blokkk.com

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak – digitálisabbak – lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon. ₪₪₪

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség. Volt már ennyi, de a létszám alapján százezres különbségek is akadnak.

A béreket a bevételből fizetik a boltosok, mi másból. Nagyon úgy tűnik, a szépséget sokra becsülik a vásárlók, így nem véletlen, hogy 2018 februárjában az illatszerboltban lehetett a legjobban keresni, már nem először vezeti Bözsi a bérrangsort, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete alapján. És az italféleségekért sem sajnálják a pénzt a vásárlók, hiszen az italbolt is dobogós a boltok bérrangsorában.

A bútor és az autó a legdrágább holmik, így az sem véletlen, hogy az átlagnál nagyobb bér belefér az árba. Az élelmiszerboltok köre nagyon vegyes, hiszen abban a legjobban fizető diszkontok és a sarki fűszeresek is benne vannak, ezzel együtt az élbolyban tanyáznak.

Úgy tűnik egyébként, hogy a boltos béreket ma már sokkal jobban hajtja az eladóhiány, mint a minimálbér, az átlagot tekintve. 2018 februárjában ugyanis a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 207 ezer forint volt, ami mindössze ezer forinttal volt több a 2017 decemberi bérszámfejtés összegénél. A munkaerőhiány annyira megkínozta a boltosokat, hogy a 2017 januári 183 ezer forintos kereseteket folyamatosan kellett emelni év közben. Ez persze csak az átlag, főleg a kisboltosok egy része csak a minimálbért tudta adni. Egyébként 2016 januárjában még csak 154 ezer forint volt a boltos eladók havi bruttó átlagkeresete, tehát alaposan meg kellett dobni két esztendő alatt.

Három részre szakadt boltos világ

Az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek adott fizetéseket nézve három részre szakadt a boltosok világa. A dobogósok havi bruttó 230 ezer forint környékén tudnak fizetni. A középmezőny a 190-220 ezer forint közötti sávban tud bért adni a bolti dolgozóknak. A bérkülönbségek pedig megmaradtak, így a minimálbér emelések ezt a fajta különbséget nem mérsékelték, mivel a munkaerőhiány is kíméletlenül megdolgozta a boltos világot:

sorrend	bolttípus	kereset
1	illatszer	233
2	ital	232
3	bútor	227
4	autószalon	222
5	élelmiszer	217
6	sportszer	216
7	könyv	215
8	játék	213
9	óra, ékszer	203
10	ruházat	201
11	benzinkút	195
12	használt cikk	194
13	híradástechnika	191
14	pékáru	186
15	ruhás piac	185
16	hús	183
17	dohány	183
18	élelmiszerpiac	182
19	zöldséges	178
20	hal	174
boltos átlag		207
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 februári havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De van itt más is, százezernél nagyobb bérkülönbség is

Sokkal nagyobb bérkülönbségek rajzolódnak ki a boltos kereskedelem eladóinak körében, ha a létszámot is nézzük. A legkisebb boltokban átlag alatt, a nagyobbakban tetemes összeggel többet lehet keresni. Érvényesülni látszik a kisbolt kis bér, nagy bolt nagyobb bér irányzat.

Megnéztünk néhány toppon és a végeken elhelyezkedő bolttípust, minden sorban egyrészt a legkisebbeket, ahol 5-9 fő a foglalkoztatottak száma és nagyobbakat. Itt persze keresgélni kellett, hogy melyik nagyobb létszámsávban található az adott árukör boltjaiban a legnagyobb kereseti lehetőség, hiszen mások a létszámviszonyai egy illatszer, vagy egy élelmiszeres hálózatnak. És így még nagyobb bér különbségek rajzolódnak így ki.

A legnagyobb meglepetés, hogy egyrészt az italboltok meglépték a 300 ezres bérhatárt. További meglepetés, hogy az átlagot tekintve a legtöbbet fizető illatszerboltok köre adja az egyik legrosszabbul fizető kört is, a kis létszámú boltok között. Ez azt jelzi, hogy akár a bolttípusok között, akár egyes bolttípusokon belül is tetemesek a bérkülönbségek:

bolttípus	legkiesebbek	legnagyobbak
ital	177	310
bútor	177	263
élelmiszer	178	250
illatszer	172	242
hal	174	181
zöldséges	176	178
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak 2018 februári havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 20.)

Vasmarokkal szorítja a vásárló a boltos béreket

A boltok nem tudtak felzárkózni a bérekben. A boltok bérrangsora azt is jelzi, hogy a kisboltok egyre nehezebben tudnak lépést tartani a béremelésekben, a bérkülönbségek pedig nőttek. Az év vége okozott meglepetést is: az élre ugrottak a könyv- és a játékboltokban a decemberi keresetek. Hiába, nagyon kellett karácsonyra az ember. A turkáló pedig többet fizet a híradástechnikánál.

Továbbra is jókora különbségek vannak a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők fizetésében. A magasabb minimálbérek a munkaerőhiánnyal együtt feljebb tolták ugyan a kereseteket, de a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok közötti különbség nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt öt esztendőben. Így 2017 decemberében a bérrangsorban első könyves és az utolsó halas bolt között 96 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresetek közötti különbség, ugyanakkor a 2013 januárjában első illatszeres és utolsó használt cikkes között csak 44 ezer forint.

Az évközi mozgások miatt választottuk a havi, és nem az éves átlagok összehasonlítását, a boltos piac folyamatos növekedése pedig 2013-ban indult meg, így kézenfekvő volt innen számolni.

Nyomták a boltosok is a béremelést, de nem jutottak közelebb a többiekhez

A munkaerő hiánya már évek óta nyomja a nemzetgazdaság egészét, sőt, például az arányokat, a betöltetlen álláshelyek súlyát nézve a feldolgozóiparban, építőiparban, vagy a vendéglátásban nagyobb a baj, mint a kereskedelemben. Tehát mindenütt sokat kellett emelni a béreken, egyébként a munkaerő hiánya eddig nem enyhült.

A boltosok helyzetét jócskán nehezíti, hogy a vásárlók nagyítóval nézik az árakat, így azokat nem lehet csak úgy emelni. Ezzel együtt öt év alatt 66%-kal, 71 ezer forinttal nőtt a bolti fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, másfélszeresére emelkedve. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok is beszorultak a vásárlók pénztárcájába, így, mint beszállítók, ők sem tudták jobban emelni a béreket.

A versenyszféra egészét nézve az előbbi százalékos mutatókban nincs nagyságrendi eltérés, de a korábban is magasabb bérekkel szembeni hátrányából nem tudott lefaragni a boltos kiskereskedelem:

	2017 december	2013 január	változás
bolti kiskereskedelem	206	135	+ 71
fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok	217	150	+ 67
versenyszféra	239	162	+ 77
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

Boltos bérrangsor: felfordulást hozott a karácsonyi bevásárlás

Majd később kiderül, egyszeri száguldás-e a könyvesboltok és a játékkereskedések eladóinak keresetugrása. Igaz, a kisebb, nagyobb hullámzások mindig is fellelhetők voltak a boltos keresetekben az egyes időszakok között. De kézenfekvő magyarázat lehet, hogy ebben a két bolttípusban a karácsonyi ajándékozáshoz kötődik a forgalom jelentős része, így nagyon kellett az eladó a boltokban, főleg decemberben.

Érthető, hogy a korábban a középmezőnyben tanyázó könyv- és játékeladók havi bruttó átlagkeresete ugrott a legnagyobbat a decemberi statisztika szerint. A kétszázezer forint feletti kereseteket adó többi bolt korábban is ott téblábolt az élvonalban.

Feltűnő ugyanakkor az is, hogy a híradástechnikai boltok bére a középmezőny aljára szorult, úgy, hogy például a használt cikk üzlet is megelőzi.

A kisboltok nehezen bírják a bérversenyt

A nagy áruházláncok már számos hírt adtak a béremelésekről, amelyekből kitűnik, hogy átlag feletti fizetéseket adtak a boltos dolgozóiknak. Néhány bolttípusban jellemző is fajsúlyosabb jelenlétük, például a drogéria, a sportszer, a bútor, az élelmiszer nagyáruházak (az úgynevezett élelmiszer vegyes besorolásban), de a híradástechnika piacán is. Nem is ezek a bolttípusok szorultak a bérrangsor második felére (kivéve a már említett híradástechnikát, aminek oka lehet a webáruházak éles versenye is, ahol a vásárló nem csak hazai, hanem határon túli webboltból is vásárol, de nem 27%-os áfa mellett).

Jellemzően az élelmiszeres piac kisboltjai azok, akik a bérrangsor második felébe szorultak, de ott vannak a ruhás boltok is, ahol viszonylag nagyobb a kisboltok számszerű súlya. Ebben a kérdésben annyiban vissza kell térni az úgynevezett élelmiszer vegyes boltokra, hogy ott az átlagot a nagyáruházak húzzák fel, például a kistelepülések élelmiszer boltjaival szemben.

Az öt esztendő alatti bérváltozásokat nézve a bérrangsor első felében a nagyobb keresetek mellett nagyobbak is voltak az emelések. Volt, ahol százezer forint felett tudtak emelni bért a boltok, de volt, ahol csak ötvenezer alatt.

A bérfizetési lehetőségekben természetesen szerepet játszik az értékesítés technikája, technológiája is. A nagyobb bért általában csak korszerű logisztika, technológiai rend mellett lehet kitermelni és kifizetni, ahol a különféle működési költségek így lejjebb szoríthatók. Nem véletlen, hogy a nagyáruházaknál folyamatosak a fejlesztések, ott vannak a weben, megtalálhatók a digitális világ korszerű technikái, például az elektronikus polccímke, önkiszolgáló pénztár.

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend	bolttípus	2017 december	2013 január	változás
1	könyv	260	125	+ 135
2	játék	257	124	+ 133
3	illatszer	249	161	+ 88
4	ital	246	122	+ 124
5	sportszer	234	120	+ 114
6	bútor	219	144	+ 75
7-8	élelmiszer vegyes	216	139	+ 77
7-8	autószalon	216	147	+ 69
9	ruha	198	135	+ 63
10	benzinkút	195	135	+ 60
11	óra, ékszer	186	143	+ 43
12	használt cikk	185	117	+ 68
13	híradástechnika	180	122	+ 58
14	dohányáru	174	146	+ 28
15	pékáru	172	119	+ 53
16-17	ruhás piac	169	124	+ 45
16-17	élelmiszer piac	169	122	+ 47
18	zöldséges	168	119	+ 49
19	hús	167	118	+ 49
20	hal	164	126	+ 38
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2018. február 27.)

A takarítónő többet keres, mint a húsboltos

Kalandoztunk a bérekben, egy kicsit. A boltos bérek jóval az országos átlag alatt vannak. A vendéglátás úgy fizet, mint a kínai piac. A multi élelmiszerboltok nagyot löktek a béreken.

Az eladók munkabérét is a vásárló fizeti meg, így nehéz dobálózni az emeléssekkel, hiszen az is benne van az árban. Kénytelenek azonban a boltosok év közben is folyamatosan emelni, de így is jókora különbségek alakultak ki, minden irányban. Minden boltos ugyanis nem tud sokkal több bért adni, mert azt már nem fogadja el a vásárló.

Az illatszerboltok minden novemberben meghúzzák a béreket, így volt ez az elmúlt években is, amikor volt egy-egy nagyobb megugrás ebben a hónapban, persze az éves átlag végül alacsonyabb volt az év véginél. De Bözsi az illatszerboltban kitartóan vezeti a boltos bérrangsort, sőt, ez az egyetlen szakterület, ahol az átlagkereset a versenyszféra átlaga felett volt.

A bérrangsor elején volt némi csere-bere a sorban. A legszembetűnőbb az élelmiszerboltok előre nyomulása a dobogó második fokára. Ennek értékelésére azért vigyázni kell, mivel a hivatalos besorolás szerint az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltokban a diszkontok és a hipermarketek is benne vannak, a nagyobb szupermarketek is, de a kisebb élelmiszerboltok nagyobb része is ide tartozik a statisztikai besorolás szerint, például a Coop boltok. Nyilván a multi nagyáruházak tolták meg a kereseteket, amibe nem csak az alapbér számít bele. És például az Auchan 2017 novemberétől emelt is, bejelentése szerint. A Tesco sztrájk után a hiperlánc szeptembertől adott több fizetést, végül ez is benne van a növekményben. És az élelmiszerkereskedelem átlaga nagyobb, mint az élelmiszeripari dolgozóké (hát igen, a beszerzési árban a bérköltség is benne van, nehéz itt a gyártónak és a kereskedőnek is a béremelés).

Bérkalandozásunk nyomán kitűnik az is, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparban a kiskereskedelmi átlagnál magasabbak a keresetek.

Ezzel fordultak a boltok 2018-ra

A novemberi keresetek nagyságrendje jelenti - egy-két kivételtől eltekintve - azt a bérszintet, amivel a boltosok ráfordultak 2018-ra, a tovább emelkedő minimálbérekre. A 188 ezer forintos szakmai bérminimum felett - az átlagot tekintve - a boltcsoportok közel fele fizetett már 2017 vége felé, ebben a körben - az átlagot nézve - könnyebb volt az évindítás.

A kiskereskedelem átlagától, továbbá a friss szakmai bérminimumtól elmaradó boltok számára kemény esztendőként indult 2018. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a bolti kiskereskedelemben nem mindenütt kötelező a szakképesítés, és így a magasabb szakmai bérminimum. Például ha egy eladó élelmiszert, vagy híradástechnikai cikket árul, ott kell, de ha például használt ruhát, vagy zöldséget, akkor nem kötelező a szakképesítés. De azért a 138 ezer forintos minimálbér felett mozog minden boltcsoport, ami nem véletlen, hiszen a nyomasztó munkaerőhiány a minimálbérektől függetlenül is hajtja felfelé a kereseteket. Munkaerőhiány mindenütt van, így könnyű a dolgozóknak más ágazatba is átcsábulniuk.

A bérrangsor vége nem sokat változott, de nincsenek is egyedül az itt tanyázó boltok, hiszen a vendéglátás is hasonló vastagságú borítékot ad a dolgozóinak (igaz, ott van borravaló is).

Már korábban jeleztük, hogy azokon a szakterületeken, ahol erős az internetes kereskedés, például a híradástechnika, könyv, ruha területén, ott nehéz a béreket emelni, az erős versengés miatt a webcsatornával, bele is szorult ez a szakmacsoport a középmezőnybe.

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend	bolttípus	2017 november	változás
1	illatszer	284	+ 40
versenyszféra		244	+ 31
2	élelmiszer vegyes	238	+ 40
fogyasztási iparcikk gyártás		226	+ 33
3	sportszer	223	+ 21
4	bútor	221	+ 13
élelmiszer ipar		221	+ 29
kiskereskedelem átlag		211	+ 32
5	ital	209	+ 29
6	autószalon	208	+ 23
7	játék	194	+ 40
8	ruha	190	+ 26
9	könyv	188	+ 24
10	benzinkút	182	+ 19
11	használt cikk	181	+ 38
12	óra, ékszer	178	+ 21
13	híradástechnika	175	+ 24
takarítás		171	+ 29
14-15	dohányáru	167	+ 23
14-15	pékáru	167	+ 26
16	ruhás piac	166	+ 20
vendéglátás		166	+ 19
17	zöldséges	164	+ 22
18-19	élelmiszer piac	163	+ 21
18-19	hús	163	+ 25
20	hal	160	+ 22
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2018. február 8.)

Boltos bér: Bözsi az élen, hosszú a sor a pénztárnál

Kétezerrel kevesebb eladó dolgozott októberben a boltokban, mint januárban, bár az eladók bére egy év alatt ötödével nőtt. Továbbra is Bözsi keres a legtöbbet az illatszerboltban, de előretört Karcsi a bútorboltból. Böhöm nagy pénzt vágtak a bútor-, valamint az italboltos eladókhoz. A vége ugyanaz, a húsárusok. Nyolcvanezer a különbség a boltos bérrangsor eleje és a vége között.

Az eladók bére, ugyanúgy, mint bármely más költség, benne van az árban. Ezt csak azért célszerű előrebocsájtani a karácsonyi roham utolsó pillanataiban, mert ha valaki sokallja a sorállás idejét, hát, belenyúlhat mélyebben is a pénztárcájába, bár ki tudja, hogy az mennyit használna. Jó mély bugyelláris kellene persze, de a vásárló nagyon is érzékeny az árra.

Az október hónapról közreadott statisztika szerint az eladólétszám (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) 138 ezer fő volt, kétezerrel kevesebb az év elejihez képest. Az élelmiszerboltokban ezerrel csökkent az eladólétszám, ugyanennyivel az iparos boltokban. A havi bruttó átlagkeresetek pedig közben egy híján 20%-kal nőttek egy év alatt, az októberi kiskereskedelmi havi bruttó keresetátlag 195 ezer forint volt. De hát nem csak az tartozik a képhez, hogy a bér egy költség, hanem az is, hogy azt is a bevételből kell kifizetni. Az pedig csak 4-5%-kal emelkedett egy év alatt.

Boltok bérrangsora

Továbbra is az illatszerbolt fizet a legjobban, viszont előretört a második helyre a bútorbolt, éppen beelőzve az italboltot.

Nos, mellékesként, a szakszervezetnek azért kellene néha egy nagyítót is a kezébe nyomni. Az élelmiszer vegyes boltok között vannak a multi áruházak, akikről azért köztudott, hogy az átlagnál jobban fizetnek. De hát a szakszervezet állandóan körülöttük sertepertél, akik azért mégis csak a bérrangsor első harmadában vannak.

Közben persze van vége is a bérlistának, sokkal alacsonyabb fizetésekkel. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresetek között egyébként bő nyolcvanezer forint a különbség, az olló nőtt is év közben.

Meglepő módon a sportszert árusító boltok eladóinak keresete szinte semmit sem változott, de azért az élboly tájékán tanyáznak. Az utolsó helyen álló halas bolt sem erőltette meg magát az emeléssel, ami nyilván összefügg a viszonylag alacsonyabb halfogyasztással is. De hát az áfa-kulcs csökkentés talán segít majd rajtuk valamit.

Úgy tűnik, a piacok tartósan a bérrangsor alsó harmadába szorultak, ami a ruhás piacoknál nem is olyan meglepő. De az élelmiszer piac és egyes élelmiszer szakboltok sem bírják a bértempót. Bért emelni viszont mindenütt kellett, a bérrangsor vége tájékán is.

A boltos bérrangsor végül így alakult:

sorrend	bolttípus	2017 október	változás
1	illatszer	232	+ 36
2	bútor	229	+ 49
3	ital	227	+ 45
4	sportszer	211	+ 2
5	élelmiszer vegyes	206	+ 35
6	autószalon	205	+ 25
7	játék	191	+ 36
8	benzinkút	189	+ 27
9-10	ruha	187	+ 23
9-10	könyv	187	+ 29
11-12	óra, ékszer	177	+ 18
11-12	használt cikk	177	+ 30
13	híradástechnika	175	+ 25
14	dohányáru	168	+ 24
15	pékáru	165	+ 25
16	zöldséges	164	+ 22
17-18-19	élelmiszer piac	163	+ 19
17-18-19	ruhás piac	163	+ 15
17-18-19	hús	163	+ 27
20	hal	151	+ 13
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2017. december 21.)

Bözsi illatszerboltja húzza, Józsi halboltja tolja a boltos bérrangsort

Bözsi és Józsi fizuja között nagyobb a különbség, mint egy éve. A bérkülönbségek maradtak. Az élvezetek és a nagyáruházak felfelé nyomják a fizetéseket, a kisboltok csak kapaszkodnak. Az eladó bérét is a vásárló fizeti meg a sor végén: az élvezetekre nem sajnálja a pénzt. ₪₪₪

Két eladó beszélget. - Neked mennyi a fizud? - Jó, hogy kérded, épp most lépek. - Mennyiért? - Mindegy, csak több legyen. - Te, a Bözsi már a harmadik próbaidejét nyomja. Nem vacakol ám! - Hát, fölvesznek most mindenkit bárhova. - Ja, képzeld, a főnök ma reggel előre köszönt! Hát ilyet! - Na, az enyém meg elengedett előbb, amikor mondtam, hogy fáj a fejem. Régen bezzeg azt mondta, hogy a munkahely nem fejfájásra való, fájjon otthon. Persze, még nem szóltam neki, hogy lelépek, majd ha lesz időm, átcsörgök neki az új helyről. - Küldj inkább sms-t, akkor nem tud hápogni!

A nyomasztó munkaerőhiány leglátványosabb jele a hosszú sor a pénztár előtt, már jó ideje. A nemzetgazdaság egészét húzza visszafele a munkaerő hiánya, a boltok sem kivételek. Sok választásuk nincs a kereskedőknek sem, emelik is a béreket, már amennyire a bevételből futja, hiszen mi másból lehetne többet fizetni az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek. Már a korábbi években jókora különbségek alakultak ki az egyes boltok bérfizetési lehetőségei között: ha a vásárló elnézőbb, akkor valamivel könnyebb az alkalmazottak bérét emelni, ha pedig nem kedveli az árcédulákon vastagabban fogó ceruzát, akkor ott szorult helyzetbe jutott a boltos. Többek között azért is, mert még ha tudna is valamivel többet fizetni, egyszerűen nincs elég jelentkező. És cikáznak is össze-vissza az alkalmazottak a több fizetésért, ami alaposan megnehezíti a munkaerő gazdálkodást. Ha be is lép valaki, nem dőlhet hátra a boltos.

A munkaerőhiány az elmúlt 2-3 esztendőben szépen hízott, ezt a betöltetlen álláshelyek csúcsról csúcsra ugráló mutatói is jelzik. 2015 egyébként még némileg szerencsés időszak is volt, hiszen a boltzár időszakában - bármit is mondanak akár a politikusok, akár a szakszervezeti vezetők - a rövidebb nyitvatartás mellett kevesebb ember kellett (ezt mutatja a KSH foglalkoztatási adata, mely szerint a boltokban csökkent ebben az évben a létszám, hát ez volt). De 2016 munkaerőhiánya már alaposan megrázta a boltosvilágot is, hiszen a fizikai dolgozók bérét átlagosan 9%-kal kellett emelni (ami nagyobb ütem volt a bevételek növekedésénél, ráadásul a boltok újranyitottak vasárnap, nőtt is a foglalkoztatottak létszáma az előző évhez képest). Így a 2016 januári 154 ezer forintos átlagkereset decemberre 172 ezer forintra ment fel a bolti dolgozók körében. Ez már 12% többlet, egy esztendőn belül.

2017-ben szépen felnyomták a minimálbéreket, ami a munkaerőhiánnyal összefonódva tolta tovább felfelé a kereseteket. 2017 augusztusában a bolti dolgozók havi bruttó átlagkeresete már 189 ezer forint volt. Ez 27 ezer forinttal, 17%-kal több az egy évvel korábbinál. De hát ez a megugrás nem volt egyforma minden boltban. Sőt.

Boltfizetések: élen az illatszer, ital, végén kullognak a húsosok és a piacok

A boltokban adható béreket sok tényező befolyásolja a bevételeken és a költségviszonyokon túl, például egyes termékek eladásához kötelező a szakképesítés (például élelmiszer, illatszer, híradástechnika), másokéhoz nem (például zöldség-gyümölcs, ruházat, könyv). Előbbieknek több minimálbér dukál. Számít a bolt típusa is, mivel ha nincs személyes kiszolgálás (nincs olyan, hogy kérek tíz deka párizsit, hanem a gyári kiszerelésből lehet a hűtőpultnál válogatni), akkor az ott dolgozó pénztárosoknak, árufeltöltőknek nem kötelező a magasabb szakmai bérminimum, elég a kisebb minimálbér is.

Számít az áruház mérete is, a nagyáruházaknál általában sokkal magasabbak a keresetek (van multis nagyságrendű fizetést adó CBA áruház). Hiába a Tesconál volt sztrájk, a hazai kisboltosok sokkal kevesebb bért tudnak csak adni, de hát nehéz is elképzelni egy sztrájkindítást a szakszervezetektől, mondjuk csak például, egy Coop boltnál).

Számít persze a részmunkaidő, a külső (kölcsönzött, vagy a diákmunkaerő) dolgozók aránya is. Sokat nyom a latba a bolt árukínálata is, hiszen az alapvető élelmiszerek árát nem lehet csak úgy megdobni egy béremelés miatt, a vásárló az árcédula bogarászásakor nagyon is finnyás. És nagyon is számít például a webáruházak, vagy éppen a diszkontok nyomulása is, ahol a versenytársak áraira is figyelnie kell a kereskedőnek.

Végül is úgy tűnik, hogy a boltosok körében az eladók, pénztárosok, árufeltöltők átlagkeresete szépen feljebb ment, de a korábbi különbségek megmaradtak. Felfordulás a kisebb boltok körében volt, nem is kicsi, akiknek izzasztó művelet a megemelt minimálbérek és a korszerű áruházak versenyének követése.

A boltok bérrangsorában az élboly nem változott, augusztusban éppen az illatszerboltban lehetett a legtöbbet keresni, de az elmúlt időszakban az italbolt és a sportszerárusok is elől tanyáztak, egymást közt cserélgetve a képzeletbeli dobogó fokait. Az élvezetekre, szabadidőre úgy tűnik, több a pénze a vásárlónak és a boltosnak is.

Fordított a helyzet a legalapvetőbb élelmiszerek körében. A hivatalos nevén élelmiszer jellegű vegyesboltok azért találhatók az első felében a boltos bérrangsornak, mivel a multi áruházak ide tartoznak, a maguk csúcsfizetéseivel (mert hiába nassolgat körükben a szakszervezet, azért a legtöbb bért úgy általában ők adják). De hát a különféle élelmiszer szakboltok, melyek jellemzően hazai vállalkozásokhoz kötődnek, bizony a vége felé toporognak a sornak. A piacok is, de feltűnő módon a híradástechnikai boltok is hátrafelé csúsztak (a blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy ahol erős a webáruházak verseny, ott nehéz a hagyományos boltnak bért, vagy bármilyen költséget emelnie).

És persze hullámzanak is a keresetek év közben, például az italboltosok az átlagot nézve augusztusban kevesebbet kerestek, mint júliusban, a bútorboltosok úgyszintén. A játékbolti eladók keresete is hol lefelé, hol felfelé mozgott az elmúlt hónapokban. Feltehetően a nyári hónapok bérmozgását a dolgozók szabadságolása is befolyásolta, hiszen például sok áruházban már bevált mód a diákok nyári foglalkoztatása (a diák leginkább nyáron tud dolgozni, az ő alkalmazásuk viszont a boltnak nem bérköltség, aki pedig szabadságon van, elesik a pótlékoktól).

A bérolló nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt egy év alatt

Hát igen, a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó boltok bérrangsorában az augusztus hónapot nézve 2016-ban 60 ezer forint volt a különbség, 2017-ben pedig 66 ezer forint, tehát a boltos bérolló nőtt. Az élboly egyébként tömörebb lett, de hát a hátul kapaszkodók, bár a fizetéseket emelniük kellett, előbbre nem jutottak. A boltos bérrangsor végül így alakult (sorrendnél zárójelben az egy évvel korábbi hely):

sorrend	bolttípus	2017 augusztus	változás
1 (2)	illatszer	220	+ 29
2 (3)	ital	218	+ 31
3 (1)	sportszer	208	+ 11
4 (5)	bútor	206	+ 28
5 (4)	autószalon	202	+ 22
6 (6)	élelmiszer vegyes	197	+ 29
7 (8)	benzinkút	182	+ 24
8 (7)	ruha	182	+ 22
9-10 (10)	játék	180	+ 29
9-10 (9)	könyv	180	+ 27
11 (12-13)	óra, ékszer	175	+ 28
12 (12-13)	használt cikk	175	+ 28
13 (11)	híradástechnika	172	+ 23
14 (16)	dohányáru	168	+ 27
15 (15)	pékáru	166	+ 24
16 (17)	zöldséges	165	+ 25
17 (18)	élelmiszer piac	164	+ 25
18 (14)	ruhás piac	164	+ 19
19 (19-20)	hús	163	+ 26
20 (19-20)	hal	154	+ 17
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

(blokkk.com, 2017. október 24.)

A bútorbolt több, a kínai piac kevesebb bért ad

A legnagyobb béremelést a boltok bérrangsora alapján a bútorbolti eladók kapták egy év alatt. Most legjobban az illatszerbolt, legrosszabbul pedig a halbolt és a ruházati - gyakorta kínai - piac fizet.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nem csak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

A bolti dolgozók keresete (amiben az alapbér mellett benne van például a bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom) hónapról-hónapra is hullámzik. Így például a halas boltban 10 ezerrel kevesebbet kerestek júniusban az ott dolgozók, mint májusban (talán fellendült a pecázás is a jó időben), viszont az italboltosnál 13 ezerrel lett több a havi juttatás egy hónap alatt. A benzinkút is jobban fizetett júniusban, mint májusban, átlagosan 9 ezer forinttal. Nagyot esett a sportszer bolti eladók fizetése egy hónap alatt, 18 ezer forintot, pedig indult a nyár. A júniusi bérmozgásban feltehetően szerepet játszott az is, hogy nagyobb tempóra váltott a szünidős a diákmunka, ami mint bér, ebben a statisztikában nincs benne, de például a nyári szabadságon lévő bolti dolgozók nyilván nem kapnak vasárnapi pótlékot. A nyári iskolai szünet, a turizmus, a nyaralás megforgatja a vásárlási szokásokat, így emiatt is változhatott júniusban egyes boltok forgalma, ami persze hat az alapbéren felüli juttatásokra is.

De hát nem keveset nyom a latban az is, hogy a boltosok mennyire bírják a munkaerőhiány miatt folyamatosan erősödő nyomást, hiszen a nagyobb bért is csak a bevételeikből tudják kifizetni (egy év alatt a bolti fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete közel ötödével nőtt, 4-5% közötti forgalomemelkedés mellett). Vannak nem csekély különbségek az egyes bolttípusok és földrajzi térségek között.

Illatszerboltban a legjobb dolgozni, a Józsefvárosi piacon kevésbé

A statisztikák szerint. 2017 júniusában ráadásul nyílt az olló a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok bérszintje között, ami ebben a hónapban 69 ezer forint volt (májusban csak 62 ezer forint, egy éve pedig 55 ezer forint).

Egy év alatt a legtöbb emelést a bútorbolti dolgozók kapták, 38 ezer forintot, de nem sokkal, mindössze kétezer forinttal kevesebbet a benzinkutasok. Hát igen, a legkevesebbet a halárusok havi keresete nőtt, mindössze 12 ezer forinttal, az egy évvel korábbihoz mérve (de itt volt egy már említett júniusi keresetesés). A ruhás piacok árusainak keresete is csak 18 ezer forinttal emelkedett:

Keserű hagyomány a boltos bérrangsorban, hogy a halárus az utolsó helyek valamelyikén tanyázik már régóta az ott dolgozók havi bruttó átlagkeresetét nézve. De ide - az utolsó előtti helyre - csúszott a ruházati piac, ami korábban a középmezőnyben fészkelődött. És persze vannak más, kisebb-nagyobb mozgások, júniusban például a játékbolt lejjebb csúszott, a húsbolt és a pékárus feljebb kapaszkodott:

sorrend	bolttípus	2016 június	2017 június	változás
1	ital	193	219	+ 26
2	bútor	173	211	+ 38
3	illatszer	192	207	+ 15
4	sportszer	189	204	+ 15
5	autószalon	181	202	+ 21
6	élelmiszer vegyes	164	194	+ 30
7	benzinkút	156	192	+ 36
8	ruha	158	185	+ 27
9	könyv	146	183	+ 37
10	óra, ékszer	155	178	+ 23
11	használt cikk	147	175	+ 28
12	játék	154	174	+ 20
13	híradástechnika	149	174	+ 25
14	dohányáru	141	168	+ 27
15	hús	137	165	+ 28
16	pékáru	139	165	+ 26
17	élelmiszer piac	140	164	+ 24
18	zöldséges	140	164	+ 24
19	ruhás piac	144	162	+ 18
20	hal	138	150	+ 12
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És mennyibe is fájt mindez a boltosoknak?

2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 24 milliárd forint költséget jelentett (járulékok nélkül, a négy főnél nagyobb vállalkozások körében), egy évvel korábban ez csak 20 milliárd forint volt. A különbség 20%, ami következik is a keresetemelkedés átlagos üteméből.

Hát igen, a boltos kiskereskedelem kapaszkodik felfelé a bérfizetésben, de azért a nemzetgazdasági átlagtól még mindig elmaradóban van. Nem véletlen, hogy égető a helyzet:

	2016 január	2016 december	2017 január	2017 június
kiskereskedelem	154	172	183	188
nagykereskedelem	170	196	194	204
nemzetgazdaság	172	195	194	210
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. augusztus 29.)

Boltos bérrangsor: hatvanezer a bérkülönbség

Ez kisebb, mint egy éve. Kifordított szendvics a végeken. A élelmiszeres multik nyomták fel legjobban az átlagot. A webáruházak versenye fékezi a boltosok béremelését. A cégek között jókorák a bérkülönbségek. ₪₪₪

És úgy, hogy az átlagban a szakképzett eladók és a szakképzetlenek, betanított dolgozók is benne vannak. Egy-egy boltban általában vegyesen dolgoznak olyanok, akik számára előírás a szakképzettség, és olyanok is, akik számára nem. A bolttípusok között is vannak különbségek, hiszen egy élelmiszer, vagy híradástechnika eladónak kötelező a szakképesítés, de egy ruházati, vagy könyvesbolti eladónak, vagy éppen egy pénztárosnak nem előírás. A minimálbér 127.500.- forint, a szakképzettséget előíró munkakörökben a szakmai bérminimum 161 ezer forint. Természetesen a bért a boltos és a dolgozó megállapodása dönti el. Ma a dolgozó van jobb alkupozícióban, hiszen ebben a munkaerőhiánnyal terhelt időszakban nem a nyári hőség miatt izzasztó alkalmazottat találni. De végül minden dolgozó keresete benne van az átlagban.

A boltosok a mostani jelentős - 20% körüli - béremelések ellenére még mindig kevesebbet fizetnek, mint a nemzetgazdaság átlaga, 20 ezer forint a lemaradás. Hát igen, máshol is munkaerőhiány van, máshol is ötödével nőttek a keresetek a fizikai dolgozók körében.

A KSH adataiból az is kitűnik, hogy az átlagot tekintve 2016 decemberére a nemzetgazdaságban már olyannyira meglódultak előtte év közben a bérek, hogy januárban nem is kellet emelni, egy "átlagvállalkozás átlagdolgozójának." Ezt művelte a munkaerőhiány:

	2016 január	2016 december	2017 január	2017 május
kiskereskedelem	154	172	183	189
nagykereskedelem	170	196	194	199
nemzetgazdaság	172	195	194	209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Boltok bérrangsora: multi élelmiszeresek nyomták a legnagyobbat

A kötelező minimálbérek feljebb nyomták egy év alatt a legkisebb béreket, azokat is emelni kellett. De ez semmit sem változtatott azon, hogy a boltokban a legrosszabbul az élelmiszer szaküzletekben lehet keresni még mindig. A húsosok változatlanul az utolsó helyeken kullognak, bár most a húsos és a halas közé csúszott a pékárus, pedig szendvicsben ezt fordítva kell csinálni.

Hát igen, a jobban fizető boltok is jókora emelésekre kényszerültek. A legnagyobb emelés az úgynevezett vegyes jellegű élelmiszer boltok körében volt az elmúlt egy évben, 37 ezer forinttal nőtt az átlag, Hosszas magyarázatot nem nagyon igényel ez, hiszen ebben a körben mozognak a multi nagyáruházak, az Aldi, a Lidl és társaik, ahol a legtöbbet lehet keresniük az alkalmazottaknak. A sportszer, illatszer, bútor áruházak körében is erős a jobban fizető multik súlya, ráadásul itt az eladónak kötelező a szakképesítés.

A webáruház lefelé nyomja a hagyományos boltos bért: nem lehet csak úgy árat emelni

Némileg kilóg a bérrangsorból a híradástechnika, ahol úgyszintén jelentősebb a multi áruházak súlya, szakképesítés is kell az eladónak, ennek ellenére a sor második felébe szorultak. Feltehetően azért, mert ebben a termékkörben erős a webkereskedelem és nagyon résen kell lenni az árakkal, magasabb bérigény miatt sem lehet korlátlanul emelni. A webáruházak kisebb költségekkel tudnak dolgozni, így nagyon éles az árverseny.

A ruházati és könyvkereskedelemben nem kötelező a szakképesítés, ami hagy némi mozgásteret a béralkuban a munkaadónak, de itt is nyakra-főre keresik a bolti dolgozókat. A webkereskedelem azonban ezeken a területeken is erős, tehát csínján kell bánni a költségekkel. Ez a prés nagyon erős.

És vannak területi különbségek is, hiszen miközben a boltos fizikai dolgozók keresete Budapesten 195 ezer forint, addig Hajdú-Biharban, Békésben és Nógrádban csak 164-166 ezer forint. A falusi kisbolt keveset tud csak fizetni a dolgozóinak.

A boltos dolgozók bérrangsorában ott vannak a piacok is, ezek is a sor vége felé járnak. Az élelmiszerpiac nyilván a szakmabeli szakboltokhoz igazodik, a nagyobb részt zöldség-gyümölcs árusításban pedig nem kötelező a szakképesítés. A ruházati piacok pedig kínai piacként élnek a vásárlók fejében, ez a kör sem a nagyobb bérről ismert:

sorrend	bolttípus	2017 május	2016 május	változás
1	sportszer	222	212	+ 10
2	italbolt	209	181	+ 28
3	illatszer	207	192	+ 15
4	bútor	205	172	+ 33
5	autószalon	200	178	+ 22
6	élelmiszer vegyes	199	162	+ 37
7	játék	184	150	+ 34
8	benzinkutas	183	160	+ 23
9	ruhás	180	156	+ 24
10-11	könyves	177	149	+ 28
10-11	használt cikk	177	147	+ 30
12	óra, ékszer	175	160	+ 15
13	híradástechnika	174	148	+ 26
14	dohányáru	167	141	+ 26
15-18	élelmiszer piac	164	141	+ 23
15-18	ruhás piac	164	144	+ 20
15-18	zöldséges	164	140	+ 24
15-18	hentes	164	137	+ 27
19	pékáru	163	138	+ 25
20	halas	160	136	+ 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

És ha már 240 ezer forint

A vendéglátós, majd a kereskedők szakszervezeteinek 240 ezer forintos szakmai bérminimum javaslata nem az Aldinak fog gondot okozni, ahol 300 ezer forint felett kereshet egy bolti eladó (nyolcórás munkaidőre számolva a kínált bért). A hivatalos statisztikák alapján a kisboltosok, vagy éppen a vendéglátósok számára ez egy könnyen leverhető léc lenne az akadálypályán 2018-ban:

italszolgáltatás		egyéb vendéglátás		étterem		kemping		szálloda
2016	2017	2016	2017	2016	2017	2016	2017	2016	2017
137	152	132	154	139	160	134	162	161	181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Kell persze a nagyobb bér, de ezért nem kellene bedönteni ezerszámra a kisvállalkozásokat. Sajnálatos módon megy az magától is.

(blokkk.com, 2017 július 24.)

Most is a húsosok keresnek a legrosszabbul a boltban

A legjobban a sportszerbolt fizeti az eladókat, a legrosszabbul a húsbolt és a halárus. A kisebb keresetűek kisebb emelést kaptak egy év alatt. Közel 30 ezer forinttal feljebb tolódtak a boltokban a fizetések, de a szakmák közötti különbségek nagyobbak lettek a korábbinál. A legkisebb fizetésű szakmák összetorlódtak a minimálbér környékén. ₪₪₪

A munkaerőhiány és a minimálbér csekélynek éppen nem nevezhető mértékű emelése jókora bérfelfordulást vetített előre a bolti kiskereskedelemben is. Egy év alatt közel 20%-os bérnövekedés volt a fizikai dolgozók körében, ami eleve tekintélyes arány, olyannyira, hogy még egyes szakszervezeti óhajokat-sóhajokat is felülír.

A részletesebb adatokból kitűnik, hogy az elmúlt egy esztendő során folyamatosan emelkedett a bolti dolgozók bére, ezen belül 2016-ban a munkaerőhiány, 2016-17 fordulóján pedig a minimálbér emelése nyomta tovább felfelé az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresetét. A bolti dolgozók átlagát tekintve a béremelés összege sem kicsi, hiszen 29 ezer forint a 2017. márciusi és az egy évvel korább havi bruttó átlagkeresetek különbsége:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
kiskereskedelem	156	172	183	185
nagykereskedelem	176	196	194	200
nemzetgazdaság	180	195	194	209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az adatokból az is kiolvasható, hogy önmagában a minimálbér emelés nem kevés terhet jelentett a bolti kiskereskedelemben, hiszen az átlagot nézve a januári-decemberi fordulóban az előző hónapok emelésére még rá kellett tenni egy lapáttal. A nagykereskedelemben, vagy a nemzetgazdaságban már nem. Ezek persze csak az átlagot jelentik, ami mögött mindig nagy a szóródás.

Boltosok bérrangsora

A bolti dolgozók bérrangsorában végül nem lett olyan nagy felfordulás, a sorrendet tekintve. A legjobban keresők (sportszer, illatszer, italbolt) élbolyában megragadtak a régi élenjáró szakmabeliek, jobbára eddig is ők cserélgették a dobogó fokait. A könyvesek csúsztak valamennyit hátrafelé, decemberben még dobogósak voltak. Hiába, ahol szaporodnak a bedőlések (Alexandra, Ulpius), ott a bolti dolgozóknak sem könnyebb. Az élelmiszerboltoknak az a köre, amiben a multi áruházak benne vannak (szaknyelven úgynevezett élelmiszer vegyes), biztosan tartják helyüket az első harmadban. Ide tartozik a Tesco is, ahol éppen sztrájkkal fenyegetőznek a szakszervezetek. Hát, hátrébb is vannak bérek.

Hát igen, a vége sem sokat változott az eladórangsornak. Már szinte megszokott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a halárus és a hentes osztozott az utolsó két helyen, ők kapták a legvékonyabb borítékokat hó végén. Azért az érdekes kérdés, hogy ha hentesből olyan nagy hiány van, miért nem keres többet. És az sem változott, hogy a különböző élelmiszer szakboltok is a rangsor legrosszabbul fizető alsó harmadát gazdagítják.

Nyílt a bérolló és alul dugó van

Hivatalosan bértorlódás.

Egy évvel ezelőtt a legjobban fizetett sportszerárus 188 ezer forintos fizetése és a legrosszabbul kereső halárus havi bére között 53 ezer forint volt a különbség. Ez az olló bizony nem kisebb, hanem nagyobb lett, hiszen az első és az utolsó szakma nem változott, de közöttük a különbség igen, 2017-ben már 60 ezer forint volt. Látszik is, hogy a korábban is jobban kereső eladókat még jobban fizetik, nagyobb összegű emeléseket kaptak egy év alatt.

De hát végül a minimálbérek kötelező emelése megtette a maga hatását, karöltve persze a munkaerőhiánnyal, hiszen mindenütt azért jócskán mentek felfelé a havi keresetek. De a hátsó sorokban a szóródás kisebb lett, hiszen a minimálbért hozni kellett, de többre már nem nagyon futotta többeknek sem. A legkisebb bolti keresetek is 135 ezer forintról 159 ezer forintra kúsztak fel, de ez a 24 ezer forintos növekmény azért az átlagnál kisebb.

Nem sokat számít, hogy a hatályos előírások szerint egyes áruterületeken kötelező, máshol pedig nem a szakmai képesítés az eladó számára. Így például a húsféleségeket árusítónak kell a szakképesítés, a zöldségesnek, a könyvesbolti, vagy ruházati eladónak nem, de az illatszer és italárusnak már igen.

A boltok eladóinak 2017 márciusi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend	bolttípus	2017 március	2016 március	változás
1	sportszer	219	188	+ 31
2	illatszer	217	187	+ 30
3	italbolt	207	179	+ 28
4	bútor	198	167	+ 31
5	autószalon	195	174	+ 21
6	élelmiszer vegyes	192	160	+ 32
7	benzinkutas	182	162	+ 20
8	ruhás	178	154	+ 24
9	óra, ékszer	176	163	+ 13
10	játék	173	148	+ 25
11-12	híradástechnika	172	147	+ 25
11-12	könyves	172	148	+ 24
13	használt cikk	170	144	+ 26
14	dohányáru	167	140	+ 27
15-18	élelmiszer piac	163	139	+ 24
15-18	ruhás piac	163	141	+ 22
15-18	pékáru	163	137	+ 26
15-18	zöldséges	163	139	+ 24
19	hentes	162	135	+ 27
20	halas	159	135	+ 24
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

(blokkk.com, 2017. május 31.)

Mennyi is lapult a borítékban: a halasok, húsosok nagyon kicsontozott borítékot kaptak

A bolti kiskereskedelemben év közben nem csak a forgalom, hanem a bér is hullámzik időről-időre. Előfordul, hogy az egyik hónapban valamelyik szakmacsoportban hirtelen megugrik a kereset, majd a következő hónapban lejjebb csúszik. A bérrangsorban év közben így folyamatos a csúszkálás, előrébb, vagy éppen hátrébb, mivel egyeseknél egyik hónapban vastagabb, másikban vékonyabb a boríték (lehet ilyen).

A bolti eladók rangsorának legnagyobb rejtélye, vajon a hal-, és a hentes miért szorul az utolsó két helyre. Az érthető, hogy az élelmiszerboltokban a legnehezebb a béremelés, hiszen ez ugyanolyan, az árba beépülő költség, mint a villanyáram számlája. Talán némi magyarázatot ad, hogy a rangsor utolsó helyein azok az élelmiszer eladók tanyáznak, akik jellemzően kisebb szakboltokban dolgoznak, ahol a legnehezebben fogadnak el a vásárlók áremelést. Az élelmiszerpiaci árusok sem állnak sokkal jobban. Az első pillantásra kivételnek tűnő úgynevezett vegyes élelmiszerboltok eladóinak bérét viszont az húzza fel, hogy ebbe a körbe tartoznak a nagy élelmiszeráruházak is, ahol köztudott a jóval nagyobb kereseti lehetőség.

2016 eleje és vége között a legnagyobbat a könyveladók ugrottak a rangsorban, akik a 10. helyről a másodikra kapaszkodtak fel, a 60 ezer forint körüli béremelés nyomán. Az italboltosok általában a rangsor első helyein tanyáztak, de ehhez náluk kellett a legnagyobb béremelés, 73 ezer forint. Ezek bizony 40%-os fizuemelések.

A legkevesebb béremelés év közben a használtcikk üzletekben volt, mindössze 3 ezer forint (nekik nehezebben is megy a bolt). Tízezer alatt maradt az emelés a sportszerárusoknál (bár ők eleve sokat kerestek 2016-ban, hiszen dobogósok voltak), a már említett élelmiszer szakboltokban, az első pillantásra többet sejtető óra-, ékszerboltokban pedig éppen tízezer forint volt.

Természetesen a változások összefüggnek a kiinduló bérhelyzettel és a piacmenettel, valamint a már említett kiemelt vásárlási időszakokkal is. De hát, hogy ne legyen ilyen egyszerű, az Alexandra miatt nagyokat nyögő könyvszakma tudott szépen emelni a béreken decemberre, a játékboltok nem (nekik, akik kisebb játék szakboltok, feltehetően az keserítette meg a sorsukat az általában szokásosnak ígérkező karácsonyi csúcsban, hogy a Tesco a karácsony előtti tíz napon minden játékot 20%-kal olcsóbban kínált).

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

sorrend		bolttípus	december	január	béremelés
december	január	bolttípus	december	január	béremelés
1	3	italbolt	241	168	+ 73
2	10	könyves	211	150	+ 61
3	1	sportszer	208	200	+ 8
4	2	illatszer	204	187	+ 17
5	4	autószalon	192	168	+ 24
6	5	bútor	182	168	+ 14
7	7	élelmiszer vegyes	178	156	+ 22
8	6	benzinkutas	171	158	+ 13
9	8	ruhás	171	154	+ 17
10	11	játék	164	150	+ 14
11	9	óra, ékszer	163	153	+ 10
12	13	híradástechnika	158	146	+ 12
13	17	élelmiszer piac	155	136	+ 19
14	14	ruhás piaci árus	152	139	+ 13
15	12	használt cikk	151	148	+ 3
16	18	pékáru	150	136	+ 14
17	15	dohányáru	148	139	+ 9
18	16	zöldséges	147	138	+ 9
19	19	hús	141	134	+ 7
20	20	halárus	138	131	+ 7
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Na és máshol

A boltokban az eladók 2016-ban mért évközi havi bruttó átlagkeresete emelkedésének üteme (12%) megközelítette a nemzetgazdaságban dolgozó fizikai munkások keresetnövekedését (13%), de hát a kiskereskedelem még mindig átlag alatt fizet. Ennek oka, hogy nehéz a vásárlókon túlzott áremeléssel leverni a magasabb bért.

Másként fest a helyzet a nagykereskedelemben (akik továbbadják az árut a boltosoknak, vendéglősöknek, különféle intézményeknek, de a családokat nem ők szolgálják ki, hanem a kiskereskedelem). A nagykereskedők 15%-kal tudták emelni a fizikai dolgozóik (raktári munkások) bérét és azt fel is tornázták a nemzetgazdasági átlag fölé, igaz, csak egy ezressel:

	2016 december	2016 január	béremelés
kiskereskedelem	172	154	+ 18
nagykereskedelem	196	170	+ 26
nemzetgazdaság	195	172	+ 23
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

2017: a bérfelfordulás éve lehet

2016 utolsó negyedévében a boltokban foglalkoztatottak száma 367 ezer fő volt (ebbe az adatba mindenki beleszámít), ezen belül pedig az alkalmazottaké a nagyobb boltokban decemberben 194 ezer fő, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az alkalmazotti körön belül a boltokban dolgozó fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) decemberi létszáma 140 ezer fő volt.

Ezzel fordultak rá a boltok 2017-re, amikor a minimálbérek emelése hozott egy nem csekély súlyú fordulatot a bérgazdálkodásban (statisztika erről még nincs), tetézve a folytatódó munkaerőhiánnyal. Tovább izzad minden boltos, ki az eladóvadászattól, ki az eladóhiánytól, ráadásul minél kisebb egy bolt, annál nehezebben tudja kifizetni a magasabb béreket. A korábbi évek boltbezárása, ami főként a kisboltosok térvesztését jelenti, előreláthatóan folytatódni fog.

(blokkk.com, 2017. március 6.)

Bözsi fizuja az illatszerboltban már kétszáznegyvenezer felett jár

2016 novemberében, de októberben még 200 ezer alatt volt. A legtöbbet és a legkevesebbet kereső eladók átlagbére között 100 ezer forint a különbség. Még sokan szedhetik a sátorfájukat. A kínai piacokon is nőttek a bérek.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen januárhoz képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen átlagosan 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott. A bért pedig a bevételből kell kifizetni, ugyanúgy, mint minden más költséget.

Ahol a legtöbbért tartották a markukat

Folyamatosan, hónapról-hónapra változik a bérrangsor, hiszen közben egymással is versenyeznek az egyes boltosok. Emelni viszont nem tud mindenki egyformán, a leginkább lemaradt élelmiszerboltokban van erre a legkevesebb esély, mivel itt aztán árgus szemekkel figyeli az árcédulát a vásárló. A nagyobb minimálbért is itt lesz a legnehezebb megadni. A kisebb keresetű vásárlók - vannak ilyenek - a legválogatósabbak, amit nem hagyhat figyelmen kívül a kereskedő sem.

Három áruterületen - illatszer, bútor, sportszer - 200 ezer forint fölé ugrott a havi bruttó átlagkeresete az eladóknak 2016-ban. A 170 ezer forint kiskereskedelmi átlag felett a vizsgált 20 bolttípus közül csak hatan voltak, a többiben csak kevesebbre futotta. A legjobban fizető illatszerbolt és a legvékonyabb borítékot adó húsbolt között 100 ezer forint a különbség.

A legnagyobb béremelést az illatszerboltok dolgozói könyvelhették el 2016-ban, ami döbbenetesen sok, hiszen 57 ezer forintot, 30%-os növekedést jelent. Jóval vastagabb lett a boríték a bútorboltokban is, a negyvenezer forint egyáltalán nem mondható kevésnek ebben a körben. Az úgynevezett élelmiszer vegyes üzletek hasonló nagyságrendű bérnövekedése mögött a nagy nemzetközi áruházláncok állnak, a diszkontok, hipermarketek, nagy szupermarketek ebbe a körbe tartoznak.

A bérrangsor közepén a különféle iparcikkárusok tömörülnek, ahol év közben 5-15 ezer forint körül szóródtak a béremelések.

Nem változott az, hogy a bérrangsor alsó fertályában az élelmiszer szakboltok állnak. Ezek többsége jellemzően hazai kisvállalkozás, így ebből is kitűnik, minél kisebb a boltos, annál nehezebben tudott eddig is bért fizetni.

Tudott dolog, hogy 2016-ban a béremelés motorja a munkaerőhiány volt, ami előreláthatóan marad még egy darabig a boltban is, de máshol is.

2017-ben sokaknak nehéz lesz kifizetniük a minimálbért, miközben a munkaerőhiánnyal is küszködni kell. A kiskereskedelemben egyébként nem mindenütt kötelező a nagyobb szakmai (garantált) bérminimum megadása, például az élelmiszerboltban illatszerboltban, híradástechnikai boltban igen, de a zöldséges, ruhás, vagy könyvesboltban már nem. Ez is okoz majd némi felfordulást. Figyelembe kell venni persze azt is, hogy eddig sem a minimálbér és a szakmai bérminimum volt a döntő tényező a béremelésekben, hiszen akkor nem kullogna a sor végén az élelmiszerbolt.

Ráadásul az online kassza a munkaerő gazdálkodásban is nagyobb fegyelemre ösztönöz, hiszen a ha több bevételt kell bevallani, akkor bizony ahhoz több költség is dukál.

(blokkk.com, 2017. január 26.)

A legtöbbet az élvhajhászokat kiszolgálók, a legkevesebbet a hentesek keresnek: karácsony táján ez kevés lesz

Pedig a hentes nagyon keresett. Kevés az eladó, pedig több a bér: egy év alatt 10%-kal nőtt az eladók bére a boltokban. A karácsonyi roham nem úszható meg további béremelés nélkül, hiszen ilyenkor több munkáskéz, végső esetben túlóra kell a boltban. A "rögtön jövök" tábla kevés lesz.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint jócskán megemelték az eladók bérét a boltosok, egy év alatt 10%-kal. A nemzetgazdasági átlag csak 8%, a havi bruttó kereseteket nézve a fizikai dolgozók körében. Közelített is egy ezrest a kiskereskedelem a nemzetgazdasági átlaghoz mért lemaradásából, egy évvel ezelőtt a különbség még 21 ezer forint volt, most már csak 20 ezer forint. Ez tűnhet lassú menetnek is, de hát a bért ki is kell fizetni valamiből, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme pedig csak 5% volt 2016-ban. Van egyébként több, a kereskedelemnél rosszabbul fizetett ágazat is.

A kereskedelem bérmozgása egy év alatt a következő volt:

	2016 augusztus	2015 augusztus	változás
kiskereskedelem	161.710	146.815	+ 14.895
nagykereskedelem	175.007	162.409	+ 12.598
nemzetgazdaság	181.682	167.754	+ 13.928
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Nehezen bírják az élelmiszerboltok

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH legutóbbi adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt létszámcsökkenést.

A bolti, áruházi kiskereskedelem összlétszáma - 192 ezer fő - nem változott év eleje óta, így annyi összegezhető, hogy a 10%-os béremelés éppen az eladók megtartására elég, de nem tudni, meddig. Feltehetően lesznek még magasabbak is a bérek a közeljövőben, főleg karácsonykor, amikor jócskán kell a több munkáskéz a boltban.

A legnehezebb bért emelni az élelmiszerboltban, mivel könnyen áremelésbe csaphat át a nagyobb fizetés, amit itt nem nagyon kedvelnek a vásárlók. Így nem csoda, hogy többségében továbbra is az élelmiszerboltok fizetnek a legrosszabbul. Kivétel persze akad, ilyen az italbolt, vagy az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes bolt, ahol már mást is árulnak az éteknek valók mellett. A hipermarketek, nagyobb szupermarketek is ebbe a körbe tartoznak, ami feltehetően felfelé húzza az átlagot.

Az élbolyban az élvezeti cikkes eladók állnak, így a sportszeresek, az illatszeresek és az italboltok.

Természetesen cserélődnek is a helyek, akár hónapok alatt is, hiszen korábban még az illatszer eladó keresett a legjobban. A béremelés nagyságában mért változások is sejtetik a kisebb-nagyobb helycseréket: a nagyobb összegű béremelés előrébb tolhatja a szakmacsoport bérátlagát. Egy év alatt a legnagyobb emelés az autószalonokban volt, de ettől alig maradtak el a már említett élelmiszer vegyes áruházak.

A legkevesebbet az italárusok bérén emeltek a boltok, de hát itt egyébként is magasak a bérek. A piaci árusok hó végi borítékja is alig vastagodott a többiekhez képest, de a hentesek sem keresnek sokkal többet az egy évvel korábbihoz képest.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére hónapról hónapra változik, nem véletlenül: a nagy boltok létszámigényét a megszaporodott hirdetések, a kicsikét a "rögtön jövök" táblák gyarapodása pontosan mutatja. Van, akinek már csak egy eladóra futja. De akad olyan boltos is, aki egyedül árusít egyszerre két boltban: kiírja a mobil telefonszámát az egyik ajtajára, ha éppen a másikban kiszolgál. És természetesen abban is besegítenek egymásnak a kisboltosok, hogy a "rögtön jövök" tábla helyett figyelik a másik boltját is.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus		2016. augusztus	2015. augusztus	változás
1	sportszer	197.012	192.119	+ 4.893
2	illatszer	190.783	184.304	+ 6.479
3	italbolt	186.601	181.766	+ 4.835
4	autószalon	179.659	160.856	+ 18.803
5	bútor	178.329	162.318	+ 16.011
6	élelmiszer-vegyes	168.068	150.053	+ 18.015
7	ruházat	159.806	147.456	+ 12.350
8	benzinkút	157.632	146.158	+ 11.474
12	könyv	153.485	137.108	+ 16.377
13	játék	151.430	129.628	+ 21.802
14	híradástechnika	149.001	132.645	+ 16.356
15	használt cikk	147.143	134.405	+ 12.738
16	pékárus	141.847	130.722	+ 11.125
18	dohányáru	141.312	134.208	+ 7.104
19	zöldséges	139.883	131.183	+ 8.700
20	élelmiszerpiac	138.921	133.048	+ 5.873
21	hal	137.444	121.273	+ 16.171
22	húsáru	137.003	130.596	+ 6.407
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 10.)

Berúgni jó: az italboltosnak, de hát ez is kevés

A keresetek nőttek ugyan a boltokban, a létszám azonban nem moccant. A bérrangsort az élvezetek vezetik: az italboltosok a dobogó második fokára kapaszkodtak, az illatszeresek mögé. Az élelmiszer boltok - hiába a diszkontok 300 ezer forintos fizetése - a legrosszabbul fizetnek, mivel a kisboltok alaposan lehúzzák az átlagot. Továbbra is a hentes keres a legrosszabbul.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából kitűnik, hogy a bolti kiskereskedelemben az egyes szakterületek között továbbra is jókora bérkülönbségek vannak, az egyes szakterületek között több mint 50 ezer forint a különbség. A dermesztő munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első félév során, júniusban 192 ezer fő volt (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.

A boti kiskereskedelem egészét nézve (amiben a nemzetközi áruházak és a kisebb, de négy főnél nagyobb sarki fűszeresek, butikok is benne vannak) pedig nőttek a havi bruttó átlagkeresetek, a júniusi átlagos 15l ezer forint 9%-kal több az egy évvel korábbinál. Ez a növekedési ütem ráadásul másfélszerese a fizikai dolgozók országosan mért keresetnövekedésének, mivel a nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban csak 6%-kal emelkedett. A béremelésnek korlátja is van ugyanakkor, hiszen a hónap végén át kell adni a borítékot a dolgozóknak, márpedig ahhoz elégséges bevétel is kell. A vásárló pedig nem rest az olcsóbb boltot felkeresni, ha valahol megugranak az árak.

A bérrangsort az élvezetek vezetik, miközben élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb

Az egyes szakterületek bérrangsora áprilishoz képest - tehát rövid idő alatt is - változott. Az italbolt felkapaszkodott a második helyre, áprilisban még csak a negyedik volt. Az illatszer a második helyről a csúcsra ugrott, miközben a korábban vezető sportszer lecsúszott a dobogó harmadik fokára, mivel itt még a havi bruttó átlagkeresett csökkent is áprilishoz képest (nem is keveset, 18 ezer forintot, amiben nem kizárt, hogy ez az összeg a vasárnapi pótlékba ment át, de azért így is jóval átlag feletti maradt a bér).

Egy év alatt a legtöbbet a játékboltosok fizetése ugrott meg, közel 23 ezer forinttal, de így is csak a bérrangsor közepe táján mocorognak. A legkisebb béremelést - ki gondolná - az óra, ékszer árusok kapták júniusig, 3-4 ezer forint között.

Az élelmiszerboltoknál a bérhelyzet az átlagot tekintve nem változott. Továbbra is a legjobban hiányzó hentes kapja a legkevesebb fizetést, ami az átlagnál kisebb mértékben, hétezer forinttal emelkedett egy év alatt. Élelmiszerboltban dolgozni a legrosszabb, a hó végi borítékot nézve. Hozzátartozik a képhez, hogy az egyes áruházak, a kicsik és a nagyok között óriásiak a különbségek, az pedig egy izgalmas kérdés, miért dolgozik egy eladó kevés pénzért kisboltban (Terjedelmi korlátok miatt nehézkes kifejteni ennek okait, de szerepet játszhat ebben például egyebek mellett az is, hogy főleg az ország keleti felében a kisebb településeken helyben más munkalehetőség alig akad, mozdulni pedig nehézkes is lehet. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a borítékot kikerülve zsebbe is cseppen valami, hiszen az online pénztárgép ellenére azért még mindig akad olyan boltos, ahol elfelejtenek időnként nyugtát adni).

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus		2016. június	2015. június	változás
1	illatszer	192.934	182.067	+ 10.867
2	italbolt	191.737	176.828	+ 14.909
3	sportszer	189.340	177.813	+ 11.527
4	autószalon	181.012	161.986	+ 19.026
5	ruhás	158.034	149.384	+ 8.650
6	benzinkutas	155.906	142.400	+ 13.506
7	óra, ékszer	155.180	151.497	+ 3.683
8	játék	153.762	131.014	+ 22.748
9	híradástechnikás	149.284	135.607	+ 13.677
10	használt cikk	146.854	134.335	+ 12.519
11	könyves	146.413	137.170	+ 9.243
12	élelmiszereladó	141.383	135.550	+ 5.833
13	zöldséges	139.915	133.543	+ 6.372
14	pékárus	139.263	129.323	+ 9.940
15	halárus	138.333	124.154	+ 14.719
16	hentes	136.608	129.325	+ 7.283
kiskereskedelem		159.060	145.557	+ 13.503
nemzetgazdaság		179.562	169.475	+ 10.087
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Az előbbiekben bemutatott havi bruttó átlagkeresetekhez képest az átlagos munkajövedelem mindössze néhány ezer forinttal több.

(blokkk.com, 2016. augusztus 24.)

Mennyit kereshetnének a vendégmunkások a boltban?

Bolti eladók bérrangsora: a sportszerárus keresi a legtöbbet, a hentes a legkevesebbet. A különbség 72 ezer forint. Az élelmiszer bolt fizet a legrosszabbul. A bérek az elmúlt években annyit nőttek, mint a kiskereskedelmi forgalom. A kínai piacokon már van vendégmunkás, de van, aki az uniós munkaerőpiacon keresgél már ma is, köztük a Tesco és a Lidl is.

A híradások szerint megugrott az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is, így a bérek nagyobb emelésére kényszerülnek a boltok, áruházak. A bérek azonban nem egyformák, hiszen szakmacsoportonként eleve eltérőek, ráadásul a kereskedők cégenként is másként fizetik az eladóikat. A különbségek nem csekélyek, hiszen 2016. áprilisában - a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint - a legtöbbet a sportszerárusok kerestek, bruttó átlagkeresetük 207 ezer forint volt, miközben a hentesek csak 135 ezer forintot számolhattak össze hónap végén. Ez bizony tetemes, 72 ezer forintos különbség.

Egyértelmű, hogy a legjobban a különféle iparcikkeket árusító boltokban lehet keresni, miközben az élelmiszer eladók a sor végén kullognak, már ami a bérüket illeti. Az egy szem kivétel az italbolt. Feltehetően ebben a sorrendben szerepet játszik az is, hogy az élelmiszerértékesítés munkaerő igényes terület, ráadásul a legárérzékenyebb is, így nem lehet a költségeket és ezeken keresztül az árakat vég nélkül emelgetni. A keresetekben éllovas sportszer, illatszer és autó már eleve magasabb jövedelmet feltételez az ezeket árusító boltokba betévedő vásárlók zsebében, akik vélhetően könnyebben megfizetik a drágább holmikat is, amelyek bevételéből több futja az eladó bérére. Kivételek persze itt is akadnak, hiszen a használt cikk eladó keresete megelőzi a híradástechnikást, ráadásul az óra, ékszer eladók csak a középmezőnyben kullognak.

Nagy a szóródás abban is, hogy mennyivel emelkedtek a bérek 2016-ban az előző évhez képest. A legjobban a sportszeresek jártak, ahol 25 ezer forinttal vastagodott a boríték, a legrosszabbul pedig az óra, ékszer árus eladók, ahol mindössze 152 forinttal.

Az eladók bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság 181 ezer forintos átlagától, bő 25 ezer forinttal. A fizikai dolgozók nemzetgazdasági átlagánál többet mindössze a sportszer és az illatszer árusok keresnek. A 2016. évi bérnövekedés mértéke is kisebb a kereskedelemben az országos átlagnál.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus		2016. április	2015.	változás
1	sportszer	207.301	181.849	+ 25.452
2	illatszer	189.996	187.460	+ 2.536
3	autószalon	177.919	161.508	+ 16.411
4	italbolt	176.469	172.464	+ 4.005
5	ruhás	156.125	149.766	+ 6.359
6	benzinkutas	155.447	144.194	+ 11.253
7	óra, ékszer	153.017	153.169	+ 152
8	könyves	148.697	142.380	+ 6.317
9	használt cikk	147.622	134.999	+ 12.623
10	híradástechnikás	145.530	134.616	+ 10.914
11	játék	144.217	130.388	+13.829
12	pékárus	138.885	130.962	+ 7.923
13	zöldséges	138.702	132.292	+ 6.410
14	halárus	136.611	120.192	+ 16.419
15	hentes	134.765	129.706	+ 5.059
kiskereskedelem		155.699	148.144	+ 7.555
nemzetgazdaság		181.265	170.266	+ 10.999
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók változás: 2016. április/2015.

Kapaszkodnak a boltok, áruházak, de csak amennyire a bevételük nő

Az elmúlt négy esztendőben egy-egy kisebb hullámvölggyel tarkítva, de végül is nőttek a bérek a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A fizikai dolgozók körében a nemzetgazdasági átlagához képest egy ezressel azért nőt a lemaradás 2012. és 2015. között.

A kiskereskedelmi forgalom ebben az időszakban együttvéve 12%-kal nőtt, a bérek pedig 11%-kal, ami azt jelenti, hogy közel annyival emelkedtek a keresetek, amennyivel a forgalom értéke bővült a boltokban, áruházakban, az átlagot tekintve. Évente ez 3-4%-os béremelést jelentett, ami 2013-ban több, 2014-ben és 2015-ben kevesebb volt a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteménél. Tehát az átlagot tekintve a kiskereskedelemben a munkaerőhiány ellenére az elmúlt években a forgalomnövekedés üteménél nem nőttek nagyobb mértékben a bérek. Az egyes bolttípusok és természetesen vállalkozások között azonban jókora különbségek is voltak.

A béremelkedés szóródása az elmúlt években az egyes bolttípusoknál eltérő volt, amit a következő adatok mutatnak:

bolttípus		2012.	2013.	2014.	2015.	változás 2015/2012.
1	sportszer	111.778	128.839	153.619	181.849	+ 70.071
2	illatszer	175.258	163.225	166.133	187.460	+ 12.202
3	autószalon	149.421	147.526	153.785	161.508	+ 12.087
4	italbolt	117.770	122.369	136.375	172.464	+ 54.694
5	ruhás	133.943	138.212	144.731	149.766	+ 15.823
6	benzinkutas	128.795	134.221	134.946	144.194	+ 15.399
7	óra, ékszer	142.464	147.037	146.907	153.169	+ 10.705
8	könyves	119.345	124.396	133.614	142.380	+ 23.035
9	használt cikk	123.461	119.416	126.788	134.999	+ 11.538
10	híradástechnikás	126.183	123.998	129.687	134.616	+ 8.433
11	játék	118.528	124.732	118.076	130.388	+ 11.860
12	pékárus	117.477	120.445	124.097	130.962	+ 13.485
13	zöldséges	116.027	119.020	126.880	132.292	+ 16.265
14	halárus	112.464	123.440	135.917	120.192	+ 7.728
15	hentes	115.798	120.139	125.072	129.706	+ 13.908
kiskereskedelem		133.307	137.960	142.641	148.144	+ 14.837
nemzetgazdaság		154.008	159.505	162.421	170.266	+ 16.258
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Van, aki már keresi a vendégmunkást: jöhet, ha akar

Magyarországon az üres álláshelyek száma a kereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében háromezer-nyolcszáz fölé ugrott, 2012. elején pedig csak megközelítette az ezerötszázat, ami két és félszeres növekedés ebben az időszakban. A négy főnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozások körében 2016. áprilisában 196 ezer fő volt a létszám, 11 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A fizikai dolgozók létszáma a boltokban, áruházakban 156 ezer fő volt, ami úgyszintén 11 ezer fővel nőtt egy év alatt. Tehát lehetett létszámot bővíteni, de a munkaerőhiány így is emelkedett. Hozzátartozik a képhez, hogy időközben 3 ezer kisbolt tönkrement, a nagyobb láncok viszont bővítették hálózatukat.

Külföldiek - vendégmunkások - egyébként ma is dolgoznak a kereskedelemben, feltehetően legnagyobb létszámban a kínai piacokon, például Józsefvárosban, ráadásul számos nemzet eladója - az Unión belülről és kívülről - képviselteti magát itt, a kínaiak, vietnámiak mellett.

A vendégmunkás, ha jó pénzt szimatol, megy magától is. Ha eddig több nem jött, akkor feltehetően nem vonzotta a bér (persze, korlátozások is akadályozhatják a jövés-menést). Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában 48 ezer bolti eladó állást hirdetnek, ezen belül Németországban 23 ezret, Ausztriában közel 3 ezret. Magyar kereskedők 420 eladót keresnek ezen a csatornán, kis hazai cégek mellett hirdet itt a Tesco, a Lidl, az OBI, a magyarok közül például a Mecsek Zrt, a Kisalföld Füszért, mellettük jó néhány dohánybolt, húsbolt, virágbolt, ruházati bolt. Pénztárost 28 helyre keresnek a magyar boltosok. Kérdés persze, hogy ennyi fizetésért jönne-e az eladó állást kereső, vagy inkább máshol kísérletezik, esetleg ahol több a fizetés.

(blokkk.com, 2016. július 13.)

Az élelmiszerbolt fizet a legrosszabbul

Eladók, szolgáltatók bérrangsora: a taxis is átlag alatt keres. Nincs elég hentes, de alig emelkedik a bére. A ruhás eladók jól jártak. Italboltosnak, sportszeresnek lenni nagyon jó. Az online kassza pedig a munkaerőpiacot is nyomja.

Lehet, hogy a kereskedelem szeretni fogja a közmunkásokat a végén? A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók 161 ezer forintos átlagos bruttó bére alaposan elmarad a nemzetgazdaság átlagától, 2015. novemberében a különbség 23 ezer forint volt. Sok boltos panaszkodik, hogy nincs megfelelő munkaerő a piacon, emelkedtek is év közben a bérek 17 ezer forinttal, de ez is kisebb a nemzetgazdaság egészében mért évközi 27 ezer forintos növekedésnél.

A legkisebb és a legnagyobb bérek

A legkisebb fizetéseket az élelmiszerboltokban adják, a sokat emlegetett hentesek pedig 132 ezer forintot keresnek (persze, ez bruttó, ebből lejönnek a közterhek), ráadásul év közben mindössze közel négy ezer forinttal nőtt a bérük. Az italboltosok sokkal jobban keresnek a maguk átlagos 167 ezer forintos bérével, amiben feltehetően a szigorú jövedéki szabályozás is szerepet játszhat. A prímet a sportszerárusok viszik, 184 ezer forinttal, hiába, a divat és a tehetősebb vásárló is felfelé húzhatja a béreket.

Feltehetően főleg a ruházati kereskedők bérének megugrásában jelentékeny szerepet játszott, hogy több lett a teljes munkaidős és kevesebb a részmunkaidős az elmúlt hónapokban. Emellett a vasárnapi boltzár is hozhatott valamit a ruhás eladók konyhájára, hiszen a plázákban a legtöbb bolt ruhás, a vasárnapi pótlék pedig megszűnt, így megmaradhatott belőle valamennyi béremelésre is. Igaz, a plázás boltok a vasárnapi boltzár nyomán forgalmuk egy részét elbukták, de spórolhattak is költséget. A könyves eladóknál is nagyot ugrott év közben a bér, bizonyára a ruhás kereskedőkhöz hasonló okok miatt.

Online kassza a borítékban is

Egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2015. évi 5-6%-os növekedésében jelentősebb szerepet játszott az online kassza piactisztító hatása, mivel a KSH csak a nyugtás, tiszta forgalmat méri. Igen, de ha az ügyeskedő boltos több nyugtát ad, több költségről is el kell számolnia, így feltehetően a létszám előző évhez mért változásában, növekedésében ez is szerepet játszott, mivel több alkalmazottat jelenthettek be.

Úgy tűnik azonban, hogy az élelmiszerkereskedelemben nem engedi meg a piac (aki a vásárló) a nagyobb bérköltség növelést, hiszen akkor a fogyasztói árat is emelni kellene. Bizonyára a 27%-os áfa sem tesz jót a piacnak, de ez majd a későbbi sertéshús árakból kiderül, ki az erősebb, a hentes, vagy a vásárló?

Nos, a bolti, áruházi kiskereskedelem bérrangsora - a legkisebbtől a legnagyobb irányában, néhány szolgáltatóval kiegészítve - a következő:

	2015.november	2015 február	2015 november/ február	2014	2013	2015 november/ 2013
halárus	119.692	114.692	+ 5.000	135.917	123.440	- 3.748
pékárus	131.456	129.281	+ 2.175	124.097	120.445	+ 11.317
hentes	131.741	128.007	+ 3.734	125.072	120.139	+ 11.602
zöldséges	132.133	130.973	+ 1.160	126.880	119.020	+ 13.113
híradástechnikás	135.531	133.271	+ 2.260	129.687	123.998	+ 11.533
könyves	148.858	131.523	+ 17.335	133.614	124.396	+ 24.462
ruházatis	151.284	129.902	+ 21.382	130.931	125.250	+ 26.034
autószalon	166.210	155.978	+ 10.232	153.785	147.526	+ 18.684
italbolt	167.174	164.889	+ 2.285	136.375	122.369	+ 44.805
sportszer	183.586	160.276	+ 23.310	153.619	128.839	+ 54.747
kiskereskedelem	161.057	143.675	+ 17.382	142.641	137.960	+ 26.097
vendéglátós	128.203	120.237	+ 7.966	120.564	116.105	+ 12.098
fodrász, kozmetikus	129.337	125.526	+ 3.811	123.855	118.469	+ 10.868
épület takarítás	132.015	124.374	+ 7.641	126.467	114.112	+ 17.903
épület építés	140.412	126.009	+ 14.403	127.401	123.622	+ 16.790
taxis	144.308	138.839	+ 5.469	138.996	136.483	+ 7.825
nemzetgazdaság	184.331	157.691	+ 26.640	162.421	159.505	+ 24.826
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete, érték: forint

Létszám

Semmi új, már ami a vasárnapot illeti. Novemberben a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben 187 ezren dolgoztak, ez októberhez képest alig változott (októberben 186 ezren). Így nem változott a vasárnapi boltzár létszámmérlege sem, év közben másfélezerrel csökkent a létszám (vigyázat, ez csak a kiskereskedelem, a kereskedelem egészében, a nagykereskedelemmel együtt számolva már nem volt létszámcsökkenés).

(blokkk.com, 2016. január 21.)

Hiába hiánycikk a hentes, gáz a fizetése

A legrosszabbul kereső eladók fizetése emelkedik a legkevesebbet. A vasárnapi boltzárat megszívták az eladók.

Karácsony előtt lezárultak a 2016-ra szóló bértárgyalások. A költségvetés és az adóváltozások nyári elfogadása igazából már bebetonozta a lehetőségeket, a tárgyalások féleredménye ezt igazolja: a 105 ezer forintos minimálbér 111 ezer, a 122 ezer forintos garantált bérminimum 127 ezer forint lesz. Ennyit akart a kormány. A munkavállalóknak ez kevés, bár van olyan szakszervezet, amelyik ezt hajlandó aláírni. Az alá nem író szakszervezet egyik vezetője ki is fejtette, hogy - szavait lefordítva - semmi értelme nem volt a tárgyalásoknak, hiszen a kormány nem volt hajlandó változtatni a költségvetéshez és adókhoz igazodó kereten.

A munkaadók között is akad olyan, amelyik soknak tartja ezt a 6-7 ezer forint emelést, mivel egyes híresen rosszul fizető ágazatoknak ez túlzott teher. Van, aki pedig abban bízik, hogy majd a piac feloldja az alacsony bérek okozta feszültségeket, hiszen a kiskereskedelmi szektor egyes szereplői máris a fizetések emelésére kényszerültek. Szerinte. Ráadásul nagyon lelkesen méltatta a tárgyalásokat egyik nyilatkozatában, mintha ezen bármi is eldőlhetett volna.

Egyébként pont most lett volna sok értelme egy közös bérajánlást kialakítani, ha már a minimálbérekkel nem lehetett mit kezdeni.

Tényleg? A legrosszabbul keresők jártak eddig a legrosszabbul

Munkaerőhiány eddig is volt a kereskedelemben, de tény, hogy 2015-ben a korábbi évekhez képest már két-, kétszeresére nőtt a KSH szerint nyilvántartott üres álláshelyek száma, ami a legutóbbi, a 2015. harmadik egyedévi adat szerint 3.725. Ez az összes bolti, áruházi alkalmazott 1,1%-ának megfelelő arány. A legrosszabbul a halárus, a hentes és a pékárus keres.

Könnyű azt feltételezni, hogy ha munkaerőhiány van, főleg a keresett szakmákban, akkor ott jól megemelik a béreket, juttatásokat. Ennek ellenére a sokat panaszkodó kereskedelemben a legrosszabbul kereső fizikai alkalmazottak körében ez nem egészen így történik. A minimálbér 2013-2015. között 98 ezer forintról 105 ezer forintra nőtt, a három év alatt 7 ezer forinttal emelkedett. A garantált bérminimum, ami a szakképzetteknek járó legkisebb bér, 114 ezer forintról 122 ezer forintra nőtt, a különbség 3 év alatt 8 ezer forint.

Szükséges persze megjegyezni, hogy a minimálbér az elnevezése alapján valóban csak a kötelező legkisebb bért jelenti, többet fizetni szabad, főleg, ha a munkaerő piac úgy diktálja (bizonyára nem kell szépíteni, a munkavállaló a magasabb, a munkaadó a kisebb bérben érdekelt).

Nos, a kereskedelemben több olyan szakma is van a legrosszabbul fizetők között, ahol az átlagkereset három év alatt még annyit sem emelkedett, mint a kötelező minimálbér, vagy bérminimum, így a halárusé, vagy a ruházati eladóé. A többiek sem büszkélkedhetnek azonban, hiszen a hentesnek is csak 10 ezer forinttal ugrott meg három év alatt a havi átlagkeresete. 2015-ben év közben sem szaladtak el a bérek, hiába volt a nagy sírás-rívás, hogy nincs elég munkaerő, a legrosszabbul keresők többségének az átlagtól elmaradó mértékben vastagodott a borítékja.

A legrosszabbul keresők alaposan elmaradtak a bolti, áruházi kiskereskedelem átlagától is. A nemzetgazdaság más területeit nézve a legrosszabbul keresők néhány ezressel azért jobban jártak az eladóknál a béremelések mértékét nézve. A nemzetgazdaságban 2015. februárja és októbere között közel 15 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók átlagkeresete, miközben a kereskedelemben csak ennek harmadával emelkedtek a bérek.

A kereskedelemben a vasárnapi boltzár nyomán megtakaríthatták az áruházak a korábban adott vasárnapi pótlék jelentős részét (most már csak öt vasárnap lehet nyitva tartani, viszont kétszeresére, 100%-ra emelkedett a vasárnapi pótlék, de így is 80%-a a cégek zsebében maradt). Nőtt is a forgalom, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, vagy éppen még elviselhető a jelenlegi munkaerő hiány.

Vagy talán van itt még más is? Rebesgetik, de hát ez már a statisztikában nincs benne, ami viszont a következőket mutatja:

	2013	2014	2015 február	2015 október	2015 október/2013	2015 október/február
halárus	123.440	135.917	114.692	118.500	+ 4.940	+ 3.808
hentes	120.139	125.072	128.007	130.199	+ 10.060	+ 2.192
pékárus	120.445	124.097	129.281	130.622	+ 10.177	+ 1.341
zöldséges	119.020	126.880	130.973	132.450	+ 13.430	+ 1.477
ruházatis	125.250	130.931	129.902	130.549	+ 5.299	+ 647
híradástechnikás	123.998	129.687	133.271	135.566	+ 11.568	+ 2.295
könyves	124.396	133.614	131.523	139.739	+ 15.343	+ 8.216
kiskereskedelem	137.960	142.641	143.675	148.413	+ 10.453	+ 4.738
vendéglátós	116.105	120.564	120.237	125.663	+ 9.558	+ 5.426
fodrász	118.469	123.855	125.526	130.471	+ 11.822	+ 4.945
takarítás	116.582	128.191	125.301	135.142	+ 18.560	+ 9.841
épület építés	123.622	127.401	126.009	138.543	+ 14.921	+ 12.534
nemzetgazdaság	159.505	162.421	157.691	172.316	+ 12.811	+ 14.625
KSH, fizikai foglalkozásúak bruttó havi átlagkeresete

Az előbbi adatok a teljes és a részmunkaidősök keresetét összevonva tartalmazza, de a KSH munkaerő piaci adataiból közben kiderült, hogy nőtt a teljes munkaidősök, és csökkent a részmunkaidősök aránya 2015-ben. A kiskereskedelemben az alkalmazottak teljes létszáma 2015-ben az év elejéhez képest egyébként másfél ezer fővel csökkent.

Az online kassza a munkaerőpiacot is pucolja

Feltehetően az online kassza a munkaerőpiacot is tisztítja, hiszen aki több nyugtát ad, az több költséget is számol el (ebben érdekelt). Feltehetően nőtt a bejelentett alkalmazottak száma, talán az is megkockáztatható, hogy a teljes munkaidősök és a részmunkaidősök arányának már említett csökkenése ezzel is összefügg

2016-ben előreláthatóan a minimálbérek felfelé tolják majd a kereseteket, de hát az elmúlt évek adataiból látszik, hogy ez nem megy gőzerővel minden szakterületen. Elképzelhető, hogy egy nagyobb arányú minimálbér emelés erősebb löketet adna a béremelésnek, de hát könnyen lehet, hogy ennek kárát is látnák egyes alkalmazottak, akik keresete, már nem is biztos, hogy annyira nőne, vagy éppen munkaideje csökkenne. A munkaerő piac kíméletlen, ezt az előbbi adatok is igazolják. A boltok, áruházak egy része, főleg a kisebbek, de néhány döcögős tempót mutató nagy sem tud nagyot emelni a béreken, mivel versenyképessége, költséggazdálkodása, munkamódszere alaposan elmarad a korszerű kereskedelem követelményeitől, márpedig a magyar piacon a vásárló rendkívül árérzékeny. Ő fizeti a bért is, amikor vesz egy kiflit.

(blokkk.com, 2015. december 22.)

A legrosszabbul fizető munkahelyek

A béreken egyáltalán nem látszik, hogy hentesből, vagy éppen pincérből nincs elég munkaerő. A hentes és a pincér a legrosszabbul keresők közé tartozik, a statisztika szerint. Az erdőgazdálkodó és a postás fizetése között közel kétszeres a különbség, a sportszer árus keresete pedig másfélszerese a halárusénak, vagy éppen a hentesének.

Az elmúlt időszakban gyakran lehetett hallani arról, hogy a nemzetgazdaság számos területén súlyos szakemberhiány van. Nem véletlen, hogy a 2016-os évet előkészítő bértárgyalásokon jókora a különbség a munkavállalók és a fizetéseket adó munkáltatók ajánlatai között. A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbért a munkáltatók 3-4%-kal, a munkavállalók ennek a háromszorosával emelnék.

A szűk keresztmetszetet mindkét oldalon a legrosszabbul keresők alkotják, persze más-más előjellel, a béremeléseket tekintve. A sok adó miatt eleve nehéz bért emelni, ami a vállalkozás költsége, mivel a piac, a vásárló nem hajlandó sokkal többet fizetni egy-egy portékáért, ha például a neten, vagy a szomszéd ország áruházában olcsóbban meg tudja venni.

A munkáskéz oda megy, ahol többet tud keresni

ha tud, vagy nem is tudni, miért

Nos, talán érdemes megszemlélni, hol a legkisebbek a bérek a nemzetgazdaság különböző termelő területeit összevetve, azzal, hogy ezek is csak átlagok, sok-sok különbséggel. Befolyásolhatja az átlagos fizetéseket a teljes- és részmunkaidősök aránya, vagy éppen a szezonalitás, de természetesen a munkaerő piaci kereslet és kínálat is. Néhány szakterület sajátossága lehet a borravaló is, vagy - amiről nincs hivatalos adat - a zsebbe dugott, vagy éppen zsebre vágott jutalék is.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, a január-szeptemberi időszakot felmérő összegzése szerint az egyes termelő ágazatokat nézve a három legrosszabbul fizető terület a szállodaipar és vendéglátás (156 ezer forint bruttó átlagkeresettel), a mezőgazdaság (183 ezer forinttal) és az építőipar (191 ezer forinttal). A kereskedelem egésze a maga 229 ezer forintjával a középmezőnyben van, a versenyszféra átlaga pedig 229 ezer forint.

A boríték legmélye

A statisztika átlaga arra mindenképpen jó, hogy a különbségeket eltakarja. A fizikai munkát végzők keresete - hiába a szakemberek hiánya - jóval az átlag alatt mozog. Érdekes módon a mezőgazdaságban, az építőiparban és a kereskedelemben a fizikai munkakörben dolgozók január-szeptember időszaki bruttó átlagkeresete egyaránt 153-154 ezer forint volt, a szállodaipar és a vendéglátás viszont csak 130 ezer forintos bért adott. Hiába van pincérhiány.

De van azért lejjebb és feljebb is. Az előbbi mutatókon belül - a rosszabbul keresők között - is akadnak különbségek, melyekből lehet szemezgetni:

erdő-gazdálkodás	vendéglátás	zöldterület kezelés	fodrászat, szépségápolás	takarítás	épületek építése	taxis	szálloda-ipar	gépjármű javítása	postás
97.401	124.309	124.390	128.662	131.928	132.425	145.586	146.483	146.900	179.144
KSH, 2015. január-szeptember, havi bruttó átlagkereset, forint

A legalacsonyabb bért adó erdőgazdálkodásban például szerepet játszhat, hogy a téli hidegben kevesebb lehet a munka. A mezőgazdaság eleve szezonális munkaadó, de más okok miatt is eltérhet egy-egy szakterület bérképe.

Nincs hentes és csak ennyit keres?

Na igen, ez bizonyára meglepetés. Az áruházaknak a munkaerő hiányára irányuló panaszáradatában dobogós helyen áll a hentes és a pék. Nos, ők a legrosszabbul keresők közé tartoznak, megint csak utalva az adatforrást adó statisztikára.

A kereskedelem bértérképe a következő:

halárus	hentes	játék	pékáru	zöldség	ruházat	híradás-technika	könyv	benzin-kutas	bútor	autó-szalon	italbolt	sport-szer
119.895	129.074	129.521	130.127	132.013	133.906	134.833	135.386	143.484	159.013	159.795	167.850	177.321

(blokkk.com, 2015. december 8.)

Németországban sem. A hazai nagyáruházak ugyanannyi boltos helyet hirdetnek, mint egy éve.

Németországban sem. A hazai nagyáruházak ugyanannyi boltos helyet hirdetnek, mint egy éve. ₪₪₪

2018 elején 214 ezer forintra nőtt a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami 17%-kal több az egy évvel korábbinál. A boltok árbevétele ehhez képest 5%-kal emelkedett, tehát alaposan bele kellett túrni a zsebekbe a béremelés fedezetének előteremtéséhez. Ráadásul egyes munkakörökben a nagyáruházak már beletapostak a 300 ezer forint feletti bérsávokba is, mert rettenetesen nehéz eladót találni a boltokba.

A legnagyobb áruházláncok álláshirdetéseikben - ahol általában nagyobbak a kereseti lehetőségek - ugyanúgy keresnek bolti dolgozókat, mint korábban. Ez azt jelzi, hogy bár kezelik a munkaerő helyzetet valamilyen módon, a hiány nem enyhült. Nyilván vannak az áruházak között különbségek, de például az is szembetűnő, hogy a különböző munkaerő közvetítő cégek portáljain megszaporodtak a magyar láncok (CBA, COOP, Reál) álláshirdetései is.

Az áruházláncok álláshirdetése ugyanakkor több esetben pozíciókat jelentenek, tehát a meghirdetett álláslehetőség több boltban is betölthető. A meghirdetett álláslehetőségek nagyságrendje azonban nem változott bő egy esztendő alatt, sőt valamelyest emelkedett:

állásajánlatok	Aldi	Auchan	Lidl	Penny	Spar	Tesco	együtt
összes	156	138	117	245	178	284	1.118
ebből bolti dolgozó	101	125	100	124	149	248	847
bolti dolgozó 2017 február	149	56	134	151	87	181	758
Forrás: céges honlapok

A képhez persze hozzátartozik, hogy az áruházláncok új boltokat is nyitnak, fejlesztik, felújítják áruházaikat, vagy új üzletágakat fejlesztenek. Az Aldi éppen Ózdon nyitotta meg 130. áruházát, ha jól számoltunk, az Auchan és a Lidl a CBA-tól átvett boltjait nyitogatja, terjeszkedik a webértékesítésük, a raktárhálózat is bővül.

Tehát kell az eladó a boltba, de keresni kell őket. A kisboltoknak még inkább, mivel ők bérben kevesebbet tudnak adni.

És odaát

A munkaerő hiánya általános a nemzetgazdaságban, más ágazatok is lázasan keresnek új dolgozót. A boltos kereskedők az átlagot tekintve a nemzetgazdasági átlagnál kisebb bérszintnél tartanak a jelentős emelés ellenére, hiszen mindenütt tolni kellett felfelé a juttatásokat. Így a boltosoktól itthon is elcsábíthatják a munkaerőt.

És nagyon úgy tűnik, hogy a sokkal jobb fizetésekkel kecsegtető külföldi állások száma nem csökken. Az EURES uniós foglalkoztatás portál legfrissebb adatai szerint például Németországban nagyságrendjét tekintve ugyanannyi beosztott bolti eladói állást hirdetnek itt, mint korábban. Nem keveset, de Ausztriában is talál helyet a kalandra, kiruccanásra vágyó boltos eladó:

beosztott bolti eladó álláshelyek
Németország	36.110
Franciaország	6.706
Ausztria	3.818
Belgium	2.907
Egyesült Királyság	2.517
EURES, az Európai Bizottság portálja

A munkaerő hiánya nyilván nem csak a kereskedelem gondja-baja, ezért sincs értelme esetleg olyan megoldásokkal kísérletezni, amelyek csak egy-egy ágazatra irányulnak. Nyilvánvaló, hogy a további béremelés nem úszható meg, de sok-sok fejlesztésre is kellene pénz, mivel különben sokat romlik majd a versenyképessége a magyar boltok jelentős részének. És akkor sokan le is húzhatják a redőnyt. Végleg.

(blokkk.com, 2018. április 19.)

A Lidlnél már kétórás műszak is van

A Lidlnél lassan már be sem kell menni dolgozni. Az áruházláncok most az online és a logisztikai dolgozókat keresik, de nagyon. Többet is lehet keresni ezekben a munkakörökben. Egyre több áruház kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében a legjobban hiányzó munkakörökben.

- Lujza, leugrok a Lidlbe! Nem kell többé sörre pénz, van már kétórás műszak is, pont bejön! - De hát Jenő, úgy volt, hogy mész a válogatott focimeccsére! - Kösz, de ezt már kihagyom. - Jó, de akkor a meccsjegy árát kérem vissza, mert kell fodrászra. Te, Jenő, mehetek én is veled? - Nane, a válogatott meccs épp elég csapás egy estére, inkább itt a pénz fodrászra... Mehetsz persze dolgozni, csak várd meg, amíg visszajövök. Két óra nem a világ...

A Lidlnél igencsak tarka a műszakválaszték, ha valaki egy áruházban szeretne dolgozni. Most már kétórás műszak is van, így a paletta 3, 4, 6, 7, vagy 8 órás munkaidő. Ezek után érdekes módon az ötórás műszak még hiányzik, de nem meglepő viszont, hogy a munkaidő elszámolása perc alapú. A Lidlnél további újdonság, hogy megjelent egy eddig nem hirdetett munkakör a hirdetésekben, a rakodómester, akinek a javadalmazását viszont nem tüntették fel a honlapon. Főpénztáros már nincs hirdetve, régóta.

Az új front a bérharcban: online munkatárs, raktári dolgozó, 300 ezerért

Miért az online? Mert az a jövő egyik nagy csatornája. Az elmúlt időszakban több áruházlánc indította el online értékesítését és folytatja azok fejlesztését, egyebek mellett kiterjesztve az elérhetőségét az ország egyre több szegletére, bővítve a házhoz szállítások körét. Nemrégiben lépett be az online piacra a dm, de az Ikea is még ez elején tart az online rendszerének építésében. Az élelmiszeresek közül az Auchan Pest megyéig jutott el, a CBA sem lépett messzebbre. A Tesco az átvételi pontok rendszerével is segíti az online értékesítését. A jóval korábban piacra lépett iparcikkes webáruházak többsége csaknem teljes lefedettséggel ügyködik. És bármikor jöhet a Spar is.

Kitűnik azonban, hogy az online áruházi kör a folyamatos fejlesztések és az újonnan belépők nyomán egyre több munkatársat keres. A webforgalom tíz év alatt megtízszereződött, így nagyon kell a munkaerő ide is. Ez az egyik új, éles frontvonala a munkaerőért vívott csatának.

A másik a logisztika. Mert ezen rengeteg költség múlik és a digitalizáció itt is mindent felrobbant. A jó logisztika, a raktárakban majd a robotok (lesz ilyen) sok pénzt jelentenek, megtakarításban, költségben. A kereskedelem a vásárlók után erről szól. A nagy áruházláncok körében folyamatosak a fejlesztések. A Penny néhány hónapja adott át egy új 28 ezer négyzetméteres logisztikai központot, az Auchan közel 90 ezer négyzetmétert épít. A magyar láncok közül a Reál Biatorbágyon rendezkedik be, egy 15 ezer négyzetméteres raktárbázissal. Neki itt egyébként nem lesz könnyű dolga a munkaerő keresésben, hiszen a környéken tanyázik logisztikájával az Aldi, a Tesco, az Ikea, a Spar sincs messze, tehát ha embert akar, akkor több bért is kellene fizetnie.

Persze, mindehhez a jelenlegi munkaerő hiányos munkaerőpiaci helyzetben több bér dukál. Ez látszik is, már amennyire az álláshirdetésekből ez kiderül, hiszen a többség titkolja a fizetéseket. Pedig előbb-utóbb úgyis kiderül, hol mennyit lehet keresni.

A Lidlnél például a targoncavezető meghirdetett elérhető legmagasabb havi javadalmazása 297 ezer forint, néhány ezressel több, mint a nyolc órára vetített elérhető legnagyobb havi bruttó kereset egy budapesti eladó munkakörben a cég honlapjának tanúsága szerint (ez 289 ezer forint, de ebben minden juttatás azért nincs benne).

A Tesco egy budapesti eladónak 225 ezer forint havi bruttó keresetet kínál (mi ebben az összehasonlíthatóság érdekében csak az alapbért, a területi pótlékot és a cafetériát vettük figyelembe, tehát a hó végi boríték azért ennél vastagabb). Az online munkatársnak viszont már 288 ezret ad, ami egyéb pótlékokkal, javadalmazással bőven 300 ezer forint fölé csúszik.

És persze ott az Aldi, aki például egy raktári dolgozó nyolc órára vetített fizetését 272 ezer forintról indítja (ami két év után ez már 312 ezer lesz), de ha valaki vállalja az éjszakai műszakot, akkor bizony 368 ezer forint a nyolc órára vetített havi bruttó kereseti lehetőség. Itt meg kell jegyezni, hogy ebbe beleszámoltuk az éjszakai pótlékot, mert azt kötelező ebben a beosztásban megadni, máshol a különböző pótlékok hullámoznak, beosztástól függően. De azért hozzátesszük, hogy a Tesco online munkatársa a már említett 288 ezer forintja mellé a cég nyilvános számítása alapján még hozzákereshet pár tízezrest, amivel elérheti a havi 350 ezer forintot.

(blokkk.com, 2018. március 26.)

Teljes a boltos bérlajstrom: a muszáj nagy úr

A munkaerőhiány közlékenyebbé tette a nagyáruházakat, mennyit is fizetnek a bolti dolgozóknak. Most már mindenki megszólalt, így teljes a 2018-as bérlista. A kisboltnak sokkal nehezebb, de egyenlőre nagyon kapaszkodnak.

Megszólalt a Penny, a Spar és a Lidl is az elmúlt napokban, így ha fillérre pontosan nem is, de azért nagyságrendjét tekintve pontosan belőhető a boltos eladó-, pénztáros had, árufeltöltő sereg pénzkereseti lehetősége a legnagyobb élelmiszeres áruházláncoknál (egyébként is ők a legnagyobbak a multik körében). Furcsa is lenne, ha nem fecsegnének többet a bérről a korábbiakhoz képest, hiszen munkaerő elég messze nincs, álláshirdetés viszont tengernyi. És az eladó, a pénztáros, vagy az árufeltöltő nem fog találgatni a bér tekintetében, vakon választani álláslehetőséget akkor, amikor két-három kattintással odébb lépve a titkolózó áruház honlapjáról a neten mások már fillér pontossággal megadják az elérhető kereseti lehetőségeket. Felesleges azért is sokat titkolózni, mert a közösségi oldalak csábos világában nem túl bonyolult és nem túl időigényes művelet információt szerezni egy-egy vállalkozás foglalkoztatási viszonyairól a munkát keresők csevejében.

De azért van még mindig titkolózás, maszatolás az álláshirdetésekben, sőt, a többség lapít egyet, és csak annyit mond, hogy versenyképes a nála elérhető jövedelem. De hát összességében azért sokkal több az információ, mint néhány évvel ezelőtt. Az Auchan és a Spar most mondott először pontos számokat a havi kereseti lehetőségekről, miközben az Aldinál, a Lidlnél és a Tesconál ez már régóta megszokott. A Penny ugyan csak a bérnövelés egyes elemeiről beszélt sajtóközleményében, de hát mellébiggyesztve a legutóbbi beszámolóját azért egy nagyságrend már némi számolgatással megcélozható nála is 2018-ról.

Bérlajstrom

Egyértelmű, hogy a legnagyobb multi élelmiszeres áruházaknál a havi kereseti lehetőség jóval 200 ezer forint felett ketyeg, és ebben nincs is minden juttatás benne. Kétszámjegyű a béremelés ebben a körben, de alább nem is lehet adni, akkora az emberhiány, még náluk is. A boltos kiskereskedelem átlaga is egyébként közelítette a 20%-ot 2017-ben a fizikai dolgozók béremelésében, így 2018-ban sem lehet alább adni előreláthatóan.

A friss összeállításunk továbbra is a legnagyobb boltos foglalkoztatási kört jelentő eladó, pénztáros, árufeltöltő munkalehetőségekre irányul. Olvashattunk ugyan pár kiragadott példát ezekről a napokban, de hát a sorok a pénztárak előtt kígyóznak és nem az áruházigazgató irodája előtt. És pénztárgépből sokkal több van, mint boltvezetői gurulósszékből. Megjegyezhető persze ugyanakkor annyi, hogy az Aldi 62 üzletvezetőt keres, 127 üzlet mellett. A Lidl most csak egy boltvezetőt keres, de helyettesből már 42-t (igaz, nála van boltvezetőhelyettes-1 és boltvezetőhelyettes-2 is, viszont nem keres már a régen sokat emlegetett főpénztárosból). Persze a boltvezető bére mindenütt a világon nagyobb a bolti dolgozóénál, az Aldi és a Lidl pedig már régóta példálózik is vele, de hát minden mindennel nem hasonlítható össze. Mi most maradunk az eladóknál.

Az összegzésben továbbra is azt néztük, mi az, ami összehasonlítható (alapkérdés, hogy részmunkaidők esetében is a nyolc órára vetített bér). A cafetériánál a vásárlási utalványokról van szélesebb körű információ, így ezek összege lett beépítve a lajstromba (annál, aki megadta). Többen jelezték, hogy részmunkaidőnél ezt is nyolc órára kell vetíteni, hát megpróbáljuk. (örömmel fogadunk minden pontosító javaslatot). Más béren kívüli juttatásokról nem volt túl közlékeny a többség, így azokról most nem esik szó a lajstromban. A műszak- és vasárnapi pótlékok sem összehasonlíthatók, az eltérő teljesítmények miatt, így most azok összege is kimarad, a túlórával sem lehet most foglalkozni.

Az óvatosság kelendő portéke az összehasonlításban. A Lidl például legutóbbi sajtóközleményében kétféleképpen számol (persze, mindkét szám igaz). Egyrészt kiemeli, hogy a fizikai dolgozók körében az átlagos bruttó havi járandóság a fizikai dolgozók körében eléri a 365 ezer forintot. Feltételezhetően ebben a béren kívüli juttatásokból több van az utalványos cafetériánál. Pár sorral lejjebb ugyanis már úgy fogalmaz, hogy a bolti dolgozók 290-320 ezer forint járandóságot érhetnek el. Támogat egészségügyi szolgáltatást, munkába járást is, tehát a rés kitölthető, de mi most a kisebb összeggel számolunk a jobb összehasonlíthatóság érdekében. Más is ad más juttatást, de ezek nincsennek számszerűsítve teljes körben. Feltételezzük azt is, hogy a jelzett eltérés a területi különbség, ami eddig is volt (mintegy húszezer forint havonta). Ha nem, majd tessék pontosítani, de ez majd úgyis kiderül a honlapjáról, amikor már az új béreket adja meg (most csak a régiek vannak).

A Penny 2017-ben közel 25%-kal emelte a fizikai dolgozók fizetését, közleménye szerint. 2018-ra a piaci átlag feletti emelést tervezett. Ez szerényen mérve egy 15% körül emelést kellene jelentsen, hát mi ezzel számolunk (diszkont körökben e körül jár, ettől nem nagyon maradhat el, de lehet cáfolni, örülünk neki). Cafetériában kétfélét ad, Erzsébet utalványt és Szép Kártyát, ezért ezeket nemes egyszerűséggel összeadtuk (mi erre következtettünk a szófüzérből, de lehet, hogy ezt majd egyszer meg kell feleznünk, de a végösszeget ez nem befolyásolja).

Az előbbiek alapján állítottuk össze a legfrissebb bérlajstromot, íme az eredmény:

eladóbérek '2018
cég	munkakör	bruttó kereset	cafetéria	összesen	megjegyzés
Aldi	bolti eladó kezdő	272	14	284	csak részmunkaidősöket keres
	bolti eladó tíz év munkaviszonnyal	352	14	364
	árufeltöltő kezdő	192	12	199
	árufeltöltő tíz év munkaviszonnyal	248	12	255
Auchan	áruházi dolgozó induló	234	.	.	cafetériáról nincs számszerűsíthető információ
	áruházi dolgozó átlag	247	.	.	cafetériáról nincs számszerűsíthető információ
Lidl	bolti dolgozó kiemelt térség	282	38	320	2018. március 1-től, cafetériát nem emeltük, ez torzíthatja a bruttó bért
	vidék	252	38	290
Penny Market	fizikai dolgozó (összes)	.	16	253	vigyázat, ebben minden és minden fizikai dolgozó benne van, (példáuk pótlékok), de más adat nem áll rendelkezésre, kiindulópont 2016-os beszámoló
Spar	áruházi dolgozó kezdő	200	.	.	van 13. havi juttatás
Tesco	áruházi dolgozó	197	12	209	itt sem számoltunk pótlékokkal (a cég honlapján példaszerűen számol, de a többiek nem)
	áruházi dolgozó (területi bérkiegészítéssel)	213	12	225
Forrás: céges honlapok, sajtóközlemények, beszámolók, érték: ezer forint

Kisboltok: van aki bírja, van, aki nem, de mindenki kapaszkodik valamibe

A kisboltok is tülekednek az eladókért. És az apróhirdetések mezeje, mivel a kisboltok a szájreklám mellett itt keresnek munkaerőt, beláthatatlan, így csak mazsolázni lehet belőle. De ezt a lehetőségekhez mérten a legtudományosabb módszerrel tettük.

Először is az egyik legnagyobb apróhirdető oldalt választottuk. A Jófogáson 17 ezer álláshirdetés van, ezek egy része boltos (ezek között persze van ismétlődés, átfedés is, tehát ezek csak a hirdetések számai, melyek nem azonosak a létező álláshelyek számával).

Természetesen a gyűjtésünk 2018-as hirdetések, melyek élelmiszerboltokban kínálnak álláslehetőségeket, hiszen az új minimálbérek hatása csak az idei és nem az elavult, ottfelejtett keresésekben érződik (ha). A túlnyomó többség egyébként még mindig nem mond bért a hirdetésben, lehet találgatni, vagy tudni a miértet. És végül az első tíz-tíz olyan fővárosi, valamint vidéki boltos álláshirdetést listáztuk, ahol megjelölték valamilyen módon a kereseti lehetőséget. Állásvadászok szakportáljait most nem néztük, mivel azok általában a cégek saját hirdetési rendjéhez igazodnak, többet nem nagyon árulnak el.

Így a következő kép kerekedett ki a kisboltos fizikai dolgozós álláskeresésből (természetesen minden hozzáfűznivalónak örülünk):

Budapest	kereset	megyék	kereset
péküzlet, XIV.	1.100 ft/óra	Isaszeg	180.500.-
eladó XVII.	930 ft/óra	Csömör hentes	250.000.-
non-stop VII.	250.000.-	Érdliget hentes	1.000.-/óra
eladó III.	130.000.-	Törökbálint	183.000.-
biobolt VI.	200.000.-	Kecskemét	160.000.-
Spar Partner XIV.	240.000.-	Győr	181.500.-
pénztáros I.	150.000.-	Szeged	160.000.-
eladó XI.	200.000.-	Nyíregyháza	180.500.-
csemege XIX	300.000.-	Kazincbarcika	161.000.-
pénztáros XVII.	220.000.-	Balatonfüred	200.000.-
Érték: forint, bruttó, eltérés jelölve, forrás: Jófogás

(blokkk.com, 2018. január 24.)

Meghámoztuk a boltos béreket - van már kétórás állás is

Több boltos bér nagyon kilőtt. Az Auchan már keres a CBA-s boltjába eladót. Az Aldi filléreskedik is azért egy keveset. A Lidl még nem gurított újat, meg is szorították a többiek. Az Aldit egy tescos kereset követi, a Lidl ma harmadik, de alapbérben az Auchan is dobogós.

A boltos álláshirdetések csábítóak, de azért nem árt számolni sem, mi mennyi. Fontos persze az is, hogy mennyit fordít bérre egy cég, ezzel divatos is dicsekedni, de hát a dolgozók számára a lényeg az, mennyi pénz lapul a borítékban. A blokkk.com most ennek járt utána, kizárólag a fizikai munkát végző boltos, raktári dolgozók körében. Nem könnyű a feladat, mivel sok cég titkolja a kereseti lehetőséget, meghirdetni meg pláne, pedig tudhatnák, hogy a dolgozók egymás között amúgy is kibeszélik, ki hol mennyit kereshet. A közösségi oldalakon akad egynéhány ilyen bejegyzés.

Azért elöljáróban meg kell jegyezni, mielőtt a forintokra térnénk, hogy a munkaerő vadászat januárban semmit sem lankadt a korábbiakhoz képest. A láncok portáljain és az apróhirdetésekben - bár utóbbit nehéz lenne pontosan összeszámolni az átfedések miatt - ugyanolyan lázasan keresik a bolti dolgozókat, mint korábban. De az is lehet, hogy még jobban kell a munkáskéz, pedig az ünnepektől forró boltos december lefutott, a január pedig - kilóban, literben. darabban, méterben számolva - kevesebb árumozgatást igényel.

És ez nem csak nálunk van így. Nem csökkent az eladóhiány nyugatabbra sem. Az uniós EURES foglalkoztatási portál adatai szerint nem sok változás volt az elmúlt hónapban máshol sem:

bolti eladó álláshelyek	2017 december 11	2018 január 12
Németország	35.999	35.215
Franciaország	5.273	6.885
Ausztria	3.614	4.621
Belgium	3.070	3.235
Egyesült Királyság	2.831	2.420
top '5 együtt	50.787	52.376
EURES, érték: fő

Hát akkor hámozzunk

Az összehasonlítás pedig nem is olyan egyszerű, ha pontosak szeretnénk lenni. Például nem mindegy, hogy a cafetéria benne van-e az elérhető bruttó járandóságban, egyáltalán elárulják-e, mennyi is egy-egy béren kívüli juttatás, vagy mennyi "átlagos" túlórával tupírozzák fel az elérhető legmagasabb javadalmazást, a részmunkaidőkről nem is beszélve. Ezért óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal. Sokszínű a különböző juttatások köre, végül mi most csak a fajsúlyosabbakat néztük. A körkép a beosztott boltos, vagy raktáros fizikai munkakörökre irányul.

Mindent állásajánlatot elég macerás lett volna egyenként végigbogarászni, de azért törekedtünk rá. A kiválasztás persze alapjában véletlenszerű volt, de a múlt tapasztalatait azért beleszőttük a válogatásba. Ha rossz helyre nyúltunk, vagy nem nyúltunk valahová, nyugodtan tessék szólni.

Megér egyébként egy fejezetet a munkahelyi légkör fényezése

Hát igen, ez is más most az álláshirdetésekben, mint néhány évvel ezelőtt. Összetartó, stabil csapat, jó hangulat, megértő vezetőség. Jó a csapat, számíthat kollégáira és vezetőire és ők is számítanak Önre. Közvetlen, barátságos kollégák, egymást segítő és támogató közeg. Családias, támogató munkahelyi légkörben dolgozunk. Szeretnénk ha csapatunk kedves, ügyes, vidám (nem dohányzó) hölggyel bővülne. Egy jól összeszokott csapattal várjuk a jelentkezőket.

Ezek után mit számít a bér? Hát azért megnézzük.

Betűrendben azért előtte néhány apróság a mérleg előtt

Aldi

Az Aldi már emelt, mint arra korábban rávilágítottunk, 10-15%-kal nyomta feljebb a beosztott bolti dolgozók keresetét 2018-ban. 15%-ot az eladók, 10%-ot az árufeltöltők kaptak. De hát nagy a pontosság, így a kereseti lehetőségeket forintra mérve adja meg a cég, nem kerek ezresekben. Különböző részmunkaidő hosszok között lehet válogatni, és az álláskereső nyilván összeveti ezeket is. És egy filléres apróság: ha nyolc órára vetítve számol, bizony egy-két forintos különbségek jönnek ki (tehát ha egy négyórás, vagy egy hatórás álláslehetőséget nyolc órára vetítve összehasonlítunk, akár egy forint nyolcvan fillér különbség is kijöhet). Korábban ilyen nem volt, vagy nem vettük észre. És persze forintra kiszámolva adja meg egyes cafetéria juttatások összegét.

Újdonság az Aldinál, hogy feltüntette a tíz éves munkaviszony előnyét, elismerve egy nagyobb juttatással. Nem egyértelmű, hogy a nála eltöltött, vagy bármilyen munkaviszony számít, így a jelentkező vakargathatja a füle tövét.

Auchan

Már a Gyömrői úti CBA-s áruházába is keres dolgozókat az Auchan, ezek szerint valamit aláírtak már velük.

Lépett egyet az Auchan is abban, hogy most már honlapján a meghirdetett munkakörök egy részénél (a bejegyzés összeállításakor nem mindenütt) feltünteti az induló kereseti lehetőséget, ami próbaidő után havi bruttó 234 ezer forint. Hiába, a munkaerőhiány azért ebbe az irányba lökdösi a cégeket, hiszen az a kevéske álláskereső, ha az internet világában nem kap gyorsan információt, bizony tovább kattint. Gondolhatnánk ugyanakkor, hogy ahol jobban ég a ház, megadja a bérek összegét. De hát a szakmai körökben legégetőbbnek számító hentesnél, cukrásznál, péknél nem ad meg a cég számszerű kereseti lehetőséget. Egyes munkakörökénél viszont piros betűkkel és aláhúzva hirdeti az egyébként egységesnek tűnő 234 ezer forintot.

Előrelépés az is, hogy most már csoportosítja munkakörönként a munkalehetőségeket, hiába, az áttekinthetőség is számít a munkaerőért vívott ádáz küzdelemben.

Nyilván nem egyformák a bérek az Auchannál sem, ez természetes is. Az Auchan még 2017 novemberétől indította előrehozott minősítéssel a béremelését, most ezt látni a honlapján. A cég honlapján a sajtószoba rubrikájában a 2017-es közleményeket a bejegyzés írásakor nem tudtuk megnyitni, mert kíváncsiak voltunk, van-e valami friss közlendője a cégnek. Ezért hát elővettük a szakszervezet honlapját, ott még megvolt, hogy az átlagos kereseti lehetőség 247 ezer forint 2017 novemberétől (tehát 2018 elején is). Így a meghirdetett 234 ezer forintos kereseti lehetőség az átlag alatt van.

Lidl

Hát igen, a Lild 2017-ben már hirdetett három órás foglalkoztatási lehetőséget, ilyen ma is van. A munkaszervezés precizitása persze mindenre rátehet egy lapáttal, ez történhetett itt is, hiszen most már két órára is el lehet szegődni a céghez, dolgozni. Így gazdag a munkaidő paletta, 2-től 8 óra időtartamig lehet válogatni. És azért perc alapú a munkaidő elszámolás. Egy óra munkalehetőség lesz-e, arra viszont gondolni sem merünk egyébként.

A Lidl még változatlanul úgy hirdeti állásait, menyivel is emelt 2016 januárja óta, tehát a nagy durranás még várat magára. Nem kizárt, hogy ha majd a CBA-s boltokba keres eladókat, akkor lép majd egyet. Vagy már holnap. Az összeállításunk készítésekor azonban ennek még nem volt nyoma a honlapján. Tehát - feltehetően zömében - a 2017 vége felé is hirdetett bérajánlatait futtatja még.

A Lidl álláshirdetéseinek egyik vetülete, hogy a megadott elérhető havi járandóság tartalmaz egy húsosnak tűnő "utalvány" elszámolást is. Hát ezt most lehámoztuk, a jobb összehasonlíthatóság érdekében (a végén persze visszatesszük az összesenbe, de hát a bér az bér, az utalvány meg utalvány, igaz viszont, hogy mindkettőért lehet vásárolni). Egy kivonás és összeadás az egész. De hát ennek azért az a végeredménye, hogy az utalvány nélküli bérrészhez mérve majdnem húsz (pontosabban 18) százalék az utalványos hányad, nyolc órás foglalkoztatásra vetítve, egy vidéki bolti dolgozó esetében. Hát ez is egy tény, meg persze juttatás is. És van raktári toborzó nap is, bizonyára most ott ég a ház a legjobban.

Tesco

A Tesco kényszerült a legádázabb bércsatára a szakszervezetek jóvoltából, pedig nem ő volt a legrosszabbul fizető boltos kereskedő (persze, az alkalmazott szíve-joga elégedetlenkedni, bárhol is). Itt is kellett hámozgatni a pontosabb összehasonlítás érdekében, hát majd ezeken is lehet még vitatkozni, helyes-e, vagy nem. Itt főleg a példaként bedobott túlórák nehezítik az összehasonlítást a többiekkel, mert mások erről nem beszélnek. Levettük. Akadnak különbségek a cégnél, nem csak területi alapon, hanem egyes munkakörök között is. De ez így természetes, máshol is így van, csak kevesebbet beszélnek róla. Az induló hat hónappal sem foglalkozunk (próbaidő, vagy ahhoz hasonló mindenütt van).

Úgy tűnik, az online nagyon kell a Tesconak. A bevásárlási munkatársat még csak több túlórás keresettel vonzza, de a kiszállítási munkatárs komoly ráadást kap. A bónusszal sem foglalkozunk, mert nincs kiével összehasonlítani, és nem derül ki, mi után adható (fix, vagy teljesítményfüggő).

Bérlista

A jelenlegi hirdetésekben az előbbiek nyomán szép számmal akadnak homályos sarkok is az összehasonlítás mezején, már ha valaki fillére ki akarja számítani a várható, elérhető járandóságát itt is, meg máshol is. De hát abból kell főzni, ami van. Így például nem mindenki adja meg a cafetéria összegét, vagy például a műszak- és a vasárnapi pótlék nyilván már mindenkinél hozzájön a keresetekhez, a túlóra is (de ez változó, hiszen az végül az egyéni teljesítménytől, meg a főnöktől függ). Létezik egy sor nyilvánosan nem számszerűsített béren kívüli juttatás is (például munkába járás támogatása). Egy viszont valószínű, hogy a nagyláncok adják a legnagyobb béreket, amiben a hazai nagyok némelyike is ott van. Meg egyes kisebb boltok is.

A bért és a cafetériát együtt tekintve, az egyes boltok legmagasabb kereseteit sorba állítva (minden cégtől csak egyet, a legnagyobbat nézve) a sorrend a mai napon a következő:

1. Aldi, 2. Tesco, 3. Lidl

Csak a bért nézve:

1. Aldi, 2. Auchan, 3. Lidl

Hát akkor a bérlista:

céges honlapok
cég	munkakör	bruttó kereset	cafetéria	összesen
Aldi	bolti eladó kezdő	272	12	284
	bolti eladó tíz év munkaviszonnyal	352	12	364
	árufeltöltő kezdő	192	7	199
	árufeltöltő tíz év munkaviszonnyal	248	7	255
	raktári dolgozó kezdő (hűtőraktár)	272	13	285
	raktári dolgozó tíz év munkaviszonnyal (hűtőraktár)	313	13	326
Auchan	áruházi dolgozó induló	234	.	.
	áruházi dolgozó átlag	247	.	.
Lidl	bolti dolgozó Budapest	230	38	268
	vidék	209	38	247
	raktári dolgozó Csepel	242	38	280
Tesco	áruházi dolgozó	197	12	209
	áruházi dolgozó (területi bérkiegészítéssel)	213	12	225
	pék dagasztó	217	12	229
	pék dagasztó (területi bérkiegészítéssel)	233	12	245
	webáruház kiszállítási munkatárs	230	58	288
Érték: ezer forint

És az apróhirdetések mezeje, ami beláthatatlan, így csak mazsolázni lehet belőle. Természetesen ezek 2018-as hirdetések, élelmiszerboltokban. A túlnyomó többség nem mond bért. Néhány véletlenszerű példa (nem érdemes kérdezősködni, ezt találtuk a hirdetésekben, mi is tudjuk, sejtjük, de azért hozzá lehet fűzni):

online hirdetési portálok
munkakör: eladó, pénztáros	bruttó kereset
Spar Market Budapest	190
Spar Budapest	260
Reál ABC Budapest	170
Reál ABC Budapest	240
Piaci zöldséges Budapest	260
Piaci élelmiszerbolt Budapest	260
Coop Miskolc	161
Non-stop Budapest	300
Pékség Budapest	270
Élelmiszerbolt Kecskemét	160
Coop Hajdú-Bihar	161
CBA Pest megye	183
Érték: ezer forint

(blokkk.com, 2018. január 11.)

Az Aldi ledobta a boltos bérbombát

Az elmúlt időszakban több nagyáruház is döntött a 2018-as béremelésekről. Eddig is a diszkontok húzták a listát, hát most erre robbantott rá az Aldi.

Az Aldinál 2017-ben az elérhető legmagasabb javadalmazás az árufeltöltőknél havi bruttó 228 ezer forint volt, nyolc órára vetítve (némi más juttatásokkal körítve). Eredetileg részmunkaidős állásokat hirdetett, most is azt teszi, de a jobb összehasonlíthatóság érdekében a blokkk.com ezeket átszámolta nyolc órára. Az eladók pedig így 310 ezer forinthoz igazodó jövedelmet érhettek el (ugyanúgy nyolc órára számolva, ami persze a valóságban a részmunkaidő után kisebb összegű bérszámfejtést jelentett).

És akkor 2018

Dermesztő a munkaerőhiány a kereskedelemben is, így kénytelenek folyamatosan emelni a béreket a boltos vállalkozások is. Most az Aldi lépett, nem is kicsit. Friss hirdetménye sokkal részletesebben mutatja be a kereseti lehetőségeket, mint korábban, bizonyára ez nem írható a véletlen számlájára. De legalább hosszasabb ceruzavég rágcsálásra készteti az állások közt válogatókat. Feltehetően a cég is számol azzal, hogy a magas foglalkoztatási szint és a már említett nem csekély súlyú munkaerőhiány mellett egyik oldalról vigyázni kell, nehogy elcsábuljanak a dolgozók a szomszéd boltba. Másik oldalról azért a versenytársak dolgozói is adhatnak némi munkaerő pótlást, tehát semmiképpen nem lehet alább adni a bért, mint régen. És a feljebbnek magasabban kell lennie.

Az Aldi 25, 30 és 35 órás részmunkaidős foglalkoztatásokat kínál, a nyolc órára vetített kereseti lehetőségek országosan azonosak. Óriási elmozdulás ugyanakkor a nyilvános információk alapján, hogy megjelöl kezdő fizetéseket (korábban ilyet nem tett), az eladó munkakörben ez nyolc órára számítva 272 ezer forint, de 10 év munkaviszony után (nem mondja, hogy nála eltöltött munkaviszony kell) ezek a pénzek megugranak. Tehát gyakorlott eladókat keres és ezt meg is akarja fizetni.

És a megugrás nyomán a nyolc órára számított havi bruttó fizetés 352 ezer forint lesz. Egyenlőre ezzel piacvezető az Aldi az élelmiszeres láncok között, a nyilvános információk alapján. És ehhez a pénzhez hozzájön a cafetéria, ami a munkaidő hosszától függően lehet tízezer forint alatt, vagy felett néhány ezer forinttal. Ez bizony olyan 365 ezer forint körüli javadalmazást is jelenthet, amihez még további más juttatások is jöhetnek.

Az Aldi így 15% körül mozgó emelést adott az eladóknak. Az árufeltöltőknél úgy látszik jobban áll a cég, mert ott csak 10% körüli az emelés, a nyolc órára vetített kereseti lehetőség 250 ezer forint körül jár, de itt is vannak még egyéb juttatások is.

És amit még kínál a cég az álláskeresőknek egyebek mellett, az a jó hangulat és a megértő vezetőség, áll a honlapon az "amit kínálunk" sor végén. A Lidl még nem lépett, kérdés, ő majd ront, vagy javít az aldis dolgozók hangulatán.

(blokkk.com, 2018. január 5.)

Izzik a parázs a boltokban: eladó aranyáron sincs

Elég. Nő a boltos kiskereskedelem, eközben viszont mindenki pénztárost, eladót árufeltöltőt keres, a legjobban fizetők is. A legnagyobb élelmiszeres áruházláncok ezer munkakört hirdetnek jelenleg.

Az Auchan, a Spar és a Tesco megszórta béremeléssel a közelmúltban a dolgozóit, de ezzel együtt is, mint az átlagnál több jövedelmet kínáló üzletláncok, azért szép számmal keresik az áruházi dolgozókat. A karácsonyi roham előtti utolsó pillanatokban a bevásárlóközpontokban szerény becslés szerint hasonló arányban találni "rögtön jövök" táblácskát, mint akciós reklámokat. Ez is azért azt jelzi, hogy a kisboltok is küszködnek a munkaerőhiánnyal.

Különösen az eltelt közel két esztendőben keseregtek sokat a boltosok. A bevétel ugyan nőtt, de a foglalkoztatottak, továbbá a boltok száma csökkent. A foglalkoztatottak száma ráadásul nagyot zuhant, hiszen a vasárnapi nyitást jelentő 2016 második negyedévében ugyan felszökött 376 ezer főre, de 2017 második negyedévére 23 ezerrel csökkent:

	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.
kiskereskedelem változás előző évihez képest	105,3	106,4	104,3	103,3	103	104,8
foglalkoztatottak ezer fő	359	376	372	367	361	353
boltok száma ezer darab	.	139	.	136	.	.
KSH

Mindeközben

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik, de minél kisebb egy bolt, annál nehezebben bírja el:

bolti kiskereskedelem bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	520	145
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	635	140
bérköltség növekménye előző évhez képest	.	20	25	+ 64	+ 71	.
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

A négy főnél nagyobb boltokban többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres, tehát az eddigi béremelés a létszám tartására volt csak elég.

A topfizetők is kergetik a munkaerőt

A legnagyobb jövedelmeket a bolti dolgozók részére a legnagyobb áruházláncok fizetik, amibe a nagy hazai láncok közül is néhány beletartozik, mérlegadataik bérinformációi alapján. Nyilvános adat azonban kevés akad a pillanatnyi létszámigényekről és bérezési lehetőségekről, de akad valamennyi.

A legnagyobb áruházak közzéteszik honlapjukon álláshirdetéseiket (meg persze máshol is keresik a munkaerőt), A legfeszítőbb, főleg karácsony előtt, a bolti dolgozók létszámhiánya, hiszen ettől lesz hosszú a pénztárak előtt kígyózó sor.

A jelenlegi állás szerint a hat legnagyobb élelmiszeres áruházlánc több mint ezer bolti, áruházi állást, munkakört hirdet (így több embert is kereshetnek ugyanarra a pozícióra):

	Aldi	Auchan	Lidl	Penny	Spar	Tesco
hirdetett munkakörök száma	198	139	100	109	165	350
elérhető jövedelem ezer forint/hó	228-311	247	247-268	.	.	225-241
Forrás: céges honlapok

És nemsokára jön majd 2018

2018-ban tovább emelkednek a bérek előreláthatóan, egyrészt a minimálbéreket kötelező feljebb tolni, másrészt várhatóan nem enyhül a munkaerő hiánya belátható rövid időn belül. Ez további munkaerőpiaci feszültségeket vetít előre.

(blokkk.com, 2017. november 7.)

Egymást tapossák a multik az eladókért

A Spar nagy hirtelenjében adott 8% béremelést, amit 13. havi fizetésként ad oda. A Tesco és az Auchan után lépnie kellett. És így még nem is köti meg magát 2018-ra. Bérben egyébként lehet, hogy sokak számára távoli a 2018-as esztendő.

A friss hír, hogy a Spar 13. havi fizetést ad dolgozóinak 2017 novemberében, bejelentése szerint. Ezzel a Tesco és az Auchan nyomdokaiba lépett, akik a közelmúltban döntöttek béremelésekről. Ebben persze a tescos sztrájknak és a farvizén úszkáló szakszervezet nyomásának, vagy éppen fenyegetőzésének is volt nyilván nem kevés súlya. És a munkaerőpiaci adatok bizony azt mutatják, hogy sok pénz árán is csak a létszámot tudják tartani a boltok, olyan súlyos a munkaerő hiánya (2017 augusztusában 17%-kal volt nagyobb a bolti dolgozók havi bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál, a boltos kiskereskedelemben ugyanakkor gyakorlatilag nem mozdult a létszám, az átlagot tekintve). A bolti dolgozók pedig nagyon elégedetlenek, ezt azért nem árt tudni.

A multi élelmiszeráruházakat is magában foglaló élelmiszer kereskedések körében 200 ezer forint körül van a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete. Ebben a hazai láncok, kisboltok is benne vannak (a négy főnél nagyobb vállalkozások). És nyilván akad különbség bőven.

Bérpraktikák

A Tesco a sztrájk nyomán 179 ezer forintra emelte a bérminimumát, amire különböző pótlékok is jönnek. Első körben a Tesco 161 ezer forintról emelt 165 ezerre, ami nagyon nem tetszett a dolgozóknak, majd ezt tornázták fel a sztrájkolók 179 ezer forintra (persze, ők is engedtek a maguk 200 ezres követeléséből végül 21 ezer forintot, de hát a különböző pótlékok miatt nehéz ezt fillérre pontosan értékelni). Végül egy tescos áruházi dolgozó 220-240 ezer forint közötti összeget is megkereshet.

Az Auchan előrehozott emeléssel rukkolt elő, ami nem is volt olyan nagyon előrehozott, hiszen az elmúlt két esztendőben is októberben, majd novemberben emelték a béreket. Kiderült az is, hogy a 13,6%-os emelést követően az átlagosan elérhető havi bruttó jövedelem 247 ezer forint lesz. Ez igazi újdonság, hiszen az Auchan eddig mélyen hallgatott a nála elérhető fizetésekről, keresetekről.

Nos, a Spar ugyan meghirdette 2017-re a 13. havi fizetést, de arról még mindig nincs nyilvános adat, hogy mekkora járandóságot érhetnek el nála a bolti dolgozók. Kiderült azért annyi, hogy míg 2016-ban 4 milliárd forinttal többet költött bérre, 2017-ben ezt az összeget megduplázta (feltehetően a 13. havi fizetéssel együtt számolva). A 13. havi fizetés annyit jelent a bérgazdálkodásban, hogy most megadják, de ez nem jelent kötelezettséget arra, hogy 2018-ban is biztosan lesz ilyen juttatás (ha csak valamiben meg nem állapodtak a szakszervezettel, de itt most erről nincs hír). A Spar nem is közölt többet, csak annyit, hogy 2018-ban pedig folytatódnak a bérfejlesztések, ugyanis a jövő év tervezése jelenleg is zajlik.

Az Aldi és a Lidl eddig nem változtatott a honlapján hirdetett kereseti lehetőségeken. Az Aldinál nyolc órára vetítve a bolti eladó elérhető keresete 310 ezer forint, az árufeltöltőé 230 ezer forint körül jár (vasárnapi pótlék nélkül). Más kérdés, hogy részmunkaidősként (mert most például csak részmunkaidős állást hirdet) azért vékonyabb a boríték, amit haza lehet vinni végül. A Lidl bolti dolgozói a fővárosban 268, vidéken 247 ezer forintban reménykedhetnek (nyolc órára vetítve). Nála viszont nagyon tarka a részmunkaidők skálája, ami 3-tól 8 óráig terjed, szünet nélkül az óraszámok között.

Nem véletlen az óvatosság: a szakszervezetek már hegyezik a ceruzájukat

Pénz pedig csak annyi van a kereskedő zsebében,amennyi a bevétele. Az eddigi bérfejlemények azt mutatják, hogy a legjobban fizető nagyáruházak mezőnye tömörebb lett, hiszen a legutóbb bért emelők közelebb jutottak a legjobban fizető diszkontokhoz. Hozzátartozik a képhez, hogy a nagyobb CBA-s áruházak némelyike is átlag felett fizet, de hát a kisboltok többsége viszont az átlag alattiak táborát gyarapítja. A Coop is mintha alatta mozogna, amihez hozzátartozik, hogy a kistelepülések kisboltosainak a legnehezebb, bért fizetni is.

2018-tól további minimálbér emelés lesz, a munkaerőhiány pedig nem enyhült. Ez azt vetíti előre, hogy mindkét ok miatt tovább kell emelni a béreket a boltokban. Kérdés, hogy ki bírja ki majd ezt versenyképességben, ennek tükrében a kínált portékák árában, hiszen mind a költségviszonyokban, mind a bolti árakban (mindkettőnek része a bér) vannak jócskán különbségek.

Bérben egyébként lehet, hogy sokak számára távoli a 2018-as esztendő, miközben a naptárban már alig kell lapozni.

(blokkk.com, 2017. október 25.)

A hiperek rámásztak a diszkontokra, nincs is bérdifi

Az Auchan életében először elárulta, éppen mennyi bért is fizet. A hiperek rámásztak a diszkontokra, van, ahol a hiper fizet többet. A Tesco pékdagasztója 272 ezret kereshet. Éjszakai bagoly is kerestetik.

Két pénztáros beszélget. - Te a jövő héten hova mész dolgozni? - Nem is tudom, mit csináljak. Gáz, de ma máshol se nagyon van több pénz. - Nyugi, lesz. Ezek csak egymástól tudnak embert szedni, ahhoz meg kell a több lé.

Az Auchan bejelentette, hogy 2017. november 1-től előrehozott általános béremelést hajt végre. Ezzel a Tesco nyomdokaiba lépett, sok más választása nem is nagyon lehetett. Így viszont kiderült az is, hogy különben lemaradt volna bérben a másik hipertől. Az áruházi dolgozók bére 13,6%-kal emelkedik és az átlagosan elérhető havi bruttó jövedelem 247 ezer forint lesz.

Feltűnő, hogy az Auchan még sohasem tette közzé, éppen mikor mennyi fizetést is ad, és bár az "átlagos" minősítés nyilván takar némi különbözőséget, amelyekre feltehetően szükség is van, de így már könnyebb eligazodni a multi áruházak bérlabirintusában. A mérlegbeszámolókból visszamenőleg persze lehetett mindig is számolgatni, de az nem az igazi.

A képhez az is hozzátartozik, hogy nem ez az első előrehozott béremelés az Auchannál. 2015-ben október elsején indult a béremelés, 2016-ban november elején, tehát a mostani lépés csak követi a korábbi két év ütemét.

Hiába, a munkaerőhiány megdolgozza az áruházak bérpolitikáját is, most már csak az a kérdés, hogy a Penny és a Spar lép-e a nyilvánosság tekintetében, hiszen ádáz a küzdelem a munkaerőért és könnyebb a dolgozóknak ott válogatni az álláshelyek között, ahol első pillantásra látni a bérből valamit. 2018-tól ráadásul tovább emelkednek a bérek, hiszen egyrészt nőnek a minimálbérek, amelyek azért a jobban fizetőket is erőteljesebben noszogatják majd, másrészt a munkaerőhiány tovább darálja a munkaerő piacot.

A többiek elaludtak?

Kérdés, hogy lép-e az Aldi és Lidl, akik nagyon beszorultak az Auchan és a Tesco közé, vagy éppen mögé. És a nyolc órára vetített bérben ugyan az Aldi vezet toronymagasan, de az ő a részmunkaidős dolgozója nem nagyon tud több pénzt hazavinni igazából, mint a többiek, csak éppen a statisztikát dobja meg (hiszen összehasonlítani a béreket csak azonos időalappal lehet, de a hó végi boríték már más kérdés). Márpedig a dolgozók nem a statisztikát, hanem a hó végi borítékot nézik.

A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos egyébként egy kicsit hátradőlhet a székében, hiszen korábban úgy nyilatkozott, hogy egyebek mellett már felmerültek javaslatok, amelyek a nagy tömegeket kiszolgáló áruházakban jellemző létszámkérdés orvoslására irányultak. Ehhez annyit érdemes hozzátenni egyrészt, hogy a különböző létszámkvótás javaslatok a multi áruházakra irányultak. Másrészt ugyanakkor a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete a legutóbbi adatok alapján 190 ezer forint volt, a diszkontok és a hiperek viszont mind felette vannak, tehát önmagában ezen olyan sok orvosolni való nem nagyon akad (ebben a kérdésben a szakszervezetek is csak sántikálnak). Sőt, ez az áruházi kör a nemzetgazdasági átlagot (208 ezer forint) és a versenyszféra átlagát (2019 ezer forint) is veri. Más kérdés, hogy hiába az átlagnál nagyobb fizetés, egyszerűen nincs szabad ember a munkaerőpiacon.

Vannak persze finom elemei is a diszkontok és a hiperek bérpolitikájának. A Tesco pékdagasztója például 272 ezer, raktári munkatársa 281 ezer forintot is kereshet. A Tesco kocsigyűjtője ugyanakkor annyit is kereshet, mint egy baromfieladója (utóbbi elvileg szakképzettséget igénylő munkakör). A Lidl még mindig ajánl három órás részmunkaidős állást, persze hétvégére (ami jó, mert focimeccsre már nem érdemes menni, viszont a bevásárlás előtt, vagy után meg is lehet keresni a költekezés árát). Az Aldi az álláshirdetéseiben kizárólag részmunkaidős áruházi dolgozókat keres, ami azt is sejtetheti, hogy nála csak ilyen álláslehetőség van. Ez azért más színezetet is adhat a bérviszonyoknak, hiszen nyolcórás pénz lehet, hogy nincs a boltjában az árufeltöltők és az eladók körében. Az Auchannál keresnek kóstoltatásért felelős munkatársat is, némi sütési, főzési tudománnyal, vásárló hangja menedzsert viszont már nem. Szimpatikus egyébként, hogy a pénztári munkakörben megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztat. Egyébként más is, például a Spar is kiemelten kezeli a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának ügyét.

A társkeresés tarifája

És néha már a társkereső oldalak hangulatát lehet élvezni egyes áruházi álláshirdetésekben, például a Teso ikeás hangvételű szövege igencsak rámenős: "Éjszakai baglyok, jelentkezzetek! :) Szeretnénk megbízni ... Ne késlekedj, kattints a ... gombra, alig várjuk, hogy megismerjünk!"

A mai bérmenü végül a diszkontok és a hiperek körében, némi megjegyzéssel körítve, a következő:

	áruházi dolgozó	bolti eladó	árufeltöltő	bolti dolgozó vidék	bolti dolgozó Budapest
Aldi		233 (6 órás vasárnapi pótlék nélkül), nyolc órára vetítve: 311	114(4 órás, vasárnapi pótlék nélkül), nyolc órára vetítve:228
Auchan	247 (nyolc órás, átlag, juttatásokkal, pótlékokkal)
Lidl				247	268
Tesco	225, vagy 241 (területi pótlék nélkül, vagy területi pótlékkal, hat hónap után, előtte négyezerrel kevesebb)
Forrás: Áruházak honlapja, sajtó, elérhető havi bruttó jövedelem, érték: ezer forint

A Spar és a Penny nem árulja el előre, mennyi fizetést is kínálnak. A Spar két szem állást hirdet a Nemzeti Foglalkoztatási Portálon, 161 ezer forint feletti havi bruttóval, ami így már nem annyira csábító. A Penny sem jár sokkal előrébb.

Magyar diszkontháború: a diszkontok fegyverével lőnek vissza a hiperek,

nagyot is diszkontosodtak - a kisboltoknak pedig lassan annyi

Amerikában a Walmartot fojtogatja az Aldi és a Lidl, brutális árháborúval. És ott van még az Amazon. Kicsiben sok tekintetben hasonló a magyar viaskodás. Az Auchan és a Tesco néhány évvel ezelőtt lerámolta a polcok tetejét, sétálóutcákat csinált az eladótérben, így a diszkontokhoz közelítve leépítette a bolti készleteinek jelentős részét - a kisebb készlet a diszkont egyik fegyvere. Az Auchan alaposan megdobta a sajátmárkás termékkörét, van olyan cikkelemsor, ahol szinte mást nem is találni a polcon. A Tesco - egyébként Lengyelországban is - igyekszik megszabadulni eladóterének egy részétől, két helyen már ott a Media Markt. És onlineban a hiperek vezetnek nálunk a diszkontokkal szemben. A Spar is folyamatosan cserélgeti a boltjait, bezár, kinyit.

A nagy magyar láncok közül a nagy CBA-s boltosok részben bérben, részben az online-ban tartják a frontot, és nekik is ott a saját márka. Kisebb a három magyar nagyláncnál, de az online élelmiszer üzletágban Magyarországon úttörő volt a G'Roby, aki az online eladásait nyomta meg alaposan (az online nyitás előtt pedig egyszerűen telefonos rendelésre házhoz szállított). A Manna és a Robi ABC éjjel-nappal nyitva, ebben látja az egyik menekülési útvonalat.

Na, de a többiek. Ott bizony annyi. A Coop, aki nagyobbrészt a kistelepüléseken mozog, az álláshirdetésekben - melyekből coopos mostanság szembetűnően több van - 160-170 ezres béreket kínál. Ezzel nem fog tudni sokáig lépést tartani és 2018-ra neki is gyürkőznie kell az újabb izzasztó béremelésnek. A Reál sem tud kényelmesen hátradőlni.

(blokkk.com, 2017. október 12.)

Gyanús: az Ikea és a Lidl adja a legtöbb bért

A boltos kiskereskedelemben. Az élelmiszerbolton túl is van boltos világ, sőt, csak ők kevesebbet fociznak. Az iparcikkesek körében is a vásárló mellett az eladókért is véres a küzdelem, bérszakadékok itt is vannak.

A rekordszinteket döntögető munkaerőhiány közepette döntő kérdés, hogy a boltosok mennyi bért adhatnak az alkalmazottaiknak. Feltérképezni pontosan ez azért nehézkes, mivel az Aldi, a Lidl és a Tesco kivételével az áruházak honlapján nincs információ arról, mennyi fizetést is adnak az alkalmazottaiknak. Az álláshirdetésekben, még ha meg is jelölnek valamilyen fizetésösszeget, sűrű homály fedi, hogy abban mi van, vagy éppen nincs benne, például a bérpótlékok, vagy éppen a cafetéria közül.

A cégeknél egyik évről a másikra általában nem tud nagyot ugrani a bértömeg, kivéve az olyan egyedi eseteket, amikor - mint 2017-ben - alaposan felpörgették a minimálbért, ami minél kisebb egy vállalkozás - nem csak boltos - annál inkább megrázta a költségvetését. a nagyobbaknál már kevésbé. Ez kitűnik abból is, hogy a kisboltok többsége árrésüknek - a beszerzett áruk értéke (szép nevén az ELÁBÉ) és az eladási ár a különbségének - az átlagnál jóval nagyobb hányadát fordítja bérre. Mennek is tönkre évről-évre, mivel nem bírják a versenyt, amiben persze nem csak a bérköltség számít.

De a bérrangsorban, a sorrendben mindez olyan nagy felfordulást nem tudott okozni, a bér erőviszonyokat tükrözi azért a legutóbbi beszámoló is. Ezért a legbiztosabb támpont a cégek éves beszámolója, ami ugyan a 2016-os esztendőt mutatja, de teljes körről alkotható kép (az eltérő mérlegforduló nap miatt pedig egyes nagyáruházak már belelógtak az új minimálbérekbe):

iparcikk		élelmiszer
IKEA	380	Lidl	380
Decathlon	308	Aldi	335
Media Markt	295	CBA Halmsláger	328
Euronics	295	Penny Market	269
KIKA	289	CBA Krupp	243
Praktiker	256	Spar	230
YISK	249	Auchan	223
OBI	243	Tesco	223
C&A	223	Coop Szolnok	177
H&M	203	Reál Élésker	171
RS Bútor	190	Reál Kisalföld	157
Hervis	171	G'Roby Buda	131
Háda	157	Manna MázsaWien	98
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016. évi üzleti beszámolók adatai, havi átlagkereset: ezer forint, fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős dolgozók

Az élelmiszerbolton túl is van boltosvilág, csak ők kevesebbet fociznak

A politikusok az élelmiszeres multikat piszkálják előszeretettel, nyilván, mert ezek a legnagyobbak és az agráriumnak, élelmiszeriparnak nagyon kell a boltosok polca. A piszkálgatás és az agrárium egyébként több tekintetben is összefonódik a focival, hiszen vannak focirajongó politikusaink (ami önmagában nem baj, a blokkk.com csapata is szereti a jó focit) és élelmiszeriparosaink is, például a fociszövetség elnöke is nagybefektető itt is. Ez annyit jelent, hogy a szokásos lökdösődés ezen a pályán sokkal nagyobb az átlagosnál, fergetegesek az ütközések a pályán - a piacért. Időnként fel is rúgják egymást a játékosok, a brüsszeli bürokraták is sokat tüsténkednek errefelé. De hát az élelmiszerboltokon túl is van boltos világ.

A boltos kereskedelem nagyobb szelete a legkülönfélébb iparcikkek árusítása, ahol forog-pörög a piac, ugyanúgy, mint az élelmiszerek kereskedelemében. A plázákat, aminek zömét multi ingatlanberuházók építették, ők is nagyon nyomják, bár a nagy élelmiszeráruház, ahová naponta betér a vásárló, elengedhetetlen kellék. A ruházati kereskedésben hemzsegnek a multi boltok, márkaláncolatok, bár tetemes a súlya a kínai árudáknak is. A bútoros szereplők erősödtek, az Ikea megépítette harmadik áruházát, az új Möbelix korábban kikopott barkács áruházakban telepedett meg. A barkácsosok közül a Baumax, Bricostore kivonult már korábban, de a Bauhause éppen terjeszkedne, a Praktiker pedig magyar tulajdonú lett. Mindez azt is jelenti, hogy itt is vérre és bérre menő küzdelem folyik.

A béradatokkal összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy az iparcikkek kereskedelmében lassúbb az áruk forgási sebessége, tehát hosszabb ideig téblábolnak a polcokon, ezért is nagyobb az árrés tömege itt. A bérköltség árréshez mért aránya viszont erősen szóródik, szembetűnő például a műszaki cikk kereskedések bérterhének magas súlya:

	árbevétel	árrés	bérköltség	létszám	egy főre jutó éves bérköltség millió forint	bérköltség/árrés
C&A (03.01-02.28.)	24,8	8,1	1,3	384	3,4	16%
H&M (12.01-11.30.)	42,3	12,9	2,9	915	3,1	22%
Hervis (01.01-12.31.)	11,2	4	1,1	414	2,6	27%
Decathlon	43,5	12,7	4,3	912	4,7	34%
Ikea (09.01-08-31.)	53,9	17,6	3,5	591	5,8	20%
Kika* (07.01-09.30)	.	.	0,7	610	4,4	.
Yisk (09.01-08.31)	31,2	13,5	2,4	624	3,8	18%
Media Markt Arena (10.01-09.30.)	3,2	0,434	0,2	46	4,5	47%
OBI	68,6	18,9	6,7	1.803	3,7	36%
Kristóf Szalon	1	.	0,1	44	2,2	.
Háda	10,4	4,9	1,3	556	2,4	27%
Euronics	49,6	7,4	4,4	974	4,5	59%
Praktiker	39,2	11,6	4,6	1.163	3,9	39%
RS bútor	1	0,255	0,1	23	2,9	25%
Elektronikus Beszámoló Portál, bérköltség: milliárd forint, */: negyedéves adatból becsülve, zárójelben eltérő beszámolási időszak

Bérverseny a javából: a vásárló mellett az eladóért is véres a küzdelem

A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma (amiben az alkalmazottak mellett a vállalkozók, segítő családtagok, mindenki, aki egy órát is dolgozik a boltban, benne van) csökkent 2017-ben. A négy főnél nagyobb boltokban éppen csak szinten maradt a létszám, tehát sikerült megtartani a dolgozókat, a fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők közel 20%-os keresetemelkedése mellett. De mindenki embert keres, a nagy láncok és a kisboltok egyaránt (utóbbi esetében ennek egyik ékes bizonyítéka a sok "rögtön jövök" tábla, ami persze azt is jelzi, hogy már csak egy emberre futja, így nem biztos, hogy kell másik is).

Megfigyelhető az is, hogy a szakmák együtt mozognak. Az élelmiszeres nagyáruházak feljebb kúsztak a bérrangsorban, miközben az élelmiszeres szakboltok (hús, zöldség, pékáru) a végén kullognak.

Számít az is, hogy az egyes eladó szakmákban kötelező-e a szakképesítés (amikor az eladó kiszolgálja a vásárlót), ilyen az élelmiszer, vagy például a műszaki cikk kereskedelem. A zöldséges, ruhás, vagy könyves eladónak nem kötelező a szakképesítés, de a pénztárosnál sem előírás. A részmunkaidő már csak ráadás, hasonlóképpen a vasárnapi nyitva tartás, ami 50%-os pótlékkal dobja meg a hét végi keresetet,meg a statisztikát (a boltoknak egyébként nagyjából a harmada van nyitva vasárnap, a plázákban ez kötelező a bérlőknek, a nagyáruházak nem kockáztatnak, kinyitnak, a kicsik többsége viszont nem húzza fel a redőnyt, mert nem éri meg neki, hiszen kevés vásárlója lenne, bár a nagyok közül sem mindenkinek aranybánya ez, sőt).

Az eladók alaposan megtapogatják a hóvégi borítékot és ugyanúgy, mint sok helyen másutt, néhány ezer forintért is továbblépnek. Megtehetik mert kevés az ember és a konkurencia boldogan fogadja a jöttmenteket is (a boldogság persze rögvest elillan, amikor a frissen érkezett dolgozó továbbáll egy áruházzal). A boltosok legnagyobb sajnálatára óriási a - szaknyelven - fluktuáció, a jövés-menés persze sokirányú. Nyom is mindenkit.

(blokkk.com, 2017. szeptember 29.)

A bér és a modernizáció agyonnyomja a kisboltokat

Drága bolt a boltban a párizsi szeletelgetése: a kisboltosok pénzének nagyobb része bérre megy. A multi áruházak a modern technológia mellett a legtöbb bért adják. A Tesco 2016-ban ugyanannyit áldozott a bérekre, mint az Auchan. A CBA csodákra képes bérben, de nem is marad pénze utána.

Lassan már elő kellene venniük a zsebszámológépüket a szakszervezeteknek és a kereskedelempolitikát pofozgató politikusoknak is. Az elmúlt két esztendőben alaposan felpörgött a munkaerőhiány, persze nem csak a kereskedelemben, hanem mindenütt. Mentek is felfelé a bérek, de hát azt ki is kellett fizetni valamiből. A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, a bolti árnak és a beszerzett, a polcra rakott áru árának (ami a legnagyobb költség a botban, szaknyelven ELÁBÉ) a különbsége.

A boltos, ugyanúgy, mint bármely más vállalkozás, sok-sok dologra költi az árrésnyi pénzét: kifizeti a napi működés költségeit, például a villanyáram mellett a bért is, de költhet hálózatbővítésre, felújításra, elavult eszközök cseréjére, vagy éppen új üzletágak, például webáruház bevezetésére. Van, aki újabb boltot nyit. És akad, aki már nem győzi és bezár.

Nem igaz egyébként az az állítás az élelmiszer kereskedelemben a nagyobb láncoknál, hogy az árrés 70%-a bérre megy el, egyik kedves barátunk számításával ellentétben, bár nyilván akad ilyen is. A bérköltséget ugyanakkor számos tényező befolyásolja, például a boltos tevékenysége (van, aki weben is árul, van, aki nagykereskedik is), a részmunkaidősök aránya, a kölcsönzött munkaerő súlya.

Végül az kerekedik ki, hogy a kisboltosok a pénzük jóval nagyobb részét kénytelenek bérre költeni, mint a nagyáruházak, aminek döntő oka, hogy a modern, korszerű technológia már kevesebb munkáskezet igényel. A modern boltos kereskedelemben drága buli a párizsi szeletelgetése. A fejlődés iránya - bár ez nem fog mindenkinek tetszeni - nem erre mutat. És végül a vásárló dönt, bármennyire is nem tetszik ez egyeseknek, és szerencsére van sokféle bolt, de úgy tűnik, ő a modernizáció mellett tette le a voksát.

Előbb a pénz, amiből költeni lehet, utána a mérleg.

A multik és a kisboltok pénztárcája

A multi nagyáruházak árrése nagyjából hasonló súlyú, kivétel a Spar, mely a diszkont, hipermarket vonallal szemben a hagyományosabbnak számító szupermarket ágat viszi. Nagyobb árrésszinttel is dolgozik, mint a többiek, hiszen egyrészt több nála a kisebb alapterületű bolt (bár zárt be jó néhányat), másrészt több az eladó is. (Árrésszint: árrés aránya a bevételhez.) A Tesco is magasabb árrészszinten mozog, nyilván nem véletlenek - a jelenlegi sztrájktól függetlenül - a folyamatos átszervezések (a modelljét szinte minden térségben, ahol van, alaposan megszorongatták a diszkontok):

	árbevétel		elábé		árrés		árrésszint
	2015	2016	2015	2016	2015	2016	2015	2016
Aldi	109	134	80	98	9	36	27%	27%
Auchan	282	294	225	231	57	63	20%	21%
Lidl	283	315	211	231	72	84	25%	27%
Penny	178	190	139	147	39	43	22%	23%
Spar	414	438	271	285	143	153	35%	35%
Tesco	614	636	440	451	174	185	28%	29%
Elektronikus Beszámoló Portál, zárójelben: üzleti év vége, árbevétel: nettó, milliárd forint, árrésszint: árrés/árbevétel, eltérő üzleti év: Tesco február 28. Auchan, Lidl március 31.,

Első pillantásra érdekes módon a hazai élelmiszeres láncok többségének árrésszintje alacsonyabb a multi áruházakénál. Árbevételük persze sok-sok nagyságrenddel kisebb. Harapófogóban is vannak, hiszen egyrészt a beszerzési árban - hiába alakítottak közös beszerzési társulásokat - azért összességében nehezebb a helyzetük, például nem mindent tudnak közösen beszerezni olcsóbban, van, amit már önállóan szereznek be árukészletet. Ugyanakkor a többségüknél a legmodernebb technikától elmaradó felszerelésük felújítására már nem futja egyik pillanatról a másikra, vagy még hosszabban sem, mivel az árversenyben a bolti fogyasztói árat nem tudják emelni. Máshonnan meg nincs pénz.

Két területen spórolnak, egyrészt a már említett fejlesztésekben, másrészt - többségük - a bérben. Már ameddig bírják, hiszen be is zárnak kisboltok végleg évente több ezren és megy is el tőlük a munkaerő. Ezért sem érdemes a multik bérét felfelé rángatni, mert őket is nyomja a munkaerő hiánya, de kedves politikusok és szakszervezeti vezetők, az igazi nagy baj a kisboltosoknál és a kisvállalkozásoknál van.

A kisboltosok pénztárcája pedig a következő:

	árbevétel		elábé		árrés		árrésszint
	2015	2016	2015	2016	2015	2016	2015	2016
Coop Szolnok	23,6	25,2	17,8	18,9	5,8	6,3	25%	25%
Coop Mecsek	30,4	34,9	24,4	26,8	6	8,1	20%	23%
CBA Krupp	18,9	20	12,1	12,5	6,8	7,5	36%	37%
CBA Halmschláger	9,3	9,3	7,9	7,9	1,4	1,4	15%	15%
Reál Élésker	8,8	9	6,7	6,9	2,1	2,1	24%	23%
Reál Kisalföld	5,4	5,5	4	4	1,4	1,5	26%	27%
G'Roby Buda	1,3	1,3	1	1	0,3	0,3	23%	23%
Manna Mázsa Wien	0,2	0,24	.	0,2	.	0,04	.	17%
Elektronikus Beszámoló Portál, zárójelben: üzleti év vége, árbevétel: nettó, milliárd forint, árrésszint: árrés/árbevétel

A multi áruházak és a nagy CBA adják a legtöbb bért

A bérek mércéje - persze, több minden befolyásolja az átlagot - végül az egy főre jutó bérköltség. Ebben a Lidl vezet, úgy, hogy közben árréséből a legkisebb arányban áldoz rá. Ennek egy magyarázata van, a modern technológia és munkaszervezés, persze, ennek is ára van, ez is pénzbe kerül. De erre megy világszerte minden gyorsan fejlődő iparág, miért pont a kereskedelem lenne kivétel.

Szinte siralmas ehhez képest a hazai boltosok helyzete. A jól fizető CBA boltokban a nagyobb bérköltség el is viszi a pénz tetemes részét. Nyilván látják, hogy eladó nélkül nincs bolt, őket pedig meg kell fizetni, menekülnek előre.

A KDFSZ és a KASZ pedig egy kicsit összekaphatná magát magyarázkodásban, hiszen a sztrájk előtt hivatkozott 2016-os tescos bérköltség egy főre vetítve szinte fillére ugyanannyi, mint az Auchané. De a Sparé sem több sokkal. Félreértés ne essék, az alkalmazottak kiáltása és kiállása a nagyobb bérért önmagában nagyon is megalapozott, hiszen a magyar bérszint nemzetközi összevetésben alacsony, ráadásul a boltos kiskereskedelem a nemzetgazdasági átlag alatt mozog.

De a bért ki is kell fizetni valamiből, a munkaerőpiac pedig sokkal nagyobb darálásra kényszeríti a cégeket - mindenütt, nem csak a kereskedelemben - mint ahogyan a bevételeik nőnek.

Végül a boltos bérköltségvetés - jó nagy különbözőségekkel - a következő:

	árrés	bérköltség	létszám	egy főre jutó éves bérköltség millió forint	bérköltség/árrés
Aldi	36	11	2.144	5,1	31%
Auchan	63	21	6.140	3,4	33%
Lidl	84	22	3.820	5,8	26%
Penny	43	13	3.142	4,1	30%
Spar	153	45	12.705	3,5	29%
Tesco	185	59	17.244	3,4	32%
Coop Szolnok	6,3	3,8	1.411	2,7	60%
Coop Mecsek	8,1	4	1.750	2,3	49%
CBA Krupp	7,5	3	805	3,7	40%
CBA Halmschláger	1,4	0,9	18	5	64%
Reál Élésker	2,1	1,1	427	2,6	52%
Reál Kisalföld	1,5	0,7	294	2,4	47%
G'Roby Buda	0,3	0,1	49	2	33%
Manna Mázsa Wien	0,04	0,016	11	1,5	40%
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, létszám: fő, átlagos állományi létszám, egy főre jutó bérköltség: millió forint

(blokkk.com, 2017. szeptember 26.)

Főnök! Ma te oltod le a villanyt záráskor!

A multikat a szakszervezetek rángatják felfelé, a Tescot is feltolták az élbolyba. A kisboltokat a kormány tolja alulról a minimálbérekkel a mélyülő bérszakadékba. A multi áruház átlag felett, a kisbolt átlag alatt fizet, a különbség 150 ezer forint is lehet. És nem a kereskedelemben a legrosszabb a munkaerőpiaci helyzet.

A boltos kiskereskedelemben 188 ezer forint a havi bruttó átlagkereset (ez nem csak az alapbér, hanem a rárakodó különféle pótlékok, kiegészítések együttes összege volt 2017 júniusában a KSH szerint). A nagy multi áruházláncok az egyes cégek átlagkeresetét nézve az ágazati átlag feletti pénzeket adnak. Egyes munkakörökben persze akadnak különbségek áruházláncon belül is, de a bérben élenjárók már jócskán 200 ezer forint felett járnak a fizikai dolgozóknak adott keresetekben. Az Aldi 300 ezer havi bruttót ad egy eladónak. És a szakszervezetek csak a multi áruházak zsebében mernek turkálni, miközben máshol kisebbek a bérek.

A blokkk.com már korábban rámutatott előbbiekre az élelmiszeres áruházak körében, a legnagyobb hazai lánccal körítve:

cég	kereseti lehetőség	forrás
Aldi árufeltöltő	221	honlap
Aldi bolti eladó	311	honlap
Lidl bolti dolgozó Bp.	268	honlap
Lidl bolti dolgozó vidék	247	honlap
Tesco	229	honlap
Auchan	226	sajtóhír
Auchan	161 felett	NFSZ
Spar Market XI. kerület	171	apróhirdetés
Spar Market XXI.	200	apróhirdetés
Coop boltok (több)	160-170	apróhirdetés
Érték: ezer forint

Na de a kisboltosok: most már tudják, hogy fizet a Tesco

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat portálját böngészve szembetűnő, hogy 160 ezer forint környékéről indítja az élelmiszeres kisboltosok többsége a pénztárosok, eladók bérét. Persze, felfelé és lefelé is akadnak kivételek, de ez a jellemző országszerte.

A blokkk.com a Tesco sztrájkra figyelemmel az élelmiszeres boltokra összpontosít. A sztrájknak egyébként a Tescon kívül kimutatható hatása a szakszervezeti vélekedésekkel szemben nem nagyon lesz, egyrészt azért, mert Bubenkó úr a sztrájkot követően máris engedett a 200 ezres követeléséből húszezret, mindenféle magyarázat nélkül, így pedig nem is esnek olyan távol egymástól a felkínált bér és a követelések, néhány ezres csak a különbség. Pedig sztrájk után fordítva szól a módi, ha sikeres, akkor a munkaadó enged.

A másik ok sokkal prózaibb. 2018-ban tovább emelkednek a minimálbérek, a szakmai bérminimum már 180 ezer forint lesz, tehát a KASZ révén jelzett sürgés-forgás az áruházak táján inkább ennek köszönhető. A jövő évi minimálbér 138 ezer forint lesz, ez két év alatt 27 ezret emelkedik, a szakmai bérminimum pedig 51 ezret. Na, erre kell inkább készülni, nem a sztrájkra.

Néhány kiragadott példa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat álláshirdetéseiből, amelyek azért legalább az induló nagyságrendeket jelzik:

	munkakör	havi bruttó kereset
élelmiszerbolt Besenyszög	eladó	161 000 fölött
zöldségesbolt Szeged	bolti pénztáros	161000 fölött
élelmiszerbolt Eger	bolti eladó	127 500 – 161 000
élelmiszerbolt Kápolnásnyék	eladó-pénztáros	161 000 fölött
élelmiszerbolt Bánhorváti	bolti eladó	127 500 – 161 000
élelmiszerbolt Sárbogárd	bolti eladó	129 000 – 161 000
élelmiszerbolt Bábolna	bolti eladó	127 500 – 161 000
pékség Szolnok	eladó	170 000 – 200 000
élelmiszerbolt Hatvan	eladó-pénztáros	127 000 – 161 000
élelmiszerbolt Balástya	bolti eladó	129 000 – 161 000
édességbolt Győr	bolti eladó	118 000 fölött
élelmiszerbolt Szendrő	bolti eladó	161 000 fölött
élelmiszerbolt Komárom	bolti eladó	161 000 fölött
pékség Székesfehérvár	bolti eladó	127 500 – 180 000
élelmiszerbolt Gyöngyös	pénztáros	128 000 fölött
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 8 órás munkavégzés

A munkaügyi hatóságok közelmúltbeli ellenőrzései szerint egyébként az ellenőrzött kereskedelmi dolgozók körében közel 10%-os volt a feketefoglalkoztatás aránya.

Nem a kereskedelemben a legsúlyosabb a munkaerőhiány

Az arányokat tekintve. A munkaerőhiány a gazdaság egészére jellemző, így a megoldás kulcsa nem a multi áruház, van mit keresni - pénzt - máshol is (ja, és ez nem a multi áruházak védelmét célozza, hanem csak azt mindössze, hogy más irányban kell keresni a közös kivezető utat a munkaerő hiányából, külön áruházi megoldás nincs). Nem kell a szakszervezeteknek a politikusokat utánozniuk a multi áruház piszkálásban, megy az nélkülük is, függetlenül attól, mi jót, vagy éppen rosszat érdemelnek.

A nagyobb gazdasági ágakban jóval nagyobb a munkaerő hiánya, sőt, a kereskedelem az utolsó helyre szorul, ami most egyáltalán nem baj, van az enélkül is elég:

	foglalkoztatottak száma	üres álláshelyek	üres álláshelyek aránya az összes álláshelyhez képest
feldolgozóipar	984	19.615	2,8%
építőipar	298	3.205	2,5%
kereskedelem	539	5.971	1,6%
szállítás, raktározás	297	3.311	1,6%
szálláshely szolgáltatás, vendéglátás	198	3.005	2,9%
információ, kommunikáció	107	2.881	3,4%
versenyszféra		48.460	2,3%
KSH, foglalkoztatottak száma: ezer fő, versenyszféra, ahol 2.500-nál több az üres álláshely, 2017. II. negyedév

(blokkk.com, 2017. szeptember 18.)

Ők adják a legkisebb fizetéseket

Munkástanácsok: karácsony veszélyben? Az egyáltalán nem, de sok kisvállalkozó igen: nem bírja a bértempót. A munkaerőhiányt nem ágazatonként kell kezelni, hiszen mindenütt nagyon nagy a baj, különben csak elszipkázás lesz.

A Munkástanácsok lépten-nyomon azt szorgalmazza, üljenek már le a kereskedők és fabrikáljanak már egy ágazati kollektív szerződést, amit persze - a szakszervezet szándéka szerint - kiterjeszthetnének az egész ágazatra. Ez azt jelentené, hogy kötelező lenne minden kiskereskedelmi vállalkozás számára. Pontosan megfogalmazott ötlet azonban még nem hangzott el részükről, hogyan is lehetne és miben megállapodni. Ráadásul már a karácsonyi vásár bedőlésének veszélyét is felemlegették, amire a válasz nagyon egyszerű: a karácsonyi vásár nem marad el.

Nehéz is elképzelni egy ágazati bérmegállapodást a bolti kiskereskedelemben, ahol a legjobban fizető áruházlánc kétszer annyi havi keresetet ad, mint a legrosszabbul fizető kisvállalkozás.

Hasonló fába vágták a fejszéjüket egyébként a szállodás, vendéglátós ágazati párbeszéd bizottságban is, ahol 240 ezer forintos szakmai minimálbért harangoztak be a kezdeményezők (miközben eleve 180 ezer lesz 2018-ban), de jelenleg nagy csend és nem kevés ellenhang övezi a kezdeti lépéseket. Szeptemberre ígérték, megállapodás eddig még nincs.

Félreértés ne essék: a szakszervezetnek igaza van abban, hogy a magyar gazdaság legsúlyosabb gondja a munkaerőhiány, mely mögött a határokon túliaknál sokkal alacsonyabb bérszint, önmagában is alacsony fizetések tömege húzódik meg, így nem véletlen, hogy százezrek már el is vándoroltak a jobban fizető, határon túli tájakra. Öregszik is a társadalom, így nincs elég - főleg szakképzett - munkáskéz a munkaerő piacon. Tovább kell emelni a béreket, az sem vitás. A nagyobb béremelés viszont pénzt kíván a munkaadó vállalkozásoktól, de hát a céges pénztárakból nem rángathatók ki olyan könnyen a bankjegyek, hiszen előbb azt be is kell oda tenni, az pedig több bevételt kellene jelentsen. És a versenyképesség nem rontható aránytalan béremeléssel, hiszen a vevő - cég, vagy a vásárló család, mindegy - nem fogad el akármilyen árat. Egy kalapba - megállapodásba - préselni az összes kereskedőt nem tűnik egyszerű mutatványnak, sőt.

Az üres álláshelyek rekordja is azt jelzi, nagy a baj, a KSH mutatója 66 ezer körül jár, ennyi még sohasem volt. A kereskedelemben sem, a maga hatezret közelítő adatával. De ezek az adatok arra is rávilágítanak, hogy nem néhány ágazat, szakterület, hanem a gazdaság egésze bajban van.

A kisvállalkozások szorult, vészes bérhelyzetben vannak

A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás egyébként valóban rosszabbul fizet az átlagnál, de hát az átlag mögött mindig vannak különbségek is. A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak) a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. De hát a multik ennél azért jobban fizetnek (vigyázat, nem az alapbért kell nézni, hanem az összes keresetet, a dolgozó is azt nézi a végén).

És a kép a nemzetgazdaság szintjén is hasonló. A kisvállalkozásokkal teltebb területeken alacsonyabbak elsősorban a bérek. Az értékelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy minimálbér kettő van, a garantált, szakmai minimálbér a szakképzettséget előíró munkakörökben jár. A minimálbér emelések miatt 2018-tól tovább ég a zsinór, hiszen nem kis növekedés következik megint:

	2016	2017	2018	2018/2016
minimálbér	111.000	127.500	138.000	+ 27.000
garantált bérminimum	129.000	161.000	180.500	+ 51.500

Kik fizetnek kevesebb bért

A havi bruttó átlagkereset nem csak az alapbért jelenti, hanem bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés is benne van az összegben. A nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók körében 210 ezer forint, a vállalkozói körben - versenyszférában - 222 ezer forint. Nos, akad több olyan terület is, ahol jócskán átlag alatt mozog a fizikai dolgozók keresete. A legrosszabbul a ruházati ipar fizet a példaszerűen kiragadott szakterületek közül, de szorosan ott van mellette a vendéglátás is. A bolti kiskereskedelem az építőiparral mozog együtt, de nem a sor legvégén:

fizikai dolgozók	kereset		létszám
fizikai dolgozók	2016	2017	létszám
ruházati ipar	137	159	16
vendéglátás	135	160	63
épület építés	151	166	28
takarítás	139	167	21
közúti áruszállítás	153	172	47
fafeldolgozás	145	183	11
szállás szolgáltatás	152	185	15
bútorgyártás	163	186	13
építőipar	162	187	89
kiskereskedelem	159	188	141
mezőgazdaság	171	197	61
hulladékgyűjtés	164	197	8
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, létszám: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások, nemzetgazdaság: összes, 2017 június

A multi áruházak felhúzták a bért, a Tesco is

A Tesco jelenlegi bérkínálata - amiben nem az alapbért, hanem a hó végi boríték teljes vastagságát kell méricskélni - jóval a kiskereskedelmi átlag felett van. A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy sokkal erősebb kereseti lehetőséget jelent, igaz, nem a legtöbbet. De a Tesco így is már ott liheg a jó bért fizetőnek elkönyvelt Lidl nyakában.

A legtöbbet az Aldi fizeti egy bolti eladónak, 300 ezer forint felett, az árufeltöltő pénze pedig 221 ezer forint. A Lidl bolti dolgozó fizetése 247 ezer forint, a Tescosé 229 ezer. Az Auchané hasonló, de egy Coop bolt már csak 160-170 ezret kínál.

Nem a kereskedelmi, vagy vendéglátós párbeszéd bizottságokban, hanem a nemzetgazdasági szintű érdekegyeztetés fórumán kellene inkább megoldást keresni a munkaerőhiány enyhítésére, hiszen ez általános gond. A jobban fizető területeken is, amit bizonyít, hogy betöltetlen álláshely a jól fizető feldolgozóiparban is 20 ezer van, háromszor annyi, mint a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2017. szeptember 15.)

240 ezer forint kötelező minimálbér: ágrólszakadtak viaskodása

Egyenlőre senki sem írt alá semmit. 240 ezer forint kötelező bér mellett 10-15 ezer bolt, vendéglátóhely tönkremehet. Azonnal. Legalább. Egyébként aki többet akar fizetni, nyugodtan megteheti ma is. Ezért is vannak a hatalmas bérkülönbségek.

A vendéglátás az egyik legrosszabbul fizető területe a nemzetgazdaságnak. A boltosok is átlag alatt vannak. De csak azért, mert most nem futja többre.

Az idegenforgalmi, vendéglátós szakemberek szerint óriási a munkaerőhiány, ez igaz. Óriási a feketézés, ügyeskedés a munkaerőpiacon, ez is igaz. De egy 240 ezer forintos kötelező szakmai bérminimum bevezetése, ami azoknak járna, akik szakképesítéshez kötött munkát végeznek, óriási bajt is okozhat. Most már ráadásul nem csak az idegenforgalomban, vendéglátásban, hanem a kereskedelemben is bedobták a javaslatot. De hát már eddig is, például 2012-2016 között több mint 15 ezer kisbolt ment tönkre, ennyivel csökkent az értékesítőhelyek száma, miközben nőtt a piac. A vendéglátóhelyek száma is négyezerrel kevesebb lett. A szálláshelyek száma ugyan nőtt, de hát összesen a négyezret sem érik el. (A boltok száma Magyarországon 136 ezer, a vendéglátóhelyek száma pedig 50 ezer felett mozog). Tehát ha egy boltnak baja van, végső soron bezár.

Csak ezt ne, mert akkor végállomás

Sok magyarázatot nem igényel, de hát egyértelmű, hogy a nagy munkaerőhiány miatt minden vállalkozás a lehető legtöbbet fizeti az alkalmazottaknak, de csak annyit, amennyi a bevételéből futja. Más választása nincs, legfeljebb feketézik még egy sort. De így is a béremelkedés üteme általában sokkal nagyobb a bevételek bővülésénél.

A turizmusban, vendéglátásban 2018-tól javasolt 240 ezer forintos szakmai bérminimum a kötelezőként meghatározott 180 ezer forintnál 30%-kal nagyobb. Illúzió azt hinni, hogy ezt mindenki ki tudja fizetni, még akkor sem, ha az eddig zsebbe dugott pénzt tisztára mossa. Egyébként a játékszabály úgy szól, hogy ha egy ágazatban a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni a jogszabályokban rögzítetteknél a munkavállalók számára kedvezőbb feltételekben, az mehet. De ez kötelező csak akkor lesz, ha egy ilyen megállapodást az ágazatot felügyelő miniszter jóváhagy. Ebben reménykednek a vendéglátósok, szállodások képviselői ezekben az ágazati párbeszéd bizottságokban. De közben sok vendéglátós azt mondja, csak ezt ne, mert akkor vége.

Két ágrólszakadt bérfizető: van különbség bőven a bérekben ma is

A kereskedelmi szakszervezet azt üzeni, ha a vendéglátásban 240 ezer forint lesz a legkisebb bér, akkor a kereskedelemből odamennek majd a dolgozók. Hát ez csak azért nem igaz, mert ma is nagyok a bér különbségek, tehát ez új helyzetet nem jelentene semmiképpen.

A fizikai dolgozók hó végi borítékjait nézve szembetűnő, hogy alapos a lemaradás a nemzetgazdaság átlagától a nagyobb kötelező bérért nyújtózkodó ágazatokban. A boltosok bére 20 ezer forinttal, a vendéglősöké 52 ezer forinttal, a szállodásoké 29 ezer forinttal. Azért az az 52 ezer forint nagyon sok. Fel is vetődik a kérdés, hogy eddig akkor hogy is volt? A képhez hozzátartozik, hogy az átlagkeresetek minden fizikai dolgozó bérét takarják, akár sima, akár szakmai bérminimumot kap, de hát így is nagyok a különbözőségek:

bolt			vendéglő			szálláshely			nemzetgazdaság
2016	2017	változás	2016	2017	változás	2016	2017	változás	2016	2017	változás
158	189	+ 31	137	157	+ 20	159	180	+ 21	180	209	+ 29
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Természetesen egy-egy szakterületen belül is akad eltérés jócskán. A bolti kiskereskedelemben is 43 ezer forint a különbség a legrosszabbul fizetett közé tartozó hentes és a legvaskosabb hó végi borítékot markolászó illatszerboltos dolgozó fizetése között. Akkor most mindenki illatszerboltba megy dolgozni? A szakma- és munkahely megválasztásában sok minden szerepet játszik, de korlátot szab, hogy mit hajlandó a vásárló megfizetni. A napi betevőnél például jobban fogához üti a garast, mint a puccosabb bevásárlásnál. A dolgozók pedig sok tekintetben kiszolgáltatott helyzetben vannak, a választások mezsgyéje nem végtelenül széles:

hentes		ruházat		élelmiszerbolt		bútor		illatszer
2016	2017	2016	2017	2016	2017	2016	2017	2016	2017
137	164	156	180	162	199	172	205	192	207
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

A kereskedelmi szakszervezet gondolatmenete alapján egyébként addig kellene a béreket emelni, ameddig a bérkülönbségek el nem tűnnek. Suta módon akár meg is lehetne tiltani. De hát tudhatnák a derék szakszervezetis kollégák, hogy pénz csak addig van, ameddig el nem fogy. És nem a multik bérével van gond. A Palócker sem tudta a végén kifizetni az embereit.

Az azért továbbra is kérdés marad, hogy egy 240 ezres szakmai bérminimumhoz kinek mennyit kell majd nyújtóznia, hiszen a vendéglátásban, szálláshely szolgáltatásban sem egyformák a bérek az egyes szakterületeket nézve. Fellelhető jelenleg is közel 30 ezres különbség is, nem számítva persze azt, ami zsebbe megy, borravaló, vagy akármi, ráadásul étterem és étterem, szálloda és szálloda között is akad különbség, nem is kevés, amit a statisztika rideg átlaga eltakar:

italszolgáltatás		egyéb vendéglátás		étterem		kemping		szálloda
2016	2017	2016	2017	2016	2017	2016	2017	2016	2017
137	152	132	154	139	160	134	162	161	181
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

És akkor még nem esett szó a multik és a hazai kisvállalkozások bérkülönbségeiről. Az Aldi, Lidl számára nem nagyon okozna gondot egy 240 ezres szakmai bérminimum, az ő szekerük ugyanúgy döcöghetne tovább, mint eddig.

A vidéki kisboltos, kisvendéglős dögöljön meg?

Sok-sok alkalommal felvetődött már, hogy a falu boltja, vagy a kocsmárosa már a jelenlegi minimálbértől is tönkremegy. Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb béreket Budapesten adják, hiszen ott van a legtöbb vásárló a legtöbb pénzzel a zsebében (a fővárosban jóval magasabbak a bérek, mint máshol). A megyei szintű adatokból is jókora különbségek kerekednek ki, a boltokban ez 30 ezer forint felett jár, de ez csak egy átlag. A vendéglősöknél kisebb ez a különbség, 12 ezer forint, érdekes módon pedig Pest megyében a fizetnek a legrosszabbul a vendéglősök az alkalmazottaiknak a kiválasztott megyék közül. A szálláshelyeknél 25 ezer forint a földrajzi bérkülönbség, ami nem csekély:

	bolt		vendéglő		szálláshely
	2016	2017	2016	2017	2016	2017
Budapest	169	195	144	163	170	189
Pest	162	194	130	151	149	175
Győr-Sopron	145	173	133	157	151	176
Somogy	141	168	131	157	144	165
Tolna	143	167	131	152	139	177
Hajdú-Bihar	137	165	129	153	145	168
Békés	139	166	129	154	140	164
Nógrád	140	164	129	152	139	172
KSH, május hó, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ezer forint

Nem lehet présbe zárni mindenkit

A vendéglősök, szállodások 240 ezer forintos minimálbéren ügyködő szakemberei kockázatos vállalkozásba fogtak. Nem vitatható, hogy még magasabb bérek kellenek, de ahhoz több bevételt is kellene elkönyvelni. De hát árat emelni nem lehet a végtelenségig, sőt. Arra pedig a blokkk.com már rávilágított, hogy az áfacsökkentés révén 100 milliárd forint üti a vendéglátósok markát, mivel úgy tűnik, eszük ágában sincs az étlapon feltüntetett árakat csökkenteni. Így az ő helyzetük sajátos e tekintetben, hiszen van fedezetük béremelésre. Kérdés persze, hogy a kormány rajtuk miért nem kéri számon az árcsökkentést az áfacsökkentés után.

De abban igazuk van az idegenforgalmisták, vendéglősök képviselőinek, hogy manapság azoknak a cégeknek, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezzel versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak. És ezen az áfacsökkentés zsebben maradt pénze után semmi sem változott. Miért változna akkor bármi is egy nagyobb kötelező bér esetében?

Érdekes módon egyébként pontosan azon a három területen vezették be először az online kasszát, ahol a magasabb kötelezőért kiáltottak, vendéglőben, szállodában és a boltban. Ezek szerint ez kevés volt. De annak kicsi a valószínűsége, hogy egy még nagyobb kötelező bér kipucolná a feketézést, pedig valóban azzal kellene kezdeni bármilyen előrelépést a munkaerőhiány oldásában is. A bulinegyed adóellenőrzése is azt jelzi, hogy ebben igazuk van a szakembereknek, hiszen egy kis ellenőrzést jelző harangszó hallatán alaposan megugrott a nyugtaadás. Lehetett látni online. Talán az online számlázás hozhat még valamit?

(blokkk.com, 2017. július 20.)

Bérek a bevásárlókocsiban: vannak különbségek

Tüntetést hirdettek a szakszervezetek a bolti dolgozók a magasabb béréért. Közben minden boltos eladót, pénztárost, árufeltöltőt hajkurász, mert munkaerőhiány van. Mennek is fel a bérek. Maguktól.

A bér ugyanúgy alku tárgya, mint bármely más költség, piaci áru, így egyáltalán nem kifogásolható, ha több pénzért állnak ki az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Ráadásul közülük is jó néhányan már a határokon túl keresik a kenyérre valót. Már elhangzott a szakszervezet részéről a szokásos intelem, mégpedig az, hogy ez nem pártpolitikai fellépés, így kérik az ezzel kapcsolatos jelzések mellőzését. És persze bárkit szívesen látnak a megmozduláson. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete összeállt.

Lehet persze nyomást gyakorolni a magasabb bérek kipréselésére, a kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos - úgy tűnik, felsorakozva a szakszervezetek mellé - tett is erre utalást, persze csak a multi áruházak irányában. Félő is persze enélkül is, hogy a multik magasabb bére majd elszívja a munkaerő egy részét a hazai élelmiszeres boltokból.

Van-e még pénz a zsebekben béremelésre?

De hát lehet-e még több bért kicsikarni az áruházaktól, hiszen a 2017-re előírt minimálbérek okoztak némi felfordulást.

És a minimálbér tárgyalásokon nem a szakszervezeteké volt a legnagyobb összegű javaslat, hanem a kormányé. Az is ide tartozik, hogy a munkaerőhiány már 2016-ban év közben alaposan felnyomta a béreket, szakszervezetek nélkül.

A bolti kiskereskedelemben is szépen emelkedtek 2016-ban év közben a keresetek, de ezekre, a decemberi bérekre azért rá kellett tenni még egy lapáttal a minimálbér emelése miatt év elején. Ez azonban a kisebbik fele volt az éves bérnövekménynek:

	2016 április	2017 január	2017 április
kiskereskedelem	156	183	187
élelmiszer vegyes	160	189	194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

A legélesebb bérhelyzet az élelmiszerkereskedelemben alakult ki, nem véletlenül, itt mindenki nagyon is érzékeny az árakra, a költségekre. Itt a legnehezebb a bért megemelni.

Áll a bál az élelmiszerboltokban

Nem sok olyan élelmiszerboltos lehet, aki ne keresne eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt. Az álláshirdetések mindent elárulnak a munkaerő piacról, van belőlük bőven. A legtöbb bért fizetők sem ússzák meg a keresést.

Az élelmiszeres áruházláncok többsége szemérmesen hallgat arról, hogy a nagy létszámhiány közepette mégis mennyiért keres eladót, mindegy, hogy az Auchan, vagy a CBA honlapját nézzük. A legjobban fizetők közzéteszik bárki számára elérhető módon bérajánlatukat, a többiek pedig kulloghatnak utánuk.

A blokkk.com megkísérelte mustrálgatni az élelmiszerboltosok álláshirdetéseit. A végére jutni lehetetlen, de egy vázlatos kép azért felrajzolható. A hirdetések egy része a szokásos sablonokat hozza, némelyik pedig színesebb az átlagnál. A számuk nem kevesebb, mint korábban. Néhány apróság: a Lidl már nem hirdet főpénztárosi állást, egy CBA bolt kéthetente fizet "igényeid szerint" (tehát a légkör már ismerkedés előtt baráti), egy coopos bolt "okos" bolti eladót keres (nem derül ki, hogy ez a munkáltatói igény mit takar). Egy másik CBA üzlet sokat ad a megbízhatóságra, nyilván okulva korábbi tapasztalatokból, így olyanok jelentkezését várják "akik megbízhatóak, meg is jelennek a megbeszélt időpontban". De akadt olyan Coop boltos is, aki egyebek mellett azt kérte, hogy "légy ápolt", tehát a közvetlen hangnem úgy tűnik, itt is sokat számít.

Néhány véletlenszerűen kiragadott hirdetés és az állásait nyíltan hirdető láncok munkaerő keresései alapján azért megfigyelhető annyi, hogy a legtöbb bért az élelmiszerkereskedelemben a bolti dolgozóknak a diszkont multi áruházak kínálják, de a minimálbér emelések nyomán a hazai boltosoknak is feljebb kellett nyomniuk a bérajánlataikat (no meg a munkaerőhiány miatt is):

Aldi	raktári takarító: 227	árufeltöltő: 227	eladó: 311	üzletvezető: 680
Lidl	bolti dolgozó: 268	2. boltvezető helyettes: 358	boltvezető helyettes: 396	boltvezető: 613
Tesco	bolti eladó: 228	Az induló kereseti lehetősége fél évig 177 ezer forint, valamint a pótlékok
Manna	nettó 150
Reál	nettó 155
CBA Törökbálint	160
CBA Zamárdi	nettó 150-180
Coop Budapest	166
Érték: ezer forint

Természetesen az előbbi kereseti lehetőségek nyolcórás munkaidőt takarnak, ahol kellett, átszámolva. Homályos pontok is akadnak, természetesen. A vasárnapi pótlék a nagyáruházaknál nincs benne a megjelölt összegben.

Különbséget jelent a gyakorlatban nyilván az is, hogy a munkakör szakképzettséget igényel-e (az élelmiszeres eladónak kell, a pénztárosnak, árufeltöltőnek nem a jogszabályok szerint), de a részmunkaidő aránya, a vége azonban ugyanaz: mennyi is van a borítékban.

A bérkülönbségek eddig nagyon nagyok voltak

A legmegbízhatóbb képet a bérekről a cégek beszámolói adják. Ezek persze csak a múltat mutatják, de előre is vetítenek. Az eltérő beszámolási időpontok miatt ráadásul csak részben ismertek a 2016 évi bérviszonyok, de azért így is megfigyelhetők a legjellemzőbb különbözőségek, a legutóbbi beszámolókból:

	árbevétel	létszám	bérköltség	havi átlagkereset
Aldi	133	2.144	8,2	317
Auchan*	282	6.294	14,5	192
Lidl*	283	3.543	11,4	268
Penny	190	3.142	9,2	244
Spar	438	12.705	32	210
Tesco*	614	18.082	39,8	184
Vörösvár CBA	14	611	1,2	162
COOP Szolnok	25	1.411	2,8	167
Alaszka (REÁL)	19	686	1,4	166
G'Roby Buda	1	49	0,1	137
Manna ABC (Mázsa Wien)	.	11	.	100
Elektronikus Beszámoló Portál, 2016. évi beszámolók, árbevétel: nettó, árbevétel és bérköltség érték: milliárd forint, létszám: átlagos állományi, havi átlagkereset: ezer forint, */: eltérő fordulónapok, Auchan, Lidl március, Tesco: február vége

Versenyképesség: üres lózung?

A szakszervezet azt mondja, a munkaerő hiányára a béremelés a megoldás. Arról már nem beszél, hogy évente több ezer kisbolt megy tönkre, mert nem bírja a versenyt. Mert drágábban tudnak csak dolgozni, tehát rosszabb a versenyképességük, és azt sem engedhetnék meg, hogy a bérversenyben nagyon lemaradjanak. De lemaradnak ebben is.

Nem is tartható fenn a bevételeknél sokkal nagyobb arányú béremelés - egy év alatt az élelmiszerboltokban és a kiskereskedelem egészében 20%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére, a bevételek pedig csak 3-5%-kal -, mert azt is valamiből ki kell fizetni. Tehát a versenyképesség, a termelékenység javítása a másik kulcs, amire nagy szükség van, ez ugyanolyan fontos, mint a magasabb bér. A kettőt - a bért és a versenyképességet - együtt kell javítani, különben még több bolt fog tönkremenni.

(blokkk.com, 2017. július 6.)

A nagy minimálbértől nem lett kisebb a bérkülönbség a boltokban

Sőt, nőtt a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék boltjaiban a február havi bérkülönbség. Döntő részben a munkaerőhiány nyomta fel a béreket. Hat megyében csökkent a bolti dolgozók létszáma. Nagyfoglalkoztatók a multik, nem csak a Tesco, a nagyobb boltokban ők több embernek adnak fizetést. Meddig vajon?

A munkaerőhiány és a jócskán megemelt minimálbér vállvetve nyomták fel a béreket a boltokban is. A nagyobb löketet, ami első pillantásra talán meglepően hangzik, a munkaerőhiány adta az elmúlt egy éves időszakot nézve. A bolti kiskereskedelemben egy év alatt 2017 februárjára közel 20%-kal, 29 ezer forinttal emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek a fizikai munkát végzők körében, na, de hogyan is.

Dolgozik a munkaerőhiány

Hát úgy, hogy ezen az egy éves időszakon belül 2016-ban februártól decemberig, amikor a munkaerőhiány dolgozta fel a béreket, 20 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) havi bruttó átlagkeresete a kiskereskedelemben. Ezután viszont, amikor jött a minimálbéremelés 2017 februárjára - 2016 decemberéhez képest - már csak 9 ezer forint volt a további növekmény, elérve egyébként a 181 ezer forintot. Ebből az következik, hogy az egy éves időszakot nézve azoknak a hónapoknak volt nagyobb súlya a béremelésben, amikor a munkaerőhiány nyomta felfelé a béreket. (Egyébként nemzetgazdasági szinten nézve ez olyannyira igaz, hogy 2017 februárjában a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyanannyi volt, mint decemberben, 195 ezer forint, tehát egy átlagvállalkozásnak már nem is kellett tornáznia a minimálbéremelés miatt. Az átlag mögött persze még cégen belül is jókorák a különbségek.)

Boltok itt, boltok ott: nem mindegy, melyik faluban vagy eladó

Nem valószínű, hogy a boltos dolgozók nagyon bánkódnának a béremelés miatt, hiszen nem kevés ez, növekedési üteme harmadával több is, mint a nemzetgazdaság egészében mért 15%. Persze, ki is kellett ezt fizetniük a boltos kiskereskedelmi vállalkozásoknak valamiből, az a valami pedig a bevétel. Ami nem egyforma a boltokban, akad különbség bőven, a térképre tekintve is.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a bértérképen, mely megyék szerint mutatja a havi bruttó béreket, nem a minimálbérhez (127 ezer forinthoz), vagy az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött bérminimumhoz (161 ezer forinthoz) kell viszonyítani, hiszen az átlagban például a részmunkaidősök is benne vannak. Emellett pedig egyes szakmákban kötelező a garantált bérminimum (például élelmiszer eladónál), máshol (például ruházati árusnál) nem. Ráadásul szerepet játszik egy-egy megye településszerkezete is, így ahol nagyobb a súlya a nagyobb településeknek, városoknak, ott emiatt is magasabbak a bérek. A több aprótelepülés már lefelé nyomja az átlagot. Ugyanígy fontos egy-egy megye gazdasági teljesítménye, iparosodottsága, vagy éppen idegenforgalma is.

Boltos bértérkép: a minimálbér emelése nem csökkentette a bérkülönbségeket

Legalább is a februári adatokat nézve. A boltokban a legtöbb havi bruttó bért 2017 februárjában a Fejér megyei eladók könyvelhették el, 200 ezer forintot, a legkevesebbet Nógrádban lehetett keresni, 160 ezer forintot. A különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között 40 ezer forint volt 2017 februárjában, egy évvel korábban viszont kisebb, csak 30 ezer forint (akkor egy Fejér megyei bolti dolgozó 165 ezer forintot keresett a toppon, egy Békés megyei 135 ezer forintot - ez a két megye volt a bérszélsőség két végpontja).

A bérek és a bérkülönbségek persze év közben hullámoznak is, így az olló még minden irányban mozoghat a későbbi hónapokban. A kötelező minimálbér vastagabb vonalat és borítékot jelent a bértáblák legalján, de hát a munkaerőhiány besegít a bértorlódás lemorzsolásában.

A legnagyobb összegű béremelésben is Fejér viszi a prímet, a legkisebb mértékben pedig Veszprém és Zala megyékben nőttek a bolti keresetek, így 35 ezer és 23 ezer forint között szóródtak a fizukülönbségek a februári hónapokban.

Nem véletlen, hogy a megyés bérlista második és harmadik helyét a főváros és Pest megye foglalta el. Közép-Magyarországon van a legtöbb bolt, folyamatosan keresik a bolti dolgozókat, ami vastagabb borítékot hoz a konyhára.

Érdekes módon az amúgy gyengébbnek is hihető alföldi megyék közül Jász-Nagykun és Szabolcs-Szatmár is felfurakodott a bérlista első felére. Alaposan visszacsúsztak a Zala megyei boltosok, ahol a fizikai dolgozók korábban még a hatodik helyen tanyáztak, most viszont - hátulról - a harmadikon. A hátul kullogó megyék boltosainak helyzete - már ami bérlista sorrendjét illeti - nem sokat változott a korábbiakhoz képest, Hajdú-Bihar és Nógrád a két utolsó.

Némi létszámmustra: nem csak a Tesco

Nógrád megyére rájárt a rúd a boltokban, hiszen a Palócker vesszőfutása nyomán a megye eleve rosszul fizető boltjaiban az alkalmazottak létszáma esett egyet, nem véletlenül, hiszen egyre több boltot kellet bezárni. Nógráddal együtt összesen hat megyében csökkent 2017 februárjában a bolti dolgozók létszáma, Pest megyében is, ami azért némi meglepetés (emellett Győr-Moson, Szabolcs-Szatmár, Komárom és Somogy megye boltjaiban is csökkent a létszám).

A 143 ezer bolti dolgozó 30%-a a fővárosban dolgozik, közel negyede pedig Pest megyében, így Közép-Magyarország boltos foglalkoztatási súlya 50% felett van (ha valaki pontos akar lenni, akkor 53,6%). Ebben azért a multi áruházak vastagon benne vannak, hiszen a legtöbb áruházuk ebben a térségben van (mert itt lakik és utazik keresztül a legtöbb vásárló, tehát csodák a boltban sincsenek).

Nem csak a vállalkozói körben legnagyobb foglalkoztató Tesco számít a boltos foglalkoztatási mérlegben, ahogyan Lázár miniszter úr a kereskedelemregulázó csomag elvetésekor felelevenítette, hanem a többiek is, hiszen például a Spar is tízezer feletti létszámmal dolgozik. Egy kis kitérő: az egy alkalmazottra jutó forgalomban már nem a Tesco, vagy a Spar vezet, hanem a diszkontok, ami azért némi létszámkarcsúsítást is előrevetíthetne a jövőben, kivéve, ha a brüsszeli bürokraták után a piaci versenyt is megállítjuk.

Az élelmiszeres, napicikkes multi áruházak egyébként több mint ötvenezer alkalmazottnak adnak fizetést, ha pedig ehhez a különböző iparcikk áruházakat is hozzászámítjuk (bútor, barkács, műszaki, sportszer, ruházat), akkor könnyen megkockáztatható, hogy a négy főnél többet foglalkoztató boltokban (ezekről gyűjt részletes adatot a KSH) nagyobb a multi áruházak létszámsúlya a hazaiakénál. Kérdés persze, hogy ez meddig marad így. Egy-két suta létszámszabály ötlet még ronthat is a mérlegen, a hazai vállalkozói oldalról nézve, de egy meglepetésszerű felvásárlás (nincs most róla pletyka) fordíthat is ezen.

A bolti kiskereskedelem foglalkoztatási mérlegében persze a legkisebb (1-4 alkalmazottal dolgozó) vállalkozásokkal együtt már más a kép.

A bér- és létszámtérkép végül a következő:

	februári bérek			februári létszám
	2017	2016	változás	2017	2016	változás
Fejér	200	165	+ 35	12.841	12.784	+ 57
Budapest	193	165	+ 28	42.635	38.879	+ 3.756
Pest	184	153	+ 31	34.125	34.425	- 300
Veszprém	182	159	+ 23	3.360	3.307	+ 53
Jász-Nagykun	170	138	+ 32	3.807	3.753	+ 54
Győr-Moson	169	140	+ 29	4.151	4.304	- 153
Szabolcs-Szatmár	168	138	+ 30	4.868	4.797	- 71
Heves	167	139	+ 28	2.192	2.015	+ 177
Komárom	165	137	+ 28	2.189	2.255	- 66
Tolna	165	138	+ 27	1.721	1.655	+ 66
Bács-Kiskun	164	137	+ 27	5.105	4.797	+ 308
Baranya	164	136	+ 28	3.247	3.098	+ 149
Somogy	164	137	+ 27	2.096	2.108	- 12
Vas	164	138	+ 26	2.464	2.357	+ 107
Borsod-Abaúj	164	137	+ 27	4.673	4.340	+ 333
Csongrád	164	137	+ 27	3.843	3.782	+ 61
Békés	163	135	+ 28	2.827	2.712	+ 115
Zala	163	140	+ 23	1.875	1.802	+ 73
Hajdú-Bihar	162	135	+ 27	4.338	4.211	+ 127
Nógrád	160	136	+ 24	943	1.646	- 703
országos szint	181	152	+ 29	143.181	139.146	+ 4.035
KSH, fizikai dolgozók, havi bruttó átlagkereset: ezer forint, létszám: fő, 2017/2016. február

(blokkk.com, 2017. április 27.)

Adják a béremelést a nagyáruházak

Mindenki emel, aki munkaerőt akar.

A Lidl üzleteiben a 2016 évi béremelések után 2017 március 1-től további, átlagosan 8 százalékos emelést kapnak a bolti és raktári fizikai dolgozók, tudósít az MTI a nagyáruházak bérhelyzetéről. A Lidl hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi szektorban Magyarországon kiemelkedő, 2016 januárja óta összesen 32 százalékkal emelték a béreket a bolti és a raktári fizikai munkavállalók körében. A Lidl áruházaiban dolgozó munkavállalók átlagkeresete így bruttó 334 ezer forint, amellyel az iparágra jellemző átlagbéreknél magasabb fizetést ad munkavállalóinak a cég. A Lidl több mint 4.000 munkavállalót foglalkoztat, munkaerőhiánnyal nem küzdenek.

A Tesco magyarországi áruházaiban évek óta 20 ezer körül van a dolgozók száma, de a nagy forgalmú időszakokban megnő a számuk. Az áruházlánc a szakképzettségtől függetlenül minden munkatársának garantálja a bruttó 161 ezer forintos bérminimumot, ennek megfelelően 2017 év januárjától több mint 12 ezer Tesco-munkatárs alapbére nőtt. Minimálbérért továbbra sem alkalmaznak senkit. A Tesco 2015. szeptember 1-je óta adja a havi nettó 12 ezer forint értékű cafeteria-csomagot juttatásként minden munkatársának, a próbaidő letelte után. A Tesco a 2016-os és az új, 2017-es béremeléssel összesen több mint 5 milliárd forinttal többet költ munkavállalói bérére. Az idei további bérfejlesztési stratégián folyamatosan dolgoznak, annak eredményét a korábbi évekhez hasonlóan júniusban közlik.

Az áruházláncnál folyamatosan vannak nyitott pozíciók országszerte. A nagyobb nehézséget a szakképzett munkaerő felvétele jelenti, földrajzilag pedig különösen Nyugat- és Közép-Magyarországon okoz gondot munkaerőt találni, ezért speciális toborzási tervet dolgoztak ki, együttműködve a munkaerő-kölcsönző cégekkel és diákszövetkezetekkel.

A csaknem 13 ezer munkavállalót foglalkoztató Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. már 2017 januárjának elején megegyezett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) az ezévi béremelésről. A Spar valamennyi dolgozója magasabb fizetést kap, mintegy négyezer munkatárs bére nőtt a minimálbér, valamint a garantált bérminimum jogszabályban rögzített mértékére, csaknem kilencezeré pedig különböző mértékben, de ennél magasabbra emelkedett.
A Spar már 2016-ban 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre, ez 2017-ben eléri a 7 milliárd forintot, amelyet a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig ellentételez, a nagy része saját forrás. A Spar valamennyi dolgozója 2017-ben évi 100 ezer forintnyi készpénzes, béren kívüli juttatást kap. A cégnél több mint öt éve dolgozó munkatársak további évi 40 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapnak SZÉP-kártyán. Ezeken felül megmarad a dolgozók 13. havi juttatása is. Az áruházláncnál jelenleg nincs létszámhiány, ezt jelezte a cég.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. minden évben törekszik a munkabérek reálértékének megőrzésére, így magyarországi megjelenésük óta folyamatosan emelték a béreket kisebb-nagyobb mértékben. 2017 januárjától az inflációt meghaladó mértékben növelték a munkavállalók béreit. Az Aldinál egy 30 órában dolgozó bolti eladó legmagasabb elérhető bruttó fizetése 233.325 forint, ami kiegészül a vasárnapi pótlékkal és az Erzsébet-utalvánnyal. Ugyanebben a pozícióban 2016-ban a legmagasabb elérhető bruttó fizetés 222.225 forint volt. A bérezés mellett továbbképzési lehetőségeket, részmunkaidőben végezhető pozíciókat, rugalmas munkavégzést, egyes munkakörökben pedig külföldi munkavégzési lehetőséget is kínálnak a dolgozóknak.

Az Aldi csaknem 2.500 dolgozót foglalkoztat Magyarországon, és hálózatukat folyamatosan bővítik. A dolgozói létszám az elmúlt években folyamatosan bővült, bár néhány pozícióra, például bolti eladónak nehezebb most megfelelő szakembert
találni. Az áruházlánc jelenleg több mint 200 pozícióra vár jelentkezőket.

(MTI, 2017. március 29.)

Bérfelfordulás: a munkaerőhiány elrendezte a minimálbért is

A bolti eladóknál már nem is kellett olyan sokat hozzátenni 2017 januárjában a decemberi bérekhez a minimálbér miatt, mivel előtte a munkaerőhiány alaposan felpumpálta a kereseteket. A nemzetgazdasági átlag is hasonló. Na persze, ez csak az átlag, a legkisebb keresetűeknél azért turkálni kellett pénztárakban.

Nagy riadalmat keltett üzleti körökben a 2017 évi minimálbér, hiszen alaposan megemelték azt az előző évihez mérve. Különösen a kisebb vállalkozásoknak fájt a fejük, hiszen minél kisebb a cég, annál alacsonyabbak nála a bérek és annál nagyobbat kellett nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél, ráadásul 2018-ban újabb tortúra következik, hiszen annak az évnek a minimálbérei is eldőltek már:

	2016	2017	2018	2018/2016
minimálbér	111.000	127.500	138.000	+ 27.000
garantált bérminimum	129.000	161.000	180.500	+ 51.500
Magyar Közlöny, NAV, garantált bérminimum: középfokú, szakmai végzettséghez kötött

Decemberhez képest már nem is nagyon kellett emelni

A kicsiknél azért volt felfordulás

A kormány persze ügyesen próbált számolni. Feltehetően pontosan látta a minimálbér döntés előtt, hogy 2016-ban hónapról-hónapra keményen nyomta fel a munkaerőhiány a béreket. Végül 2016-ban a fizikai dolgozók körében év közben - januárhoz képest decemberre - a kiskereskedelemben 12%-kal, a nagykereskedelemben 15%-kal, a nemzetgazdaság egészében pedig 13%-kal nőttek a havi bruttó átlagkeresetek. Így 2017 januárjára decemberhez képest a nemzetgazdaság átlagát, vagy a nagykereskedelmet nézve nem is kellett emelni a béreket, a kiskereskedelemben azonban igen.

Az előző év elejéhez képest, amikor még sokkal kisebb volt a kötelező minimálbér, végül persze szépen meghíztak a bérek 2017 januárjára, de nagyobbrészt a munkaerőhiány húzta fel a kereseteket az elmúlt egy évben. 2017 januárjára, amikor beléptek a rettegett új minimálbérek, már úgy fordult rá a kereskedelem és a nemzetgazdaság is, hogy a 2016 decemberi kereseteket - az átlagot nézve - nem is nagyon kellett emelni, hiába nyomták fel rettegett szintre a minimálbért. Sőt, volt olyan szakterület, ahol januárban vissza is lehetett venni belőle (ez úgy lehetséges, hogy év végén gyakoriak az egyszeri kifizetések, melyek feljebb nyomják a decemberi béreket).

Végül az átlagos bérhelyzet 2017 első hónapjában a következő volt, összevetve az egy évvel és az egy hónappal korábbival:

	2017 január	2016		béremelés
	2017 január	január	december	január/ január	január/december
kiskereskedelem	183	154	172	+ 29	+ 11
nagykereskedelem	194	170	196	+ 24	- 2
nemzetgazdaság	194	172	195	+ 22	- 1
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben átlag alattiak a bérek, ezért kellett januárban többet emelni, de itt is a bérnövekmény nagyobb részét az évközi emelések hozták. Viszont az olló 2017 januárjában valamelyest összezáródott, hiszen 2016 elején még 18 ezer forint, egy évvel később pedig már csak 11 ezer forint volt az elmaradás a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt a torlódást viszont az új minimálbérek hozták, tehát a kisebb kereseteknél megvolt a nyomás.

A bolti kiskereskedelem bérhelyzete is azt mutatja, hogy az átlag mögött mindig nagy a szóródás. Így valóban rákényszerítettek a gazdaságra a legkisebb keresetűek körében egy bérfelzárkóztatást, aminek az érintett dolgozók nyilván örültek. A cégek, vagy éppen a boltosok között viszont tetemesek a bérkülönbségek, ami azt jelenti, hogy egyeseknek nem, másoknak viszont jó sok gondot okozott a minimálbér emelés.

Boltosok bérrangsora: volt némi felfordulás januárban

A boltosok 2017 januári bérrangsorában volt némi csúszkálás, fel, vagy le. Az italosok az élről a harmadik helyre csúsztak vissza, hiába, náluk a december a szezon, akkor több is a bér. Előbbre törtek a bútorosok és az úgynevezett élelmiszer vegyes boltok, ahol a nagy multi áruházak is vannak, az ő, többségében kétszámjegyű emelései sokat hoztak a bérrangsor konyhájára is. A könyvesek a decemberhez képest sokat csúsztak hátra, de hát nekik is az év utolsó hónapja a legjobb, nyilván bérben is.

Az alsó fertályban viszont kapaszkodniuk kellett a boltosoknak, hiszen az átlagtól eltérően a januári emeléshez jó mélyen bele kellett nyúlni a céges házipénztárakba.

És a boltos bérolló: 2017 januárjában a legjobban és a legrosszabbul fizető boltok között 70 ezer forint volt a különbség, 2016 decemberében pedig 103 ezer forint, tehát egy hónap alatt sokat apadt a különbség, ami a minimálbér nyomás hatása. Ugyanakkor 2016 januárjában 69 ezer forint volt az olló, ami lényegében ugyanannyi, mint 2017 elején. Hát igen, éves távlatban ez azt jelenti, hogy a jobban fizetőknél a munkaerőhiány, a vékonyabb hó végi borítékot osztogató boltosoknál a kötelező minimálbér nyomta meg jobban éves összevetésben a béreket.

A boltok eladóinak 2016. decemberi bérrangsora a januári fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő volt:

boltos bérrangsor	bolttípus	2017 január	2016		béremelés január/ január	béremelés január/december
boltos bérrangsor	bolttípus	2017 január	január	december	béremelés január/ január	béremelés január/december
1	sportszer	225	200	208	+ 25	+ 17
2	illatszer	214	187	204	+ 27	+ 10
3	ital	205	168	241	+ 37	- 36
4	bútor	197	168	182	+ 29	+ 15
5	élelmiszer vegyes	189	156	178	+ 33	+ 11
6	autószalon	187	168	192	+ 19	- 5
7	benzinkút	178	158	171	+ 20	+ 7
8	ruházat	177	154	171	+ 23	+ 6
9	óra, ékszer	176	153	163	+ 23	+ 13
10	játék	174	150	164	+ 24	+ 10
11	használt cikk	173	148	151	+ 25	+ 22
12	könyves	172	150	211	+ 22	- 39
13	híradástechnika	171	146	158	+ 25	+ 13
14	dohányáru	164	139	148	+ 25	+ 16
15	ruházati piac	163	139	152	+ 24	+ 11
16	pékáru	163	136	150	+ 27	+ 13
17	hús	162	134	141	+ 28	+ 21
18	élelmiszer piac	161	136	145	+ 25	+ 16
19	zöldség	161	138	147	+ 23	+ 14
20	haláru	155	131	138	+ 24	+ 20
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások részmunkaidősökkel együtt számított átlag

A kisboltosok sorsáról csak később lehet pontosabb képet alkotni, amikor majd látni lehet a boltbezárások adatait. A fizikai dolgozók száma nem változott 2017 januárjában a korábbihoz képest.

(blokkk.com, 2017. március 21.)

Rányomott egyet a Fornetti is

Kapott mindenki 96 ezer forintot. Egy évre. Ez havi nyolc ezer.

A Fornetti emelte alkalmazottai fizetését: minden egyes dolgozó éves szinten bruttó 96 ezer forinttal vihet többet haza 2017-ben, mint 2016-ban, összegzi a Napi.hu.

A kormányzati intézkedések a Fornetti csoportra is hatással vannak: a cég dolgozóinak túlnyomó többsége korábban is a minimálbért meghaladó összeget keresett, így a jogszabály-módosítások (a járulékcsökkentés) megtakarításokat hozott a cégnek.

A Fornetti úgy döntött, hogy semmit sem tart meg a járulékcsökkentés révén megspórolt összegből, amelyet így teljes egészében szétosztanak a dolgozók között. Így minden egyes alkalmazott egységesen évi bruttó 96 ezer forint - havi szinten bruttó 8 ezer forint - béremelést kap, ez a cégcsoport foglalkoztatottjainak 83 százalékánál 3-6 százalékos béremelést jelent. A Fornetti arra is figyelmet fordít, hogy a fizetésemelés ne járjon a munkaterhek növekedésével.

A Fornetti felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy feltehetően a beszállítók részéről díjemelést vonnak majd maguk után a kormányzati bérintézkedések.

(Napi.hu, 2017. január 11.)

Minimálbér a boltban: rövidülhet a nyitvatartás

Jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a részmunkaidő, nagyi pedig ismét beállhat a pult mögé. Kevesebb bolt lesz nyitva vasárnap és éjszaka. A szexshopban vajon mennyi minimálbér kell, ki tudja. ₪₪₪

A 430/2016. számú kormányrendelet december közepétől pontosan mutatja, mi az a havi bruttó bér, amit kötelező megadni a munkavállalóknak, bárhol is dolgoznak. A boltosoknak azóta is fáj a fejük, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél, ráadásul 2018-ban újabb tortúra következik, hiszen annak az évnek a minimálbérei is eldőltek már:

	2016	2017	2018	2018/2016
minimálbér	111.000	127.500	138.000	+ 27.000
garantált bérminimum	129.000	161.000	180.500	+ 51.500

Magyar Közlöny, NAV

A feladat egyrészt azért nem egyszerű, mert a boltokban, áruházakban dolgozó fizikai alkalmazottak átlagos havi bruttó átlagkeresete ugyan túllépi a 160 ezer forintot, de e mögött jókora különbségek vannak. Ráadásul nagyon is oda kell figyelni a kereskedelem működését szabályzó előírásokra, mert azokban is van csapda. A boltosok, hasonlóan a nemzetgazdaság sok más területének vállalkozásaihoz, végül is azon törik a fejüket, miképpen úszhatják meg a minimálbérek emelését a legolcsóbban.

Nyilván nem kell különösebb magyarázat két kérdéshez. Az egyik, hogy a bért a többi költséghez hasonlóan a bevételből kell kifizetni, márpedig az eleve korlátot szab a lehetőségeknek. Ide kapcsolódik ugyanakkor az is, hogy a sokszor elátkozott multi áruházak az átlagnál jóval nagyobb béreket fizetnek, így számukra jelenti a legkisebb feszültséget a minimálbérek kötelező emelése, főleg azoknál a diszkontoknál, ahol 300 ezer forintot közelít a havi bruttó átlagjövedelem.

Természetesen az alkalmazottak nyilván örülnek a minimálbérek emelésének, de máris azt firtatják egyebek mellett, hogy megkapják-e (van tapasztalatuk), és például megmaradnak-e az eddigi bolton belüli bérarányok, hiszen az egyes munkakörökben különbözőek voltak korábban a fizetések.

Az alkalmazottak öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a KSH adatai szerint 2012-höz képest 2016-ra közel 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. A munkaerőhiány nyilván könnyebbé teheti az álláskeresést, de ennek is vannak korlátai. Lesz olyan kisbolt, amelyik életében a minimálbér kötelező emelése lesz az utolsó csepp a pohárban.

A minimálbér terheinek könnyítésére adódhatnak megoldások a jogszabályok megtartása mellett. Ezek keserű pirulák is, de esélyt adnak a túlélésre. A minimálbér olyan léc, amit minden boltosnak át kell ugrania, ha törik, ha szakad. A rázósabb a garantált bérminimum, egyrészt mert többe kerül, másrészt mert bonyolultabbak a szabályai. De hát mire is kell ügyelni...

Garantált bérminimum

2017-ben az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezért a boltban különösen a következőkre kell ügyelni.

Kinek kötelező a jogszabály szerint

Kusza a boltosok helyzete, hiszen egyes termékek eladásához kötelező a szakmai képesítés, mások esetében nem. Erről a 21/2010. számú NFGM rendelet rendelkezik. Az egyszerűség kedvéért felsoroljuk azokat a tevékenységeket, ahol kötelező a szakképesítés: élelmiszer, kivéve zöldség-gyümölcs, hús-, hentesáru, hal, kozmetikai termék, háztartási vegyi cikk, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, kedvtelésből tartott állatok, állateledel, műtárgy, régiség értékesítése, zálogházi, aukciós tevékenység. Ennyi, nem több, aki eladóként ilyet végez, annak kötelező a garantált bérminimum kifizetése.

Az előző lista ugyanakkor azt is jelenti, hogy amely termék értékesítése, vagy tevékenység nincs a felsorolásban, ott a jog szerint nem kötelező a szakképesítés. Ilyen például a pénztárosi munkakör (nem véletlen, hogy főleg nyáron sok diák vállalhat pénztárosi munkát, persze némi betanítást követően), az árufeltöltés, bármilyen raktári segédmunka, de egyebek mellett a ruházat, lábbeli, könyv, papír-írószer, vagy bármely, az előbbi listában nem szereplő termék értékesítése.

Nem kötelező a szakképesítés az automatás, csomagküldő értékesítőknél, valamint a kistermelőknél sem.

Nem csak a jog számít

Alaposan oda kell figyelni a minimálbért meghatározó kormányrendeletre, hiszen az csak annyit mond, hogy garantált bérminimumot kell fizetni a középfokú végzettséget, szakmai képesítést igénylő munkakörben. De azt már nem rögzíti, hogy ezt a követelményt csak a jog írhatja elő. Nyilván a szakképesítést előíró NFGM rendelet kötelező erővel bír, de van itt más is.

Előfordulhat, hogy a boltos maga írja elő, hogy szakképesítést vár el például a ruházati boltjában, vagy középfokú végzettséget a pénztárosi munkakörben. Vigyázat, ebben az esetben is kötelező a szakmai bérminimum. Még az álláshirdetésekre is oda kell figyelni, hiszen a boltos szándéka is perdöntő lehet vita esetén.

Nyilván a munkaszerződésben foglaltak is döntő súllyal bírnak, a jogszabályi kereteken túl. A boltos, ha a munkaszerződésben rögzíti a végzettség tényét, ott is, ahol a jog szerint nem kötelező, máris csapdába esett, hiszen ekkor is jár a garantált bérminimum.

Nem úszható meg a garantált bérminimum azzal sem, ha az álláshirdetésben, a munkaszerződésben az árufeltöltő munkakör szerepel, de a valóságban értékesítést, vásárlókiszolgálást végez a bolti alkalmazott. A valós tevékenység számít. Mindehhez hozzátartozik, mi is az értékesítési, egyszerűbben szólva az eladói tevékenység tartalma: nos, a vásárló kiszolgálása, amikor kérdéssel, kéréssel fordulhat a bolti alkalmazotthoz, akinek feladata az információ nyújtása és a termék kiszolgálása, átadása a vásárlónak.

Menekülési útvonalak

Vannak azért.

álláshirdetések, munkaszerződések átfésülése

A korábban említettek miatt nyilván át kell bogarászni egyrészt a régi, a futó és készülő álláshirdetéseket, másrészt a munkaszerződéseket. A garantált bérminimum szabályai persze semmit sem változtak (az emelésen túl), de célszerű kigyomlálni az oda nem valókat, ha a bolti munkakör a jog szerint eleve nem garantált bérminimumhoz kötött. A munkaszerződés módosításához persze az alkalmazott beleegyezése is kell, amiben kérdés az is, hogy eddig hogyan járt el a boltos, mit vett figyelembe a bér meghatározásánál.

vegyes termékkör letisztítása

A csapdahelyzeteket gyarapíthatja, ha egy bolt egyidejűleg végzi szakképesítéshez kötött és ahhoz nem kötött termékek értékesítését. Például egy zöldséget, gyümölcsöt árusító bolt kínálhat üdítőt is, aminek eladásához már kell szakképesítés. Ebben az esetben annak az eladónak, aki egyidejűleg mindkét árucikket értékesíti, a garantált bérminimum megadása kötelező. Kérdés, mi éri meg jobban, a termékkört szűkíteni, vagy a nagyobb minimálbért megadni a várható többletforgalom mellett.

termékkör átfésülése - kell-e szakképzettség a szexshopban

A termékkörök átfésülésénél ügyelni kell az úgynevezett termékkörökre is. A kereskedelemről szóló joganyag, ezen belül a 210/2009. számú kormányrendelet előírja, hogy az önkormányzatoknál termékkörönként kell bejelenteni az üzlet tevékenységét. A termékkör egyidejűleg meghatározhatja a szakképesítéshez kötött tevékenységeket is (bár nem minden egyes esetben), ezeket is célszerű átfésülni, ha a boltos csak minimálbért szándékozik fizetni. Összesen 58 termékkör létezik a kereskedelmi joganyagban, de például az élelmiszer termékkör több részterületre oszlik meg a termékkörös felsorolásban.

Esetenként alaposabb utánjárásra is szükség lehet a termékbesorolás megállapításánál. Nos, csak a példa kedvéért, a szexshop tulajdonosának is meg kell vakarnia a füle tövét. Az üzletköri felsorolásban ugyanis a szexuális áru értékesítése külön szerepel, tehát könnyen levonható lenne a következtetés, hogy ebbe a boltba nem is kell szakképesítés, hiszen az illatszer, háztartási vegyiáru más üzletkörbe tartozik. Igen ám, de az uniós vámtarifaszám besorolás alapján az óvszer, ami könnyen előfordulhat a szexshopban, a higiéniai vagy gyógyszerészeti áruk besorolásába tartozik, aminek eladása viszont már szakképesítéshez kötött. Ez azért alátámasztja, hogy körültekintéssel kell eljárni akkor, ha a boltos a termékválasztékon keresztül szeretné megúszni a nagyobb garantált bérminimumot. Szexuális tartalmú nyomtatvány árusításához már nem kell szakképesítés, tehát az újságárus, könyvesboltos nyugodtan kínálhatja a minimálbéres eladójával, a szexshop pedig választhatja az önkiszolgálást is.

önkiszolgálás bevezetése

Nos, ez egy kézenfekvő menekülési útvonal, ahol azonban még arra is ügyelni kell, hogy legyen az önkiszolgáláshoz elengedhetetlen bevásárlókosár a boltban. A csemegepultot ebben az esetben le kell bontani, hiszen ha van, az kiszolgálást és nem önkiszolgálást jelent. Ügyelni kell arra is, hogy a boltban csak pénztáros és árufeltöltő munkakört betöltők dolgozhatnak, persze munkaszerződés szerint is.

Az eladótérben tébláboló bolti dolgozónak, ha információnyújtási feladatai is vannak, például egy műszaki áruházban, akkor az bizony nem önkiszolgálás, hiába kell a bevásárlókosárral elbaktatni a polctól a pénztárig.

részmunkaidő

A részmunkaidő is menekülési útvonalat jelent, persze, így több munka hárul az eladókra. A hatórás részmunkaidő ugyanakkor nyilván jövedelemcsökkenést jelent a korábbihoz képest, így ezt nem sok alkalmazott vállalja. Kérdés, hogy a boltos részmunkaidőre talál-e alkalmazottat. Feltehetően azért szaporodhat a részmunkaidős eladók száma.

nyitva tartási idő rövidítése

A nyitva tartási idő rövidítésének erős korlátai vannak, hiszen nyolc óránál rövidebb ideig nem szokás fogadni a vásárlót, a bevásárlóközpont is előírja a nyitva tartási időt. A kétműszakos élelmiszerüzletek azonban elgondolkodhatnak azon, hogy lefaragnak a hétköznapi nyitva tartási időből, persze a létszámot és a beosztást is megrostálva. Ezzel persze hátrányba kerülhetnek a hosszabb nyitva tartást kínálókkal szemben.

Egyes kisebb, elsősorban iparcikk üzletek szombaton már eddig sem nyitottak ki, számuk előreláthatóan növekedni fog.

A vasárnapi nyitva tartó kisboltok száma várhatóan csökkenni fog, hiszen a magasabb minimálbér megdobja az 50%-os vasárnapi pótlék összegét is (nagyobb alapbérre több pótlék jut).

Előreláthatóan csökkenni fog az éjjel is nyitva tartó non-stop kis élelmiszerboltok száma is.

leépítés

A munkaerőhiány már eddig is megtépázta a kisboltok létszámát némileg, hiszen a megszaporodott "rögtön jövök" táblák azt jelzik, hogy ott akkor csak egy eladó dolgozott a boltban, vagy éppen maga a tulajdonos. Ennek ellenére lesz olyan boltos, aki farag egyet a létszámból, más választása nem lévén. Jöhet a tulajdonos, segítő családtag, nagyi, az egyéni vállalkozó tulaj is a pult mögé, gyakorlatuk már van, hiszen a vasárnapi boltzár idején már belekóstolhattak ebbe (a zárva tartási időszakban ők dolgozhattak a 200 négyzetméternél kisebb boltban).

és aminek nagy a kockázata és tisztességtelen is

Tudott dolog, hogy vannak, akik a feketézés világába menekültek eddig is: nem bejelentett dolgozó, kifizetetlen bér, túlóra. Ez egyedül a tulajdonosnak jó, amíg le nem bukik. Előreláthatóan lesznek szigorúbb ellenőrzések és a magasabb bér miatt a dolgozók és a versenytársak is sokkal érzékenyebbek lesznek a feketézőkkel szemben. De hát szembe kell nézni azzal, hogy lesz ilyen is. A munkaerőhiány egyébként tisztítja is némileg a munkaerőpiacot, hiszen az alkalmazottak alkulehetősége erősödött, nem is keveset. Könnyebb odébbállni, ha valami nem tetszik.

(blokkk.com, 2017. január 9.)

Gyógyíthatatlan fájdalom a kisboltosoknak a minimálbér

Fájni fog, de nagyon. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás. Egyes boltokban elég a minimálbér, máshol a nagyobb szakmai bérminimum kötelező.

A Magyar Közlöny 2016. december 15-i, 204. számában megjelent az a kormányrendelet, mely kihirdeti az új minimálbéreket. Ennek alapján 2017-ben és 2018-ban a legkisebb bérek a következők lehetnek az emelések nyomán, ami alapos dobást jelent:

	2016	2017	2018
minimálbér	111.000	127.650	138.000
szakmai bérminimum	129.000	161.250	180.500
bolti fizikai dolgozók átlagkeresete	163.555

Magyar Közlöny, NAV, KSH

bolti dolgozók átlagkeresete: 2016. szeptember, bruttó

A garantált bérminimum azoknak kötelező, akik legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, tehát jogszabály elő is írja ezt a követelményt. A bolti kereskedelemben vegyes a kép, mert vannak olyan termékek, melyek árusításakor kötelező a szakképesítés és így a garantált bérminimum, ugyanakkor vannak olyanok is, ahol nem. Például az élelmiszer eladónak, vagy a műszaki cikk eladónak kötelező a szakképesítés, de a ruházatisnak, könyvesnek, vagy a zöldség-gyümölcs árusnak már nem. De pénztáros, árufeltöltő számára sincs kötelező szakmai előírás.

Egyértelmű, hogy a bolti fizikai dolgozók átlagkeresete ma ugyan magasabb, mint a következő két esztendőben kötelező minimálbér, de a 2018. évi szakmai bérminimumtól már elmarad. Ez a szakképzettséget igénylő munkakörökben nagy nyomást jelent majd, hiszen nagy a szóródás az átlag körül, tehát sokakat érintenek az új minimumok. A minimálbérek is.

A kereskedelem átlagos bérhelyzete a következő:

	2016 szeptember
kiskereskedelem	163.555
nemzetgazdaság	181.250

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

Ráadás: ezrével is becsukhatnak a kisboltok

A bolti, áruházi kiskereskedelemben 138 ezer a fizikai dolgozók száma, a járműkereskedelemben 26 ezer fő. Az egyes szakmacsoportokat nézve sokkal nagyobb a veszély, mint a puszta ágazati átlag alapján. A vizsgált 18 szakmacsoport közül a szakmai bérminimumot nézve mindössze négy áruterület van, ahol a 2017-18. évi minimumszinteket hozza az átlag.

További négy szakmacsoport a 2017. évi garantált szintet ma még megugorja (a 161 ezer forintot), de a 2018. évit már nem. A szakmacsoportok felénél viszont a szakmai bérminimum 2017. évi összege alatt vannak a havi bruttó átlagkeresetek, tehát januártól mindenképpen emelni kell majd, nem is keveseknek. Hangsúlyozni szükséges, hogy egyrészt az átlag mögött nagy a szóródás, de az elmaradó átlag alatti boltosok reszkethetnek, másrészt egy-egy boltban vegyesen dolgozhatnak olyanok, akiknek a minimálbér, vagy a szakmai bérminimum kötelező. A bérek pedig nem egyformák, még egy bolton belül sem.

A bolti kiskereskedelem bértérképe a következő:

bolttípus		2016 szeptember
1	sportszer	208.405
2	illatszer	192.456
3	italbolt	188.726
4	autószalon	181.388
5	bútor	176.453
6	élelmiszer-vegyes	172.696
7	ruházat	158.508
8	benzinkút	157.880
9	híradástechnika	149.167
10	könyv	148.665
11	játék	145.690
12	használt cikk	145.362
13	dohányáru	141.640
14	zöldséges	139.924
15	hal	139.222
16	pékárus	138.969
17	élelmiszerpiac	138.529
18	húsáru	137.288

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete,

legalább öt főt foglalkoztatók

Az élelmiszer-vegyes boltokba beletartoznak nagyobb alapterületű értékesítőhelyek is, így a hipermarketek, ezért magasabb a többi élelmiszerbolténál a bérátlag.

Szükséges megjegyezni, hogy a vállalkozások terheinek mérlegelésekor nem csak azt kell nézni, hogy a járulékok szintjén hogyan változnak a közterhek, nyilván a járulékcsökkentés segítség. Figyelembe kell venni ugyanakkor a béremelés puszta terhét, összegét is, ami nem kevés.

Boltbezárás eddig is volt: a kisboltok ezrével dőltek ki

Egy évtizede csökken a boltok száma Magyarországon. A boltcsúcs a 2006-os esztendő volt, amikor megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Így egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben már csak 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette.

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő üzletszám emelkedés 2011-ben és 2012-ben, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016. első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában:

	2005	2010	2012	2016	2005-2016	2005-2010	2012-2016
boltszám	166.738	151.911	153.735	138.794	- 27.944	- 14.827	- 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak 94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 1.877. Tehát van veszély.

(blokkk.com, 2016. december 16.)

Minimálbér bejelentés: kis boltban nagy baj

A kisboltosok nem bírják ezt a tempót. Több bérhez több bevétel is kellene. Több lesz a feketézés, kevesebb a béren kívüli juttatás és lesz, aki lehúzza a redőnyt. A minimálbérek egyébként valóban alacsonyak, de a gazdaság versenyképessége is.

A kormány nagy bejelentése: a minimálbér 15%-kal, a garantált minimálbér 25%-kal emelkedhet 2017-ben. Ez a minimálbér emelés azért jókora teher a cégeknek, cserébe viszont kaphatnak 4% járulékcsökkentést 2017-ben, a következő évben pedig további 2%-ot. 2019-től, de csak akkor, ha a reálbérek legalább 6%-kal emelkednek, akkor négy éven keresztül további 2-2%-kal csökkenhet a bérjárulék. Ez összesen 14% lefaragása a jelenlegi 27%-os céges járulékteherből, ami a felét már túllépi egy százalékkal, összesen hat év alatt. Ez azért nem kevés, de mitől nőnének a reálkeresetek évente 6%-kal?

A belátható időszak végül a 2017-2018-as évek lehetnek, így ezt érdemes tüzetesebben vizsgálni.

Minimálbér eddig: nem fukarkodtak vele

Első pillantásra is szépen gyarapodott a minimálbér az elmúlt években 2010-hez mérve. A GDP ebben az időszakban 10%-kal nőtt, értéke 27 ezer milliárd forintról 2015-re 35 ezer milliárd forintra ugrott. A minimálbér értéke 2011-2015. között 35%-kal bővült, az ebben az időszakban együtt mért 10%-os infláció mellett. A garantált bérminimum is közel hasonló ütemben gyarapodott az elmúlt években, tehát reálértéken hozzávetőleg a negyedével ugrott meg a legalsó bérszint, öt év alatt együttesen.

	2011	2015
minimálbér	78.000.-	105.000.-
garantált bérminimum*	94.000	122.000.-

garantált bérminimum: 2011-től a legalább középfokú iskolai végzettséget,

illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben,

Friss minimálbér javaslatok: sóhajok hídja

A minimálbérek tervezett értéke:

	2016	2017	2018
minimálbér	111.000.-	127.650.-	137.862.-
garantált bérminimum*	129.000.-	161.250.-	180.600.-

Kis boltban nagy a baj: nem tudnak ennyit kifizetni

2016-ban eddig 10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére a boltokban, áruházakban, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5%-kal emelkedett. A cégek egyébként bértömegben számolnak, így lesz ez a jövőben is, előre véve a kötelezőket, a minimálbéreket és a béreket terhelő közterheket: megnézik, mennyire futja a bevételeikből, ha pedig nem megy, lehúzzák a redőnyt. 2015-ben három ezerrel csökkent a boltok száma, ennyinek nem jött ki a lépés.

Kétszer is meggondolják a cégek, hogy mennyi legyen a cafeteria, a jutalom, a prémium, sokan pedig bővítik a részmunkaidősek körét (ami egyébként ésszerű is lehet). A feketézés sem ritka jelenség, nem csak a kereskedelemben, így lehet, lesz, aki majd a szürkében tapogatózik, ez eddig is így volt. Nyomasztó lesz a minimálbér természete annyiban is, hogy felfelé nyomja a többiek bérét is, tehát az egész bérrendszerre hat.

A képhez hozzátartozik, hogy az eladók egy része szakmai bérminimum-köteles, így a kereskedelemben okj szakképzettséget igénylő szakmák a következő termékek eladói: élelmiszer, hús, hentesáru, hal, kozmetika, háztartási vegyiáru, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, állat, állateledel, zálogház, aukció, régiség, műtárgy.

Nem kötelező a szakképzettség az árufeltöltő, pénztáros, takarító, de minden, az előbbi listában nem szereplő áru eladása esetében sem, így például a zöldséges, ruházati eladó, könyvárus is csak minimálbéres.

A számok azonban kíméletlenek, amelyekből kitűnik, hogy a kisboltosok közül sokan nem bírnak majd el ekkora minimálbér emelést. Néhány példa.

Az élelmiszer boltok 2015. évi bérrangsora a következő volt, ahol az átlag alattiaknál nagy a baj:

áruház	havi átlagkereset	létszám	eltérő mérleg fordulónap
Aldi	308	1.854
Lidl	248	3.634	2015. március adata
Metro	222	2.543	2015. szeptember
Penny	218	3.027
Krupp és Társa (CBA)	193	832
Auchan	189	6.285	2015. március
Spar	185	13.276
Tesco	184	18.082	2015. március
Kisalföld Füszért (Reál)	154	294
Coop Szolnok	147	1.395
CBA Latin Negyed Kft (Szeged)	135	45
Mecsek Füszért (Coop)	133	1.528
G'Roby	126	49
kiskereskedelmi átlag	148	186.666

Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint

létszám: átlagos állományi létszám

De szakmánként sem jobb a helyzet, hiába az eddigi emelés. A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

bolttípus	2016 augusztus	2015 augusztus	változás
sportszer	197.012	192.119	+ 4.893
illatszer	190.783	184.304	+ 6.479
italbolt	186.601	181.766	+ 4.835
autószalon	179.659	160.856	+ 18.803
bútor	178.329	162.318	+ 16.011
élelmiszer-vegyes	168.068	150.053	+ 18.015
ruházat	159.806	147.456	+ 12.350
benzinkút	157.632	146.158	+ 11.474
könyv	153.485	137.108	+ 16.377
játék	151.430	129.628	+ 21.802
híradástechnika	149.001	132.645	+ 16.356
használt cikk	147.143	134.405	+ 12.738
pékárus	141.847	130.722	+ 11.125
dohányáru	141.312	134.208	+ 7.104
zöldséges	139.883	131.183	+ 8.700
élelmiszerpiac	138.921	133.048	+ 5.873
hal	137.444	121.273	+ 16.171
húsáru	137.003	130.596	+ 6.407

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

A kereskedelem átlagos bérhelyzete a következő:

	2016 augusztus	2015 augusztus	változás
kiskereskedelem	161.710	146.815	+ 14.895
nagykereskedelem	175.007	162.409	+ 12.598
nemzetgazdaság	181.682	167.754	+ 13.928

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

A további menetrend: de mi lesz a termelékenységgel

Ismerve az érdekegyeztetés működési rendjét, nem lenne meglepetés, ha a javasolthoz valamilyen hasonló megállapodásra jutnának a munkavállalók és a munkaadók képviselői. Megállapodás hiányában legfeljebb a kormány dönthet, de azért elegánsabb valamilyen megállapodásfélére jutni. Kiderülhet a végén persze, hogy azért a kormány némi alkulehetőséget is belefészkelt a javaslatába.

A 2017-re javasolt járulékcsökkentés nyilván kevés ellentételnek, tehát itt többet kell kérniük a vállalkozásoknak. A szakszervezeteknek túl sok szavuk nem lehet, legfeljebb bólogathatnak a kormány javaslatára, hiszen ők kisebb béremeléssel nyitottak a tárgyalásokon.

Némi homály övezi a bejelentésnek azt a részét, hogy a következő hatéves ciklusban, mivel a kormány ilyen hosszú távon számol, a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti. Ez azért nem csak szándék kérdése, hiszen például az infláció erősen függ a nemzetközi környezettől (elég csak például az energiahordozókra, vagy a mezőgazdasági alapanyagokra gondolni, a különböző pénzpiaci tényezőket nem is említve). A gazdaság várható növekedése is döntő tényező, hiszen a vállalkozások több bért csak növekvő teljesítmény mellett tudnak fizetni, mozgásterük nem végtelen.

És a legfontosabb: a béremelés költséget jelent, többet, de ehhez a sokösszetevős versenyképességet is javítani kellene. Az exportra termelő, korszerű technológiával dolgozó iparágak előnyösebb helyzetben vannak, de nagyon fog hiányozni a többiek technológiai hátránya: azt is gyors ütemben kellene javítani, de ahhoz is pénz kell. A béremelésekkel együtt nagyon sok.

(blokkk.com, 2016. november 14.)

Az eladót az Aldi fizeti a legjobban, de a csúcsgázsi is kevés

A létszám nem nő, így csak egymástól tudnak eladót elszipkázni a boltok. A bérrangsor legvége, a kicsi könnyen lehúzhatja a redőnyt végleg, főleg, ha megdobják a vasárnapi pótlékot. A nagyok mindenben elhúztak, most éppen a bérben, hiába a sok multistop tábla. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kisboltosok csak látszattámogatásokat kaptak.

Az elmúlt napokban a Lidl főpénztárosának fizetése körül forogtak a hírek, hiszen ha valaki rászánja magát ennek a munkakörnek a betöltésére, akkor havi járandósága már bruttó 340 ezer forint felett járhat a diszkontláncnál. Ezek a híradások azt jelzik, hogy ma már nem csak a vásárlókért, hanem az eladókért is őrült verseny folyik a boltokban, áruházakban.

A fizikai munkát végzők havi bruttó átlagkeresete a KSH legutóbbi adatai szerint 159 ezer forint volt júniusban a kiskereskedelem egészében, az élelmiszerbolti eladóké pedig 141 ezer forint. Ez 10%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. A létszám azonban nem nő, 2016. első félévében semmit sem változott, így hiába az eddigi emelés, csak egymástól tudják elszipkázni az eladókat a boltosok.

Bért csak pontosan szabad számolni, persze van, aki eltitkolja

A pontos összehasonlítás egyik követelménye az, hogy a különböző áruházakban az azonos munkaköröket kell összevetni. A Lidl főpénztárosa más beosztást jelent, mint egy bolti dolgozó besorolású alkalmazotté ugyanabban az áruházban. Ezért azt kell megnézni, hogy az élelmiszerboltokban az eladó jellegű munkakörökben mennyi bért kínálnak, hiszen ők képezik a bolti dolgozók derékhadát. A részmunkaidősök esetében kínált béreket pedig napi 8 órás munkavégzésre kell vetíteni. Ma már a diszkontokban, de sok más boltban is a bolti dolgozók szinte mindent csinálnak, pénztárosok, árufeltöltők, takarítók egyszerre. A szupermarketben ráadásul csemegepultozik is mindenki. A diszkontok bolti dolgozóinak zöme ráadásul részmunkaidős, ez a megoldás is része a forgalom hullámzásához igazodó munkaszervezésnek.

Sok álláshirdető megelégszik a 8 általános iskolai végzettséggel Az élelmiszer bolti eladóknak, ha munkájuk során kiszolgálják a vásárlót, például a csemegepultban, akkor kötelező a megfelelő szakképesítés, ez viszont a pénztárosnak, vagy az árufeltöltőnek nincs előírva. Ez is érdekes képet mutat a gyakorlatban, hiszen nem egy igazi eladót álcáznak pénztárosnak, vagy árufeltöltőnek. A képhez hozzátartozik, hogy a kereskedelem ugyanúgy robotosodik, mint az autóipar, vagy sok más terület, hiába nem tetszik ez a szakszervezetnek. A vásárlónak viszont igen.

Az álláshirdetések persze több tekintetben becsapósak, hiszen a kisebb boltokban lehet alkudni is, az pedig nem egyértelmű számos esetben, milyen járandóságok, vagy éppen zsebbe dugott, adózatlan pénzek egészítik ki az alapbért. De ennek ellenére érdemes kísérletezni az áttekintéssel. A kiindulópont az álláshirdetések nem csekély tömege volt az elmúlt két-három napban, természetesen csak véletlenszerűen, de a lehetőségekhez mérten módszeresen válogatva az eladókra vadászó boltosok között.

A nagy élelmiszerláncok közül az Aldi, a Lidl és a Tesco a honlapján elárulja, mennyi bért is kínál. Az Auchan és a Penny már titkolja, milyen bért is hajlandó fizetni a jelentkező álláskeresőknek, de vélhetően beállnak a sorukba, az éves mérlegbeszámolók bérköltség és létszámadatai erre utalnak.

A legkülönbözőbb elemzések egységesek abban, hogy a legtöbb bért a diszkont áruházak fizetik az élelmiszer kiskereskedelemben. Az élelmiszer diszkontok dolgozói pénztárosi és árufeltöltő munkát végeznek, de vásárlót már nem szolgálnak ki, hiszen itt csemegepult nincs. Sőt, takarítanak is (egyébként a takarító is hiánycikk a munkaerő piacon).

A három diszkontlánc hasonló munkaerő rendben ügyködik, persze kisebb különbségek vannak. A legfontosabb, hogy minden bolti alkalmazott szinte mindent csinál. A különbségek közé tartozik, hogy az Aldinál az árufeltöltő nem kasszázik, a Lidl főpénztárosa pedig ellenőrzési és egyes kisebb vezetési feladatokat is ellát.

A bérek tekintetében az azonos munkaköröket lehet csak összevetni, a diszkontok esetében ez a bolti eladó (Aldi), a bolti dolgozó (Lidl) és az eladó-pénztáros (Penny) lenne, de hát nem mindenki árulkodós bérügyben:

Aldi	árufeltöltő	bolti eladó	üzletvezető-helyettes	üzletvezető
Lidl	bolti dolgozó	főpénztáros	üzletvezető-helyettes	üzletvezető
Penny	eladó-pénztáros	műszakvezető	üzletvezető-helyettes	üzletvezető

Eladók topfizetése a diszkontokban

Nos, az élelmiszer eladók bérrangsorát az Aldi vezeti, nem is kis előnnyel a Lidl előtt, honlapjuk tanúsága szerint. Ez már sejthető volt az éves mérlegbeszámolójukból is, hiszen az egy főre jutó havi átlagkereset az Aldinál 2015-ben 304 ezer forint volt, a Lidlnél pedig 268 ezer forint. Boltvezetőben viszont a Lidl az erősebb. De hiába a nagy emelés, mindhárom nagy diszkontlánc százával keresi a bolti dolgozókat, tehát az eladók 300 ezer forint körüli jövedelme sem oldja meg egyik pillanatról a másikra a munkaerőhiányt, pedig a kereseti lehetőség kétszerese az átlagosnak.

Nos, az élelmiszer eladók topja a következő:

Aldi, eladó: 296.300 forint

Az eladó pozícióban elérhető, pótlékokkal (kivéve a vasárnapi pótlékot) növelt legmagasabb havi bruttó fizetés 222.225 forint (heti 30 órában), ez 8 órára vetítve 296.300 forint. Az Aldi eladója pénztárosi, árufeltöltő és takarító munkát egyaránt végez.

Lidl, bolti dolgozó: 227.857 forint

A Lidl bolti dolgozója megfelel az Aldi eladó munkatársi besorolásának (munkája a pénztármunka, árukészlet feltöltés, áru rendezés, üzlet takarítás, hasonlóan, mint az Aldiban az eladó esetében). A munkakörben jelenleg elérhető legmagasabb bruttó járandóság 170.893 Ft, de csak 6 órás munkavégzéssel. Ez 8 órás munkavégzésre vetítve 227.857 forint.

Szalámibér a Tesconál és a többiek

A Tesconál hat hónap után ugrik egyet a fizetés, a bolti dolgozók (pénztáros, eladó, árufeltöltő) esetében. Az áruházlánc honlapja szerint a hetedik hónapban 188.377 forint havi bruttó kereset érhető el, amiben az alapbér 143.700 forint, ezt fejelik meg pótlékokkal és területi bérkiegészítéssel. A ráadás 12 ezer forint cafetéria és 10% dolgozói vásárlási kedvezmény, havi húszezer forintban behatárolva. A Tesco dolgozók vásárlási kedvezménye is pénz, ráadásul semmit sem adózik, de persze a nyugdíjba sem számít bele. A kezdő alapbér az első félévben egyébként 133 ezer forint.

Egy Spar partner bolt is már közel 200 ezer forintos bért kínál, egyébként a Spar sem dicsekvős bérügyben.

Úgy tűnik, a hirdetésekben állást kínáló kisebb boltosok is kapaszkodnak felfelé a bérekben, már akinek futja rá, bár a túlnyomó nem többség nem árulkodós ebben a kérdésben. A fővárosi élelmiszerboltok közül néhány 165-170 ezer forintot is ajánl, egy reálos bolt 140 ezer forintban jelölte meg a bért, de akad, aki árufeltöltőnek 120 ezer forintot kínál.

Sötét az alja: a multistop nem segített semmit

Az átlag alatti béreknek szinte semmi a nyoma az álláshirdetésekben. Az állást hirdetők zöme telefonon nem is hajlandó a bérről információt adni. Egy biztos, a kisboltosok java ide tartozik és küszködik, hiszen nem tud több bért fizetni. Az onlinen kassza ráadásul nagyobb számviteli fegyelmet követel a munkaerő gazdálkodás frontján is: több nyugtához több bevallott költség is dukál. Egyértelmű, hogy az elmúlt néhány évben a nagy élelmiszerláncok mindenben elhúztak: nőtt a forgalmuk, bővült a hálózatuk, hiába a plázastop (a Tescot kivéve), ráadásul a magasabb bérekkel is tetemes előnyt kovácsolnak maguknak, aminek böjtje is lesz a kisebb versenytársaknál: aki lemarad, az könnyen lehúzhatja a redőnyt végleg, főleg ha a nyakába vágják a nagyobb vasárnapi pótlékot is.

(blokkk.com, 2016. szeptember 8.)

Megyetérkép: így is nagy a bolti eladók bérkülönbsége

Most éppen a legtöbbet Fejér megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar megyében keresnek a bolti eladók. A különbség bő 50 ezer forint. Budapest jelenleg csak második a sorban.

A bolti, áruházi eladók, pénztárosok, árufeltöltők bérében tetemes különbségek vannak. A bolti, áruházi kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 159 ezer forint volt 2016. júniusában a KSH legutóbbi kimutatása szerint. Ezen belül azonban például az egyes áruterületeket nézve is már jelentősek az eltérések, hiszen a legtöbbet kereső illatszerbolti és a legvékonyabb borítékot kézhez kapó hentes fizetése között 52 ezer forint a különbség: az illatszerbolti eladó 192 ezer forintot zsebelhetett be, a hentes viszont csak 137 ezer forintot. Cégenként is van különbség bőven, a nemzetközi áruházláncok közül több is 2-300 ezer forintos havi bruttó bért is megad egy eladónak, a 159 ezer forintos átlag mellett. Ez persze azt is jelenti, hogy jócskán vannak, akik az átlag alatt fizetnek.

Nem mindegy, hogy az ország melyik csücskében van a bolt

Sejthető volt, hogy a bolti eladók fizetése földrajzi térségenként is eltérő. Ebben szerepet játszanak egyebek mellett a vásárlóerő területi különbözőségei, a bolthálózat, továbbá az adott földrajzi térség gazdaságszerkezeti, közlekedési, településszerkezeti sajátosságai is. A munkaerőhiány is erősebb nyugaton és középen, mint keleten, így ez sem egyengetheti a bérkiegyenlítődés igencsak rögös útját.

Az egyes megyékben nézve a bolti eladók fizetését pontosan tükröződik a hazai gazdaságnak az a sajátossága, hogy az ország középső és nyugati fele sok tekintetben megelőzi a keleti felét. Nos, a bolti eladók bérezésében is meghatározó a hazai gazdaságnak ez a jegye, hiszen a legjobban fizető hat megye pontosan ez előbbi, a hat legrosszabbul fizető pedig az utóbbi országrészekben fekszik.

A bolti eladók a legtöbbet Fejér megyében keresnek. Feltehetően az adatok megismerése előtt a legtöbben a fővárosra tippeltek volna, hiszen itt a legvastagabb a vásárló pénztárcája és a legkiterjedtebb a kiskereskedelemi hálózat, ráadásul 2016. első felében a legnagyobb ütemben a fővárosban bővült a kiskereskedelmi forgalom. Hiányzik a dobogóról az egyébként több gazdasági mutatóban is erős Győr-Sopron-Moson megye, ez sem szokványos sorrend.

A bolti fizikai dolgozók közül a legkevesebb fizetést hó végén Hajdú-Bihar megyében viszik haza, amiben úgyszintén van némi meglepetés, hiszen a gazdasági teljesítmények különféle rangsorában többnyire Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék álldogálnak a sorok végén.

Egy évvel korábban egyébként még a főváros volt az eladók bérrangsorának az éllovasa, Fejér akkor második volt a képzeletbeli dobogón. Egy év alatt a bérek is ott nőttek jobban, ahol korábban eleve magasabbak voltak. A Fejér megyei 29 ezer forintos bérnövekedés közel 20%-os éves üteme, ami a kiskereskedelem átlagos béremelkedési léptékének a kétszerese, alaposan veri a többi megyét. Ez a kilógás akár statisztikai hiba is lehetne, de az előző év alapján a földrajzi különbségek legjellemzőbb jegyeit nem tompítaná.

A 19 megyét és a fővárost nézve, a bolti eladókat a három legjobban és a három legrosszabbul fizető megye a következő:

	Fejér	Budapest	Pest	...	Békés	Nógrád	Hajdú
2016. június	181.653	170.064	163.428	...	139.615	139.243	138.607
2015. június	152.504	156.370	151.533	...	130.328	130.713	132.756
növekedés	29.149	13.694	11.895	...	9.287	8.530	5.851
KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: forint, változás 2016/2015. június között

(blokkk.com, 2016. szeptember 5.)

Háromszoros a bérkülönbség az élelmiszer boltok között

A multi diszkontok vezetik a bérrangsort. A legtöbbet az Aldinál, a legkevesebbet a Manna boltjában lehet keresni. Egyedül a CBA furakodott be a multi áruházak közé, a többi magyar élelmiszerüzlet alaposan alulfizeti a dolgozókat. A hazai kisboltok alig bírják a bérversenyt. Egy ügyes eladó boltot váltva megháromszorozhatja a vasárnapi pótlékát is.

A nagyobb, ismert élelmiszer láncok között óriási a különbség az alkalmazottaknak fizetett bérekben. A legbiztosabb támpont a cégek nyilvános mérlegbeszámolója. Az eltérő mérleg fordulónapok miatt (megengedik a számviteli szabályok, hogy ne december 31-én kelljen lezárni a pénzügyi elszámolást, ez nemzetközi gyakorlat is) ugyanakkor még nem mindegyik áruházlánc hozta nyilvánosságra előző évi mérlegbeszámolóját. Ezekben az esetekben a legutolsó nyilvános jelentés lett a vizsgálat alapja, ami nem okozhat különösebb gondot az összehasonlításban, legfeljebb azóta még magasabbak is lehettek az itt fizetett a bérek.

Az összevetés egy-egy lánc esetében valamennyi alkalmazott számát és bérköltségét tartalmazza, mivel nem minden vállalkozás különíti el a szellemi és a fizikai állományt a nyilvános adatokban, továbbá a teljes és részmunkaidősök adatait sem, így egységes az összehasonlítás. A fizikai és a szellemi, továbbá a teljes és a részmunkaidősök aránya egyébként döntő versenyképességi kérdés, hiszen a háttérben az eltérő értékesítési módszer és technika, továbbá a létszámgazdálkodás rugalmassága húzódik meg.

A boltok kiválasztásában a döntő kérdés az volt, hogy a nemzetközi áruházak kivétel nélkül benne legyenek az összehasonlításban. A legnagyobb hazai láncok önálló vállalkozásokból állnak, így közülük csak néhányat lehetett kiragadni a vizsgálathoz, egy-egy tömörülésen belül is lehetnek kisebb-nagyobb bérkülönbségek.

A legjobban az Aldi fizeti meg alkalmazottait az átlagos havi bruttó keresetet nézve, a kiskereskedelmi átlag kétszeresét adja. A multi áruházak kivétel nélkül az átlagnál sokkal nagyobb fizetést kínálnak. A 2014. évi keresetekhez képest ráadásul nőt az olló a nemzetközi és a hazai áruházak bérei között, a nagyobb CBA boltokat leszámítva, akik próbálnak lépést tartani a munkaerőpiac kényszerével. A béremelés nyilván a nyereség terhére megy, másként ez elképzelhetetlen, hiszen az egyéb költségek lefaragásának kemény korlátai vannak.

Az élelmiszer boltok 2015. évi bérrangsora így a következő:

áruház	havi átlagkereset	létszám	eltérő mérleg fordulónap
Aldi	308	1.854
Lidl	248	3.634	2015. március adata
Metro	222	2.543	2015. szeptember
Penny	218	3.027
Krupp és Társa (CBA)	193	832
Auchan	189	6.285	2015. március
Spar	185	13.276
Tesco	184	18.082	2015. március
Kisalföld Füszért (Reál)	154	294
Coop Szolnok	147	1.395
CBA Latin Negyed Kft (Szeged)	135	45
Mecsek Füszért (Coop)	133	1.528
G'Roby	126	49
Mázsa Wien Kft (Manna)	93	11
kiskereskedelmi átlag	148	186.666

Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint

létszám: átlagos állományi létszám

2015-ben 148 ezer forint volt a kiskereskedelemben fizetett havi bruttó bérek átlaga, de az élelmiszerboltokban ennél kevesebbet lehetett keresni, amit jól mutat néhány szakma fizetése (ami persze a feszítő munkaerőhiány miatt emelkedett 2016-ban):

	2016. április	2015.	2016. évi változás
pékárus	138.885	130.962	+ 7.923
zöldséges	138.702	132.292	+ 6.410
halárus	136.611	120.192	+ 16.419
hentes	134.765	129.706	+ 5.059

KSH, havi bruttó átlagkereset,

(blokkk.com, 2016. augusztus 8.)

Ki fog az Auchanba rohanni dolgozni?

Sokan nem, hiszen véges a felvehetők száma. És van, ahol eddig is többet fizettek. Milyenek is akkor a fizetések az egyes cégeknél? A nagy élelmiszeresek közül legjobban a Lidl fizet, a magyar láncok alaposan viszont lemaradtak. A nemzetgazdaságban nem a kereskedelem a legrosszabb.

Nem fogják az Auchant lerohanni a munkát, vagy éppen több fizetést kereső bolti eladók, hiszen ezt eddig is megtehették volna. Jelentkezők persze lesznek. Magyarországon számos szakmában, nem csak a kereskedelemben, munkaerőhiány van, ami csak úgy enyhíthető, ha több bért kapnának a dolgozók. Kérdés persze, hogy miből. Számosan már külföldön keresik a kenyérre valót, így egyenlőre egy biztos, hogy nagyok a magyar és a nyugat-európai bérek közötti különbségek, de hát ezt tudni lehetett eddig is. Jó, de mi van itthon, mennyit lehet keresni a boltokban, áruházakban?

A nemzetgazdaság átlagához képest egyébként nem a kereskedelmi dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben: kevesebbet visznek haza a mezőgazdaságban, a szállodaiparban, vagy a vendéglátásban.

Ki mennyi bért fizet

Különbségek vannak, bőven. Az átlagbért nézve a legtöbbet a Lidl fizeti, 248 ezer forintot havonta. A legkevesebbet a magyar láncok a röpke felmérés szerint, a különbség pedig tetemes, bő százezer forint a havi átlagos bért tekintve. Nyilván jobban keresnek a teljes munkaidősök, bár erről kevesebb az információ és bizonyára nem meglepő a fizikai munkát végzők alacsonyabb keresete sem.

A kereskedők mérlegbeszámolói alapján az egyes cégeknél az átlagos béreket tartalmazza az összefoglalás. Az átlagbérhez hozzá kell fűzni, hogy a teljes és részmunkaidősök, fizikai és szellemi dolgozók nem minden cég beszámolójában találhatók meg külön-külön. A külső munkaerő cégek közvetített dolgozói sincsenek benne. Az egyes cégeknél a legutolsó nyilvános mérlegbeszámolók adatai szerepelnek az összegzésben: az üzleti év zárása eltérő időpontokra esik, nem mindig év végére. Üzleti év zárási időpontjának változása miatt évesnél rövidebb időszak is található az összegzésben, ha éppen ilyen volt az utolsó beszámoló és akad olyan, amelyik belecsúszik néhány hónappal 2015-be.

A béreket természetesen befolyásolja az egyes áruháztípusok sajátossága, hiszen más jellegű az alkalmazott munkája egy diszkontban, mint egy szupermarketben. A csemegepultnál párizsit szeletelő eladó munkaköre szakképzettséget igényel a jog szerint is, miközben az árufeltöltő esetében ez nem előírás. A magyar láncoknál véletlenszerűen lett kiválasztva néhány cég.

Nos, a fellelhető adatok alapján a következő kép rajzolódik ki a bolti, áruházi élelmiszer kiskereskedelemben:

	létszám	havi átlagbér	teljes munkaidősök létszáma	havi átlagbérük	fizikaiak létszáma	havi átlagbérük
Auchan	6.285	189	.	.	4.956	146
Tesco	18.611	180	15.174	200	.	.
Aldi	1.740	283	.	.	.	.
Lidl	3.634	248	.	.	.	.
Penny	3.002	211	1.906	251	2.266	168
Spar	12.844	182	10.762	196	.	.
CBA (Profi-Hús)	6	113	.	.	5	113
CBA (Latin N.)	48	135	.	.	38	130
Coop (Szolnok)	1.396	142	.	.	941	119
Real (Kisalföld Kft)	244	151	229	156	166	118

Elektronikus Beszámoló Portál, létszám: fő, átlagos állományi létszám, havi átlagbér: ezer forint, bruttó,

Nem a kereskedelem a legrosszabb, a bért pedig ki is kell fizetni valamiből

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015. júliusában a nemzetgazdaságban az átlagos bruttó átlagkereset 173 ezer forint, a fizikai dolgozók átlagkeresete 135 ezer forint volt. A bolti, áruházi kiskereskedelem havi bérátlaga úgyszintén a KSH kimutatása szerint 154 ezer forint forint, a fizikai dolgozóké 126 ezer forint. A különbség havi 20 ezer forint körül mozog, de vannak, akik kevesebb bért adnak, mint a kereskedők.

Mindezekből ráadásul azért kitűnik az is, hogy a kis boltosok tudnak a legkevesebbet fizetni eladóiknak, általában pedig a kisvállalkozásoknál alacsonyabbak a bérek.

Az elmúlt napok bérvita zuhatagához azért hozzátartozik, hogy a bért valamiből ki kell fizetni, aminek számláját végső soron a vásárló állja. Kérdés, hogy mennyit hajlandó erre áldozni a jövőben. És a kisvállalkozásoknál nincs extraprofit.

(blokkk.com, 2015. október 14.)

Belecsapott a lecsóba az Auchan

Nem várta meg a 2016. évre szóló minimálbér tárgyalásokat. Nem talál hentest, cukrászt, vagy talán rossz fát tett a tűzre? 2015. első negyedévében egyébként csökkent az Auchan létszáma 2014-hez képest. Talán a vasárnapi boltzárra készült?

Természetesen aki béremelést kap, az örül. De azért lehet keserű is a szája íze a javadalmazottnak, hiszen nem mindegy, mihez képest is nő a bére. Az Auchan néhány napja a saját honlapján is közzétett tájékoztatása szerint dolgozóinak háromnegyede kapott 2015. október elsejétől átlagosan 10% béremelést. Egy év alatt 1,2 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, amiből a majdani új dolgozók is részesülnek, a cég ígérete szerint.

Képzeljük magunkat egy Auchan dolgozó helyébe. 2015. elején nem volt béremelés az Auchannál, tehát nem csak a március 15-től kieső vasárnapi pótlékot kell visszaadni, hanem az év elején elmaradt emelést is. Így a dolgozó számára, ha október elsejétől nagyobb a fizetése, ez a 10% legalább két év béremelése, ami ugyebár egy-egy évre vetítve már nem is 10%. De hát ennél cifrább az átlag Auchan dolgozó helyzete, ha az elmúlt évek bérhelyzetét nézzük a cégnél.

Nos, az Auchannál az elmúlt négy év átlagbére nem változott, ami azért sokat elárul a cég bérgazdálkodásáról. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar hipermarket piac az elmúlt fél évtizedben összességében nem nőtt. A Tesco ugyan elkönyvelhetett évről-évre egy szerény forgalomemelkedést, de az Auchan a Cora 2012. évi megvásárlásával el is bukta a piac egy részét. Ez azt is jelenti, hogy az Auchannak nem nagyon volt miből aprítania a tejbe, legalábbis a bevételek alakulását tekintve.

Jó, hát akkor lássuk csak, hogy az Auchan saját beszámolója szerint hogyan is volt ez az elmúlt években. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ez a kimutatás nem különíti el a teljes és a részmunkaidősök, továbbá a szellemi és a fizikai dolgozók adatait:

	2011	2012*	2013	2014	2015 március 31.
átlagos állományi létszám	5.206	6.007	6.690	6.421	6.285
kifizetett bérek	11,9	13,4	14,9	14,3	3,6
egy főre jutó átlagos havi bér	190,5	185,6	185,6	185,6	190,9

e-beszámoló, létszám: fő, bér: milliárd forint, */: az Auchan 2012-ben megvette a Corát,

Nincs adat a munkaerő közvetítők dolgozóiról sem.

Kitűnik az adatokból, hogy 2015. első negyedévében kisebb átlagos létszámmal dolgozott az Auchan, mint 2014-ben. A cég 2015-ben decemberről márciusra csúsztatta az üzleti év fordulónapját, így az első negyedévről külön beszámolót kellett csinálnia. Igen, ebből kitűnik, hogy 136 fővel csökkent az átlagos alkalmazotti létszám.

Hozzátartozik a képhez az is, hogy a kereskedelemben nagyarányú az alkalmazottak munkahely váltása, kis pénzért is odébbállnak, a külföldi munkavállalásról nem is beszélve. Igaz, ezekről nincs statisztikai adat. Tehát nem is kell feltétlenül elbocsájtani ahhoz, hogy csökkenjen a létszám.

A CBA a kora előtt jár

A versenytárs Tesconál a 2015 február végén zárult üzleti évben az átlagos állományi létszám 18.611 fő, bérköltsége 40,3 milliárd forint, így a havi átlagos bér 180 ezer forint körül volt. Ez nagyságrendjét tekintve nem tér el az Auchanétól, tehát a hiperpiacon nagyjából azonosak a bérek. A Tesconál egyébként a beszámolójából pontosan kimutatható, hogy a részmunkaidősök létszáma 3.437 fő volt, a teljes munkaidősök átlagkeresete pedig havonta 203 ezer forint.

Az Auchan augusztus elején körülbelül 100 álláspozíciót hirdetett, október elején pedig 120 körülit. Nyilván ez is szerepet játszott a meghirdetett béremelésben, hiszen köztudott, hogy a képzett, jó munkaerő hiánycikk Magyarországon. Nem véletlen, hogy a CBA a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy megfelelő feltételekkel akár menekülteket is foglalkoztatna. Miért is ne mondhatná, hiszen a Mercedes is ezt tette.

Ja, hogy bértárgyalások is szoktak lenni?

Kulcskérdés a cégek számára a munkaerőpiac és természetesen a bér, hiszen az tetemes költség. Döntő a minimálbérek meghatározása is, amiről a szakszervezettel kezdődnek az egyeztetések, de a kormánynak is megvan a maga szerepe és végső eszköze a befolyásolásra (végső esetben, megegyezés hiányában dönthet is).

2015-ben a minimálbér 105 ezer forint, az úgynevezett garantált, szakképzettséghez kötött pedig 122 ezer forint. Kétszámjegyű emelés igencsak tekintélyes summa lenne (volt már rá példa, igaz, évtizednél is régebben), márpedig ilyen szándékról is szólnak híradások. A cégek általában nem kapkodnak, kivárják a tárgyalások eredményét. Az Auchan most beelőzött, amivel magasra lökte a lécet. Kérdés, marad-e, vagy lebillen, az viszont nem, hogy az emelést igénylők mind az Auchanra fognak mutogatni.

Az Auchan egyébként azért sincs könnyű helyzetben, mivel a Gazdasági Versenyhivatal egy milliárdos bírságot már kiszabott a cégre és több eljárás is folyamatban van ellene. Kérdés, mire futja majd. A bérfejlesztés hírverésében mindenesetre nem fukarkodott.

(blokkk.com, 2015. október 7.)

Gyorsabb béremelés? Ráolvasással nem megy. Munkaerő nincs, több pénz bérre egyre kevesebb. Az SzJA, vagy a vállalkozások járulékterhe csökkenjen? Fejlesztés,versenyképesség, vagy bér? Az “és” a boltosnak nem fér bele.

Nagy a kíváncsiság, milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány. Egyes hírek szerint átfogó stratégiai váltás, gyorsabb béremelés jöhet, az MNB és az MKIK már nekiveselkedtek javaslataik kidolgozásának. Az MKIK elnöke szerint egyebek mellett a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, ami önmagában nyilván nem vitatható, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a határokon túl keresik meg a kenyérre valót, az innenső oldalon elérhető béreknél jóval több pénzért, munkaerő pedig - főleg szakképzett - itthon egyszerűen nincs.

Mit is miből?

A kérdés mindössze az, hogy vajon lesz-e pénzük a vállalkozásoknak az eddigieknél gyorsabb bérfejlesztésre, hiszen ahhoz több bevétel is kell, ráadásul ott vannak az új kihívások is, a digitalizáció, a hagyományos technológiát leromboló diszruptív technológiák, ahol aki nem lép, lemarad. Sőt, önmagában a pénztáros béremelése gyenge gyógyír a boltban, ha közben a másikban - nagyobban - jön az önkiszolgáló pénztár.

És az eddigiekhez azért hozzátartozik, hogy a valóban jelentős és szükséges béremeléseket, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás jókora bővülését nagyobbrészt a munkaerő hiánya hajtotta. A gazdaság növekedését többszörösen lepipáló béremelésben persze a minimálbérek emelésének és a nagyobb teljesítményeknek (GDP-nek) is volt nem lebecsülhető szerepe, a járulékcsökkentés is hozott bérekre fordítható pénzt a konyhára.

De a bérek még mindig alacsonyak, ebben van igazság, a további gyorsabb felzárkóztatásnak ugyanakkor egyszerű korlátai is vannak. A legnehezebb akadály a kevés pénz, ugyanakkor kellene fejleszteni is, vészesen nyom a digitalizációs kényszer, szakképzett munkaerőből is több kell, tehát oktatásra is kellene több pénz a cégek költségvetéséből is.

Egykulcsos SzJA? Nagyobb járulékcsökkentés?

Az egykulcsos SzJA-nak két baja van. Egyik, hogy mit bír el a költségvetés, a másik, hogy ugyan több pénz marad a dolgozók zsebében, többet is költekezhetnek így, ami valamit visszacsorgat a növekedés többlete és különféle adóbefizetések révén, de hát a cégek bérköltségei (most a majdani emeléstől eltekintve) nem változnak.

És így béremelés nélkül is több a nettó a dolgozók zsebében ugyan, de magas marad a cégek bérköltség szintje - a versenyképesség pedig nem javul. Pedig neki kellene a legjobban, főleg a digitalizációs fejlesztések révén.

Ágrólszakadtak viaskodása

Megnéztük, az elmúlt években hogyan alakult a kereskedők, vendéglátósok, szállodások piaca, teljesítménye és a bérköltségük. Egyrészt azért együtt, mert amúgy is rokon lelkek valahol, legalább annyiban, hogy mindhárom területen a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek és szolgáltatnak mindannyian a családoknak. A másik ok, hogy a teljesítményt, a hozzájárulásukat nézve a GDP-hez csak e három terület együttes adata áll rendelkezésre jelenleg, 2017 végéig bezárólag. De hát végül is nem baj, ha kitekintünk egy kicsit a boltos világból, hasonló fertályakra.

Tehát az összegzés döntő része a következőkben részletezett körre terjed ki, azzal, hogy a bolti kiskereskedelem mellett az úgynevezett nagykereskedelemről (amikor a nagykereskedő a viszonteladó vendéglátóst, vagy boltost szolgálja ki) nincs bevételi adat. Lehet látni, hogy a bevételek azért szépen gyarapodtak, a jármű értékesítést leszámítva, hiába, ami drága, az drága. A vendéglátókon pedig nyilván segített az áfakulcsuk csökkentése is, így önmagában ezzel nem is lenne baj, sokkal inkább azzal, ami utána következik:

árbevétel	2013	2017	2017/2013
kiskereskedelem	8.514	10.426	+ 22%
vendéglátás	754	1.073	+ 42%
jármű értékesítés	571	606	+ 6%
szálláshelyek	167	278	+ 66%
összesen	10.006	12.383	+ 24%
KSH, bruttó, nettó, 4 fő fölötti

Ezért kell körmöt rágni

Ha viszont jobban körülnézünk, akkor azt lehet látni, hogy a különféle szolgáltatók árbevétele és teljesítménye, ami alatt most hozzájárulásukat nézzük a GPH-hez, hasonló ütemben emelkedett az elmúlt években. Ezzel szemben a béremelés üteme jóval nagyobb volt az elmúlt öt esztendőben, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés kényszere miatt el is kellett venni valahonnan legalább a pénz egy részét. Nyilván a fejlesztés volt az a terület, amely legjobban megsínylette a béremelés nem kevés költségét, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább.

Most már csak az a kérdés, ha gyorsabb béremelésre kell kapcsolni, akkor azt miből fizetik ki a vállalkozások, hiszen a bevételeik eddig is kisebb ütemben emelkedtek a keresetek megugrásánál. Tehát sok vállalkozásnál az étlapon ugyan ott lesz a béremelés mellett a fejlesztés is, csak éppen a céges pénztárcák sokkal vékonyabbak is lehetnek az igényeknél, az átlagot tekintve.

Így helytálló az az MKIK-s vélemény, hogy felül kell vizsgálni a hatéves bérmegállapodást, ugyanis a cégek jelentős része csak akkor tud gyorsabban bért emelni, ha kap ehhez járulékkedvezményt is. A gyorsabb béremelés másik feltétele az elsősorban digitális fejlesztés, de hát pontosan innen szívta el eddig is a pénzt a növekedésnél nagyobb béremelés.

Most már csak az a kérdés, hogy ki mire gondol és ki fogja tövig rágni a körmét, mert ráolvasásból nehéz több pénzt csinálni, ahhoz teljesítmény is kell. Meg versenyképesség is:

kereskedelem vendéglátás szálláshely	árbevétel			teljesítmény - GDP			bérköltségek
	2013	2017	2017/2013	2013	2017	2017/2013	2013	2017	2017/2013
	10.006	12.383	+ 24%	3.109	3.875	+ 25%	901	1.309	+ 45%
KSH, érték: ezer milliárd forint, 4 fő feletti vállalkozások, GDP: teljes kereskedelem, nagykereskedelemmel együtt

(blokkk.com, 2018. április 18.)

Túlóra tortúra: minden boltos tolja

Több mint háromezer embert pótol a boltokban a túlóra, de a létszámhiány ennél sokkal nagyobb. Azért is, mert a túlóra nem olcsó mulatság. És szabályai is vannak. 2018-ban sem marad el a túlóra, ami kicsiknél, nagyoknál egyaránt szalad.

- Főnök, akkor kicsengettek, lehúztam a redőnyt, megyek haza. - Józsikám, izé, tudnál maradi, egy kicsit? Most jött be a kolbász, ki kellene pakolni a hűtőbe! - Főnök! A múltkor is szombatra adta ki a túlóráért járó szabadidőt, közben pedig aznap ki sem nyitott a bolt!

A boltos világot az ág is húzza. Jól megy a piac, de azért évente ezrével zárnak be elsősorban kisebb boltok, emelni kell a béreket a minimálbér és a munkaerő hiánya miatt, ami nem kevés pénz és az elmúlt években egyre többet kellett túlóráztatni. Ez nyilván nem jó a boltos dolgozónak, de a boltosnak sem, hiszen a béren felül pótlékot is kell fizetni érte. De hát ha nincs elég ember, nincs sok választás.

Megugrott a túlóra, de vissza is kellett fogni belőle

A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az elmúlt öt esztendőben meg is ugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány. És nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudta érdekeit érvényesíteni és ha nem nagyon kedvelte a sok túlórát, odébbállt egy házzal. Vagy sztrájkolt egyet.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített óraszám töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóraszabályok

A túlóra egyébként több mint háromezer alkalmazott napi nyolcórás munkáját váltja ki, persze sokkal drágábban. Így a boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár).

Ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). De itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal.

2018: nem marad el a túlóra és mindenki csinálja

2018 is túlórával indult a boltokban. A januári 377 ezer óra egyáltalán nem kevés, sőt, azt sejteti, hogy a legutóbbi időszakhoz hasonló nagyságrendű is lehet a túlóraszám a boltokban.

És a túlóra egyaránt szalad a kisebb és a nagyobb boltokban. A legkisebb mikro- és kisvállalkozásoknál is rákényszerülnek a túlóráztatásra, bár az összóraszámot tekintve náluk aránya fél százalék. A középvállalkozásoknál már egy százalék körüli a túlóra aránya, itt már több pénz lehet rá. A nagyvállalkozásoknál megint ugrik egyet a túlóra mutató, 2% fölé kúszik. Többe is kerül nekik:

boltos túlórák	2018 január
boltos túlórák	túlóra	összes munkaóra	létszám
50 fő alatt	69,4 ezer óra	14,6 millió óra	98 ezer fő
50-249 fő	32,3 ezer óra	3,5 millió óra	23 ezer fő
250 fő felett	275,3 ezer óra	11,9 millió óra	83 ezer fő
összes	377 ezer óra	30 millió óra	204 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 10.)

A béremelés megkínozza a boltokat

És még nincs vége. A boltoknak sokkal jobban kellett bért emelni, mint ahogyan a bevételeik nőttek. Ebből a harapófogóból nem tud mindenki kiszabadulni: beruházni is kellene, de a kettő együtt nagyon sokba kerül. A legkisebb boltoknak öt esztendő alatt 70%-kal kellett a béreket emelniük. Miből is? ₪₪₪

A bolti kiskereskedelmi forgalom szépen hízott az elmúlt években, a 2012. évi mélyponthoz képest a bevétel negyedével nőtt fél évtized alatt. Igen ám, de 2017-ben a munkaerő hiánya és a minimálbérek emelése miatt az alkalmazottak javadalmazására a bruttó kereseteket nézve már másfélszer annyit kellett költeni, mint fél évtizeddel korábban. Ez azt jelenti, hogy olyan sok pénzt emészt fel a béremelés a boltok költségeiben, aminek egy részét már nem pótolja a bevételek emelkedése. Valahonnan el is kell venni sokaknak.

A boltos kiskereskedelemben közben a foglalkoztatottak száma alig mozdult öt esztendő alatt, az elmúlt három évben pedig semmit sem nőtt az összlétszám (a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki bármilyen munkát végez, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy például segítő családtagként). A boltok száma viszont csökkent, döntő részben a kisvállalkozások körében.

2012-2015 között a kiskereskedelmi forgalom 12%-kal, a keresetek 13%-kal emelkedtek, tehát ebben az időszakban az átlagot tekintve ki lehetett termelni a bevétel növekedéséből a bérek emelését. Na de utána?

2016-ban már olyannyira felerősödött a munkaerő hiánya, hogy a kereseteket 13%-kal kellett emelni, egy év alatt persze, ami a forgalomemelkedés ütemének a kétszerese volt. 2017 kíméletlenebb esztendő volt, ekkor már 17% volt a javadalmazások növekedése (háromszoros volt a tempója a bevételekhez mérve), amiben nyilván szerepet játszott a kötelező minimálbér emelése is:

boltos világ	2012	2015	2016	2017	változás 2017/2012
árbevétel ezer milliárd forint	8.249	9.278	9.668	10.426	+ 26%
bruttó keresetek ezer milliárd forint	337	380	428	501	+ 49%
foglalkoztatottak ezer fő	355	369	368	368	+ 4%
boltok száma ezer darab	145	133	129	126	- 13%
KSH, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, boltszám: 2017-ben első félév,

A kisboltokat nagyon megcsapta a béremelési kényszer

Arról sok információ lát napvilágot, hogy a nagy áruházak milyen ütemben emelik dolgozóik fizetését. Őket nem a minimálbér hajtja, hiszen általában annál sokkal többet fizetnek, még akkor is, ha a szakszervezet időnként elszámolja magát, hanem a munkaerő hiánya. A kisboltosokat viszont a minimálbérek kötelező emelése nyomja jobban, azzal, hogy őket is megkínozza ráadásként a munkaerő hiánya. Nem véletlen a boltbezárás, vagy a "rögtön jövök" táblák szaporodása, hiszen ahol ilyet látni, ott akkor éppen már csak egy ember dolgozik.

A béremelési kényszer olyan erős volt a kis létszámú , tehát a legkisebb boltok körében, hogy a kiskereskedelem átlagánál sokkal nagyobb mértékben kellett a kereseteket megdobniuk. A legkisebbeknek a legjobban, öt esztendő alatt együttesen 70%-kal, de ha csak a 2017-es évet nézzük, akkor 18%-ot kellett emelniük. Hogy miből? Leépítettek minden mozdíthatót, pedig pontosan a fordítottjára lett volna szükségük. Ha már drága az ember, akkor jöjjön egy kis vásárlócsalogató, költségeket lefaragó beruházás, mint a nagyáruházakban:

boltok bérköltsége	2012	2015	2016	2017	változás 2017/2012
5-9 fő	53	67	76	90	+ 70%
10-19 fő	44	51	59	66	+ 50%
20-49 fő	32	34	40	50	+ 56%
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Ez a kör adja a boltos alkalmazottak keresettömegének 40%-át, miközben az alkalmazottaknak a felét foglalkoztatják. De ebből a bérszintek különbségeiről nem lehet pontos következtetést levonni, mivel a nagyáruházakban jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás és a külső, például diákfoglalkoztatás is.

Ebből a harapófogóból kiszabadulni csak a versenyképességet erősítő fejlesztésekkel lehet, de egy darabig még tovább kell emelni a béreket is. A kettőre együtt nem mindenkinek volt, van és lesz elég pénze.

(blokkk.com, 2018. április 5.)

Megy a pénz bérre a boltban, de nem jön senki

Dolgozni. A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága.

A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
bérköltség (milliárd forint)	454	475	501	564	640 (várható éves)	141%
alkalmazottak létszáma (ezer fő)	179	183	187	193	196 (november)	109%
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:

munkaórák	2013	2014	2015	2016	2017
összes	301	309	314	327	328*
teljes munkaidő	247	254	262	278	279
részmunkaidő	54	55	52	49	49*
előbbiekből túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	5*
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.

Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.

És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.

Túlóra: az drága

A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.

A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.

És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.

(blokkk.com, 2018. február 12.)

Már túlórára sem futja annyi

Kevesebb a túlóra, mert már arra sem futja. Négy év alatt 30%-kal emelkedett a túlóraszám. Közben 180 milliárd forinttal, 40%-kal nőtt a boltosok bérköltsége.

2017 eddig megismert időszakában, január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra.

Ára is van a túlórának, ami 50% bérpótlék. De lehet helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet adni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100% a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50% pótlék akkor is jár neki.

Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.

2017 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás, de még mindig több valamivel, mint 2015-ben. 2016 pedig csúcs volt a túlóráztatásban:

2015	2016	2017
2,9 millió óra	3,5 millió óra	3 millió óra
KSH, január-augusztus, négy főnél nagyobb vállalkozások,

Az elmúlt években - 2013-2016 között - közel másfélszeresére nőtt a túlórák száma a bolti kiskereskedelemben, nyilván ezzel is pótolni próbálták a hiányzó munkaerőt. A létszám alig változott, növekedése éves átlagban 2-3% volt, de hát ennél több ember kellett volna. A bérköltségek viszont negyedével nőttek, 2013-hoz képest, ami szépen vitte a pénzt. A 2017-ben várható éves bérköltség 108 milliárd forinttal lehet több a négy évvel korábbinál:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
túlóra (millió óra)	3,9	4,4	4,9	5,7	.	.
bérköltség (milliárd forint)	455	475	500	564	635 (várható éves)	140%
létszám (ezer fő)	179	183	187	193	196 (augusztus)	108%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,

És még hátra van a fekete péntekekkel tűzdelt november, majd a karácsonyi roham. A diák munkaerő, vagy éppen a nyugdíjasok foglalkoztatása is enyhíthet valamennyit a munkaerő gondokon, de túlóra nélkül nem úszható meg a boltozás.

(blokkk.com, 2017. november 10.)

Nagyon viszi a pénzt a bér a boltban

Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	520	145
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	635	140
bérköltség növekménye előző évhez képest	.	20	25	+ 64	+ 71	.
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	199	216	228	257	300	147
bérköltség járulékokkal együtt	253	275	290	326	366	141
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme, négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

(blokkk.com, 2017. szeptember 21.)

Kérek tíz deka párizsit túlóra nélkül! Kezicsókolom, hát olyan nincs

A boltos kiskereskedelem májusi-júniusi megugrása felhúzta a túlóráztatást is. Hiába, ha csökken a létszám, van munkaerőhiány, akkor van túlóra is.

Az elmúlt években alaposan megugrott a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így nem sok választásuk maradt a kereskedőknek, nyomták - amennyire persze csak lehet, hiszen ott a szakszervezet - a túlórát. Ha túlzásba viszik, akkor viszont könnyen odébbáll az eladó, megteheti, ehhez nem kell szakszervezeti segély. Mentek a bérek is felfelé közben, rendesen, a boltokban a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal nőtt egy év alatt.

Csökkent a létszám, nőtt a túlóra

De hát a legfontosabb, a létszám nem nagyon változott, sőt. A bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak számát nézve (amiben mindenki benne van, aki a boltokban dolgozik, alkalmazott, egyéni vállalkozó, segítő családtag, így sokkal fontosabb mutató, mint a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait összegző mutató) rendkívül sanyarú kép rajzolódik ki. Az elmúlt öt esztendőt nézve előbb 2015 első negyedévében volt csúcson a boltos foglalkoztatás (ez volt a vasárnapi boltzár indításának negyedéve, március 15 után kellett a hét utolsó napján a redőnyöket lehúzni a vásárlók orra előtt, tehát két és fél hónapig szabad volt a vásár, kellett is a több ember), 374 ezer fővel. Talán nem véletlen, hogy a másik csúcs 2016 második negyedévére esett, ekkor lehetett újra kinyitni vasárnap, ekkor 376 ezer főre ugrott a teljes létszám. A közbenső időszakban persze sokkal kevesebben dolgoztak a boltokban (ennyi hatása azért volt a boltzárnak).

Na, de ezután negyedévről-negyedévre szépen olvadozott a foglalkoztatottak száma, a legutolsó 2017 első negyedévi adat szerint már csak 361 ezren ügyködtek a boltokban, áruházakban. Mindezek tükrében célszerű nézni a túlóráztatást:

	2013	2014	2015	2016	2017/2013
túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	146%
betöltetlen álláshely	1.404	2.191	2.945	3.819	272%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, túlóra: millió óra, kiskereskedelem, betöltetlen álláshely: teljes kereskedelem, első negyedéves adatok

A túlórák aránya 1,3%-ról 1,7%-ra, súlyát tekintve 30%-kal emelkedett eközben. (2016-ban a boltosok összesen 327 millió órát dolgoztak a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál.)

És akkor jött a május

2017 első negyedévében még csak mozgolódott a boltos kiskereskedelem, a növekedés üteme 3% volt, a legnagyobb létszámgondokkal küszködő élelmiszer piac 1,7%-kal nőtt. Májusban, júniusban viszont nagyot ugrott a boltos piac, 6%-kal, majd 5,5%-kal nőtt, amit a májusi adatok alapján úgy követte a túlóráztatás, hogy utolérte az előző évi, jó magas szintet.

2017 első negyedévében a túlóraszám 0,9 millió volt a boltokban, kevesebb, mint egy évvel korábban, akkor 1,1 millió óra volt (ne feledjük, a húsvéti ünnepek 2016-ban márciusra, 2017-ben áprilisra estek, ez az eltolódás az élelmiszerboltok túlóráztatásában is nyomon követhető). 2017 áprilisában már utol is érte magát a túlóráztatás, erősen megközelítve az előző évi rendkívül magas szintet, a félmillió órát. Májusban pedig már az 514 ezer túlóraszám túl is lépte az előző évit (506 ezer órát). Tehát a korábbi években alaposan feltornázott szinten mozog ismét a túlóráztatás a boltokban. A munkáskéz pedig továbbra is hiánycikk sok-sok boltban, kicsiben és nagyban egyaránt.

(blokkk.com, 2017. augusztus 4.)

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

bolti bérköltség	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	500	1,40
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	610	1,34

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás

*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

bolti eladók bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	197	214	226	255	292	1,48
bérköltség járulékokkal együtt	250	272	287	324	356	1,42

KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,

négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

bolti bérköltség	2013	2014	2015	2016	2013/2015
bértömeg	358	374	394	444	+ 86
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	+ 109
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

(blokkk.com, 2017. március 6.)

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint egy fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

foglalkoztatottak száma	2015	2016
kiskereskedelem	369	368
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

alkalmazottak száma	2015	2016
kiskereskedelem	187	192
ebből fizikai dolgozó	136	139
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem volt.

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

bolti túlóra	2012	2013	2014.	2015	2016
összes teljesített munkaóra	304	301	309	314	327
teljesített munkaórákból túlóra	3,9	3,9	4,4	4,9	5,7
túlórák aránya	1,3	1,3	1,4	1,6	1,7
KSH, érték: millió óra, arány: százalék

A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is. Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

kiskereskedelem	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016 november
fizikai dolgozók	117.952	125.235	125.208	128.258	134.362	136.407	139.896
ebből részmunkaidős	22.766	28.927	35.269	37.530	38.513	37.324	33.639
részmunkaidősök aránya	19%	23%	28%	29%	29%	27%	24%

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is, persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

	Aldi	Auchan	dm	Lidl	Penny	Rossmann	Spar	Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció	149	56	13	134	151	14	87	181
ebből részmunkaidős	149	.	13	85	.	7	.	28

Forrás: céghonlapok

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres. A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

	Hervis	Decathlon	Ikea	H&M	C&A	MediaMarkt	Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció	19	44	2	12	5	4	24
ebből részmunkaidős	9	.	2	4	.	.	.

Forrás: céghonlapok

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:

	2016	2017
minimálbér teljes munkaidőre	111.000	127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre	83.250	95.625

	2016	2017
garantált bérminimum	129.000	161.000
bérminimum 6 órás munkaidőre	96.750	120.750

Magyar Közlöny, NAV

(blokkk.com, 2017. február 1.)

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve 414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

bolti bérköltség	2016	2015	2016/2015
keresettömeg	326	290	+ 36	+ 12%
bérköltség járulékokkal együtt	414	368	+ 46	+ 12%

KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

bolti bérköltség	2012	2013	2014	2015	2015/2012
keresettömeg	348	358	374	394	+ 46	+ 13%
bérköltség járulékokkal együtt	442	455	475	500	+ 58	+ 13%

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

bolti túlóra	2012	2013	2014	2015	2016
összes teljesített munkaóra	74.769	75.765	77.359	78.272	82.191
munkaórákból túlóra	1.034	921	1.180	1.238	1.523
KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek, a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is. A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

	2012	2013	2014	2015
keresettömeg	348	358	374	394
bérköltség járulékokkal együtt	442	455	475	500

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

2015 I	2015 II	2015 III	2015 IV	2016 I	2016 II
2.945	3.260	3.725	3.161	3.819	4.608

KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,

negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

gyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat. Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

	február	május	változás május/február
teljesített túlórák	322.025	395.327	+ 73.302
átlagos állományi létszám	193.830	191.398	- 2.432
egy főre jutó túlóraszám az adott hónapban	1 óra 40 perc	kb 2 óra	+ kb 25 perc
KSH

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

Mint az élelmiszerboltoké. Átalakul a boltos költekezés, gyorsan átfordul a kocka.

Mint az élelmiszerboltoké. Átalakul a boltos költekezés, gyorsan átfordul a kocka. ₪₪₪

A boltos kiskereskedelem alaposan megugrott az elmúlt öt esztendőben, hiszen miközben 2013-ban nyolc és félezer milliárd forintot, öt évvel később, 2017-ben már tízezer-négyszáz milliárd forintot hagytak a vásárlók pénztárakban. A különbség ezerkilencszáz milliárd forint. Az árváltozásokat kiszűrve mennyiségben (kilóban, literben, darabban) számolva ez azt jelenti, hogy ötödével többet cipekedtek haza a háziasszonyok 2017-ben, mint öt esztendővel korábban.

De hát aki boltba jár, az megnézi, hogy mit vásárol, és még válogat is. Így nem egyformán bővült a piac, van, ahol gyorsabban, van, ahol lassabban bővült a költekezés.

Enni kell, de az okostelo fontosabb?

A leggyorsabb tempóban a különféle iparcikkes vásárlások növekedtek az elmúlt években. Az iparcikk boltok forgalmát nézve 30% feletti volt a bővülés együttes üteme öt év alatt (volumenben, mennyiségben, bár itt jelentősebb árváltozás összességében nem volt). Ehhez képest az élelmiszerboltok bevételének növekedési üteme ettől azért messze elmaradt. A dohányforgalmat nem számolva itt a forgalombővülés üteme (mennyiségben számolva) 15%-os nagyságrend körül mozgott, tehát fele volt az iparcikkes piac térnyerésének.

Az iparcikkes piacon belül is voltak persze jókora különbségek, kisebb-nagyobb hullámvölgyek. A ruházati piac másfélszeresére nőtt, miközben a bútorok, műszaki cikkek vásárlása 10%-os nagyságrendben bővült. Ennek oka,hogy a nagyobb értékű tartós javak vásárlása lényegében az elmúlt két esztendőben indult számottevő mértékű növekedésnek. De hát az illatszerboltok sem panaszkodhatnak a 40%-os növekedésre, a számítástechnikai piac pedig az elmúlt három esztendőben tudott rátenni egy lapáttal, összességében negyedével lett nagyobb.

Az új leosztás: gyorsan fordul a kocka

Természetesen változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54% volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51%. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszer üzletekben. De hát ez nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mérsékeltebb:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
élelmiszerboltok	3.543	3.646	3.808	3.951	4.181	+ 638
iparcikkes boltok	2.985	3.138	3.377	3.633	3.979	+ 994
összesen	6.528	6.784	7.185	7.584	8.160	+ 1.632
KSH, élelmiszer vegyes és szakboltok, dohányértékesítés nélkül

Magyarországon egyébként az előbbi összehasonlítástól eltérve csak az egyes termékcsoportokat nézve (és nem a bolttípusokat) a kiskereskedelmi forgalmon belül már élesebb különbség rajzolódik ki. Élelmiszerféleségekre háromezer-ötszáz milliárd forintot költenek a családok, iparcikkekre pedig - mindegy, hogy hol vették - négyezer-négyszáz milliárdot. Ebben a viszonylatban egyértelmű, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek vásárlását összemérve utóbbira megy el több pénz.

(blokkk.com, 2018. április 16.)

Ha nagyon menő, nagyon kapaszkodunk is érte. A digitalizáció megforgatja a műszaki cikkek piacát is. Megugrott a vásárlás, de a nyomulásnak még nincs vége.

Ha nagyon menő, nagyon kapaszkodunk is érte. A digitalizáció megforgatja a műszaki cikkek piacát is. Megugrott a vásárlás, de a nyomulásnak még nincs vége. ₪₪₪

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelkedett a különféle háztartásban használatos műszaki cikkek piacának forgalma. Ez persze nem volt mindig így, hiszen az évtizeddel ezelőtti válság lenyomta ezt a piacot is, nem is kicsit. A kilábalás azóta is tart, mivel a hajdanán - még 2006-ban - mért szintre még nem kapaszkodott vissza a költekezés. De az igazság kedvéért azt is hozzá kell tenni az értékeléshez, hogy a válság előtti évek piacát az akkori fogyasztási hitelek ezért erőn felül is tolták felfelé, devizahitelből is futotta némi pénzszórásra a boltban.

A műszaki ketyerék piaca folyamatosan megújul, napról-napra jelennek meg újdonságok és sok minden egyre okosabb lesz, hiszen a digitalizáció átsző mindent, van amit lassabban, van, amit gyorsabban.

2010 óta a családok egyre többet költenek a különféle műszaki termékféleségekre, 2017-ben közel másfélszeresét a 2010. évinek. És ezek drága holmik, hiszen például a legújabb színes televíziók között akad milliós nagyságrendű készülék is, a hűtőkészülék, mosógép is lehet több százezres mulatság, vagy a minden bizonnyal legnépszerűbb ketyere, a mobiltelefon is fel tud mutatni félmillió környéki árakat. De hát fogynak ezek a készülékek, az olcsóbbak és a drágábbak egyaránt, mert a vásárlók, amennyire pénztárcájuk engedi, nagyon is keresik ezeket.

Sok helyen lehet ráadásul műszaki készülékeket vásárolni, nem csak szaküzletekben, hiszen például az élelmiszeres diszkontok, vagy hipermarketek is kínálják ezeket, vagy éppen a bútoráruházak, a webáruházakat nem is említve, ahol az egyik legvaskosabb kínálati csomagot jelentik.

A kormány is taszigálja felfelé ezt a piacot az energiatakarékossági programjával, így például hűtőből, vagy mosógépből emiatt is több fogy.

Szorongatja itt egymás torkát mindenki

Kemény a verseny az egyes értékesítési csatornák között, de az egyes műszaki cuccok egymás torkát is szorongatják. Mobillal is például lehet fényképezni, a korábbi hang- és képhordozókra egyre kevésbé van szükség, a számítógépek piaca világviszonylatban is botladozik, az okostelefon pedig nem csak a fényképezőgépek, hanem például a tabletek piacát is fékezi.

Talán meglepő lesz, de a bolti kiskereskedelmi forgalmat nézve azon belül a műszaki cikkek vásárlásának aránya 5% körül mozgott az elmúlt években. A számolgatás előtt bizonyára lehetett volna nagyobb súlyra is tippelni.

A legfontosabb azonban végül is az, hogy 2010 óta megugrott a műszaki cikkek vásárlása, a piac belső átrendeződéseivel együtt, értéke 2017-ben túllépte az 500 milliárd forintot. A napi cikkek költekezését nem számítva a családok boltos vásárlásaiban a ruházati cikkeket követően a második legnagyobb termékkör a műszaki cikkek piaca:

	2006	2010	2014	2017	2017/2006
tartós elektromos háztartási gép	118	73	76	115	- 3
elektromos háztartási kisgép	52	50	71	79	+ 27
híradástechnikai készülék	114	64	73	86	- 28
számítógép	136	88	90	104	- 32
fotó-optikai készülék	38	28	44	50	+ 12
telefon	73	48	54	83	+ 10
kép- és hanghordozó	33	18	13	9	- 24
összesen	564	369	421	526	- 38
KSH, érték: milliárd forint

És a nyomulásnak nincs vége.

(blokkk.com, 2018. április 4.)

Jókora, százeres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek. Jön a háromszázezres keresetek ostroma.

2018-ban a minimálbér 138 ezer, a szakmai bérminimum, ahol szakképzettség szükséges, 180 ezer forint (pontosabban 180.500 forint), az elmúlt nagy emelgetések nyomán. Ezzel persze a legkisebb keresetűek jól is jártak, miközben azért jó néhány kisvállalkozás, kisbolt sokat küszködik ezek kifizetésével. De azért az átlagkereset jóval a minimálbérek felett mozog mozog.

Hiába, úgy tűnik, a munkaerőhiány a minimálbérnél jobban megdolgozza a munkaerő piacot. 2018 januárjában a versenyszférában (tehát a vállalkozásoknál) a havi bruttó átlagkereset a fizikai dolgozók körében 237 ezer forint volt, a kereskedelemben (bolti kiskereskedelemben, jármű kereskedelemben, nagykereskedelemben együtt) 218 ezer forint. A boltokban az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó 214 ezer forintról kaphattak bérszámfejtést.

A boltos keresetek különbsége százezer: az iparcikk jobban fizet az élelmiszernél

A boltos bérvilág úgy indult 2018-ban is, mint egy évvel korábban. Hiába emelkedett a fizikai dolgozók keresete 2107-ben év közben (a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra), erre bizony rá kellett pakolni januárban néhány ezrest, így jött ki a 2014 ezer forint. A boltosoknak ugyanolyan közelharcot kell vívniuk a munkaerőért, mint a vásárlókért, miközben a boltba betérő fogyasztó nagyon is megnézi az árcédulát és hiába több a pénze, bizony sokat válogat. Így nem lehet korlátlanul emelni az eladók bérét, és emiatt az árakat, mivel akkor másik boltot keres a vásárló, hátha akad olcsóbb. Mindig akad.

És ahogyan a boltokban kínált portékák árai is eltérőek, ugyanúgy a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére sem egyforma. Függ a munkakörtől, az árusított terméktől, a bolt földrajzi elhelyezkedéstől és bizony az alapterületétől is. Vannak is különbségek, jócskán, amelyek 2018 elején 100 ezer forint körül mozogtak, a nagy bolt többet, a kis bolt kevesebbet tud fizetni az eladóinak. A legkisebb kisboltok lehetőségei a legszűkösebbek (eleve kevesebb a vásárlójuk, így a bevételük is), náluk lehet a legkevesebbet keresni.

A boltokban dolgozók létszámát nézve a legkisebbek (5-9 főt foglalkoztatók) végül hasonló kereseti lehetőséget kínálnak a fizikai dolgozóknak, 170-180 ezer forint között. Ez nem véletlen, hiszen aki nagyon kilóg a sorból - lefelé -, ahhoz nem nagyon megy dolgozni senki. A létszám növekedésével azonban egyre nagyobb a szóródás a keresetekben.

Az eddigi boltos bérinformációk elsősorban az élelmiszer áruházak fizetéseiről szóltak, de hát lehet azért más boltba is menni. Ki is derült, ami azért várható is volt, hogy nem csak a diszkontok, vagy hipermarketek adnak az átlagnál nagyobb, vagy éppen csúcsjavadalmazást, hanem akadnak jól fizető iparcikkes áruházak is. Körükben azért már nehezebb a cégenkénti szemezgetés, hiszen kisebb létszámokkal dolgoznak, mint az élelmiszer áruházak és ezek a létszámok szakmánként eltérőek. Például a legnagyobb bútoráruházak létszáma eltér a legnagyobb ruházati kereskedések létszám besorolásától, ezért itt a szakmánként külön-külön nézve a legnagyobbak kiválasztását céloztuk meg. Az pedig, hogy egy Ikea, vagy Decathlon pontosan mennyi bért kínál, majd az éves beszámolójukból derülhet ki (az átlagot tekintve). Állásajánlataikban ugyanis titkolják (amiben nincsenek egyedül), hogy mennyit lehet keresni náluk (az Ikea most éppen 2 főt, a Decathlon pedig 30 főt keres a honlapja szerint), viszont egy korábbi vizsgálódásaink szerint az iparcikkes nagyáruházak között a legjobban fizetők közé tartoznak.

A termékbesorolásnál mind az élelmiszereseknél, mind az iparcikkeseknél akadnak olyan nagyáruházak, melyek a "vegyes" körökben jelennek meg. De hát ott is adnak fizetést, miért ne lehetne azokat is figyelembe venni, főleg, ha az átlagot nézve valahol ott kínálják a legnagyobb javadalmazást:

boltok besorolása	5-9 fő	10-19 fő	20-49 fő	legnagyobbak
élelmiszer vegyes	179	183	198	271
iparcikk jellegű vegyes	178	189	198	319
illatszer	176	189	203	255
ruházat	178	185	198	217
bútor, egyéb háztartási cikk	178	182	205	292
híradástechnika	177	186	198	223
könyv, sportszer, játék	178	185	202	245
KSH, kiskereskedelem, havi bruttó átlagkereset, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018. január, érték: ezer forint

És ha a munkaerő hiánya nem enyhül (nincs jele jelenleg), egyre többen ostromolják majd a háromszázezres javadalmazásokat.

(blokkk.com, 2018. április 3.)

A boltosnak januárban is csipkednie kellett magát béremelésben

2018 januárjában tovább nőtt az eladók bére a boltokban. A munkaerőhiány és a minimálbér 2016 elejéhez képest negyedével tolta fel a boltos fizikai dolgozók keresetét. A létszám nem változott: lesz még sorállás a boltban.

2018 januárjában a boltos fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - havi bruttó átlagkeresete tovább nőtt. A KSH 2018 elejétől egy új, pontosabb számítási módszertant vezetett be, mely nyomán megjegyzi, hogy egyes adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozott mértékben hasonlíthatók össze. Mi azonban bízunk abban, hogy a korábbi adatok azért olyan nagyon rosszak nem lehettek, és egyébként is sokat számoltunk vele, így a nagyságrendekben azért lényeges eltérést nem okozhat. A pontosabb új adatoknak pedig örül mindenki.

Tehát annyi bizonyára leszűrhető az új és a régi adatokból, hogy 2018 elején a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete - egy kicsit visszatekintve a nagy minimálbérek előtti időszakra - hozzávetőleg (gondolva az új módszertanra is) negyedével emelkedett a 2016 januárihoz képest. Már 2016-ban is jelentős volt a béremelés a boltokban, ekkor nyilván a munkaerőhiány miatt. A 2017-es minimálbéremelés rátett egy lapáttal a munkaerő hiánya miatti kényszerre. Azért a statisztikai adatokból kitűnik, hogy 2017 januárjában a megelőző decemberhez képest is emelni kellett, ebben játszott nagyobb szerepet a minimálbér hatása. Az ezt követő évközi emelést pedig a munkaerőhiány tolta. (A december-januári fordulatokban nagyobbrészt a minimálbér, az évközi emelésekben inkább a munkaerő hiánya játszotta a nagyobb szerepet.)

2018 újabb minimálbér emelési kötelezettséggel indult. De hát a magasabb garantált bérminimum 180 ezer forint volt, a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete pedig ennél több, az átlagot tekintve. A sima minimálbér egyébként csak 138 ezer forint. Mindez azt sejteti, hogy a munkaerő hiányának hatása összességében erősebb a minimálbér kötelezettségénél a béremelésekben, de persze csak az átlagot nézve. A kisebb vállalkozások adták az elmúlt időszakokban az átlagnál kisebb és a minimálbérekhez jobban közelítő béreket, miközben a nagy áruházláncok a dermesztő munkaerőhiány miatt a többet. Az átlagot azonban együtt adják. De külföldön dolgozni még így is csábítóbb egy eladó számára, ha pusztán a fizetéseket nézi. Van is munkaerőhiány ma is.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők létszáma az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott. A 2018 január elején kimutatott növekmény feltehetően a módszertan eredménye, ami önmagában egyrészt nem baj, másrészt nem jelent nagyságrendjénél fogva érdemi elmozdulást - jelenleg (az álláshirdetések száma nem csökkent):

boltos kiskereskedelem	2016		2017		2018
boltos kiskereskedelem	január	december	január	december	január
havi bruttó átlagkereset ezer forint	154	172	183	206	214
fizikai dolgozók létszáma ezer fő	139	140	140	140	146
KSH, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018-ban változott az adatgyűjtés módszertana

(blokkk.com, 2018. március 20.)

Kis bolt nagy gondja: nincs elég pénze bérre

A legkisebb boltok százezer forinttal kevesebbet tudnak fizetni az eladóiknak. És nőtt a bérolló a kicsik és a nagyok között.

A munkaerő hiánya és a nagy minimálbér emelés megdolgozták a munkaerő piacát az elmúlt években, különösen 2017-ben, amikor jelentősen megdobták a legkisebb kötelező bért.

Nem kevés emberről van szó, hiszen 2017-ben a boltokban foglalkoztatottak száma éves átlagban megközelítette a 370 ezer főt (ebben mindenki benne van, aki bármilyen munkát végzett a bolti kiskereskedelemben, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként). Ezen belül mintegy 320 ezer fő körül mozog az alkalmazottak száma, a legkisebbtől a legnagyobb vállalkozásig számolva.

Bérre ennyi pénzt?

A négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, amelyek alkalmazottainak száma megközelíti a 200 ezer főt, ezen belül a fizikai dolgozók létszáma a 140 ezer főt, 2017-ben bő 600 milliárd forintot költöttek dolgozóik keresetére (a legkisebb vállalkozások bérköltekezéséről nincs statisztikai adat).

Hát igen, mennyire is futotta bérben a kisebb és a nagyobb vállalkozásoknak akkor, amikor mindenki lázasan keresi a munkaerőt, amiből nincs elég.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 2017-ben 191 ezer forint volt, de úgy, hogy a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra kúszott fel. Ez a havi bruttó átlagkereset többet tartalmaz, mint az álláshirdetésekben általában feltüntetett javadalmazási lehetőségek, mivel alapbér mellett benne vannak az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek is (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés), tehát például a vasárnapi pótlék is.

Hatalmas a különbség a kicsik és a nagyok között

Eddig már több elemzésben is rámutattunk arra, hogy milyen hatalmas bérkülönbségek vannak a kisebb és a nagyobb boltos vállalkozások között, ezek azonban jobbára céges adatokra épültek. Ezekből is kitűnt azonban, hogy hiába, a bérverseny a munkaerő hiánya miatt ugyanolyan ádáz küzdelmet takar, mint például a vásárlók pénztárcájáért vívott csata. A gond csak az, hogy a kisvállalkozásoknak adottságaik miatt - egyébként szerte a világban - kisebbek a lehetőségeik.

Igen, de mennyire is. Ez viszont kitűnik azokból a statisztikai adatokból, melyek az alkalmazottak száma alapján mutatják be a kereseteket. Így nyilván nem okoz meglepetést, hogy a legkisebb bért a mikro boltos vállalkozások adják, ahol a béremelés összege csak azért nem marad el az elmúlt három évet nézve a többi kisvállalkozásétól, sőt, rá is tettek néhány ezrest, mert 2017-ben kötelező volt nagyot emelni. Nehéz is lenne elképzelni, hogy enélkül hol mozognának a fizetések a kisboltokban.

Kitűnik az is, hogy a boltos átlagot 2017-ben csak a középvállalkozások érték el az eladóknak juttatott keresetekben, a kisebbek már nem.

A nagyvállalkozásoknál azért a 2-5 ezres létszámsávban a legmagasabb a fizikai dolgozók keresete, mert ott tanyáznak a diszkontok (Aldi, LIdl, Penny), akik a legtöbb fizetést kínáló áruházak között vannak és fel is húzzák ennek a körnek az átlagát a csúcsra. Az ötezer fő feletti foglalkoztatotti körben a két hipermarketes lánc, az Auchan és a Tesco, valamint a legnagyobb szupermarket, a Spar van benne.

Nem szabad eltekinteni ugyanakkor attól sem, hogy a nagyobb láncok körében az iparcikkes áruházak is ott vannak (csak példaszerűen, dm, Rossmann, Deichmann, Ikea, Euronics, H&M, C&A), az átlagból ők sem maradnak ki.

2017-ben a legjobban és a legkevesebbet fizető boltosok között 105 ezer forint volt a különbség, a havi bruttó átlagkereseteket nézve. Ez bizony három esztendővel korábban, 2015-ben csak 73 ezer forint volt, tehát a kicsik és a nagyok közötti bérolló nőtt:

	2015	2016	2017	2017/2015
mikrovállalkozás 5-9 fő	130	138	165	+ 35	+ 27%
kisvállalkozás 10-19 fő	135	143	166	+ 31	+ 23%
kisvállalkozás 20-49 fő	138	155	170	+ 32	+ 23%
középvállalkozás 50-249 fő	159	163	194	+ 35	+ 22%
nagyvállalkozás 1.000-1.999 fő	163	162	201	+ 38	+ 23%
nagyvállalkozás 2.000-4.999 fő	203	238	270	+ 67	+ 33%
nagyvállalkozás 5.000 fő felett	162	182	219	+ 57	+ 35%
KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, vállalkozások létszáma alapján

Hozzátartozik a képhez az is, hogy 2017-ben év közben, a januári és a decemberi kereseteket nézve a kisvállalkozások 6-11 ezer forinttal tudták emelni a fizetéseket, a legnagyobbak viszont 20-30 ezer forintos nagyságrendben.

Könnyű feltenni a kérdést, mi lesz a kisboltosokkal 2018-ban. Lehet keresgélni a válaszokat.

(blokkk.com, 2018. március 5.)

Boltos bértérkép: Fejérben jobb, Nógrádban legrosszabb

Eladónak lenni. Nagyon nem mindegy, merre van a bolt: 60 ezer forint felett van a megyei boltos bérkülönbség. És mindenütt a megyék átlaga alatt vannak a boltos átlagkeresetek. A kisboltok nagyokat nyögnek mindenütt, húzzák is le az átlagot.

Szembetűnő álláshirdetés özön árasztotta el a különféle portálokat, ami pedig a legfeltűnőbb, hogy megszaporodott a hazai boltosok hírverése, eladót, pénztárost, árufeltöltőt keres szinte mindenki. Ez is azt jelzi, hogy vészes a munkaerőhiány a kereskedelemben is. A multi áruházak ugyan a boltos átlag - az alapbéren felüli járandóságokkal együtt havi bruttó 210 ezer forint - felett fizetnek a fizikai munkát végző dolgozóknak, de a mérleg serpenyőjében ott vannak a kisebb boltosok is. Nekik sokkal nehezebb, ráadásul az sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében ban a boltjuk.

A boltosok helyzetét az is nehezíti, hogy a versenyszféra fizikai dolgozói vastagabb borítékkal térhetnek haza fizetésnapkor (ez az átlag legutóbb 244 ezer forint volt), miközben a boltos átlag éppen csak túllépte a 210 ezer forintot. Igaz ugyan, hogy például az építőipar (havi bruttó 195 ezer forinttal), vagy a szálláshely-vendéglátás (171 ezerrel) rosszabbul fizet, de a külső, más szakterületekről elszipkázható munkaerő csábításában nem kevés hátrányban van a kereskedelem derékhada.

Nem véletlen annak gyakori emlegetése sem (szakzsargonnal fluktuáció), hogy az eladók egy része boltról-boltra vándorol, de hát a munkaerő piaca is piac. Naná, hogy a boltos dolgozók is mustrálgatják a kereseti lehetőségeket. Az eredmény pedig, hogy nincs is elég eladó a boltokban, a kereskedelem pedig nem tudott feljebb zárkózni, az átlagot tekintve.

Szakadozó bértérkép

Az egyes szakmacsoportok közötti bérkülönbségekre (illatszertől a halárusig) már többször rávilágítottunk, de hát vannak földrajzi eltérések is. Nem véletlen, hogy egyes multi áruházak területi bérpótlékot is adnak, földrajzi térségenként is próbálnak igazodni a munkaerő piachoz. Van mihez, hiszen nem csak a kereskedőkre igaz, hogy eltérőek a bérek földrajzilag.

Az ország megyéit nézve három részre szakadtak a boltok a fizikai dolgozók bérét mérlegre téve. Fejér, Pest megyékben, a fővárosban és Veszprém megyében 200 ezer forint felett tudnak keresni a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők. A másik véglet, hogy Komárom, Baranya, Tolna, Bács, Hajdú Nógrád megyékben 160-170 ezer forint között van az átlagkereset, a többi területen a kettő között. A 160-170 ezer forintos alsó sáv már nagyobb bérfeszültséget hordoz magában, hiszen a 2017-es minimálbér felett van ugyan, de a szakmai bérminimum már ebben a sávban tanyázik.

És van, ahol más megközelítésben kétségbeejtő a helyzet, hiszen Komárom és Vas megyékben közel 100 ezer forinttal kevesebb a boltos fizikai dolgozók keresete a megyei átlagnál. Itt a legnehezebb a munkaerő csábítás, hiszen aki alkalmazottat keres, annak sok más merítési lehetősége nincs. De a fővárosban sem rózsás a helyzet, hiszen a közel félszázezres különbség sem intézhető el egy legyintéssel.

Ja, hogy bért emelni tessék szíves lenni? Azt bizony ki is kell fizetni valamiből, mindegy, hogy nagy, vagy kicsi a bolt. A vásárlóerőben is vannak földrajzi különbségek, de nyomós ok a kistelepülések súlya, aránya is egy-egy földrajzi térségben, vagy éppen a határ közelsége, ahonnan inkább ingázik a túlsó oldalra, aki teheti.

A boltos bértérkép a következő a legutóbbi statisztikai adatok alapján:

	2017	eddigi emelés	megyei átlag
Fejér*	228	+ 48	- 8
Pest	211	+ 32	- 11
Budapest	210	+ 25	- 47
Veszprém	207	+ 31	- 23
Szabolcs	179	+ 29	- 11
Jász-Nagykun	178	+ 26	- 32
Győr-Sopron*	175	+ 27	- 79
Békés	175	+ 26	- 16
Somogy	174	+ 26	- 24
Heves	172	+ 25	- 30
Vas	171	+ 27	- 95
Borsod	171	+ 26	- 20
Csongrád	171	+ 29	- 49
Zala	170	+ 25	- 30
Komárom	169	+ 24	- 97
Baranya	169	+ 28	- 19
Tolna	169	+ 26	- 51
Bács-Kiskun	169	+ 25	- 50
Hajdú	165	+ 25	- 23
Nógrád	162	+ 27	- 21
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, november havi adatok, */: októberi adatok, emelés: 2016-hoz képest, megyei átlag: összes ág, ágazat

Fejér és Győr-Sopron megyékben nem a legutóbbi novemberi, hanem az eggyel korábbi, októberi adatokat vettük figyelembe, mivel túlzottnak tűnt a kimutatott megugrás. Ennek oka lehet például egy pontatlan adatszolgáltatás is, így meg kell várni a szokásos adat felülvizsgálatot (ez része az adatfeldolgozásnak).

(blokkk.com, 2018. január 22.)

Jókora különbözőségek vannak az egyes földrajzi térségek között a boltos kiskereskedelem növekedési tempójában. A legerősebb a Nyugat-Dunántúl, a leggyengébb Észak-Magyarország.

Jókora különbözőségek vannak az egyes földrajzi térségek között a boltos kiskereskedelem növekedési tempójában. A legerősebb a Nyugat-Dunántúl, a leggyengébb Észak-Magyarország. ₪₪₪

Az elmúlt ötéves időszakban szépen gyarapodott a boltosok bevétele, a vásárlók pénztárcájának vastagodása nyomán, a a 2013-17 közötti időszakot együtt nézve 24%-kal. A bérek szapora ütemben emelkedtek, nyomta is felfelé a munkaerő hiánya, persze a gazdaság is erősödött közben. A boltosok bevétele ugyanakkor eltérő mértékekben változott, olyanok is akadtak szép számmal - ilyen mindig is volt -, akik nem találták meg a számításukat és végleg le kellett húzniuk a redőnyt. De a túlnyomó többség mindig porondon maradt.

A földrajzi térségeket nézve jókora különbözőségek figyelhetők meg a boltos kiskereskedelem alakulásában. Az különbözetek döntő oka a vásárlóerő eltérése, hiszen a keresetek az ország egyes szegletei között messze nem egyformák. A vásárlóknak a legtöbb pénzük, legmagasabb jövedelmük a fővárosban van, ennek megfelelően a boltos kiskereskedelem növekedési tempóját nézve az éllovas Budapest, ahol 5 év alatt 30 fölé kúszott a növekedési mutató. A fővárosiak közel harmadával többet vásároltak 2017-ben a boltokban, mint öt évvel korábban.

Nem véletlen, hogy Dunántúl is az átlag fölötti növekedési ütemet hozott a boltos kiskereskedelem mérlegében, az Alföld és az ország északi térsége azonban már elmaradt a többi földrajzi területtől. Az átlaghoz mérve kettészakadt az ország, hiszen a közepe és a nyugati oldala jobban, az alföldi és az északi része már gyengébb ütemben növekedett a boltos vásárlásokban. A növekedési ütemkülönbség 13%:

Élesebbek a különbségek: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között 19%

Részletesebben vizslatva, tovább bontva az egyes országrészeket, élesebb különbségek rajzolódnak ki. A bolti kiskereskedelem a legrohamosabb tempóban Nyugat-Dunántúlon emelkedett az elmúlt öt esztendőben, 34%-kal, lepipálva a magasabb keresetű fővárosi vásárlókat is. Pest megye Budapest nélkül már hátrébb szorult, amiben feltehetően szerepet játszott az is, hogy kevesebben veselkedtek neki a városszélen túli nagybevásárlóközpontokba elautózgatni a fővárosból, a korábbiakhoz képest. Erősödött a netes vásárlás is és több boltfejlesztés a főváros határain belül erősítette a boltos kereskedelmet.

A leggyengébb tempót az Észak-Magyarországon élő vásárlók hozták, ahol az ötéves időszak boltos forgalma mindössze 15%-kal emelkedett (ez 3%-os éves átlagot jelent). De hát Dél-Alföld (118%-kal), vagy Észak-Alföld (120%-kal) sem tudott az átlag közeli szomszédságába keveredni.

A leggyorsabb és a leglassúbb boltos térségek növekedési tempója között ezekben a földrajzi viszonylatokban már 19% a különbség. És az egyes földrajzi viszonylatok éves adatsorait nézve a főváros és Pest megye nagyobbakat hullámzott, de a növekedésben elmaradt megyecsoportoknál kisebb az időszakon belüli ütemváltás, tehát tartósabbnak tűnő irányzatok rajzolódtak ki:

	2013	2014	2015	2016	2017	2013-2017
Budapest	102,3	106,6	107	108,1	103,7	131
Pest megye	99,4	104,1	106,7	106,1	107,6	126
Közép-Dunántúl	102,5	103,9	105,8	103,7	104,7	122
Nyugat-Dunántúl	103,3	108,5	108,9	105	104,9	134
Dél-Dunántúl	101,5	103,9	104,7	102,7	105	119
Észak-Magyarország	100,7