	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	368	369	361	348	355
ebből nők	250	252	241	235	240
nők aránya	68%	68%	67%	68%	68%
KSH, ezer fő,

Természetesen az előbbieken belül az egyes áruterületek megoszlanak abban, hogy például a ruházati boltokban, vagy az illatszerboltokban becslésünk szerint jóval magasabb a nők aránya az átlagnál, míg a műszaki boltokban, autószalonokban, vagy éppen a barkács áruházakban már alacsonyabb.

(blokkk.com, 2017. március 8.)

25 ezer forintért nem szaladtak a boltba az eladók

Ennyivel emelkedett 2016-ban év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtti novemberben sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért meg nem tudják majd kifizetni a kisboltosok.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen az első negyedév átlagához képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott.

Na és a létszám: hiába a nagyobb pénz, semmit sem változott

Hiába nyomták az eladók markába év közben az egyre nagyobb bért a boltosok, a létszám nagyságrendje semmit sem változott. Pedig április közepétől ki lehetett nyitni vasárnap is, nyáron rányitottak az üdülőhelyekre a szezonos boltok, novemberben pedig már megkezdődött a karácsonyi pakolászás, sőt, a hónap vége felé - a fekete péntek tájékán - már egyre többet csipegettek a vásárlók az ajándékokból is. De hát úgy tűnik, hiába, hiszen érdemben semmit sem sikerült feltornázni az eladói létszámban.

Az érem másik oldala viszont az, hogy legalább nem esett vissza az eladók létszáma. A képhez hozzátartozik azonban, hogy a KSH-nak ez az adatgyűjtése csak a négy főnél nagyobb kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, az pedig a megszaporodott "rögtön jövök" táblák sokaságából látszik, hogy a kisebbeknél sem rózsás a létszámhelyzet.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják 2016-ban a boltok létszámáról (a boltos fizikai dolgozók létszáma júliusban volt a legnagyobb):

kiskereskedelem	január	július	november
létszám összesen	192.701	193.451	193.474
összes létszámból fizikaiak	139.587	139.928	139.896
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36.314	33.744	33.639
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Az egyes áruterületeket nézve továbbra is a legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol novemberben kevesebb eladó dolgozott, mint januárban. De hát a különféle iparos cikkek terén sem jobb a helyzet, hiszen nagyobb létszám megugrás nem volt, pedig ők jobban fizetnek, mint az élelmiszeresek:

	január	július	november
élelmiszer	77.208	76.557	76.586
ruházat, lábbeli	10.254	10.460	10.406
híradástechnika	2.638	2.695	2.622
bútor	2.642	2.792	2.798
benzinkút	4.391	4.275	4.347
iparcikk vegyes	7.695	7.899	7.951
használt cikk	1.511	1.564	1.581
illatszer	4.677	4.845	4.948
könyv	769	731	743
játék	310	322	326
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2017 évi minimálbér: lesz majd mozgás

A kisboltosok egy része - még nem tudni, mennyi - nem fogja tudni kifizetni a megemelt minimálbéreket. Menekülési útvonal egy kevés azért akad, hiszen végső soron beállhat a kistulajdonos is a pult mögé, lehet faragni a nyitva tartásból is, főleg vasárnap és éjszaka, lehet több részmunkaidős is, de hát könnyen előfordulhat, hogy ez kevés lesz. Eddig is volt boltbezárás minden esztendőben az elmúlt időszakban, igaz, más okok miatt, ez sajnos így lesz 2017-ben is. Ausztriában, Németországban sokkal jobban fizetik az eladókat, de még Lengyelországban, vagy éppen Szlovákiában is. Minden eladó persze nem akar külföldre szaladni, de aki már elment, az nehezen csábul vissza az itthoni bérektől.

Azt azért persze el kell ismerni, hogy a minimálbérek emelése az alkalmazottaknak - nem csak a kereskedelemben - nagyon is jól jön, de hát ezt is a bevételből lehet csak kifizetni, a járulékcsökkentés meg a cégeknek jön jól. Egyik pillanatról a másikra azonban mindez kevés.

(blokkk.com, 2017. január 24.)

Egyre kevesebb az eladó a boltokban

Tovább csökkent a létszám a boltokban, nem bírják béremeléssel tartani a létszámot. Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig. A kisboltok a "rögtön jövök" táblákkal operálnak. Kellett a túlóra, de nagyon.

Egyre kevesebb eladó dolgozik a boltokban, áruházakban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az októberi időszakról közzétett adatai szerint. 2016. első felében kétezer-háromszázzal csökkent a boltok száma, ami egyik magyarázata lehetne az olvadozó bolti létszámnak. Az év első hat hónapjában a boltszám csökkenés mellett azonban még fel tudták húzni valamelyest a létszámot a boltokban, részben az áprilisi vasárnapi, részben a nyár eleji üdülőhelyi nyitás nyomán.

Az évközi adatokat mustrálgatva szembetűnő, hogy 2016. júliusában volt a legnagyobb a bolti dolgozók létszáma , ami viszont már a második félév része, tehát az első félévi boltbezárási hullámot követő első hónap adata. A nyári létszámcsúcs elérésében feltehetően a diákmunka is besegített. Júliust követően viszont hónapról-hónapra esett a létszám, október végéig közel ezerhétszáz fővel, ezen belül a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - tábora is megcsappant ezerkétszázzal. Érdekes módon a részmunkaidős dolgozók száma is csökkent, némi hullámzással.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	július	augusztus	szeptember	október
létszám összesen	192.701	193.451	192.551	191.874	191.774
összes létszámból fizikaiak	139.587	139.928	139.086	138.538	138.697
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36.314	33.744	33.164	32.953	33.459
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Nagy a baj az élelmiszerboltokban

Természetesen az egyes szakterületek létszámváltozásaiban akadnak különbségek. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, mivel az év elejéhez és júliushoz képest is kevesebb volt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, ami másfél ezres apadás. A különféle iparcikkek területén árnyaltabb a kép, ahol a kisebb hullámzás a jellemző, igaz, itt magasabbak is a bérek:

	január	július	október
élelmiszer	77.208	76.557	75.621
ruházat, lábbeli	10.254	10.460	10.375
híradástechnika	2.638	2.695	2.654
bútor	2.642	2.792	2.776
benzinkút	4.391	4.275	4.340
iparcikk jellegű vegyes	7.695	7.899	7.920
használt cikk	1.511	1.564	1.576
illatszer	4.677	4.845	4.829
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Nem bírják a boltok a létszámhiányt béremeléssel enyhíteni

A létszámhiányt igazolja egyrészt, hogy az októberi közel félmillió órás túlóráztatás ötödével több az előző évinél.

A KSH adatai szerint ráadásul 2016. első három negyedévében tovább nőtt az üres álláshelyek száma, a teljes kereskedelemben:

2015 III.	2016 I.	2016. II.	2016 III.
3.725	3.819	4.608	4.844
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A havi bruttó átlagkeresetek egyébként 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre, ami egy évvel ezelőtt 148 ezer forint volt, tehát 10% feletti ütemben nőtt egy év alatt. Úgy tűnik, ez a létszám tartásához sem elég mindenütt. Az élelmiszer boltokban egyébként egy év alatt 151 ezerről 170 ezerre emelkedett a fizikai dolgozók havi átlagkeresete, de ebben a körben a multi áruházláncok is benne vannak, ahol köztudottan az átlagnál jóval nagyobbak a bérek. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint, hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán. A "rögtön jövök" kevés.

(blokkk.com, 2016. december 21.)

A nyári melegben olvadozott a bolti eladók létszáma: hogy lesz ebből karácsony?

Nyáron másfél ezerrel esett a bolti eladók létszáma. Az élelmiszer és a ruházati boltokban a legnehezebb a létszámhelyzet. Az eladók havi bére 11%-kal nőtt. A minimálbér emelést nehéz lesz letornázniuk a kisboltosoknak, sőt, pedig kell az eladó.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a nyári hónapokban csökkent a bolti eladók létszáma. Áprilisban pedig sok bolt rászánta magát a vasárnapi nyitásra (140 ezerből mintegy 40 ezer), de alig tudták júliusra egy ezressel feljebb nyomni a létszámot (amiben nem csak a vasárnapi, hanem az üdülőhelyi időszakos boltnyitás is szerepet játszott).

A július csúcshoz képest viszont a boltok, áruházak teljes létszáma másfél ezerrel csökkent, ennek döntő hányada (1.390 fő) az eladók, fizikai dolgozók számának lemorzsolódása. Csökkent a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma is.

Az év elejéhez képest is kisebb lett a bolti dolgozók létszáma szeptemberre. A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	I. negyedév	II. negyedév	július	augusztus	szeptember
létszám összesen	192.228	192.230	193.451	192.551	191.874
összes létszámból fizikaiak	139.138	138.933	139.928	139.086	138.538
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	35.478	34.354	33.744	33.164	32.953

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2015-ben is megfigyelhető volt egyébként a bolti dolgozók számának évközi csökkenése, de ez feltehetően a vasárnapi boltzár miatt alakult így, amikor márciust követően azért óvatosan, de csökkentették a létszámot a pult mögött. 2015. végére viszont az év eleji szintre kúszott vissza a létszám, ami akár biztató is lehet. Kérdés, hogy 2016-ban sikerül-e a boltoknak emelniük a létszámot az év végi roham időszakára.

A legsanyarúbb létszámhelyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol 2016. szeptemberében 75.525 fizikai munkát végző alkalmazott dolgozott, 1.440 fővel kevesebb az év elejinél. A ruházati boltokban alig észlelhető mértékben, de mégiscsak 240 fővel csökkent a fizikai dolgozók létszáma az év elejéhez képest (a szeptemberi létszám 10.220 fő volt). Egyes áruterületeken (például híradástechnikában) nem változott a létszám, máshol (például bútorban) emelkedett is. Az évközi létszámváltozások értékelésében figyelembe kell benni a boltnyitásokat is, amire akadt példa az élelmiszer és egyes iparcikk nagyáruházak körében is.

És a fizu: nőtt, de majd a minimálbér

A boltosok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy eladót találjanak. A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2016. szeptemberében már túllépte a 163 ezer forintot, ami a februári évközi 152 ezer forintos mélyponthoz képest is jelentős emelés, de az előző év szeptemberéhez viszonyítva már bő 16 ezer forint a különbség.

A bolti kiskereskedelemben 2016. szeptemberében már 11%-kal volt magasabbak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, mint egy évvel korábban. Ezzel a jelentős átlagos emeléssel nem nőtt a létszám a boltokban év közben.

A minimálbérek 2017. évi emelése előreláthatóan megtépázza majd a kisebb boltosokat, hiszen a fizikai dolgozok jelenlegi 163 ezer forintos átlagkeresete alig több a jövő évtől kötelező szakmai bérminimum 161 ezer forintos alsó határánál. Az átlag mögött pedig mindig is jelentősen a különbségek, a kicsik kárára. Természetesen a kötelező szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (ilyen a zöldség, ruha, vagy könyv eladó, az árufeltöltő, a pénztáros) a sima minimálbérrel kell számolni, ami itt 127 ezer forint feletti bér lesz. Tudnivaló persze, hogy ez a minimálbérszint önmagában kevés, a munkaerőhiány is magasabb bért kényszerít ki, de azt ki is kell fizetni valamiből, az pedig a boltok bevétele. Ez pedig nagyot szóródik a kereskedelem berkein belül.

(blokkk.com, 2016. november 23.)

A nők jobban szeretnek vasárnap bevásárolni, mint a pult mögött állni

A statisztika szerint a vasárnapi boltzár eltörlése után néhány hónappal kevesebb nő dolgozott a boltokban, mint egy évvel korábban.

Mozgalmas időszakot él át a bolti kiskereskedelem. 2015. márciusában bezárták vasárnap a boltokat, 2016. áprilisában kinyitották az áruházakat, közben pedig szépen híznak a betöltetlen álláshelyek, ami azt jelenti, hogy a munkaerőhiány a bevásárlóhelyeket sem kíméli. 2015. elejéhez képest másfélszeresére nőtt az üres állások száma, a nagyáruházak honlapjain is nyomon követhető a lázas munkaerő keresés. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodnak szépen. A KSH szerint így áll a mérleg a teljes kereskedelemben:

2015 I.	2015 II.	2015 III.	2015 IV.	2016 I.	2016 II.
2.945	3.260	3.725	3.161	3.819	4.608
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

Tehát van is, meg nőtt is a munkaerőhiány a boltokban. De mi van a létszámmal?

Foglalkoztatottak száma: aki él és mozog, legalább egy órát

A KSH kétféle módon is figyelemmel kíséri a foglalkoztatást. Egyrészt faggatja a vállalkozásokat, amiből a négy főnél nagyobb cégeknél összegzi az alkalmazottak számát. Emellett megkérdezi a családokat - háztartásokat - is arról, ki az, aki bármilyen címen, ami lehet alkalmazott, tulajdonos, vállalkozó, segítő családtag, vagy bármi más, dolgozott-e legalább egy órát egy adott héten a kereskedelemben. Tehát a tágabb - teljes - kör a boltokban ügyködőkről a foglalkoztatottak száma.

A KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban, áruházakban az elmúlt időszakban hullámzott a foglalkoztatottak száma, de azért egyes irányzatok kiolvashatók. Így 2015. első negyedévéhez képest 2016. első negyedévére 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, ami döntő részben a vasárnapi boltzárra vezethető vissza.

A 2016. áprilisi boltnyitáskor, a második negyedévben - év közben, az első negyedévhez képest - megugrott a foglalkoztatottak száma, 17 ezer fővel. Ebben feltehetően benne volt, hogy a nyaralóhelyeken júniusban sok idényjellegű bolt is kinyitott, ahová kellett a munkáskéz. Figyelemmel azonban arra, hogy a KSH másik adatgyűjtése szerint 2016-ban év közben a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál az alkalmazottak száma nem változott, az áruházak feltehetően más munkaerő forrásból merítettek (alkalmi munkát vállaló diákok, nyugdíjasok, munkaerő kölcsönzők munkatársai állhattak nagyobb számban a pult mögé).

A legfrissebb KSH adatok szerint 2016. harmadik negyedévében - a második negyedévi ugrást követően - a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szintre olvadt: a kettő közötti nagy különbség, hogy most nyitva, akkor pedig zárva voltak vasárnap a boltok. Ez is azt támasztja alá, hogy hiába emelkedett egy év alatt a bolti dolgozók havi átlagkeresete 10%-kal, a létszámhiányt ez nem oldotta meg, legfeljebb a további csökkenést állította meg.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem	2015				2016
kiskereskedelem	I.	II.	III.	IV.	I.	II.	III.
foglalkoztatottak száma	374	368	372	362	359	376	372

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

Az elmúlt években is hullámzott a foglalkoztatottak létszáma a boltokban, de összességében nőtt a számuk. Ebben nyilván volt némi nem elhanyagolható szerepe az online pénztárgép rendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért már nagyobb létszám is kell:

foglalkoztatottak száma	2011	2012	2013	2014	2015
kiskereskedelem	354	355	348	361	369

KSH, érték: ezer fő

És a nők: inkább vásárolnának vasárnap, mint a pénztárban ücsörögjenek

2016 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma alapján 250 ezer nő dolgozott a boltokban, áruházakban. Ez egyébként pontosan annyi, mint 2008. elején. Ebből a számból persze sokat faragott a válság időszaka, de végül is visszakapaszkodott a mutató a régebbi szintre. De eközben a férfiak száma megcsappant, hiszen a 2008. eleji közel 139 ezer főről 122 ezerre csökkent. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy összességében ennyivel - 17 ezer fővel - csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban ebben az időszakban.

A vasárnapi boltzár időszakában, 2015. és 2016. első negyedévei között kimutatott 15 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésből egyébként 10 ezer esett a férfiakra, 5 ezer a nőkre.

2016 harmadik negyedévében a 250 ezer fős női létszám 6 ezer fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, ami a boltzár idejére esett. Ez persze a későbbiekben változhat, bármilyen irányban.

(blokkk.com, 2016. november 21.)

Az élelmiszerboltban csökkent az eladók száma

Keresik az eladót, pénztárost, árufeltöltőt, de nem nőtt a boltokban a létszám augusztusban sem az év elejéhez képest. A vasárnapi nyitás nem dobta meg az alkalmazottak számát az áruházakban, pedig a 2015. évi bezáráskor volt leépítés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint 2016. augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott - eladó, pénztáros, árufeltöltő - dolgozott az élelmiszerboltokban, mint az év elején, januárban. Hiába a tengernyi álláshirdetés, inkább csak egymás elől sikerül elszipkázni az eladókat az áruházakban.

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást.

A boltok, áruházak összességét nézve az év elejéhez képest augusztusban sem változott az alkalmazottak létszáma. A júliusi szerény létszámnövekedés a nyári szezonban nyitó boltok számlájára írható, meg a hálózatukat azért bővítő nagyáruházakéra, de augusztusban már vissza is rendeződött a létszám az év eleji szintre.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	I. negyedév	II. negyedév	július	augusztus
létszám összesen	192.228	192.230	193.451	192.551
összes létszámból fizikaiak	139.138	138.933	139.928	139.086
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	35.478	34.354	33.744	33.164

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Csökkent a részmunkaidősök létszáma is

Érdekes módon csökkent a részmunkaidős fizikai dolgozók száma is, a kétezer fős visszaesés nem is elhanyagolható mérték, miközben a legtöbb bért fizető diszkontok és hipermarketek szép számmal keresik őket. A munkaerőhiány enyhítésének egyik forrása pedig éppen a részmunkaidőbe bevonhatók lennének, ráadásul a kereskedelmi forgalom hullámzása is ennek az alkalmazotti körnek a létszámbővítését tenné szükségessé.

A KSH adatai összességében arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5% körüli éves emelkedése mellett a létszámot nem képesek növelni a boltok (2014-ben és 2015-ben is 5-5% volt a kiskereskedelem bővülése, 2016-ban is hasonló ütem várható). Az üres álláshelyek számának kimutatott növekedése egyértelműen alátámasztja a nagyobb létszámigényt, sőt, a jelzettnél sokkal több eladót, pénztárost, árufeltöltőt keresnek a boltokban. A bérek ráadásul növekednek, csak éppen azt is ki kell fizetni valamiből, tehát korlátlanul nem emelhetők.

(blokkk.com, 2016. október 20.)

Továbbra sem nőtt a létszám a boltokban: rezeg a léc

Nem a melegtől izzadtak nyáron a boltosok: a piac négy év alatt 20%-kal nőtt, a létszám csak 8%-kal. 2008-ban többen dolgoztak a boltokban, mint 2016-ban. Az élelmiszerboltok bírják a legnehezebben.

2016 júliusában sem változott a létszám a boltokban, áruházakban az év elején mért adathoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint 2016. júliusában ugyanúgy 193 ezer alkalmazott dolgozott a kiskereskedelemben, mint januárban. A fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők is ugyanannyian ügyködtek a boltokban a nyár derekán, mint az év kezdetekor. A részmunkaidős fizikai foglalkozásúaknál valamelyest vissza is esett a létszám, pedig a nagyáruházak - a korszerű munkaszervezési követelményekhez igazodva - szívesen alkalmazzák őket.

A hosszú sorok a pénztárak előtt - elsősorban az élelmiszerboltokban, ahol egyébként a legalacsonyabb az átlagkereset - azt jelzik, hogy égető a munkaerőhiány, így az eddigi béremelések csak a létszám visszaesését akadályozták meg, több munkaerőhöz már kevésnek bizonyult. Az élelmiszerboltokban sem változott év közben a létszám 102 ezer fő körül alakult.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június	július
létszám összesen	193	192	192	192	192	192	193
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139	139	140
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36	36	35	35	34	34	34

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A piac nő, a létszám alig

A munkaerőhiány nem mai keletű. A 2012-2015. közötti mutatók is csak visszafogottabb növekedést mutatnak, a teljes időszakra együttesen számolt 5%-os létszámnövekedés nem túl sok, miközben 2013-tól meglódult a kiskereskedelmi forgalom:

	2012	2013	2014	2015	2016 július	2016/2012
létszám	179	179	183	187	193	108%

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, változás: 2016. július/2012. éves átlag

változás: 2016/2011.

2008-ban egyébként 196 ezren dolgoztak a boltokban, áruházakban.

2013-tól szépen hízott a kiskereskedelem, hiszen az 1,8%-os piacbővülést 2014-ben és 2015-ben egyaránt 5-5% feletti megugrás követte, ráadásul 2016-ban is hasonló növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt együttvéve 20% körüli növekedéssel lehet számolni.

Közben pedig a bérek

2016 júliusában tovább nőttek a bérek a kiskereskedelemben, bizonyára azért, mert nyáron még nehezebb volt munkaerőt találni. A júliusi 166 ezer forint feletti havi bruttó átlagkereset a júniusinál ötezer forinttal több, az éves növekedés pedig csak egy ezressel maradt el a húszezer forinttól, ami igencsak tetemes megugrás. De a létszám így sem nőtt. Az átlagnál jobban fizető áruházaknak persze kisebb a gondjuk.

(blokkk.com, 2016. szeptember 20.

A kutya sem akar a boltban dolgozni: karácsonyi sorok nyáron

Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forint fizetést. A foglalkoztatottak száma ugyan megugrott, de ebben a diákok mellett a külföldön dolgozók is benne vannak.

A Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatásról kétféle adatsort mutat be. Külön méri a KSH az alkalmazottak számát, amikor a vállalkozásokat kérdezi meg és a 4 főnél többet foglalkoztató cégek adatait összegzi. Alkalmazott az, aki a munkáltatójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, havi átlagban pedig legalább 60 óra munkavégzésre kötelezett.

2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, ráadásul áprilisban megszűnt a vasárnapi boltzár. Mindez arra ösztönzi a boltokat, áruházakat, hogy újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Az elmúlt időszakban megszaporodott álláshirdetések arra utalnak, hogy lázas munkaerő keresés folyik a boltokban, áruházakban is, de úgy tűnik, hiába. 2016. januárjához képest nem szaporodott a létszám, az árukiszállítás viszont már akadozik, nem egy helyen, a pénztárak előtt kígyózó sorok pedig sok boltban a karácsonyi tumultust juttatják a vásárlók eszébe, a klíma és a nyári meleg közepette.

2016 januárjában még hajszálnyival többen is dolgoztak a boltokban, februártól júniusig pedig nem is változott a létszám, akár a fizikaiak, akár a részmunkaidősök számát nézve.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június
létszám összesen	193	192	192	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41	41	40

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A 2011-2015. közötti mutatók is inkább hullámzást, mint növekedést mutatnak, öt év alatt az 5%-os növekedés nem túl sok, miközben 2013-tól nőtt a kiskereskedelem és az online pénztárgép rendszer nem csak több nyugtaadásra, hanem több alkalmazott bejelentésére is ösztönzött (több bevételhez több költség dukál):

	2011.	2012.	2013.	2014.	2015.	2016. június
létszám	183	179	179	183	187	192

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozás

A kicsik nehezebben bírják a bérversenyt

Egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10%-os fizetésemelést jelent, átlagosan. A bérek között persze jó nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forint fizetést. A fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) átlagkeresete is szépen nőtt, 146 ezer forintról 159 ezer forintra, ez 9%-os fizetésemelést jelent.

Megugrott a foglalkoztatás: még többen mentek külföldre és jöttek a diákok

A KSH másik munkaerő piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benn van, aki az adott területen a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. Ebben benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok egyaránt. A foglalkoztatottak száma az előbbiek mellett a diákokat, továbbá a külföldön dolgozókat is magában foglalja. A megkérdezettek a családok.

Első pillantásra meglepetésnek tűnik, hogy a 2016. első negyedévi mélypontról második negyedévre 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban. De ez végül - 140 ezer boltot tekintve - nem is olyan nagyon sok, főleg azt figyelembe véve, hogy nyár elejétől sok diák ment el az áruházakba pénzt keresni a szünidőben. A foglalkoztatottak számában a külföldön munkát vállalók is benne vannak, a jelek szerint pedig sok eladó és pénztáros szedte már a sátorfáját és ment a határon túlra dolgozni. A számok azt is mutatják, hogy a boltokban foglalkoztatottak jelenlegi száma alig több a 2015. elejinél.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem	2015 I.	2015 II.	2015 III.	2015 IV.	2016 I.	2016 II.
foglalkoztatottak száma	374	368	372	362	359	376

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

Az elmúlt években persze összességében nőtt a foglalkoztatottak száma a boltokban:

foglalkoztatottak száma	2011	2012	2013	2014	2015	2016 II. negyedév
kiskereskedelem	354	355	348	361	369	376

KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2016. augusztus 19.)

Nagyot esett a foglalkoztatás a boltokban: 15 ezer fővel

2016 első negyedévére, egy év alatt, még a vasárnapi boltzár feloldása előtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében (tehát a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása előtt) 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban, az előző év azonos időszakához mérve. Borúsabb a kép, ha a változásokat a 2015. év negyedéves részletezésével együtt nézzük, hiszen egy nyári hullámot leszámítva (amikor az üdülőhelyeken a nyaralási időszakban kinyitnak, majd ősszel bezárnak az idényjellegű üzletek) folyamatos volt a leépülés:

foglalkoztatottak száma	2016 I.	2015 IV.	2015 III.	2015 II.	2015 I.
kiskereskedelem	359	362	372	368	374

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt), negyedéves adatsor

A foglalkoztatottak számának 2015-2016. évi csökkenésében több folyamat játszott egyidejűleg szerepet. A munkaerőhiány alaposan megtépázta a boltosok munkaerőpiacát is, de a 2015-ben bezárt háromezer üzlet is a létszám csökkenését okozta. A vasárnapi boltzár sem húzhatta felfelé a létszámot.

Az elmúlt években hullámzott a foglalkoztatottság szintje a kiskereskedelemben, amihez hozzátartozik, hogy a 2014-ben kiépült és 2015-ben már teljes körben üzemelt online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacot is megtisztította, tehát jelentős szerepe volt a foglalkoztatás növekedésében is ebben a két esztendőben (a több nyugtaadáshoz több költség is dukál):

foglalkoztatottak száma	2016 I. negyedév	2015	2014	2013	2012	2011
kiskereskedelem	359	369	361	348	355	354

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt)

Megint a kicsik szívtak

A KSH adatai szerint a 4 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál ugyanakkor nőtt az alkalmazottak létszáma 2016. első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a boltokban a foglalkoztatottak teljes körén belül a nagyobbaknál nőtt az alkalmazottak száma, tehát a kisebbek voltak a foglalkoztatás csökkenésének kárvallottjai:

alkalmazottak száma	2016 I. negyedév	2015	2014
kiskereskedelem	199	192	189

KSH, érték: ezer fő, négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató kereskedések,

átlagos állományi létszám

Na, és mi van a borítékban

A munkaerőhiány feljebb tornázta a béreket a kiskereskedelemben is. A boltokban, áruházakban nőtt a havi bruttó átlagkereset 2016. első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest:

	2016 I. negyedév	2015 I. negyedév	változás
teljes létszám	193.791	183.631	+ 5,5%
fizikaiak	153.876	144.750	+ 6,3%

KSH, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset

Fog ez még nőni jobban is.

(blokkk.com, 2016. május 20.)

A nőké a pult a boltban, de csak a kétharmada

Sokan szajkózzák, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a nő. A tények azonban némileg mást mutatnak: ennél azért kevesebben vannak. A boltzár évében egyébként nem változott a nők aránya a boltokban.

Az elmúlt időszakban többen és többször állították, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a a gyengébb nem táborába tartozik. A többség ugyan valóban nő, de arányuk az említett 80%-nál azért jóval kevesebb. Nos, a kereskedelem egészében (amiben a bolti, áruházi kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem és a gépjárműkereskedelem is benne van a hivatalos besorolás szerint) a foglalkoztatottak között a nők aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a következők:

foglalkoztatottak száma	2015	2014	2013	2012	2011	2010	2009	2008
összes foglalkoztatott	539	548	529	539	535	531	540	572
összes foglalkoztatottból nő	298	298	289	296	286	289	287	301
nők aránya	55	54	55	55	53	54	53	53

KSH, ezer fő, arány: %

Ez azért kevesebb a 80%-nál. 2015-ben az 50% felett mozgó arány nagyságrendjét tekintve semmit sem változott a korábbi évekhez képest.

Kitűnik az adatokból ugyanakkor az is, hogy a kereskedelem egészében a foglalkoztatottak száma 2015-ben nagyjából annyi volt, mint 2009-ben (vagy éppen 2012-ben), valamint 2014-hez, továbbá 2008-hoz képest pedig csökkent.

És a boltokban, áruházakban

A boltokban, áruházakban a kereskedelem egészénél nagyobb ugyan a nők aránya a foglalkoztatottak körében, de ez is azért kevesebb, mint 80%. A nők aránya a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak körében a kétharmados szint körül mozgott az elmúlt években. Lényeges változást a boltzár éve nem hozott a kiskereskedelemben sem, hiába nem kellett vasárnap dolgozni. A KSH friss adatai a következők:

foglalkoztatottak száma	2015	2014	2013	2012	2011	2010	2009	2008
összes foglalkoztatott	369	361	348	355	354	353	351	380
összes foglalkoztatottból nő	252	241	235	240	232	235	229	246
nők aránya	68	67	68	68	66	67	65	65

KSH, ezer fő, arány: %

2015-ben nőtt ugyan 2014-hez képest a foglalkoztatás a kiskereskedelemben, de a 2008. évi szintnél még mindig alacsonyabb. A 2015. évi létszámnövekedésben nyilván szerepet játszott az online pénztárgép rendszer, ami nem csak az áruforgalmat, hanem a munkaerőpiacot is megtisztította (több nyugtához több költség dukál).

A 2008. évi szintnél alacsonyabb létszámban szerepet játszott az is, hogy megnövekedett a kiskereskedelemben azoknak az korszerű értékesítési csatornáknak a súlya, melyek létszámigénye kisebb, így a diszkontoké, vagy éppen az elektronikus kereskedelemé.

(blokkk.com, 2016. május 3.)

Szépen zuhan a foglalkoztatás a kereskedelemben

Miközben nő a forgalom. 2015-ben 9 ezer fővel esett a foglalkoztatás a kereskedelemben.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben mind év közben, mind 2014-hez képest csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben (a kereskedelem magában foglalja a bolti, áruházi kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és a gépjárműkereskedelmet is, az uniós besorolás szerint).

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a KSH kétféle módon vizsgálja a nemzetgazdaságban és az egyes szakterületeken a létszámot. Egyrészt felméri az alkalmazottak számát, mely a négy főnél nagyobb vállalkozásokra terjed ki. Ebben a körben 2015-ben nem mozdult a bolti, áruházi kiskereskedelemben a létszám év közben, az elmúlt öt évben viszont valamelyest - kisebb-nagyobb hullámzással együttvéve 2%-kal - nőtt. A vasárnapi boltzárnak annyi hatása volt itt, hogy miközben 2015-ben mind az előző évhez képest, mind év közben tovább nőtt a kiskereskedelem, az alkalmazotti létszám a nagyobb vállalkozásoknál ezt a bővülést nem követte.

A KSH másik létszámmutatója a foglalkoztatás. Ez magában foglalja a már említett, 4 főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát is, de azokét is, akik bármilyen más módon ügyködnek a kereskedelemben, például a 4 fős, vagy annál kisebb vállalkozásnál alkalmazottakat, vagy éppen magukat a vállalkozókat. A kereskedelemben 2015. utolsó negyedévében 535 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ezen belül decemberben 189 ezer fő a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak száma (így ez 35%-os arányt jelent).

Málladozó foglalkoztatás a kereskedelemben: hiába nő a piac

2015-ben éves szinten 9 ezer fő volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, 2014-hez mérve.

2015-ben év közben - az első negyedévhez képest a negyedik negyedévre - 8 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben. 2015. negyedik negyedévében 2014. utolsó negyedévéhez képest pedig 7 ezer fő volt a visszaesés, tehát év közben és az előző időszakhoz képest egyaránt esett az ágazatban ügyködők létszáma.

A családi bolti, áruházi költekezés oldaláról a 2013-2015. évi időszak vizsgálata a fontos, hiszen ebben a három esztendőben együttvéve 12%-kal nőtt a kiskereskedelem, 2012-höz mérve. A foglalkoztatás ezzel szemben nem nőtt, kisebb-nagyobb hullámzás mellett az éves foglalkoztatási szint három éves időtávban nem változott, maradt 539 ezer fő (2013-ban csökkent, 2014-ben nőtt, 2015-ben megint visszaesett az előző évhez képest). Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás a kiskereskedelem bővülését nem követte az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében:

	2012.	2013.	2014.	2015.	változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma	539	529	548	539	- 9

KSH, kereskedelem, ezer fő, éves adatok

Rángatták innen, rángatták onnan a létszámot

Egyértelmű, hogy a 2015. évi foglalkoztatás csökkenésében szerepet játszott más folyamatok mellett a vasárnapi boltzár is, visszahúzva a létszámot. Hatott ugyanakkor az online pénztárgép rendszer is, mely nyomán a több nyugtaadás mellett rendet kellett tenni a munkaügyi nyilvántartásokban is, elsősorban a kiépítés időszakában, 2014-ben. Nem lehet véletlen, hogy a foglalkoztatás 2014-ben nagy hirtelenjében 19 ezer fővel megugrott az előző évhez képest.

Csökkent itt más is: boltok

Az elmúlt években csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul 2015. első félévében is. 2012-ben még 154 ezer bolt, áruház várta a vásárlókat, ezzel szemben 2015. derekán már csak 142 ezer. Csak 2015. első félévében több mint 2 ezer volt az üzletszám csökkenés a kiskereskedelemben.

Vállalkozások

A boltokat, áruházakat üzemeltető kiskereskedelmi vállalkozások száma is megcsappant, hiszen 2012-ben számuk még 104 ezer volt, 2015-ben már csak 97 ezer.

A teljes kereskedelmet nézve is csökkenést mutatnak a KSH adatai. 2015. novemberében 198 ezer volt a regisztrált kereskedelmi vállalkozások száma, januárban viszont még 205 ezer.

A bemutatott mozgások nagyobbrészt a kis- és középvállalkozói körben nyomták a kereskedelem foglalkoztatási mérlegét. A nagyobb áruházak létszámváltozása az alkalmazotti mérleget mozgathatta, hiszen náluk ez a foglalkoztatási forma a jellemző (és négy főnél általában nagyobbak), ide tartozik egyebek mellett a barkácspiac elmúlt évekbeli szűkölése is.

(blokkk.com, 2016. február 22.)

A vasárnapi boltzár árnyoldala

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma 2015-ben év közben - év elejéhez képest év végéig - nem változott. A vásárlók ragaszkodnak a nagyáruházakhoz, továbbra is inkább dühösen sorban állnak szombatonként. A létszám nem követi a forgalom bővülését.

A vasárnapi boltzár 2015 március 15-i bevezetését megelőzően a legóvatosabb becslések is sokezres létszámcsökkenést vetítettek előre. Nos, hát ebből - az alkalmazottak szerencséjére - nem lett semmi. A vasárnapi boltzár hatását az alkalmazottak számában legpontosabban az mutatja meg, hogyan változott a létszám a boltzár bevezetését követő hónapokban a megelőző, év eleji időszakhoz képest.

A boltokban, áruházakban 2015-ben az évközi hullámzásokat követően nagyságrendjét tekintve nem változott az alkalmazotti létszám, mind januárban, mind februárban 188-189 ezer fő között volt a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint.

A vásárlók sorban állnak - főleg szombaton - a nagyáruházakban, így látszik is, hogy nem nagyon mennek a vasárnap is nyitva tartó kisboltokba. Sok nagyáruház megnyújtotta a hétköznapi nyitva tartását, ezért sem csökkentette a létszámot az előzetes várakozásokkal szemben. Az online kassza pedig a munkaerő piacot is pucolta, hiszen ha több nyugtát ad a boltos, több költséget is el kell számolnia.

2015-ben év közben májusra három-négyezer fővel apadt a létszám, de ez év végére visszakúszott a januári szintre (az 590 fős növekmény három tized százalékot jelent, így elhanyagolható:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015	január	május	december	változás
létszám	188.255	184.615	188.845	+ 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

Hasonló irányzat figyelhető meg a fizikai munkát végző alkalmazottak körében is, így a sokat emlegetett létszámhiány miatt nem spájzoltak be eladókból, pénztárosokból a boltok, áruházak.

Bolti, áruházi kiskereskedelem fizikai alkalmazottjainak létszáma

2015	január	április	december	változás
létszám	137.013	134.353	138.130	+ 1.117

KSH, alkalmazottak létszáma, 4 főnél nagyobb, (teljes és részmunkaidős együtt), fő

változás: január/december

Miközben

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma ingadozott az elmúlt években. Az egyes időszakok közötti változásokban egyidejűleg több piaci folyamat és szabályzóváltozás is hatott, de nyilván döntő szerepe a gazdaság teljesítményének és ezen keresztül magának a bolti, áruházi költekezésnek volt.

2011-2015. között a következő mutatók jellemezték a bolti, áruházi kiskereskedelem alkalmazottainak létszámát:

	2011	2012	2013	2014	2015	változás
létszám	182.645	179.034	178.831	183.385	186.666	+ 4.021

KSH, alkalmazottak létszáma, fő, változás: 2015/2011.

A létszámnövekmény 2% volt az ötéves időszakban.

Na de a piac

A bolti kiskereskedelem létszámváltozásai nem követik a vásárlók téblábolását az áruházakban.

2015-ben a kiskereskedelem januárhoz képest decemberre a másfélszeresére hízott. Ehhez képest ugyanezt az időtávot nézve végül is változatlan maradt a létszám, cáfolva azokat a kormányzati megjegyzéseket, hogy inkább nőtt.

A fél évtizedes visszatekintés is hasonló arculatot mutat. 2013-tól nő a kiskereskedelmi forgalom, aminek mértéke a 2013-2015. közötti időszakban együttesen számolva 12% felett volt. Ehhez képest az alkalmazottak létszáma csak 4%-kal emelkedett ugyanebben a hároméves időszakban. Ebben a létszámbővülésben - a KSH kiskereskedelmi forgalmi mutatójának bővüléséhez hasonlóan - tetemes szerepe volt az online pénztárgép rendszernek, amit pontosan 2014. január és augusztus között építettek ki a boltok, áruházak, tehát mind 2014-ben, mind 2015-ben felfelé nyomta a kiskereskedelem különböző mutatóit. Nem is kis mértékben.

(blokkk.com, 2016. február 19.)

Az NGM ezt benézte

A KSH adatai a fordítottját mutatják, mint amit a szaktárca állít. 2015-ben ugyanis nem nőtt év közben az alkalmazottak száma a bolti, áruházi kiskereskedelemben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint 2015-ben április-november között 2.700 fővel többen dolgoztak a kiskereskedelmi szektorban, "ami azt bizonyítja, hogy a kormány jól időzítette a kereskedelemben dolgozók szabad vasárnapjának biztosításával kapcsolatos intézkedését, mivel a növekvő forgalom a megváltozott nyitva tartási rend mellett is nagyobb kiszolgáló személyzetet igényelt". (Kormany.hu, 2016. január 26.). Nos, a nagyobb kiszolgáló személyzet igénye nem igaz, a KSH létszámadatai novemberig bezárólag ugyanis mást mutatnak.

A vizsgálat tárgya a kiskereskedelem, ami a boltokat, áruházakat jelenti (amikor a bolt, áruház egy végső felhasználót, fogyasztót szolgál ki, aki nem üzleti céllal, hanem saját használatra vásárol), ahol elrendelték a vasárnapi boltbezárást, de nem tartozik ide a járműértékesítés, a hivatalos uniós besorolás szerint.

A vasárnapi boltzár hatását - ebben helyes irányban tapogatózik az NGM - legpontosabban 2015. éven belüli változásai mutatják meg, hiszen ekkor csupán a szezonális ingadozást kell lehámozni a mutatókról az alaposabb elemzés érdekében. Az NGM közlése szerint áprilishoz képest nőtt a létszám novemberig. Ez igaz, 185 ezer főről 187 főre, a különbség pedig 2.251 fő, ami egyébként ugyebár nem 2.700 fő többletet jelent. Az átlagos állományi létszámot (egy másik mutatót) nézve a különbség 2.413 fő, ami már jobban közelíti a két és félezres NGM számot. Igen ám, de...

Ez itt nem áll össze

Egy apróságot ugyanis elhallgatott az NGM. A vasárnapi boltzárat március 15-én vezették be. A boltok, áruházak csökkentették is a létszámot az év elejéhez képest, de április előtt. Januárban 188 ezer fő, februárban 187 ezer fő, áprilisban pedig már csak 185 ezer fő dolgozott alkalmazottként a kiskereskedelemben. Nos, ezt az év eleji, április előtti létszámcsökkenést elhallgatja az NGM, amikor gőzerővel hatott a boltzár a létszámgazdálkodásban és az év mélypontját választja ki összehasonlítási alapnak. Ehhez - áprilishoz - képest valamelyest valóban nőtt a létszám később, döntő részben különféle szezonális hatások (húsvét, nyár, iskolakezdés) miatt, de csak az év eleji szintre tornázta vissza magát. Összességében 2015-ben november végéig nem nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, hiszen novemberben kevesebben dolgoztak a boltokban, áruházakban alkalmazottként, mint januárban.

Éves tükör: felnyomta az online kassza

Az igaz, hogy a kiskereskedelemben 2015-ben az előző évhez képest nőtt a létszám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015. novemberében a kiskereskedelemben 187 ezer alkalmazott dolgozott (a négy főnél nagyobb vállalkozásokat méri ebben a mutatóban a KSH). Egy évvel korábban, 2014. novemberében a létszám 184 ezer fő volt, a különbség 2.818 fő. Az átlagos állományi létszám (ez egy másik mutató) szerint is előző évhez képest nőtt az alkalmazottak száma, 3.101 fővel, tehát ebben nagyjából pontos is volt az NGM. De egyébként a növekedésnek oka is van.

Nos, az előző évhez képest mért létszámnövekedést sokféle hatás befolyásolta, de legfőképpen az, hogy már 2015. elején megugrott a létszám, feltételezhetően a kiskereskedelemben bevezetett online kassza hatása nyomán. Több nyugtát adtak az ügyeskedők, így több költségről is számot kellett adniuk, aminek része az alkalmazottak bejelentése is. De végül is ennek semmi kizárólagos köze nincs a vasárnapi boltzárhoz.

A szakszervezet sem a legtájékozottabb

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője szerint az áruházak a karácsonyi szezon miatt nem siettek a leépítésekkel. Nos, a vasárnapi boltzárat az első negyedévben vezették be, a karácsony pedig az utolsóra esik, volt is azért valami mocorgás a létszámban. Egyébként a karácsonyi szezonra felhúzzák a létszámot a boltok, áruházak, tehát decemberben volt létszámemelkedés (csak KSH adat nincs még erről a hónapról).

Na de: arról is panaszkodott, hogy egyedül az Auchan adott 10% béremelést. Nos, jó nagyot téved ő is, a KSH adatai ugyanis mást mutatnak. A kiskereskedelemben a fizikai dolgozók átlagkeresete 2015. februárjában 144 ezer forint volt, novemberben pedig 161 ezer forint. A különbség - az évközi változás - 17 ezer forint, ami 12% növekményt jelent. Így az nem igaz, hogy csak egy áruházlánc emelte a béreket, az persze másik kérdés, mi lesz a munkaerőpiacon. Ugyanis nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is vannak betöltetlen álláshelyek a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2016. január 26.)

Vasárnapi létszám: ennyi

még mindig. Az online kassza a munkaerőpiacot is a helyére tette.

Az év eddig eltelt időszakáról megjelent KSH adatokból végül is az derült ki, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelemben a boltzárat ellenzők előrejelzésénél sokkal kisebb volt a létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. 2015. egyes hónapjaiban az év elejéhez, a boltzár bevezetését megelőző időszakhoz mérve csökkent az alkalmazottak száma ezerötszáz fővel október végéig. Mindez, az előbbi adat nagyságrendjével együtt már a szeptemberi adatok nyomán egyértelmű volt, a legfrissebb októberi statisztika pedig csak megerősítette a korábbi, mérsékelt létszámcsökkenési irányzatot.

Nem változott az sem, hogy a teljes munkaidősök létszáma év közben nőtt, miközben a részmunkaidősök száma csökkent.

2014-hez képest ugyanakkor nőtt a létszám, persze ennek is megvannak a maga okai. A legfontosabb változások a következők voltak:

létszám változás	2015 október/2014	2015 október/február
kiskereskedelem	+ 2.323	- 1.576
teljes munkaidős	+ 4.976	+ 1.144
részmunkaidős	- 2.653	- 2.720

KSH, alkalmazottak száma 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál

A részletes havi adatokból arra lehet következtetni, hogy az online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacon is végigsöpört. A kiskereskedelem létszáma már januárban megugrott ötezer fővel a 2014. évi átlaghoz képest. A kiskereskedelem forgalmi adataiból ismert, hogy a 6% körüli növekedés egyik motorja az online kassza piactisztító hatása volt, mivel egyszerűen a korábbi ügyeskedők több nyugtát adtak. A nagyobb bevételhez viszont nagyobb költség dukál, így feltehetően emiatt is nőtt a bejelentett dolgozók száma.

További mozgatója a létszámváltozásoknak, hogy a nagyáruházak megnyújtották a hétköznap esti nyitva tartási időt. Ez, valamint a menet közben hajnali fél öttől engedélyezett nyitás (ami eredetileg 6 óra volt), úgyszintén felfelé húzta a létszám mutatóit.

Az előbbi két tényező, az online kassza és a hosszabb hétközi nyitva tartás egyaránt hozzájárult ahhoz a fordulathoz is, hogy nőtt a teljes munkaidősök száma a részmunkaidősök rovására. Természetesen sokat nyomott a mérleg serpenyőjében az is, hogy lecsökkent a vasárnapi pótlék pénzügyi terhe (a megengedett öt vasárnap pótléksúlya még a megemelt 100% pótlék mellett is csak ötöde a korábbi költségnek).

Hosszabb időszak vizsgálatának nincs már értelme a vasárnapi boltzár bevezetésének hatásairól, hiszen fél-, háromnegyedév után egyre több egyéb hatás is belép, tehát a létszámmérleg ennyi. A létszámváltozást persze továbbra is figyelni kell, de ahogy múlik majd az idő, úgy olvad bele a vasárnapi boltzár hatása más piaci folyamatokba.

(blokkk.com, 2015. december 18.)

Munkaerőhiány? De hát augusztusban csökkent a létszám

A boltokban, áruházakban, augusztusban - júliushoz képest. Augusztusban a teljes munkaidősök létszáma is csökkent az előző hónaphoz mérve. A részmunkaidősök száma év elejétől hónapról-hónapra csökkent, így augusztusban is. A létszámmérleg az év elejéhez képest összességében visszaesést mutat, a forgalom több mint 30%-os bővülését egyáltalán nem követi.

A blokkk.com havi létszámösszegzésének célja, hogy képet lehessen alkotni a március 15-én bevezetett vasárnapi boltzár foglalkoztatási hatásairól. Így az elemzés továbbra is arra irányul, hogy év közben februárhoz képest hogyan változik a létszám a boltokban, áruházakban, hiszen ez fejezi ki legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait. (Az előző évhez mért változásokat több folyamat is befolyásolja egyidejűleg, amelyekről nehéz lehámozni a boltzár puszta hatásait.)

Munkaerőhiány persze van a kereskedelemben, néhány ezer főt keresnek a boltok áruházak, de ezzel az adattal szemben a munkanélküliek között több mint 30 ezer embernek a kereskedelem volt az utolsó munkahelye, így bizonyos, hogy csak egyes szakmákban van nehezen pótolható hiány.

A létszámmérleg

Az év elejétől nézve május végéig hónapról-hónapra olvadozott a létszám, majd júniusban egyet ugyan ugrott (hiába, kezdődött a balatoni szezon), de utána megint csökkent az alkalmazottak száma. Időközben a forgalom harmadával nőtt, ezt viszont egyáltalán nem követte létszámmozgás, sőt.

Feltehetően a KSH létszámadatait ugyanúgy mozgatja az online pénztárgép rendszer is, mint a kiskereskedelmi forgalmat. A több nyugtaadás arra ösztönzi az ügyeskedőket, hogy több alkalmazottat is jelentsenek be. Ez persze egyáltalán nem baj.

Az augusztusi boltzár mérleg ezerötszáz fő létszámcsökkenés (a teljes és a részmunkaidősöket együtt nézve):

bolti, áruházi kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június	július	augusztus	változás augusztus/február
létszám	188.753	187.890	187.285	185.509	185.251	187.614	187.339	186.413	- 1.477 fő
forgalom	623	609	724	752	746	772	839	.	+ 216 milliárd forint

forrás: KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, forgalom: milliárd forint

Az összlétszámon belül a teljes munkaidősök köre bővült, a részmunkaidősöké viszont alaposan lehúzza a foglalkoztatás mérlegét.

Akik boltban, áruházban dolgoztak, azok létszámadatai:

	február	augusztus	változás augusztus/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	187.890	186.413	- 1.477
ezen belül teljes munkaidős	143.019	144.199	+ 1.180
részmunkaidős	44.871	42.214	- 2.657
ebből élelmiszer kiskereskedelem	102.100	100.752	- 1.348
ezen belül teljes munkaidős	77.906	78.246	+ 340
részmunkaidős	24.194	22.506	- 1.688
ebből iparcikk kiskereskedelem	85.790	85.661	- 129
ezen belül teljes munkaidős	65.113	65.953	+ 840
részmunkaidős	20.677	19.708	- 969

KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A nagykereskedelem felszívta magát

A teljes kereskedelmet (kis- és nagykereskedelmet együtt) nézve augusztusban a létszám 343,4 ezer fő volt, ami 800 fővel kisebb a júliusinál, tehát nyáron csökkent a létszám, de a februárinál (341,6 ezer főnél) még mindig magasabb volt a nyolcadik hónapban. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a nagykereskedelemben nőtt az összlétszám, miközben a kiskereskedelemben csökkent.

(blokkk.com, 2015. október 21.)

A júliusi hőségben olvadozott a létszám a boltokban, áruházakban

Hiába nő a bolti, áruházi kiskereskedelem, a létszám csökkent. Részmunkaidősnek lenni a legrosszabb.

Júniusban ugyan feljebb kúszott az alkalmazottak száma a nagyobb boltokban, áruházakban a tavaszi hónapokhoz képest, hiszen ekkor az üdülőhelyeken sok árus kinyitott, de a KSH legfrissebb kimutatása szerint ezt követően júliusban tovább olvadozott a létszám (a KSH ezekben az adatsorokban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak számát méri, ami eltér a foglalkoztatottak számától). Így a vasárnapi boltzár bevezetése nyomán félezerrel kisebb az alkalmazottak létszáma ahhoz a februárhoz képest, ami mindig is az év leggyengébb hónapja a kiskereskedelemben. A forgalom kétségtelenül jó ütemben nőtt, a létszám viszont csökkent. Az összefoglaló létszámadatok ezt mutatják:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	187.890	187.614	187.339	- 551

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

Az összlétszámon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megugrott, a részmunkaidősöké viszont alaposan megcsappant az elmúlt hónapokban. Az elmúlt években egyébként a fejlett országokban nőtt a részmunkaidősök foglalkoztatása a kereskedelemben, ezzel szemben Magyarországon 2015-ben csökkent. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a vasárnapi boltzár nyomán sok üzlet bevezette a hosszabb hétköznapi nyitva tartást: kinyithatnak hajnali fél ötkor, amivel az élelmiszer üzletek éltek, emellett sok boltos, nagyáruház a szokásosnál tovább tart nyitva az esti órákban (a korábbi 19, 20, vagy 21 órai zárást kitolva, legtovább persze csak 22 óráig).

Nem titok az sem, hogy a részmunkaidősök számottevő hányadát éppen vasárnap foglalkoztatták, de hát ez már nem megy. A kismamák, diákok nagyot buktak a boltzáron, ráadásul egy részük nincs is benne a kiskereskedelmi létszámkimutatásban, mivel munkaerő kölcsönző cégeken keresztül dolgoztak az áruházakban (így nem az áruház, hanem a kölcsönző, közvetítő cég alkalmazottai voltak).

A teljes és részmunkaidősöket együtt mérlegelve az élelmiszerüzletekben és a ruházati boltokban csökkent a létszám az elmúlt hónapokban, egyes iparcikk áruházakban viszont emelkedett, de a teljes mérleg visszaesést mutat. Az egyes áruterületek áruházainak munkaerő mérlege a következő:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	143.019	144.675	144.681	+ 1.662
élelmiszer kiskereskedelem	77.906	78.509	78.360	+ 454
teljes iparcikk kiskereskedelem	65.113	66.166	66.321	+ 1.208
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.814	9.788	+ 111
elektronika, elektromos készülék	22.895	23.236	23.289	+ 394
különféle vegyes iparcikk	22.895	23.236	23.289	+ 394

KSH, járműkereskedelem nélkül

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	44.871	42.939	42.658	- 2.213
élelmiszer kiskereskedelem	24.194	23.015	22.764	- 1.430
teljes iparcikk kiskereskedelem	20.677	19.924	19.894	- 783
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.569	4.560	- 232
elektronika, elektromos készülék, egyéb	6.559	6.224	6.254	- 305
különféle vegyes iparcikk	6.559	6.224	6.254	- 305

KSH, járműkereskedelem nélkül

A teljes kereskedelmet mérve (a nagy- és kiskereskedelmet együtt) a létszám a februári 342 ezerről 344 ezerre nőtt júliusra, ami az előbbi adatokkal egybevetve a nagykereskedelem foglalkoztatottsági szintjének az emelkedését jelenti.

(blokkk.com, 2015. szeptember 18.)

Ötezer fővel csökkent a foglalkoztatás a kereskedelemben: a nőket rúgták ki elsősorban

A foglalkoztatott más, több, mint az alkalmazottak száma. A nőket nem szeretik a kereskedelemben?

A munkaerő piac teljes körét a foglalkoztatottak jelentik, mely része az alkalmazott is, de benne vannak a szövetkezetek és a társas vállalkozások tagjai, az egyéni vállalkozók, valamint a segítő családtagok is. A KSH módszertani magyarázata szerint foglalkoztatott az, "aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett". Ez jóval szélesebb, nagyobb létszámú kör az alkalmazottaknál, ahol a KSH csak a f főnél nagyobb vállalkozásokat méri.

Foglalkoztatottak: itt mérhető nagyságú a bukta

A foglalkoztatottak körében a teljes kereskedelmet nézve 2015. második negyedévében 2014-hez képest is, és 2015. elejéhez mérve egyaránt csökkent a létszám:

foglalkoztatottak száma	első negyedév	második negyedév
2015	543,1	538,3
2014	550,1	544,9

KSH, ezer fő (a KSH negyedéves bontást ad meg)

A 2015. második negyedévi 538 ezer fős foglalkoztatási adat minden más mutatónál kisebb. Így 2015. első félévében 4.800 fővel kisebb lett a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben, ráadásul ez a szint alacsonyabb az előző évinél is. Az éven belüli változás nyilván összefügg a vasárnapi boltzár bevezetésével is.

A nemek háborúja

2015 első félévében a férfi foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt. Hoppá! A női nemhez tartozó foglalkoztatottak száma ezzel szemben 8 ezer fővel csökkent második negyedévben az elsőhöz képest. Így az utolsó adatok szerint 2015. második negyedévében 244 ezer férfi és 294 ezer nő ügyködött a kereskedelemben, tehát így is női szakma maradt a kereskedelem, legalábbis a foglalkoztatás nemek közötti arányát nézve.

Ez a változás egyébként azzal is összefügghet, hogy az alkalmazottakon belül a részmunkaidősök száma 2.200 fővel csökkent a kereskedelemben júniusig, márpedig a nők azok, akiknek a részmunkaidőre szükségük lenne. Hát a vasárnapi boltzár most "segített" nekik, bár valószínűleg ebből azért nem kértek ennyit.

Az hogyan lehetséges, hogy az alkalmazottak száma nem csökken, a foglalkoztatotté pedig igen

A foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 2015. második negyedévében 538 ezer fő, ezen belül az alkalmazottak száma 341 ezer fő volt (a pontosság érdekében ez az alkalmazotti szám negyedéves átlag). Az alkalmazottak mellett a foglalkoztatottak száma eleve olyan súlyú, hogy képes mozgatni a teljes kört lefedő foglalkoztatási mutatót.

Az alkalmazottak száma, ahol a KSH kizárólag a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat méri, 2015. első félévében a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt számolva) nőtt, ezen belül viszont a bolti, áruházi kereskedelemben - igaz, alig, de - csökkent, a hivatal adatai szerint:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	június	változás június/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.555	343.329	+ 1.774
ezen belül kiskereskedelem	187.890	187.614	- 276

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

Szerepet játszott a foglalkoztatási szint csökkenésében, hogy 2015-ben a regisztrált vállalkozások száma csökkent a kereskedelemben, hiszen számuk januárban 205 ezer, júliusban pedig már csak 201 ezer volt. Ez a csökkenés javarészt a társas vállalkozásokhoz kötődik (3.420 megszűnt), az egyéni vállalkozók száma viszont csak 850-nel zsugorodott.

A foglalkoztatottak fogalmának meghatározásából kiindulva pedig a 4 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai is beleeshetnek a mérlegbe, aminek hatása nem elhanyagolható.

Ezek után annyit nyugodtan el lehet könyvelni, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése előtt az ellenzők táborában előrevetített 10-15-20 ezres létszámcsökkentés eddig ugyan nem következett be, de a foglalkoztatottság szintje érezhető mértékben visszaesett, ráadásul egy növekvő piacon. Feltehetően a KSH látókörén kívül eső körben (így a munkaerő kölcsönzőktől, például a diákszövetkezetektől igénybe vett munkaerőnél) lehetett még létszámcsökkenés, de erről nincs összesített adat.

(blokkk.com, 2015. szeptember 2.)

A strandolás a létszámot is felhúzta, de a boltok még mindig mínuszban vannak

A KSH adatai szerint júniusban - egyetlen hónap alatt - 2.363 fővel nőtt ugyan a létszám a bolti kiskereskedelemben, de februárhoz képest még mindig mínuszban van. A legnagyobb lökést a nyári szezon indulása adta, az üdülőhelyek nyári üzletei javarészt júniusban nyitottak, de a télen nyitva tartók is sok alkalmazottat vettek fel - nyárra. Persze, majd ősszel fordul a kocka, amikor a nyaralók hazamennek.

Úgy tűnik, a kereskedelemben továbbra is a piaci verseny egyik fegyvere a munkaerő, mivel a február-május közötti létszámcsökkenést júniusban egy nagy ugrás váltotta fel. Ráadásul a teljes ember kell, nem részmunkaidős, bár ez a korábbi hónapokban is így volt: a teljes munkaidősök száma alaposan megnőtt, a részmunkaidősöké csak kisebb mértékben mozdult felfelé júniusban.

A megugrásban döntő tényező volt, hogy júniusban nyitottak az üdülőhelyek nyáron nyitva tartó üzletei, de a többiek is sok alkalmazottat vesznek fel arra az időre, amikor a nyaralók megrohanják a vízpartot, a strandokat. Csak a Balaton partján több mint ezer élelmiszer üzlet van a nagyobb településeken, de kinyitnak a strandcikkeket árusítók is júniusban, a többi nagyobb üdülőhelyről (Velencei tó, Tisza tó) nem is beszélve.

Szerepet játszhatott természetesen az is, hogy júniusban több mint 7%-kal nőtt az értékesítés a kiskereskedelemben a KSH kimutatása szerint, amiben az online kassza piactisztító hatása is sokat húzott (a reáljövedelmek ennyivel nem nőttek). Több nyugta mellé több bejelentett alkalmazott is dukál.

Összességében a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben júniusban még így is kisebb volt a létszám, mint februárban. A nagy megugrás a főmunkaidősök munkaerő piacán volt, hiszen a részmunkaidősök létszáma nagyságrendjét tekintve nem változott.

(blokkk.com, 2015. augusztus 19.)

Áprilisra már több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a vasárnapi boltzár bevezetését követően

Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete, kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük. És sok túlóra is volt áprilisban.

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.963	341.419	339.750	- 2.213
ezen belül kiskereskedelem*	182.239	181.640	179.818	- 2.421

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	281.281	281.732	281.028	- 253
ezen belül kiskereskedelem*	137.779	137.990	137.157	- 622
élelmiszer kiskereskedelem	77.954	77.919	77.615	- 339
iparcikk kiskereskedelem*	59.825	60.071	59.542	- 283
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.687	9.562	- 115
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	11.617	11.687	11.654	+ 37
elektronikai, villamos készülék, vasáru	11.274	11.337	11.351	+ 77
különféle vegyes iparcikk	22.891	23.024	23.005	+ 114

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem	60.682	59.687	58.722	- 1.960
ezen belül kiskereskedelem*	44.460	43.650	42.661	- 1.799
élelmiszer kiskereskedelem	24.208	23.769	23.393	- 815
iparcikk kiskereskedelem*	20.252	19.881	19.268	- 984
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.616	4.532	- 260
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	3.306	3.212	3.069	- 237
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb	3.252	3.243	3.114	- 138
különféle vegyes iparcikk	6.558	6.455	6.183	- 375

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Túlóra rekord

2015 áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak a májusi hónapokat nézve, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

(blokkk.com, 2015. június 22.

Pedig focicsapatuk ki sem jutott. Így is 800 millió dollárt nyomtak bele.

Pedig focicsapatuk ki sem jutott. Így is 800 millió dollárt nyomtak bele. ₪₪₪

Ugyan a kínai válogatott nem jutott ki a világbajnokságra, de a cégeket ez nem tántorította el attól, hogy óriási pénzeket fizessenek a reklámokért. Az esemény remek lehetőséget kínál a nyugat számára eddig kevésbé ismert kínai cégek számára, hogy a globális piacon is nevet szerezzenek maguknak,írja az Origo.

A világbajnokság 12 hivatalos szponzora közül négy kínai. A pályák mellett elhelyezett hirdetőtáblákon gyakorlatilag folyamatosan láthatóak ezeknek a cégeknek a nevei.

Összességében elmondható, hogy a kínaiak költöttek a legtöbbet marketingre a világbajnokság alatt, összesen 800 millió dollárt.

A reklámkampány állítólak Hszi Csin-ping tervének része, amellyel a kínai cégeket szeretné elindítani a globalizáció útján, ráadásul ő is hatalmas focirajongó. Emellett a cégek haza is üzennek azzal, hogy megmutatják, mostanra már világmárkává váltak.

Hszi Csin-ping FORRÁS: AFP/WANG ZHAO

Közülük a legnagyobb erőket a Wanda mozgósítja, amely a FIFA hivatalos partnerei között is szerepel. A Wanda az utóbbi időben komoly felvásárlásokat hajtott végre. Megvettek egy amerikai moziláncot, egy madridi focicsapatot, hoteleket és más ingatlanokat. Azonban a vállalat meglehetősen nagy tartozásokat halmozott fel és mostanában nehezen tudnak tőkét bevonzani.

Mellettük a Vivo, a Toshiba, a Hosense is nagy összegeket költött reklámokra, de olyan kínai vállalatok nevei is láthatóak, mint a Diking és a Yadea.

(Origo, 2018. június 23.)

Orosz foci vb: passzolják a pénzt is rendesen

Szabadságra ment a gyárból, hogy a vb-n levehesse Messit. Birkir Már Saevarsson az, az izlandi válogatott 33 éves hátvédje. Foci mellett meló, játékosvásár: a blokkk.com válogatása.

Talán emlékeznek a jelenetre a szombati Argentína-Izland mérkőzésről, amikor a második félidőben Lionel Messi klasszis mozdulattal lekapott a levegőből egy hosszú indítást, és már vágta is volna be a kapuba, ha a tökéletes ütemben érkező védő nem takarítja el az utolsó pillanatban a labdát. Jávor Bence írása, Index.

A tisztázó játékos Birkir Már Saevarsson volt, az izlandi válogatott 33 éves hátvédje. Saevarsson azon kevés játékos közé tartozik a válogatottban, aki hazája bajnokságában játszik. Korábban megfordult Svédországban és Norvégiában is, de erre a szezonra hazatért.

A Valur labdarúgójának ebből fakadóan a labdarúgás mellett civil állása is van, egy csomagolóüzemben dolgozik. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy szombaton 90 percet játsszon az argentin válogatottal döntetlenező izlandi válogatottban.

Mint Saevarsson elmondta, az átlagos izlandi futballisták számára teljesen természetes, hogy munkából járnak edzésre.

TELJESEN NORMÁLIS IZLANDON, HOGY FOCI MELLETT A GYÁRBAN DOLGOZOL. SOKKAL NORMÁLISABB, MINT AZ, HOGY OTT VAGYUNK A VILÁGBAJNOKSÁGON. EGÉSZ NAP MUNKA, UTÁNA EDZÉS. ÍGY VAN RENDJÉN.

Saevarsson ráadásul nemhogy végigjátszotta a meccset, de egyenesen a védelem legjobban teljesítő tagja volt, 5 szerelés, 7 tisztázás és 2 blokkolt lövés szerepel a neve mellett a statisztikában.

Di Mariát le is cserélték róla, aztán Pavonnal eleinte akadtak gondjai, de végül őt is sikerült kordában tartania.

A munkaidőben vulkáni sót, a világbajnokságon világsztárokat elcsomagoló védő kapcsán azért csak felvetődik, hogy tényleg akkora szükség van-e tejben-vajban füröszteni a magyar bajnokságot.

De most inkább foglalkozzunk az izlandi csodával, ami az Európa-bajnokság után a vébén is le tudta nyűgözni a világot.

Amikor a csapat titkáról kérdezték, a játékos ezt mondta:Amikor találkozunk, az nem olyan, mintha egy futballcsapat gyűlne össze, hanem egy csomó barát. Mindig úgy örülünk, mintha vagy 10 éve nem láttuk volna egymást, minden egyes alkalommal. Ez egy fantasztikus csapat, olyanok vagyunk, mint 23 testvér. Szerintem így könnyebb együtt játszani, mert ha valaki közel áll hozzád, azzal szemben könnyebben támasztasz elvárásokat. Nem veszed olyan könnyen magadra sem te, sem más, ha például valaki rádkiabál, hogy valamit csinálj jobban, mert aki kiabál veled, az barátod.

Az Argentina ellen 1-1-es döntetlent játszó izlandi válogatott legközelebb június 22-én lép pályára a világbajnokságon, a horvátoktól 2-0-s vereséget szenvedő Nigéria ellen.

(Index, 2018. június 17.)

Ki ad végre 100 millió eurót a leghipszterebb futballtehetségért?

2017 őszén Twitteren, illetve focis fórumokban elég sokszor lehetett a Lazio-középpályás Sergej Milinkovic-Savic nevébe botlani, ő volt a futballhipszterek nagy kedvence, de aztán 2018 telétől, tavaszától a mainstreamebb média is átvette a narratívát, miszerint a jövő nagy középpályása jó 100-150 millióért igazol majd egy BL-sztárcsapathoz Olaszországból. Koroknai Gergely írása, Index.

Ha ez a történet ismerősen hangzik, az nem véletlen, Paul Pogba 2016-ban már túl volt ezen, és ha francia játékos manunitedes igazolása kudarcnak nem is tekinthető, azért a 105 millió eurós vételárát egyelőre nem igazolta.

Sergej Milinkovic-Savic Katalóniában futballozó apja, Nikola Milinkovic miatt a spanyolországi Lleidában született, de még gyerekkorában visszaköltöztek Szerbiába, ahol a Vojvodina akadémiájára került testvérével, a mostani Torino-kapus Vanjával. 19 évesen a belga Genkhez igazolt, ahol egyetlen szezon – amiben öt gólt szerzett – elég volt, hogy a Lazio remek megfigyelőhálózata kiszúrja.

Első szezonjában, 2015-16-ban egyből kezdő lett a bajnokságot végül nyolcadik helyen záró csapatban, miközben vezéralakja volt a 2015-ben U20-as vb-t nyerő szerb válogatottnak is. Teljesítménye szezonról szezonra jobb lett a Serie A-ban, a 2016-17-es idény végén minden sorozatot nézve 7 gólja és 8 gólpassza volt, ezt idénre 14 gólra és 7 asszisztra javította, miközben a felnőtt válogatottban is bemutatkozott 2017 végén.

Erőssége, hogy segíti a támadójátékot, nagyon kreatív, jól passzol és cselez, és ahogy a gólok számából látszik, elég pontosan is lő, ráadásul a szabadrúgásai is veszélyesek. Elsősorban ebben jó, de intelligenciája, ereje és a hosszú lábai miatt védekezni is jól tud, ha épp arra kényszerül – nem csoda persze, hogy hosszú lábai vannak, hiszen 192 centi magas.

Ami pedig az intelligenciáját illeti, sokkal rutinosabb játékosok sem érzékelik és látják meg hamarabb a társak, illetve az ellenfél mozgását, mint ő. Pontosan tudja, hova kell adnia a labdát, és hogyan (laposan vagy magasan), hogy az a legjobban érkezzen. Ez lehet 15 méteres beívelés, 20 méteres passz, vagy jó 50 méteres indítás egy labdaszerzés után. Ő sem hibátlan persze,

AGGODALOMRA AD OKOT, HOGY AZ ELŐZŐ SERIE A-SZEZONBAN A LEGALÁBB 10 MECCSET JÁTSZÓ JÁTÉKOSOK KÖZÜL ÖVÉ VOLT A LEGTÖBB LABDAVESZTÉS, ÉS ŐT SZERELTÉK MÁSODIK LEGTÖBBSZÖR A LIGÁBAN.

Simone Inzaghi taktikájában a középpálya közepén szélén játszott a Lazio 3-5-2/3-5-1-1-es felállásában, ahol kellő biztosíték volt mögötte és mellette ahhoz, hogy bátran mehessen előre. Nem mintha nem tudna védekezni, de felesleges arra pazarolni az energiáit, bár így is a klasszikus box-to-box középpályás szobra lehetne.

Saját játékát egyébként inkább Yaya Tourééhoz, mint Zinedine Zidane-éhoz hasonlítja, példaképének pedig a már a Manchester United-középpályás honfitársát, Nemanja Maticot tekinti.

Pogbához visszakanyarodva pont ott rejlik Milinkovic-Savic játékában is a csapda, hogy ha nem kap elég területet előre, és elég biztosítást hátulról, a játéka elemi lényege veszik el. Megfelelő középpálya előtt 10-es poszton, vagyis irányítóként is világklasszis lehet, de pusztán a Lazióban mutatott teljesítménye nem garancia a szupersztárságra.

Épp ezért meglepő, hogy a szerb válogatottnál miért vártak olyan sokáig a bevetésére, főleg úgy, hogy akár a spanyol válogatottban is játszhatott volna, hiszen kettős állampolgár.

Néha érdemes egyébként figyelni azért Sergej Milinkovic-Savic bátyjára, Vanjára is, aki 2017 őszén az olasz kupában jó 30 méterről lőtt kis híján szabadrúgásgólt – hatalmas kapufáig jutott –, pedig ugye papíron cserekapus.

A 100 milliós lehetséges ár kapcsán pedig nem árt megjegyezni, hogy amikor a Lazio megvette a szerbet a Genktől, a szerződésbe foglalták, hogy a Genké lesz a következő vételár fele. Ezt 9 millió euróért kivásárolta később a Lazio, alighanem sok tízmillió eurót spórolt maguknak.

Ráadásul ezt duplán jól tették, azzal kiegészítve, hogy 2017 nyarán 70 millió eurós ajánlatra is nemet mondtak a szerbért, azóta ugyanis főleg a Paris Saint-Germainnek köszönhetően kilőttek a játékosárak, és simán megkaphatják a 100 millió fölötti összeget is Milinkovic-Savicért.

Őket érdemes még figyelni

Cristian Pavón, Argentína

Normál esetben nem sok figyelmet kellene fordítani egy 22 éves támadó középpályásra az argentin válogatottban, ahol a támadóhármast többnyire Ángel di María, Sergio Agüero és Lionel Messi adják. Csakhogy a szövetségi kapitány Jorge Sampaoli maga mondta Pavónról, hogy ő lesz Messi új partnere a pályán, mert a páros kifejezetten jól megérti egymást, és hát nem nagyon kell jobb ajánlólevél egy vb előtt, mint hogy valaki Messi legjobb játszótársa az argentin válogatottban.

A Boca Juniors 22 éves játékosa hihetetlen sebessségel futja be a pálya bármelyik szélét (inkább a jobbon játszik azért előszeretettel), az sem lenne meglepetés, ha a végén ő lenne a torna leggyorsabb játékosa. Kapura nem annyira veszélyes, inkább azzal teremt helyzetet, hogy szinte teljes sebességgel cselezi át magát a védők között, ami Messi mellett elég is lehet a sikerhez.

Izland ellen 15 percet kapott Ángel Di María helyén, a beállása után két perccel már büntetőt is kiharcolhatott volna, de a játékvezető – a visszajátszások alapján – tévesen nem fújt. A negyedóra alatt mutatott aktivitása miatt lehet, hogy a másik két csoportmeccsen több lehetőséget kap.

Hirving Lozano, Mexikó

Ugyan már Európában játszik, de még nem akkora név a mexikói Hirving Lozano, aki első PSV-s szezonjában egyből 19 gólig jutott 34 meccsen (javítva utolsó Pachuca-idényén, amikor 37 mérkőzésen 18-szor talált be). Lozano klasszikus inverted winger, vagyis olyan szélső, aki befelé szeret cselezni – jelen esetben ő ugyan a bal szélen játszik, de befelé törve jobb lábbal erősebb a támadójátékban.

Ugyan közelebb játszik az oldalvonalhoz, mint Luis Suárez, de a gólerőssége, és mivel a PSV-be igazolt, elkezdték az uruguayi csatárhoz hasonlítani. Nem alaptalanul, főleg, hogy Lozano is elég temperamentumos, még ha harapásra egyelőre nem is vetemedett.

Az idei mexikói keret erősebb, mint a korábbi vb-ken, ha sikerül végre túljutniuk a nyolcaddöntőn sorban hat próbálkozás után, abban Lozanónak nagy szerepe lehet. Mivel a szuperügynök Mino Raiola képviseli, 2-3 vb-gól is elég lehet neki, hogy benyomják egy sztárklubba.

Hakim Zijecs, Marokkó

Lozanóhoz hasonlóan a marokkói Zijecs is már a holland bajnokságban játszik – nem csoda, hiszen Hollandiában is született –, egészen pontosan a PSV-rivális Ajaxnál, ahol ugyan nem annyira meggyőző a két szezon alatt szerzett 19 gólja, ám ha azt nézzük, hogy átlagban minden második válogatottmeccsén betalál, már jobban látszik, miért is annyira fontos Marokkó számára a támadó középpályás.

Kevés dologtól irtózom jobban, mint amikor bárkire rásütik az adott ország Messije címet, aminél persze csak a 2000 lakosnál kisebb falvak Messije a rosszabb, Zijecs esetében viszont még állhat is a hasonlat. Normál esetben a koreai, skót, vagy madocsai Messi lustán arra utal, hogy valaki ügyesebb a társainál, nem pedig arra, hogy az adott játékos cselezésben, védelmet átütő halálpontos passzokban és gólszerzésben is messze-messze az átlag fölé nő.

ZIJECS VISZONT ILYEN JÁTÉKOS, KIEGÉSZÍTVE AZZAL, HOGY ALACSONY, SZUPERGYORS, ÉS MÉG BALLÁBAS IS.

Ugyan már 25 éves, globális szupersztár tehát már nem lesz, de egy jó vb-szerepléssel simán túlnőhet a holland bajnokságon, ahol több poszton is megfordulva öt éve hozza a tízgólos átlagot szezononként.

Hollandiában született, az U21-es korosztályos csapatig jutott náluk, de végül a marokkói válogatottat választotta – milyen jól, Hollandiával ugyanis várhatott volna a következő vb-ig - , ahol 18 meccsen 9 góllal érkezik a vb-re. A tornán viszont ne a megszokott hollandiai játékát várják, az Eredivisie ugyanis nagyon támadóbarát liga, nincs túl sok olyan védő, mint Sergio Ramos vagy Pepe, akik ellen a vb-csoportban kell majd küzdenie Zijecsnek, de ha hagynak neki fél méter helyet, bárkinek gondot okozhat.

Az erősen betömörülő Irán ellen is aktív volt, több nagy helyzetet is összehozott, de a gól végül nem sikerült.

Pione Sisto, Dánia

Az Ugandában született, de családjával alig párhónaposan Dániába költöző Pione Sistót arra teremtették, hogy egy Premier League-középcsapat kultikus szintig jutó szélsője legyen. Jelenleg a Celta Vigo játékosa, de ez nem valószínű, hogy sokáig így maradt, főleg, hogy a dán válogatottban a Tottenham-sztár Christian Eriksen játszik mellette a középpályán, és simán felhúzhatják egymás teljesítményét.

Manapság már nem sokra megy egy szélső elitsebesség nélkül, ez Sistónál is adott, ahogy az életveszélyes lövéseket szállító jobb láb is, Sistónál viszont nem a végsebesség, hanem a gyorsulás halálos – felvezetés közben meg-megállítja a labdát, apró cselekkel kitalálja, merre szeretne mozdulni a védő, majd a másik irányba kitörve állva hagyja azt.

A nagy nyomástól sem ijed meg, sőt, külön élvezi, ha minél nagyobb a tét, 2016-ban az Európa Ligában például kétszer is betalált a Manchester United ellen még a Midtjylland játékosaként, majd a spanyol bajnokságba igazolva a Barcelona ellen is gólt lőtt, de a vb-pótselejtezőn is fontos szerephez jutott, az írek ellen 5-1-re megnyert második meccsen két gólpasszt is adott Eriksennek.

A Peru elleni első csoportmeccsen az ő indításával kezdődött a végül győztes gólt szállító akció, de emellett is nagyon sokat mozgott a szélen.

Li Szungvo (Lee Seung-woo), Dél-Korea

Önmagában Li Szungvo neve lehet, hogy nem mond sokat, de ha azt is említjük mellé, hogy ő volt egyike azoknak a játékosoknak, akik miatt eltiltották az átigazolástól a Barcelonát, már közelebb járunk, hogy mekkora tehetségről van szó. A 20 éves koreai szélső 2011-ben igazolt a Barcelonához, 2016-ig a La Masia, vagyis az akadémia ificsapatait erősítette, majd kapott egy meccset a B csapatban is. 2017-ben a Serie A-ból kieső Veronához igazolt, ott egy szezon alatt 16 meccsen 1 gólig jutott.

De akkor mi is annyira izgalmas benne?

Egyrészt az, hogy a Barcelonának visszavásárlási opciója van rá, ami a Verona kiesésével és egy jó vb-szerepléssel gyorsan aktiválható is lenne, hogy aztán a Barca profitáljon a koreai jó játékán.

Másrészt pedig az, hogy ő volt az, aki sorra döntötte Lionel Messi korosztályos gólrekordjait a La Masiában előre haladva: az U13-as csapatban például 39 gólt lőtt 29 meccsen. Játékstílusa is hasonlít az argentinéra, sokat és jól cselez, a pálya középső részén mozog, csakhogy 16-17 éves kora után elmaradt a hatalmas ugrás a fejlődésében. A sebessége viszont megmaradt, és a tottenhames Szon Hungminnel összejátszva ezt ki is szokták használni a válogatottban – első válogatottságát gólpasszal ünnepelte, és a koreaiak négy felkészülési meccséből hármon is kezdő volt, és mind a négyen játszott.

Goncalo Guedes, Portugália

Guedes inkább a +1 kategória, hiszen a portugál már egy sztárcsapatnál játszik, még ha a Paris Saint-Germain jól el is dugta egy kölcsönszerződéssel a Valenciába. A PSG a 2016-os Eb után januárban vette meg a tornán győztes Guedest 30 millió euróért a Benficától, de bekerült a lehetséges felfedezettek közé, igazán szem előtt ugyanis még nem sokat csinált.

A vb előtt azért rákapcsolt – a portugálok utolsó felkészülési meccsén két gólt is szerzett Algéria ellen a hihetetlenül gyors szélső, aki ezzel akár a vb-kezdőcsapatba is bejátszhatta magát.

A gólszerzés mellett előkészítésben is elég jó, az előző szezonban kilenc gólpasszával a legjobb volt a végül BL-indulást jelentő negyedik helyen végző Valenciában. Bár nagyon tehetséges, lehet, hogy a Paris Saint-Germain a pénzügyi fair play-gondok miatt kénytelen lesz eladni, a vb pedig tökéletes alkalom arra, hogy felkeltse maga iránt az érdeklődést, már ha a Valencia valahogy nem éri el, hogy végleg megtarthassa a gyors és jól cselező szélsőt.

A 3-3-as spanyolok elleni rangadóhoz nem sokat tett hozzá, de nem az eredeti posztján, hanem a pálya közepén játszott, ahol a sebességét is nehezebben tudta kihasználni. A csoport két gyengébb ellenfele, Marokkó és Irán ellen még bizonyíthat.

(Index, 2018. június 17.)

Fél éven belül ennyi jogerős határozatot hoztak az eMAG webáruházzal szemben. Nyilvánosságra is hozzák ezeket, csak éppen nehéz megtalálni a határozatokat. A súlyosan jogsértő webáruházak száma jelenleg 287.

A fogyasztóvédelem honlapján eddig 287 súlyosan sértő webáruház szerepel, ezeket kötelező nyilvánosságra hozni és két évig a listán tartani.

A vétkes webáruházak közül a listavezető eddigi szemlélődésünk alapján az eMAG, fél éven belül hét jogerős elmarasztaló fogyasztóvédelmi határozatot gyűjtött össze, de az egyébként árbevételben webpiac vezető Extreme Digital is háromszor fennakadt a rostán (háromszor 150 ezer forint bírsággal).

A keresgélést viszont, ha a kedves vásárló nekiveselkedne, megnehezíti, hogy egyes vétkező webáruházak a súlyosan vétők külön listáján nincsenek rajta, sem az eMAG, sem az Extreme Digital. Az ő eseteiket egy másik rubrikában, a jogerős határozatok között kell keresni, mert ott találhatók meg. Ez azért nem egyszerű eset első nekifutásra, a tájékozódást illetően.

A webtoplistákon a piaci részt nézve előkelő helyet foglalt el a korábbi években az eMAG webáruház, dobogós volt. A webáruház román székhellyel ügyködik, az árusításhoz magyar nyelvű honlapja ugyan van, de mindent kintről irányítanak (ez persze sok más webáruháznál is előfordul). A cég neve SC Dante International SA (Bukarest, Virtutii sugárút 148.), a vásárlók azonban csak az eMAG nevet ismerik ( ha csak el nem olvassák a szerződési feltételeket).

Létezik ugyan egy Dante International Kft., de hát ez a magyar székhelyű cég a cégnyilvántartás szerint világháló portál szolgáltatást végez főtevékenységként, mellette egyebek mellett logisztikai szolgáltatást is csinálhat. 2017-ben 2,3 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el beszámolója szerint. A Dante International a dél-afrikai Naspers befektetőcsoporthoz kapcsolódik. A korábbi webtoplisták szerint az eMAG magyar viszonylatú értékesítése 20 milliárd forint körül mozoghat, tehát nem kevés.

Apróbetűk

A vásárlók számára az eMAG-tól vásárolva a szerződő fél a román székhelyű vállalkozás, így a vásárlás ugyanolyan, mintha az Alibabától, vagy az Amazontól vásárolna valaki, hozzátéve, hogy az eMAG az említett világcégekkel szemben uniós székhelyű vállalkozás.

A fogyasztóvédelem sokat szorgoskodik ezek szerint az eMAG körül, talál is kifogásolni valót. Minderre csak azért célszerű rávilágítani, mert nem csak a vásárló ügyintézése lehet esetenként bonyolultabb, ha vitába keveredik a webáruházzal, hanem úgy tűnik, a fogyasztóvédelemnek is több a dolga.

A féléven belül jogerőre emelkedett, az eMAG-gal szemben hozott fogyasztóvédelmi határozatok egyébként a következők (a fogyasztóvédelem honlapján feltüntetett sorrendben):

határozat száma	jogerő kelte	bírság	kifogásolt tevékenység
PE/002/371-2/2018.	2018.04.03.	100.000.-	rendelkezett a kifogásolt termékkel, de azt nem bocsátotta a fogyasztók részére a feltüntetett áron
PE/002/728-2/2018.	2018.05.25.	100.000.-	forgalmazott termékekhez nem minden esetben biztosított magyar nyelvű használati útmutatót,
PE/002/183-2/2018.	2018.03.07.	50.000.-	termék adatlapján 1200W-os teljesítményt tüntetett fel, a tényleges 800W-os teljesítmény helyett
PE/ÜZ1/492/2018.	2018.02.19.	200.000.-	a www.fashiondays.hu internetes oldalon nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta a vásárlókat a szolgáltató beazonosíthatóságáról, a szerződéskötés feltételeiről, a szerződéskötés technikai feltételeiről, a szerződés tárgyáról és teljesítéséről, valamint a fogyasztót megillető elállási jogról
PE/002/89-2/2018.	2018.03.14.	100.000.-	a szerződések teljesítésével kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseit sértő megtévesztő tájékoztatást adott
PE/ÜZ1/285/2018.	2018.02.02.	100.000.-	a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 29. § (8) és (11) bekezdéseit sértette
PE/ÜZ16/1092/2017.	2018.02.05.	100.000.-	a fogyasztói minőségi kifogásokat szabálytalanul intézte
Forrás: fogyasztóvédelem kormányzati honlapja

(blokkk.com, 2018. június 21.)

Szigort kérnek, mert szabálytalankodnak a webáruházak

Németországban. A Rossmann, a Drogerie Markt és a Douglas szigorúbb ellenőrzést kér. Az internetes kereskedőkre, mert szerintük azok nem tartják be a szabályokat.

Három nagy német áruházlánc közös levélben fordult az állami szervekhez, hogy lépjenek: miközben ők aprólékosan betartják a fogyasztóvédelmi és egészségügyi előírásokat, az internetes kereskedőket senki sem ellenőrzi - írja a Napi.hu a privátbankár.hu nyomán.

Három németországi, kozmetikai cikkeket forgalmazó áruházlánc, a Rossmann, a DM (Drogerie Markt) és a Douglas nagyobb ellenőrzést követel az internetes áruházak - például az Amazon vagy az eBay felületén eladott cikkek - esetében. Ezeknek rendszerint nem is Európában van a székhelye és olyan termékeket adnak el, amelyeket Németországban nem is lenne szabad forgalomba hozni.

A három cég közös levélben fordult a német szövetségi kancellári hivatalhoz és a fogyasztóvédelemért és élelmiszer-biztonságért felelős minisztériumhoz - a DPA hírügynökség szerint.

Eszerint a külföldi eladóknak nem kell semmiféle következménytől tartaniuk, ha rossz árut forgalmaznak, az internetes áruházak pedig, arra hivatkozva, hogy csak közvetítők, minden felelősséget elhárítanak. Közben pedig a hagyományos kiskereskedelemben a legkisebb üzletet is a legnagyobb szigorral ellenőrzik. Ez komoly versenyhátrányt jelent a szóban forgó cégek számára.

A levélírók azt követelik, hogy az internetes platformok üzemeltetőit is tegyék felelőssé, akkor is, ha csak közvetítő szerepet vállalnak - hiszen ők is jelentős jutalékot vágnak zsebre. A Heise.de szerint azt is sérelmezik, hogy sok esetben hiányoznak a megfelelő használati utasítások, vagy az összetevők listája, ami az allergiásoknak fontos. Megvizsgáltak 24-et az Amazon 100 legnépszerűbb kozmetikai terméke közül, és csak kettő felelt meg a jogszabályoknak.

(Napi.hu, 2018. június 7.)

Jogsértő webáruház: nem is fontos a hibajavítás?

Kétszáz felett a súlyosan jogsértő webáruházak listája. Mit ér ez a közösségi oldalak világában? Lehet olyan, aki nem javítja ki a hibáját, pedig a hatóság kötelezi rá? Okult is persze a fogyasztóvédelem. És mit keres ott a (.)aszacuccok.hu? És egy kis bírságlibikóka.

A fogyasztóvédelem honlapján kétszáz fölé ugrott a súlyos hibát vétő webáruházak száma (a bejegyzés készítésekor 203 tételből állt a lista a honlap számlálója szerint). Egy év telt el azóta, hogy a vétkező webáruházak listája éledezni kezdett. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján, ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon). Ez azt jelenti, hogy egy év alatt kétszáz webáruház akadt fenn a fogyasztóvédelmi ellenőrök rostáján.

Első körös hibaarány: 88%, ez bizony nem változott

A fogyasztóvédelmi hatóság beszámolójában, igaz, csak a vége felé, elismeri, hogy az első körben végzett ellenőrzések kifogásolási aránya (amikor a fogyasztóvédelmi ellenőr olyan webáruház honlapjára toppan be, ahol korábban még nem járt) gyakorlatilag semmit nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. Ellenőrzéseik során 2015-ben 88%, 2017-ben pedig 86% volt a kifogásolási arány, amikor bármilyen apró, vagy éppen súlyos hibát találtak. A vásárló számára ez első pillantásra azt jelenti, hogy ugyanolyan esélyekkel is találkozhatott az elmúlt időszakban hibás webáruházzal, mint korábban, így ebben a viszonylatban javulásról nem lehet beszélni. (Tegyük hozzá, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrök azért sejtik, tudják, hová érdemes nyúlni ellenőrzéskor. Így nem arról van szó, hogy az összes webáruház több mint négyötöde hibázik, hanem csak arról, miszerint egy jelentős, de pontosan nem számszerűsíthető arányú részük vét a szabályok ellen és ezek súlya nem nagyon változott eddig.)

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a korábbi 50% feletti hibaarány kedvező módon a felére esett vissza, amiben feltehetően volt hatása annak, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a fogyasztóvédelmi bírság alsó határát 2017-től 15 ezer forintról 200 ezer forintra emelték és erre az ellenőrök nyilván felhívták a vétkezők figyelmét. De hát így is maradt még 25 százaléknyi hibás webáruház ott, amikor ismételten ellenőriztek.

Egyharmad nem javít, pedig kötelezik rá?

A fogyasztóvédelem a honlapján sok webáruháznál feltünteti ékes zöld felirattal, hogy a webáruház, a vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette. Ez derék dolog, a bökkenő csak az, hogy a bejegyzés készítésekor a webáruházak egyharmadánál ez a tájékoztatás hiányzott.

Ezt két dolgot jelenthet, egyrészt azt, hogy a súlyosan vétkező webáruház a hibáját nem javította ki. Ez azért lenne súlyos ügy, mivel még az elsők között, tehát az egy évvel a listára tolt webáruházak között is akad olyan, aki a hivatalos tájékoztatás alapján a hibáját a hatóság felszólítása ellenére nem javította ki. És ha másnak nem, a hatóságnak ezt azért ki kellett volna már szúrnia. Vagy lenne olyan webáruház, aki egy ismételt ellenőrzéskor megkapja a kétszázezres bírságát és nem javítja ki a hibát? Azért ekkor is lépnie kellene a hatóságnak.

Hát igen, a másik lehetőség, hogy a hibát időközben kijavította a vállalkozás, de a fogyasztóvédelem ezt már nem minden esetben tüntette fel a honlapján. A véleményalkotást az olvasókra bízzuk.

Visszaszorulóban az ingyen reklám

Okult is a fogyasztóvédelem, de még van hova fejlődni. Már korábban szóvá tettük, mivel olvasóink meg is lepődtek rajta, hogy a súlyosan vétő webáruházak elérhetőségét is feltüntették a fogyasztóvédelem honlapján, oly módon, hogy onnan egy kattintással el lehetett jutni a vétkes webáruház honlapjára. És ha még a webáruház megkapta a hibáját kijavította című minősítését, a vásárlónak - némi túlzással - ez garanciát jelentett arra, hogy oda nyugodtan mehet vásárolni. Mivel két évig kell a listán tartani a webáruházat, ez még reklámnak sem lehet rossz.

De időközben változott a kép, mivel most már csak a listán szereplő webáruházak egy részére lehet átugrani a feltüntetett elérhetőségről egy kattintással. Kipróbáltuk, vannak még ilyenek is.

Mit keres itt a (.)aszacuccok.hu?

Bízunk olvasóink találékonyságában a vétkes webáruház nevét tekintve, de hát arra is felhívta figyelmünket egy olvasó, hogy léteznek feltűnő nevű webáruházak az elmarasztaltak listáján. Érdekes kérdés lehet ez, hiszen a médiában szigorúan szabályozzák a trágár, obszcén kifejezések tilalmát, inkább csak fütyülni, sípolni lehet helyette.

Az üzletelnevezések szabályai egyébként csak annyit mondanak, hogy az úgynevezett vezérszón kívül (ami a bolt, webáruház saját, a többiektől megkülönböztető neve) csak magyar kifejezéseket lehet használni. Kérdés, hogy a fiatalkorúak védelmének kérdése miért nem vetődik fel most, hiszen például - igaz, sok évvel ezelőtt - a "hülye" kifejezésre felkapta a fejét a fogyasztóvédelem és vaskos bírsággal próbálta jobb belátásra bírni az áruházat. Volt is vita, mennyiben káros a "hülye" kifejezés használata a reklámban a fiatalkorúak számára. Most nagy a csend, végül szűken mérve a minősítést, jogszabályt nem sért az említett honlap elnevezése, de van, akinek szúrja a szemét. Hát majd ezt is mindenki eldönti magában, miközben a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján azért ott sorakozik a név. Kifogás eddig semmi.

És a közösségi oldalak: lepipálják?

A vásárló nem mismásol, ha kiszúrja, hogy sérelem éri, nem fogja vissza magát. Ez látszik is azokon a honlapokon, ahol szabad a vásárlók véleménynyilvánítása (hát igen, ez cégenként változó vegyértékű), tanulságosak is ezek. És itt nincs szabály, mi a súlyos hiba, mi nem, a vásárlónak minden hiba súlyos, ha őt bármilyen sérelem éri. Az áruházak egy része nagyon is odafigyel ezekre a bejegyzésekre.

De azért el kell ismerni, a hatósági nyilvántartásoknak is van visszatartó erejük, persze nem azért, mert a háziasszonyok nagy tömege vásárlás előtt ezeket böngészi. Szivároghatnak ki azonban innen is hírek, ennek módja már a kormányzati kommunikáció és a civil szervezetek fegyvertárába tartozik. Ezért is fontos, hogy súlyának megfelelő legyen egy ilyen lista, különben a kutya sem figyel rá, bárki is bármit mond róla.

Bírságlibikóka: nagy a csend és nem találni a webáruházakat

Korábban a fogyasztóvédelmi hatóság részletesen beszámolt arról, hogyan, mennyi bírságot szabott ki. Nyilván a vásárlók ezeket kevesellték, a megbírságoltak sokallták. Ma nem tudni, hány webáruház kapott az ismételt ellenőrzés nyomán legalább 200 ezer forint bírságot (a bírság az alsó határnál lehet több). Bár a fogyasztóvédelem nyilvánosságra hozza jogerős határozatait, az összeset, bármilyen ügyben is hozta meg, azok között elég időigényes a webáruházak keresgélése.

Persze, nem lustálkodtunk, az elmarasztalt webáruházak listájáról kiválasztottunk egy webáruházat és a működtető vállalkozás neve alapján megpróbáltuk a honlap keresőjével megtalálni a jogerős fogyasztóvédelmi határozatok között. Nem találtuk.

Megpróbáltuk még egyszer, az sem sikerült, pedig a jogerős határozatok között lehet cégnévre keresni.

Visszatérve a 200 ezres alsó bírsághatárra, szakértők ma is arra hívják fel a figyelmet, hogy a vétkező webáruházak csaknem egésze kis- és középvállalkozás, így továbbra sincs értelme a 200 ezres alsó bírsághatárnak ebben a rendben, hiszen bármilyen csekély súlyú hiba véletlen ismétlése esetén is potyoghat a 200 ezres bírság.

Például ha egy webáruház nem tünteti fel a tárhely szolgáltatóját, vagy éppen a faxszámát, arról nem lehet azt állítani, hogy igazából sérti a vásárlók valós érdekeit (elég csak arra utalni, hogy vajon hány vásárló használ fax készüléket). De hiba az is, ha a webáruház nem ad tájékoztatást a szerződéskötés nyelveiről - a szép magyar nyelvű honlapján. Mennyivel egyszerűbb lenne csak annyit mondani, hogy ha a magyartól eltérő nyelven is lehet nála szerződni, azt tüntesse fel, ha már ez olyan fontos, akkor, amikor egyébként sok milliárd forint folyik ki a határokon túli webáruházakba. És a magyar webáruházak honlapjai magyar nyelvűek.

Csak csendben jegyezzük meg, hogy elégséges lenne - pontosan a kisvállalkozások érdekében - egy magasabb alsó bírsághatár kizárólag a valóban súlyos hibák esetében, vélekednek olvasóink. Ma már látni, hogy évi 800 fogyasztóvédelmi ellenőrzés mellett az ellenőrzöttek ötöde követ el súlyos hibát. És más hatóságok mintha már nem annyira a bírságolásra hajtanának, sokkal inkább a vállalkozások segítésére.

A kormányrendelet szerint egyébként súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

(blokkk.com, 2018. március 23.)

170 webáruház fennakadt a rostán, de hogyan

A fogyasztóvédelem meglehetősen szűken méri a tájékoztatást a hatósági ellenőrzésekről. Megpróbáljuk kihámozni azt a keveset, amit lehet. De a webáruházak vásárlói számára legfontosabb fogyasztóvédelmi vétségeiről nincs információ. Csak íróasztal mögül ellenőriznek? Nem tudjuk.

A korábbi években a fogyasztóvédelmi hatóság részletes tájékoztatást adott az ellenőrzések tapasztalatairól. A vásárlóktól nyilván nem várható el, hogy ezeket minden vásárlás előtt részlétesen áttanulmányozzák, de a sajtóbeli híradásokban, vagy a civil fogyasztóvédelmi szervezetek felhívásaiban azért a legfontosabbak előbb-utóbb megjelentek és mindenki - vásárló, szolgáltató egyaránt - okulhatott belőle. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beolvasztásával a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba azonban ezek a tájékoztatások a 2017-es esztendőben már meglehetősen soványra sikeredtek, csupán rövid összefoglalók jelennek meg a szaktárca honlapján. Természetesen nem a rövidséggel van a baj, hanem a szűkszavúsággal. És mintha a legfontosabbakkal nem is foglalkozna a hatóság, vagy ha igen, akkor hallgat róla.

A webáruházak ötöde súlyos hibát követ el, de mit is

A fogyasztóvédelem hivatalos tájékoztatása szerint 2017-ben több mint 800 webáruházat ellenőriztek. Összefoglaló jelentés egyébként a webáruházak ellenőrzéséről utoljára a 2015-ös esztendőről készült, a 2016-os összefoglalóra feltehetően már nem maradt idő a hatósági átszervezés közepette (a járási hivatalokhoz helyezték át a fogyasztóvédelmi ügyintézés jelentős részét). 2017-ről sem jelent meg eddig még egy rövid összefoglaló sem, pedig állítólag egyik kiemelt területe volt a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek a webkereskedelem.

Némi tapasztalat azért összegezhető így is. Az egyik legfontosabb, hogy az ellenőrzött webáruházak ötöde követ el súlyos hibát a jelenlegi jogszabályi keretek alapján. A bejegyzésünk készítéséig a fogyasztóvédelem honlapján 170 olyan webáruházat tüntettek fel, melyek a vonatkozó (453/2016. számú) kormányrendelet alapján súlyos hibát követtek el.

A kormányrendelet szerint súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

Nos, úgy tűnik, ezeket a tájékoztatási kötelezettségeket szigorúan ellenőrzi is a fogyasztóvédelem, hiszen tájékoztatása szerint a súlyosan vétő webáruházak mindegyike hibázott a vásárlók tájékoztatásában. Való igaz az is, hogy jelentős részük - röpke számvetésünk alapján a 170-ből 104 - már ki is javította a hibát, amit a fogyasztóvédelem kiemelt - szép zöld színű - szövegezéssel fel is tüntet a honlapján.

A vétkezők túlnyomó része kisebb vállalkozás, multinak nyomát alig lelni közöttük (7 darab volt).

És a jogszabályok alapján, aki feljut a súlyos hibát vétő webáruházak listájára, két évig ott is marad (a fogyasztóvédelem meg is adja ennek tól-ig dátumát). A nyilvánossággal egyébként nincs is baj, van annak visszatartó ereje, bár ha a hatóság is igazolja - szép zöld betűkkel - a hiba kijavítását, az akár egy jó bizonyítvánnyal is felér, ami azért érdekes, mert a vétkező webáruházak honlapjára egy kattintással át lehet ugrani. De ha már a hatóság is igazolja, hogy hibátlan, akkor lehet, hogy érdemes is.

Jó, de mi van akkor, ha nem jön meg a rendelés, késik, nem az van benne, vagy más az ára

A vásárló nem jogász, tehát minden információ hasznos lehet számára. Nyilván bosszantó, ha egy webáruház nem, vagy nehezen érhető el, de hát akad belőlük bőven. Így ha úgy érzi a vásárló, hogy elakad a tájékozódásban, legfeljebb egy-két kattintással továbblép egy másik webáruházba.

Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlót mi bosszantja leginkább. Gyaníthatóan nem feltétlenül csak a tájékoztatás hiánya, bár nyilván az is, főleg, ha reklamálni akar, és nem sikerül. Ebből kiindulva azért eléggé íróasztalhoz kötöttnek tűnnek az ellenőrzések, bár azt nem szabad eltagadni, hogy a tájékoztatási kötelezettségek betartása is fontos.

De a vásárlót más is érdekli. Így például mi van akkor, ha nem tud élni a 14 napos elállási jogával. A fogyasztóvédelem egy ilyen esettel találkozott ellenőrzései során. Megtévesztő tájékoztatást négy webáruház adott. Egy akadt, aki nem adott jótállási jegyet, a következtetéseket pedig az olvasókra bízzuk, vajon mi lehet még.

Az internetet böngészve ugyanis, hiszen ha már web, érdemes ott is körülnézni panaszügyben, például a közösségi oldalakon, akad más jellegű panasz bőven. Elég csak a késedelmes szállításokra gondolni (amiről ugyan sokszor nem a webáruház tehet, de hát mit érdekli ez a vásárlót a csillagszóró meggyújtásakor). De előfordul az is, hogy mást hoz a postás, mint amit rendelt a vásárló, és a csere, vagy az elállás a nem kért holmitól akadozik jócskán. Vagy a számlán a honlapon feltüntetett ártól eltérő, az előre kifizetettnél kisebb összeg szerepel. Vagy éppen fordítva, az utánvétes fizetéskor az ár más nagyobb a korábban nézettnél. És az elállási jog gyakorlásával is esetenként azért akad gond (bár olyan példa is van, amikor a vásárló megdicséri a webáruházat a gyors ügyintézésért és pénz visszafizetésért). A jótállás intézése is azért akadályokba ütközik, néha, vagy többször, a meghibásodást követő utánjárás nehézségeiről sokat lehet hallani (amikor a webáruház és a szerviz pingpongozik a vásárlóval).

Úgy tűnik, próbavásárlásból már kevesebbre futja a fogyasztóvédelemnél. Egészen pontosan erről nincs semmilyen információ. Pedig a vásárló nagyobb bajai ott lehetnek, ahol közvetlenül a pénze forog kockán.

(blokkk.com, 2018. február 9.)

Mall.hu: kérdések azért vannak

El lehet-e állni bezárt átvételi pontok mellett. Mennyit jelent a késedelmes visszafizetés. És miért hallgatnak a fogyasztóvédők.

2017 november 14-én indította az adóhatóság azt a nagyszabású eljárását az érintett vállalkozások telephelyein, melyben egy 4,5 milliárd forint értékű adócsalás a gyanú. A NAV sajtótájékoztatása szerint az akció célja, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul. Az akció során, melyben több százan vettek részt, mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le és zároltak, tájékoztatta a NAV az MTI-t.

A Mall.hu internetes áruház, amelynek telephelyét szintén ellenőrizték, közölte: valótlan az az állítás, hogy büntetőügyben érintettek. A Mall.hu honlapja jelenleg (november 17., reggeli órákban) elérhető, működik. Egy tájékoztató felirat azonban árulkodik a történtekről, mégpedig az, mely szerint "Tájékoztatjuk, hogy budapesti átvételi pontjaink technikai okok miatt jelenleg nem elérhetőek".

Az MTI tudósítása szerint, mivel a hatóságok a cég raktárkészletét is vizsgálták, a késésben érintett vásárlókat értesítették és folyamatosan fogadják az új megrendeléseket, amelyeket a vállalatcsoport központi, csehországi raktárából teljesítenek, házhoz szállítással, a személyes átvételre azonban egyelőre nincs lehetőség. A cég sajtótájékoztatása szerint a fennakadások nem érintik a garanciához és elálláshoz kapcsolódó jogokat, a vételárat és a szállítási költséget visszafizetik, ha a késedelem miatt a vevő eláll a vásárlástól, de a visszautalás a szokásosnál tovább tarthat.

A Mall.hu 2016 évi magyarországi árbevétele 11,6 milliárd forint volt 2016-ban. Figyelemmel az év végi forgalom nagyobb súlyára, az év végéig hátralévő időszakban több milliárd forint árbevételre számíthatott még korábban az üzleti tervei készítése során a cég (az évközi árbevétel időbeli megoszlásáról nincs nyilvános adat).

A vásárlók számára azért óhatatlanul felvetődik néhány kérdés.

Elállás

A jog szerinti, indoklás nélküli 14 napos elállási jog már a rendelést követően él, tehát akkor is, ha az áru kiszállítása, vagy átvétele még nem történt meg. A 14 nap egyébként az áru átvételétől ketyeg.

A rendelés törlése, ha még nem fizetett a vásárló, csak leadta a rendelését, egyszerű bármely internetes áruház esetében, csak törölni kell a vásárlást. Ha már előre fizetett a vásárló, de még nem érkezett meg az áru, akkor is hasonló az eljárás, de ebben az esetben a kifizetett pénzt (a termék árát és a szállítási költséget, ha az nem ingyenes), egy elállási nyilatkozat keretében vissza kell kérnie (a minimális követelmény, hogy ez egyértelmű legyen és elégséges elektronikus úton megküldeni, bár ilyen súlyú esetben célszerűbb postai, tértivevényes úton ezt megtenni, ha később valamilyen jogvita támadna, ez hatékonyabb mód).

Az utánvétes rendelés visszamondása is viszonylag egyszerű az áruátvétel előtt, hiszen fizetés még nem történt.

De ami nehezebb feladvány lehet: visszajuttatni a lemondott árut

Megtörtént a fizetés és az áruátvétel, de így is ott a 14 napos elállási lehetőség. A Mall.hu a honlapján közzétett általános üzleti feltételek szerint háromféle módot kínál a termékek visszajuttatására:

- elküldeni szabvány postai levélként az Internet Mall Kft. székhelyének címére (1139 Budapest, Váci út 99.),

- a postai szabvány levélként nem feladható termékeket a futárszolgálattal csomagként feladva az Internet Mall Hungary Kft. 1225 Budapest Campona utca 1., DC2 szám alatti telephelyének címre küldeni,

- személyesen visszavinni az adott terméket kiadó Pick Up Pontra.

Kérdés, hogy ha a budapesti telephelyek nem elérhetők, akkor az előbbi visszajuttatási módok hogyan működnek.

Nehezen működhet a 65 napos visszavásárlási garancia és a minőségi reklamáció

A cég tájékoztatása szerint a 14 napos elállási jogon túl 65 napos visszavásárlást vállal (ebbe az esetben utalványt ad, ami egy éven belül levásárolható). Ennek feltétele, hogy a vásárló a terméket a vásárlónak el kell eljuttatnia a Pick Up Pontok valamelyikébe. A cég a honlapján két budapesti átvételi pontot jelöl meg, de aztis, hogy ezek most nem elérhetők.

Hát ha ezek nem elérhetők, akkor ez nehezen mehet. Más tájékoztatás hirtelenjében nem akadt a cég honlapján.

Hasonló kérdés vetődik fel a minőségi reklamációk intézésében. A vásárló általában választhat, hogy maga viszi szervizbe a meghibásodott terméket, de vissza is vihet a boltba, ilyenkor a kereskedő intézi a továbbiakat.

A Mall.hu úgy tájékoztatja a vásárlót, hogy a vevő a kellékszavatossági joga érvényesítése esetében köteles a terméket a Pick Up Pontok valamelyikére visszajuttatni (a számla másolatával és a hiba leírásával együtt).

Nos, ez sem biztos, hogy zökkenőmentesen megy.

A vásárlók reklamációjának kezelése sem egyszerű ezek után. Például a vevő a termék hibájának fennállását a a cég kérésére személyesen, a Pick Up Pontok egyikén köteles bizonyítani. Ez sem egyszerű feladvány.

Az már csak hab a tortán, hogy a vásárlók könyve csak az átvételi pontokon elérhető.

Kérdés az is, hogy a csehországi szállítások mellett megkapnak-e a vásárlók minden szükséges magyar nyelvű tájékoztatást.

A vásárló nem tehet a történtekről, így ha eláll, a jogban előírt 14 napos visszafizetési határidőt a szolgáltatónak tartania kell. A "szokásoshoz" képest késhet, de ezt a 14 napotmár nem lépheti túl.

És a fogyasztóvédők eddig hallgattak.

(blokkk.com, 2017. november 17.)

Látványos eredmény, ha a webáruházak 88%-a továbbra is hibázik?

A fogyasztóvédők szerint látványos eredményeket hoztak az e-kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzései. Közben a lényeg nem javult itt semmit, továbbra is ugyanúgy hibáznak a webáruházak.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 október 30-i közleménye szerint látványos eredményt hoztak az e-kereskedelemben végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések. A közlemény szerint 54 százalékról 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya 2017-ben. A jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, 2016 decemberében az Országgyűlésben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető, a szaktárca szerint.

Az említett törvénymódosítás lényege egyébként az, hogy a kis- és középvállalkozás webáruházak első alkalommal elkövetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, de az ismételt ellenőrzés során ugyanolyan hiba miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság. A 2017 elejétől élő új szabály fonák oldala, hogy más értékesítési csatornák esetében a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros, a 200 ezer forintos minimumbírság kizárólag az e-kereskedelemben létezik.

És a lényeg

Tény, hogy a webáruházak - döntő részben a kkv-k - rengeteg adminisztrációs, tájékoztatási hibát követnek el, a korábbi években is ez volt a jellemző. De hát ezeknek a hibáknak a jelentős része csekély súllyal bír, hiszen nem veszélyeztetik a vásárló egészségét, biztonságát, vagy éppen más valós érdekeit. Ezt az is alátámasztja, hogy a súlyosan vétő webáruházak aránya - erről már nem szól a közlemény - sokkal kisebb, 20% körül van. A kormányzati értékelés bökkenője csupán az, hogy az ellenőrzéseken valamilyen hibával lefülelt webáruházak 88%-os aránya - az utolsó nyilvános adat szerint ennyi volt 2015-ben - nem változott, ezt a szaktárca közvetve el is ismeri.

És ez a gyakorlatban a vásárló oldaláról azt jelenti, hogy ha weben vásárol, egy fikarcnyit sem változott 2017-ben annak a valószínűsége, hogy hibás webáruházba ütközik. Hiszen ha a fogyasztóvédelmi ellenőrökkel ez változatlanul 88%-os arányban fordult elő 2017-ben - ők mondják - akkor a vásárló veszélyeztetettsége semmit sem javult.

Tehát az égvilágon semmit sem ért a bírságszigorítás, hiszen a webáruházak ugyanannyit hibáznak, mint korábban, még ha javítgatják is az első ellenőrzést követően. A vásárlót pedig nyilván az érdekli elsősorban, pontosan az, mennyi az esélye annak, hogy ha vásárol, hibás webáruházba botlik. Nos, első körben ugyanannyi, mint régebben.

És hány webáruházat büntetett meg a fogyasztóvédelmi hatóság

Az NFM szerint az ismételten fülön csípett webáruházak közül - tehát akiket másodszor is, ismételten ellenőriztek - a korábbi években tapasztalt 54 százalékhoz képest mindössze 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására, amely látványos fejlődést jelent. Szerintük.

Nos, a nyilvános adatok szerint 2012-2015 között, négy esztendő alatt összesen 22 webáruházat bírságolt meg a hatóság, 2015-ben például mindössze hármat. A 2017 évi ellenőrzésekről szóló közleményből viszont nem derült ki, hogy hány webáruházat ellenőrzött ismételten a hatóság, így az sem, hányszor szabtak ki 200 ezer forint legkisebb bírságot. Az említett 14% akár azt is jelentheti, hogy darabszámban az előző, 2016 évinél több webáruházat bírságoltak meg, de akkor - egy másik oldalról közelítve - hol itt a javulás

És milyen vétségekért. Ennek az adatnak a hiánya értékelhetetlenné teszi a tájékoztatást, súlytalanná a minősítést. Természetesen, ha ismertté válnak megfelelő újabb adatok a webáruházak ellenőrzéséről, akkor lehet majd pontosabban értékelni.

Súlyos bírságot csak súlyos vétség után

Hiába a suvickolás, ha az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázik továbbra is, akkor a bírságszigorítás lényegi eredményt nem hozott. Ezen az értékelésen sem segít, hogy az ismételten ellenőrzöttek körében kisebb volt a hibaarány, hiszen a vásárló esélyeit a jó webáruházra ez nem nagyon javítja.

Ha ilyen rémisztő a helyzet, de a bírságemelés semmit sem változtatott ezen, akkor inkább más irányú megoldáson kellene törni a fejet. Az adóhatóság például már kitalálta az úgynevezett támogató eljárást, aminek lényege, hogy a vállalkozással együtt javítják ki a hibát. És ez nem ellenőrzés, bár jegyzőkönyv felvételével zárul. És működik.

A szokásos 15 ezer forintnál nagyobb legkisebb bírságot pedig csak a súlyosan vétkező webáruházak esetében lenne célszerű egyáltalán mérlegelés tárgyává tenni. Ennek oka az, hogy ismételt ellenőrzéskor, ha a feltárt hibát már korábban is elkövette a webáruház, akkor annak bármilyen csekély a súlya, a bírságkiszabás 200 ezer forintnál indul. És ez azért messze nincs arányban az általános 15 ezer forintos alsó bírsághatárral, főleg, ha ugyanolyan hibáról van szó.

Nem okozna nagy nehézséget egy magasabb bírsághatár rányomása a kizárólag súlyos hibát vétő webáruházakra. Ennek oka rém egyszerű, hiszen a súlyosan vétő webáruházakat amúgy is köteles közzétennie az NFM-nek, ez ugyancsak egy 2017-től élő új szabály (a súlyos hibákat egy kormányrendelet határozza meg). A súlyosan vétő webáruházak száma egyébként 100 körül van jelenleg, az NFM fogyasztóvédelmi oldalán található összegzés szerint. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ellenőrzött webáruházaknak ugyan 88%-át elkapják valamilyen szabálytalansággal, de közülük csak 20% az, aki súlyosan vét a szabályok ellen (a súlyosan vétők természetesen az ellenőrzöttek köréből kerülnek ki). És ez azért már mást sejtet, mint egy puszta 88%-os arányszám a vétkezőkről. Ráadásul a súlyosan vétkezők nagy része is kijavítja a hibáit, egyébként zömében kis- és középvállalkozások (multi alig akad egy-kettő közöttük).

A súlyosan vétő webáruházak számát, arányát. mivel a nyilvánosságra hozatal új, 2017-től élő szabály, nincs esély összehasonlítani a korábbi évekkel, méricskélve a változásokat. A lista a szaktárca honlapján egyébként úgy olvasható, hogy a vétkezők honlapja ugyaninnen el is érhető. Csak hab a tortán, hogy ha valaki kijavította a hibáit, amire garancia maga a hatóság, az oda is van írva, így itt található hibátlan webáruház is (ha a hatósági ellenőrzés alapos volt). Kapnak egy kétéves reklámot is a vétkezők, mivel ennyi ideig kell őrizni a listán lévőket. Nem rossz kárpótlás.

Szűkszavú mérleg

A közlemény egyébként röviden kitér arra, hogy az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság 2017-ben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Ebből azért az már kiszámolható, hogy 440 felett járt a vétkező webáruházak száma, a jelzett 88%-os hibaarány mellett.

Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis csupán a magyar nyelvű honlap és a „.hu” végződés nem garantálja ezt.

Vannak már vizsgálati jelentések, csak éppen a webáruházaké hiányzik

A korábbi években az akkor még önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alapos, tárgyszerű jelentéseket tett közzé vizsgálatairól. Nyilván a megbírságoltak körében nem ezek bírságrésze lehetett a legnépszerűbb olvasmány, de el kell ismerni, tanulságos és szakmai oldalról hasznos képet rajzoltak ezek a jelentések a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatairól.

Nos, végül az NFM is nekiveselkedett és nemrégiben közzétett egy sor 2017. évi fogyasztóvédelmi vizsgálati jelentést, összesen 13 szakterületről. Ezek azonban nem olyan részletes beszámolók, mint a korábbiak, hanem csak rövid összefoglalók - olyannyira, hogy nem is jelentésnek, hanem összefoglalónak hívják ezeket, így 1-2 oldalas olvasmányokról van csak szó. Egyes területeken ez kiegészül táblázatokkal, mellékletekkel, de nem kell félni attól, hogy sok időt vesz el ezek átfutása. A rövidség persze önmagában nem hiba, de a részletek is fontosak.

A 2017. évi webkereskedelmi ellenőrzésekről nem tett közzé összefoglalót az NFM - eddig.

(blokkk.com, 2017. október 31.)

Webvásárlás szabályok és buktatók

A legfontosabb webszabály: a 14 nap elállási jog az egész Unióban érvényes. Vámot, áfát is kell fizetni a webes vásárlás után egy értékhatáron túl az Unión kívüli vásárlásnál.

Az adóhatóság legfrissebb, 2017. októberi tájékoztatása alapján az internetes vásárlásoknál a következőkre kell elsősorban ügyelni.

Tájékozódás, megrendelés

Mielőtt interneten rendel árut, a vevőnek fontos tájékozódnia a vonatkozó adó- és vám jogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről. Internetes vásárlás esetén érdemes utánajárni, hogy az árut melyik országból szállítják, hiszen elképzelhető, hogy egy, az Európai Unió valamely tagállamából rendelt áru gyártási, raktározási helye Európai Unión kívüli ország, így az árut az Európai Unióba történő belépéskor vámeljárás alá kell vonni. Ez vám- és adófizetési kötelezettséget vonhat maga után, továbbá a postai szolgáltató egyéb adminisztrációs díjat számolhat fel.

Ha Európai Unión kívüli országból rendelünk terméket, akkor az adott weboldalról való rendelés leadásával és az áru ellenértékének és egyéb költségek (expressz szállítás költsége, csomagolás stb.) megfizetésével a rendelési folyamat még nem zárul le, bizonyos közterhek (vám, áfa) és a szállítmányozó részére egyéb adminisztrációs költségek (postai szolgáltató által felszámolandó vámügyintézési díj) megfizetésének kötelezettsége is felmerülhet.A kisebb értékű áruk vám- és áfamentesek, azonban a vámmentességi értékhatárok eltérnek egymástól abban az esetben, ha a küldeményt ajándékba kapjuk, illetve ha azt interneten vásároljuk. Ha EU-n kívüli magánszemély küld ajándékot magyar magánszemélynek, úgy 45 euró értékig nem kell vámot és adót fizetni. Az interneten megrendelt áruk 22 euró értékig - amely a vonatkozó jogszabály (Áfa törvény) alapján mindenkor 6000 forint - vámmentesek, e fölött azonban adói kell fizetni. Ha a termék értéke nem haladja meg a 22 eurót, akkor a termék árának (és az esetleges szállítási költségének) megfizetésén felül további költségek (adó, vámkezelési költség) nem merülnek fel.

Vásárolt áru			Magánszemélyek közötti ajándék küldemény
Érték	Vám	ÁFA	Érték	Vám	ÁFA
≤ 22 EUR	-	-	≤ 45 EUR	-	-
22 - 150 EUR	-	27%	45 - 700 EUR	2,5%	27%
150 EUR -	tarifális vámtétel	27%	700 EUR -	tarifális vámtétel	27%

Vámeljárás elvégzése

A vámkezelés akkor végezhető el, ha

a beérkezett áru egyértelműen meghatározható (pontos árumegnevezés),
ismert az áru valós értéke,
a címzett azonosítható.

Ha a fenti adatok rendelkezésre állnak, a posta megindíthatja a vámeljárás kérelmezését. Az Igazgatóság az indítvány benyújtása után azt megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról, illetve elutasításáról (ez a gyakorlatban 30 percen belül megtörténik). A vámeljárás lezárása után a küldeményt kiszállítják a címzett lakhelye szerint illetékes területi postahivatalba. A postahivatal értesíti az ügyfelet a csomag érkezéséről és tájékoztatja az esetlegesen fizetendő vám és nem közösségi adók és díjak összegéről, az esetleges postai adminisztrációs díjakról, melyek helyszíni megfizetése után átadja a csomagot.

A megrendelés után a címzett nem minden esetben rendelkezik pontos információval arról, hogy a feladó az áru fuvarlevelén milyen adatokat tüntet fel. A vámkiszabás alapja az áru vámértéke, így annak helyességét a vámhatóság fokozottan ellenőrzi. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az Igazgatóság megállapította, hogy a feladók a fuvarlevélen sok esetben nem a valóságnak megfelelő adatokat (például helytelen árumegnevezést, nem valós értéket) tüntetnek fel, ami a további ellenőrzések és okmánybekérések miatt növeli az áru kiszállítási idejét. Az előzőek miatt a rendeléskor érdemes felvenni a kapcsolatot az eladóval azért, hogy a valós érték és árumegnevezés kerüljön a fuvarokmányra. A küldemény megrendelése után a vámkezeléshez szükséges adatokat, okmányokat (megrendelés, számla, átutalási bizonylat) a ragszámra történő hivatkozással javasolt megküldeni a posta részére, így a rendelt termék vámkezelését, kiszállítását meggyorsíthatjuk, és esetenként az adminisztrációs költségeken is spórolhatunk.

Az általános árumegnevezés (például „ajándék”, „ruhanemű”, „élelmiszer”, „játék”) alapján a vámkezelés nem végezhető el, ezért fontos a pontos árumegnevezés feltüntetése már a fuvarlevélen, CN23 okmányon is (például „mobiltelefon”, „táblagép”, „műanyag játékvonat”, „távirányítós játékhelikopter”, „pamut póló”).

Az Igazgatóság a küldemény vámkezelésére tett indítványt csak abban az esetben fogadja el, ha a küldeményben lévő áru értékét a valóságnak megfelelően (az aktuális piaci ár) állapították meg. Ha a bejelentett áru értékével kapcsolatban kétség merül fel, a valós áruérték megállapítására az áru vásárlását igazoló számla, átutalási megbízás, megrendelés stb. benyújtását is kérheti az Igazgatóság. A szükséges okmányokat a posta kéri be az ügyfelektől, ilyenkor az áru kiszállítása hosszabb időt vesz igénybe.

Mennyit is kell fizetni a küldemény után?

Minden egyes termék besorolható egy konkrét, egyedi vámtételt tartalmazó úgynevezett vámtarifaszám alá, aminek segítségével kiszámítható az adott termék után fizetendő közteher összege. Megjegyezzük, hogy a számítástechnikai termékek jelentős részéhez 0 százalékos vámtétel tartozik, azonban a 27%-os általános forgalmi adót az ilyen esetekben is meg kell fizetni. A közteher fizetésének alapja az áru fuvarköltséggel növelt értéke (vámérték).

Amennyiben vámot is kell fizetni az adott csomag után, az általános forgalmi adó alapja a termék vámértékének vámmal növelt összege. Az egyes termékek vámtarifaszámának és a hozzájuk tartozó vámtételek ismeretében egyszerűen kiszámolható, hogy az Európai Unió területén kívülről olcsóbban megvásárolni szándékozott termékekhez valóban olcsóbban jutunk-e hozzá a közterhek megfizetése után.

Esetenként plusz költségként felmerülhet még a posta által felszámított adminisztrációs (vámügyintézéssel kapcsolatos) díj, melynek összegéről a posta aktuális díjszabásából lehet tájékozódni.Néhány példa a postaforgalomban népszerű termékre és az utánuk fizetendő közterhekre (konkrét terméktípus, érték és vámtarifaszám – ez a konkrét áru tulajdonságainak függvényében változhat):

*Árumegnevezés*	*Eladási ár*	*Érvényes* *árfolyam* (2017.05.)*	*Érték* *(Ft)*	*Fuvarköltség* *(Ft)*	*Vámtarifaszám*	*Vámtétel* *(%)*	*Vám* (Ft)**	*ÁFA* *(Ft)*
*mobiltelefon*	*160 EUR*	*313,11*	*50.098,-*	*4.000,-*	*8517120000*	0%	0	*14.606,-*
*tablet*	*240 EUR*	*313,11*	*75.146,-*	*5.000,-*	*8471490000*	0%	0	*21.639,-*
*mp4 lejátszó*	*152 EUR*	*313,11*	*47.593,-*	*4.000,-*	*8521900090*	*12,2%*	*6.300,-*	*15.629,-*
*navigáció GPS*	*287 EUR*	*313,11*	*89.863,-*	*5.500,-*	*8526912000*	0%	0	*25.748,-*
*okos óra*	*225 EUR*	*313,11*	*70.450,-*	*5.000,-*	*8517620000*	0%	0	*20.372,-*
*táplálék kiegészítő*	*165 EUR*	*313,11*	*51.663,-*	*4.000,-*	*2106909260*	*12,8%*	*7.100,-*	*16.953,-*
*férfi ing pamutból*	*52 EUR*	*313,11*	*16.282,-*	*3.000,-*	*6205200090*	*12%*	0,-***	*5.831,-*
*sportcipő*	*175 EUR*	*313,11*	*54.794,-*	*4.000,-*	*6403190000*	8%	*4700,-*	*17.143,-*

*jogszabályban meghatározott árfolyam
**100 forintra kerekítve a jogszabályi előírásnak megfelelően
***az áru értéke 150 euró alatt van, ezért vámmentesTehát a fenti táblázatból vett példa alapján egy magyar címzett Kínából rendel 2 mp4 lejátszót személyes használatra. A lejátszó értéke egyenként 152 euró, a szállítási költség összesen 4000 forint.

A köztartozás mértékének alapja tehát:
- 152 EUR * 2 db * 313,11 + 4 000 = 99 185 Ft
A termékhez tartozó vámtétel 12,2%, tehát a vám összege:
- 99 185 * 12,2% = 12 100 Ft
Az áfa alapja az áru értéke a fuvarköltséggel együtt, a vám összegével növelve:
- 99 185 + 12 100 = 111 285 Ft
Az áfa mértéke 27%, azaz
- 111 285 * 27% = 30 047 Ft
A számítások alapján a fizetendő közteher összege:
- 12 100 + 30 047 = 42 147 Ft
+ A vámkezeléshez kapcsolódó postai adminisztrációs díj

A fizetési kötelezettség pontos megállapításához hasznos információk találhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán. A tapasztalatok szerint a vámeljárásokkor a leggyakrabban jelentkező probléma a hiányos, pontatlan árumegnevezés, valamint a nem valós érték megjelölése – az eladó által kitöltött – fuvarlevélen.

Pontos adatok nélkül a vámeljárást nem lehet elvégezni. Az áru pontos meghatározására az Igazgatóság áruvizsgálatot is tarthat, ami történhet röntgen berendezéssel vagy a csomag felbontásával (ilyenkor a postai alkalmazott mutatja be a vámtisztviselőnek az árut).

Fontos, hogy a behozott áruk továbbértékesítése esetén – jogszabályban meghatározottak alapján – adófizetési kötelezettség keletkezhet, amelyet a következő évi személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeltetni kell.

Korlátozások és tilalmak

Harmadik országból (vagyis az Európai Unió tagállamain kívüli országból) történő rendelés előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a termék behozatalához szükséges-e engedély, igazolás, vagy az adott termék nem tartozik-e tiltó és korlátozó rendelkezések hatálya alá (egyes termékek, például kábítószerek, védett növények, állatok, illetve az ezekből készült áruk, vagy kulturális javak, haditechnikai termékek, fegyverek stb. vámkezeléséhez engedély vagy egyéb igazolás bemutatására van szükség). A vámhatóság hatáskörébe tartozik a jogszabálysértések felderítése és visszaszorítása is. A vámhatóság tapasztalata azt mutatja, hogy a vásárlók az internetes rendelések alkalmával sok esetben nem veszik figyelembe a különböző tiltó és korlátozó rendelkezéseket.

Különösen figyelni kell gyógyszer, fogyasztószer, potencianövelő szer, növényvédő szer megrendelésekor, mivel ezek behozatala engedélyhez kötött, és előfordulhat, hogy hamis, vagy egészségre káros terméket vásárolnak.

A termékek rendelésekor arra is figyelni kell, hogy az áru valóban eredeti-e. A vámeljáráskor a pénzügyőrök az áru eredetiségét is vizsgálják. Ha felmerül a gyanú, hogy a behozni kívánt termék (például kozmetikum, ruhanemű, sportcipő, karóra, szoftver stb.) feltehetően szellemi tulajdonjogot sért, a vámhatóság visszatartja az árut, és ha bebizonyosodik, hogy az valóban hamis, akkor megsemmisítik.

Mikor érkezik meg a csomag?

A megrendelés után az árut a kereskedő átadja szállításra a postai szolgáltatónak, aki azonosítószámmal, úgynevezett ragszámmal látja el a küldeményt. Postai ragszám alapján a vámhatóság nem tud keresni, mivel az ehhez szükséges valamennyi információval kizárólag a posta rendelkezik.

A www.posta.hu oldalon nyomkövető rendszer működik, ahol az ott leírt feltételek megléte esetében, ragszám alapján lekérdezhető a küldemények aktuális állapota.
Ha további kérdése merül fel beérkezett küldeményével vagy a vámkezeléssel kapcsolatban (például küldemény kiszállításának időpontja; fizetendő vám, áfa; sérülten érkezett a küldemény), az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet:

Posta központi ügyfélszolgálata: 333-7777;
Posta Vámügynöksége: 297-2321; 297-2322; 297-2323; 297-2324 telefonszámokon;
vagy a postavamugynokseg@posta.hu; postaimport@posta.hu e-mail címeken.

(NAV, 2017. október 12.)

Digitális jólét: jön a tizenháromszoros bírság

Az Országgyűlés december 13-án megszavazta, hogy az ismételt jogsértés esetében a legkisebb fogyasztóvédelmi bírság 200 ezer forint lehet a webáruházakban, miközben más boltokban az alsó határ csak 15 ezer forint. Az ötletet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adta.

Az Országgyűlés december 13-án olyan döntést hozott, hogy ha egy webáruház ismételten hibát követ el, akkor a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 200 ezer forint lesz, miközben ez jelenleg minden más esetben csak 15 ezer forint. A tizenháromszoros bírsághatár emelés csak a webáruházakat érinti.

Az már bebizonyosodott, hogy a valóban magas hibaarány adminisztratív vétség, ráadásul olyan csekély súlyúak, melyek tartalmukat nézve semmilyen módon nem veszélyeztetik a vásárlók egészségét, testi épségét, biztonságát, vagy éppen pénzügyi érdekeit. Például ha hiányzik egy weblapról, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, az különösebb bajt nem okoz. Nem véletlen, hogy bírságot csak elvétve szab ki a fogyasztóvédelmi hatóság.

Meg kell jegyezni, hogy azok a valóban súlyos cselekmények, melyek hamisítást, adócsalást jelentenek, nem a fogyasztóvédelmi, hanem az adóhatóság és a rendőrség hatáskörébe tartoznak.

A legnagyobb probléma a friss döntésben az, hogy szigorúbb fellépés a jelenlegi bírságolási rend alapján is elérhető, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa valóban csak egy alsó határ, ki lehet szabni magasabb bírságot annak megemelése nélkül is. Ez csak elhatározás kérdése, a kormány javaslatára az országgyűlési döntés azonban más irányt vett.

A bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost:

e-kereskedelem ellenőrzése	2012	2013	2014	2015
ellenőrzött webáruház	165	185	162	169
kifogásolt webáruház	116	129	130	148
kifogásolási arány	70%	70%	80%	88%
határozatok száma (kötelezésre és bírságra együtt)	77	88	95	113
bírságolt webáruházak száma	2	11	6	3
bírságok összege együtt (forint)	80.000.-	470.000.-	735.000.-	275.000.-
átlagos bírság (forint)	40.000.-	42.727.-	122.500.-	91.667.-

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

A Kamara bedobta magát

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága november 24-i ülésén - nem kétséges, alaposan - megvitatta a javaslatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vita során elmondta, hogy "a javaslat maga a bírság összegére vonatkozóan szintén egy érdekképviseleti szervezettől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától érkezett". A bizottság ülésének jegyzőkönyve szerint azonban hozzátette, hogy "a kormánynak továbbra sem célja és továbbra sem lesz célja az, hogy bírsággal sújtsa a vállalkozásokat".

A kérdés mindössze annyi ezek után, hogy akkor miért kellett megemelni a bírsághatárt a kormány kezdeményezésére, ráadásul az NFM első javaslata kizárólag a kis- és középvállalkozások esetében nyomta volna meg a bírságrendet (a kormány honlapján az egyeztetések első körében közzétett tárcajavaslat szerint). A maguk módján szépítettek második körben, így egységesen minden webáruházra rátolva a kétszázezres bírságlécet, amit a fogyasztóvédelmi ellenőröknek előbb-utóbb át kell ugraniuk.

Mit tesz majd egy kis webáruház, ha megbírságolják 200 ezer forintra? Bezár. És mit tesz az a kis boltos, aki webáruház nyitásán töri a fejét? Nem nyitja ki. És nem érti, akkor miért olyan fontos is a digitalizáció. Persze, a hibákat ki kell javítani, de nem ezzel az eszközzel.

(blokkk.com, 2016. december 14.)

Digitális jólét: jön az Amazon, miközben a magyar webáruházakat elkergetik a tizenháromszoros bírságemeléssel

A legkisebb fogyasztóvédelmi bírság 200 ezer forint lehet a webáruházakban, miközben más boltokban az alsó határ csak 15 ezer forint. Ezek után olcsóbb lesz a határon túlra pakolni a szervert, így ezrével menekülnek majd el a kis webáruházak.

Az amerikai Amazon, a világ legnagyobb webáruháza bejelentette, hogy ezentúl a magyar vásárlók megrendeléseit házhoz is szállítja. Bizonyára megéri neki, ami azt jelenti, hogy sok magyar vásárló a távoli webáruházból vásárol. Közben pörög a magyar digitális jólét programja, csak éppen rossz irányt vett az e-kereskedelem szabályozásával.

Az Országgyűlés döntéselőkészítésének utolsó szakaszában van az a fogyasztóvédelmi törvény szigorítását célzó javaslat, mely elfogadása esetén a webáruházak, internetes szolgáltatók második alkalommal hibázva 200 ezer forintnál kisebb bírsággal nem úszhatnák meg az ellenőrzést, bármilyen csekélység is a vétség, ha a fogyasztóvédelmi ellenőr bírság kiszabását tartja szükségesnek. Ez azért rémisztő, mivel a fogyasztóvédelmi törvény jelenleg minden boltfélére egységesen azt rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros. Egy kisvállalkozás életében pedig 200 ezer forint nagy pénz.

A fogyasztóvédelmi igazgatás (mely helyettes államtitkárságként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium része) eredeti javaslata még úgy szólt a kormány honlapján közzétett tervezet szerint, hogy a jelenleg általános 15 ezer forintos alsó bírsághatár csak a kis- és középvállalkozások esetében ugrott volna 200 ezer forintra, ha a weben kereskednek. De hát arra már némi noszogatás után rájöttek a fogyasztóvédők, milyen pikáns helyzet lenne, amikor egy kkv 200 ezer, egy nagy webáruház meg csak 15 ezer forintos bírsággal számolhat a kisebb szabálytalanságok esetében (nyilván az alsó bírsághatárt a kisebb szabálytalanságok esetében veszik elő a fogyasztóvédelmi ellenőrök). Így az igazgatás a számára legegyszerűbb megoldást választotta, mégpedig azt, hogy akkor minden webkereskedő esetében 200 ezer forintnál kezdődjön a bírságolás.

(A második alkalom azért fontos kitétel, mivel a kis- és középvállalkozások egy általános szabály szerint, ha az ellenőrző hatóság első alkalommal talál hibát, - a legsúlyosabb eseteket leszámítva - nem büntethetők.)

Pedig sokkal ésszerűbb eljárás lett volna még egyszer figyelmesen elolvasni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési jelentéseit, melyek csak a felületes olvasók számára lehetnek olyannyira aggasztóak, hogy tizenháromszoros bírságszigor kellene. Ezek a jelentések valóban úgy indítanak, hogy a webáruházak az átlagosnál többet hibáznak. Az ellenőrzési beszámolók alaposabb elemzése azonban már egy sokkal árnyaltabb képet mutat a webáruházak szabálykövetéséről és egyáltalán nem támaszt alá egy ilyen durva bírságszigort, amit minél kisebb egy webáruház, annál inkább megszívhat, ráadásul a kormány digitális jólét elnevezésű programjának szellemiségével merőben ellentétes. Pontosan azokat a kisvállalkozásokat veszélyezteti, akiket segíteni kellene beépülni a digitális világba. De hát majd legfeljebb a határon túlra pakolják a webáruházukat a kicsik, hiszen a digitális világ egyik előnye éppen az, hogy a határok már nem sokat számítanak, szabad a vásár.

A fogyasztóvédelmi igazgatás az államigazgatás berkein belül arra hivatkozik, hogy 2015-ben az ellenőrzött webáruházak 88%-a hibázott, szemben a 2014. évi 80%-kal, döntő részben pedig a kis- és középvállalkozások (ezért is szólt az első javaslat arról, hogy kizárólag a kis- és középvállalkozások bírságolása szigorodjon). Ebben az esetben pedig - szerintük - a legokosabb megoldás a bírságok emelése. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az NFH jelentéséből az is egyértelműen kiderül, miszerint a feltárt hibák döntő része olyan adminisztrációs hiányosság, ami semmilyen módon nem sérti a vásárló pénztárcáját, vagy biztonságát, de jogait sem.

Csupán a statisztikát nyomja fel például, amikor a webáruházak számottevő része elmulasztotta honlapján feltüntetni, hogy a szerződéskötés nyelve magyar, amiről pedig bizonyára előbb-utóbb könnyen meggyőződhet a vásárló. Ezen az ellenőrzöttek negyede bukott el 2015-ben. Felesleges is egyébként ilyen kötelezettséget előírni, elégséges lenne csak azt, amikor más nyelven is van erre mód. Bőven akad más hasonló apró-cseprő adminisztrációs hiányosság is, ami persze hiba, de nem ok az elvakult bírságszigorra.

Dicséret is akad: a fogyasztóvédők évente betűpontossággal ismételgetik

Az NFH jelentése betűpontossággal ismétli meg 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is azt, amikor a webáruházak szépen tudtak javítani az ellenőrök szerint: "a próbavásárlások tapasztalatai alapján megfigyelhető ugyanakkor, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb része nemcsak tisztában van a kötelezettségeivel, de el is ismeri az internetes vásárlások esetében a fogyasztók számára többletjogot jelentő elállási jog gyakorlásának lehetőségét, amely alapján megtéríti a fogyasztó által kifizetett összegeket, ha a megrendelt termékek visszaküldésére kerül sor". Az elismerés szófűzére három év alatt egy betűnyit sem változott, egyébként a webszabályok egyik legfontosabb tételére utal, a 14 napos elállási jogra, amit lám-lám javuló formában betartanak a webáruházak.

Eleve nem is apró szépséghibája a fogyasztóvédelmi igazgatás hozzáállásának egyébként, hogy a fogyasztóvédelmi törvény a bírságolás rendjéről szólva meghatározza az arányosság követelményét, ami azt jelenti, hogy az elkövetett vétség súlyához kell igazítani a bírságolást: egyszerűen fogalmazva kis hibáért kisebb, nagy hibáért nagyobb bírság jár, így a törvényben meghatározott alsó bírsághatár csak az alja az ellenőrzés pénzben mérhető elmarasztalási lehetőségeinek. Ennek tükrében sem indokolt a legkisebb bírság megemelése, hiszen e nélkül is kiszabható 200 ezer forint bírság, persze, csak ha indokolt.

A legfontosabb mutatója a fogyasztóvédelemnek a bírság: ilyet alig kaptak a webáruházak

Az alaposság nyomdokain érdemes több esztendő fogyasztóvédelmi jelentéseit végigbogarászni a tisztább képalkotás érdekében. 2012-től az NFH honlapján meg is találhatók az elektronikus kereskedelem ellenőrzéséről szóló részletes éves jelentések. Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy a legsúlyosabb vétségeket elkövető webáruházak száma kevés volt, sőt, az elmúlt két esztendőben a puszta számokat nézve sokat javultak az e-kereskedők. A fogyasztóvédők szemüvegét letörölve például 2014-ben 45%-os, 2015-ben pedig 50%-os volt a javulás, ennyivel csökkent a megbírságolt webáruházak száma.

De azért van itt más is, ami szemet szúrhatott volna a fogyasztóvédelem állami igazgatásának. A kifogásolt webáruházak számánál jóval kisebb azok száma, akikkel szemben végül valamilyen határozatot is hoztak a fogyasztóvédelmi ellenőrök. 2015-ben például a kifogásolt 148 áruházból csak 113 kapott kötelezésről, vagy bírságról szóló határozatot, a többiről nyilván az ellenőrzés során kiderült, hogy erre már nincs is szükség (a fogyasztóvédelmi törvény megengedi, hogy a vállalkozás megállapodjon az ellenőrző hatósággal a hiba kijavításáról, az apróbb hibákat pedig már az ellenőrzés során ki is javították).

e-kereskedelem ellenőrzése	2012	2013	2014	2015
ellenőrzött webáruház	165	185	162	169
kifogásolt webáruház	116	129	130	148
kifogásolási arány	70%	70%	80%	88%
határozatok száma (kötelezésre és bírságra együtt)	77	88	95	113
bírságolt webáruházak száma	2	11	6	3
bírságok összege együtt	80.000.-	470.000.-	735.000.-	275.000.-

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Fordítva kellett volna

Nem véletlen egyébként a fogyasztóvédelem sietsége. A kormány még 2015. végén határozatot hozott a digitális jólét programjáról, az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációt követően. Ez a program helyes célokat határoz meg és nem is hiányoznak belőle az e-kereskedelemmel kapcsolatos feladatok. Természetesen része a programnak az is, hogy a webkereskedelem szabálytalanságait vissza kell szorítani, legfőképpen azért, mert nem csak a fogyasztóvédelem, hanem például az adózás előírásait sem tartja meg mindenki. A feladatok arra a célra épültek, hogy erősödjön a hazai elektronikus kereskedelem hatékonysága és szabálykövető működése, így felül kellett vizsgálni 2016. első felében a következőket:

- az internetes kereskedelemben elkövetett csalásokkal kapcsolatos nyomozások gyakorlata

- a fogyasztóvédelmi intézményrendszer működését és bírságolási gyakorlatát az e-kereskedelem területén

- lehetővé kell tenni az internetes kereskedelem és az online fizetési megoldások körében a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértést elkövető e-kereskedelmi vállalkozások megnevezését

- felül kell vizsgálni az elektronikus kereskedelem szabályozását.

Nos, a legfontosabb és legelső a kormányhatározatban utolsóként megnevezett feladat. Ennek eredményéről nem tudni semmit: ha az lenne mindössze, hogy a bírsághatárt meg kell emelni, az bizony elég szegényes megoldás lenne.

Senki se csodálkozzon azon, ha a jövőben kedvenc webáruháza távolabbi tájról jelentkezik be. Mindenkinek olcsóbb, mint a 200 ezer forintos bírság.

(blokkk.com, frissítve: 2016. november 18.)

Talányos fogyasztóvédelem

Sok a hibás webkereskedő, de jóval kevesebb az ellenőrzést lezáró határozat: a különbségről nem beszél a fogyasztóvédelmi hatóság, de így alaposan megszívathatják a webáruházakat. 35 webáruház köddé vált?

Az elmúlt napokban több híradás is taglalta, hogy az elektronikus kereskedelemben kirívóan magas a fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói szerint a feltárt hibák aránya, ezért a kormány szigorításra készülhet. A fogyasztóvédelmet gondozó szaktárca javaslata, mely a kormány honlapján is olvasható, arra irányul, hogy a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa a kizárólag webkereskedők esetében az egyébként jelenleg általános 15 ezer forintos mértékkel szemben 200 ezer forint lehetne (amikor másodszor hibázik és akad fenn az ellenőrök szűrőjén az e-áruház). Ez nyilván eleve sok, egy kisvállalkozást tönkre is tehet (persze, majd külföldről is folytathatja), de kérdés, vajon a fogyasztóvédelem ellenőrzési tapasztalatai valóban alátámasztanak-e egy ilyen drákói szigort.

Akkor most mit is mondanak a fogyasztóvédelmi hatóság jelentései?

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság beszámolói oly módon összegzik a webáruházak ellenőrzési tapasztalatait, hogy 2014-ben 80%, 2015-ben pedig 88% volt a kifogásolási arány, tehát az ellenőrzött webáruházak esetében a nagy többség hibázott.

Igen ám, de a vizsgálat összegzése során már arról számol be a hatóság, hogy határozatot sokkal kisebb arányban hoztak, ráadásul bírságkiszabásra - ami a legsúlyosabb eseteket jelenti - elenyésző hányadban volt szükség. A bírságok mellett az összes többi határozat csak kötelezte az áruházat a hiba kijavítására. Bezárni egyetlen webáruházat sem kellett.

A 2014-15. évi elektronikus áruházak ellenőrzési eredményei végül a következők:

ellenőrzött webáruház		kifogásolt webáruház		határozatok száma		bírságolt webáruház
2014	2015	2014	2015	2014	2015	2014	2015
162	169	130	148	95	113	6	3

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Az átlagos bírságösszeg 100 ezer forint körül mozgott mindkét esztendőben.

Ezek szerint volt olyan webáruház, akinél hibát talált a fogyasztóvédelem, de határozatot nem hozott, bírságot nem szabott ki, a statisztikát azonban szépen gyarapítja: 2014-ben 35, 2015-ben pedig pontosan ugyanennyi (ami nyilván véletlen egybeesés).

A hibákról egyébként annyit: sok mindent kötelező feltüntetni a webáruház honlapján, ezek egy része viszont - ha lemarad - nem nagyon sérti a fogyasztó érdekeit, a persze a jog előírja (például a tárhely szolgáltató adatainak hiánya).

Mi történhetett?

A fogyasztóvédelmi törvény (egészen pontosan az 1997. évi CLV. törvény 47.§-a, valamint 47/C.§-a) meghatározza, hogy a hibázó vállalkozással szemben milyen módon léphet fel az ellenőrző hatóság. Így elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja annak folytatását, határidő kitűzésével a hiba megszüntetésére kötelezhet, meg is tilthatja egy termék forgalmazását, de be is zárhatja a boltot, a fogyasztók veszélyeztetésének mértékétől függően. Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében, akár a weben, akár a sarki boltban kereskedik, a vállalkozás mérete sem számít (van felső határa a bírságnak, ott már igen). Kis- és középvállalkozást első alkalommal - a legsúlyosabb vétségeket leszámítva - nem lehet bírságolni.

A fogyasztóvédelmi törvény azonban kimond még egy lehetőséget: a hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal a vétkező céggel, amelyik vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és a hatósági szerződésben meghatározott módon kijavítja a hibát.

Nos, a hatóság jelentései nem említik, de feltehetően a hibák egy részét vagy még az ellenőrzés lezárta előtt kijavították, vagy hatósági szerződést kötöttek a céggel és végül nem hoztak határozatot. Egyértelmű tény azonban, hogy nem kevés a különbség a hibásnak minősített áruházak és a végén határozattal lezárt ellenőrzések között. Mindehhez hozzátéve azt, hogy a feltárt hibák tetemes része nem sérti a vásárlók érdekeit, nem sok ok marad a bírságszigorításra.

(blokkk.com, 2016. október 19.)

Nagyobb bírságot kaphatnak a kkv-k a multiknál

Szépen nő a webes forgalom, jöhet a bírságszigor. A bökkenő csak az, hogy a webkereskedő kkv-k bírsága nagyobb lehet a multikénál.

A kormány a honlapjának tanúsága szerint szigorítani szándékozik a fogyasztóvédelmi törvényt oly módon, hogy alaposan megemelné a webáruházak vétsége esetén kiszabható bírságokat. A javaslatot a Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium dolgozta ki. A magyar webáruházak forgalma a KSH összesítése szerint az elmúlt öt esztendőben évről-évre 40% körüli mértékben bővült, kivéve 2015-ben, amikor megbicsaklott a korábbi ütem és "csak" harmadával ugrott meg a piac (a KSH a bolti, áruházi kiskereskedelemnek megfelelő árukört méri, amiben a különféle webes szolgáltatások már nincsenek benne). A webáruházak áruértékesítése 2015-ben túllépte a 230 milliárd forintos határt.

Hibák persze vannak, de felesleges adminisztrációs kötelem is akad

A webáruházak szabályozásának két súlyponti eleme van. Az egyik szabályozási kör a vásárlók tájékoztatására vonatkozik, ami érthető is, hiszen az árut nem lehet megtapogatni, ki-, vagy felpróbálni és az eladót sem lehet élőszóban faggatni, így minden fogyasztóvédelmi információt meg kell adni a webáruház honlapján. A webszabályok másik ága, hogy a vásárló, ha csak egyszerűen meggondolja magát a vásárlást követően - és természetesen a megvett portéka hibátlan -, 14 napon belül visszaadhatja a már kifizetett árucikket, persze, a vételár visszajár ebben az esetben. A termékbiztonsággal, minőségi követelményekkel, szavatossággal, jótállással kapcsolatos szabályokban nincs különbség a webáruház és a hagyományos bolti vásárlás között.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2015. évi vizsgálati jelentése szerint a vétségek számát nézve valóban sok hibát találtak az ellenőrök a webáruházak ténykedésében, hiszen 169 ellenőrzött e-kereskedő közül 148 hibázott. Vannak visszaesők is, mivel az ellenőrzött webkereskedők közül 32 már egyszer fennakadt az ellenőrzés szűrőjén, közülük pedig 22 ismét megbukott a fogyasztóvédelem vizsgáján. A próbavásárlások során 42 vásárlásból 37 esetben hibáztak a webáruházak.

A kormány a webbírságolás szigorításában pontosan ezekre az ellenőrzési tapasztalatokra hivatkozik. A számok önmagukban valóban sokat mutatnak, de azért figyelembe kellett volna venni azt is, hogy a feltárt hibák jelentős része kisebb súlyú, a vásárlók érdekeit igazából nem veszélyeztető tájékoztatási hiányosság. A vásárlónak persze nyilván fáj, ha egy áruház nem adja meg az e-mail elérhetőségét, ilyen egyébként kettő akadt az ellenőrzések során, így nehezebben tud reklamálni, sétálhat a postára. Bár akadt 13 olyan webkereskedő is, aki a székhelyét, telephelyét titkolta honlapján. Súlyosabb hibának számít az is, ha a 14 napos elállási joga sérül a vásárlónak, akár a tájékoztatás hiányossága miatt.

De hát vannak például olyan egyszerűbb hiányosságok, ahol a webjog is felesleges kötelmeket ír elő. Így az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar. Egyszerűbb lenne annyit mondani a szabályrendben, hogy a szerződéskötés nyelve a magyar, amit persze önmagában teljesen felesleges feltüntetni a honlapon. Elég lenne a kötelmek között azt jelezni, ha valamely webáruház idegen nyelven is felkínálja a szerződéskötés lehetőségét. De akadt 56 olyan webáruház is, akik azt nem tüntették fel, hogy a megrendelt árut ki is kell fizetni, miközben nem feltételezhető, hogy ingyen adtak volna bármit is. Ezek a hibák inkább csak a statisztika mutatóit nyomták fel, nem pedig a vásárlók vérnyomását.

Nagyobb lesz a kis- és középvállalkozások bírsága, mint a multiké

Nem hiányzik a fogyasztóvédelem fegyvertárából a bírság sem. A fogyasztóvédelmi hatóság, ha bírság kiszabásáról dönt a hatóság, annak összege jelenleg nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, bármely vállalkozás esetében. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanakkor meghatározza a bírságok felső határát, kétféle módon. Egyrészt létezik egy 5%-os árbevételi korlát (a bírság összege nem lépheti túl a vállalkozás nettó árbevételének 5%-át). A másik bírsághatár összegszerűen is megköti az ellenőrző hatóság kezét, de eltérő módon a kkv-k és a nagyvállalkozások esetében.

A kis- vagy középvállalkozás esetében a felső határ 500 ezer forint. A vásárlók széles körének egészségét, biztonságát veszélyeztető, vagy súlyos vagyoni hátrányt okozó esetekben azonban már magasabb a felső határ, mégpedig 2 millió forint. Első esetben azonban csak figyelmeztetheti, kötelezheti a hibák kijavítására az ellenőrző hatóság a vétkező kkv-kat, bírság csak a második szabályszegés feltárásakor jöhet. Meghatározott súlyos esetekben egyébként kötelező a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása (például fiatalkorúak kiszolgálása esetében alkohollal, vagy dohánytermékkel).

A nagyvállalkozások nagyobb bírságot kaphatnak, esetükben a felső határ 500 millió forint (az 5%-os árbevételi korlát mellett), de a súlyos ügyekben már 2 milliárd forint is kiszabható.

A készülő új javaslat szerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozás második alkalommal előforduló jogsértése esetében a bírság összege 200 ezer forinttól 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő, vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén
legfeljebb 5 millió forintig terjedhetne. Az 5%-os árbevételi határ elmaradna a javaslat szerint.

Ez azt jelentené, hogy a másodszor hibázó webkereskedők (az első figyelmeztetés, kötelezés után) nem 15 ezer forint, hanem legalább 200 ezer forint bírsággal számolhatnának, a felső határ pedig 500 ezer forintról 2 millió forintra ugrana. A legsúlyosabb esetekben pedig a bírság felső határa 2 millió forint helyett 5 millió forint lenne.

Értelme? Semmi

A szabály nyilván nem vonatkozna azokra a határon túli webáruházakra, ahonnan azért szép számmal vásárolgatnak a magyar állampolgárok, akár Kínából is. A jelenlegi 15 ezer forintos alsó határ pedig nem zárja ki a magasabb bírság kiszabását, persze az arányosság követelményét be kell tartani, amit a fogyasztóvédelmi törvény is előír. Így a 200 ezer forintos alsó határ előírásának semmi értelme. Könnyen előfordulhatna a javaslat elfogadása esetében, hogy hasonló, vagy éppen azonos, de kisebb súlyú vétség esetében a kkv megkapja a maga 200 ezer forintos bírságát, miközben a nagyáruház megúszhatja 15 ezer forinttal.

A felső bírsághatárok emelése az 5%-os limit eltörlésével együtt könnyen nagy bajba sodorhat egy kkv webkereskedőt. Ráadásul semmi haszna megkülönböztetni a kkv webkereskedőt a kkv kereskedőtől. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy hasonló súlyú vétség tetemes bírságkülönbözettel jár.

(blokkk.com, 2016. október 5.)

Titkolóznak a webáruházak

Nem javítottak a webáruházak, 169-ből 148 hibázott, de megúszták sok figyelmeztetéssel és három bírsággal, 275 ezer forinttal. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések szerint a webáruházak még mindig nem mondják meg a vásárlónak, amit kell.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 169 webáruházat ellenőrzött, a karácsonyi bevásárló roham közepe táján nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A májustól október közepéig végzett ellenőrzések legfontosabb tapasztalata, hogy a webáruházak nem csapják be a vásárlókat, a feltüntetett árakon adják el portékáikat, de a jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek csak sok-sok kisebb, vagy éppen nagyobb hiányossággal tesznek eleget. Az ellenőrzött 169 webáruházból 148 valamilyen hibát vétett. Az ellenőrzöttek közül 35 webáruház "visszaeső" volt, tehát korábbi ellenőrzéseken már megbukott, közülük 22 ismét elcsúszott valamilyen szabálytalansággal a vizsgálaton.

Összességében a webáruházak nem javultak a korábbi ellenőrzésekhez képest, a patikamérleg szerint a hibaarányt tekintve néhány százalékot rontottak is. Az ellenőrzött 20 budapesti webáruház mindegyike hibázott, ugyanígy Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Vas megyékben. A legjobbak a csongrádiak voltak, ahol 15 webáruházból 4 hibátlannak bizonyult, de hát az ellenőrzöttek háromnegyede már itt sem tündökölt.

Természetesen volt próbavásárlás is (gyaníthatóan nem az NFH, vagy az ellenőrzést végző kormányhivatalok nevében), amikor a 42 vásárlásból 37 esetben "bevásároltak" az ellenőrök, ennyi webáruház hibázott.

Neve: nincs

A leggyakoribb hiba a tájékoztatási kötelezettségek megszegése volt. Akadt egy olyan webáruház, mely a nevét nem árulta el, 13 elektronikus kereskedő pedig a székhelyét, telephelyét titkolta a vásárlók elől. Hiába webáruház, kettő mégis úgy gondolta, e-mail címét nem adja a vásárló tudtára, így vagy elfelejtették ezt feltüntetni, vagy úgy gondolták, levelezzen a vásárló azzal, akivel akar, csak velük ne.

Találd ki, mit kell csinálni

Az ellenőrzött webáruházak közül szép számmal, összesen 16 olyan akadt fenn a rostán, amelyik úgy gondolta, felesleges a vásárlót tájékoztatni a szerződéskötés menetéről, további 7 pedig hiányos információkat adott meg. Szép számmal akadt egyéb hiba is a szerződéskötésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek terén, ahol persze a jog is furfangos időnként. Így például az ellenőrzöttek negyede azon bukott el, hogy hiába tüntetnek fel mindent ékes magyar nyelven a honlapon, külön meg kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelvét is, akkor is, ha az csak magyar.

Nem árt tudni, hogy fizetni is kell

A webkereskedelem is már csak ilyen, nem adják ingyen az árut, de ez kevés, így tájékoztatni is kell a vásárlót arról, hogy ha rendel, szerződést köt, akkor a megvásárolt árut ki is kell fizetnie. Nos, 56 webáruház úgy gondolta, hogy ez természetes, és nem is adott ilyen tartalmú tájékoztatást a vásárlónak, pedig ez is kötelező.

Az árfeltüntetés már megszokott baja a kereskedőknek, nem is kell webáruháznak lenni ehhez. Nos, akadt árfeltüntetési hiba bőven a webáruházaknál is, 31 esetben hibáztak valamilyen módon: 5 webáruház nem a bruttó árat tüntette fel, az áfás részt pedig vagy lefelejtették, vagy máshol helyezték el. 9 webshop a fizetés módjáról felejtett el előzetes információt adni. Akadt 4 olyan webáruház is, ahol a szállítási költség maradt titokban.

Panaszkodni lehet, de hol is?

Sok titok övezi a webáruházak honlapjai alapján a panaszkezelés módját, kihez is lehet fordulni, ha a vásárló úgy véli, becsapták: 45 webáruház úgy gondolta, felesleges erről informálni a vásárlót, 37 pedig a szavatosságról, jótállásról feledkezett meg.

Ne tudd meg: elállhatsz! És semmi közöd hozzá, hogy miért

A webes vásárló legfontosabb fogyasztóvédelmi joga, hogy - a téglából, fából, vagy bármiből is épített boltoktól, vagy éppen piactól eltérőn - a vásárlást követő 14 napon belül meggondolhatja magát és elállhat a vásárlástól. A webáruház ilyenkor köteles visszatéríteni az áru árát, a szállítási költséggel együtt. Az elállás szállítási költsége viszont már a vásárlót terheli. Döntő az is, hogy a vásárló nem köteles megindokolni az elállás okát, de természetesen a portékának hibátlannak kell lennie.

Nos, 10 webáruház az elállás jogáról semmiféle információt nem adott, 31 e-kereskedő elfelejtkezett arról, hogy a vásárlónak nem kell indokolnia semmit ilyen esetben, 68 esetben pedig a 14 napos határidő maradt le (utóbbi esetben egyébként az elállási idő 365 nap lesz, ha pedig a kereskedő pótolja a hiányt, akkor onnan indul a 14 nap). 30 webáruház azt felejtette el megadni, hogy a 14 napot az áru átvételének időpontjától kell számolni (és nem a megrendeléstől). Meggondolhatja magát a vásárló az áru megrendelését követően akkor is, amikor még azt nem kapta meg: erről 102 webáruház felejtkezett meg információt adni.

Írást is kell ám adni!

A vásárlót maradandó formában, így például papíron, vagy valamilyen elektronikus adathordozón is tájékoztatni kell mindarról, amit a jog előír. Ezt a tájékoztatást legkésőbb szállításkor át kell adni a vásárlónak, de hát a próbavásárlások során 12 e-áruház ezt elmulasztotta. Jótállási jegyet 8 áruház nem adott, 9 darab pedig hiányos, hibás volt, a 22 megrendelt garanciális termék esetében.

(blokkk.com, 2015. december 17., forrás: NFH)

És néhány kérdés egy kicsit részletesebben

A webáruházban nem lehet az árut megtapogatni, megkóstolni, felpróbálni, kipróbálni, ezért is találták ki az elállás jogát, ami a legfontosabb eltérés a bolti, áruházi vásárlás fogyasztóvédelmi szabályaitól. Na, de hogyan is?

Az elállás joga: légy szemfüles, mert karácsonykor nem is olyan egyszerű ez

A jogszabály szerint bármit vásárolsz a weben (egyébként úgy általában üzleten kívül a szaknyelv szerint, tehát például otthon a házaló kereskedőtől), 14 napon belül köteles a kereskedő visszavenni, ha a vásárló csak egyszerűen meggondolta magát. Vigyázni kell a számolással, hiszen 14 naptári napról van szó, nem pedig munkanapról. Van különbség, legalább 4 napnyi a 14 napban, amibe általában 4 hétvégi pihenőnap is beleesik.

Karácsonykor rosszabb a helyzet, hiszen a szombati, vasárnapi pihenőnapok mellé bejönnek a december 25-i és 26-i munkaszüneti napok, ha pedig valaki december 23-án veszi át az ajándékot, még a január elsejét is bukja, tehát a 14 naptári napból nem sok munkanap marad személyes ügyintézésre. Természetesen a webáruház honlapja szünet nélkül éjjel-nappal üzemel, így bármikor lehet jelezni az elállás szándékát, csak éppen lebonyolítani, a személyes kapcsolatot felvenni az elállást intéző munkatársakkal körülményesebb.

Elállás: van itt más is, légy szemfüles, ráadásul egy évet is nyerhetsz

A jog szerint pórul jár az, aki túl korán veszi meg a karácsonyi ajándékot a webárházban, hiszen ha azt 14 napnál korábban teszi meg december 24-e, az ajándékok átadása előtt, akkor bizony már csak a webáruház jóindulatán múlik, visszaveszi-e a portékát, levásároltatja, vagy közli, hogy bocs, de ennyi volt. Vigasztalásul annyit, a szokás az, hogy azért visszaveszik, ha nem tetszik, sőt sok webáruház eleve hosszabb visszavásárlási időszakot kínál, ez is a verseny része.

Természetesen elálláskor az ajándéknak sértetlennek kell lennie, így a megunt gyerekjátékkal, vagy a szilveszterkor eltáncolt báli ruhával, főleg ha pezsgőfoltos is, nem érdemes kísérletezni, a szamárfüles könyvvel se nagyon.

Van ugyanakkor még egy fontos szabály az elállásról: a webáruházak számára előírás, hogy mennyi mindent kell feltüntetniük a honlapjukon a vásárló tájékoztatása érdekében. Ebben bizony az is benne van, hogy ha elmulasztja az elállási jogra vonatkozó tájékoztatás megadását, akkor az elállási jog 12 hónappal meghosszabbodik, tehát 379 nap lesz. A webáruház bűnbánata, az elmulasztott tájékoztatás pótlása esetében viszont a 14 napos elállást attól az időponttól kell számolni, amikor azt, pótolva a hiányosságot, közzéteszik. Így a webes vásárlót nagy baj nem érheti, az elállás jogát mindenképpen gyakorolhatja.

A szavatosság, jótállás joga teljesen független kérdés az elállási jogtól, azok a szabályok a webáruház esetében ugyanazok, mint a boltok, áruházak esetében.

Ha nem itthon, de az Unióban vetted

Az elállás joga, a 14 napos határidő az egész Európai Unióban egységesen érvényes, így teljesen mindegy, hogy melyik tagország webáruháza adta el az ajándékot.

Panaszt is egységes szervezetben lehet intézni, ha a határon túl, de az Unión belül vásárolt a vásárló. Ebben az Európai Fogyasztói Központ segíthet, melynek minden tagországban van egy szervezeti egysége. Magyarországon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keretében működik a központ.

Békéltetni is lehet az Unió határain belül, ennek kijelölt hazai szervezete a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület. 2016-tól már online is lehet békéltetős panaszokat intézni a külföldi webáruházból vett portéka esetében, az Unió határain belül.

Add vissza a pénzem!

A visszafizetést ugyanolyan fizetési módon kell teljesíteni, mint ahogy a vételár kiegyenlítése történt, legkésőbb az elállás tudomásulvételét követő 14 napon belül. Természetesen az árut vissza is kell adni előtte.

A szállítási költséget vásárláskor sok esetben az áruház magára vállalja. Elállás esetén, ha mégis fizetni kellett a vásárláskor a fuvarért, a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási mód ára is visszajár a vásárlónak. Az elállást követő visszaszállítás költsége viszont a vásárlót terheli, kivéve, ha ezt a webáruház előzetesen vállalta.

Márkavarázs

A karácsony nem csak a vásárlóknak karácsony, hanem ünnep a termékhamisítóknak is. Nehéz felismerni az ügyesen összetákolt hamisítványokat, melyek legbiztosabb értékesítési csatornája - a hamisítók oldaláról nézve - a webáruház. Nem árt odafigyelni erre is.

Tilalomfa

A könnyen romló élelmiszerek behozatalának az Unió területére külön, szigorú szabályai vannak. Tűzijáték, petárda behozatala eleve tilos. A dohánytermékek és az alkohol unión belüli szállítása bizonyos korlátozásokhoz kötött. Gyógyszer, fogyasztószer, potencianövelőszer behozatala engedélyhez kötött. Álkulcs, boxer, vagy éppen elektromos sokkoló sem vásárolható csak úgy a weben (meg máshol sem).

A potencianövelő árusítást is ellenőrzik

Magyarországon a gyógyszerhamisítványok csak az internet közvetítésével juthatnak el a lakossághoz. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szigorúan ellenőrzi, hogy a hirdetett vérnyomás-csökkentők, potencianövelők, a daganatellenes és táplálkozás-kiegészítő szerek megfelelnek-e a szabályoknak.

Az OGYÉI 2015. január 1-jétől olyan hatásköröket kapott, amellyel fel tud lépni a hamis és nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazása ellen. A hatályos jogszabályok értelmében a hatóság ideiglenesen hozzáférhetetlenné is teheti a hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmazó weboldalakat. Az OGYÉI a hamis és engedély nélküli gyógyszereket forgalmazó weboldalak mellett rendszeresen frissített listát publikál azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik.

Az OGYÉI 2015-ben eddig 31 weblapot zárolt. Hát igen, de aki előtte vásárolt ezekről... A rendőrség és a NAV is szép számmal foglal lehamis, tiltott gyógyszereket.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet a hamis, jogszabályoknak nem megfelelő étrendkiegészítőket kutatja fel. Jelenleg az OÉTI honlapja nyolc veszélyes potencianövelő gyógyszerhatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítő megvásárlásától óvja a lakosságot. A potencianövelésre szánt étrendkiegészítőket be kell jelenteni az OÉTI-nél, de a testtömeg csökkentésre szánt étrendkiegészítőket is.

(blokkkcom, 2015. december 7., forrás: NAV, NFH, OGYÉI)

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház	bevétel
e-Digital	29*
Media Markt	25
iPon	12
Mall.hu	12
Tesco	12*
Aqua Electrit	9
Libri	5
220Volt	5
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450-470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is, abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra).

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző.

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen). És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és 3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015		2016
Extreme Digital	20	Extreme Digital	22
eMAG	10	eMAG	16
Mall.hu	8	Media Markt 12,1	12
Media Markt (MS E-Commerce Kft.)	7	Mall.hu	9
Tesco	5-6	Tesco	8
Libri Bookline	4	iPon	7
iPon 6,4	6	Aqua Electronic	7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)	6	220volt	4
Bónusz Brigád (Skoopy)	1	Libri Bookline	4
Tchibo	2,2	Tchibo	2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.)

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba.

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Van már 2019-es költségvetési javaslat, megszólaltak szakszervezetek is. Az egy főre jutó bérköltség és árbevétel is jelzi, hogy a kis bolt nagy bajban van, 2019-ben pedig nagyobb béremelést nem bír el. Az Aldi egyébként a részmunkaidejével is a legtöbb bért adja. A részmunkaidő ellen ágálni nem szerencsés, a nyugdíjasok imádni fogják. A nagyobb magyar boltosok azért tudnak nyújtózkodni a bérekben is.

A 2019-es költségvetés tervezete 4,1%-os gazdasági növekedés mellett a családi költekezés 4,8%-os emelkedésével számol. A családi költekezés azért fog gyorsabban nőni a gazdaság teljesítményénél, mert továbbra is nyomni fogja a gazdaságot a munkaerőhiány, így a béreket, kereseteket előreláthatóan közel 10%-kal, a gazdaság teljesítményénél nagyobb ütemben kell emelni 2019-ben is. Ez persze csak az átlag lehet majd.

Kérdéses jelenleg ugyanakkor, hogy a kisvállalkozások számára súlyos terhet jelentő eddigi minimálbér emeléseket milyen további ütem követheti 2019-ben.

Bizonytalanságok egyébként azért vannak, hiszen a költségvetés tervezete egy nyugodtabb külgazdasági környezettel (forint árfolyammal és világpiac kőolajárral) számol, miközben a jelek azért mást mutatnak jelenleg.

Boltos bérbajok

Az elmúlt három esztendőben a boltos világnak is követnie kellett a béremelési hullámokat, különben szétszéledtek volna a bolti dolgozók. Jókora különbségek alakultak ki ugyanakkor a nagyobb teljesítményre képes nagyáruházak és a kisboltok között. Az egy főre jutó árbevételben a legnagyobb magyar láncok nem tudtak a 30 millió forint/fő határ fölé menni (vigyázat, ez csak a kiskereskedelemre vonatkozik, a nagykereskedelemben, a viszonteladókat kiszolgálóknál más határvonalak rajzolódtak ki). A multik viszont felette mozognak, de ott is nagy a szórás, ami a bolt jellegétől is függ, hiszen ahol van csemegepultos kiszolgálás például, ott érthető okok miatt több munkaerő kell ugyanakkora forgalomhoz.

És a boltláncok teljesítménye meghatározza a bérfizetési lehetőségeket. Az egy főre jutó bérköltséget is több tényező befolyásolja, például a fizikai dolgozók aránya, az egyes boltos munkafolyamatok jellege (például van, aki weben is kereskedik a boltja mellett, vagy kisebb arányban ugyan, de nagykereskedik is valamennyit).

És a részmunkaidővel semmi baj, szerte a világban a kereskedelemben ez egy bevett módszer. A dolgozók egy része igényli is ezt, hiszen tanulás, vagy család mellett ez kapóra is jöhet. Főleg, ha részmunkaidőben is sokat lehet keresni. A négy főnél nagyobb boltok körében egyébként a 145 ezer fő fizikai dolgozóból 34 ezer fő a részmunkaidős, tehát messze nem csak a diszkontok alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. És mivel mindenki, részmunkaidős és nem részmunkaidős boltos is szép számmal hirdet állást, lehet válogatni.

Ráadásul éppen most ágálni a részmunkaidő ellen nem túl szerencsés: a nyugdíjas foglalkoztatás ösztönzése, ami nagyon is helyes lépés, pont a nyugdíjasok körében lehet a legvonzóbb, főleg azért, mert így marad idő például az unokákra is.

Végül az a kép rajzolódik ki, hogy bérben is vannak tehát különbségek jócskán, azzal, hogy a nagyobb magyar boltosok nem szakadtak le. A Reál az egyetlen, ahol a véletlenszerűen kiragadott kiskereskedőknél az átlagkereset nem tudott 200 ezer forint fölé menni, de itt vannak a legkisebb boltok, akiknek a legszűkebb a mozgásterük.

Mindez pedig a nagy munkaerőhiány közepette azt jelzi, hogy a bérversenyt - ami egy költségnövekedés - nem fogja bírni minden boltos, hiszen aki nem tud több bért fizetni, attól egy idő után elpártolhat a dolgozója, új meg aligha fog odamenni:

	árbevétel (milliárd forint)	létszám (fő)	forgalom egy főre (millió forint)	bérköltség (milliárd forint)	bérköltség egy főre/hó (ezer forint)
CBA
Krupp és Társa	21,3	773	28	2,1	231
Vörösvár	14,8	582	25	1,4	203
Halmschláger	9,4	406	23	0,8	162
CBA-Remiz-Ker	3,2	127	25	0,2	153
+Dick Ker	1,6	79	20	0,2	178
COOP
Unió Coop	30,3	1.663	18	3,9	196
Szolnok-Coop	27,1	1.429	19	3,4	201
Coop Star	19,3	895	22	2,3	215
Univer Coop	11,7	504	23	1,3	218
Móri Áfész	0,4	25	16	0,1	230
Reál Hungária
Élésker	8,8	426	21	1	195
Kisalföld	5,6	301	19	0,7	188
Szilvási és Társa	4	247	16	0,4	139
FE-ZO	3,7	141	26	0,3	188
G'Roby Buda	1	41	26	0,1	162
multi láncok
Aldi	170	2.561	66	10,6	345
Spar	478	12.814	37	38,7	251
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül

A multi láncok közül eddig az Aldi és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a Penny még nem, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018. június 19.)

Magyar láncok: versenyképességben nagy a hátrány

Versenyképességben tetemes a magyar boltláncok hátránya. Az egy főre jutó árbevételt nézve két-háromszoros a lemaradás, ezért is csökken a kisboltok száma. A céges üzleti beszámolók olyat is elárulnak, amit a rangsorok nem. A végeredmény: versenyképességben kicsik még a nagyok is. Ráadás: nem is tudni, mennyi a magyar láncok forgalma.

Nagy gond a kisbolt, hiszen 2017-ben a teljes bolti kiskereskedelemben négyezerrel, az elmúlt öt esztendőben több mint húszezerrel csökkent a számuk, ami jelenleg 125 ezer (élelmiszer, iparcikk és benzinkút együtt). Ezen belül az élelmiszerboltok száma 2017-ben ezerrel, öt év alatt pedig közel négyezerrel esett vissza, 40 ezer alá csúszva. És a három nagy magyar láncnál (CBA, COOP, Reál Hungária) is háromszázzal kevesebb bolt van.

Mennyi is a magyar láncok piaca?

A Coop láncnál a 2017-es rangsor összeállításakor (Trade Magazin) most derült ki első alkalommal pontosan, hogy a 4.910 hozzásorolt boltból 2.347 "nem Coop kisbolt". Eddig ilyen megoszlást nem jelzett a toplistákban a Coop (ő adja meg az adatokat), így viszont felvetődik a kérdés, hogy a "csoportszintű árbevétel", a 2017-ről jelzett 604 milliárd forint hogyan is oszlik meg: csak a 2.563 a közös rendszerhez tartozó Coop bolté, vagy a többieké is. Versenyképességi oldalról ez nagyon nem mindegy.

De hát a CBA-nál is feltehető hasonló kérdés, hiszen a több mint kétezer boltból ezer felett mozog a CBA Cél, Partner boltok száma, akik nem tagjai a franchise rendszernek. A CBA 508 milliárd forintos forgalmában így akkor mi van benne? Csak kiragadott példa, hogy a CBA Prímája már külön honlapon érhető el, ami jelzésértéknél feltehetően több.

A Reál egy lazább tömörülés, nem franchise, így áttekinthetőbbek az egyébként a toplistában csak becsült adatok. De ott is megoszlanak valamennyire a boltok, feltehetően a közös beszerzés a gyártóktól már jóval kisebb körre szűkül.

A versenyképesség egyik mércéje: az egy főre jutó árbevétel

Már korábban is rávilágítottunk arra, hogy az egyik versenyképességi mutató, az egy főre (foglalkoztatottra) jutó forgalom alapján hatalmas a különbség a magyar és a multi boltláncok között. A döntő ok az, hogy a multi láncok nem elaprózottak, egységes a beszerzési és a logisztikai rendszerük, nagyobb a boltok alapterülete, mindez jelentős költségmegtakarítási tényező. Kisebb beszerzési árat tudnak elérni a beszállítóknál (még a Józsefvárosi piacon is a "sok" az olcsóbb), és mivel minden egyes darab termék kiszállítása a boltba egységes rendszerben zajlik, mindez sok megtakarítást hoz a konyhára.

A pontosság kedvéért az egy főre jutó árbevétel összehasonlításában nem a különféle ranglistákat vettük alapul, hanem a magyar láncok láncszemeinek - a társulások tagvállalkozásainak - hivatalos üzleti beszámolóit. Ebből rögvest kiderül, hogy a láncok nagyobb boltos tagjai (akik kizárólag, vagy nagyobb részt a lakosságot szolgálják ki a boltba, viszont nagykereskedelmet, más vállalkozás kiszolgálását legfeljebb kisebb súllyal végeznek) éves árbevételben alig érik el a 30 milliárdos határt. Mi most két ilyen coopos vállalkozást találtunk (vigyázat, nettó árbevétel alapján), a jellemző a 10-20 milliárd forint körüli forgalomnagyság. Persze, megnéztünk kisebb lánctagokat is.

A többé-kevésbé véletlenszerűen kiválasztott magyar boltos vállalkozások nagysága - hazai viszonylatban ők a legnagyobbak - is nagy elaprózottságra utal. Ez is nehezíti például a boltra szállítás szervezését, hiszen egy láncon belül más az igénye egy 30 milliárdos, vagy egy néhány százmilliós boltcsoportnak. Tehát jelentősek a láncokon belül a szervezeti különbségek is.

Önmagában ráadásul a nagyobb alapterület még nem elégséges gyógyír, ha a logisztikai háttér, az árubeszerzés és az informatikai hálózat szakadozott.

Végül a legfontosabb, hogy az egy főre eső árbevételben minden magyar tagvállalkozás 30 millió forint alatt mozog, első pillantásra a CBA hozza a legtöbbet, de hát a multiktól azért messze vannak. A Coop inkább a 20 millió forint egy főre jutó árbevétel körül szóródik, a Reálnál pedig akad 15-16 millió forint körüli is. Megint vigyázat: ilyen lehet másnál is!

Eddig egyébként csak a listában feltüntetett Aldi és Spar 2017-es üzleti beszámolója érhető el, ezért most a többi multival nem foglalkoztunk. A korábbi, a 2016-os mutatók alapján ott is nagy a szóródás és nem is az Aldi volt a legjobb, hanem a Lidl.

Az összehasonlításban ugyanakkor figyelembe kell venni a bolt, az áruház jellegét is, hiszen a szupermarket eleve munkaerőigényesebb (van benne csemegepult és szélesebb a választék, mint egy diszkontban), de hát a vásárlót sok esetben csak az ár érdekli.

Vannak tehát különbségek jócskán:

	árbevétel		létszám/ezer fő		forgalom/egy főre
	2017	2016	2017	2016	2017	2016
CBA
Krupp és Társa	21,3	20	773	805	28	25
Vörösvár	14,8	14,4	582	612	25	24
Halmschláger	9,4	9,3	406	421	23	23
CBA-Remiz	3,2	3,2	127	141	25	23
Dick Ker	1,6	1,5	79	77	20	19
COOP
Unió Coop	30,3	28,5	1.663	1.590	18	18
Szolnok-Coop	27,1	25,2	1.429	1.411	19	18
Coop Star	19,3	17,7	895	895	22	19
Univer Coop	11,7	11,3	504	515	23	22
Móri Áfész	0,4	0,4	25	26	16	15
Reál Hungária
Élésker	8,8	9	426	427	21	21
Kisalföld	5,6	5,5	301	294	19	19
Szilvási és Társa	3,8	4	247	238	15	17
FE-ZO	3,7	3,8	141	146	26	26
G'Roby	1	1,3	41	50	26	26
multi láncok
Aldi	170	134	2.561	2.144	66	63
Spar	478	438	12.814	12.705	37	34
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint

De miért is: nagyon elaprózott a hálózat

Okkal vetődik fel, vajon miért maradnak le a magyar boltok, miért is csökken folyamatosan a boltok száma, főleg akkor, amikor bővül a forgalom.

Az okokat nézve az első az éles piaci verseny. A nagy multi áruházláncok az elmúlt évtizedekben folyamatosan építették ki hálózatukat, most éppen a diszkontok erősítenek folyamatosan, korábban a hipermarketek építkeztek sokat. És persze az ő körükben is voltak vesztesek, hiszen 2012 tájékán a Profi, Match, Cora csoport ki is vonult a magyar piacról. Áruházaik ide is (CBA-hoz, Coop-hoz), oda is (Auchanhoz) vándoroltak. De versenyképességben a már jelzett teljeskörű szervezettség miatt eleve nagy az előnyük.

A magyar láncok erejükhöz mérten próbáltak felzárkózni, folyamatosan fejlesztették saját hálózatukat, a boltok egy részének lemorzsolódása ellenére is. A CBA például a kilencvenes évek elején a "semmiből" nőtt ki. Az utóbbi években valamennyien a nagyobb alapterület irányában próbáltak nagyobbat nyitni, nem véletlenül. A Príma, a Szuper, a Prémium boltkategóriák jelzik is ezt. Akadnak jól teljesítő boltok is, a már említett sajátosságokat is figyelembe véve. De úgy tűnik, mindez láncszinten még mindig kevés.

(blokkk.com, 2018. június 6.)

A diszkontok ismét eljátszották a vásárlók nótáját

Beszámoltak a boltok. A diszkontok másfélszeresére növelték piacukat öt év alatt, a növekedésnek felét pedig ők hozták 2017-ben. Piacvezető a Tesco, de töpörödik az előnye. Az Aldi taposta a legnagyobbat, de a Szolnok Coop is szépet lépett. De a legkisebbek... Hát, nem egyformán osztogatták kegyeiket a vásárlók, de ez sohasem volt másként. ₪₪₪

Napvilágot láttak a 2017-es beszámolók a boltos világról is. A boltos kiskereskedelem (élelmiszer és iparcikk együtt) tízezer-négyszáz milliárd forint volt 2017-ben a statisztika szerint, ami a pénztárakban hagyott pénzt nézve (szaknyelven folyó áron) hétszázhatvan milliárd forint növekményt takar. Ez 8%-os többletbevétel (a hivatalosan emlegetett 5%-os növekedés úgynevezett volumenindex, ami az árváltozások hatását kiszűrve, mennyiségben mutatja az emelkedést).

Nos, ezen a piacon osztozkodhattak 2017-ben a boltosok.

Nagy láncok: övék az élelmiszerpiac 75-80%-a

A legnagyobbak az élelmiszerláncok, ami nem véletlen, hiszen itt költik el a legtöbb pénzt a vásárlók, 2017-ben négyezer-nyolcszáz milliárd forint ment el ezekben a boltokban. A nagyját az élelmiszeres piacnak a nagyok (multik, hazaiak együtt) vitték, négyezer milliárd körüli bevételükkel. Ez bizony 75-80%-os piacrészesedés lehet (azért vagyunk óvatosak ennek becslésében, mert azért még minden részadat nem ismert, a megjelentekben pedig van némi ellentmondás).

A bizonyítványosztásban azonban nem mindenki osztályzata látszik még, mivel a nemzetközi gyakorlathoz igazodva egyes láncok pénzügy fordulónapja nem december 31., hanem egy eltérő időpont (így az Auchan, a Lidl és a Tesco esetében). De a Tesco egy sajtóhírben már elárulta eredményét, így az ismert, a Coop is nyilatkozott az összesenjéről, a többieké becsülhető (a Trade Magazin rangsora meg is jelent).

A Tesco előnye csökkent, de a magyar láncok is csak helyben járnak

Továbbra is a Tesco a legnagyobb lánc, de forgalma korábbi sajtóhírek szerint 3%-kal csökkent (vigyázat, az április végi híradás szerint fontban emelkedett, forintban számolva már nem, a Magazin rangsora pedig 3%-os emelkedéssel számol, mi nem). A sajtóhír viszont azt jelentheti, hogy ennyivel elmaradt a bevétele a korábbi 636 milliárd forintos mérlegadatától (ez nettó, tehát áfa nélküli érték). A piaci, teljes értéken számított bevétele így 800 milliárd forint alatt lehet, de mérlege csak később lesz.

A Coop csoport 604 milliárd forintos forgalmával egy csipetnyit közelített a Tescohoz. Összesítésük szerint már évek óta 10-10 milliárd forint körüli mértékkel emelkedik a csoport forgalma, ami 3-4%-os bővülés, folyó áron. A legnagyobb Coop tag, a Szolnok Coop viszont 9%-kal erősítette 2017-ben a piacát, igaz viszont, hogy ezzel is csak a harmincmilliárdosok csoportjába tartozik. Ez a növekedési ütem viszont ugyanakkora, mint a Sparé, aki egyébként a harmadik legnagyobb élelmiszeres a piacon.

A legnagyobb magyar élelmiszeres boltosok viszont ebben a 20-30 milliárdos körben mozognak, így a nagy CBA-sok is. A Krupp és Társa CBA tag 6%-kal növelte forgalmát, ami szintén jó eredménynek számít. De hát tarka a kép ebben a körben is, a szintén nagyobb CBA-s Vörösvár kft 3%-kal lett nagyobb 2017-ben, ami már kisebb növekedési ütem. A véletlenszerűen kiragadott Reálos Élésker forgalma pedig már nem is nőtt (ő az egyik tulajdonos a Reál csoportban, 10 milliárd körüli piaccal, ami kisebb lett 2017-ben a 2016-osnál).

A diszkontok megint mindenkit lepipáltak, a multi túlsúly maradt

Az Aldi 27%-kal növelte forgalmát, beszámolója szerint. A növekedés ütemében piacvezető, de ez azt is jelenti, hogy a diszkont csoport (az Aldi mellett a Lidl és a Penny) évről-évre egyre jobban szorongatja a többieket. A diszkontok forgalma közelíthette 2017-ben a 900 milliárd forintot (eddig csak az Aldi mérlege nyilvános), ez másfélszeres növekedés öt év alatt. És a piaci növekedésük 100 milliárd feletti értéke elvitte az élelmiszeres piac emelkedésének a felét.

Mindez azt is jelenti, hogy a hazai láncok forgalma csak nagyon szerény mértékben emelkedett, így a multi súly 55% körül járhatott 2017-ben (egy évvel korábban a blokkk.com ezt 54%-ra becsülte, a mérlegbeszámolók, a Trade Magazin rangsora és a KSH adatai alapján).

(blokkk.com, 2018. június 1.)

Multi túlsúly: 8% a különbség

A CBA boltpassza vitát váltott ki a multi élelmiszerláncok túlsúlyáról is. A blokkk.com legutóbbi számolgatását pedig alaposan felforgatták az olvasók, így hát újraszámoltuk. A különbség a legutóbbi információk alapján 8%, ami 2017-ben tovább nőtt. De mit is csinált a CBA?

A CBA nem kis meglepetést okozott azzal, hogy vezére multi élelmiszerláncoknak kínálta fel üzleteit, persze, csak bérbe adja őket, az ingatlanok tulajdonjoga marad ott, ahol most van. Nála. A Lidl már aláírta a megállapodást a CBA Baldauf céggel, a többi még várat magára, ha lesz belőle valami.

A híradáshoz kapcsolódva vetődött fel ismét a multi élelmiszerláncok túlsúlyának kérdése. A kormányfő is úgy fogalmazott korábban, hogy fordítani kellene rajta, csak éppen eddig ez nem sikerült a kormánynak, ezt sportszerűen belátta. Hát igen, ehhez rögvest hozzá lehet fűzni, hogy a CBA üzletek bérbeadása sem éppen a fordítás irányába mutat, de ettől függetlenül a jövőben történhet még bármi. De hol is tart most az élelmiszer boltok piaca, túlsúlyban.

És a túlsúly: kettős kép

A multi áruházak túlsúlyát, mert van ilyen, többféle viszonylatban lehet mérni. Némi statisztikai módszertan is szükséges, hiszen a beszámolók adatai nettó, a KSH adatai viszont bruttó számok (a különbség az áfa), ezért a toplisták vizsgálata adja a megbízhatóbb képet (a multi áruházak mérleg- és toplistás adatainak pedig egymáshoz igazodniuk kell, különben kilógna a lóláb). A 2013-2015 évek változásait nézve, 2013-ban még nem volt különbség a multi áruházak és a hazai élelmiszerboltok között, ami nyilván arra is visszavezethető, hogy a CBA mellett a Coop és a Reál is ott kapaszkodik hosszú évek óta az élbolyban. De a multi áruházláncok nagyobb ütemben növekedtek, így súlyban el is húztak 2016-ra. A különbség így 8%-ra hízott, 54%-46% arány mellett. A legutóbbi időszakban növekvő élelmiszeres piacon végül a következő kép rajzolódik ki, a multi élelmiszeres részarányt tekintve:

	2013	2016
Aldi	98	168
Auchan	276	350
Lidl	263	384
Penny	196	233
Spar	454	517
Tesco	705	788
multik forgalma összesen	1.992	2.440
élelmiszer boltok forgalma összesen	3.957	4.541
ebből multi részarány	50%	54%
2016., élelmiszer összesen: KSH, élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok összesen, multi adatok: Trade Magazin, érték: milliárd forint

2017-ben további arányváltás várható, de ez a multi áruházak részarányát csak 1-2%-kal dobhatja meg. De hát a különbség csak hízik.

A hozzászólók többsége végül elvetette, hogy a bolttípusok szűkítésével más arányt is célszerű mérlegelni. Túlsúly egy van, állították, így nem érdemes kísérletezgetni más számítási módokkal. (A legtöbb megjegyzés arra irányult, hogy a szakboltok kizárásával fabrikált magasabb multiarány ugyanolyan, bárhol megtalálható élelmiszerféleségeket zárna ki az összevetésből, tehát torzítja a képet. A blokkk.com ezt elfogadja (megnyugtatásul: független szakvélemények voltak ezek).

De mit is csinált a CBA?

A kereskedelem történelemkönyvében lapozgatva azt lehet látni, hogy örökösen változnak az éppen menő, divatos, felkapott értékesítési színterek, amióta csak kereskedelem létezik. A maga idejében létrejöttekor a szatócsbolt volt az akkori modernizáció éllovasa, vagy éppen az 1900-as századforduló tájékán a többszintes nagyáruházak, de említhetők a nagy vásárcsarnokok is a régmúlt időkből. Megmaradtak örök színfoltok is, ilyen például a piac, vagy az említett vásárcsarnok is. És természetesen vándoroltak is a bolthelyszínek, a városközpontokból kifelé és vissza is. A technika, az értékesítési módszerek is állandóan változtak, az önkiszolgálás is volt újdonság, de most a web tarol. Mindegyik a vásárló, az áru és a pénz forgását segítette.

És természetesen előfordult jó néhányszor, hogy egy bolthely megszűnt, vagy éppen más szerepet kapott, de fordítva is igaz, bolt lett valami, teljesen másból (és itt nem csak a plázastop kényszerére kell utalni), a piac így is nagyokat tud dolgozni.

És miért ne lenne elképzelhető, hogy egy boltból, vagy nagyáruházból egyszer más lesz. Hiszen csináltak már boltból konditermet, vagy valami egészen mást. És fordítva is, például moziból áruházat. Foroghat itt is minden.

De a kereskedő célja mindig az, hogy a bolt az bolt maradjon. Baldauf is ezt tette az első helyre. A hazai vállalkozók a top tempóját nem bírják.

Boltszám csökkenés: volt, de nem annyi

Az élelmiszerboltok száma is csökkent az elmúlt években, megállás nélkül, más áruterületekhez hasonlóan. De azért annyira nem.

A KSH adatai szerint 2013 derekán 44 ezer élelmiszer, élelmiszer jellegű (tehát nagyobbrészt élelmiszert árusító) bolt, áruház volt Magyarországon. Ezek két csoportot alkotnak. A multi élelmiszerláncok boltjai a nagyobb, a 25 ezres, úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes körben vannak benne (ilyen a statisztika), sok ezer hazai élelmiszerbolttal együtt. A további üzletek, számuk ekkor 19 ezer volt, a szakboltok, jellemzően kisebb alapterülettel (például húsbolt, zöldséges, pékáru bolt, de a dohányboltokat a blokkk.com már nem számolta bele, mert azok ezt követően kikerültek a boltos statisztikából).

2017 első félévének végére az össz élelmiszer üzletszám 40 ezerre csökkent, négyezer darabbal, tehát évente átlagosan ezerrel esett vissza ezeknek a boltoknak a száma (és nem többel). Ezen belül az élelmiszer jellegű vegyes körben volt ez a csökkenés, ahol így maradt 21 ezer üzlet. A kisebb alapterületű szakboltok száma viszont nem változott, sőt, gy keveset még emelkedett is. Ebből egyébként az tűnik ki, hogy a szakboltoknak összességében, az átlagot tekintve nagyobb esélyük volt a talpon maradásra az elmúlt években, tehát a franchise mellett a szakosodás volt a kisboltok másik talpon maradási útvonala.

A legnagyobbat a diszkontok húzták

De nem mindegy, hogy miért. A puszta éves üzleti beszámolóadatok azért sok mindent elárulnak, de némi magyarázat sem árt azért. A legfontosabb, hogy a hipermarketek közül a Tesco már kiépítette a hálózatát, újabb boltok nyitásáról nincs információ, a webáruházát viszont tovább fogja fejleszteni. Az Auchan kisebb alapterületű szupermarketek nyitását tervezi, egyet már be is dobott a mélyvízbe 2017-ben, új benzinkútjai mellett pedig megindította a webet.

A legnagyobb növekedési ütemet diktáló diszkontok viszont nem is kis léptekkel bővítik, építik - mindenki más fejlesztéseinek hozadékát túllépve - hálózatukat. Korábban, a kilencvenes évek első felét követő évtizedben, a boltnyitások erősebb hulláma a hipermarketek építkezési szakaszában nekik is nagyobb tempót hozott a konyhára a növekedésben. A diszkontok egy üzletre jutó forgalma pedig már nyilván jóval kisebb mértékben emelkedik, mint az összbevétel, de ez így törvényszerű. Nem véletlen, hogy a diszkontok közül a Penny növekedése a legkisebb, hiszen ő már hálózata nagyját kiépítette. A Spar, akinek egyébként vannak hipermarketjei is, de azok forgalmáról nincs elkülönített nyilvános adat, most éppen franchise-ban nyomul, a benzinkutas kitérők után, amelyek viszont a mérlegbeszámolók adatsorának már nem részei.

De hát a kereskedelem mindig is ilyen volt, folyamatosan formálódott és az éppen legújabb értékesítési csatorna húzta a legnagyobbat a piacon. Az elmúlt három évben pedig végül ez történt:

	2013	2016	változás 2016/2013
	2013	2016	érték	index
Aldi	80	133	+ 53	166%
Lidl	228	315	+ 87	138%
Penny	160	190	+ 30	119%
diszkontok	468	638	+ 170	136%
Auchan	272	294	+ 22	108%
Tesco	601	636	+ 35	106%
hiperek	873	930	+ 57	107%
Spar szm	385	438	+ 53	114%
összesen	1.726	2.006	+ 280	116%
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, eltérő fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott), szm: szupermarket

A blokkk.com már korábban rámutatott arra is, hogy eközben a legnagyobb hazai élelmiszeres láncok csak lassan lépdelnek előre. Rendszerük révén (önálló kisvállalkozások tömörülései) más típusú adatok állnak csak rendelkezésre, de azért ezek is jelzik a fékezett hatást:

	2013	2016	változás 2016/2013
hazai láncok	1.441	1.475	102
Trade Magazin, bruttó forgalom, érték: milliárd forint, CBA, COOP, Reál együtt

De hát nemzetközi példák azt is mutatják, hogy a kisebb boltosok körében önmagában a talpon maradás is kiváló eredménynek számíthat.

(blokkk.com, 2017. december 21.)

Az élelmiszeres diszkontok nagyon lepipálják a többieket

Egyre több magyar vásárló szereti gyorsan letudni a bevásárlást: a diszkontok repítik előre az élelmiszeres piacot. A munkaerőhiány is váltásra serkent. Az Aldi és a Lidl dolgoztatja meg legjobban az embereit, igaz, a legtöbb bérrel. A Lidl egy főre jutó forgalma négyszerese a Coop Szolnokénak.

Vallott a Lidl is, augusztus utolsó napján közzétette éves beszámolóját. Így már teljesebb kép festhető a multi élelmiszerláncok ügyködéséről. Úgy tűnik a magyar számokból is, hogy alaposan átalakulnak a vásárlási szokások az élelmiszerboltban is. Egyre több az olyan vásárló, világszerte, aki nem szeretne sokat bíbelődni a bevásárlással, jobb azt mielőbb letudni alapon. Ez egyébként más áruterületen is megfigyelhető, például a ruházati kereskedelemben vészes iramban terjed a fast fashion, szemben a tradicionális márkákkal, ádáz piaci küzdelmet is vívnak egymással.

Kérjek tíz deka párizsit és még sorba is álljak?

A magyar élelmiszer vásárlási szokások átalakulását két folyamat is mutatja. Egyrészt egyre több élelmiszerlánc vág bele az online élelmiszer eladásba, ahol az úttörő jó néhány évvel ezelőtt a magyar G'Roby volt, de időközben felzárkózott mellé a CBA, a Tesco, majd az Auchan is. De indul majd a Spar is és a diszkontok között is akad, aki ezt latolgatja a magyar piacon is. Pontos nyilvános adatok azonban nincsenek arról, hogy kinek hogy megy az online értékesítés, ebben a kérdésben minden webáruház, az iparcikkesek is nagyon szemérmesek. De sok reményt fűznek hozzá és nem panaszkodnak.

Akad adat azonban a másik gyorsan lépegető csatorna terjeszkedéséről. Világszerte megfigyelhető a diszkont, élükön a német láncok viharos sebességű terjeszkedése, már Amerikában is ott vannak. Magyarországon is a leggyorsabb ütemben nő a forgalmuk, amihez persze az is hozzátartozik, hogy - plázastop ide, plázastop oda - azért szépen terjeszkednek is bolthálózatuk bővítésével.

Hát igen, a munkaerőhiány okozta sorállás - van ilyen - is a váltásra ösztönzi a boltosokat és a vásárlókat egyaránt.

Tolják a diszkontok rendesen: az Aldi és a Lidl nagyot nyomott

Az elmúlt négy esztendőt vizslatva - 2013-2016 között - bizony a diszkont élelmiszerboltok alaposan feltornázták a piacukat. A legviharosabb sebességgel az Aldi robog előre, aki ebben az időszakban másfélszeresénél is nagyobbra hizlalta forgalmát. Igaz, ő a legkisebb és szépen gyarapítja boltjait is. A legnagyobb értékben viszont a Lidl bővítette értékesítését, a közel 90 milliárdos növekedés több más mutatót is lepipál. Például egymaga hozta a három diszkontlánc növekedésének a felét, de ami a legszembetűnőbb, hogy egymaga túltesz a két hipermarket forgalomemelkedésén is.

Az előbbiekből rögvest következik, hogy hol is tartanak a hipermarketek, amelyek - igaz régebben - hasonló pályát futottak be. Hát bizony a hipermarket piac lassabban lépdel előre. De azért a szakterület átlagát hozzák, hiszen a KSH adatai szerint az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok (ide tartoznak a multi élelmiszeres áruházak) árbevétele a jelzett négyéves időszakban összesen 4%-kal nőtt (ami nem sok, ráadásul úgy jön ki, hogy ez a piacrész 2013-ban és 2014-ben nem nőtt, hanem csökkent, emelkedés csak az elmúlt két esztendőben volt).

A szupermarket csatornát a multi áruházi körben az egy szem Spar jelenti, bár a Tesco is indított ilyen jellegű boltokat korábban és az Auchan is rálépett erre az ösvényre. A Spar viszont - némi ellentmondást is keltve az előbbiekkel - egymaga ugyanannyi növekedést lapátolt össze, mint az Aldi, de hát neki van a multik között a legtöbb boltja, több mint 400 (a Spar hálózata egyébként összetett, hiszen franchise partnerei is vannak, hagyományos boltosok és benzinkutasok egyaránt, de ők a számviteli szabályok alapján nem tartoznak bele a mérlegbeszámolóba).

A beszámolóadatok:

	2013	2016	változás 2016/2013
	2013	2016	érték	index
Aldi	80	133	+ 53	166
Lidl	228	315	+ 87	138
Penny	160	190	+ 30	119
diszkontok	468	638	+ 170	136
Auchan	272	294	+ 22	108
Tesco	601	636	+ 35	106
hiperek	873	930	+ 57	107
Spar szm	385	438	+ 53	114
összesen	1.726	2.006	+ 280	116
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, eltérő fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott), szm: szupermarket

A blokkk.com már korábban rámutatott arra is, hogy eközben a legnagyobb hazai élelmiszeres láncok csak nagyon lassan lépdelnek előre. Rendszerük révén (önálló kisvállalkozások tömörülései) más típusú adatok állnak csak rendelkezésre, de azért ezek is jelzik a fékezett hatást:

	2013	2016	változás 2016/2013
hazai láncok	1.441	1.475	102
Trade Magazin, bruttó forgalom, érték: milliárd forint, CBA, COOP, Reál együtt

Meló a boltban: az egy főre jutó forgalomban négyszeres a különbség

A multi láncok sem egyformák. Üzlettípustól függően eleve eltérőek a sajátosságaik szerte a világban, persze, ezzel együtt igyekeznek igazodni a vásárlók igényeihez. De nem mindegy, mit mennyiért, hiszen a vásárló a kényelemért, a gyorsaságért cserébe azért még mindig kedvező árat vár el, így nem mindegy, hogy egy kiló kenyér eladásához mennyi költség kötődik. Minél kevesebb, annál jobb a boltosnak is, és a vásárlónak is. Ezt hívják hatékonyságnak és jó szervezésnek, ami persze nem minden politikusnak tetszik, de jobb lenne szembe nézni vele. Egy okos plázastop egyébként segíthetne is valamelyest a kisboltosoknak, de hát a feltételes mód kifejezi a magyar plázastop milyenségét is. Nyilván egy kisboltos nem bánja, ha nem épül mellette nagybolt, de ha közben drágán dolgozik, így is bedarálja a piac, ezért csökken a boltok száma. De ismerjük el, lassabban, mintha egyáltalán nem lenne plázastop.

Hát bizony akadnak különbségek bőven az egy főre jutó árbevételben, a multik között is, ami sok mindent elárul a magyar élelmiszer kereskedelemről. A világ persze megy előre és tíz deka párizsit ugyan senki sem fog a határon túlra kiruccanva megvenni, de lehet látni, hogy a modernizációt nem lehet a határon megállítani (ráadásul a brüsszeli bürokraták állandó gáncsoskodása sem engedi):

	árbevétel	létszám	egy főre jutó árbevétel (millió forint)
Lidl	315	3.820	82
Aldi	133	2.144	62
Penny	190	3.142	60
Auchan	294	6.140	48
Tesco	636	17.244	37
Spar	438	12.705	34
Krupp és Társa (CBA)	20	805	25
Élésker (Reál)	9	427	21
Coop-Szolnok	25	1.411	18
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, létszám: átlagos statisztikai, eltérő 2016. fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott)

(blokkk.com, 2017 szeptember 1.)

A top viszi az élelmiszerpiac nagyját

A top'12, a legnagyobb élelmiszeres cégcsoport viszi a piac nagyját. A piac növekedésének 95%-át a multik fölözik le. Brutális az egy boltra jutó árbevétel különbözősége a hazai és a multi boltok között.

Bár még minden céges beszámoló nem jelent meg (az Aldi, a Spar és a Penny már közzétette legutóbbi éves beszámolóját, az Auchan, a Lidl és a Tesco még várat magára, mivel utóbbiaknál a pénzügyi fordulónap nem az év utolsó napja, hanem február, vagy március vége), azért lehet látni, hogy az élelmiszerpiac nagyját a legnagyobb üzletláncok viszik, döntő túlsúllyal. A topban a hazai élelmiszeres láncok is benne vannak, de a piac bővülésének a nagyját már csak a multik viszik.

A top'12 (Tesco, Coop, Spar, CBA, Reál, Lidl, Auchan, Penny, Aldi, dm, Rossmann, Müller) a sarki fűszerestől a legnagyobb hipermarketig az élelmiszer, napicikkes boltok teljes skáláját átfogják, a leggyorsabban megugró webértékesítéssel és a diszkontokkal együtt, de akad itt benzinkút is. A különböző toplisták már napvilágot láttak, így ismert, hogy legnagyobb árbevételű áruházlánc a Tesco (788 milliárd forinttal), a magyar csoportok között (ahol kisebb cégek állnak össze valamilyen módon, cégönállóságukat megtartva) a Coop (582 milliárd forinttal).

A kérdés most az, hogy a legnagyobb élelmiszeres láncok milyen túlsúllyal rendelkeznek a magyar piacon. Hát naggyal. A Központi Statisztikai Hivatal egyik adatsora bolttípusonként összegzi a napicikkeket (a nagyobbrészt élelmiszereket, háztartási vegyi árukat, de ezekkel együtt más iparcikkféleségeket is) forgalmazó cégek forgalmát, ami azért összevethető a top'12 adatsorával (a nagyságrendeket tekintve, melyekben becsült adatok is vannak). Figyelemmel néhány statisztikai módszertani kérdésre (például a Tesco, vagy a CBA online eladása a KSH összegzésében már nem az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes adatban van, hanem máshol, ugyanígy az Auchan üzemanyag értékesítése is), első körben a top'12 forgalmát a teljes kiskereskedelemmel vetettük össze. A részarány tekintélyes:

top'12		teljes kisker		top'12 súlya
2015	2016	2015	2016	2015	2016
3.950	4.115	9.278	9.673	43%	43%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

A top'12 forgalmát ugyanakkor a KSH napi cikk forgalmat közelítő adataival összevetve jóval magasabb részarány adódik, mégpedig 85% körüli súllyal. A többin osztoznak a legkisebbek:

top'12		napi cikkek		top'12 súlya
2015	2016	2015	2016	2015	2016
3.950	4.115	4.584	4.771	86%	86%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

A két adatsor, a KSH és a toplistás felmérések persze más-más módszartannal készülnek, de a nagyságrendeket, irányzatokat azért pontosan mutatják.

És a piac növekménye a multiké, vagyis inkább a diszkontoké

Nem nehéz megbecsülni előre, hogy a top'12 viszi az élelmiszeres, napicikk piac növekményének a nagyját is, nem sok teret hagyva a magyar és a multi láncok mellett ügyködő kisvállalkozásoknak:

top'12			napicikk piac			top'12 súlya növekedésben
2015	2016	növekmény	2015	2016	növekmény	top'12 súlya növekedésben
3.950	4.115	+ 165	4.584	4.771	+ 187	88%
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

Persze az is kérdés, hogy a magyar és a multi áruházak miként osztoznak az élelmiszeres piacon. Az már óriási eredmény, hogy a három nagy hazai élelmiszerlánc benne van a topban. Helyzetük sokkal nehezebb a multi áruházakénál, hiszen eleve kisebb boltokat fognak össze, a kistelepülésekről nem is beszélve (bár a CBA és a Coop 2012-ben belekanalazott a régi Match és Profi üzletekbe, de hát ezek száma az összes boltjukhoz képest kevés).

Pusztán a piac növekedését nézve viszont azt mutatják az adatok (elöljáróban: torzítást lehet benne találni, de a nagyságrendek nehezen vitathatók), hogy a növekményt bizony a multik viszik, nem is akármilyen arányban. A Coop és a Reál ugyan elkönyvelhetett magának néhány milliárdos növekedést 2016-ban (a Coop 10 milliárd felett valamivel, a Reál 2 milliárd körül, ami inkább toporgás, mint növekedés), a CBA viszont 6 milliárdos csökkenésről adhatott számot, a Trade Magazin toplistája szerint.

Ígya multik így vitték a piac nagyja mellett a növekmény nagyját is, annak 95%-át 2016-ban:

	2015	2016	növekedés
hazai láncok	1.468	1.475	+ 7
multi láncok	2.482	2.640	+ 158
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

És hát ugye azért a multikon belül is vannak különbözőségek, de azzal célszerű megvárni valamennyiük hivatalos éves beszámolóját. Nemsokára látni mindet. De annyi előrebocsátható, hogy a diszkontok növekedési üteme a legnagyobb.

Jó, de hogyan is

Egy rövidnek tűnő, de árulkodó szelet a piac értékelésében az egy boltra jutó forgalom, árbevétel. A feladvány egyszerűnek tűnik, hiszen a nagyobb alapterületű bolt forgalma eleve nagyobb. De ez sok technikai, technológiai, szervezési előnnyel is jár, például az áruszállítás egy kiló kenyér, vagy egy liter tej költségeit boncolgatva, a nagy boltban az kisebb, tehát költség- és árelőnnyel is jár. A különbség pedig tízszeres, tehát ebben a megközelítésben óriási a magyar kisboltok hátránya, amit persze sokkal pontosabban mutatna az egy négyzetméterre jutó forgalom, de ilyen adat nem nagyon lelhető fel a nyilvános információk között:

2016	árbevétel	boltszám	egy boltra jutó árbevétel
hazai láncok	1.475	9.374	157 millió forint
multi láncok	2.640	1.697	1.5 milliárd forint
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Tehát jó helyen turkált a kormány, amikor a hazai kisvállalkozásokat akarta védeni, csak éppen többségében olyan zsákutcákba futott be, természetesen az uniós bürokraták révén, ahonnan végül kénytelen volt kifarolni. De pénzt adhatna többet a kicsiknek, akik különben nem tudják a kisboltjukat fejleszteni és könnyen folytatódhat a tönkremenetelük (fél évtized alatt 15 ezer kisbolt ment tönkre).

(blokkk.com, 2017. július 27.)

Nagyot nyomultak a multi élelmiszeres áruházak

Az Aldi nő a leggyorsabban, két év alatt közel másfélszeresére. A kisboltok utolérhetik a focistadionokat - ürességben.

A nagy üzletláncok egy része már közzétette a 2016-os esztendő mérlegbeszámolóját. A foghíjak oka, hogy közülük egyesek nem december legvégén, hanem az év más hónapjaiban zárják pénzügyi évüket, ezt megengedi a nemzetközi gyakorlat. Jelenleg az élelmiszerek, napi cikkek piacán öt áruházlánc adatai ismertek (Aldi, Penny, Spar, dm, Rossmann), a többieké, mivel üzleti évük a tavaszi hónapokban zárulnak, csak később lesz olvasható.

Az eddig megismert mérlegbeszámolókból kitűnik, hogy az élelmiszeres, napicikkeket kínáló multi áruházak bizony a kereskedelem átlaga felett tudták növelni bevételeiket 2016-ban, hiszen a kiskereskedelmi forgalom egésze 4,7%-kal, ezen belül azonban az élelmiszerboltok forgalma mindössze 2,8%-kal bővült. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a hazai élelmiszer kisboltok többsége csak az átlag alatt mocorgott a piaci eredményeket tekintve.

Hát az élelmiszer kereskedelemben az országos átlagra bizony alaposan rápakoltak a multik. Sejteni lehet azt is, hogy az élelmiszerpiacon a diszkontok nyomulnak a leggyorsabban, hiszen előreláthatóan a Lidl mutatói sem adnak majd okot sok panaszra. Talán nem véletlen ezek tükrében, hogy a kormány korábban meg akarta tiltani a gyűjtőcsomagolást (ez a lelke a nagyáruházi technológiának, hiszen nem kell egyenként a polcra pakolni a sütőport, meg a többit, lehet egy mozdulattal egy dobozban) és a kötelező létszám mögé dugott adóból is ők fizették volna a legtöbbet. Még jó, hogy valahol rájöttek, az ilyen javaslatokat már eddig is elkaszálták a brüsszeli bürokraták, persze ettől még ráfér a támogatás - nagyon is, például egyszerű adókedvezménnyel - a kisboltokra.

A kisboltok is lassan ugyanúgy kezdenek kongani az ürességtől, mint a focistadionok, tessék, az MTK is hiába kapott új pályát, kiesett az élvonalból (nem fociszínvonalat kell érteni alatta, hanem csak besorolást). Lehet, hogy a kisboltosok többre mennének ennyi pénzzel.

Végül a multi áruházak mérlegadatai a következő képet rajzolják ki 2016 nagyáruházi élelmiszerkereskedelméről, amiben a puszta mérlegadatok sorában a növekedés üteme a legizgalmasabb:

	2016	2015	változás
Aldi	133	108	123
Penny Market	190	178	107
Spar	438	414	106
dm	76	69	110
Rossmann	62	56	111
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, milliárd forint, 2016. január 1-december 31., változás: előző évhez képest, százalék dm: 2015. október 1-2016. szeptember 30.,

Az Aldi már 2015-ben is 20%-kal növelte forgalmát, így két esztendő alatt az közel másfélszeresére ugrott. A Spar mérlegadataiban értelemszerűen a franchise boltjainak forgalma nincs benne.

És egy példa a magyar láncokra. A Coop lánc egyik vezető tagja a Coop Szolnok Zrt. 2016. évi árbevétele 25,2 milliárd forint volt, tehát piaci súlya jócskán elmarad a multi láncokétól. A forgalom bővülése egyébként 7%-os volt, tehát szépen gyarapodott, csak éppen egy kisebb piaci körben. A Coop lánc összes tagja persze már nagyobb szeletet jelent, hiszen a különféle rangsorokban a CBA-val az élbolyban vannak.

És a multik rangsora

Sajtóhírekből már tudott, hogy a hosszú-hosszú esztendők óta piacvezető Tesco biztosan őrzi első helyét, árbevétele pedig 3%-kal nőtt (nettóban 614 milliárd forintról 630 milliárd forint fölé). Így teljes (bruttó) forgalma 2016-ban túllépte a 780 milliárd forintot.

A Spar csoport teljes árbevétele 516 milliárd forintra hízott, 5% körüli növekedés mellett, amiben a franchise boltjai is benne vannak.

Nagy birkózás folyik a Lidl és az Auchan között, mindkét lánc forgalma a 350-400 milliárdos sávba esik. A Lidl a korábbi időszakban már beelőzte az Auchant, hiába, a diszkontok lekörözték növekedési ütemben a két hipermarket láncot. Az Auchant erősen húzta egyébként a benzinkút üzletág és beindította az online árusítást is. Webáruháza egyébként a multik közül a Tesconak is van, a Spar pedig rövidesen indítja a sajátját.

A Penny feltehetően túllépte a 220 milliárdos bevételi szintet 2016-ban.

(blokkk.com, 2017. június 1.

Alaposan meghúzták a nagyáruházak

Az elmúlt évtizedben több mint 26 ezer kisbolt tönkrement, ugyanakkor jócskán megugrott az egy boltra és az egy négyzetméterre jutó forgalom. Nőtt persze a nagyáruházak száma is.

Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében. Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja, hiszen a bezárt üzletek közülük jutottak a végleges redőnylehúzás sorsára.

A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. (Így az sem véletlen, hogy a nagyáruházak átlag feletti béreket tudnak fizetni.) A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. Nos, a számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt.

A kiinduló időszakhoz képest nőtt a boltok, áruházak árbevétele (folyó áron számolva), de hát ezt könyvelik el a cégek is, ezután fizetnek adót és ebből fedezik a különféle költségeiket is. Nos, 2005-2016. között a következők szerint változott a boltok száma, alapterülete és árbevétele:

	boltszám		alapterület		forgalom
	2005.	2016.	2005.	2016.	2005.	2016.
összesen	155.457	128.764	14,3	14,8	5.642	8.109
élelmiszer	48.622	41.745	4,5	4,8	2.604	4.486
iparcikk	106.835	87.019	9,8	10,0	3.038	3.623
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül boltszám: darab, alapterület: millió négyzetméter, forgalom: milliárd forint

A nagyáruházak árnyéka

A sarki fűszeres és a hipermarket is azért ügyködik, hogy nagyobb bevételt érjen el, mint a működéséhez szükséges költségek és a kötelező adók összege. Ez természetes is, hiszen ez minden vállalkozás célja szerte a világban. A mozgástere azonban nyilván sokkal kisebb - ha van egyáltalán - egy kisboltnak, mint egy nagyáruháznak. Az elmúlt években döntő volt a piaci versenyben az alkalmazható korszerű technológia, technika és ez napjainkban is meghatározó. A baj csak az, hogy egy kisbolt nehezen jut hozzá a korszerű technikához, legfőképpen elegendő befektetni való pénz hiányában. Ez rá is nyomta bélyegét - nemcsak itthon, hanem világszerte sokfelé - a kisboltok fejlődésére. A nagyáruházakat korlátozó szabályok, például a plázastop, akkor ér valamit, ha közben javulhat, korszerűsödhet a kisbolt, lefaragva valamennyit a versenyhátrányából a korszerű technika beállítása révén. Hát ebből sajnos sok hiányzik, így a kisboltok kedvezőtlen technológiai, technikai helyzete csak szűk körben javult, a többségé konzerválódott, a napi bevételből éppen csak futja a másnapi készlet beszerzésére, vagy még arra sem. A fejlesztési lehetőségek hiánya előbb-utóbb bukáshoz vezet, még kicsiben is.

A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is azért jelentősebbnek minősíthető az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok:

egy négyzetméterre jutó bevétel egy boltra jutó bevétel
	2005.	2016.	2005.	2016.
összesen	393 ezer forint	548 ezer forint	36 millió forint	63 millió forint
élelmiszer	576 ezer forint	943 ezer forint	54 millió forint	107 millió forint
iparcikk	309 ezer forint	361 ezer forint	28 millió forint	42 millió forint
KSH, kiskereskedelem, 2016: becsült éves forgalom, üzletszám: első félév vége, iparcikk: üzemanyag, jármű nélkül

(blokkk.com, 2017. január 19.)

Csemegepulttal már nehezebb: ötszörös a különbség

Az egy alkalmazottra jutó értékesítés alapján észveszejtő nagyot húztak a diszkontok. A nagyság átka is kettészakítja az élelmiszerboltokat. A szakszervezet ezt benézte: a Palócz ugyan az utolsó, de a Coop sem sokkal jobb.

A nagy élelmiszer áruházláncok az eltérő mérleg fordulónapok miatt legkésőbb augusztusban teszik közzé az előző üzleti évről szóló beszámolójukat, így a pontos számolgatások időszaka a szeptember (az Auchan és a Lidl, akiknél például március 31. az üzleti év vége, csak augusztus utolsó napjaiban tette nyilvánossá beszámolóját).

A vásárlóknak a legfontosabb terep az élelmiszerbolt, ahová szinte minden nap be kell térni. Meg is nézik alaposan, melyiket válasszák, hiszen van belőlük bőven, igaz ugyanakkor, hogy számuk évek óta folyamatosan csökken, a verseny pedig alaposan át is formálta az élelmiszerboltok arculatát is. Egy évtizeddel ezelőtt bő 46 ezer kisebb-nagyobb élelmiszer áruházba térhetett be a vásárló a KSH adatai szerint, mostanság már csak 42 ezerbe. Ezen belül a szaküzletek száma 12 ezerről 20 ezerre nőtt, a nagyáruházak, vegyesboltok száma viszont 34 ezerről 22 ezerre csökkent (mindebbe a dohányboltokat nem számítva).

Az élelmiszerboltok számára döntő a talpon maradásban, a vásárlók meghódításában a versenyképesség, a termelékenység, azaz ki tud jobb szervezéssel, korszerű technológiával, kevesebb költséggel kedvezőbb árat kínálni az árcédulákon. Természetesen számít a minőség, a választék színessége, bősége is.

Egy főre jutó forgalom: ötszörös a különbség

Nos, a nemzetközi élelmiszer áruházak és a legnagyobb hazai láncok ügyködésében azt mérlegre téve, hogy egy alkalmazottra milyen nagy forgalom jut, tetemes különbségek rajzolódnak ki a 2015. évi mérlegbeszámolók alapján. Ebben természetesen sok tényező szerepet játszik, különösen a legnagyobb költséget jelentő beszerzés. A nagy láncok előnye a nagy mennyiség beszerzése, amiben mindenütt a világon kedvezményt adnak: minél többet vesz valaki, annál többet. Ez az egyik meghatározó ok a különbözőségekben, így nem véletlen, hogy a hazai láncok egyik fegyvere a versenyben a közös beszerzés (ami viszont nem terjed ki minden polcra kihelyezett élelmiszerféleségre).

Nagy a súlya a beszerzés és az értékesítés technológiájának is. Ebben élenjárók a diszkontok, akiknél már nincs is csemegepult, így nem sokat lehet azzal időt és pénzt húzni, hogy lehet-e fél dekával több a tíz deka párizsi. A gyárban becsomagolják, boltban pedig csak be kell tenni a bevásárlókosárba. Egyre inkább tetszik ez szerte a világban a vásárlóknak, hiszen a diszkontok nőnek mindenütt a leggyorsabban (az e-kereskedelmet most nem számítva, amit egyébként elsőként a G'Roby indított, a CBA és a Tesco pedig követett az élelmiszerpiacon itthon).

Nos, az egy alkalmazottra jutó forgalom alapján összeállított rangsor az élelmiszer kereskedelemben a következő:

áruház	árbevétel	létszám	egy főre jutó árbevétel
Lidl	282,7	3.543	79,8
Penny	178,2	3.027	58,9
Aldi	108,8	1.854	58,7
Auchan	282,0	6.294	44,8
Spar	413,9	12.165	34,0
Tesco	614,1	18.082	34,0
G'Roby Buda	1,3	49	26,6
Krupp és Társa (CBA)	18,9	832	22,7
Kis-Alföld Füszért (Reál)	5,6	294	19,0
Coop-Szolnok	23,6	1.395	16,9
Palóc Kft	18,5	1.160	15,9
Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. üzleti év, árbevétel: milliárd forint, nettó, létszám: átlagos állományi létszám, egy főre jutó árbevétel: millió forint, kölcsönzött munkaerő nincs benne, Spar franchise nélkül

A kiválasztás a hazai láncoknál véletlenszerű volt, de az ismertség, az ebben a körben kivívott szakmai rang is számított.

A diszkontoktól nem kicsit maradnak le a hiperek és a szupermarketek. Ez sem véletlen.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft nem véletlenül jutott a rangsor közelébe, hiszen az elmúlt napok eseményei alaposan felkavarták az állóvizet körülötte. Nos, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint annyi emberrel, amennyi ott dolgozik, nagyobb forgalmat kellett volna hoznia a cégnek: hát bizony a Coop lánc legnagyobbja sem csinálja sokkal jobban.

Sokat nyom a latba a részmunkaidő is. A diszkontoknál ez nagyon megy, sokat is számít a forgalom hullámzásához legjobban igazodó alkalmazotti létszám kialakítása: nem kell mindig ugyanannyi eladónak lennie a boltban. A Tesconál 3.226, a Pennynél 953, a Sparnál 1.500 fő a részmunkaidős dolgozó.

(blokkk.com, 2016. szeptember 19.)

Hízott a százmilliárdos áruházak klubja

A Tesco az élen. A diszkontok nagyobbat húztak, a kisboltosok képe pedig vegyes. Lehet, hogy a Lidl beelőzte az Auchant?

A május végéig elfogadott mérlegbeszámolók alapján kirajzolódik az áruházláncok 2015 évi rangsora. Egyes üzletláncok ugyan eltérnek a december 31-i mérleg fordulónaptól, de annyi már így is egyértelmű, hogy a diszkontok további erősödésével szemben a többi áruház mérsékeltebb növekedést könyvelhetett csak el. Ebben szerepet játszhatott a vasárnapi boltzár is.

A kisboltosok köre ellentmondásos, mivel a KSH adatai szerint 2015-ben háromezerrel csökkent a kicsik értékesítőhelyeinek száma. A Coop a szokásos 10 milliárd körüli növekedését hozta. A CBA-ról és a Reálról nincs pontos információ egyenlőre.

A 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmú áruházláncok 2015. évi mérlege a következő (a mérlegbeszámolók a nettó, áfa nélküli árbevételt tartalmazzák,a bruttó árbevétel így becslés, vagy a cég saját közleménye):

1) Tesco

Továbbra is a Tesco a legnagyobb áruházlánc Magyarországon. A brit anyacég egy korábbi közleménye szerint 1,2%-kal nőtt 2015-ben a magyar üzlethálózat árbevétele, ahol a boltok egy részét bezárták (pontosan 13 boltot, még 2015. februárjában), tehát kisebb hálózattal tevékenykedve. A Tesco mérleg fordulónapja február 28., így a 2015-ös üzleti év mérlegére még várni kell, de megbecsülhető, hogy 622 milliárd forint nettó árbevétel elszámolása várható. Ez 730 milliárd forint bruttó (tehát áfával együtt számolt) árbevételt jelenthet.

2) Coop

A Coop csoport sajtóhírben 571 milliárd forint 2015. évi bruttó árbevételről számolt be. Ez tízmilliárdos forgalombővülés, 2% körüli mértékkel.

3) CBA

A CBA csoport eddig még nem adott számot 2015. évi eredményekről. Feltehetően az előző 2014. évi 500 milliárd feletti árbevétele nem változott lényeges mértékben, így sem előre, sem hátra nem mozdult a többiekhez képest. Frissítés: 2015. évi bevétele 509 milliárd forint volt a csoportnak, 2014-ben 505,5 milliárd forint.

4) Spar

A Spar nettó árbevétele 414 milliárd forint volt, ami 3,2%-kal több a 2014. évinél. Ezt a növekedést úgy érte el, hogy üzleteinek száma 14-gyel csökkent közben (a franchise üzleteinek száma nem számít bele a mérlegbe, itt egyébként 2016-ban a 100-as nagyságrendet célozta meg a cég). A Spar bruttó árbevétele 490 milliárd forint körül alakulhatott 2015-ben.

5) Reál Hungária

A Reál Hungária esetében 3% körüli csoportszintű forgalombővülést lehet becsülni, ami 390 milliárd forint feletti bruttó árbevételt jelenthetett 2015-ben.

6) Auchan

A hipermarket láncok piaci helyzete sok tekintetben hasonló, ezért az Auchan esetében is 1-2% körüli forgalombővülés elkönyvelése várható 2015-ről. A mérlegforduló napja március vége, így a pontos eredményre még várni kell. Utolsó 2014. évi 277 milliárd forintos nettó árbevételéből kiindulva 280 milliárd forint feletti nettó, valamint 330 milliárd forint feletti bruttó árbevétel várható a beszámolóban, becslés alapján. Friss: 338 milliárd forinttal zárt az Auchan, 3,6%-kal nőtt (Pénzcentrum, június 8.).

7) Lidl

A Lidl is március végén fordul. Az utolsó teljes éves beszámolója szerint 2014-ben 261 milliárd forint volt a nettó árbevétele. Nos, 2015. meglepetés áruháza lehet a Lidl, hiszen ha legalább 7%-kal növelte forgalmát, akkor befogta az Auchant. De az eredményhirdetéssel meg kell várni a Lidl hivatalos mérlegbeszámolóját. Jelenleg 164 áruháza van, az új áruháznyitások is felfelé tolhatták a Lidl mérlegét.

8) Penny Market

Pontosan 10 milliárd forinttal bővült a Penny Market nettó árbevétele 2015-ben, ami 178 milliárd forint lett. Ez 6%-os forgalomnövekedés, ami 205 milliárdnál valamivel nagyobb bruttó árbevételt jelent.

9) Metro

A Metro ugyan nagykereskedelmi áruházlánc, de hát azért itt is van helye, hiszen 100 milliárd feletti az árbevétele. Mérleg fordulónapja szeptember 30., 2015. évi nettó árbevétele 145 milliárd forint volt. Ez 170 milliárd forint bruttó árbevétel elkönyvelését jelenthette.

10) Aldi

Nagyot dobott az Aldi, mivel nettó árbevétele 108 milliárd forintra nőtt az előző évi 90 milliárdról. Ez pontosan 20%-os bővülés, ami 125 milliárd forint bruttó forgalmat takarhat.

(blokkk.com, 2016. június 6.)

Hol gürcöl a legtöbbet az eladó

Vezet a Lidl, alaposan lemaradva a hazaiak. Ja, a diszkontban nincs is eladó, csak pénztáros és árufeltöltő. De van korszerű technika és szervezettség. A bért viszont mindenkinek ki kell fizetnie valamiből. Merre is halad a korszerű világ kereskedelme?

A bér ugyanolyan költség, mint a szállítás, vagy a villanyáram egy áruházban, boltban. A bolt a költségeit a bevételéből fizeti ki, mi másból is tehetné (esetleg hitelből, ha a működésre felvesz a cég, de hát egyszer a hitelt is vissza kell fizetni, így annak törlesztő részlete is egy költség). Nem mindegy, hogy az eladó bére mibe kerül egy boltnak, hiszen a kereskedő általában sok alkalmazottat foglalkoztat. Nos, kérdés, ki mennyire dolgozik meg a pénzéért, vagy éppen fordítva, mennyi munkát sóznak a nyakába az eladónak a béréért cserébe. persze, ez így igazságtalan lenne, hiszen a korszerű műszaki, szervezési megoldások sok terhet levesznek az eladó válláról, ha egyáltalán van eladó a boltban.

Szerte a világban két értékesítési csatorna nyomul manapság a többieket lekörözve, az e-kereskedelem és a diszkont. Úgy tűnik, Magyarországon is. Ez persze tükröződik a gazdálkodási adatokban is.

A magyar boltok, áruházak 2014. évi mérlegadatit nézve kitűnik, jócskán akadnak különbségek abban, hogy egy alkalmazottra milyen értékű árbevétel esik. A több egy főre jutó árbevétel azt jelenti, hogy több árut kell egy-egy eladónak megmozgatni, a kisebb egy főre jutó árbevétel pedig a fordítottját. De mindez súlyos versenyképességbeli különbségeket is takar: ha egy eladóra kevés árbevétel jut, az a bolt bizony alaposan lemarad a versenyben, hiszen az egy kiflire, vagy bármi áruféleségre jutó bérköltsége magas.

A havi átlagbérek is igazodnak - ha nem is mindig, de többségében - az eladók teljesítményéhez. Hiába, a bért ki kell fizetni valamiből.

A jó versenyképességhez persze kell azért méretnagyság, korszerű műszaki, informatikai háttér is.

Az eladók toplistája a következő:

	árbevétel	létszám (fő)	egy alkalmazottra jutó forgalom (millió forint)	havi átlagbér
Lidl	262	3.601	72,7	248
Penny	168	3.002	55,9	211
Aldi	91	1.740	52,3	283
Auchan	277	6.421	43,1	189
Tesco	610	18.611	32,8	180
Spar	401	12.844	31,2	182
Real (Kisalföld Kft.)	4,7	244	19,2	151
Coop (Szolnok Zrt.)	23	1.396	16,4	142
CBA (Latin N. Kft.)	0,6	48	13,1	135
CBA (Profi-Hús Kft.)	0,067	6	11,2	113
cégek legutóbbi éves mérlegbeszámolói, 2014., árbevétel: milliárd forint, nettó,

(blokkk.com, 2015. október 16.)

Nagyobb tér jut a verebeknek a hiperekben:

alacsonyabbak lettek a polcok

A diszkontok nyomják a hipermarketeket: a hiperpiac csökkent, a diszkont piac másfélszeresére nőtt. Most hirtelenjében mindenki diszkontosodik.

Az Auchan áruházában csak szembetűnő, a Tesco meg is magyarázza, hogy alacsonyabbak lettek az árukat tartó polcok, a felső sorokat ugyanis sok helyen egyszerűen leszedték. Ez azt jelenti, hogy kevesebb árut helyeznek ki az eladótérbe, szaknyelven fogalmazva kisebb készlettel dolgoznak a hipermarketek.

Az okok összetettek. A sokszorosára emelt élelmiszerfelügyeleti díj, a két évnyi veszteséges gazdálkodás esetére előírt bezárás réme és feltehetően a vasárnapi boltzár is szigorúbb rendre kényszerítik a nagy áruházláncokat. Nem mindegy, milyen költségekkel működnek, ebben a jogszabályi környezetben pedig ahol lehet, eleve faragni kényszerülnek belőle.

Egy másik ok a diszkontok nyomulása, ami szerte a világban sok országban megfigyelhető átrendeződés a kereskedelemben, így nem csak Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban, vagy éppen Ausztráliában, hanem Magyarországon is. Forgalomesést, veszteségeket kényszerülnek a kereskedők elkönyvelni, nem csak a Tesco, a hipermarketek, hanem mások is. (A pontosság kedvéért: más-más értékesítési csatornát jelentenek a hipermarket, a szupermarket és a diszkont, nem szerencsés ezeket összekeverni, a magyar kereskedelmi törvény el is különíti őket).

Úgy tűnik, a vásárlók árérzékenyek maradtak, vagy lettek még inkább, hiszen a diszkontok elsősorban a kedvező árakkal hódítanak. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy futtatják a saját márkáikat is, a választékuk pedig az egyes cikkcsoportokon belül egy-egy cikkelemre összpontosul: mindent kínálnak, de csak egy-két választékelemmel. Így szinte minden megtalálható, de válogatni nem nagyon lehet.

A hipereknél kisebb alapterület és a leszűkített áruválaszték eredménye a sokkal kisebb üzemeltetési költség: olcsóbb egy kereskedőnek, ha kevesebb áru van a polcokon, hiszen kevesebb pénze fekszik benne. Eladó sincs a diszkontban, ez pedig a szupermarketekkel szemben kínál további költségelőnyt, ahol lehet kérni tíz deka párizsit, vagy fél kiló darált húst a pult mögött álló csemegéstől, vagy hentestől, akinek persze fizetést is kell adni. A diszkont pénztárrendje is olyan, hogy a leggyorsabb áthaladást - és persze fizetést - segítse. A diszkont ráadásul ott van a lakókörnyezetben, így autózni sem kell nagyot a bevásárlás kedvéért, persze parkoló azért van.

Kínos is lehet a válasz: utánozni kell

A Tesco meg is magyarázza, a "Jövő áruháza" programjában. A polcok nem csak alacsonyabbak lesznek, hanem a "gondolaátvágások" nyomán rövidebbek is. Így nyilván kisebb lesz a kínálat is. Nőni fog ugyanakkor a saját márkás termékkör (Tesco Finest) kínálata. Mindez pontosan a versenytárs diszkontokra jellemző, a kisebb választék (a kisebb készlet tartása olcsóbb) és a saját márka nagy súlya. De ha mindez kevés, akkor ott a zöldség-gyümölcs osztályok és a pékségek megújítása, amit nem régiben csináltak a meg a hazai piacon ügyködő diszkontok (Lidl piac, minden diszkontban helyben sütött friss pékáru).

A Tesco "shop in shop" újítása, a "bolt a boltban" a polcok magasságának és hosszának lefaragása után nem más, mint a saját tevékenységéhez szükséges alapterület egy részének feladása, csökkentése. A bérlővállalkozás bevonulása a hipermarket eladóterébe - a pénztárvonalak mögé - azt jelenti, hogy lemond a hipermarketekre jellemző nagy alapterület egy részéről. Kereskedjen ott más. Mindez egy határozott lépés a diszkontok - a költséglefaragás - irányába.

Az Auchan is célozgat az áramvonalasításra, kisebb üzletekre, az online kereskedelem bevezetésére. A benzinkút piacra ráadásul már belépett.

Mennyit is nyertek a diszkontok a hiperekkel szemben?

A számok magukért beszélnek, ha az elmúlt fél évtizedet nézzük. A hiperpiac csak hajszálnyit ugyan, de csökkent. Ebben szerepet játszott az, hogy az Auchan 2012-ben megvette a Corát, de annak 70 milliárdos árbevételének egy részét elbukta: 2010-ben az Auchan és a Cora forgalm együtt 297 milliárd forint volt, ennél viszont a 2014. évi árbevétel már kisebb, miközben a régi Cora áruházak már Auchanok lettek. A Tesco sem száguldott, de nála a legfrissebb adat még hiányzik, de nagy megugrás ebben sem valószínű. A cigipiac 2013. évi elvonása egyformán sújtotta a láncokat.

A diszkontok viszont szépen megugrottak, kivétel nélkül, piacok másfélszerese lett az öt évvel ezelőttinek. Igaz, sok új üzletet is nyitottak, a pláza-stop ellenére is.

	2010.	2014.	változás
Auchan	227	277	+ 50
Tesco	584	601*	+ 17
Cora**	70	0	- 70
hiperekmarket piac	881	878	- 3
Aldi	44	91	+ 47
Lidl	176	262	+ 86
Penny	132	168	+ 36
diszkont piac	352	521	+ 169
érték: milliárd forint, nettó árbevétel / A Tesco adata a 2013. március-2014. március üzleti év (ez az utolsó nyilvános beszámolója, mivel márciusban fordul az üzleti éve) */ A Corát az Auchan 2012-ben megvásárolta

(blokkk.com, 2015. július 15.)

A magyar láncok is csak nyöszörögnek

A CBA-nak csökkent, a COOP-nak és a Reálnak alig nőtt a bevétele az elmúlt öt évben, de a 20% körüli fél évtizedes élelmiszer áremelkedést is mérlegre téve mennyiségben - kilóban, literben, darabban - számolva kivétel nélkül kevesebb árut értékesítenek, mint régebben.

A legnagyobb magyar üzletláncok az élelmiszerkereskedelemben ügyködnek. A top3 a CBA, a COOP és a REÁL. A CBA 1992-ben alakult, 2001-ben már a nemzetközi porondra is kilépett. A COOP a régi áfészes idők terméke, a REÁL pedig 2001-ben szerveződött. Elöljáróban meg kell jegyezni, hiba lenne elvitatni azt a teljesítményt, amely ezeknek a láncoknak a felépítéséhez és működtetéséhez kötődik. De hát a piac az piac, ahol az eredmény is számít, sőt.

Sok változást éltek meg a magyar láncok, így kiválások, felvásárlások is tarkították tömörüléseiket az elmúlt években, a nagyobb tulajdonosok pedig időnként belecsipkedtek a kisebbekbe, a saját hálózatukon belül is. A legnagyobb fogás talán az lehetett, amikor a COOP 62, a CBA pedig 48 Match és Profi üzletet vett meg 2012-ben, melyek egy 50-60 milliárdos piacot fedtek le. A legpikánsabb pedig, hogy a CBA Príma boltjai nemrégiben elhagyták az abc első három betűjét az üzletek felirataiból.

A döcögős tempónak persze a fő oka a piaci környezet, mivel az élelmiszer piac egyrészt nehezen mozdul (bármilyen irányban is), másrészt Magyarországon is éles a verseny a nemzetközi áruházláncokkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. Úgy tűnik, a 2012-től élő pláza-stop, vagy a korábbi étkezési utalványháború nem sokat hozott a hazai láncok konyhájára, de az sem zárható ki, hogy lehetett volna rosszabb is.

Valamennyi hazai láncra jellemző, hogy a holdudvar jelentős része , vagy éppen zöme kis alapterületű üzlet, melyek üzemeltetése mindenütt a világon drágább a költségeket tekintve, ami jelentős hátrány. Jellemző ugyanakkor az is, hogy mindannyian bátran kanalaznak a nagyok tányérjából, így a beszállítóktól ugyanúgy elkérik a különféle áruházi reklámok, szolgáltatások sokmilliós díjait, mint a multi láncok (persze, a reklámnak nem csak díja, hanem költsége is van, ezt azért hozzá kell tenni). A beszerzési árakat is lefaragják a nagyság okán, ami a piacon természetes is, így jut előny nekik is. Mindegyik hazai láncnak vannak saját márkás termékei is, ami ugyancsak a jobb üzlet egyik mellékvágánya.

A rideg számokat tekintve a CBA-nak 10%-kal esett öt év alatt a forgalma, ezzel együtt pedig negyedével megcsappant az üzleteinek száma (ami akár egy tisztulás is lehet a versenyképesség javítása irányában). A COOP udvariasan hozza évről-évre a maga számait, de a falujárók látják, milyen sok a régi áfész üzletekben a kínai bolt. A REÁL számlájára is elkönyvelhető egy minimum, de mindez édeskevés, ha az élelmiszerek fél évtizednyi drágulását is hozzátesszük a mérleghez, ami bizony ötödével kisebb eredményt jelent mennyiségben (szaknyelven: volumenben), valamennyi piaci szereplő számára:

	2010.		2014.		változás
	bevétel	boltszám	bevétel	boltszám	bevétel	boltszám
CBA	555	3.072	505	2.289	- 50	- 783
COOP	510	5.250	560	5.370	+ 50	+ 120
REÁL	360	2.320	379	2.300	+ 19	- 20
együtt	1.425	10.642	1.444	9.959	+ 19	- 683
Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

(blokkk.com, 2015. augusztus 21.)

A Signa veszi meg a Kika áruházakat

Online számla: regisztráció kötelező, és már lehet is

Boltos eladók létszáma: enyhe mínuszban

Orosz foci vb: a kínaiak tolják a legtöbbet reklámra

2019: adózunk továbbra is

Webtop: a Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Cafetéria: annyi neki

Boltos bérharc: a kicsik nyögik majd a legnagyobbat

Költségvetés: sokat költünk, sokat adózunk

Ha már úgyis rúgják: 300 milliárdos a sportcucc piac

Bulinegyed: Wichmann söröző bezár

A divat nagy úr: egyre többet adunk és költünk magunkra

Kínai nyitás: még a kilincset sem törölgethetjük?

Utoljára még bevásároltunk egy nagyot Bécsben

Két kézzel szórta a felhasználók adatait a Facebook

Magyar láncok: a fittség ára a fogyókúra

Coop: kistelepülési nehézségek az üzletek számának kismértékű csökkenését...

Boltos eladók bérrangsora: 170 ezer forint alatt nincs ember

Sokba kerül a sertéspestis

A foci vb felhúzza a tv piacot

Boltok száma: esik, mint az eső

Elhúzott a boltos bértop, kicsik lemaradóban

A Tesco a Lidl-t majmolja

A Vodafone lenyúlja a UPC-t

Nagyon húz az Instagram itthon

A nagy turkáló: Afrika

Ennyi pénze van a boltosnak: a nyugta negyede

Szórjuk a pénzt a boltban mobiltelefonra

Kim Kardashian vagy Selena Gomez? Á, dehogy!

Tovább faragja az alapterületét a Tesco

A Zara divatbemutatót tart neked és felpróbálja helyetted

Csúcsra tőr a műkincs piac

Sokadik sebességben az autópiac

Vendéglőzés: a kirobbanó forma elmaradt

Betett a Snapchat-nek Kylie Jenner

II. Erzsébet bedobta magát

Levett a lábunkról a Hyundai i30

Hány éves a porszívód?

Inkább nagykereznek a kínai boltosok