blokkk.com

Rémisztő és dermesztő a legfrissebb statisztika: ennyi, több mint nyolcezer üres álláshely még nem volt a kereskedelemben, mint 2018 harmadik negyedévében. Háromszor annyi, mint öt éve. Gyorsan fognak szaporodni az új technikák, önkiszolgáló pénztárgép, elektronikus polccímke és többen fognak nyitni a webre is.

Na jó, sorszámhúzás ugyan nem lesz, de majdnem. A sorállás marad még egy darabig a pultoknál és a pénztáraknál. Nem véletlen, hogy a nagy karácsonyi forgatagban a kirakatok nem csak az ajándékokat kínálják, hanem ott virít sok-sok eladót kereső felirat. És a rögtön jövök táblák sem ritkultak, ami annak a pontos mutatója, hogy abban a boltban már csak egy eladó (vagy éppen maga a tulajdonos) dolgozik.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a munkaerőhiány a kereskedelemben is. Ennek egyik mutatója az üres álláshelyek száma, amit a kereskedelem egészében (a boltos kiskereskedelem mellett a jármű kereskedelemben, továbbá a nagykereskedelemben együtt) összegez a statisztika.

Az elmúlt években két irányzat volt megfigyelhető a munkaerőhiány mutatójában. Az egyik az üres álláshelyek számának drasztikus mértékű emelkedése, a másik pedig az, hogy év közben ez a mutató harmadik negyedévben volt a legnagyobb. Ez sem véletlen, hiszen év végére, a karácsonyi rohamra azért összekapták magukat a boltok, már amennyire lehetséges ez, kölcsön munkaerővel, nyugdíjasokkal, diákokkal (a pénz a vizsgaidőszakban is nagy úr, két ünnep között és januárban is tart), vagy például más területeken dolgozók átcsoportosításával.

Végül az üres álláshelyek száma rakétasebességgel nőtt:

	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
üres álláshely	2.525	3.725	4.844	6.660	8.095	321%
aránya	0,7	1	1,3	1,7	2	321%
alkalmazottak száma	331	342	355	365	380	115%
kereset	221	227	241	269	300	136%
KSH, harmadik negyedéves adatok, érték: fő, minden adat: 4 főnél nagyobb vállalkozások, arány: százalék összes álláshelyhez képest, kereset: havi bruttó, ezer forint

Érdemes egy pillantást vetni arra, mi is számít üres álláshelynek a statisztikában: minden olyan újonnan létesített, vagy megüresedett, vagy a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, melynek betöltésére munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel a munkáltató aktív lépéseket tesz (például: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével). Nem számít üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással, vagy vállalkozói szerződéssel, vagy saját dolgozó áthelyezésével terveznek betölteni. Ez azért ad némi magyarázatot is arra, hogy a vállalkozások hangoztatott munkaerőigénye miért nagyobb a hivatalos statisztikában jelzettnél. Hiszen ha ég a ház, márpedig sok vállalkozásnál égető a munkaerőhiány, akkor jöhetnek például az utóbbi, a statisztikából kimaradó eszközök is. A négy főnél kisebb vállalkozások pedig nincsenek benne a felmérésben.

Gőzerővel viaskodik az új technika és a létszámhiány

És azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki munkavégzés címén bármit is tesz a boltban, mindegy hogy alkalmazott, egyéni vállalkozó, vagy ügyvezető, esetleg tulajdonos, semmit sem változott az utóbbi időszakban (de az említett módszertan miatt erre a teljes körre már nem terjed ki az üres álláshelyek mérése). A teljes kereskedelemben ez a mutató 556-557 ezer fő volt a vizsgált időszak elején és végén, ezen belül pedig a boltos kiskereskedelemben csökkent 2014-18 között, 368 ezer főről 362 ezer főre.

A boltosoknak sok választásuk nincs, ha eladó - mert annak hiánya a legégetőbb - nincs, akkor még gyorsabban kell fejleszteni, korszerű digitális technikákkal kiváltani az élőmunkát. Ahol lehet, mert egy kisboltnak kevesebb a lehetősége erre.

Digitalizálnak is a kereskedők, részben ezért is terjed rohamosan a web, ami persze a vásárlónak is több kényelmet jelent. És szaporodnak az önkiszolgáló pénztárak, vagy az elektronikus polccímkék, amelyekkel sok élőmunka takarítható meg. És más területeken is jönnek az új technikák, amelyeket már nem biztos, hogy lát a vásárló, ilyen például a raktározás.

A korábbi becslés most felülíródhatna, de legyünk azért óvatosak, hiszen például évről-évre csökken a boltok száma, öt esztendő alatt több mint tízezerrel, 2018 első félévében pedig több mint kétezerrel. Ott is dolgoztak eladók.

Így ma még maradunk a korábbiaknál: továbbra is hiányzik legalább tízezer eladó - fizikai dolgozó - a boltokból.

(blokkk.com, 2018. december 10.)

Állhatsz sorba karácsonykor: leléptek a dolgozók

Leléptek az alkalmazottak a boltokból. Na jó, nem az összes, de sokan. Tovább csökkent ugyanis a boltos foglalkoztatottak száma a friss statisztika szerint, nem is kicsit. 2018 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest tízezerrel, az év elejéhez mérve pedig ötezerrel zuhant a boltokban foglalkoztatottak száma. Tízezres hiánycikk az eladó: ne zárjuk ki, a vásárló is melózhat egyet, ha vásárolni akar. Van ilyen ma is: az önkiszolgáló pénztár kicsit ilyen.

A foglalkoztatottak száma, amely mutató magában foglal mindenkit, aki bármilyen címen munkát végez a boltban, a legfrissebb statisztika szerint 365 ezer volt a bolti kiskereskedelemben 2018 második félévében. Ez a mutató ötezer fővel kisebb az év elejinél. Ezen belül az alkalmazottak száma még nagyobb mértékben csökkent az év elejihez képest, hétezer fővel:

boltos munkavilág	2018 I.	2018 II.	2018. III.	változás
foglalkoztatottak	367	365	362	- 5 ezer fő
ebből alkalmazottak	322	320	315	- 7 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, negyedéves adatok

Az irányzat egyértelmű, csúszik lefelé a boltosok létszáma, lépnek le az alkalmazottak. Természetesen év közben a korábbi időszakokban is hullámzott a boltos foglalkoztatottak létszáma, de ha az irányzatot nézzük, akkor 2018-ban egyértelműen csökkenés olvasható ki az adatsorokból.

Az alkalmazotti körben az eladókeresési láz semmit sem enyhült az elmúlt időszakban, a legutóbbi hónapokban sem, de a szakterület egészét nézve eredményt nem hozott.

Kizárólag a harmadik negyedéves adatokat nézve az elmúlt esztendőkben is csökkenő irányzat rajzolódik ki. Az egyéni, továbbá a társas vállalkozók aránya ugyan fordult egyet, egyéni vállalkozóból kevesebb, társasból több van, ami például adózási szabályváltozásokkal is összefügghet, de az alkalmazottak száma ezekben a három hónapos időszakokban is csökkent. A 2017-es egyszeri megugrás azzal is magyarázható, hogy a minimálbérek feltolása a munkaerőhiánnyal azért tisztíthatta is a munkaerőpiacot, több alkalmazottat kellett bejelenteni onnan, ahonnan korábban ezt nem tették meg (nem csak a kereskedelemben, máshol is), de később ez a hatás elolvadt, a 2018-as második emelést már kevesebben bírhatták:

boltos munkavilág	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatott	372	372	372	362
egyéni vállalkozó	38	35	28	29
társas vállalkozó	13	19	19	18
alkalmazott	319	316	325	315
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, harmadik negyedéves adatok, (van még: szövetkezeti tag, de számuk csekély)

Nem szép dolog, de hosszabb távon is rossz a boltos létszámhelyzet: eladóhiány legalább tízezer

Az elmúlt évekre is visszatekintve cudar világ rajzolódik ki a boltosok munkaerőpiaci látleletében. Az éves átlagokat mustrálva (2018-ban a harmadik negyedéves adatokat hozzábiggyesztve) ugyancsak létszámcsökkenés rajzolódik ki, de ezt már az egyéni vállalkozók számának mérséklődése is mozgatta:

boltos munkavilág	2015	2016	2017	2018	2018/2015
foglalkoztatott	369	368	368	362	- 7 ezer fő
egyéni vállalkozó	36	35	30	29	- 7 ezer fő
társas vállalkozó	15	18	19	18	+ 3 ezer fő
alkalmazott	316	314	319	315	- 1 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, 2018: harmadik negyedév, bontás szövetkezeti tagok nélkül,

Legalább tízezer eladó hiányzik a boltokból (hiszen 2015-ben is volt munkaerőhiány, nőtt azóta a forgalom, igaz, a boltszám csökkent).

És a nők boltos munkavilága

A boltos világban kétharmadnál egy csipetnyit nagyobb a nők foglalkoztatási aránya. Ez azért többség, persze messze nem olyan, mint a törvényhozásban. A munkát végző társas vállalkozók között a hölgyek aránya már csak 40% körül izeg-mozog, ami azért a kétharmadnál kevesebb. És így természetesen az alkalmazottaknak a derékhadát ők adják, 70% körüli arány mellett. De hát ők is kevesebben vannak a boltban, mint korábban:

a nők boltos világa	2015	2016	2017	2018	2018/2015
foglalkoztatott nők	252	250	249	247	- 5 ezer fő
egyéni vállalkozó	19	17	16	15	- 4 ezer fő
társas vállalkozó	5	9	8	7	+ 2 ezer fő
alkalmazott	228	223	221	225	- 3 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, 2018: harmadik negyedév

Pedig volt béremelés, nem is kevés

A boltos fizikai dolgozók, mert hogy ők a legfontosabbak, havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 148 ezer forint, 2016-ban 161 ezer forint, 2017-ben 191 ezer forint volt, 2018-ban pedig már 217 ezer forintra ugrott, ami 2015-höz képest közel másfélszeres (46,6%) növekedés. De ezek a számok csak a négy főnél nagyobb boltos vállalkozásokra igazak, a statisztika ezt méri (a legkisebbeknél feltételezhetően az átlagnál kisebbek a bérek).

És ebben a statisztikai körben, a négy főnél nagyobb boltos vállalkozásoknál a létszám gyakorlatilag csak keveset változott, a 2015 évi 193 ezer fő 2017-re 202 ezerre emelkedett ugyan, 2018-ban pedig 203 ezer fő ez a mutató, évente mintegy 3 ezer fő mozgását jelenti. És ezek főleg a nagyobb boltos vállalkozásoknál csapódhatott le.

A boltos eladók bérei között nagy különbségek vannak vállalkozásnagyság szerint. A legkisebb kisvállalkozásoknál 188 ezer forint, a boltos nagyvállalkozásoknál 248 ezer forint a havi bruttó átlagkereset. Ez azért nagy különbség, 60 ezer forint, van is mozgás az eladók körében a boltok között.

(blokkk.com, 2018. november 21.)

A boltos eladóhiány összecsapott a drágulással

Egyre nagyobb a nyomás a boltokon. A létszám a friss statisztika szerint év eleje óta fogyatkozott egy kicsit. Tovább nőnek ugyanakkor a bérköltségek, az élelmiszerboltokban pedig többe kerül az áruk beszerzése a mezőgazdasági árak meglódulása miatt. Karbantartani, fejleszteni is kellene, de sokaknak nincs miből. Így télen is melegük lesz a boltosoknak, de a vásárlóknak is: karácsonykor is marad a már megszokottnak mondható sorállás a boltokban.

Pedig már megkezdődött a karácsonyi készülődés a boltokban, egyre több helyen rakják ki az ünnepi díszeket. A vásárlóknak van is idejük ezeket megnézni, legrosszabb esetben a pénztárak előtt kígyózó sorokban egy-egy pillantás révén ezzel is elütve az időt. Ráadásul a karácsonyt megelőzi a novemberi fekete péntekes akcióhullám, amihez egyre több hagyományos bolt is csatlakozik. A webáruházak már kifenték késeiket a fekete péntekre, de ma is ezerrel tolják a leárazásokat.

A boltban a kulcsszereplő az eladó, nélküle nincs bolt. De hát eladó sincs elég, hiszen akár az áruházak honlapjait, akár az álláskereső portálokat nézzük, sok ezer álláshelyet hirdetnek a kereskedelmi vállalkozások. És 2018 augusztusára ezernyolcszáz fővel csökkent a boltos fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) létszáma 2018 eleje óta, kerekített adatok szerint 146 ezer főről 144 ezer főre. Ezen belül az élelmiszerboltokban (az úgynevezett vegyes jellegűben, ami a nagyobb boltokat foglalja magában) ezerkétszázzal zsugorodott az eladók száma. (Az egy évvel ezelőtti statisztikához képest, bár a KSH szerint egy módszertani váltás miatt nem szerencsés az összehasonlítás, azért megemlítjük, hogy nagyságrendjét nézve nem változott a boltos fizikai dolgozók létszáma, akkor 140 ezer főt jelzett a mutató.)

Hát igen, persze hogy volt béremelés közben. 2018 augusztusában az eladók, a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 219 ezer forint volt. Ez bizony 30 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a mértéke tetemes, a növekedési ütem pedig 16%-os volt.

Összecsaptak a hullámok a boltosok feje felett

Bér, dráguló beszerzés, karbantartás, fejlesztés: sok mindenre kellene több pénz a boltban is.

De hát a 16%-os béremelés kevés volt ahhoz, hogy a boltokban emelkedjen az eladók létszáma. Rá lehet vágni persze, hogy tessék több bért adni, de azt ki is kell fizetni valamiből. Igaz, a bolti kiskereskedelem árbevétele szépen emelkedett 2018-ban, a pénztárakban hagyott pénzt (és nem a volument, azt eladott árumennyiséget) nézve közel 10%-kal. De az eladott árumennyiséget (szaknyelven volument) is nézve, ahol a növekedés üteme 7% körül mozgott, kitűnik, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok például drágábbak lettek, az infláció pedig a harmadik negyedévben 3% fölé kúszott. Ez viszont nem csak azt jelenti, hogy a bolti árcédulákat kellett átírni, hanem drágább lett azoknak az áruknak a beszerzése is a termelőktől, beszállítóktól, amit a vásárló a polcokon most éppen drágábban lát.

A mezőgazdasági termékek, a kőolaj drágulását és a forint gyengülését nem úszták meg a boltosok, többet kell fizetniük a beszállítóiknak, mint régebben. A vásárló viszont nem rest válogatni - ez is a dolga - és kiszúrja a legkisebb áremelkedést is. Ha nem, beszólnak neki a Facebookon.

Minden boltos kapaszkodik a pénztárcájába

Nincs is más választása. Lehet ezt látni azokból a statisztikai adatokból is, ahol többé-kevésbé beazonosíthatók a mögöttük lévő boltos vállalkozások. Így például az ötezer fő létszám feletti vállalkozói kör a Tescot, a Spart és az Auchant rejti. Itt is csökkent 26 ezerről 25 ezerre a fizikai alkalmazottak létszáma, de hát ez többféle mozgást is takarhat, például azt, hogy a Tesco területeket ad bérbe, kisebb alapterületen folytatva saját boltos tevékenységét, vagy bármilyen más korszerűsítés, például a Spar önkiszolgáló pénztárai révén is fejleszt. De mindhárom lánc lázasan keres munkaerőt, hiszen elképesztően nagy a - szaknyelven - fluktuáció, a dolgozók jövése-menése egyik munkahelyről a másikra.

A 2-5 ezer fős létszámkategóriába a három diszkont préselhető bele (Aldi, Lidl, Penny), ahol viszont valamelyest (közel félezerrel) emelkedett az eladók, bolti dolgozók létszáma, nagyobbrészt az üzletnyitásaik révén, de mondani sem kell, hogy ők is évek óta folyamatosan keresnek munkaerőt a meglévő üzleteikbe is.

Az augusztusi létszámhelyzet a következő volt végül a boltos világban:

bolti eladók	létszám		ebből élelmiszerboltok
bolti eladók	január	augusztus	január	augusztus
összes	146	144	66	65
50 fő alatt	67	66	14	14
50-249 fő	16	16	8	7
250 főtől	63	63	44	43
KSH, érték: létszám ezer fő, kerekített adatok, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. október 22.)

A legjobban képzettek száma csökkent a boltokban

Kell az a szocho, más miatt is. Most két kihívás nyomja a boltos világot: az egyik a súlyos munkaerőhiány, a másik a versenyképesség javításának kényszere, elsősorban a digitalizáció révén. De mindkettőre egyszerre sokuknak nincs pénzük, így a munkaerőhiány - most ő az erősebb - keresztbe tesz a versenyképességnek.

A kormány nem akarja 2019 elejétől a szociális hozzájárulási adót csökkenteni, csak az év második felétől. Pedig minden fillér számít, nem csak a munkaerőhiány miatt.

A multik termelékenysége például az egy alkalmazottra jutó forgalom alapján többszöröse a magyar boltosokénak. Egy Lidl dolgozó 80 millió forintot hoz évente, a Spar, vagy a Tesco már csak ennek a felét (más persze az áruházak technológiája, a szupermarket emberigényesebb, mint a diszkont), míg a legnagyobb élelmiszeres láncok erősségei már lejjebb, a 20-30 milliós egy főre jutó forgalmi sávban mozognak. És akkor még ott vannak a többiek. Ebben a különbségben pedig benne van az is, ki milyen technikával, technológiával, digitális megoldásokkal dolgozik: kockás füzettel, vagy okoseszközökkel.

De a legjobb magyar boltosok mindent mérlegre téve még jobb formákat is hoznak. A CBA-s Krupp és Társa nincs is olyan messze a multiktól, a G'Roby és a CBA a legnehezebb áruterületen, élelmiszerben nyomja a webet, az Extreme Digital piacvezető a magyar webpiacon, az Euronics is az élbolyban van a hagyományos műszaki cikk piacon. Egy autós márkakereskedés sem nézhet ki akárhogyan, tartják is magukat, vagy például a ruhás Nanushka a nemzetközi piacon lépdel.

De hát a többség azért más, főleg azért, mert nem csak a napi, hanem a pillanatnyi túlélésért küzd, amiben a munkaerő a legfontosabb. És a béremelési kényszer (nem csak a minimálbér, hanem önmagában a munkaerőhiány is) minden pénzt elvisz, a fejlesztések elől is sokaknál.

A boltos világban a bérek növekedése 10% feletti, a forgalom, az árbevétel bővülése viszont csak egyszámjegyű. És rövid távon ez a kényszerpálya meg is marad. Főleg azért, mert ma - nem kevés túlzással - bárkit felvesznek bármilyen munkahelyre, csak be tudjon valahogyan menni az ajtón. A munkaerőhiány miatt alul képzett munkavállalók is belépnek az egyes munkakörökbe, nem is kevesen. Tanulniuk is kellene a boltos világban forgolódóknak is, de nehéz kitörniük, mivel az is pénzbe kerül, ráadásul a felnőttképzés is csak sántikál. Pedig az élethosszig tartó tanulás nem üres frázis az egyre gyorsabban változó világban.

De hát ma a munkaerőhiány mindent felülír. Ez van a boltos világban is.

De kik is ők ott a boltokban

A foglalkoztatottak száma a boltos világban a legutóbbi statisztikai adatok szerint 365 ezer fő, amiben mindenki benne van, aki valamilyen munkát is végzett a boltban (tehát a bolti kiskereskedelemben, és ezek az adatok nem csak a négy főnél nagyobb, hanem az összes vállalkozás foglalkoztatottjait tartalmazzák).

És ez a létszám az elmúlt három esztendőben, pontosan a munkaerőhiány legvészesebb múltbeli időszakában csökkent is valamennyit. Nem véletlen, hogy a legnagyobb számban az egyéni vállalkozók köre szűkült, hiszen az évente háromezer körüli boltszám csökkenés éppen a kisvállalkozásokat érinti. Az alkalmazottak aránya 85%-88% között mozog az összes foglalkoztatotthoz képest.

boltos világ	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatott	369	368	368	365
egyéni vállalkozó	37	35	30	28
társas vállalkozó	15	18	19	16
alkalmazott	316	314	319	320
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, 2018: második negyedév, van még: szövetkezeti tag, de számuk csekély

Na és akkor az iskola: a legértékesebb képzettek száma csökken

Az előírások szerint a boltban az eladótérben ügyködők körében az értékesíthető árucikkektől függően változik, hogy kinek kötelező a szakképesítés és kinek nem. Például egy élelmiszer, játék, vagy műszaki cikk eladónak kötelező valamilyen, a munkaköréhez kapcsolódó szakképesítés, de aki zöldséget, ruhát, vagy könyvet árul, annak már nem. A pénztáros és az árufeltöltő munkakörök sem szakképzettséghez kötöttek. Nyilván ez a kettős követelményrendszer is rányomja a bélyegét a boltos dolgozók képzettségbeli összetételére, a már említett munkaerőhiány okozta kényszer mellett, hiszen ha valahol nincs előírva a bizonyítvány és olyanja nincs a jelentkezőnek, hát hadd jöjjön ő.

Az egyes képzési szintekhez tartozó létszámra főleg a hullámzás jellemző. Az azért kedvező, hogy a szakmunkások száma 10% körüli arányban emelkedett az elmúlt esztendőkben. Nőtt a pusztán érettségivel rendelkezők száma is.

A képzést tekintve legértékesebb két körben azonban létszámcsökkenés volt, 10-10% körüli arányban, így visszaesett azoknak az érettségizetteknek a száma, akiknek szakmájuk is volt, valamint a diplomásoké is:

boltos világ	2015	2016	2017	2018
alkalmazott	316	314	319	320
8 általános	24	20	23	20
szakmunkás	100	97	103	111
érettségizett	54	58	56	62
érettségizett szakképzett	93	93	98	85
diplomás	45	44	37	39
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő (kerekített adatok), 2018: második negyedév

Dolgozzanak a nők: hát a boltban dolgoznak is, ők vannak többen

Többféle megközelítésben ugyan, de egyes politikusok úgy vélekednek, a női munkaerőpiacon van még mozgósítható tartalék. Ennek sok társadalompolitikai vetülete létezik, például mi a jó egy kisgyermeknek, a bölcsőde, vagy a mamája, amiben egy biztos, hogy a kényszer itt is nagy úr, minden oldalról. Akinek például kevés a kosztpénze, vagy másik oldalról az a vállalkozó, akinek nagyon kell a munkáskéz, azok még össze is találkozhatnak.

Hát a boltban bizony a nők vannak többségben, itt sok biztatás már nem nagyon kell. Számuk egy hullámvölgyet átugorva végül összességében alig változott az elmúlt években. Az összes foglalkoztatott, ezen belül pedig az összes alkalmazottak hozzávetőleg 70-70%-a nő:

a nők boltos világa	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatott nők	252	250	249	250
egyéni vállalkozó	19	17	16	15
társas vállalkozó	5	9	8	6
alkalmazott	228	223	221	228
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő (kerekített adatok), 2018: második negyedév

Az iskolai végzettséget nézve a boltos világban az átlaggal szemben a szakmunkások száma a nők körében alig mozdult, viszont az érettségizetteké emelkedett. A képzési oldalról értékesebb viszonylatokban az érettségizett szakképzettek száma itt is csökkent, a diplomásoké viszont végül nem változott:

boltos világ nők	2015	2016	2017	2018
alkalmazott	228	223	221	228
8 általános	17	13	15	13
szakmunkás	76	73	71	78
érettségizett	39	41	41	46
érettségizett szakképzett	69	69	71	63
diplomás	27	27	21	27
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő (kerekített adatok), 2018: második negyedév

Tehát az iskolai végzettséget nézve tarka a kép a boltos világban.

És a bérköltségek

2016-ban gyorsult fel a béremelkedés a boltosok körében, túllépve jócskán a bevételek emelkedésének ütemét, erre már korábban is rámutattunk. 2016-ban a teljes bérköltség már 8%-kal, 2017-ben pedig 10%-kal nőtt. A nagyobb (4 főnél többet foglalkoztató) boltosok bérköltsége egyaránt 12-12%-kal emelkedett 2016-ban és 2017-ben.

2018-ban sem lankadt a béremelési tempó, még jó, hogy a járulékok kisebbek lettek 2017-től, ami azért sok boltoson segített. A blokkk.com korábbi számításai szerint egyébként az emelés költségeinek nagyjából a fele visszajött a járulékcsökkentés révén. De volt, akinek be kellett zárni a a boltját ennek ellenére, a bérolló a nagyok és a kicsik között pedig tovább nőtt. Látszik is ez a bérköltségek növekedési ütemeinek különbségéből is (az "összes" bérköltség mutatóban a legkisebbek is benne vannak).

És 2018-ban a boltos világ bérköltsége előreláthatóan túllépheti az ezer milliárdos lélektani határt, az eddigi adatokra építhető előrejelzés alapján:

boltos bérvilág	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	764	826	908	< 1.000*	+ 35%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége**	483	544	612	685*	+ 50%
árbevétel	9.278	9.668	10.441	11.400*	+ 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható, becsült érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, */: nagyobbak bérköltsége: négy főnél nagyobb vállalkozások

Akkor most hogyan tovább

Összességében? A munkaerő hiánya még belátható ideig kínozni fogja nem csak a magyar, hanem az uniós munkaerőpiac egészét is, valamilyen módon. Drága és hosszabb menet lesz, ezzel jobb szembenézni.

Nyilván a béremelés marad továbbra is az első számú gyógyír itthon, mert különben bezárhat a bolt. De ha túl sokat emel, akkor is, mert nem bírja majd a bevételből kipréselni a hozzávaló költséget. A járulékcsökkentés egyébként nagyon is hasznos volt, de tudott, hogy kevés sok - elsősorban - kisboltosnak. Ezért sem jó elcsúsztatni a szocho csökkentését.

Nagy a csend arról is, hogyan segítené a kormány a kistelepülések kisvállalkozásait, pedig volt róla szó.

Az egyik kulcskérdés éppen a korábbiakból kiindulva a felnőttképzés, azt tanítani, aki már dolgozik, vagy dolgozhat, de ki tudja, hogy mi vár rá. A munkaerőhiány enyhítését is segíthetné a szakképzés javítása, hiszen az alacsonyabb képzettségűek oktatása segítené feljebb kúszásukat a több tudást igénylő foglalkoztatási szintekre, helyükre pedig - lejjebb - beléphetne más.

A képzéseket pedig valamilyen módon támogatni is kell kormányzati oldalról, mert anélkül nem fog menni, a képzési rendszer további formálásával együtt. Mert ma még mindig nem az igazi, főleg a szakképzés. És ez az egyik legfontosabb munkaerőpiaci-versenyképességi kérdés. Kezelni pedig azért nehéz, mivel ennek gyümölcse csak évek múlva érik be, miközben mindenki a munkaerőhiány miatti tűzoltással van elfoglalva. Éppen ezért kell időben megcsinálni.

Sokan reménykedtek a nyugdíjas foglalkoztatás bővülésében. A nyugdíjasok viszont alig mozdultak a boltos világra a közelmúltban, a nyugdíjas szövetkezetek mindössze néhány ezer új munkavállalót hoztak. És úgy tűnik, máshol is hasonló a kép. A járulékleépítés jó (munkaviszony mellett csak 15% szja-t kell fizetni 2019-től), de gondolni kellene arra is, hogy egyéni vállalkozóként, vagy nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel is munkába állhatna több nyugdíjas, de itt már nincs meg a járulékösztönző. A nyugdíjasok ha dolgoznának is többen, feltehetően nem teljes munkaidőben (ennek sok oka lehet, családi, egészségügyi).

És a részmunkaidő. A kereskedelemben kelendő, de kelendőbb is lehetne, például 23 ezer nő így dolgozik. És sokak számára ez a vonzó a család mellett.

Való igaz az is, hogy nem csak a bér, hanem a munkakörnyezet is sokat számít. Ezért néhány cafetéria elemet, pontosabban szólva adókedvezményt célszerű lenne visszacsempészni valamilyen formában, ilyen például a munkába járás támogatása. Ez közvetlenül munkaerő megtartó szereppel bír.

Sok kis kockát kell egymás mellé és egymásra tenni mind a munkaerőhiány enyhítéséért, mind a versenyképesség javításáért, például a digitalizációs fejlesztésekért is. Van még hely rakosgatni.

(blokkk.com, 2018. október 11.)

Lefagyott az eladók létszáma a hőségben

Júliusban sem sikerült az eladók létszámát emelni a boltokban, pedig a létszámhiány nem enyhült. Az eladók keresete 15%-kal nőtt ugyan, de ez csak a létszám tartásához volt elég. Még jó, hogy a szünidőben jöttek a diákok. És az is lehet, hogy ha bezár egy bolt, onnan nem egy másik boltba mennek dolgozni az eladók, hiszen a boltszám évek óta csökken.

2018 júliusában 218 ezer forint volt a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (eladóké, árufeltöltőké, pénztárosoké, raktárosoké), ami az egy évvel korábbinál 15%-kal több. A boltos kiskereskedelmi forgalom ugyanebben az időszakban közel 7%-kal emelkedett ugyan (volumenben, mennyiségben mérve), de hát ez - szűken mérve - éppen hogy csak a fele a növekedési ütemét nézve a béremeléseknek. A boltosoknak tehát megint mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk júliusban is, átlagosan 28 ezer forinttal többet adva az eladóknak.

De hát ez is kevés volt ahhoz, hogy a létszám bővüljön, pedig az álláshirdetéseknek se szeri, se száma. A legnagyobb élelmiszeres láncok ezer feletti számban hirdetnek álláslehetőséget, és akkor hol vannak még a többiek, az iparcikkes boltokról nem is beszélve. A boltos létszámhiány tízezresre becsülhető továbbra is, még úgy is, hogy az elmúlt időszakban évente több ezer bolt zárt be végleg és az ott dolgozók egy része feltehetően másik boltba ment dolgozni. Vándorolnak persze a boltos dolgozók más irányba is, külföld, más haza szakterület is szívja el a munkaerőt.

A nyári időszak pedig a munkaerőhelyzet oldaláról kritikus időszaka a kereskedelemnek is, hiszen a boltos dolgozók is szívesen mennek nyáron szabadságra (jobbak is mostanság az alkupozícióik ez ügyben is), jönnek-mennek a turisták a boltokba is, a nyaralóhelyeken kinyitottak a csak nyáron ügyködő boltok, tehát kellett a munkáskéz bőven a hőségben is. Ráadásul a nagy nyári hőségben tovább nőtt a boltos forgalom, így volt mit kipakolgatni a polcokra.

A diákmunka hozta a szokásos hasznát, bár a diákmunkaerő hamar megtanulta a piac szabályait, többe került, mint korábban. És a nyugdíjasok viszont nem árasztották el a boltokat, eladóként, pénztárosként, a nyugdíjas szövetkezetek inkább a már egyébként is dolgozó nyugdíjasokat mozgatták meg. Azért 2019-től javulhat munkaerőpiaci oldalról nézve a nyugdíjas foglalkoztatás, a közterhek leépítése miatt (15% szja-val meg lehet úszni).

Létszámmustra

Az elmúlt három esztendőben több mint tízezer bolt zárt be végleg. Könnyen adódik a kérdés, hová mentek az itt dolgozók. Egy részük maradt az ágazatban, de a munkaerő vándorlása sokirányú, és a mérleget nézve (ami a kisboltosoknak keserű pirula) ebből az irányból nem enyhült a munkaerő hiánya a boltos világban. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a boltos kiskereskedelem bérszintje alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál, tehát aki csak a pénzt nézi a hó végi borítékban, tud máshol is válogatni.

A politikusok és a szakszervezetek könnyen rávágják általában, hogy több béremelés kell. Van is vita, például minimálbér ügyben, mennyi is legyen 2019-ben. De a bért is ki kell fizetni valamiből, az pedig az árbevétel. Az árbevételnél gyorsabb béremelés pedig - minél hosszabb ideig tart, annál inkább - rontja a hatékonyságot, termelékenységet, mivel - minél kisebb egy bolt, annál inkább - kevesebb pénz marad fejlesztésre.

A boltosok pedig azért is nehéz helyzetben vannak, mert van egy nagyon szigorú ellenőrük. Az árakat kellene nagyobb béremeléshez emelni, az pedig nehéz, mert a vásárlónak az már nagyon nem tetszene. Inkább a sorállást választják, ezt bizonyítja, hogy az olcsóbb, alacsonyabb árszintű boltok tudják jobban növelni piacukat, forgalmukat. Az árak pedig a boltokban nem egyformák.

Nem is változott a létszám, pedig több eladó kellene:

bolti eladók	összlétszáma		ebből élelmiszerboltok
bolti eladók	január	július	január	július
összes	146	144	66	65
50 fő alatt	67	65	14	14
50-249 fő	16	16	8	7
250 fő felett	63	63	44	44
KSH, érték: létszám ezer fő, (kerekített adatok), négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. szeptember 21.)

Megmerevedett a boltos létszám a hőségben

Toldozzák-foltozzák a létszámot a boltosok, pedig három év alatt másfélszeresére nőtt az eladók bére. A foglalkoztatottak száma kétezer fővel kisebb lett, az eladók létszáma nem változott év eleje óta, pedig a forgalom 7%-os növekedése és az évek óta tartó munkaerőhiány mellett nagyon kellene több munkáskéz a boltokban. Hiányzik legalább 10 ezer eladó.

A foglalkoztatottak száma a legfrissebb statisztika szerint 365 ezer volt a bolti kiskereskedelemben 2018 második félévében, ami kétezer fővel kisebb az év elejinél:

boltos világ	2018 I.	2018 II.
foglalkoztatottak	367	365
ebből alkalmazottak	322	320
alkalmazott*	203	203
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

Év közben a korábbi időszakokban is hullámzott a boltos foglalkoztatottak létszáma, de ha az éves átlagot nézzük, akkor 2018-ban csökkenés olvasható ki az adatsorokból. Az alkalmazotti körben ugyan van némi csekély elmozdulás, de még a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások körében is ez rendkívül csekély mértékű. Az eladókeresési láz semmit sem enyhült az elmúlt években és a legutóbbi hónapokban sem:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	316	314	319
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

Pedig volt béremelés, nem is kevés

A boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 148 ezer forint, 2016-ban 161 ezer forint, 2017-ben 191 ezer forint volt, miközben a létszám gyakorlatilag alig változott. 2018-ban már 217 ezer forintra ugrott az eladók havi bruttó átlagkeresete, ami 2015-höz képest közel másfélszeres (46,6%) növekedés.

A boltos eladók létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 júniusában:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	június	január	június
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	219
250 fő felett	63	63	244	248
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

A boltokból hiányzik legalább 10 ezer eladó.

(blokkk.com, 2018. augusztus 23.)

Egymástól szipkázzák el az eladókat a boltok

A létszám nem nő, a 14%-os éves béremelés ellenére sem. Év közben is csúsznak felfelé a bérek, aminek oka, hogy egymástól, egymás elől szipkázzák el az eladókat a boltosok. Nyáron a diákmunka tartja össze a boltos világot.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok létszáma 2018 eddig eltelt hónapjaiban egy kisebb, januárt követő hullámvölgyet leszámítva nem változott, a legutóbbi méréskor 144 ezer fő körül mozgott. Az előző évhez képest sem látni érdemi elmozdulást, amikor 140 ezer fős eladó létszámot rögzített a statisztika (és 2018-ban új módszertan szerint dolgozik, ami nehezíti az összehasonlítást).

Az eladók bére emelkedett persze, hiszen 2018-ban tovább tolták felfelé a minimálbért és nem enyhült a munkaerőhiány. A korábbi 190 ezer forint körüli havi bruttó átlagkereset áprilisban 217 ezer forint volt a bolti dolgozók körében, ami 27 ezer forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A lényegében megmerevedett létszám és az egy évvel korábbinál 14%-kal nagyobb kereset végül azt jelzi, hogy a boltosok éppen csak tartani tudják az eddigi létszámot, megemelni már nem. Pedig több munkáskézre lenne szükség a boltokban, amit az is mutat, hogy a kereskedelem egészében a KSH szerint nagyságrendjét nézve 2018 elején nem változott lényegesen a betöltetlen álláshelyek száma.

Eladókeringő

És 2018-ban, hasonlóképpen a korábbi évekhez, év közben is kellett bért emelni. A nagy láncok ugyan meghirdették az év eleji szokásos nagy emelést, de hát azon belül is van némi mozgáslehetőség, nagyobb csáberőt mutatni a frissen jelentkezőknek a béralkuban. Az átlagot nézve a legkisebb boltosoknak is rá kellett tenni egy lapáttal év közben, néhány ezer forint erejéig, hiszen legalább meg kell próbálniuk megtartani az eladókat. A középvállalkozói körben ugyan az átlagkereset nagyon csekély lemorzsolódását jelzi a statisztika, de ennek egy cégcsoporton belüli átrendeződés lehet az oka, hiszen bért ilyen munkaerőpiaci helyzetben nem szerencsés csökkenteni.

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedtek a keresetek év közben hónapról-hónapra, a megelőző időszakhoz képest (tehát nem az előző évhez, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva), amit a boltok közötti munkaerő vándorlás tesz szükségessé. A boltosoknak túl sok lehetőségük nincs, a boltos átlagfizetés a nemzetgazdasági átlag alatt mozog, így egymástól próbálnak meg eladót elcsábítani. Ehhez pedig nagyobb fizetést kell kínálni, persze, a régi dolgozóknak is lehetőség szerint, különben szedi a sátorfáját és odébbáll egy bolttal. Ez persze olyan, amit nem bír mindenki pénzzel.

A kiélezett munkaerőpiaci helyzetet mutatja, hogy a legnagyobb üzletláncok meghirdetett álláshelyeinek száma gyakorlatilag semmit sem változott az elmúlt időszakban, akik a legnagyobb béreket kínálják egyébként. A munkaerő közvetítők körében is hasonló a kép, van ahol éppen nagyobb számban keresnek bolti dolgozókat, mint korábban.

Feltehetően a nyarat azzal ússzák meg a kereskedők nagyobb baj nélkül, hogy jöhetnek a diákmunkások, bár ők is jobban megnézik, mennyit is kapnak a borítékban. A nyár azért is nehezebb időszak, mivel azért a bolti dolgozók is ekkor mennének legszívesebben szabadságra, ugyanakkor például az üdülőhelyeken sok bolt csak nyáron tart nyitva, ráadásul ott vannak a fesztiválok, különféle nyári rendezvények, melyek ugyancsak szívják a munkaerőt.

A boltos eladók létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 májusában:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	május	január	május
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	215
250 fő felett	63	63	244	249
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. július 24.)

Boltos eladók létszáma: enyhe mínuszban

Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál. Ez is munkaerőforrás, hiába nem tetszik a szakszervezetnek.

2018 áprilisában a boltok fizikai dolgozóinak havi bruttó átlagkeresete 215 ezer forint volt, előtte 2017 decemberében 206 ezer, egy évvel korábban pedig 187 ezer, tehát emelték a béreket szépen a boltosok is. Hirdették is közben az álláshelyeket, de be kellett rendezkedniük a jelenlegi létszámokra, az ugyanis nem nőtt. (2017-hez képest ugyan a statisztika mutat némi növekedést, de volt egy módszertani váltás is és a KSH annyira nem ajánlja az összehasonlítást, hogy külön is választja a 2018-as és a korábbi adatokat).

Eladóhad létszáma: év közben csökkent

2018-ban év közben csökkent a boltos fizikai dolgozók létszáma, kétezer fővel: áprilisban kevesebb eladó, pénztáros, árufeltöltő, raktáros dolgozott a boltokban, mint januárban. És ez a létszámcsökkenés a kisebb boltos vállalkozásoknál figyelhető meg, aminek az oka lehet újabb boltbezárás is, vagy egyszerűen csak annyi, hogy az eladók továbbálltak, jobban fizető munkahelyekre mentek. Vagy a boltos nem tudta őket megfizetni, és leépített, mondjuk például kettőből egyet, és jöhetett nagyi a pénztárba, vagy a tulaj maga.

Rögvest meg kell jegyezni, hogy a boltos dolgozók elvándorlásának iránya nem feltétlenül a nagyobb, jobban fizető áruház, hiszen lehet az bármely más területe is a gazdaságnak, mivel a kereskedelem az átlagbéreket tekintve kevesebbet tud adni több más ágazatnál.

A létszámkategóriákat nézve szembetűnő, hogy az év első négy hónapjának boltos létszáma kizárólag az 50 főnél kisebb vállalkozói körben zsugorodott. Az 50-249 fő közötti létszámsávban és a 250 fő felettieknél nem volt változás, ami azt is jelenti, hogy a megszámlálhatatlanul sok álláshirdetés ellenére nem lehetett létszámot emelni. Egyes nagyláncoknál már persze más lehet a helyzet, hiszen amikor új boltot nyitnak, oda általában a boltos átlagnál jóval nagyobb bérszint mellett azért találnak embert. És nem csak az élelmiszeres, hanem egyes iparcikkes láncok is nyitnak új boltot, ezt azért hozzá kell tenni. Ráadásul vannak az átlagnál jobban fizető magyar boltos vállalkozások is, oda is mehet a vándorló dolgozó.

Részmunkaidő: jól jön az, munkaerőforrás is

Az elmúlt napokban felvetődött a részmunkaidős foglalkoztatás kérdése, a szakszervezet szerint ez hátrányos feltételeket jelent a dolgozóknak. Ez már csak azért aggályos értékelés, mert a mai munkaerőhiányos világban éppen a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik forrása az újabb munkaerőnek.

A részmunkaidő egyébként nagyon is elterjedt foglalkoztatási forma, ha a nemzetközi képet nézzük, a szolgáltatások körében jelentősebb arányban. A hullámzó forgalomhoz például így a legésszerűbb alkalmazkodni.

A munkaerőhiány persze sok mindent felülír. De a nyugdíjasok, diákok, gyermekes családok számára például jó és főleg több alkalmat is kínálhat a munkavégzéshez. Márpedig amikor elfogyott a munkáskéz, amire a kamara elnöke is utalt, ráadásul a kereskedelmet nem is emelte ki, pedig megtehette volna, a munkaerő utánpótlás egyik forrása pontosan a részmunkaidős foglalkoztatás lehet.

Nem inden nyugdíjas bírhat például teljes munkaidőben dolgozni, akkor miért ne próbálkozhasson részmunkaidővel, ami az új adókedvezménnyel különösen megéri majd neki. A diákmunkaerő is így foglalkoztatható az év nagyobb részében, hiszen tanulni is kell, egyébként ők is megkaphatnák azt az adókedvezményt, amit a nyugdíjasok. És a gyermekes családok esetében nem szabad elfeledkezni arról az apróságról, hogy a fő feladat a gyereknevelés, ami azért időigényes foglalatosság, tehát a részmunkaidős foglalkoztatás még családbarát is. És még egy sor más oka is lehet annak, hogy valaki csak részmunkaidős munkát vállalhat.

Nos, úgy tűnik egyébként, hogy a részmunkaidős foglalkoztatással nem csak a nagy, hanem a kis boltosok is élnek, ugyanis 144 ezer boltos fizikai dolgozóból 34 ezer részmunkaidős, és ebből 17 ezer, pontosan a fele a 250 főnél kisebb boltos vállalkozásoknál dolgozik. És a kisvállalkozások kétezer fős létszámcsökkenése a teljes munkaidős foglalkoztatottak számának visszaesését jelentette, a részmunkaidősök létszáma nem változott eddig 2018-ban.

A boltos eladók létszámtérképe a következő volt 2018 áprilisában:

eladók létszáma	január	április	ebből részmunkaidős
létszám	146	144	34
50 fő alatt	67	65	14
50-249	16	16	3
250 fő felett	63	63	17
KSH, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. június 22.)

Hullámvasúton a boltos létszám

Hullámvasúton a boltokban foglalkoztatottak létszáma. A boltos létszám 2018 elején alig mozdult a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik, masszív alapokon nyugszik a létszámhiány, mivel nagyobb béremelésekre már nem futja a boltos világnak. Ennyi pénzt ad a vásárló.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a bérszámfejtés 2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig 215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál jócskán kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. A boltosoknak nem futotta nagyobb béremelésre, a szemfülesebb munkavállaló pedig máshol nagyobb fizetést kap, ezért sem emelkedhetett a létszám a boltokban.

Elindult a boltos létszámhullámzás

Természetesen a boltok között is jelentősek a bérkülönbségek, a nagyobbak vaskosabb hó végi borítékot tudnak a dolgozóik markába nyomni, összességében azonban maradt a munkaerő hiánya 2018 első negyedévében is.

A legfrissebb adatok szerint a boltokban a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki bármit is ügyködik a boltban, 2018 első negyedévében alig mozdult a korábbi évek azonos időszakához képest, az 1-2%-os változás érdemi növekedést még nem jelent. Természetes ugyanakkor, hogy az év végi roham után a következő év elején csökken a létszám, hiszen a forgalom is visszaesik januárban a megelőző decemberihez képest.

A létszám bizonytalanság megmaradt, hiszen a boltosok körében a foglalkoztatottak száma kisebb lett 2018 elején az előző év végéhez képest, nem tartották meg az embereket, hiszen a kisebb forgalom a nagyobb létszámot már nem bírta volna el.

Az alkalmazottak száma ugyan már érzékelhetőbb arányban nőtt a foglalkoztatottak számán belül, ami azért részben visszavezethető a nagyobb bérekre is, de az egyéni vállalkozók száma például, akik a legkisebb boltokat viszik, már csökkent. Az elmúlt években is egyébként erős hullámzás jellemezte év közben a létszámot, valószínűleg hasonló irányzat várható 2018-ban is.

Az alkalmazottak száma a nagyobb - négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások körében - nőtt valamelyest, de a KSH is tartózkodik az összehasonlítástól, mivel egy új adatgyűjtési módszertant vezetett be.

Az előbbiek alapján a következő boltos létszámtérkép rajzolódott ki 2018 első negyedévében:

boltos világ	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.	2018. I.
foglalkoztatottak	359	376	372	367	361	353	372	387	367
ebből alkalmazottak	304	318	314	311	308	303	323	337	320
alkalmazott*	199	199	200	199	202	202	202	201	210
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

És ugye emlékeztetőül, hogy az elmúlt években mi jellemezte a boltok létszámvilágát, a sok-sok álláshirdetés és azért nem lebecsülhető mértékű béremelések ellenére:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	315	312	318
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

(blokkk.com, 2018. május 23.)

Maradt a létszámhiány és a sorállás a boltokban

Megemelték a boltosok is a béreket, de még mindig kevés az eladó. A kisboltok nem tudtak a bérlemaradásból faragni, a nagyobbak viszont feljebb zárkóztak: nőtt a bérolló közöttük. De a sorállás mindenütt megmaradt.

Továbbra is hosszúak a sorok a boltokban, nincs elég munkáskéz, eladó, pénztáros árufeltöltő. Az elmúlt három esztendőben a foglalkoztatottak száma nem változott a boltos kiskereskedelemben, miközben a forgalom évente 5-6%-kal emelkedett, ennyivel több árut kellett mozgatniuk a bolti és a raktári munkásoknak.

Nem túl rózsás a helyzet (finoman fogalmazva) a szakmunkások, szakképzett eladók terén sem, hiszen gyakorlatilag ebben a foglalkoztatási körben sem volt érdemi változás. Az egyéni vállalkozók száma pedig csökkent is:

boltos világ	2014	2015	2016	2017
foglalkoztatott	361	369	368	368
alkalmazott	304	316	314	319
szakmunkás	107	100	97	103
egyéni vállalkozó	34	37	35	30
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő

Nem sikerült feljebb zárkózni: a kisboltok bérelmaradása nem változott

A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése egyaránt feljebb hajtották a boltos kereseteket, mely nyomán a fizikai dolgozók körében három esztendő alatt közel másfélszeresére nőttek a bérek a bolti kiskereskedelemben. De hát máshol is emelkedtek a bérek a nemzetgazdaságban, az átlagot tekintve 30%-kal a jelzett időszakban.

A boltos világ egészét nézve csökkent a fizikai dolgozók átlagkeresetének elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól, a 2014. évi 31 ezer forintról 20 ezer forintra. Ez nem kevés, de nem is egyforma mértékű a boltok között. A kisebb boltok 46 ezer forintos bérlemaradása 2018 elején 42 ezer forint volt, ami gyakorlatilag tehát nem változott, így a munkaerő piacán ugyanolyan hátrányban voltak 2018 elején, mint három évvel korábban. A nagyobb boltok viszont 2018-ban már túl is lépték a nemzetgazdasági átlagot, pedig korábban még ők is alatta mozogtak. Ők bírták a nagyobb bértempót.

Mindez egyébként azt is jelentette, hogy a boltos világon belül nagyot nyílt a bérolló a fizikai dolgozók keresetét nézve, ami 2014-ben 30 ezer forint volt, 2018 elején viszont már 50 ezer forint:

	2014	2015	2016	2017	2018
boltok	143	148	161	191	207
50 fő alatt	128	133	144	167	183
250 fő felett	158	164	181	217	233
nemzetgazdaság	174	182	193	221	225
KSH, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018: február

Mindez azt is jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállalónak van hol válogatnia, ha álláslehetőséget keres, a boltos világban és azon kívül is.

És akkor a munkaerőhiány: megközelítheti a 15-20 ezer főt is

A piaci jelzések alapján mindenütt keresik a boltok a munkaerőt. Egyrészt eleve több kellene, még a legnagyobb áruházakban is, másrészt nagyon erős az úgynevezett fluktuáció, a munkahelyek közötti vándorlás, ágazaton belül, de az egyes nemzetgazdasági ágazatok és a határon túli munkahelyek között is.

Igaz, hogy az elmúlt években egyik oldalról évről-évre csökkent a boltok száma, de a nagy láncok közben folyamatosan bővítették hálózatukat, ezért is keresnek folyamatosan eladókat. És persze valamilyen szinten a magasabb bér ellenére a nagyáruházakban is van munkaerőhiány, ami a pénztárak előtt kígyózó sorokból és az álláshirdetések alaposabb átbogarászása nyomán egyértelműen látszik. A kisboltoknál a "rögtön jövök" tábla a munkaerő hiányának a vásárló számára is látható tükre.

A különféle adatsorokat, felméréseket és piaci jelzéseket egybevetve változatlanul mintegy 5% körüli a munkaerőhiánya boltos kiskereskedelemben, ami hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet jelent. Ez a nagyságrend az elmúlt három esztendőben nem változott. A további jelentősebb béremelés gátja pedig a vásárló, aki árgus szemekkel fürkészi továbbra is az árakat, hiába több a fizetése. És közben fejleszteni is kellene, amire már nem futja minden boltosnak, minél kisebb, annál kevésbé. A lemaradás pedig végzetes lehet egy határon túl.

(blokkk.com, 2018. május 17.)

Kevesebben dolgoznak kisboltban

És fogyott a szakmunkások száma is a boltokban. Közben robotosodik a bolt is. A nagy, mert a kicsinek se helye, se pénze rá.

Az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt három esztendőben megmerevedett a boltos munkaerőpiac annyiban, hogy a foglalkoztatottak száma, azoké, akik bármilyen címen bármilyen (fizikai, vagy szellemi) munkát végeznek a boltokban, például alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként, nem változott. Még 2013-ban és 2014-ben mutatott a statisztika ugyan növekedést a boltos foglalkoztatásban, mintegy 5-6% közötti mértékben, de ebben nem csak a boltos piac növekedése játszhatott szerepet, hanem az online kasszarendszer beléptetése is, ami ezekre az évekre esett, és azért tisztította a piacot a munkaerő frontján is (több nyugtaadáshoz több költség, nagyobb létszám dukál).

De hát az elmúlt három esztendőben a boltos forgalom emelkedésénél jóval nagyobb ütemben kényszerültek bért emelni a kereskedők, a munkaerőhiány miatt. Nyilván több ember kellene ma is, a felmérések és az álláshirdetések azért ezt mutatják, de a foglalkoztatottak száma, a teljes létszám nem változott.

Kisboltok: számuk is csökkent, kevesebben is dolgoznak ott

2015-ben 133 ezer, 2017 derekán már csak 126 ezer boltba lehetett menni vásárolni. Hosszú évek óta csökken a boltszám, a kisboltok folyamatosan teret veszítenek a nagyobb áruházakkal szemben (nagyobb áruház persze van hazai is).

Mindez látszik a létszám mutatóiban is, hiszen a változatlan foglalkoztatotti számon belül a nagyobb boltok alkalmazottainak száma emelkedett az elmúlt három esztendőben, szemben a kisebb boltokéval. Ez a kisboltszám olvadásának egyik következménye. És a munkaerő vándorlásának egyik iránya is következik ebből, mégpedig az, hogy feltehetően (ezt már nem mutatja a statisztika, de gyakorlati tapasztalatok igen) a kisboltokból mennek át dolgozók a nagyáruházakba, ahol köztudott nagyobb a bér.

Egy másik változás a boltos foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók számának csökkenése:

bolti kiskereskedelem	2015	2016	2017
foglalkoztatottak	369	368	368
ebből alkalmazottak	316	314	319
alkalmazottak nagyobb boltokban*	193	199	202
alkalmazottak kisebb boltokban	123	115	117
egyéni vállalkozó	37	35	30
KSH, érték: ezer fő, */: négy főnél nagyobb boltok

Szakmunkás eladó: kevesebb van belőlük

A boltos kereskedelem öregjei azt mondják, hogy nagy a baj, mert eladó nélkül nincs is igazi kereskedelem. De hát az élet, nem is ritkán, a gazdaságban is rácáfol hagyományos vélekedésekre, az értékesítési csatornák örökös fejlődése, átalakulása révén. Ráadásul a digitalizáció a boltokat is alaposan felforgatja. A webáruházban csak egy honlaphoz lehet fordulni (persze néhol akad telefonos ügyfélszolgálat, vagy éppen szakboltja is van a vállalkozásnak), a napjainkban törtető diszkontokban árufeltöltő és pénztáros kell csak. Az önkiszolgáló, vagy éppen hagyományos boltok egy részében ráadásul nem kötelező szakképzett eladót alkalmazni, például egy zöldség-gyümölcs, vagy ruházati, vagy könyvesboltban már nem előírás.

A jövőt vizslatva persze előreláthatóan a hagyományos bolt nem szűnik meg, de a súlya csökkenni fog és sok minden átalakul majd benne is (például már itt vannak az önkiszolgáló pénztárak, vagy például az elektronikus polccímkék, amikor nem kell papírfecnivel rohangálni árváltozáskor az árutartó gondolák között). Megjelentek - tőlünk kicsit távolabb még csak, de egyre közelebb - az eladó nélküli digitális dobozboltok is. Vagy egy másik példa, automatából már nem csak forró teát, vagy kávét, hanem könyvet is lehet vásárolni.

És a kisboltok a digitalizációban is hátrányban vannak. Bár jó néhányan indítottak webáruházat, de hát a forgalom zöme itt is a nagy webáruházaknál csapódik le, ahol százezres nagyságrendű a kínálat. A digitális eszközalkalmazás is nehéz terep, hiszen az egyszeri, induló beruházás drága, a megtérülésben van kockázat is, ráadásul a helyszűke is korlátokat szab.

A hagyományos bolt lelke persze még mindig az eladó, de hát a szakképzett szakmunkások száma apad. A teljes boltos foglalkoztatotti körben - itt célszerű hosszabb időszakot vizsgálni - 2013-ban még 128 ezer szakképzőt (szakiskolát, szakmunkásképzőt) végzett dolgozott, 2017-ben már csak 116 ezer fő.

Az előbbi csökkenés döntő részben az alkalmazottak köréhez kötődik. És közben az általános iskola 8 osztályát végzők száma emelkedett, 17 ezer főről 23 ezer főre. Ez is jelez azért valamit:

boltos kiskereskedelem	2013	2014	2015	2016	2017
szakképző	113	107	100	97	103
8 általános	17	19	24	20	23
KSH, érték: ezer fő, szakképző: szakiskola, szakmunkásképző

A foglalkoztatotti statisztika szerint a változatlan összlétszámon belül emelkedett az érettségizettek száma, de azt nem tudni, hogy közülük milyen arányban végeznek bolti, eladótéri fizikai, vagy valamilyen irodai munkát. És közben csökkent a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettségűek száma.

(blokkk.com, 2018. március 14.)

A legtöbb hölgy a boltban dolgozik

A gazdasági ágazatokat tekintve. 2017-ben ugyanannyi hölgy dolgozott a boltokban, mint egy évtizede, az összlétszám azonban apadt. Női szakma-e a bolti munka?

Hát igen, mert ők vannak többen a boltban.

A nemzetgazdaságban egyébként 4,4 millió fő a foglalkoztatottak száma, ebből 2 millió fő a női nemhez tartozik, ez 45%-os arányt jelent. Ezek szerint nem is olyan gyenge ez a nem. A gazdasági ágakat tekintve a teljes kereskedelemben (ide tartozik három ágazat, a boltos kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem, valamint a gépjárművek kereskedelme) 551 ezer fő végzi a munkáját, ebből 295 ezer nő. Itt már 54% az arány, a hölgyek javára. Ennél több hölgy csak a feldolgozóiparban dolgozik, 353 fő.

A gazdasági ágakat követő ágazati bontásban, besorolásban a nemzetgazdaság egészét, az összes ágazatot nézve a boltos kiskereskedelem az első, ott dolgozik a legtöbb hölgy. Egy évtizeddel ezelőtt, 2008-ban a boltokban 380 ezer fő dolgozott összesen (férfiak, nők együtt), közülük a hölgyek száma 246 ezer fő volt. A foglalkoztatottak teljes száma csökkent tíz év alatt a boltokban, de a hölgyeké nem, persze hullámzások azért voltak.

Hát igen, a hölgyek vannak többen a pult mögött

Az elmúlt fél évtized változásait nézve, a 2012-es esztendőhöz mérve a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak teljes száma feljebb kúszott, de az elmúlt három évben már nem változott, hiába a nagy munkaerőhiány és béremelés. Némi hullámzás nyomán ezen belül a hölgydolgozók száma emelkedett, de részarányuk gyakorlatilag nem változott, 67-68% volt:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
hölgyek	240	235	241	252	250	245
hölgyek aránya	68%	68%	67%	68%	68%	67%
KSH, érték: ezer fő

Az foglalkoztatottak számában egyébként mindenki benne van, aki bármilyen formában, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként dolgozik a boltban.

Az alkalmazottakat nézve, akik munkaszerződéssel dolgoznak (a foglalkoztatottakon belül), az előbbi kétharmados aránnyal szemben valamelyest nagyobb a hölgydolgozók aránya, 70% körüli:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	294	291	305	316	314	319
hölgyek	206	205	215	228	223	221
hölgyek aránya	70%	70%	70%	72%	71%	69%
KSH, érték: ezer fő

És egy kicsit mélyebben turkálva a hölgyek boltos világában, azok aránya, akik szakiskolát, szakmunkásképzőt végeztek, tehát a legigazibb kereskedők, csökkent. Öt évvel ezelőtt 53% volt a szakképzett hölgydolgozók aránya, de 2017-re számuk és arányuk is csökkent, ami már csak 47% volt.

És a részmunkaidős foglalkoztatásban is csökkent a számuk, pedig azt hihetnénk, hogy ezzel ők élhetnének igazán, de úgy tűnik, a pénz nagy úr, és inkább a teljes munkaidőt választják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
hölgyek	206	205	215	228	223	221
szakképzettek	110	113	107	100	97	103
részmunkaidős	28	31	28	25	23	22
KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. március 8.)

2017 végére jókorát ugrott a boltos foglalkoztatottak száma

Az éves mérleg azonban semmi elmozdulást nem mutat. Nyomultak volna a nyugdíjas szövetkezetek? Tisztulgatna is a munkaerőpiac? A nagyobb boltok alkalmazottainak száma ugyanis nem változott. ₪₪₪

A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2017-ben a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma összességében - éves szinte számolva - nem változott a korábbi évekhez képest. A havi bruttó átlagkeresetek persze szépen emelkedtek a munkaerő hiánya következtében, 2017 decemberére a fizikai dolgozóknál - eladók, pénztárosok, árufeltöltők körében - 206 ezer forintra nőtt. A boltos kiskereskedelmi átlag is szépen emelkedett, megközelítette a 250 ezer forintot. Ez 15% körül szóródó növekedés a bolti dolgozók javadalmazásában, miközben a bevételek, a bolti kiskereskedelem forgalmának emelkedési üteme ennek harmada volt.

Na de a létszám: lehet találgatni

A munkaerőhiány óriási már évek óta, hiszen ha nem így lenne, nem kellene ennyivel emelni a béreket (a munkaerő piaca is piac, így ha kevés van belőle, akkor emelni kell az árát, pontosabban szólva a bérét). A legutolsó, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó harmadik negyedévi adat is csúcsra futott, az álláshirdetések tömege pedig csak hízik, szinte napról-napra.

A foglalkoztatottak számának éves mérlege, amiben mindenki benne van - alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, vagy éppen szövetkezeti tag -, aki bármennyit is dolgozik a boltban, nem mutat változást, már harmadik esztendeje. Ez így nagyon kedvezőtlen mérleg:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
KSH, érték: ezer fő, */: blokkk.com számítása a negyedéves adatokból

Igen ám, de ha az éven belüli változásokat nézzük, akkor bizony egy nagyon is jelentős elmozdulás történt 2017-ben. Ennek lényege, hogy második negyedévben, legfőképpen pedig az utolsó három hónapban nagyot ugrott a foglalkoztatottak száma. 2016 utolsó negyedévéhez képest ez a növekedés 20 ezer főt jelent, ami 5%-os bővülés:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
359	376	372	367	361	353	372	387
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve év közben hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de általában egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott például a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott egyet létszámban az online kassza bevezetése is már korábban, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

De vajon mi történhetett 2017 második felében?

Az alkalmazottak száma az évközi adatok szerint gyakorlatilag semmit sem változott 2017-ben, 2016-ban sem volt semmiféle évközi hullámzás. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb boltok körében (ez az adatsor a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát jelzi) semmiféle elmozdulás nem volt év közben:

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195	196	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Nyugdíjasok, tisztább munkaerőpiac

Egyes szakértői vélekedések szerint egyrészt növekedhetett a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a boltokban is. A KSH adatai szerint 2017 első és utolsó negyedéve között emelkedett a 60-69 éves korosztály foglalkoztatottsága, nemzetgazdasági szinten 25 ezer fővel. Ebben feltehetően szerepet játszott a magasabb minimálbér és a nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és pénzben - adóban - olcsóbb keretrendje is.

Egy másik ok pedig az lehet, hogy a magasabb minimálbér és a nagy munkaerőhiány mellett tisztulhatott is a munkaerőpiac is. A nagyobb bért nehezebb eltitkolni, a foglalkoztatott alkupozíciója pedig erősödött, márpedig neki azért végső soron a bejelentett állás a jobb.

Kétirányú mozgást hozhatott viszont a boltszám csökkenése. A bezárt bolt kiesik a statisztikából. Ugyanakkor ezek nyilván a legelesettebbek (talán megkockáztatható, hogy a munkaerőpiaci ügyeskedések egy jelentősebb hányada a gyengélkedő vállalkozás körében inkább az életpályájuk végéhez köthető), a munkaerejük viszont más bolthoz is vándorolhat, esetleg jobb foglalkoztatási körülmények közé.

A legfontosabb kérdés már csak az, hogy egy egyszeri hullámról, vagy tartósabb változás indulásáról van szó, de erre csak a későbbi adatok adnak majd választ.

(blokkk.com, 2018. február 20.)

Csak az álláshirdetések száma nőtt, az eladók létszáma nem

A munkaerő utánpótlás egyik forrása a tönkrement bolt eladója? Mindent elárasztanak a boltosok álláshirdetései, de az eladók létszáma nem nőtt. Kevés volt a 32 ezer forint plusz.

Az eladóhad létszáma semmit sem változott 2017 eleje és vége között, de azért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt másfél ezerrel, persze a részmunkaidősök száma közben ugyanennyivel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a boltosok a hiányzó munkaerő egy részét hosszabb foglalkoztatással pótolták, ha már több ember nincs, akkor az egyébként is munkát vállalókat kell hosszabb munkaidőben foglalkoztatni. Persze, az alkalmazott a hosszabb munkaidő alatt többet is keres. Vannak ugyanakkor ennek a megoldásnak hátulütői is, hiszen pont a kereskedelem az, ahol hullámzik napközben is a forgalom, így a részmunkaidős foglalkoztatás kézenfekvő megoldás. Lenne. Leginkább a diszkontok élnek vele, ahol nagyobb a fizetés, így még részmunkaidővel is viszonylag jól lehet keresni, a többi bolthoz képest. Nem véletlen, hogy nyolc órára vetítve bérlista vezetők, de a boríték a részmunkaidősnél azért vékonyabb. Hát, mindenki, a boltos is, az eladó is úgy számol, ahogy neki megéri.

2016-hoz képest sem változott az eladólétszám, csak az álláshirdetések száma nőtt. A legnagyobb áruházláncok honlapjain semmit sem változott az álláshirdetések száma, nem is rakja fel mindenki az összes betöltetlen munkalehetőséget, sok esetben csak munkakört hirdetnek, ahová több főt is beraknának. Egyes láncok darabra ugyanannyi álláshelyet tüntetnek fel már jó ideje, például pontosan százat, vagy éppen ötszázat. De hát a túl sok álláshirdetés sem jó reklám ezek szerint, bár a pénztárak előtti sor, vagy a foghíjas, lazán széthúzott áruféleség a polcon, az eladótérben pihentetett gyűjtőcsomagolás dobozhalmaza azért árulkodó jel.

Feltűnő viszont azért, hogy a legkülönfélébb hír- és egyéb olvasnivaló oldalakon megszaporodott a boltos álláshirdetések száma, egyes munkaerő vadász portálok pedig ki is mutatják, hogy az egyik legkeresettebb munkaerő az eladó. Az informatikusok lassan már szégyenlősen elfordítják a fejüket, ha állásvadászatról esik szó, hiszen ott toporognak a nyomukban az eladók.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete a boltokban pedig 18%-kal nőtt, 32 ezer forinttal egy év alatt, 179 ezer forintról 211 ezer forintra. De év közben is emelkedett folyamatosan, hiszen 183 ezer forint volt januárban. Hiába, ez létszámemeléshez kevés volt. Könnyű persze rávágni, hogy akkor tessék többet emelni, de hát ott az árcédula is a boltban, nem csak a hosszú sor. Lehet választani, melyik nőjön, az ár, vagy a sor. De végső soron a bért is a bevételből lehet csak kifizetni, az meg annyi.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	november
boltok együtt	140	140	141	141
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	65
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	11
iparcikkek, egyéb	53	53	55	54
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Változás összességében semmi.

A bezárt bolt dolgozója másik boltba ment dolgozni?

Könnyen lehet. Ennek ugyan statisztikája nincs, de egy újonnan felvett dolgozó esetében a boltos nagyon is tudja, hol ügyködött előtte új eladója. Elsősorban a szakképesítéssel rendelkező eladó az, aki ragaszkodhat a szakmájához, van rá példa, sőt arra is, hogy rárepülnek az állásvadászok a bezáró boltra.

Nyilván az is igaz, a bezárt bolt minden eladója nem biztos, hogy szakmájában, másik boltban kezd új életet. Igaz lehet ez egy kistelepülésen például, de az sem véletlen, hogy a boltosok álláshirdetéseik alapján nagyon is támogatják a munkába járást.

De végül - mivel nem kevés bolt zárt be végleg - nagyon is lehet a hiányzó létszám pótlásának, legalább a szinten tartásának egyik forrása a bezárt bolt eladójának átvándorlása, átcsábítása a még talpon maradóba. Van ráutaló jel.

Csak emlékeztetőül a boltszám csökkenés az elmúlt rövid időszakban, amiben azért nagyságrendje miatt van létszámtartalék is valamennyi:

	2015 december 31	2017 június 30	csökkenés
élelmiszer	42.371	40.329	- 2.042
iparcikk	98.762	93.557	- 5.205
összesen	141.133	133.886	- 7.247
KSH, járműboltokkal együtt

Nem mindegy, hol a bolt

A munkaerőpiac oldaláról sem mindegy, az ország melyik szegletében van a bolt. Az ország közepe táján a legkedvezőbb a helyzet, a boltosnak, és az eladónak is, mivel mindkettőből sok van. Köztudott, hogy nagy a boltok közötti vándorlás, néhány ezresért már ugrik is az eladó egy házzal odébb. Hiába, a munkaerő piaca is piac, mindkét oldalról.

Nyilván a boltban szegényebb megyékben a legsanyarúbb a helyzet, amire szomorú, de tanulságos példa a Palócker bedőlése, ami a mai napig lenyomja a boltos létszámot a megyében:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
január	41	34	13	5	5	...	2	2	2	2	1
november	43	34	13	5	4	...	2	2	2	2	1
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. január 19.)

Ezt nem találnád ki! Újabb csúcson a micsoda is?

az üres, betöltetlen álláshelyek száma. Soha nem nőtt ennyivel és ennyire, négy év alatt négyszeres a megugrás. Ezért hosszabbak is a sorok a boltban. De van rosszabb is. És Németországban még mindig nagyon keresik a bolti eladókat, most éppen 36 ezret.

A legfrissebb adatok szerint 2017 harmadik negyedévében újabb rekordszintre kúszott fel a az üres álláshelyek száma a magyar gazdaságban, a versenyszférát - a vállalkozásokat - tekintve. Ez már fél évtizede így megy, ami azt is jelzi, hogy nehéz ezt orvosolni. A kereskedelemben ezernyolcszáz fővel mászott egy magasabb lépcsőfokra a mutató az előző évihez képest, bő harmadával. Négy esztendő alatt négyszeres a megugrás.

Az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében (amiben a nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és a bolti kiskereskedelem is benne van), amikor szépen gyarapodott a forgalom, a foglalkoztatottak száma ugyan hullámzott, de a 2014 évi 548 ezer főhöz képest nagyságrendjét tekintve nem változott, hiszen 2016-ban ez a mutató 544 ezer fő volt. A béremelések a létszám őrzéséhez voltak elégségesek.

Rögtön jövök, ebédszünet

A legnagyobb gondban a boltos kereskedők vannak, ahol a foglalkoztatottak száma ugyan valamelyest mozdult, de hát ez azért kevés, különösen az üres álláshelyek mutatóinak tükrében (2014-ben 361 ezeren, 2016-ban 368 ezren dolgoztak a boltokban, de hát ez mindössze soványka 2%-os emelkedés).

2017-ben az első három negyedévben egyébként jó nagy hullámokat vetett a foglalkoztatottak száma, mind a kereskedelemben, mind ezen belül a boltok körében, de az első három negyedév átlaga lényeges elmozdulást már nem mutat. Itt majd az éves mutató ad később pontosabb eligazítást (volt egy nagy esés, majd egy nagy nyári megugrás, utóbbi feltehetően a diákmunka meglódulása miatt).

Egy kicsit részletesebben nézve az adatokat egyébként kitűnik az is, hogy évről-évre egyre nagyobb mértékű az üres álláshelyek számának növekedése. Négy év alatt pedig négyszeres a megugrás:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres hely	1.644	2.525	3.725	4.844	6.660	137%	405%
változás	.	+ 881	+ 1.200	+ 1.119	+ 1.816	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, kereskedelem, harmadik negyedév

Igaz, közben három év alatt tízezerrel csökkent a boltok száma, de a kereskedők így is szünet nélkül keresik a munkaerőt. Bizonyára azért, mert több kellene. A kisboltok sem kivételek, hiszen ők a bérversenyben hátrányban vannak. Új jelenség körükben, hogy a "rögtön jövök" táblák mellett megjelent az "ebédszünet" felírat a bezárt ajtókon, a lehúzott rács mögött. A decemberi karácsonyi forgalomban is.

A legnagyobb multi áruházak honlapjainak tanúsága szerint közben ugyanúgy keresik a munkaerőt, mint korábban. Vagy még jobban.

A szakszervezet pedig egy kicsit összekaphatná magát, hiszen a béreket a munkaerőhiány magától is nyomja felfelé. A versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a 2013. évi 239 ezer forintról 304 ezer forintra nőtt, negyedével lett több. A kereskedelemben 214 ezer forintról 269 ezer forintra emelkedtek a keresetek, ami ugyanakkora ütem (harmadik negyedéves adatok). És - tiszteletben tartva az alkalmazottak sok tekintetben jogos igényeit, de hát ezek kezelése körükben már a szakszervezeti vezetők feladata - messze nem a Tesco, vagy a Metro fizet a legrosszabbul, de hát a szakszervezet is oda megy dörömbölni, ahol nagyobb zajt tud csinálni. A kis bolt neki is csak kis bolt, pedig ott kellene a nagyobb segítség (persze, nem a sztrájk, de a multik bérének felfelé tologatása minden fillér erejéig a kicsik hátrányát növeli, ha ott nem történik semmi).

A kereskedelem a jobbak közé tartozik

A nemzetgazdaság egészét nyomja a munkaerő hiánya. És van olyan mutató, lényeges, amiben a kereskedelem a jobbak közé tartozik. De előbb arról, hogy a cégek körében, a versenyszférában is egyre gyorsuló ütemben nőnek az üres álláshelyek, nem is kicsit:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres helyek	16.461	23.074	30.273	41.415	53.589	129%	326%
változás	.	+ 6.613	+ 7.199	+ 11.142	+ 12.174	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, versenyszféra, harmadik negyedév

És az üres álláshelyek arányát nézve azt lehet látni, hogy messze nem a kereskedelemben a legnagyobb a gond:

1.	2.	3.	4.	5.	6.
info-kommunikáció	feldolgozóipar	építőipar	szálloda, vendéglátás	kereskedelem	szállítás, raktározás	versenyszféra
3,3	3%	2,7	2,5	1,7	1,7	2,5
KSH, üres álláshelyek aránya: százalék, versenyszféra, 2017. harmadik negyedév

De van itt más is: pontosabban, ott, nyugatabbra

A munkaerő hiánya nem magyar találmány, egész Európa nyög alatta, ki jobban, ki kevésbé. Kelet-Európa óriási bér- és versenyképességi hátrányban szenved. Megy is a munkaerő nyugatabbra.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 2,6 millió állást hirdet az Unió tagországaiban, a legtöbbet Németországban, 0,8 milliót (és itt nem kötelező hirdetni, tehát a valós igény ennél feltehetően több). Keresnek eladókat is szép számban, a legtöbb beosztott bolti eladót Németországban, de máshol is, leginkább a következő országokban:

	bolti eladók
Németország	35.999
Franciaország	5.273
Ausztria	3.614
Belgium	3.070
Egyesült Királyság	2.831
EURES, érték: fő

Pénztárosból is jócskán négyezer fölött van a meghirdetett álláshelyek száma (az eladók táblázatbeli adatain túl). De keresnek telefonos, multimédiás ügynököt is, mintegy háromezer főt, vagy félezer házaló ügynököt. A legmeglepőbb adat, hogy ötezer utcai árust is keresnek, a legtöbbet, a javát Belgiumban, négyezernél is többet.

Nem véletlen, hogy itthon hiánycikk a hentes, a pék és a cukrász az áruházakban is. Az élelmiszeriparban ötezer péket, cukrászt, négyezer hentest keresnek a nyugat-európai cégek.

És egy kicsit a más kertjét is bogarászva, felszolgálóból, pultosból több mint húszezer, szakácsból több mint 18 ezer, fodrászból, kozmetikusból több mint tízezer a meghirdetett álláshelyek száma. Kicsit messzebbre kalandozva falazó kőművesből hatezer hiányzik, de társalkodóból, komornyikból is félezer fő.

Megoldás? A sztrájkfenyegetés ebben a munkaerő környezetben - tiszteletben tartva az alkalmazottak elkeseredettségét sok ok miatt is - mégsem a legdiplomatikusabb fegyver. Sok más választás nincs, mint az eddigi munkaerőpiaci szabályozási ösztönzők gyorsabb és nagyobb súlyú továbbépítése. Önmagukban jók ezek, például a járulékcsökkentésen sokat vitatkozni nem lehet, csak éppen kevésnek bizonyultak eddig.

(blokkk.com, 2017. december 11.)

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

De mindenütt kevesen vannak, a létszám továbbra sem változott. Lesz sorállás karácsonykor, pedig a boltos eladók keresete egy év alatt 17%-kal nőtt. Élelmiszerboltba 30 ezer pluszért sem megy új dolgozó. Sőt.

Folyamatosan, hónapról-hónapra emelkednek a havi bruttó átlagkeresetek a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) körében. Szeptemberben átlagosan 192 ezer forintot lehetett keresni a boltban, egy évvel korábban 164 ezer forintot, a különbség 28 ezer forint.

Az élelmiszer boltokban (szaknyelven élelmiszer vegyes) egy év alatt 173 ezer forintról szökött fel a havi kereset 203 ezer forintra a fizikai dolgozók körében, ami az átlagnál nagyobb összegű, 30 ezer forintos emelést takar, 17%-os ütemmel. A versenyszféra 218 ezer forintos átlagánál ez ugyan 15 ezer forinttal kevesebb, de ott csak 15% volt a növekedés aránya, tehát valamit faragtak a boltok a bérhátrányukból.

A bolti kiskereskedelemben az átlagot tekintve az év eleji minimálbér emelését követően tovább kellett tolni felfelé a béreket év közben, a munkaerőhiány ezt diktálta. A nagyáruházak, köztük néhány tagja a legnagyobb hazai láncoknak, több tízezer forinttal az átlag felett fizetnek, de a kisebb boltok bérhátránya tetemes. Mindezekkel együtt a boltos alkalmazottak kereseteinek változását a következő adatok jellemzik:

	2016 szeptember	2017 január	2017 szeptember
kiskereskedelem	164	183	192
élelmiszer	173	189	203
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszer vegyes

Na de a létszám: hát az semmit sem változott, jön a karácsonyi sorban állás

Pedig kellett volna a több munkáskéz, amit jeleznek a megszámlálhatatlanul szaporodó álláshirdetések és a kisboltok körében a "rögtön jövök" táblácskák. De hát béremelésre ennyi futja (a 17%-os keresetnövekedés mellett a bevételek 4-5%-kal emelkednek csak).

Az első három negyedévben a boltokban a fizikai dolgozók létszáma az év elejihez képest 1.800 fővel csökkent, ezen belül az élelmiszerboltokban félezerrel kevesebben dolgoznak.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	szeptember
boltok együtt	140	140	141	139
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	63
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

Nem csak az ott lakók száma, átlagosnál nagyobb jövedelme, hanem az átutazók, ingázók és a turisták miatt is a boltos kereskedelem az ország közepén a legnagyobb súlyú. A közép-magyarországi térség forgalmi részesedése 40% körül mozog, de az itt foglalkoztatottak dolgozók aránya ennél már magasabb. Budapesten több mint 40 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő fogadja a boltokban a vásárlókat, számuk Pest megyével együtt 74 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a közel 140 ezres eladóhad fele ebben a térségben dolgozik.

Az egyes megyéket nézve (Pest megyét most nem számítva) a legtöbb bolti dolgozó Fejér megyében tevékenykedik, a legkevesebb pedig Nógrádban. Nógrád megye alaposan megsínylette a Palócker tönkremenetelét, mivel a megye eladóinak egy évvel ezelőtti ezernégyszáz fős létszáma a felére esett vissza. Tolnában sem dolgoznak sokkal többen, ott ezerhatszáz körül alakul a létszám, így összesen három megye, még Zala az, ahol nem éri el a kétezer főt a bolti eladók létszáma.

A egyes megyékben kisebb, nagyságrendjét tekintve leginkább száz fő körüli volt eddig az éven belüli létszámmozgás. Az öt legnagyobb és legkisebb boltos foglalkoztató megyék a következők:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
2016 (éves)	39,1	34,3	12,7	4,8	4,5	...	2	2,1	1,8	1,7	1,4
2017 szeptember	41,4	32,9	12,7	4,8	4,6	...	2,1	2,1	1,8	1,6	0,7
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2017. november 22.)

Nyáron megrohanták a lányok a boltokat

Dolgozni. A harmadik negyedévben feljebb csúszott a foglalkoztatottak száma a boltokban. A nyáron munkát vállalók döntő része a gyengébb nem képviselőiből állt. Feltehetően a diákmunka és a nyári időszakra kinyitó boltok húzták feljebb, de csak a régi szintre a foglalkoztatást.

2017 júliusa és szeptembere között visszaugrott a boltokban foglalkoztattak száma a korábbi szintre. A háttérben feltehetően az húzódott meg jelentős súllyal, hogy nagy számban vállaltak munkát nyáron a diák.

A statisztika kétféle módon figyeli a munkaerő piacát. Egyik oldalról megkérdezik a családtagokat, ki, hol dolgozott egy-egy időszakban, ebből kerekedik ki a foglalkoztatottak száma. Ebben mindenki benne van, aki dolgozott, függetlenül a foglalkoztatás viszonyától, tehát az alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok egyaránt, de a diákmunkások is. Az alkalmazotti statisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait gyűjti a statisztika közvetlenül a cégektől, ott viszont az eddig megismert időszakban, júliusban, augusztusban nem volt változás, nem nőtt a létszám. Így okkal feltételezhető, hogy döntő részben a nyári diákmunka dobta meg a foglalkoztatást. Szerepet játszott benne az is, hogy a nyári idényjellegű boltok, továbbá a sport- és más rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes árusítás megnövelte az értékesítőhelyek, és természetesen a munkát vállalók számát.

Persze, ez a megugrás nagyon kellett a boltosoknak, hiszen itt is égető a létszámhiány. Ugyanakkor a nyáron munkába állók csak annyit segítettek a kereskedelemnek, hogy visszatornázták a létszámot az egy évvel korábbi szintre, tehát a gödör aljáról feljebb rángatta ugyan a foglalkoztatást a nyári munkavállalás, de teljesen kikecmeregni még nem tudott belőle a kereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben végül a következők jellemezték 2017 első három negyedévében a foglalkoztatást, a korábbi időszakkal is összehasonlítva:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	372	nincs
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott az online kassza bevezetése is, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált:

Lányok a boltban, amikor dolgoznak: ők vannak többen és ők a mozgékonyabbak

A közhiedelemben a bolti munka a női nemhez kötődik. Ez így is van, de azért férfiak is téblábolnak a boltokban foglalkoztatottként. Tíz évvel ezelőtt a boltokban a női dolgozók aránya kétharmad körül mozgott és ez nem is változott azóta sokat, nagyságrendjét tekintve. Persze mások a nemek közti arányok az illatszerboltban és egy műszaki kereskedésben.

Érdekesen alakult viszont 2017 harmadik negyedéve, amikor közel húszezren álltak munkába a nyári hónapokban, a háromnegyedük ugyanis a gyengébbik nemhez tartozott. De hát mindössze annyi történt, hogy egy év alatt a távozók nagyobb része is a hölgykoszorúhoz kötődött, így ők most visszatértek a boltba. A statisztikában.

(blokkk.com, 2017. november 21.)

Ez a bér a létszám tartásához elég - éppen

A létszám nem moccan a boltokban, pedig a bér több. A 27-28 ezer forintos keresetemelés csak arra elég, hogy ne csökkenjen a létszám, miközben több munkáskéz kellene. A legnagyobb a baj az élelmiszerboltokban.

Két kisboltos eladó beszélget: - Sztrájkolunk. - Hülye vagy? Mi ketten? Nem is vagyunk szakszervezet. - Hát nem is. De kell a pénz. - És ki szervezi a sztrájkot? - Hát a főnök. - Elment az eszetek? - Dehogy. De lesz egy kis hírverés a faluban, itt még senki sem látott sztrájkot, ő meg így viszont néha le tudja oltani a villanyt. - És a sztrájk alatt nem ad bért! - Hát... ekkora forgalom mellett... majd akkor sztrájkolunk különben is, amikor nincs vásárló... - Te, csak egyet nem értek. A szakszervezet minket miért nem keres meg? - Mert a kis bolt nekik is kis bolt.

2017 augusztusában 196 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben alkalmazottként dolgozók létszáma (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). Ez nagyságrendjét tekintve igen halovány elmozdulás az egy évvel korábbi 193 ezer főhöz képest (másfél százalék), így a létszámhiány gyakorlatilag semmit sem enyhült. Azért sem, mert ráadásul év közben, januártól nézve szinte semmi változás nem tapasztalható. Ez nagy baj, mert több eladó kellene a boltokba.

A bruttó havi átlagkereset persze nőtt, most már 228 ezer forint a boltos vállalkozások körében, ami egy 28 ezer forintos emelést is takar. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 14%-os átlagos keresetemelés mellett a boltos vállalkozások létszáma nem emelkedik, pedig kellene.

A sorállás kulcsa: a pénztáros, az eladó, az árufeltöltő

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

Az egyes szakmacsoportokban is többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres. De több nincs. Az élelmiszerboltokban pedig - nem sokkal, de jelzésértéke van - valamelyest apadt is az eladók létszáma.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt területeken a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	augusztus
boltok együtt	140	140	141	140
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Intő jelek

A foglalkoztatás égető gondjait jelzik azok az adatok is, melyek a bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak, tehát az összes alkalmazott, vagy bármilyen más munkát végzők - például a vállalkozókkal együtt számolt - összlétszámát mutatják:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

És az üres álláshelyek mutatói sem mutatnak semmi jót:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 II.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.971
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A bért persze ki is kell fizetni valamiből. A boltos kiskereskedelmi forgalom az elmúlt egy esztendőben 4-5% körüli ütemben nőtt, ehhez képest a 14-17%-os béremelés nem kevés. Ráadásul a nagyobbak több bért adnak, így a kisboltosok egyre hátrébb csúsznak a bérversenyben.

Hát igen, a szakszervezetek azok zsebében turkálnak, ahol átlag felettiek a fizetések. Persze érthető, ha akár minden egyes alkalmazott elégedetlen a hó végi boríték vastagságával, de a szakszervezetek nyomakodása csak még jobban széthúzza a fizetések skáláját a boltokban, amit egyébként a munkaerő hiánya, a munkaerő piac előbb-utóbb úgy is kikényszerít. Mindez persze egyrészt roncsolja a versenyképességet egy határon túl, másrészt még nehezebb helyzetbe sodorja a kisboltokat.

(blokkk.com, 2017. október 19.)

Reszkethet, aki nem szeret sorban állni a boltban

Karácsonykor arathatnak a nyugdíjas szövetkezetek. Nincs veszélyben a karácsony: ugyanakkora sorok várhatók karácsonykor a boltokban, mint egy évvel korábban, az eladók létszáma ugyanis nem változott. Az élelmiszerboltokban viszont kevesebben dolgoznak. Az eladók bére persze nőtt.

A boltban sorban állni nem az irodisták hiánya miatt kell, hanem azért, mert nincs elég pénztáros. A helyenként üres, foghíjas polc, a boltban szanaszét heverő csomagolóanyagok az árufeltöltők hiányát jelzik (bár sok üzletben a bolti dolgozók mindent csinálnak, árut is pakolnak, ülnek a pénztárban, és még takarítanak is). A csemegepultnál kígyózó sor pedig a szakképzett eladó hiányának a mércéje.

A boltosok, kicsik, vagy nagyok, ez ma már mindegy, pincétől a padlásig eladót keresnek, ez egyértelműen látszik az álláshirdetésekből és a kisboltok "rögtön jövök" tábláinak sokaságából. A bolti fizikai dolgozók havi bruttó keresete (amiben az alapbér mellett a különféle pótlékok is benne vannak) 2017 júliusában 190 ezer forint volt, közel ötödével (egészen pontosan 17%-kal) több volt, mint egy évvel korábban. Ez a 28 ezer forint kevés volt ahhoz, hogy többen dolgozzanak a boltokban. De a boltosoknak nincs több pénzük bérre, amihez hozzátartozik, hogy a multi áruházak átlag felett fizetnek (a többségük és a Tesco biztosan). A foglalkoztatottak száma (amiben az összes alkalmazott mellett a vállalkozók, vagy éppen a segítő családtagok is benne vannak) 2017 második negyedévében 23 ezer fővel csökkent, tehát döntő részben a kisvállalkozások körében nagy lehet a baj. A bér lett a boltok közötti verseny legerősebb eleme, aki bírja, maradhat, aki nem, lehúzhatja a redőnyt.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül néhány kiemelt területét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	július
boltok együtt	140	140	141	141
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
elektromos készülék, híradástechnika	5	5	5	5
illatszer	5	5	5	5
benzinkút	4	4	4	4
könyv, sportszer, játék	3	3	3	3
bútor	3	3	4	4
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Az előbbi létszám adatok nem tartalmazzák a diákmunkát, a kölcsönzött munkaerőt. A részmunkaidősök száma gyakorlatilag semmit sem változott, hosszú ideje 34-35 ezer fő körül mozog (a fenti adatokon belül).

Nincs veszélyben a karácsony, és berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek

A karácsonyi bevásárlás nincs nagyobb veszélyben, mint egy éve, de tanácsos korábban kezdenie annak, aki utál sokat sorban állni a pénztárak előtt. És a posta ugyan azt ígérte, hogy felkészült, a webáruház rajongóknak is szerencsésebb mihamarabb megkezdeni a böngészést a karácsonyi árukínálatban.

És a karácsonyi szezonban berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek.

A tescos sztrájk azért azt is jelezte, hogy a diákmunka, a munkaerő kölcsönzés sokat lendíthet a szekéren. A nyugdíjas szövetkezetek feltehetően decemberben már mélyebben meritkezhetnek a boltos kiskereskedelem piacában, hiszen fog kelleni a több munkáskéz és más új forrás úgy tűnik, nincs is. A legfrissebb adatok szerint számuk már 43, ami jelentős a 100 körüli számban ügyködő iskolaszövetkezetek mellett.

Persze, nyugdíjasok eddig is dolgoztak, a kereskedelemben is. A kérdés az, hogy a valóban kedvezőbb adózási feltételek (csak 15% szja-t kell fizetni, bérterhet sem a nyugdíjasnak, sem a szövetkezetnek semmit) és rugalmasságot kínáló szervezési keretük mellett mennyi új munkába álló nyugdíjast tudnak megmozgatni.

A blokkk.com már rámutatott, hogy elsősorban a jelenleg már amúgy is dolgozó nyugdíjasokat próbálhatják meg összeterelni az új szövetkezetek, ami a rugalmasabb működés és a kisebb közteher mellett nem csekély előny, de növekedhet is a dolgozó nyugdíjasok tábora. Több ok miatt is azonban túlzott várakozás nem támasztható velük szemben, elsősorban azért, mert akinek nagyon kellett a pénz eddig is, és bírta is, az már korábban elszegődött dolgozni, de végül minden új munkaerő nagyon is jól jön. A blokkk.com jelenleg azzal számol, hogy néhány ezer új dolgozó mozgósítható a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül a bolti munkavégzésre.

Itt például figyelembe kell venni, hogy a bolti pénztárosnak és az árufeltöltőnek nem kötelező a szakképzettség, de az eladónak már igen (eladó az, aki kérés alapján kiszolgálja a vásárlót). Persze, egy sor iparcikk boltban is kötelező a szakképzettség, például a műszaki cikkeknél, de a könyves, vagy ruházati boltban már nem. Feltehetően leginkább a pénztárosok és egyes szakmákban az eladók táborát szaporíthatják a nyugdíjasok. De hát a sztrájkoló tescosok - és minden más társuk - tudnak mesélni arról, hogy a bolti munka - a létszámhiánytól most függetlenül - nem könnyű feladat.

(blokkk.com, 2017. szeptember 20.)

Megrendítő: 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma

a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár. ₪₪₪

2017 második negyedévében a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 353 ezer főre zuhant, amire az elmúlt három évben, miközben évről-évre bővült a forgalom, nem volt példa. Ez a 2017 második negyedévi foglalkoztatotti létszám 23 ezerrel kisebb az egy évvel ezelőttinél. A boltos létszámesés az elmúlt egy évben negyedévről-negyedévre nézve folyamatos volt. Még 2016 második negyedévére, a vasárnapi boltzár eltörlését követően feljebb kúszott ugyan a létszám a korábbihoz képest, de utána már folyamatosan csúsztak lefelé a mutatók:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Némi statisztikai módszertan azért idekívánkozik. A foglalkoztatottak számának mutatója magában foglal mindenkit, aki a felmérés időszakában az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet szerző munkát végzett. Kicsit részletesebben, a mutatóban benne vannak az alkalmazottak, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai, szövetkezeti tagok, valamint a segítő családtagok is. Ez azért fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak van egy másik munkaerő piaci mutatója is, ami az alkalmazottak számát méri, de csak a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében. Tehát a teljes munkaerő piaci képet a foglalkoztatottak száma mutatja.

A foglalkoztatottak számának csökkenése nagyon is összefügg azzal, hogy - ez a legutolsó adat - 2017 elején elképesztő méretben megugrott az üres álláshelyek száma a boltos kiskereskedelemben:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta az alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről, de a boltbezárási statisztika sem fog javulni. Nem véletlen a "rögtön jövök" táblák megszaporodása az elmúlt időkben.

De - az előbbi hatással éppen ellenkezőleg - munkaerő sincs elég ott, ahol tudnának fizetni, így nem véletlen az sem, hogy a legjobban fizető nagyáruházaknál is állandósult a munkaerő keresés. Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.

A korábbi években, 2014-ben és 2015-ben egyébként emelkedett a foglalkoztatottak száma, amihez feltehetően nem kevés köze volt az online kasszarendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért több költség is dukál. De 2015-ben és 2016-ban megfordultak a mutatók és 2017 második negyedévében foglalkoztatottságban ott tart a bolti kiskereskedelem, ahol 2012-ben (pontosabban, még ott sem):

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	353
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: második negyedév

És a nagyobbak

Nem rózsás a helyzetük a nagyobb, négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások helyzete sem. Itt már akad olyan mutató, amely a fizikai dolgozók, az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktári dolgozók számát mutatja. Hát ebben a körben ugyan nem csökkent, de nem is nőtt a létszám (az a csekélyke elmozdulás, ami a számtan szabályai szerint kiolvasható, növekedésnek aligha nevezhető). Ez a pénztárak előtti hosszas sorállást, vagy az álláshirdetések garmadáját elnézve csak annyit jelent, hogy legalább nem romlott a helyzet (ami persze vállalkozásonként eltérő képeket rejt magában). Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az ide tartozó nagyobb áruházláncok azért az átlagnál többet fizetnek a dolgozóiknak, így felfelé húzzák a mutatót (bár a Tesco szakszervezetei ezt vitatják):

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Ja, és a bér: több munkáskezet fogni ennyi kevés

Hát az bizony emelkedett, nem is keveset. 2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint. Hát ez bizony 29 ezer forintnyi különbség, a növekedés üteme pedig 18% - 4% körüli forgalomemelkedés mellett. Egyébként a júniusi átlagkeresetek egy ezressel kisebbek voltak, mint májusban, tehát az előző hónapban, de ekkora hullámzás máskor is volt már.

Nincs már sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek. Valószínű, hogy folytatódik a boltbezárás.

(blokkk.com, 2017. augusztus 22.)

Jönnek a szomszédok, az éltes mester és a szatócs szaki

De van nyugimunka.hu is. Már 19 közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejegyezéséről van nyilvános adat. Összecsaphatnak a nyugdíjasok és a diákok a jobb munkáért? Hányan lehetnek majd?

Az Országgyűlés június 13-án megszavazta, június 26-án ki is hirdették, július elsejétől pedig már szabad a vásár, elindulhatott a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezése. Állásdömping még nincs a tarsolyukban, de könnyen feljebb tornázhatják magukat, hiszen például a diákszövetkezetek száma éppen csak túllépi a százat, tehát az egy híján húsz közérdekű nyugdíjas szövetkezet indítása nem is olyan rossz eredmény ilyen röpke idő alatt.

Természetes is, hogy zömében még az indítás nehézségeit nyögik az új nyugdíjas szövetkezetek. Honlapja még nincs is mindegyiknek, akiknek pedig van, ott sem állások hatalmas halmaza vár a kíváncsiskodó, vagy éppen már állásra vadászó nyugdíjasra. Most még nem olyan könnyű állásokat találni, hiszen az adminisztrációs kötelmeken túl a nyugdíja szövetkezeteknek meg kell állapodniuk a munkalehetőségeket kínáló cégekkel is.

Az adóhatóság nyilvántartásában első helyen szereplő Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet esetében a nyugimunka.hu elérhetőség vezet a honlapjukhoz. Ott azonban az általános tájékoztatást követően a jó állás reményében regisztrálni kell (jó sok adatot kérnek egyébként) és be is kell fizetni a száz forint tagdíjat, ami azért nem olyan falrengető, de csak ezután lehet nekiesni az álláslehetőségeknek. Ez azért arra utal, hogy lesz verseny a nyugdíjas szövetkezetek között, tehát nem fedik fel bárki előtt az álláskínálatukat, de hát ez egyáltalán nem baj. Szomszédok néven négy szövetkezet is fut, némi földrajzi felosztást is kínálva a keresgélőknek, de nekik már csak az eu domain végződés jutott (a szomszedok.hu oldal - nem tudni kié, fejlesztés alatt áll). A Szomszédok szövetkezet mögött egyébként nem a tévés sorozat áll, hanem mások mellett a Meló-Diák Iskolaszövetkezet, de ilyen összefogás van más is. A Biztos Kész (nem elírás, tehát nem kéz, hanem kész) mögött is ott áll egy iskolaszövetkezet, ráadásul egy munkaerő közvetítő is. A nyugdíj-plusz.hu még csak a "hamarosan"-nál tart a honlapján, hiába, minden kezdet nehéz.

A Coop mellett ott a CBA is, de a Józsefváros sem hiányzik

A Coop sokat kardoskodott a nyugdíjas szövetkezetek mellett, nyilván nem véletlenül. De hát ott a Szatócs Szaki szövetkezet, aminek a nevéből már eleve következik, hogy lehet valami köze a kereskedelemhez. Ez igaz is, mivel a CBA-ban rangos Breier üzleti név neve is felsejlik mögötte, a felügyelő bizottság révén.

Könnyen lehet, hogy csak egyszerű véletlen, de a Kőbányai úti piac szomszédságában jegyezték be a Nyugdíjas Állások Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetét, aminek a nyolcadik kerületi, a kőbányai piac szomszédságában vezető Orczy úton kívül a cégbejegyzések nyilvántartása szerint döntő részben zala megyei szálai vannak.

Nem véletlen a tüsténkedés, hiszen a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek előnyük van több is, hajszál pontosan úgy, mint az iskolaszövetkezeteknek. Így már a nyugdíjas helyett a szövetkezet kezelheti a kapcsolatokat a munkaadó cégekkel, egyszerűbb egy helyen a munkalehetőség keresése. Rugalmas is, hiszen a nyugdíjas éppen olyan lehetőséget választhat, ami számára a legelfogadhatóbb, bátran vállalhat részmunkaidőt is és kacérkodhat egyszerre több munkát kínáló vállalkozással is. Természetesen a munkát kínáló vállalkozások sem járnak rosszul, hiszen egy-egy szövetkezeten keresztül több munkavállalót is el tudnak érni, rugalmasan szervezhetik a nyugdíjasok foglalkoztatását.

És a jutalom sem marad el, hiszen a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatott munkavállalónak bruttó keresetéből csak a 15% szja-t kell levonni, mást nem, a szövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. De hát a cégek sem járnak rosszul, mivel 23,5% köztehertől mentesülnek, mindez pedig nem kevés pénz.

Lehet kapaszkodni: azért nem lesz ez olyan nagyon egyszerű

Eddig 19 közérdekű nyugdíjas szövetkezet alakult meg úgy, hogy az adóhatóság honlapján lekérdezhetők (feltehetően mások még alakulófélben vannak). Ez nem rossz kezdet, hiszen iskolaszövetkezet néven a NAV adatbázisában 108 társaság van, amiből 101 működik, de hát jó pár év előnyük azért van. És igen, nem mindegyik iskolaszövetkezet találta meg a számítását. A DiákÉSZ szerint (aki összefogja az iskolaszövetkezeteket) évente 130 ezer diák dolgozik iskolaszövetkezeten keresztül (mások persze más módon is). Felmérésük szerint szerintük a nyugdíjasok 40%-a dolgozna valamilyen módon.

Magyarországon jelenleg a nyugdíjasok száma 2,1 millió felett mozog. Nincs nyilvános adat arról, hogy közülük jelenleg hányan dolgoznak a nyugdíj mellett. Legnagyobb részük, 1,4 millióan 65 év felettiek. Igen ám, csak hogy ebben a korosztályban a foglalkoztatottak száma a közhasznú nyugdíjas szövetkezetek életre hívása előtt 42 ezer fő volt. Feltételezhető, hogy ők jószerivel mind nyugdíjasként ügyködnek valamit a munkaerő piacon, a korukból és a nyugdíjazási szabályokból adódóan. De hát ha eddig nem dolgoztak többen, csak csekély hányaduk, akkor vajon várható-e, hogy nagyobb számban rámozdulnak a nyugdíjas szövetkezetek kínálta lehetőségekre?

A nyugdíjasok számát gyarapító 55-64 éves korosztály helyzete szinte kibogozhatatlan, nyugdíjas szövetkezeti oldalról nézve. A nyugdíjasok száma ebben a korcsoportban 440 ezer körül van, de arról nincs nyilvános adat, hogy közülük hányan dolgoztak eddig is. A foglalkoztatottak száma ebben a korosztályban 670 ezer, de vigyázat, erről az oldalról pedig azt nem tudni, hogy közülük mennyi a nyugdíjas.

Megkockáztatni csak annyit lehet, hogy százezres nagyságrendben mozoghatnak a nyugdíjasok a munkaerő piacon jelenleg is, a rendes foglalkoztatási szabályok alapján. A formájában és pénzügyeiben valóban kedvezőbb nyugdíjas szövetkezetek feltehetően elszívják az eddig is dolgozó nyugdíjasok egy részét, de ennek nagyságrendje sem becsülhető meg pontosan. Ez viszont nem többlet lesz a munkaerő piacon, hanem csak átrendeződés. Tehát a nyugdíjas szövetkezetekbe belépők egy része már ott van mai is a munkaerő piacon.

Hasonlóképpen az sem vetíthető előre, hány nyugdíjas vág bele a nyugdíjas munkába új munkaerőként, egy könnyen elérhető országos hálózat révén, a nyugdíjas szövetkezetek ugyanis fióktelepeik révén sok irányban igyekeznek csápjaikat kinyújtani, már most is. És persze ha Bubenkó KDFSZ elnökhöz hasonlóan mások is ágálnának a kölcsön munkaerő alkalmazása ellen (ami ilyen munkaerő-hiányos helyzetben nehezen érthető), akkor még körülményesebb lenne az előrejelzés.

Összességében annyit lehet jelenleg előre jelezni, hogy a mai munkavilágban minden új munkaerő aranyat ér, így a nyugdíjas szövetkezetek hasznot fognak hozni a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt. De a munkaerőhiányt eltüntetni nem fogják, csak egy-egy területen valamelyest enyhíteni. Talán meg szabad jegyezni: a nyugdíjasok eddig is dolgozhattak, ha arra lehetőségük nyílt, így elsősorban arra lehet számítani, hogy az iskolaszövetkezetek mellett nő majd ki egy ahhoz többé-kevésbé hasonló nagyságrendű foglalkoztatási csatorna, a már említett százezres nagyságrendben. De ez sem egyik pillanatról a másikra fog menni.

És a jelenlegi állás szerint elérhető közérdekű nyugdíjas szövetkezetek a következők:

Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Miskolc	HOLDUDVARPONT Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Nyíregyháza
Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeteket Szervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság	Újlengyel	Értő Kezek Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest
Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Óbudavár	BAJTÁRSAK Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Vác
Első Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest	Keleti Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Tiszatardos
NYUGDÍJ-PLUSZ Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Kecskemét	HumánCentrum Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest
"Újra Munka" Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Nyíregyháza	Nyugdíjas Állások Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest
Déli Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Nagypeterd	ÉLTES-MESTER Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Szeged
"Mentor" Első Magyarországi Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest	Nyugodt Napok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Veszprém
NYOSZ Szolgáltató Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest	Szatócs Szaki Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Budapest
Biztos Kész Szervező és Szolgáltató Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet	Szeged
NAV adatlekérdezés

(blokkk.com, 2017. augusztus 21.)

Nem nő a létszám, pedig 30 ezerrel több a bér

A hosszú sorok a boltok pénztáraiban azt mutatják, hogy kevés a pénztáros, eladó, árufeltöltő. De nem nő a létszám, 30 ezerrel többért sem rohannak többen eladónak.

Szinte minden boltos pénztárost, árufeltöltőt, vagy éppen eladó keres. De úgy látszik, a boltos fizikai dolgozók bérének 20%-os emelése kevés volt az elmúlt egy esztendőben, hiszen 2016 májusában még csak 158 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, ami januárra 183 ezer forintra kúszott fel. De ez is kevés volt, így májusra már 189 ezer forintnál tartottak a boltosok, egy év alatt 20%-kal, ötödével, több mint 30 ezer forinttal emelve a béreket.

A szakszervezet persze azt mondja, még több kell, csak azt nem árulja el, hogy miből, hiszen a bevétel emelkedésének üteme 5% alatt mozog, tehát negyede a bérnövekedés tempójának. Árat emelni pedig nagyon nehéz, hiszen verseny is van a piacon, a vásárló pedig nagyon is nézi az árakat. És nagyok a boltok közötti árkülönbségek is, így nem igényel hosszabb fejtörést, hogy ki járna rosszabbul, az újabb fizetésemelés ára a drágulás lenne. De nyilván vannak olyan boltosok ma is, akik ha óvatosan is, de árakat kényszerültek emelni.

A nagyáruházaknál nagyobbak a bérek, így tűnik, ez a létszámhiány nagyobbrészt a kisboltosok vesszőfutása. Erre utal, hogy az elmúlt fél évtizedben 15 ezerrel csökkent a kisboltok száma, ennyien nem bírták a versenyt és ennek feltehetően nincs még vége. Persze, az álláshirdetéseket böngészve nem szabad azt hinni, hogy a nagyáruház hátradőlhet, ők is keresnek dolgozókat szép számmal.

Év közben olvadozik a bolti dolgozók létszáma

Sok az álláshirdetés, a "rögtön jövök" tábla a kisboltok napközben lehúzott redőnyein, hosszú a sor még a nagyáruházak pénztárainál is, ami azt is mutatja, hogy a létszám 2017-ben év közben nem nőtt. A bolti kiskereskedelemben a nagyobb - a négy főnél többet foglalkoztató - boltok dolgozóinak létszáma január-május között félezerrel csökkent, a fizikai dolgozóké pedig ezer fővel.

Az élelmiszerboltokban is kevesebben dolgoznak, de a ruházati, villamos háztartási készülék, használt cikk, vagy éppen a sportszer üzletek sem találtak több eladót. A bútorboltosok jobban tekernek a munkaerő toborzásban, de ott magasabbak a bérek a boltos átlagnál:

	teljes létszám		fizikai dolgozók száma
	január	május	január	május
boltok összesen	195.771	195.067	140.682	139.641
élelmiszer	86.129	85.287	64.849	64.183
híradástechnika	4.241	4.246	2.595	2.564
villamos készülék	2.881	2.864	1.801	1.773
bútor	4.939	5.144	3.515	3.658
ruházat	11.591	11.568	8.358	8.267
illatszer	5.843	5.874	4.940	4.951
használt cikk	2.023	1.959	1.620	1.572
sportszer	794	762	598	568
játék	785	564	949	735
könyv	1.714	1.709	895	914
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások létszáma, fő

Messze még a végállomás

A munkaerőhiányt nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, hiszen eleve több év hordaléka adódott össze eddig is, ráadásul lehet itt hablatyolni arról, hogy mi lesz, ha a vendéglátók bért emelnek és odamegy az eladó, nem ez az igazi gond. A munkaerőhiány gyökere az, hogy a magyar gazdaság nem tudott a versenyképességben felzárkózni és az alacsonyabb béreket feltornázni, mert annak ez lenne a feltétele. Így viszont több százezer - ki tudja mennyi - dolgozó a határon túl keresi a kenyérre valót, ahol nem néhány tízezer forint a bérkülönbség.

Tűzoltás lesz még hosszú ideig, hiszen a vállalkozásoknak nincs annyi erejük, hogy hirtelenjében nagy béremelést adjanak, ugyanis akkor nagyon mélyen a zsebükbe kellene nyúlni, olyan nagy zseb pedig kevés van, amelyik nem lyukadna ki azonnal. Eddig is voltak olyan vállalkozások, nem csak a kereskedelemben, akik végleg kibuktak a sorból. És ennek sincs még vége. Kérdés persze az is, hogy egyrészt az állam mennyire tudja hátrébb szorítani a feketézést, ami nyomasztó teher, másrészt hajlandó-e például a létükért küszködő kisvállalkozásoknak pénzt, kedvezményt adni a túléléshez, hiszen a nagyobb gond náluk van.

(blokkk.com, 2017. július 21.)

Az élelmiszerboltban kevesebb az eladó

Gyanúsan indult a 2017-es esztendő a kereskedelemben. Megugrott az üres álláshelyek száma és csökkent a foglalkoztatottak száma is első negyedévben, miközben azért több lett a fizetés.

Nem is kevéssel, hiszen a bérek szépen emelkedtek a a bolti kiskereskedelemben is, sőt. De azért még mindig jócskán keresik a bolti dolgozókat a boltokban, áruházakban. Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresete 20%-kal emelkedett egy év alatt 2017 áprilisáig. De hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, főleg egy élelmiszerboltban.

Az élelmiszerboltokban kevesebben dolgoznak

A boltos kiskereskedelem legnagyobb szelete az élelmiszeresek hálózata. Hát itt bizony 2017-ben kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Pedig jobban kellett volna a munkáskéz, hiszen az év első nagyobb vásárlási lendületét adó húsvéti ünnepek 2017-ben áprilisra estek, ugrott is egyet az élelmiszervásárlás, csak éppen eladó, pénztáros, árufeltöltő nem akadt elég:

	2017	2016
kiskereskedelem teljes létszáma	195	192
előbbiből fizikai dolgozók	140	139
élelmiszer boltok teljes létszáma	85	87
előbbiből fizikai dolgozók	64	65
KSH, ezer fő, április havi adatok

Némi statisztikai módszertan nem kerülhető meg. Ezekben az adatokban az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok vannak benne, a szakboltok (hús, zöldség, pékáru, egyéb) már nem. A multi áruházak is ezt az adatot hizlalják. A szakboltok súlya kisebb, ott egyébként 11 ezer fő körül mozgott a létszám az elmúlt esztendőben.

Pedig a bérek vaskosabbak lettek

A bolti kiskereskedelemben azért szépen emelkedtek a bérek, egy év alatt 20%-kal, önmagában összegében sem mutat rosszul a növekmény. Persze, van mihez képest, ráadásul az átlag mögött jókora különbözőségek is adódnak, jobbára azonban a kisebb boltok hátrányára, mennek is tönkre ezrével évente. A béreket ki is kell azonban fizetni valamiből, ez a valami a bevétel, ami viszont messze nem nőtt ilyen ütemben (5% alatt ragadt 2016-ban), de végül is a bolti dolgozók vastagabb hó végi borítékkal gyarapodtak:

kiskereskedelem	2017	2016	változás
bér összes dolgozó	228	196	+ 32
fizikai dolgozók	187	156	+ 31
KSH, havi bruttó átlagkereset, április, ezer forint, legalább öt főt foglalkoztatók

Hát igen, a nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók havi bruttó keresetét nézve sokkal több az előbbinél, 212 ezer forint volt 2017 áprilisában, a növekedés üteme pedig csak néhány százalékkel kisebb a boltosokénál, így nem sokat faragott ebből a hátrányából a kiskereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben ráadásul rá kellett tenni még egy lapáttal a decemberi bérekre a minimálbér emelése miatt év elején:

	2016 április	2017 január	2017 április
kiskereskedelem	156	183	187
élelmiszer vegyes	160	189	194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De hát mindez kevés: sokkal több az üres álláshely

A kereskedelemben harmadával ugrott meg a betöltetlen álláshelyek száma 2017 elején 2016 végéhez képest. Az egy évvel korábbi mutatóhoz képest viszont már közel másfélszeres a növekmény, ami azt jelenti, hogy sokkal több munkáskéz kellene a kereskedelemben, mint amennyi ma a vásárlókat fogadja a boltokban, áruházakban:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

Az egyes boltok között persze akadnak különbségek, van ahol több, van ahol kevesebb eladót keresnek. Nem mindegy, hogy a kisebb minimálbért, vagy a nagyobb szakmai bérminimumot kell fizetni, például az élelmiszer eladónak kötelező, a ruházatisnak már nem a szakképesítés, így a magasabb minimálbér.

Köztudott az is, hogy a multi áruházak jobban fizetnek, még akkor is, ha éppen tüntetést szerveznek a szakszervezetek.

Az egyik legjobban fizető Aldi most 286 állást hirdet. Éppen 85 árufeltöltőt keres, a nyolc órára vetített havi bruttó bérajánlat 227 ezer forint, a vasárnapi pótlék nélkül. A bolti eladó, akikből 118 főt keresnek, már 311 ezer forintról kap elszámolást hó végén (ez a bruttó bér).

A Lidl 359 dolgozót keres. Az elérhető havi kereset 268 ezer forint, úgyszintén vasárnapi pótlék nélkül. Tartja még a 3 órás részmunkaidő ajánlatát is, hétvégére ezért 93 ezer forintot kínál, ami nyolc órára vetítve 247 ezer forintos havi kereseti lehetőségnek fele meg. Össze is lehet kötni a hétvégi bevásárlást egy kis munkával, pénzkereséssel.

Az IKEA teljes nemzetközi hálózatában 1.838 főt keres, ebből Magyarországon 17 álláslehetőséget kínál. Az elérhető keresetről azonban szemérmesen hallgat álláshirdetésében. A mérlegbeszámolójából annyi azonban kiolvasható, hogy a fizikai dolgozók átlagos havi bruttó átlagkeresete a legutóbbi, 2016. augusztusában zárult üzleti évben 236 ezer forint volt, amit persze azóta megemelhettek, hiszen nemrégiben új áruházat nyitott, ahová új dolgozókat kellett felvennie, az pedig nem könnyű feladat.

A tüntetés fenyegette Tesco 161 ezer forint körüli bérkínálata fél év után a cafetériával együtt már 220 ezer forint fölé kúszik. Ehhez jöhet hozzá a beígért 4 ezer forint, így azért összejön egy átlag feletti kereset, bár ez azért kevesebb a bérfizetésben élenjárókénál.

Nyugdíjasok, diákok? Rendjén van ez?

Úgy tűnik, 2017-ben is a diákmunka lesz az egyik vontatókötél a nyári bolti sürgés-forgás közepette, hiszen aki már dolgozik, szeretne szabadságra is menni, ha engedik. És jöhetnek a nyugdíjasok is a szövetkezeik révén, ha belépnek valamelyikbe. De hát nyilván nem ennek kellene húznia a munkaerő piacát, hanem a még magasabb bérnek. De erre legfőképpen a kisvállalkozásoknak nincs pénzük. Van is fluktuáció - cégek közötti ide-oda vándorlás - a kereskedelemben. Is.

(blokkk.com, 2017. június 29.)

A boltokban a bérek az egekben, létszám a padlón

Ötödével emelték a boltosok a bért egy év alatt, de nem nőtt a létszám. Sőt, az élelmiszerboltokban csökkent is. Pedig van még munkaerőhiány. Az élelmiszer szakboltok adják a legkevesebb fizetést továbbra is, de náluk érdekes módon nem csökkent az eladószám.

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát 2017 elején az előző évihez és annak legvégéhez képest esett a létszám. A kisboltokban persze.

(2016 első negyedévét is lehet persze nézni az összehasonlításban, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, ami viszont nagyságrendjét tekintve nem jelent különbséget. De hát ez rettenetesen csalóka összevetés is lenne, mivel akkor még zárva, 2017 elején pedig már nyitva voltak a boltok vasárnap, amihez bizony több ember kellett - volna).

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott (amiben 2014-15 táján az online kassza belépése is hagyott némi felfelé mutató nyomot):

foglalkoztatottak száma	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	361	369	368	361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De hát a harmincezres béremelés sem nyomta feljebb a létszámot

Ha mást nem, csak az álláshirdetéseket böngészve nagyon is úgy tűnik, hogy továbbra is van létszámhiány a bolti kiskereskedelemben, nem is kevés. A betöltetlen álláshelyek száma is többszöröse a korábbi évekének a különféle kimutatásokban, bár igaz, hogy a munkaerőhiány egyes területeken már kisebb feszültséget okoz a bolti kiskereskedelemben.

A béremelésekben nem csak azt célszerű nézni, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fizetések, hanem azt is, mennyi esett ebből az előző esztendőre, amikor a munkaerőhiány pumpálta vastagabbra a borítékokat. Így kitűnik, hogy 2017 márciusában a boltokban átlagosan 185 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresete a fizikai dolgozóknak, eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek, ami ugyan 29 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál, de ebből a 29 ezer forintnyi emelésből a nagyobbik rész, 16 ezer forint még az előző, 2016-os esztendő hónapjaira esik. Tehát a márciusban kiszámolt éves bérnövekmény nagyobb felét még az előző esztendő munkaerőhiánya kényszerítette ki. Erre tett rá egy egyenlőre kisebb lapáttal a minimálbér, és persze a folytatódó munkaerőhiány.

A nagykereskedelemben és a nemzetgazdaság egészében a fizikai dolgozók körében 2016 végére már - az átlagot tekintve - olyan magasra szöktek a bérek a munkaerőhiány miatt, hogy januárban a megelőző decemberhez képest nem is kellett emelni. Később persze megint, de hát ennek már a munkaerőhiány az ismert oka:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
kiskereskedelem	156	172	183	185
nagykereskedelem	176	196	194	200
nemzetgazdaság	180	195	194	209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az élelmiszer szakboltok fizetnek a legrosszabbul, az élelmiszer boltokban meg kisebb a létszám

Bolt és bolt között mindig is voltak különbségek a bérekben, hiszen az sem pottyan az égből, hanem szépen ki kell fizetni a bevételből, mint minden más költséget. A blokkk.com már korábban is rámutatott arra, hogy a legrosszabbul az élelmiszer szakboltok (például a zöldség-, gyümölcs, pékáru, hús-, hentesáru üzletek) fizetik eladóikat, pénztárosaikat.

Hát ez a kép nem változott, olyannyira nem, hogy ezekben a boltokban egy év alatt csak 25 ezer forinttal nőttek a bérek, tehát az átlagnál kisebb mértékben. Az élelmiszer vegyes boltok azért tudtak valamivel az átlag feletti 32 ezer forintos béremelést felmutatni, mert a multi nagyáruházak, akik ebbe a körbe tartoznak, magasra tették a lécet:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
élelmiszer, vegyes	160	178	189	192
élelmiszer szakbolt	142	155	166	167
iparcikk, vegyes	153	168	180	181
jármű	176	188	191	197
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt,)

2017 további hónapjaiban számítani kell újabb béremelésekre a boltokban, különbségek persze lesznek továbbra is. Ezt alátámasztja, hogy 2017 márciusában az élelmiszerjellegű vegyes boltokban egy ezressel kisebb (65 ezer fő) volt az eladói, pénztárosi, árufeltöltős létszám, mint egy évvel korábban . És apránként, de 2017 első hónapjaiban tovább olvadozott a fizikai dolgozók létszáma.

Érdekes módon a legrosszabbul fizető élelmiszer szakboltokban nem csökkent a létszám egy év alatt, 2017 márciusában 11 és félezer volt az eladók, pénztárosok száma, ami háromszázhatvan fővel több is. Hát igen, ez egy szép feladvány.

(blokkk.com, 2017. május 22.)

A kisboltosok év elején csökkentették a létszámot

A foglalkoztatottak száma esett a boltokban 2017 első negyedévében a kisboltosoknál: sokan nem bírják a minimálbér és a munkaerőhiány miatt a nagyobb bérköltségeket. Hét-nyolcezret is elérhet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése. Ez bizony újabb boltbezárást is előrevetíthet.

Az összehasonlításban lehet ugyan nézni 2016 első negyedévét is, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, de hát ez rettenetesen csalóka összevetés lenne. A különbségek közé tartozik ugyanis, hogy 2017 első negyedévében már nyitva, miközben 2016 első negyedévében pedig zárva voltak a boltok vasárnap. A vasárnapi zárvatartás híveinek hiedelmével szemben a hosszabb nyitvatartás több dolgozót igényel. Alátámasztja ezt, hogy a bolti kiskereskedelem foglalkoztatottjainak száma 2015 elején, a vasárnapi nyitvatartás mellett még 374 ezer fő volt, 2016 elejére pedig, a boltzár utolsó időszakára 359 ezer főre esett. A különbség egy 15 ezres leépülés volt a bolti foglalkoztatotti körben. Ráadásul a vasárnapi újranyitást követően a boltok foglalkoztatottjainak száma visszaugrott 370 ezer fő környékére.

Természetesen a bolti létszám változásában több ok is szerepet játszik általában, például 2014-15 táján az online kasszarendszer nem csak a nyugtaadást nyomta fel, hanem a létszámot is, hiszen a több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

Az év végi karácsonyi tömeget követően is csökkenhet a létszám, volt is rá példa korábban, de ennek azért lehet mostanság csekélyebb a hatása, mivel amikor a munkaerőhiány nyúzza a boltosokat, ezért is sok a diák, a kisegítő, akkor bizony év elején nem a létszámleépítés lenne a legsürgetőbb feladat.

Figyelemmel arra, hogy a 2017-es esztendő boltos foglalkoztatotti száma a legtisztábban nem a zárvatartásos előző év elejével, hanem sokkal inkább a 2015 első negyedévével hasonlítható össze, bizony tetemes különbség kerekedik ki. 2015 első negyedévében 374 ezer fő, az év egészében egyébként 369 ezer fő végezte a dolgát a boltokban. Mindkét mutató nagyobb a 2017 elején mértnél.

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De miért a kisboltokban csökkent a létszám?

Röviden: mert a nagyobbakban ugyanakkor nőtt az alkalmazottak száma a foglalkoztatotti összlétszámon belül.

De kicsit bővebben: a KSH-nak kétféle létszám mutatója van. A foglalkoztatottak számában mindenki beleszámít, aki munkát végez a boltban.

A másik létszámmutató az alkalmazottak száma. Ez viszont csak a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak létszámügyeit összegzi, tehát a nagyobbakat (a boltban munkát végző egyéni vállalkozók például nincsenek benne, de az öt főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedők eladói, pénztárosai sem). Ebben a körben viszont a korábbi mutatókhoz képest nagyobb létszámot mutatott ki a KSH. (Itt azért meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottak számánál a lakosságot, az alkalmazottak számánál a vállalkozásokat kérdezi a KSH, de hát némi pontosság csak várható mindkét módszertan mellett).

Az alkalmazotti létszám változását a következő adatok mutatják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	179	179	183	187	193	195
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő, */: március

Végül az irányzatok egyértelműek. A foglalkoztatotti összlétszám csökkent, a nagyobb boltok létszáma nőtt, tehát a létszám első negyedévének csökkenése döntő részben a kisboltok körét érinti.

Úgy tűnik, a multi áruházak átlagnál nagyobb fizetései is szerepet játszhatnak a kisboltok lecsúszásának (2016-ban és előtte is folyamatosan csökkent a boltszám a kisboltok körében, nem is kicsit, tíz év alatt 30 ezerrel), hiszen több pénzért könnyebb eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt találni, a bérversenyt pedig nehezebben bírja egy kisvállalkozás. A minimálbéreket is.

Az év további részében persze módosulhat az év eleji kép, egy azonban nagyon valószínű: a kisboltok térvesztése folytatódhat 2017-ben.

(blokkk.com, 2017. május 19.)

Élelmiszerboltban nagy a baj: 20% béremelés volt, eladó nincs

Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál. A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt.

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

	2017 február	2016		béremelés
		február	december	2017 február/ 2016 február	2016 december/ 2016 február	2017 február/ 2016 december
		február	december	egy év alatt összesen	munkaerőhiány hatása	minimálbér hatása
élelmiszerbolt	186	154	178	+ 32	+ 24	+ 8
kiskereskedelem	181	152	172	+ 29	+ 20	+ 9
nagykereskedelem	196	171	195	+ 25	+ 24	+ 1
nemzetgazdaság	195	170	195	+ 25	+ 25	0
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

(blokkk.com, 2017. április 21.)

A nőké a pult a boltban

A kereskedelem második legnagyobb hölgyfoglalkoztató ága a gazdaságnak. A bolti a kiskereskedelem viszont minden ágazatot toronymagasan ver a gyengébb nem foglalkoztatásában. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy.

Magyarországon a nemzetgazdaság egészében összesen 2 millió nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatott 46%-a, így nem sokkal marad el a foglalkoztatott hölgyek aránya a férfiakétól. A gazdasági ágakat tekintve a legtöbb hölgy a feldolgozóiparban dolgozik, 340 ezer itt a számuk, őket követi a kereskedelem (bolti kiskereskedelem, járműkereskedelem és a nagykereskedelem együttesen), 298 ezer fővel, megelőzve a közigazgatást, az egészségügyet és az oktatást is.

A szűkebb területet jelentő gazdasági ágazatokat a bolti kiskereskedelemmel összevetve viszont már toronymagasan veri a mezőnyt pultok, pénztárgépek birodalma. A bolti kiskereskedelemben 250 ezer nő dolgozik, míg a második helyre szorult szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban már csak 100 ezer körül mozog a számuk.

Hölgyfoglalkoztatás a kereskedelemben

A kereskedelem egészében a foglalkoztatott hölgyek száma és aránya nem sokat változott az elmúlt években:

foglalkoztatottak száma	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	544	539	548	529	539
ebből nők	298	298	298	289	296
nők aránya	55%	56%	54%	55%	55%
KSH, ezer fő,

A foglalkoztatotti körön belül az alkalmazottak számát tekintve, akik munkaszerződéssel a zsebükben végzik munkájukat a boltban, hasonló kép rajzolódik ki, néhány százalék különbséggel:

alkalmazottak száma	2016	2015	2014	2013	2012
összes alkalmazott	465	460	461	442	446
összes alkalmazottból nő	267	270	267	255	258
nők aránya	57%	59%	58%	58%	58%
KSH, ezer fő,

Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelemben túlsúlyban vannak a nők a létszámokat nézve.

Amikor a nők hordják a nadrágot...

A foglalkoztatottak köre magában foglalja az alkalmazottakon kívül az egyéni vállalkozókat, vagy a munkavégzést vállaló tulajdonosokat is (ebbe a körbe tartoznak továbbá a segítő családtagok is például, de azok száma olyan csekély, hogy elhanyagolható).

Az előbbiek alapján kirajzolódó kép már alacsonyabb arányt mutat a vállalkozó nők köréről, mint a foglalkoztatási súlyuk. Lényeges változás itt sem látható az elmúlt évek adatai alapján, az arányok minősítését pedig az olvasókra bízzuk:

vállalkozók száma	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	79	79	87	87	93
ebből nők	31	28	31	34	38
nők aránya	39%	35%	36%	39%	41%
KSH, ezer fő,

Na és a pult, a pénztárgép mögött: kétharmad

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben, a pultok, a pénztárgépek mögött, a polcok között a kereskedelem egészéhez képest már jóval magasabb a nők aránya, a foglalkoztatottak számát nézve. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy:

bolti kiskereskedelem	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	368	369	361	348	355
ebből nők	250	252	241	235	240
nők aránya	68%	68%	67%	68%	68%
KSH, ezer fő,

Természetesen az előbbieken belül az egyes áruterületek megoszlanak abban, hogy például a ruházati boltokban, vagy az illatszerboltokban becslésünk szerint jóval magasabb a nők aránya az átlagnál, míg a műszaki boltokban, autószalonokban, vagy éppen a barkács áruházakban már alacsonyabb.

(blokkk.com, 2017. március 8.)

25 ezer forintért nem szaladtak a boltba az eladók

Ennyivel emelkedett 2016-ban év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtti novemberben sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért meg nem tudják majd kifizetni a kisboltosok.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen az első negyedév átlagához képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott.

Na és a létszám: hiába a nagyobb pénz, semmit sem változott

Hiába nyomták az eladók markába év közben az egyre nagyobb bért a boltosok, a létszám nagyságrendje semmit sem változott. Pedig április közepétől ki lehetett nyitni vasárnap is, nyáron rányitottak az üdülőhelyekre a szezonos boltok, novemberben pedig már megkezdődött a karácsonyi pakolászás, sőt, a hónap vége felé - a fekete péntek tájékán - már egyre többet csipegettek a vásárlók az ajándékokból is. De hát úgy tűnik, hiába, hiszen érdemben semmit sem sikerült feltornázni az eladói létszámban.

Az érem másik oldala viszont az, hogy legalább nem esett vissza az eladók létszáma. A képhez hozzátartozik azonban, hogy a KSH-nak ez az adatgyűjtése csak a négy főnél nagyobb kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, az pedig a megszaporodott "rögtön jövök" táblák sokaságából látszik, hogy a kisebbeknél sem rózsás a létszámhelyzet.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják 2016-ban a boltok létszámáról (a boltos fizikai dolgozók létszáma júliusban volt a legnagyobb):

kiskereskedelem	január	július	november
létszám összesen	192.701	193.451	193.474
összes létszámból fizikaiak	139.587	139.928	139.896
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36.314	33.744	33.639
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Az egyes áruterületeket nézve továbbra is a legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol novemberben kevesebb eladó dolgozott, mint januárban. De hát a különféle iparos cikkek terén sem jobb a helyzet, hiszen nagyobb létszám megugrás nem volt, pedig ők jobban fizetnek, mint az élelmiszeresek:

	január	július	november
élelmiszer	77.208	76.557	76.586
ruházat, lábbeli	10.254	10.460	10.406
híradástechnika	2.638	2.695	2.622
bútor	2.642	2.792	2.798
benzinkút	4.391	4.275	4.347
iparcikk vegyes	7.695	7.899	7.951
használt cikk	1.511	1.564	1.581
illatszer	4.677	4.845	4.948
könyv	769	731	743
játék	310	322	326
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2017 évi minimálbér: lesz majd mozgás

A kisboltosok egy része - még nem tudni, mennyi - nem fogja tudni kifizetni a megemelt minimálbéreket. Menekülési útvonal egy kevés azért akad, hiszen végső soron beállhat a kistulajdonos is a pult mögé, lehet faragni a nyitva tartásból is, főleg vasárnap és éjszaka, lehet több részmunkaidős is, de hát könnyen előfordulhat, hogy ez kevés lesz. Eddig is volt boltbezárás minden esztendőben az elmúlt időszakban, igaz, más okok miatt, ez sajnos így lesz 2017-ben is. Ausztriában, Németországban sokkal jobban fizetik az eladókat, de még Lengyelországban, vagy éppen Szlovákiában is. Minden eladó persze nem akar külföldre szaladni, de aki már elment, az nehezen csábul vissza az itthoni bérektől.

Azt azért persze el kell ismerni, hogy a minimálbérek emelése az alkalmazottaknak - nem csak a kereskedelemben - nagyon is jól jön, de hát ezt is a bevételből lehet csak kifizetni, a járulékcsökkentés meg a cégeknek jön jól. Egyik pillanatról a másikra azonban mindez kevés.

(blokkk.com, 2017. január 24.)

Egyre kevesebb az eladó a boltokban

Tovább csökkent a létszám a boltokban, nem bírják béremeléssel tartani a létszámot. Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig. A kisboltok a "rögtön jövök" táblákkal operálnak. Kellett a túlóra, de nagyon.

Egyre kevesebb eladó dolgozik a boltokban, áruházakban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az októberi időszakról közzétett adatai szerint. 2016. első felében kétezer-háromszázzal csökkent a boltok száma, ami egyik magyarázata lehetne az olvadozó bolti létszámnak. Az év első hat hónapjában a boltszám csökkenés mellett azonban még fel tudták húzni valamelyest a létszámot a boltokban, részben az áprilisi vasárnapi, részben a nyár eleji üdülőhelyi nyitás nyomán.

Az évközi adatokat mustrálgatva szembetűnő, hogy 2016. júliusában volt a legnagyobb a bolti dolgozók létszáma , ami viszont már a második félév része, tehát az első félévi boltbezárási hullámot követő első hónap adata. A nyári létszámcsúcs elérésében feltehetően a diákmunka is besegített. Júliust követően viszont hónapról-hónapra esett a létszám, október végéig közel ezerhétszáz fővel, ezen belül a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - tábora is megcsappant ezerkétszázzal. Érdekes módon a részmunkaidős dolgozók száma is csökkent, némi hullámzással.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	július	augusztus	szeptember	október
létszám összesen	192.701	193.451	192.551	191.874	191.774
összes létszámból fizikaiak	139.587	139.928	139.086	138.538	138.697
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36.314	33.744	33.164	32.953	33.459
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Nagy a baj az élelmiszerboltokban

Természetesen az egyes szakterületek létszámváltozásaiban akadnak különbségek. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, mivel az év elejéhez és júliushoz képest is kevesebb volt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, ami másfél ezres apadás. A különféle iparcikkek területén árnyaltabb a kép, ahol a kisebb hullámzás a jellemző, igaz, itt magasabbak is a bérek:

	január	július	október
élelmiszer	77.208	76.557	75.621
ruházat, lábbeli	10.254	10.460	10.375
híradástechnika	2.638	2.695	2.654
bútor	2.642	2.792	2.776
benzinkút	4.391	4.275	4.340
iparcikk jellegű vegyes	7.695	7.899	7.920
használt cikk	1.511	1.564	1.576
illatszer	4.677	4.845	4.829
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Nem bírják a boltok a létszámhiányt béremeléssel enyhíteni

A létszámhiányt igazolja egyrészt, hogy az októberi közel félmillió órás túlóráztatás ötödével több az előző évinél.

A KSH adatai szerint ráadásul 2016. első három negyedévében tovább nőtt az üres álláshelyek száma, a teljes kereskedelemben:

2015 III.	2016 I.	2016. II.	2016 III.
3.725	3.819	4.608	4.844
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A havi bruttó átlagkeresetek egyébként 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre, ami egy évvel ezelőtt 148 ezer forint volt, tehát 10% feletti ütemben nőtt egy év alatt. Úgy tűnik, ez a létszám tartásához sem elég mindenütt. Az élelmiszer boltokban egyébként egy év alatt 151 ezerről 170 ezerre emelkedett a fizikai dolgozók havi átlagkeresete, de ebben a körben a multi áruházláncok is benne vannak, ahol köztudottan az átlagnál jóval nagyobbak a bérek. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint, hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán. A "rögtön jövök" kevés.

(blokkk.com, 2016. december 21.)

A nyári melegben olvadozott a bolti eladók létszáma: hogy lesz ebből karácsony?

Nyáron másfél ezerrel esett a bolti eladók létszáma. Az élelmiszer és a ruházati boltokban a legnehezebb a létszámhelyzet. Az eladók havi bére 11%-kal nőtt. A minimálbér emelést nehéz lesz letornázniuk a kisboltosoknak, sőt, pedig kell az eladó.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a nyári hónapokban csökkent a bolti eladók létszáma. Áprilisban pedig sok bolt rászánta magát a vasárnapi nyitásra (140 ezerből mintegy 40 ezer), de alig tudták júliusra egy ezressel feljebb nyomni a létszámot (amiben nem csak a vasárnapi, hanem az üdülőhelyi időszakos boltnyitás is szerepet játszott).

A július csúcshoz képest viszont a boltok, áruházak teljes létszáma másfél ezerrel csökkent, ennek döntő hányada (1.390 fő) az eladók, fizikai dolgozók számának lemorzsolódása. Csökkent a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma is.

Az év elejéhez képest is kisebb lett a bolti dolgozók létszáma szeptemberre. A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	I. negyedév	II. negyedév	július	augusztus	szeptember
létszám összesen	192.228	192.230	193.451	192.551	191.874
összes létszámból fizikaiak	139.138	138.933	139.928	139.086	138.538
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	35.478	34.354	33.744	33.164	32.953

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2015-ben is megfigyelhető volt egyébként a bolti dolgozók számának évközi csökkenése, de ez feltehetően a vasárnapi boltzár miatt alakult így, amikor márciust követően azért óvatosan, de csökkentették a létszámot a pult mögött. 2015. végére viszont az év eleji szintre kúszott vissza a létszám, ami akár biztató is lehet. Kérdés, hogy 2016-ban sikerül-e a boltoknak emelniük a létszámot az év végi roham időszakára.

A legsanyarúbb létszámhelyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol 2016. szeptemberében 75.525 fizikai munkát végző alkalmazott dolgozott, 1.440 fővel kevesebb az év elejinél. A ruházati boltokban alig észlelhető mértékben, de mégiscsak 240 fővel csökkent a fizikai dolgozók létszáma az év elejéhez képest (a szeptemberi létszám 10.220 fő volt). Egyes áruterületeken (például híradástechnikában) nem változott a létszám, máshol (például bútorban) emelkedett is. Az évközi létszámváltozások értékelésében figyelembe kell benni a boltnyitásokat is, amire akadt példa az élelmiszer és egyes iparcikk nagyáruházak körében is.

És a fizu: nőtt, de majd a minimálbér

A boltosok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy eladót találjanak. A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2016. szeptemberében már túllépte a 163 ezer forintot, ami a februári évközi 152 ezer forintos mélyponthoz képest is jelentős emelés, de az előző év szeptemberéhez viszonyítva már bő 16 ezer forint a különbség.

A bolti kiskereskedelemben 2016. szeptemberében már 11%-kal volt magasabbak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, mint egy évvel korábban. Ezzel a jelentős átlagos emeléssel nem nőtt a létszám a boltokban év közben.

A minimálbérek 2017. évi emelése előreláthatóan megtépázza majd a kisebb boltosokat, hiszen a fizikai dolgozok jelenlegi 163 ezer forintos átlagkeresete alig több a jövő évtől kötelező szakmai bérminimum 161 ezer forintos alsó határánál. Az átlag mögött pedig mindig is jelentősen a különbségek, a kicsik kárára. Természetesen a kötelező szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (ilyen a zöldség, ruha, vagy könyv eladó, az árufeltöltő, a pénztáros) a sima minimálbérrel kell számolni, ami itt 127 ezer forint feletti bér lesz. Tudnivaló persze, hogy ez a minimálbérszint önmagában kevés, a munkaerőhiány is magasabb bért kényszerít ki, de azt ki is kell fizetni valamiből, az pedig a boltok bevétele. Ez pedig nagyot szóródik a kereskedelem berkein belül.

(blokkk.com, 2016. november 23.)

A nők jobban szeretnek vasárnap bevásárolni, mint a pult mögött állni

A statisztika szerint a vasárnapi boltzár eltörlése után néhány hónappal kevesebb nő dolgozott a boltokban, mint egy évvel korábban.

Mozgalmas időszakot él át a bolti kiskereskedelem. 2015. márciusában bezárták vasárnap a boltokat, 2016. áprilisában kinyitották az áruházakat, közben pedig szépen híznak a betöltetlen álláshelyek, ami azt jelenti, hogy a munkaerőhiány a bevásárlóhelyeket sem kíméli. 2015. elejéhez képest másfélszeresére nőtt az üres állások száma, a nagyáruházak honlapjain is nyomon követhető a lázas munkaerő keresés. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodnak szépen. A KSH szerint így áll a mérleg a teljes kereskedelemben:

2015 I.	2015 II.	2015 III.	2015 IV.	2016 I.	2016 II.
2.945	3.260	3.725	3.161	3.819	4.608
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

Tehát van is, meg nőtt is a munkaerőhiány a boltokban. De mi van a létszámmal?

Foglalkoztatottak száma: aki él és mozog, legalább egy órát

A KSH kétféle módon is figyelemmel kíséri a foglalkoztatást. Egyrészt faggatja a vállalkozásokat, amiből a négy főnél nagyobb cégeknél összegzi az alkalmazottak számát. Emellett megkérdezi a családokat - háztartásokat - is arról, ki az, aki bármilyen címen, ami lehet alkalmazott, tulajdonos, vállalkozó, segítő családtag, vagy bármi más, dolgozott-e legalább egy órát egy adott héten a kereskedelemben. Tehát a tágabb - teljes - kör a boltokban ügyködőkről a foglalkoztatottak száma.

A KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban, áruházakban az elmúlt időszakban hullámzott a foglalkoztatottak száma, de azért egyes irányzatok kiolvashatók. Így 2015. első negyedévéhez képest 2016. első negyedévére 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, ami döntő részben a vasárnapi boltzárra vezethető vissza.

A 2016. áprilisi boltnyitáskor, a második negyedévben - év közben, az első negyedévhez képest - megugrott a foglalkoztatottak száma, 17 ezer fővel. Ebben feltehetően benne volt, hogy a nyaralóhelyeken júniusban sok idényjellegű bolt is kinyitott, ahová kellett a munkáskéz. Figyelemmel azonban arra, hogy a KSH másik adatgyűjtése szerint 2016-ban év közben a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál az alkalmazottak száma nem változott, az áruházak feltehetően más munkaerő forrásból merítettek (alkalmi munkát vállaló diákok, nyugdíjasok, munkaerő kölcsönzők munkatársai állhattak nagyobb számban a pult mögé).

A legfrissebb KSH adatok szerint 2016. harmadik negyedévében - a második negyedévi ugrást követően - a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szintre olvadt: a kettő közötti nagy különbség, hogy most nyitva, akkor pedig zárva voltak vasárnap a boltok. Ez is azt támasztja alá, hogy hiába emelkedett egy év alatt a bolti dolgozók havi átlagkeresete 10%-kal, a létszámhiányt ez nem oldotta meg, legfeljebb a további csökkenést állította meg.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem	2015				2016
kiskereskedelem	I.	II.	III.	IV.	I.	II.	III.
foglalkoztatottak száma	374	368	372	362	359	376	372

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

Az elmúlt években is hullámzott a foglalkoztatottak létszáma a boltokban, de összességében nőtt a számuk. Ebben nyilván volt némi nem elhanyagolható szerepe az online pénztárgép rendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért már nagyobb létszám is kell:

foglalkoztatottak száma	2011	2012	2013	2014	2015
kiskereskedelem	354	355	348	361	369

KSH, érték: ezer fő

És a nők: inkább vásárolnának vasárnap, mint a pénztárban ücsörögjenek

2016 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma alapján 250 ezer nő dolgozott a boltokban, áruházakban. Ez egyébként pontosan annyi, mint 2008. elején. Ebből a számból persze sokat faragott a válság időszaka, de végül is visszakapaszkodott a mutató a régebbi szintre. De eközben a férfiak száma megcsappant, hiszen a 2008. eleji közel 139 ezer főről 122 ezerre csökkent. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy összességében ennyivel - 17 ezer fővel - csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban ebben az időszakban.

A vasárnapi boltzár időszakában, 2015. és 2016. első negyedévei között kimutatott 15 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésből egyébként 10 ezer esett a férfiakra, 5 ezer a nőkre.

2016 harmadik negyedévében a 250 ezer fős női létszám 6 ezer fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, ami a boltzár idejére esett. Ez persze a későbbiekben változhat, bármilyen irányban.

(blokkk.com, 2016. november 21.)

Az élelmiszerboltban csökkent az eladók száma

Keresik az eladót, pénztárost, árufeltöltőt, de nem nőtt a boltokban a létszám augusztusban sem az év elejéhez képest. A vasárnapi nyitás nem dobta meg az alkalmazottak számát az áruházakban, pedig a 2015. évi bezáráskor volt leépítés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint 2016. augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott - eladó, pénztáros, árufeltöltő - dolgozott az élelmiszerboltokban, mint az év elején, januárban. Hiába a tengernyi álláshirdetés, inkább csak egymás elől sikerül elszipkázni az eladókat az áruházakban.

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást.

A boltok, áruházak összességét nézve az év elejéhez képest augusztusban sem változott az alkalmazottak létszáma. A júliusi szerény létszámnövekedés a nyári szezonban nyitó boltok számlájára írható, meg a hálózatukat azért bővítő nagyáruházakéra, de augusztusban már vissza is rendeződött a létszám az év eleji szintre.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	I. negyedév	II. negyedév	július	augusztus
létszám összesen	192.228	192.230	193.451	192.551
összes létszámból fizikaiak	139.138	138.933	139.928	139.086
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	35.478	34.354	33.744	33.164

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Csökkent a részmunkaidősök létszáma is

Érdekes módon csökkent a részmunkaidős fizikai dolgozók száma is, a kétezer fős visszaesés nem is elhanyagolható mérték, miközben a legtöbb bért fizető diszkontok és hipermarketek szép számmal keresik őket. A munkaerőhiány enyhítésének egyik forrása pedig éppen a részmunkaidőbe bevonhatók lennének, ráadásul a kereskedelmi forgalom hullámzása is ennek az alkalmazotti körnek a létszámbővítését tenné szükségessé.

A KSH adatai összességében arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5% körüli éves emelkedése mellett a létszámot nem képesek növelni a boltok (2014-ben és 2015-ben is 5-5% volt a kiskereskedelem bővülése, 2016-ban is hasonló ütem várható). Az üres álláshelyek számának kimutatott növekedése egyértelműen alátámasztja a nagyobb létszámigényt, sőt, a jelzettnél sokkal több eladót, pénztárost, árufeltöltőt keresnek a boltokban. A bérek ráadásul növekednek, csak éppen azt is ki kell fizetni valamiből, tehát korlátlanul nem emelhetők.

(blokkk.com, 2016. október 20.)

Továbbra sem nőtt a létszám a boltokban: rezeg a léc

Nem a melegtől izzadtak nyáron a boltosok: a piac négy év alatt 20%-kal nőtt, a létszám csak 8%-kal. 2008-ban többen dolgoztak a boltokban, mint 2016-ban. Az élelmiszerboltok bírják a legnehezebben.

2016 júliusában sem változott a létszám a boltokban, áruházakban az év elején mért adathoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint 2016. júliusában ugyanúgy 193 ezer alkalmazott dolgozott a kiskereskedelemben, mint januárban. A fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők is ugyanannyian ügyködtek a boltokban a nyár derekán, mint az év kezdetekor. A részmunkaidős fizikai foglalkozásúaknál valamelyest vissza is esett a létszám, pedig a nagyáruházak - a korszerű munkaszervezési követelményekhez igazodva - szívesen alkalmazzák őket.

A hosszú sorok a pénztárak előtt - elsősorban az élelmiszerboltokban, ahol egyébként a legalacsonyabb az átlagkereset - azt jelzik, hogy égető a munkaerőhiány, így az eddigi béremelések csak a létszám visszaesését akadályozták meg, több munkaerőhöz már kevésnek bizonyult. Az élelmiszerboltokban sem változott év közben a létszám 102 ezer fő körül alakult.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június	július
létszám összesen	193	192	192	192	192	192	193
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139	139	140
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36	36	35	35	34	34	34

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A piac nő, a létszám alig

A munkaerőhiány nem mai keletű. A 2012-2015. közötti mutatók is csak visszafogottabb növekedést mutatnak, a teljes időszakra együttesen számolt 5%-os létszámnövekedés nem túl sok, miközben 2013-tól meglódult a kiskereskedelmi forgalom:

	2012	2013	2014	2015	2016 július	2016/2012
létszám	179	179	183	187	193	108%

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, változás: 2016. július/2012. éves átlag

változás: 2016/2011.

2008-ban egyébként 196 ezren dolgoztak a boltokban, áruházakban.

2013-tól szépen hízott a kiskereskedelem, hiszen az 1,8%-os piacbővülést 2014-ben és 2015-ben egyaránt 5-5% feletti megugrás követte, ráadásul 2016-ban is hasonló növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt együttvéve 20% körüli növekedéssel lehet számolni.

Közben pedig a bérek

2016 júliusában tovább nőttek a bérek a kiskereskedelemben, bizonyára azért, mert nyáron még nehezebb volt munkaerőt találni. A júliusi 166 ezer forint feletti havi bruttó átlagkereset a júniusinál ötezer forinttal több, az éves növekedés pedig csak egy ezressel maradt el a húszezer forinttól, ami igencsak tetemes megugrás. De a létszám így sem nőtt. Az átlagnál jobban fizető áruházaknak persze kisebb a gondjuk.

(blokkk.com, 2016. szeptember 20.

A kutya sem akar a boltban dolgozni: karácsonyi sorok nyáron

Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forint fizetést. A foglalkoztatottak száma ugyan megugrott, de ebben a diákok mellett a külföldön dolgozók is benne vannak.

A Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatásról kétféle adatsort mutat be. Külön méri a KSH az alkalmazottak számát, amikor a vállalkozásokat kérdezi meg és a 4 főnél többet foglalkoztató cégek adatait összegzi. Alkalmazott az, aki a munkáltatójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, havi átlagban pedig legalább 60 óra munkavégzésre kötelezett.

2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, ráadásul áprilisban megszűnt a vasárnapi boltzár. Mindez arra ösztönzi a boltokat, áruházakat, hogy újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Az elmúlt időszakban megszaporodott álláshirdetések arra utalnak, hogy lázas munkaerő keresés folyik a boltokban, áruházakban is, de úgy tűnik, hiába. 2016. januárjához képest nem szaporodott a létszám, az árukiszállítás viszont már akadozik, nem egy helyen, a pénztárak előtt kígyózó sorok pedig sok boltban a karácsonyi tumultust juttatják a vásárlók eszébe, a klíma és a nyári meleg közepette.

2016 januárjában még hajszálnyival többen is dolgoztak a boltokban, februártól júniusig pedig nem is változott a létszám, akár a fizikaiak, akár a részmunkaidősök számát nézve.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június
létszám összesen	193	192	192	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41	41	40

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A 2011-2015. közötti mutatók is inkább hullámzást, mint növekedést mutatnak, öt év alatt az 5%-os növekedés nem túl sok, miközben 2013-tól nőtt a kiskereskedelem és az online pénztárgép rendszer nem csak több nyugtaadásra, hanem több alkalmazott bejelentésére is ösztönzött (több bevételhez több költség dukál):

	2011.	2012.	2013.	2014.	2015.	2016. június
létszám	183	179	179	183	187	192

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozás

A kicsik nehezebben bírják a bérversenyt

Egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10%-os fizetésemelést jelent, átlagosan. A bérek között persze jó nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forint fizetést. A fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) átlagkeresete is szépen nőtt, 146 ezer forintról 159 ezer forintra, ez 9%-os fizetésemelést jelent.

Megugrott a foglalkoztatás: még többen mentek külföldre és jöttek a diákok

A KSH másik munkaerő piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benn van, aki az adott területen a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. Ebben benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok egyaránt. A foglalkoztatottak száma az előbbiek mellett a diákokat, továbbá a külföldön dolgozókat is magában foglalja. A megkérdezettek a családok.

Első pillantásra meglepetésnek tűnik, hogy a 2016. első negyedévi mélypontról második negyedévre 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban. De ez végül - 140 ezer boltot tekintve - nem is olyan nagyon sok, főleg azt figyelembe véve, hogy nyár elejétől sok diák ment el az áruházakba pénzt keresni a szünidőben. A foglalkoztatottak számában a külföldön munkát vállalók is benne vannak, a jelek szerint pedig sok eladó és pénztáros szedte már a sátorfáját és ment a határon túlra dolgozni. A számok azt is mutatják, hogy a boltokban foglalkoztatottak jelenlegi száma alig több a 2015. elejinél.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem	2015 I.	2015 II.	2015 III.	2015 IV.	2016 I.	2016 II.
foglalkoztatottak száma	374	368	372	362	359	376

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

Az elmúlt években persze összességében nőtt a foglalkoztatottak száma a boltokban:

foglalkoztatottak száma	2011	2012	2013	2014	2015	2016 II. negyedév
kiskereskedelem	354	355	348	361	369	376

KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2016. augusztus 19.)

Nagyot esett a foglalkoztatás a boltokban: 15 ezer fővel

2016 első negyedévére, egy év alatt, még a vasárnapi boltzár feloldása előtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében (tehát a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása előtt) 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban, az előző év azonos időszakához mérve. Borúsabb a kép, ha a változásokat a 2015. év negyedéves részletezésével együtt nézzük, hiszen egy nyári hullámot leszámítva (amikor az üdülőhelyeken a nyaralási időszakban kinyitnak, majd ősszel bezárnak az idényjellegű üzletek) folyamatos volt a leépülés:

foglalkoztatottak száma	2016 I.	2015 IV.	2015 III.	2015 II.	2015 I.
kiskereskedelem	359	362	372	368	374

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt), negyedéves adatsor

A foglalkoztatottak számának 2015-2016. évi csökkenésében több folyamat játszott egyidejűleg szerepet. A munkaerőhiány alaposan megtépázta a boltosok munkaerőpiacát is, de a 2015-ben bezárt háromezer üzlet is a létszám csökkenését okozta. A vasárnapi boltzár sem húzhatta felfelé a létszámot.

Az elmúlt években hullámzott a foglalkoztatottság szintje a kiskereskedelemben, amihez hozzátartozik, hogy a 2014-ben kiépült és 2015-ben már teljes körben üzemelt online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacot is megtisztította, tehát jelentős szerepe volt a foglalkoztatás növekedésében is ebben a két esztendőben (a több nyugtaadáshoz több költség is dukál):

foglalkoztatottak száma	2016 I. negyedév	2015	2014	2013	2012	2011
kiskereskedelem	359	369	361	348	355	354

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt)

Megint a kicsik szívtak

A KSH adatai szerint a 4 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál ugyanakkor nőtt az alkalmazottak létszáma 2016. első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a boltokban a foglalkoztatottak teljes körén belül a nagyobbaknál nőtt az alkalmazottak száma, tehát a kisebbek voltak a foglalkoztatás csökkenésének kárvallottjai:

alkalmazottak száma	2016 I. negyedév	2015	2014
kiskereskedelem	199	192	189

KSH, érték: ezer fő, négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató kereskedések,

átlagos állományi létszám

Na, és mi van a borítékban

A munkaerőhiány feljebb tornázta a béreket a kiskereskedelemben is. A boltokban, áruházakban nőtt a havi bruttó átlagkereset 2016. első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest:

	2016 I. negyedév	2015 I. negyedév	változás
teljes létszám	193.791	183.631	+ 5,5%
fizikaiak	153.876	144.750	+ 6,3%

KSH, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset

Fog ez még nőni jobban is.

(blokkk.com, 2016. május 20.)

A nőké a pult a boltban, de csak a kétharmada

Sokan szajkózzák, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a nő. A tények azonban némileg mást mutatnak: ennél azért kevesebben vannak. A boltzár évében egyébként nem változott a nők aránya a boltokban.

Az elmúlt időszakban többen és többször állították, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a a gyengébb nem táborába tartozik. A többség ugyan valóban nő, de arányuk az említett 80%-nál azért jóval kevesebb. Nos, a kereskedelem egészében (amiben a bolti, áruházi kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem és a gépjárműkereskedelem is benne van a hivatalos besorolás szerint) a foglalkoztatottak között a nők aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a következők:

foglalkoztatottak száma	2015	2014	2013	2012	2011	2010	2009	2008
összes foglalkoztatott	539	548	529	539	535	531	540	572
összes foglalkoztatottból nő	298	298	289	296	286	289	287	301
nők aránya	55	54	55	55	53	54	53	53

KSH, ezer fő, arány: %

Ez azért kevesebb a 80%-nál. 2015-ben az 50% felett mozgó arány nagyságrendjét tekintve semmit sem változott a korábbi évekhez képest.

Kitűnik az adatokból ugyanakkor az is, hogy a kereskedelem egészében a foglalkoztatottak száma 2015-ben nagyjából annyi volt, mint 2009-ben (vagy éppen 2012-ben), valamint 2014-hez, továbbá 2008-hoz képest pedig csökkent.

És a boltokban, áruházakban

A boltokban, áruházakban a kereskedelem egészénél nagyobb ugyan a nők aránya a foglalkoztatottak körében, de ez is azért kevesebb, mint 80%. A nők aránya a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak körében a kétharmados szint körül mozgott az elmúlt években. Lényeges változást a boltzár éve nem hozott a kiskereskedelemben sem, hiába nem kellett vasárnap dolgozni. A KSH friss adatai a következők:

foglalkoztatottak száma	2015	2014	2013	2012	2011	2010	2009	2008
összes foglalkoztatott	369	361	348	355	354	353	351	380
összes foglalkoztatottból nő	252	241	235	240	232	235	229	246
nők aránya	68	67	68	68	66	67	65	65

KSH, ezer fő, arány: %

2015-ben nőtt ugyan 2014-hez képest a foglalkoztatás a kiskereskedelemben, de a 2008. évi szintnél még mindig alacsonyabb. A 2015. évi létszámnövekedésben nyilván szerepet játszott az online pénztárgép rendszer, ami nem csak az áruforgalmat, hanem a munkaerőpiacot is megtisztította (több nyugtához több költség dukál).

A 2008. évi szintnél alacsonyabb létszámban szerepet játszott az is, hogy megnövekedett a kiskereskedelemben azoknak az korszerű értékesítési csatornáknak a súlya, melyek létszámigénye kisebb, így a diszkontoké, vagy éppen az elektronikus kereskedelemé.

(blokkk.com, 2016. május 3.)

Szépen zuhan a foglalkoztatás a kereskedelemben

Miközben nő a forgalom. 2015-ben 9 ezer fővel esett a foglalkoztatás a kereskedelemben.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben mind év közben, mind 2014-hez képest csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben (a kereskedelem magában foglalja a bolti, áruházi kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és a gépjárműkereskedelmet is, az uniós besorolás szerint).

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a KSH kétféle módon vizsgálja a nemzetgazdaságban és az egyes szakterületeken a létszámot. Egyrészt felméri az alkalmazottak számát, mely a négy főnél nagyobb vállalkozásokra terjed ki. Ebben a körben 2015-ben nem mozdult a bolti, áruházi kiskereskedelemben a létszám év közben, az elmúlt öt évben viszont valamelyest - kisebb-nagyobb hullámzással együttvéve 2%-kal - nőtt. A vasárnapi boltzárnak annyi hatása volt itt, hogy miközben 2015-ben mind az előző évhez képest, mind év közben tovább nőtt a kiskereskedelem, az alkalmazotti létszám a nagyobb vállalkozásoknál ezt a bővülést nem követte.

A KSH másik létszámmutatója a foglalkoztatás. Ez magában foglalja a már említett, 4 főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát is, de azokét is, akik bármilyen más módon ügyködnek a kereskedelemben, például a 4 fős, vagy annál kisebb vállalkozásnál alkalmazottakat, vagy éppen magukat a vállalkozókat. A kereskedelemben 2015. utolsó negyedévében 535 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ezen belül decemberben 189 ezer fő a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak száma (így ez 35%-os arányt jelent).

Málladozó foglalkoztatás a kereskedelemben: hiába nő a piac

2015-ben éves szinten 9 ezer fő volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, 2014-hez mérve.

2015-ben év közben - az első negyedévhez képest a negyedik negyedévre - 8 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben. 2015. negyedik negyedévében 2014. utolsó negyedévéhez képest pedig 7 ezer fő volt a visszaesés, tehát év közben és az előző időszakhoz képest egyaránt esett az ágazatban ügyködők létszáma.

A családi bolti, áruházi költekezés oldaláról a 2013-2015. évi időszak vizsgálata a fontos, hiszen ebben a három esztendőben együttvéve 12%-kal nőtt a kiskereskedelem, 2012-höz mérve. A foglalkoztatás ezzel szemben nem nőtt, kisebb-nagyobb hullámzás mellett az éves foglalkoztatási szint három éves időtávban nem változott, maradt 539 ezer fő (2013-ban csökkent, 2014-ben nőtt, 2015-ben megint visszaesett az előző évhez képest). Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás a kiskereskedelem bővülését nem követte az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében:

	2012.	2013.	2014.	2015.	változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma	539	529	548	539	- 9

KSH, kereskedelem, ezer fő, éves adatok

Rángatták innen, rángatták onnan a létszámot

Egyértelmű, hogy a 2015. évi foglalkoztatás csökkenésében szerepet játszott más folyamatok mellett a vasárnapi boltzár is, visszahúzva a létszámot. Hatott ugyanakkor az online pénztárgép rendszer is, mely nyomán a több nyugtaadás mellett rendet kellett tenni a munkaügyi nyilvántartásokban is, elsősorban a kiépítés időszakában, 2014-ben. Nem lehet véletlen, hogy a foglalkoztatás 2014-ben nagy hirtelenjében 19 ezer fővel megugrott az előző évhez képest.

Csökkent itt más is: boltok

Az elmúlt években csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul 2015. első félévében is. 2012-ben még 154 ezer bolt, áruház várta a vásárlókat, ezzel szemben 2015. derekán már csak 142 ezer. Csak 2015. első félévében több mint 2 ezer volt az üzletszám csökkenés a kiskereskedelemben.

Vállalkozások

A boltokat, áruházakat üzemeltető kiskereskedelmi vállalkozások száma is megcsappant, hiszen 2012-ben számuk még 104 ezer volt, 2015-ben már csak 97 ezer.

A teljes kereskedelmet nézve is csökkenést mutatnak a KSH adatai. 2015. novemberében 198 ezer volt a regisztrált kereskedelmi vállalkozások száma, januárban viszont még 205 ezer.

A bemutatott mozgások nagyobbrészt a kis- és középvállalkozói körben nyomták a kereskedelem foglalkoztatási mérlegét. A nagyobb áruházak létszámváltozása az alkalmazotti mérleget mozgathatta, hiszen náluk ez a foglalkoztatási forma a jellemző (és négy főnél általában nagyobbak), ide tartozik egyebek mellett a barkácspiac elmúlt évekbeli szűkölése is.

(blokkk.com, 2016. február 22.)

A vasárnapi boltzár árnyoldala

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma 2015-ben év közben - év elejéhez képest év végéig - nem változott. A vásárlók ragaszkodnak a nagyáruházakhoz, továbbra is inkább dühösen sorban állnak szombatonként. A létszám nem követi a forgalom bővülését.

A vasárnapi boltzár 2015 március 15-i bevezetését megelőzően a legóvatosabb becslések is sokezres létszámcsökkenést vetítettek előre. Nos, hát ebből - az alkalmazottak szerencséjére - nem lett semmi. A vasárnapi boltzár hatását az alkalmazottak számában legpontosabban az mutatja meg, hogyan változott a létszám a boltzár bevezetését követő hónapokban a megelőző, év eleji időszakhoz képest.

A boltokban, áruházakban 2015-ben az évközi hullámzásokat követően nagyságrendjét tekintve nem változott az alkalmazotti létszám, mind januárban, mind februárban 188-189 ezer fő között volt a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint.

A vásárlók sorban állnak - főleg szombaton - a nagyáruházakban, így látszik is, hogy nem nagyon mennek a vasárnap is nyitva tartó kisboltokba. Sok nagyáruház megnyújtotta a hétköznapi nyitva tartását, ezért sem csökkentette a létszámot az előzetes várakozásokkal szemben. Az online kassza pedig a munkaerő piacot is pucolta, hiszen ha több nyugtát ad a boltos, több költséget is el kell számolnia.

2015-ben év közben májusra három-négyezer fővel apadt a létszám, de ez év végére visszakúszott a januári szintre (az 590 fős növekmény három tized százalékot jelent, így elhanyagolható:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015	január	május	december	változás
létszám	188.255	184.615	188.845	+ 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

Hasonló irányzat figyelhető meg a fizikai munkát végző alkalmazottak körében is, így a sokat emlegetett létszámhiány miatt nem spájzoltak be eladókból, pénztárosokból a boltok, áruházak.

Bolti, áruházi kiskereskedelem fizikai alkalmazottjainak létszáma

2015	január	április	december	változás
létszám	137.013	134.353	138.130	+ 1.117

KSH, alkalmazottak létszáma, 4 főnél nagyobb, (teljes és részmunkaidős együtt), fő

változás: január/december

Miközben

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma ingadozott az elmúlt években. Az egyes időszakok közötti változásokban egyidejűleg több piaci folyamat és szabályzóváltozás is hatott, de nyilván döntő szerepe a gazdaság teljesítményének és ezen keresztül magának a bolti, áruházi költekezésnek volt.

2011-2015. között a következő mutatók jellemezték a bolti, áruházi kiskereskedelem alkalmazottainak létszámát:

	2011	2012	2013	2014	2015	változás
létszám	182.645	179.034	178.831	183.385	186.666	+ 4.021

KSH, alkalmazottak létszáma, fő, változás: 2015/2011.

A létszámnövekmény 2% volt az ötéves időszakban.

Na de a piac

A bolti kiskereskedelem létszámváltozásai nem követik a vásárlók téblábolását az áruházakban.

2015-ben a kiskereskedelem januárhoz képest decemberre a másfélszeresére hízott. Ehhez képest ugyanezt az időtávot nézve végül is változatlan maradt a létszám, cáfolva azokat a kormányzati megjegyzéseket, hogy inkább nőtt.

A fél évtizedes visszatekintés is hasonló arculatot mutat. 2013-tól nő a kiskereskedelmi forgalom, aminek mértéke a 2013-2015. közötti időszakban együttesen számolva 12% felett volt. Ehhez képest az alkalmazottak létszáma csak 4%-kal emelkedett ugyanebben a hároméves időszakban. Ebben a létszámbővülésben - a KSH kiskereskedelmi forgalmi mutatójának bővüléséhez hasonlóan - tetemes szerepe volt az online pénztárgép rendszernek, amit pontosan 2014. január és augusztus között építettek ki a boltok, áruházak, tehát mind 2014-ben, mind 2015-ben felfelé nyomta a kiskereskedelem különböző mutatóit. Nem is kis mértékben.

(blokkk.com, 2016. február 19.)

Az NGM ezt benézte

A KSH adatai a fordítottját mutatják, mint amit a szaktárca állít. 2015-ben ugyanis nem nőtt év közben az alkalmazottak száma a bolti, áruházi kiskereskedelemben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint 2015-ben április-november között 2.700 fővel többen dolgoztak a kiskereskedelmi szektorban, "ami azt bizonyítja, hogy a kormány jól időzítette a kereskedelemben dolgozók szabad vasárnapjának biztosításával kapcsolatos intézkedését, mivel a növekvő forgalom a megváltozott nyitva tartási rend mellett is nagyobb kiszolgáló személyzetet igényelt". (Kormany.hu, 2016. január 26.). Nos, a nagyobb kiszolgáló személyzet igénye nem igaz, a KSH létszámadatai novemberig bezárólag ugyanis mást mutatnak.

A vizsgálat tárgya a kiskereskedelem, ami a boltokat, áruházakat jelenti (amikor a bolt, áruház egy végső felhasználót, fogyasztót szolgál ki, aki nem üzleti céllal, hanem saját használatra vásárol), ahol elrendelték a vasárnapi boltbezárást, de nem tartozik ide a járműértékesítés, a hivatalos uniós besorolás szerint.

A vasárnapi boltzár hatását - ebben helyes irányban tapogatózik az NGM - legpontosabban 2015. éven belüli változásai mutatják meg, hiszen ekkor csupán a szezonális ingadozást kell lehámozni a mutatókról az alaposabb elemzés érdekében. Az NGM közlése szerint áprilishoz képest nőtt a létszám novemberig. Ez igaz, 185 ezer főről 187 főre, a különbség pedig 2.251 fő, ami egyébként ugyebár nem 2.700 fő többletet jelent. Az átlagos állományi létszámot (egy másik mutatót) nézve a különbség 2.413 fő, ami már jobban közelíti a két és félezres NGM számot. Igen ám, de...

Ez itt nem áll össze

Egy apróságot ugyanis elhallgatott az NGM. A vasárnapi boltzárat március 15-én vezették be. A boltok, áruházak csökkentették is a létszámot az év elejéhez képest, de április előtt. Januárban 188 ezer fő, februárban 187 ezer fő, áprilisban pedig már csak 185 ezer fő dolgozott alkalmazottként a kiskereskedelemben. Nos, ezt az év eleji, április előtti létszámcsökkenést elhallgatja az NGM, amikor gőzerővel hatott a boltzár a létszámgazdálkodásban és az év mélypontját választja ki összehasonlítási alapnak. Ehhez - áprilishoz - képest valamelyest valóban nőtt a létszám később, döntő részben különféle szezonális hatások (húsvét, nyár, iskolakezdés) miatt, de csak az év eleji szintre tornázta vissza magát. Összességében 2015-ben november végéig nem nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, hiszen novemberben kevesebben dolgoztak a boltokban, áruházakban alkalmazottként, mint januárban.

Éves tükör: felnyomta az online kassza

Az igaz, hogy a kiskereskedelemben 2015-ben az előző évhez képest nőtt a létszám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015. novemberében a kiskereskedelemben 187 ezer alkalmazott dolgozott (a négy főnél nagyobb vállalkozásokat méri ebben a mutatóban a KSH). Egy évvel korábban, 2014. novemberében a létszám 184 ezer fő volt, a különbség 2.818 fő. Az átlagos állományi létszám (ez egy másik mutató) szerint is előző évhez képest nőtt az alkalmazottak száma, 3.101 fővel, tehát ebben nagyjából pontos is volt az NGM. De egyébként a növekedésnek oka is van.

Nos, az előző évhez képest mért létszámnövekedést sokféle hatás befolyásolta, de legfőképpen az, hogy már 2015. elején megugrott a létszám, feltételezhetően a kiskereskedelemben bevezetett online kassza hatása nyomán. Több nyugtát adtak az ügyeskedők, így több költségről is számot kellett adniuk, aminek része az alkalmazottak bejelentése is. De végül is ennek semmi kizárólagos köze nincs a vasárnapi boltzárhoz.

A szakszervezet sem a legtájékozottabb

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője szerint az áruházak a karácsonyi szezon miatt nem siettek a leépítésekkel. Nos, a vasárnapi boltzárat az első negyedévben vezették be, a karácsony pedig az utolsóra esik, volt is azért valami mocorgás a létszámban. Egyébként a karácsonyi szezonra felhúzzák a létszámot a boltok, áruházak, tehát decemberben volt létszámemelkedés (csak KSH adat nincs még erről a hónapról).

Na de: arról is panaszkodott, hogy egyedül az Auchan adott 10% béremelést. Nos, jó nagyot téved ő is, a KSH adatai ugyanis mást mutatnak. A kiskereskedelemben a fizikai dolgozók átlagkeresete 2015. februárjában 144 ezer forint volt, novemberben pedig 161 ezer forint. A különbség - az évközi változás - 17 ezer forint, ami 12% növekményt jelent. Így az nem igaz, hogy csak egy áruházlánc emelte a béreket, az persze másik kérdés, mi lesz a munkaerőpiacon. Ugyanis nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is vannak betöltetlen álláshelyek a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2016. január 26.)

Vasárnapi létszám: ennyi

még mindig. Az online kassza a munkaerőpiacot is a helyére tette.

Az év eddig eltelt időszakáról megjelent KSH adatokból végül is az derült ki, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelemben a boltzárat ellenzők előrejelzésénél sokkal kisebb volt a létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. 2015. egyes hónapjaiban az év elejéhez, a boltzár bevezetését megelőző időszakhoz mérve csökkent az alkalmazottak száma ezerötszáz fővel október végéig. Mindez, az előbbi adat nagyságrendjével együtt már a szeptemberi adatok nyomán egyértelmű volt, a legfrissebb októberi statisztika pedig csak megerősítette a korábbi, mérsékelt létszámcsökkenési irányzatot.

Nem változott az sem, hogy a teljes munkaidősök létszáma év közben nőtt, miközben a részmunkaidősök száma csökkent.

2014-hez képest ugyanakkor nőtt a létszám, persze ennek is megvannak a maga okai. A legfontosabb változások a következők voltak:

létszám változás	2015 október/2014	2015 október/február
kiskereskedelem	+ 2.323	- 1.576
teljes munkaidős	+ 4.976	+ 1.144
részmunkaidős	- 2.653	- 2.720

KSH, alkalmazottak száma 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál

A részletes havi adatokból arra lehet következtetni, hogy az online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacon is végigsöpört. A kiskereskedelem létszáma már januárban megugrott ötezer fővel a 2014. évi átlaghoz képest. A kiskereskedelem forgalmi adataiból ismert, hogy a 6% körüli növekedés egyik motorja az online kassza piactisztító hatása volt, mivel egyszerűen a korábbi ügyeskedők több nyugtát adtak. A nagyobb bevételhez viszont nagyobb költség dukál, így feltehetően emiatt is nőtt a bejelentett dolgozók száma.

További mozgatója a létszámváltozásoknak, hogy a nagyáruházak megnyújtották a hétköznap esti nyitva tartási időt. Ez, valamint a menet közben hajnali fél öttől engedélyezett nyitás (ami eredetileg 6 óra volt), úgyszintén felfelé húzta a létszám mutatóit.

Az előbbi két tényező, az online kassza és a hosszabb hétközi nyitva tartás egyaránt hozzájárult ahhoz a fordulathoz is, hogy nőtt a teljes munkaidősök száma a részmunkaidősök rovására. Természetesen sokat nyomott a mérleg serpenyőjében az is, hogy lecsökkent a vasárnapi pótlék pénzügyi terhe (a megengedett öt vasárnap pótléksúlya még a megemelt 100% pótlék mellett is csak ötöde a korábbi költségnek).

Hosszabb időszak vizsgálatának nincs már értelme a vasárnapi boltzár bevezetésének hatásairól, hiszen fél-, háromnegyedév után egyre több egyéb hatás is belép, tehát a létszámmérleg ennyi. A létszámváltozást persze továbbra is figyelni kell, de ahogy múlik majd az idő, úgy olvad bele a vasárnapi boltzár hatása más piaci folyamatokba.

(blokkk.com, 2015. december 18.)

Munkaerőhiány? De hát augusztusban csökkent a létszám

A boltokban, áruházakban, augusztusban - júliushoz képest. Augusztusban a teljes munkaidősök létszáma is csökkent az előző hónaphoz mérve. A részmunkaidősök száma év elejétől hónapról-hónapra csökkent, így augusztusban is. A létszámmérleg az év elejéhez képest összességében visszaesést mutat, a forgalom több mint 30%-os bővülését egyáltalán nem követi.

A blokkk.com havi létszámösszegzésének célja, hogy képet lehessen alkotni a március 15-én bevezetett vasárnapi boltzár foglalkoztatási hatásairól. Így az elemzés továbbra is arra irányul, hogy év közben februárhoz képest hogyan változik a létszám a boltokban, áruházakban, hiszen ez fejezi ki legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait. (Az előző évhez mért változásokat több folyamat is befolyásolja egyidejűleg, amelyekről nehéz lehámozni a boltzár puszta hatásait.)

Munkaerőhiány persze van a kereskedelemben, néhány ezer főt keresnek a boltok áruházak, de ezzel az adattal szemben a munkanélküliek között több mint 30 ezer embernek a kereskedelem volt az utolsó munkahelye, így bizonyos, hogy csak egyes szakmákban van nehezen pótolható hiány.

A létszámmérleg

Az év elejétől nézve május végéig hónapról-hónapra olvadozott a létszám, majd júniusban egyet ugyan ugrott (hiába, kezdődött a balatoni szezon), de utána megint csökkent az alkalmazottak száma. Időközben a forgalom harmadával nőtt, ezt viszont egyáltalán nem követte létszámmozgás, sőt.

Feltehetően a KSH létszámadatait ugyanúgy mozgatja az online pénztárgép rendszer is, mint a kiskereskedelmi forgalmat. A több nyugtaadás arra ösztönzi az ügyeskedőket, hogy több alkalmazottat is jelentsenek be. Ez persze egyáltalán nem baj.

Az augusztusi boltzár mérleg ezerötszáz fő létszámcsökkenés (a teljes és a részmunkaidősöket együtt nézve):

bolti, áruházi kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június	július	augusztus	változás augusztus/február
létszám	188.753	187.890	187.285	185.509	185.251	187.614	187.339	186.413	- 1.477 fő
forgalom	623	609	724	752	746	772	839	.	+ 216 milliárd forint

forrás: KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, forgalom: milliárd forint

Az összlétszámon belül a teljes munkaidősök köre bővült, a részmunkaidősöké viszont alaposan lehúzza a foglalkoztatás mérlegét.

Akik boltban, áruházban dolgoztak, azok létszámadatai:

	február	augusztus	változás augusztus/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	187.890	186.413	- 1.477
ezen belül teljes munkaidős	143.019	144.199	+ 1.180
részmunkaidős	44.871	42.214	- 2.657
ebből élelmiszer kiskereskedelem	102.100	100.752	- 1.348
ezen belül teljes munkaidős	77.906	78.246	+ 340
részmunkaidős	24.194	22.506	- 1.688
ebből iparcikk kiskereskedelem	85.790	85.661	- 129
ezen belül teljes munkaidős	65.113	65.953	+ 840
részmunkaidős	20.677	19.708	- 969

KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A nagykereskedelem felszívta magát

A teljes kereskedelmet (kis- és nagykereskedelmet együtt) nézve augusztusban a létszám 343,4 ezer fő volt, ami 800 fővel kisebb a júliusinál, tehát nyáron csökkent a létszám, de a februárinál (341,6 ezer főnél) még mindig magasabb volt a nyolcadik hónapban. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a nagykereskedelemben nőtt az összlétszám, miközben a kiskereskedelemben csökkent.

(blokkk.com, 2015. október 21.)

A júliusi hőségben olvadozott a létszám a boltokban, áruházakban

Hiába nő a bolti, áruházi kiskereskedelem, a létszám csökkent. Részmunkaidősnek lenni a legrosszabb.

Júniusban ugyan feljebb kúszott az alkalmazottak száma a nagyobb boltokban, áruházakban a tavaszi hónapokhoz képest, hiszen ekkor az üdülőhelyeken sok árus kinyitott, de a KSH legfrissebb kimutatása szerint ezt követően júliusban tovább olvadozott a létszám (a KSH ezekben az adatsorokban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak számát méri, ami eltér a foglalkoztatottak számától). Így a vasárnapi boltzár bevezetése nyomán félezerrel kisebb az alkalmazottak létszáma ahhoz a februárhoz képest, ami mindig is az év leggyengébb hónapja a kiskereskedelemben. A forgalom kétségtelenül jó ütemben nőtt, a létszám viszont csökkent. Az összefoglaló létszámadatok ezt mutatják:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	187.890	187.614	187.339	- 551

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

Az összlétszámon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megugrott, a részmunkaidősöké viszont alaposan megcsappant az elmúlt hónapokban. Az elmúlt években egyébként a fejlett országokban nőtt a részmunkaidősök foglalkoztatása a kereskedelemben, ezzel szemben Magyarországon 2015-ben csökkent. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a vasárnapi boltzár nyomán sok üzlet bevezette a hosszabb hétköznapi nyitva tartást: kinyithatnak hajnali fél ötkor, amivel az élelmiszer üzletek éltek, emellett sok boltos, nagyáruház a szokásosnál tovább tart nyitva az esti órákban (a korábbi 19, 20, vagy 21 órai zárást kitolva, legtovább persze csak 22 óráig).

Nem titok az sem, hogy a részmunkaidősök számottevő hányadát éppen vasárnap foglalkoztatták, de hát ez már nem megy. A kismamák, diákok nagyot buktak a boltzáron, ráadásul egy részük nincs is benne a kiskereskedelmi létszámkimutatásban, mivel munkaerő kölcsönző cégeken keresztül dolgoztak az áruházakban (így nem az áruház, hanem a kölcsönző, közvetítő cég alkalmazottai voltak).

A teljes és részmunkaidősöket együtt mérlegelve az élelmiszerüzletekben és a ruházati boltokban csökkent a létszám az elmúlt hónapokban, egyes iparcikk áruházakban viszont emelkedett, de a teljes mérleg visszaesést mutat. Az egyes áruterületek áruházainak munkaerő mérlege a következő:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	143.019	144.675	144.681	+ 1.662
élelmiszer kiskereskedelem	77.906	78.509	78.360	+ 454
teljes iparcikk kiskereskedelem	65.113	66.166	66.321	+ 1.208
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.814	9.788	+ 111
elektronika, elektromos készülék	22.895	23.236	23.289	+ 394
különféle vegyes iparcikk	22.895	23.236	23.289	+ 394

KSH, járműkereskedelem nélkül

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	44.871	42.939	42.658	- 2.213
élelmiszer kiskereskedelem	24.194	23.015	22.764	- 1.430
teljes iparcikk kiskereskedelem	20.677	19.924	19.894	- 783
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.569	4.560	- 232
elektronika, elektromos készülék, egyéb	6.559	6.224	6.254	- 305
különféle vegyes iparcikk	6.559	6.224	6.254	- 305

KSH, járműkereskedelem nélkül

A teljes kereskedelmet mérve (a nagy- és kiskereskedelmet együtt) a létszám a februári 342 ezerről 344 ezerre nőtt júliusra, ami az előbbi adatokkal egybevetve a nagykereskedelem foglalkoztatottsági szintjének az emelkedését jelenti.

(blokkk.com, 2015. szeptember 18.)

Ötezer fővel csökkent a foglalkoztatás a kereskedelemben: a nőket rúgták ki elsősorban

A foglalkoztatott más, több, mint az alkalmazottak száma. A nőket nem szeretik a kereskedelemben?

A munkaerő piac teljes körét a foglalkoztatottak jelentik, mely része az alkalmazott is, de benne vannak a szövetkezetek és a társas vállalkozások tagjai, az egyéni vállalkozók, valamint a segítő családtagok is. A KSH módszertani magyarázata szerint foglalkoztatott az, "aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett". Ez jóval szélesebb, nagyobb létszámú kör az alkalmazottaknál, ahol a KSH csak a f főnél nagyobb vállalkozásokat méri.

Foglalkoztatottak: itt mérhető nagyságú a bukta

A foglalkoztatottak körében a teljes kereskedelmet nézve 2015. második negyedévében 2014-hez képest is, és 2015. elejéhez mérve egyaránt csökkent a létszám:

foglalkoztatottak száma	első negyedév	második negyedév
2015	543,1	538,3
2014	550,1	544,9

KSH, ezer fő (a KSH negyedéves bontást ad meg)

A 2015. második negyedévi 538 ezer fős foglalkoztatási adat minden más mutatónál kisebb. Így 2015. első félévében 4.800 fővel kisebb lett a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben, ráadásul ez a szint alacsonyabb az előző évinél is. Az éven belüli változás nyilván összefügg a vasárnapi boltzár bevezetésével is.

A nemek háborúja

2015 első félévében a férfi foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt. Hoppá! A női nemhez tartozó foglalkoztatottak száma ezzel szemben 8 ezer fővel csökkent második negyedévben az elsőhöz képest. Így az utolsó adatok szerint 2015. második negyedévében 244 ezer férfi és 294 ezer nő ügyködött a kereskedelemben, tehát így is női szakma maradt a kereskedelem, legalábbis a foglalkoztatás nemek közötti arányát nézve.

Ez a változás egyébként azzal is összefügghet, hogy az alkalmazottakon belül a részmunkaidősök száma 2.200 fővel csökkent a kereskedelemben júniusig, márpedig a nők azok, akiknek a részmunkaidőre szükségük lenne. Hát a vasárnapi boltzár most "segített" nekik, bár valószínűleg ebből azért nem kértek ennyit.

Az hogyan lehetséges, hogy az alkalmazottak száma nem csökken, a foglalkoztatotté pedig igen

A foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 2015. második negyedévében 538 ezer fő, ezen belül az alkalmazottak száma 341 ezer fő volt (a pontosság érdekében ez az alkalmazotti szám negyedéves átlag). Az alkalmazottak mellett a foglalkoztatottak száma eleve olyan súlyú, hogy képes mozgatni a teljes kört lefedő foglalkoztatási mutatót.

Az alkalmazottak száma, ahol a KSH kizárólag a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat méri, 2015. első félévében a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt számolva) nőtt, ezen belül viszont a bolti, áruházi kereskedelemben - igaz, alig, de - csökkent, a hivatal adatai szerint:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	június	változás június/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.555	343.329	+ 1.774
ezen belül kiskereskedelem	187.890	187.614	- 276

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

Szerepet játszott a foglalkoztatási szint csökkenésében, hogy 2015-ben a regisztrált vállalkozások száma csökkent a kereskedelemben, hiszen számuk januárban 205 ezer, júliusban pedig már csak 201 ezer volt. Ez a csökkenés javarészt a társas vállalkozásokhoz kötődik (3.420 megszűnt), az egyéni vállalkozók száma viszont csak 850-nel zsugorodott.

A foglalkoztatottak fogalmának meghatározásából kiindulva pedig a 4 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai is beleeshetnek a mérlegbe, aminek hatása nem elhanyagolható.

Ezek után annyit nyugodtan el lehet könyvelni, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése előtt az ellenzők táborában előrevetített 10-15-20 ezres létszámcsökkentés eddig ugyan nem következett be, de a foglalkoztatottság szintje érezhető mértékben visszaesett, ráadásul egy növekvő piacon. Feltehetően a KSH látókörén kívül eső körben (így a munkaerő kölcsönzőktől, például a diákszövetkezetektől igénybe vett munkaerőnél) lehetett még létszámcsökkenés, de erről nincs összesített adat.

(blokkk.com, 2015. szeptember 2.)

A strandolás a létszámot is felhúzta, de a boltok még mindig mínuszban vannak

A KSH adatai szerint júniusban - egyetlen hónap alatt - 2.363 fővel nőtt ugyan a létszám a bolti kiskereskedelemben, de februárhoz képest még mindig mínuszban van. A legnagyobb lökést a nyári szezon indulása adta, az üdülőhelyek nyári üzletei javarészt júniusban nyitottak, de a télen nyitva tartók is sok alkalmazottat vettek fel - nyárra. Persze, majd ősszel fordul a kocka, amikor a nyaralók hazamennek.

Úgy tűnik, a kereskedelemben továbbra is a piaci verseny egyik fegyvere a munkaerő, mivel a február-május közötti létszámcsökkenést júniusban egy nagy ugrás váltotta fel. Ráadásul a teljes ember kell, nem részmunkaidős, bár ez a korábbi hónapokban is így volt: a teljes munkaidősök száma alaposan megnőtt, a részmunkaidősöké csak kisebb mértékben mozdult felfelé júniusban.

A megugrásban döntő tényező volt, hogy júniusban nyitottak az üdülőhelyek nyáron nyitva tartó üzletei, de a többiek is sok alkalmazottat vesznek fel arra az időre, amikor a nyaralók megrohanják a vízpartot, a strandokat. Csak a Balaton partján több mint ezer élelmiszer üzlet van a nagyobb településeken, de kinyitnak a strandcikkeket árusítók is júniusban, a többi nagyobb üdülőhelyről (Velencei tó, Tisza tó) nem is beszélve.

Szerepet játszhatott természetesen az is, hogy júniusban több mint 7%-kal nőtt az értékesítés a kiskereskedelemben a KSH kimutatása szerint, amiben az online kassza piactisztító hatása is sokat húzott (a reáljövedelmek ennyivel nem nőttek). Több nyugta mellé több bejelentett alkalmazott is dukál.

Összességében a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben júniusban még így is kisebb volt a létszám, mint februárban. A nagy megugrás a főmunkaidősök munkaerő piacán volt, hiszen a részmunkaidősök létszáma nagyságrendjét tekintve nem változott.

(blokkk.com, 2015. augusztus 19.)

Áprilisra már több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a vasárnapi boltzár bevezetését követően

Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete, kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük. És sok túlóra is volt áprilisban.

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.963	341.419	339.750	- 2.213
ezen belül kiskereskedelem*	182.239	181.640	179.818	- 2.421

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	281.281	281.732	281.028	- 253
ezen belül kiskereskedelem*	137.779	137.990	137.157	- 622
élelmiszer kiskereskedelem	77.954	77.919	77.615	- 339
iparcikk kiskereskedelem*	59.825	60.071	59.542	- 283
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.687	9.562	- 115
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	11.617	11.687	11.654	+ 37
elektronikai, villamos készülék, vasáru	11.274	11.337	11.351	+ 77
különféle vegyes iparcikk	22.891	23.024	23.005	+ 114

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem	60.682	59.687	58.722	- 1.960
ezen belül kiskereskedelem*	44.460	43.650	42.661	- 1.799
élelmiszer kiskereskedelem	24.208	23.769	23.393	- 815
iparcikk kiskereskedelem*	20.252	19.881	19.268	- 984
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.616	4.532	- 260
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	3.306	3.212	3.069	- 237
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb	3.252	3.243	3.114	- 138
különféle vegyes iparcikk	6.558	6.455	6.183	- 375

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Túlóra rekord

2015 áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak a májusi hónapokat nézve, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

(blokkk.com, 2015. június 22.

ha otthagyná az állását, mivel a hasonló nagyláncoknál nincs élelmiszeres áruterületekre osztott árufeltöltő munkakör. És az egyszerű árufeltöltőket a Tesco fizeti a legjobban. Még a kocsigyűjtője is ugyanannyit kap. A nagyáruházakban a bolti munka szervezése egyre átfogóbb területekre irányul: például itt az elektronikus polccímke, az önkiszolgáló kassza. Más világ jön az eladótérben is, a Tesco csak futott egyet a többiek után, némi lemaradást pótolva. Hiszen máshol mozog a bolti dolgozó az egész eladótérben és a raktárban is. Erre megy a világ.

Bizonyára akad olyan vásárló, aki emlékszik a régi szép időkre, amikor a pénztáros csak a pénztárban, a csemegepultos eladó csak a csemegepultban dolgozott. Ma már más világ van, és bizony a nagyáruházak többségében a pénztáros, vagy a csemegepultos bizony árut is feltölt, ha a szükség úgy hozza.

A Tesco már cáfolta, hogy felforgatná a már ott dolgozó árufeltöltőinek a világát és a jelenlegi több élelmiszeres áruterületre épített munkaköröket összevonná. Decemberig ugyanis az árufeltöltők frissáru, szárazáru és zöldségáru megosztásban dolgoztak (de láttunk a honlapon tej szakterületet is), és akik ott tevékenykednek már, azok úgy is fognak a cég közlése szerint. A december 3-tól belépőket viszont már egy átfogó munkakörben foglalkoztatják. De a változás mindössze annyi, hogy az áruterületekre bontott munkarend megmarad, csak kiegészül egy ponttal, ami az átirányítás lehetőségét jelenti más áruterületre. De így is azért a lényeg sokat változik.

A Tescohoz leginkább hasonló Auchannál nincs az élelmiszeres árufeltöltőknél áruterületes megosztás. Az Aldinál sincs ilyen, az árufeltöltő mindent mozgathat. A Lidlnél pedig csak bolti dolgozó munkakör van, aki mindent csinál, még kasszázik is.

Nem csak a munkaerőhiány miatt

A korszerű munkaszervezés iránya egyébként pontosan az, amit a tescos szakszervezet kifogásol. A nagyáruházakban ugyanis egyre összetettebb munkaköröket szerveznek, ami lehetővé teszi az árufeltöltők, vagy az eladók, pénztárosok átirányítását, pontosan arra a munkaterületre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ezt a vásárló is hallhatja, láthatja, például a diszkontokban, de hogy mást is mondjunk, ruházati nagyáruházban is van rá példa, amikor hangosbeszélőn irányítják az eladókat az eladótéren belül például az árufeltöltésről a pénztárba.

Ezek a munkaerőszervezési megoldások egyébként - igaz, csak szerény mértékben -, de enyhítik is a munkaerőhiányt, no meg persze némi költségmegtakarítást is eredményeznek, hiszen ha jobban mozgatható, szervezhető a munkaerő, adott nagyságú forgalom mellett valamivel kevesebb munkáskézre van szükség. De mielőtt az áruházi dolgozók kizsigerelésére gondolna valaki, példaként megemlítjük a világ nagy autógyártóit, vagy az Ikea-t, akik bizony pontosan a digitális technikák, jobb munkaszervezés miatt leépítéseket terveznek és jelentettek már be. (Az autógyáraknál sokat számít az is, hogy az elektromos autók gyártási folyamata már más, de az eredmény ugyanaz.)

És itt van már a polccímke a nagyáruházakban, így a papírfecnik ideje lejáróban. A magyar boltok is egyre több önkiszolgáló pénztárt állítanak be, ami persze munkaerőt takarít meg. Át is lehet őket irányítani, nem csak a digitalizációs technikák miatt, hanem mert a boltos forgalom napközben is folyamatosan hullámzik. Minek könyököljön a pénztáros, ha nincs sok vásárló a boltban, el is küldik időnként árut feltölteni.

Így igazából a Tesco semmi mást nem csinál, mint a többiek, sőt, az árufeltöltők munkaszervezésében le is van maradva tőlük. Persze, ezt a szakszervezetnek is be kellene látnia.

És a fizetések

A nagyáruházak a boltos fizikai dolgozók országos átlagánál, ami most 221 ezer forint, azért jobban fizetnek. Mindegyiknél van olyan munkakör, ahol ennél sokkal jobban keresni. Egyedül az Aldi árufeltöltője kivétel, de az a gyanúnk, hogy követheti is a Lidl példáját, ahol a bolti dolgozó mindent csinál. Hát most röpke gyűjtésünk alapján éppen ez a kép rajzolódik ki:

árufeltöltők, eladók		munkaköre	jövedelem
Aldi	árufeltöltő	árupakolás, pékáruk sütése, takarítás	204
Aldi	eladó	+ kasszázás	286
Auchan	árufeltöltő	termékek kihelyezése, raktárak rendbentartása, leltározás,	234
	pénztáros	kasszakezelés	234
	értékesítési tanácsadó	eladó	303-339
Lidl*	bolti dolgozó	kiszolgálás, pénztármunka, árufeltöltés, takarítás	288
Tesco	árufeltöltő élelmiszer	árukihelyezés, takarítás, raktári rend fenntartása, segítség más területeknek	241
	nonfood	árukihelyezés, takarítás, raktári rend fenntartása,	231
	pénztáros, eladó, kocsigyűjtő**	kasszázás, vásárló kiszolgálása, bevásárlókocsik kezelése	241
Forrás: céges honlapok, jövedelem: havi bruttó, ezer forint, Lidlnél nincs külön árufeltöltő, Tesconál többféle munkakörben azonosak a keresetek

És hogy milyen sokat számít a munkaszervezés, bemutatjuk az egy dolgozóra jutó forgalmi különbségeket a magyar boltos piacon, ami nagyon sokat számít.

És akkor egy kis hatékonyság

A körtét az almával nem lehet csak úgy összehasonlítani, hiszen sokban különböznek, de abban nem, hogy mindkettő gyümölcs. A különböző boltos értékesítési technikák munkaerőigénye is eltérő, például nem mindegy, van-e csemegepult a boltban, ahol lehet kérni tíz deka párizsit, persze egy eladótól. De hát az értékesítési technikák is hullámoznak, például a diszkontok bevezették a helyben sütött pékáruk árusítását, amihez kell már szakember is kell (valamilyen). Itt is számít a részmunkaidős foglalkoztatás és több már említett foglalkoztatási tényező.

És itt már nagyobb különbözőségek is vannak, ezért célszerű csatornánként mérlegelni: diszkontok, hiperek, szupermarket.

Igaz, így a Spar egyedül marad, mivel a legjobban munkaerőigényes szupermarket ágban tevékenykedik, de akkor hozzátesszük, hogy a magyar láncok közül a legjobb CBA-sok, cooposok és reálosok a 25-30 milliós sávban mozognak, ami a 20-30 milliárdos cégnagyságokat is tekintve jó eredménynek számít (nem tesszük ide őket, mert teljesen mások az adottságaik, de lejjebb gördülve ott vannak ők is):

Egy alkalmazottra jutó árbevétel	2015	2016	2017
Lidl	79,6	82,2	80,4
Aldi	58,3	62	65,9
Penny	58,8	60,5	62,2
Auchan	44,8	47,9	51,1
Tesco	33,6	36,4	38,6
Spar	31,1	34,4	37,2
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: millió forint, nettó árbevétel

(blokkk.com, 2018. december 5.)

Az újpesti piaci pékség is 300 ezer felett fizet

Magyar boltosok is adnak 300 ezer körüli bért az eladóknak. Elszólta magát az Auchan. Ádáz bérháború dúl a boltokban. A boltosok mindent bevetnek: az eladók már tanácsadók lettek.

Év közben is kénytelenek bért emelni a boltosok. És egyre többen és többet pusmognak a bérről.

Előbb az átlagról

A legutóbbi statisztika szerint 2018 júliusában 218 ezer forint volt a boltos fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) havi bruttó átlagkeresete, ami az egy évvel korábbinál 15%-kal több. Ez az emelés egy boltos számára nagyon sok, hiszen a kiskereskedelmi bevétel ugyanebben az időszakban csak 10%-kal emelkedett (folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzt számolva, amiből sok más költség mellett a bért is fizetik). A boltok bevételének növekedési üteme már három éve kisebb a béremelésekénél. A boltosoknak így 2018 nyarán megint mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, átlagosan 28 ezer forinttal több bért adva az eladóknak az egy évvel korábbinál.

Közben a létszámhiány nem enyhült, a létszám ugyanannyi maradt év közben az év elejihez képest. Az eladók keresete hiába nőtt, ez csak a létszám tartásához volt elég. Már akad olyan boltos is ráadásul, aki a szünidőben a diákmunka csökkenésére is panaszkodik. Hiába, a diákok az életnek is tanulnak. És arra is panaszkodnak boltosok, hogy egyes megyékben, például Fejérben, vagy a nyugati határ mentén a legjobban fizető boltosok sem találnak egykönnyen eladót.

És közben persze vándorolnak is az eladók boltról-boltra, vagy éppen más irányba is, a külföld, más haza szakterület is szívja el a munkaerőt. Az osztrák határ mentén már megszokott a napi munkába járás - a túloldalra.

Eladóhajkurászás élesben: szeretnél a vásárlók kedvencévé válni?

A boltosok minden praktikát bedobnak a munkaerő elcsábítására. Sokan, például az Auchan, vagy a Tom Tailor tanácsadóknak minősítik az eladókat. A Vodafone mobilt és korlátlan telefonhasználatot kínál. A Jysknél egy Levi's munkanadrágot is felajánlanak, de van olyan ruhás bolt, ahol három havonta szabadon választható munkaruha (arról nem szól a fáma, hogy a régivel mi lesz).

Cafetériát az álláshirdetők jelentős része ajánl, még most októberben is, de hogy mi lesz jövőre, azt kevesen tudják. A Szép-kártyába persze sok minden belefér, az összegszerűséget nézve. A blokkk.com tippje, hogy erős nyomás indul majd meg az alkalmazottak részéről, ha felébrednek, hogy a Szép-kártya mellett, ha még lesz rá lehetőség, inkább bért kapjanak. Azt arra költik, amire akarják, papírozgatás, kártyázgatás nélkül. A cégeknek pedig kizárólag adóoldalról nézve mindegy, hogy adott bérkeretből cafetériát, vagy bért adnak, hiszen az adóteher ugyanaz lesz. Majd kiderül, hogy a megszokás mekkora úr a cafetériában, de azért az is hozzátartozik a képhez, hogy az adminisztrációnak is van költsége.

A Metro lehet, hogy tud valamit, mert odaírja az álláshirdetésébe, hogy "bejelentett, törvényes foglalkoztatás". Az Auchan az értékesítési tanácsadó esetében azt dobja be, hogy "szeretnél a vásárlók kedvencévé válni?", egy költői kérdés keretében. És az Auchanról kiderült, hogy jutalékokkal együtt mennyit is fizethet egy eladónak (amiben persze egy nagy bónusz is benne van, de hát az is pénz).

Egy dohánybolt pedig csak hölgy jelentkezését várja. Na, tessék!

Az október közepi eladóvadászat azt is mutatja, hogy egyes álláshelyek betöltése szinte a lehetetlennel határos. Például a CBA a sofőröknek 350-400 ezer forintot kínál. És néhány magyar boltos lepipálja a multi áruházakat a meghirdetett bérekben.

Végül azt összegeztük néhány példa erejéig, hogy szőröstül-bőröstül mennyit is ajánlanak a boltosok az álláskeresőknek. A szórás nagy, hiszen tudjuk, vannak 200 ezer forint alatti havi bruttó keresetek is, de sokan nyújtózkodnak a 300 ezer forint felé és néhányan ezt már túl is lépik. Aldinál 10 éves munkaviszony után 400 ezer felett van a bolti eladó havi kereseti lehetősége, nyolc órára vetítve (máshol is nyolc órával számolunk), de nála csak részmunkaidős álláslehetőség van a boltjaiban, például heti 25 órával közel 200 ezret lehet keresni.

Néhány példa is azt mutatja, hogy széles a boltos eladók, raktárosok bérskálája és minél nagyobb az eladóhiány, annál jobban kúsznak felfelé a bérek, az elérhető keresetek:

Aldi	eladó, Budapest, 10 év munkaviszony után	400
CBA	tehergépjármű vezető	400
Auchan	értékesítési tanácsadó, képzettséggel, Törökbálint	339
Tesco	online vásárlás kiszállító sofőr, Budapest	338
CBA	raktári munkatárs Alsónémedi	320
Doktor Kanapé	tanácsadó eladó	320
Aldi	bolti eladó Budapest	314
Újpesti piac pékség	eladó	305
Auchan	értékesítési tanácsadó, képzettség nélkül, Törökbálint	303
Tom Tailor	eladó, divattanácsadó, Premier Outlet	300
Festékbolt	eladó, Nyíregyháza	300
Lidl	raktári dolgozó Székes	290
Lidl	bolti dolgozó	288
Aldi	raktári dolgozó, Biatorbágy	285
CBA	eladó, Budapest	280
Mömax	raktáros, targoncás, Üllő	280
Tesco	raktáros, Gyál	258
Spar Partner	eladó, Budapest	250
OMV	kútkezelő, Budapest	250
Lipóti Pékség	eladó, Budapest	240
Auchan	élelmiszer eladó, Budaörs, pénztáros Debrecen	234
Tesco	csemegepultos, Székesfehérvár	231
MOL	kútkezelő, Budapest	230
Dohánybolt Budapest	eladó	220
Decathlon	sporttanácsadó (eladó), Szombathely, Veszprém	205
Reál bolt	csemegepultos, Budapest	200
OMV	kútkezelő, Budapest	193
Forrás: céges honlapok, Jófogás, Profession, érték: ezer forint

(blokkk.com, 2018. október 17.)

És a végén én szeleteljem fel a párizsit?

Ezt csak otthon szabad megtenni, de ki tudja, mit hoz a jövő, hiszen van önkiszolgáló pénztár is, eladó meg nincs. Tombol az eladóhiány, lopakodnak is felfelé az eladóbérek: van, ahol már csak 300 ezer forint környékén akad munkatárs. A raktár és az online munkatárs bérek vannak az élen: Tesco, Lidl, CBA. Vannak persze különbségek is, jó nagyok. Ami jön, az csak a top. A nagyja sokkal lejjebb van.

Csúcson az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is a statisztika szerint, a létszám nem nő, pedig se szeri se száma az álláshirdetéseknek. A boltos vállalkozások többsége nem fecseg a bérről, de a bérháború egyre többeket kényszerít színvallásra, hiszen az állást keresgélő dolgozó nyilván arra kíváncsi leginkább, mennyi is a hó végi pénz a borítékban. Hát igen van, ahol kézbe adják.

Bér- és létszámtérkép, ami persze csak az átlag

2018 első felében nem mozdult a boltos dolgozók létszáma, a korábbi évekhez képest sem igazán:

boltos világ	2018 I.	2018 II.
foglalkoztatottak	367	365
ebből alkalmazottak	322	320
alkalmazott*	203	203
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

A boltos eladók bér- és létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 első félévében, a maga különbségeivel. És a bérek 2018-ban is 10% felett emelkedtek, mint 2017-ben is:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	június	január	június
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	219
250 fő felett	63	63	244	248
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

A bérháborúban a kicsik is kénytelenek nagyot lőni

Amit persze nem bír mindenki. És év közben is emelni kell a béreket, hiszen ma már nem csak a vásárlók, hanem az eladók kegyeit is keresni kell. Hiába, ha valamiből kevés van, az felértékelődik a piacon, a munkaerőpiac is piac.

A cégek honlapjait, állásközvetítők portáljait és a Jófogás hirdetéseit véletlenszerűen böngészve kitűnik, hogy heves bérharc zajlik az eladókért.

A hirdetések közötti válogatás játékszabályait összefoglalva: elsősorban bolti, vagy online értékesítő dolgozók utáni hirdetéseket kerestünk, csak beosztott fizikai dolgozókét (boltvezetőt, vagy helyettes sem, még akkor sem, ha munkaköri leírásában a takarítás is benne van). Elhittük, amit ígérnek, így a legnagyobb elérhető havi javadalmazást kerestük, minden számszerűsített elemével, így például a cafetériával együtt (jövőre könnyebb lesz utóbbit számolni).

A vasárnapi pótlékot nem vettük figyelembe, nem is nagyon lehetett. De az azért figyelemre méltó, hogy a CBA már 100% vasárnapi pótlékot is ajánl.

A részmunkaidős jövedelmeket nyolc órára vetítettük.

A karbantartók, áruterítő sofőröket nem vettük figyelmembe, csak a boltban és raktárakban dolgozókat. De azt azért eláruljuk, hogy például a CBA akár 400 ezer forint feletti keresetet is ajánl áruterítő sofőrnek, egy tól-ig felső határaként. A Tesco karbantartók is jól keresnek a cégen belül, többet, mint a húseladó.

Nem számoltunk most azzal, mit ígér az Aldi a nála eltöltött tízéves munkaviszony után, hanem mindenkinél csak azt néztük, hogy belépéskor, vagy éppen egy próbaidős időszak után mennyit is lehet keresni. (De hogy ne legyen titok, az Aldi eladója 10 éves munkaviszonnyal a háta mögött 400 ezret kereshet.)

A földrajzi különbségeknél a nagyobb bért vettük figyelembe (ami általában fővárosi, vagy más kiemelt térséghez kötődik).

Vannak más csábítónak szánt bérelemek is, például a Jysk Levi's munkanadrágot ajánl (de nem kötelező elfogadni). Egy ruhaboltban háromhavonta a legutolsó divat szerinti munkaruha az ajánlat. A Reálnál van jelenléti bónusz, ami első pillantásra furcsa, hiszen egy munkahelyen illik ott is lenni. Van, aki a törvényben előírt szabadságot garantálja. Még szép.

És megtudtuk, hogy van "fizetés kézbe 180 ezer", Nyíregyházán pedig KGST piac

De hát nem az előbbiekkel számoltunk. A blokkk.com válogatásának eredménye, hogy bizony szorongatják a multikat a tehetősebb magyar boltosok, nem is kicsit a nagy bérháborúban. A CBA dobogós, de eladóban sem rossz, a piacos és a piacozó árus eladója is hatalmas, 300 ezres bérrel számolhat. De ők csak a tehetősebbek, a kisboltos többség messze nem az. De hát most éppen ez van, azzal, hogy a bolti dolgozók havi átlagkeresete 217 ezer forint. Tehát ennek tükrében kell továbbolvasni:

Tesco	online sofőr	338
Lidl	göngyölegraktáros	332
CBA	raktári dolgozó	320
Euronics	szakértő	300
Fény utcai piac húsbolt	csemege pultos eladó	300
Kitelepülő árusítás	eladó	300
Lidl	targoncavezető	296
Lidl	áruösszekészítő	290
Lidl	bolti dolgozó	288
Aldi	raktári dolgozó	286
Nonstop élelmiszer	eladó	285
Fornetti Pékség	eladó	285
Aldi	eladó	284
CBA	eladó	280
Árpád Nonstop	eladó	280
Kika	raktárkezelő	275
Kika	eladó tanácsadó	270
Reál	eladó	264
Spar Partner	eladó	250
Forrás: céges, állásközvetítő honlapok, Jófogás

Az új front a bérharcban: online munkatárs, raktári dolgozó

Miért az online? Mert az a jelen és a jövő egyik nagy csatornája. Az elmúlt időszakban több áruházlánc indította el online értékesítését és folytatja azok fejlesztését, egyebek mellett kiterjesztve az elérhetőségét az ország egyre több szegletére, bővítve a házhoz szállítások körét. Nemrégiben lépett be az online piacra a dm, de az Ikea is még ez elején tart az online rendszerének építésében. És bármikor jöhet a Spar is.

Kitűnik azonban, hogy az online áruházi kör a folyamatos fejlesztések és az újonnan belépők nyomán egyre több munkatársat keres. A webforgalom tíz év alatt megtízszereződött, így nagyon kell a munkaerő ide is. Ez az egyik új, éles frontvonala a munkaerőért vívott csatának.

A másik a logisztika. Mert ezen rengeteg költség múlik és a digitalizáció itt is mindent felrobbant. A jó logisztika, a raktárakban majd a robotok (lesz ilyen) sok pénzt jelentenek, megtakarításban, költségben. A kereskedelem a vásárlók után erről szól. A nagy áruházláncok körében folyamatosak a fejlesztések. A Penny néhány hónapja adott át egy új 28 ezer négyzetméteres logisztikai központot, az Auchan közel 90 ezer négyzetmétert épít. A magyar láncok közül a Reál Biatorbágyon rendezkedik be, egy 15 ezer négyzetméteres raktárbázissal. Neki itt egyébként nem lesz könnyű dolga a munkaerő keresésben, hiszen a környéken tanyázik logisztikájával az Aldi, a Tesco, az Ikea, a Spar sincs messze, tehát ha embert akar, akkor több bért is kellene fizetnie.

Persze, mindehhez a jelenlegi munkaerő hiányos munkaerőpiaci helyzetben több bér dukál. Ez látszik is, már amennyire az álláshirdetésekből ez kiderül, hiszen a többség titkolja a fizetéseket. Pedig előbb-utóbb úgyis kiderül, hol mennyit lehet keresni.

(blokkk.com, 2018. szeptember 11.)

Ha eladónak mennél: diszkonton túl is van bér

Megkevertük a boltos béreket a szakmák között: magyar láncok is szorongatnak multi áruházakat. Az Euronics például hasonló bért ad, mint a Decathlon, vagy a Penny. A CBA-s Krupp a Tesco környékén jár bérben. És vannak, akik 200 ezer alá szorultak, ruha és élelmiszeres boltok. Különbség: 150 ezer.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a boltos béreket számos tényező befolyásolja, ugyanúgy, mint más területeken. Számít, hogy mit árul, hiszen a párizsit, vagy a televíziót másként kell eladni. De számít a bolt típusa is, például mennyire önkiszolgáló, van-e benne csemegepult, vagy hányan dolgoznak részmunkaidőben. És hogy ne legyen vége a sornak, van, ahol kötelező egy eladónak a szakképesítés, például az élelmiszerboltban, ugyanakkor van, ahol nem, például a zöldséges, vagy ruházati boltokban.

Végül azért tettünk egy próbát és a legkülönbözőbb szakmákban néztük meg a legutóbbi beszámolók alapján, mennyi is az átlagbér egy-egy - többé-kevésbé véletlenszerűen, vagy éppen megfontoltságra törekedve - kiragadott boltnál. És szakítottunk a hagyományokkal, nem számított, hogy ki milyen áruterületen mozog, hiszen ha például állást keres valaki, ha teheti, turkál máshol is, mint ahol éppen van. Van is munkaerő vándorlás a boltok között.

2017-ben egyébként a bolti kiskereskedelemben 232 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez volt az az esztendő, amikor nem csak a munkaerőhiány, hanem a minimálbérek előírt, nem kicsi emelése miatt is ugrottak 10% feletti ütemben a keresetek. Különbségek azonban mindig is voltak a boltos bérek, keresetek mögött, most is ennek jártunk utána.

A nagyobb láncok körében az Aldi adja a legtöbb bért a beszámolója alapján. A diszkontok eleve úgy dolgoznak, hogy kevesebb eladóval mozgatnak több árut, nincs csemegepult, tehát a vásárlónak nem kell sokat vacakolnia a bevásárlással. És ráadásul úgy tűnik az Aldi álláshirdetéseiből, hogy a bolti dolgozók részmunkaidőben ügyködnek, ami egyik oldalról előnyös, a forgalom hullámzásához is igazodó munkaszervezési megoldás, másrészt nyolc órára vetítve, ha így számol valaki, nagyobb bér jön ki, mint ami számfejtve lett a tényleges részmunkaidő után. De hát máshol is dolgoznak részmunkaidősök, ilyen, vagy olyan arányban.

Az Euronics, a Media Markt és a Decathlon is jóval az átlag feletti kereseteket adott, nagyságrendjét nézve nincs is különbség közöttük, így mindhárman - közösen - dobogósoknak tekinthetők-

A munkaigényesebb szupermarketek már nem adhatják ugyanazt a bért, mint a diszkontok, hiába, a szélesebb választék is többe kerül, az árverseny pedig fékezi a költségeket, a bérköltségeket is egy határon túl. A CBA-s Krupp és Társa beverekedte magát a Spar és a Tesco közé, ami a magyar cég nagyságát nézve nem kis eredmény.

A ruházati boltok a mezőny második felébe szorultak. Ebben feltehetően szerepet játszhatott az is, hogy itt nem kötelező a szakképesítés az eladóknak, így nem volt olyan nagy a nyomás a minimálbér oldaláról a legkisebb keresetűeknél, de azért akadtak különbségek itt is.

Végül a kiragadott boltok között 150 ezer forint körüli volt az átlagkeresetek különbsége 2017-ben (teljes és részmunkaidősöket, fizikai és szellemi dolgozókat együtt nézve). Az élelmiszerboltok között az Aldi és a Reálos Élésker között is hasonló a rés:

	árbevétel milliárd forint	bérköltség milliárd forint	létszám fő	átlagkereset ezer forint/hó
Aldi	170	11	2.561	345
Lidl	339	16	4.217	310
Euronics	52	4	1.077	293
MediaMarkt Westend	7	0,3	86	290
Decathlon	54	4	1.071	290
Penny	212	12	3.408	287
Praktiker	48	4	1.296	283
OBI	75	6	1.744	266
Deichmann	32	3	816	259
Spar	478	39	12.814	251
Rossmann	73	5	1.582	250
Pirex	3	0,5	155	242
C&A	27	1	377	238
Kristóf Férfiruha	1	0,1	42	234
Krupp és Társa CBA	21	2	773	231
Tesco	623	44	16.067	227
Coop Star	19	2	895	215
Empórium	0,5	0,1	26	199
H&M	46	2	1.003	198
Élésker Reál	9	1	426	195
Háda	11	1	596	192
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, bérköltség: milliárd forint, bérköltség: személyi jellegű egyéb kifizetés és járulék nélkül, havi bruttó átlagkereset, ezer forint/hó

(blokkk.com, 2018. augusztus 6.)

Elszólta magát a Kika, mennyi fizetést ad

Lehull a lepel: ennyiért gályázhatsz raktárosként, eladóként a Kikában.

A Kika is megosztja már álláshirdetéseiben, hogy mennyit lehet keresni, ha az adott pozícióban helyezkedsz el, írja a Pénzcentrum. Megnéztük, hogy van-e differencia a különböző áruházaknál elérhető bérek között, és egyáltalán mennyit lehet keresni, ha a bútoráruháznál helyezkedsz el.

A Szárnyas Fejvadász Facebook-oldalon szúrtuk ki, hogy munkatársakat keres a Kika. Mivel a hirdetésekben meg volt adva a cafeteriával együtt kalkulált bruttó bér, ezért felkerestük a Kika karrieroldalát, ahol kiderült, hogy az összes pozícióhoz feltüntetik a kereseti lehetőségeket. Érdekesség, hogy ugyanazért a pozícióért kevesebbet fizetnek Győrben és Pécsett, mint Budapesten, ami valószínűleg a megélhetési költségek közötti különbségből adódik.

KIKÁNÁL MEGHIRDETETT POZÍCIÓKHOZ TARTOZÓ BRUTTÓ FIZETÉSEK CAFETERIÁVAL EGYÜTT:

	Budaörs	Budapest	Soroksár	Győr	Pécs
Adminisztrációs ügyintéző	250 0000
Raktárkezelő	275 000	275 000	275 000		239 000
Eladó-tanácsadó		210 000 - 270 000	210 000 - 270 000	210 000 - 250 000	210 000 - 250 000
Reklamációs ügyintéző		250 000	250 000	239 000
Pénztáros-árufeltöltő		235 000
Bútorösszeszerelő				240 000
Bruttó összegek cafetériával, pórlékokkal együtt; 2018.07.22-i állapot; forrás: Kika web

Budapesten raktárosként bruttó 275 ezer forintot lehet keresni, Pécsett csupán 239 ezret,

Budapesten reklamációs ügyintézőként 250 ezer forintot lehet keresni, Győrben csak 239 ezret,

eladó tanácsadóként pedig a bérsáv felső határa alacsonyabb 20 ezer forinttal Győrben és Pécsett, mint a fővárosban.

Mivel a munkatársakkal szemben feltüntetett elvárásokban nincs különbség, a fentiek alapján könnyű kiszámolni, hogy raktárosként 15 százalékkal lehet jobban keresni a cégnél Budapesten, mint Pécsett, reklamációs munkatársként 4,6 százalékkal fizetnek kevesebbet Győrben, mint a fővárosban, a két említett vidéki városban pedig egyaránt 8 százalékkal alacsonyabb fizetést érhetünk el eladóként, mint a budapesti üzletekben.

A fenti példa is alátámasztja, hogy országos szinten még mindig nagy különbségek vannak a bérek között. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2016-os adatai szerint Budapesten 297600 forint volt a bruttó átlagkereset, Pest megyében 220 030 forint, Baranya megyében 193 522, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 210 336 forint.

(Pénzcentrum, 2018. július 22.)

Az Euronics tovább tolja a béreket

Az Euronics Műszaki Áruházlánc megemeli értékesítő és hitelügyintéző dolgozói bérét.

A béremelés okán, a munkavállalók fejenként bruttó 20.000, valamint 30.000 forinttal többet vihetnek haza havonta, írja az Origo. A változás, azaz az éves szinten összesen 123 millió forintnyi extra béremelés az áruházlánc közel 500 dolgozóját érinti.

Az Euronics hitelügyintéző kollégáinak bérét bruttó 30.000 forintal növelte, értékesítőinek bérét pedig bruttó 20.000 forinttal megemelte. Így utóbbi pozícióban az Euronics szakértői átlagosan közel bruttó 300.000 forintot kerestek májusban, ami több mint 70 százalékkal meghaladja a magyarországi eladók átlagos, bruttó 176.676 forintos keresetét.

A cég továbbra is teljesítményarányos fizetést kínál, így a legjobb értékesítő kollégák szerződés szerinti bérük másfél-kétszeresét is megkereshetik havonta.

Fontos, hogy szakértői gárdánkat folyamatosan motiválni tudjuk. Ezért ebben a kiemelt időszakban anyagilag is szerettünk volna még inkább elismerni eddigi eredményeiket, és ösztönözni kiváló teljesítményüket – mondta el Hunyady László, az Euronics Műszaki Áruházlánc marketing és értékesítési igazgatója.

2018 januárjától a cég bevezette a cafeteria-rendszert is, így 2018-ban bruttó 440 millió forintot költenek béren kívüli juttatásokra.

(Origo, 2018. június 29.)

Elhúzott a boltos bértop, kicsik lemaradóban

A statisztika névre pontosan mutatja a legnagyobb boltos láncok béradatait. És a nagy bérháború eredményeit is, a legkisebbekkel szemben. A kicsik és a nagyok közötti bérolló nyílt az elmúlt időszakban.

A nagy bérháború 2016-ban indult, amikorra szinte már elviselhetetlen szintre erősödött a munkaerőhiány. A boltos cégeknek is jókora béremeléseket kellett adniuk a dolgozóiknak. 2017-ben tovább nőtt a munkaerőhiány, ugyanakkor belépett a minimálbér emelésének első üteme. Előbbi a nagyáruházakat, utóbbi a kisboltokat tolta előre a béremelésekben. A legnagyobb boltos láncok 2017-ben kényszerültek a legnagyobb mértékű béremelésre, nagyobb részt a munkaerő hiánya miatt.

A létszámkategóriák alapján összesített friss statisztikai adatok megerősítik azt, ami a céges információkból kiolvasható. A boltos világban a diszkontok adják a legtöbb bért a fizikai dolgozóknak, az Aldi, a Lidl és a Penny. A három cégnél a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetének átlaga 257 ezer forint volt 2018 februárjában. Őket az Auchan, Spar, Tesco csoport követi, a 2018-as adatok szerint átlag 20 ezer forint elmaradással.

Utóbbi boltcsoportnak egyébként nagyobbat kellett a béremelésben lépnie, mivel több volt az elmaradása a boltos bértophoz képest.

A legkisebbek, a 10 főnél kisebb boltokban nagy a lemaradás, hiszen ott csak 178 ezer forint volt a legutóbbi adatok szerint a havi bruttó átlagkereset. Ez 79 ezer forinttal kevesebb a legjobban fizető diszkontokénál. Ez az olló egyébként 2017-ben 85 ezer forint volt, 2016-ban pedig 71 ezer forint, ami azt jelenti, hogy az elmúlt három esztendőben nőtt a kisboltok és a legjobban fizetők között a bérkülönbség a fizikai dolgozók körében (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok).

Egyébként a három legnagyobb boltos foglalkoztatónál, az Auchannál, a Sparnál és a Tesconál annyian dolgoznak, mint az 5-9 fős boltokban, mintegy 26-28 ezer dolgozó

A kisboltosok alkalmazottainak összlétszáma ugyan nem változott, de azért belső mozgások itt is vannak, hiszen aki leépít, az könnyen egy kisebb alkalmazotti létszámkategóriába csúszhat.

A boltos bértop és kisboltos világ végül tovább szakadt, ami fájó heg:

boltos világ		2016	2017	2018	2018/2016
létszám besorolás	cégcsoport	kereset	kereset	kereset	2018/2016
5-9 fő	...	135	161	178	+ 43
2.000-4.999 fő	Aldi, Lidl, Penny	206	246	257	+ 51
5.000 fő felett	Auchan, Spar, Tesco	161	197	237	+ 76
bérolló (legkisebb és legnagyobb között)		71	85	79	+ 8
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások, február havi adatok

(blokkk.com, 2018. május 18.)

Nem is olyan nagy durranás a boltos bér?

Nem a kiskereskedelemben emelkedtek a legjobban a bérek, ott csak többet beszéltek róla.

A kiskereskedelemben még mindig az Aldi és a Lidl adja a legjobb béreket, ráadásul úgy tűnik, hogy a kevesebbet keresők jobban jártak mostanában, ha béremelésekről volt szó. És miközben a kiskereskedelemből jön a legtöbb hír a fizetésemelésekről, az országos adatokból az jön ki, hogy egyáltalán nem itt indultak el felfelé leginkább a bérek, bár több olyan kiskereskedelmi pozíció is volt, ami a fizetésemelések mértéke alapján bekerült a top 20 szakmába, olvasható az Indexen, Stubnya Bence összeállításában.

Az Aldi már havi bruttó 812 ezerért keres regionális értékesítési vezetőket, ráadásul olyan gyakornoki programot indítanak, ahol bruttó havi 274 ezret lehet keresni. De vajon ez mennyire átlagos az áruháznál? És mennyit fizet a többi lánc?

Céges beszámolók segítségével nézte meg az Index, hogy hozzávetőlegesen mekkora béreket fizettek 2017-ben az egyes cégek a magyar kiskereskedelmi szektorban. A legfrissebb beszámolók 2016-ból állnak rendelkezésre, ezek alapján a német cégek, a Lidl, az Aldi és a Penny kínálják átlagosan a legjobb béreket a magyar kiskereskedelmi szektorban.

Az összehasonlításból kimaradtak a magyar cégek, mivel ezek jellemzően franchise-rendszerben működnek, ami nagyon megnehezíti, hogy országos viszonylatban becslést lehessen adni arra, hogy a CBA-nál, a Reálnál, a Coopnál, a G'Robynál és a Mannánál mennyit keresnek a dolgozók átlagosan. Szintén nehezíti az összehasonlítást, hogy a multicégeknek sok közvetített dolgozójuk van, akiknek a bére nem jelenik meg a statisztikákban.

A kispénzű emberek többet kaptak

A céges beszámolók alapján az sajnos külön nem látszik, hogy az egyes munkakörökben mekkora átlagos bérek vannak, viszont a Fizetések.hu-nak vannak erről statisztikái. Ezek frissebb, 2017-re vonatkozó adatok.

A Fizetések.hu adatai ugyan nem kifejezetten csak a kiskereskedelemre vonatkoznak, de azért az látszik, hogy az alacsonyabb képzettséget igénylő kereskedelmi pozíciókban jobban nőttek a bérek, mint a vezetői beosztásokban.

Az eladók, a szakeladók és a pénztárosok bérei nőttek 2017-ben a legnagyobb mértékben, miközben ezekben a pozíciókban voltak a legalacsonyabbak az átlagkeresetek. Mindez egyébként egybeesik a Trenkwalder kutatásának eredményeivel, ezek szerint ugyanis 2018-ban eddig a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások bére jóval nagyobb mértékben nőtt, mint az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozóké.

Az áruházláncoknál külön is rákérdezett az Index, hogy milyen béreket fizetnek (ugyanakkor ezek nem összesített adatok, tehát összehasonlítani nem lehet a teljes bérszínvonalat a cégeknél).

Az Aldiban a bolti eladók – akik az árufeltöltést és a kasszázást is végzik – havi bruttó bére heti 40 óra munka esetén bruttó 272.269 forint, amelyhez a cafetéria keretén belül további nettó 8.333 forint, valamint 5.000 forintos Erzsébet-utalvány párosul (ez így összesen 286 ezer forint). Az Aldiban nem tesznek különbséget az országon belül földrajzi régiók szerint, így Sátoraljaújhelytől Sopronig minden üzletükben ugyanazt a bértáblát alkalmazzák. A forgalmasabb boltjaikban ugyanakkor több a munka, így ezekben többet is lehet keresni. A kiemelt boltjaikban a kezdő, heti 40 órában dolgozó bolti eladó bruttó bére 302.269 forint.

A Lidlnél az Aldihoz képest ugyanebben a pozícióban egy kicsivel kevesebbet lehet keresni, a bolti dolgozói munkakörben elérhető legmagasabb bruttó alapbér bruttó 230 ezer és 251 ezer forint között van a bolt elhelyezkedésétől függően. Ezt az összeget egészíti ki a nettó 25.174 forint értékű juttatás, amihez egészségprogram is jár minden munkavállalónak, így a maximális elérhető fizetés ebben a pozícióban összesen bruttó 275 ezer forint körül van. A Sparnál áruházi munkakörökben a kezdő bér minimum havi bruttó 200 ezer forint.

Az Aldinál a boltvezetők bruttó fizetése a cafetéria elemekkel kiegészítve 517.119 forintnál kezdődik, de a kiemelt boltokban elérheti a havi bruttó 844 519 forint is. A Lidl boltvezetői számára az elérhető legmagasabb bruttó fizetés 612.865 és 673.856 forint között van, szintén a bolt területi elhelyezkedésétől függően. Ez az összeg a juttatásokat is magába foglalja. A szektorban egyedülállóan a Lidl minden boltvezetőjének céges autót biztosít.

Az Auchannál a próbaidőt követően az induló átlagbér 234 ezer forint, ami a teljesítmény arányában növekedhet. Ez a havi bruttó jövedelem magában foglalja az alapbért, különböző pótlékokat, túlórát, prémiumot és egyéb béren kívüli juttatásokat is. A Tescónál 197 ezer forintos a legalacsonyabb bér – amit az áruházlánc bérpótlékkal, cafetériával és egyéb juttatásokkal egészít ki, így az pótlékokkal, túlórákkal a bruttó 227.700 forintot is elérheti. A Pennytől nem kapott választ a kérdéseire az Index.

Van, ahol jobban nőttek a bérek

Bár a médiába jellemzően a kiskereskedelem és az IT-iparágak tudnak bekerülni a béremeléseikről, magas béreikről szóló közleményekkel, valójában nem ezekben az iparágakban nőttek az utóbbi időben a legjobban a bérek, egyszerűen csak ezekben az iparágakban a cégek jobban kommunikálnak a fizetéseikről.

A KSH 2017-es bruttó átlagkereseteit összehasonlítva a 2016-osokkal az látszik, hogy a szórakoztatóiparban, a szociális ellátás, vagy az ingatlanügyletek területén közel 20 százalékos, vagy akár azt meghaladó béremelkedések voltak, miközben a kereskedelem csak a középmezőnyben volt, az IT pedig egyenesen a lista legalján végzett.

A Trenkwalder révén kiszúrt trend – tehát, hogy inkább az alacsonyabb bárszinteken volt nagyobb a bérnövekedés – akkor még inkább látszik, ha azt is megnézzük, hogy a fenti iparágakban mekkora bruttó átlagfizetés volt jellemző 2016-ban és 2017-ben.

És habár a kiskereskedelem nem jutott be a legnagyobb béremelkedésekkel jellemezhető iparágak közé, olyan kiskereskedelmi pozíciók voltak 2017-ben, amelyek a Fizetések.hu 117 kategóriás listájának első 20 kategóriájába befértek. Ilyen volt az eladó, a szakeladó és a pénztáros is.

Ezenkívül érdekes még, hogy sok alacsonyabb bérszínvonalú munkakörben is nagyon komoly béremelkedések voltak 2017-ben. Ilyen szakma volt például a biztonsági őröké, akiknek átlagosan csaknem 30 százalékkal nőtt a fizetésük, de a recepciósok és a pultosok,pincérek, vagy a szerelők is eléggé jól jártak a 20 százalék körüli bérnövekedéssel.

(Index, 2018. május 11., Stubnya Bence írása alapján)

Hiába a nagy béremelés, nem enyhült az eladókeresési láz

Németországban sem. A hazai nagyáruházak ugyanannyi boltos helyet hirdetnek, mint egy éve.

2018 elején 214 ezer forintra nőtt a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami 17%-kal több az egy évvel korábbinál. A boltok árbevétele ehhez képest 5%-kal emelkedett, tehát alaposan bele kellett túrni a zsebekbe a béremelés fedezetének előteremtéséhez. Ráadásul egyes munkakörökben a nagyáruházak már beletapostak a 300 ezer forint feletti bérsávokba is, mert rettenetesen nehéz eladót találni a boltokba.

A legnagyobb áruházláncok álláshirdetéseikben - ahol általában nagyobbak a kereseti lehetőségek - ugyanúgy keresnek bolti dolgozókat, mint korábban. Ez azt jelzi, hogy bár kezelik a munkaerő helyzetet valamilyen módon, a hiány nem enyhült. Nyilván vannak az áruházak között különbségek, de például az is szembetűnő, hogy a különböző munkaerő közvetítő cégek portáljain megszaporodtak a magyar láncok (CBA, COOP, Reál) álláshirdetései is.

Az áruházláncok álláshirdetése ugyanakkor több esetben pozíciókat jelentenek, tehát a meghirdetett álláslehetőség több boltban is betölthető. A meghirdetett álláslehetőségek nagyságrendje azonban nem változott bő egy esztendő alatt, sőt valamelyest emelkedett:

állásajánlatok	Aldi	Auchan	Lidl	Penny	Spar	Tesco	együtt
összes	156	138	117	245	178	284	1.118
ebből bolti dolgozó	101	125	100	124	149	248	847
bolti dolgozó 2017 február	149	56	134	151	87	181	758
Forrás: céges honlapok

A képhez persze hozzátartozik, hogy az áruházláncok új boltokat is nyitnak, fejlesztik, felújítják áruházaikat, vagy új üzletágakat fejlesztenek. Az Aldi éppen Ózdon nyitotta meg 130. áruházát, ha jól számoltunk, az Auchan és a Lidl a CBA-tól átvett boltjait nyitogatja, terjeszkedik a webértékesítésük, a raktárhálózat is bővül.

Tehát kell az eladó a boltba, de keresni kell őket. A kisboltoknak még inkább, mivel ők bérben kevesebbet tudnak adni.

És odaát

A munkaerő hiánya általános a nemzetgazdaságban, más ágazatok is lázasan keresnek új dolgozót. A boltos kereskedők az átlagot tekintve a nemzetgazdasági átlagnál kisebb bérszintnél tartanak a jelentős emelés ellenére, hiszen mindenütt tolni kellett felfelé a juttatásokat. Így a boltosoktól itthon is elcsábíthatják a munkaerőt.

És nagyon úgy tűnik, hogy a sokkal jobb fizetésekkel kecsegtető külföldi állások száma nem csökken. Az EURES uniós foglalkoztatás portál legfrissebb adatai szerint például Németországban nagyságrendjét tekintve ugyanannyi beosztott bolti eladói állást hirdetnek itt, mint korábban. Nem keveset, de Ausztriában is talál helyet a kalandra, kiruccanásra vágyó boltos eladó:

beosztott bolti eladó álláshelyek
Németország	36.110
Franciaország	6.706
Ausztria	3.818
Belgium	2.907
Egyesült Királyság	2.517
EURES, az Európai Bizottság portálja

A munkaerő hiánya nyilván nem csak a kereskedelem gondja-baja, ezért sincs értelme esetleg olyan megoldásokkal kísérletezni, amelyek csak egy-egy ágazatra irányulnak. Nyilvánvaló, hogy a további béremelés nem úszható meg, de sok-sok fejlesztésre is kellene pénz, mivel különben sokat romlik majd a versenyképessége a magyar boltok jelentős részének. És akkor sokan le is húzhatják a redőnyt. Végleg.

(blokkk.com, 2018. április 19.)

A Lidlnél már kétórás műszak is van

A Lidlnél lassan már be sem kell menni dolgozni. Az áruházláncok most az online és a logisztikai dolgozókat keresik, de nagyon. Többet is lehet keresni ezekben a munkakörökben. Egyre több áruház kezdte ostromolni a 300 ezres fizetéshatárt a fizikai munkát végzők körében a legjobban hiányzó munkakörökben.

- Lujza, leugrok a Lidlbe! Nem kell többé sörre pénz, van már kétórás műszak is, pont bejön! - De hát Jenő, úgy volt, hogy mész a válogatott focimeccsére! - Kösz, de ezt már kihagyom. - Jó, de akkor a meccsjegy árát kérem vissza, mert kell fodrászra. Te, Jenő, mehetek én is veled? - Nane, a válogatott meccs épp elég csapás egy estére, inkább itt a pénz fodrászra... Mehetsz persze dolgozni, csak várd meg, amíg visszajövök. Két óra nem a világ...

A Lidlnél igencsak tarka a műszakválaszték, ha valaki egy áruházban szeretne dolgozni. Most már kétórás műszak is van, így a paletta 3, 4, 6, 7, vagy 8 órás munkaidő. Ezek után érdekes módon az ötórás műszak még hiányzik, de nem meglepő viszont, hogy a munkaidő elszámolása perc alapú. A Lidlnél további újdonság, hogy megjelent egy eddig nem hirdetett munkakör a hirdetésekben, a rakodómester, akinek a javadalmazását viszont nem tüntették fel a honlapon. Főpénztáros már nincs hirdetve, régóta.

Az új front a bérharcban: online munkatárs, raktári dolgozó, 300 ezerért

Miért az online? Mert az a jövő egyik nagy csatornája. Az elmúlt időszakban több áruházlánc indította el online értékesítését és folytatja azok fejlesztését, egyebek mellett kiterjesztve az elérhetőségét az ország egyre több szegletére, bővítve a házhoz szállítások körét. Nemrégiben lépett be az online piacra a dm, de az Ikea is még ez elején tart az online rendszerének építésében. Az élelmiszeresek közül az Auchan Pest megyéig jutott el, a CBA sem lépett messzebbre. A Tesco az átvételi pontok rendszerével is segíti az online értékesítését. A jóval korábban piacra lépett iparcikkes webáruházak többsége csaknem teljes lefedettséggel ügyködik. És bármikor jöhet a Spar is.

A Lidlnél például a targoncavezető meghirdetett elérhető legmagasabb havi javadalmazása 297 ezer forint, néhány ezressel több, mint a nyolc órára vetített elérhető legnagyobb havi bruttó kereset egy budapesti eladó munkakörben a cég honlapjának tanúsága szerint (ez 289 ezer forint, de ebben minden juttatás azért nincs benne).

A Tesco egy budapesti eladónak 225 ezer forint havi bruttó keresetet kínál (mi ebben az összehasonlíthatóság érdekében csak az alapbért, a területi pótlékot és a cafetériát vettük figyelembe, tehát a hó végi boríték azért ennél vastagabb). Az online munkatársnak viszont már 288 ezret ad, ami egyéb pótlékokkal, javadalmazással bőven 300 ezer forint fölé csúszik.

És persze ott az Aldi, aki például egy raktári dolgozó nyolc órára vetített fizetését 272 ezer forintról indítja (ami két év után ez már 312 ezer lesz), de ha valaki vállalja az éjszakai műszakot, akkor bizony 368 ezer forint a nyolc órára vetített havi bruttó kereseti lehetőség. Itt meg kell jegyezni, hogy ebbe beleszámoltuk az éjszakai pótlékot, mert azt kötelező ebben a beosztásban megadni, máshol a különböző pótlékok hullámoznak, beosztástól függően. De azért hozzátesszük, hogy a Tesco online munkatársa a már említett 288 ezer forintja mellé a cég nyilvános számítása alapján még hozzákereshet pár tízezrest, amivel elérheti a havi 350 ezer forintot.

(blokkk.com, 2018. március 26.)

Az Euronics megtolja a cafetériát

Az Euronics a cafetériával húz nagyot a juttatásokban.

Az Euronics Műszaki Áruházlánc januártól bevezette a cafeteria-rendszert, és 2018-ban 440 millió forintot költ béren kívüli juttatásokra. Az üzletvezetőknek és a szakértői gárdának év elején 50-100 ezer forintos ajándékkártya is jár, emellett az új rendszer egy főre nézve havonta átlagosan több mint 30 ezer forint béren kívüli juttatást oszt szét.

Az Euronics úgy döntött, hogy 2018-ban átlagosan havi 33 ezer forint béren kívüli juttatással is értékeli dolgozói munkáját, a cafeteria-rendszer keretében - olvasható a Napi.hu tudósításában, az üzletlánc közleménye alapján.

A cég munkatársai pénzbeli juttatásra, SZÉP Kártyára, kulturális, vagy sporteseményekre szóló belépőre, valamint ajándékkártyára számíthatnak az újévben. Emellett januárban az üzletvezetők teljesítményét 100 ezer forint, a szakértői gárdát pedig 50 ezer forint értékű ajándékkártyával is megjutalmazta a cég, összesen közel bruttó 40 millió forint értékben.

(Napi.hu, 2018. február 2.)

Teljes a boltos bérlajstrom: a muszáj nagy úr

A munkaerőhiány közlékenyebbé tette a nagyáruházakat, mennyit is fizetnek a bolti dolgozóknak. Most már mindenki megszólalt, így teljes a 2018-as bérlista. A kisboltnak sokkal nehezebb, de egyenlőre nagyon kapaszkodnak.

Megszólalt a Penny, a Spar és a Lidl is az elmúlt napokban, így ha fillérre pontosan nem is, de azért nagyságrendjét tekintve pontosan belőhető a boltos eladó-, pénztáros had, árufeltöltő sereg pénzkereseti lehetősége a legnagyobb élelmiszeres áruházláncoknál (egyébként is ők a legnagyobbak a multik körében). Furcsa is lenne, ha nem fecsegnének többet a bérről a korábbiakhoz képest, hiszen munkaerő elég messze nincs, álláshirdetés viszont tengernyi. És az eladó, a pénztáros, vagy az árufeltöltő nem fog találgatni a bér tekintetében, vakon választani álláslehetőséget akkor, amikor két-három kattintással odébb lépve a titkolózó áruház honlapjáról a neten mások már fillér pontossággal megadják az elérhető kereseti lehetőségeket. Felesleges azért is sokat titkolózni, mert a közösségi oldalak csábos világában nem túl bonyolult és nem túl időigényes művelet információt szerezni egy-egy vállalkozás foglalkoztatási viszonyairól a munkát keresők csevejében.

De azért van még mindig titkolózás, maszatolás az álláshirdetésekben, sőt, a többség lapít egyet, és csak annyit mond, hogy versenyképes a nála elérhető jövedelem. De hát összességében azért sokkal több az információ, mint néhány évvel ezelőtt. Az Auchan és a Spar most mondott először pontos számokat a havi kereseti lehetőségekről, miközben az Aldinál, a Lidlnél és a Tesconál ez már régóta megszokott. A Penny ugyan csak a bérnövelés egyes elemeiről beszélt sajtóközleményében, de hát mellébiggyesztve a legutóbbi beszámolóját azért egy nagyságrend már némi számolgatással megcélozható nála is 2018-ról.

Bérlajstrom

Egyértelmű, hogy a legnagyobb multi élelmiszeres áruházaknál a havi kereseti lehetőség jóval 200 ezer forint felett ketyeg, és ebben nincs is minden juttatás benne. Kétszámjegyű a béremelés ebben a körben, de alább nem is lehet adni, akkora az emberhiány, még náluk is. A boltos kiskereskedelem átlaga is egyébként közelítette a 20%-ot 2017-ben a fizikai dolgozók béremelésében, így 2018-ban sem lehet alább adni előreláthatóan.

A friss összeállításunk továbbra is a legnagyobb boltos foglalkoztatási kört jelentő eladó, pénztáros, árufeltöltő munkalehetőségekre irányul. Olvashattunk ugyan pár kiragadott példát ezekről a napokban, de hát a sorok a pénztárak előtt kígyóznak és nem az áruházigazgató irodája előtt. És pénztárgépből sokkal több van, mint boltvezetői gurulósszékből. Megjegyezhető persze ugyanakkor annyi, hogy az Aldi 62 üzletvezetőt keres, 127 üzlet mellett. A Lidl most csak egy boltvezetőt keres, de helyettesből már 42-t (igaz, nála van boltvezetőhelyettes-1 és boltvezetőhelyettes-2 is, viszont nem keres már a régen sokat emlegetett főpénztárosból). Persze a boltvezető bére mindenütt a világon nagyobb a bolti dolgozóénál, az Aldi és a Lidl pedig már régóta példálózik is vele, de hát minden mindennel nem hasonlítható össze. Mi most maradunk az eladóknál.

Az összegzésben továbbra is azt néztük, mi az, ami összehasonlítható (alapkérdés, hogy részmunkaidők esetében is a nyolc órára vetített bér). A cafetériánál a vásárlási utalványokról van szélesebb körű információ, így ezek összege lett beépítve a lajstromba (annál, aki megadta). Többen jelezték, hogy részmunkaidőnél ezt is nyolc órára kell vetíteni, hát megpróbáljuk. (örömmel fogadunk minden pontosító javaslatot). Más béren kívüli juttatásokról nem volt túl közlékeny a többség, így azokról most nem esik szó a lajstromban. A műszak- és vasárnapi pótlékok sem összehasonlíthatók, az eltérő teljesítmények miatt, így most azok összege is kimarad, a túlórával sem lehet most foglalkozni.

Az óvatosság kelendő portéke az összehasonlításban. A Lidl például legutóbbi sajtóközleményében kétféleképpen számol (persze, mindkét szám igaz). Egyrészt kiemeli, hogy a fizikai dolgozók körében az átlagos bruttó havi járandóság a fizikai dolgozók körében eléri a 365 ezer forintot. Feltételezhetően ebben a béren kívüli juttatásokból több van az utalványos cafetériánál. Pár sorral lejjebb ugyanis már úgy fogalmaz, hogy a bolti dolgozók 290-320 ezer forint járandóságot érhetnek el. Támogat egészségügyi szolgáltatást, munkába járást is, tehát a rés kitölthető, de mi most a kisebb összeggel számolunk a jobb összehasonlíthatóság érdekében. Más is ad más juttatást, de ezek nincsennek számszerűsítve teljes körben. Feltételezzük azt is, hogy a jelzett eltérés a területi különbség, ami eddig is volt (mintegy húszezer forint havonta). Ha nem, majd tessék pontosítani, de ez majd úgyis kiderül a honlapjáról, amikor már az új béreket adja meg (most csak a régiek vannak).

A Penny 2017-ben közel 25%-kal emelte a fizikai dolgozók fizetését, közleménye szerint. 2018-ra a piaci átlag feletti emelést tervezett. Ez szerényen mérve egy 15% körül emelést kellene jelentsen, hát mi ezzel számolunk (diszkont körökben e körül jár, ettől nem nagyon maradhat el, de lehet cáfolni, örülünk neki). Cafetériában kétfélét ad, Erzsébet utalványt és Szép Kártyát, ezért ezeket nemes egyszerűséggel összeadtuk (mi erre következtettünk a szófüzérből, de lehet, hogy ezt majd egyszer meg kell feleznünk, de a végösszeget ez nem befolyásolja).

Az előbbiek alapján állítottuk össze a legfrissebb bérlajstromot, íme az eredmény:

eladóbérek '2018
cég	munkakör	bruttó kereset	cafetéria	összesen	megjegyzés
Aldi	bolti eladó kezdő	272	14	284	csak részmunkaidősöket keres
	bolti eladó tíz év munkaviszonnyal	352	14	364
	árufeltöltő kezdő	192	12	199
	árufeltöltő tíz év munkaviszonnyal	248	12	255
Auchan	áruházi dolgozó induló	234	.	.	cafetériáról nincs számszerűsíthető információ
	áruházi dolgozó átlag	247	.	.	cafetériáról nincs számszerűsíthető információ
Lidl	bolti dolgozó kiemelt térség	282	38	320	2018. március 1-től, cafetériát nem emeltük, ez torzíthatja a bruttó bért
	vidék	252	38	290
Penny Market	fizikai dolgozó (összes)	.	16	253	vigyázat, ebben minden és minden fizikai dolgozó benne van, (példáuk pótlékok), de más adat nem áll rendelkezésre, kiindulópont 2016-os beszámoló
Spar	áruházi dolgozó kezdő	200	.	.	van 13. havi juttatás
Tesco	áruházi dolgozó	197	12	209	itt sem számoltunk pótlékokkal (a cég honlapján példaszerűen számol, de a többiek nem)
	áruházi dolgozó (területi bérkiegészítéssel)	213	12	225
Forrás: céges honlapok, sajtóközlemények, beszámolók, érték: ezer forint

Kisboltok: van aki bírja, van, aki nem, de mindenki kapaszkodik valamibe

A kisboltok is tülekednek az eladókért. És az apróhirdetések mezeje, mivel a kisboltok a szájreklám mellett itt keresnek munkaerőt, beláthatatlan, így csak mazsolázni lehet belőle. De ezt a lehetőségekhez mérten a legtudományosabb módszerrel tettük.

Először is az egyik legnagyobb apróhirdető oldalt választottuk. A Jófogáson 17 ezer álláshirdetés van, ezek egy része boltos (ezek között persze van ismétlődés, átfedés is, tehát ezek csak a hirdetések számai, melyek nem azonosak a létező álláshelyek számával).

Természetesen a gyűjtésünk 2018-as hirdetések, melyek élelmiszerboltokban kínálnak álláslehetőségeket, hiszen az új minimálbérek hatása csak az idei és nem az elavult, ottfelejtett keresésekben érződik (ha). A túlnyomó többsé