Hiába, szemérmesek a webáruházak, de…

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

A GDPR, az uniós adatvédelmi rend miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása is. Így egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata. Így nem lesz adatkezelési probléma. Sem, tesszük hozzá. Ja igen, és mi lesz a munkáltatótól kapott okostelefonokkal?

A munka törvénykönyve jelenleg csak a távmunka esetében szabályozza közvetlenül a munkáltatótól munkavégzésre kapott számítógép használatát. Így a munkáltató előírhatja, hogy a tőle kapott számítástechnikai eszközt a távmunkás munkavállaló kizárólag a munkavégzéséhez használhatja. Ezt a korlátozást ellenőrizheti is a munkáltató, de ugyanakkor azt is rögzíti a munkajog, hogy a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató már nem tekinthet bele a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, de nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba, tehát a magánéletébe.

Az Országgyűléshez nemrégiben benyújtott, az uniós adatvédelmi rend 2018-as bevezetése miatt szükséges törvénymódosítások természetesen érintik a munka törvénykönyvét is, aminek egyik fejezete ma is szabályozza a munkaviszony keretein belül a személyiségi jogok védelmét. Nos, itt lesz némi felfordulás a törvényjavaslat alapján, mivel ennek a fejezetnek lesz része a munkáltatótól kapott számítógépek használatának rendje is, de most már nem csak a távmunka esetében.

Hanem minden esetben, amikor a munkáltató számítógépet ad a munkavégzéshez.

Ne lógj annyit a neten

Az azért egyértelmű, hogy a munkahelyen dolgozni kell, de hát tudott dolog, hogy időnként némi lazítás azért előfordulhat, és aminek egyik színtere a világháló azoknál, akik számítógépes munkát végeznek. És nem csak a facebook, hanem például az e-mail is.

Nos, a törvényjavaslat most már általános jelleggel írányozza elő, hogy a munkavállaló a munkáltatótól a munkavégzéshez kapott számítástechnikai eszközt - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön persze csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet bele. De - egy kis csavar is jön - munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül az előbbi korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat is.

És - leegyszerűsítve - az indoklás lényege, hogy a munkavállaló magánéletét a munkáltató egyébként sem ellenőrizheti, de hogy egyáltalán ne legyen adatkezelési gond, a munkaadó munkavégzéshez adott számítógépének a magáncélú használatát megtiltanák. Így - tesszük hozzá - elvileg magáncélú adat nem is juthat a munkáltató munkavégzésre adott számítógépére, így ott nincs is mit kezelni.

A hivatalos indoklás szövege egyébként: "A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközökkel összefüggésben a hatályos rendelkezésekhez képest a változás abban mutatkozik meg, hogy a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető. Tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e". Mondja a jogalkotó.

Autó, mobiltelefon: azért lehet itt más is - és mi lesz az okostelefonokkal

Vigasztalásul azért elmerengtünk azon, hogy számos vállalkozás ad autót, vagy éppen mobiltelefont - főleg okost - munkavállalóinak. És engedélyezi azok magáncélú használatát. Oldalunk szakterületén maradva például a Lidl a boltvezetőknek adott személygépkocsi magáncélú használatának minden költségét vállalja is. Így előfordulhat, hogy egy munkáltató meghatározott feltételekkel engedi majd a magáncélú számítógép használatot, akár munkaidőben is, erre a törvényjavaslat előreláthatóan adhat is majd lehetőséget. És miért is ne, például pihenőidőben, hiszen a mindennapokban már mélyen gyökerezik a számítógép, az internet használata, és ha például a MOL munkavállalói négylábú ugatós kedvenceiket bevihetik az irodába, ami azért némi törődést is igényel a munkaidő során, miért ne lehetne pár perc szörfözéssel, vagy mailezéssel újabb erőt meríteni a további munkához.

Hát igen, és mi lesz a munkavállalóknak munkavégzésre adott okostelefonokkal.

(blokkk.com, 2019. február 16.)

Drága mulatság a túlóra: olcsóbb lehet felvenni valakit

De nincs kit. Minden boltos eladóra vadászik: a kirakatokban kétféle felirat látható: vegyél ajándékot és gyere hozzánk dolgozni, egy ünnepi és egy eladókereső. Már egymás elől is nehéz elszipkázni az eladókat, így kényszerű kényszer a túlóra. Ami 2018-ban nő is szépen. De annak ára másfélszerese a bérnek, 2018-ban 10 milliárdba is fájhat. Érthető: mindenkinek bajos a 400 óra.

Senki sem örül annak, ha túlóráztatni kell. A boltos eladó is szívesebben lelép időben, ha vége a munkaidejének és a boltos vállalkozó sem szívesen fizet másfélszeres pénzt a túlórák után (vagy 50% pótlék jár a rendkívüli munkavégzésnek nevezett túlóráért, vagy pihenőidő, de hát pont az a baj, hogy sokkal több munkáskézre lenne szükség a boltban, így a túlóra helyett pihenőidő kiadására kevés helyen futja, időben persze). És a mérleg egyik serpenyőjén ott van, hogy akad olyan boltos dolgozó, aki eleve azzal számol, hogy túlórával megemelheti a keresetét, jól jön az a pénz is.

Túlórában a vállalkozások nem egyformák. Van olyan vállalkozás, ahol több, van ahol pedig kevesebb a túlóra, van akinek bőven elég a jelenlegi 250-300 órás keret, de akad olyan is, aki túlnyúlna ezen. Már ha az alkalmazottja faképnél nem hagyja, hiszen amikor munkaerőhiány van, óvatosan kell bánni a túlórával. Ráadásul akkor ott van még a szakszervezet is, aki teszi a dolgát.

És megint nőtt a túlóraszám a boltokban

Rémisztő és dermesztő a munkaerőhiány mindenütt. Eladó, pénztáros, árufeltöltő hiányában nem megy a bolt, de hiába a 15%-os béremelés a bolti fizikai dolgozók körében, nem nőtt a létszám 2018-ban. A túlóraszám viszont igen, az első három negyedéves adatok szerint 2018-ban ismét:

túlóraszám január-szeptember, millió óra	2014	2015	2016	2017	2018
túlóraszám január-szeptember, millió óra	3	3,4	4	3,5	3,8
KSH, január-szeptember közötti időszakok, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóráztat itt mindenki, a nagyobb boltos vállalkozások többet, de ők azok, ahol több a bér is:

túlóra - létszám
összes boltos	3,8 millió óra	144 ezer fő
50 főnél kisebb	0,7 millió óra	65 ezer fő
50-250 főig	0,3 millió óra	16 ezer fő
250 fő felett	2,8 millió óra	63 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

Könnyen megkétszereződhet a túlóráztatás költsége a boltokban

2017-ben valamelyest fékeződött a a túlóraszám a boltokban, amiben szerepet játszhatott, hogy jelentősen kellett emelni a minimálbéreket és tovább nyomta a munkaerőpiacot a munkaerőhiány, ami vitte a pénzt a vállalkozásoknál. De hát a munkaerőhiány erős maradt továbbra is, így nem maradt sok választásuk a boltos (és sok más) vállalkozásoknak, jobban bele kellett nyúlni a zsebekbe és bevállalni a nagyobb túlóráztatást. Az árut valahogyan ki kell rakni a polcra, a pénztárban valahogyan fizetnie kell a vásárlónak.

A túlóraköltségek persze szépen emelkedtek, nem csak a túlóraszám emelkedése, hanem a bérek megugrása miatt is. A túlóraköltség becslésében a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét vettük figyelembe, hiszen ők túlóráznak feltehetően a legtöbbet a boltokban, így most már közel kétszeresét kell erre fordítaniuk a boltos vállalkozásoknak az öt évvel korábbihoz képest:

boltos óraszámok	2014	2015	2016	2017	2018*
túlóra (millió óra)	4,4	4,9	5,7	5,3	5,7
eladók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint)	143	148	161	191	216
túlóra költsége (milliárd forint, járulékkal)	5	5,8	7,3	7,7	9,2
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: várható

Rabszolgasorsok: a keserű pirulát is le kell nyelni, csak gyógyítson is

Érthető a szakszervezetek felháborodása, ez a dolguk. De hát azt nem lehet mondani, hogy akkor tessék még több bért adni, hogy legyen több munkáskéz, hiszen munkabért is ki kell fizetni valamiből, sok választása pedig nincs a vállalkozásoknak a bevételen kívül. A 400 órás keretet pedig nyilván nem használná ki minden vállalkozás, ahogyan a 250-300 órás túlórakeretet sem töltik ki sokan.

Nyilván senkinek sem érdeke, hogy egy bolt eladó, vagy pénztáros hiányában ne tudjon kinyitni, vagy ha kinyit, ne tudja kiszolgálni a vásárlót. A rugalmasabb munkaidő gazdálkodásra szükség van. Olyan lehetőséget célszerű adni a szakszervezeteknek, hogy ahol a jelenlegi 250-300 órás keretnél több túlórára van szükség, ott legyen lehetőségük az indokolatlan túlmunka ellen fellépni a cégvezetésnél. Ma is van ilyen, a 250 óra túlóra felett (300 óráig) a szakszervezet kollektív egyezsége szükséges. A szakszervezet is tudja, még ha nem is mondja, hogy egyes esetekben nincs más választás a túlórán kívül. Keserű pirula mindenkinek.

Nyilvánvaló az is persze, hogy a túlórakeret emelése nem gyógyír a munkaerőhiány enyhítésére, de egyes területeken egyes esetekben segíthet a túlélésben.

(blokkk.com, 2018. november 28.)

Jön a 400 órás túlóra keret

A szakszervezet tiltakozik, pedig csak ott lehet majd ennyi, ahol a dolgozó önként vállalja. És lesz más is, mert kevés a munkaerő.

A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról nyújtottak be törvényjavaslatot Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselők kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek, írta a Portfolio.

Módosulhat a munka törvénykönyvében a munkanap, a hét, mint időszak, a munkaidőkeret meghatározása is. A munkaidőkeret tartama például, ha ezt objektív, vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint harminchat hónap is lehetne (pontosan 3 évnyi).

A törvényjavaslat nem rejtegeti a valódi célját, vagyis, hogy a munkaerőhiánnyal sújtott vállalatokat a munkaidő-szervezéssel segítse. Az indoklásban ugyanis ez szerepel: a törvény célja - a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által - a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.

A parlament előtt fekvő tervek szerint 2019. január elsejétől életbe lépő módosítás lényeges elemei:

Az indoklás szerint a legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. Ezért a keretet három évre bővítenék, ezen belül a munkáltató szabadon beoszthatja a munkaidőt. A módosított jogszabály hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.
Emellett a javaslat megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára, a jelenleg érvényben lévő 250 óráról (ahol van vállalati kollektív szerződés, ott 300 óráról).

A szakszervezetnek nagyon nem tetszik

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ismét egyéni képviselői indítvánnyal akarja módosítani a Fidesz a munka törvénykönyvét. Így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. Emlékeztetnek: erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását. A kormány akkor visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról. Most azonban a friss törvénymódosító indítvány nagyjából ugyanezt hozná vissza. Ez az időkeret egyébként 2010 előtt két hónap volt, néhány esztendeje pedig egy évre emelték.

A szakszervezet szerint amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, valamint adjanak cserében szabadnapokat. Ezzel előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.

(Portfolio, 2018. november 21.)

Ja igen, nem panaszkönyv, hanem vásárlók könyve. De hát az elnevezéstől függetlenül a vásárlók egy része szeret lapozgatni a vásárlók könyvében, miközben beleír valamit. Lehet persze olvasgatni benne durva dolgokat is, de a vicces bejegyzés sem ritka. Nos, a lapozgatásnak hamarosan vége, a bejegyzéseket tartalmazó lapokat pedig ki kell majd tépni, vagy vágni belőle.

Két boltos beszélget. - Te, figyelj már, nálad is járt az a Kovács? Hozzánk minden reggel bejön, egyből elkéri a vásárlók könyvét és beleír valamit. Nem vásárol az semmit, körül se néz. Nem győzöm a válaszolgatást. - Hmmm... Hát próbálkozott már nálam is, de én elhajtottam. Mondtam neki, ha még egyszer beleír valamit, akkor kirakom a facebookra, hogy idejár papírt koptatni. Azóta nem jön. - De miért csinálja? - Neked válaszolni kell minden beírásra. Ő meg bélyeget gyűjt, amit leáztat a postai borítékról.

Az Országgyűlés előtt már ott fekszik az a friss törvényjavaslat, mely egy sor törvényt igazít hozzá az uniós adatvédelmi előírásokhoz (ez az a GDPR, a személyes adatok védelmének követelményrendszere). Hát nem állítjuk, hogy a vásárlók könyve egy fajsúlyos kérdés lenne, de végül hosszú évtizedek óta része a kereskedelmi, fogyasztóvédelmi jognak. Nem csak a 2005-ben született, jelenleg is hatályos kereskedelmi törvény, hanem elődje, az 1978 évi I. számú, a belkereskedelemről szóló törvény is előírta, hogy lennie kell. De panaszkönyv volt már régebben is.

A két törvény szövege kísértetiesen hasonló, de hát ami jó, vagy annak tűnik, azon minek is változtatni: az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. Ez volt a régi joganyagban és a mai is nagyon hasonlít erre.

És nyilván vannak vásárlók, akik számára érdekes olvasmány lehet a vásárlók könyve, hiszen szoktak is benne visszalapozgatni, ráadásul van, aki korábbi bejegyzésekhez hozzáír, vagy éppen rajzol valamit.

Adatvédelmi szigor a panaszkönyvben

Az uniós jog tiltja, hogy egy vállalkozásnál - a boltos is az - az odajutó személyes adatokat, most éppen a vásárlók bejegyzéseit, pontosabban hogy ki is írt bele, mi a lakcíme, elérhetősége, azt más idegen, akinek semmi köze hozzá, lássa.

Meg is született a törvénymódosítási javaslat, így a vásárlók könyvéről szóló passzus (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a) előreláthatóan a következő (4a) bekezdéssel egészül ki, idézzük: "más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a .... panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.”

Magyarra fordítva a vásárlók könyvének bejegyzéseit nem lehet benne hagyni, így azokat a lapokat, amire írt a vásárló, azt ki kell tépni, vagy vágni és az előírt ideig tárolni. Mivel a bejegyzésekre köteles a boltos, vagy más szolgáltató, például vendéglős, meghatározott időn belül válaszolni és ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti is.

És ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, az elfogadás kért időpontja március. Jön majd a nagy tépkedés időszaka.

De úgy egyébként kinek kell a vásárlók könyve

Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És boltosok mondták, hogy a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy szolgáltatót, ha valamiért nem tetszik a vásárlóknak. Vásárlók könyve bejegyzések viszont nem nagyon keringenek a neten és nincsenek hírek arról sem, miket írnak bele a vásárlók. Persze egy okos boltos erre is figyel, és nem fog rossz reklámot csinálni magának.

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer felett mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát több mint 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, kitépni, vágni a bejegyzéseket és a jövőben árgus szemekkel figyelni, mikor ír bele a vásárló.

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül" kiszakadt belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is. És azért az egy érdekes történet is lehet, amikor a boltos a hitelesített vásárlók könyvéből kitépdesi a bejegyzéseket tartalmazó lapokat.

A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a vásárlók könyvét, valamiért görcsösen ragaszkodnak hozzá. Ez azért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni.

És a techvilágra is figyelemmel, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni, és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve, kérdezzük ismét.

(blokkk.com, 2019. február 13.)

El kell dugni a vásárlók könyvébe írtakat

GDPR második fejezet: ki kellene dobni a vásárlók könyvét? Ma 200 ezer helyen kötelező. Új kell majd, vagy elég kitépdesni a bejegyzések másolatát? És minek is egyáltalán ez a régről itt ragadt intézmény, amikor minden panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, ami persze egy másik papír?

A rendszerváltás előtti időszakról ragadt meg a vásárlók könyve, amibe irkálhat a vásárló, bármit, panaszt, dicséretet egyaránt. Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És állítólag a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy boltost, ha valamiért nem teszik a vásárlóknak.

Azt sem tudjuk, mióta kötelező a vásárlók könyvét a különböző szolgáltatóhelyeken kirakni (nem csak a boltban, hanem például vendéglőkben, szálláshelyeken is, megköszönjük, ha valaki tudja és elárulja: annyit tudunk, hogy 1978 óta van külön törvénye a boltoknak, persze az 1978-as első törvény már nem hatályos, 2005-ben sikerült lecserélni a maira).

A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma alapján 200 ezer körül mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, vagy esetleg kidobni.

De miért is: már megint a GDPR

Van az a GDPR, az uniós adatvédelmi szabályok csokra, aminek lényege, hogyan kell a vállalkozásoknak a hozzájuk jutó személyes adatokat kezelniük. A lényeg az, oly módon, hogy azt más idegen személy ne lássa. Az uniós rendeletről 2016-ban döntöttek, és 2018 május 25-től kell alkalmazni nálunk is. A kormány most kidolgozta azokat az ágazati törvénymódosítási javaslatokat (a kormány honlapján olvasható frissen), melyeket be kell léptetni a GDPR megfelelő alkalmazása érdekében.

A salátatörvény tervezete - mert sok területet érint - a vásárlók könyvének szabályait tartalmazó kereskedelmi törvény módosítását is előkészíti. Ezt azzal indokolja, hogy a vásárlók könyvének a már bejegyzést tartalmazó részeinek az adatvédelmi kötelezettségeknek megfelelő kezelése szükséges. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a vásárló, amikor bejegyzést ír a vásárlók könyvébe, nem láthatja, ki és mit írt be előtte.

Hát bizony, ebbe az adatkezelési körbe tartozik a vásárlók könyve, mivel ma nagyon is olyan, hogy nagyon is látni a korábbi bejegyzéseket, ha a vásárló kezébe nyomják, hogy írjon bele ő is. Csak lapozgatnia kell benne, persze visszafelé.

A vásárlók könyvének szabályai: kis dolognak tűnik, de hát elég bonyolultra sikeredett

Ahhoz, hogy kitaláljuk, mit is lehet tenni, kell vetni néhány pillantást a jelenlegi szabályokra. Vannak bőven, ahhoz képest, hogy csak egy füzetecskéről van szó.

A kereskedelmi törvény, amit majd módosítani kell, azt mondja ki, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a vásárlók könyvét. Ezt azért nem lógatják ki a boltosok szabadon, mert előfordult már, hogy eltűnt rejtélyes módon, vagy például a kedves vásárló csemetéje, amíg a szülei vásároltak, rajzolgatott benne (könnyen ment, mert tollat is kell adni mellé).

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami - nem véletlenül - folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy "véletlenül kiszakadt" belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. Tehát a játszótéri hintára nem itt kell panaszkodni és recepteket sem itt kell csere-berélni. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos (ez sem véletlen, volt már olyan, persze ez is nagyon régen, hogy "ha beír kedveském valamit, akkor többet nem szolgálom ki").

A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is.

Ezzel még nincs vége a szabályoknak, mert a vonatkozó kormányrendelet előírja azt is, hogy a vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható. És a vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát is.

És a legfontosabb, mivel a vásárlók könyve nem a szolgáltató szórakoztatását szolgálja, hogy a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

Megoldások: kell egyáltalán?

Az biztos, hogy a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket el kell dugni. Tehát a vásárló a törvénymódosítást követően nem kaphat a kezébe olyat, amiben látni lehet a korábbi bejegyzéseket. És lesz rá 15 nap, mivel a jelenlegi tervek szerint az új szabályok a kihirdetést követő 15. napon lépnének hatályba. Hát akkor próbálkozzunk (jó ötleteket szívesen fogadunk):

- új típusú vásárlók könyve kell, amiből a bejegyzések másolatait a boltos kitépi és persze elteszi, így lehet nyomtatni újakat, de ehhez 15 nap azért majd kevés lesz,

- engedik a jelenlegi vásárlók könyvének megtartását, de a régi bejegyzések másolatait ki kell szedni valahogyan belőle, és nyilván a jövőbeni bejegyzésmásolatok sem maradhatnak benne: ezt persze óvatosan kell csinálni, egyszerűen tépdesni nem lehet a lapokat (nem erre készültek), de egy olló is megteszi (a kormány most nagyon ráhajtott a környezetvédelemre, tehát ez egy kézenfekvő megoldás is lehet, és majd a betelt vásárlók könyvét válthatja egy újabb típusú),

- félbe is lehet hajtani a bejegyzésmásolatokat, ami kicsit pepecselős, de a célnak megfelel, viszont figyelni kell a vásárlót az új bejegyzés készítés közben, hogy ne leselkedjen a korábbiakban (összetűzni, ragasztani az ellenőrzések miatt nem lehet).

De minek is kell a vásárlók könyve? Hiszen a panaszokról egyébként is kötelező jegyzőkönyvet felvenni

A fogyasztóvédők csípik is nagyon a bevásárlók könyvét, valamiért ragaszkodnak hozzá. Ez ezért érdekes álláspont, mert a fogyasztóvédelmi szabályok még azt is előírják, hogy a szóbeli panaszt (amihez nem kell se papír, se ceruza) azonnal meg kell vizsgálni és válaszolni, orvosolni kell. Ezzel persze így túl egyszerű lenne lerázni a vásárlót, tehát - helyesen - úgy folytatódik a szabály, hogy vita esetén az elintézetlen szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Természetesen az írásbeli panaszról is jegyzőkönyvet kell felvenni, ráadásul írásban, másként jegyzőkönyv nem képzelhető el, és érdemben meg kell válaszolni 30 napon belül (mint a vásárlók könyvének bejegyzéseit).

És a techvilágot is figyelve, a telefonon, elektronikusan tett panaszokat is nyilván kell tartani. Tehát e-mailben is lehet panaszkodni. és arra is kell válaszolnia a boltosnak.

De hát ha minden panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni amúgy is, akkor minek a vásárlók könyve?

(blokkk.com, 2018. október 2.)

GDPR első napja: 7,6 milliárd euró

A GDPR bevezetésének napján 7,6 milliárd euróra perlik a Facebookot és a Google-t.

Max Schrems, személyes adatok védelméért küzdő aktivista régóta kritizálja a cégeket, amiért rengeteg személyes adatot gyűjtenek a felhasználóikról. Most már a jogszabályi környezet is adott ahhoz, hogy feljelentse őket.A GDPR lényege, hogy a felhasználóikról csak úgy gyűjthetnek adatokat a cégek, ha a gyűjtést meg tudják indokolni, és a felhasználó egyértelműen, aktívan beleegyezik az adatai tárolásába. Ezzel akarnak véget vetni annak, hogy a különböző oldalakon a háttérben rengeteg kis cookie gyűjtsön mindenféle információt az internetezők szokásairól.(Index, 2018. május 25.)

A Google-t már nyúzzák, törölje az adatomat

2,4 millió kérést kapott a Google, hogy töröljön adatot.

A Google 2,4 millió európai cégtől és magánszemélytől kapott eddig kérést, hogy "felejtsék el" az adataikat, kínos fotóikat, vagy a lakcímüket, vagyis hogy a Google keresőben ne lehessen megtalálni ezeket - áll a keresőóriás éves transzparenciajelentésében, számol be a Portfolio.

A legtöbben a szokásos szenzitív információk - fotók, lakcímek, videók - eltüntetését kérvényezik a Google-től, ugyanakkor 41 ezer közszereplő, és 34 ezer politikus élt az adatok elfeledtetéshez való jogával.
Ezt a jogot 2014 májusa óta biztosítja az EU az uniós állampolgároknak, ilyen joga például az Egyesült Államokban élőknek nincs. Európában a nem pontos, szenzitív, irreleváns, vagy káros tartalmakat töröltetni lehet a keresőmotorokkal.

2014 óta 2,4 millió kérés érkezett a Google-höz, 2,1 millió kérést dolgoztak fel, ezek 43 százalékát, durván 900 ezer kérést teljesítettek.

Külön iparág alakult az ilyen kérések jogi kezelésére, a kérelmek kb. 15 százalékát, 360 ezer kérelmet például 1000 megbízott cég (ügyvédi iroda, PR-cég) nyújtott be az érintettek nevében.

Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR május 25-én lép életbe, mely további jogokat ad az állampolgároknak az adataik felett, és jelentős bírságokat helyez kilátásba, ha az adatokat kezelők elveszítik vagy nem előírásnak megfelelően használják az adatokat.

(Portfolio, CNBC, 2018. február 28.)

A többi webáruház pedig a nyomukban. Könnyen változhat a webáruházak toplistája a 2018-as mérlegek nyomán, hiszen nem az eddigi piacvezető Extreme-Digital nő a legnagyobb ütemben.

A többi webáruház pedig a nyomukban. Könnyen változhat a webáruházak toplistája a 2018-as mérlegek nyomán, hiszen nem az eddigi piacvezető Extreme-Digital nő a legnagyobb ütemben. ₪₪₪

Az Extreme Digital (ED) friss beszámolója szerint legutóbbi teljes üzleti évében összesen 37 md forint árbevételt könyvelhetett el értékesítési tevékenysége nyomán (nettóban, tehát áfa nélkül kimutatva). Ebből közel 31 milliárd forint volt belföldi, 6,5 milliárd forint körüli pedig az export értékesítés értéke. Ez azt is jelenti más megközelítésben, hogy az ED értékesítésének ötöde a határokon túlra irányult. Fordítva ugyanezt, vagy majdnem ugyanezt csinálja Magyarországon az eMAG és az Alza is. Így az ED igazán ügyes a határon túli webértékesítésben is.

Nehéz az E-Digital mérlege

Nehéz az ED 2018-as teljesítményét a korábbi, 2017 évivel összehasonlítani. Az ED ugyanis 2017-ben szeptember végén zárta le üzleti évét, mivel a korábbitól eltérő üzleti fordulónapra állt át, december 31 helyett szeptember 30-ra. Így a 2018-as mérlegében feltüntetett korábbi 2017-es üzleti éve tört üzleti év lett, csak az első három negyedévet foglalja össze (2017 január 1 - szeptember 30 között). Ezért az éves összehasonlítást torzítaná a két legutóbbi esztendő beszámolóinak puszta összevetése, így majd régebbi időszakokat veszünk elő (ezt a gondot természetesen az ED is jelezte beszámolójában).

Szokásunkhoz híven most is csak a webáruházak a belföldi értékesítést vizslatjuk. A magyar webkereskedelemben eddig piacvezető volt az ED, de nagy a tolongás mögötte, így bármi előfordulhat a jövőben, akár rövid időn belül is. De hát az esélylatolgatások előtt nézzük csak az ED 2018-as számait (melyek a 2017 október 1 - 2018 szeptember 30 közötti időszakra vonatkoznak, tehát az üzleti év java 2018-ra esik, ezért nevezzük 2018-as esztendőnek). És azért csinálunk némi összevetést a korábbi évekkel, kihagyva a 2017-es töredék esztendőt. Megjegyezzük viszont azt, hogy az ED beszámolójában 8-9%-os éves növekedésről tesz említést 2018-ban azzal, hogy egy számításában kiigazította az összehasonlítás alapját jelentő csonka 2017-es esztendőt, megtoldva a 2016 utolsó negyedévével (bár nekünk meg nagyobb növekedési ütem jött ki ebből).

Végül vizsgálódásunk arra irányul, hogy az elmúlt ötéves időszak teljes éveinek adatai alapján mennyit nőtt az ED a hazai piacon. És a cégvezetés egy korábbi nyilatkozata alapján belföldi értékesítésük zöme webáruházi árusítás, ami nélkül nehezen is lennének piacvezetők a webpiacon (egyébként 16 hagyományos boltja van, ebből 7 a fővárosban). Az öt esztendő során felmutatott 72%-os növekedés pedig végül hatalmas tempó, de:

ED	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
belföldi értékesítés	18	22	26	.	31	+ 13
növekedés	+ 18%	+ 22%	+ 18%	.	.	+ 72%
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint, kerekített adatok, növekedés: %, előző évhez képest, 2018-as üzleti év: 2017 október 1-2018 szeptember 30., 2016-os üzleti év: január 1-december 31., 2017: január 1-szeptember 30., belföldi értékesítés most nettó

Meg kell jegyezni azt is, hogy az ED igazi magyar tulajdon ismét, némi kacskaringó után (Kelemen Gyula és Várkonyi Balázs, az ED Group Vagyonkezelő Kft-n keresztül a tulajdonosok). A társaság tulajdonosa volt még a beszámolási időszak kezdetén a Genesis Investments Alpha GmbH, előtte 2015-ben szerzett benne részesedést a Steinhoff csoport. De a cég magyar tulajdonként indult 2001-ben.

Exportban azért is mondható, hogy sokat jeleskedik az ED, hiszen 7 uniós tagállamban árusít saját webáruházából, ottani adóregisztrációkkal. És nagykereskedelmi tevékenységet is épít a weben (B2B), tehát más boltokat, áruházakat is kiszolgál.

De hát ott vannak a többiek: a Media Markt nagyon az ED sarkában liheg, sőt

A webáruházak toplistájának második helyezettje a blokkk.com sorolása alapján a Media Markt. A Media Markt önálló webáruházat üzemeltet, MS E-Commerce néven. Ennek beszámolóadatai nyilvánosak, üzleti éve ugyanakkor fordul, mint az ED-é. De hát még nem tették közzé a 2018-as beszámolójukat, viszont a korábbiakból is le lehet vonni azt a következtetést, hogy a weben gyorsabban nőnek, mint az ED.

A Media Markt webáruháza 2014-ben még csak 3 milliárd forint árbevételnél tartott, ez is nettóban van természetesen (ilyenek a beszámolók), de a 2017-es üzleti évre (ami nálunk 2016 október 1 - 2017 szeptember 30) már 20 milliárdra tornázta fel magát. Ez négy esztendő alatt hat-hétszeres növekedés, ami azt jelzi, hogy a Media Markt sokkal fürgébb növekedésben, mint az ED. Igaz, tegyük hozzá, mások az adottságai, más a háttere, mint az ED-é. De könnyen előfordulhatott, hogy piacvezető lett a Media Markt a 2018-as eredményei nyomán.

A többiek is tartogathatnak meglepetést. Az ugyancsak magyar tulajdonú Euronics sem árul el semmit webáruházi forgalmáról, de legalább a top közelében lehet. A Tesco is nagyot léphetett előre, ő lehet az év másik nagy meglepetése, hiszen folyamatosan építi saját országos kiszállítási hálózatát. Kár, hogy eredményekben gazdagok, nyilvános adatokban pedig csórók, vagy szégyenlősek a webáruházak, mert nem árulnak el semmit üzleti eredményeikről.

És 2018-ban a webpiac már 500 milliárd felett zárt

A legfrissebb statisztika alapján már látszik, hogy 2018-ban 500 milliárd forint fölé kúszott a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (élelmiszerekből, iparcikkekből). A súlya is ugrott a boltos kiskereskedelemben, 5% környékén jár. És 2018-ban 25% körül, 2010-18 között pedig több mint tízszeres volt a növekedés.

(blokkk.com, 2019. február 12.)

500 milliárd fölé lőttek a webáruházak

A legfrissebb statisztika alapján már látszik, hogy 2018-ban 500 milliárd forint fölé kúszott a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (élelmiszerekből, iparcikkekből). A súlya is ugrott a boltos kiskereskedelemben, 5% környékén jár. És 2010-18 között több mint tízszeres volt a növekedés. Árengedményt többet adtak a webáruházak 2018-ban . Rangsorban is volt felfordulás, könnyen lehet, hogy már a Media Markt a legnagyobb webáruház.

2018-ban is kiugró évet zártak a magyar webáruházak, hiszen a webköltekezés túllépte az 500 milliárdos értéket (a hagyományos boltos árukörben, élelmiszerekből és különféle iparcikkekből számolva). A növekedés üteme is finoman szólva tekintélyes, hiszen azt jelzi, hogy negyedével többet kellett cipekedniük a futároknak, vagy éppen a vásárlóknak az átvevő pontoktól hazafelé. A boltos kiskereskedelem egésze 2018-ban 6%-kal nőtt (változatlan áron, volumenben nézve).

A legfrissebb statisztika ugyan még csak novembernél tart, de az 500 milliárd túllépése egyértelműen kiolvasható az eddigi adatokból is. A webvilágban nagyon rossznak számító 10% körüli decemberi növekedéssel is már elérhető lenne az 500 milliárd, de ennél nagyon nagy valószínűséggel többet hozott a december a webáruházak konyhájára, hiszen a megelőző tizenegy hónapban negyedével ugrott meg a forgalom. Így újabb kiugrást lehet elkönyvelni 2018-ról:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	408	előrejelzés	január-november	ennyi lett
érték	235	308	408	495-500	444	505
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 32%	+ 25%*	24%	+ 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest folyó áron, */: korábbi kisebb bázishoz képest

A képhez hozzátartozik, hogy a KSH időközben kétszer is pontosította a 2017-es adatokat, a korábbi 393, majd 401 milliárd forint volt, a legfrissebb pedig 408 milliárd forint (a statisztika így dolgozik, az előzetes adatokat többször ellenőrzik és utánaszámolnak, a blokkk.com becslése pedig a korábbi kisebb bázisadatokra épült).

Az elmúlt évekhez képest ugyan lassult a webáruházi vásárlások növekedési üteme, de sok panaszra így sem lehet okuk a webáruházaknak.

Azért a tízszeres növekedés sem rossz

Pontosabban majdnem tizenegyszeres. A webáruházak piaca 2010-2018 között tizenegyszeresére nőtt. Emelkedett persze a részarányuk a hagyományos boltos kiskereskedelmen belül (most nem nézve az üzemanyagokat, hiszen azt nem lehet a weben venni, akkor meg kihagyható az összehasonlításból).

A webpiac részaránya 0,7%-ról 5% fölé nőtt a jelzett időszakban. A növekedés pedig nem áll meg a következő esztendőkben sem, bár üteme előreláthatóan tovább mérséklődik, de még egy jó darabig kétszámjegyű marad.

És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. Meg egymástól. De így van ez világszerte:

	2010	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	46	178	235	308	408	505	700-710
hagyományos**	6.206	7.319	7.746	8.174	8.825	9.575	11.200
részarány	0,7%	2,4%	3%	3,8%	4,6%	5,3%	6,3%
KSH, /: várható, */: hagyományos boltos kiskereskedelem, csak élelmiszer és iparcikk, üzemanyag nélkül, webelőrejelzés: 2019-ben +20%, 2020-ban +15%

Volt meglepetés bőven - új piacvezető is jöhet

A webáruházak szégyenlősek, nem árulják el legfontosabb piaci adataikat. De hát amelyik önálló, annak a mérlegadatai ismertek, így ez segíthet a rangsorok megfejtésében és forgalmi adatokra fordításában.

Nem lehet kizárni, hogy az eddigi piacvezető Extreme Digital a magyar webpiacon a hazai értékesítést nézve a második helyre szorul, a Media Markt ugyanis nagyon gyorsan tört előre az elmúlt időszakban. Meglepetést okozhat a Tesco is, aki rohamléptekben építi ki saját országos kiszállító hálózatát. A 2018-ban magyar piacra lépett Alza is nőhet nagyot, bár magyar forgalma nagyobb részét nem nálunk könyveli el. Az eMAG is hasonló cipőben sántikál, a nála elköltött magyar forintok az utolsó fillérig a határon túl Bukarestben kötnek ki.

Nem tudni semmit a nyilvános adatok alapján az Euronics webforgalmáról sem, de becslésünk szerint ő is az élbolyban tanyázik. hasonlóképpen a statisztika hiányát tekintve sötét ló az Auchan, a Rossmann és a dm is, pedig tőlük is sokat vásárolnak a neten. A Mall tízmilliárd feletti forgalmával marad az élbolyban.

2019-ben erősödni fog az élelmiszeres webpiac és előreláthatóan belép a Spar is, ami tovább élezi a versenyt.

Nem véletlen, hogy a statisztikából az is kiolvasható, hogy a webáruházak 2018-ban több árengedményt adtak, mint korábban - kivéve a Black Friday novemberi időszakát. Ez azt jelenti, hogy a webes akcióverseny egész évben tart.

A webes vásárlóknak lassan már minden nap fekete péntek lesz.

(blokkk.com, 2019. január 29.)

A Black Friday ára: nyelik a veszteséget a webáruházak

A sok Black Friday, az év minden napjára jutó akciózás egyre jobban felpörgő versenyéből kiszállni nem lehet, aminek következménye, hogy a nagy webáruházak vagy eleve veszteségesek, vagy folyamatosan romlik az eredményük. A rakétasebességgel növekvő webpiacon mindenki jó helyet akar foglalni magának, aminek az ára nem számít. A vásárló persze jól jár a kifogott akciós vásárlásával, de a számlát végül ő állja. Ki is tekeredett a Black Friday. És nem ez a kereskedelem ünnepe.

Azt már tudni lehet, hogy 2018 Black Friday felhozatala minden korábbit felülmúlt - reklámban. Már annyi volt, annyira felpörgött, és még van belőle november vége táján is, hogy a webárházak nehezen bírják a leárazások tempóját. Akció akció hátán a weben, hiszen követni kell a versenytársat. Így hiába hozták néhányan előre egy héttel, vagy hirdették meg akár egész novemberre a Black Friday-t, a többiek nem voltak restek valamilyen nagyobb súlyú ellenakciót, vagy éppen két Black Friday-t is hirdetni.

Kapkodhatta is a fejét a vásárló, hiszen jutott a Black Friday-ből, vagy őrült napokból, hetekből (mert ez volt a leggyakoribb ellensláger) minden napra. De hát ezzel egyébként az eredeti küldetésétől - egy napnyi akciózással felhívni a karácsonyi vásárlásra - eltérve más ösvényekre tévelygett a magyar Black Friday. De hát mindez nem tilos, az oka pedig az, hogy a viharos gyorsasággal terebélyesedő magyar webpiacon most van helyfoglalás időszaka, akinek pedig nem foglal magának teret, az később lejjebb, vagy kijjebb szorulhat.

Ez így első pillantásra nagyon szép, de adódik a kérdés, miből is futja ennyi akcióra. Vagy futja-e egyáltalán, hiszen a webáruházak amikor akciós engedményt adnak a vásárlónak, le is mondanak bevételük egy részéről.

Több az akció: romlanak is az eredmények

A vállalkozások mérleg-, eredménybeszámolóinak tengernyi adatából az üzemi, üzleti tevékenység eredménye az, ami a legpontosabban mutatja egy webáruház kereskedésének pénzügyi eredményét, így ennek jártunk utána néhány nagyobb webáruház esetében (ebben a mutatóban a pénzügyi műveletek eredménye nincs benne).

Van egy kis bibi egyébként, mert a webáruházak szégyenlősek és nem dicsekszenek pontos adatokkal piacmenetükről. De hát van olyan, amelyik önálló és van törvényes beszámolója. Így azokat a webáruházakat vizsgáltuk a legnagyobbak közül, melyek tevékenysége kizárólag, vagy jelentős, döntő súllyal az elektronikus kereskedés.

És akkor íme az eredmények, veszteségekkel, vagy csökkenő plusszokkal. Nagyon, de nagyon erős az akciós verseny ezek szerint is:

üzleti adok-kapok eredménye	2014	2015	2016	2017	fordulónap
E-Digital	880	647	189	- 275*	2017-től szeptember 30.
Media Markt MS E-Commerce	- 687	- 268	+ 26	- 102	szeptember 30.
Internet Mall Hungary	- 1.027	- 1.704	- 1.589	- 2.001	március 31.
Euronics	+ 1.172	+ 946	+ 515	+ 172	december 31.
Otto	- 815	- 1.883	- 857	- 511	február 28.
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, legutóbbi beszámolók, érték: millió forint, */: 1-9 hó

Nem minden webáruház közlékeny, hogy miből is él tengernyi akciója mellett

A magyar webáruházak rettenetesen szégyenlősek, hiszen semmiféle adatot nem adnak közre arról, milyen nagy a forgalmuk, bármikor is. Jönnek-mennek például különféle toplisták, ahol nem mondanak semmit: ez azért eléggé mosolyogtató tud lenni, hiszen pontosan a lényeg hiányzik belőlük, az az összeg, árbevétel egy-egy webáruház esetében, amivel valamilyen helyet elfoglalnak a rangsorban. (A blokkk.com azért próbál kivételt tenni, mivel jól, vagy rosszul, de megbecsüljük az egyes webáruházak bevételét.)

A Black Friday alkalmával is nagyon óvatosak a webáruházak, hiszen egy-két kivételtől eltekintve abban is versengenek, hogy ne mondjanak semmi fontosat. Elpottyantanak persze egy-két különösebben nem túl lényeges adatot, ami igazából a reklámon kívül nem sokra jó, és kész.

Az eddig napvilágot látott Black Friday információk is nagyon soványak. Például a piacvezető E-Digital annyit mondott, hogy a Black Friday akciókban másfél milliárd forint engedményt ad a vásárlóknak. Számszerűségekről, az egyébként egy héttel korábbi Black Friday akciókról annyit árult el a cég, hogy három nap alatt 15 ezer csomagot indított el a raktáraiból a megrendelőkhöz és az átvevőpontokra. Ez első pillantásra 15 ezer vásárlást sejtet. De feltehetően nem ennyi volt a vásárlások száma, hiszen a szállítási feltételei alapján később is indíthatott kiszállítást. És még azt tudni, hogy hatezer-hatszáz forinttal többet költöttek náluk a vásárlók, átlagosan.

Az eMAG már többet mondott előzetesként, 6,4 milliárd forintos forgalmat vetített előre, 3 milliárd forintnyi engedménnyel a Black Friday alkalmával. Ez már azért többet sejtet, hiszen átlag egyharmadnyi árengedményt jelenthet, az eMAG teljes novemberi kasszáját nézve. Az összesent még nem tudni persze az ő esetében sem, de lehet, hogy hamarosan elárulják.

Nagy a titkolózás úgy összességében

Három csoportja ügyködik a webáruházaknak Magyarországon. Az első, akik önálló vállalkozás keretében csinálják és kizárólag a weben értékesítenek. Ilyen a legnagyobbak közül a már említett Media Markt webáruháza, az M. S. E-Commerce, továbbá a Mall.hu. Vannak, akik vegyesen csinálják a webet és a hagyományos boltot egy cégen belül, ilyen például az E-Digital, a Tesco, a dm, a Rossmann, a Decathlon, egy sor ruházati áruház, vagy az Euronics (a nagyláncok többsége). Nem nehéz kitalálni, hogy webforgalmukról semmit sem közölnek, kevés kivétellel (kivétel például a Praktiker, a Libri, a Tschibo, akiknél elcsíphető információ vagy a sajtóban, vagy beszámolójukban).

És van néhány webáruház, akik külhoni székhellyel és onnan átnyúló irányítással ügyködnek. Nagy rejtvény az Alza.hu és az eMAG, akik cseh, valamint román hátterű webáruházak, a szerződési feltételek szerint is velük, egy olyan külföldi féllel köt üzletet a webes vásárlójuk, akinek nincs, vagy csak nagyon kicsi a magyar székhelyű ügyintézője.

Az eMAG esetében a kedves vásárló egy román céggel úgy áll kapcsolatban, hogy a magyar nyelvű weboldalt román székhelyű gazdasági társaság üzemelteti. Tehát a ".hu" végződés csak reklám. Egyébként az eMAG tulajdonosi köré az árukereső (arukereso.hu) oldal is.

Az Alza akkor könyvel nálunk, ha a hazai raktárból szállít. De hát az Alza.hu 2017-ben 219 millió forint árbevételt mutatott ki magyar viszonylatban, ami azért érdekes, mert a GKI Digital toplistáját és a létező nyilvános mérlegadatokat összevetve az Alza.hu 10 milliárdos webáruháznak számít a magyar piacon, tehát nem nálunk csörög a kassza. Az eMAG a toplisták alapján 20 milliárdos webáruház magyar viszonylatban, ami persze odaát bevétel.

És van olyan is ebben a körben, mint például az azsiacenter.com, magyar nyelvű honlappal, londoni székhellyel, tehát a ".hu" helyett ".com"-mal operál.

És azért: nem abból él a webáruház, hogy minden alkalommal átvág

Elöljáróban megjegyezzük, hogy igen tudjuk, vannak csaló, kamu webáruházak. És ezekről lehet és kell is jókat írni, hiszen a nyilvánosság a legkeményebb rendcsináló a piacon is.

De hát próbálja meg egyszer valaki összeszámolni, hányszor csapják be a vásárlót és hányszor nem. Azért az utóbbi szám sokkal, de sokkal nagyobb lehet az elsőnél, bár ilyen számítást végezni nem lehet, ráadásul azon nincs vita, hogy átverésből egy is sok. Ha nem így lenne egyébként, akkor azért nem nőne olyan brutálisan világszerte a webpiac. Nálunk sem.

A webvásárlónak ellenőrizne egyébként nagyon könnyű. Kiválaszt valamit, amit majdnem ingyen adnak, hiszen ez a legszebb. De hát nem sok idő, amíg ugyanazt a portékát meg lehet nézni egy másik webáruházban, hogy ott mi mennyi ugyanabból.

És az akciós pénz - miből is él a webáruház

Ugyanis a lényeg végül valahol ott kereshető, hogy egy-egy üzleti év zártával összességében eredményes-e a webáruház, mennyire bírja az egész éves akciózást. Ha igen, bírja, akkor az azt jelenti, hogy az árengedményeket az üzleti tervébe beépítette és összességében olyan árakat tervezett és állított be, akciósakat és nem akciósakat együtt, hogy azért a végén ne fizessen rá. Tehát volt, amit olcsóbban adott, de ezeket az árengedményeket beépítette a nem akciós árakba. Nincs ebben semmi különös, így működik a bolt. És persze az akciók árát így végül a vásárlók fizették meg, amikor nem akciós terméket vásároltak.

Aki veszteséges, az pedig előbb-utóbb valamiből kénytelen pótolni a veszteséget. Túl sok lehetőség nincs, leginkább a vásárló lehet az, akinek előbb-utóbb mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, ha már magához édesgette a webáruház. Majd egyszer vissza is kell fogni az akciókat, vagy a tulajdonos a zsebébe nyúl (például a hagyományos boltjából tesz át pénzt pótolni a veszteséget), hát vagy csődbe megy a webáruház.

És a kereskedelem ünnepe: hát nem a Black Friday

Csak illúzió ne legyen, az akció is csak egy reklám, felhívás táncra, a Black Friday esetében a karácsonyi vásárlásra. Nagy bajban lenne egy webáruház, ha csak akciós termékeket vásárolnának tőle. Gyorsan be kellene zárnia. De kedvcsinálónak remek dolog is lehet az akció, ha szép emlékeket hagy a vásárló kobakjában, és például Black Friday után, vagy bármikor visszamegy vásárolni - a szokásos, rendes, engedmény nélküli áron.

És azért furcsa lenne, ha egy mélyen akciós, kitekeredett, az átvágásoktól is hangos nap lenne a kereskedelem ünnepe. Inkább egy másik.

(blokkk.com, 2018. november 26.)

500 milliárdot nyalogat a webpiac

A legfrissebb előrejelzésünk szerint 2010-2020 között tizenötszörösére nő a magyar webáruházi piac. Közben egyre durvább az akciós webháború. 2018-ban nagyon közel juthatnak a webáruházak az 500 milliárdos határhoz. Mi a webet faljuk, a web pedig a hagyományos boltokat: százmilliárdokat vesz el.

Zabáljuk a webet, a web pedig jókat falatozik a hagyományos boltból

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme.

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	495-500
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek. De így van ez világszerte:

	2010	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	46	178	235	308	401	495-500	700-710
hagyományos**	6.206	7.319	7.746	8.174	8.815	9.700	11.300
részarány	0,7%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,2%
KSH, /: előrejelzés, */: hagyományos csak élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül

(blokkk.com, 2018. október 19.)

Öldöklő árverseny a weben: durvább lett az akcióháború

Aki nem lép egyszerre: sokkal több az akció a webáruházakban, a statisztika is mutatja. A száguldó webpiacon most akar mindenki jobb helyet foglalni magának, két kézzel szórják is az akciókat. A Media Markt, az Alza és a Tesco felforgatták a webpiacot. És még csak jön a fekete péntek.

2018 első félévében 211 milliárd forint volt a webáruházakban a költekezés mértéke a statisztika szerint, a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszerek és iparcikkek körében (az a másik adat, ami a napokban látott napvilágot, mely szerint 180 milliárd volt, arról nem tudni, miért annyi). Mennyiségben (szaknyelven volumenben, darabban, kilóban, tehát az árváltozások kiszűrésével) negyedével ugrott meg a webes vásárlás ebben a hat hónapban. De hogyan is?

Ehhez sokkal több akciót kellett tolni

A vásárlók imádják az akciókat, nem véletlen, hiszen mindenki elsősorban az árat nézi, no meg a pénztárcája vastagságát. Nem véletlen, hogy a hagyományos boltok nyomtatott szórólapjait akciós újságnak hívják, tele is nyomják leárazásokkal, amennyire csak a nyomdafesték bírja.

A webáruháznál persze nem nyomtatgatnak akciós újságokat, jó arra a honlap, tele is vannak vele. A brutális áruválaszték - elbírja a web - egyre durvább akcióháborúval párosul.

A boltos világra mindig is az volt a jellemző, hogy az új értékesítési csatornák sokkal gyorsabban fejlődtek a többinél, így volt ez a nagy bevásárlóközpont építési hullámnál (kilencvenes évek közepétől mintegy évtizeden keresztül), a hipermarketek piacra lépésekor, vagy éppen a hagyományos boltok körében a diszkontok piacépítésével, és persze nem csak nálunk, hanem szerte a világban. Most éppen a weben akarnak jobb helyet foglalni maguknak az online áruházak, nem véletlenül, máshol is persze, elég csak az amerikai Amazonra, vagy a kínai Alibabára gondolni, ahonnan szinte naponta röpködnek az újítások.

És a hazai határokat nem kíméli az online törtetés, hiszen a magyar webpiacon is több olyan nagyágyú ontja az akciós kínálatát, akiknek nincs is hagyományos boltjuk itt. Ilyen például a mall.hu, vagy az alza.hu, de egyes lajstromokban idesorolják az egyébként román működtetésű emag.hu-t is, a magyar nyelvű honlapjával. A cseh alza.hu egyébként nagyot robbantott 2017-ben, hiszen 10 milliárd feletti forgalmat hozott össze első magyar piaci évében.

De hát a Media Markt webáruháza megkétszerezte 2017-ben forgalmát, ami előrelépésben hasonló nagyságrendet jelentett az alza.hu helyfoglalójához. És ott vannak a hipermarketek webáruházai is, az Auchané és a Tescoé, akik ugyan titkolják szemérmesen webforgalmukat, de könnyen megtippelhető, hogy szép szeletett hasítanak ki maguknak. A Tesco 10 milliárd felett jár jócskán, tehát a weben is nagyágyúnak számít, de az Auchan sem lehet nagy lemaradásban az élbolytól.

Ja, hogy ennek ára is van

A websors az áruválaszték mellett az akciókon áll vagy bukik. Akció nélkül nem is nézné meg sok vásárló a webáruház honlapját, így a leárazás az íratlan szabályok szerint kötelező kellék.

A statisztikából kiolvasható, hogy az elmúlt két esztendőben, 2016-ban és 2017-ben a webforgalom értéke folyó árakon összehasonlítva jobban emelkedett, mint a kiigazítatlan, árváltozásoktól megtisztított volumenindex. Tehát volt egy szolid, 1% körüli átlagos árszint emelkedés. Hát persze, dúlt az akcióháború akkor is, de mindig jöttek a drágább újdonságok, műszaki ketyerék, szezonindító divatcuccok is, nagyobb árakon.

2018 első félévében azonban fordult a kocka. A webáruházak egy része nagyobb akciósebességre kapcsolt. Ezt mutatja, hogy miközben folyó áron mérve 21%-kal nőtt a webvásárlás értéke, ugyanez változatlan áron már 24%-kal emelkedett. És ez a 3% árszint esés nem kevés, gondoljunk csak arra, hogy a fordítottja esetében, 3%-os inflációnál mennyire szívják a fogukat a kedves vásárlók.

Ez a statisztika játékszabályai szerint azt jelenti, hogy az eladott árumennyiség jobban nőtt, mint a bevétel, ami csak a korábbinál alacsonyabb átlagos árszinten lehetséges. Tehát több és nagyobb volt az akciózás, egyébként 2015-ben is:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	211
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 21%
változás változatlan áron	+ 33%	+ 30%	+ 28%	+ 24%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, folyóáras és kiigazítatlan volumenindex, 2018: első félév

(blokkk.com, 2018. augusztus 31.)

Szégyenlős webáruházak: hipernyi választékkal nyomulnak

A web lekörözi a diszkontokat gyorsaságban. A legnagyobb webáruházak titkolják bevételüket, miközben többjük mérlegadata nyilvános. Előszedtük megint. Az Alza.hu 10 milliárddal robbant be. A legnagyobbak titka: a brutális áruválaszték és az akcióháború. És mikor nyitnak webáruházat a diszkontok?

A korábbi években nagyokat habzsoló hipermarketek lelassultak, a diszkontok pedig felgyorsultak, a hagyományos boltok körében ez a legmarkánsabb változás. A boltos világ egészét nézve viszont az élre kívánkozik, hogy a webkereskedelem brutális ütemben bővül. Egymás mellé téve az elmúlt öt esztendő változásait, nincs is sok csodálkozni való, az adatok egyértelműek. Miközben a hiperek együtt számolva ötödével, a diszkontok már kétharmadával növelték piacukat, a webáruházak ugyanakkor háromszorosára hizlalták bevételeiket. Változtak is a piaci súlyok is:

	2013		2017		változás
	árbevétel	kisker részarány	árbevétel	kisker részarány	árbevétel	növekedés üteme
hipermarketek (Auchan, Tesco)	980	12%	1.172	11%	+ 192	+ 20%
diszkontok (Aldi, Lidl, Penny)	557	7%	918	9%	+ 361	+ 65%
webáruházak	127	1%	393	4%	+ 266	301%
érték: milliárd forint, bruttó árbevétel, részarány: kiskereskedelemből, KSH, Trade Magazin,

Nem véletlen, hogy az Auchan és a Tesco is egyrészt diszkontosodik több tekintetben (például már évekkel ezelőtt leszerelték toronymagas polcaik tetejét az eladótérben, így kisebb a kirakott árkészlet, megnyomták a saját márkákat), másrészt elindították jó érzékkel webáruházaikat. Hiába, a vásárlók szokásaihoz alkalmazkodni kell, a fiatalabb korosztályok nagyobbrészt egyébként is webfalók, másrészt nincs mindig sok kedvük és idejük sokat bíbelődni a bevásárlással.

Hízik a web, de itt is a nagyok a legnagyobbak

Meg is jelennek különféle toplisták, legutóbb a GKI Digital vont érdekes mérleget. De hát sajnálatos módon az ő top'10-es rangsorából is hiányzik az egyes webáruházak bevétele, ami egyszerűen azért van, mert titkolják (tehát erről nem a rangsor összeállítója tehet). Ez a rangsor a következő: E-Digital, eMag, Media Markt, Tesco, 220volt, iPon, Mall.hu, Alza.hu, Aqua, Libri Bookline. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az eMag egy román székhelyű vállalkozás, tehát némileg idegen a magyar toplistától (ezen az alapon az Alibaba, vagy az Amazon is feltüntethető lenne, onnan is vásárolnak magyar vásárlók, de ez nem kötözködés, csupán együttgondolkodás).

A magyar webvilág legérdekesebb fejleménye az Alza.hu berobbanása, a 13 milliárd forintos 2017-es árbevétele ezt jelzi is. Cseh vállalkozás, akinél a hazai leánycégétől és a cseh anyacégtől is lehet közvetlenül rendelni és szállíttatni. Egyébként a Mall.hu is magyar leánycéggel működik.

De a pénz. A rangsor szereplőinek egy része nyilvános mérlegbeszámolóiban közzéteszi bevételének értékét. Pusztán tájékozódásképpen ezek közül néhányat összeszedtünk ismét, ami azért jelzi a magyar webpiac legnagyobbjainak és a kisebbeknek a piaci nagyságrendjét (ez most nem teljes körű és most nem is rangsor):

webáruház	bevétel
Media Markt	25
Alza.hu	13
Mall.hu	12
...
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

A blokkk.com korábban például az e-digital hazai webbevételét 29 milliárd forintra, a Tescoét 12 milliárd forintra becsülte és úgy vélte, a piacvezető e-digitalnak nagyon is a nyakára mászhatott a Media Markt (az e-digital üzleti éve szeptember 30-án fordul, így még nincs friss mérlegadat, a Media Markt háza tájékán akadt 2017-ről).

Rózsás kilátások

Brutális választék, és akcióháború, a webáruházak honlapjai erről tanúskodnak, ilyen az Alza.hu is, ma ez a sikerük és a törtetésük titka. A legnagyobbak a műszaki cikkek, játékok, ruházati termékek rendkívül széles skáláját kínálják, sok-sok árengedménnyel. És a hiperek webáruházai az élelmiszerpiacon mennek - feltehetően - nagyot, ahol nemsokára indulhat az újabb nagyágyú, a Spar is (be is jelentette).

Érdekes módon a diszkontok nem webeznek - jelenleg. De könnyen lehet, hogy meggondolják magukat, hiszen a boltépítésnek is lehetnek korlátai, ráadásul a webszámok nagyon is kecsegtető növekedési pályát kínálnak.

A magyar webpiac kilátásai pedig kedvezőek. Talán az sem véletlen, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter szakított időt arra, hogy betérjen az Amazonhoz, a világ legnagyobb webkereskedőjéhez és később felrója a kisvállalkozásoknak, úgy általában, hogy sokuknak még honlapja sincs (egyébként igaza volt, mindegy, hogy hol mondta):

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	490	700
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,5%	7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

(blokkk.com, 2018. augusztus 16.)

A weben már lement a fekete péntek

De lehet, hogy a karácsony is. Nem a naptárt és a hőmérőt, hanem a webáruházak forgalmát nézve. Nyomják is a reklámot ezerrel a webáruházak. A hőség is a webkereskedelmet tolja: okostelefonnal a strandon is be lehet vásárolni. A vártnál többet költünk 2018-ban a webáruházakban.

2018 első öt hónapjában 173 milliárd forintot költöttek a vásárlók a magyar webáruházakban. Egy évvel korábban 144 milliárd forint ment el a weben ugyanebben az időszakban (most is csak a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukört, az élelmiszer és iparcikk webvásárlást nézve). 2018 eddig megismert egyes hónapjaiban mindegyikben nagyobb bevételt könyvelhettek el a webáruházak, mint egy évvel korábban.

A weben eladott árumennyiséget tekintve - a kiigazítatlan volumenindexet - 20% felett volt az első öt hónap átlagos növekedési üteme, ezen belül áprilisban és májusban is 25%-os volt a megugrás, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

2018 júniusában is erős hónapot, összességében pedig erős félévet zárt a bolti kiskereskedelem, így okkal feltételezhető, hogy ebből a web sem maradt ki (a júniusi webadat még nem ismert). Ez azt is jelenti, hogy a májusi 40 milliárdos webáruházi forgalom júniusra legalább 48-50 milliárd forintra hízik (20-25%-os növekedés kimutatása nagy bizonyossággal várható, hiszen az egész boltos szekér jobban szalad, mint a korábbi években). Ez a webes forgalomnagyság viszont már túllépi a 2017-es novemberi, a fekete pénteki akciókkal amúgy is alaposan felnyomott értékesítést. Az pedig már csak apróság, hogy a piac a korábbi decemberi forgalom környékén is mozoghatott júniusban (a weben a fekete péntekes akciósorozat nyomán kiegyenlítettebb a két utolsó hónap forgalma, hiszen a vásárlók egy része előrehozza decemberről novemberre).

De hát most nagyon meleg van - még jó, hogy a webáruháznak nincs zárvatartása

Pontosabban: ki sem nyit, be sem zár, hiszen rendelni bármikor lehet. A webáruházak is tudják, hogy a hőségben megváltoznak a bevásárlási szokások. Aki tud, az persze menekül a strandra, vízpartra, hűsölni, amennyire lehet, hiszen lassan a vízben sincs már hely. És aki otthon marad, mert nem akar kimozdulni, esetleg eljár munkába, az is spórol a boltba járással a hőségben, inkább reggel, vagy este megy, aminek pedig halasztható a vásárlása, az eltolja későbbre.

Az evésen, iváson sokat halogatni nem lehet, de hát a vízben sem lehet egész nap ácsorogni, a gumimatracon is nagy a forróság, a fürdésen, evésen, iváson kívül valami mást is kell csinálni a strandon is. Meg is lehet nézni, ott is kapkodják elő a törülköző alá dugott okostelefonokat két fürdőzés között a strandolók és kényelmesebb így rendelni valamit, mint esetleg egy izzasztó túra keretében elkullogni a boltba. Lehet rendelni kiszállítást, vagy az összekészített pakkért strand után elmenni az átvevőpontra akkor, amikor kényelmes.

A korábbi években némi megtorpanás megfigyelhető a webáruházak nyári - júliusi-augusztusi - forgalmában. Könnyen lehet, hogy ez most 2018-ban elmarad, az előbbiekkel is összefüggésben. A webáruházak ontják is a nyárideji reklámjaikat, nyilván ráéreztek erre a lehetőségre is.

Ragyogó napsütés és webkilátások

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, hogy a korábban vártnál csak lassabban enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. Hullámok persze vannak bőven a webkereskedelemben is, hiszen például 2017-ben az éves 27%-os növekedési tempó mellett májusban 49%-os volt a megugrás az előző év májusához képest, de a többi hónap kiegyensúlyozott irányzatot mutatott.

A várható erősebb növekedési tempót támasztja alá az is, hogy megszaporodott az utóbbi időben a nagy láncok webáruházainak a száma. 2018-ban indított például a dm, az Ikea, nagyobb tempóra kapcsolt az Auchan és a Tesco is (szélesítve a kiszállítás hatókörét és bővítve az átvevőpontok számát), a kisebb webáruházaknak pedig se szeri, se száma. Az már csak apróság, hogy nincs hivatalos statisztika a fogyasztóknak árusító webáruházakról, számuk egyébként tízezer felettire becsülhető.

Így még egy visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac 2018-ban, sőt, nem zárható ki, hogy megközelíti, vagy éppen túl is lépi az 500 milliárd forintot (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken, de vigyázat, sokféle előrejelzés létezik, van olyan is, amelyik bátran elengedi magát és sokkal többet mond):

webkisker	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	127	178	235	308	393	470-490
növekedés	39%	42%	33%	27%	27%	20-25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A szigorított plázastop egyébként, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket.

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya, 2018-ban pedig 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig tovább hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	490	700
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,5%	7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

(blokkk.com, 2018. augusztus 8.)

Webáruház: a saját boltját is rágcsálja?

Varga miniszter belekóstolt egy vizit erejéig az Amazonba, a világ legnagyobb webáruházába. Egyébként van, amiben lepipáljuk az Amazont. De hát a szigorított plázastop is a webáruházak irányába terelheti a fejlesztéseket. És a web mellett a saját hagyományos bolt is próbatétel: átvevőpontokká idomulnak a hagyományos boltok?

Varga Mihály pénzügyminiszter ellátogatott az Amazonhoz a közelmúltban és megállapította, hogy az online kereskedelem fejlesztésében még komoly lehetőségek rejlenek, ami az üzletág felfutásához és a fogyasztás bővüléséhez is érdemben hozzájárul. Igaza van, tehát érdemes ezzel alaposabban is számolni, van is mivel.

És hogy Varga miniszternek milyen igaza van, arról elöljáróban egy adat. A magyar webforgalom zöme különféle iparcikk, az élelmiszerek súlya még nagyon csekély (lesz persze több majd ez is). Így ha azt nézzük, hogy a hagyományos iparcikk forgalom az elmúlt öt esztendőben ezer milliárd forinttal, harmadával nőtt, akkor bizony az is hozzátartozik a képhez, hogy ennek a növekménynek a negyedét, háromszoros növekedés mellett, a webáruházak adták.

Az Amazon földkerekség legnagyobb webáruházas cége, vezetője toronymagasan a világ leggazdagabb embere, amerikai, forgalma pedig a 2015 évi 107 milliárd dollárról 178 milliárd dollárra nőtt 2017-ben. A legnagyobb ütemben az amerikai vásárlók ugrottak neki az Amazonnak, 2015-ben és 2016-ban negyedével, majd 2017-ben harmadával többet költöttek nála, és a jövőt nézve ez még messze nem a végállomás. Az Amazon forgalmának egyharmada ráadásul más országokhoz kötődik, de a növekedés üteme ebben a viszonylatban is 20% felett volt ebben a három esztendőben. És itt van Európában is.

De hát pusztán a növekedés ütemét nézve a magyar web tartja a lépést az Amazonnal, hiszen a kétharmad körüli növekedési tempót hozták a magyar webáruházak is az elmúlt három évben. Sőt, azt is lehet nézni, hogy 2009-ben az Amazon netforgalma 25 milliárd dollár volt, ami tíz év alatt együtt számolva hétszeresére nőtt, miközben a magyar webáruházak tízszeres megugrást könyvelhettek el az elmúlt évtizedben. Hát igen, de azért a piacnagyságban akad némi különbözőség, hiszen az Amazon éves árbevétele 50 ezer milliárd forint körül mozgott 2017-ben, ami a magyar kiskereskedelmi forgalom ötszöröse.

A világ legnagyobb forgalmú webáruházas oldala egyébként nem az Amazoné, hanem az Alibaba Group kínai vállalkozásé, de ott sok cég kínálja portékáját. Kicsiben, hogy legyen ebben is összehasonlítás, például a magyar nyelvű oldallal nálunk is futó emag-nál is van ilyen lehetőség, ezért is homályos a cég igazi árbevételének pontos nagysága (román bejegyzésű cégről van szó).

A jövőben is száguldani fog a magyar web és zárnak majd be régi boltok

Szépen gyarapodott a magyar webpiac az elmúlt esztendőkben és úgy tűnik, csak lassan enged a tempóból. A korábbi esztendők 30-40%-os növekedési üteme némileg ugyan 30% alá csúszott 2016-ban és 2017-ben, de 2018 eddig megismert időszakában is 20% felett van a havi átlag. És hol van még a webáruházak legaranyosabb napja, a fekete péntek. Így a visszafogottabb előrejelzés alapján is szépen nő majd a webpiac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő áruterületeken) 2018-ban:

webkisker	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	40	46	65	92	127	178	235	308	393	470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből, de mi ezt másként számoljuk, mint a pénzügyminiszter. Részesedésük méricskélésében nem a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz illesztjük a webáruházakat, ami nem lenne a legigazságosabb számolgatás, hiszen olyan termékek is benne vannak a teljes kiskereskedelemben, amit a weben nem árusítanak, például az üzemanyag. Így a részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást.

A webáruházi súly végül elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli aránya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	127	178	235	308	393	470	680
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,3%	6,7%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években is 20% körül nőhet a webkereskedelem. Az iparcikkes webáruházak körében fékeződhet ugyan a növekedés üteme, de az élelmiszeresek (Auchan, CBA, Tesco, valamint a napcikkes dm) nemrégiben vágtak bele egy nagyobb ütemű terjeszkedésbe és még jön a Spar is.

Ráadásul a szigorított plázastop, amit éppen most szavazott meg az Országgyűlés, a web irányába tolhatja a hálózatfejlesztéseket. Ennek egyébként az lenne a célja, hogy védje a hagyományos kisboltokat, ami nem vitatható szándék. De ha egy kisbolt nem tud fejleszteni, mert nincs rá pénze, akkor a plázastop csak konzerválja a gyengeségét. És tönkre is mehet.

A saját farkincáját is rágcsálja a webáruház?

A legnagyobb magyar webáruházak a hagyományos boltos vállalkozáshoz kötődve ügyködnek, kivétel alig van (a topból csak a Mall). Persze, a webes és a hagyományos értékesítés súlyában nagy a szórás, hiszen egy Extreme Digital esetében a web húz nagyobbat, míg a Media Markt áruházainak forgalma azért még sokkal nagyobb a webértékesítésénél.

Kérdés ugyanakkor, hogy mekkorát fordul a kocka a jövőben, hiszen a vásárló számos esetben a kényelem miatt választja ugyanannál az áruháznál a webes vásárlást. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltos cég webáruháza a hagyományos boltjától is elvesz piacot. Ez persze fillérre pontosan nem számolható ki, de számos jelzés erre utal.

Másik oldalról persze szembe kell nézni azzal, hogy a vásárlók egyre jobban kedvelik a netet, őket pedig ki kell szolgálni úgy, ahogy nekik jobban tetszik, különben máshoz mennek.

Amerikában egyébként rengeteg hagyományos bolt, vagy éppen nagy bevásárlóközpont ment tönkre az online vásárlások rohamos ütemű terjedése miatt. És a világjelenségek előbb-utóbb kopogtatnak nálunk is. Ez persze nem egyik napról a másikra történik, ráadásul a vásárló is sokszínű. Nem is arról van szó, hogy a hagyományos bolt mind bezárhat, csupán a súlyuk a webáruházak terjeszkedése nyomán is csökkenni fog és ez alól a webes cég saját boltja sem lesz kivétel.

De elindult egy másik folyamat is, egyre gyorsuló tempóban. A webvásárlás lényege, hogy a rendelést követően hazaszállítják a megrendelt portékát. Igen ám, de ehhez valakinek otthon is kell lennie a kiszállítás időpontjában, ami például munka mellett napközben nem mindig oldható meg, sőt. És a futárok sem tudnak csak a munkaidőn kívüli időpontokhoz igazodni nagy tömegben. Éppen ezért népszerű és terjed egyre szélesebb körben az átvevőpontok hálózata, ami sok esetben a webáruház mellett a cég saját hagyományos boltja. Ez kényelmes a vásárlónak, hiszen előre leadja a megrendelést és igaz, hogy be kell ugrania érte az áruházba, de nem kell már bíbelődnie a válogatással, fejtöréssel, hogy mit is vegyen, hanem csak át kell vennie és kifizetnie a rendelést. És akkor megy, amikor ráér, tehát sok előnye van az átvevőpontos rendszernek. Majd lehet számolgatni, mennyi áru fogy így. Lesz mit.

És lehet fényezni az átvevőpont táblákat.

(blokkk.com, 2018. július 19.)

Webtop: a Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre több webáruház elárulja, mennyi is a webforgalma. A lényeget nem mondó toplisták kora lejáróban? A Media Markt a közeljövőben le is lökheti a webtrónról az Extreme Digitalt. A nagy webáruházak harmadát viszik a teljes webkiskernek.

Elöljáróban meg kell jegyezni, nem a webáruházak toplistájának összeállítója a hibás abban, hogy egyes, egyébként nagyra becsült webáruházak nem hajlandók elárulni, mennyi volt az árbevételük. Megjelenik a topweb évről-évre, de nincs ott, kinek mekkora a forgalma. De azért változik a világ és beszámolójában egyre több webáruház kerek-perec megmondja, mennyi is a webes bevétele. Egyes esetekben pedig könnyen, vagy nehezen, de meg is becsülhető. És van, akinél teljes s sötétség a nyilvános adataiban.

Nos, a blokkk.com már a 2016-os esztendő webáruházainak eredményeit is megkísérelte belőni, mennyi is volt az annyi, most pedig következik a 2017-es esztendő, amennyire lehet, a hazai webköltekezésre összpontosítva. Természetesen mint mindenen, ezen is kell majd pontosítani.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy most nem foglalkozunk az eMag webáruházzal. Igaz, hogy fennen hirdeti a magyar jelenlétét, de a cég székhelye Romániában van, üzletszabályzata szerint közvetlenül neki fizet a vásárló, tehát nem egy Magyarországon adózó leánycégének (egyébként ő a S. C. Dante International S.A, román székhellyel, dél-afrikai érdekeltség egyébként, egy magyar nyelvű honlappal, de utána végállomás). Ezen az alapon bármely más külföldi webáruházat is vizslathatnánk, akár az Alibabát, vagy az Amazont is. Fashion Days: hasonló a helyzet.

A KSH adatai szerint egyébként 2017-ben megközelítette a 400 milliárd forintot a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő termékek (élelmiszerek, iparcikkek) körében a webes vásárlások értéke. (Ebben a különféle szolgáltatások, például pizzarendelés, vagy repülőjegy vásárlása nincs benne). A növekedés 27%-os volt.

A Media Markt az Extreme Digital torkát szorongatja

Egyre jobban. Az elmúlt években az Extreme Digital volt a piacvezető webáruház Magyarországon. Most úgy tűnik, a Media Markt nagyon rámászott. Webforgalma 67%-kal nőtt 2017-ben, az ED eddig viszont nem mutatkozott túl közlékenynek 2017-es üzletmenetéről. A kérdés az, hogy a Media Markt 25 milliárdos bruttó webforgalmához képest az ED mennyit tud felmutatni 2017-ről (fordulónap váltás miatt 2017-ről csak szeptember 30-ig van beszámolója az ED-nak, tehát túl sok nem bogarászható ki a beszámolójából). Előreláthatóan még maradt a csúcson az ED, ennyi azért kikövetkeztethető beszámolójából, de nagyon megközelíthette a Media Markt. (Az ED-nál egyébként az exportot most nem nézzük, nála az különben jelentős súlyú, 2016-ban árbevétele közel negyedét adta.)

A nagyobb webáruházak közül végül az ED és a Tesco forgalma becsült adat. A legkisebbek pedig egyszerűen azért jutottak a felsorolásba, mivel pontosan megadták webforgalmukat. A tucatnyi webáruház együttes hazai bruttó forgalma 120 milliárd forint, ami 30%-a a teljes magyar boltos webkereskedelemnek:

webáruház	bevétel
e-Digital	29*
Media Markt	25
iPon	12
Mall.hu	12
Tesco	12*
Aqua Electrit	9
Libri	5
220Volt	5
Praktiker	4
Decathlon	3
Tchibo	3
Jysk	2
2017. évi bruttó bevétel, érték milliárd forint, */: becsült adat

És a titkolózók

Az élelmiszeres webáruházak semmit nem fecsegnek a forgalmukról (Auchan, CBA, a Tesco sem könnyű eset egyébként), a G'Roby súlya viszont csekélyebb. Az Euronics, a Rossman, vagy például a H&M bizonyára jelentősebb bevételre tesz szert a weben, más nagyobb iparcikkes boltosláncokkal együtt, de nem árulkodnak magukról semmit.

(blokkk.com, 2018. június 20.)

Akciógyilkos költségverseny a webáruházak között

Nagyokat nyögnek a webáruházak is: gyenge forint, drága üzemanyag, pokoli magas munkaerő költségek. Jön az átvevőpontok diadala. A fekete péntek nem marad el.

Hiába száguld a webkereskedelem, a webáruházakat sem hagyja hidegen a gyenge forint, a drága üzemanyag és a pokoli magas munkaerőköltség. De hát a webáruház azért webáruház, mert sok előnye is van a hagyományos boltokkal szemben, így ugyan a költségek megugrottak az utóbbi időszakban, de ez nem jelenti azt, hogy az árakban, a szolgáltatási díjakban automatikusan és a költségnövekedésekkel azonos mértékekben drágulna a webkínálat és a kapcsolódó szolgáltatások, például a kiszállítások díja.

A webáruházak az olcsóbbságukkal, a kényelmükkel hódítanak, és persze a sok-sok, szinte folyamatos akciózással. Nos, könnyen lehet, hogy fékezésre kényszerülnek, az eddigi száguldás pedig lassulni fog. Az előnyeit a hagyományos boltokkal szemben azonban a többség azonban tartani fogja.

Webáruházi látlelet

A webáruházak tevékenységében több eltérő működési elem is fellelhető, melyek a költségeket nem kis mértékben befolyásolhatják.

Kiszállítás

Az egyik lényeges működési kérdés, hogy saját flottával és alkalmazottal, vagy futárszolgálattal szállít-e házhoz a webáruház. Az előbbi elsősorban az élelmiszeres webáruházakra jellemző (G'Roby, CBA, Auchan, Tesco). Ők rugalmasabban tudják kezelni a magasabb üzemanyagok miatti költségnövekedést, hiszen például más csatornájukra is tudnak költséget terhelni.

A futárszolgálatot igénybe vevő webáruházaknak nehezebb a helyzetük, hiszen a futárszolgálatoknak a szállítás a fő tevékenységük, így az üzemanyagköltségek és a béremelések nagyobb súlyú költségemelkedést okoztak már eddig is. Így a webáruház üzletpolitikájának is függvénye, hogy a házhozszállítási díjak hogyan változzanak, hiszen ezt is mérlegeli a vásárló a webáruházak közötti válogatásban. Szembe kell nézni azzal, hogy az ingyenes kiszállítások aránya mérséklődni fog, főleg a kisebb értékű vásárlásoknál (ingyen persze semmi sincs, legfeljebb a webáruház és a futárszolgálat ügyeskedik egy kört a költségek csoportosításában: az ingyenesnek nevezett kiszállítás költségét azért valamelyik félnek be kell vállalnia, az pedig más kérdés, hogy a reklám kedvéért mi hova jut).

A futárszolgálatoknak sem érdekük a piacvesztés, márpedig ők veszíthetnek nagyobbat. A webáruház ugyanis tud váltani, például megszaporítja az átvevőpontok számát.

Gyenge forint

A gyenge forint - úgy tűnik, ez egy darabig még így lesz - drágítja a webáruházak kínálatát, hiszen zömében import termékeket árulnak, a hazai kínálatban erősebb élelmiszerek webkereskedelmének még csekély a súlya.

Így egyrészt a beszerzésekben kell ügyesen lavírozniuk a webáruházaknak, és itt azért mindig is van mozgástér. Ez persze nem jelenthet elmozdulást a gagyi irányába, mert az többszörösen visszaüt. De a hagyományos boltokkal együtt működő webáruházaknak is van előnyük, hiszen például a nagyobb közös beszerzés mellett kedvezőbb beszerzési árat lehet elérni.

És nem szabad megfeledkezni arról az apróságról sem, hogy ami a webáruházban a gyenge forint miatt drágul, az a hagyományos boltban is, tehát ebben a viszonylatban a webáruház előnye megmarad.

Drága munkaerő

A munkaerő mindenkinek drágább lett a munkaerőpiacon, így leegyszerűsítve hasonló a helyzet, mint a gyenge forinttal összefüggésben említettek. Ugyanakkor a webáruház egyik előnye a fajlagosan kisebb munkaerőigény (tehát egy színes televízió eladásához nála kisebb a munkaerő ráfordítás).

Ráadásul ismét előbújik az a kérdés is, hogy vajon hagyományos bolttal együtt tevékenykedik-e a webáruház, hiszen akkor munkaszervezési megoldásokkal is lehet költségeket csökkenteni. Itt például előny lehet, ha a weben rendelt áru összekészítése a hagyományos boltokat is kiszolgáló logisztikai központban történik, vagy éppen egy áruház terében.

Jöhet az átvevőpontok diadala - és a kisebb akciós hullámok

Hát igen, ami drága, az drága, és ha több a költség, lehet, hogy reklámra kevesebb futja. Bár reklám, akció nélkül nem tud megélni egy webáruház, tehát a fekete péntek nyilván nem marad el. De az akcióvadász vásárlóknak többet kell botorkálniuk a weben egy jó leárazásért, amiből azért lesz bőven a jövőben is.

Megszaporodnak majd előreláthatóan az átvevőpontok. Rövidebb kiszállítási útvonal, kevesebb ember kell hozzá. És bizonyos megközelítésben ez a vásárlónak is jobb - ma is népszerűek az átvevőpontok -, hiszen nem kell szabadságot kivennie és otthon rostokolva az órát lesnie. Ezzel szemben akkor veszi át a megvásárolt portékát az átvevőponton, amikor neki az a legjobb.

És megint költségelőnyben vannak a hagyományos boltokkal egy vállalkozásban tevékenykedő webáruházak. Némi újabb szervezéssel sok költség megtakarítható, például ha a bolt webátvevőpontként is ügyködik. És még az is lehet, hogy vásárol valamit ráadásként a vásárló a webrendelés átvétele közben. Ha már úgyis arra jár. (A tudomány ezt omnichanelnek nevezi egyébként, amikor a webáruház és a hagyományos bolt tevékenysége szorosan összefonódik.)

Kilátások: kisebb tempó

2018-ban a webkereskedelem azért tovább száguld, de némileg mérsékeltebb ütemben, az eddigi 25% körüli növekedésnél.

Értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018*
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450-470
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15-20%
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

A webáruházak egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő alatt pedig újabb egy-két százalékkal hízik.

Nem egyértelmű egyébként, hogy egyes előrejelzések milyen módszertan alapján számolnak már 2017-ről is 500 milliárdnál jóval nagyobb értékű webkereskedelemmel a kiskereskedelemnek megfelelő árukörben. De hát minél több a kereskedők bevétele, a vásárlók költekezése, annál jobb.

(blokkk.com, 2018. június 13.)

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

Itt már vége a lehet-e két dekával több, vagy kevesebb című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is, abc sorrendben az Auchan, a CBA, a G'Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webvásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1%-os részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20-25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszereladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10% körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra).

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1-2%-os részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmann-t, vagy dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5% feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3-5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika - raktár, szállítókapacitás - is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több, vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

És akkor ki hol tart

G'Roby, az első

A G'Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G'Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző.

A kiszállítás egyébként 790-990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1.600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G'Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma, vagy CBA

Príma, vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen). És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K'99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s - vagy Príma - webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 Ft-tól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 Ft-tól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 Ft, ha a kosárérték eléri a 19 990 Ft-ot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 Ft-ot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

Tesco, aki a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Nála már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299,- Ft és 999,- Ft között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150,- forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgálóáruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a...

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

(blokkk.com, 2018. május 9.)

Még sokat fognak hízni a webáruházak

Továbbra is sokkal gyorsabban fognak bővülni, mint a hagyományos boltok, részarányuk néhány éven belül 6%, értékesítésük 600 milliárd felett lesz. A webáruházak szorosabbra fonják az online és a hagyományos boltot: a legcsalafintább megoldás a bolti átvevőpont. A vásárlók pedig egyre okosabbak - digitálisabbak - lesznek, a papíros bevásárlólistát pedig leváltja az okostelefon.

Egyre több háziasszony szakít a hagyománnyal és már nem firkál sebtiben papíroson bevásárló listát, hiszen sokkal egyszerűbb elküldeni sms-ben, vagy egy okostelefonba beírni, mit is keres a boltban. És az okostelefon még sok másra is jó, akár a bevásárlás közben, akár előtte, akár utána. Például, ha nem teszik a polcon lévő portéka a hagyományos boltban, ott helyben azonnal körül lehet nézni a neten és rendelni belőle egy másikat egy webáruházban. Száguld is a webkereskedelem és ez így is lesz még jó hosszú ideig.

Öt esztendő - két és félszeres növekedés a webkereskedelemben

2018 első két hónapjában 21%-kal, ötödével nőtt a webáruházak értékesítése, miközben a kiskereskedelem egésze 7%-kal bővült, tehát háromszor gyorsabban tekert az online üzletága a vásárlásoknak. Ezek a növekedési ütemek persze kisebbek lesznek majd az év hátralévő időszakában, de megadták a lendületet. És mivel a bérek növekedése továbbra is magas lesz, a vásárlásokban sem lesz lemaradás.

Az elmúlt hosszabb időszakot nézve három szakasz különíthető el a webkereskedelem növekedésében. 2006-2010. között még visszafogottabbak voltak a számok, ezt követően azonban már évente 40% körüli mértékben emelkedett a webköltekezés, a hagyományos boltok élelmiszer és iparcikk termékkörét nézve (tehát a különféle szolgáltatásokat, például a repülőjegy vásárlást már nem számolva). Ez a száguldás az elmúlt két esztendőben mérséklődött, persze az a 27% nem piskóta, 2018-ban pedig további visszafogottság várható, de csak a növekedési ütemet nézve.És azért a következő néhány belátható esztendőben várható 10% feletti bővülés azért nem rossz.

A hagyományos nagyáruházak mind ott vannak a weben is. Most éppen az élelmiszer webkereskedelme fog felfutni gyorsabb tempóban, ahol az Auchan, a CBA, a G'Roby (ő volt az első webes élelmiszerkereskedő Magyarországon), a Tesco már ott vannak, de például folyamatosan bővítik a kiszállítás földrajzi körét. Napi cikkekben még ott a Rossmann és a dm, és bármikor jöhet a Spar is. A diszkontok egyenlőre lapítanak.

2018-ban a webkereskedelem értéke túllépheti a 450 milliárd forintos értéket, egy óvatos becslés alapján is:

webkisker	2006	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
értéke milliárd forint	30	46	65	92	127	178	235	308	393	450*
növekedés	15%	16%	40%	37%	39%	42%	33%	27%	27%	15%*
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, 2018: előrejelzés

Nagyokat szökellnek a webáruházak a jövőben is

A webáruházak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kereskedelemből. Részesedésük elképesztő ütemben emelkedik, hiszen 2013-ban a 2% körüli súlya 2018-ban 5% fölé emelkedik előreláthatóan, 2-3 esztendő múlva pedig újabb egy százalékkal hízik:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2020
webáruház	127	178	235	308	393	450	620
hagyományos	6.815	7.141	7.511	7.866	8.393	8.900	10.200
részarány	1,9%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,1%
KSH, , hagyományos: élelmiszer, iparcikk kiskereskedelem, 2018: január-február

A részesedés számításában az üzemanyagokat nem vettük figyelembe, hiszen az nem része a webnek, hanem csak a hagyományos élelmiszer és iparcikk vásárlást. A webkereskedelem növekedésében azzal számoltunk, hogy a következő években 10-15% közé fékeződik a bővülés üteme.

Összefonódik a webáruház és a hagyományos bolt: van itt csalafintaság is

A nagy webkereskedők többségének hagyományos boltja is van. Nyilvánvaló, hogy a beszerzéstől kezdve számos mozzanata a működésnek egyszerűbb és olcsóbb, ha közös. Sőt, a marketing, a reklám is okosabban célba talál, ha összehúzzák a szálakat. A digitalizáció is sok közös megoldást kikényszerít még a jövőben, de legfőképpen a vásárló.

Az egyik legkézenfekvőbb ága a web és a hagyományos boltok közösködésének az átvevőpontok hálózata. Kézenfekvő megoldás erre a saját hagyományos bolthálózat felhasználása, ahol úgy is ott az eladó, a raktár, a vevőszolgálat, tehát mindenkinek kényelmesebb, a webes áruháznak pedig olcsóbb így ügyködnie. Az átvevőpontban van még egy csalafintaság, hiszen nem kell a webáruháznak bíbelődnie a kiszállítással, ami nem kevés pénz, a vásárlónak pedig otthon lesnie a futárszolgálatot.

A vásárló egyre okosabb lesz, ő is digitalizálódik. A neten tájékozódik, a közösségi oldalon szitkozódik, de onnan szerez be fontos információkat és kiszúrja, ha az áruház moderálja a hozzászólásokat, főleg akkor, ha a saját esetleg éppen lesújtó véleményét, amit beír, nem találja meg a sorban. És viszi mindenhová magával az okostelefonját, amit egyre többet és több dologra használ, vásárlás közben is.

(blokkk.com, 2018. április 24.)

Dehogy él válságot az online kereskedelem

Megdrágult a reklám és a piacra lépés? De hát közben brutálisat ugrottak a bevételek. ₪₪₪

Egyes marketing szakértői vélekedés szerint szinte havonta emelkednek az online reklámköltségek, míg néhány éve minimális összeget kellett hirdetésekre fordítani. Ez a drasztikus változás jelentős áremelkedést okozhat, és egyre nehezebb a piacra lépés is. A legnagyobb problémát a hirdetési költségek drasztikus növekedése okozza, olvasható, mivel az elmúlt évben nagyjából tízszeres drágulást lehetett tapasztalni az online hirdetésekben. A Facebook havonta emel az árain. Ez nagy kihívás az online kereskedelemnek, hiszen sok webáruház az ingyenes elérésekre alapozott, minimális volt a reklámköltségük, ennek következtében az áraikba sem kellett ezt beépíteniük, olcsóbban adhatták a termékeiket.

És ki lehet jelenteni, olvasható tovább, hogy válságot él az online kereskedelem. Az online nagy lehetőségei korábban pont abból adódtak, hogy nagyon olcsón lehetett piacra lépni.

blokkk.com: a válságnak semmi jele

Röpke körkérdésünk nyomán kapott válaszok is megerősítenek abban, hogy nincs jele válságnak az online kereskedelemben, tehát az előbbiekkel szemben van más vélemény is.

Nyilván nem vitatható, hogy a hirdetési, marketing költségek megdrágultak az elmúlt években, tehát az ár feljebb ment. De hát léteznek azért más költségek is, ráadásul más környezeti hatások is, melyek meghatározzák a webkereskedők helyzetét és kilátásait. És ott vannak a bevételek is, amiből a webáruház a költségeit kifizeti.

A magyar webkereskedelmet nézve hiába drágult a reklám, az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt a webáruházak bevétele. A digitális reklámpiac bővülése ugyanebben az időszakban "csak" ötszörös volt. Nyilván a webkereskedelem jelenlegi bővülési üteme lassulni fog, ez törvényszerű, de 3-5 évig még mindig kétszámjegyű lesz, de legalább jelentősen nagyobb a hagyományos boltokénál.

Törvényszerű az is, hogy belső szerkezete is változik a webkereskedelemnek. Az egyik belső folyamat, hogy megindult az élelmiszer árusítás is ezen a csatornán az elmúlt néhány esztendőben (hajdanán a G'Roby indított, néhány éve a CBA, Tesco, Auchan, de jön a Spar is, az egyéb napicikkesek közülpedig ott van már a Rossmann, de most indított a dm). Itt jelentős felfutás várható.

Másik markáns iránya a webkereskedelemnek, hogy a forgalom nagyját a nagyok viszik. A kisebb webáruházak egy része kiszorul, de ez a hagyományos boltoknál is jellemző, a webkereskedelemben is várható volt, hacsak nem szakosodnak valamilyen egyedi területre, sajátos arculattal.

És a legfontosabb kérdés a változások előrejelzésében, hogy a webáruházak nagyágyúi a hagyományos boltjaik mellett viszik a webet. A két üzletágat sok működési elemben össze is fonják. Ennek az egyik leglátványosabb, látható vonala az átvevőpontok hálózata, ami éppen a saját bolt. A másik, hogy közös felületeken fut a reklám, például természetes, hogy az áruház honlapján a hagyományos boltjának a reklámja is fut a webáruház elérhetősége mellett. Ezek, és a logisztika gyors fejlődése költségcsökkentő tényezők például.

Világviszonylatban is megfigyelhető ráadásul, hogy például az amerikai Amazon éppen hagyományos boltokat nyitogat, a világ legnagyobb online portálja, az Alibaba is boltot vásárol, másik oldalról pedig a Walmartnál, a világ legnagyobb kiskereskedőjénél folyamatosan hízik a webkereskedelem. Tehát a legnagyobbaknál is összefonódik a hagyományos és a webkereskedés.

A digitalizáció is a webet erősíti, hiszen mindent egyre jobban átsző, a vásárlók otthonát is. Megkerülhetetlen és éppen a webkereskedelem irányába tereli a fogyasztót, hiszen egyre természetesebb a digitális eszközök használata a mindennapi életben.

A webáruháznál persze vannak más költségek is, mint mindenütt. A legnagyobb működési költség a beszerzési ár, annak az ára, amit elad. Ebben is a nagyok vannak előnyben, tehát ez viszont megint abba az irányba mutat, hogy teret veszíthetnek a kicsik. De hogy legyen még mit mérlegelni, a hagyományos kisbolt számára éppen egy webáruház nyitása jelenthet erősítést a talpon maradásban.

Tehát nem érdemes a webkereskedelem felett vészharangot kongatni. A jövő a további növekedés, és összefonódás a hagyományos üzletágakkal.

És a Facebook? Jó nagy bajban van, finoman is fogalmazva, és valamit tennie kell puszta léte érdekében. Nem lehet kizárni, hogy éppen a reklámszolgáltatás lesz az egyik, amin keresztül lépni fog. Ez csak feltételezés persze.

(blokkk.com, 2018. április 6.)

A webtoplistából nem derül ki, mekkora egy-egy webáruházak forgalma. De hát közelítő nagyságrendet lehet becsülni, ráadásul némelyik adat az éves beszámolókból is kiolvasható.

Úttörő szerepre vállalkozott a GKI Digital, amikor nekiállt összeállítani a legnagyobb magyar webáruházak listáját, néhány esztendővel ezelőtt. A webtoplista alapján, melyet az év dereka táján tesznek közzé, azonban ott marad a kérdés, hogy vajon az egyes webáruházak milyen forgalmat is értek el egy-egy esztendőben. Valamiért titkolóznak. Év vége felé pedig ez érdekes is lehet, hiszen itt nő a leggyorsabban a vásárlás.

A felületesen szemlélődőknek oda kell figyelniük egy másik kérdésre is. A különféle toplistáknál általában az a szokás, hogy az elnevezésben megjelölt évszám pontosan annak az évnek a teljesítményét is tartalmazza. De itt most az elnevezés ugyan mutat egy évszámot, például legutóbb "e-toplista 2017", de a feltüntetett évszámtól némileg eltérően az előző év adatait összegzik a készítők. Tehát a 2017-es jelölésű listán szereplő cégek a 2016 évi forgalmi adataik alapján lettek rangsorolva. Így az esztendő megjelölése a listacímben nem a toplistás cégek teljesítésének időszaka, hanem a közzététel ideje. Ez persze nem baj.

Vannak nyilvános webáruházi adatok is

A kérdés így most az, vajon belőhető-e, becsülhető-e, hogy az egyes top webáruházaknak mennyi a forgalmuk. A toplistában helyet foglalók szemérmesen hallgatnak, de azért lehet következtetni legalább a bevételük nagyságrendjére. Megkönnyíti ezt, hogy egyeseknek a mérlegbeszámolójukból tisztán kiolvashatók a számok. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a toplistás webáruházak egy része egyidejűleg többféle tevékenységet folytat, például vannak hagyományos boltjai, vagy nagykereskedik is. Van, ahol a hagyományos áruház mellett egy külön cégen keresztül fut a web. Exportálnak is többen, így most a belföldi értékesítésre összpontosít az elemzés.

Rendelkezik a webértékesítésről elkülönített nyilvános beszámolóadatokkal például a Mall.hu, a Media Markt,a Libri, a Tchibo. Néhány további webáruháznál különféle nyilatkozatok alapján az derül ki, hogy ez teszi ki a döntő részét az értékesítésnek.

Három webáruház esetében nehéz a becslés. Az Extreme Digital képviselője egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy nagyságrendjét tekintve a cég forgalmának mintegy 10%-a köthető a hagyományos boltokhoz. Ebből kiindulva azonban megbecsülhető az online forgalma.

Az eMAG esetében a kiindulópont a 2014-es esztendő, mert akkor a toplista szerint a Mall.hu és az eMAG osztozott a 2. és 3. helyen. Ebből az következik, hogy forgalmuk azonos lehetett (ha lett volna érdemi eltérés, akkor elvileg nem kellett volna osztozniuk a helyen, hanem kialakítható lett volna valamilyen sorrend a holtverseny helyett). Így viszont a Mall.hu beszámolójából következik, hogy az eMAG forgalma is 6,2 milliárd forint körül lehetett. Sajtóinformációk szerint az eMAG 2015-ben több mint 50%-kal bővítette értékesítését, ami így már 9,5 milliárd forint felett is mozoghatott. De jött utána 2016, amikor még nagyobb ütemű növekedést könyvelhetett el az eMAG, ami már legalább 16 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett ebben az évben.

Kérdés persze adódik így is. Az eMAG esetében honlapjának része a Marketplace, ahol már más cégek is kínálják termékeiket. Ez a kínai Alibaba modelljére hasonlít, persze csak miniben, ahol a cég a portált kínálja fel az ott értékesítő kereskedőknek. De némileg hasonló a Bónusz Brigád helyzete is, aki más vállalkozások szolgáltatásait kínálja saját honlapján, így ezek bevétele már nem az övé, csak a web- és egyéb szolgáltatási díj. Azt már nem tudni, hogy ezek a portálon átfutó bevételek benne vannak-e a cégek toplistás vallomásaiban.

A Tesco pedig egyszerűen beszorult két helyezett közé, ahol 2016-ban már erősen leszűkíthető a webforgalma.

Végül a blokkk.com becslése és a beszámolókból kibányászott adatok szerint nagyságrendjét tekintve a következőképpen festhet a legnagyobb webáruházak árbevétele a legutóbbi két, általában a 2015-ös és a 2016-os - üzleti év alapján, a nettó (tehát áfa nélküli) bevételt tekintve:

2015		2016
Extreme Digital	20	Extreme Digital	22
eMAG	10	eMAG	16
Mall.hu	8	Media Markt 12,1	12
Media Markt (MS E-Commerce Kft.)	7	Mall.hu	9
Tesco	5-6	Tesco	8
Libri Bookline	4	iPon	7
iPon 6,4	6	Aqua Electronic	7
Aqua Electronic 5,5 (Aqua Optima Kft)	6	220volt	4
Bónusz Brigád (Skoopy)	1	Libri Bookline	4
Tchibo	2,2	Tchibo	2
Rangsor: GKI Digital Kft, beszámoló adatok: nettó árbevétel, milliárd forint

Természetesen a becsült adatokhoz tehető észrevétel, fűzhető hozzá kifogás. Például hogyan lehetséges, hogy a Bónusz Brigád 2015-ben a beszámolója adatai szerint kisebb árbevételt könyvelt el, mint a Tchibo, de mégis megelőzi őt a sorban. A blokkk.com ezeket közzéteszi, és ahol szükséges, ott pontosít. Ez azért is fontos, mivel a GKI Digital összegzése szerint a top10 webforgalma azért nagyobb annál, mint amilyen összeget az előbbi becsült adatok képeznek.

És persze akadhatnak hiányzók is a listáról, például a barkácspiacról, vagy esetleg éppen a játékkereskedelemből.

(blokkk.com, 2017. december 4.)

Karácsonyi webláz: most sem hozza ágyba a postás az ajándékot

De ezt lehet tudni és egy éve is lehetett tudni előre. A webes vásárlás tíz év alatt a tízszeresére nőtt, de a szédítő tempó várható volt. Nem lehet azt mondani, hogy váratlan volt a megugrás, és ez is oka volt a szállításokban a késlekedéseknek. Most még nagyobb roham lesz, de nem váratlanul. A posta már legalább sejti.

Két webáruházas kereskedő beszélget. - Ajjaj, szerintem most is csúszni fog a posta. Lesz reklamáció bőven. Tavaly te mit csináltál? - Hát új reklámot. Kiírtam, hogy aki nem kapja meg karácsonyig időben a rendelését, csak késve, az tegye el az ajándékot, jó lesz az egy év múlva is, a csere-berét pedig akkor is bevállalom. - Aha, szóval arra bazíroztál, hogy a számlát nem őrizgeti senki egy évig? Igaz, még egyszer én sem tudom eladni jó áron, amit a késés miatt az ünnepek után visszahoznak, vagy át sem vesznek. Na jó, de ők akkor most nem vásárolnak újabb ajándékot. - Dehogynem! Szerinted most majd minden időben odaér? És jövőre is lesz karácsony!

Egy évvel korábban volt némi kalamajka karácsony táján, hiszen a posta, a futárszolgálatok és a webáruházak nem győzték a webrendelések kiszállítását. Így aki késve kapta meg a kiválasztott portékát, már nem tudta időben a fa alá tenni a meglepetést.

Volt némi magyarázkodás a szolgáltatók részéről, mely során elhangzott az is, hogy nem lehetett előre látni, mekkora roham várható a webáruházakban. Jelenleg is olvasható olyan értékelés, hogy nem várt nagyságúra nőtt a forgalom. Pedig az elmúlt évek adatai pontosan arra mutatnak rá, hogy valóban elképesztő ütemben, többszörösen a boltos kiskereskedelem átlaga felett száguld ugyan a webköltekezés, de ettől még előre jelezhető a várható forgalom. Sőt.

A munkaerő hiánya egy másik kérdés lenne, ami miatt nagyokat nyög az egész gazdaság. De most maradjon a nagyító alatt csak önmagában a webpiac.

Nagyot nőtt a webvásárlás, de ez már nagyon-nagyon régóta így van

A családok webköltekezésének két ága-boga van. Az egyik a hagyományos bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben az élelmiszerek és a különféle iparcikkek vásárlása, a másik pedig a szolgáltatások csomagja, például repülőjegy vásárlás, szállásfoglalás, mozijegy vétel, vagy éppen az online pizzarendelés. A karácsonyi ajándékoknak az a része, amit valahogyan haza kell juttatni, és a maga valóságában oda kell tenni - persze szépen becsomagolva - a fenyőfa alá, zömében az iparcikkféleségek köréből jut a webes rendelések listájára.

Szépen feltornázta magát a webkereskedelem az elmúlt években, ez jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott. 2011-től már 40% körüli éves növekedési ütemeket mértek a statisztikusok, ami ugyan 2016-ban 30% alá csúszott, de még így is hatalmas tempó volt, amiért túl sokan nem panaszkodtak a webáruházak közül:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
vásárlás értéke milliárd forint	30	36	36	40	46	65	92	127	178	235	301
éves növekedés százalék	115	119	99	109	116	140	137	139	142	133	127
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumen

És ha azt nézzük, hogy az elmúlt évtizedben a növekedés üteme az megvásárolt áruféleségek mennyiségét - szaknyelven volumenét - tekintve hogyan emelkedett, egyértelmű kép rajzolódik ki, amiből többféle következtetés is levonható, olyan azonban nehezen, hogy egy évvel ezelőtt - 2016 karácsonya előtt - megtorpanhatott volna a webvásárlók rohama:

Tehát lehetett látni előre, mi várható a webpiacon. A 2016. évi növekedési ütem sem volt kevés, de nagyságrendjében nem tért el sokban a korábbi fél évtized tempójától.

És akkor a karácsony

Ott, ahol a karácsonyi ünnepek ajándékozással fonódnak össze, nagyon is megugrik az év végi költekezés. Ráadásul a kereskedők is rátesznek erre egy lapáttal, már novemberben tekerik az akciókat. Például november elején már ott virított a Red Friday (már ilyen is van), a közepén és a végén jön a Black Friday, hiába, kettő is van belőle, közben pedig ott volt a szinglik napja (ez az Alibaba bulija, de hát a leleményes magyar vásárlók mindenhol turkálnak szerte a világ webáruházaiban, ráadásul a Valentin nap, vagy éppen a fekete péntek is így kezdte). És általában a nagyobb akcióra jön a viszontválasz a versenytársaktól, így a webes vásárló csak kapkodja a fejét, már novemberben is.

Csodák nincsenek a webáruházakban sem, így nem kell sokat csóválni a fejet azért, mert decemberben alaposan megugrik a forgalom. Éppen ezért is nehéz azt mondani, hogy egy évvel ezelőtt nem lehetett számítani akkora rohamra, mint amekkora volt. Lehetett, hiszen korábban is évről-évre ugyanúgy terebélyesedett a karácsonyi webvásárlók ajándékhajhászó özöne.

Az év végi, a decemberi webvásárlások növekedését nézve az látható, hogy az elmúlt négy esztendőben a december havi forgalom emelkedésének üteme három alkalommal még kisebb is volt az éves változásnál (tehát az év korábbi időszakában erősebb volt a webforgalom). Az egy szem kivételt jelentő 2014-ben sem lehet jelentős nagyságrendi különbözőségről beszélni, tehát a webgyarapodás ecemberi százalékos mércéje többségében kisebb értékű rovátkát mutatott. Így ebben a viszonylatban váratlan 2016. évi megugrásról nehéz beszélni:

	2013	2014	2015	2016
december százalék	134	157	118	122
teljes év százalék	139	142	133	127
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, megelőző év azonos időszakához képest

De hát a futárszolgálatok nem százalékban mérik a teherautóra pakolt ajándéktömeget, a vásárlók is inkább az árcédulákat és vásárlás után a számlákat böngészik. Az egyes évek decemberi forgalmát, azok növekményeit nézve sem lenne könnyű feladat bármelyikre ráfogni, hogy meglepetésbomba lett volna:

Sorjában nézve az elmúlt esztendőket 9, 4, majd 7 milliárd forinttal nőtt a decemberi webköltekezés.

És mi várható 2017 karácsonyán?

Újabb növekedés, 20% körül. Ez azért ütemében már kisebb, mint eddig, összegében viszont - hiába, a százalékokat évről-évre nagyobb értékre kell rádobni - hasonló, mint 2016-ban volt. Lesz vele gond, de nem a váratlansága, hanem a munkaerő hiánya miatt.

A postán, a futárszolgálatoknál, a webáruházaknál nagy a sürgés-forgás. Mit lehet tenni, ha nincs ember, mert a kiszállítási zűrök döntő oka ez, a vásárló pedig nem csipkedi magát annyira, hogy a korábban leadott rendelésekkel zökkenőmentes legyen a csomagok útja. A webvásárlásnak ugyanakkor van egy ága, ahol még a szállítás és az átvétel nem aprózódik el, így viszonylag könnyebben kezelhető, ez pedig az átvételi pontok hálózata. Érdemesebb úgy rendelni, hogy a vásárló egy átvételi ponton kapja meg az ajándéknak valót (ez lehet sokféle, de a leggyakoribb egy hagyományos áruház, akinek van). Igaz, ezzel a webvásárlás diszkrét bája, mely szerint akár az ágyba hozzák az ajándékot, halványodik, de legalább nagyobb az esély, hogy időben ott lehet a fa alatt.

(blokkk.com, 2017. november 12.)

Webvásárlás: most már futár sincs

Baj van a futárcégeknél is, nincs, aki szaladjon, tekerjen.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is látszik. A gyors fejlődés nyomán a logisztikai folyamatok szervezése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Tovább súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány, ismerteti a Világgazdaság a GKI Digital iparági jelentését.

A GKI Digital friss elemzése szerint a futárcégek 2016-ban több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre és ez a szám 2017-ben is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni.

Bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek szervezésében üzemeltetett átadópontok, a csomagok jelentős része – mintegy 12 millió – 2016-ban is egyenesen a címzetthez jutott.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámaik 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kézbesítik. Ezt az időszakot az elmúlt 3 évben tovább szűkítette – gyakorlatilag mindössze 3-4 hétre – az e-kereskedők révén hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Miközben a Black Friday iránti érdeklődés 2017-ben is óriásinak ígérkezik, ezúttal más problémával is szembe kell néznie a szakterületnek: az egész országban tapasztalható munkaerőhiány ugyanis már többek közt az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is felütötte fejét, így raktári munkást és futárt is nehéz találni.

Ráadásul az elmúlt hónapokban a munkaerő minősége is sokat romlott. A jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, betanításuk ezért időigényes és költséges, ezt követően pedig nehéz őket megtartani, amit tovább tetéz a minimálbérek emelése. A rengeteg betöltetlen pozíció nem csak a fővárost érinti, már a vidéki telephelyekre is nehéz megfelelő embert találni.

Egyre több futár dönt úgy, hogy feladva itthoni állását, inkább a környező – a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó – országokba megy dolgozni. A helyzet komolyságát jelzi, hogy már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában keresnek jobb lehetőségeket.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 20.)

Nem túl beszédesek a webáruházak

Egyedül a G'Rroby mond adatot az online élelmiszer értékesítéséről, az Auchan, a CBA és a Tesco nagyokat lapít.

Van olyan élelmiszer-kereskedelmi lánc, ahol a webes értékesítés már eléri a teljes forgalom negyedét, az online kosárérték pedig egyes helyeken 25–40 ezer forint, ami háromszorosa a hagyományos bolti bevásárlások összegének, írja a Világgazdaság.

Az online élelmiszer kiskereskedelmi piacon az Auchan, a CBA, a GRobyl és a Tesco versenyez. Valamennyien arra számítanak, hogy ez a csatorna dinamikusan bővülhet a következő években, ezzel pedig egyre nagyobb bevételi forrássá válhat a hagyományos bolti értékesítés mellett. Az Auchan webértékesítésében a vásárlói kosár összetétele nem tér el a hagyományos áruházakban tapasztalttól, hasonló arányban található benne tartós élelmiszer, friss áru, mirelit és háztartási termék. A vásárlások összegében viszont jelentős az eltérés: míg a hipermarketek kosárértéke 7 ezer forintot tesz ki, addig az online a 20-21 ezer forintot is eléri.

A GRobynál a cégcsoport teljes forgalmának közel negyede online értékesítés, a következő három évben pedig további 5-10 százalékos növekedést terveznek. Ennél nagyobbat azért nem lépnének előre, mert az online áruház mellett a hagyományos bolthálózat fejlesztése is cél. Nagy Sándor, a társaság ügyvezetője elmondta, hogy az öt legnépszerűbb online vásárolt termék náluk a tartós tej, az ásványvíz, a kávé, az üdítő és a háztartási papíráru. A lakossági rendelések kétharmada tartalmaz friss árut (pék- és csemegeáru, hús vagy zöldség-gyümölcs), az arány folyamatosan nő. A GRoby szupermarketekben az 1–4 ezer forintos napi vásárlások jellemzők, addig az online áruház főként a kétheti, vagy havi nagybevásárlásoknak ad teret, akár 25–40 ezer forint értékben is. A következő két-három évben épp a napi online bevásárlás felé terelnék az embereket.

Várhatóan öt-tíz év múlva már a most külföldön tapasztalt részarányok jellemzik a magyarországi piacot Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint, vagyis az online értékesítés a teljes forgalom 8-15 százalékát képviselheti. Náluk is többszöröse a Príma üzletekben tapasztalt átlagos vásárlásoknak a webáruház kosárértéke.

A Tesco 20 ezer élelmiszert, vegyi árut és háztartási cikket kínál a weben. A Tesco promóciókkal is igyekszik ösztönözni a netes vásárlást, így például dupla Clubcard-pontokat kínál.

A GKI Digital Kft. közzétette a 10 legnagyobb hazai online áruház rangsorát. Hiányzik azonban az egyes webáruházak forgalma külön-külön. Együtt 110 milliárd forint, de hát ez soványka információ egy rangsor esetében, ami egyébként a következő: Extreme Digital, eMAG, MediaMarkt, MALL.hu, TESCO, iPon, AQUA electromax, 220volt, Libri Bookline, Tchibo.

(Világgazdaság, 2017. szeptember 7., GKI Digital Kft, 2017. június 16.)

Így jön ki a webboltból a vásárló

A vásárlók több mint fele vásárolt már a neten világszerte. A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba.

Mind inkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlások közötti határ, azok pedig, akik korábban már vásároltak tartós terméket, vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen felméréséből, mely világszerte vizsgálta az e-kereskedelem változásait, összegez a Világgazdaság.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten 2016-ban. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A bolt is kapaszkodik, de a web is megy a boltba

A netes vásárlások térhódításával együtt azonban a hagyományos boltokban használatos, vásárlásösztönző internetes technológiák népszerűsége is emelkedik, így a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak hagyományos árusító egységeket is nyitnak.

Ki mit vesz a webáruházban

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, így a válaszadók döntő többsége inkább az interneten, a válaszadók negyede pedig váltakozva, online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz vásárlóból 78 online foglalja le jegyeit és a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt a magyar vásárlók közel fele (49 százalék) veszi meg az interneten keresztül.

Ki hol válogat

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul a legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka a boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). A magyar vásárlók hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor ők odafigyelnek a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék ).

(Világgazdaság, 2017. február 9.)

Tíz év alatt tízszeresére nőtt a webkiskereskedelem

A plázák is így kezdték, de itt nincs pláza-stop. 2016-ban elérheti a 300 milliárdos forgalmat a webkisker. Fél évtized múlva ennek a kétszerese is lehet, igencsak szerényen számolva. A Facebook az új vásárlók könyve.

A webkereskedelem, vagy más néven az e-kereskedelem, amikor a fotel kényelméből is lehet vásárolni, igencsak szerteágazó, hiszen a boltokban megszokott portékákon kívül sok-sok szolgáltatás is megrendelhető ezen az értékesítő csatornán, így például repülőjegy, szálloda, mozijegy, vagy éppen pizza. A - nevezzük így - webkiskereskedelem a boltokban, áruházakban megvásárolható termékkört öleli fel, így az élelmiszerféleségeket, a különféle ruházati, műszaki és számos egyébiparcikket foglalja magában. A Központi Statisztikai Hivatal ezt az értékesítési ágat méri, a családok költekezésének egyébként is ez a termékskála a legnagyobb szelete, így most ezt a kört célszerű mérlegre tenni.

Egy évtized - tízszeres ugrás, na de utána...

Az elmúlt évtizedet nézve szerénynek tűnő értékről indult a webkiskereskedelem növekedése. Súlya is csekély volt, hiszen részaránya a kiskereskedelem egészéhez mérve (az üzemanyag vásárlást nem számítva) mindössze fél százalék volt. 2015-re sokat változott ez a kép, hiszen alaposan meghízott a webáruházak bevétele, aminek meg is lett az eredménye, hiszen súlya elérte a 3%-t. Az első, felületes pillantást követően erre a mértékre legyinteni is lehet egyet, de figyelemmel arra, hogy a boltos iparcikkvásárlások áruterületei ennél az értéknél kisebbek, nem célszerű elsiklani felette (a boltokban bútorra, lábbelire, testápolási cikkekre, elektromos háztartási gépekre, vagy éppen sport- és játékszerre kevesebbet költenek a családok).

Az elmúlt hónapok 30%-ot megközelítő növekedési üteme alapján 2016-ban elérheti a 300 milliárd forintot is a webkiskereskedelem értéke, aminek csúcsa a karácsonyi ajándékvásárlás időszaka lesz.

Fél évtized alatt, a jelenleginél sokkal szerényebb, évi 15%-os növekedési ütemmel számolva, a webkiskereskedelem jelenlegi értéke bőven megkétszereződhet, sokkal nagyobb súlyt adva a jelenlegi szerepének a családi költekezésben. Az internet világában felnőtt generációk fogékonysága az újszerű vásárlási szokások iránt, valamint a techvilág elképesztő gyorsaságú fejlődése azonban még újabb meglepetéseket is hozhat a bevásárlási szokásokban, elég itt csak az okostelefonok elmúlt években mutatott robbanásszerű terjedésére gondolni. A fiatalok ma már nem a boltban, hanem a Facebookon beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, ami rányomja a bélyegét a vásárlási szokásaikra is, így a közösségi portál a vásárlók könyvének szerepét is átvette (a régi nevén panaszkönyvnek nevezett, ma már eléggé idejétmúlt intézménynek a nyomdokait rombolva).

A KSH adatai szerint a webkiskereskedelemnek a válság gyakorlatilag semmit sem ártott, ez is jól jellemzi népszerűségét, ráadásul növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben alaposan megugrott:

webkisker	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016*
vásárlás értéke	29,7	35,7	35,8	39,6	46,0	65,4	91,9	127,3	177,8	233	300
változás	115	119	99	109	116	140	137	139	142	132	129**
KSH, érték: milliárd forint, változás: előző év: 100, kiigazítatlan volumenindex, /: előrejelzés, */: KSH 2016. I-VII. havi növekedési üteme

A következő években az a növekedési ütem mérséklődni fog, de 4-5 éves távlatban is kétszámjegyű marad.

A legnagyobb hazai áruházak rányitottak a webre, de az Alibaba, vagy az Amazon nagyon messze van

Az élelmiszer boltosok körében az első fecske a G'Roby volt, aki a webkereskedelemre adta a fejét. A CBA és a Tesco csak a közelmúltban nyitott, az Auchan a közeljövőben élesít, majd jön a Spar is. Ez éles váltást hoz majd az élelmiszervásárlásokban.

Az iparcikk áruházak huzamosabb ideje ott lógnak a weben, ez ma már szinte természetes is. Nem csak a Media Markt, vagy az E-Digital, hanem például a Praktiker, a Deichmann, vagy éppen a Decathlon is kínálja áruházai mellett a világhálón is a vásárolni valót.

A világ viszont még gyorsabban pörög. A földkerekség legnagyobb áruportálja természetesen kínai, az Alibaba, ahol bármely kereskedő bérelhet helyet magának, az így itt átmenő webforgalom értéke ma már több mint 500 milliárd dollár évente. A legnagyobb önálló webáruház az amerikai Amazon, 100 milliárd dolláros árbevétellel.

A magyar vásárló persze vásárol külhoni webáruházakból is. A 14 napos elállási lehetőség uniós szabály, de ha távolabbról érkezik a megrendelt áru, már nincs ilyen előírás. Az Uniós kívüli vásárlásoknál ráadásul belép az áfa- és vámfizetési kötelezettség is, de sokan számolnak azzal, hogy így is megéri.

A vám és áfa-fizetési kötelezettségek az Unió határain kívüli webes vásárlás esetében a következők:

érték (euró)	vám	áfa
0-22	-	-
22-150	-	27%
150 felett	vámtarifa szerint	27%
NAV, évente előre meghatározott árfolyamon kell számolni,

A 22-150 euró közé eső értékű küldemények esetében azonban a vámmentesség nem alkalmazható a következő termékkörökre: alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, továbbá dohány, vagy dohánytermékek.

(blokkk.com, 2016. október 7.)

Kiszorítja a stelázsit a web a spájzból

Imádjuk a Facebookot és kíméletlenül nyomul a webáruház itthon is: nagyobb hullámokat vet, mint a kilencvenes években indult bevásárlóközpont építés. Szépen hízik az élelmiszerek webes piaca is. Ebbe nem tud beletenyerelni a szabályozás, hiszen a számítógép éjjel-nappal bekapcsolható és pláza sem kell hozzá. És külföldről is lehet rendelni.

Internethasználatban nem is olyan rossz a magyar család a KSH legfrissebb beszámolója szerint, hiszen a 78%-os uniós átlagtól mindössze 2% az elmaradás. Dánia vezet, Románia sereghajtó ebben az összehasonlításban. 2014-ben a honi háztartások 73%-a rendelkezett internetkapcsolattal (az uniós átlag 81%, a két szélső pont Luxemburg és Bulgária).

Az internetező magyar háztartások 30%-a mobilkapcsolatot használ. Az okosmobil gőzerővel húzza előre az egész netes világot, a földkerekség egészén.

E-kereskedelem, a megfékezhetetlen

A webáruházak már hosszabb ideje rakétasebességgel nőnek szerte a világban, de Magyarországon is. A webáruházi költekezés a KSH kiskereskedelmi összegzése szerint (ami csak a termékvásárlásra terjed ki, a különféle neten elérhető szolgáltatások nincsenek benne) így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014	2015*
értékben	65	92	127	175	92
változás	140	137	139	140	125
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: első félév

A 2015. első félévi megbicsaklás oka az első negyedév korábbiakhoz képest gyatra teljesítménye (persze az a 19% csak a 30-40%-os növekedési ütemekhez képest kevés).

Az előbbiekben bemutatott gyors növekedés ellenére azért az uniós átlag jóval nagyobb a hazainál az interneten vásárlók arányát nézve, hiszen a közösségben ez 50%, nálunk viszont csak 33% (tehát a népesség ilyen aránya vásárolt a neten). A hazai részarány azonban nagyobb ütemben nőtt 2014-ben az egy évvel korábbi szinthez képest, mint az uniós átlag (a magyar szint 4%-kal, az uniós 3%-kal bővült), így valamelyest csökkent a netes piac elmaradása. A hazai netes piacon a nők és férfiak hasonló arányban tüsténkednek, 50-50% körüli mértékben.

Az Egyesült Királyságban 80%-ot közelített 2014-ben az internetes vásárlók arányának mutatója, a legalacsonyabb pedig Romániában volt, 10%-os mértékkel.

Mit szeretünk a weben venni?

Az interneten rendelt termékek, szolgáltatások közül 2014-ben kiemelkedett a ruházat, kiegészítő sportfelszerelések (17%), a háztartási eszközök (10%), a szórakoztató elektronikai termékek (10%), a könyv, magazin, újság (8,4%) vásárlása. A különféle szolgáltatások közül kedvelik a netezők a szállásfoglalást (üdülést) (9,5%), valamint a jegyvásárlást (9,1%) részaránya.

A KSH felmérése szerint az internetes vásárlásokból kisebb arányban (legfeljebb 5%-kal) részesedtek az olyan áruk, vagy szolgáltatások, amelyek megvétele esetén a vevők különösen igényelhetik a szakképzett eladót (például részvény, biztosítási kötvények, egyéb pénzügyi szolgáltatások, a távoktatási anyagok, a videojáték-szoftverek vásárlása).

Előbbi értékeléshez tegyük hozzá, hogy az egész webáruház így indult: alacsony volt az értéke és az aránya is, pontosan arra hivatkozva, hogy azért kell az eladó személyes jelenléte. Nos, ehhez képest alaposan megugrott a e-kereskedelem és így lesz ez előreláthatón sok már áru- és szolgáltatásterületen is.

A részletes megoszlása a webköltekezésnek a következő:

Áru, szolgáltatás	2012	2013	2014
Élelmiszer	2,7	3,7	3,9
Háztartási eszköz	9,0	9,5	10,2
Gyógyszerek	2,6	2,6	2,5
Filmek, zenék	4,4	4,5	3,6
Könyv, magazin, újság	13,5	12,1	8,4
Távoktatási anyagok	2,1	2,0	2,5
Ruházat, kiegészítő, sportfelszerelés	13,2	15,3	16,5
Videojáték-szoftverek és új, javított verziók	2,7	2,7	2,9
Egyéb számítógépes szoftver és új, javított verziói	2,9	3,3	-
Számítógépes hardver	3,2	3,3	4,0
Szórakoztató elektronika	4,6	4,2	9,5
Telekommunikációs szolgáltatások	4,7	4,2	5,0
Részvényvásárlás, biztosítási kötvények és egyéb pénzügyi szolgáltatások	1,9	1,0	1,2
Szállásfoglalás (üdülés)	9,6	9,8	9,5
Egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó rendelések	6,6	5,6	5,7
Jegyvásárlás (színház, sportesemény)	9,6	9,4	9,1
Egyéb nem említett	6,5	7,0	5,4
Összesen	100,0	100,0	100,0
KSH

Imádjuk a Facebookot

2014-ben a magyar lakosság 60%-a használta valamilyen módon a közösségi médiát (egyebek mellett felhasználói profilkészítésre, üzenetposztolásra a Facebook, a Twitter és más közösségi oldalakon). A hazai közösségi oldalhasználat arány egy év alatt 4%-kal nőtt. Az uniós átlag 2014-ben 46% volt és egy év alatt csak 3%-kal nőtt.

Mind az internethasználatban, mind a közösségi oldalak bűvölésében számít a pénz, az iskolázottság és a lakhely: a gazdagabbak, a magasabb iskolai végzettségűek és a legnépesebb térségben, a fővárosban és környékén élők a legbuzgóbbak.

A fellegek túl magasan vannak

A felhő alapú szolgáltatásokban még alacsonyabbak a különböző mutatók, de hát ez egy frissebb iparága a netezésnek. A tárhely használat uniós átlaga 21% a népesség körében, a magyar arány ettől jócskán elmarad, mindössze 12%. Pénzért már nagyvonalúbb a magyar család, hiszen a felhő alapú tárhelyet használók 14%-a fizetett a szolgáltatásért, viszont itt az uniós átlag csak 11%. A KSH felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar internethasználók többsége egyenlőre megelégszik a saját eszközparkjával, ott tárolja információs kincsesládikóját és nem mászik a fellegekre.

Hozzátartozik a képhez, hogy a digitális írástudás szintje meglehetősen alacsony itthon. Az egyszerűbb számítógépes, internetes műveleteket az uniós átlagnál valamivel jobban ismeri a magyar felhasználó, de a bonyolultabb, összetett műveletekben már közel 20% a tudásbeli elmaradás.

(blokkk.com, 2015. november 19.)

Webáruház: az elmúlt évek legkisebb növekedési ütemét hozta 2015 első féléve

A gyengébb első negyedév után a másodikban javított ugyan a webpiac, de az elmúlt évek szokásos növekedését így sem hozta. Ennek így sokkal kevesebb köze van a vasárnapi boltzárhoz, mint azt egyes elemzők állítják. De nyugi, hiszen az a webviszonylatban gyenge első félév még mindig rakétasebesség más eladási csatornákhoz képes. Ezt nem tudja elgáncsolni a kormány, pedig ez sem a kisvállalkozások bulija. A 27% áfa mellett pedig még a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon is lehet nyerő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.

Kisebb növekedésre kapcsolt a webvásárlás

A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015. első félévében, így az elmúlt évek 40% körüli növekedési üteme megtört, a 25%-os mértéke pedig alapos visszaesést mutat az emelkedés meredekségét nézve. Na persze ez is jókora ugrás, csak éppen messze nem annyi, mint régen.

Egy másik oldalt mérlegelve, 2014. második negyedévében 2013. azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015. második negyedévében már nem emelkedett, (tehát 2015. második negyedévében 2014. azonos hónapjaihoz mérve ugyanakkora volt az értékben mért bővülés, mint egy évvel korábban), pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.

A webáruházi költekezés a KSH szerint így nőtt az elmúlt időszakban:

	2011	2012	2013	2014.	2015
	2011	2012	2013	2014.	I.*	II.*
értékben	65	92	127	175	40	52
változás	140	137	139	140	119	131
részesedés	1,0	1,4	1,8	2,4	2,4	2,8
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, előző évhez, részesedés: %, kiskereskedelemből (üzemanyagot nem számítva), */: negyedév

Második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de hát eddig nem ez történt - vagy csak alig.

Így is a jövő a webáruházé - bevásárlóközpont lepipálva

A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költekeznek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve bőséges az esélye annak, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27% áfa. Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában.

(blokkk.com, 2015. szeptember 6.)

A magyar webáruház megugrott, a turkáló lemaradt

A magyar vásárló nem restelkedik gyorsan váltani. Ne lepődjön meg senki, ha a webes vásárlásokat a vasárnapi boltzár is megnyomja.

A magyar vásárló nagyon is szemfüles. Évtizedekkel ezelőtt felkerekedett, elhozta a határon túlról a kedvére valót, legyen az akár egy hűtőkészülék a Trabant tetején, vagy éppen egy öregecske, rozsdás, de nagyon olcsó négykerekű. A KGST piacokat felváltó kínai piacok, boltok is nagyot hasítottak a vásárlók pénztárcájából. Rohant ezután az új bevásárlóközpontba, diszkontba, hipermarketbe is. Egy évtizeddel ezelőtt a KSH adatai szerint közel 30 milliárd forintot költött el a turkálókban a vásárló, miközben a neten ennél kevesebbet, a használt cikk költekezésre fordított pénzének négyötödét.

Napjaink törtető értékesítési csatornája a webáruház, az e-kereskedelem világszerte, így nem véletlen, hogy Magyarországon is nagyot fordult a mérleg. 2014-ben a webes vásárlás már túllépte a 200 milliárd forintot, ami az áruházi költekezés 3%-a (ami nem kevés, közel egy fél ruházati piac értéke). A turkálók ebben az évtizedben csak aprókat lépdeltek előre, de így is közel 40 milliárd forintja a vásárlónak ott folyik ki a keze közül. Használt autó fronton nincs változás, ma többet vásárolnak belőle, mint új autóból.

Nemzetközi összehasonlításban is szépen cseperedik a magyar webes költekezés. Az Eurostat adatai szerint egy évtized alatt az öreg kontinensen 15%-ról 40% fölé nőtt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a mérést megelőző három hónapban az e-kereskedelemben vásároltak. Magyarországon ez az arány a tízszeresére nőtt, 20%-ra, ami megegyezik a hazai e-kereskedelem bevételeinek bővülésével. Tíz évvel ezelőtt Bulgária, Görögország, Litvánia és Macedónia mutatói csak egy százalékot mutattak, miközben Norvégiában és Németországban 30% körül mozgott ez az arány.

Az Európai Unióban megkétszereződött azok aránya, akik vásárlás előtt információszerzése használják az internetet, ma már a vásárlók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel. Magyarországon háromszoros az ugrás, egy hajszállal megelőzve az uniós átlagot, a vásárlók kétharmada már a neten válogat. Tíz évvel ezelőtt Románia kullogott a sor végén, 5%-os aránnyal, a sort Izland vezette 70% körüli aránnyal. Ma Izland, Dánia, Svédország, Norvégia vásárlói 80-90%-os arányban turkálnak a neten, amiben bizonyára az időjárási viszonyok is szerepet játszanak.

Magyarországon az otthoni internet hozzáféréssel rendelkező családok arány 75%, ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek és alig marad ez az uniós átlagtól.

Több magyar nagyáruház jelentette be az elmúlt időszakban, hogy a netre lép, egy részük pedig természetesen már ott is van. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a vasárnapi boltzár következtében mennyire változtak a webes költekezések március közepét követően, de nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy még többen fognak a neten vásárolni, természetesen nem csak vasárnap. A nagyáruházak szombati vásárlótömege is erre ösztönzi a háziasszonyokat, az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig arra utalnak, hogy nem engednek a jóból és a kényelemből.

A kormány hiába foglalt úgy állást, hogy szerinte nem lehet vasárnap bármiféle házhozszállítást végezni (az online rendelések mellett azt sem teheti meg a vásárló, hogy az áruházban kiválasztott bútor házhozszállítását vasárnapra kérje), ami a jogszabályokból le sem vezethető álláspont, a webes költekezés nőni fog a vasárnapi boltzár következtében is. Meg egyébként is, hiszen az elmúlt négy évben évről évre 35-40% között volt a bővülés üteme a KSH adatai szerint. Fájó pont az is, hogy a külföldi web-áruházak egy határig az ottani alacsonyabb áfa-kulcs előnyeit is kihasználhatják a nagykalapjukban pedig mindenképpen adóelőnyben vannak a magyar áruházakkal szemben (hiszen ha az uniós szabályok szerint már a 27%-os áfát fizetik, a más viszonylatú, alacsonyabb áfa-kulcsos értékesítéssel együtt összességében kisebb az adóterhelésük).

Ja, igen, a webáruházak ugyanakkora forgalom mellett tizedannyi alkalmazottal dolgoznak.

(blokkk.com, 2015. április 16.)

Nagyot szakított a magyar webpiac 2014-ben

Egyre többet maszatolunk a webáruházakban.

2014-ben 230 milliárd forint körül mozgott a magyar online kereskedelmi forgalom a GKI Digital felmérése szerint, ami 13 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint 35%volt a növekedés, mintegy 170 milliárd forint webes bevételt takarva 2014-ben. A két adatsor közötti különbség oka, hogy a GKI a szolgáltatások szélesebb körét is méri, míg a KSH csak az áruházi termékvásárlást.

A GKI mérése szerint a hat legnagyobb áruterületeken - ami közel áll a KSH termékkörhöz - az e-kereskedelmi szektor 2014-ben 14 százalékkal nőtt tavaly, 152 milliárd forintos bevételt értek el az e területeken tevékenykedő webáruházak. A hat áruterületen - műszaki cikk; számítástechnika; szépség-egészség; otthon, kert; játék és kultúra; ruházat, sport, divat-kiegészítők - összesen 13 millió alkalommal vásároltak 2014-ben a magyarok, ez kétmilliós növekedést jelentett az előző évvel összevetve.

A GKI Digital és az Árukereső.hu közös felmérése szerint a kiemelt hat áruterület közül a műszaki cikkek forgalma volt a legnagyobb 214-ben, 42 milliárd forint értékben. Számítástechnikai eszközökre 32 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók a webáruházakban, míg játékra és kultúrára 30 milliárd forintot. A leggyorsabban fejlődő áruterületek ugyanakkor a szépségápolás, egészségmegőrzés, valamint a ruházat, sport, divat cikkek voltak, ahol 15-20% körüli volt a növekedés egy év alatt.

A GKI 2015-ben 14-15 százalékos növekedésre számít a magyar online kiskereskedelemben.

A hazai webáruházak szerint a forgalmat leginkább az ünnepi időszakok befolyásolják. A szezonális hatások, továbbá a sportesemények is nagy mértékben hozzájárulnak a piac változásaihoz. Az ünnepi időszak hatását jól érzékelteti, hogy a hat kiemelt áruterület a negyedik negyedévben 56 milliárd forint bevételt hozott a webáruházaknak, ami a teljes éves forgalom 37 százaléka volt. A nagy üzletláncok megjelenése az interneten a kezdeti szakaszban elsősorban a bizalom erősítésében érezteti hatását, mely nyomán olyanok is vásárolnak a világhálón, akik korábban nem tették. 2015-ben újabb nagy áruházak megjelenése várható (H&M, Auchan).

A hazai internetes vásárlók egyre tudatosabban hozzák meg döntéseiket. Az Árukereső.hu, az árösszehasonlító szolgáltatást nyújtó cég árbevétele 2014-ben 40 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, míg az oldalon regisztrált forgalom 30 százalékkal bővült.

Az online vásárlók egy-egy alkalommal lényegesen többet költenek, mint a hagyományos üzleteket felkeresők. Az internetes kiskereskedelemben 2014-ben 8.400 forint volt az átlagos kosárérték, míg a hagyományos áruházakban 2.500 forint.

Az online forgalom a teljes magyarországi kiskereskedelem mintegy 3,5 százalékát teszi ki a GKI adatai szerint (a KSH kimutatása értelemszerűen valamivel kisebb). A hat legnagyobb áruterület esetében már jóval magasabb, hat százalék ez az arány. A számítástechnikai eszközök esetében pedig kiugróan magas, 32 százalékos az online csatorna részesedése, de jóval az átlag fölötti, 11 százalékos részt hasítottak ki a műszaki cikkeket értékesítő webáruházak is.

(Világgazdaság, 2015. március 11.)

Az arányokat nézve a boltos világban a diszkontok foglalkoztatják a legtöbb részmunkaidőst, arányuk náluk 40% felett van. A részmunkaidős eladó is munkaerőforrás, ráadásul akkor van a boltban, amikor a legjobban kell. Persze, őt is meg kell fizetni. A boltosoknál egyébként kétszerese a részmunkaidősök súlya a nemzetgazdaság átlagának.

A nemzetgazdaságban a versenyszférát nézve 12% körül mozog a fizikai dolgozók között a részmunkaidősök aránya. Nyilván nem lehet mindenütt nagyobb arányban részmunkaidős dolgozókat alkalmazni, mivel ez döntő részben függ a termelés, a szolgáltatás technológiájától. Ott célszerű leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, ahol akár napközben is erősebben hullámzik a teljesítmény. Ilyen területek például a különféle szolgáltatások is, a boltos kereskedelem mellett például a vendéglátás.

Nyomják is a boltosok a részmunkaidőt

Már aki teheti. A boltos világban a fizikai dolgozók körében a részmunkaidős foglalkoztatás súlya 25% körül mozgott az elmúlt években, de úgy, hogy öt esztendő alatt 28%-ról 23%-ra csúszott vissza. Pedig a dermesztő munkaerőhiány közepette nagyon is jól jönne több részmunkaidős dolgozó, de hát az alkalmazottak többet szeretnének keresni, ahhoz pedig jobb a teljes munkaidő. A vállalkozások pedig nem kockáztatnak, mivel folyamatosan jönnek-mennek, belépnek-kilépnek a dolgozók, így nehéz kicentizni a részmunkaidős foglalkoztatást. Ha valaki hirtelenjében veszi a kalapját, könnyebb pótolni a munkáját, ha van szabad munkáskéz.

Mindezzel együtt így is a nemzetgazdasági átlag kétszeresét hozzák a boltosok részmunkaidőben:

boltos világ	2014	2015	2016	2017	2018
eladók száma ezer fő	134	136	139	140	146
részmunkaidős ezer fő	38	37	34	34	34
részmunkaidősök aránya	28%	27%	24%	24%	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: november

A kisebb boltos vállalkozások kevesebbet kockáztatnak a részmunkaidős foglalkoztatással, de még így is jelentősebb az arány náluk is a nemzetgazdaság átlagához képest. A nagyobb boltosok már valamivel tehetősebbek részmunkaidőben is:

részmunkaidős eladók aránya	2018
részmunkaidős eladók aránya	eladók száma	ebből részmunkaidős	részmunkaidősök aránya
50 fő alatt	65	14	22%
50-249 fő	16	3	19%
250 fő felett	65	16	25%
összesen	146	34	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: november

Na és akkor a diszkontok: részmunkaidőben lenyomják a hipereket, szupermarketeket

A különféle hatékonysági, versenyképességi mutatókban világszerte erősek a diszkontok. Magyarországon is például az egy alkalmazottra jutó árbevételben háttérbe szorítják a többieket. Ilyen a technológiai, működési rendjük, például szűkebb a választékuk, nincs eladót elnyelő csemege-, vagy hentespultjuk, ami gyorsabb kiszolgálást és kevesebb költséget jelent. Persze, aki a széles választékot, a hossza turkálást kedveli a polcokon, az nem hozzájuk megy vásárolni.

És végül tolják is a részmunkaidős foglalkoztatást a diszkontok, hiszen ebből is ki kell préselniük minden fillért a versenyképesség érdekében. A munkaügyi statisztikában azért a nagyobb láncok esetében behatárolható, hogy a kiskereskedelmi foglalkoztatásban melyik létszámkategória milyen vállalkozásokat takar. Megpróbáltuk és lehet ebből lehet számolgatni, hogyan is állnak a legnagyobb láncok a részmunkaidős foglalkoztatással. Van különbség:

részmunkaidős eladók aránya	2018
részmunkaidős eladók aránya	eladók száma	ebből részmunkaidős	részmunkaidősök aránya
2.000-4.999 fős láncok Aldi, Lidl, Penny	9.741	4.097	42%
5.000 fő felettiek Auchan, Spar, Tesco	25.261	5.111	20%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: november

Nem véletlen, hogy a diszkontoknál nyolc órára vetítve magasabbak a bérek, keresetek az átlagnál, több viszonylatban ők is adják a legtöbbet. De már nem mindenütt, van, amiben például a CBA ver diszkontot. És például van olyan boltos munkakör, ahol a részmunkaidős aldis dolgozó borítékja hó végén a benne lévő pénzt nézve vékonyabb, mint a teljes munkaidős lidles dolgozóé.

Sakkozhat mindenki, mi éri meg jobban, boltos is, eladó is. De az azért tényként kezelhető, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jelenthet egy pótlólagos munkaerő forrást, például a nyugdíjasok, vagy diákok, vagy kismamák körében. Hiszen nézni kell a fizikai terhelhetőséget, tanulni is kell, vagy ott a család, ahol nem biztos, hogy a nyolc órás munka időben megengedhető egy kismama számára.

(blokkk.com, 2019. február 4.)

Ezer milliárdnál több ment bérre a boltokban

2018-ban. Sokba is kerül a bér a boltban. Nem is bírja mindegyik. Ha kevés bért fizet a boltos, akkor az eladó, ha sokat, akkor pedig a vásárló lécel le, mert a bért is ő fizeti, hiszen benne van az árban. Másfélszeresére nőttek a boltos bérköltségek az elmúlt években. Ha vásárolsz, egy hónapig csak az eladó bérét fizeted.

A munkaerőhiány és a minimálbérek kötelező emelése megtornáztatja a boltos vállalkozásokat, hiszen nem csak évről évre, hanem év közben is folyamatosan emelni kell a béreket. A munkaerőhiány felülről húzza, a minimálbér alulról tolja a bért. És minél kisebb egy bolt, annál kevésbé bírja ezt. A bér pedig ugyanolyan költség, mint a többi, a beszerzett áru, a villany, a szállítás, és természetesen a bevételből kell ezt is kifizetni. Egyszerűen: ezt is a vásárló fizeti meg, az árcédulára írt árban ez is benne van.

Végül bármilyen is az időjárás, izzadnak a boltosok, amikor kiszámolják, mennyi bért tudnak fizetni. Ha keveset adnak, elmegy a dolgozó, ha sokat, odébbáll a vásárló, mert drága lesz a portéka a polcon. És év közben is kénytelenek folyamatosan emelni a béreket a boltos vállalkozások, hiszen a dolgozók rettenetes arányban izegnek-mozognak, vándorolnak boltról-boltra akár pár ezer forintnyi többért is (szakzsargonban nagy a fluktuáció).

A legutóbbi statisztika szerint 2018-ban a boltokban 11%-kal emelkedtek a keresetek, ezen belül a fizikai dolgozóké - eladóké, pénztárosoké, árufeltöltőké, raktárosoké - 14%-kal:

boltos világ	2017	2018	2018/2017
átlagkereset	254	282	+ 11%
fizikai dolgozók keresete	211	240	+ 14%
KSH, 4 főnél nagyobb vállalkozások, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, november

És az átlag mögött persze jókora különbségek is vannak, hiszen például az Aldinál 300 havi bruttó is összejöhetett egy bolti dolgozónál, miközben sok kisboltos csak 200 ezer alatt tudott csak fizetni a dolgozóinak.

Az évközi emelések is 10% felett jártak 2018-ban (2018 elején a 2017 végi keresetekkel fordultak a boltos vállalkozások, emelni pedig nem csak év elején, hanem év közben is kellett.)

És akkor ez nagyon sokba került

2018-ban a boltos világ éves bérköltsége túllépte az ezer milliárdos határt, az eddigi adatok alapján.

A bérköltséget két kalapban gyűjti a statisztika. A teljes boltos világ bérköltsége (a teljes vállalkozói kör bérköltségével együtt) az úgynevezett nemzeti számlák GDP-hez kapcsolódó adatai közül olvasható ki, emellett a munkaügyi adatgyűjtésben a négy főnél nagyobb vállalkozói körben is méri a statisztika. Az előbbi adatkör teljeskörű, utóbbi csak a nagyobb vállalkozásokra terjed ki. A boltos kereskedelemben el is térnek ezek az adatok egymástól, hiszen sok az olyan kisvállalkozás, akik kisebb létszámmal dolgoznak (a boltos világban közel 90 ezer vállalkozás ügyködik, ezen belül az egyboltos vállalkozások száma 70 ezer, ezek számottevő része pedig 5 főnél kisebb).

Végül 2018-ban 1.050 milliárd forintot költöttek bérre és a kapcsolódó bérköltségekre a boltos vállalkozások, ami több lett volna, ha nem csökkentek volna a vállalkozások járulékterhei. Egyébként csak 2018-ban mintegy 60 milliárd forintot spórolhattak meg a boltosok a járulékcsökkentések nyomán.

Egy másik megközelítésben pedig úgy is lehet számolni, hogy a vásárlók egy erősebb hónapnyi - ezer milliárd feletti - költekezéssel még csak a boltos dolgozók bérét fizették meg 2018-ban.

Az elmúlt évekre visszatekintve átlag közel másfélszeresére nőttek a boltos bérek, az eladóké pedig 55%-kal több, mint öt esztendővel ezelőtt. Ezen belül 2017-ben és 2018-ban 10% feletti ütemben nőttek a bérek, keresetek a boltos világban:

boltos bérvilág	2014	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	739	764	826	908	1.050	+ 42%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége**	458	483	543	612	710	+ 55%
árbevétel	8.949	9.278	9.668	10.465	11.450	+ 28%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, */: négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2019. január 30.)

Túlóra órarend: a boltban egy kicsit más

Mert könnyebben alkalmazható a részmunkaidő, ami enyhítheti a túlórakényszert. De azért a boltokban is egyre több a túlóra, viszont az átlagos bolt átlagos eladója messze jár a 250 órától. Jelenleg 40 óra a boltokban az egy főre jutó átlagos éves túlóraszám. Ezen belül a nagyboltoknál több, a kicsiknél kevesebb. A nagybolt túlóraszáma négyszerese a kisbolténak, persze a bérek sem egyformák. A boltosok tapasztalata az is, hogy amelyik eladónak sok a túlóra, az lelép. És nem is olcsó mulatság a túlóra.

Sajátos a kereskedelem helyzete a túlóráztatásban, sok más szolgáltatóval együtt. A boltok jelentős részének nyitvatartásának hossza eleve eltér a nyolc órás munkarendtől, több nyolc óránál. Így ehhez kell igazítani a munkaidőt, ráadásul egy 10-től 18 óráig nyitva tartó boltban is van munka nyitás előtt és zárás után. Lehet csúsztatgatni a nyolcórás műszakokat, hogy a Piri kilenckor kezd, de a Lajos csak 11-kor, de hát a napközben is hullámzó forgalom miatt könnyen lehet olyan időszak - és most ne a karácsonyi tumultusra gondoljunk -, amikor nincs sok vásárló a boltban, vagy éppen egy sincs, és párban könyökölnek a pult mögött.

A boltokban - ez nemzetközi gyakorlat - ezért alkalmazzák a részmunkaidőt. Nálunk a részmunkaidős boltos fizikai dolgozók aránya megközelíti a 25%-ot. Ez hazai viszonylatban magas arány, és a boltos munka jellegénél fogva szélesebb körben is alkalmazható. Nem véletlen, hogy például a Lidl és a Tesco bevezette a kétórás részmunkaidő lehetőségét is, vagy a Tesco a "fixen fix" rendszerét. Ez viszont azt jelenti, hogy ha bejön valaki a boltba például két órát részmunkaidőzni, akkor másnak nem kell két órát túlóráznia. És a többi részmunkaidő nagyságból - van minden, 3, 4, 5, 6, 7 óra is - szépen kisakkozható a boltban hullámzó forgalomhoz legjobban igazítható beosztási rend. Ez persze sok ipari üzemben nem tehető meg, hiszen ott folyamatos a munkatempó a gépsoron, de például egy vendéglőben már igen.

De azért a boltokban is megugrott a túlóráztatás

De az előbbiekkel együtt a boltban is kell túlóra, főleg a munkaerőhiány miatt. A blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy 2018-ban ismét emelkedett a túlóraszám a boltokban, az első három negyedévek adatai ezt mutatják:

túlóraszám január-szeptember, millió óra	2014	2015	2016	2017	2018
túlóraszám január-szeptember, millió óra	3	3,4	4	3,5	3,8
KSH, január-szeptember közötti időszakok, négy főnél nagyobb vállalkozások

Drága buli ráadásul a túlóra, hiszen 50% pótlék jár érte alapból, vagy később ki kell adni a ledolgozott túlórát. Utóbbi esetben persze a munkaszervezéssel is bajok lehetnek, de végül a kényszer és a létszámhiány nagy úr a boltos világban is.

Az alkalmazottak nyilván nem szeretik a túlórát, így az ő tiltakozásuk érthető a túlórakeret emelése ellen, de az éremnek mindig két oldala van. Az is igaz, hogy vannak eladók, akik a másfélszeres bérért vállalnak túlórát.

És hol is tartanak a boltok a túlóra keret kihasználásában

A boltos átlag a már réginek számító 250 órás túlórakeret felhasználásában messze jár, hiszen emelkedett ugyan az egy főre jutó túlóraszám, de hát a 2018-ban várható 40 óra azért távol van a megengedett felső határtól. Tudjuk, ez csak az átlag, de azért ez jelez valamit. Kell a túlóra a boltban, de a részmunkaidős foglalkoztatási lehetőség enyhíthet ezen.

Ráadásul - szándékosan - pontatlan módszertant alkalmaztunk, mivel a boltos kiskereskedelem összes túlóraszámát csak a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) létszámára vetítettük. Ha a szellemi munkát végzőket is hozzáadnánk a létszámhoz, kisebb lenne a mutató, de feltételezzük, hogy a nagyobb része a túlóráknak a fizikai dolgozókra jut.

A túlórákkal együtt emelkedett az egy eladóra jutó túlóraszám, a nyomasztó létszámhiány mellett hiába voltak a kétszámjegyes ütemű béremelések, a boltos eladók létszáma alig változott:

boltos óraszámok	2014	2015	2016	2017	2018*
túlóra (millió óra)	4,4	4,9	5,7	5,3	5,7
eladók létszáma (ezer fő)	134	136	139	140	144**
egy eladóra jutó éves túlóra	33	36	41	38	40
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, /: várható, */: 1-9 hó

A nagyboltosoknál 2018 első három negyedévének statisztikája szerint négyszer több a túlórák összege, és ugyanígy pontosan négyszer több az egy eladóra jutó túlóraszám is. Ez azt mutatja, hogy jelentős a kimutatott túlórák közötti különbség a boltos világban is a vállalkozásnagyság alapján:

	túlóra	létszám	egy főre jutó túlóra
összes boltos	3,8 millió óra	144 ezer fő	26
50 főnél kisebb	0,7 millió óra	65 ezer fő	11
50-250 főig	0,3 millió óra	16 ezer fő	19
250 fő felett	2,8 millió óra	63 ezer fő	44
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, 2018. 1-9 hó

Tudjuk persze azt is, hogy bármilyen átlag mögött mindig jelentős a szóródás, a különbség. De hát túlórákban ennek határt szab a munkaerőhiány, mivel a boltosok vallomása szerint az is egy tapasztalat, hogy ha nagyon emelkedik a túlórák száma, bizony nő az elvándorlás is a boltból.

És akad olyan is, ahol "okosban" csinálják a túlórát.

Az pedig szinte természetes, hogy a karácsony a túlórákban leggazdagabb időszaka a boltos világnak:

2014		2015		2016		2017
havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december
370	611	408	665	478	669	440	868
KSH, túlóraszám a kiskereskedelemben, érték: ezer óra

És drága is a túlóra, tehát csínján kell bánni vele. 2018-ban előreláthatóan kétszerese lesz a túlóraköltség az öt évvel ezelőttinek:

boltos óraszámok	2014	2015	2016	2017	2018*
túlóra (millió óra)	4,4	4,9	5,7	5,3	5,7
eladók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint)	143	148	161	191	216
túlóra költsége (milliárd forint, járulékkal)	5	5,8	7,3	7,7	9,2
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: várható

(blokkk.com, 2018. december 12.)

Túlóra te Drága! Karácsonykor is velem lehetsz

Megint nőtt a boltokban a túlóraszám. Pedig drága mulatság. És mindjárt karácsony: rémisztő lesz megint a túlóraszám, akkor nagyon megugrik, ha tetszik, ha nem. Mert már csak egy hiánycikk van a boltban, azt úgy hívják, eladó, munkaerőhiányból viszont jó a felhozatal - sajnos.

2018 eddig megismert időszakában - január-augusztus között - 3,2 millió órára nőtt a túlóraszám a boltos kiskereskedelemben, az előző évi 3 milliós óraszámmal szemben. Ez azt vetíti előre, hogy újra növekedni fog a túlóráztatás a boltokban a karácsonyi ajándékvásárlási őrületben, amikor nem csak a családi költekezésben, hanem a túlóraszámban is újabb csúcsra mászhatnak a boltosok.

Túlórában rémisztő lesz a december - megint

Az elmúlt években decemberben nem csak a forgalom ugrott meg, hanem a túlóráztatás is. Igaz, sok-sok évtizeddel ezelőtt is például az irodistáknak le kellett vonulniuk a boltláncok íróasztalai mögül a pultokhoz, akkor is kellett a karácsonyi ajándékláz közepette túlórázni.

Manapság az eladó hiánycikk, pult alól sem kapható, így például a diákmunka, nyugdíjas foglalkoztatás mellett sok más választása nincs a boltosnak, ha ki akarja szolgálni a vásárlókat decemberben. Ráadásul ott vannak az ünnepi hétvégék is, arany, ezüst bronz vasárnapok, amikor az is nyitva tart, aki egyébként kihagyja a hét utolsó napját. És sok bolt hétköznap is megnyújtja a nyitvatartást.

Az elmúlt néhány esztendőben egyébként is emelkedett a túlóraszám, a decemberi megugrás pedig nem maradt el. Sőt, a havi túlóraátlaghoz mért másfélszeres decemberi ráadás 2017-ben már kétszeresre hízott. Így decemberben kétszer annyit kellett az eladóknak a rendes munkaidőn túl dolgozniuk, mint a korábbi hónapokban. Mert hogy túlóra az év minden szakában van:

2014		2015		2016		2017
havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december
370	611	408	665	478	669	440	868
KSH, túlóraszám a kiskereskedelemben, érték: ezer óra

Túlóramérleg

A túlóra a boltosnak sem öröm, hiszen többe is kerül és az eladónak sem kedvére való, ami teljesen érthető. Nem jó az, ha valaki a fáradtságtól remegő térdekkel dolgozik, de aki kereskedésre adja a fejét, annak ezzel szembe kell néznie.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a túlóraszám, miközben egyébként a boltos foglalkoztatottak száma nem mozdult. A csúcs 2016-ban volt, 2017-ben viszont valamelyest enyhült ez a nyomás. Ennek oka egyebek mellett, hogy a kétszámjegyű béremelés és a minimálbérek feljebb tolása alaposan megterhelte a boltosok költségvetését, így próbáltak óvatosabban bánni a túlóráztatással:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Fizess, ha tudsz

A túlóráért több pénz jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerűen: van, amikor beüt mennykő a boltba is, sok más választás nincs, rá kell húzni a rendes munkaidőre.

Ráadás, ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. Egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

Persze tudjuk, akadnak szabálytalanságok is, például a legutóbbi munkaügyi ellenőrzések szeptemberben közreadott számadása szerint a lebukott feketén foglalkoztatottak 10%-a a kereskedelemben ügyködik. Hát ha a szakszervezet túlórázni akar, akkor ezzel érdemes foglalkoznia. Karácsonyi túlóra ugyanis amióta a boltban veszik az ajándékot, azóta létezik.

(blokkk.com, 2018. november 7.)

Boltos részmunkaidő: az eladók viszolyognak is tőle

Csökkent a részmunkaidős eladók száma. Pedig az egyik gyógyír lehetne a munkaerő hiányára és a nagy bérköltségre, amikor a szabad munkaerő hiánycikk. Az eladók viszont annyira nem szeretik. Pedig amelyik boltban sok részmunkaidős van, ott nagyobb az órabér, megnéztük. Nyugdíjasok, diákok, gyermekes anyukák: lehet, hogy még többen jönnének, ha még jobban megérné.

A részmunkaidős foglalkoztatásnak sok előnye van, a legfontosabb, hogy a boltokban, vagy bármely más szolgáltatónál a még nap közben is hullámzó forgalomhoz jobban igazodhat az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, munkabeosztása. Minek ácsorogjon a pult mögött állandóan ugyanakkora létszámú eladóhad, ha a nyitvatartás egyes óráiban kevesebb a boltba betérő vásárló, máskor meg alig győzik a sorban kígyózók kiszolgálását. És a hét egyes napjai között is vannak különbségek, amihez célszerű lehet alkalmazkodni.

Lenne miért helye több részmunkaidősnek

Egy bolt hiába tart nyitva 10-től 18 óráig - a hagyományos iparcikkes boltokban pedig ki tudja mióta, de így szokás -, az eladó munkaideje nem azonos a nyitvatartással. A redőnyfelhúzás előtt már lehetnek elfoglaltságai, például a nyitás előtt takarítás, árufeltöltés, pénztárnyitás, de ugyanígy zárás után is, amikor a pénztárzárás csak záróra után lehetséges.

És sok üzlet nyitvatartásának időtartama nem is osztható nyolccal, a napi munkaidő általános hosszával. Ráadásul a boltok nyitvatartása nem 5 napos (bár akad ilyen is, nem túl nagy számban), hanem 6, vagy a vasárnap nyitvatartóknál 7 napos. Lehet osztani, szorozni a munkaidő beosztásánál.

Így két lehetősége van a boltosnak. Az egyik alapján ki előbb kezd, ki később valamivel, ha minden eladó nyolc órát dolgozik. Így persze lehet némi tumultus is a pult túlsó oldala mögött, például dél tájékán, pontosan akkor, amikor hétköznap leggyengébb a boltmenet, bár munkaerőhiány közepette azért annyira messze nem jellemző az eladók tolongása a pult mögött.

A másik megoldás, amit sok eladó utál (bocsánat: nem kedvel annyira)

A részmunkaidő, amikor az eladók egy része nem nyolcórás, hanem rövidebb időszakban ügyködik a boltban.

Valamelyest persze azért formálódott a munkaszervezés a boltokban is, hiszen sok-sok évvel ezelőtt a pénztáros csak a pénztárban, a csemegepultos eladó csak a pultban dolgozott, vagy éppen könyökölt, mert nem jött a vásárló. Ma már a boltok nagy részében szinte mindenki mindent csinál, kivéve, ahol az eladás, a vásárlók kiszolgálása egy-egy árucikk esetében szakképzettséghez kötött. De így is például a pénztáros, vagy a szakeladó üres perceiben elmehet árut feltölteni. A diszkontokban például a vásárló is hallja, amikor a hangosbeszélőn a pénztárba szólítják az éppen árut feltöltő, vagy takarító bolti dolgozót, mert hirtelenjében többen szeretnének fizetni a kasszánál. De ez kevés, kizárólag a munkaszervezés oldaláról több részmunkaidős kellene.

De hát amikor hiány van eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből, nem is kicsi, akkor sok munkavállaló úgy gondolkodik, hogy jobb a nyolc órás foglalkoztatás, hiszen eleve vastagabb a boríték hó végén, egy részmunkaidőhöz képest, és hiába az ésszerűség, a boltos kínjában teljes munkaidőre is felvesz bárkit, csak el tudjon menni a boltig. És ilyenkor a boltos nem nagyon tud válogatni. Sőt, mivel a boltos dolgozók is állandóan izegnek-mozognak, jönnek-mennek munkahelyek között, még némi biztonságot is jelenthet a nyolcórás foglalkoztatás a boltosnak is, szemben a kicentizett részmunkaidőssel. Nem szívesen kockáztat némelyik.

Nagy hiánycikk a munkaerő: onnan kell venni, ahol még van, és a részmunkaidő jobban megmozgathatja a nyugdíjast, a diákot, vagy a családanyát, ha még olcsóbb

Igen, ez a pénzen is múlik. A nyugdíjasok 2019-től munkaviszonyban csak 15% szja-t fizetnek, mást nem, és a foglalkoztatót sem terheli semmilyen közteher. Ez jó. A diákszövetkezeteknél és a nyugdíjas szövetkezeteknél is ugyanez a helyzet (azért a szervezés is fontos, tehát nem kell még leírni a nem is olyan régen szerveződött nyugdíjas szövetkezeteket).

A kérdés ebben a körben mindössze annyi, hogy a nem munkaviszonyban foglalkoztatható nyugdíjasra miért nem ugyanazok az adószabályok vonatkoznak, mint a munkaviszonyosra, például egy egyéni vállalkozó nyugdíjasra, ha maga is dolgozik.

Ezt a kedvezményes adózású kört azonban valamennyire célszerű lenne tovább bővíteni. Így például a nappali tagozaton tanuló diákok esetében, ha nem diákszövetkezeten keresztül, hanem önállóan vállalnak munkát, a nyugdíjas foglalkoztatás mintájára egyszerűsíteni lehetne a foglalkoztatást.

És hasonló a helyzet a kisgyermekes családoknál is, azzal, hogy pontosan körülhatárolható, milyen széles réteget lenne célszerű hasonló formában támogatni.

Nagy földindulás ugyan nem várható, de valószínűleg így is mocorogni fog a munkaerőpiac, hiszen aki nagyon akart és bírt is, azok többsége amúgy is dolgozott már, de több pénzért azért többen megmozdulnak.

Részmunkaidő csúcstartók: részmunkaidővel is lehet sokat keresni

A "sokat" sokféleképpen lehet érteni. Nyilván nem véletlen, hogy a nagyobb arányban részmunkaidőt hirdető nagyáruházak, diszkontok, hipermarketek estében a nyolc órára vetítve számolt bérek a csúcson vannak. Igazából ugyan a részmunkaidősök hó végén kevesebbet visznek haza, mint a nyolc órára vetítve számolt bér, viszont ennek a kevesebbnek is versenyképesnek kell lennie. És ha megnézzük a számokat, a legnagyobbaknál az is.

A legtöbb részmunkaidőst az élelmiszeres diszkontok foglalkoztatják, persze máshol is, például a hipermarketekben is megfordulnak szép számmal. Az Aldi, a Lidl és a Tesco árulja el a legtöbbet, ami a legfontosabb, a béreket részmunkaidős foglalkoztatásról. (Bár a Tesconál kicsit bajban voltunk, mert a részmunkaidős bérkalkulációnál is megjegyzi, hogy az teljes munkaidős, de ha mi voltunk figyelmetlenek, szívesen helyesbítünk). Összevetve a teljes munkaidősökkel egy-egy cégen belül, 40 órára vetítve nincs érdemi különbség az elérhető órabérekben, vagy 40 órára vetített bérekben. De a boltos kiskereskedelmi átlagot magasan verik:

bolt, munkakör, hely	részmunkaidő	részmunkaidős bér	teljes munkaidőre vetített bér
Aldi eladó Budapest	heti 25 óra	198	316
Lidl bolti dolgozó Budapest	napi 7 óra	252	288
Lidl bolti dolgozó Eger hétvégi	napi 3 óra	106	283
Tesco pénztáros Budapest	napi 4 óra*	129	258
Tesco online bevásárlás sofőr Budapest	5 óra*	203	325
kiskereskedelmi átlag	.	.	219
Céges honlapok, KSH, havi bruttó kereset, érték: ezer forint, */: óraszám nincs feltüntetve, csak következtetés, kiskereskedelmi átlag: fizikai foglalkozásúak, teljes munkaidő

Hiába, igazából nem megy

Pedig volt olyan is, aki a magas minimálbérek miatt részmunkaidőre állította át a dolgozóit, valahogyan.

De hát összességében csökken a boltokban a részmunkaidős fizikai dolgozók száma és 2018 elején sem változott a kép, pedig megint ugrott egyet a minimálbér és a munkaerőhiány sem enyhült, tovább tolta felfelé a béreket:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
eladók száma	128	134	136	139	140	144
részmunkaidős	38	38	37	34	34	33
arány	30%	28%	27%	24%	24%	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

A kicsik és a nagyok egyaránt csipkedik a részmunkaidőt, a közepes boltok alig

A boltos általában eleve a magas bérköltségek lefaragása miatt is kényszerülhet a részmunkaidős foglalkoztatásra, de nyilván a lehetőségeihez mérten ügyesen is szervezi meg a munkáját. És tudja, hogy jó üzletszervezési megoldás a részmunkaidő, végül él is vele.

A boltos kisvállalkozások hasonló nagyságrendben alkalmaznak részmunkaidős eladót, mint a nagyvállalkozások. A középvállalkozások azok a boltosok körében, akik alig.

Feltehetően mindez azért alakult így, mert a kisvállalkozás azért jellegénél fogva rugalmasabb, a legnagyobbak pedig a legkorszerűbb megoldásokat (technológiát, logisztikát) tudják alkalmazni, ami csökkenti a költségeket, így több juthat bérre:

(blokkk.com, 2018. november 4.)

Ha decemberben nem vásárolsz semmit, éhen hal az eladó

Mert nem futná bérre. Úgy látszik, a karácsonyi ajándékőrület nagyon kell mindenkinek: a decemberi költekezés értéke mellett most már a boltosok éves bérköltsége is ezer milliárd forint felett lesz. Hiába, szépen dolgozik a kormány is a minimálbéremeléssel, de a munkaerőhiány sem tétlenkedik: minden bér felfelé mászik és így persze a bérköltség is. Ráadásul a bérek gyorsabban nőnek, mint a boltos kiskereskedelmi forgalom, nem is bírja mindenki a tempót.

A statisztikában - hiába, némi módszertan nélkül nem lehet megúszni - kétféle bérköltséggel is találkozhatunk. Az egyik a munkaügyi szakstatisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatsora, a másik pedig a gazdaság teljesítményének (a GDP-nek) a mutatórendszerében bujkál. Nyilván az utóbbi a nagyobb mutató, hiszen abban mindenkinek a keresete benne van, aki munkavállalói jövedelmet kap. Az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt években mindkettő mutatórendszer emelkedést mutatott. Nem is keveset, hiszen a kormány alulról, a munkaerőhiány pedig felülről húzta a béreket. Felfelé, persze.

Decemberben is izzadhatnak a boltosok a bérek miatt

Munkaerőhiány mindenütt van, sőt, nem csak a határokon belül, hanem azon túl is, ezért is vándorol a munkaerő egy része távolabbi tájakra, de aki itt maradt, az is izeg-mozog minden irányban, hiszen ahogyan a boltban az árcédula, úgy a munkaerőpiacon a hó végi boríték vastagsága, tehát a pénz a döntő. Számít persze más is, a lehetőségek nyilván nem korlátlanok mindenki számára, sokan vannak munkavállalók, akik nem ugrálnak munkahelyről-munkahelyre szívesen túl gyakran, de egy biztos, nagy a nyüzsgés a munkaerőpiacon.

A boltosok sem kivételek, látszik ez egyrészt az álláshirdetéseikből, vagy például a kisboltokban az utóbbi időben tovább szaporodott "rögtön jövök" táblácskákból, hiszen ahol ilyet kilógatnak, ameddig az eladó más dolgát végzi, például ebédszünetel, akkor ott ő már csak egyedül dolgozik.

Emelték is a béreket a boltosok is, de nekik is, mint bármely vállalkozásnak, annyi pénzük van, mint a bevételük. És abból nem csak bérre, hanem sok minden másra is kell költeni. A boltosok bevétele is emelkedett egyébként szépen az elmúlt esztendőkben, 5-6% körüli mértékekben, de hát a béreket nagyobb ütemben kellett felfelé tornázni. De a létszám alig változott az elmúlt időszakban, lényeges elmozdulás nem volt.

2016-ban gyorsult fel a béremelkedés, túllépve a bevételek emelkedésének ütemét. 2016-ban a teljes bérköltség már 8%-kal, 2017-ben pedig 10%-kal nőtt. A nagyobb (4 főnél többet foglalkoztató) boltosok bérköltsége már 12%-kal emelkedett 2016-ban és 2017-ben.

2018-ban sem lankadt a béremelési tempó, még jó, hogy a járulékok kisebbek lettek 2017-től, ami azért sok boltoson segített. A blokkk.com korábbi számításai szerint egyébként az emelés költségeinek nagyjából a fele visszajött a járulékcsökkentés révén. De volt, akinek be kellett zárni a a boltját ennek ellenére, a bérolló a nagyok és a kicsik között pedig tovább nőtt. Látszik is ez a bérköltségek növekedési ütemeinek különbségéből is (az "összes" bérköltség mutatóban a legkisebbek is benne vannak).

És 2018-ban a boltos világ bérköltsége előreláthatóan túllépheti az ezer milliárdos lélektani határt, az eddigi adatokra építhető előrejelzés alapján. A boltos decemberi költekezés ezen az értékhatáron már túllépett. Lehet úgy is számolni, ahogyan az amerikai boltosok teszik a fekete péntekkel, azzal, hogy után fordul termőre - eredményesre az üzletmenet. Ha nem lenne ott is karácsonyi roham nagy bajban lennének. Hát úgy tűnik, a bérköltségeket tekintve nálunk is hasonló a helyzet:

boltos bérvilág	2014	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	739	764	826	908	< 1.000*	+ 35%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége**	458	483	544	612	685*	+ 50%
árbevétel	8.949	9.278	9.668	10.441	11.400*	+ 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható, becsült érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, */: nagyobbak bérköltsége: négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltosok saját pénze sem lett több egyébként, az úgynevezett árrést, pontosabban annak arányait nézve (az árrés az áfa nélkül számolt eladási ár és a beszerzési ár különbsége, amiből minden költségüket fizetniük kell). 2017-ben ez 2.724 milliárd forint volt, ami hasonló arányú, mint az előbbiekben jelzett időszakban volt.

(blokkk.com, 2018. október 4.)

Túlóra, te drága: nye ponyimáju

Nye ponyimáju, mondta egy munkás a közelmúltban egy áruház bejárata előtt, lapátjára támaszkodva. Ő csak átépített, de a boltosok sem állnak jobban munkaerőben. Jobban kell tolni megint a túlórát.

A szakszervezet dörzsölgethette a tenyerét, a boltos pedig a homlokát, mivel a 2016-os csúcs után 2017-ben csökkent a túlóraszám a boltokban. Ez nem véletlen, hiszen 2017-ben tovább pörgött a munkaerőhiány, ráadásként pedig belépett az a minimálbér emelés, ami a boltosoknak sok fejtörést okozott, minél kisebb, annál többet. Kétszámjegyű volt a béremelés ebben az esztendőben, ami 2018-ban hasonló ütemben folytatódott.

A létszám viszont az elmúlt három esztendőben nem változott a boltokban, akár a foglalkoztatottak, akár az alkalmazottak számát nézzük, pedig szépen nőtt a forgalom. És 2018-ban sem volt létszám emelkedés, a foglalkoztatottak száma legutóbb, 2018 második negyedévében 365 ezer volt, az év elejihez képest ráadásul kétezer fővel kevesebb. Az alkalmazottak 319 ezer fős létszáma sem jelent érdemi mozgást (a négy főnél nagyobb boltosok 200 ezer fő körüli alkalmazotti létszáma sem).

Kevés az ember, marad a túlóra

A diákmunka már bevett fogás a munkaerőhelyzet javításában a boltokban, főleg a nyári időszakban. A nyugdíjas szövetkezetek elsősorban a már egyébként is dolgozókat terelték magukhoz, de azért a nyugdíjas dolgozó járulékának lefaragása 2019-től valamit hozhat majd munkaerőből is a konyhára. A munkaerőhiány tehát maradt, így a boltosok újra a túlóraszám emelésére kényszerültek 2018 első félévében is.

2016-ig folyamatosan nőtt a boltos túlóra. 2017-ben némileg csökkent, mert belépett a drága minimálbér és munkaerőhiány, hirtelenjében vissza kellett fogni, hiszen a túlóráztatás pénzbe kerül, az meg hirtelenjében kevés volt.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. Ráadásul ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. És egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

2018-ban az időközben közel másfélszeresére emelt eladóbérek mellett is nőtt a túlóraszám a boltokban. A 2016-os csúcsot ugyan nem érte el, de mind 2017, mind 2018 első féléveiben többet kellett a rendes munkaidőre ráhúzni, mint 2015-ben:

boltos túlórák	2015	2016	2017	2018
összes	2.114	2.523	2.245	2.341
ebből 50 fő alatt	345	521	438	479
50-249 fő között	213	216	205	202
250 fő felett	1.556	1.786	1.602	1.660
KSH, érték: ezer óra, első féléves túlóraszámok, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások,

Túlóramérleg

A boltos túlóraszám 2016-ban volt a legnagyobb és az éves mérleget nézve öt esztendő alatt harmadával nőtt (2013-2017 között). A boltosok összes munkaórája ennél kisebb ütemben emelkedett (aminek része a túlóra is):

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni, de hát ez nem véletlen, ott fordul meg a legtöbb vásárló és ez a boltos költekezés legnagyobb szelete. A boltosnak is:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3
ebből élelmiszerboltok	2,5	2,9	3,2	3,8	3,4
élelmiszerboltok túlóráinak aránya	64%	66%	66%	67%	64%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Nye ponyimáju

Az építőiparban például már dolgoznak ukrán vendégmunkások. A boltban ez nehezebb, mivel ott azért még egy árufeltöltőnek is kell tudnia magyarul, hiszen amikor a polcra kihelyez valamit, el kell tudnia olvasnia, mi is a neve, hogy jó helyre tegye, a polccímkékről nem is beszélve. Egyébként azt jelenti a nye ponyimáju, hogy nem értem. Pedig egyszerű: a boltosnak annyi pénze van, amennyi a bevétele. És a vásárló nem nyel le mindent, így nehéz bért is emelni és megélni is a boltból. Minél kisebb egy bolt, annál nehezebb.

(blokkk.com, 2018. augusztus 29.)

Drágább az eladó, de a felét visszahozza a járulékcsökkentés

Kíméletlenül leigázza a boltosokat a munkaerőhiány, lefagyott a boltos munkaerőpiac is. 2014-2018 között másfélszeresére nőtt az eladók keresete, ami alaposan megdobta a bérköltségeket. A járulékcsökkentés viszont legalább visszahozta a bérköltség növekedésének a felét. Így sem mindenki bírja, új eladó pedig nincs.

Az elmúlt esztendőkben alaposan megtornáztatta a vállalkozásokat a munkaerő hiánya. Nincs elég munkáskéz, ezért kíméletlenül kell emelni a béreket azért, hogy aki még van, legalább az megmaradjon, persze, nem csak a kereskedelemben, hanem minden más területén a gazdaságnak.

Az elmúlt éveket mérlegre téve 2014-től számítható az az időszak, amikor egyik oldalról ugyan jelentősebb mértékben meglódult a bolti kiskereskedelem, 5-6%-kal nőtt a forgalom évről-évre, ugyanakkor lefagyott a munkaerőpiac. A statisztika szerint a kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma öt esztendővel ezelőtt átlépte a kétezres szintet, ami 2018-ra ötezer fölé ugrott. A valós létszámhiány persze ennél sokkal nagyobb, de az irányzat egyértelmű: a boltokban a létszám alig mozdult az elmúlt időszakban, pedig szinte minden boltos munkaerőt keres. Munkaerő vándorlás persze van, néhány ezresért is odébbáll az eladó a másik boltba, hiába, a munkaerőpiac a dolgozóknak is piac. Növekedni csak a "rögtön jövök" táblák száma nőtt és - részben a munkaerőhiány miatt, mert a bérversenyt már nem bírták - folyamatosan zártak be - a főleg kisebb - boltok, az elmúlt öt esztendőben összesen 12 ezer.

A boltosoknak sok választásuk nem volt, emelni kellett a béreket. A bolti kiskereskedelemben a legfrissebb statisztikai adatok szerint 40%-kal emelkedett a havi bruttó átlagkereset 2014-2018 április hónapjait nézve. A fizikai dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok pénze pedig az átlagosnál nagyobb ütemben a másfélszeresére ugrott:

boltos bérek	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
összes	181	184	196	228	253	+ 40%
eladók	141	145	156	187	215	+ 52%
KSH, áprilisi hónapok, érték ezer forint, havi bruttó átlagkereset, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A 2018 évi béremelés mértéke 11% volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 15%, az áprilisi hónapokat nézve. 2016-tól kétszámjegyű a béremelések üteme a boltos világban is.

A bért is ki kell fizetni valamiből, de legalább volt járulékcsökkentés

Sokszor mondják a boltosnak, hogy ha nincs embered, adjál több pénz neki, hiszen szépen nő a forgalmad. Csak arról felejtkeznek meg egyesek, főleg szakszervezeti vezetők, de néha politikusok is, hogy a bért is - minden más költséggel együtt - a bevételből lehet csak kifizetni (régen rossz, ha valaki hitelből nagylábon él, hiszen valamikor azt is vissza kell fizetni, ráadásul kamatostul).

A kormány járulékcsökkentése - ezt el kell ismerni - nagyon is jól jött a vállalkozásoknak, ami a növekvő bérköltségek egy részét azért pótolta. De nem az egészet. 2017-ben az 5%-os járulékcsökkentés (szocho) 25 milliárdot hozott a boltosok konyhájára, miközben a bérköltségek 67 milliárd forinttal emelkedtek. 2018-ban előreláthatóan még 15 milliárd forint ütheti a boltosok markát, a további 2,5%-os csökkentéssel. A bérköltségek ugyanakkor 54 milliárd forinttal emelkedhetnek ebben az évben.

Járulékcsökkentés haszna: 50%

A két év járulékcsökkentési haszna nem kevés, hiszen ha 2018-ban is 27% lenne a járulék, akkor több mint 700 milliárd forint lenne a boltos bérköltség, a jelenleg várható 665 milliárddal szemben. Így két év alatt összesen 65 milliárd a járulékmegtakarítás, a 2017-2018 évi együttes 120 milliárd forint bérköltség emelkedéssel szemben.

A járulékcsökkentéssel együtt is sok boltos a nyári hónapokban nem csak a hőségtől izzad. Munkaerő nincs, aki pedig még van, az szép magasra tartja a markát. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban év közben is folyamatosan emelkedtek a bérek, éves átlagban sokkal nagyobb ütemben, mint a bevételek, a végeredmény pedig a következő:

boltos kiskereskedelem	2014	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	457	483	544	611	665*	+ 46%
eladók bérköltsége	264	278	314	359	405*	+ 53%
árbevétel	8.949	9.278	9.668	10.441	11.380*	+ 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, */: várható, becsült érték, bérköltség: 4 főnél nagyobb vállalkozások, járulékokkal együtt

És hol van még 2019.

(blokkk.com, 2018. július 6.)

Boltos túlóra: 2018-ban sem marad el

Ha nincs elég eladó, jöhet a több túlóra. Jött is. Ez nem olcsóbb, mint felvenni egy dolgozót, tehát kényszerpálya mindenkinek. A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni. ₪₪₪

2018 első négy hónapjában emelkedett a túlóraszám a boltokban, közel tizedével. A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az alkalmazott, ha nagyon nem tetszik neki, akkor vagy odébbáll egy házzal, hátha ott nincs túlóra (erre kevés az esély), vagy eliszkol messzebbre dolgozni, akár más ágazatba, vagy elégedetlenkedik és esetleg sztrájkol is egyet. Nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudja érdekeit érvényesíteni. Mindez azonban nem segít senkin, ha nincs elég munkáskéz az országban.

A túlóra nem a multik találmánya, volt ilyen régebben is, manapság pedig a kis- és középvállalkozások is szépen élnek vele. Nekik sincs túl sok választásuk, ha körmére ég a boltosnak a tennivaló. Persze, egy nagyobb boltnak túlórában is nagyobb a mozgástere (a magyar boltosnak is, ha nagy), de kényszer ez a javából mindenkinek:

boltos túlórák	2018 január-április
boltos túlórák	túlóra	létszám
összes	1,5 millió óra	203 ezer fő
ebből 50 fő alatt	0,3 millió óra	97 ezer fő
50-249 fő között	0,1 millió óra	23 ezer fő
250 fő felett	1,1 millió óra	83 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, létszám: 2018 április, boltos alkalmazottak

Az elmúlt öt esztendőben egyébként szépen megugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával, párhuzamosan a munkaerőhiány felerősödésével. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a túlórában is a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit, jobban, mint korábban. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített munkaórák teljes száma töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni

2017-ben 86 ezer dolgozó ügyködött az élelmiszerboltokban, a 195 ezer fős összlétszámú boltos kiskereskedelmen belül. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerboltok a létszám 44%-át vitték. Túlórából viszont a kétharmadát:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3
ebből élelmiszerboltok	2,5	2,9	3,2	3,8	3,4
élelmiszerboltok túlóráinak aránya	64%	66%	66%	67%	64%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóra: szabályok is vannak

A boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

Ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). De itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal.

Mindez azt jelenti, hogy a túlmunka mindenképpen pénzbe kerül, hiszen ha a túlóráztatott dolgozó szabadidőt kap, az alatt valaki másnak kell dolgozni. És mindkettőnek fizetni kell. Persze, a munkaszervezésen is sok múlik, ki mikor túlórázzon és mikor kapjon szabadidőt.

(blokkk.com, 2018. június 26.)

Ennyi pénze van a boltosnak: a nyugta negyede

A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, ami az árubeszerzés és a befizetett áfa után a zsebében marad. Ez a boltos bevételnek csak a negyede. A többi az bizony másé.

A boltos kereskedőnek ugyanúgy számolnia kell a működésének költségeivel, mint bármely más vállalkozásnak. Ki kell fizetnie az áruháza építésének az árát, vagy a bolt bérletének a díját, a villanyáram, a fűtés, a takarítás számláit is. A bért is a saját zsebéből fizeti.

A kereskedő pénze az árrés, ami a bevételéből a beszerzett és a polcra rakott portékák árának, továbbá az áfa elszámolása után megmarad. Természetesen az elmúlt években a forgalom emelkedésével együtt nőtt az árrés tömege is, hiszen ha több fogy valamiből, akkor több pénz is maradhat a boltosok pénztárában, továbbá a zsebében (nem mindegy, hogy 10, vagy 100 darab zsemlét ad el).

Az elmúlt években szépen gyarapodott a boltosok bevétele, legalábbis az átlagot tekintve, hiszen akadt olyan boltos, akinek le kellett húznia a redőnyt, de a boltos világ a verseny révén mindig is ilyen volt.

A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és - ha van, akkor - az eredmény is benne van. A boltos kereskedelem kibocsátása - árrése - is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.

A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve egyébként 3,5% a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4-5% között mozog (a teljes kereskedelemé, a gépjármű- és a nagykereskedelemét is hozzáadva az utóbbi mutató 10% körüli).

A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében

Végül is az olvasható ki az adatokból, hogy az elmúlt öt esztendőben a boltos kiskereskedelem, amellett, hogy a lakossági fogyasztás legnagyobb szelete, súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott. (2013-ban még 2% alatt volt a boltos forgalom volumenének növekedése, ezt követően ugrott 5-6% környékére, 2017-ben pedig kereken 5% volt.)

De hát az is világosan látszik, hogy a boltok pénztáraiban hagyott pénz nagyobb része - háromnegyede - nem a kereskedőé, mivel a bevételen osztoznia kell a beszállítókkal, termelőkkel, iparosokkal, ráadásul az állammal is, aki a különféle adók, legnagyobbrészt az áfa révén nem kevés hasznot húz a piacból:

2013	2014	2015	2016	2017
árrés (kibocsátás)	2.051	2.223	2.333	2.484	2.710
boltos bevétel	8.514	8.949	9.278	9.667	10.426
arány	24%	25%	25%	26%	26%*
KSH, érték: milliárd forint, boltos bevétel: kiskereskedelmi forgalom

Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől. De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is például, vagy az import termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, például az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.

(blokkk.com, 2018. május 11.)

Egyre több pénzt visz el a béremelés a boltban

A boltos kiskereskedelem szépen hízik az elmúlt esztendők növekedési hullámán lovagolva, de a bérek kétszer gyorsabban száguldanak. Viszik is a boltos kereskedők pénzét. Aki nem tud fejleszteni is, az alaposan le fog lemaradni, hiszen a költségei nőnek, a versenyképessége viszont romlik.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első két hónapjában a havi bruttó keresetek 12%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a fizikai dolgozóké - eladóké. pénztárosoké, árufeltöltőké - pedig 15-16%-kal. A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése alaposan megdolgozta a boltos munkaerőpiacot is, ehhez kétség nem fér.

Persze másként is lehet számolni

De a keresetek - nem csak a boltokban - 2017-ben már év közben is folyamatosan emelkedtek, így ha pusztán az év végét nézzük, akkor ahhoz januárban, februárban már kevesebbet kellet hozzácsapni. De kellett, az éves átlaghoz képest pedig nem is keveset:

2017			2018
január	december	átlag	január	február
összes	221	248	232	252	247
eladók	183	206	191	213	207
KSH, érték ezer forint, havi bruttó átlagkereset, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt vetíti előre 2018-ra, hogy kemény béremelések lesznek a boltokban is, különben lemarad az ágazat a nemzetgazdaság többi területéhez képest. De ennek ára is van.

2018: tovább kell emelni a boltos béreket is

A nagy bérmenetelés 2015-ben indult meg, a munkaerőhiány felerősödésével, megugrásával, előtte a forgalom növekedéséhez hasonló ütemben emelkedtek a bérek a boltokban. De végül azt célszerű vizsgálni, hogy a bolti kiskereskedelem 2013-ban indult növekedésének teljes időszakában hogyan alakultak a bérköltségek. Röviden: emelkedtek folyamatosan.

És 2018-ban is folytatódik a bérek emelkedése a boltokban, mivel a munkaerő hiánya nem enyhült a boltos világban sem. Nyilván a magasabb béreket kínáló áruházakban kisebb a feszültség, de a legjobban fizető nagyláncok is folyamatosan keresik a friss munkaerőt.

Így 2018-ban éves szinten is jelentős béremelésekkel lehet számolni, ami továbbra is jócskán nagyobb ütemű lesz, mint a várható forgalombővülés:

boltos kiskereskedelem	2013	2017	2018 várható	2018/2013
árbevétel	8.514	10.426	11.150*	+ 31%
bérköltség, összes	438	611	670*	+ 53%
eladók bérköltsége	244	359	395*	+ 62%
KSH, érték: milliárd forint, */: becsült érték, árbevétel: bruttó, bérköltség: 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt jelenti, hogy a bérköltségek további növekedése egyre inkább veszélyezteti a versenyképességet, hiszen ez a ráfordítás önmagában máshonnan kényszerít elvenni pénzt. Így fejlesztések, beruházások hiányában nehéz helyzetbe juthat az a boltos, akinek béremelésre is alig futja.

(blokkk.com, 2018. május 3.)

Az eladók nem nagyon szeretik a részmunkaidőt

Pedig a boltosnak jobb lenne, hiszen részben gyógyír a munkaerő hiányára és a magas bérköltségre. De hát nem nő a részmunkaidős eladók száma, sőt csökkent is.

A részmunkaidős foglalkoztatás előnye egy boltos vállalkozás számára, hogy ha hullámzik a forgalom, akkor ahhoz tudja igazítani a létszámot. Minek ácsorogjon a pult mögött állandóan ugyanakkora létszámú eladóhad, ha a nyitvatartás egyes óráiban kevesebb a boltba betérő vásárló, máskor meg alig győzik a sorban kígyózók kiszolgálását. És a hét egyes napjai között is vannak különbségek, amihez célszerű lehet alkalmazkodni.

De hát amikor hiány van eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből, és ők a nyolcórás munkaidő mellett szeretnének több pénz keresni, akkor nehéz őket rávenni arra, hogy dolgozzanak kevesebbet. Akkor inkább továbbállnak egy házzal. A boltos eladó ugyanis teljes és részmunkaidőst egyaránt keresett munkaerő.

Nyilván nem véletlen az sem, hogy a nagyobb arányban részmunkaidőt hirdető nagyáruházak, diszkontok, hipermarketek estében a nyolc órára vetítve számolt bérek a csúcson vannak. A részmunkaidősök azonban náluk azért hó végén kevesebbet visznek haza, de ennek a kevesebbnek is versenyképesnek kell lennie legalább annyira, hogy a teljes munkaidő már ne legyen olyan csábító. Hiszen akad olyan munkavállaló, akinek a részmunkaidő kedvére való, például tanul, vagy a család miatt.

Az egyik legjobban fizető lánc, az Aldi egy árufeltöltőnek négy órás műszakra (heti 20 órában) havi bruttó 96 ezer forintot kínál, a bolti eladónak 170 ezret, heti 25 órás munkáért. Az előbbi nyolc órára vetítve 192 ezer forint, utóbbi pedig 272 ezer forint. Mindkettő nagyon jól hangzik, de nyilván nem mindegy, hogy a hónap végén mennyi lapul igazából a borítékban. Ezért a részmunkaidőst órabérben jobban kell megfizetni a teljes munkaidősnél, a többi versenytárshoz képest (cégen belül ez már nem nagyon megy). De ehhez nagyon jól meg is kell szervezni a bolt munkáját, különben nem térül meg a részmunkaidős úgy egyébként esetleg magasabb órabére.

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
eladók száma	128	134	136	139	140	145
részmunkaidős	38	38	37	34	34	34
arány	30%	28%	27%	24%	24%	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

A kicsik és a nagyok egyaránt csipkedik a részmunkaidőt, a közepes boltok alig

A kisboltos általában eleve a magas bérköltségek lefaragása miatt kényszerül a részmunkaidős foglalkoztatásra, de nyilván a lehetőségeihez mérten ügyesen is szervezi meg a munkáját. És tudja, hogy jó üzletszervezési megoldás, végül él is vele. Ugyanis a boltos kisvállalkozások hasonló nagyságrendben alkalmaznak részmunkaidős eladót, mint a nagyvállalkozások. A középvállalkozások azok a boltosok körében, akik alig.

(blokkk.com, 2018. április 26.)

Rághatja a körmét a boltos is, a kormány is

Gyorsabb béremelés? Ráolvasással nem megy. Munkaerő nincs, több pénz bérre egyre kevesebb. Az SzJA, vagy a vállalkozások járulékterhe csökkenjen? Fejlesztés,versenyképesség, vagy bér? Az "és" a boltosnak nem fér bele.

Nagy a kíváncsiság, milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány. Egyes hírek szerint átfogó stratégiai váltás, gyorsabb béremelés jöhet, az MNB és az MKIK már nekiveselkedtek javaslataik kidolgozásának. Az MKIK elnöke szerint egyebek mellett a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, ami önmagában nyilván nem vitatható, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a határokon túl keresik meg a kenyérre valót, az innenső oldalon elérhető béreknél jóval több pénzért, munkaerő pedig - főleg szakképzett - itthon egyszerűen nincs.

Mit is miből?

A kérdés mindössze az, hogy vajon lesz-e pénzük a vállalkozásoknak az eddigieknél gyorsabb bérfejlesztésre, hiszen ahhoz több bevétel is kell, ráadásul ott vannak az új kihívások is, a digitalizáció, a hagyományos technológiát leromboló diszruptív technológiák, ahol aki nem lép, lemarad. Sőt, önmagában a pénztáros béremelése gyenge gyógyír a boltban, ha közben a másikban - nagyobban - jön az önkiszolgáló pénztár.

És az eddigiekhez azért hozzátartozik, hogy a valóban jelentős és szükséges béremeléseket, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás jókora bővülését nagyobbrészt a munkaerő hiánya hajtotta. A gazdaság növekedését többszörösen lepipáló béremelésben persze a minimálbérek emelésének és a nagyobb teljesítményeknek (GDP-nek) is volt nem lebecsülhető szerepe, a járulékcsökkentés is hozott bérekre fordítható pénzt a konyhára.

De a bérek még mindig alacsonyak, ebben van igazság, a további gyorsabb felzárkóztatásnak ugyanakkor egyszerű korlátai is vannak. A legnehezebb akadály a kevés pénz, ugyanakkor kellene fejleszteni is, vészesen nyom a digitalizációs kényszer, szakképzett munkaerőből is több kell, tehát oktatásra is kellene több pénz a cégek költségvetéséből is.

Egykulcsos SzJA? Nagyobb járulékcsökkentés?

Az egykulcsos SzJA-nak két baja van. Egyik, hogy mit bír el a költségvetés, a másik, hogy ugyan több pénz marad a dolgozók zsebében, többet is költekezhetnek így, ami valamit visszacsorgat a növekedés többlete és különféle adóbefizetések révén, de hát a cégek bérköltségei (most a majdani emeléstől eltekintve) nem változnak.

És így béremelés nélkül is több a nettó a dolgozók zsebében ugyan, de magas marad a cégek bérköltség szintje - a versenyképesség pedig nem javul. Pedig neki kellene a legjobban, főleg a digitalizációs fejlesztések révén.

Ágrólszakadtak viaskodása

Megnéztük, az elmúlt években hogyan alakult a kereskedők, vendéglátósok, szállodások piaca, teljesítménye és a bérköltségük. Egyrészt azért együtt, mert amúgy is rokon lelkek valahol, legalább annyiban, hogy mindhárom területen a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek és szolgáltatnak mindannyian a családoknak. A másik ok, hogy a teljesítményt, a hozzájárulásukat nézve a GDP-hez csak e három terület együttes adata áll rendelkezésre jelenleg, 2017 végéig bezárólag. De hát végül is nem baj, ha kitekintünk egy kicsit a boltos világból, hasonló fertályakra.

Tehát az összegzés döntő része a következőkben részletezett körre terjed ki, azzal, hogy a bolti kiskereskedelem mellett az úgynevezett nagykereskedelemről (amikor a nagykereskedő a viszonteladó vendéglátóst, vagy boltost szolgálja ki) nincs bevételi adat. Lehet látni, hogy a bevételek azért szépen gyarapodtak, a jármű értékesítést leszámítva, hiába, ami drága, az drága. A vendéglátókon pedig nyilván segített az áfakulcsuk csökkentése is, így önmagában ezzel nem is lenne baj, sokkal inkább azzal, ami utána következik:

árbevétel	2013	2017	2017/2013
kiskereskedelem	8.514	10.426	+ 22%
vendéglátás	754	1.073	+ 42%
jármű értékesítés	571	606	+ 6%
szálláshelyek	167	278	+ 66%
összesen	10.006	12.383	+ 24%
KSH, bruttó, nettó, 4 fő fölötti

Ezért kell körmöt rágni

Ha viszont jobban körülnézünk, akkor azt lehet látni, hogy a különféle szolgáltatók árbevétele és teljesítménye, ami alatt most hozzájárulásukat nézzük a GPH-hez, hasonló ütemben emelkedett az elmúlt években. Ezzel szemben a béremelés üteme jóval nagyobb volt az elmúlt öt esztendőben, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés kényszere miatt el is kellett venni valahonnan legalább a pénz egy részét. Nyilván a fejlesztés volt az a terület, amely legjobban megsínylette a béremelés nem kevés költségét, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább.

Most már csak az a kérdés, ha gyorsabb béremelésre kell kapcsolni, akkor azt miből fizetik ki a vállalkozások, hiszen a bevételeik eddig is kisebb ütemben emelkedtek a keresetek megugrásánál. Tehát sok vállalkozásnál az étlapon ugyan ott lesz a béremelés mellett a fejlesztés is, csak éppen a céges pénztárcák sokkal vékonyabbak is lehetnek az igényeknél, az átlagot tekintve.

Így helytálló az az MKIK-s vélemény, hogy felül kell vizsgálni a hatéves bérmegállapodást, ugyanis a cégek jelentős része csak akkor tud gyorsabban bért emelni, ha kap ehhez járulékkedvezményt is. A gyorsabb béremelés másik feltétele az elsősorban digitális fejlesztés, de hát pontosan innen szívta el eddig is a pénzt a növekedésnél nagyobb béremelés.

Most már csak az a kérdés, hogy ki mire gondol és ki fogja tövig rágni a körmét, mert ráolvasásból nehéz több pénzt csinálni, ahhoz teljesítmény is kell. Meg versenyképesség is:

kereskedelem vendéglátás szálláshely	árbevétel			teljesítmény - GDP			bérköltségek
	2013	2017	2017/2013	2013	2017	2017/2013	2013	2017	2017/2013
	10.006	12.383	+ 24%	3.109	3.875	+ 25%	901	1.309	+ 45%
KSH, érték: ezer milliárd forint, 4 fő feletti vállalkozások, GDP: teljes kereskedelem, nagykereskedelemmel együtt

(blokkk.com, 2018. április 18.)

Túlóra tortúra: minden boltos tolja

Több mint háromezer embert pótol a boltokban a túlóra, de a létszámhiány ennél sokkal nagyobb. Azért is, mert a túlóra nem olcsó mulatság. És szabályai is vannak. 2018-ban sem marad el a túlóra, ami kicsiknél, nagyoknál egyaránt szalad.

- Főnök, akkor kicsengettek, lehúztam a redőnyt, megyek haza. - Józsikám, izé, tudnál maradi, egy kicsit? Most jött be a kolbász, ki kellene pakolni a hűtőbe! - Főnök! A múltkor is szombatra adta ki a túlóráért járó szabadidőt, közben pedig aznap ki sem nyitott a bolt!

A boltos világot az ág is húzza. Jól megy a piac, de azért évente ezrével zárnak be elsősorban kisebb boltok, emelni kell a béreket a minimálbér és a munkaerő hiánya miatt, ami nem kevés pénz és az elmúlt években egyre többet kellett túlóráztatni. Ez nyilván nem jó a boltos dolgozónak, de a boltosnak sem, hiszen a béren felül pótlékot is kell fizetni érte. De hát ha nincs elég ember, nincs sok választás.

Megugrott a túlóra, de vissza is kellett fogni belőle

A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az elmúlt öt esztendőben meg is ugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány. És nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudta érdekeit érvényesíteni és ha nem nagyon kedvelte a sok túlórát, odébbállt egy házzal. Vagy sztrájkolt egyet.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített óraszám töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóraszabályok

A túlóra egyébként több mint háromezer alkalmazott napi nyolcórás munkáját váltja ki, persze sokkal drágábban. Így a boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

2018: nem marad el a túlóra és mindenki csinálja

2018 is túlórával indult a boltokban. A januári 377 ezer óra egyáltalán nem kevés, sőt, azt sejteti, hogy a legutóbbi időszakhoz hasonló nagyságrendű is lehet a túlóraszám a boltokban.

És a túlóra egyaránt szalad a kisebb és a nagyobb boltokban. A legkisebb mikro- és kisvállalkozásoknál is rákényszerülnek a túlóráztatásra, bár az összóraszámot tekintve náluk aránya fél százalék. A középvállalkozásoknál már egy százalék körüli a túlóra aránya, itt már több pénz lehet rá. A nagyvállalkozásoknál megint ugrik egyet a túlóra mutató, 2% fölé kúszik. Többe is kerül nekik:

boltos túlórák	2018 január
boltos túlórák	túlóra	összes munkaóra	létszám
50 fő alatt	69,4 ezer óra	14,6 millió óra	98 ezer fő
50-249 fő	32,3 ezer óra	3,5 millió óra	23 ezer fő
250 fő felett	275,3 ezer óra	11,9 millió óra	83 ezer fő
összes	377 ezer óra	30 millió óra	204 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 10.)

A béremelés megkínozza a boltokat

És még nincs vége. A boltoknak sokkal jobban kellett bért emelni, mint ahogyan a bevételeik nőttek. Ebből a harapófogóból nem tud mindenki kiszabadulni: beruházni is kellene, de a kettő együtt nagyon sokba kerül. A legkisebb boltoknak öt esztendő alatt 70%-kal kellett a béreket emelniük. Miből is? ₪₪₪

A bolti kiskereskedelmi forgalom szépen hízott az elmúlt években, a 2012. évi mélyponthoz képest a bevétel negyedével nőtt fél évtized alatt. Igen ám, de 2017-ben a munkaerő hiánya és a minimálbérek emelése miatt az alkalmazottak javadalmazására a bruttó kereseteket nézve már másfélszer annyit kellett költeni, mint fél évtizeddel korábban. Ez azt jelenti, hogy olyan sok pénzt emészt fel a béremelés a boltok költségeiben, aminek egy részét már nem pótolja a bevételek emelkedése. Valahonnan el is kell venni sokaknak.

A boltos kiskereskedelemben közben a foglalkoztatottak száma alig mozdult öt esztendő alatt, az elmúlt három évben pedig semmit sem nőtt az összlétszám (a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki bármilyen munkát végez, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy például segítő családtagként). A boltok száma viszont csökkent, döntő részben a kisvállalkozások körében.

2012-2015 között a kiskereskedelmi forgalom 12%-kal, a keresetek 13%-kal emelkedtek, tehát ebben az időszakban az átlagot tekintve ki lehetett termelni a bevétel növekedéséből a bérek emelését. Na de utána?

2016-ban már olyannyira felerősödött a munkaerő hiánya, hogy a kereseteket 13%-kal kellett emelni, egy év alatt persze, ami a forgalomemelkedés ütemének a kétszerese volt. 2017 kíméletlenebb esztendő volt, ekkor már 17% volt a javadalmazások növekedése (háromszoros volt a tempója a bevételekhez mérve), amiben nyilván szerepet játszott a kötelező minimálbér emelése is:

boltos világ	2012	2015	2016	2017	változás 2017/2012
árbevétel ezer milliárd forint	8.249	9.278	9.668	10.426	+ 26%
bruttó keresetek ezer milliárd forint	337	380	428	501	+ 49%
foglalkoztatottak ezer fő	355	369	368	368	+ 4%
boltok száma ezer darab	145	133	129	126	- 13%
KSH, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, boltszám: 2017-ben első félév,

A kisboltokat nagyon megcsapta a béremelési kényszer

Arról sok információ lát napvilágot, hogy a nagy áruházak milyen ütemben emelik dolgozóik fizetését. Őket nem a minimálbér hajtja, hiszen általában annál sokkal többet fizetnek, még akkor is, ha a szakszervezet időnként elszámolja magát, hanem a munkaerő hiánya. A kisboltosokat viszont a minimálbérek kötelező emelése nyomja jobban, azzal, hogy őket is megkínozza ráadásként a munkaerő hiánya. Nem véletlen a boltbezárás, vagy a "rögtön jövök" táblák szaporodása, hiszen ahol ilyet látni, ott akkor éppen már csak egy ember dolgozik.

A béremelési kényszer olyan erős volt a kis létszámú , tehát a legkisebb boltok körében, hogy a kiskereskedelem átlagánál sokkal nagyobb mértékben kellett a kereseteket megdobniuk. A legkisebbeknek a legjobban, öt esztendő alatt együttesen 70%-kal, de ha csak a 2017-es évet nézzük, akkor 18%-ot kellett emelniük. Hogy miből? Leépítettek minden mozdíthatót, pedig pontosan a fordítottjára lett volna szükségük. Ha már drága az ember, akkor jöjjön egy kis vásárlócsalogató, költségeket lefaragó beruházás, mint a nagyáruházakban:

boltok bérköltsége	2012	2015	2016	2017	változás 2017/2012
5-9 fő	53	67	76	90	+ 70%
10-19 fő	44	51	59	66	+ 50%
20-49 fő	32	34	40	50	+ 56%
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Ez a kör adja a boltos alkalmazottak keresettömegének 40%-át, miközben az alkalmazottaknak a felét foglalkoztatják. De ebből a bérszintek különbségeiről nem lehet pontos következtetést levonni, mivel a nagyáruházakban jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás és a külső, például diákfoglalkoztatás is.

Ebből a harapófogóból kiszabadulni csak a versenyképességet erősítő fejlesztésekkel lehet, de egy darabig még tovább kell emelni a béreket is. A kettőre együtt nem mindenkinek volt, van és lesz elég pénze.

(blokkk.com, 2018. április 5.)

Megy a pénz bérre a boltban, de nem jön senki

Dolgozni. A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága.

A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
bérköltség (milliárd forint)	454	475	501	564	640 (várható éves)	141%
alkalmazottak létszáma (ezer fő)	179	183	187	193	196 (november)	109%
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:

munkaórák	2013	2014	2015	2016	2017
összes	301	309	314	327	328*
teljes munkaidő	247	254	262	278	279
részmunkaidő	54	55	52	49	49*
előbbiekből túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	5*
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.

Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.

És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.

Túlóra: az drága

A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.

A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.

És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.

(blokkk.com, 2018. február 12.)

Már túlórára sem futja annyi

Kevesebb a túlóra, mert már arra sem futja. Négy év alatt 30%-kal emelkedett a túlóraszám. Közben 180 milliárd forinttal, 40%-kal nőtt a boltosok bérköltsége.

2017 eddig megismert időszakában, január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra.

Ára is van a túlórának, ami 50% bérpótlék. De lehet helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet adni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100% a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50% pótlék akkor is jár neki.

Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.

2017 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás, de még mindig több valamivel, mint 2015-ben. 2016 pedig csúcs volt a túlóráztatásban:

2015	2016	2017
2,9 millió óra	3,5 millió óra	3 millió óra
KSH, január-augusztus, négy főnél nagyobb vállalkozások,

Az elmúlt években - 2013-2016 között - közel másfélszeresére nőtt a túlórák száma a bolti kiskereskedelemben, nyilván ezzel is pótolni próbálták a hiányzó munkaerőt. A létszám alig változott, növekedése éves átlagban 2-3% volt, de hát ennél több ember kellett volna. A bérköltségek viszont negyedével nőttek, 2013-hoz képest, ami szépen vitte a pénzt. A 2017-ben várható éves bérköltség 108 milliárd forinttal lehet több a négy évvel korábbinál:

2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
túlóra (millió óra)	3,9	4,4	4,9	5,7	.	.
bérköltség (milliárd forint)	455	475	500	564	635 (várható éves)	140%
létszám (ezer fő)	179	183	187	193	196 (augusztus)	108%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,

És még hátra van a fekete péntekekkel tűzdelt november, majd a karácsonyi roham. A diák munkaerő, vagy éppen a nyugdíjasok foglalkoztatása is enyhíthet valamennyit a munkaerő gondokon, de túlóra nélkül nem úszható meg a boltozás.

(blokkk.com, 2017. november 10.)

Nagyon viszi a pénzt a bér a boltban

Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	520	145
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	635	140
bérköltség növekménye előző évhez képest	.	20	25	+ 64	+ 71	.
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	199	216	228	257	300	147
bérköltség járulékokkal együtt	253	275	290	326	366	141
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme, négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

(blokkk.com, 2017. szeptember 21.)

Kérek tíz deka párizsit túlóra nélkül! Kezicsókolom, hát olyan nincs

A boltos kiskereskedelem májusi-júniusi megugrása felhúzta a túlóráztatást is. Hiába, ha csökken a létszám, van munkaerőhiány, akkor van túlóra is.

Az elmúlt években alaposan megugrott a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így nem sok választásuk maradt a kereskedőknek, nyomták - amennyire persze csak lehet, hiszen ott a szakszervezet - a túlórát. Ha túlzásba viszik, akkor viszont könnyen odébbáll az eladó, megteheti, ehhez nem kell szakszervezeti segély. Mentek a bérek is felfelé közben, rendesen, a boltokban a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal nőtt egy év alatt.

Csökkent a létszám, nőtt a túlóra

De hát a legfontosabb, a létszám nem nagyon változott, sőt. A bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak számát nézve (amiben mindenki benne van, aki a boltokban dolgozik, alkalmazott, egyéni vállalkozó, segítő családtag, így sokkal fontosabb mutató, mint a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait összegző mutató) rendkívül sanyarú kép rajzolódik ki. Az elmúlt öt esztendőt nézve előbb 2015 első negyedévében volt csúcson a boltos foglalkoztatás (ez volt a vasárnapi boltzár indításának negyedéve, március 15 után kellett a hét utolsó napján a redőnyöket lehúzni a vásárlók orra előtt, tehát két és fél hónapig szabad volt a vásár, kellett is a több ember), 374 ezer fővel. Talán nem véletlen, hogy a másik csúcs 2016 második negyedévére esett, ekkor lehetett újra kinyitni vasárnap, ekkor 376 ezer főre ugrott a teljes létszám. A közbenső időszakban persze sokkal kevesebben dolgoztak a boltokban (ennyi hatása azért volt a boltzárnak).

Na, de ezután negyedévről-negyedévre szépen olvadozott a foglalkoztatottak száma, a legutolsó 2017 első negyedévi adat szerint már csak 361 ezren ügyködtek a boltokban, áruházakban. Mindezek tükrében célszerű nézni a túlóráztatást:

2013	2014	2015	2016	2017/2013
túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	146%
betöltetlen álláshely	1.404	2.191	2.945	3.819	272%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, túlóra: millió óra, kiskereskedelem, betöltetlen álláshely: teljes kereskedelem, első negyedéves adatok

A túlórák aránya 1,3%-ról 1,7%-ra, súlyát tekintve 30%-kal emelkedett eközben. (2016-ban a boltosok összesen 327 millió órát dolgoztak a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál.)

És akkor jött a május

2017 első negyedévében még csak mozgolódott a boltos kiskereskedelem, a növekedés üteme 3% volt, a legnagyobb létszámgondokkal küszködő élelmiszer piac 1,7%-kal nőtt. Májusban, júniusban viszont nagyot ugrott a boltos piac, 6%-kal, majd 5,5%-kal nőtt, amit a májusi adatok alapján úgy követte a túlóráztatás, hogy utolérte az előző évi, jó magas szintet.

2017 első negyedévében a túlóraszám 0,9 millió volt a boltokban, kevesebb, mint egy évvel korábban, akkor 1,1 millió óra volt (ne feledjük, a húsvéti ünnepek 2016-ban márciusra, 2017-ben áprilisra estek, ez az eltolódás az élelmiszerboltok túlóráztatásában is nyomon követhető). 2017 áprilisában már utol is érte magát a túlóráztatás, erősen megközelítve az előző évi rendkívül magas szintet, a félmillió órát. Májusban pedig már az 514 ezer túlóraszám túl is lépte az előző évit (506 ezer órát). Tehát a korábbi években alaposan feltornázott szinten mozog ismét a túlóráztatás a boltokban. A munkáskéz pedig továbbra is hiánycikk sok-sok boltban, kicsiben és nagyban egyaránt.

(blokkk.com, 2017. augusztus 4.)

részmunkaidős

50 fő alatt

50-249 fő

250 fő felett

KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

bolti bérköltség	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	500	1,40
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	610	1,34

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás

*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

bolti eladók bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	197	214	226	255	292	1,48
bérköltség járulékokkal együtt	250	272	287	324	356	1,42

KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,

négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

bolti bérköltség	2013	2014	2015	2016	2013/2015
bértömeg	358	374	394	444	+ 86
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	+ 109
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

(blokkk.com, 2017. március 6.)

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint egy fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

foglalkoztatottak száma	2015	2016
kiskereskedelem	369	368
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

alkalmazottak száma	2015	2016
kiskereskedelem	187	192
ebből fizikai dolgozó	136	139
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem volt.

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

bolti túlóra	2012	2013	2014.	2015	2016
összes teljesített munkaóra	304	301	309	314	327
teljesített munkaórákból túlóra	3,9	3,9	4,4	4,9	5,7
túlórák aránya	1,3	1,3	1,4	1,6	1,7
KSH, érték: millió óra, arány: százalék

A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is. Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

kiskereskedelem	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016 november
fizikai dolgozók	117.952	125.235	125.208	128.258	134.362	136.407	139.896
ebből részmunkaidős	22.766	28.927	35.269	37.530	38.513	37.324	33.639
részmunkaidősök aránya	19%	23%	28%	29%	29%	27%	24%

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is, persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

Aldi	Auchan	dm	Lidl	Penny	Rossmann	Spar	Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció	149	56	13	134	151	14	87	181
ebből részmunkaidős	149	.	13	85	.	7	.	28

Forrás: céghonlapok

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres. A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

Hervis	Decathlon	Ikea	H&M	C&A	MediaMarkt	Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció	19	44	2	12	5	4	24
ebből részmunkaidős	9	.	2	4	.	.	.

Forrás: céghonlapok

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:

2016	2017
minimálbér teljes munkaidőre	111.000	127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre	83.250	95.625

2016	2017
garantált bérminimum	129.000	161.000
bérminimum 6 órás munkaidőre	96.750	120.750

Magyar Közlöny, NAV

(blokkk.com, 2017. február 1.)

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve 414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

bolti bérköltség	2016	2015	2016/2015
keresettömeg	326	290	+ 36	+ 12%
bérköltség járulékokkal együtt	414	368	+ 46	+ 12%

KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

bolti bérköltség	2012	2013	2014	2015	2015/2012
keresettömeg	348	358	374	394	+ 46	+ 13%
bérköltség járulékokkal együtt	442	455	475	500	+ 58	+ 13%

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

bolti túlóra	2012	2013	2014	2015	2016
összes teljesített munkaóra	74.769	75.765	77.359	78.272	82.191
munkaórákból túlóra	1.034	921	1.180	1.238	1.523
KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek, a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is. A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

	2012	2013	2014	2015
keresettömeg	348	358	374	394
bérköltség járulékokkal együtt	442	455	475	500

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

2015 I	2015 II	2015 III	2015 IV	2016 I	2016 II
2.945	3.260	3.725	3.161	3.819	4.608

KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,

negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

gyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat. Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

február	május	változás május/február
teljesített túlórák	322.025	395.327	+ 73.302
átlagos állományi létszám	193.830	191.398	- 2.432
egy főre jutó túlóraszám az adott hónapban	1 óra 40 perc	kb 2 óra	+ kb 25 perc
KSH

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

A Tesco is csak bérbead eladóteret a Media Marktnak. Ugyanúgy, mint a CBA a Lidlnek. A Coop áruházak pedig a kínai boltokkal is flörtölgetnek időnként. Egyébként a Tesco-Media Markt frigynél még megpróbálhatnak beinteni a versenytársak, mert nem mindegyiknek tetszik.

Pörögnek szépen a táncparketten a boltosok a boltbérletek dallamára.

A Gazdasági Versenyhivatal határozata is egyértelmű: a Tesco egyszerűen bérbead területet a Media Marktnak áruházában. Ebben persze van újdonság, a shop in shop rendszer, amit a Tesco már jóval korábban meghirdetett. Ennek lényege, hogy nem a hiperek üzletsorán ad bérbe területet, amit eddig is csinált (az Auchannak is vannak üzletsorai), hanem a saját eladóterén belül kínált fel egy szigetet, ami csak egy puszta területbérleti szerződés keretében fog működni. A Media Marktnak saját pénztárai lesznek, a bevétel pedig nyilván nem a Tescoé, hanem az övé lesz.

A Tesco részéről nagyon is ésszerű lépés a bérbeadás, hiszen a vásárlók a diszkont jellegű boltok és a web irányában turkálnak a legtöbbet, így már évekkel ezelőtt is mozgott már ebben az irányban. Például - ez keveseknek tűnt fel - csökkentette az eladótérben a polcmagasságot (az Auchan is), így nagyobb légtér jutott a verebeknek, de kisebb lett a készlete, ami olcsóbb működést jelent. És szellősebbek lettek a hiperek, mivel rövidítettek is a polcsorokon egyet-kettőt. Természetesen a hiperek webáruházakat is nyitottak.

A Media Markt is nyerhet a bolton, hiszen nyolc új árusítóhelyhez jut, a Tesco szíve csücskében. Itt van egy kis keveredés a számokban. A Media Markt ugyanis két Tescoban már most is ott van, ezek közül viszont egy marad a régi bérleti feltételek mellet ott, ahol van, a másikat viszont átrakták az új rendszerbe, ezzel lett kilenc áruház felsorolva a GVH határozatában. De az árushelyek száma csak nyolccal nő, így is lesz belőle 32, a jelenlegi 24-ből.

És feltehetően a tescos műszaki eladóknak nem kell annyira aggódniuk, hiszen tescon belül - igaz más áruterületeken - folyamatos az eladókeresés, ráadásul a Media Markt is fog majd keresni szakképzett műszaki cikk eladót, és miért ne venne át tescos dolgozót. Még veszekedhetnek is értük (házasságban előfordul).

Jöhet egy kis féltékenység a kedvesektől

Mármint a kedves versenytársaktól. A GVH ugyanis eljárása során nyolc versenytársat megkeresett (Euronics, Extrém, Auchan, Spar, Aqua, 220volt, Mall, Alza), nyilván azzal a szándékkal, mondjanak már pár szót a készülő frigyről. Meg is fogalmaztak aggályokat, melyek lényege, hogy mindkét áruházlánc előreláthatóan jól fog járni, mert egymást fogják erősíteni a piacon (de hát különben minek is csinálnák, tesszük hozzá), persze a többiek rovására. Ketten közülük - írja a GVH - „kérték” a bejelentett ügylet megtiltását.

Most már csak az a kérdés, hogy a versenytanácsi döntést vajon megtámadja-e valaki bíróságon - van rá jogi lehetőség -, aminek viszont nincs halasztó hatálya. És ha - nyomatékosan hangsúlyozzuk, ez csak egy elvi lehetőség - a bíróság elmeszelné a frigyet, lehet szétszedni mindent.

Egyébként a CBA-s bérbeadásoknál ugyanilyen eljárást folytatott a GVH (ott a Lidl, az Auchan és a Spar táncikált a magyar lánccal).

A Coop a kínai áruházakkal is flörtöl

Érthető, hogy a nagyobb alapterületű boltok, ha a piac úgy diktálja, valamilyen módon összeölelkeznek a másikkal. Még egy bevásárlóközpont is megválogatja a bérlőit, ha teheti és sorban állnak a kérők.

Egy kicsit így van ez például a Coop lánccal is, akik néhány boltjuk esetében kínai bolttal vannak együtt. Egy épületben. Nincs ebben semmi rossz, nyilván ők is a kölcsönös piaci báj alapján ügyködnek. És lehet, hogy nem is tehetnek róla, hogy összeházasodtak - épületileg -, hiszen egy független tulajdonos annak ad bérbe üzlethelyiséget, akinek akar.

Nos, kizárólag véletlenszerűen néhány példa, ahol jó szomszéd volt, vagy lehet a Coop és a kínai áruház, például Szegeden a Nagyáruház Coop Szupermarket és Étterem - Ázsiai Csillag Üzlet, Pécsett a Konzum Áruház Coop Szuper - Ázsia Kincse Áruház, Túrkevén a Coop Kínai Bolt, vagy Szendrőn a Coop Szuper - Kínai Áruház.

De azért találtunk Spar boltot is az Ázsia Centrum Divatház mellett Miskolcon.

(blokkk.com, 2019. január 28.)

A korábbi hónapok növekedési ütemének környékén mozogtak a webáruházak novemberben. Pedig Black Friday nap és reklám volt bőven és sokan nagyobb ugrást vártak. És 2018 novemberében nem adtak több engedményt a webáruházak, mint korábban. Egyébként 2017-ben sem. És meg is lesz az éves 500 milliárd a webkisker piacon. Legalább.

Soha ennyi Black Friday nap és fekete péntekes reklám nem volt, mint 2018 novemberében. Nőtt is persze a webáruházak bevétele, de nagyon hasra esni azért nem kell. Igazából a statisztika is megtréfálta az előrejelzéseket.

2018 eddig megismert időszakában - januártól novemberig - 26%-kal nőtt a webáruházak forgalma (ez változatlan áras, volumen növekedés). Ezt a növekedési ütemet mutatja a statisztika novemberben is, így pusztán ezt a mutatót nézve nem volt megugrás a Fekete Péntek hónapjában, a sok Black Friday nem hozott nagyobb léptékű megugrást a szokásosnál.

Nem is nagyon lehetett várni többet - mi nem vártunk nagyobb növekedési ütemet -, hiszen az árengedmény lemondást jelent a bevétel egy részről, és úgy tűnik, az ésszerű - vagy ki tudja milyen - határt már elérték a webáruházak. Akad a legnagyobbak között is több veszteséges, akik még az eredményük rovására is mindent bedobnak a piacszerzés érdekében.

Az árbevétel, a családok költekezésének értéke viszont a vártnál nagyobb lett, 60 milliárd forinttal szemben 63 milliárd forint. Itt persze megtréfálta a statisztika az előrejelzőket, mivel időközben - a szokásos menetrendnek megfelelően - pontosították a 2017-es webáruházi adatokat, azokat a korábban számítottnál nagyobb értékben határozva meg nemrégiben (az előrejelzések készülte után). Így a növekedési ütem egy nagyobb értékű friss 2017 novemberi statisztikai alapra épült rá. Hát ilyen a statisztika, ezt hozta a konyhára:

webpiac	ezt vártuk		ez lett
november	+ 25% mennyiségben	58-60 md.ft	+ 26% mennyiségben	63 md.ft
KSH, érték: %, előző év azonos időszakához képest változatlan áron, tehát mennyiségben, volumenben, valamint milliárd forint

Black Friday árengedmények: nem kaptál többet, mint korábban

A fekete péntekes reklámok azt sugallták novemberben, hogy sokkal több engedményt szórnak a vásárlók nyakába a webáruházak, mint korábban. Kaptak persze rendesen akciós árut, de hát mint az előbbiekből kitűnt, ez nem tornázta feljebb a webáruházi költekezés növekedési ütemét, mint amennyi az éves átlag.

A rideg statisztika pedig azt mutatja, hogy ha az eladott árumennyiség és a folyóáras árbevétel növekedési ütemeit egymás mellé tesszük, akkor bizony ott nincs különbség 2018 novemberét nézve. Tehát ugyanannyival nőtt az eladott árumennyiség, mint a folyóáras árbevétel, így az átlagos árszintben nem volt változás a korábbi esztendőhöz képest. Ez azt mutatja, hogy akcióban, leárazásban nem engedtek többet, az átlagot tekintve nagyobb százalékos arányokat a webáruházak, mint korábban. Így volt ez egyébként 2017-ben is. A korábbi esztendőkben volt eltérés, 2015-ben az akciós árszint csökkent, 2016-ban pedig emelkedett:

	2015	2016	2017	2018
webes árbevétel	25	36	50	63
volumen növekedés	28%	39%	39%	26%
folyóáras növekedés	25%	44%	39%	26%
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, 2017: KSH friss pontosított adatai*/: korábbi előrejelzés

Meg is lesz az éves 500 milliárd

A hagyományos bolti kiskereskedelem áruköreit (élelmiszer, különféle iparcikk) nézve korábban 500 milliárd forintos éves bevétellel számoltunk 2018-ra. Január-november között a webáruházak árbevétele 444 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy ha a decemberi statisztika legalább 56 milliárd forint webköltekezést fog mutatni, akkor összejön az 500 milliárd. Ehhez a 2017-es 51 miliárdos forgalomnak kellett volna 10%-kal nőnie, ez azért csak összejön a statisztikában.

(blokkk.com, 2019. január 25.)

Faljuk a mobiltelefont: ez az ajándéksláger

A legfrissebb statisztika szerint is szépen hízott a boltos világ 2018 első három negyedévében. És már ebből is tudni, hol keresik karácsony előtt a vásárlók a legnépszerűbb ajándékokat. Beletúrtunk az ajándékkosarakba és más jelek, például a fekete péntekes akciós vásárlások is azt mutatják, hogy az ajándéklistákon toronymagasan vezet a mobiltelefon. De lesz sok más, nem csak műszaki cikk, hanem játék, könyv, kozmetikum, vagy ruhadarab is a fa alatt.

Az előrejelzések és az eddig megismert statisztika szerint 6% feletti tempóban nő 2018-ban a boltos világ, az eladott árumennyiséget nézve, szaknyelven volumenben, úgy egyébként ez darabot, kilót, métert, litert és minden más mértékegységet is jelent, tehát kiszűrve az árváltozásokat. Hát most félretettük a szűrőt, és azt néztük, az egyes árucsoportoknál mennyi pénzt hagytak a vásárlók a boltok pénztáraiban, egyébként ebben az adatban a webáruházak is benne vannak.

Sorba is állítottuk a családok költekezését, de nem a vásárlások értékét, hanem a növekedés ütemét néztük. Nyilván ez egyik mutatója a kedveltségnek, népszerűségnek is.

A kótya-vetye világ topja a mobiltelefon

A költekezések növekedési ütemének lajstroma alapján 2018-ban a legnépszerűbb boltos portéke a mobiltelefon. Az előző évhez képest másfélszeresére ugrott a vásárlások értéke, ami több árulkodó jelnél. Ehhez képest a többi műszaki cikk jókora lemaradásban van a piachízlalás ütemében, de azért sok panaszra itt sincs ok, hiszen megközelíti a 20%-ot az eddigi növekedés üteme is. És a tapasztalat az, hogy az első három negyedévet követően a negyedik más csak jobb szokott lenni.

Az élbolyban tanyáznak a kozmetikumok is, amiben nincs meglepetés, ajándéknak is népszerű a termékcsoport.

Az évközi arányokat nézve ugyanakkor nem tűnik ki, hogy mennyire népszerű ajándék a játék és a könyv. Sajátossága ennek a két piacnak viszont, hogy az éves forgalom több mint fele a karácsonyhoz kötődik. Ebből is következik, hogy lusta időszak az év első kilenc hónapja, így ebben a körben a kivétel erősíti a szabályt, más adatok szerint karácsony előtt itt is folyik a pénz a pénztárcákból.

2018 boltos növekedési topja a következő:

boltos világ (január-szeptember)	2017	2018	változás
telefon	57	85	+ 49%
tartós elektromos háztartási gép	77	91	+ 18%
elektromos háztartási kisgép	50	59	+ 18%
kozmetika, testápolás	283	333	+ 18%
híradástechnika	56	65	+ 16%
játék, sportszer, hobbi	103	117	+ 14%
számítógép	68	76	+ 12%
óra, ékszer	24	27	+ 12%
ruházat	403	454	+ 13%
lábbeli, bőrdíszmű	163	169	+ 4%
könyv, újság, papíráru	98	96	- 2%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első három negyedév

A boltos ajándékkosár

Az előbbiekből kiindulva, de azért mást is figyelembe véve összeállítottuk 2018 ajándékkosarát, ami a következőket rejti magában, azzal, hogy azért még sok más is a fa alá juthat, hiszen az ajándékozási ötletek tárháza végtelen:

2018 karácsonyi ajándékkosara
kozmetikum	15
ruházat	20
játék	25
könyv	25
műszaki cikk	35
Forrás: KSH, különböző felmérések, előrejelzések

Így előreláthatóan jóval többe fog kerülni a karácsonyi ajándéközön 100 milliárd forintnál. Tudjuk persze, hogy az így kikerekedő átlag mögött jókora különbségek is vannak, amit jeleznek például a boltokban is szervezett különféle támogatási akciók, a civil szervezetek segítségével. Nem mindenkinek futja ajándékra, ezért is fontos ez a fajta segítség is.

Tarol a techvilág: eddig is így volt

Úgy egyébként az elmúlt évek irányzatai összességében is azért azt is jelzik, hogy a korszerű techcuccok húzzák leginkább a boltos vásárlásokat, nem csak karácsonykor. Ezzel egyidejűleg pedig át is alakul a boltos világ áruszerkezete, belső összetétele, hiszen a fő árucsoportokat nézve az iparcikkek piaca gyorsabb ütemben nő az élelmiszer vásárlásoknál:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
bútor, műszaki cikk	98	111	125	142	159	+ 62%
sportszer, játék	97	116	128	139	155	+ 60%
ruházat	488	579	341	669	736	+ 51%
kozmetika, testápolás	272	316	341	383	404	+ 49%
teljes kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426	+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. december 17.)

Ajándékvásárlás: az utolsó három nap

amikor szétverjük a boltokat. Az ajándékvásárlás csúcsa az arany hétvége, amibe a péntek, a hagyományosan legerősebb vásárlási nap is belelóg. A bevásárlás fő színtere még mindig a hagyományos bolt. A webáruház súlya azonban már 15% az iparcikkes vásárlások mellett. Jóval 100 milliárd felet lesz az ajándékvásárlás.

Szépen nőnek a bérek, keresetek, 10%-nál még mindig nagyobb ütemben. Ez látszik is a boltos világban, ahol pedig 6% feletti a növekedés. És ez azt is jelzi, hogy az év végi ajándékvásárlás is nagy lendülettel száguld, ezt már előzetesen jelezte a black friday rohama is. Arany hétvégén pedig elmegy majd vagy 150-200 milliárd forint, de be kell vallani, ezt nehéz megbecsülni.

A boltos ajándékkosár

Számos előrejelzés latolgatja, mennyit is költenek a családok a karácsonyi ajándékokra. Ezt persze a boltosok is igyekeznek már előre felmérni, hiszen készülniük kell. Így számadás akad bőven, amiből összeállítható 2018 boltos ajándékkosara. Persze az ajándékozási ötletek tárháza végtelen, így sok minden más is lesz a fa alatt:

2018 karácsonyi boltos ajándékkosara
kozmetikum	10
ruházat	20
játék	25
könyv	25
műszaki cikk	30
Forrás: céges beszámolók, különböző felmérések, előrejelzések

Csúcson az arany hétvége

Az arany hétvége most különösen erős lesz. Egyrészt közvetlenül megelőzi az ünnepnapokat, másrészt az időjárás, valamint a decemberi munkanapcserék, amikor szombaton is dolgozni kellett, erre a hétvégére terelik a vásárlásokat.

De hát nyilván nem véletlen, hogy az év legerősebb hónapja a boltos világban a december. Ami nem kevés, egy 150 milliárdnyival több folyt ki a zsebekből már korábban is decemberben a megelőző hónapok költekezéséhez mérten, hiszen ment a pénz ajándékokra és az ünnepi asztalra valókra. A decemberi csúcsok a januári boltos forgalom másfélszeresét is elérték már eddig:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
december	909	957	1.003	1.072	1.180-1.200
KSH, érték: milliárd forint, teljes bolti kiskereskedelem, folyóáras adatok, */: várható

A vásárlások fő színtere még mindig a hagyományos bolt

A hagyományos iparcikkes boltok körében 30%-kal nagyobb a várható decemberi költekezés az öt évvel korábbinál, a webáruházakat most nem számítva ide. És 10%-os növekedés várható az előző év végéhez képest:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
december	339	364	366	394	430-435
KSH, érték: milliárd forint, iparcikkek értékesítése, webáruházak nélkül, */: várható

Rakétasebességgel száguld a webpiac, 2018-ban 25% körüli a növekedés. Ami egyébként kisebb a korábbi évekénél, de túl sokat nehéz panaszkodni erre. Arany hétvégén házhoz szállítást kérni a webáruházakban reménytelen vállalkozás, de az átvevőpontok, ha boltban vannak, talán még elérhetők.

Kiindulva abból, hogy a webáruházi vásárlások döntő része jelenleg különféle iparcikk, így ezt összemérve a hagyományos iparcikkes boltok forgalmával, azok 15%-át közelíti már a webvásárlás éves szinten Magyarországon (a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül 4-5% között mozog részaránya). December lesz itt is a csúcs, azzal, hogy a novemberi black friday sorozat erős év végét hozott a webáruházak konyhájára:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
november	20	25	36	46	58-60
december	26	30	40	51	63-65
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, */: várható

Bejgli, halászlé, szaloncukor

Az élelmiszerboltokban lesz a legnagyobb sorállás arany hétvégén, fog is nőni szépen a költekezés decemberben:

boltos világ év égén	2014	2015	2016	2017	2018*
december	426	450	471	497	530-535
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerboltok forgalma, */: várható

(blokkk.com, 2018. december 21.)

Megkezdődött a decemberi boltos hadjárat

Mert három hét múlva karácsony. És jön a szokásos sorállás is, de messze nem a Tesco miatt, hanem mert sok a pénzünk, és minden boltban kevés az eladó. Elmegy vagy közel ezerkétszáz milliárd a boltokban, úgy mindenre decemberben. Az ajándékok nagyját decemberben és a hagyományos boltban vesszük. Egyébként szép-szép volt a Black Friday, de csak egy erős bemelegítés, hiszen a boltos költekezés csúcsa magasan a december lesz, és a hagyományos boltban. Valószínűleg a weben is a december lesz a legerősebb hónap.

Sorállás persze lesz, hiszen évek óta kevés az eladó a boltokban. A kirakatokban manapság kétféle kiírást látni, az egyik a karácsonyi bevásárlásra buzdít, a másikon pedig eladót keres a bolt. De mindegyik keres, szinte kivétel nélkül, legfeljebb nem írja ki.

Arany, ezüst bronz hétvégék: jön a java, a decemberi pénztárcapusztítás a boltokban, a Black Friday csak bemelegítés volt

Bronz, ezüst, arany hétvégék: viszik a pénzt rendesen, de a hétköznapok is, hiszen hosszabb ideig tartanak nyitva a boltok decemberben. Kell is, mert ömlik a pénz ajándékokra és az ünnepi asztalra valókra.

A statisztikából is kitűnik, hogy év vége felé, októberben és novemberben azért még sokat lustálkodnak a vásárlók és a teljes novemberi költekezés - hiába a sok Black Friday - összességében nem nagyobb az októberinél. Persze az elmúlt években azért záródott az október-november hónapok ollója, de az igazi megugrás az év utolsó hónapjára maradt. Ami nem kevés, egy 150 milliárdnyival több folyik ki a zsebekből decemberben a megelőző hónapok költekezéséhez mérten:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	811	825	853	925	1.010-1.015
november	774	800	843	925	1.010-1.015
december	909	957	1.003	1.072	1.175-1.180
KSH, érték: milliárd forint, teljes bolti kiskereskedelem, folyóáras adatok, */: várható

Az pedig már megszokott, hogy az előző évhez képest is nő a boltos költekezés. 2018-ban előreláthatóan 30%-kal több pénzt hagyunk a boltok pénztáraiban, mint öt esztendővel korábban.

Ömlik a pénz ajándékokra a boltokban

Az ajándékvásárlás terepe az iparcikkes bolt, például műszaki cikk, ruházat, könyv, játék. Könyvből és játékból az éves értékesítés nagyobbik fele karácsonyra jut. Most úgy néztük a statisztikát - némi módszertan szükséges -, hogy az iparcikk adatokból leszedtük a webáruházak forgalmát (a statisztikában az iparcikkes forgalomnak része a webáruházi értékesítés).

Ebből az kerekedik ki, hogy a különféle iparcikkekre mintegy 70 milliárd forinttal többet költünk decemberben, mint novemberben, a különbség zöme pedig ajándékvásárlás. De ajándékokra ennél sokkal többet költenek a családok, hiszen van, aki a weben veszi meg (az ebben a számban előbbiek miatt nincs benne), ráadásul már novemberben, sőt, az ajándék bármi más is lehet, amit nem boltban veszünk meg, például egy utazási utalvány, vagy színházjegy, mindezek összege túllépheti a 100 milliárd forintot. Ez családonként 28-30 ezer forintot jelent átlagosan. (Sokféle érdekes felmérés jelenik meg egyébként a karácsonyi ajándékvásárlásról, de oda kell figyelni arra, kiket is kérdeznek meg.)

Az iparcikkes boltok körében is 30%-kal nagyobb a decemberi költekezés az öt évvel korábbinál:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	276	292	302	330	360-365
november	266	285	299	328	360-365
december	339	364	366	394	430-435
KSH, érték: milliárd forint, iparcikkek értékesítése, webáruházak nélkül, */: várható

A web egyenlőre csak kistestvére a hagyományos boltnak, de azért cseperedik szépen

Rakétasebességgel nő a webáruházi vásárlás Magyarországon is, 2018-ban negyedével nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Ezt megelőzően még nagyobb volt a növekedés üteme.

De ezzel együtt is a webáruházi piac (a hagyományos bolti forgalom áruösszetételével azonos körben, tehát a különféle szolgáltatások, például szállás-, vagy pizzarendelés nélkül) decemberben 6%-a lehet a teljes bolti kiskereskedelemnek (ez csak a decemberi súly).

Az ajándékvásárlás zömét adó hagyományos bolti iparcikkes forgalomhoz mérve viszont a webáruházi költekezés súlya már nagyobb, december hónapban 15% lehet előreláthatóan.

Mindez pedig azért - a súlyok alapján - azt jelenti, hogy az ajándékok nagyobb részét a hagyományos boltokban veszik meg a vásárlók, hiszen a novemberi Black Friday akciósorozatban nyilván nem csak ajándékokat vásároltak a családok.

A blokkk.com azzal számol, hogy 2018-ban a decemberi webáruházi költekezés a hagyományos bolti árukörben (napicikkek, iparcikkek körében) decemberben az elmúlt évekhez hasonlóan több lesz, így a webes ajándékvásárlás is feltehetően nagyobb súlyt kap az év utolsó hónapjában:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	17	22	27	35	43-45
november	20	25	36	46	58-60
december	26	30	40	51	63-65
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, */: várható

A november-december közötti olló persze zárulhat, de azért a Black Friday akciókkal óvatosan is kell bánniuk a webáruházaknak, hiszen az elérhető nyilvános adatok szerint a legnagyobbak vagy veszteségesek, vagy csökken az eredményük.

Csokoládé, bejgli, halászlé, pezsgő: szaporázhatják az élelmiszerboltok

Decemberre jut az ünnepi alkalmakból bőven, hiszen a mikulás, a karácsony és a szilveszter olyan alkalmak, amikor a gyermekcipők ablakba rakásától kezdve a csillagszóró gyújtáson keresztül a szilveszteri tűzijátékig lehet enni, inni az ilyenkor szokásos édességekből, finomságokból, és persze innivalókból.

Nem is csoda, hogy az élelmiszerboltok vannak legtovább nyitva karácsonykor is, hiszen az ünnepi ételekhez valókból a legfrissebbeket inkább későn, mint előbb tanácsos megvásárolni.

Lódul is nagyot decemberben az élelmiszervásárlás, nem is sok hiányzik ahhoz, hogy az ünnepi élelmiszer költekezés értéke megközelítse a 100 milliárd forintot - most éppen 95 milliárd körül jár az év utolsó hónapjának megugrása:

boltos világ év égén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	364	377	386	412	440-445
november	349	362	375	406	435-440
december	426	450	471	497	530-535
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerboltok forgalma, */: várható

Nyitvatartás: nem marad ki semmi

December 24-én nem kell bezárniuk a boltoknak legkésőbb 12 órakor, ahogyan a szakszervezet szerette volna (elmélkedve azon, ho

élelmiszer költekezés	2014	2015	2016	2017	2018	2018-2014
bolt	+4,8%	+4%	+3%	+3%	+3,3%	+ 19%
vendéglő	+4,4%	+10,7%	+6,3%	+3,6%	+8,6%*	+38%
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan, nyers volumenindex (árváltozások kiszűrésével), */: január-november alapján

élelmiszer költekezés	2014			2018			2018-2014
élelmiszer költekezés	bolt	vendéglő	együtt	bolt	vendéglő	együtt	bolt	vendéglő
árbevétel	4.180	807	4.987	5.165*	1.215*	6.380	+985 milliárd forint	+408 milliárd forint
részesedés	84%	16%	100%	81%	19%	100%	+985 milliárd forint	+408 milliárd forint
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron (árbevétel), */: január-november alapján

háztartások kiadása	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2017
III. negyedév	3.904	4.041	4.171	4.481	4.921	+ 440
I-III. negyedév	11.697	12.078	12.495	13.368	14.556	+ 1.188
KSH, érték: ezer milliárd forint, háztartások fogyasztási célú kiadása, folyó áron

növekedési ütemek	2014	2015	2016	2017	2018
háztartások fogyasztási kiadása	+ 2,9%	+ 3,7%	+ 4%	+ 4,6%	+ 5,8%
ezen belül boltos kiskereskedelem	+ 4,9%	+ 6,2%	+ 5,3%	+ 5%	+ 6,3%
KSH, változás: változatlan áron, első három negyedév

	2017	2018	2019	2020	2021	2022
háztartások fogyasztási kiadása volumenváltozás	4,7%	5,2%	4,8%	4,7%	4,6%	4,5%
fogyasztási kiadás folyó áron	18.214	19.616	21.088	22.690	24.415	26.246
fogyasztói árindex	2,3%	2,5%	2,7%	2,9%	3,0%	3,0%
Kormány konvergencia programja, érték: %, ezer milliárd forint

Egy főre jutó havi családi kiadás
amit vásárolunk	2014	2018	2018/2014
Élelmiszerek és alkoholmentes italok	16.134	24.573	+ 52%
Szeszes italok, dohányáruk	2.125	3.234	+ 52%
Ruházat és lábbeli	1.865	2.550	+ 37%
Lakásfenntartás és háztartási energia	16.447	17.698	+ 8%
Lakberendezés, háztartásvitel	2.221	3.247	+ 46%
Egészségügy	3.122	4.437	+ 42%
Közlekedés	8.447	10.145	+ 20%
Hírközlés	4.952	5.528	+ 13%
Kultúra, szórakozás	3.585	4.747	+ 32%
Oktatás	424	604	+ 42%
Vendéglátás, szálláshely	2.783	3.915	+ 41%
Egyéb termékek, szolgáltatások	4.434	7.902	+ 78%
Mindösszesen	66.539	88.580	+ 33%
KSH, érték: forint, első féléves adatok

Tartós fogyasztási cikkek 100 háztartásra	2018
Mikrohullámú sütő	90
Mosogatógép	22
Mosógép	96
Televízió, színes, ebből	157
plazma-, LCD-, LED-televízió	88
Digitális fényképezőgép	29
Asztali számítógép (PC)	42
Hordozható számítógép (laptop, notebook)	58
Kézi számítógép (netbook, tablet)	17
Mobiltelefon, ebből	190
saját előfizetéses mobiltelefon	107
saját kártyás mobiltelefon	74
saját okostelefon	85
céges mobiltelefon	10
Vezetékes telefon	49
Személygépkocsi saját	65
KSH, első féléves adatok