blokkk.com

Kíméletlenül röpködnek százmilliárdok bérre a boltban

Ott is. Mindenütt kergetik a boltos eladókat. De nem el-, hanem hogy dolgozzanak náluk. Újabb csúcson az eladóhiány Európában is: több eladót keresnek, mint korábban. Még mindig Németországban keresik továbbra is a legtöbb eladót.

Magyarországon 2019 első negyedévében csúcsra futott a kereskedelemben a munkaerőhiány (a betöltetlen álláshelyek száma). De úgy tűnik, jó néhány uniós országban hasonló a helyzet. Az EURES, az Európai Bizottság szakportálján tovább nőtt a bolti eladó állásokat kínáló hirdetések száma 2019 júniusában, az év elejéhez képest.

A jelenleg hirdetett 78 ezer bolti eladó állás 9%-kal több a januárinál. A legtöbb eladót továbbra is Németországban keresik, 40 ezret, ugyanakkor ez a szám kilencezerrel kisebb az év elejinél, bár így is toronymagasan a legtöbb. A magyar álláskeresők számára a közelsége miatt vonzó Ausztriában is hiány van eladókból, a korábbiakhoz képest nem is kicsi, hiszen nőtt a boltos munkaerőt kereső hirdetések száma. Nagy a megugrás most Franciaországban is.

A kelet-európai térségből is keresnek eladókat szép számmal, például Csehországból, Romániából kétezer feletti számban, de a lengyel boltosok is ezt megközelítő szinten hirdetnek az uniós portálon.

És mindez úgy, hogy az Egyesült Királyság boltosai ezen a fronton már nem mozgolódnak.

És ha valaki pénztárosnak menne szívesebben, az több mint kilenc ezer álláslehetőség közül válogathat, de keresnek még ezer benzinkutast, ezer-nyolcszáz házaló ügynököt, vagy éppen hétezer utcai és piaci árust.

Mindez azt is jelzi, hogy a munkaerőhiány uniós léptékű, gyökerei pedig sokkal mélyebbek annál, mint egy bér- és technológia fejlesztési kérdés. És az államnak továbbra is a zsebébe kell nyúlnia, azzal, hogy az eddigi járulékcsökkentés (csaknem 10% a korábbi 27%-hoz képest) valóban jelentős volt, a további tervezett versenyképességet, adózási környezetet javító változások is segítenek majd a vállalkozásoknak, de hát ennél még több is kell. Nehéz és sokrétű feladathalmaz a munkaerőhiány mérséklése, ami nem megy egyik pillanatról a másikra, de addig is túl kell élniük a vállalkozásoknak. Ez pedig nagyon nehéz.

Az EURES friss adatai a következők:

	bolti eladó
	január	június	változás
Németország	49.705	40.514	- 9.191
Ausztria	5.684	7.104	+ 1.420
Belgium	4.116	5.923	+ 1.807
Franciaország	3.970	9.248	+ 5.278
Csehország	1.742	2.375	+ 633
....	...	...	...
Összesen	71.352	77.680	6.328
Forrás: EURES, az öt legtöbb eladót kereső országok hirdetéseinek száma

(blokkk.com, 2019. június 24.)

Nagyon kell a bolti eladó

a Lajtán túl is. Sőt. Soha ennyi bolti eladót nem kerestek még az Unió tagországaiban. Németországban brutálisat ugrott az eladókeresési láz. Van Brexithatás is a boltos munkaerőpiacon. A fizetés odaát kicsit több, bő kétszerese a magyar átlagnak.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja szerint 75 ezer bolti eladót keresnek az EU tagországaiban. Ez nagyon sok, több, mint korábban bármikor.

Németországban például most 50 ezer eladót keresnek, egy évvel ezelőtt viszont csak 36 ezret. Ausztriában is emelkedett az eladókeresési lázgörbe, egy éve háromezer-hatszáz, most kétezerrel több boltos eladó álláslehetőséget hirdetnek.

Van Brexit-hatás is, mivel egy éve közel 3 ezer bolti eladót kerestek az Egyesült Királyságból, most viszont csak mindössze két főt. A legnehezebb Liechtensteinben boltos állást találni, onnan mindössze egy álláslehetőséget hirdetnek.

Keresnek persze pénztárost, vagy éppen boltvezetőt is, ugyancsak szép számmal. A legnagyobb boltos eladókereső országok a következők:

	bolti eladó	pénztáros	boltvezető, főpénztáros
Németország	49.705	5.752	1.071
Ausztria	5.684	1.279	956
Belgium	4.116	4	187
Franciaország	3.970	542	974
Csehország	1.742	135	250
Bulgária	1.294	340	7
Lengyelország	1.125	141	6
Svédország	1.040	93	64
....	...	...	...
Összesen	71.352	9.355	3.616
Forrás: EURES,ezer főnél több eladót kereső országok hirdetései

És hogy mennyi a fizetés?

A magyar boltosok nem nagyon reménykednek abban, hogy az EURES portálján hirdetve találnak eladót, hiszen mindössze 106 magyar álláslehetőséget találunk rajta. Ennél szinte bármelyik nagy üzletlánc több eladót keres a saját portálján hirdetve. Ennek döntő oka a pénz, ugyanis - bár az EURES portálján sem dicsekszik sok cég a fizetési lehetőséggel - félmillió forintnak megfelelő összeghatárnál kezdődnek az eladói fizetések az öreg kontinens nyugati felén. Ez bő kétszerese a magyar átlagnak. Az Ausztria Spar például 1.586 eurós havi bért kínál.

Az EURES portálján természetesen nem kötelező állást hirdetni, de azért szép számmal élnek ezzel a lehetőséggel az uniós vállalkozások. Egy évvel ezelőtt összesen 2,6 millió állást hirdettek itt (minden ágazatot nézve, nem csak a boltos világot), most közel 3,4 milliót. A legtöbbet Németországból, egymilliót, a szomszédos Ausztria cégei 70 ezret.

(blokkk.com, 2019. január 7.)

Kell ám az eladó Németországban is

Az uniós országokban 55 ezer eladót keresnek az áruházak.

A munkaerőhiány más uniós országokban is nyomasztó teher. A legtöbb betöltetlen álláshely Németországban van, a kereskedelemben és a gazdaság egészében egyaránt.

2016 második negyedévében tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, négyezer-hatszáz felett járt a KSH mutatója a kereskedelemben, ami 2015 elejéhez képest bő másfél ezres, 50% feletti megugrás. Az alkalmazottak száma a négy főnél nagyobb kiskereskedésekben 2016-ban év elejétől nem változott, 192-193 ezer fő körül mozgott az egyes hónapokban, ami azt jelenti, hogy hiába emelkedtek egy év alatt átlagosan 10%-kal a havi bruttó átlagkeresetek, van ahol persze ennél sokkal nagyobb mértékben is, ez összességében csak az eladók megtartásához volt elég, a létszám bővítéséhez már nem, pedig közben áprilistól már vasárnap is nyitva lehettek a boltok.

A létszámhiány nyomasztó a boltokban, áruházakban. Úgy tűnik azonban, hogy nem csak Magyarországon. Az Európai Bizottság foglalkoztatási szolgálata jelenleg több mint 2 millió álláshely hirdetést sorol fel, ennek negyedét pedig német cégek töltötték fel a rendszerbe. Magyar vállalkozások 6.367 álláshirdetést adtak fel itt. Vigyázat, ez nem teljeskörű statisztikai összegzés, hiszen itt hirdetni nem kötelező, csak egy lehetőség a cégek számára, de önmagában is fontos mutatószám.

Eladónak lenni jó máshol is

A korábbiaknál némileg kevesebb hirdetéssel, de toronymagasan listavezető az eladókeresésben Németország, bő 25 ezer álláshellyel. Az Egyesült Királyság, majd Franciaország követi a német áruházakat, 6-7 ezer eladóra vadászva. A magyar áruházak nem adják fel, 453 eladót ők is ezen a vonalon keresnek, feltehetően földrajzilag inkább keletebbről.

Az uniós országokban összesen 55 ezer eladót keresnek az áruházak ezen az uniós portálon, a legtöbbet a következő országokban:

Németország	Egyesült Királyság	Franciaország	Ausztria	Belgium	Finnország	Svédország
25.607	7.337	6.554	3.567	2.160	876	827
EURES, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja

Mindez azt jelenti, hogy a magyar eladó nem csak itthon, hanem sok más országban is kelendő. Így szembe kell nézni azzal, hogy a bolti dolgozók hiánya még jó darabig nyomasztó terhe lesz a hazai boltoknak, áruházaknak, különösen a kinti többszörös fizetésekkel szemben eddig kínált magyar bérekkel a kirakatban.

Üres álláshely egyébként akad bőven az Unióban

Az Eurostat, az Uniós statisztikai hivatalának friss összegzése szerint üres álláshely akad bőven az uniós országokban, a nemzetgazdaságok legkülönbözőbb szakterületein. Az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban 2016. második negyedévében 1,8% volt, ami jócskán két és félmillió feletti számot jelent. A hivatalos statisztika szerint Németországban az üres álláshelyek száma megközelíti az egymilliót (a foglalkoztatási szolgálatnál ennek a felét hirdették csak meg a német cégek). Nagy-Britannia 755 ezer üres álláshelyet tart nyilván, a franciák nem adtak meg adatot eddig. A következő a sorban Hollandia 160 ezer álláslehetőséggel, majd Csehország jön 123 ezerrel. Magyarországot még megelőzi Spanyolország, Svédország és Románia, nálunk 2016. második negyedévében 55 ezer volt az üres álláshelyek száma.

Kirajzolódik az is az uniós statisztikából, hogy az Európai Unióban 2016. második negyedévében összességében nem volt lényeges elmozdulás az üres álláshelyek számában az első negyedévhez képest, de a kelet-európai országok többségében valamelyest nőtt az üres álláshelyek száma, a nyugat-európai körkép pedig vegyes, növekedés és csökkenés egyaránt fellelhető az egyes országok adataiban.

(blokkk.com, 2016. szeptember 26.)

Szabad a vasárnapi vásár, van aki kinyit, van aki nem. Utóbbiak vannak szám szerint többségben, mivel a kisboltok zöme nem nyit ki a hét utolsó napján. De a piac nagyját a nagyáruházak viszik, akik kinyitnak. De hogyan. A nyitvatartásnak pedig van egy reklámértéke is, van miért felhúzni a redőnyt. Főleg, ha a szomszéd is felhúzza. De hát pénzbe is kerül. Nem véletlen, hogy egy-egy órás eltérések is vannak, nyilván az is sokat számít.

Két vásárló beszélget- Hallod-e, megint bezárják vasárnap a boltokat. Mi lesz velünk akkor? - Miért zárnák be? - Hát azt mondták. - Azt azért nem. És ne aggódj.

Ha egy boltos pontatlanul tünteti fel a boltjának a vasárnapi nyitva-, vagy éppen zárva tartását, az vessen magára. Mi ugyanis onnan vettük, hogyan is tartanak nyitva a hét utolsó napján. Természetesen vetettünk egy pillantást a balatoni nyitvatartásra is, amit úgy egyébként senki sem akar piszkálni, de hát legyen teljesebb a körkép. Nem soroltuk fel mind mind a 130 ezer boltot, mert ahhoz kevés lenne a papír meg a tinta, csak válogattunk belőlük.

Szabad a vásár vasárnap, aki akar kinyit, aki nem akar nem, de csak majdnem. Ha egy boltos ugyanis bevásárlóközpontba megy boltot bérelni, ott akár tetszik neki, akár nem, kötelező vasárnap kinyitnia, olyan a boltbérleti feltétel. De hát ha semmiképpen sem akar kinyitni, akkor nem megy oda. És ha a versenytárs is kinyit, akivel könnyű összetéveszteni a boltot, akkor is nagy a kényszer. Így nem csak a piac, a vásárló dolgozik a vasárnapi nyitvatartásban, hanem van azért nyomás más irányból is.

Színes is lehet a kép egy-egy nagyobb láncon belül is, egy-két órát itt hozzáadnak, ott lecsípnek. és a számszerű többség nem nyit ki, nekik nem éri meg, mivel nem megy be annyi vásárló. De hogy kinek is éri meg igazán pusztán a vasárnapi üzletmenetet nézve a pénz oldaláról, azt elfedi az üzleti titok homálya. És az egyedi lépés a vasárnapi nyitvatartásban kockázatos is lehet, mivel vagy pénz és ember nincs rá elég, vagy a vásárlónak nem tetszik az, ami éppen ki van írva a boltbejáratnál.

A legtöbbet a hipermarketek vannak nyitva vasárnap

A Balatont most békén hagyjuk. A hipermarketeknek vannak a legnagyobb alapterületű, akár 10-20 ezer négyzetméteres áruházaik, hát nyilván egyik fegyverük a vásárló lehengerlésében a széles áruválaszték mellett a terjedelmes nyitvatartási idő. Tegyük azért ehhez hozzá, hogy közben ahol lehet, karcsúsítják is magukat az árukínálatban, alapterületben, a polcok is kisebbek lettek, hiszen a túl széles áruválaszték nagyobb költség is, de a nyitvatartásban erősen kapaszkodnak továbbra is hagyományaikhoz.

Nem meglepetés, hogy a legtarkább nyitvatartást a Tesco vonultatja fel, néhány hipermarketjében pedig 24 órán keresztül lehet turkálni, ami azt jelzi, hogy versenyelőnyben is akar lenni a többiekkel szemben. De hát neki is van a legtöbb boltja, ezek után pedig nehéz ráfogni, hogy nem alkalmazkodik a vásárlók igényeihez.

És nyilván le is akarja pipálni a versenytársait. Ezzel a szándékkal persze nincs egyedül a piacon. Az Auchannál sincs "egyen-nyitvatartás", és rögvest látszik az is, hogy egy-egy órának is van jelentősége, ha nem így lenne, nem lennének ilyen léptékű eltérések a nyitvatartásokban.

A Spar se tud nagyon válogatni, de nála is tarka a nyitvatartás képe, hiába, a nagyság átka a nyitvatartásban is dolgozik.

A diszkontoknál, mint sok mást, a nagy üzletszám ellenére sem cifrázzák a nyitvatartást, az azonos, kivéve természetesen a Balatont. Ott most nyáron hosszabb. és feltehetően figyelik is egymást, ki mikor nyit, nagy eltérést nem engednek meg a másikkal szemben.

A CBA-nál a Prímákat néztük. Tartják is a tempót nyitvatartásban is, hiszen néhány Príma jó hosszú, hipermarketnyi ideig van nyitva vasárnap, tovább, mint a diszkontok például. De hát akad közöttük olyan is, aki rövidebbre fogja, például a vasárnapi boltzár idején piacoskodó FÉK - több más Prímával együtt - vasárnap 11-kor lehúzza a redőnyt. És akad Príma, amelyik nem nyit ki vasárnap.

A Coop első pillantásra mintha feladta volna, hiszen a közös honlapon nem találtunk nyitvatartásra vonatkozó információt (ha ügyetlenek voltunk, elnézést). De a tömörülés tagjainál márt azért ott volt a nyitvatartás ideje a honlapokon. A többség vasárnap zárva tart, vagy még délelőtt bezár. Hiába, kistelepüléseken ilyen az élet.

A 130 ezer bolt közül 90 ezer körül mozog a különféle iparcikkes boltok száma. Ebben a körben kisebb a szórás nyitvatartásban is. A bevásárlóközpontokban nekik is ki kell nyitniuk, a nagyobb szakáruházak sem kerülhetik meg a vasárnapi nyitvatartást. A kisebbek zöme azonban nem húzza fel a redőnyt vasárnap.

Egy megjegyzés. A Media Markt a tescos boltjaiban alkalmazkodni kényszerül a hipermarketek hosszabb nyitvatartási idejéhez a, ez például a Pesti úti Tescoban 2 óra ráadást jelent a többi áruházához képest.

Auchan	Budaörs	7-21	Aldi	Budapest	8-18	CBA	Budapest	Príma Déli	6- 21
	Sopron Pláza	8-20		Siófok	7-20		Budapest	Príma Corvin Átrium	8- 20
	Óbuda	8-21		Pécs	8-18		Budapest	Lehel Csarnok	7- 14
	Miskolc	7-22	Lidl	Budapest	7-17		Balatonakali	FÉK ABC	7- 11
	Kecskemét	6-22		Békés	7-17		Kecskemét	Príma	8- 18
Tesco	Aréna Pláza	7-21		Zamárdi	7-20	Coop	Szolnok	Jólét ABC	7,30-11
	Csepel	7-20	Penny	Budapest	7-18		Debrecen	632. Coop	7,30-10,30
	Kecskemét	7-20		Tatabánya	7-18		Pécs	241. Coop Szuper	7-12
	Budaörs, Győr, Keszthely, Siófok, Balatonboglár	0-24		Siófok, Gárdony	7-20		Siófok	Coop ABC	8,30-18
	Kalocsa	8-18	Ikea	9-19		Reál	Budapest	Alfa	8- 21
	Tisza Center	7-18	Praktiker	9-17			Siófok	Marci ABC	6- 12
	Veszprém	6-23	Media Markt	Mammut	10-19		Bodrogkeresztúr	Kispatak	7- 11
	Budapest, Express	8-16, 8-18, 8-22, 7-18	Media Markt	Pesti út	9-20	Spar	Budapest Kerepesi út	Interspar	7- 21
	Siófok Express	7-22	Premier Outlet	10-19			Balatonfüred	Spar Partner	8- 22
C@A	Budapest Campona	10-19	Regio Játék Budakalász	9-18			Mosonmagyaróvár	szupermarket	7- 20
H&M	Budapest Árkád	10-19	Libri Nyugati tér	10-17			Mosonmagyaróvár	szupermarket	7- 20
Forrás: céges honlapok

(blokkk.com, 2019. június 23.)

A vasárnapi nyitvatartás diszkrét bájai

Valóban szabad a vásár vasárnap, hiszen nem kötelező sem bezárni, sem kinyitni. Eredmény: a boltok többsége zárva tart. Bibi csak annyi, hogy olyan is rákényszerül a nyitvatartásra, aki szíve - pénze - szerint nem tenné, mivel a versenykényszer felülírja a boltos költségvetést. De hát olyan sincs, hogy ha öt percig nincs vásárló, akkor arra az öt percre bezárok. Ezért nem írható az uborkaszezon számlájára az a kérdés, meddig is akar a vásárló vásárolni vasárnap esténként. De a válasszal még várni kell.

A 130 ezer boltból tízezer tart nyitva a bevásárlóközpontokban, további néhány ezer a hét utolsó napján nyitva tartó benzinkutak, nagyobb szakáruházak, hipermarketek, szupermarketek, diszkontok száma. A vasárnap is kinyitó nonstop kisboltok, idegenforgalmi térségek, sétálóutcák, pályaudvarok boltjainak, édességboltok, virágboltok száma csak becsülhető, összességében 40-45 ezerre tehető a vásárlókat fogadó boltok száma.

Hamis képet fest a vasárnapi nyitvatartásról az, aki azt a látszatot kelti, hogy kivétel nélkül minden boltosnak tetszik, akik pedig kinyitnak, azok mindannyian elégedetten dörzsölgetik a tenyerüket a hét utolsó napjainak estéin. De hát a vásárló mindent felülír és ez így is van rendjén.

Ráadásul nem csak a boltban van munkaerőhiány, máshol is, a határokon túl is, ha pedig olyan egyszerű lenne ezt megoldani béroldalról és technológiai fejlesztéssel, bizonyára már megoldották volna a vállalkozások.

És sok mindent felülír a munkaerőhiány is. Persze, emelni kell a béreket, de hát ez sem egyszerű feladvány. A bér is költség a boltos számára, boltos pedig sokféle akad, legfőképpen kicsi és nagy. A kicsik pedig így is tetemes hátrányban vannak, többségük még egy fránya vasárnapi nyitvatartást sem engedhet magának, hiszen az - ez azért fajsúlyos kérdés - több embert és nagyobb bérköltséget kíván. Ha pedig jobban emelik a bért, jobban kell emelni az áraikat is, viszont az árcédulákban is hátrányban vannak. És a vásárló minden boltban, kicsiben és nagyban is megmustrálja az árcédulát, ahol a nagyobb számokat nem csak a munkaerőhiány, hanem más költség is tolja felfelé.

A vasárnapi nyitvatartásban a boltosok megosztottak voltak régebben is, ma is azok és azok is maradnak még egy jó ideig. Ilyen az üzlet, a piac, nincs ezzel önmagában semmi baj.

A vasárnapi nyitvatartás visszafogásáról pedig lehet véleményt mondani, a megosztottság nyilván megmarad ebben a kérdésben is. De az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy akadhat boltos, aki szívesen megkurtítaná a vasárnapi nyitvatartását, ha a vásárló nem berzenkedik sokat - és a versenytársa is megteszi ugyanezt. És persze nem a nyári kánikulában a Balaton partján.

Ezt fizesd ki vasárnap, ha tudod

Ha magasabb a bér egy boltban, annál drágább a vasárnapi nyitvatartás. A boltos bérolló 2019 elején 100 ezer forintos nagyságrend környékén mozgott, több viszonylatban is, tehát van boltos, akinek jobban kell kapaszkodnia vasárnap is.

És több eladó is kell a hét minden napján kinyitó boltban, ráadásul kötelező az 50% vasárnapi pótlék is. Az átlagot tekintve a vasárnapi pótlék mértéke egy vasárnapra számítva a 2016-os 3.800 forintról 2019-ben 5.600 forintra nőtt. Például egy nagyobb lánc esetében 7-8 ezer forint között lehet, vagy egy minimálbéres kisboltosnál 3.500 forint, egy szakmai bérminimumos eladónál pedig 4.600 forint (kerekített adatok).

A vasárnapi pótlék pedig 2016-hoz képest a keresetekkel együtt közel másfélszeresére ugrott 2016-2019 között:

2016		2017		2018		2019
kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék
161 ezer forint	3.800 forint	191 ezer forint	4.500 forint	215 ezer forint	5.100 forint	246 ezer forint	5.600 forint
KSH, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, havi bruttó átlagkeresetek, 2019: kereset március, bérpótlék: 10%-os bérnövekedés mellett, vasárnapi pótlék: egy vasárnapra jutó becsült átlag, bruttó összeg

És a bérköltségek:

boltos bérvilág	2015	2016	2017	2018	2019
bérköltség, összes	764	826	908	1.020*	1.120*
ebből a négy főnél nagyobbak bérköltsége**	483	543	612	710	780*
és a kisebbek bérköltsége***	281	283	296	310	340
KSH, érték: milliárd forint, bérköltség: járulékokkal együtt, /: várható érték, /: négy főnél nagyobb vállalkozások, **/: két statisztikai adatgyűjtés összefuttatásából számítva

(blokkk.com, 2018. június 18.)

Ha kell egy doboz gyufa, azért van nyitva bolt

Ünnepnapon is. 20 ezer bolt engedhetné meg magának a munkaszüneti napokon a nyitvatartást, ha akarná. Ennyi persze nem akarja, de azért akad így is, aki felhúzza redőnyt. A webáruház viszont működik, de házhozszállítás nincs munkaszüneti napon.

Két vásárló beszélget. - Jenő, hová kódorognál már megint azzal a kosárral? Ma minden zárva van! - Hát csak elfelejtettem tejfölt hozni, leszaladok a sarki kisboltba, az nyitva van. - Te, Jenő! Te ennyire nem szoktál segíteni magadtól, nem inkább a sör fogyott el a tegnap esti meccs alatt? A tejfölhöz nem kell ilyen nagy kosár!

A szabályok szerint munkaszüneti napon a boltok nem nyithatnak ki. De azért vannak kivételek is, így a benzinkút, a területén elhelyezett shopjaival, virágbolt, édességbolt, pályaudvarok boltjai, és azok a kis üzletek, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögött.

Van lehetőség arra is, hogy az ünnephez kapcsolódó alkalmi vásárokon megjelenjenek a boltos árusok, akár alkalmazottal a standjuk mögött.

Másik műfaja az ünnepi nyitvatartásnak a szórakozóhelyek, idegenforgalmi létesítmények világa, de hát ott nincs semmiféle korlátozás.

A szabályok célja, hogy munkaszüneti napokon a boltokban az alkalmazottaknak ne kelljen munkába állniuk. A vállalkozó persze dolgozhat, amennyit akar. A szabályokban meghatározott kivételek viszont úgy kivételek, hogy ott munkaszüneti napokon is dolgozhat az alkalmazott.

Ha kell egy doboz gyufa

A zárvatartási tilalom kivételei arra irányulnak, hogy azért az ünnepekhez kapcsolódó boltok - virágbolt, édességbolt - nyitva legyenek, ha pedig valaki utazni akar, azért tudjon például legalább tankolni.

A dohánybolt sem kivétel, egyes híradások félreérthetően jelezték, csak akkor, ha a vállalkozó dolgozik benne, alkalmazott ott sem állhat a pult mögött.

De hát a kivételek köre jó néhány boltot foglal magában. Ez persze nem azt jelenti, hogy mind nyitva is van a munkaszüneti napokon, hiszen nyitva tartani nem kötelező, csak egy lehetőség. De azért összeszámoltuk, hány ilyen bolt is lehet. Fontos ugyanakkor, hogy arról nincs statisztika, vajon közülük hányan is élnek a boltosok közül a nyitvatartás lehetőségével.

Természetesen szűrtünk is, hiszen például az egyéni vállalkozók körében csak az élelmiszerboltokkal számoltunk, egy kisboltos iparcikkes általában nem nyit ki munkaszüneti napon, hiszen a kutya be nem menne hozzá. Kivétel persze néhány itt is akadhat, hiszen például egy sétálóutcában az ajándékbolt, főleg ha sok a turista arrafelé, kinyit ilyenkor is. De ezek súlya csekély, és a statisztikában nem is szűrhető, így marad a többi.

A statisztika szerint nagyjából ennyi bolt engedhetné meg magának, hogy kinyisson:

bolttípus	akik kinyithatnak
önálló vállalkozók élelmiszerboltjai	7.610
élelmiszer szaküzlet (zöldség, pékáru, ital)	4.390
benzinkút	2.044
édességbolt	624
virágbolt	5.620
összesen	20.288
KSH, boltok száma

És összesen 130 ezer bolt van Magyarországon.

A weboldalak sem tartanak szünnapot, rendelni lehet, a kuponokat le lehet tölteni, akciók vannak munkaszüneti napokon is. Kiszállítás viszont nincs.

És lehet kóricálni bevásárlóturizmusban is, hiszen ha a határ másik oldalán nyitva a bolt, át lehet kerekezni is akár.

(blokkk.com, 2019. április 19.)

Szlovák Tesco: nem kellett az éjszaka

A vásárlóknak. Be is zárják éjszaka a Tescot boltjait Szlovákiában.

Teljesen véget vet az éjszakai nyitva tartásnak Szlovákiában is a Tesco, a vállalat ezzel gyakorlatilag beismeri, hogy a lehetőséggel nem tudott vevőket szerezni, írja a Napi.hu.

Míg a többi szlovákiai üzletlánc este tízkor lehúzta a rolót, a Tesco korábban éjjel-nappal nyitva tartó szupermarketekkel szórta tele Szlovákiát. Ezt sokáig versenyelőnynek tartották, mára azonban a Tesco is belátta, hogy még Pozsonyban sem gazdaságos az éjszakai üzem - írta a Maszol.

A vidéki városokban már 2015-ben hozzáláttak a nyitvatartási idő csökkentéséhez, a legutóbbi ilyen hullám tavaly októberben volt, amikor a 150 üzletéből 101-ben módosították a nyitvatartási időt. Az idei év elejére már csak két éjjel-nappali Tesco-üzlet maradt az országban.

Közülük a pozsonyligetfalui Tesco Extra hipermarketben február közepétől szüntették be az állandó nyitvatartást, így már csak reggel hattól este tízig tart nyitva. Az utolsó nonstop üzlet az aranyhomoki (Zlaté Piesky) Tesco február végéig tart nyitva nonstop.

A Tesco döntése mögött elsősorban az állhat, hogy az éjszakai nyitvatartás nem volt gazdaságos, hiszen ezt a szolgáltatást kevesen vették igénybe. Egyes elemzők szerint sokat nyom a latban a kormány munkapiaci csomagja is, amely miatt nőttek az éjszakai foglalkoztatás költsége.

(Napi.hu, 2019. február 16.)

Piszok drága az a fránya vasárnapi nyitvatartás

Ha nő a bér, akkor nő a vasárnapi pótlék is. Ami 50%. Nem véletlen, hogy a boltok többsége ki sem nyit vasárnap. És azért óvatosan faricsgálják a vasárnapot a nagyobb boltok is. De a vásárlók. Az Aldinál 7.400 forint, egy minimálbéres kisboltnál 3.500 forint a bruttó vasárnapi pótlék 2019-ben.

A vasárnapi boltzár 2015 márciusának közepétől 2016 áprilisának második feléig tartott. A vásárlók belekóstolhattak abba, milyen az, ha a hét utolsó napján nem tudnak vásárolni menni. Az akkori szabályok szerint öt vasárnap lehetett nyitva tartani, egy szabadon választott hétvégén, valamint decemberben négyszer. És a vasárnapi pótlék erre az öt napra 100% volt. De ezen az öt vasárnapon kinyitni 100% vasárnapi pótlék mellett még mindig sokkal olcsóbb volt, mint a folyamatos vasárnapi nyitvatartás egész évben 50% pótlék mellett. Volt is olyan boltos, aki szívta a fogát a boltzár megszüntetése miatt, hiszen ha mindenki zárva van, nincs versenykülönbség, de neki éppen a versenykényszer miatt ki kellett nyitnia.

De hát a vásárlók többsége nyitvatartás párti.

Na és most? Egyre drágább buli a vasárnapi nyitvatartás

Nincs nyilvános statisztika arról, hogy a 130 ezer kiskereskedelmi boltból mennyi van nyitva vasárnap. A számszerű többség zárva tart, hiszen a kisboltosok nagyobb része eleve nem nyit ki a hét utolsó napján. A 10 boltos, vagy annál kisebb kisboltos kiskereskedelmi vállalkozások száma 118 ezer, ez meg is határozza az arányokat. A nagyláncok, a bevásárlóközpontok boltjai és a kisboltok közül a nonstop üzletek vannak nyitva vasárnap, valamint egyes sajátos szakterületek boltjai, például a benzinkút. A sétáló utcák, a kiemelt idegenforgalmi helyek, vagy például az üdülőhelyek boltjai a szezonban is nyitva tartanak vasárnap.

De a bérek emelkedésével együtt egyre drágább, költségesebb a vasárnapi nyitvatartás. Nem véletlen, hogy óvatosan, de egyes nagyláncok is faricsgálják a vasárnapi nyitvatartást. Van, aki csak egy-két órával, óvatosan, nehogy nagyon feltűnjön a vásárlónak, de van olyan élelmiszeres nagyobb bolt is, aki 13-14 óra tájékán bezár vasárnap.

Az Ikea nemrégiben jelentette be, hogy kísérleti jelleggel lerövidíti a vasárnapi nyitvatartást néhány órával. Például a Spar, vagy a dm csak a nagyobb boltjait nyitja ki vasárnap.

És nem véletlen a 2-3 órás részmunkaidő a Lidl, vagy a Tesco esetében, melyet éppen hétvégére vezettek be, hiszen így sokkal olcsóbb a vasárnapi foglalkoztatás.

Persze minél magasabb a bér egy boltban, annál drágább a vasárnapi nyitvatartás. Az átlagot tekintve a vasárnapi pótlék mértéke egy vasárnapra számítva a 2016-os 3.800 forintról 2019-re előreláthatóan 5.500 forintra nő. Ami például az Aldi esetében (8 órás foglalkoztatásra vetítve) 7.400 forint lehet, vagy egy minimálbéres kisboltosnál 3.500 forint, egy szakmai bérminimumos eladónál pedig 4.600 forint 2019-ben (kerekített adatok).

A vasárnapi pótlék pedig 2016-hoz képest a keresetekkel együtt közel másfélszeresére ugrott 2016-2019 között:

2016		2017		2018		2019
kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék	kereset	vasárnapi pótlék
161 ezer forint	3.800 forint	191 ezer forint	4.500 forint	216 ezer forint	5.100 forint	233 ezer forint	5.500 forint
KSH, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások, havi bruttó átlagkeresetek, 2018: szeptember, 2019: előrejelzés, 8%-os bérnövekedés mellett, vasárnapi pótlék: egy vasárnapra jutó becsült átlag, bruttó összeg

(blokkk.com, 2019. január 13.)

A lengyeleknek nagyon nem tetszik a boltzár

Lázadnak a lengyelek a vasárnapi boltzár ellen.

A magyaroknál sokkal vallásosabb lengyelek túlnyomó többsége is vásárlási szabadsága korlátozását látja a vasárnapi boltzárban - derül ki egy friss felmérésből, írja a Napi.hu.

A lengyelek 71 százaléka vásárlói szabadságjoga korlátozását látja az áruházak vasárnapi zárva tartásában - idézte a Business Insider Polska a Maison&Partners tanácsadócég vizsgálatát, amelyet a Vállalkozók és Munkaadók Szövetsége (ZPP) felkérésére végeztek Lengyelországban.

Érdekes, hogy a korlátozást a kiskereskedelmi szektorban dolgozók 44 százaléka is negatívan ítéli meg. A ZPP adatai szerint a megkérdezettek 65 százaléka támogatja azt az elvárást, hogy ne szektoronként legyenek előírások, hanem törvényben garantálják Lengyelország minden dolgozójának a heti két szabadnapot.

Az is kiderül, hogy az emberek hatástalannak látják az idén bevezetett - havi két vasárnapi zárva tartásról két év alatt négy vasárnapra növekvő - szabályozást. Kiderült ugyanis, hogy a változás előtt előtt 88 százalékuk vásárolt vasárnap, akik többsége - a megkérdezettek 80 százaléka - most is ezt teszi. Kihasználja a kivételeket, például a minden vasárnap nyitva tartó benzinkútshopok kínálta lehetőséget. Persze panaszkodnak a magasabb árakra és a kisebb választékra.

(Napi.hu, 2018. december 8.)

Boltzár: szakszervezeti versenyfutás, vagy megvolt

sikeresen a nők kétéves gyorstalpalója. Egyik sem, mert a kormány gyorsan cáfolt. A boltos világban egyébként a vásárló a legfontosabb, de itt az éremnek három oldala van. A vásárló, az alkalmazott és a boltos vállalkozás. És korábban mindenki megosztott volt, ilyen, vagy olyan arányban.

Frissítés: a Napi.hu írása szerint "A vasárnapi munkavégzés tilalma lezárt ügy, a kormány nem kívánja újra megnyitni ezt a kérdést." - ezt a rövid tájékoztatást küldte el szerkesztőségüknek a Kormányzati Tájékoztatási Központ, október 30-án.

Mégis napirendre kerül a kiskereskedelmet és a foglalkoztatáspolitikát felügyelő minisztériumoknál a több mint két évvel ezelőtt eltörölt vasárnapi nyitvatartás szabályozásának kérdésköre – tudta meg a Magyar Idők. Az Orbán Viktor miniszterelnöknél szeptember elején több százezer munkavállaló képviseletében meghallgatást kezdeményező szakszervezet képviselőit tárgyalóasztalhoz hívták két szaktárca illetékesei, írja a lap.

Néhány nappal ezelőtt egyébként a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kezdeményezte a december 24-i nyitvatartás megkurtítását két órával, annak előírását, hogy 14 óra helyett 12 órakor kötelező legyen bezárniuk a boltoknak. Nem először tette ezt a két szakszervezet. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete viszont most nagyobbat csapott a lecsóba, hiszen a vasárnapi boltzár legalább részleges visszaállítását kezdeményezte. Ráadásul a korábbi gyors kormányzati nemleges választ követően fellazult a döntéshozók ellenállása, hiszen röpke két hónap után jöhet a tárgyalóasztal, a szakszervezettel.

A legfontosabb a vásárló lenne

Kezdjük a vásárlóval. Egyszer már végigcsinálták a boltzárat, van tehát tapasztalatuk bőven. És ők is megosztottak voltak, volt akit nem izgatott a vasárnapi lehúzott redőny, de azért a többség ment volna shoppingolni a hét utolsó napján is.

2016. április 11-én a kormány képviselői úgy fogalmaztak, amikor bejelentették a vasárnapi boltzár megszüntetését, hogy "fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről (blokkk.com: mármint a vasárnapi boltzárról) az emberek". Hozzátették még akkor: "hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk. ... nem sikerült meggyőzni a nőket, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres".

A kérdés csak az a vásárló oldaláról, történt-e valami az elmúlt bő két esztendőben a háziasszonyok körében. Ez lenne egy vélemény, az érem legcsillogóbb oldala.

Az eladó is számít, de mennyire (?,!)

Mennyire számít az eladó véleménye? Vagy: számít nagyon is az eladó véleménye.

Elöljáróban ismét meg kell jegyezni, hogy a szakszervezetnek természetesen pusztán a boltos dolgozók érdekeit nézve igaza van megint, az is a dolga, hogy több bért, kisebb munkaterhelést és jobb munkaidőbeosztást követeljen, amikor csak lehet. (Csak úgy mellékesként, a munkaerőhiány, ha fel tudná tenni a kezét, most kitüntetett szakszervezeti dolgozó lehetne, hiszen azért a tetemes béremelések elsősorban az ő számlájára írhatók, a kormány minimálbér emelési döntései pedig alulról tolták meg a béreket.)

A KDFSZ arra hivatkozik, egy ilyen döntéssel enyhülne a munkaerőhiány. Két év alatt átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó keresete, a mindennapokban mégis számtalan visszás helyzet fordul elő a nem kellő számban rendelkezésre álló állomány hátrányára. És persze ez a szakszervezet is támogatja a december 24-i 12 órás kötelező redőnylehúzást.

Nyilván a boltos dolgozók csaknem mindegyike örülne annak, ha vasárnap nem kellene dolgoznia, persze kevesebbet keresni emiatt nem szeretnének. Kérdés persze az is, hogy egy eladónak mennyire számít a hozzá betérő vásárló véleménye is.

Boltos világ: megosztott volt mindig, hiszen van, aki ki sem nyit vasárnap

A boltosoknak a piac, a vásárló diktál. Nem is akárhogyan, hiszen nyakra-főre csak válogat. És sok bolt ki sem nyit vasárnap, mert nem megy be hozzá a vásárló. De van sok olyan is, ahová bemegy.

A boltos kiskereskedelemben összesen 132 ezer bolt van (élelmiszer, iparcikk, benzinkút, jármű). Ez a 132 ezer bolt 90 ezer vállalkozáshoz tartozik. A 132 ezer bolt túlnyomó többsége kisvállalkozás. Ezen belül eleve 71 ezer olyan boltos vállalkozás, vállalkozó van, amelyiknek csak egy boltja van. Az 1-10 boltos vállalkozások száma közel 90 ezer, a boltjaik száma megközelíti a 120 ezret ebben a körben. Tehát számuk alapján a boltok túlnyomó többsége kisvállalkozás.

Az előbbieknél nagyobb (10 bolt feletti) láncokhoz tartozó boltok száma 13 ezer.

Hát igen, a 132 ezer bolt többsége zárva tart vasárnap.

De hát a piaci részesedés, mint szerte a világban, már más. A nagyobb hazai (többen is vannak, nem csak élelmiszeresek, hanem iparcikkesek is) és multi láncok viszik a piac felét. Ez is része a képnek.

Nyitva vannak a bevásárlóközpontok üzletei, körülbelül 10 ezer, a nagyobb üzletláncok kisebb-nagyobb áruházai, ez további 10 ezer bolt, továbbá a kisebbek közül is azért jó néhányan, számuk 15-20 ezerre becsülhető. Ez a boltoknak a harmada.

A bolti fizikai dolgozók létszáma a négy főnél nagyobb vállalkozások körében 140 ezer felett mozog, ennek a létszámnak hozzávetőleg fele lehet érintett a vasárnapi nyitvatartásban (mivel a nagyobbak mind nyitva vannak, de azért kisebbek is). Ennél azért többen dolgoznak a boltok vasárnapi nyitvatartása miatt, hiszen más munkakörökben is talpon kell lenni a hét utolsó napján, ráadásul egyes nagykereskedések is nyitva lehetnek, így összesen 80 ezer fő körül mozoghat a vasárnap is munkát végzők tábora a kereskedelemben (ne feledjük közben, a teljes alkalmazotti létszám a legkisebb boltokkal együtt 320 ezer fő).

A boltosok mindig is megosztottak voltak a vasárnapi boltzár kérdésében, üzleti érdekeik alapján, amiben ugyanúgy nincs kivetni való, mint a szakszervezeteknek az alkalmazottak érdekeire épülő állásfoglalásában. Ez ma is így van.

Jó drága lett a vasárnapi pótlék is

Persze, mert a bérek alaposan megugrottak a boltban is. A boltokban a vasárnapi munka után 50% vasárnapi pótlékot kell fizetni. És természetesen a heti két pihenőnap jár, csak aki vasárnap dolgozik, annak a hét másik napján.

A vasárnapi boltzár 2015 márciusának közepétől 2016 áprilisának második feléig tartott. Jelenleg a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 218 ezer forint (ők dolgoznak nagy számban vasárnap). 2016 áprilisában ez 156 ezer forint volt, a különbség 62 ezer forint.

2016-ban a vasárnapi pótlék átlagos mértéke három és félezer forint lehetett, bruttóban számolva. Ez most ötezer forint körül mozoghat.

Az átlagok persze becsapósak, vasárnapi pótlékban is, hiszen ahol nagyobb a bér, ott nagyobb a pótlék is, márpedig köztudott, hogy éppen a vasárnap is nyitva tartó, főleg nagyobb boltoknál nagyobb a bér is.

És hogy a létszámhiányon enyhítene egy vasárnapi, legalább részleges boltzár? Rövid távon valamennyit feltehetően igen, de hosszabb távon már kétséges az eredmény. Ezt azért sem látni előre pontosan, mivel az alkalmazottaknak ma is van lehetőségük olyan boltba menni dolgozni, amelyik nem nyit ki vasárnap, hiszen - nem sok túlzással - minden boltos keres eladót. Nagy az eladók mozgása minden irányban, a jobban fizető ágazatok és a külföld felé is.

És ne feledjük a statisztikát. Az eladók nagyobb része olyan boltban dolgozik, amelyik vasárnap zárva van.

Mit is hozott a régi boltzár

Három kérdés körül pörögtek a vélemények.

Végül, ezt be kell látniuk a a boltzár ellen fanyalgóknak is, forgalmi veszteséget nem okozott a vasárnapi boltzár, Szatmáry Kristófnak lett igaza, átrendeződött a forgalom vasárnapról más napokra. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy a nagyáruházak hétköznap megnyújtották a nyitvatartásukat.

A foglalkoztatottak száma viszont a negyedéves adatokat nézve 2015 első negyedévéhez képest csökkent 2016 első negyedévére. A nagyáruházak mérlegeiből is kiolvasható némi létszámcsökkentés, pedig álláshirdetések akkor is pörögtek.

A kisvállalkozások irányában várt átrendeződésnek nincs a statisztikából kiolvasható nyoma, de mivel a nagyáruházaknál átrendeződött hétköznapra a forgalom, így más irányú változás nem volt feltételezhető.

És akkor megint vásárló

A vasárnapi boltzár nem csak a vasárnapi, hanem a hétköznapi (éjszakai) nyitvatartást is korlátozta. Kevés kivétel volt, például nyáron üdülőhelyeken sem lehetett kinyitni, csak elvétve. (Emlékeztetőül: a karácsonyi időszak négy vasárnapja mellett még egyet lehetett szabadon választani, 100% vasárnapi pótlék mellett.)

Hát, lehet pörgetni a háromoldalú érmét, a háziasszonyok pedig cinkelhetnek, ha akarnak és tudnak.

(blokkk.com, 2018. október 30.)

Dec'24 hétfő, boltosok, tessék délben bezárni!

A hétfői napra hivatkozva, amikor előtte ott a hétvége, bedobta a KASZ, zárjanak be a boltok délben. Kár, hogy nem lapoztak előre a naptárban, ha valóban arra gondoltak, hogy hétvégén amúgy is bevásárolnak a családok, mivel legközelebb 2029-ben esik hétfőre december 24. És akkor addig mi lesz? Két óra nem nagy idő. Vagy igen? Na, kedves vásárló, mi legyen?

A KASZ (a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete) már megszámlálhatatlanul sok alkalommal bedobta az elmúlt években, hogy december 24-én zárjanak be korábban a boltok, hiszen az eladóknak is jár az ünnepi este, előtte a készülődés ideje. Ez most sem maradt el, hiszen az MTI is közreadta a hírt, mely szerint az üzletek december 24-i, 14 órás nyitva tartásának módosítását javasolja a KASZ, déli 12 órára. És ezt megírták a kormánynak is természetesen.

A szakszervezetnek természetesen pusztán a boltos dolgozók érdekeit nézve igaza van, az is a dolga, hogy több bért, kisebb munkaterhelést és jobb munkaidőbeosztást követeljen, amikor csak lehet.

Lépett is már fel sikerrel nyitvatartás ügyben a szakszervezet, hiszen például sok-sok évvel ezelőtt semmiféle korlátozás nem volt a boltok nyitvatartásában, még munkaszüneti napokon sem. Ennek persze már rég vége, hiszen azt mindenki belátta, hogy az ünnep az legyen ünnep.

De hát az éremnek is legalább két oldala van. Nézzük a többit.

A naptárban van előre is

A KASZ arra hivatkozik, hogy most, 2018-ban december 24 hétfőre esik, így előtte hétvégén van idejük a családoknak bevásárolni, így ekkor már csak az megy boltba, aki elfelejtett valamit megvenni. Lehet.

De leragadva annál az érvnél, hogy december 24 hétfőre esik, nem ártott volna a naptárban előre is lapozni. Például 2019-ben december 24 kedden lesz, 2020-ban pedig csütörtökön. És legközelebb 2029-ben esik december 24 hétfőre, tehát olyan sűrűn azért nem fordul elő, hogy december 24 előtt legyen egy teljes hétvége bevásárolni. Egyébként legutóbb 2012-ben esett december 24 hétfőre, ha jól számoltunk, de akkor emiatt nem változott a boltok nyitvatartása.

De hát nem is kötelező 14 óráig nyitva tartani, van, aki ki sem nyit

A december 24 némileg elüt a többi ünnepnaptól, hiszen ünnepnap. A jog szerint nem munkaszüneti nap, bár előre le kell dolgozni, így a vásárlók többsége számára heti pihenőnapként viselkedik. Amikor a boltok úgy egyébként is nyitva lehetnek.

Voltak próbálkozások, hogy december 24 legyen munkaszüneti nap, de gyaníthatóan nem csak a munkaidőalap egynapos megkurtítása okozhatott fejtörést, hanem az is, hogy azért három napra bezárni a boltokat (hiszen 25-én és 26-án zárva vannak) elég húzós lenne sok háziasszony számára a bevásárlás terén. (Munkaszüneti napon nagyon kevés kivételt nem számítva zárva kell lenni.)

Persze a döntéshozók azért érzékelték, hogy kiszúrás a boltos eladókat engedni túl sokáig dolgozni december 24-én, ezért belépett a boltok nyitvatartásának a korlátozása, régebben 16 óráig, majd később újabb határt szabva 14 óráig. Így volt ez a vasárnapi boltzár bevezetéséig, akkor viszont ezt a korlátot lenyomták déli 12 órára. Feltehetően ezt sem kedvelhették túlzottan a háziasszonyok, hiszen a kormány rájuk hivatkozva törölte el az egész boltzárat. A vasárnapi boltzár megszüntetésekor, 2016 áprilisában viszont a december 24-i nyitvatartás korlátozását is visszarendezték, így újólag 14 óra lett, amit a kereskedelmi törvény rögzít.

Ma is annyi. Talán nem véletlenül. De nem kötelező eddig nyitva tartani a boltot.

A vásárló szeret lustálkodni és mindent az utolsó pillanatra hagyni

Jó, nem mindegyik. Olyannyira nem, hogy egyes boltok már ki sem nyitnak december 24-én, főleg iparcikk árusok (bútoráruház, barkácsáruház, vagy éppen kisebb üzletek). Más a nyitvatartás egy kisebb és egy nagyobb településen is. Ennek egyszerű oka van, megtapasztalva és felmérve a vásárlóik igényét, a boltosok feleslegesen nem tartanak üresjáratot. Persze az ott dolgozó eladók ennek nyilván örülnek. Nincs statisztika arról egyébként, hány ilyen bolt van.

És akad olyan boltos is, aki 13, vagy éppen 12 órakor bezár.

Az élelmiszerboltokba, bevásárlóközpontokba és azért jó néhány további más boltba viszont be-betéved a vásárló december 24-én és bizony akad olyan is, aki az utolsó pillanatban. Persze, erről sincs statisztika, bár maguk a boltosok ezt pontosan tudják (sőt, az online pénztárgép adatokból is ki lehetne olvasni a december 24-i vásárlási szokásokat).

Nem lehet elhallgatni ugyanakkor azt sem, hogy a hosszabb nyitvatartás reklám is, a verseny egyik eszköze. A boltosok a nyitvatartás tervezésekor ezzel is számolnak, de éppen emiatt a hasonló típusú boltok nehezen engedhetik meg maguknak, hogy a szomszédnál korábban zárjanak be. De hát a piac már csak ilyen.

És akkor a vásárló

Ebben is ő a legfontosabb. És ha ő nem akar vásárolni december 24-én 12 és 14 óra között, akkor nem is fog. De hát lehet, hogy erre még várni kell egy kicsit. A vasárnapi boltzár idején egyébként az előzetes nyitvatartás párti vélekedésekkel szemben a vásárlási idő korlátozása nem okozott kimutatható veszteséget a boltosok táborának, mivel átrendeződött a forgalom vasárnapról a többi napra. Igaz, hétköznap tovább tartottak nyitva a nagyáruházak. Mégis visszacsinálta a kormány.

Ha pedig változás lenne, törvényt kellene módosítani (ami pusztán technikai kérdés). A boltosok nyilván ehhez igazítanák dolgaikat, más választásuk amúgy sem lenne.

Két óra. Nem nagy idő? Vagy igen? Önmagában éves viszonylatban szinte semmi, de pusztán a december 24 napját nézve már lehet több is. Na, kedves vásárló, mi legyen?

(blokkk.com, 2018. október 28.)

Vasárnapi boltzár: csak két ember vitatkozik

Bubenkó és Dávid urak a vasárnapi boltzárról vitáznak, miközben ez a kérdés ebben a menetben eldőlt. Egyébként a boltosok közül is sokan zárvatartás pártiak, zárva is vannak vasárnap. Nagyobb a gond ennél és máshol kell keresgélni. A web is forgathatja a vasárnapot.

Bubenkó elnök felvetette, hogy be kellene zárni a boltokat vasárnap, ezzel is oldva a munkaerőhiány miatti feszültséget. A kormány gyorsan válaszolt, állásfoglalásuk szerint ez most nem időszerű. A vita viszont kirobbant, de igazából csak két ember, a szakszervezet elnöke és a Vosz főtitkára között (aki leköszönőfélben van ugyan, de a Vosz kereskedelmi szekciójának friss sajtónyilatkozata szerint a szervezet továbbra is a vasárnapi nyitvatartás híve).

A boltok többsége vasárnap amúgy is zárva van: ez az igazság, a boltosok nagyon is megosztottak voltak mindig is

A szakszervezetek - mert kettő is van az ágazatban - korábban már megszámlálhatatlan alkalommal felvetették a vasárnapi boltzár szükségességét, évtizedes távlatban lehetne számolgatni, hányszor. Ezen semmi csodálkozni való nincs, hiszen egy alkalmazott nyilván nem szívesen dolgozik vasárnap, ha pedig választhat, akkor feltehetően a nem gombot nyomja tövig. Ez az ő egyéni érdeke, tehát el kell fogadni, hogy kiáll mellette, persze azt azért elismerik, hogy jól jön a vasárnapi pótlék és azért kevesebbet nem szeretnének keresni.

A boltosok erősen megoszlanak ebben a kérdésben. Nem szerencsés azt sugallni, hogy minden boltos nyitvatartás párti. A bevásárlóközpontokban, ahol tízezer bolt van, itt kötelező a bérlőknek vasárnap nyitva tartani. Hozzávetőleg ugyancsak tízezer körüli a külföldi tulajdonú boltok száma, akiknek egy része a bevásárlóközpontokban van. Az előbbi átfedés mellett viszont ott vannak azok a nagy szakáruházak (például építőanyag, bútor, barkács, műszaki, hipermarketek, nagy élelmiszer diszkontok), melyek a bevásárlóközpontokon kívül ügyködnek. Így annyi összegezhető, hogy húszezer körül mozoghat a vasárnap nyitva tartó bevásárlóközpontos és külföldi tulajdonú, továbbá a nagyobb áruházak száma.

És nyitva vannak kisboltok is, de olyan nyilvános statisztika nem ismert, mely a vasárnapi nyitvatartás szerint összegezné őket. Marad a becslés, ami annyiból nem nehéz, hogy vasárnap végigsétálva egy nagyváros főutcáján, például a fővárosban a nagykörúton, egyértelmű, hogy a boltok többsége zárva tart vasárnap. Így könnyen megkockáztatható, hogy a sajátos elhelyezkedésű boltokat is figyelembe véve (például sétálóutcákban, vagy üdülőhelyeken nyáron, vagy a nem túl nagyszámú nonstop élelmiszerboltokat) a 130 ezer kiskereskedelmi és jármű kereskedelmi értékesítőhely vasárnap zárva tart. Ez az ő véleményük, persze csak a boltszám alapján, hiszen a vasárnap is nyitva tartó nagyáruházak, bevásárlóközpontokban ügyködő boltok piaci súlya a teljes boltos kiskereskedelmet nézve valahol az 50% környékén jár.

És akkor ott vannak a vásárlók, akiknél pedig fordított a helyzet az alkalmazottakkal szemben, hiszen többségük nyitvatartás párti. A kormány 2016 áprilisában ezt tette az első helyre, és végül bármilyen érvek is voltak még a mérleg serpenyőjében, a tényeket nézve sportszerűen visszacsinálta az egész boltzárat.

Munkaerőhiány: gyors recept nincs, de a béremelés önmagában kevés

A munkaerőhiány európai szintű súlyos gond. Határokon és ágazatokon keresztül is mozog a munkaerő a több bérért, ezért nyilvánvaló, hogy ebben a viszonylatban is meg kell közelíteni a megoldási, feszültségenyhítési lehetőségeket. Az első a béremelés, de ennek korlátai vannak.

A járulékcsökkentés sokat segített a béremelésekben, de nem pótolja a teljes többletköltséget. A munkaerőhiány azonban olyan mértékben nyomja felfelé a béreket, mely arány - 10% felett - jóval nagyobb a teljesítménynövekedésnél, így a gyengébb tőkeerejű, elsősorban kisvállalkozásoknál elvonja a pénzt a fejlesztési lehetőségektől és versenyképességben, hatékonyságban nő az elmaradásuk. A béremeléseknek fejlesztésekkel kellene párosulniuk minél szélesebb körben. Erre azonban nincs minden vállalkozásnak pénze és ez a boltban is számít, nem csak az iparban.

Jelenleg annyi biztosnak tűnik, hogy a digitalizációs, a technológiai fejlesztések nélkül a munkaerőhiány nem enyhíthető csak béremeléssel. De aki csak bért emel, az egyre nagyobb kockázatot vállal a vállalkozásának a versenyképességében, könnyen lemaradhat. A boltoknál maradva, például az önkiszolgáló pénztár, vagy az elektronikus polccímke munkaerőt vált ki.

A munkavállaló nagyon is jól látja, merre érdemes továbblépnie, ha több pénzt akar keresni. Részben ezért is nő a betöltetlen álláshelyek száma (részben pedig azért, mert a nagyobb teljesítményhez, mert közben azért nő a gazdaság, több munkáskéz is kell).

Boltos világ: a web a vasárnapot is forgathatja

A magyar webkereskedelemben ma még csekély az élelmiszer vásárlások súlya, de ez a jövőben gyorsan fog bővülni. A G'Roby és a CBA mellé már korábban belépett az Auchan és a Tesco, rövidesen pedig indít a Spar. Részben az erős plázastop miatt a diszkontok is elmerenghetnek azon, érdemes-e a webre nyitniuk. Az erősödő webpiac pedig azért elgondolkoztathatja a vásárlót, aki mindig a kényelmét keresi.

Jó az a vásárlónak, ha nyitva vannak vasárnap a boltok, de azért a hét utolsó napján is az élelmiszervásárlás húzhat a legnagyobbat. De hát ha a weben is lehet ennivalót venni, egyre többen kínálják, akkor miért ne próbálkozna? Van nemzetközi példa arra, hogy a webvásárlások növekedése miatt esett a bevásárlóközpontok forgalma.

Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, de már 4-5 éves távlatban változhatnak az arányok, akár jelentősebb mértékben is.

Sokaknak persze nincs sok választásuk, például a kisboltosoknak. Akik vasárnap zárva vannak, mert se több pénzük, se több emberük. A pénzügyminiszter nyilván jelképesen értette, hogy sok kisvállalkozásnak még egy honlapja sincs. Teljesen igaza volt, mindegy is, hol mondta, de ahhoz, hogy többet tudjanak fejleszteni a kisvállalkozások, ahhoz azért neki is a zsebébe kell nyúlnia, mint ahogyan a járulékcsökkentésnél tette.

(blokkk.com, 2018. szeptember 9.)

Vasárnapi boltzár: az olaszok visszaállítanák

Már kidolgozták a törvényjavaslatot.

Be kell hogy zárjanak vasárnapokon és ünnepnapokon az üzletek és bevásárlóközpontok Olaszországban, hogy az alkalmazottak megkaphassák az őket megillető szabadságot - jelentette ki a gazdaságfejlesztési, jóléti és munkaügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio, írja a Napi.hu.

"Még az év vége előtt egészen biztosan elfogadjuk az üzletek vasárnapi és ünnepi nyitva tartását tiltó törvényt - idézte az olasz ANSA hírügynökség a miniszterelnök-helyettesnek a dél-olaszországi Bariban rendezett Fiera del Levante kiállításon és vásáron elhangzott szavait.

Az üzletek nyitva tartását 2011-ben Mario Monti kormánya liberalizálta. Luigi di Maio, a jelenleg koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom elnöke szerint viszont az üzletek vasárnapi nyitva tartása "szétveri az olasz családokat". Az Öt Csillag Mozgalom koalíciós partnere az Északi Liga szintén támogatja a vasárnapi boltbezárás visszaállítását.

A vasárnapi boltbezárásról a törvénytervezet már elkészült és a parlament előtt van. A tervezet kivételeket is megfogalmaz kávézókra és éttermekre, valamint turisztikailag frekventált helyeken működő üzletekre.

(Napi.hu, 2018. szeptember 9.)

A szlovák vásárlóknak nem kell a vasárnap

Vasárnapi boltbezárás: szembe mennek a szlovákok a magyarokkal.

Szemben Magyarországgal, ahol a vasárnapi boltzárat elutasította az emberek többsége, Szlovákiában több mint kétharmaduk egyetértene ezzel az intézkedéssel, írja a Napi.hu.

A szlovákiai fogyasztók csaknem 90 százaléka egyetért a kisboltok bezárásával a karácsonyi és a húsvéti ünnepek ideje alatt - adta közre a Focus közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét a pozsonyi Új Szó. A karácsonyi boltbezárással a fogyasztók majdnem 89 százaléka teljesen vagy inkább egyetért,a húsvét kapcsán kerekítve 88 százalék ez az arány.

A Focus felmérését még januárjában készítették 1.012 válaszadó megkérdezésével. A felmérés azt is megmutatta, hogy a fogyasztók jelentős többsége, majdnem 80 százaléka egyetért azzal, hogy a boltokat más egyházi ünnepek ideje alatt is bezárják, például január 6-án és július 5-én. Hasonló arányban támogatják a korlátozást az állami ünnepek idején is, például január 1-jén vagy május 1-jén. (Megjegyzés: Szlovákiában ünnepnapokon is nyitva lehetnek a boltok.)

Végül a felmérés szerint az emberek több mint kétharmada, 68 százaléka egyetért a boltok vasárnapi zárva tartásával is.

(Napi.hu, 2018. július 6.)

A Tesco a Lidl-t majmolja

Már a Tesconál is van kétórás munkaidő. Hétvégén. Hiába, drága a vasárnapi pótlék is.

Lujza és Jenő beszélget. - Jenő, hol kódorogtál? Azt mondtad két órával ezelőtt, hogy leugrasz a a Lidl-be! - Hát csak hoztam zsemlét, hol is van, itt a nyugta. - Jenő! Ez nem nyugta, hanem bérszámfejtés! Te titokban pénzt keresel?

A Lidl robbantott először a boltos világban a kétórás részmunkaidő bevezetésével. A részmunkaidő egyébként roppant hasznos, hiszen különösen a kereskedelemben jellemző a forgalom, ezen keresztül egyes munkafolyamatok napon belüli hullámzása. A boltokban a 145 ezer eladó, árufeltöltő, pénztáros közel negyede, 34 ezer fő részmunkaidős. Ez ésszerű is, hiszen amikor sok a vásárló, akkor több eladókézre, amikor kevés, akkor kevesebbre van szükség. Már az sem dívik a boltban, hogy a pénztáros csak a pénztárban ül, hanem ha nincs annyi vásárló, akkor megy árut feltölteni, vagy éppen takarítani, még a szupermarketben is.

A legtarkább részmunkaidős palettát a Lild kínálja, ahol 2-3 órás műszak már huzamosabb ideje van, hétvégére hirdetve a munkalehetőséget. De van 5,6,7 és természetesen 8 órás műszak is. Persze, a bér is ehhez igazodik, ugyanakkor nyilván sokan vannak, akiknek ragyogó alkalom a részmunkaidős munkavállalás. Ez még egy másik munkahely mellett is elmegy.

Hát igen, lépett a Tesco is. Balatoni boltjaiban kínál kétórás részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget. De van olyan munkakör, amit azzal hirdet, hogy másodállásban is végezhető, és akkor is, ha csak néhány szabad órája van egy héten. Nos, a néhány szabad óra egy héten az egy nagyon rugalmas foglalkoztatási lehetőség is lehet, a műszakbeosztást tekintve.

Egyébként máshol is van kétórás munkalehetőség, például online, csomagküldő áruház is keres raktári kisegítő munkára diákokat, reggel fél hat és fél nyolc között. De ilyen a takarítás is.

De mit is lehet csinálni két óra alatt

A bolti munkavégzésnek vannak olyan elemei, melyek rövidebb időszakra összpontosulnak. Ilyen lehet például a nyitás előtti árufeltöltés, takarítás, a zárás utáni rendcsinálás, vagy a nyitvatartási időszak bármely szakaszára ütemezett nagyobb árubeszállításnál az áruátvétel. De lehetnek rövidebb, kiemelkedően zsúfolt értékesítési időszakok is, például a késő délutáni, kora esti órákban.

Ilyen a boltos kereskedelem, ehhez alkalmazkodni pedig ésszerű munkaszervezési megoldás, különösen akkor, ha nincs elég munkáskéz a boltban sem. Az viszont már másik kérdés, hogy az eladó, ha sok pénzt akar keresni, nem a részmunkaidős állást keresi, hanem a teljes munkaidőst. Összességében csökkent a részmunkaidős foglalkoztatottak száma az elmúlt években néhány ezer fővel.

Jócskán megdrágult a vasárnapi munkavégzés is

Bizonyára egyre inkább halványodik a 2015 márciusa és 2016 áprilisa közötti vasárnapi boltzár emléke. A vasárnapi boltzárnak és az újranyitásnak volt egy ága, a vasárnapi pótlék mértékének kérdése, ami sok vitát kavart. A boltzár időszakában vegyes rend volt, a szabály szerint akkor is szabadon nyitva tartó benzinkutaknak, virágboltoknak, édességboltoknak például maradt a régi 50%-os vasárnapi pótlék, de a más boltosnak, akik legfeljebb öt vasárnap nyithattak ki, ott már 100%-ot kellett fizetni.

Az újranyitást követően egységesen 50% lett a boltokban a vasárnapi pótlék, ma is annyi. De hát ennek összege nagyot nőtt, hiszen a pótlékot az alapbér után kell kiszámolni, az pedig sokat emelkedett.

A bolti dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete 2016 áprilisában, a vasárnapi újranyitást követően 150 ezer forint felett mozgott (pontosan 156 ezer forint volt ebben a hónapban, de hát az átlagkeresetek hónapról-hónapra változnak). 2018 elejére a bolti dolgozós keresetek már 200 ezer forint felett jártak, tehát két esztendő távlatában jócskán megemelkedtek. Így ugyanilyen arányban nőtt a vasárnapi pótlék is. Ez azt jelenti, hogy a korábbi átlagos 4-5 ezer forintos vasárnapi pótlék ma már 6-7 ezer forint körül mozog. Ha így emelkednek tovább a boltos bérek, belátható időn belül meglesz a 100%-os pótlékmérték, a régihez képest. Egy biztos ma is, mégpedig az, hogy sokkal drágább a vasárnapi nyitvatartás.

Nincs összesített kimutatás egyébként arról, hogy vasárnap hány bolt tart nyitva. A bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete igen, a nagyobb élelmiszeres és iparcikkes láncok (bútor, barkács, sportszer, műszaki) több ezer áruháza úgyszintén, de számos kisbolt is felhúzza a redőnyt vasárnap, az üzletek nagyobb része azonban zárva tart. Megfigyelhető azonban, hogy egyes boltok, áruházak már megkurtították a vasárnapi nyitvatartás hosszát és feltehetően a kisboltok közül is kevesebben nyitnak ki a hét utolsó napján: se elég pénz, se elég munkáskéz nincs hozzá.

(blokkk.com, 2018. május 13.)

Hiába a sok hosszú hétvége, lesz nyitvatartás

A boltok nyitvatartása alig változik. Az ezüst hétvégébe azért belelóg egy kis pihenőnap-munkanap csere-bere. De miért is lehet népszavazás a bulinegyed nyitvatartásáról. ₪₪₪

Két kérdés tartja izgalomban már év elején a családokat. Az egyik a rekordszámú hosszú hétvége, ahol bizony már előre kell tervezni, főleg annak, aki elutazna valahová és szállást is kellene foglalnia. Az elmúlt évek egyik legvaskosabb változása a családi költekezés világában, hogy egyre többen mennek el a hosszú hétvégéket kihasználva távolabbi tájakra, határon belülre és kívülre egyaránt. A Szép Kártya még rá is segít erre, meg persze a több fizetés.

A másik, de már kevesebbeket érintő, de azért az érintettek körében így, vagy úgy megrázó kérdés, hogy bezárják-e a bulinegyed szórakozóhelyeit éjszakára, a kiírt népszavazás nyomán.

Munkaszüneti napok: semmi változás, de azért nem árt az ismétlés

Két törvény, a munka törvénykönyve és a kereskedelemről szóló törvény foglalkozik a boltok nyitvatartásával.

A Munka Törvénykönyve a kereskedelemben munkaszüneti napokon tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását, ezen keresztül a boltok nyitvatartását. Pontosan rögzíti is a munkaszüneti napokat, melyek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Ez összesen 11 olyan nap, amikor kevés kivételtől eltekintve az alkalmazottaknak nem kell dolgozniuk (egyébként egy szakportál összeállításában a január 1. pihenőnapként lett feltüntetve, de az a munkajogban mást jelent, a lényeg viszont hasonló: a többségnek a heti pihenőnapokon sem kell dolgoznia).

És hogy ne legyen olyan egyszerű, a húsvét, valamint a pünkösd vasárnapok ugyan hivatalosan nem munkaszüneti napok, de ekkor a munkaszüneti napok beosztási szabályait kell alkalmazni (a jelzett összeállítás nem tért ki arra, hogy ez a két vasárnap munkaszüneti napként viselkedik). Így 2018-ban összesen 13 olyan munkaszüneti nappal kell számolni, amikor a boltok többsége változatlanul nem nyit ki.

A kereskedelemről szóló törvény is foglalkozik a nyitvatartással, annak egyik iránya a december 24, a karácsonyi ajándékosztás napja. Kimondja, hogy december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, valamint az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az boltok 14 óráig tarthatnak nyitva. December 24 2018-ban hétfőre esik, ami egyébként is pihenőnap lenne (most kétszeresen lesz az, mivel egy nap választja el a hétvégét és a hétfőt követő munkaszüneti napokat), de a boltok változatlan rendben tarthatnak majd nyitva.

A kereskedelmi törvényben az előbbiekben meghatározott kivételek azért fontosak, mert a kialakult gyakorlatnak megfelelően ezek a munkaszüneti napi kivételek is, de hozzájönnek még azok a nonstop kisboltok, amikor a tulajdonos vállalkozó, vagy segítő családtagja áll a pult mögött (tehát nem alkalmazott).

A 2018-as pihenőnapi csere-bere tekervények: belelóg az ezüst hétvégébe

A naptár jóvoltából 2018-ban március 15 (csütörtök), május 1 (kedd), október 23 (kedd), november 1 (csütörtök) esik olyan napokra, amikor a munkaszüneti napot - ilyen, vagy olyan irányból - egy munkanap választja el a hétvégétől, így jöhet a közbülső munkanap-pihenőnap csere-bere. Ehhez jön még a már említett december 24 is (ez egyébként ötnapos hosszú hétvége lesz így), valamint a 2019 január 1 (kedd) is, ami miatt december 31, az év utolsó napja is pihenőnap lesz, de ezt is viszont előtte, még 2018-ban le kell dolgozni.

Nos, a hosszú hétvégéken a munkaszüneti napokat leszámítva változatlan rendben fogadják a boltok a vásárlókat, tehát lesz alkalom a pénztárcák nyitogatására a boltokban. (A hétfői augusztus 20 is megnyújtja a hétvégét, de ennek sincs semmi befolyása előtte a nyitvatartásra).

A munkanap-pihenőnap csere-beréket persze le kell dolgozni, szombati napokon (március 10-én, április 21, október 13, november 10, december 1 és 15). Ezeken a szombati napokon az egyébként korábban (13, vagy 14 órakor) záró élelmiszerboltok, élelmiszerpiacok tovább tarthatnak nyitva, egyes iparcikk boltok is igazodhatnak a megváltozott munkarendhez (erről minden boltos maga dönt, nyilván ismerve vásárlói szokásait).

A december 15-i szombati munkanap azonban ezüst hétvégére esik, így ekkor bizonyára kevesebben tudnak majd vásárolni a szokásosnál.

A hosszabb utazós hétvégéknek lehet némi hatásuk a boltos forgalomra, hiszen akik utazásra adják a fejüket, otthon már nem vásárolnak távollétük alatt, legfeljebb előtte többet, ha úgy utaznak, a pihenés helyén viszont betérhetnek vendéglőbe is, boltba is.

És a bulinegyed nyitvatartása

Tiltották már meg élelmiszeres bolt éjszakai nyitvatartását, mert az alkoholt vásárlók nagy zajt csaptak és az zavarta a lakók nyugalmát. De tiltották már meg alkoholféleségek éjszakai árusítását is a nonstop boltban, hasonló okok miatt. Hát igen, a bulinegyedben nehéz lenne elképzelni az üdítőt szürcsölgető szórakozni vágyókat, így nem ez a kérdés, hanem vendéglátóhelyek, boltok bezárása, a kiírt népszavazás nyomán.

Az önkormányzat egyébként - a népszavazástól függetlenül - a kereskedelmi törvény felhatalmazása alapján azt csinál, amit akar. A kereskedelmi törvény ugyanis kimondja, hogy a települések önkormányzat képviselőtestülete - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - pedig a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

Az már csak hab lehet a tortán, hogy az önkormányzat az éjszakai nyitvatartóktól felügyeleti díjat szedhet, de hát ha ez esetleg ugrik, akkor a vele járó meló is, hiszen azt a díjat a rendcsinálásra kell fordítani. De nyilván nem ez a fő probléma, ez már csak egy halovány gyógyír.

(blokkk.com, 2018. január 3.)

Lengyel vasárnapi boltzár: felesben

Lengyelországban felesben jöhet a vasárnapi zárva tartás, csak minden második hétvégére. A másikon viszont szombaton lenne a boltzár a szakszervezet követelése szerint.

Ez lehet a teljes boltzárat követelő szakszervezetek és az óvatos kormány kompromisszuma, írja a Napi.hu. Lengyelországban ugyanis hosszú hónapok óta vitáznak a Szolidaritás szakszervezet törvénytervezetéről, amely javasolja a kiskereskedelem teljes vasárnapi szüneteltetését. Az ügyben illetékes parlamenti bizottság elnöke, Janusz Sniadek azt nyilatkozta, hogy megszületett a kormány álláspontja, amely szerint csak minden második vasárnap lehetnének nyitva a boltok.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja hosszú ideje gondolkodik a javaslaton, annál is inkább, mert a Szolidaritás a párt legfontosabb támogatói közé tartozik, és az ügy mellé állt az egyház is. A politikai döntés meghozatalát követően az új szabály 2018. január 1-jétől léphet hatályba.

Egy 2017 márciusában végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a lengyelek 59 százaléka ellene van a vasárnapi boltzárnak. A PiS tehát nehéz helyzetbe került: a vasárnapi boltzár ügyében kitalált kompromisszummal egyszerre ronthatja népszerűségét és gyengítheti viszonyát támogatójával, a teljes boltzárat akaró Szolidaritással.

Az utóbbi nem maradt adós a válasszal: a szakszervezet azt akarja, hogy a dolgozós vasárnapok előtti szombaton, azaz minden második szombaton zárva legyenek a boltok. Ők így képzelik a kompromisszumot, és azzal fenyegetőznek, hogy demonstrációkat szerveznek, ha a kormány nem teszi magáévá álláspontjukat.

(Napi.hu, 2017. szeptember 30.)

Rányomták a szlovák boltosokra

Ünnepnapokon zárva kell tartaniuk.

Minden ünnepnapon zárva tartanak az üzletek 2017 májusától Szlovákiában, az MTI tudósítása szerint. Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás március 28-án a munka törvénykönyvének azt a módosítását, amely az összes állami ünnepre és a munkaszüneti napokra is kiterjeszti az üzletek nyitva tartásának tilalmát. A beterjesztett módosítás 2017 májusától lép hatályba.

A boltok nyitva tartásának tilalma Szlovákiában eddig az év négy napjára vonatkozott, az újév napjára, amely egyidejűleg az 1993-ban önállósodott Szlovák Köztársaság megalakulásának a napja, húsvét vasárnapra, valamint karácsonyra, konkrétan december 24-re déli 12 órától és 25-re, az egész nap. Az új jogszabály ezeknek a napoknak a számát bővíti ki az összes államünnepre és az úgynevezett munkaszüneti napokra, amelyekből együttvéve 16 van évente.

A változás alapján például már 2018 húsvétjának pénteki, vasárnapi és hétfői napján, de már a 2017-es karácsony második napján is zárva tartanak a boltok Szlovákiában. Az üzletek kötelező zárva tartása alól néhány kiskereskedelmi egység kivételt kapott, ilyenek például a benzinkutak, a gyógyszertárak vagy a szuvenír boltok. Ezen felül a tilalom bizonyos ünnepnapokon - május nyolcadikán, szeptember elsején az alkotmány napján, valamint a november elsejei halottak napján - nem vonatkozik majd a virág- és kegyeleti tárgyak árusaira.
(MTI, 2017. március 28.)

A cseh boltosok ünnepnapon sem akarnak bezárni

Pedig mindössze nyolc napon kell lehúzniuk a redőnyt, de többen kekeckednek. A tilalom persze csak a nagyáruházakra vonatkozik.

A nemrég meghozott új törvény szerint a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepnapján zárva kell tartaniuk a Cseh Köztársaságban. A legnagyobb cseh internetes áruházra, az Alza.cz-re egy millió koronás büntetés vár, mert egy közösségi ünnepnapon a tilalom ellenére árusított (1 korona = 11,44 Ft), tudósít a friss fejleményekről a Figyelő.

Az új törvény szerint, amely éles vitákhoz vezetett a Parlamentben és évekig tartott, mire átverték, a nagyobb üzleteknek az év nyolc közösségi ünnepén zárva kell tartaniuk, többek között október 28-án, karácsonykor, húsvét hétfőn és május 8-án.

Az egyik ünnepnapon, a Csehszlovák Függetlenség Napján, október 28-án vizsgálatot folytattak a felügyelők, akik a nemrég hatályba lépett tilalom betartását ellenőrizték. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy 12 áruház megsértette a törvényt, mások pedig kísérletet tettek arra, hogy kibújjanak az előírásai alól. A cseh vásárlók a rendszerváltásuk óta első alkalommal szembesültek azzal, hogy vásárlási szándékukat a 200 négyzetméternél nagyobb boltokban az új eladási tilalom akadályozza.

Október 28-án a felügyelők több mint 400 ellenőrzés végeztek az országban. Bírságot róttak ki 12 üzletben és számos használtcikk-kereskedésben, amelyeknek méretüktől függetlenül zárva kellett volna tartaniuk. A legtöbb nagy áruház engedelmeskedett a tilalomnak, néhány azonban megpróbálta azt kicselezni, mivel nem akarták elveszíteni vevőiket az év egyik legjobb forgalmú napjain, amikor az embereknek rengeteg idejük van nézelődni és vásárolgatni.

Néhány üzlet, így az újonnan létesült Hamleys játékáruház marketingrendezvényt tartott, árusítás nélkül. Ez rendben lévőnek tűnt, mások azonban túllépték a határt. Egy könyváruház árkedvezményt adott azoknak, akik az ünnepnapon lefoglaltak néhány kötetet és hétköznap jöttek el értük.

Az Alza - az ország legnagyobb elektronikai cikkeket árusító internetes áruháza megnyitotta boltjait, ahol a megrendelt termékek átvehetőek voltak és új megrendeléseket is fel lehetett adni. A vevőként fellépő felügyelők feladtak egy rendelést, kifizették az áru árát és néhány percen belül, amint megkapták az adott terméket, ki is róttak az internetes áruházra egy egy millió koronást büntetést.

A megbüntetett áruházak egyelőre még keresik a védekezés lehetőségét, a Cseh Kereskedelmi Kamara és a Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség azonban már arra készül, hogy a nagy üzletek hátrányos megkülönböztetésére hivatkozva alkotmányos panaszt tegyenek a törvény ellen.

(Figyelő, 2016. november 1.)

Most a lengyelek akarnak vasárnapi boltbezárást

De lehet, hogy csak lassan vezetik be, nehogy nagy legyen az elbocsátás a boltokban.

A lengyel Szolidaritás szakszervezet törvényjavaslatot nyújt be az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozására, miután összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. A tervezetet szeptember elején adják át a lengyel házelnöknek. A szakszervezet a szabad vasárnap híve, a vasárnapi kereskedés korlátozásának.

A szakszervezet három hónap alatt 350 ezer aláírást gyűjtött össze a törvényjavaslat támogatására, de a törvény jóváhagyásáig folytatják a gyűjtést. A lengyel jog szerint a parlamenti előterjesztéshez a polgári törvénykezdeményezések esetében legalább 100 ezer aláírás szükséges. A tervezet alapján a vasárnapi nyitva tartás tilalma nem vonatkozna a benzinkutakra, a virágboltokra, a kis pékségekre és a kis élelmiszerboltokra, ahol maga a tulajdonos dolgozik, ami sok tekintetben hasonlít a magyar megoldásra, amit végül feloldott a kormány áprilisban.

Az év hét vasárnapján - többek között karácsony és húsvét előtt, valamint a kiárusítási szezonban - a boltok továbbra is nyitva lehetnének. A jelenleg érvényes, 2007-ben elfogadott törvény értelmében Lengyelországban 12 ünnepnapon tartanak zárva a boltok. A javaslatot egy májusi felmérés szerint a lengyel társadalom 43 százaléka ellenzi, 41 százalék támogatja, a többiek nem mondtak véleményt róla.

A kormányzó Jog és Igazságosság politikusai többször igenlően nyilatkoztak a kezdeményezésről, amelyet a katolikus egyház is támogat. Egyes lengyel szakértők szerint a tervezet a munkapiac civilizáltabbá tételét eredményezheti, a munkaidő-módosítással járó elbocsátásokat pedig úgy lehetne korlátozni, hogy a tilalmat csak fokozatosan, több év alatt vezetik be.

(Index, 2016. augusztus 31.)

Az angolok is nyújtanák a vasárnapi nyitva tartást

Követik a franciákat, mert akkor nő a forgalom és a foglalkoztatás is, legalábbis szerintük.

Nagy-Britannia kormánya szakmai konzultációt kezd a vasárnapi nyitva tartás meghosszabbításáról. A kormány tervei szerint az angol és a walesi önkormányzatok maguk szabhatnák meg, meddig lehet nyitva egy-egy üzlet, számol be a kezdeményezésről az Investor.hu.

A boltokat, bevásárlóközpontokat üzemeltető cégeket és a vásárlókat is megkérdezi a brit kormány arról, hogy szeretnék-e, ha a boltok vasárnap tovább tartanának nyitva. Angliában és Walesben a jelenleg hatályos törvények szerint a nagyobb üzletek csak hat órán keresztül fogadhatnak vásárlókat a hét utolsó napján, a kis méretű boltok akár egész nap nyitva tarthatnak.

A kormány egyik célja, hogy a helyi hatóságok nagyobb beleszólást kapjanak a gazdasági ügyekbe. A kabinet ezért azt tervezi, hogy a vasárnapi nyitva tartás szabályozásának jogát átadja a polgármestereknek. Ha engedélyeznék a nagyobb üzletek számára a hosszabb vasárnapi nyitva tartást, a kormány szakértőinek számításai szerint 1,4 milliárd fonttal, azaz körülbelül 620 milliárd forintnak megfelelő összeggel bővülne a kereskedelem.

(Investor.hu, 2015. augusztus 5.)

Máshol: a franciák éppen kinyitnak vasárnap

Most éppen a franciák nyújtják meg a vasárnapi nyitva tartást. Horvátok, szlovákok, osztrákok, törökök.

Magyar szempontból is érdekes vita zajlott a napokban Franciaországban a vasárnapi boltbezárásról. A francia gazdasági miniszter ugyanis felvetette és meg is szavaztatta, hogy jobban pörögne a gazdaság, ha az eddigi öt helyett 12 vasárnap nyitva lehetnének a boltok, Párizs nagy részén pedig minden vasárnap vásárolhatnának az emberek. Így március 14-re virradó éjjel fontos döntést hozott a francia nemzetgyűlés a vasárnapi boltbezárás ügyében. A többség hatalmas vita után ugyanis elfogadta a vasárnapi nyitva tartás bővítéséről szóló javaslatot, amely a gazdaság beindítására összeállított reformcsomag egyik legvitatottabb pontja.

A törvény lényege az, hogy a gazdaság fellendítése érdekében lazítanak a vasárnapi boltbezárás szabályain a franciák. Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki. A szakszervezeteket azzal nyugtatgatják, hogy az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

A franciák ugyanakkor most úgy érvelnek, hogy egész egyszerűen többen vásárolnak, jobban pörög a gazdaság, ha többet vannak nyitva a boltok vasárnaponként. A hatalmas vita nem is amiatt robbant ki, hogy érdemes-e több vasárnapra engedélyezni a nyitva tartást, hanem amiatt, hogy ki dönthet a kérdésről az egyes övezetekben, a törvény ugyanis a kereskedelmi övezeteket is átszabja.

Franciaországban eddig csak az úgynevezett turisztikai övezetekben engedélyezték a boltoknak, hogy minden vasárnap nyitva tartsanak. Az új törvény viszont különbséget tesz turisztikai övezetek, kereskedelmi övezetek és nemzetközi turisztikai övezetek között. Valamennyit kormányrendeletben jelölhetik ki. A nemzetközi turisztikai övezeteket elsősorban Párizsban hoznák létre, például a Champs-Elysées sugárút és az azt keresztező avenue Montaigne környékén, a luxusboltokkal teli Vendome téren, a Saint-Honoré utcában, a belvárosi Saint-Germain negyedben, és a boulevard Haussmannon, ahol a nagy áruházak találhatók. Emellett a kormány a francia Riviérián és az Atlanti-óceán partján található Deauville-ban is tervez ilyen zónákat létrehozni. Ezekben az övezetekben minden vasárnap nyitva lehetnek a boltok, és esténként éjfélig engedélyezik a nyitva tartást.

Párizs főpolgármestere az önkormányzatok szempontjából demokratikus visszalépésként értékelte, hogy a fővárosban a már meglévő turisztikai övezeteken kívül a kormány új nemzetközi turisztikai övezeteket fog kijelölni. Főpolgármesterként semmi beleszólása nem lesz, hogy tartsanak nyitva a boltok fél Párizsban.

A francia munkavállalók védelme érdekében a törvény kompenzációs szabályokat tartalmaz, így az önkéntesség szabályát.

(Index, 2015. február 15.)

A törökök sem adják alább

Kell neki a vasárnapi nyitva tartás, de legyen imahely is.

Egyelőre nincs végleges döntés Törökországban a kiskereskedelem új szabályozásáról A javaslat legkritikusabb eleme a vasárnapi zárva tartás kérdése.

A török országgyűlés egyik képviselője néhány társával együtt még az elmúlt parlamenti ciklusban nyújtotta be a törvényhozásnak a kiskereskedelem szabályozásáról szóló törvényjavaslatát. A tervezet lényegesen megváltoztatná a bevásárlóközpontok és az áruházláncok működési módját.

Az első rendelkezés a nyitvatartási időt szabályozná: az üzletek hétfőtől szombatig délelőtt fél 11-tól este fél kilencig fogadhatnák a vásárlókat, vasárnap és a hivatalos ünnepnapokon pedig zárva kellene lenniük. Az intézkedés egyértelmű célja a benyújtók szándéka szerint, hogy a nagy egységek visszaszorításával segítséget nyújtson a tradicionális arab kis, bazári boltosoknak.

Sajátos további rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy kötelezné a nagy kereskedelmi egységeket külön imahelyek, gyermekfoglalkoztatók, nagy női és férfivécék kialakítására. Azt is meghatározná, hogy a 2500-5000 négyzetméteres egységeknek összesen 100 négyzetméteres, az ennél nagyobbaknak pedig sávosan egyre nagyobb teret kellene biztosítaniuk ezekre a célokra. Végül előírnák azt is, hogy a több mint 400 egységgel rendelkező áruházláncoknak értékesítésük egy százalékát regionális, helyi termékek eladásából kellene elérniük.

A kezdeményezés nem előzmény nélküli. Parlamenti képviselők szintén a bazári kereskedők védelme érdekében már 2013-ban beterjesztettek egy fogyasztóvédelmi törvényjavaslatot, amely kiűzte volna a városokból a bevásárlóközpontokat és szintén megtiltotta volna a vasárnapi nyitva tartást. Ebből a kezdeményezésből azonban végül nem lett jogszabály.

Az új törvényjavaslat elfogadása esetén a bevásárlóközpontok és az áruházláncok összesen évi 24 milliárd török líra (8,8 milliárd euró) veszteséget szenvednének el, állította a bevásárlóközpontok szakmai szervezete. Ezek a létesítmények bevételük harminc százalékát érik el a vasárnapokon, és éves forgalmuk 74 milliárd líra. A szakmai szervezet azt sem támogatja, hogy a hivatalos szabadnapokon is zárva tartsanak.

A török kis boltosok képviselői tapsoltak a javaslatnak, rájuk ugyanis súlyos csapást mért, hogy az elmúlt években gomba módra szaporodtak a nagy bevásárlóhelyek Isztambulban és más nagyvárosi körzetekben. A kézműves, iparművészeti vállalkozások száma az elmúlt évtizedben hárommillióról másfél millióra csökkent. A kézműveseket és az iparművészeket inkorrekt versenyre kényszerítették, méltánytalan helyzetbe hozták, szerintük. Az új törvény megnyitná az utat a korrekt verseny előtt. A vásárlók rájöhetnének, hogy a kis boltokban is vannak akciók, ezek is adnak kedvezményeket, kínálnak olcsón jó termékeket és szolgáltatásokat, a kisboltok állásfoglalása szerint.

Törökországban 2006. és 2013. között évente átlag 30 új bevásárlóközpontot adtak át. Csak a fővárosban, Isztambulban több mint száz ilyen hely várja a vevőket, 2016-ra 450 körül lesz számuk az országban. Tény, hogy elcsábítják a kis boltok vásárlóit, ugyanakkor sokat segítenek az ország gazdaságának is, mert vonzzák a külföldi turistákat.

A török kormány nem támogatja a vasárnapi zárva tartás ötletét. Egy ilyen intézkedés kárt okozna a gazdaságnak, álláspontja szerint.

(Napi.hu, 2015. január 18.)

A horvátok bebukták a vasárnapi boltzárat

Esett jócskán a piac, úgyhogy inkább visszacsinálták az egészet.

Nagyot buktak a horvátok, amikor úgy döntöttek, hogy zárva maradjanak az áruházak az országban a hét utolsó napján: fél év után máris meggondolták magukat, mert belátták, a vásárlók, a kereskedők és a munkavállalók is csak pórul jártak a vasárnapi boltzárral, foglalja össze a Napi.hu.

A katolikus egyház nyomására a horvát parlament 2008-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek érelmében az üzleteket zárva kell tartani vasárnaponként. Az egyház éveken át kampányolt azért, hogy a vasárnapok a családoké legyenek. Horvátországban a lakosság kilenctizede római katolikus, ám az emberek az ezredforduló után egyre lelkesebben vetették bele magukat a hét végi vásárolgatási hullámba. Az ország egyre több kereskedője döntött úgy, hogy érdemes nyitva tartania áruházait, üzleteit a hét minden napján. A 2008-ban elfogadott törvény kivételeket tett: az üzemanyagtöltő állomásokon, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, kórházakban lévő boltok, továbbá a pékségek, az újságosok és a virágárusok vasárnap is kiszolgálhatták a vásárlókat.

A horvát jogszabály 2009. január 1-jétől lépett érvénybe. Sok kiskereskedő először nem is tudta, nyitva tarthatja-e üzletét vasárnaponként vagy sem. 2009 januárjában Zágrábban például a Tresnjevka szabad téri piacon csak a piac belső részével szemben lévő boltok lehettek nyitva, míg a Dolac piacon csak a belül lévőknek tették ezt lehetővé. A hotelekben lévő üzletek többsége nyitva volt a hét utolsó napján, ám a Mercatorban nem engedték meg ezt a boltosoknak. A Zágráb melletti vasútállomások és buszpályaudvarok környékén lévő üzletek nyitva voltak, míg mások nem.

A kormány végül kénytelen volt engedélyezni a vasárnapi nyitva tartást bizonyos korlátokkal, így 2009. májusában sok kereskedő azért bosszankodott, mert vasárnap csak délután két óráig tarthatta nyitva áruházait és üzleteit. Ilyen rövid nyitvatartási idővel viszont szerintük nem térülhetnek meg a vasárnapi költségeik. Emellett a bevásárlóközpontok bútor- és háztartásieszköz-részlegei semmi hasznát nem látták a változtatásnak, mivel ezek vásárlói jellemzően délután indultak volna vásárolni. A turisták szintén délután keresik az áruházakat. A könnyítés június 1-jétől október 1-jéig volt érvényben, mert ez az időszak a főszezon az idegenforgalomban. A lazítás utáni első vasárnapon részben az előbbiek miatt fél házzal működtek a bevásárlóközpontok. A kereskedők alkalmazottai szintén elégedetlenek voltak az új helyzettel, mert az nem garantálta állásukat, miközben előzőleg 2800 embert bocsátottak el a januártól bevezetett korlátozás miatt.

A fél évig érvényben tartott törvényt az alkotmánybíróság ütötte ki végleg. A testület megállapítása szerint a vasárnapi bevásárlási tilalom nem legális, valamint szükségtelen szabály egy demokratikus társadalomban. Nem védi meg a munkavállalókat, a kivételképpen nyitva tartó boltokban ugyanis vasárnap is dolgozniuk kell. Emellett korlátozza az üzleti vállalkozás szabadságát és - megint csak a kivételek miatt - a piaci versenyt. Az alkotmánybíróság a horvát bevásárlóközpontok és áruházláncok beadványa alapján hozta meg döntését. Az októberben megjelent statisztikai adatokból azután az is kiderült, mennyit bukott a kereskedelmi ágazat és közvetve a horvát gazdaság a vasárnapi zárva tartáson. A kiskereskedelmi forgalom 2009. első félévében 15 százalékkal zuhant 2008. azonos időszakához képest.

(Napi.hu, 2014. december 20.)

A bécsi boltosok kinyitnának vasárnap

Legalábbis a gazdasági kamara tagjai, de a szakszervezet ott is pöpeckedik.

A tagok egyértelműen letették a voksukat a nagyobb vállalkozói szabadság és az önrendelkezés mellett, a Bécsi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Wien) felmérésének eredménye szerint, ami évtizedek óta a legnagyobb méretű volt a kamara történetében. Az elmúlt hetekben összesen 100 ezer bécsi céget kértek fel, hogy vegyenek részt a közvélemény-kutatásban, amelynek keretében a vasárnapi nyitva tartásról, a kerthelyiségek nyitva tartásáról és a szociális járulék csökkentéséről kérdezték meg tagjaikat.

A több mint 14 ezer válaszadó (hát, ne szépítsük, ami 14%-os részvételt jelent a válaszadásban) 73 százaléka egyértelműen a vasárnapi nyitva tartás mellett tette le a voksát a belvárosban tervezett turisztikai zónában, 81 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a kerthelyiségek egész évben nyitva tarthassanak, ne csak március eleje és november vége között. A tagok 60 százaléka a szociális hozzájárulás csökkentésének is örülne.

A Gazdasági Kamara azért döntött a felmérés mellett, mert Bécsben időről-időre fellángol a vita a vasárnapi nyitva tartásról, amelyet a kereskedelmi dolgozók szakszervezete a közelmúltban persze ismét elutasított. A gazdasági kamara szerint körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának a bécsi üzletek.

(Origo, 2014. december 9.)

A szlovákok nem estek a fejükre

Szlovákiában nem lesz vasárnapi boltzár.

A szlovák parlament november elején elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta, a Napi.hu tudósítása szerint. A boltok vasárnapi és ünnepnapi zárva tartására vonatkozó beterjesztés a kereszténydemokratáktól érkezett. A KDH állásfoglalásában úgy fogalmazott, elsősorban a gyerekes családoknak kívánnak segíteni. A javaslatot azonban a pozsonyi parlament elutasította.

A szlovák Polis közvéleménykutató-intézet legutóbbi felmérése szerint Szlovákia lakosainak több mint a fele ellenzi, hogy az üzletek vasárnap és ünnepnapokon nyitva tartsanak. A válaszadóknak arra a kérdésre kellett felelniük: "Beleegyezne-e a Munka Törvénykönyvének esetleges megváltoztatásába, amely értelmében vasárnap és ünnepnapokon betiltanák a kiskereskedelmi árusítást?"

A megkérdezettek 58,1 százaléka igenlő választ adott. Csupán 18,9 százalék vélekedik úgy, hogy mindenképpen nyitva kellene tartaniuk az üzleteknek ezeken a napokon, további 16,9 százalék azt vallja, hogy inkább tartsanak nyitva. A megkérdezett több mint 6 százaléka pedig nem tudott választ adnia kérdésre.

Szlovákiában az emberek nagy része ugyanakkor előszeretettel vásárol vasárnap. Az üzletközpontok általában tele vannak. Az egyik kereskedelmi bank szintén a közelmúltban közzétett felmérése alapján a 2013-as bankkártyás fizetések vizsgálatából kimutatható, hogy az élelmiszerbolti bevásárlások közül havonta egyet vasárnap intéznek az emberek. Szlovákiában a megyék többségében az vásárlók több mint 30 százaléka megy vasárnap boltba.

A munkáltatók viszont arra figyelmeztetnek, hogy a zárva tartásra vonatkozó rendelkezés elbocsátásokat eredményezne. Egyes kimutatások szerint az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartásával 3500 munkahely szűnhetne meg Szlovákiában, elsősorban olyan pozíciók, amelyeket nők töltenek be.

(Napi.hu, 2014. november 9.)

Jó bolt volt a vasárnapi boltzár

A kereskedőknek. Nem fér hozzá kétség, kevesebbe kerül az áruházaknak a vasárnapi boltzár, mint a nyitvatartás. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértők azonban elképesztően pontatlanul számoltak: a boltzár feloldását követően nem csökkent, hanem nőtt a vasárnapi pótlék terhe.

A Magyar Idők értesülései szerint önkéntes vasárnapi boltzár jöhet, mivel - tesszük hozzá a blokkk.com részéről - nem mindenkinek éri meg a vasárnapi nyitvatartás, főleg akkor nem, ha szigorítanak rajta egy sort. A lap azt is írja, hogy a nyilvános üzleti jelentésekből kiszámolható: a boltzár visszavonása óta eltelt időszakban a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, az Aldi és a Penny Market áruházláncok - mintegy 34 és fél ezer érintett dolgozóval kalkulálva - több mint ötmilliárd forintot spóroltak a vasárnapi pótlékokon.

Hát ez így biztosan nem igaz: pontosan fordítva van

Nos, a vasárnapi boltzár 2015 március 15-én indult, majd eltörlését követően első alkalommal 2016 április 17-én lehetett újra kinyitni a hét utolsó napján. A 2016-os üzleti jelentések még nem jelentek meg, így az újranyitás - a 2016 április közepét követő időszak - hatásairól csak később lehet a majd megjelenő beszámolókból bármiféle következtetést levonni.

Nem érthető az újranyitás után elért megtakarítás 5 milliárdos összege sem. A boltzár időszakában öt szabadon választható vasárnap lehetett kinyitniuk a nagyáruházaknak, vagy éppen bárkinek, a kevés kivételt nem számítva. Ebben az öt esetben valóban több, 100% volt a vasárnapi pótlék (a boltzár előtti mérték és jelenlegi is 50%). Éves szinten számolva azonban az öt vasárnap 100%-os pótléka egy teljes esztendő 50%-os vasárnapi pótlékösszegének csak 20%-a. Tehát öt vasárnap 100%-os pótlékkal sokkal kevesebbe kerül, mint 50 vasárnap 50%-os pótléka. Ebből az következik, hogy az újranyitás nem megtakarítást hozott a vasárnapi pótlékban, hanem többletköltséget.

A korábbi üzleti jelentésekből azért kiolvasható ez-az

A megelőző időszak mérlegadatai azonban azért egy keveset elárulnak a vasárnapi boltzár hatásairól. Az eddig megjelent beszámolókból a boltzár bevezetése előtti 2014-es esztendő adatait célszerű összevetni a 2015 évivel, egyszer volt, egyszer nem volt alapon. A legfontosabb mutatók, melyek a boltzár hatásait mutathatják, az árbevétel, vajon volt-e forgalomkiesés, továbbá érthető okok miatt a létszám és a bérköltség. Figyelembe kell venni persze azt is, hogyan változott egy-egy áruházlánc üzlethálózata, hiszen boltbezárásra, vagy éppen boltnyitásra mindegyik időszakban akadt példa.

A beszámolókból kiolvasható változások nem írhatók kizárólag a boltzár bevezetésének a számlájára, hiszen a 2015-ös esztendő indításakor, ráadásul a boltzár bevezetésének időpontjában is ezeknek az áruházláncoknak számolniuk kellett a nem kevés költséget jelentő élelmiszerlánc felügyeleti díjjal is, amit csak az év közepén lőtt ki az uniós eljárás. Év közben persze voltak béremelések is 2015-ben, ami felfelé nyomta a bérköltségeket. A vasárnapi pótléknak pedig végül csak hozzávetőleg 60%-át takaríthatták meg az áruházak 2015-ben 2014-hez képest (hiszen csak március közepétől indult a boltzár, előtte nyitva voltak az áruházak vasárnap teljes gőzzel, ami 20%-os pótlékarányt jelent, a későbbi öt szabadon választható vasárnap pedig az éves szinthez viszonyítva újabb 20%-os pótlékarány). Egyes áruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitvatartást, ami ugyancsak felfelé tolta a létszámigényt és a bérköltséget.

Ami kiolvasható a beszámolókból: a boltzár 2015-ös időszakában valamennyi nagyáruház forgalma nőtt. Három áruházlánc, az Auchan, a Spar és a Tesco létszámot csökkentett, de utóbbi kettő üzleteket is bezárt. A bérköltség minden láncnál nőtt, tehát a megtakarított vasárnapi pótlékot benntartották a bérköltségben, amire tettek is egy lapáttal (hiszen a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket).

Természetesen becsülni lehet. Nos, a blokkk.com becslése szerint a hét legnagyobb áruházlánc a vasárnapi pótlékokban a vasárnapi boltzár egyéves időszakában a kevesebb vasárnapi pótlék nyomán - minden szabályt figyelembe véve - 8-9 milliárd forintot megtakarítottak (beleértve a béreket, így a pótlékokat terhelő járulékokat is). Ezt az összeget, vagy még többet persze 2016 április közepét, az újranyitást követően újra a régi célra kellett fordítani.

A cégadatok egyébként a következők:

	árbevétel		létszám		bérköltség		boltszám
	2014	2015	2014	2015	2014	2015	2014	2015
Aldi(január-december)	90	108	1.909	2.044	5,9	6,8	100	107
Auchan(2014. január-december, 2015.04.01-2016.03.31.)	277	282	6.421	6.294	14,3	14,5	19	19
Lidl(2014. 03.31-2015.02.28., 2015.04.01-2016.03.31.)	262	282	3.601	3.543	10,9	11,4	163	164
Penny(január-december)	168	178	3.002	3.027	7,6	7,9	197	200
Spar(január-december)	401	414	14.015	13.276	28,3	29,4	395	381
Tesco(március-február)	610	614	18.611	18.082	40,3	39,8	222	209

Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: nettó, milliárd forint

A hat legnagyobb áruházlánc összes alkalmazottainak száma 48 ezer fő, együttes bérköltségük 110 milliárd forint volt 2015-ben. A létszámadatokban a diák, kölcsönzött munkaerő nincs benne.

A KSH azért árulkodóbb

A boltokban, áruházakban foglalkoztatottak számát nézve 2015 első negyedévében még 374 ezer fő ügyködött (alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok, tehát mindenkit beleszámítva), de ez a létszám 2016. első negyedévére - a boltzár teljes időszakában - 15 ezer fővel csökkent, 359 ezer főre. Tehát a bolti kiskereskedelem egészében volt létszámcsökkenés a boltzár időszakában. Csökkent a boltok száma is, ebben az időszakban körülbelül ötezerrel.

A havi bruttó átlagkeresetek 10%-kal nőttek a boltzár időszakában. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy kevesebb vasárnapi pótlékot kellett kifizetni.

Drága buli a vasárnapi nyitvatartás. A beszámolókból - mivel azok éves adatok - nem derül ki, kinek éri meg, kinek nem. De reklámnak nagyon kell. Így is csak a boltok harmada tart nyitva vasárnap, ami körülbelül negyvenezernél valamivel több értékesítőhelyet jelent. Ma még.

(blokkk.com, 2017. április 6.)

Nem akar mindenki vasárnap vásárolni

Pedig szabad a vásár. A kártyahasználók inkább hétköznap nagybevásárolnak.

Alaposan átrendezte a kártyahasználók vásárlási szokásait a vasárnapi boltzár, amit jelez, hogy fél évvel a vasárnapi bolttilalom feloldása után is jóval kevesebben fizetnek kártyával a hét utolsó napján, mint a bezárás előtt. A Mastercard legfrissebb adatai arra is utalnak, hogy a vasárnapi bezáráson-kinyitáson túlmutató változás zajlik le a kiskereskedelemben: a hétvégi nagybevásárlások jelentősége valamelyest csökken, ennek a forgalomnak egy része pedig lassan áthelyeződik a munkanapokra, összegzi a tapasztalatokat a Trademagazin.

2015 márciusa, a boltzár bevezetése előtt még a heti kártyás költések értékének átlagosan 11 százaléka esett vasárnapra. A vasárnapi üzletzár idején azonban a heti kártyás forgalomnak már csak 4 százaléka jutott a hét utolsó napjára, összértékben pedig 65 százalékkal csökkent a vasárnapi kártyás fizetések értéke. A jókora zuhanás magyarázata az volt, hogy a nagy kártyaelfogadó hiper- és szupermarketek, diszkontok kényszerűen zárva voltak, a nyitva tartani engedett kisboltoknak pedig csak kis része rendelkezett kártyaelfogadó POS-terminállal. A vásárlók arra kényszerültek, hogy átütemezzék a bevásárlásokat a hét más napjaira.

Bár a boltzárt 2016 áprilisában feloldotta a kormány, azonban a fogyasztói szokások megváltoztak egy éve alatt. A Mastercard adatai szerint fél évvel a nagy üzletek vasárnapi újranyitása után is mindössze a heti átlagos költések 9 százaléka jut a hét utolsó napjára, míg a boltzár előtt a heti kártyás költések 11 százaléka esett erre a napra.

A kiskereskedelmi forgalom eközben tovább erősödött, a bankkártya-használat népszerűsége pedig jelentősen nőtt. A növekvő piacon pedig rohamléptekben nőtt a bankkártyás költések súlya. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy a 2016. június 30-át megelőző egy évben a bankkártyás vásárlások száma 23 százalékkal, összértéke pedig 28 százalékkal növekedett Magyarországon. 2016. második negyedévének áttörése pedig az, hogy az egyérintéses bankkártyákkal immáron több - összesen 58 millió darab - vásárlást végeztek a negyedév során, mint a hagyományos társaikkal.

A növekvő kiskereskedelmi forgalom és kártyahasználat, valamint a vasárnapi költések arányának csökkenése közötti ellentmondásra nem csak a vasárnapi bezárás egy éven át érvényesült hatása a magyarázat. A Mastercard szerint az utóbbi években nem csak a vasárnapi boltzár, majd az újranyitás bolygatta fel a magyar fogyasztók vásárlási szokásait, hanem több hasonló jelentőségű irányzat is fontos változásokat okozott a piacon. Az egyre jobban terjedő diszkontok, az önkiszolgáló kasszák, vagy a webkereskedelem megugrása átformálta a vásárlási szokásokat.

A Mastercard adataiból kiolvasható egy hosszabb távú irányváltás is: a nagyobb, hétvégi élménybevásárlások súlyának fokozatos csökkenése és a hét közbeni vásárlás felértékelődése. A vasárnapi boltzár előtt a hét első három napjának a heti kártyás költésből való részesedése még 12-13 százalék volt, míg a péntek és a szombat volt a csúcsüzem a maga 18 százalékos részarányával. A boltzár eltörlése után azonban nemcsak a vasárnapi kártyás költés részaránya nem állt vissza a korábbi szintre, hanem a szombati kártyás költések részaránya is 4 százalékponttal csökkent a boltzár alatti adatokhoz képest a Mastercard adatai szerint. Ugyanakkor a mindössze 12 százalékos részarányt képviselő hétfői nap mára már 15 százalékosra nőtt és vele együtt a keddi, szerdai kártyás forgalom is jelentősen erősödött.

A kiskereskedelemben ugyan továbbra is a péntek a legfontosabb nap, jelenleg is ezen a napon történik a kártyás vásárlások közel ötöde, 18 százaléka, a hétvégi bevásárlások jelentősége csökkent, a kiskereskedelmi forgalom egy része pedig szétterült a hét munkanapjain. Így a korábban erős csütörtökön és pénteken sem sietnek már úgy az emberek az üzletekbe, mint a boltzár alatt – ezeken a napokon 7-7 százalék a kártyás fizetések heti költésen belüli arányának csökkenése.

(Trade Magazin, 2016. december 13.)

Vasárnapi boltzár 2.0

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni: lubickol a szabad napokban Szatmáry Kristóf, meg mosakszik is egy picit. Szerencsére még csak dolgoznak rajta, de baki, kérdés már most is akad bőven. De hát ha nincs több munkaerő, akkor hiába a maszatolás, bolt sem lesz nyitva annyi vasárnap, de könnyen lehet, hogy szombaton sem.

2015 március 15. után bezártak, 2016. április 16. után kinyitottak vasárnap a boltok, nemsokára pedig jön 2017., így rögvest felvetődik, az újabb esztendő vajon mit hoz az áruházaknak. Könnyen lehet, hogy lesz változás a vasárnapi nyitva, vagy zárva tartásban, kinek melyik tetszik: a hét utolsó napján a 140 ezer boltból mintegy 40 ezer van nyitva, a többiek - önként, de nyilván számot vetve - a lehúzott redőnyt választották. Eddig.

Boltzár nincs, baki azért akad már most is

A legfrissebb hír, hogy öt pontból álló javaslatcsomagot dolgoz ki a Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására, ebben szó sincs a vállalkozások nyitva tartásának korlátozásáról, jelentette ki a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő. A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetőjeként elmondta: még az idén szabályozzák az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését is, de azt is hozzátette, hogy ezek közül azonban egy sem szól arról, hogy a jövőben ismét törvény korlátozza majd az üzletek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzárról, tette hozzá.

Nyitvatartás munkaszüneti napokon: ma is tilos

A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője szerint jogszabályi rés, hogy a kiskereskedelemről szóló törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak.

Igaz, a kereskedelemről (és nem csak a kiskereskedelemről) szóló törvény kizárólag december 24-én szab korlátot a nyitva tartásnak (december 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.).

A munka törvénykönyve jelenleg azonban egyértelműen tiltja az alkalmazottak foglalkoztatását munkaszüneti napokon, valamint Pünkösd és Húsvét vasárnapján. Nem is nyitnak ki a nagyáruházak, hiszen számukra tilos. Azok a kis boltok, ahol a vállalkozó maga, vagy segítő családtagja áll a pult mögé, azok kinyithatnak bármikor, hiszen nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Így ennek a javaslatnak érdemi hatása nincs, nyugodtan ki lehet egészíteni a kereskedelmi törvényt a munkaszüneti napi tilalommal (a munka törvénykönyvében nyilván marad a passzus, hiszen az, kevés kivételt nem számítva, a nemzetgazdaság egészére vonatkozik).

Kérdés ugyanakkor, hogy a munka törvénykönyve alapján kivételezett kisboltokkal mi lesz, milyen kivételek lesznek.

Nagypéntek után újabb bomba: december 24 is legyen munkaszüneti nap

A miniszterelnök már bejelentette szándékát, hogy Nagypéntek legyen munkaszüneti nap. Szatmáry Kristóf erre tett rá egy lapáttal. Mindkettő ugyanakkor azt is jelentené, hogy ezeken a napokon nem lehetnének nyitva a boltok, hiszen munkaszüneti napokon az tilos ma is és a jövőbeni szándék is erre irányul.

A bökkenő csak az, hogy a Nagypéntek és a Húsvét vasárnap, valamint hétfő között akadna egy szombat, amikor lehetne bevásárolni, bár nyilván csütörtökön is nagy tömeg lenne a boltokban. A december 24. nehezebb kérdés, mivel az utána következő két ünnepnappal együtt az ünnepi bevásárlásban három napra kellene mindent megvenni, és akkor még az ajándékvásárlási lázról nem is esett szó.

Jön a szabad szombat, kettő is a vasárnapok mellé: csak nincs hozzá ember

Legyen két szabad vasárnap a jelenlegi egy helyett, ilyen kezdeményezés már született több is. Az újdonság a szabad vasárnapok mellé rendelhető szabad szombat: így egyidejűleg a teljes hétvége a pihenést szolgálhatná. Az alkalmazottaknak nyilván tetszeni fog az ötlet, a szándék célja szerint nem is vitatható.

A bökkenő csak az, hogy ez a jelenleginél több embert kíván, de 2016-ban hiába emelkedtek a boltokban a bérek 10%-kal, a létszám év elejéhez képest nem nőtt, álláshirdetés pedig akad bőven, tehát kellene a több eladó így is. A 300 ezer forintos keresetet kínáló nagyáruházak sem tudják teljes egészében feltölteni a létszámot, miközben az átlagkereset ennek a fele körül mozog a boltokban. A vasárnap nyitva tartó kisebb boltok így sokkal nagyobb bajba juthatnak, feltehetően megritkul a vasárnap nyitva tartók tábora: így is lehet boltzárt csinálni.

Kérdéses, vajon igaz-e a vasárnap egyébként zárva tartó boltokra is a két szabad szombat előírása az eladóknak, akik túlnyomó többsége viszont szombaton nyitva tart. Ebben az esetben itt is létszámot kellene emelni, ami már nem biztos, hogy mindenkinek megéri, így szombaton is lehet majd lehúzott redőny a boltbejáratban.

Bérpótlékok: csak számolás kérdése

Az óvatos fogalmazás - a kormány továbbra sem kívánja ösztönözni a vasárnapi munkát - arra utal, hogy lehet vasárnapi pótlékemelés, de nem túl nagy. Feltehetően az ugyancsak a készülő javaslatok között megemlített éjszakai pótlékkal együtt emelkedne a vasárnapi pótlék. A kereskedők nyilván összeadják a két emelést, így könnyen akár egy nagyobb summa is kijöhet. Az éjszakai pótlékkal az a bökkenő, hogy a nagyáruházakban valóban éjszaka is dolgoznak, árut töltenek fel, bár kevés van csak nyitva ekkor, de a non-stop kis üzletek is benne vannak a körben,márpedig mindkettőre szükség van.

Célszerű lenne azt is mérlegelni, hogy a nagyáruházakban eleve sokkal nagyobb a bér, amit fizetnek. Könnyen lehet, hogy az egyes bérelemeket fogják másként súlyozni, ha a pótlékokat emelni kell, de a dolgozó összességében nem fog többet keresni egy puszta pótlékemeléstől (majd legfeljebb kevesebb cafeteriát kap). A béreket a munkaerőhiány húzza jócskán felfelé, kár lenne ebbe belepiszkálni.

Az élelmiszerboltok csak délelőtt, vagy csak délután lesznek nyitva

A sajtóhírből nem olvasható ki, hogy az egyműszakos munkarend bevezetése csak vasárnapra, vagy hétvégére, vagy a hét minden napjára kiterjedne, önmagában pedig a boltok hagyományos működési rendjével ellentétes. Szélsőséges esetben bevezetése a nyitva tartást is alaposan megváltoztatná, akár hétköznap is, de jelenleg csak annyi állapítható meg, hogy felvetése önmagában kezelhetetlen. Természetes, hogy egy dolgozó egy napon csak egy műszakot dolgozik (túlórával megtoldva sok helyen, ez igaz), ennek tükrében viszont nehezen értelmezhető a javaslatfoszlány.

Egy iparcikkbolt 10-től 18 óráig tart nyitva, számukra ez nem okozna nagyobb zűrzavart, némi túlórával megtoldva, a nyitás előtti és a zárás utáni tennivalók miatt. A nagyáruházak, bevásárlóközpontok már egy műszaknál hosszabb ideig tartanak nyitva, így ott nagy zűrzavar lenne, hiszen jellemző a több műszakos foglalkoztatás. A legkisebb élelmiszerboltok is két műszakban dolgoznak ráadásul, bárhol is vannak, hiszen a vásárlók a kora reggeli nyitva tartást ugyanúgy igénylik, mint az estébe nyúlót.

Az egyműszakos rendre vonatkozó javaslat azért is kezelhetetlen, mivel a kereskedők nem öt napot dolgoznak egy héten, hanem hatot (szombaton is, hiszen a vásárlók egy része főként ekkor ér rá vásárolni). Éppen ezért létezik az úgynevezett munkaidő keret a munkaügyi szabályokban, amikor nem egy napra, hanem hosszabb időszakra határozzák meg a kötelező óraszámot és ezt a keretet osztják fel. De másként nem is lehetne, persze a heti két szabadnap így is kötelező.

A családi kisboltok nagyival a pult mögött egyszer már elbuktak a vasárnapi nyitva tartás megváltásában, hiszen a vásárlók nem nagyon díjazták őket, kevés volt. Ebben a munkaerőhiányos időszakban nem lenne célszerű beavatkozni a boltok működésébe (persze a jogszabályokat be kell tartani), mert előfordulhat, hogy a vásárló jár rosszul.

(blokkk.com, 2016. október 27.)

Megfojtja a boltokban a vasárnapot is a munkaerőhiány

Vasárnapra sem kapnak embert a boltok. Májusban nem tudtak több eladót felvenni. Külföldön olyan sokat keresnek a magyar eladók, hogy azt itthon puszta béremeléssel lehetetlen követni. Ősszel jön a nagy gáz, mivel a nyáron dolgozó diákok iskolába mennek.

A vészes munkaerőhiány miatt nem biztos, hogy minden boltos örült áprilisban a vasárnapi újranyitásnak, sőt... Ezt jelzi a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora a boltok, áruházak munkaerő helyzetéről. Korábban, az áprilisi bejelentéskor azzal lehetett számolni, hogy májusban a vasárnap kinyitó boltokba néhány ezer ember felvételével el lehet indítani a hét utolsó napján a kereskedést, egyébként pedig tízezer ember jelzett a hiánymutató. A 140 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből egyébként mintegy 40 ezerre becsülhető a vasárnap is nyitva tartó boltok száma, a vasárnap a pultok, pénztárgépek mögött állók száma pedig 80-100 ezerre.

A KSH adatai azonban semmiféle létszámnövekedést nem mutatnak 2016 májusában. Nyilvánvaló, hogy a vasárnapi újranyitás miatt azt kell vizsgálni, vajon hogyan változott az alkalmazottak száma májusban áprilishoz képest. Növekedésnek azonban semmiféle nyoma nincs a KSH adataiban, melyek a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjednek ki (a kisebbek, vagy az egyéni vállalkozók már nincsenek benne ezekben az adatokban):

kiskereskedelem	január	február	március	április	május
létszám összesen	193	192	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41	41

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A 2015 évi vasárnapi boltzár indítását követően 2-3 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma, a részmunkaidősöké pedig ennél is nagyobb mértékben.

Sok túlóra és diák: nem csak a kifli ára bánhatja, sok kisbolt is bedőlhet

Áprilishoz hasonlóan félmillió óra felett volt májusban is a kiskereskedelem túlóraszáma, ami a korábbi, év eleji hónapokhoz képest egyharmados növekedést takar. Bérben is többe került a vasárnapi nyitás, hiszen az 50% pótlék, a túlórapénzek a bruttó alapbéren kívüli egyéb kereseteket negyedével dobták meg.

A nyári hónapokban a diákmunkaerővel húzhatja ki a kereskedelem, de ősszel új időszámítás kezdődik. A diákok (aki számáról a pult mögött jelenleg nincs nyilvános statisztika) legkésőbb iskolakezdéskor otthagyják a boltokat, helyükre pedig a jelen állás szerint nem jön senki.

Tapasztalatok szerint a boltokat otthagyó kereskedelmi alkalmazottak jelentős része az elmúlt években külföldre ment (vagy éppen jár naponta) dolgozni. A bérkülönbség olyan nagy, amihez egy egyszeri béremelést egyik pillanatról a másikra szinte lehetetlen kitermelni, minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé (tavaly is 3 ezer kisbolt zárt be végleg, aminek persze több oka is volt).

A béremelés egy határon túl kockázatos, hiszen ahhoz árat is kell emelni: mint minden költséget, valamilyen bevételből ki kell fizetni. A kereskedelemben nincsenek "egyenárak" és "egyenbérek", verseny viszont van. Ezért is - finoman szólva - óvatosan kell bánni azokkal az ötletekkel, hogy emelni kell kétszeresére a vasárnapi pótlékot, vagy legyen egy helyett két szabad vasárnap: mindkettő brutális költségemelkedés lenne. Egyébként pedig az alapbérrel van a gond, eleve az nagyon kevés a külhoni keresetekhez képest. A vendégmunkás sem ide vágyik emiatt. Figyelemmel arra, hogy a munkaerőhiány ma már nemzetgazdasági szintű probléma, mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia, ha megoldást keresünk. A versenyképesség azonban nagy úr, mindenhova elér a keze.

(blokkk.com, 2016. július 22.)

Túlórával indult a vasárnapi boltnyitás

2016 áprilisában még nem nőtt az alkalmazottak száma, de több bért és pótlékot kellett fizetni.

2016 április 17-én vasárnap ismét kinyithattak a boltok, a bő egy éves tilalmat követően. Ehhez persze ember is kellett, hiszen azért a 2015. március 15-ét követő hónapokban volt létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a vasárnapi boltnyitásban érintett kiskereskedelemben az alkalmazottak száma még nem nőtt áprilisban az előző hónapokhoz képest (hiszen a boltnyitás hatása ebben a viszonylatban mérhető).

Megugrott ugyanakkor a túlórák száma áprilisban, nem is véletlenül. A vasárnapi boltnyitást április 11-én jelentette be a kormány és az Országgyűlés döntését követően 17-én lehetett első alkalommal felhúzni a redőnyöket a hét utolsó napján. Ennyi idő alatt nyilván lehetetlen volt a megfelelő számú munkaerő felvétele ebben a munkaerő hiányos időszakban.

A KSH kimutatása szerint alaposan megugrott a túlórák száma a boltokban, áruházakban. A túlórák száma félmillió volt 2016 áprilisában a kiskereskedelemben, az előző hónapokban viszont 100 ezerrel kevesebb. 2015. első hónapjaihoz képest is hasonló arányban volt nagyobb a túlóraszám a kiskereskedelemben ez év áprilisában. A korábbi években (nyolc évre lehet visszamenni a KSH adataiban) április hónapban ennyit nem túlóráztak a kiskereskedelemben.

A több túlóráért több bér is jutott a borítékba, hiszen a márciusi egy milliárd forint bértömeg 1,2 milliárdra ugrott áprilisban, nyilván az első alkalommal az 50%-os vasárnapi pótlékot felsrófolt rendkívüli juttatások miatt is.

Létszám

Az április vasárnapi nyitás ebben a hónapban még nem húzta fel a létszámot:

kiskereskedelem	január	február	március	április
létszám összesen	193	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2016 áprilisában egyébként 2015. azonos időszakához képest 7-8 ezer fővel nagyobb volt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de ez csak a nagyobb boltokat jelenti, ahol általában nőtt is az előző évhez képest a forgalom és néhány üzletláncnál az áruházak száma is.

A bérek persze nőttek áprilisban

A munkaerőhiány folyamatosan pumpálja felfelé a béreket a kereskedelemben, ezért sem tudná sok kereskedő kifizetni a 100% vasárnapi pótlékot, ami igazából kiszúrás lenne elsősorban a kisebb vállalkozásoknak. Az éves szintű növekedés 11 ezer forint volt, ami a fizikai munkát végzők körében 8%-os emelkedést jelent:

kiskereskedelem	2016 április	2015 április	változás
teljes létszám	196	185	+ 11
fizikaiak	156	145	+ 11

KSH, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Kereskedelem együtt

A kereskedelem egészében 2016. áprilisában 355 ezer fő volt az alkalmazottak száma a 4 főnél többet foglalkoztató kereskedőknél, tehát a nagyobbaknál. Ez januárhoz képest kétezres, az előző évhez viszonyítva 16 ezer fős létszámemelkedés. A kisebbekről jelenleg még nincs friss adat. (A kereskedelem egésze magában foglalja a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a járműkereskedelmet is.)

A teljes kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma 2016. első negyedévének végén 3.819 volt, ennyit az elmúlt években még egyszer sem nem számolt a KSH.

(blokkk.com, 2016. június 21.)

Adj király 10 ezer eladót!

A boltnyitás nagyja átcsúszik a jövő hétre. A KSH besegít: 2015-ben az első negyedévhez képest 12 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre. Diákoknak, nyugdíjasoknak, anyukáknak áll a vasárnap.

A Magyar Közlönyben legkorábban április 15-én, pénteken jelenhet meg a boltnyitási törvény. Ennek alapján egy nappal később, 16-án, szombaton léphetne hatályba, ami az áprilisi vasárnapi nyitásban szorgoskodókat kapkodásra ítélné. Bejelentés az önkormányzatoknak a nyitva tartás változásáról, csak a hatálybalépés napjától jogszerű (hiszen csak hatályos jogszabály alapján fogadhat az önkormányzat bejelentést), de hát elektronikus postán is megtehető és lehet ügyesen fogalmazni. Nehezebb falat a dolgozók mozgósítása, hiszen a szakszervezetek árgus szemekkel figyelik a jogszerűségét az újranyitásnak. Nem is fog mindenki kinyitni azonnal.

Mennyi ember is kell vasárnapra? Hát akiket elküldtek egy éve, az jöhet is vissza, mert bizony volt leépítés

Hiába mondogatja a kormány, hogy a vasárnapi boltzár miatt nem volt leépítés, a KSH adatai éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A KSH próbál besegíteni a kormánynak és április 11-én, pontosan a boltnyitás bejelentésének napján kiegészítette a munkaerő piaci statisztikáját és a foglalkoztatási adatokat kibővítette a bolti, áruházi kiskereskedelem önálló bemutatásával (korábban csak a kereskedelem egészéről volt adat, ami a gépjármű- és a nagykereskedelmet is magában foglalta).

Igaz, így már az látszik, hogy az alkalmazottak száma mellett (a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál) a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók is benne vannak) is nőtt 2015-ben 2014-hez képest a bolti, áruházi kiskereskedelemben:

létszám a kiskereskedelemben	2015	2014	változás
foglalkoztatottak	369	361	+ 8
ebből alkalmazottak	193	189	+ 4

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

Igen, de nem az éves mutatók változásai fejezik ki a legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait, hanem azok, amelyek a 2015 március 15. előtti és utáni hónapok közötti különbségeket mutatják be. Az éves szintű mozgásokban több hatás is belép, így például az online kassza a több nyugtaadás révén a munkaerő piacot is tisztítja, a bejelentettek száma emiatt is nőtt. A boltzár közvetlen létszámhatása pedig nyilván rövidebb időszakra összpontosult, jött a törvény és 2015. első felében a leépítés:

létszámváltozás a kiskereskedelemben 2015-ben	január	április	változás
foglalkoztatottak (I-II. negyedév)	374*	368*	- 6
ebből alkalmazottak	194	191	- 3

KSH, létszám: ezer fő, alkalmazottak: négy főnél nagyobb vállalkozások, átlagos állományi létszám

*/foglalkoztatottak: negyedéves adatok

2015-ben év közben egyébként az első negyedévhez képest 12 ezer fővel, 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévre (374 ezerről 362 ezer főre) a bolti, áruházi kiskereskedelemben, miközben a kiskereskedelmi forgalom 5,7%-kal nőtt.

Akkor hány ember is kell újranyitni? Ja, és a Tesco jól felnyomta a vasárnapi pótlékot

Az előbbi KSH adatokból az következik, hogy eleve pótolni kell a boltzár miatt leépített létszámot, ami eleve 6 ezer fő. Az NGM adatai szerint 2016. március 20-án hatezer fő felett mozgott az üres álláshelyek száma a kiskereskedelemben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy felgyorsult az elmúlt időszakban a kiskereskedelemben a vállalkozások közötti munkaerő vándorlás (szaknyelven a fluktuáció) az akár csak néhány ezer forinttal több fizetésért, így ez az adat némileg túltupírozza a valóságot, de a tény, a korábbiaknál jóval nagyobb munkaerőhiány az igaz.

Tovább árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a munkanélküliek között több mint 30 ezren vannak olyanok, akik utolsó munkahelye a kereskedelem volt, ami azért több, mint a betöltetlen álláshelyek száma.

Mindezek alapján jelenleg azzal lehet számolni, hogy a vasárnapi nyitás legalább 10 ezer új embert igényel a bolti, áruházi kiskereskedelemben. A nagyáruházak, elsősorban azok, akik meghosszabbították a boltzár bevezetése után a hétköznapi nyitva tartást, azok átcsoportosíthatnak vasárnapra alkalmazottakat, de ők sem ússzák meg teljesen létszámbővítés nélkül. A jelenlegi munkaügyi szabályok alapján előnyben lesznek a diákok, nyugdíjasok, hétvégén jobban ráérő anyukák (ilyenkor apuka vigyáz a gyerekre, vagy nagyi, akinek már nem kell a pult mögött állnia segítő családtagként vasárnap), akiket pontosan arra a néhány órára kell csak felvenni, amikor a legégetőbb. Főleg azért, mert a Tesco alaposan felnyomta április 17-re a vasárnapi pótlékot, hiszen háromszoros bérért akad jelentkező hétvégi munkára, de mi lesz utána? Csak 50%?

(blokkk.com, 2016. április 15.)

Nem fog itt senki sem kinyitni most vasárnap

Április 17-én. Akkor sem, ha addig megjelenik a boltbezárást eltörlő törvény a Magyar Közlönyben.

A vasárnapi boltzár eltörlését indítványozó törvényjavaslatot április 11-én be is nyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, ahol egy nappal később, április 12-én dönthetnek is róla. Ezt követően az Országgyűlés elnökének, majd a köztársasági elnöknek kell aláírnia, utána jöhet kihirdetése a Magyar Közlönyben.

A hatálybalépés időpontja a friss törvény kihirdetését követő nap. Ez nagy sietség esetében eshet az országgyűlési döntés hetére is, akár már csütörtökre, vagy éppen péntekre is. De ez kevés a vasárnapi nyitáshoz.

A nyitvatartás változását előre be kell jelenteni a jegyzőnek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát az a bolt, amelyik a boltzár eltörlését követően vasárnap ki akar nyitni, ezt a szándékát köteles bejelenteni az önkormányzatnak. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de akkor azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet a kereskedelmi törvénnyel azonos módon rendelkezik a nyitva tartás változásainak bejelentéséről.

Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük egyébként a feladatra, de feltehetően első pillanattól kezdve kezelni tudják a nyitva tartás változásával kapcsolatos bejelentéseket. A boltzár eltörlését előíró törvény hatálybalépésétől kezdve.

Az alkalmazottal előre kell közölni munkarendje változását

Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.

A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, bár ez a lehetőség nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született. De ehhez nyúlni is négy nap.

A törvény azt is kimondja, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (ez az általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (ez az egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Tehát a munkaszerződésekre is figyelemmel kell lenni a vasárnapi nyitásnál.

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Frissítés: jöhet rendkívüli munkavégzés is

Rendkívüli munkaidő is elrendelhető, ami a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Ez persze drágább. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez viszont már három pihenőnapot jelentene az adott héten.

Nagyiról megfelejtkezett a kormány

A kereskedelemben kötelező szakképesítésekről szóló 21/2010. számú NFGM rendelet úgy szól, hogy zárva tartási időszakban a meghatározott termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának (élelmiszer, kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés, kozmetika, háztartási vegyicikk, kertészeti cikk, óra, ékszer, fotócikk, állat, állateledel).

Nos, mivel előreláthatóan a zárvatartási időszak fogalma megszűnik, ennek a rendeletrésznek nem lesz értelme.

(blokkk.com, 2016. április 12.)

Sokba fájhat a vasárnapi boltnyitás: 60 milliárd is lehetne

Nagyi viszont otthon maradhat. Vagy mégsem? Drága buli az eladó bére, ráadásul a kutya sem akar a boltban dolgozni. És mennyi lesz a vasárnapi pótlék, hiszen ma kettő is van belőle: 50% , vagy 100%? De van már 200%-os javaslat is.

A Kúria 2016. április 6-i döntésével átengedte azt a népszavazási kezdeményezést, mely arra irányul, hogy megfelelő számú aláírás összegyűjtése, majd pedig elégséges támogató szavazat nyomán el lehessen érni a jelenlegi vasárnapi boltzár eltörlését. Talán lehet, talán nem.

Kérdés persze az is, vajon mibe kerülne a boltoknak, áruházaknak az újrakezdés. Egyrészt gondoskodni kell friss munkaerőről a vasárnapi műszakokban, bért is kell nekik adni, többet, mint korábban, ráadásul ott van a vasárnapi pótlék is, ami jelenleg - bármilyen furcsa is - a vasárnap nyitva tartó boltok, áruházak egy részénél 50%, más esetekben 100%. Természetesen további költségek is felmerülnek, így egy már biztos, mégpedig az, hogy nem lenne olcsó mulatság újra kinyitni.

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint 142 ezer kiskereskedelmi egység működik Magyarországon (a járműkereskedelemmel együtt számolva). Nincs adat arról, hogy pontosan hány bolt tartott nyitva 2015. március 15., a vasárnapi boltzár bevezetése előtt. Kiindulva abból, hogy a bevásárlóközpontok mintegy 10 ezer boltja, továbbá a nagy üzletláncok nagyobb alapterületű egységeinek döntő többsége (a külföldi tulajdonú üzletláncok boltjainak száma is közel tízezer), valamint számos kisbolt nyitva tartott régen vasárnap, számuk hozzávetőleg 30 ezerre becsülhető. Ez persze év közben hullámzott, mivel a nyári idegenforgalmi szezonban ennél többen, decemberben pedig szinte mindenki nyitva tartott. A boltok számszerű többsége azonban nem nyitott ki vasárnap 2015. március 15. előtt. Más kérdés viszont, hogy a nagy áruházláncok és a bevásárlóközpontok mind kinyitottak, ezek piaci, forgalmi súlya viszont bőségesen meghaladta a zárva tartókét. Fontos apróság: nem volt kötelező kinyitni 2015. március 15. előtt.

Jelenleg az online kasszarendszerben ki lehetne szűrni, hányan adnak nyugtát vasárnap a boltokban, áruházakban, tehát hány bolt is van nyitva, de erről nincs nyilvános - vagy semmilyen - információ.

Ki fog itt vasárnap dolgozni?

A kérdés mindössze azért megalapozott, ráadásul a legfontosabb, mivel munkaerőhiány van a kereskedelemben. Is. De hát egyenlőre munkaerőhiány miatt nem zárt be bolt, vagy áruház, viszont többet kell fizetni a néhány ezressel jobban fizető munkahelyek után futkosó alkalmazottaknak, a más ágazatban, vagy éppen külföldön szerencsét próbáló eladók pedig tetemes űrt hagytak a pultok, pénztárak mögött.

A bolti, áruházi kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak száma a KSH adatai alapján a következők szerint változott az elmúlt időszakban a nagyobb vállalkozásoknál:

Bolti, áruházi kiskereskedelem létszáma

	2015 január	2015 december	2016 január
teljes létszám	188.255	188.845	192.786
ebből fizikaiak	137.013	138.130	139.853

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb vállalkozások, fő

(a kisebb vállalkozások alkalmazottairól kiskereskedelmi bontásban nincs adat)

2015 legfontosabb változása a munka világában a munkaerő hiányának megugrása volt. A KSH legutóbbi adatai szerint 2015-ben 2-3 ezer fő között hullámzott az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben, ami önmagában feltehetően legalább némileg eltér a valóságtól, de az már nem, hogy ez legalább kétszerese a 2-3 évvel ezelőtti mutatóknak.

A pontos statisztika hiányában azért megbecsülhető, hányan is dolgozhattak a boltzár bevezetése előtti időszakban. Egy-egy átlagos vasárnap hozzávetőleg 80 ezer alkalmazott ácsoroghatott a pénztárak, polcok, pultok előtt, raktárakban, döntő részben fizikai dolgozók. A becslés kiterjed az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kisboltokra is.

A statisztika egyébként több tekintetben is csalóka, hiszen a kiskereskedelmi egységek számát és a fizikai alkalmazottak létszámát egybe vetve az kerekedik ki, hogy egy boltra átlagosan egy fizikai dolgozó jut, ami első pillantásra kevéskének tűnik. De a boltok számszerű többsége kisbolt (az átlagos alapterület az élelmiszer és iparcikk üzletek esetében mindössze 112 négyzetméter), ráadásul 45 ezer boltot egyéni vállalkozó üzemeltet, akik ugyan dolgozhatnak alkalmazottal is, de hát ők is általában a pult mögött állnak, az alkalmazottak számában pedig értelemszerűen nincsenek benne.

A vasárnapi nyitva tartás visszaállítása esetén mindenképpen kell majd új dolgozókat felvenni. A boltzár bevezetését követően a hétköznapi nyitva tartásukat meghosszabbító és vasárnapról a hét többi napjára létszámot átcsoportosító áruházak feltehetően visszaállítják a régi nyitvatartási időt, de hát köztudott szakmai berkekben, hogy volt létszámstop is, volt részmunkaidős főmunkaidőssé minősítése és volt azért elbocsájtás is.

Drága buli az eladó bére, hát még vasárnap

Meg is ugrott 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem teljes bérköltsége, ami túllépte a 380 milliárd forintot, miközben 2014-ben ez 20 milliárd forinttal kevesebb volt. 2016. januárjában pedig 34 milliárd forint volt a kiskereskedők összes bérköltsége, egy évvel korábban pedig 31 milliárd forint, ami közel 10%-os bértömeg növekedés. A költségekben. Mindez jól látszik a KSH béradataiban is, melyek szerint a fizetések szépen gyarapodtak:

Bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

	2015 január	2015 december	2016 január
teljes létszám keresete	182.430	197.810	192.022
ebből fizikaiak keresete	144.857	157.069	153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt jelenti, hogy ha eltörlik a vasárnapi boltzárat, akkor a vasárnapi pótlék mellett a megnövekedett bérterhek is többletköltséget jelentenek a korábbiakhoz képest.

Az a fránya vasárnapi pótlék, no meg az éjszaka

A boltzár bevezetése előtt a vasárnapi pótlék vasárnaponként átlagosan 4-5 ezer forint volt, ami bruttó átlagot jelent, a levonások miatt nyilván már kevesebb jutott a borítékba. (Egy hónapban legfeljebb három alkalommal lehetett az alkalmazottakat beosztani vasárnapi munkavégzésre, így egy fizikai munkát végző dolgozó egyébként akár közel 10%-kal is megdobhatta a havi illetményét ezzel).

A bolti, áruházi kiskereskedelemben az előbbi adatsor alapján 20 milliárd forintra becsülhető az elszámolt vasárnapi pótlék együttes összege (a bruttó keresetek szintjén). A bért terhelő adókkal, járulékokkal együtt, amit a kereskedők fizettek, ez a költség megközelíthette a 30 milliárd forintot.

Jelenleg a kevés kivételtől eltekintve a boltok, áruházak öt vasárnap lehetnek nyitva. A szabályozás pikáns oldala, hogy azok az értékesítőhelyek, melyekre nem is terjed ki a boltzár törvény hatálya (például a benzinkutakra), ott megmaradt az 50% vasárnapi pótlék, de az öt szabad vasárnapot kihasználó boltoknak már 100% vasárnapi pótlékot kell fizetniük. Mindezzel együtt jelenleg az ágazat egésze megússza hozzávetőleg 5-6 milliárd forintból a vasárnapi nyitva tartást.

Kevés szó esik az éjszakai nyitva-, vagy éppen zárva tartásról, hiszen a boltzár törvénnyel együtt az is tilos (kivéve, ha a tulajdonos, vagy a segítő családtag áll a pult mögött). A boltzár tilalom feloldása itt is szabaddá tenné a nyitva tartást, de hát ez is pénzbe kerülne, hiszen eladó is kellene hozzá.

Figyelemmel sok-sok tényezőre, így egyebek mellett az időközben megnövekedett bérekre is, a boltzár tilalom feloldása legalább 30 milliárd forintjukba kerülne a boltoknak, áruházaknak, amit egy 50%-os vasárnapi pótlék esetében kellene kitermelni, pusztán a bérköltségeket nézve (vasárnapi pótlékkal, éjszakai pótlékkal, új emberek bérével együtt). A villanyszámla és a többi járulékos költség csak tovább növeli a terheket.

Ja igen, és ha 100% lesz a vasárnapi pótlék?

Nagyi szerepe akár fel is értékelődhet. Bár a KSH adataiban nincs nyoma a segítő családtagoknak a kereskedelemben, olyan keveset találtak felmérésükben, mindössze néhány ezret, de lehet, hogy maradniuk kell a pult mögött, mert az sokkal olcsóbb (a hipermarketeken nagyi már nyilván nem tud segíteni vasárnaponként).

A 100%-os vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint bérköltséget jelentene. Nem semmi, de nem is lenne feltétlenül ennyi, hiszen emellett már többeknek egyáltalán nem érné meg 50 vasárnapot nyitva tartani. Ráadásul nyilván nehéz lenne majd úgy különbséget tenni bolt és bolt között, mint a jelenlegi boltzár törvény alapján, tehát szerencsés lesz majd eldönteni, mennyi is legyen a vasárnapi pótlék. Ez azt is jelentené, hogy aki kinyitna újólag vasárnap, annak több bevétel kell, mint eddig. Lenne is verseny ezért. Egyáltalán nem biztos, hogy a régen nyitva tartók kapkodnának az újranyitással.

A 200% az már teljesen más történet, amit a Liga szakszervezet javasol (meg az MSZP-nek is fut egy hasonló ötlete). Kis bolt már 100% vasárnapi pótlékot sem tud kifizetni, még akkor sem, ha talál alkalmazottat vasárnapra.

Hab a tortán persze: a boltokon, áruházakon kívül máshol is legyen 200% a vasárnapi pótlék, például a vendéglátásban is? Csak a sportszerűség okán. A 200%-os vasárnapi bérpótlék javaslatnál hasznosabb lenne igazi lufit eregetni, mert az legalább szép látvány.

Persze, azt kár tagadni, hogy a kereskedelemben a vásárló a legfontosabb. De fizetni neki kell végül.

(blokkk.com, 2016. április 6.)

A visszafordított vasárnapi boltzár szabályai és történései

Az Országgyűlés 2014 decemberében megszavazta, 2015 március 15-én hatályba léptek, 2016 áprilisában megszüntette.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásának szabályait döntő részben három törvény, továbbá egy kormány-, valamint egy miniszteri szintű rendelet szabályozta a boltzár időszakában:

- 2014. évi CII. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról,

- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

- 53/2015. számú kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről,

- 21/2010. számú NFGM rendelet a kereskedelemben kötelező szakképesítésekről.

A korlátozások a kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre vonatkoznak, azokra a vállalkozásokra, amelyek termékeket értékesítenek és ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat nyújtanak a végső felhasználó részére. A végső felhasználó nem csak magánszemély lehet.

A legfontosabb szabályok a következők.

A kiskereskedelmi üzletek nyitva lehetnek a következő időszakokban

- kiskereskedelmi napokon (hétfőtől - szombatig) 4 óra 30 perc - 22 óra között

- adventi vasárnapokon 4 óra óra perc - 22 óra között

- december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc - 12 óra között

- egy tetszőleges vasárnap 4 óra 30 perc - 22 óra között

- ha a vásárló nyitva tartási időben tér be, akkor legkésőbb 22 óra 30 percig

Zárva tartási időszakok:

- hétfőtől szombatig éjszaka 22 óra és 4 óra 30 perc között

- vasárnap,

- munkaszüneti napok

- húsvét vasárnap, valamint pünkösd vasárnap, továbbá ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott kivételek, melyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá

- a gyógyszertárak
- az üzemanyagtöltő-állomások
- a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenység
- a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzletek
- a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység
- a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenység
- a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység
- a vendéglátás
- a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység
- egészségügyi intézmények, a katonai objektumokon belül, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenység
- automatából történő árusítás

Ezek az értékesítőhelyek változatlanul bármikor nyitva lehetnek és foglalkoztathatnak alkalmazottat.

A 2014. évi CII. törvényben meghatározott egyes kivételek

Korlátozott időszakban lehetnek nyitva alkalmazottat foglalkoztatva vasárnap és munkaszüneti napon:
- kizárólag pékárut, továbbá kizárólag tejterméket értékesítő üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között
- újságot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság értékesítéséből származik)
- virágot árusító üzlet 4 óra 30 perc és 12 óra között (150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada virág, dísznövény értékesítéséből származik)
- sportlétesítményekben üzemelő üzletek a sportrendezvények ideje alatt.

Kis alapterületű üzletek

A zárva tartási időszakban nyitva lehet a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet, ha a tulajdonos (legalább egyötöd tulajdonrésszel), vagy a kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó, továbbá segítő családtagjaik állnak a pult mögött. Ezek az üzletek a zárva tartási időszakban alkalmazottat nem foglalkoztathatnak.

Segítő családtag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§ (1) bekezdés 1. pontja szerint a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

További korlátozások

- Az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül a 2014. évi CII. törvény tekintetében, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.
- Az az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül, így zárva tartási időszakban nem nyithat ki.

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár az alkalmazottaknak az adventi vasárnapokon, valamint a szabadon választható ötödik vasárnapon. Minden más vasárnapi munkavégzés esetében a jelenlegivel egyező 50% mértékű pótlék jár.

Kötelező szakképesítés

Meghatározott termékek értékesítése esetében az előírt szakképesítés szükséges. Élelmiszerek és kozmetikum árusítása esetén külön feltételek alapján egészségügyi alkalmassági vizsgálat is kötelező.

A 21/2010. számú NFGM rendelet alapján zárva tartási időszakban a következő termékek esetében nem kell szakképesítéssel rendelkeznie a 200 négyzetméternél kisebb boltban dolgozó tulajdonosnak, vagy segítő családtagjának:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat, tehát a húsárunál kell a szakképesítés),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Leltározni szabad, házhoz szállítani tilos vasárnap

A 2014. évi CII. törvény szerint kiskereskedelmi tevékenységet zárva tartási időszakban végezni tilos. A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja alapján ugyanakkor egyes munkafeladatok elvégezhetők a zárva tartási időszakban is, így egyebek mellett az árufeltöltés, javítás, karbantartás, leltározás.

A kormány eddigi állásfoglalása alapján bármilyen házhozszállítás tilos a zárva tartási időszakban a 2014. évi CII. törvény hatálya alá tartozó területeken.

Nyitva tartás változásának bejelentése, ellenőrzés

A kereskedő a nyitva tartás minden változását köteles a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) bejelenteni.

A 2014. évi CII. törvény alapján az adventi vasárnapok, továbbá a szabadon választható egy vasárnap esetében legalább 15 nappal előbb kell bejelenteni a nyitva tartást a jegyzőnek. Minden más esetben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján ugyancsak a jegyzőnek kell bejelenteni bármely változást legalább 8 nappal előbb.

A 2014. évi CII. törvényben foglaltakat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Az előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság köteles az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra az üzletet bezárni.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzésekor a segítő családtag kilétéről a kereskedő köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.

Az 53/2015. számú kormányrendeletben a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről meghatározott rendben kizárólag akkor lehet majd a jegyzőnél mentességet kérni, ha a kormány dönt a kivételek további feltételeiről, e jogszabály hatáskörébe utalva azokat.

(blokkk.com, 2015. március 14., folyamatosan frissítve)

Boltzár számtan

Beszéljenek a számok a boltok, áruházak egy évéről. Újranyitás: kinek lenne rá pénze? A kisboltosnak aligha.

A vasárnapi boltzár 2015. március 15-i bevezetését követően sok változás volt a bolti, áruházi kiskereskedelemben. Ezek egy része kötődött a vasárnapi boltzárhoz, egy része pedig nem. Az egyes egyidejű hatások ugyanakkor nem választhatók szét oly módon, hogy külön-külön melyik honnan és mennyit hozott a konyhára, vagy vett el a zsebekből. Ezzel együtt a számok a következőket mutatják.

Vásárlók: kétharmad menne vasárnap vásárolni

A közvéleménykutatások szerint mind a vasárnapi boltzár bevezetése előtt, mind utána a vásárlók kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltzárral. Szó sincs arról, hogy megszokták, csupán átálltak rá, mivel más választásuk nem volt. A vasárnap nyitva tartó kis üzletek nem váltották ki a nagyáruházakat, nyilván esélyük sem volt erre.

Piac, bevétel: nincs veszteség, átrendeződésnek pedig semmi nyoma

Van már online kassza adat, 2015-ben a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás együttes bevétele 8.464 milliárd forint volt (a Népszabadság 2016. április 4-i közlése szerint). A januári 600 milliárd körüli online adat már korábbról ismert. Külön a boltzárral érintett kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat. Ennek alapján csak annyi állapítható meg, hogy az együttes éves online kasszás bevétel a januári tizennégyszerese.

Nos, a néha azért kritizált KSH adatsora az elmúlt években kísértetiesen hasonló növekedést mutat, mely szerint az online kasszás területek éves árbevétele az elmúlt négy évben tizenötszöröse volt a januárinak. A növekedési ütemben így alig van némi különbség az online kasszás és a KSH adatsorai között:

	kiskereskedelem		szálláshely		vendéglátás		együttesenhányszorosa az éves bevétel a januárinak
	január	éves	január	éves	január	éves	együttesenhányszorosa az éves bevétel a januárinak
2015.	626	9.272	11	213	58	918	15x
2014.	598	8.949	9	190	52	806	15x
2013.	562	8.514	8	167	52	754	15x
2012.	561	8.249	8	152	51	730	15x

KSH, milliárd forint, online: Népszabadság, 2016. április 4.

Belső átrendeződésnek akár a kicsik, akár a nagyok javára semmi nyoma az eddig megismert nyilvános adatokban.

Nagyvállalkozások alkalmazottainak létszáma: nem volt változás

A KSH adatai szerint a négy főnél többet foglalkoztató bolti, áruházi kiskereskedelemben 2015-ben az alkalmazottak létszáma 187 ezer fő volt, számuk 2014-hez képest 4 ezerrel nőtt. Ebben jelentős szerepe volt az online pénztárgép rendszernek is, ami a munkaerő piacot is tisztította. Év közben, ami legjobban kifejezheti a boltzár hatását, ebben a körben nem volt érdemi elmozdulás:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma a nagyobbaknál:

2015.	január	december	változás
létszám	188.255	188.845	+ 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

A teljes kereskedelem foglalkoztatottjainak létszáma: közel 10 ezres mínusz

A foglalkoztatottak száma magában foglalja az alkalmazottak előbbi mutatója mellett az öt főnél kisebb vállalkozások alkalmazottainak a számát is, emellett az egyéni vállalkozókét, a tulajdonosokat, segítő családtagokat, bárkit, aki bármilyen minőségben tevékenykedik a kereskedelemben. Nos, itt nagyot esett a foglalkoztatottak száma:

teljes kereskedelem	2012	2013	2014	2015	változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma	539	529	548	539	- 9

KSH, kis- és nagy-, valamint gépjárműkereskedelem együtt, ezer fő, éves adatok

Boltok, áruházak: rogyadoznak a kisboltok

2015-ben csökkent a vállalkozások és az értékesítőhelyek száma is a bolti, áruházi kiskereskedelemben, döntő részben a kisboltok térvesztése miatt:

kiskereskedelem	2015. június 30.	2014. december 31.	változás 2015/2014.
vállalkozások száma	97.081	98.655	- 1.574
boltok, áruházak száma	141.863	144.190	- 2.327

KSH

Bérek: felnyomta a munkaerőhiány

Az üres álláshelyek száma megkétszereződött a boltokban, áruházakban, kicsiknél-nagyoknál egyaránt. Ez fel is nyomta a béreket:

bolti, áruházi alkalmazottak keresete a nagyobb vállalkozásoknál

	2015 január	2015 december	2016 január
teljes létszám keresete	182.430	197.810	192.022
ebből fizikaiak keresete	144.857	157.069	153.797

KSH, havi bruttó átlagkereset, forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Az újranyitás költsége: ezt fizesd ki, ha tudod

A blokkk.com számítása szerint a vasárnapi pótlék mértékétől függően 30 milliárd forintnál kezdődik a számla, amikor 50% lenne a vasárnapi pótlék. 100%-os vasárnapi pótlék esetében 50-60 milliárd forint lenne a számla. Nem az árak emelkednének, hanem kisebb lenne a további alapbér emelés, bár ma sem lehet elég eladót találni, vagy más költségeket kényszerülnének lefaragni az áruházak. A kisboltosok nem tudnának 50 vasárnapra 100%-os vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak.

(blokkk.com, 2016. április 11.)

Vasárnapi boltzár egy éve: 2300 bolttal és 9 ezer foglalkoztatottal kevesebb

Bizony, bizony, volt létszámleépítés és semmi sem bizonyítja, hogy a kisboltok forgalma nőtt volna a boltzár nyomán. Az átlagokra butított online adatok semmit sem mutatnak. Népszavazás: a boltokban is volt lökdösődés. Boldog ember is van vasárnap: nagyi a pult mögött.

Nem vitatható, hogy a kormány jól időzítette a vasárnapi boltzár bevezetését, hiszen 2015-ben tarolt az online kassza, sokkal több nyugtát adtak az ügyeskedők, nőtt is a piac. De sok-sok homokszem is hullott a boltzár gépezetébe. Csak sorjában.

A kiskereskedelemről nincs nyilvános online adat

A kereskedelem szabályozásáért felelős miniszteri biztos alaposan lebutított átlagokat közölt az online pénztárgépekből az adóhatósághoz beküldött adatok alapján. Nem volt hajlandó még arra sem, hogy elárulja, mennyi volt az online kasszás bevétel 2015. eleje és vége között. Titok maradt az is ráadásul, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelem, a vendéglátás és a szállodaipar együttes online adataiból mennyi volt külön a kiskereskedelem bevétele, hiszen vasárnapi boltzár a három szakterületből csak itt volt. Egyébként a KSH mérése és a közreadott online adatok alapján ez a kép rajzolható ki 2015-ről, jókora eltéréssel:

	kiskereskedelem	szálláshely	vendéglátás	együttesen
				KSH	online
2015.	9.257	368	918	10.543	8.450

KSH, milliárd forint, online: kormányzati közlésből becsült

A KSH egyébként becsült adatokat ad közre, egy unióban elfogadott módszertan alapján, így önmagában egy eltérésért nem hibáztatható. De azért jó lenne, ha lenne pontosabb adat.

Létszám: nagyot zuhant a foglalkoztatottak száma és bizony rúgtak ki alkalmazottat is

A KSH kétféle létszámmutatót mér. Az egyik a foglalkoztatottak száma a teljes kereskedelemben (a kis- és nagykereskedelemben együtt), ami 2015-ben 2014-hez képest 9 ezer fővel csökkent. 2015-ben év elejéhez képest év végére is csökkenés volt a foglalkoztatottak számában, 8 ezer fővel visszaesett a létszám. A foglalkoztatottak száma 2015. végén 539 ezer fő volt a kereskedelemben. Foglalkoztatott az, aki bármilyen módon dolgozik (a kereskedelemben tehát lehet alkalmazott, egyéni vállalkozó, tulajdonos, vagy éppen segítő családtag is).

A KSH másik mutatója a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottainak száma (ez is része egyébként a foglalkoztatottaknak, tehát azoknak egy szelete). Itt van külön adatsor a bolti, áruházi kiskereskedelemről, amiből világosan kiolvasható, hogy év elejéhez, januárhoz mérve bizony már februárban, majd márciusban és áprilisban is csökkent ez a létszám, több mint három ezer fővel. Ezt nagyon nehéz lenne létszámcsökkenés helyet valami másnak nevezni.

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015	január	május	december
létszám	188.255	184.615	188.845

KSH, fő alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős dolgozók együtt)

A KSH persze azért statisztikus, hogy sokat számolhasson. Az előbbi adatsor "létszám" megnevezés alatt fut, de létezik például "átlagos állományi létszám" is, az irányzat azonban természetesen hasonló.

A statisztika gyönyöre, hogy persze lehet másként is számolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. áprilisát nevezte meg kiinduló pontnak saját elemzésében, ehhez képest viszont már valóban nőtt ez a létszám 2015-ben, de hát év végére is csak az év eleji szintet érte el. Hozzátartozik a képhez, hogy 2015-ben 2014-hez képest nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, de hát ebben a döntő szerepe nem a boltzárnak, hanem más piaci hatásoknak, így az online pénztárgépnek is volt jelentős szerepük (több nyugta mellé több alkalmazott is dukál).

Rogyadoznak a kisboltok

A KSH adatai szerint 2015. első félévében, tehát a vasárnapi boltzár bevezetésének táján kétezer-háromszázzal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014. végéhez képest. Így érthető az is, hogy a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is csökkent másfél ezerrel ugyanebben az időszakban, amikor a vasárnapi boltzárat bevezették.

Nem lehet nehéz kikövetkeztetni, hogy ez a boltszám csökkenés döntő részben a kisboltokat érintette.

250 milliárdot nyertek volna a kicsik? Szemüveget a bírónak!

A miniszteri biztos közlése szerint nagyjából 200-250 milliárd forint többletbevételük keletkezett 2015-ben a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozásoknak. Nos, ez becslés lehet, de a kisvállalkozások többletbevétele a nyilvánosságra hozott online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető teljes körű 2014. évi online adatok, mivel az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott. Így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a kisvállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők lehetnek elvileg.

Az is lehet egyébként, hogy azért nőtt a kisvállalkozások bevétele, mert az ügyeskedők több nyugtát adtak, nem pedig azért, mert a vásárlók a nagyáruházból a kisboltba mentek

Népszavazás: egyedül nagyi boldog a pult mögött vasárnap

A boltokban is volt lökdösődés 2015-ben. Vasárnap hiányában a vásárlók pénteken, szombaton lökdösődtek az áruházakban, van is ilyenkor hosszú sorállás a pénztáraknál, amiből úgy tűnik, a nagyáruházat kedvelők kitartanak kedvenc bevásárlóhelyük mellett. Nincs olyan felmérés, mely azt mutatná, hogy a vásárlók többsége elfogadná a vasárnapi boltzárat.

Némileg meglódult egyébként a bevásárlóturizmus, de ennek súlya csekély. Az online kereskedelem nagyot nőtt 2015-ben, de ez így volt a korábbi években is. A Balatonon nyaralók nyilván többet izzadtak nyáron, mint régebben, hiszen nehéz volt vasárnap üdítőhöz jutni a boltban.

És a vasárnapi boltzár boldog nyertese

Nagyi viszont boldogan áll az élelmiszerbolt pultja mögött, mert nem kell szakképzettséget igazoló papíros, de csak vasárnap. Ja, a kínai boltos sem izgatja magát, hiszen az ő papírjai igencsak nehezen bogarászhatók, ki is ő tulajdonképpen.

(blokkk.com, 2016. március 10.)

Megszerették a vásárlók a vasárnapi boltzárat

Igen? Te elhiszed? Na, nem is...

Az Ipsos Zrt. a vasárnapi boltzár törvény bevezetése előtt, tavasszal, majd fél évvel később, ősszel is országos reprezentatív kutatást végzett, amiből kiderült, hogy a magyarok nagy többsége utálja a vasárnapi zárva tartást. Megnehezíti a bevásárlást a zárva tartás, bár igaz, más napokon kell vásárolni, viszont kevesen választják a kisebb boltokat, vagy a piacokat a törvény miatt.

A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a boltok nem alkalmazkodtak az új szabályhoz, ugyanannyi lehetőség van vasárnaponként vásárolni, mint közvetlenül a bevezetés után. A kutatás szerint bár kicsit többet járunk múzeumba, koncertre, színházba, kirándulni, fürdőbe, és többet utazunk el, a javulás valószínűleg inkább az elmúlt nyári időszak szezonális hatásának, mint a vasárnapi zárva tartásnak tudható be.

A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. 41 százalékról viszont 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel. Némileg tehát mérséklődtek az álláspontok, annak ellenére, hogy utólag nagyobb változásnak és nehézségnek értékelik a boltok vasárnapi zárva tartását, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Mielőtt a vasárnapi zárva tartást bevezették volna, a lakosság valamivel több, mint fele (53 százalék) gondolta úgy, hogy az új törvény valamennyire megnehezíti majd vásárlásai intézését. A gyakorlatban is látva, hogy ez mit jelent, már 63 százalék értékeli nehezebbnek a helyzetet, az aktív keresőknek pedig a 70 százaléka.

Jelenleg a lakosság többsége az esetleges vasárnapi bevásárlásait inkább valamelyik másik napon végzi (71 százalék) és csupán egynegyedük választ kisebb boltokat (18 százalék) vagy piacot megoldásként (6 százalék). A törvény lehetőséget ad arra, hogy az üzletek – az adventi időszakon felül – naptári évenként egy választott vasárnapon mégis nyitva tartsanak, de csak a megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy követi is, hogy mikor vannak a nagyobb boltok nyitva vasárnap is.

(Világgazdaság, 2015. december 5.)

Nyúlfarknyi aprót hoz a vasárnapi boltzár

Ennyiért - 62 ezer forintért - semmi értelme az egésznek. A miniszteri biztos szerint 100 milliárdot kasszírozhatnak éves szinten a kisvállalkozások a vasárnapi boltzár nyomán.

Szatmáry miniszteri biztos szerint "látszik, hogy a vasárnapi bezárásnak nem volt káros hatása sem a belső fogyasztásra, sem a kiskereskedelem egészére, sokkal inkább komoly gazdasági, piacátrendeződési folyamatokat figyelhetünk meg. A változó fogyasztási szokások miatt éves szinten százmilliárdos nagyságrendű lehet az az összeg, amely átvándorol a hazai kkv-k felé, miközben a nemzetközi láncok is eladásaik bővüléséről adnak számot" (Napi Gazdaság, 2015. augusztus 7.).

Ő bizonyára tudja, hiszen már korábban is úgy nyilatkozott, hogy "...az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem adatait..." (2015. április 9.). Igaz, utána a kormány cáfolta, hogy rendelkezésre állnának a kiskereskedelem adatai, hanem csak a valamennyi online pénztárgép használatra kötelezett kör (kiskereskedők, vendéglátók, szálláshely szolgáltatók) együttes adatsora van meg, ágazati bontás nélkül.

A 100 milliárd forint önmagában nagy összeg, ráadásul nem vitatható, hogy a mai világban minden fillér számít. Egy gazdaságpolitikai döntésnél azonban más viszonylatokban kell számolni. Ma már ráadásul köztudott, hogy az alkalmazottak pihenése, a család vasárnapja mellett azért más ok is szerepet játszott a vasárnapi boltzár bevezetésében, sőt, könnyen lehet, hogy a döntő mozgatórugó a multi áruházak megtépázása volt. Ennek tükrében érdemes kutakodni az eredményeket tekintve.

Az annyi, mint 1%: édeskevés

A bolti, áruházi kiskereskedelem egészéhez mérve 100 milliárd forint csekély hányadot jelent. 2014-ben a kiskereskedelem értéke 8.934 milliárd forint volt, 2015-ben 9.300-9.400 milliárd forint várható (4-5% éves növekedést feltételezve). Hát bizony ennek mindössze 1%-a a vasárnapi boltzár nyomán várható átrendeződés, miközben a kiskereskedelmi piac valóban nő (a félreértések elkerülése érdekében tegyük hozzá, nem a vasárnapi boltbezárás miatt).

A nemzetközi láncok eddig semmiről sem adtak számot 2015-ről (leszámítva némelyik mérlegbeszámolóját, ahol a fordulónap nem év vége, de hát ezek sem nagyon árulkodóak), így nem tudni, mi húzódik meg a miniszteri biztos nyilatkozatának hátterében.

De ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel egy növekvő piacon az még nyomon követhető, hogy az egyes vállalkozások bevétele hogyan változik, de ha minden vállalkozó csoport gyarapodik (márpedig a nyilatkozat ezt vetíti előre), akkor átrendeződés eredménye már nem lesz látható. Veszteséget elkönyvelők persze mindenütt lesznek, elég csak a bevásárlóközpontok tízezer üzletére gondolni, ahol nagyon panaszkodnak a boltosok a kieső bevételre, de nem csak ők, hanem mások is. Természetesen lesznek nyertesek is, de ezzel együtt csak annyi következtetés vonható le, hogy a kép vegyes.

Még rosszabb a helyzet, ha a miniszteri biztos nem a kiskereskedelemre, hanem a teljes online pénztárgép használatra kötelezett vállalkozói körről beszélt, hiszen éppen ekkor pontosított a kormány, miszerint csak ilyen adat létezett mindeddig. Ebben az esetben az az egy százalék valamelyest kisebb lesz, hiszen a viszonyítás alapjához hozzá kellene csapni a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatók mintegy ezer milliárdos piacát. De nem célszerű csapkodni.

Boltonként 62 ezer forint havonta: hát ez bizony csak aprópénz

Tételezzük fel a legjobbat, hogy a kormány szándékai szerint a multi üzletek buknak, a hazai kisboltosok pedig nyernek 100 milliárd forintot. Megtehetjük, mivel így is sanyarú eredmény kerekedik ki, e nélkül pedig még rosszabb lesz a kép, hiszen ma már mindenki csipeget mindenki piacából, ha teheti.

A KSH szerint 136 ezer kiskereskedelmi bolt, áruház ügyködik a kiskereskedelemben (2014. december végéről van a legutolsó adat, gépjármű kereskedelem nélkül számolva). Ebből közel tízezer külföldi tulajdonú értékesítőhely. Ennek alapján kiszámítható, hogy egy hazai boltra átlagosan közel 735 ezer forint többletforgalom esne a vasárnapi boltzár említett piacrendező hatása nyomán. Ez 62 ezer forint havonta.

Jelenleg a piacon annyi már látszik, hogy a vasárnap is nyitva tartó családi kisvállalkozások egy része lehet nyertes (számuk nem nyilvános, bár az adóhatóságnak nem eshet nehezére megnézni az online adatokból egyszerűen azt, kik, hányan adnak a boltok közül nyugtát vasárnap), de ők csak kisebb töredékét jelenthetik a kisvállalkozói körnek. Elég körbesétálni vasárnap, látszik, hogy azért az üzletek többsége zárva van. A kisboltosok egy jelentős része ugyanúgy zárva tart vasárnap, mint régen, ők valószínűleg nem nyertek semmit és ott van a bevásárlóközpontok 10 ezer üzlete, akikről tudott a már említettek szerint, hogy nagyot buktak a vasárnapi boltzárral. De mások is.

Kérdés, ennyiért érdemes volt-e bezárni az üzleteket vasárnap? Az online adatokból egy biztosan látszik: a boltzár bevezetését megelőző februárhoz képest a későbbi hónapokban fele akkora a piac növekedése, mint a korábbi években, akár a kiskereskedelmet, akár a teljes online pénztárgép használatra kötelezett kört tekintve. Az is veszteség, ha lehetett volna több.

(blokkk.com, 2015. augusztus 23.)

Csak zsörtölődés, hogy nem piacozhat az élelmiszerbolt?

Balatonakali FÉK abc-je vidáman nyitva tart vasárnap, miközben a balatonfenyvesi ZSO-LI időközben visszavonult. A gond csak annyi, hogy a FÉK termelői piaca, ha igazi is, nem ad felmentést a boltzár alól az élelmiszerboltnak. A Coop piacai köszönik szépen, egyenlőre jól vannak.

A Népszabadság számolt be arról július 26-i híradásában, hogy a CBA Akali vidáman nyitva tart vasárnap, mivel termelői piacot létesített. A Balatonakali FÉK Üzletház (mert hivatalosan így hívják), ha csinált is termelői piacot, az az önkormányzat nyilvántartásában továbbra sem szerepel. Ez csak azért apró gondocska, mivel a jogszabály szerint a jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A jegyző a nyilvántartást az erre vonatkozó kormányrendelet szerint az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi. Márpedig Balatonakali önkormányzatának van honlapja, azon a FÉK Üzletház fel is van tüntetve, de termelői piacnak nincs nyoma.

Az igazi probléma viszont az, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján élelmiszerbolt nem lehet a termelői piac része, így nyitva sem lehetne ezen a címen. A helyi termelői piac a kereskedelmi törvény szerint az, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Ez egyértelmű szövegezés, mint arra korábban is rámutattunk, ami két feltételt is támaszt: a helyi termelői piacon a kistermelő csak saját maga árusíthat és csak a saját termékeit. Ebből az következik, hogy egy ilyen piacon nincs helye annak a boltosnak, aki nem kistermelő és nem a saját megtermelt termékét árusítja, ráadásul annak élelmiszerbolt nem lehet a része. Így élelmiszerbolt termelői piac szervezőjeként, bárhogyan is ügyeskedik annak elhelyezésével, nem lehet nyitva vasárnap. Természetesen akár a bolt elkülönített területén, vagy szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó külső területen szervezhető helyi termelői piac, ezzel nincs is probléma, de annak el kell különülnie a többi árustól, így a boltostól is, akik nem kistermelők. Még az sem fogadható el, hogy a boltos a piac részeként a kistermelő termékeit árulja, hiszen a helyi termelői piacon, mint idéztük a törvényt, csak a kistermelő értékesítheti a saját termékeit.

Nem véletlen, hogy a kereskedelmi jog a helyi termelői piac fogalma mellett meghatározza a másik törvényes piacformát - az egyszerűség kedvéért és a törvény szövegezése szerint -, ami a "piac". A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes, terület fogalmába bőven belefér a bolt, csak akkor egy sor egyéb feltételt is teljesíteni kell, így élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előírásokat egyaránt.

Az Index is piacot keresett a napokban, igaz, ők ezt az északi parton tették, Coop boltban. Úgy tűnik, rejtélyes játszma folyik a háttérben, hiszen vannak jó és vannak rossz piacok, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. A kérdés csak az, ki és milyen alapon osztja a lapot, vagy bárki húzhat belőle, csak szerencséje legyen?

(blokkk.com, 2015. július 26.)

WC nélkül nincs piac és vasárnapi nyitvatartás

A vizeldét még meg lehet úszni, de a wc azért más. A cégér átmázolása és a boltbejárat fölé odafirkantani a piac szót kevés a vasárnapi boltzár megkerüléséhez. De az sem mindegy, hogy milyen piac az, amit a bolt köré körítenek a vasárnapi nyitásért. Előfordulhat, hogy a CBA és a Coop piacai csak műpiacok.

Érthető módon minden kereskedő próbál rést ütni a vasárnapi boltzáron: van, aki meghosszabbítja a hétköznapi nyitva tartást, van, aki új időpontban hirdeti a leárazásokat, van aki a benzinkúton próbálkozik, van aki tulajdonossá fokozza az alkalmazottját és van aki piacot fabrikál a boltja köré. A mérce minden esetben azonos, hiszen van, amit enged a törvény, ezzel szemben pedig van, amit nem. A legújabb módi piacot csinálni a bolt köré és így kinyitni vasárnap. Egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan könnyen megy, mivel piacot csinálni nem is olyan egyszerű.

Termelői piac, vagy piac?

A vasárnapi boltzár törvény (2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy hatálya nem terjed ki egyebek mellett a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. Ennek alapján aki piacon, vagy helyi termelői piacon kereskedik, akkor tart nyitva, amikor akar.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kétféle piacot határoz meg (a boltzár törvény ezeket veszi át), így eleve kizárólag ezek lehetnek szabályszerűek. Az egyik a helyi termelői piac, ahol a kistermelő a saját gazdaságából származó mezőgazdasági, élelmiszeripari termékét értékesíti. Nyilván egy ilyen piacon nincs helye a boltosnak, aki már nem a saját megtermelt termékét árusítja. Természetesen a bolt szomszédságában, vagy éppen a hozzátartozó területen szervezhető helyi termelői piac, de a törvény világosan kimondja, hogy mivel ezeken a piacokon csak kistermelő árusíthat, más tehát nem, így a bolt, hiába adja területének egy részét oda, már nem lehet része a piacnak. Így hiábavaló kísérletezés lenne helyi termelői piacot rittyenteni a bolt köré a vasárnapi nyitva tartás érdekében, az ütközik a kereskedelmi törvénnyel.

A másik törvényes piacforma - az egyszerűség kedvéért - a piac. A kereskedelmi törvény szerint a piac olyan épület, épületegyüttes, vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Nos, a piac már lehet a kísérletezés terepe, hiszen az épület, épületegyüttes fogalmába bőven belefér a bolt, a "többen" pedig a kettőnél kezdődik, így csak arra kell ügyelni, hogy ne lógjon ki a lóláb. Ez viszont nem is olyan egyszerű. Egy vagányabb bevásárlóközpont is egyébként piaccá tudná pofozni magát a kereskedelmi törvény fogalom meghatározásai alapján, de feltehetően ez lenne az az eset, ami a jog puszta szövegezésével esetleg nem, de a jogalkotói szándékkal már élesen ütközne. Ez is azért számít valamit.

Piaccsinálás: van piacrendelet is, az ellenőrző hatóságoknak pedig ingyen egy helyiséget kell adni

A piachoz piacüzemeltetési engedély kell, amit az önkormányzat jegyzője ad ki. Az önkormányzat nyilvántartást vezet az engedélyezett piacokról, ami nyilvános (a honlapján elérhető). Az 55/2009. számú kormányrendelet a vásárokat, a piacokat és a bevásárlóközpontokat szabályozza további részkérdésekben. Így azt is kimondja, hogy vásár és piac olyan területen rendezhető, tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, ráadásul meg kell felelni egy sor előírásnak, egyebek mellett építészeti, közegészségügyi, tűzvédelmi, hulladékkezelési szabályoknak is. Nagyobb piac esetében, amikor egyidejűleg 300 főnél többen lehetnek a piacon, még biztonsági tervet is kell készíteni.

A neheze azonban csak most kezdődik a papírmunkákat követően: élelmiszer felhasználása, forgalmazása esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy amikor jön az ellenőrző hatóság, az öltözőt, vagy a boltvezető irodáját átengedik részére és a kávéért nem kell fizetni.

Az előírások része, hogy a piac működési rendjéről hirdetményben tájékoztatást kell adni a vásárlók és az ott árusító kereskedők részére, az árusítóhelyeket pedig sorszámmal kell ellátni, nyilván látható módon.

És akkor a WC-kérdés a piacokon: a vizelde a vásárlónak kell

A Nemzeti Jogszabálytárban az illemhely kifejezést 97, a vizelde szót 2, a WC szöveget 278 jogszabály tartalmazza, igaz, számos esetben WC-papírról is szó esik. Létezik közöttük és hatályos az 59/1999. számú EüM rendelet, a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól. Ez jó néhány követelményt meghatároz, egyebek mellett a következőket:

- a napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni, tehát füves, földes talajon nem menő a piac,

- a piac területét körül kell keríteni,

- a piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell (az árusítóhelyek, az árusok részére).

Ez a jogszabály tartalmazza azt is, hogy a vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - az OTÉK előírásának megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. E jogszabály szerint tehát valamennyi illemhely létesítése kötelező, mégpedig a vásárlók részére (természetesen az árusok számára is meg kell oldani, de az másik kérdés).

Előbbiek alapján a 253/1997. számú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szabja meg, hány darab nyilvános WC kell a piacokon.

A rendelet szerint

- az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani: nyilván a piac ide tartozik,

- az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell tervezni, megvalósítani, (tehát mikor várható a legnagyobb tömeg a piacon),

- az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét (így teljes kör).

A létszámhatárok közül pedig a legkisebb a következő:

- az építményekhez és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges.

Nehéz elképzelni olyan piacot, ahol ki lehet zárni, hogy egyidejűleg 10 főnél kevesebben forduljanak meg, így ráadásul ha jól menő piaccal számol az üzemeltetője, nemek szerint is el kell különítenie az illemhelyeket. A vizelde WC-csészével kiváltható.

Tehát piac nincs WC nélkül.

Balatonakali, Balatonfenyves és a többiek

A Balatonakali önkormányzat honlapján a kötelező nyilvántartásokban piac, helyi termelői piac jelenleg nincs feltüntetve. A településen van CBA bolt (FÉK ABC) és Coop üzlet is a láncok boltkeresője szerint, de az önkormányzat kötelező nyilvántartásában csak a CBA címe szerepel.

A balatonfenyvesi önkormányzat honlapján két piac szerepel, egyik, a Balaton Park Vásár és Piac, amely alkalmi piac, csak egyes napokon működik a nyári időszakban, a másik a Zsoli Piac. Ez utóbbi pontosan azon a címen van, ahol egy élelmiszer áruház is található. A piac alapterülete 1.400 négyzetméter, 7 árusítóhellyel. Kérdés, van-e nyilvános WC a piacon. A Zsoli Piac és a Zsoli Szupermarket egyaránt a Vörösmarty utca 10. szám alatt található meg. A Zsoli Szupermarket is tagja a CBA láncnak.

Révfülöp piacokban gazdag, de óvatosabb

Révfülöp önkormányzata összesen 4 piacot tart nyilván, közülük egy kirakódó vásár már megszűnt. A további három piac esetében a szakhatósági hozzájárulás kikötéseket tartalmaz, egyebek mellett éppen a vízellátást, vagy éppen az illemhelyeket előírva. A piacok üzemeltetői között van a Pólus-Coop és a Tapolca-Coop, így nem véletlen, hogy a Káli úti piac és az egyik coopos ABC címe egybeesik. A Kacsajtósi utca 16. alatt a Tóth Élelmiszer üzlet található. Az árusító helyek száma a coopos piacoknál 7-7, a Kacsajtósi útinál 4 darab.

Ja, igen, WC-papírról is a piacnak kell gondoskodnia.

(blokkk.com, 2015. július 6.)

Nagyi vasárnap a boltban: lehet hülye, sőt, a tulaj is

Mármint szakmailag. Az NGM megváltoztatta a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjét. Így egyes élelmiszerek, iparcikkek eladásakor zárva tartási időszakban nem szükséges szakképzettség a pult mögé álló segítő családtagnak, vagy a tulajdonosnak. Ez a kivételezés kizárólag a zárva tartási időszakban, vasárnap, munkaszüneti nap és éjszaka igaz, amikor csak a tulajdonos, vagy a segítő családtag állhat a pult mögé, június 17-től. A nyitva tartási időszakban viszont ezeknél a termékeknél az eladást végző bármely személy szakképesítési előírása megmaradt. Pedig a hasmenés nem válogatós.

Úgy látszik, a vásárló egészsége, biztonsága vasárnap nem számít, pedig az egész szakképesítési követelményrendszer éppen azért van, hogy egyetlen pillanatban se sérüljön meg a boltban pénzét költő fogyasztó azért, mert az eladó esetleg hibázott.

A Magyar Közlöny június 9-i számában ugyanis megjelent a nemzetgazdasági miniszter 17/2015. számú rendelete, mely módosítja az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges szakképesítések rendjét szabályzó előírást, a 21/2010. NFGM rendeletet. A kötelezettségek lényege, hogy egyes termékek esetében az eladást végző személynek szakképesítéssel kell rendelkeznie, ezt a kereskedelmi törvény világosan kimondja. A termékek felsorolását, ahol a szakképesítés kötelező, az említett nemzetgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza.

A friss NGM rendelet - elképesztő felelőtlenségről árulkodva - kimondja, hogy szemben az általános előírással, ezek a követelmények egyes termékek esetében nem terjednek ki az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra, egyéni cég tagjára, gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjára, valamint a segítő családtagokra, zárva tartási időszakban, amikor a 200 négyzetméternél kisebb üzlet kinyithat, ha akar és képes rá, de ilyenkor alkalmazott nem foglalkoztatható, csak kevés kivétellel. (Az már csak hab a tortán, hogy az egyéni vállalkozótól, ha tevékenységi körében a kiskereskedelem szerepel, a vállalkozói igazolvány kiváltásakor számon kérik a megfelelő szakképzettséget, tehát ő nem lehet kivétel).

Némi öröm az ürömben, hogy a módosítások, így a kivételezés is a kihirdetést (június 9-ét) követő nyolcadik napon, június 17-én lépnek hatályba, így a most következő hőségriadóval tarkított hétvégét még a régi szabályok szerint kell a boltosoknak túlélniük. A vásárlók legalább csipetnyi szerencséjére, ha egyáltalán valamelyik hatóság ellenőrzi a zárva tartási időszakban ügyködő boltosokat.

Csak egy példát kiragadva, mennyire zavaros az új jogszabály: aki jár vásárolni, az tudja, hogy a kisebb boltokban ugyanannál a pultnál és általában ugyanattól a személytől kérheti a vásárló a húsfélét, vagy éppen a párizsit, trappistát. Nos, itt lesz majd némi zavar, hiszen a segítő családtag nagyi szakképzettség hiányában a csirkemellet már nem adhatja oda, de a kolbászt sem, sőt párizsit sem szeletelhet, míg az ementálit, mivel az tejtermék, vidáman darabolhatja. Vasárnap. Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, hentesáru, húskészítmény, felvágott, kolbász, ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása.

Nos, a kivételek a következők, ahol tehát zárva tartási időszakban nem kell szakképesítés, máskor pedig igen:

- élelmiszer (kivéve húst, hentesárut, halat),

- kozmetika, háztartási vegyicikk,

- kertészeti cikk,

- óra, ékszer

- fotócikk,

- állat, állateledel.

Az élelmiszerek esetében a zöldség, gyümölcs árusításához jelenleg sem kell szakképesítés.

És némi pontosítás: a hús- hentesáru eladó fogalmi meghatározása a magyar joganyagban pontosan nem található meg. A foglalkozások besorolásában (FEOR) az 5113 szám alatt megtalálható, de itt külön szerepel a bolti hentes-, eladó is. Ebből az következik, hogy a hús- és hentesáru fogalmába a különböző húskészítmények is beletartoznak. Így a tulajdonos, vagy segítő családtagja párizsit sem adhat el, de az említettek szerint tejterméket már igen, persze, ez csak a zárva tartási időszakra vonatkozik.

Nyugi, az élelmiszer kereskedelemben bármely tevékenységet végző személyekre, így a segítő családtagokra is vonatkozó egészségügyi alkalmassági előírásokat nem törölték el. Eddig.

A jövőben, június 17-től egyébként a következő termékek eladásakor kötelező a kiskereskedelemben a szakképesítés az új előírások szerint:

1) Élelmiszerértékesítés zöldség és gyümölcs kivételével

2) Hús- és hentesáru, hal értékesítése

3) Étrendkiegészítők, gyógynövények értékesítése

4) Kozmetikai termék, háztartásivegyi cikk értékesítése

5) Jármű, járműalkatrész értékesítése

6) Kertészeti cikk értékesítése

7) Gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek értékesítése

8) Építőanyagok értékesítése

9) Üzemanyag, gázpalack értékesítése

10) Sportszer, játék értékesítése

11) Óra, ékszer értékesítése

12) Fotócikk értékesítése

13) Optikai cikkek értékesítése, szemüveg készítése és javítása

14) Kedvtelésből tartott állatok, és állateledel értékesítése

15) Zálogházi, aukciós tevékenység, régiségek, műtárgyak értékesítése

16) Hulladékkereskedelem

(blokkk.com, 2015. június 11.)

Nyesegeti a kormány a kivételeket meg a vasárnapi pótlékot

Újabb barkácsolás: lehet majd hajnalban, 6 óra előtt nyitni.

Újabb módosítók az Országgyűlés előtt: a világörökség területe sem lesz kivétel, reggel 6 óra előtt is ki lehet majd nyitni, egy kicsit homályos megfogalmazás mellett a pékáru és tej szaküzletek üdítőt, valamint süteményt is árulhatnak. Döntés rövidesen. Végül is a világörökségi javaslat csak a versenysemlegességet erősíti, ha már boltzár, akkor legyen boltzár. A hajnali nyitásra valóban van igény a vásárlók részéről (persze a vasárnapi bevásárlásra is), a termékkör bővítés pedig egy kis lépés a rideg valóság felé (kizárólag pékárut, vagy kizárólag tejterméket árusító üzlet kevés van).

Az Országgyűlés már döntött három kérdésben, így a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének vasárnapi tilalmáról. Némi csavar a jogalkotásban, hogy a kereskedelmi törvényt módosítja a jogalkotó, egy új fogalom meghatározásával korlátozva a vasárnapi nyitva tartást: az az üzlet, amely kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. Ez egyébként messze nem csak a Metro ügye (bár a cél egyértelműnek tűnik), mivel Magyarországon 15 ezer nagykereskedelmi raktár tevékenykedik, szép számmal persze a Józsefvárosi piacon is. Nos, a törvénymódosítás után megteheti egy nagykereskedelmi raktár, hogy kiskereskedelmi tevékenységet nem végez vasárnap (tehát végső felhasználót, bárki is legyen az, nem szolgál ki), de mégis kinyit, feltehetően lesz ilyen is. Az adminisztrációra persze ügyelni kell, nyugtát pedig nem szerencsés adni ilyenkor (a nyugta a természetes személy vásárlónak jár, a számla az adószámmal rendelkező vállalkozónak). A Metronál vásárlók feltehetően majd más napokon szerzik be, amit eddig vasárnap, de nyilván lesz némi vesztesége is a C+C áruháznak, ugyanúgy, mint a kereskedelem egészének is.

Vigyázat, azért a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. Egy 200 négyzetméternél kisebb nagykereskedés folytathat vasárnap is egyidejűleg kiskereskedelmi tevékenységet, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a raktárban a targonca mögött.

A kereskedelmi törvény módosításával igyekszik korlátozni a benzinkutak területén a shoppok vasárnapi tevékenységét is a kormány. E szerint az az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül. A cél az, hogy a benzinkút területén ne nyíljanak új üzletek, de hát rögvest felmerül kérdés, hogy akkor a többi kivétel esetében ezt miért nem korlátozzák, így - a közlekedésnél maradva - a repülőtereken, busz-, vasúti pályaudvaron. Nyilván azért, mert semmi értelme nem lenne. Egyébként ennek a tilalomnak sincs túl sok haszna, hiszen a benzinkutak shopjainak többségét egy független vállalkozó működteti, akinél kifizetheti a vásárló ugyanannál a pénztárnál (és persze ugyanaz alatt a tető alatt, téglafalak között) a benzint is és az üdítőt, vagy éppen tejet, kenyeret, ha éppen annak árusításához szottyan kedve a kutasnak. A Spar shoppok is így működnek a benzinkutaknál (legalább is az a néhány, amit sikerült megtekinteni), így ezek nem fognak bezárni vasárnap. Ezek az üzletek csak szerződéses, franchise kapcsolatban állnak az áruházlánccal, ugyanúgy mint a CBA üzletlánc üzletei egymással. Nyilván olyan üzletet építeni nem érdemes a benzinkút területén, amelyikben benzint nem lehet venni (kifizetni), mert arra már kiterjed az új tilalom.

Ebben a kérdésben is szükséges megjegyezni, hogy elvileg a 200 négyzetméteres szabály itt is belép. A törvénymódosítás csak annyit mond, hogy a meghatározott esetben a benzinkút területén elhelyezkedő üzlet tevékenysége kiskereskedelmi tevékenységnek minősül. Így ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll egy shop pultja mögött, amelyik nem árul benzint, és a teljes benzinkút területe (az eladótere az összes shoppal együtt) nem nagyobb 200 négyzetméternél, a benzint nem áruló shop nyugodtan kinyithatna vasárnap is. De ez nem életszerű, hiszen ehhez a 200 négyzetméter alapterület kevés.

Se híre, se hamva a világörökség területén ügyködő üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. Ehhez törvénymódosítás szükséges, kormányrendelet kevés (a boltzár törvény csak arra ad felhatalmazást, hogy további kivételeknek nyithat utat a kormány).

A vasárnapi pótlék ügye is lezárult. Ezt sem kapkodták el a jogalkotók, hiszen a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatot már 2014. december 16-án benyújtották az Országgyűlésnek, ami három hónap huza-vonát jelent. Sokan elmondták, hogy a vasárnapi munkát meg kell fizetni a kereskedelemben, jobban, mint eddig (jelenleg a vasárnapi pótlék 50%). A VOSZ is felvetette, hogy meg kell emelni a pótlékot (persze ő úgy gondolta, hogy akkor cserében maradjon meg a vasárnapi nyitva tartás, de hát miután már korábban elsütötte a népszavazás fegyverét, nyilván nem számított fajsúlyosnak a jobbító szándéka politikusi körökben). Ez csak azért kínos, mivel a jelenlegi gazdálkodási körülmények és jövedelmezőségi viszonyok között az 50% vasárnapi pótlék is tetemes tehernek számít, természetesen kizárólag a kereskedelmi költségek világában, és nem az alkalmazottak körében. Nyilván ezt felismerte a kormány is, hiszen csak szűk körben emeli meg a vasárnapi pótlékot 100%-ra. Ez azt fogja jelenteni, hogy a kivételek egyik csoportjában, amikor az alkalmazott is dolgozhat vasárnap, marad az 50% bérpótlék (így egyebek mellett a benzinkút, gyógyszertár, újságos, virágbolt, pékárut, tejterméket árusító üzletek esetében). Az adventi vasárnapokon és a szabadon választható ötödik vasárnapon viszont 100% lesz a bérpótlék.

Ez valóban kétféle vasárnapi bérpótlékot jelent, ami minősülhet igazságtalannak az alkalmazottak számára, kigazdálkodhatatlan tehernek a vállalkozások számára, de alkotmányellenesnek nehezen (amit a VOSZ ugyancsak felvetett). Természetesen ezzel azt már sikerült elérni, hogy a szakszervezetek megkezdték ostromukat a 100% vasárnapi pótlék ágazattól független teljessé tétele érdekében.

(blokkk.com, 2015. március 17., frissítve: március 22., április 12.)

Nőtt a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt?

Ezt írja a Napi Gazdaság. Eddig mindenki, aki ellenezte a vasárnapi boltzárat, az ellenkezőjét feltételezte. De hát egy kérdés elsikkadt: a márciust mindig felhúzza a húsvéti költekezés, így a növekedést nem a boltzár okozta. Lehet, hogy mégiscsak baj van, hiszen a korábbi években közel 20%-kal nőtt a márciusi forgalom a februárihoz képest.

Elöljáróban le kell szögezni, az adóhatóság online pénztárgép adatai hajszál pontosak, ezen kár is vitatkozni. A rideg piaci tényekkel, már amennyi eddig az újságcikk alapján kiderült, önmagukban nincs is baj, sőt, érdekes is akad közöttük. A következtetés ugyanakkor, mely szerint a vasárnapi zárva tartás miatt nőtt a forgalom a március közepét követő hetekben, már kérdéseket vet fel és kételyeket támaszt. A tényekre van is magyarázat, csak éppen annak nem sok köze van a vasárnaphoz, így az adóhatóság információiból levont következtetések vitathatók.

A bizonyítvány magyarázatában a legfontosabb kérdés a legizgalmasabb híre a beszámolónak, mégpedig az, hogy a március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8. közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma. Ebben önmagában nem is lehet vita, bármilyen furcsán is hangzik. Az információ súlyos hiányossága viszont, hogy mértékről, arányról nem esik szó, ezért csak egy másik megjegyzésre lehet hagyatkozni, mely szerint a vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak. Ez viszont azt feltételezi, hogy ez a növekedés nem lehetett olyan sok. Ez viszont nagyon nagy baj is lehet, a következők miatt:

- A kereskedelemben mindig is a január és a február a két leggyengébb, legkisebb forgalmú időszaka az évnek. A családi költekezés általában márciusban, áprilisban lódul meg, döntő részben a húsvéti nagybevásárlások révén.

- 2015-ben a húsvéti ünnepek éppen április első hetének végére estek. Az adóhatóság pontosan arról a három hétről szolgáltatott információt, a vasárnapi boltzár első időszakáról, mely éppen a húsvéti családi nagybevásárlások legnagyobb hulláma szokott lenni, legalábbis az elmúlt években így volt. Az adóhatóságnak tehát sikerült a családi vásárlásokban az év általában leggyengébb, év eleji időszakát összehasonlítania az első nagyobb költekezési hullámmal. Tegyük hozzá azért, hogy a naptári beosztásról nem tehet az adóhatóság, most kapott kérdést, most válaszolt.

Nézzük akkor meg, hogyan is volt ez korábban. Ez most csak a KSH adatai alapján vizsgálható, ami azért remélhetőleg ad némi támpontot. Nos, a KSH adatai szerint 2011-2014. között a kiskereskedelem folyóáras értékesítése az egyes márciusi hónapokban a megelőző februárhoz képest 17-19% közötti mértékekben ugrott meg (2011-ben 17%-kal, 2012-ben is 17%-kal, 2013-ban 19%-kal, 2014-ben pedig 18%-kal).

Nos, ez a közel 20%-os növekedés, ez bizony hiányozhat, ha nem volt annyi.

Célszerű néhány további kérdést is mérlegelni, sorjában a következőket:

- Korábban a pontosan fogalmazó elemzők azt állították, hogy a vasárnapi boltzár következtében lesz forgalomvesztés, kiesés. Tehát nőhet is akár a kiskereskedelmi forgalom egyik időszakról a másikra, a kérdés csak az, hogy annak üteme milyen mértékű és milyen gazdasági folyamat okozza.

- A vasárnapi zárva tartás gazdasági hatásai minimálisak, ez olvasható a híradásban. Semmiféle számszerűség nem vált ismertté erről a minimális mértékről, mekkora is volt pontosan a forgalom nagysága a március 15. előtti és utáni hetekben, így a változás, a kismértékű forgalomnövekedés ugyanúgy lehet 5 forint, mint 5 milliárd forint.

- A forgalom héten belüli, napok közötti átrendeződése várható volt, ebben nincs vita, bár a bevásárlóközpontokban sok boltos panaszkodott, hogy hét közben egyáltalán nem nőtt a forgalma, szombaton sem, a vasárnapi viszont egyszerűen elveszett. Az adóhatóság állítását erősíti viszont, hogy a nagy hipermarketekben, áruházakban karácsonyi méretű tömeg hömpölyög szombatonként.

- Érdekes adat, hogy korábban átlagosan 9-10% volt a vasárnapi forgalom részesedése. Ez éves viszonylatban azt jelenti, hogy az élelmiszereket, a különféle iparcikkeket és az üzemanyagot együttvéve a 2014. évi KSH adatok alapján (mely becsült adat, így nem olyan pontos, mint az adóhatósági online kasszás információ) a vasárnapi költekezés nagyságrendje megközelíthette a 900 milliárd forintot. Ezen belül az élelmiszerekből több mint 410 milliárd forint, iparcikkekből több mint 310 milliárd forint, üzemanyagból 160 milliárd forint körül mozoghatott a vasárnapi bevásárlás értéke.

- A vasárnapi bevásárlás nagyságrendje a vasárnapi boltzárat követően - az adóhatóság forgalmi arányra vonatkozó arányszámát - elfogadva már csak fele a korábbinak. Ez viszont azt is jelenti, hogy szép számmal ügyködnek vasárnaponként továbbra is a kereskedelemben, tulajdonosok és alkalmazottak egyaránt, ami azért felveti, hogy vajon hányan is jutottak a vasárnapi pihenőnaphoz. Az érem másik oldala viszont, hogy ezek szerint nem szűnt meg teljesen a vasárnapi shoppingolás, sőt, az a 4-5% nem is kevés, így a családok egy része továbbra sem otthon sziesztázik, hanem vásárol.

A Napi Gazdaság április 8-i tudósítását azért teljes terjedelmében is közreadjuk, ne kelljen már lapozgatni:

"Az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hozzátették: a korábbi várakozásoknak megfelelően az üzletek vasárnapi zárva tartásának gazdasági hatásai minimálisnak tekinthetők. A forgalom napok közötti átrendeződése a fogyasztói szokások gyors alkalmazkodására utal. A legfrissebb adatok szerint a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény 2015. március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. A március 15-ét megelőző kilenc hét (január 5. és március 8 közti időszak) forgalmi átlagát meghaladja a hatályba lépéssel érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma.
A számok azt mutatják, hogy a forgalom áttevődött a hét többi napjára: a korábbi átlagosan 9-10 százalék körüli szintről 4-5 százalékra csökkent a vasárnapi forgalom, és átlagosan 15-16 százalék körüli lett a hét közbeni egy napra eső forgalom aránya."

(blokkk.com, 2015. április 9.)

Vasárnapi shopüldözés: a kormány mellényúlt, a kutak még ellenállnak

A kormány nem tudja, hogyan működnek a benzinkutak shopjai, de még megtanulhatja.

Mindenesetre üzent a kutasoknak, ami alapján a tégla is vállalkozhat, de benzinkúton ne tegye, ha multi áruház a neve. Az elmúlt napokban az autósok meglepetésére egyes benzinkutakon közölték velük, hogy éjszaka, vagy éppen vasárnap az üzemanyagon kívül mást (üdítőt, rágcsálnivalót, édességet) már nem értékesíthetnek. Ez jókora vihart kavart, vásárlók és benzinkutasok körében egyaránt. Mi is történt?

Sokszor elmondták a kormány részéről, hogy a vasárnapi boltzár célja teret adni a hazai kereskedőknek. Néha persze az is felmerül, hogy a bolti alkalmazottak is pihenhessenek vasárnap, a családok pedig shoppingolás helyett legyenek együtt. Nos, az igazi cél még mindig nem világos, ezért csak annyi kockáztatható meg, hogy némi erőfitogtatás is belecsúszott a levesbe. Módosítgatják is sorozatosan a joganyagot, hol ezt, hol azt a multi áruházcsoportot célozgatva. A benzinkutak Spar és Tesco felirattal virító shopjai is célkeresztbe verekedték magukat, hiszen milyen dolog az, hogy pont ők nyitva lehessenek vasárnap, ilyen nevekkel. A Spar Expresszek az OMV, a Tesco Expresszek pedig a Shell kútjain találhatók meg. Most azonban melléfogott a kormány, hiszen teljesen feleslegesen módosított törvényt legutóbb, azzal nem ért el semmit azon kívül, hogy félelmet keltett a benzinkutasok körében. A legfélelmetesebb üzenete azonban a kormány lépéseinek az, hogy a vásárló csak az utolsó a sorban. De hát célszerű a legelején kezdeni.

A vasárnapi boltzárról szóló 2014. évi CII. törvény (aminek pontos címe: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról) 1.§-a világosan kimondja, hogy nem terjed ki a jogszabály hatálya az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására. Így indult a törvény március 15-én. Ez egyértelmű, tehát ennek alapján a benzinkutak shopjai akkor tartanak nyitva és azt árusítanak, amikor és amit akarnak. Időközben feltehetően valamelyik döntéshozó politikus tankolt valamelyik benzinkútnál, vagy egyszerűen csak valaki szólt neki, hogy egyes multi nagyáruházi cégérek alatt mégiscsak nyitva vannak egyes shoppok a zárva tartási időszakban (zárva tartási időszakok este 22 óra és reggel 6 óra között, a vasárnap és a munkaszüneti nap). Így természetesen jött a csavar, de dupla.

Módosult is a kereskedelmi törvény nemrégiben, természetesen március közepét, a boltzár törvény hatálybalépését követően. Ez a jogszabályváltozás azt mondja ki, hogy az üzemanyagtöltő állomás területén működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősül (a 6.§ kiegészítésével). Magyarul ő már nem olyan kivétel, mely nem tartozik a boltzár törvény hatálya alá.

Ezzel sem lenne önmagában baj, hiszen csak annyit jelent, hogy a benzinkút területén, ha valamelyik shopban kifizeti a vásárló a benzint, ott nyugodtan vehet mást is, üdítőt, csokoládét a zárva tartási időszakban, de ha létezne olyan shop, ahol a benzint nem lehet kifizetni, akkor ott mást sem. A jogalkotók feltehetően arra gondoltak, hogy amikor a vásárló üzemanyagot vesz a multi áruházas néven futó shoppokban, azt máshol fizeti ki, mint a többi enni-innivalót, vagy arra, ne jusson eszébe senkinek az üzemanyagtöltő állomás területén még egy shoppot építeni, ami már benzint nem is árul. Kérdés persze, hogy a repülőtér, a busz-, vagy vasúti pályaudvar miért nem jutott eszükbe a jogfabrikálóknak, hiszen az is beépíthető lenne, már ha akad ott hely. Természetesen ez a törvénymódosítás semmit sem változtatott a Spar, vagy Tesco shoppok helyzetén, hiszen - ez a lényeg - ezekben az üzletekben ugyanúgy kell fizetni a benzinért, mint az üdítőért, ugyanannál a kasszánál, mint bármely más benzinkút esetében.

A törvénymódosítást követően időközben bizonyára valaki megint rátenyerelt a vészcsengőre, mivel rájöttek valahol ott, jogalkotási berkekben, hogy a friss módosítás semmit sem ér. Megüzenték ezért a benzinkutasoknak a kormány részéről, hogy a jogszabályokban meghatározott üzlet fogalma alatt nem csak a téglából épült helyiséget kell érteni, hanem a kereskedelmi vállalkozást is. Apróság, hogy ez az értelmezés egyáltalán nem vezethető le a kereskedelmi jogszabályokból, de hát tudni lehet az online házhozszállítás vasárnapi tiltásából, hogy ez nem nagyon zavarja a kormányt (nem következik a jogból, hogy vasárnap tilos lenne házhoz szállítani az online megrendelt árut), éppen ezért a riadalom tetőfokára hágott a kutasok körében.

Így fontos kérdéssé vált az üzlet fogalmának meghatározása a különböző jogszabályokban. A kereskedelmi törvény (2.§-a) szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített, vagy használt épület, valamint önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A boltzár törvény sem tér el ettől sokban, hiszen szó szerint ugyanúgy fogalmaz (2.§-ában), mint a kereskedelmi törvény, csak éppen hozzábiggyeszti, hogy továbbá bármely olyan állandó, vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is.

Nos, akárhogyan is forgatjuk a szavakat, az üzlet fogalma az egy fizikai valóságában létező épület, vagy éppen hely lehet. Mozogni, gondolkodni, beszélni, vagy éppen kereskedni nem tud, ezeket benne csak benne lehet csinálni, ha valakinek van elég sütnivalója meg pénze hozzá. A kormány ennek ellenére küldte meg tartalmát tekintve sutára sikeredett, de mégiscsak fenyegető üzenetét.

Mindezek alapján két táborra szakadtak a legnagyobb üzemanyag forgalmazók (Lukoil, AGIP, MOL, OMV, SHELL) benzinkútjai. A Lukoil helyzete egyszerű, mert a benzinkutak shopjait a cég maga üzemelteti (75 benzinkútja van Magyarországon), a shoppokban dolgozók az ő alkalmazottjai, így rá a korlátozás és a kormány sajátos értelmezése nem vonatkozik, a shopban bármikor bármit árusíthat az üzemanyagon kívül.

Más a helyzete a többieknek. Mind a négy nagy forgalmazó benzinkútjait tőlük független vállalkozók üzemeltetik, egy üzleti szerződés keretében. A benzinkutakon minden értékesítési tevékenységet ezek a vállalkozások végeznek, természetesen a saját alkalmazottaikkal. (Az alkalmazottak tehát a kutat üzemeltető vállalkozások alkalmazottai, semmi közük az üzemanyag forgalmazókhoz.) A benzint a shopban kell kifizetni, minden mással, üdítővel, rágcsálnivalóval együtt.

A szakmai köznyelv ez utóbbi benzinkutakat többvállalkozósnak nevezi, kiindulva abból, hogy a benzin az üzemanyag forgalmazó terméke, a többi, főleg élelmiszerféleség a shoppot működtető vállalkozásé. Ez igaz, de a benzinkúton kizárólag egy, azaz egy vállalkozás, más szóval kereskedő ügyködik a maga fizikai valóságában. A kormány állásfoglalása éppen ezért eleve téves.

A kormány, vagy a politikusok zakójának csücskét rángató súgógépek feltehetően azt nézték, hogy ezeken az üzemanyagtöltő állomásokon az értékesítés elszámolásának belső rendje (tehát nem a kereskedés, hanem csak az elszámolás) valóban kettős.

A MOL 365 üzemanyagtöltő állomásán a nyugtán csak egy vállalkozás neve van feltüntetve, mint eladóé, a kutat üzemeltető vállalkozásé. Ebben az esetben egy benzinkúton egy kereskedő ügyködik, az üzemanyag árusítója és a shop más termékeinek, élelmiszerféleségeinek eladója nevében is csak egy vállalkozás, a nyugtán is csak az ő neve szerepel (más kérdés, hogy egymás között természetesen elszámolják a bevételeket, a benzin a MOL-é, a többi a shoppot üzemeltető vállalkozóé).

Némileg más a többi nagy üzemanyag forgalmazó hálózat kútjainak a helyzete. Az AGIP, több mint 180 töltőállomással, az OMV, több mint 170 benzinkúttal és a SHELL 200-nál több kúttal ugyanolyan vállalkozós rendszerben üzemeltetik a benzinkutakat, mint a MOL. Ezek a vállalkozók szerződést kötnek az üzemanyag forgalmazókkal a shoppok üzemeltetésére, ugyanúgy, mint a MOL esetében, eddig nincs is különbség. Lényeges eltérés azonban már az, hogy vásárláskor a nyugtán mind az üzemanyag forgalmazó, mind a shoppot üzemeltető vállalkozás neve ott szerepelhet. Ezért is nevezik egyébként ezeknek a benzinkutaknak az online pénztárgépét úgynevezett kétvállalkozós kasszának: a vásárló egy nyugtát kap, de azon két vállalkozás neve van feltüntetve, így azt két vállalkozás közösen adja, de természetesen a bevétel elkülönül közöttük. Ez a jog talaján azt jelenti, hogy ezek a shoppok, az üzemeltető vállalkozók egyidejűleg két kereskedő tulajdonában álló termékeket értékesítenek a shoppokban, de tegyük hozzá rögtön, kereskedő csak egy van a benzinkúton.

A Spar és a Tesco shoppok esetében az üzleti kapcsolat mindössze annyi a kutasok és az áruházláncok között, hogy az ezeket a benzinkutakat üzemeltető vállalkozó az üzemanyag forgalmazójával és egyidejűleg az áruházláncokkal is szerződéses kapcsolatban áll. Ennek része a Spar Expressz, valamint a Tesco Expressz felirat a benzinkutak shoppjain. De csak ennyi.

Nos, ezt a kétvállalkozós helyzetet ragadta meg a kormány, miután rájött, hogy a kereskedelmi törvény módosításával melléfogott, így a módosított jogszabályok alapján az OMV Spar, valamint a SHELL Tesco üzletei nyugodtan ügyködhetnének tovább. Lehet okkal kötözködni, hogy az érintett benzinkutakon a maga fizikai valóságában csak egy vállalkozó ügyködik, mindössze egy számviteli elszámolás miatt adhat olyan nyugtát, amin még az üzemanyag forgalmazó neve is szerepel. Ebből következik, hogy a kormány üzenete nem áll meg a lábán a jog alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az üzemanyagtöltő állomások száma kétezer felett mozog, a piacon az említetteken kívül tevékenykednek kisebb vállalkozások is. A benzinkutak shopjainak szinte számba vehetetlenül csekély része az a néhány benzinkút, ahol a shoppok multinacionális áruházláncok nevét viselik, de ezek működési modellje ugyanaz, mint a többi nagy forgalmazóé. Ezért finoman fogalmazva is szűklátókörű szemlélettel esett neki a kormány a benzinkutak kitakarításának, ami elvileg ráadásul meg is kerülhető, így leutánozható a MOL vállalkozói modellje is (igaz, ez pénzbe kerül, mivel az online pénztárgéprendszert is át kellene alakítani). Nyilvánvaló azonban a kormány eltökéltsége, hiszen a világörökségi területeken is nagytakarítást végez, ott sem lehet nyitva multi nagyáruház a jövőben.

A bökkenő csak az, hogy nyáron nagyon meleg lesz, télen nagyon hideg lesz és az autós bizony megéhezik, megszomjazik időnként. A benzinen kívül mást is vásárol a benzinkúton, amit szívesen magával vinne az útra, főleg ha sietős a dolga. A kormány igencsak egyedi jogértelmezése viszont a kutak széles körét érinti.

Hozzátartozik a képhez, hogy a helyben fogyasztás, tehát a vendéglátás nem tilos a benzinkúton, ami újabb kiskaput jelenthet, hiszen ki tudja ellenőrizni, hogy a megvásárolt öt liter üdítőt helyben itta-e meg a kedves autós, vagy magával vitte. Ehhez nem kell több, csak néhány szék asztallal, egy mosogató legalább a látszat kedvéért, néhány pohár, kés, villa, kiskanál és már kész is.

A célba vett benzinkutak többsége egyenlőre ellenáll. Megteheti, mivel a jogszabály nem tiltja ügyködésüket, bármennyire is szeretné a kormány, az üzenet pedig pontatlanra sikeredett a jog oldaláról. Kérdés persze, hogy mikor esik neki a fogyasztóvédelmi hatóság a benzinkutak ellenőrzésének, ugyanis ha az ellenőrök a kormány üzenetét követik, öt nap bezárás a tét, legalábbis a jogszabályok szerint. Lenne persze sok más ellenőrizni valója a fogyasztóvédelmi hatóságnak, így egyebek mellett az is, vajon a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a zárva tartási időszakban dolgozó segítő családtagnak a jogszabályban előírt termékek értékesítésekor van-e kötelező szakképesítése, mint az már korábban felvetődött.

Ki fog előbb visszavonulót fújni?

(blokkk.com, 2015. április 7.)

Vasárnapi boltzár kivételek: rendelet van, kivétel nincs

Megjelent a boltzár törvény végrehajtási rendelete. Sokan várták izgatottan a semmit, de ez azért egy kicsit több annál: ravasz. Sőt!

A boltzár törvény március 15-től él (hivatalos címe: 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról). Sokak álma foszlott szerte azzal, hogy a Magyar Közlöny március 17-i számában megjelent a kormány 53/2015. (III. 17.) számú rendelete, igencsak ínycsiklandó címmel: a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről.

A kormányrendelet címe első olvasatban azt sejteti, hogy lesznek itt még kivételek a törvényben foglaltakon túl is. Nos, rögtön térjünk a lényegre: most, e rendelet nyomán nem lesz egyetlen egy további árva kivétel sem (csak az, amit a törvény rögzít). A kormányrendelet mindössze azt szabályozza, hogy ha egyszer majd lesznek kivételek, akkor azokat az önkormányzatok jegyzőjénél kell bejelenteni és a jegyző a feltételeknek megfelelő árusítóhelyeket honlapján majd nyilvántartja.

Az elmúlt évek gazdaságszabályozásának tengerében igazi gyöngyszem, hogy a kivételre ácsingózó vállalkozásnak egyszerűen csak be kell jelentenie a jegyzőnek a törvényben foglalt tilalmas időszakra irányuló nyitva tartási szándékát (megismételjük: csak be kell jelentenie, bár a kormányrendelet engedélyezésről beszél) és ha a jegyző nem emel kifogást valamely hiányosság okán, már bele is vághat az áruház. Tehát nincs egyedi engedélyezgetés, meg egyebek, hanem csak be kell jelenteni és utána csak egyszerűen ki kell nyitni. Ez nagyon egyszerű, eddig.

A jegyző nyilvántartása nyilvános lesz, honlapon kell közzétenni a zárva tartási időszakban mégis csak nyitva tartó üzleteket. Ez sem túl bonyolult, még akkor sem, ha évente meg kell újítani a kérelmet (egyszerűbben szólva a bejelentést).

A hátteret egyébként a boltzár törvény adja. A törvény 5.§-ának (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat. A 8.§ szerint pedig felhatalmazást kap a kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa. Nos, e felhatalmazásnak tesz eleget a friss kormányrendelet.

Mindez önmagában túl szép lenne, de hát azért vannak a törvényekben a záró rendelkezések, hogy legyen mit kerülgetni. Semmi gond nincs azzal, hogy a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A lényeg azonban ezután következik: ez a rendelet akkor alkalmazható, ha a kormány - a boltzár törvény 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az üzleteknek a törvény. 3.§-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg.

Csak a rend kedvéért, a 3.§ azt mondja ki, hogy az üzletek - törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig zárva kell tartani.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány tervei szerint, ha lesznek valamikor is a törvényben foglaltakon túl kivételek, azok engedélyezését, bejelentését az önkormányzatok végzik. A kormány ezek szerint majd csak bizonyos keretfeltételeket határoz meg és amelyik üzlet ezeknek megfelel, annak nyitva tartását engedélyezheti az önkormányzat. Ezek a keretfeltételek viszont bármilyenek lehetnek, így könnyen lehet, hogy a csillogó gyöngyszem kopottassá csiszolódik, de hát ezt még nem tudni.

Tehát nincs még vége a sorozatnak. A kormány feldobta a magas labdát - saját magának. Az ajtót pedig olyan szélesre tárja majd, amilyenre csak akarja. Mindez a boltbezárás oldaláról nagyon is ravasz húzás, meghúzni a nadrágszíjat az elején, kivárni a kezdeti időszak tapasztalatait, közben pedig rátenni a kezet az ajtózárra. Tudott dolog, hogy az ajtórésen csak az fér át, aki annál soványabb: vajon milyen szélesre lesz kitárva?

(blokkk.com, 2015. március 17.)

A nyári szünidőben különös keletje van a diákmunkának. A diák sem bolond ingyen dolgozni, megkéri a pénzét, 200 ezer körüli bérekkel. És ráadásul a dolgozó nebuló nagyon is válogat, ezért a boltosnak meg kell mondania, mennyi az órabér, amit úgy egyébként eltitkolnak álláshirdetéseikben. Megnéztük.

Két diákfiú beszélget. - Te a dm-ben pénztározol? - Hát persze, állandóan tele van jó csajjal és még pénzt is kapok érte. Itt még a Szigetnél is könnyebb csajozni.

A nyári hónapokban megszaporodik a boltosok munkája. A tavaszi hónapokat követően feljebb fut a boltos piac, júliust-augusztust követően szeptemberben azonban lejjebb csúszik. A szeptemberi forgalom az elmúlt években (2015-2018 között) mindig kisebb volt a júliusi-augusztusi felfutásnál. Ez érthető, hiszen például a diákok már nem az iskolai menzán, hanem otthon ebédelnek, így többet kell cipekedni az élelmiszerboltból, ami ki is rajzolódik az élelmiszerboltok forgalmi adataiban is. Akik nyaralni mennek, azért betérnek a boltba is vásárolni, nem is keveset, és jönnek szép számmal a nálunk költekező turisták is. Nagyobb a nyári költekezés, de hát a boltos létszám nem ugrik meg ilyenkor, nyomja a boltokat a munkaerőhiány. És akkor a boltos dolgozó is el akar menni szabadságra, ami bizony neki is jár. Kell is így a diákmunkaerő, főleg nyáron, de úgy egyébként az év minden időszakában is.

A diák sem bolond ingyen dolgozni: 200 ezer feletti a bérek többsége

A legnagyobb diákszövetkezetek zsebeiben turkáltunk. Persze, csak véletlenszerűen, de olyan hirdetéseket választottunk, ahol a boltot is megnevezték. Általában órabéresek a diákmunka hirdetések.

23 hétköznapi munkanappal (negyven órás munkahéttel) számolva júliust alapul véve és nyolc órára vetítve, ki is jönnek a havi bruttók. Úgy tűnik, diák munkaerő alig akad 200 ezer forint alatt, amiben a határ az 1.086 forintos órabér, ami pótlékok nélkül éppen 200 ezer forint lenne. Vigyázat, ha szorozgatsz, a legmagasabb órabérekben délutáni és vasárnapi pótlék is benne van, így azokat nem érdemes 186 órával felszorozni.

Persze, nem mindenki adja meg a diákbért, például a Penny balatonlellei üzletében rejtély az órabér, de nyilván ez nem előny a többiekkel szemben. és azok is megadják sokan a diákórabért, akik úgy egyébként titkolózós fajták bérügyekben:

	bolt	munkakör	bruttó órabér
meló-diák	Obi	pénztáros	1.350.-3.105.-
	G'Roby Budapest	nyári árufeltöltő	1.150.-
	Tesco Tiszaújváros	pénztáros	1.169.-
Multi Job	Spar Budapest	online áruösszekészítő	1.100.-1.980
	Spar Debrecen	árufeltöltő	980.-tól
	Spar Balaton	diákmunka	1.200.-2.340.-
	Tesco Budapest	polcrendezés	1.169-1.769.-
	Möbelix Győr	pénztáros	1.250.-
	Lidl Szigetszentmiklós	raktári munka	1.117.-
	Decathlon Székesfehérvár	eladó kisegítő, pénztáros	1.150.-tól
Mind-diák	Mecsek Füszért Balaton	árufeltöltő	1.089.-
	Tesco Hatvan	pénztáros	1.269.-
JobForce	Pepco Győr	bolti kisegítés	1.020.-
	Lidl Tata	kasszás	1.243-2.260.-
	dm Balatonfüred	kiszolgálás, kaszázás	1.200.-2.160.-
Pannonwork	H&M Budapest	bolti kisegítés	1.100.-1.430.-
Pensum	Rossmann Budapest	pénztáros, árufeltöltés	1.100.-2.200.-
euDiákok	CCC Budapest	bolti munka	1.150.-
	Ikea Budapest	bolti munka	1.013-1.432
	Intersport Debrecen	leltározás	1.170.-
	Office Shoes Budapest	raktári munka	1.080.-
Forrás: diákszövetkezetek honlapja

Na de hogy is: legolcsóbb a diákszövetkezetes munka

A diákmunkaerő előnye, hogy az iskolaszövetkezeteken keresztül rugalmasan szervezhető, hiszen a dolgozni vágyó nebuló beikszeli a neki tetsző időszakot, a többiek pedig válogathatnak a maradékból, amíg az is el nem fogy. Tehát egy pénztárosi munkát többen is elláthatnak egy ilyen rugalmas szervezésben, ráadásul a boltosnak nem sokat kell bíbelődnie a kereséssel, megteszik helyette a diákszövetkezetek.

Megteszik azért is, mert a boltosoknak így sokkal olcsóbb a diákmunkaerő, hiszen csak a 15%-os szja-t kell kifizetni, más közterhet nem, ha iskolaszövetkezeten keresztül érkezik hozzá a diák munkáskéz. Így mindenki jól jár, persze a diákszövetkezet is lecsípi a maga kis jutalékát a szervezőmunkájáért. Legyen a diák 16 éves, 18 éves korig szülői engedély is kell, és nappali tagozatos. Ráadásul a 15%-os szja-t az iskolaszövetkezet fizeti be az adóhatóságnak, tehát ezzel sincs gondja másnak (bevallani persze be kell, de az meg az adóhatóság dolga első körben). Dolgozhat persze a diák iskolaszövetkezet nélkül is, de az előbbiekből következik, hogy az mindenkinek drágább buli, tehát nem nagyon éri meg.

Az adóhatóság 97 iskolaszövetkezetet tart nyilván.

Úgy egyébként: a nyugdíjas szövetkezet is hasonló szervezési alapokon áll, azzal, hogy az adózásban az önállóan elhelyezkedő nyugdíjas is csak az szja-t fizeti, tehát nincs különbség abban, hogyan keveredik egy nyugdíjas a munkaerőpiacra. Le is olvadtak a nyugdíjas szövetkezetek, bár az adóhatóság nyilvántartásában még ott van 149.

És van olyan szövetkezet, aki diák és nyugdíjas munkaerőt egyaránt közvetít.

(blokkk.com, 2019. június 20.)

Kisbolt béremelésben csak harmadannyit tud

A legkisebb boltosok 2019-ben is erős lemaradásban nyitottak, harmadát tudják csak bérköltségre fordítani egy-egy dolgozóra számítva a nagyobbak pénzéhez képest. A bér pedig, ami a boltban is évről-évre nő, nem olcsó mulatság, hiszen ha 100 forintot elköltesz a boltban, abból majdnem egy tizes bérre megy: 2019-ben már 1.120 milliárd forint. Ennyibe kerül - végül a vásárlónak.

A bér a boltosnak is pénzébe kerül, nem is kicsit. A bér (ami alatt a bruttó kereseteket értjük most is) viszi a pénzt, de hát ugyanolyan költség a boltos világban is, mint bármi más, például a villanyszámla. Benne van az árban, hol máshol lenne, a vásárló ezt is megfizeti.

Ki is kap bért a boltban

A foglalkoztatásról két ágon gyűjt adatokat a statisztika. Mi ezeket most összekeverjük, ami lehet, hogy nem szép dolog, de számvetésünk legalább a nagyságrendeket bizonyára pontosan érzékelteti.

A boltos világ teljes létszáma a foglalkoztatottak száma, ami a legutóbbi foglalkoztatási statisztika szerint 2018-ban 360 ezer fő volt (vállalkozókkal, segítő családtagokkal együtt), az alkalmazottak száma ezen belül 315 ezer fő. Nekik kell bért fizetni, az összes bérköltség ezt takarja. A nagyobb (négy főnél nagyobb) boltos vállalkozások alkalmazottainak száma, de már egy másik statisztikai gyűjtés szerint, amiben most már az adóhatóság adja az adatokat, valamivel 200 ezer fő felett mozog. Nyilván az előbbi ágnak része az utóbbi.

A két statisztikai ág összefuttatásával arra következtetünk, hogy a kisebb boltos vállalkozások (öt főnél kisebbek) valamivel több mint 100 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Ami 70 ezer egyboltos vállalkozás mellett könnyen elképzelhető (egy harmadik, a kiskereskedelmi statisztika szerint az összes boltszám 130 ezer).

Boltos bérköltség matek

Az elmúlt öt esztendőt nézve, mely a munkaerőhiány miatt egy feszült időszak volt a munka világában, közel másfélszeresére nőttek a bérköltségek a boltos világban. A statisztika - megint megkeverve a két adatgyűjtési ágat - azt is mutatja, hogy ezen belül a nagyobb boltokban az átlagnál jobban emelkedtek a bérköltségek.

És kiszámolható, hogy a kisebb boltos vállalkozások, akik öt főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, bizony sokkal kevesebbet tudnak a bérekre fordítani, mint a nagyobbak, nem csak összegszerűen, hanem arányaiban is.

Így jön ki az, hogy béremelésre egy alkalmazottra vetítve hozzávetőleg harmadannyit tudnak fordítani a legkisebb boltok, mint a nagyobb vállalkozások.

Mindez pontosan azt jelenti, hogy 2015-19 között a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások mintegy 200 ezer dolgozója összesen 297 milliárd forint béremelést kapott. Ehhez képest az öt főnél kisebb boltos vállalkozások mintegy 100 ezer dolgozója csak 49 milliárd forintot. Ebből kiindulva - egy főre is számolgatva - az kerekedik ki az adatsorokból, hogy a nagyobb boltosok az egy dolgozóra jutó ráfordítás összegét nézve - most megfordítva - háromszor annyit tudtak béremelésre fordítani, mint a kisebbek a vizsgált időszakban:

boltos bérvilág	2015	2016	2017	2018	2019	2019/2015
bérköltség, összes	764	826	908	1.020*	1.110*	+346 md.ft	+1,1 mó.ft/fő
ebből a nagyobbak bérköltsége**	483	543	612	710	780*	+297 md.ft	+1,5 mó.ft/fő
és a kisebbek bérköltsége***	281	283	296	310	330	+49 md.ft	+0,5 mó.ft/fő
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, /: négy főnél nagyobb vállalkozások, **/: a két statisztikai adatgyűjtés összefuttatásából számítva

Tempó pedig volt

Végül is a boltosoknak egyre mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk az elmúlt években, amikor béreket kellett fizetni. A teljes bérköltség 2018-ban túllépte az 1.000 milliárd forintot és 2019-ben sincs megtorpanás, tovább kellett emelni a fizetéseket. A minimálbérek alulról tolták, a munkaerőhiány felülről húzta a boltos béreket, így a bérköltségeket.

2019 legelején a korábbi évekhez képest már mérsékeltebb volt a béremelések üteme a nagyobb (négy főnél többet foglalkoztató) boltos körben, 12% körüli, a megelőző időszak 14-15%-ához képest. De hát ez a mutató 2019-ben így is 10% felett ragadt. A boltos fizikai dolgozók bére is hasonló ütemben emelkedett 2019 elején, de náluk korábban még nagyobb volt a tempó. És ennek feltehetően még mindig nincs vége:

boltos bérek	2016	2017	2018	2019	2019/2016 január
kisker	193	221	252	283	+90	+47%
eladók	154	183	214	241	+87	+56%
KSH, boltos kiskereskedelem, időszak: január, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, eladók: fizikai dolgozók, négy főnél nagyobb vállalkozások

A teljes foglalkoztatotti körről csak később lesz 2019-es bérköltség adat. Annyi még hozzátartozik a képhez, hogy 2019-ben a minimálbérek 8%-kal emelkedtek, és ennyi lesz a növekedés 2020-ban is. Ami nagyobbrészt a kisboltosokat nyomja.

A béremelés is hajtja a drágulást, de nem egyedül

És egy kis kitérő, ha már költség.

A vásárló, amikor vásárol, hiába vastagabb a pénztárcája, nagyon is nézi az árakat. Van mit néznie, hiszen az elmúlt időszakban azért meglódultak az árak.

Nyilván a bérköltségek emelkedése is benne van abban, hogy nagyobb számok virítanak az árcédulákon. De azért van itt más is.

A boltos világban az élelmiszerek ára átlagosan 5%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál márciusban, amiben a mezőgazdasági árak meglódulása a ludas döntő részben. A szeszesital, dohányáruk árait az utóbbiak adóemelése hajtotta fel. A különféle iparcikkeknél pedig azért ott van a forint gyengülése is, hiszen ebben a termékkörben (ruházat, különféle iparcikkek) jelentős az import súlya. Az üzemanyagoknál is - a mezőgazdasági árakhoz hasonlóan - a külső piacok diktálnak.

És a beszállítók folyamatosan dörömbölnek a boltosok ajtaján a magasabb átadási árakért, náluk is drágább sok minden, így az ő munkaerő költségük is nagyobb. Egy-két százalékkal kellett is emelni az iparcikkek boltos árait.

A boltosoknak kétszer is meg kell vakarniuk a fülük tövét, ha az árcédulán változtatni akarnak, és egyre többször rákényszerülnek erre. És nekik három irányban kell figyelniük. A legnagyobb költség a beszerzés, átlagosan 70-75%-kal. Ki kell fizetni az áfát is, ami pedig marad, az a kereskedő saját pénze, az árrés (az áfa nélküli nettó eladási és a beszerzési ár különbsége), ebből gazdálkodhat, ebből fizeti a béreket is.

De a vásárló árgus szemekkel figyel

Végül, ha csak a bérköltségek súlyát nézzük, egyértelmű a növekedés irányzata, még ha lassúnak is tűnik, hiszen csak tizedszázalékokkal mozog, azzal együtt, hogy közben a járulékterhek mérséklődtek. A boltosok úgy egyébként hozzávetőleg 70 milliárd forint körüli terhet megspórolhattak ezzel:

boltos bérvilág	2015	2016	2017	2018	2019
bérköltség, összes	764	826	908	1.020*	1.110*
árbevétel	9.016	9.402	10.203	11.219	12.175***
bérköltség súlya	8,5%	8,8%	8,9%	9,1%	9,1%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, /: négy főnél nagyobb vállalkozások, **/: 5% volumennövekedés és 3,5% infláció mellett

(blokkk.com, 2019. április 23.)

A diszkontok részmunkaidőben a legvastagabbak

Az arányokat nézve a boltos világban a diszkontok foglalkoztatják a legtöbb részmunkaidőst, arányuk náluk 40% felett van. A részmunkaidős eladó is munkaerőforrás, ráadásul akkor van a boltban, amikor a legjobban kell. Persze, őt is meg kell fizetni. A boltosoknál egyébként kétszerese a részmunkaidősök súlya a nemzetgazdaság átlagának. ₪₪₪

A nemzetgazdaságban a versenyszférát nézve 12% körül mozog a fizikai dolgozók között a részmunkaidősök aránya. Nyilván nem lehet mindenütt nagyobb arányban részmunkaidős dolgozókat alkalmazni, mivel ez döntő részben függ a termelés, a szolgáltatás technológiájától. Ott célszerű leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, ahol akár napközben is erősebben hullámzik a teljesítmény. Ilyen területek például a különféle szolgáltatások is, a boltos kereskedelem mellett például a vendéglátás.

Nyomják is a boltosok a részmunkaidőt

Már aki teheti. A boltos világban a fizikai dolgozók körében a részmunkaidős foglalkoztatás súlya 25% körül mozgott az elmúlt években, de úgy, hogy öt esztendő alatt 28%-ról 23%-ra csúszott vissza. Pedig a dermesztő munkaerőhiány közepette nagyon is jól jönne több részmunkaidős dolgozó, de hát az alkalmazottak többet szeretnének keresni, ahhoz pedig jobb a teljes munkaidő. A vállalkozások pedig nem kockáztatnak, mivel folyamatosan jönnek-mennek, belépnek-kilépnek a dolgozók, így nehéz kicentizni a részmunkaidős foglalkoztatást. Ha valaki hirtelenjében veszi a kalapját, könnyebb pótolni a munkáját, ha van szabad munkáskéz.

Mindezzel együtt így is a nemzetgazdasági átlag kétszeresét hozzák a boltosok részmunkaidőben:

boltos világ	2014	2015	2016	2017	2018
eladók száma ezer fő	134	136	139	140	146
részmunkaidős ezer fő	38	37	34	34	34
részmunkaidősök aránya	28%	27%	24%	24%	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: november

A kisebb boltos vállalkozások kevesebbet kockáztatnak a részmunkaidős foglalkoztatással, de még így is jelentősebb az arány náluk is a nemzetgazdaság átlagához képest. A nagyobb boltosok már valamivel tehetősebbek részmunkaidőben is:

részmunkaidős eladók aránya	2018
részmunkaidős eladók aránya	eladók száma	ebből részmunkaidős	részmunkaidősök aránya
50 fő alatt	65	14	22%
50-249 fő	16	3	19%
250 fő felett	65	16	25%
összesen	146	34	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: november

Na és akkor a diszkontok: részmunkaidőben lenyomják a hipereket, szupermarketeket

A különféle hatékonysági, versenyképességi mutatókban világszerte erősek a diszkontok. Magyarországon is például az egy alkalmazottra jutó árbevételben háttérbe szorítják a többieket. Ilyen a technológiai, működési rendjük, például szűkebb a választékuk, nincs eladót elnyelő csemege-, vagy hentespultjuk, ami gyorsabb kiszolgálást és kevesebb költséget jelent. Persze, aki a széles választékot, a hossza turkálást kedveli a polcokon, az nem hozzájuk megy vásárolni.

És végül tolják is a részmunkaidős foglalkoztatást a diszkontok, hiszen ebből is ki kell préselniük minden fillért a versenyképesség érdekében. A munkaügyi statisztikában azért a nagyobb láncok esetében behatárolható, hogy a kiskereskedelmi foglalkoztatásban melyik létszámkategória milyen vállalkozásokat takar. Megpróbáltuk és lehet ebből lehet számolgatni, hogyan is állnak a legnagyobb láncok a részmunkaidős foglalkoztatással. Van különbség:

részmunkaidős eladók aránya	2018
részmunkaidős eladók aránya	eladók száma	ebből részmunkaidős	részmunkaidősök aránya
2.000-4.999 fős láncok Aldi, Lidl, Penny	9.741	4.097	42%
5.000 fő felettiek Auchan, Spar, Tesco	25.261	5.111	20%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: november

Nem véletlen, hogy a diszkontoknál nyolc órára vetítve magasabbak a bérek, keresetek az átlagnál, több viszonylatban ők is adják a legtöbbet. De már nem mindenütt, van, amiben például a CBA ver diszkontot. És például van olyan boltos munkakör, ahol a részmunkaidős aldis dolgozó borítékja hó végén a benne lévő pénzt nézve vékonyabb, mint a teljes munkaidős lidles dolgozóé.

Sakkozhat mindenki, mi éri meg jobban, boltos is, eladó is. De az azért tényként kezelhető, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jelenthet egy pótlólagos munkaerő forrást, például a nyugdíjasok, vagy diákok, vagy kismamák körében. Hiszen nézni kell a fizikai terhelhetőséget, tanulni is kell, vagy ott a család, ahol nem biztos, hogy a nyolc órás munka időben megengedhető egy kismama számára.

(blokkk.com, 2019. február 4.)

Ezer milliárdnál több ment bérre a boltokban

2018-ban. Sokba is kerül a bér a boltban. Nem is bírja mindegyik. Ha kevés bért fizet a boltos, akkor az eladó, ha sokat, akkor pedig a vásárló lécel le, mert a bért is ő fizeti, hiszen benne van az árban. Másfélszeresére nőttek a boltos bérköltségek az elmúlt években. Ha vásárolsz, egy hónapig csak az eladó bérét fizeted.

A munkaerőhiány és a minimálbérek kötelező emelése megtornáztatja a boltos vállalkozásokat, hiszen nem csak évről évre, hanem év közben is folyamatosan emelni kell a béreket. A munkaerőhiány felülről húzza, a minimálbér alulról tolja a bért. És minél kisebb egy bolt, annál kevésbé bírja ezt. A bér pedig ugyanolyan költség, mint a többi, a beszerzett áru, a villany, a szállítás, és természetesen a bevételből kell ezt is kifizetni. Egyszerűen: ezt is a vásárló fizeti meg, az árcédulára írt árban ez is benne van.

Végül bármilyen is az időjárás, izzadnak a boltosok, amikor kiszámolják, mennyi bért tudnak fizetni. Ha keveset adnak, elmegy a dolgozó, ha sokat, odébbáll a vásárló, mert drága lesz a portéka a polcon. És év közben is kénytelenek folyamatosan emelni a béreket a boltos vállalkozások, hiszen a dolgozók rettenetes arányban izegnek-mozognak, vándorolnak boltról-boltra akár pár ezer forintnyi többért is (szakzsargonban nagy a fluktuáció).

A legutóbbi statisztika szerint 2018-ban a boltokban 11%-kal emelkedtek a keresetek, ezen belül a fizikai dolgozóké - eladóké, pénztárosoké, árufeltöltőké, raktárosoké - 14%-kal:

boltos világ	2017	2018	2018/2017
átlagkereset	254	282	+ 11%
fizikai dolgozók keresete	211	240	+ 14%
KSH, 4 főnél nagyobb vállalkozások, havi bruttó átlagkereset, érték: ezer forint, november

És az átlag mögött persze jókora különbségek is vannak, hiszen például az Aldinál 300 havi bruttó is összejöhetett egy bolti dolgozónál, miközben sok kisboltos csak 200 ezer alatt tudott csak fizetni a dolgozóinak.

Az évközi emelések is 10% felett jártak 2018-ban (2018 elején a 2017 végi keresetekkel fordultak a boltos vállalkozások, emelni pedig nem csak év elején, hanem év közben is kellett.)

És akkor ez nagyon sokba került

2018-ban a boltos világ éves bérköltsége túllépte az ezer milliárdos határt, az eddigi adatok alapján.

A bérköltséget két kalapban gyűjti a statisztika. A teljes boltos világ bérköltsége (a teljes vállalkozói kör bérköltségével együtt) az úgynevezett nemzeti számlák GDP-hez kapcsolódó adatai közül olvasható ki, emellett a munkaügyi adatgyűjtésben a négy főnél nagyobb vállalkozói körben is méri a statisztika. Az előbbi adatkör teljeskörű, utóbbi csak a nagyobb vállalkozásokra terjed ki. A boltos kereskedelemben el is térnek ezek az adatok egymástól, hiszen sok az olyan kisvállalkozás, akik kisebb létszámmal dolgoznak (a boltos világban közel 90 ezer vállalkozás ügyködik, ezen belül az egyboltos vállalkozások száma 70 ezer, ezek számottevő része pedig 5 főnél kisebb).

Végül 2018-ban 1.050 milliárd forintot költöttek bérre és a kapcsolódó bérköltségekre a boltos vállalkozások, ami több lett volna, ha nem csökkentek volna a vállalkozások járulékterhei. Egyébként csak 2018-ban mintegy 60 milliárd forintot spórolhattak meg a boltosok a járulékcsökkentések nyomán.

Egy másik megközelítésben pedig úgy is lehet számolni, hogy a vásárlók egy erősebb hónapnyi - ezer milliárd feletti - költekezéssel még csak a boltos dolgozók bérét fizették meg 2018-ban.

Az elmúlt évekre visszatekintve átlag közel másfélszeresére nőttek a boltos bérek, az eladóké pedig 55%-kal több, mint öt esztendővel ezelőtt. Ezen belül 2017-ben és 2018-ban 10% feletti ütemben nőttek a bérek, keresetek a boltos világban:

boltos bérvilág	2014	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	739	764	826	908	1.050	+ 42%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége**	458	483	543	612	710	+ 55%
árbevétel	8.949	9.278	9.668	10.465	11.450	+ 28%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, */: négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2019. január 30.)

Túlóra órarend: a boltban egy kicsit más

Mert könnyebben alkalmazható a részmunkaidő, ami enyhítheti a túlórakényszert. De azért a boltokban is egyre több a túlóra, viszont az átlagos bolt átlagos eladója messze jár a 250 órától. Jelenleg 40 óra a boltokban az egy főre jutó átlagos éves túlóraszám. Ezen belül a nagyboltoknál több, a kicsiknél kevesebb. A nagybolt túlóraszáma négyszerese a kisbolténak, persze a bérek sem egyformák. A boltosok tapasztalata az is, hogy amelyik eladónak sok a túlóra, az lelép. És nem is olcsó mulatság a túlóra.

Sajátos a kereskedelem helyzete a túlóráztatásban, sok más szolgáltatóval együtt. A boltok jelentős részének nyitvatartásának hossza eleve eltér a nyolc órás munkarendtől, több nyolc óránál. Így ehhez kell igazítani a munkaidőt, ráadásul egy 10-től 18 óráig nyitva tartó boltban is van munka nyitás előtt és zárás után. Lehet csúsztatgatni a nyolcórás műszakokat, hogy a Piri kilenckor kezd, de a Lajos csak 11-kor, de hát a napközben is hullámzó forgalom miatt könnyen lehet olyan időszak - és most ne a karácsonyi tumultusra gondoljunk -, amikor nincs sok vásárló a boltban, vagy éppen egy sincs, és párban könyökölnek a pult mögött.

A boltokban - ez nemzetközi gyakorlat - ezért alkalmazzák a részmunkaidőt. Nálunk a részmunkaidős boltos fizikai dolgozók aránya megközelíti a 25%-ot. Ez hazai viszonylatban magas arány, és a boltos munka jellegénél fogva szélesebb körben is alkalmazható. Nem véletlen, hogy például a Lidl és a Tesco bevezette a kétórás részmunkaidő lehetőségét is, vagy a Tesco a "fixen fix" rendszerét. Ez viszont azt jelenti, hogy ha bejön valaki a boltba például két órát részmunkaidőzni, akkor másnak nem kell két órát túlóráznia. És a többi részmunkaidő nagyságból - van minden, 3, 4, 5, 6, 7 óra is - szépen kisakkozható a boltban hullámzó forgalomhoz legjobban igazítható beosztási rend. Ez persze sok ipari üzemben nem tehető meg, hiszen ott folyamatos a munkatempó a gépsoron, de például egy vendéglőben már igen.

De azért a boltokban is megugrott a túlóráztatás

De az előbbiekkel együtt a boltban is kell túlóra, főleg a munkaerőhiány miatt. A blokkk.com már korábban rámutatott arra, hogy 2018-ban ismét emelkedett a túlóraszám a boltokban, az első három negyedévek adatai ezt mutatják:

túlóraszám január-szeptember, millió óra	2014	2015	2016	2017	2018
túlóraszám január-szeptember, millió óra	3	3,4	4	3,5	3,8
KSH, január-szeptember közötti időszakok, négy főnél nagyobb vállalkozások

Drága buli ráadásul a túlóra, hiszen 50% pótlék jár érte alapból, vagy később ki kell adni a ledolgozott túlórát. Utóbbi esetben persze a munkaszervezéssel is bajok lehetnek, de végül a kényszer és a létszámhiány nagy úr a boltos világban is.

Az alkalmazottak nyilván nem szeretik a túlórát, így az ő tiltakozásuk érthető a túlórakeret emelése ellen, de az éremnek mindig két oldala van. Az is igaz, hogy vannak eladók, akik a másfélszeres bérért vállalnak túlórát.

És hol is tartanak a boltok a túlóra keret kihasználásában

A boltos átlag a már réginek számító 250 órás túlórakeret felhasználásában messze jár, hiszen emelkedett ugyan az egy főre jutó túlóraszám, de hát a 2018-ban várható 40 óra azért távol van a megengedett felső határtól. Tudjuk, ez csak az átlag, de azért ez jelez valamit. Kell a túlóra a boltban, de a részmunkaidős foglalkoztatási lehetőség enyhíthet ezen.

Ráadásul - szándékosan - pontatlan módszertant alkalmaztunk, mivel a boltos kiskereskedelem összes túlóraszámát csak a fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) létszámára vetítettük. Ha a szellemi munkát végzőket is hozzáadnánk a létszámhoz, kisebb lenne a mutató, de feltételezzük, hogy a nagyobb része a túlóráknak a fizikai dolgozókra jut.

A túlórákkal együtt emelkedett az egy eladóra jutó túlóraszám, a nyomasztó létszámhiány mellett hiába voltak a kétszámjegyes ütemű béremelések, a boltos eladók létszáma alig változott:

boltos óraszámok	2014	2015	2016	2017	2018*
túlóra (millió óra)	4,4	4,9	5,7	5,3	5,7
eladók létszáma (ezer fő)	134	136	139	140	144**
egy eladóra jutó éves túlóra	33	36	41	38	40
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, /: várható, */: 1-9 hó

A nagyboltosoknál 2018 első három negyedévének statisztikája szerint négyszer több a túlórák összege, és ugyanígy pontosan négyszer több az egy eladóra jutó túlóraszám is. Ez azt mutatja, hogy jelentős a kimutatott túlórák közötti különbség a boltos világban is a vállalkozásnagyság alapján:

	túlóra	létszám	egy főre jutó túlóra
összes boltos	3,8 millió óra	144 ezer fő	26
50 főnél kisebb	0,7 millió óra	65 ezer fő	11
50-250 főig	0,3 millió óra	16 ezer fő	19
250 fő felett	2,8 millió óra	63 ezer fő	44
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, 2018. 1-9 hó

Tudjuk persze azt is, hogy bármilyen átlag mögött mindig jelentős a szóródás, a különbség. De hát túlórákban ennek határt szab a munkaerőhiány, mivel a boltosok vallomása szerint az is egy tapasztalat, hogy ha nagyon emelkedik a túlórák száma, bizony nő az elvándorlás is a boltból.

És akad olyan is, ahol "okosban" csinálják a túlórát.

Az pedig szinte természetes, hogy a karácsony a túlórákban leggazdagabb időszaka a boltos világnak:

2014		2015		2016		2017
havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december
370	611	408	665	478	669	440	868
KSH, túlóraszám a kiskereskedelemben, érték: ezer óra

És drága is a túlóra, tehát csínján kell bánni vele. 2018-ban előreláthatóan kétszerese lesz a túlóraköltség az öt évvel ezelőttinek:

boltos óraszámok	2014	2015	2016	2017	2018*
túlóra (millió óra)	4,4	4,9	5,7	5,3	5,7
eladók havi bruttó átlagkeresete (ezer forint)	143	148	161	191	216
túlóra költsége (milliárd forint, járulékkal)	5	5,8	7,3	7,7	9,2
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások, */: várható

(blokkk.com, 2018. december 12.)

Túlóra te Drága! Karácsonykor is velem lehetsz

Megint nőtt a boltokban a túlóraszám. Pedig drága mulatság. És mindjárt karácsony: rémisztő lesz megint a túlóraszám, akkor nagyon megugrik, ha tetszik, ha nem. Mert már csak egy hiánycikk van a boltban, azt úgy hívják, eladó, munkaerőhiányból viszont jó a felhozatal - sajnos.

2018 eddig megismert időszakában - január-augusztus között - 3,2 millió órára nőtt a túlóraszám a boltos kiskereskedelemben, az előző évi 3 milliós óraszámmal szemben. Ez azt vetíti előre, hogy újra növekedni fog a túlóráztatás a boltokban a karácsonyi ajándékvásárlási őrületben, amikor nem csak a családi költekezésben, hanem a túlóraszámban is újabb csúcsra mászhatnak a boltosok.

Túlórában rémisztő lesz a december - megint

Az elmúlt években decemberben nem csak a forgalom ugrott meg, hanem a túlóráztatás is. Igaz, sok-sok évtizeddel ezelőtt is például az irodistáknak le kellett vonulniuk a boltláncok íróasztalai mögül a pultokhoz, akkor is kellett a karácsonyi ajándékláz közepette túlórázni.

Manapság az eladó hiánycikk, pult alól sem kapható, így például a diákmunka, nyugdíjas foglalkoztatás mellett sok más választása nincs a boltosnak, ha ki akarja szolgálni a vásárlókat decemberben. Ráadásul ott vannak az ünnepi hétvégék is, arany, ezüst bronz vasárnapok, amikor az is nyitva tart, aki egyébként kihagyja a hét utolsó napját. És sok bolt hétköznap is megnyújtja a nyitvatartást.

Az elmúlt néhány esztendőben egyébként is emelkedett a túlóraszám, a decemberi megugrás pedig nem maradt el. Sőt, a havi túlóraátlaghoz mért másfélszeres decemberi ráadás 2017-ben már kétszeresre hízott. Így decemberben kétszer annyit kellett az eladóknak a rendes munkaidőn túl dolgozniuk, mint a korábbi hónapokban. Mert hogy túlóra az év minden szakában van:

2014		2015		2016		2017
havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december	havi átlag	december
370	611	408	665	478	669	440	868
KSH, túlóraszám a kiskereskedelemben, érték: ezer óra

Túlóramérleg

A túlóra a boltosnak sem öröm, hiszen többe is kerül és az eladónak sem kedvére való, ami teljesen érthető. Nem jó az, ha valaki a fáradtságtól remegő térdekkel dolgozik, de aki kereskedésre adja a fejét, annak ezzel szembe kell néznie.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a túlóraszám, miközben egyébként a boltos foglalkoztatottak száma nem mozdult. A csúcs 2016-ban volt, 2017-ben viszont valamelyest enyhült ez a nyomás. Ennek oka egyebek mellett, hogy a kétszámjegyű béremelés és a minimálbérek feljebb tolása alaposan megterhelte a boltosok költségvetését, így próbáltak óvatosabban bánni a túlóráztatással:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Fizess, ha tudsz

A túlóráért több pénz jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerűen: van, amikor beüt mennykő a boltba is, sok más választás nincs, rá kell húzni a rendes munkaidőre.

Ráadás, ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. Egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

Persze tudjuk, akadnak szabálytalanságok is, például a legutóbbi munkaügyi ellenőrzések szeptemberben közreadott számadása szerint a lebukott feketén foglalkoztatottak 10%-a a kereskedelemben ügyködik. Hát ha a szakszervezet túlórázni akar, akkor ezzel érdemes foglalkoznia. Karácsonyi túlóra ugyanis amióta a boltban veszik az ajándékot, azóta létezik.

(blokkk.com, 2018. november 7.)

Boltos részmunkaidő: az eladók viszolyognak is tőle

Csökkent a részmunkaidős eladók száma. Pedig az egyik gyógyír lehetne a munkaerő hiányára és a nagy bérköltségre, amikor a szabad munkaerő hiánycikk. Az eladók viszont annyira nem szeretik. Pedig amelyik boltban sok részmunkaidős van, ott nagyobb az órabér, megnéztük. Nyugdíjasok, diákok, gyermekes anyukák: lehet, hogy még többen jönnének, ha még jobban megérné.

A részmunkaidős foglalkoztatásnak sok előnye van, a legfontosabb, hogy a boltokban, vagy bármely más szolgáltatónál a még nap közben is hullámzó forgalomhoz jobban igazodhat az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, munkabeosztása. Minek ácsorogjon a pult mögött állandóan ugyanakkora létszámú eladóhad, ha a nyitvatartás egyes óráiban kevesebb a boltba betérő vásárló, máskor meg alig győzik a sorban kígyózók kiszolgálását. És a hét egyes napjai között is vannak különbségek, amihez célszerű lehet alkalmazkodni.

Lenne miért helye több részmunkaidősnek

Egy bolt hiába tart nyitva 10-től 18 óráig - a hagyományos iparcikkes boltokban pedig ki tudja mióta, de így szokás -, az eladó munkaideje nem azonos a nyitvatartással. A redőnyfelhúzás előtt már lehetnek elfoglaltságai, például a nyitás előtt takarítás, árufeltöltés, pénztárnyitás, de ugyanígy zárás után is, amikor a pénztárzárás csak záróra után lehetséges.

És sok üzlet nyitvatartásának időtartama nem is osztható nyolccal, a napi munkaidő általános hosszával. Ráadásul a boltok nyitvatartása nem 5 napos (bár akad ilyen is, nem túl nagy számban), hanem 6, vagy a vasárnap nyitvatartóknál 7 napos. Lehet osztani, szorozni a munkaidő beosztásánál.

Így két lehetősége van a boltosnak. Az egyik alapján ki előbb kezd, ki később valamivel, ha minden eladó nyolc órát dolgozik. Így persze lehet némi tumultus is a pult túlsó oldala mögött, például dél tájékán, pontosan akkor, amikor hétköznap leggyengébb a boltmenet, bár munkaerőhiány közepette azért annyira messze nem jellemző az eladók tolongása a pult mögött.

A másik megoldás, amit sok eladó utál (bocsánat: nem kedvel annyira)

A részmunkaidő, amikor az eladók egy része nem nyolcórás, hanem rövidebb időszakban ügyködik a boltban.

Valamelyest persze azért formálódott a munkaszervezés a boltokban is, hiszen sok-sok évvel ezelőtt a pénztáros csak a pénztárban, a csemegepultos eladó csak a pultban dolgozott, vagy éppen könyökölt, mert nem jött a vásárló. Ma már a boltok nagy részében szinte mindenki mindent csinál, kivéve, ahol az eladás, a vásárlók kiszolgálása egy-egy árucikk esetében szakképzettséghez kötött. De így is például a pénztáros, vagy a szakeladó üres perceiben elmehet árut feltölteni. A diszkontokban például a vásárló is hallja, amikor a hangosbeszélőn a pénztárba szólítják az éppen árut feltöltő, vagy takarító bolti dolgozót, mert hirtelenjében többen szeretnének fizetni a kasszánál. De ez kevés, kizárólag a munkaszervezés oldaláról több részmunkaidős kellene.

De hát amikor hiány van eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből, nem is kicsi, akkor sok munkavállaló úgy gondolkodik, hogy jobb a nyolc órás foglalkoztatás, hiszen eleve vastagabb a boríték hó végén, egy részmunkaidőhöz képest, és hiába az ésszerűség, a boltos kínjában teljes munkaidőre is felvesz bárkit, csak el tudjon menni a boltig. És ilyenkor a boltos nem nagyon tud válogatni. Sőt, mivel a boltos dolgozók is állandóan izegnek-mozognak, jönnek-mennek munkahelyek között, még némi biztonságot is jelenthet a nyolcórás foglalkoztatás a boltosnak is, szemben a kicentizett részmunkaidőssel. Nem szívesen kockáztat némelyik.

Nagy hiánycikk a munkaerő: onnan kell venni, ahol még van, és a részmunkaidő jobban megmozgathatja a nyugdíjast, a diákot, vagy a családanyát, ha még olcsóbb

Igen, ez a pénzen is múlik. A nyugdíjasok 2019-től munkaviszonyban csak 15% szja-t fizetnek, mást nem, és a foglalkoztatót sem terheli semmilyen közteher. Ez jó. A diákszövetkezeteknél és a nyugdíjas szövetkezeteknél is ugyanez a helyzet (azért a szervezés is fontos, tehát nem kell még leírni a nem is olyan régen szerveződött nyugdíjas szövetkezeteket).

A kérdés ebben a körben mindössze annyi, hogy a nem munkaviszonyban foglalkoztatható nyugdíjasra miért nem ugyanazok az adószabályok vonatkoznak, mint a munkaviszonyosra, például egy egyéni vállalkozó nyugdíjasra, ha maga is dolgozik.

Ezt a kedvezményes adózású kört azonban valamennyire célszerű lenne tovább bővíteni. Így például a nappali tagozaton tanuló diákok esetében, ha nem diákszövetkezeten keresztül, hanem önállóan vállalnak munkát, a nyugdíjas foglalkoztatás mintájára egyszerűsíteni lehetne a foglalkoztatást.

És hasonló a helyzet a kisgyermekes családoknál is, azzal, hogy pontosan körülhatárolható, milyen széles réteget lenne célszerű hasonló formában támogatni.

Nagy földindulás ugyan nem várható, de valószínűleg így is mocorogni fog a munkaerőpiac, hiszen aki nagyon akart és bírt is, azok többsége amúgy is dolgozott már, de több pénzért azért többen megmozdulnak.

Részmunkaidő csúcstartók: részmunkaidővel is lehet sokat keresni

A "sokat" sokféleképpen lehet érteni. Nyilván nem véletlen, hogy a nagyobb arányban részmunkaidőt hirdető nagyáruházak, diszkontok, hipermarketek estében a nyolc órára vetítve számolt bérek a csúcson vannak. Igazából ugyan a részmunkaidősök hó végén kevesebbet visznek haza, mint a nyolc órára vetítve számolt bér, viszont ennek a kevesebbnek is versenyképesnek kell lennie. És ha megnézzük a számokat, a legnagyobbaknál az is.

A legtöbb részmunkaidőst az élelmiszeres diszkontok foglalkoztatják, persze máshol is, például a hipermarketekben is megfordulnak szép számmal. Az Aldi, a Lidl és a Tesco árulja el a legtöbbet, ami a legfontosabb, a béreket részmunkaidős foglalkoztatásról. (Bár a Tesconál kicsit bajban voltunk, mert a részmunkaidős bérkalkulációnál is megjegyzi, hogy az teljes munkaidős, de ha mi voltunk figyelmetlenek, szívesen helyesbítünk). Összevetve a teljes munkaidősökkel egy-egy cégen belül, 40 órára vetítve nincs érdemi különbség az elérhető órabérekben, vagy 40 órára vetített bérekben. De a boltos kiskereskedelmi átlagot magasan verik:

bolt, munkakör, hely	részmunkaidő	részmunkaidős bér	teljes munkaidőre vetített bér
Aldi eladó Budapest	heti 25 óra	198	316
Lidl bolti dolgozó Budapest	napi 7 óra	252	288
Lidl bolti dolgozó Eger hétvégi	napi 3 óra	106	283
Tesco pénztáros Budapest	napi 4 óra*	129	258
Tesco online bevásárlás sofőr Budapest	5 óra*	203	325
kiskereskedelmi átlag	.	.	219
Céges honlapok, KSH, havi bruttó kereset, érték: ezer forint, */: óraszám nincs feltüntetve, csak következtetés, kiskereskedelmi átlag: fizikai foglalkozásúak, teljes munkaidő

Hiába, igazából nem megy

Pedig volt olyan is, aki a magas minimálbérek miatt részmunkaidőre állította át a dolgozóit, valahogyan.

De hát összességében csökken a boltokban a részmunkaidős fizikai dolgozók száma és 2018 elején sem változott a kép, pedig megint ugrott egyet a minimálbér és a munkaerőhiány sem enyhült, tovább tolta felfelé a béreket:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
eladók száma	128	134	136	139	140	144
részmunkaidős	38	38	37	34	34	33
arány	30%	28%	27%	24%	24%	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

A kicsik és a nagyok egyaránt csipkedik a részmunkaidőt, a közepes boltok alig

A boltos általában eleve a magas bérköltségek lefaragása miatt is kényszerülhet a részmunkaidős foglalkoztatásra, de nyilván a lehetőségeihez mérten ügyesen is szervezi meg a munkáját. És tudja, hogy jó üzletszervezési megoldás a részmunkaidő, végül él is vele.

A boltos kisvállalkozások hasonló nagyságrendben alkalmaznak részmunkaidős eladót, mint a nagyvállalkozások. A középvállalkozások azok a boltosok körében, akik alig.

Feltehetően mindez azért alakult így, mert a kisvállalkozás azért jellegénél fogva rugalmasabb, a legnagyobbak pedig a legkorszerűbb megoldásokat (technológiát, logisztikát) tudják alkalmazni, ami csökkenti a költségeket, így több juthat bérre:

(blokkk.com, 2018. november 4.)

Ha decemberben nem vásárolsz semmit, éhen hal az eladó

Mert nem futná bérre. Úgy látszik, a karácsonyi ajándékőrület nagyon kell mindenkinek: a decemberi költekezés értéke mellett most már a boltosok éves bérköltsége is ezer milliárd forint felett lesz. Hiába, szépen dolgozik a kormány is a minimálbéremeléssel, de a munkaerőhiány sem tétlenkedik: minden bér felfelé mászik és így persze a bérköltség is. Ráadásul a bérek gyorsabban nőnek, mint a boltos kiskereskedelmi forgalom, nem is bírja mindenki a tempót.

A statisztikában - hiába, némi módszertan nélkül nem lehet megúszni - kétféle bérköltséggel is találkozhatunk. Az egyik a munkaügyi szakstatisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatsora, a másik pedig a gazdaság teljesítményének (a GDP-nek) a mutatórendszerében bujkál. Nyilván az utóbbi a nagyobb mutató, hiszen abban mindenkinek a keresete benne van, aki munkavállalói jövedelmet kap. Az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt években mindkettő mutatórendszer emelkedést mutatott. Nem is keveset, hiszen a kormány alulról, a munkaerőhiány pedig felülről húzta a béreket. Felfelé, persze.

Decemberben is izzadhatnak a boltosok a bérek miatt

Munkaerőhiány mindenütt van, sőt, nem csak a határokon belül, hanem azon túl is, ezért is vándorol a munkaerő egy része távolabbi tájakra, de aki itt maradt, az is izeg-mozog minden irányban, hiszen ahogyan a boltban az árcédula, úgy a munkaerőpiacon a hó végi boríték vastagsága, tehát a pénz a döntő. Számít persze más is, a lehetőségek nyilván nem korlátlanok mindenki számára, sokan vannak munkavállalók, akik nem ugrálnak munkahelyről-munkahelyre szívesen túl gyakran, de egy biztos, nagy a nyüzsgés a munkaerőpiacon.

A boltosok sem kivételek, látszik ez egyrészt az álláshirdetéseikből, vagy például a kisboltokban az utóbbi időben tovább szaporodott "rögtön jövök" táblácskákból, hiszen ahol ilyet kilógatnak, ameddig az eladó más dolgát végzi, például ebédszünetel, akkor ott ő már csak egyedül dolgozik.

Emelték is a béreket a boltosok is, de nekik is, mint bármely vállalkozásnak, annyi pénzük van, mint a bevételük. És abból nem csak bérre, hanem sok minden másra is kell költeni. A boltosok bevétele is emelkedett egyébként szépen az elmúlt esztendőkben, 5-6% körüli mértékekben, de hát a béreket nagyobb ütemben kellett felfelé tornázni. De a létszám alig változott az elmúlt időszakban, lényeges elmozdulás nem volt.

2016-ban gyorsult fel a béremelkedés, túllépve a bevételek emelkedésének ütemét. 2016-ban a teljes bérköltség már 8%-kal, 2017-ben pedig 10%-kal nőtt. A nagyobb (4 főnél többet foglalkoztató) boltosok bérköltsége már 12%-kal emelkedett 2016-ban és 2017-ben.

2018-ban sem lankadt a béremelési tempó, még jó, hogy a járulékok kisebbek lettek 2017-től, ami azért sok boltoson segített. A blokkk.com korábbi számításai szerint egyébként az emelés költségeinek nagyjából a fele visszajött a járulékcsökkentés révén. De volt, akinek be kellett zárni a a boltját ennek ellenére, a bérolló a nagyok és a kicsik között pedig tovább nőtt. Látszik is ez a bérköltségek növekedési ütemeinek különbségéből is (az "összes" bérköltség mutatóban a legkisebbek is benne vannak).

És 2018-ban a boltos világ bérköltsége előreláthatóan túllépheti az ezer milliárdos lélektani határt, az eddigi adatokra építhető előrejelzés alapján. A boltos decemberi költekezés ezen az értékhatáron már túllépett. Lehet úgy is számolni, ahogyan az amerikai boltosok teszik a fekete péntekkel, azzal, hogy után fordul termőre - eredményesre az üzletmenet. Ha nem lenne ott is karácsonyi roham nagy bajban lennének. Hát úgy tűnik, a bérköltségeket tekintve nálunk is hasonló a helyzet:

boltos bérvilág	2014	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	739	764	826	908	< 1.000*	+ 35%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége**	458	483	544	612	685*	+ 50%
árbevétel	8.949	9.278	9.668	10.441	11.400*	+ 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható, becsült érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, */: nagyobbak bérköltsége: négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltosok saját pénze sem lett több egyébként, az úgynevezett árrést, pontosabban annak arányait nézve (az árrés az áfa nélkül számolt eladási ár és a beszerzési ár különbsége, amiből minden költségüket fizetniük kell). 2017-ben ez 2.724 milliárd forint volt, ami hasonló arányú, mint az előbbiekben jelzett időszakban volt.

(blokkk.com, 2018. október 4.)

Túlóra, te drága: nye ponyimáju

Nye ponyimáju, mondta egy munkás a közelmúltban egy áruház bejárata előtt, lapátjára támaszkodva. Ő csak átépített, de a boltosok sem állnak jobban munkaerőben. Jobban kell tolni megint a túlórát.

A szakszervezet dörzsölgethette a tenyerét, a boltos pedig a homlokát, mivel a 2016-os csúcs után 2017-ben csökkent a túlóraszám a boltokban. Ez nem véletlen, hiszen 2017-ben tovább pörgött a munkaerőhiány, ráadásként pedig belépett az a minimálbér emelés, ami a boltosoknak sok fejtörést okozott, minél kisebb, annál többet. Kétszámjegyű volt a béremelés ebben az esztendőben, ami 2018-ban hasonló ütemben folytatódott.

A létszám viszont az elmúlt három esztendőben nem változott a boltokban, akár a foglalkoztatottak, akár az alkalmazottak számát nézzük, pedig szépen nőtt a forgalom. És 2018-ban sem volt létszám emelkedés, a foglalkoztatottak száma legutóbb, 2018 második negyedévében 365 ezer volt, az év elejihez képest ráadásul kétezer fővel kevesebb. Az alkalmazottak 319 ezer fős létszáma sem jelent érdemi mozgást (a négy főnél nagyobb boltosok 200 ezer fő körüli alkalmazotti létszáma sem).

Kevés az ember, marad a túlóra

A diákmunka már bevett fogás a munkaerőhelyzet javításában a boltokban, főleg a nyári időszakban. A nyugdíjas szövetkezetek elsősorban a már egyébként is dolgozókat terelték magukhoz, de azért a nyugdíjas dolgozó járulékának lefaragása 2019-től valamit hozhat majd munkaerőből is a konyhára. A munkaerőhiány tehát maradt, így a boltosok újra a túlóraszám emelésére kényszerültek 2018 első félévében is.

2016-ig folyamatosan nőtt a boltos túlóra. 2017-ben némileg csökkent, mert belépett a drága minimálbér és munkaerőhiány, hirtelenjében vissza kellett fogni, hiszen a túlóráztatás pénzbe kerül, az meg hirtelenjében kevés volt.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50% bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. Ráadásul ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). Itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal. És egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

2018-ban az időközben közel másfélszeresére emelt eladóbérek mellett is nőtt a túlóraszám a boltokban. A 2016-os csúcsot ugyan nem érte el, de mind 2017, mind 2018 első féléveiben többet kellett a rendes munkaidőre ráhúzni, mint 2015-ben:

boltos túlórák	2015	2016	2017	2018
összes	2.114	2.523	2.245	2.341
ebből 50 fő alatt	345	521	438	479
50-249 fő között	213	216	205	202
250 fő felett	1.556	1.786	1.602	1.660
KSH, érték: ezer óra, első féléves túlóraszámok, négy főnél nagyobb boltos vállalkozások,

Túlóramérleg

A boltos túlóraszám 2016-ban volt a legnagyobb és az éves mérleget nézve öt esztendő alatt harmadával nőtt (2013-2017 között). A boltosok összes munkaórája ennél kisebb ütemben emelkedett (aminek része a túlóra is):

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni, de hát ez nem véletlen, ott fordul meg a legtöbb vásárló és ez a boltos költekezés legnagyobb szelete. A boltosnak is:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3
ebből élelmiszerboltok	2,5	2,9	3,2	3,8	3,4
élelmiszerboltok túlóráinak aránya	64%	66%	66%	67%	64%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Nye ponyimáju

Az építőiparban például már dolgoznak ukrán vendégmunkások. A boltban ez nehezebb, mivel ott azért még egy árufeltöltőnek is kell tudnia magyarul, hiszen amikor a polcra kihelyez valamit, el kell tudnia olvasnia, mi is a neve, hogy jó helyre tegye, a polccímkékről nem is beszélve. Egyébként azt jelenti a nye ponyimáju, hogy nem értem. Pedig egyszerű: a boltosnak annyi pénze van, amennyi a bevétele. És a vásárló nem nyel le mindent, így nehéz bért is emelni és megélni is a boltból. Minél kisebb egy bolt, annál nehezebb.

(blokkk.com, 2018. augusztus 29.)

Drágább az eladó, de a felét visszahozza a járulékcsökkentés

Kíméletlenül leigázza a boltosokat a munkaerőhiány, lefagyott a boltos munkaerőpiac is. 2014-2018 között másfélszeresére nőtt az eladók keresete, ami alaposan megdobta a bérköltségeket. A járulékcsökkentés viszont legalább visszahozta a bérköltség növekedésének a felét. Így sem mindenki bírja, új eladó pedig nincs.

Az elmúlt esztendőkben alaposan megtornáztatta a vállalkozásokat a munkaerő hiánya. Nincs elég munkáskéz, ezért kíméletlenül kell emelni a béreket azért, hogy aki még van, legalább az megmaradjon, persze, nem csak a kereskedelemben, hanem minden más területén a gazdaságnak.

Az elmúlt éveket mérlegre téve 2014-től számítható az az időszak, amikor egyik oldalról ugyan jelentősebb mértékben meglódult a bolti kiskereskedelem, 5-6%-kal nőtt a forgalom évről-évre, ugyanakkor lefagyott a munkaerőpiac. A statisztika szerint a kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma öt esztendővel ezelőtt átlépte a kétezres szintet, ami 2018-ra ötezer fölé ugrott. A valós létszámhiány persze ennél sokkal nagyobb, de az irányzat egyértelmű: a boltokban a létszám alig mozdult az elmúlt időszakban, pedig szinte minden boltos munkaerőt keres. Munkaerő vándorlás persze van, néhány ezresért is odébbáll az eladó a másik boltba, hiába, a munkaerőpiac a dolgozóknak is piac. Növekedni csak a "rögtön jövök" táblák száma nőtt és - részben a munkaerőhiány miatt, mert a bérversenyt már nem bírták - folyamatosan zártak be - a főleg kisebb - boltok, az elmúlt öt esztendőben összesen 12 ezer.

A boltosoknak sok választásuk nem volt, emelni kellett a béreket. A bolti kiskereskedelemben a legfrissebb statisztikai adatok szerint 40%-kal emelkedett a havi bruttó átlagkereset 2014-2018 április hónapjait nézve. A fizikai dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok pénze pedig az átlagosnál nagyobb ütemben a másfélszeresére ugrott:

boltos bérek	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
összes	181	184	196	228	253	+ 40%
eladók	141	145	156	187	215	+ 52%
KSH, áprilisi hónapok, érték ezer forint, havi bruttó átlagkereset, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A 2018 évi béremelés mértéke 11% volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 15%, az áprilisi hónapokat nézve. 2016-tól kétszámjegyű a béremelések üteme a boltos világban is.

A bért is ki kell fizetni valamiből, de legalább volt járulékcsökkentés

Sokszor mondják a boltosnak, hogy ha nincs embered, adjál több pénz neki, hiszen szépen nő a forgalmad. Csak arról felejtkeznek meg egyesek, főleg szakszervezeti vezetők, de néha politikusok is, hogy a bért is - minden más költséggel együtt - a bevételből lehet csak kifizetni (régen rossz, ha valaki hitelből nagylábon él, hiszen valamikor azt is vissza kell fizetni, ráadásul kamatostul).

A kormány járulékcsökkentése - ezt el kell ismerni - nagyon is jól jött a vállalkozásoknak, ami a növekvő bérköltségek egy részét azért pótolta. De nem az egészet. 2017-ben az 5%-os járulékcsökkentés (szocho) 25 milliárdot hozott a boltosok konyhájára, miközben a bérköltségek 67 milliárd forinttal emelkedtek. 2018-ban előreláthatóan még 15 milliárd forint ütheti a boltosok markát, a további 2,5%-os csökkentéssel. A bérköltségek ugyanakkor 54 milliárd forinttal emelkedhetnek ebben az évben.

Járulékcsökkentés haszna: 50%

A két év járulékcsökkentési haszna nem kevés, hiszen ha 2018-ban is 27% lenne a járulék, akkor több mint 700 milliárd forint lenne a boltos bérköltség, a jelenleg várható 665 milliárddal szemben. Így két év alatt összesen 65 milliárd a járulékmegtakarítás, a 2017-2018 évi együttes 120 milliárd forint bérköltség emelkedéssel szemben.

A járulékcsökkentéssel együtt is sok boltos a nyári hónapokban nem csak a hőségtől izzad. Munkaerő nincs, aki pedig még van, az szép magasra tartja a markát. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban év közben is folyamatosan emelkedtek a bérek, éves átlagban sokkal nagyobb ütemben, mint a bevételek, a végeredmény pedig a következő:

boltos kiskereskedelem	2014	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	457	483	544	611	665*	+ 46%
eladók bérköltsége	264	278	314	359	405*	+ 53%
árbevétel	8.949	9.278	9.668	10.441	11.380*	+ 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, */: várható, becsült érték, bérköltség: 4 főnél nagyobb vállalkozások, járulékokkal együtt

És hol van még 2019.

(blokkk.com, 2018. július 6.)

Boltos túlóra: 2018-ban sem marad el

Ha nincs elég eladó, jöhet a több túlóra. Jött is. Ez nem olcsóbb, mint felvenni egy dolgozót, tehát kényszerpálya mindenkinek. A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni. ₪₪₪

2018 első négy hónapjában emelkedett a túlóraszám a boltokban, közel tizedével. A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az alkalmazott, ha nagyon nem tetszik neki, akkor vagy odébbáll egy házzal, hátha ott nincs túlóra (erre kevés az esély), vagy eliszkol messzebbre dolgozni, akár más ágazatba, vagy elégedetlenkedik és esetleg sztrájkol is egyet. Nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudja érdekeit érvényesíteni. Mindez azonban nem segít senkin, ha nincs elég munkáskéz az országban.

A túlóra nem a multik találmánya, volt ilyen régebben is, manapság pedig a kis- és középvállalkozások is szépen élnek vele. Nekik sincs túl sok választásuk, ha körmére ég a boltosnak a tennivaló. Persze, egy nagyobb boltnak túlórában is nagyobb a mozgástere (a magyar boltosnak is, ha nagy), de kényszer ez a javából mindenkinek:

boltos túlórák	2018 január-április
boltos túlórák	túlóra	létszám
összes	1,5 millió óra	203 ezer fő
ebből 50 fő alatt	0,3 millió óra	97 ezer fő
50-249 fő között	0,1 millió óra	23 ezer fő
250 fő felett	1,1 millió óra	83 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, létszám: 2018 április, boltos alkalmazottak

Az elmúlt öt esztendőben egyébként szépen megugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával, párhuzamosan a munkaerőhiány felerősödésével. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a túlórában is a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit, jobban, mint korábban. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített munkaórák teljes száma töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni

2017-ben 86 ezer dolgozó ügyködött az élelmiszerboltokban, a 195 ezer fős összlétszámú boltos kiskereskedelmen belül. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerboltok a létszám 44%-át vitték. Túlórából viszont a kétharmadát:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017
túlóra (millió)	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3
ebből élelmiszerboltok	2,5	2,9	3,2	3,8	3,4
élelmiszerboltok túlóráinak aránya	64%	66%	66%	67%	64%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóra: szabályok is vannak

A boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

A legfontosabb szabályok egyike, hogy egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív). Ez az óraszám kollektív szerződés - tehát a szakszervezet beleegyezése - esetén 300 óra lehet évente.

Ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100% (szombaton, vagy vasárnap). De itt is lehet csere-berélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50% pótlék. És azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50%-os vasárnapi pótlékkal.

Mindez azt jelenti, hogy a túlmunka mindenképpen pénzbe kerül, hiszen ha a túlóráztatott dolgozó szabadidőt kap, az alatt valaki másnak kell dolgozni. És mindkettőnek fizetni kell. Persze, a munkaszervezésen is sok múlik, ki mikor túlórázzon és mikor kapjon szabadidőt.

(blokkk.com, 2018. június 26.)

Ennyi pénze van a boltosnak: a nyugta negyede

A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, ami az árubeszerzés és a befizetett áfa után a zsebében marad. Ez a boltos bevételnek csak a negyede. A többi az bizony másé.

A boltos kereskedőnek ugyanúgy számolnia kell a működésének költségeivel, mint bármely más vállalkozásnak. Ki kell fizetnie az áruháza építésének az árát, vagy a bolt bérletének a díját, a villanyáram, a fűtés, a takarítás számláit is. A bért is a saját zsebéből fizeti.

A kereskedő pénze az árrés, ami a bevételéből a beszerzett és a polcra rakott portékák árának, továbbá az áfa elszámolása után megmarad. Természetesen az elmúlt években a forgalom emelkedésével együtt nőtt az árrés tömege is, hiszen ha több fogy valamiből, akkor több pénz is maradhat a boltosok pénztárában, továbbá a zsebében (nem mindegy, hogy 10, vagy 100 darab zsemlét ad el).

Az elmúlt években szépen gyarapodott a boltosok bevétele, legalábbis az átlagot tekintve, hiszen akadt olyan boltos, akinek le kellett húznia a redőnyt, de a boltos világ a verseny révén mindig is ilyen volt.

A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és - ha van, akkor - az eredmény is benne van. A boltos kereskedelem kibocsátása - árrése - is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.

A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve egyébként 3,5% a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4-5% között mozog (a teljes kereskedelemé, a gépjármű- és a nagykereskedelemét is hozzáadva az utóbbi mutató 10% körüli).

A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében

Végül is az olvasható ki az adatokból, hogy az elmúlt öt esztendőben a boltos kiskereskedelem, amellett, hogy a lakossági fogyasztás legnagyobb szelete, súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott. (2013-ban még 2% alatt volt a boltos forgalom volumenének növekedése, ezt követően ugrott 5-6% környékére, 2017-ben pedig kereken 5% volt.)

De hát az is világosan látszik, hogy a boltok pénztáraiban hagyott pénz nagyobb része - háromnegyede - nem a kereskedőé, mivel a bevételen osztoznia kell a beszállítókkal, termelőkkel, iparosokkal, ráadásul az állammal is, aki a különféle adók, legnagyobbrészt az áfa révén nem kevés hasznot húz a piacból:

2013	2014	2015	2016	2017
árrés (kibocsátás)	2.051	2.223	2.333	2.484	2.710
boltos bevétel	8.514	8.949	9.278	9.667	10.426
arány	24%	25%	25%	26%	26%*
KSH, érték: milliárd forint, boltos bevétel: kiskereskedelmi forgalom

Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől. De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is például, vagy az import termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, például az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.

(blokkk.com, 2018. május 11.)

Egyre több pénzt visz el a béremelés a boltban

A boltos kiskereskedelem szépen hízik az elmúlt esztendők növekedési hullámán lovagolva, de a bérek kétszer gyorsabban száguldanak. Viszik is a boltos kereskedők pénzét. Aki nem tud fejleszteni is, az alaposan le fog lemaradni, hiszen a költségei nőnek, a versenyképessége viszont romlik.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első két hónapjában a havi bruttó keresetek 12%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a fizikai dolgozóké - eladóké. pénztárosoké, árufeltöltőké - pedig 15-16%-kal. A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése alaposan megdolgozta a boltos munkaerőpiacot is, ehhez kétség nem fér.

Persze másként is lehet számolni

De a keresetek - nem csak a boltokban - 2017-ben már év közben is folyamatosan emelkedtek, így ha pusztán az év végét nézzük, akkor ahhoz januárban, februárban már kevesebbet kellet hozzácsapni. De kellett, az éves átlaghoz képest pedig nem is keveset:

2017			2018
január	december	átlag	január	február
összes	221	248	232	252	247
eladók	183	206	191	213	207
KSH, érték ezer forint, havi bruttó átlagkereset, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt vetíti előre 2018-ra, hogy kemény béremelések lesznek a boltokban is, különben lemarad az ágazat a nemzetgazdaság többi területéhez képest. De ennek ára is van.

2018: tovább kell emelni a boltos béreket is

A nagy bérmenetelés 2015-ben indult meg, a munkaerőhiány felerősödésével, megugrásával, előtte a forgalom növekedéséhez hasonló ütemben emelkedtek a bérek a boltokban. De végül azt célszerű vizsgálni, hogy a bolti kiskereskedelem 2013-ban indult növekedésének teljes időszakában hogyan alakultak a bérköltségek. Röviden: emelkedtek folyamatosan.

És 2018-ban is folytatódik a bérek emelkedése a boltokban, mivel a munkaerő hiánya nem enyhült a boltos világban sem. Nyilván a magasabb béreket kínáló áruházakban kisebb a feszültség, de a legjobban fizető nagyláncok is folyamatosan keresik a friss munkaerőt.

Így 2018-ban éves szinten is jelentős béremelésekkel lehet számolni, ami továbbra is jócskán nagyobb ütemű lesz, mint a várható forgalombővülés:

boltos kiskereskedelem	2013	2017	2018 várható	2018/2013
árbevétel	8.514	10.426	11.150*	+ 31%
bérköltség, összes	438	611	670*	+ 53%
eladók bérköltsége	244	359	395*	+ 62%
KSH, érték: milliárd forint, */: becsült érték, árbevétel: bruttó, bérköltség: 4 főnél nagyobb vállalkozások

Mindez azt jelenti, hogy a bérköltségek további növekedése egyre inkább veszélyezteti a versenyképességet, hiszen ez a ráfordítás önmagában máshonnan kényszerít elvenni pénzt. Így fejlesztések, beruházások hiányában nehéz helyzetbe juthat az a boltos, akinek béremelésre is alig futja.

(blokkk.com, 2018. május 3.)

Az eladók nem nagyon szeretik a részmunkaidőt

Pedig a boltosnak jobb lenne, hiszen részben gyógyír a munkaerő hiányára és a magas bérköltségre. De hát nem nő a részmunkaidős eladók száma, sőt csökkent is.

A részmunkaidős foglalkoztatás előnye egy boltos vállalkozás számára, hogy ha hullámzik a forgalom, akkor ahhoz tudja igazítani a létszámot. Minek ácsorogjon a pult mögött állandóan ugyanakkora létszámú eladóhad, ha a nyitvatartás egyes óráiban kevesebb a boltba betérő vásárló, máskor meg alig győzik a sorban kígyózók kiszolgálását. És a hét egyes napjai között is vannak különbségek, amihez célszerű lehet alkalmazkodni.

De hát amikor hiány van eladóból, pénztárosból, árufeltöltőből, és ők a nyolcórás munkaidő mellett szeretnének több pénz keresni, akkor nehéz őket rávenni arra, hogy dolgozzanak kevesebbet. Akkor inkább továbbállnak egy házzal. A boltos eladó ugyanis teljes és részmunkaidőst egyaránt keresett munkaerő.

Nyilván nem véletlen az sem, hogy a nagyobb arányban részmunkaidőt hirdető nagyáruházak, diszkontok, hipermarketek estében a nyolc órára vetítve számolt bérek a csúcson vannak. A részmunkaidősök azonban náluk azért hó végén kevesebbet visznek haza, de ennek a kevesebbnek is versenyképesnek kell lennie legalább annyira, hogy a teljes munkaidő már ne legyen olyan csábító. Hiszen akad olyan munkavállaló, akinek a részmunkaidő kedvére való, például tanul, vagy a család miatt.

Az egyik legjobban fizető lánc, az Aldi egy árufeltöltőnek négy órás műszakra (heti 20 órában) havi bruttó 96 ezer forintot kínál, a bolti eladónak 170 ezret, heti 25 órás munkáért. Az előbbi nyolc órára vetítve 192 ezer forint, utóbbi pedig 272 ezer forint. Mindkettő nagyon jól hangzik, de nyilván nem mindegy, hogy a hónap végén mennyi lapul igazából a borítékban. Ezért a részmunkaidőst órabérben jobban kell megfizetni a teljes munkaidősnél, a többi versenytárshoz képest (cégen belül ez már nem nagyon megy). De ehhez nagyon jól meg is kell szervezni a bolt munkáját, különben nem térül meg a részmunkaidős úgy egyébként esetleg magasabb órabére.

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
eladók száma	128	134	136	139	140	145
részmunkaidős	38	38	37	34	34	34
arány	30%	28%	27%	24%	24%	23%
KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

A kicsik és a nagyok egyaránt csipkedik a részmunkaidőt, a közepes boltok alig

A kisboltos általában eleve a magas bérköltségek lefaragása miatt kényszerül a részmunkaidős foglalkoztatásra, de nyilván a lehetőségeihez mérten ügyesen is szervezi meg a munkáját. És tudja, hogy jó üzletszervezési megoldás, végül él is vele. Ugyanis a boltos kisvállalkozások hasonló nagyságrendben alkalmaznak részmunkaidős eladót, mint a nagyvállalkozások. A középvállalkozások azok a boltosok körében, akik alig.

(blokkk.com, 2018. április 26.)

Rághatja a körmét a boltos is, a kormány is

Gyorsabb béremelés? Ráolvasással nem megy. Munkaerő nincs, több pénz bérre egyre kevesebb. Az SzJA, vagy a vállalkozások járulékterhe csökkenjen? Fejlesztés,versenyképesség, vagy bér? Az "és" a boltosnak nem fér bele.

Nagy a kíváncsiság, milyen gazdaságpolitikával rukkol elő a kormány. Egyes hírek szerint átfogó stratégiai váltás, gyorsabb béremelés jöhet, az MNB és az MKIK már nekiveselkedtek javaslataik kidolgozásának. Az MKIK elnöke szerint egyebek mellett a jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, ami önmagában nyilván nem vitatható, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a határokon túl keresik meg a kenyérre valót, az innenső oldalon elérhető béreknél jóval több pénzért, munkaerő pedig - főleg szakképzett - itthon egyszerűen nincs.

Mit is miből?

A kérdés mindössze az, hogy vajon lesz-e pénzük a vállalkozásoknak az eddigieknél gyorsabb bérfejlesztésre, hiszen ahhoz több bevétel is kell, ráadásul ott vannak az új kihívások is, a digitalizáció, a hagyományos technológiát leromboló diszruptív technológiák, ahol aki nem lép, lemarad. Sőt, önmagában a pénztáros béremelése gyenge gyógyír a boltban, ha közben a másikban - nagyobban - jön az önkiszolgáló pénztár.

És az eddigiekhez azért hozzátartozik, hogy a valóban jelentős és szükséges béremeléseket, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás jókora bővülését nagyobbrészt a munkaerő hiánya hajtotta. A gazdaság növekedését többszörösen lepipáló béremelésben persze a minimálbérek emelésének és a nagyobb teljesítményeknek (GDP-nek) is volt nem lebecsülhető szerepe, a járulékcsökkentés is hozott bérekre fordítható pénzt a konyhára.

De a bérek még mindig alacsonyak, ebben van igazság, a további gyorsabb felzárkóztatásnak ugyanakkor egyszerű korlátai is vannak. A legnehezebb akadály a kevés pénz, ugyanakkor kellene fejleszteni is, vészesen nyom a digitalizációs kényszer, szakképzett munkaerőből is több kell, tehát oktatásra is kellene több pénz a cégek költségvetéséből is.

Egykulcsos SzJA? Nagyobb járulékcsökkentés?

Az egykulcsos SzJA-nak két baja van. Egyik, hogy mit bír el a költségvetés, a másik, hogy ugyan több pénz marad a dolgozók zsebében, többet is költekezhetnek így, ami valamit visszacsorgat a növekedés többlete és különféle adóbefizetések révén, de hát a cégek bérköltségei (most a majdani emeléstől eltekintve) nem változnak.

És így béremelés nélkül is több a nettó a dolgozók zsebében ugyan, de magas marad a cégek bérköltség szintje - a versenyképesség pedig nem javul. Pedig neki kellene a legjobban, főleg a digitalizációs fejlesztések révén.

Ágrólszakadtak viaskodása

Megnéztük, az elmúlt években hogyan alakult a kereskedők, vendéglátósok, szállodások piaca, teljesítménye és a bérköltségük. Egyrészt azért együtt, mert amúgy is rokon lelkek valahol, legalább annyiban, hogy mindhárom területen a nemzetgazdasági átlagnál kisebbek a keresetek és szolgáltatnak mindannyian a családoknak. A másik ok, hogy a teljesítményt, a hozzájárulásukat nézve a GDP-hez csak e három terület együttes adata áll rendelkezésre jelenleg, 2017 végéig bezárólag. De hát végül is nem baj, ha kitekintünk egy kicsit a boltos világból, hasonló fertályakra.

Tehát az összegzés döntő része a következőkben részletezett körre terjed ki, azzal, hogy a bolti kiskereskedelem mellett az úgynevezett nagykereskedelemről (amikor a nagykereskedő a viszonteladó vendéglátóst, vagy boltost szolgálja ki) nincs bevételi adat. Lehet látni, hogy a bevételek azért szépen gyarapodtak, a jármű értékesítést leszámítva, hiába, ami drága, az drága. A vendéglátókon pedig nyilván segített az áfakulcsuk csökkentése is, így önmagában ezzel nem is lenne baj, sokkal inkább azzal, ami utána következik:

árbevétel	2013	2017	2017/2013
kiskereskedelem	8.514	10.426	+ 22%
vendéglátás	754	1.073	+ 42%
jármű értékesítés	571	606	+ 6%
szálláshelyek	167	278	+ 66%
összesen	10.006	12.383	+ 24%
KSH, bruttó, nettó, 4 fő fölötti

Ezért kell körmöt rágni

Ha viszont jobban körülnézünk, akkor azt lehet látni, hogy a különféle szolgáltatók árbevétele és teljesítménye, ami alatt most hozzájárulásukat nézzük a GPH-hez, hasonló ütemben emelkedett az elmúlt években. Ezzel szemben a béremelés üteme jóval nagyobb volt az elmúlt öt esztendőben, ami azt is jelenti, hogy a bérfejlesztés kényszere miatt el is kellett venni valahonnan legalább a pénz egy részét. Nyilván a fejlesztés volt az a terület, amely legjobban megsínylette a béremelés nem kevés költségét, minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább.

Most már csak az a kérdés, ha gyorsabb béremelésre kell kapcsolni, akkor azt miből fizetik ki a vállalkozások, hiszen a bevételeik eddig is kisebb ütemben emelkedtek a keresetek megugrásánál. Tehát sok vállalkozásnál az étlapon ugyan ott lesz a béremelés mellett a fejlesztés is, csak éppen a céges pénztárcák sokkal vékonyabbak is lehetnek az igényeknél, az átlagot tekintve.

Így helytálló az az MKIK-s vélemény, hogy felül kell vizsgálni a hatéves bérmegállapodást, ugyanis a cégek jelentős része csak akkor tud gyorsabban bért emelni, ha kap ehhez járulékkedvezményt is. A gyorsabb béremelés másik feltétele az elsősorban digitális fejlesztés, de hát pontosan innen szívta el eddig is a pénzt a növekedésnél nagyobb béremelés.

Most már csak az a kérdés, hogy ki mire gondol és ki fogja tövig rágni a körmét, mert ráolvasásból nehéz több pénzt csinálni, ahhoz teljesítmény is kell. Meg versenyképesség is:

kereskedelem vendéglátás szálláshely	árbevétel			teljesítmény - GDP			bérköltségek
	2013	2017	2017/2013	2013	2017	2017/2013	2013	2017	2017/2013
	10.006	12.383	+ 24%	3.109	3.875	+ 25%	901	1.309	+ 45%
KSH, érték: ezer milliárd forint, 4 fő feletti vállalkozások, GDP: teljes kereskedelem, nagykereskedelemmel együtt

(blokkk.com, 2018. április 18.)

Túlóra tortúra: minden boltos tolja

Több mint háromezer embert pótol a boltokban a túlóra, de a létszámhiány ennél sokkal nagyobb. Azért is, mert a túlóra nem olcsó mulatság. És szabályai is vannak. 2018-ban sem marad el a túlóra, ami kicsiknél, nagyoknál egyaránt szalad.

- Főnök, akkor kicsengettek, lehúztam a redőnyt, megyek haza. - Józsikám, izé, tudnál maradi, egy kicsit? Most jött be a kolbász, ki kellene pakolni a hűtőbe! - Főnök! A múltkor is szombatra adta ki a túlóráért járó szabadidőt, közben pedig aznap ki sem nyitott a bolt!

A boltos világot az ág is húzza. Jól megy a piac, de azért évente ezrével zárnak be elsősorban kisebb boltok, emelni kell a béreket a minimálbér és a munkaerő hiánya miatt, ami nem kevés pénz és az elmúlt években egyre többet kellett túlóráztatni. Ez nyilván nem jó a boltos dolgozónak, de a boltosnak sem, hiszen a béren felül pótlékot is kell fizetni érte. De hát ha nincs elég ember, nincs sok választás.

Megugrott a túlóra, de vissza is kellett fogni belőle

A munkaerőhiány megtornáztatja az egész gazdaságot. Nyilván ha nagyon ég a ház, a boltos is elrendeli a túlórát. Az elmúlt öt esztendőben meg is ugrott a túlóraszám a boltokban, bő harmadával. A csúcsot, 5,7 millió órát 2016-ban lehetett mérni, utána egy kicsit be kellett húzni a féket. 2017-ben ugyanis belépett a nagy költséget jelentő minimálbéremelés és közben persze az alkalmazottak keresetét a munkaerőhiány miatt is kellett emelni, nem is kicsit. Így már túlórára sem futotta annyi, hiába dúlta fel a pultok világát a munkaerőhiány. És nyilván a drágább, de hézagos munkaerőpiacon az alkalmazott - ilyen a piac, amikor valamiből kevés van - jobban tudta érdekeit érvényesíteni és ha nem nagyon kedvelte a sok túlórát, odébbállt egy házzal. Vagy sztrájkolt egyet.

De hát a 2017-es 5,3 milliós túlóraszám így is jócskán nagyobb a 2013. évinél, miközben a teljesített óraszám töredékével, öt esztendő alatt mindössze 8%-kal nőtt:

boltos óraszámok	2013	2014	2015	2016	2017	2017/3013
túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	5,3	+ 36%
összes munkaóra	301	309	314	327	326	+ 8,3%
KSH, érték: millió óra, négy főnél nagyobb vállalkozások

Túlóraszabályok

A túlóra egyébként több mint háromezer alkalmazott napi nyolcórás munkáját váltja ki, persze sokkal drágábban. Így a boltosok alapjában véve nem érdekeltek a túlórában. De hát a kényszer nagy úr.

2018: nem marad el a túlóra és mindenki csinálja

2018 is túlórával indult a boltokban. A januári 377 ezer óra egyáltalán nem kevés, sőt, azt sejteti, hogy a legutóbbi időszakhoz hasonló nagyságrendű is lehet a túlóraszám a boltokban.

És a túlóra egyaránt szalad a kisebb és a nagyobb boltokban. A legkisebb mikro- és kisvállalkozásoknál is rákényszerülnek a túlóráztatásra, bár az összóraszámot tekintve náluk aránya fél százalék. A középvállalkozásoknál már egy százalék körüli a túlóra aránya, itt már több pénz lehet rá. A nagyvállalkozásoknál megint ugrik egyet a túlóra mutató, 2% fölé kúszik. Többe is kerül nekik:

boltos túlórák	2018 január
boltos túlórák	túlóra	összes munkaóra	létszám
50 fő alatt	69,4 ezer óra	14,6 millió óra	98 ezer fő
50-249 fő	32,3 ezer óra	3,5 millió óra	23 ezer fő
250 fő felett	275,3 ezer óra	11,9 millió óra	83 ezer fő
összes	377 ezer óra	30 millió óra	204 ezer fő
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2018. április 10.)

A béremelés megkínozza a boltokat

És még nincs vége. A boltoknak sokkal jobban kellett bért emelni, mint ahogyan a bevételeik nőttek. Ebből a harapófogóból nem tud mindenki kiszabadulni: beruházni is kellene, de a kettő együtt nagyon sokba kerül. A legkisebb boltoknak öt esztendő alatt 70%-kal kellett a béreket emelniük. Miből is? ₪₪₪

A bolti kiskereskedelmi forgalom szépen hízott az elmúlt években, a 2012. évi mélyponthoz képest a bevétel negyedével nőtt fél évtized alatt. Igen ám, de 2017-ben a munkaerő hiánya és a minimálbérek emelése miatt az alkalmazottak javadalmazására a bruttó kereseteket nézve már másfélszer annyit kellett költeni, mint fél évtizeddel korábban. Ez azt jelenti, hogy olyan sok pénzt emészt fel a béremelés a boltok költségeiben, aminek egy részét már nem pótolja a bevételek emelkedése. Valahonnan el is kell venni sokaknak.

A boltos kiskereskedelemben közben a foglalkoztatottak száma alig mozdult öt esztendő alatt, az elmúlt három évben pedig semmit sem nőtt az összlétszám (a foglalkoztatottak számában mindenki benne van, aki bármilyen munkát végez, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy például segítő családtagként). A boltok száma viszont csökkent, döntő részben a kisvállalkozások körében.

2012-2015 között a kiskereskedelmi forgalom 12%-kal, a keresetek 13%-kal emelkedtek, tehát ebben az időszakban az átlagot tekintve ki lehetett termelni a bevétel növekedéséből a bérek emelését. Na de utána?

2016-ban már olyannyira felerősödött a munkaerő hiánya, hogy a kereseteket 13%-kal kellett emelni, egy év alatt persze, ami a forgalomemelkedés ütemének a kétszerese volt. 2017 kíméletlenebb esztendő volt, ekkor már 17% volt a javadalmazások növekedése (háromszoros volt a tempója a bevételekhez mérve), amiben nyilván szerepet játszott a kötelező minimálbér emelése is:

boltos világ	2012	2015	2016	2017	változás 2017/2012
árbevétel ezer milliárd forint	8.249	9.278	9.668	10.426	+ 26%
bruttó keresetek ezer milliárd forint	337	380	428	501	+ 49%
foglalkoztatottak ezer fő	355	369	368	368	+ 4%
boltok száma ezer darab	145	133	129	126	- 13%
KSH, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, boltszám: 2017-ben első félév,

A kisboltokat nagyon megcsapta a béremelési kényszer

Arról sok információ lát napvilágot, hogy a nagy áruházak milyen ütemben emelik dolgozóik fizetését. Őket nem a minimálbér hajtja, hiszen általában annál sokkal többet fizetnek, még akkor is, ha a szakszervezet időnként elszámolja magát, hanem a munkaerő hiánya. A kisboltosokat viszont a minimálbérek kötelező emelése nyomja jobban, azzal, hogy őket is megkínozza ráadásként a munkaerő hiánya. Nem véletlen a boltbezárás, vagy a "rögtön jövök" táblák szaporodása, hiszen ahol ilyet látni, ott akkor éppen már csak egy ember dolgozik.

A béremelési kényszer olyan erős volt a kis létszámú , tehát a legkisebb boltok körében, hogy a kiskereskedelem átlagánál sokkal nagyobb mértékben kellett a kereseteket megdobniuk. A legkisebbeknek a legjobban, öt esztendő alatt együttesen 70%-kal, de ha csak a 2017-es évet nézzük, akkor 18%-ot kellett emelniük. Hogy miből? Leépítettek minden mozdíthatót, pedig pontosan a fordítottjára lett volna szükségük. Ha már drága az ember, akkor jöjjön egy kis vásárlócsalogató, költségeket lefaragó beruházás, mint a nagyáruházakban:

boltok bérköltsége	2012	2015	2016	2017	változás 2017/2012
5-9 fő	53	67	76	90	+ 70%
10-19 fő	44	51	59	66	+ 50%
20-49 fő	32	34	40	50	+ 56%
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset: összes kereset értéke, járulék nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Ez a kör adja a boltos alkalmazottak keresettömegének 40%-át, miközben az alkalmazottaknak a felét foglalkoztatják. De ebből a bérszintek különbségeiről nem lehet pontos következtetést levonni, mivel a nagyáruházakban jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás és a külső, például diákfoglalkoztatás is.

Ebből a harapófogóból kiszabadulni csak a versenyképességet erősítő fejlesztésekkel lehet, de egy darabig még tovább kell emelni a béreket is. A kettőre együtt nem mindenkinek volt, van és lesz elég pénze.

(blokkk.com, 2018. április 5.)

Megy a pénz bérre a boltban, de nem jön senki

Dolgozni. A bérköltség mellett csak az álláshirdetések száma nő. Megmerevedett a boltos munkaerő piac, a ledolgozott órák száma már nem nőtt 2017-ben. Már túlóráztatni sem könnyű, hiszen drága.

A tengernyi álláshirdetés persze kevés ahhoz, hogy szaporodjon a boltos eladók száma, de hát a pénzük viszont véges a kereskedőknek. 2017-ben a teljes bérköltség (járulékokkal együtt számolva) 13-14%-kal nőtt, több mint kétszer olyan ütemben, mint a boltos kiskereskedelem bevétele.

A nagyobb (legalább öt alkalmazottat) foglalkoztató boltok körében megközelítette 2017-ben a bérköltségek növekedésének összege a 80 milliárd forintot. Ehhez kell mérni, hogy a járulékcsökkentés miatt 25-30 milliárddal kevesebbet kellett a költségvetésbe befizetni. Nem nagyon tudtak volna több bérköltséget kipréselni magukból a boltosok sem, így nem lehet eltagadni, hogy jól jött ez a pénz, ami ott maradt a házipénztárakban. És el is ment bérre.

Az elmúlt fél évtizedben összesen 40%-kal emelkedett a boltok bérköltsége, amiben a döntő súlya a munkaerő hiányának volt, az átlagot tekintve. A kisebb boltosok azonban - az átlag alatt - már a minimálbér miatt nyögtek nagyobbat:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
bérköltség (milliárd forint)	454	475	501	564	640 (várható éves)	141%
alkalmazottak létszáma (ezer fő)	179	183	187	193	196 (november)	109%
KSH, bolti kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, bérköltség: teljes

Befolyásolja a vállalkozások munkaerő gazdálkodását a diákmunka, a külső munkaerő bevonása, ami már nem része a bérköltségnek. Talán nem véletlen, hogy a tescos sztrájk idején a szakszervezet egyik követelése az volt, hogy határt szabjanak a kölcsön munkaerőnek, persze kérdés, hogy akkor honnan lenne ember a boltban. A boltbezárás pedig, amivel sajnálatos módon folyamatosan számolni kell, és a vállalkozások számának csökkenését is jelenti, játszhat bizonyos irányú szerepeket a munkaerő piacon.

Megmerevedett a boltos munkaerőpiac

A boltok bevétele nyilván korlátot szab a bérek emelésének is, hiszen azt is abból kell fizetni, ugyanúgy, mint bármely más költséget. A boltok munkaóra teljesítményén is látszik ez, mivel 2017-ben megállt az óra:

munkaórák	2013	2014	2015	2016	2017
összes	301	309	314	327	328*
teljes munkaidő	247	254	262	278	279
részmunkaidő	54	55	52	49	49*
előbbiekből túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	5*
KSH, munkaóra értéke: millió óra, */: várható, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos vállalkozások teljesített munkaóra adatai azt mutatják, hogy 2016 végéig folyamatosan, összesen közel tizedével emelkedett a ledolgozott idő, de 2017-ben már gyakorlatilag megállt az óraszám növekedése, hiába tolták tovább felfelé a béreket a boltosok. Ez azt is jelenti, hogy több emberre már nem futja. A teljes munkaidősök foglalkoztatása ezt az ívet ugyan túllépte, ott 10% felett emelkedett a ledolgozott órák száma, de 2017-ben ebben a körben is megállt az idő.

Hiába jelent hatékonyabb, rugalmasabb foglalkoztatási formát a részmunkaidős alkalmazás, úgy tűnik, a dolgozók - hiszen hirdetnek ilyet is sokat - nem ezzel a lehetőséggel élnek elsősorban, vissza is esett az óraszám ebben a viszonylatban több mint tizedével. A részmunkaidős foglalkoztatásban éllovas diszkontok persze jó magas béreket adnak, olyat, amikor részmunkaidő alatt is akár többet lehet keresni, mint egy gyengébben fizető kisboltban nyolc óra alatt.

És feltehetően a részmunkaidős foglalkoztatás súlyvesztéséhez hozzájárulhatott másik oldalról az is, hogy ha már horogra akadt egy új dolgozó, akkor biztonságosabb munkaidő alapot jelent a teljes munkaidő, hiszen nagy a jövés-menés az alkalmazottak körében, így csak magasabb bér mellett lehet kicentizni a részmunkaidősök beosztását.

Túlóra: az drága

A túlóráért, a túlmunkáért vaskosabb bér jár a szokásosnál, így ha amúgy is emelkednek a bérek, kétszer is utána kell számolni, mennyi túlóra éri meg. Csökkent a túlóraszám 2017-ben, de csak a 2016-os csúcsot megelőző év szintjére csúszott vissza.

A magasabb bérszint mellett, hiába volt járulékcsökkentés, azért erre már nem futotta annyi, mint korábban. Feltehetően ez a munkaerő piac egyik ilyen irányú hatása, tehát ha emelni kell a béreket, nincs végtelen sok pénz túlóráztatásra, bár a szakszervezetek is állandóan felemlegetik ezt a kényszerpályát a kifogásolnivalók sorában.

És hát tudott dolog, hogy az óraszám és a bérszámfejtés nem minden. A munkaügyi ellenőrzések azért feltárnak hiányosságokat is. A kényszer a törvény szabta kereteken belül és kívül is nagy úr, de aki pontosan fizet és jelent, az azt mondja, hogy belül ugyan szűkösebb, de ha már ő ott van, akkor legyenek belül a többiek is.

(blokkk.com, 2018. február 12.)

Már túlórára sem futja annyi

Kevesebb a túlóra, mert már arra sem futja. Négy év alatt 30%-kal emelkedett a túlóraszám. Közben 180 milliárd forinttal, 40%-kal nőtt a boltosok bérköltsége.

2017 eddig megismert időszakában, január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra.

Ára is van a túlórának, ami 50% bérpótlék. De lehet helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet adni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100% a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50% pótlék akkor is jár neki.

Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.

2017 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás, de még mindig több valamivel, mint 2015-ben. 2016 pedig csúcs volt a túlóráztatásban:

2015	2016	2017
2,9 millió óra	3,5 millió óra	3 millió óra
KSH, január-augusztus, négy főnél nagyobb vállalkozások,

Az elmúlt években - 2013-2016 között - közel másfélszeresére nőtt a túlórák száma a bolti kiskereskedelemben, nyilván ezzel is pótolni próbálták a hiányzó munkaerőt. A létszám alig változott, növekedése éves átlagban 2-3% volt, de hát ennél több ember kellett volna. A bérköltségek viszont negyedével nőttek, 2013-hoz képest, ami szépen vitte a pénzt. A 2017-ben várható éves bérköltség 108 milliárd forinttal lehet több a négy évvel korábbinál:

2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
túlóra (millió óra)	3,9	4,4	4,9	5,7	.	.
bérköltség (milliárd forint)	455	475	500	564	635 (várható éves)	140%
létszám (ezer fő)	179	183	187	193	196 (augusztus)	108%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások,

És még hátra van a fekete péntekekkel tűzdelt november, majd a karácsonyi roham. A diák munkaerő, vagy éppen a nyugdíjasok foglalkoztatása is enyhíthet valamennyit a munkaerő gondokon, de túlóra nélkül nem úszható meg a boltozás.

(blokkk.com, 2017. november 10.)

Nagyon viszi a pénzt a bér a boltban

Egyre többet kell kifizetniük a boltosoknak a béremelésre. 2014-ben még megúszták 20 milliárdból, 2017-ben a többlet 70 milliárd felett lesz. Okosabb alulról tolni, mint sztrájkkal felülről rángatni. Hiánycikk: mikor állnak ki a szakszervezetek a legkisebb keresetű bolti dolgozók mellett.

Szépen dolgozott az elmúlt években a munkaerőhiány a boltos kiskereskedelemben is. Emelni kellett a bért, aminek persze korlátja is van, hiszen ez ugyanolyan költség, mint bármelyik más, a bevételből kell kifizetni. 2013-tól - azóta nő folyamatosan a boti kiskereskedelem, a 2017-ben várható forgalmat is beleszámítva - öt esztendő alatt együttvéve 20% a boltos kiskereskedelem árbevételének (tehát nem a volumennek, mennyiségnek) növekedése. Ehhez képest a bérköltségek ennek a kétszeresével drágultak, 40-45%-kal öt év alatt.

A 2017-es 5 százaléknyi járulékcsökkentés (27% helyett csak 22%-ot kell fizetni) 25 milliárd forint megtakarítást hozott a boltosok konyhájára a négy főnél többet foglalkoztatók körében. Nagyon is jól jött, de ez azért kevés. A boltos kiskereskedelemben a 190 ezer fő körüli létszám 2017-ben nem változott, pedig több eladóra lenne szükség. Több bérre - főleg a kicsiknél - már nem futja. Mindez azt is jelenti, hogy végeredményben a bolti kiskereskedelemben összességében sem leépülés, de létszámbővülés sem volt, növekvő munkaerőhiány viszont igen.

Feltehetően azonban sok kisbolt bezárt végleg 2017-ben is, hiszen első félévben 23 ezer fővel csökkent kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma (amiben a vállalkozók, segítő családtagok mellett már a legkisebb boltok alkalmazottai is benne vannak).

Okosabb a kormány a szakszervezeteknél

Sokan mondják és igaz is, hogy Magyarországon a legkisebb keresetek rettenetesen alacsonyak, mindenhez képest. Így nehéz fogást találni a minimálbérek emelésén, egy kivétellel: a kisvállalkozások egy részénél ez az utolsó csepp a pohárban, ebben az esztendőben is több ezer kisbolt fogja lehúzni a redőnyt. Ebben persze a kíméletlen piaci verseny is ludas. Éppen ezért rájuk fért volna némi célzott állami támogatás, egyrészt a fejlesztésekhez. Mert tőlük is elvárja a vásárló a kellemesebb vásárlási környezetet és nem mindegy, hogy mennyire elavult felszereléssel, például hűtővel, mérleggel, szállítóeszközzel dolgoznak, ami ráadásul költségtényező is. A másik apró ok a munkaerő megtartása. A munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben az ellenőrzött körben közel 10%-os feketézést mértek. Ehhez persze rögvest hozzá kell tenni, hogy ez nem általánosítható adat, több ok miatt sem, de súlyos (a munkaügyi ellenőrök egyébként azért legalább sejtik, milyen irányba kell menniük, ha jogsértést keresnek).

Feszült esztendő lesz 2018, amikor tovább nő a minimálbér, ami alulról tolja a kereseteket. Ez kétségtelenül jó a legkisebb keresetűeknek és önmagában nem is rossz irány ezzel az eszközzel felfelé nyomni a legkisebb kereseteket. A szakszervezetek sztrájknyomása a multiknál és az egyébként a legtöbb bért fizető multi áruházak szapulása legkedvezőbb esetben is csak tovább élezi a bérversenyt a kisebbek rovására. A legjobban fizető élelmiszeres multi áruházaknál 250-300 ezer forintos sávban mozog a bolti dolgozók kereseti lehetősége, amitől egyébként most már alig marad el a Tesco, sőt, multikörben nem is utolsó jelenleg, miközben például a Coop boltok 160-170 ezer forintokat kínálnak.

Azért az egy jó kérdés, hogy a KDFSZ és a KASZ, a két boltos szakszervezet mikor áll már ki a legkisebb keresetű kisboltos alkalmazottak mellett is.

A bolti kiskereskedelem bérköltsége - mindent mérlegre téve - szépen hízik:

bolti kiskereskedelem bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	520	145
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	635	140
bérköltség növekménye előző évhez képest	.	20	25	+ 64	+ 71	.
KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Elég eladó csak aranyárban

Lenne, de arra meg nincs pénz. A vásárló ugyanis kifordulna abból a boltból, amelyik egyik pillanatról a másikra még jobban megdobná a béreket - meg az árakat, mert anélkül nem menne. Lehetne persze azt mondani, hogy ha mindenki emel, akkor nem tud mit csinálni a vásárló, de egy apróság miatt ez sem igaz. Vannak ugyanis a már említett bérkülönbségek, ráadásul egyéb költségkülönbségek is, a még magasabb árak mellett pedig még szemfülesebb igyekezne lenni a vásárló és ki lehet találni, hová menne vásárolni még többet.

A boltokban 140 ezer fő körüli az eladóhad létszáma (a négy főnél nagyobb boltok körében, tehát a legkisebbek nélkül). 2017-ben a boltos kiskereskedelem teljes bérköltségének 58%-a jut a fizikai dolgozóknak, ebben az arányban nincs érdemi változás a korábbi évekhez képest (nyilván a szellemi munkát végzők körében is van munkaerőhiány, sőt, tehát ott is jobban kellett emelni a béreket).

A fizikai munkát végző bolti dolgozók bérköltsége is alaposan megugrott az elmúlt esztendőkben, öt év alatt pedig több mint 100 milliárddal emelkedett:

bolti dolgozók bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	199	216	228	257	300	147
bérköltség járulékokkal együtt	253	275	290	326	366	141
KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme, négy főnél nagyobb vállalkozás, */: első félév alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

(blokkk.com, 2017. szeptember 21.)

Kérek tíz deka párizsit túlóra nélkül! Kezicsókolom, hát olyan nincs

A boltos kiskereskedelem májusi-júniusi megugrása felhúzta a túlóráztatást is. Hiába, ha csökken a létszám, van munkaerőhiány, akkor van túlóra is.

Az elmúlt években alaposan megugrott a munkaerőhiány a bolti kiskereskedelemben, nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így nem sok választásuk maradt a kereskedőknek, nyomták - amennyire persze csak lehet, hiszen ott a szakszervezet - a túlórát. Ha túlzásba viszik, akkor viszont könnyen odébbáll az eladó, megteheti, ehhez nem kell szakszervezeti segély. Mentek a bérek is felfelé közben, rendesen, a boltokban a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 20%-kal nőtt egy év alatt.

Csökkent a létszám, nőtt a túlóra

De hát a legfontosabb, a létszám nem nagyon változott, sőt. A bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak számát nézve (amiben mindenki benne van, aki a boltokban dolgozik, alkalmazott, egyéni vállalkozó, segítő családtag, így sokkal fontosabb mutató, mint a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait összegző mutató) rendkívül sanyarú kép rajzolódik ki. Az elmúlt öt esztendőt nézve előbb 2015 első negyedévében volt csúcson a boltos foglalkoztatás (ez volt a vasárnapi boltzár indításának negyedéve, március 15 után kellett a hét utolsó napján a redőnyöket lehúzni a vásárlók orra előtt, tehát két és fél hónapig szabad volt a vásár, kellett is a több ember), 374 ezer fővel. Talán nem véletlen, hogy a másik csúcs 2016 második negyedévére esett, ekkor lehetett újra kinyitni vasárnap, ekkor 376 ezer főre ugrott a teljes létszám. A közbenső időszakban persze sokkal kevesebben dolgoztak a boltokban (ennyi hatása azért volt a boltzárnak).

Na, de ezután negyedévről-negyedévre szépen olvadozott a foglalkoztatottak száma, a legutolsó 2017 első negyedévi adat szerint már csak 361 ezren ügyködtek a boltokban, áruházakban. Mindezek tükrében célszerű nézni a túlóráztatást:

2013	2014	2015	2016	2017/2013
túlóra	3,9	4,4	4,9	5,7	146%
betöltetlen álláshely	1.404	2.191	2.945	3.819	272%
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások, túlóra: millió óra, kiskereskedelem, betöltetlen álláshely: teljes kereskedelem, első negyedéves adatok

A túlórák aránya 1,3%-ról 1,7%-ra, súlyát tekintve 30%-kal emelkedett eközben. (2016-ban a boltosok összesen 327 millió órát dolgoztak a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál.)

És akkor jött a május

2017 első negyedévében még csak mozgolódott a boltos kiskereskedelem, a növekedés üteme 3% volt, a legnagyobb létszámgondokkal küszködő élelmiszer piac 1,7%-kal nőtt. Májusban, júniusban viszont nagyot ugrott a boltos piac, 6%-kal, majd 5,5%-kal nőtt, amit a májusi adatok alapján úgy követte a túlóráztatás, hogy utolérte az előző évi, jó magas szintet.

2017 első negyedévében a túlóraszám 0,9 millió volt a boltokban, kevesebb, mint egy évvel korábban, akkor 1,1 millió óra volt (ne feledjük, a húsvéti ünnepek 2016-ban márciusra, 2017-ben áprilisra estek, ez az eltolódás az élelmiszerboltok túlóráztatásában is nyomon követhető). 2017 áprilisában már utol is érte magát a túlóráztatás, erősen megközelítve az előző évi rendkívül magas szintet, a félmillió órát. Májusban pedig már az 514 ezer túlóraszám túl is lépte az előző évit (506 ezer órát). Tehát a korábbi években alaposan feltornázott szinten mozog ismét a túlóráztatás a boltokban. A munkáskéz pedig továbbra is hiánycikk sok-sok boltban, kicsiben és nagyban egyaránt.

(blokkk.com, 2017. augusztus 4.)

részmunkaidős

50 fő alatt

50-249 fő

250 fő felett

KSH, érték: ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozások, fizikai dolgozók, 2018: február

Kíméletlen év lesz 2017 a boltok bérgazdálkodásában: már 600 milliárd forintnál is több lehet a bérköltség. Ez közel 50 milliárddal több az előző évinél. Az 5%-os járulékcsökkentéssel 25 milliárdot takarítottak meg a boltosok, de hát a számla azért sokkal nagyobb, kétszeres volt. Az eladók bérköltsége öt év alatt a másfélszeresére nőtt.

2013 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor nőtt a bolti kiskereskedelem (előtte 2007-től 2012-ig nem tudott bővülni), számolja is a kormány az időszakot hónapnyi pontossággal. Ezt követően szépen gyarapodott a boltok bevétele, az átlagot tekintve mindenképpen, hiszen a növekedés üteme négy év alatt - 2013-2016 között - együttesen számolva megközelítette a 20%-ot. De hát nem csak a forgalom nőtt, hanem a munkaerőhiány is, ami az egész nemzetgazdaságban alaposan felpumpálta a béreket, természetesen a bolti kiskereskedelemben is. Így nem véletlen, hogy a bérre fordított költségek - a bértömeg - 2013-2016 között negyedével emelkedtek, amit természetesen a szerencsére azért növekvő bevételekből kellett a kereskedőknek kifizetniük.

2017 kíméletlen év lesz a bérgazdálkodásban

A munkaerőhiány nyomása valamelyest enyhült 2017 elejére a legkülönbözőbb jelzések szerint, de még egyáltalán nem szűnt meg, így 2017-ben nem csak a minimálbér emelése, hanem a munkaerő vadászat miatt is tovább kellett emelni a béreket. A Központi Statisztikai Hivatal év eleji adataiból előrevetítve az látszik, hogy a boltokban ez további jelentős terhet jelent majd.

2016-ban közel 450 milliárd forintot költöttek bérekre a kereskedők (járulékokkal együtt ez már 560 milliárd forint felett járt). A a januári-februári béradatok alapján már egyértelmű, hogy erre alaposan rá kellett tenni még 2017-ben. Pusztán a február havi adatok között is jókora a különbség, hiszen 2017 második havában a boltok bérköltsége 42 milliárd forint volt, egy évvel korábban viszont még csak 35 milliárd forint.

2017-ben a bolti kiskereskedelem bérköltsége a legóvatosabb becslés mellett is legalább 500 milliárd forint lehet, ami közel 50 milliárddal több, mint egy évvel korábban. 2013-hoz mérve 40%-os a bértömeg emelkedése. A 2017-től beléptetett 5%-os vállalkozói járulékcsökkentés 25 milliárd forintot hagyott a kereskedők zsebében, de a bérköltség emelkedésének a számlája ennek a kétszerese volt:

bolti bérköltség	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	358	374	394	444	500	1,40
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	610	1,34

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem, négy főnél nagyobb vállalkozás

*/: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Eladók bére: nagyobbat kellett rajta lökni

A pénztárak előtt türelmesen, vagy türelmetlenül sorban álló vásárlók számára sovány vigasz, hogy nincs elegendő munkaerő, eladó, pénztáros, árufeltöltő a boltban. A bérük azért szépen emelkedett az elmúlt években, főleg az elmúlt két esztendőben, de hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, hiszen a Lajtán túl ennek a háromszorosát is meg lehet keresni. De hát a munkaerő piac is kíméletlen, hiszen a legnagyobb emelést a bértömeget tekintve éppen 2017-ben kellett kiszenvedniük a boltosoknak, amiben a kötelező minimálbér is azért szerepet játszott, a munkaerőhiány mellett (a blokkk.com már korábban kiszámolta, hogy a munkaerőhiány kétszer erősebb nyomást jelentett 2017 elején a kiskereskedelem bérnövekedésében, mint a kötelező minimálbér emelése):

bolti eladók bérköltsége	2013	2014	2015	2016	2017*	2017/2013
bértömeg	197	214	226	255	292	1,48
bérköltség járulékokkal együtt	250	272	287	324	356	1,42

KSH, milliárd forint, fizikai dolgozók bruttó keresete és egyéb munkajövedelme,

négy főnél nagyobb vállalkozás, */: február alapján becsült adat, 2017/2013: százalék

Hát igen, a fizikai dolgozók bére a kiskereskedelem átlagánál jobban nőtt 2013-2017 között.

(blokkk.com, 2017. május 11.)

Bérköltség a boltban: nem ez volt az év bulija

A boltosoknak. Négy év alatt 100 milliárdjuk bánja már. Az eladó persze mást gondol. 2016-ban volt 40%-os bérmegugrás is. Decemberben az italárusok húztak az élre, Bözsi az illatszerboltban már csak a negyedik. A halárusok és a hentesek bérét kicsontozták, ők az örök utolsók, ráadásul az ő keresetük alig emelkedett 2016-ban.

2016-ban a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak körében semmit sem változott a létszám az előző évhez képest, hiába emelték a fizikai dolgozók bérét közel 10%-kal. Ezen belül a nagyobb boltokban, ahol a vállalkozás négy főnél több alkalmazottat foglalkoztatott, néhány ezer fővel ugyan többen dolgoztak 2016-ban, mint korábban, de hát a munkaerőhiányon ez sem segített. Munkaerőhiány volt 2016-ban, béremelés volt 2016-ban, a létszámnövekedés viszont elmaradt. Összességében.

De hát mennyibe is fájt mindez?

Az elmúlt években a bolti kiskereskedelem bérköltsége folyamatosan emelkedett. A munkaerőhiány pontosan azokban az években erősödött fel, sok területen már közel a kezelhetetlen szintig, amikor a bolti kiskereskedelem forgalma - árbevétele - lendületet vett és növekedésre váltott. Ez az elmúlt négy esztendőt jelentette.

A boltosok - a négy főnél nagyobb foglalkoztatók - 444 milliárd forintot költöttek bérekre, ami a járulékteherrel együtt több mint 560 milliárd forint volt. Így a kiskereskedelem bérköltsége több mint 60 milliárd forinttal emelkedtek 2016-ban az előző évhez képest. Ez bizony 10% feletti növekedés, miközben a kiskereskedelmi forgalom csak 4,5%-kal bővült.

Az elmúlt négy esztendőben, amikor folyamatosan nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ezzel együtt a munkaerőhiány is, bő 100 milliárd forinttal, negyedével lettek nagyobbak a bérköltségek a kiskereskedelemben:

bolti bérköltség	2013	2014	2015	2016	2013/2015
bértömeg	358	374	394	444	+ 86
bérköltség járulékokkal együtt	455	475	500	564	+ 109
KSH, érték: milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem költsége

(blokkk.com, 2017. március 6.)

Térdig gázolnak a túlórában a boltok

Soha ennyi túlóráztatás még nem volt a boltokban. A munkaerőhiány alaposan felnyomta a túlmunkát: öt év alatt közel másfélszeresére ugrott a túlórák száma.

A bolti kiskereskedelem létszámadatait böngészve egyértelmű, hogy a sokat emlegetett létszámhiány mellett - a blokkk.com számításai szerint mintegy 18 ezer ember hiányzik a boltokban - nem sikerült a létszámot feljebb tornázni, pedig volt béremelés. 2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9%-os emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban. Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

A legfontosabb, teljes körű létszámmutató szerint egy fikarcnyit sem nőtt a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz képest a foglalkoztatottak - tehát a boltokban bármilyen minőségben ügyködők - körében:

foglalkoztatottak száma	2015	2016
kiskereskedelem	369	368
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott

Az alkalmazotti létszám változása, sem mutat jobb képet, ami a nagyobb boltokat jelenti, hiszen a növekedés mindössze 2,7% (ez másik oldalon viszont azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak körén belül máshol csökkent a létszám):

alkalmazottak száma	2015	2016
kiskereskedelem	187	192
ebből fizikai dolgozó	136	139
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is újabb túlórarekordot állítani, nem is kicsit. Köztudott, hogy karácsony tájékán kell a legtöbb eladó a boltokban, de hát 2016-ban év közben semmit sem változott a fizikai dolgozók létszáma a kiskereskedelemben, 140 ezer fő környékén mozgott mindvégig. Év vége felé sem sikerült feljebb tornázni az eladók létszámát.

A munkaerőhiánynak meg is lett az eredménye karácsony tájékán a túlóráztatásban, ennek értéke decemberben 668 ezer munkaóra volt. Korábban ennyi túlóra decemberben nem volt.

Az utolsó negyedéveket (az október-december hónapokat) nézve is évről évre nőtt a túlóráztatás, 2016-ban megközelítette az 1,7 millió órát.

De hát a túlóráztatás nem 2016-ban kezdődött. Hosszabb távra visszatekintve a mélypont 2010-ben volt, 3,7 millió órával. Ezt követően szépen hízott a túlóraszám mutatója és 2016-ra fel is tornázta magát 5,7 millió órára:

bolti túlóra	2012	2013	2014.	2015	2016
összes teljesített munkaóra	304	301	309	314	327
teljesített munkaórákból túlóra	3,9	3,9	4,4	4,9	5,7
túlórák aránya	1,3	1,3	1,4	1,6	1,7
KSH, érték: millió óra, arány: százalék

A túlórának is ára van

Tudjuk, túlóra van ilyen is, meg olyan is. De hát kimutatás csak arról van, amit ki is fizetnek.

A túlóra hivatalos nyelven - a munkajogban - a rendkívüli munkaidő. A túlórába tartozik minden olyan munka, melyet a munkaszerződésben foglalt rendes munkaidőn kívül kell elvégezni. Egy alkalmazott egy munkanapon legfeljebb 12 órát dolgozhat, hetente pedig összesen csak 48 órát. Éves szinten a túlóra felső határa 250 óra, de ha van kollektív szerződés, akkor annak alapján 300 óra is lehet.

A túlóra díjazása 50%, de szabadidő is adható helyette (legkésőbb egy hónapon belül). A túlórákra, ha olyan időszakra esik, a pótlékokat is rá kell pakolni (műszakpótlék, vasárnapi pótlék). Tehát nem ingyen kell túlórázni. A munkajog szerint.

(blokkk.com, 2017. február 28.)

Tolják a boltok a részmunkaidőt

A Lidlnek már 3 órás részmunkaidős állása is van, az Auchan pedig 10 órást is kínál. Nyitvatartás kérdése is. Ha rövid a pénzed minimálbérre, nem egyszerű megtoldani részmunkaidővel.

A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon a nemzetgazdaság egészét nézve az elmúlt években a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10% felett mozgott néhány százalékkal (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). A boltokban, áruházakban a nemzetgazdaság átlagának a kétszeresét is túllépi a részmunkaidős foglalkoztatás, ami érthető, hiszen napközben hullámzik a forgalom, a vásárlók munkaidejükön kívül, főleg a reggeli órákban és késő délutántól érnek rá leginkább boltba járni, a hétvégéről nem beszélve (egyébként péntek a legerősebb nap a kiskereskedelemben, a kora reggeli órákban pedig természetesen csak az élelmiszerboltok, áruházak kereshetők meg).

A részmunkaidős dolgozókat egyébként minden olyan területen nagyobb arányban alkalmazzák szerte a világban, ahol napon belül erőteljesebb mértékben hullámzik a szolgáltatás teljesítménye, hát a bolt, áruház pont ilyen terület.

A munkaerőhiány lenyomta a részmunkaidőt

A munkaerőhiányos évek, amikor erősödött a dolgozók alkuereje a munkaadókkal szemben, hiszen hiány van belőlük, így nagyobb a piaci értékük nekik is, valamelyest lehúzták a részmunkaidősök arányát. Ez nem véletlen, mivel az alkalmazott a teljes munkaidős foglalkoztatásban általában jobban érdekelt, így többet lehet keresni, igaz, viszont többet is kell dolgozni.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók körében meg is ugrott a részmunkaidősök aránya a korábbi években, megközelítette a 30%-ot, de ez a súly az előbbiek miatt 2016. végére kisebb mértékben mérséklődött:

kiskereskedelem	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016 november
fizikai dolgozók	117.952	125.235	125.208	128.258	134.362	136.407	139.896
ebből részmunkaidős	22.766	28.927	35.269	37.530	38.513	37.324	33.639
részmunkaidősök aránya	19%	23%	28%	29%	29%	27%	24%

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A nagyáruházak azért szépen keresik a részmunkaidős eladót is, persze, fizetnek is rendesen

A közelmúltban sok hír látott arról napvilágot, hogy a nagyáruházak a munkaerőhiány miatt nagy béremelésekbe fogtak. A többség azonban továbbra is keresi a részmunkaidős eladót. A részmunkaidős eladó is azonban kereshet sokat, van is rá példa.

A részmunkaidősök bérét nyolc órára vetítve kell összehasonlítani a többiekével, így toronymagasan vezetnek bérben a nagyáruházak. De egy nagyáruház hatórás bérét önmagában is összehasonlítva a többiekével nagyobb összeg jön ki a nyolcórás átlagnál, tehát többet is lehet rövidebb idő alatt keresni.

A Lidl például egy hatórás bolti dolgozónak 185 ezer forint elérhető legmagasabb bruttó havi járandóságot kínál. Ez nyolc órára vetítve valamivel több mint 245 ezer forint, tehát órabérben - egységnyi időre számítva - toronymagasan veri a bolti kiskereskedelem fizikai dolgozók körében mért 180 ezer forintot közelítő átlagát. De a 185 ezer forint önmagában is több ennél, az alulfizetett élelmiszerbolti átlagról nem is beszélve.

Mennyivel is osztható a nyitvatartási idő

Az Aldi hétköznap 7-20 óra között tart nyitva, 13 órát, nyilván a vásárlók idejéhez igazodva, ami nyolccal eleve nem osztható, tehát kézenfekvő a részmunkaidős foglalkoztatás. A budaörsi Auchan 6-22 óra közötti nyitva tartási ideje viszont szépen felosztható lenne két nyolcórás műszakra, viszont lennének olyan órák szép számmal, amikor több, vagy kevesebb a vásárló, így egyik pillanatban megszakadnának, másik pillanatban a lábukat lóbálhatnák a pénztárosok, árufeltöltők, tehát jöhet a részmunkaidő is. Egy 10-18 óra között nyitva tartó boltban (sok iparcikk üzlet így üzemel) nyilván kevesebb értelme van a részmunkaidőnek (lehet egyébként).

A nagyáruházak legfrissebb hirdetései is arról árulkodnak, hogy keresett a részmunkaidős álláslehetőség, bár ez a céghonlapokról nem derül ki mindig (akadnak azért áruházi, szórólapos hirdetések is):

Aldi	Auchan	dm	Lidl	Penny	Rossmann	Spar	Tesco
meghirdetett bolti beosztott pozíció	149	56	13	134	151	14	87	181
ebből részmunkaidős	149	.	13	85	.	7	.	28

Forrás: céghonlapok

Elsősorban a jellemzően fizikai munkát végző bolti dolgozókra célzott a felmérés (eladó, pénztáros, árufeltöltő), de nem minden esetben lehetett mereven szétválasztani az egyes munkaköröket.

Az Aldi például a bolti dolgozók körében kizárólag részmunkaidős munkavállalót keres. Szőröstül-bőröstül 80 teljes munkaidős állást ajánl, de ebben bolti fizikai dolgozó lehetőség nincs (üzletvezető viszont akad). Itt egyébként az üzletvezető feladatai közé tartozik az árufeltöltés is, az elérhető legmagasabb havi bruttó fizetése pedig heti 40 órában számolva 680 ezer forint. Vasárnapi pótlék nélkül. Részmunkaidős állást összesen 155-öt hirdet, heti 20, 25 vagy 30 órában, amiben a bolton kívüli munkakörök is benne vannak (például a logisztikai központban).

Az Auchan 56 áruházi fizikai pozíciót hirdet (alkalmazott valamelyik áruosztályon, pénztáros, eladó, hentes, pék, cukrász), de csak néhány esetben jelöli meg, hogy részmunkaidőre is van lehetőség. Feltehetően a felvételkor dől el a beosztás rendje, de az áruházakban hirdettek például 10 órás részmunkaidős lehetőséget is. Pénzről nem esik szó a honlap hirdetéseiben.

A dm 13 eladó-pénztáros állást hirdet, kizárólag részmunkaidőst, heti 20, 25, vagy 30 órában. Üzletvezető helyettest is keres három főt, takarítót is 9 helyre. Pénzről itt sincs információ, tehát érdeklődni kell.

A Lidl összesen 168 állást ajánl, ebből 98 részmunkaidős. A rekorder a legrövidebb munkaidőben a Lidl, aki már három órás bolti dolgozót is keres. A sokat emlegetett főpénztáros fizetése nyolc órában 305 ezer forint, változatlanul.

A Penny 86 eladó-pénztárost keres, 29 műszakvezetőt, 26 üzletvezető helyettest, és 10 üzletvezetőt. Részmunkaidőről, fizetésről egy szó sincs hirdetéseiben.

A Spar 116 munkakört hirdet áruházaiban. Ebből 29 valamilyen vezetői állás, így a fizikai álláslehetőségek száma 87. Ezek közül 20 álláslehetőséget jelöl meg teljes munkaidősként, de hát ez nem egészen egyértelmű, mivel például a boltvezetőnél már nem jelöli meg a teljes munkaidőt, pedig ott részmunkaidő nehezen feltételezhető.

A Tesco 181 áruházi állást kínál. Itt olyan széles a munkakörök skálája, hogy nehézkes lenne bontogatni részletesebb szakterületek alapján, így meg kell elégedni az összesen számokkal. Részmunkaidősként 28 álláslehetőséget jelöl meg valamilyen módon.

Az iparos áruházak kevesebb állást hirdetnek, de egyébként ebben az árukörben magasabb is az átlagkereset a KSH adatai szerint:

Hervis	Decathlon	Ikea	H&M	C&A	MediaMarkt	Praktiker
meghirdetett bolti beosztott pozíció	19	44	2	12	5	4	24
ebből részmunkaidős	9	.	2	4	.	.	.

Forrás: céghonlapok

A Decathlon honlapján megadja, hogy 20,30, vagy 40 órás álláslehetőségeket kínál, vegyesen.

Ha rövid a pénzed, toldd meg részmunkaidővel

Nem egyszerű a minimálbér emelést részmunkaidővel megúszni. Természetesen aki eddig is alkalmazott részmunkaidőst, ott fel sem merülhet ez a kérdés. Ott azonban, ahol nyilvánvaló és bizonyítható a szándék, hogy a boltos a minimálbér emelést akarja megspórolni az eddig nyolc órát foglalkoztatott alkalmazottjának hatórás munkalehetősége adva, kockázatos vállalkozás. Nyilván az alkalmazott lesz az első, aki tiltakozni próbál és sok esetben nem is lesz nehéz másik munkahelyet találnia, de akadhatnak kiszolgáltatott helyzetű bolti dolgozók is.

A jobb munkaszervezés érdekében tett lépés már nehezebben támadható, de körülményesebb is a határvonalat meghúzni. De hát be is zárhat a bolt, ha kevés a pénze a teljes munkaidős minimálbérre, annál pedig jobb a részmunkaidő is.

A minimálbérek számai azt mutatják, hogy egyébként lehetne a részmunkaidővel spórolni, de részben a jog, részben a munkaerőhiány miatt csak óvatosan lehet ehhez a foglalkoztatási eszközhöz nyúlni:

2016	2017
minimálbér teljes munkaidőre	111.000	127.500
minimálbér 6 órás munkaidőre	83.250	95.625

2016	2017
garantált bérminimum	129.000	161.000
bérminimum 6 órás munkaidőre	96.750	120.750

Magyar Közlöny, NAV

(blokkk.com, 2017. február 1.)

Drága buli a munkaerőhiány a boltban

A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve 414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

bolti bérköltség	2016	2015	2016/2015
keresettömeg	326	290	+ 36	+ 12%
bérköltség járulékokkal együtt	414	368	+ 46	+ 12%

KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

bolti bérköltség	2012	2013	2014	2015	2015/2012
keresettömeg	348	358	374	394	+ 46	+ 13%
bérköltség járulékokkal együtt	442	455	475	500	+ 58	+ 13%

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

bolti túlóra	2012	2013	2014	2015	2016
összes teljesített munkaóra	74.769	75.765	77.359	78.272	82.191
munkaórákból túlóra	1.034	921	1.180	1.238	1.523
KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - "csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni". Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik "igényeit" vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

(blokkk.com, 2016. november 30.)

"rögtön jövök"

Egyre drágább a munkaerő a boltokban. A tehetősebbek bért emelnek, a többiek pedig egyre gyakrabban rakják ki a "rögtön jövök" táblát: már csak egy eladójuk maradt. 500 milliárd forint felett a boltosok bérköltsége.

Az elmúlt években nem csak a boltok bevétele nőtt szépen, hanem a munkaerőhiány is. A munkaerőhiány pedig ütemesen húzza felfelé a béreket a boltokban, áruházakban. A munkaerő hiányát nem csak a megszaporodott álláshirdetések jelzik, hanem az üres álláshelyek számának félelmetes növekedése is.

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, bért kellett emelniük. Ezt persze a bevételből kell kifizetni, ennek ellenére a kiskereskedelem átlagát nézve 2016. augusztusában a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - átlagos havi bruttó bére 161 ezer forint fölé kúszott, egy év alatt közel 15 ezer forinttal, 10%-kal nőtt.

De hát nem mindenki tud úgy bért emelni, hogy beteljen a létszám. Szembetűnő főleg a kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodás, főleg délidőben: itt már csak egy eladóra futja.

Mennyit is kóstál mindez

A boltosok gazdálkodása az úgynevezett árrésre épül. A bevétel legnagyobb tétele az eladott áru beszerzésének értéke, tehát amit a termelőnek kifizet a kereskedő a polcokra kirakott áruért, ami 70-80% körül szóródik, áruféleségtől és a bolt típusától függően. Ezt, valamint az áfát leszámítva marad az árrés, ebből kell a különböző költségeket, egyebek mellett a bért is kifizetni. Így a nagyságrendjét tekintve a kilenc ezer milliárd forint feletti éves kiskereskedelmi árbevételből az árrés éppen túllépi a kétezer milliárd forintot. Ebből kell bért fizetni, de természetesen hozzájönnek még a cégeket terhelő járulékok is. Egyes béren kívüli juttatások pedig tovább emelik a boltosok bérköltségeit.

A KSH adatai szerint a kiskereskedelemben kifizetett bértömeg a következők szerint változott az elmúlt években:

	2012	2013	2014	2015
keresettömeg	348	358	374	394
bérköltség járulékokkal együtt	442	455	475	500

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Ez a növekedési ütem a kiskereskedelmi forgalom emelkedéséhez igazodott az elmúlt években. 2016-ban azonban már az 5% forgalomnövekedéssel szemben ennek kétszerese volt a bérnövekedés üteme. A boltokban, áruházakban ugyanakkor a létszám 2016. januárjához képest nem változott (192 ezer fő volt), hiába nyomták felfelé hónapról hónapra a béreket a boltosok. Ennyire futotta.

Az üres álláshelyek számának növekedése 2013. óta folyamatos. 2013-ban még csak 1.400-1.700 között hullámzott a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, ami persze több volt a 2012-es esztendőben mért adatsornál, 2014-ben azonban már felkúszott két és félezerre is. 2015. a megugrás esztendeje volt az üres álláshelyek mutatóját nézve, hiszen nem csak túllépte a háromezres határt, hanem a harmadik negyedévben 3.725-re ugrott fel a mérőszám. 2016-ban még több munkaerőt kerestek a boltok, áruházak a KSH szerint:

2015 I	2015 II	2015 III	2015 IV	2016 I	2016 II
2.945	3.260	3.725	3.161	3.819	4.608

KSH, üres álláshelyek száma a kereskedelemben,

negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

(blokkk.com, 2016. november 9.)

Botorság, hogy a vasárnapi boltzár felnyomta a túlórát

Csak számolni kellett volna és kiderül: a KSH adatai szerint a kereskedelemben a túlóra régen sem volt sok és a változás sem nagy: csak 25 perc. Ráadásul a ledolgozott órák száma visszaesett. Igaz, előfordulhat, hogy a KSH adataival szemben a valóság más.

gyes elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adataiból csak annyit olvastak ki, hogy 2015. februárjához képest májusra a közel három ezer fős létszámcsökkenéssel szemben egekben járt a túlóraszám. A szakszervezet is úgy értékelte, hogy komolyan megnőtt a túlórák száma a vasárnapi boltzár nyomán. Ez azt sugallja, hogy a boltosok a vasárnapi boltzár bevezetését követően csökkentették a létszámot, de többet dolgoztatták az alkalmazottakat. Ezzel szemben a KSH túlóra adatai eleve nagyon kevés túlmunkáról adnak számot és a változás is csekély, egy alaposabb szemrevétel nyomán. Nem kell hozzá több, csak egy osztási művelet számtanból.

Mit is mutatnak pontosan a KSH adatai?

Igaz, 2015. februárjában 322 ezer, májusában pedig már 395 ezer túlórát számolt össze a KSH (a tényszerűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az adatokat a vállalkozások szolgáltatják a Hivatal részére, ő csak összegzi azokat). Igaz az is, hogy önmagában ez 20% feletti növekedés, emellett az sem vitatható, hogy 2008. óta nem volt ennél több, kizárólag a májusi adatokat nézve.

A KSH adatai azonban azt is megmutatják, hogy elég nagy a túlóraszámok hullámzása. Más időszakot is nézve, például 2008. májusában ugyan csak 352 ezer óra volt a kiskereskedelemben kimutatott túlóraszám, de az ezt követő júniusban már 400 ezer órára ugrott. Más esztendőkben is hol nőtt, hol csökkent májusról júniusra a túlóraszám.

A legfontosabb azonban az, hogy a 2008-2014. közötti egyes esztendőkben májusban februárhoz képest kivétel nélkül minden alkalommal megugrott a túlóraszám, tehát 2015-ben e tekintetben nem történt semmi különös, egyes elemzők vélekedésével szemben.

Megnyugtatásul meg kell jegyezni, hogy az előbbiekben vizsgált években májusban csak két alkalommal csökkent a kereskedelmi alkalmazottak létszáma februárhoz képest. 2009-ben a válság miatt minden zuhant, az egész évet nézve pedig 10 ezer fővel csökkent a létszám. 2013-ban a létszám félezer fővel esett, ami azért kisebb a közel háromezer főnél, ekkor pedig még nem is nőtt a piac, így egyértelmű, hogy a 2015. évi létszámcsökkenés döntő részben a vasárnapi boltzár számlájára írható.

Osszunk: 25 perc olyan sok?

Nos, a KSH adatai szerint 2015-ben nem olyan rémisztő sem a túlórák száma, sem azok növekedése a kereskedelemben. Ennek egyszerű oka van: egy főre nézve kell számolni. Így kiderülhet, hogy egy fő kereskedelmi alkalmazott egy hónapban átlagosan két órát túlórázott májusban, februárban pedig hozzávetőleg ennél 25 perccel kevesebbet:

február	május	változás május/február
teljesített túlórák	322.025	395.327	+ 73.302
átlagos állományi létszám	193.830	191.398	- 2.432
egy főre jutó túlóraszám az adott hónapban	1 óra 40 perc	kb 2 óra	+ kb 25 perc
KSH

Hát ez nem tűnik olyan soknak. A biztonság kedvéért: nem naponta, hanem havonta kellett 2 órát túlórázni - átlagosan és a vállalkozások bevallásai alapján.

Ez viszont ciki: mennyit is dolgoznak a kereskedők?

Vagy nem is olyan nagyon. Szembetűnő, hogy a ledolgozott órákat nézve (rendes munkaidőben és túlórával együtt) 2015. májusában mindössze 130 órát dolgozott átlagosan egy alkalmazott a bolti kiskereskedelemben. Ennél kevesebbet 2008. óta csak egy hónapban (2012. decemberében, 128 órát), de vigyázat, a részmunkaidősök lehúzzák a mérleget, így ezért nem találni havi 160 óránál nagyobb átlagos teljesítményt. A teljes munkaidősöket külön nézve nyilván árnyaltabb lenne a kép. A fejlett térségekben ugyanakkor nagyon is elterjedt a kereskedelemben a részmunkaidős foglalkoztatás, tehát könnyen lehet, hogy nincs ebben semmi különös.

(blokkk.com, 2015. augusztus 2.)

A friss statisztika szerint negyedével nőtt a kereskedelemben a betöltetlen álláshelyek száma egy év alatt. Öt esztendő alatt bő kétszeres az így mért létszámhiány. A nemzetgazdaságban viszont megtorpant a korábbi növekedés 2019 első negyedévében.

Két pénztáros beszélget: - Te hogy bírod? Szörnyű, egy pillanat nyugtom sincs, itt áll sorba mindenki! És pisilni is csak úgy enged el a főnök, ha valaki beül addig helyettem. - óóó!!! Én megmondtam a főnöknek, ha mennem kell, akkor kimegyek és képzeld, addig beül helyettem! Fél, hogy különben lelépek. - Ott sem rövidebb a sor...

Jó, hát a pénztár előtt kígyózó sorokat szeretni nem lehet, pedig volt alkalmunk az elmúlt években edződni. A boltosok ugyan nem bánják a vásárlók sorállását a pénztár előtt, hiszen aki beáll, az fizet is. Kivéve, ha túl hosszú a sor. Akkor persze akad olyan is, aki beállt ugyan a sorba, de előbb-utóbb feladta a hosszan kígyózó tömeget. Ez, éppen a vásárló idegeit is tépázó sorállás már nem a legjobb reklám.

A hosszú sor a boltban nem csak azt jelenti, hogy sok a vásárló, többet költenek a családok, hanem azt is, hogy nincs elegendő munkáskéz, eladó, pénztáros, árufeltöltő, raktáros. És ami miatt a boltos is többet izzad, még hőségriadó idején is, az az, hogy aki van dolgozó, annak sokkal több a munkája. Többet kell túlórázni, nehezebb kivenni a szabadságot és a boltos főnöknek alaposan meg kell fontolnia a dolgozók beosztását, hiszen akinek nem tetszik valami a munkahelyén, az manapság könnyen talál másikat. Na persze, ott sem lesz jobb, leszámítva azt a pár ezrest, amiért bizony odébb is állnak az eladók. Nem véletlen, hogy a nagy jövés-menés boltról-boltra a boltos dolgozók körében a puszta munkaerőhiányt alaposan megdobja (szaknyelven a fluktuáció), és a boltos menedzsereknek ez az egyik legnagyobb bajuk. Vannak eladók például, akik próbaidőről-próbaidőre röpdösnek, így nem kell bíbelődniük a felmondási idővel sem sokat.

A rideg statisztika

A friss statisztika szerint 2019 első negyedévében tovább nőtt a kereskedelem egészében a betöltetlen álláshelyek száma a korábbihoz képest (ebben az adatban a bolti kiskereskedelem mellett a járműkereskedelem és a vállalkozásokat kiszolgáló nagykereskedelem is benne van). Nem is kicsit, több mint negyedével egy esztendő alatt. 2015-höz képest pedig bő kétszeres a betöltetlen álláshelyeknek a megugrása, úgy, hogy közben 12 ezerrel csökkent a boltok száma. 2018-ban ugyan volt egy fordulat a betöltetlen álláshelyek számában, az némileg csökkent, kivéve a zömében a nyári időszakra eső harmadik negyedévet, de 2019 újra bajosan indult:

	2015	2016	2017	2018	2019
betöltetlen álláshelyek	2.945	3.819	5.465	5.215	6.634
alkalmazottak száma, ezer fő	341	353	364	380	396
KSH, első negyedéves adatok, intézményi adatgyűjtés (négy főnél nagyobb vállalkozások alapján)

A bérek a kereskedelemben is emelkedtek az elmúlt években, a 2015 évi 230 ezer forintos havi bruttó átlagkereset 2019 márciusában megközelítette a 350 ezer forintot, a kereskedelem egészét nézve. De hát ezek szerint ez kevés, a bökkenő csak az, hogy nincs több pénz a kasszában. A bérre valót is onnan kell kivenni ugyanis. A vásárló pedig nem csak azért szitkozódik, vagy csak zsörtölődik magában, hogy hosszú a sor, hanem azért is, micsoda drágaság van. Hát ezért nehéz feladvány a béremelés a kereskedelemben.

Az előbbi adatok ugyanakkor csak a négy főnél nagyobb vállalkozások körének változásait jelzi. A nagy üzletláncoknál pedig összességében nőtt is a létszám az elmúlt években, döntő részben a hálózatfejlesztés, az áruháznyitások révén.

Az álláskeresési hirdetéseket böngészve azonban kitűnik, hogy nem véletlen a statisztika eredménye. A nagy láncok kivétel nélkül keresik az új dolgozókat.

Nemzetgazdaság: átmeneti, vagy tartós enyhülés?

A nemzetgazdaság egészét, ezen belül a versenyszférát nézve 2019 első negyedévében 57 ezer körül mozgott a betöltetlen álláshelyek száma. Ez másfél ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Figyelemmel most csak arra, hogy az elmúlt években az első negyedévben volt mindig a legkisebb a betöltetlen álláshelyek száma, bármilyen irányú elmozdulás lehet még év közben. De az is szerepet játszhat, hogy a vállalkozásoknak létkérdés a munkaerő pótlása, különben elbuknak üzleteket, vagy az egészet, így túl sok választásuk nincs létszámügyekben. Kerül, amibe kerül.

(blokkk.com, 2019. június 16.)

Párolog a boltos létszám, lelépnek az eladók

A boltokban foglalkoztatottak száma tovább csökkent 2019 elején, hatezer fővel. Pedig sokan keresnek eladót még mindig. És a kisboltoknál hatalmas a létszámesés, súlyosak a létszámügyek, ahol 14 ezerrel kevesebb alkalmazott dolgozik. Hiába, ha kevesebb a bolt, kevesebben is ügyködnek benne. ₪₪₪

2019 első negyedévében a korábbihoz képest csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, 367 ezerről esett a létszám 355 ezerre. Foglalkoztatott egyébként az a boltban is a statisztika rendje szerint, aki akár alkalmazottként, akár vállalkozóként, szövetkezeti tagként, vagy éppen segítő családtagként ott ügyködik, munkát végez. A foglalkoztatottak csoportján belül az alkalmazottak száma 13 ezer fővel esett, tehát az összlétszám miattuk csúszott lefelé:

negyedéves mérleg	2018	2019	2019/2018
foglalkoztatottak	367	355	- 12
alkalmazottak	322	309	- 13
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, első negyedéves adatok

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a negyedéves boltos foglalkoztatási mutatók időszakonként jó nagyot is ugranak felfelé, vagy éppen csúsznak lefelé. Ennek egyik szakmai oka, hogy a boltos forgalom év közben folyamatosan nő, egyes időszakokban pedig megugrik a bevétel, például a húsvéti, vagy karácsonyi ünnepek tájékán, de a nyári időszak is megdobja a piacot, például az üdülőhelyeken. A boltos pedig - ha teheti - ehhez is igazítja a létszámot.

De hát az évközi hullámzásokat némileg elsimító éves mutatószámokhoz képest is csökkent 2019 első három hónapjában a boltos foglalkoztatási szint. Ebben nyilván szerepe van a boltszám csökkenésének is, hiszen kevesebb bolthoz kevesebb vállalkozó és kevesebb dolgozó kell, Így már egy kisebb mértékű csökkenés ugrik ki a negyedéves mutatókhoz képest, de az irányzat egyértelmű:

boltos világ	2015	2016	2017	2018	2019. I. negyedév
foglalkoztatottak	369	368	368	361	355
ebből alkalmazott	316	314	319	315	309
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, éves adatok, kivéve 2018

Súlyosak a létszámügyek a kisboltban

Kirajzolódik az is a statisztikából, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb csapatát alkotó alkalmazottak létszáma is csökkent, persze nem a nagyobb, hanem a kisebb boltokban. Az okokra visszakanyarodva, a kisboltok száma csökken évről-évre ismétlődve háromezer körüli számban.

Na de a kisboltok.

Összefuttatva a KSH két különböző módszertanú munkaügyi mutatószám rendszerét, a nagyobb boltokban (ahol a vállalkozásnál négy főnél többen dolgoznak) kisebb mértékben, de emelkedett az alkalmazotti létszám az elmúlt években. A kisebb boltokban ugyanakkor nagyot esett az alkalmazottak száma, feltehetően döntő részben a már említett boltszám csökkenéssel összefüggésben:

boltos világ	2015	2016	2017	2018	2019. I. negyedév
alkalmazott*	316	314	319	315	309	- 6
nagyobb boltban**	187	193	195	204	212	+ 8
kisebb* boltban**	129	121	124	111	97	- 14
KSH, *érték: ezer fő, /alkalmazott: foglalkoztatási sorból, /nagyobb bolt: négy főnél nagyobb vállalkozás, vállalkozási adatokból, */kisebb bolt**: legfeljebb négy fős, előbbi kettő különbsége

Mi történik itt

A boltos világ foglalkoztatási statisztikájában 2015-ben még volt egy ugrás felfelé, feltehetően az online kassza miatt (ha több nyugtát kell adni, több dolgozót is kell bejelenteni), ezt követően azonban az éves adatsorban egy lefelé mutató irányzat rajzolódik ki.

A foglalkoztatotti szám csökkenése nyilván összefügg azzal is, hogy a boltszám esése mellett, ami elsősorban a kisebb boltok körének zsugorodását jelenti, jó néhányan el is hagyják a boltos világot. A bezárt boltok foglalkoztatottjai vagy másik boltot nyitnak, mint vállalkozók (évente 15-20 ezer bolt bezár, csaknem ugyanennyi nyílik újként, a különbözet eredménye a háromezres csökkenés, vagy másik boltba mennek, mint alkalmazottak. De át is vándorolnak más szakterületekre, vagy éppen a határokon túlra. Eladóhiány ugyanis még mindig van, ezt bizonyítják a továbbra is tömeges álláshirdetések is.

A legnagyobb gondja a boltok munkaerő felelőseinek, hogy az alkalmazottak persze folyamatosan vándorolnak boltról-boltra a nagyobb fizetésért, nem várják meg, amíg bezár a bolt. Megtehetik a munkaerőhiány közepette, a munkaerőpiac is piac.

És hát igaz, jócskán emelkedett az alkalmazottak fizetése a boltos világban az elmúlt években, de máshol is. A boltban viszont nehéz azért is több bért adni, mivel árgus szemekkel figyeli a vásárló az árcédulát és végső soron, mint minden költséget, ezt is ő fizeti meg. A boltos az átlagot nézve lemaradásban van bérfizetésben.

(blokkk.com, 2019. május 23.)

Van még hely a pult mögött

2019 is munkaerőhiánnyal indult a boltos világban, a létszám alig változott. A legnagyobb gond a fluktuáció, a nagy jövés-menés egyik boltból a másikba. Pedig tolták felfelé a béreket a boltosok. A Dunántúlon pontosan annyian dolgoznak a boltokban, mint az ország túlsó felén.

Két boltos beszélget. - Te, mit keres nálad az én Bözsim a te pénztáradban? - Mit? Hát pénzt. - Micsoda?! Nekem azt mondta, később jön, mert valami dolga akadt, én meg ilyenkor elengedem. - Hát most mit csináljak? Megkérdezte, mennyit adok és azonnal tud kezdeni, a Marcsi meg éppen esemesezett reggel, hogy többet nem jön. De figyelj, a Géza pénztárosa, a Zsuzsika nagyon ügyes és öt perccel ezelőtt kérdezte, van-e üres helyem. Hát keresd meg gyorsan! - Hmm..., de azért a Bözsit nem felejtem el neked.

A boltos vállalkozások álláshirdetéseinek száma nem sokat változott az elmúlt időszakban, hiába ment le a karácsonyi roham és esett a szokásos sokkal alacsonyabb szintre a januári forgalom a megelőző decemberihez képest. Persze, az eladókeresésben az is benne van, hogy igyekeznek begyűjteni minél több jelentkezőt, hiszen a dolgozók jönnek-mennek, sokszor váratlanul, akár pár ezer forintért is, szaknyelven nagy a fluktuáció.

A statisztika szerint 2019 januárjában alig változott a létszám a boltokban, a nagyobb, négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások körében. A képhez hozzátartozik, hogy a 130 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből 70 ezer olyan, ahol a vállalkozásnak, vagy a vállalkozónak csak egy boltja van, így ezek, a boltos kisvállalkozások jelentős része már nincs benne ebben a statisztikai körben.

De hát a nagyobbak jobban fizetnek, így ha náluk alig mocorog a létszám, és továbbra is keresik a boltos dolgozókat, akkor tovább él a létszámhiány. A valós képhez az is hozzátartozik, hogy ez a munkaügyi statisztika csak az alkalmazottakat tartalmazza, így a kölcsönzött, vagy a diákmunkaerő nincs már benne. De hát az irányzatok azért kiolvashatók belőle, 2019-től pedig az adatok pontosságához sem férhet sok kétség, mivel az adóhatóság adja azokat.

2019 januárjáról így az látható, hogy a boltos kiskereskedelemben az összlétszám nem változott, akár a januári, akár a decemberi, akár az éves átlagot nézve 2018-ban, az eltérés 1%-on belül mozog.

A boltos fizikai dolgozók, eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok létszáma ebben a körben ugyan egy 3%-os növekedést mutat, de hát egyrészt ez a nagyobb vállalkozói kör, ahol volt hálózatfejlesztés is, boltszám növekedés is, ahova több ember kellett, viszont az eladókeresés semmit sem lankadt náluk sem. És a statisztika az összehasonlításban torzíthat, amire a KSH is felhívja a figyelmet, a módszertani váltások miatt.

De a nagyságrendek azt jelzik, hogy érdemi fordulat nem történt a fizikai dolgozók körében sem a munkaerőpiacon, bár vannak arra utaló jelek (például 2018 utolsó negyedévében a statisztika a teljes kereskedelemben kevesebb betöltetlen álláshelyet jelzett), hogy a korábbi feszültségek azért valamelyest enyhülhettek is egyes területeken:

boltos létszám	2018			2019
boltos létszám	január	december	éves	január
összes	210.650	212.841	210.253	212.254
ebből eladók	146.187	147.239	144.780	151.474
KSH, létszám, négy főnél nagyobb vállalkozások, eladók: fizikai dolgozók

A KSH vállalkozásoktól begyűjtött létszámadatainak feldolgozása 2018-tól is változott. Ennek lényege, hogy az évközi járulékbevallásokból becsült létszámokat is felhasználta becslésében. 2019-től a vállalkozások munkaügyi adatai a NAV adatbázisára épülnek.

Budapesten dolgozik a legtöbb boltos dolgozó

A 212 ezer boltos dolgozóból harmaduk, 69 ezer fő Budapesten dolgozik. Az eladók száma a fővárosban 48 ezer fő, előbbihez hasonló arány mellett.

Pest megyében a létszám 46 ezer fő, ezen belül az eladók létszáma 34 ezer. Így az ország közepén ügyködik a boltos dolgozók több mint fele. Ebben nem csak a lakosságszám, hanem a bejáró dolgozók tömege, az átutazók és az idegenforgalom is szerepet játszik, itt összpontosul a legnagyobb vásárlóerő.

Érdekes módon a Dunántúlon pontosan annyian dolgoznak a boltokban, összesen 48 ezer fő, ezen belül 35 ezer eladó, mint az Alföldön és az ország északi szegélyében.

Úgy egyébként

Nagyot tolt a boltos világ a béreken az elmúlt esztendőkben:

boltos bérek	2016	2017	2018	2019	2019/2016 január
kisker	193	221	252	283	+90	+47%
eladók	154	183	214	241	+87	+56%
KSH, boltos kiskereskedelem, időszak: január, eladók: fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, 4 főnél nagyobb vállalkozások

(blokkk.com, 2019. április 11.)

A nők vannak többségben a pult mögött

És hűségesek. A nők uralják a boltos világot, hiszen a foglalkoztatottak több mint kétharmada a gyengébb nemhez tartozik. És hasonló arányban alkalmazottként dolgoznak a boltokban. A társas vállalkozók és az egyéni vállalkozók körében már szűkebb az arányuk. Ráadásul a nők hűségesebbek a férfiaknál, mivel az ő létszámuk nem csökkent, miközben a szakmáé esett egyet. ₪₪₪

A boltos világban az alkalmazottak száma 360 ezer fő volt 2018-ban, ami 8 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. És hiába nőttek az elmúlt években szépen a keresetek, a létszám nem emelkedett:

2015	2016	2017	2018	2018/2017	2018/2015
148	161	191	219	+ 15%	+ 48%
KSH, fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, érték: ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások

Az elmúlt évek statisztikái is azt mutatják, a pult mögött többségében a nők állnak. Kisebb-nagyobb hullámhegyek, -völgyek mindig is voltak a foglalkoztatásban korábban is, de a nők aránya nem változott. És úgy csökkent a boltos világban a foglalkoztatás 2018-ban, hogy a nők száma gyakorlatilag nem változott, a férfiak voltak azok, akik leléptek a boltokból. Ebben az adatsorban egyébként mindenki számít, aki bármilyen munkát végez a boltban (ez a foglalkoztatotti statisztika módszertana):

boltos világ	2014	2015	2016	2017	2018
nők	241	252	250	245	246
férfiak	120	117	118	123	114
együtt	361	369	368	368	360
nők aránya	67%	68%	68%	67%	68%
KSH, érték: ezer fő, foglalkoztatottak száma

És hiába, a boltos világban is vannak vállalkozók és alkalmazottak. Az alkalmazotti körben csekély mértékkel, de valamivel nagyobb a nők aránya. És bizony létszámban így is jócskán lepipálják a férfiakat, ráadásul ebben a körben is hűségesebbek, nőtt a számuk 2018-ban, miközben a férfiaké csökkent:

boltos világ	2014	2015	2016	2017	2018
nők	215	228	223	221	224
férfiak	90	88	91	98	91
együtt	305	316	314	319	315
nők aránya	70%	72%	71%	69%	71%
KSH, érték: ezer fő, alkalmazottak száma

Vállalkozóként már kisebb arányban mennek a boltos világba a nők. A társas vállalkozások tagjainak körében a legutóbbi statisztika szerint 40% alatt mozog az arányuk, ami azért hullámzott az elmúlt években:

boltos világ	2014	2015	2016	2017	2018
társas vállalkozás tagjai nők	7	5	9	8	6
összes	20	15	18	19	16
nők aránya	35%	33%	50%	42%	38%
KSH, érték: ezer fő, társas vállalkozások tagjai

Az egyéni vállalkozók körében már magasabb a nők aránya, eléri az 50%-ot:

boltos világ	2014	2015	2016	2017	2018
egyéni vállalkozók nők	19	19	17	16	14
összes	34	37	35	30	28
nők aránya	56%	51%	49%	53%	50%
KSH, érték: ezer fő, egyéni vállalkozók

(blokkk.com, 2019. március 8.)

Tovább csökkent a boltos létszám

Brutális évközi zuhanás, hogy 2018 utolsó negyedévében 38 ezerrel kevesebben dolgoztak a boltokban, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatottak mutatóját, a teljes létszámot nézve, a friss statisztika szerint. A négy főnél nagyobb boltosoknál - egy másik mutató szerint - viszont nem csökkent a létszám. Akkor most mi van? Azért eláruljuk: végső soron csökkent a létszám. Kétféle statisztika van, most összeugrasztjuk a mutatókat.

Karácsonykor csak lézengtek volna a boltokban? Az eladók? A foglalkoztatási mutató szerint ilyen kevesen már régen dolgoztak a boltos világban év végén, így csodaszámba is sorolható, hogy az év végi tumultust túlélték a boltosok. 2018 utolsó negyedévében ugyanis az egy évvel korábbinál 38 ezer fővel kevesebb, 349 ezer fő ügyködött a boltokban a foglalkoztatottak számát nézve. 2017 utolsó negyedévében ugyanis a foglalkoztatottak száma még 387 ezer fő volt a boltos kiskereskedelemben, a zuhanás 10% ebben a mutatóban. Olvasók kérdéseit követően ráfrissítettünk a bejegyzésünkre és összefuttattuk a statisztika két rendszerét.

Két munkaügyi mutatója van a statisztikának

Némi statisztikai módszertan: foglalkoztatott az, aki bármilyen tevékenységet végez a boltban, így lehet például alkalmazott, vagy vállalkozó, vagy akár munkát végző tulajdonos, de szövetkezeti tag, vagy segítő családtag is. Ebben a felmérésben a lakosságot kérdezik meg és nincs benne korlátozás, tehát mindenkit számba vesznek, teljes körben.

A statisztika másik munkaerőpiaci mutatója csak az alkalmazottak számát méri, de kizárólag a négy főnél nagyobb vállalkozások körében, a vállalkozásokat kérdezve. A két mutatórendszert egymás mellé téve (bár az adatgyűjtés módszertana más, és a statisztikusok így nem szeretnek összehasonlítgatni, de hát mindenki az eredményre kíváncsi) a teljes létszámot tehát a foglalkoztatottak száma jelzi.

Év végi létszámlajstrom

Az természetes, hogy a foglalkoztatottak teljes száma és a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások alkalmazottainak száma eltér egymástól, hiszen a boltos világban sok a kisvállalkozás. Az egyboltos vállalkozások száma hetvenezer, a 2-5 boltosoké pedig több mint 42 ezer. Nyilván közülük számosan 5 fő alatti vállalkozások, tehát a két adatsor között lehet jelentősebb eltérés. Mutatjuk is:

boltos munkavilág		IV. negyedév
boltos munkavilág		2017	2018	változás
egyik mutató	foglalkoztatottak	387	349	- 38
egyik mutató	ebből alkalmazottak	338	305	- 33
másik mutató	alkalmazottak (négy főnél nagyobb boltosok)	195	205	+ 10
KSH, egyik mutató: foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, IV. negyedéves adatok, másik mutató: négy főnél nagyobb boltos vállalkozások alkalmazottainak száma, ahol 2018-ban változott a KSH módszertana (pontosabb lett)

A létszámcsökkenést támasztja alá egyebek mellett az, hogy feltűnő is volt a boltosok álláshirdetéseinek korábbiaknál sokkal nagyobb tömege. A legfájóbb pedig az, hogy a foglalkoztatási statisztika szerint a létszámcsökkenés áldozata lett 28 ezer szakképzett szakember (akiknek a statisztika szerint középfokú szakképzettségük volt, érettségi nélkül, vagy érettségivel). És persze a létszámcsökkenés alaposan megtépázta az alkalmazottak hadát a teljes foglalkoztatási körön belül, mivel a létszámcsökkenés zöme őket érintette.

2018 végét nézve ennél kevesebben már nagyon régen ügyködtek a boltokban év vége tájékán a foglalkoztatottak számát tekintve. A létszám persze mindig hullámzik, év végére pedig igyekeznek a boltosok minél több eladót mozgósítani, ez a korábbi években az irányzatot tekintve sikerült is, akár a foglalkoztatottakat, akár ezen belül az alkalmazottakat nézzük. Kivéve a 2018-as esztendő végét. A négy főnél nagyobb boltoknál is hasonló kép rajzolódik ki, kivéve a már említett 2018-as esztendőt:

boltos munkavilág	negyedik negyedévek
boltos munkavilág	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatottak	347	354	366	362	367	387	349
ebből alkalmazottak	287	294	315	308	313	338	305
alkalmazottak, négy főnél nagyobb boltosok	179	179	184	187	193	195	205
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, foglalkoztatottak száma,

És megint némi módszertan. A boltosok üzletvitelével nehezen magyarázható, hogy a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak száma az évközi mutatókat nézve szinte kivétel nélkül az első negyedévekben ugrik meg (az előző év utolsó negyedévéhez képest). És ezek a megugrások hozzák az éves adatsorban a növekedést. Ha nem ismernénk a mutatókat, akkor pont fordítva gondolnánk, hiszen novemberre, de főleg decemberre minden boltos felpumpálja a létszámot, és az év leggyengébb időszakában, januárban nem szaporítja. Sőt.

És év közben is morzsolódott a létszám

2018-ban év közben azért már negyedévről-negyedévre kirajzolódott egy csökkenő irányzat a foglalkoztatottak számában, és az ehhez kapcsolódó alkalmazotti mutató körében is. A negyedik negyedéves mélypont ugyanakkor már egy nagy, ilyen mértékben nem várt zuhanás volt. A négy főnél nagyobb boltos vállalkozásoknál nem változott a létszám:

boltos munkavilág	2018				változás I/IV. negyedév
boltos munkavilág	I.	II.	III.	IV.	változás I/IV. negyedév
foglalkoztatottak	367	365	362	349	- 18 ezer fő
ebből alkalmazottak	322	320	315	305	- 17 ezer fő
alkalmazottak, négy főnél nagyobb boltosok	203	203	203	205	+ 2 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, negyedéves adatok

Az éves adatsor a fontosabb, ami nem vigasztaló: folyamatos a létszámcsökkenés

Nyilván a két munkaügyi mutató közül a foglalkoztatotti létszám a fontosabb, a teljes kör miatt. De a másikra is érdemes odafigyelni.

Hullámzás pedig, főleg év közben, mindig is volt a létszámban a boltos világban, például 2017-ben is, amikor a második negyedéves 353 ezerről negyedik negyedévre 387 ezerre ugrott fel a foglalkoztatottak száma. De éves viszonylatban már kisebbek a hullámhegyek-hullámvölgyek különbözőségei.

Az elmúlt évekre is visszatekintve azért végül cudar világ rajzolódik ki a boltosok munkaerőpiaci látleletében. Az éves átlagokat mustrálva egyértelmű létszámcsökkenés rajzolódik ki, amit több év távlatában leginkább az egyéni vállalkozók számának mérséklődése is mozgatott. 2018-ban az előző évhez képest ugyanakkor az alkalmazottak száma is csökkent,

Az okok persze összetettek. A boltos világban is kétszámjegyű volt a keresetek, javadalmazások emelkedése az elmúlt években, a fizikai dolgozóké is, 2017-ben és 2018-ban is. Ugyanakkor a nemzetgazdaság más területein is nőttek a bérek, így a boltosok bérelmaradása, ami korábban jellemző volt más ágazatokhoz képest, végül nem mérséklődött. Tehát más gazdasági területek vonzereje megmaradt. De hát bért csak a bevételből lehet fizetni, ott viszont a vásárló árgus szemekkel figyeli az árcédulákat, tehát nem lehet bárhogyan emelni a költségeket és az árakat. Így azért szivároghatott más irányban a boltos dolgozó.

Nagyok a boltos világon belüli bérkülönbségek. Így érthető is lehet a mutatók alapján, hogy a nagyobb létszámú - négy főnél többeket foglalkoztató - boltos vállalkozásoknál nem csökken az alkalmazottak száma.

És folyamatos a boltok számának csökkenése is, évente néhány ezer bolt végleg bezár, nyilván ez is számít a létszám változásaiban. És ezek a kisboltok. A kisboltok létszámgondjait olyan apróságok is jelzik, hogy feltűnően megszaporodtak a "rögtön jövök" táblák, amelyek azt jelzik, hogy ott már csak egy eladó dolgozik.

A végeredmény pedig az, hogy csökkent a foglalkoztatottak száma, és a munkaerőhiány megmaradt:

boltos munkavilág	2015	2016	2017	2018	2018/2015
foglalkoztatott	369	368	368	360	- 9 ezer fő
egyéni vállalkozó	37	35	30	28	- 9 ezer fő
társas vállalkozó	15	18	19	16	+ 1 ezer fő
alkalmazott	316	314	319	315	- 1 ezer fő
alkalmazottak, négy főnél nagyobb boltosok	187	193	195	204	+ 17 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, bontás szövetkezeti tagok nélkül,

(blokkk.com, 2019. február 21.)

Az ország közepén szivárog a boltos csupor

Januárban sincs elég eladó a boltban, a legnagyobb a hiány az ország közepén. Csak aranyáron lenne, arra pedig a legnagyobbaknak sem futja. Év elején kevesebb eladót keresnek a boltok, de azért most is kell még mindig nagyon. És nyugaton nagyobb, keleten kisebb az eladóhiány. Húsvét előtt felpörög az eladóvadászat.

A boltosok év elején még mindig törölgetik a karácsonyi izzadságfoltokat a homlokukról, de már bele kellett vágni a szokásos leárazásokba és számolgatni kell, miből mire futja majd 2019-ben. A 2019-es minimálbérek értéke a szó szoros értelmében a múlt esztendő utolsó pillanatában dőlt el, ráadásul kihúzták a cafetériában kedvelt az Erzsébet utalványt, így most lehet sok mindent számolgatni a munkaerőpiaci költségekben.

A munkaerőhiányt nem ússzák meg a boltosok sem 2019-ben, így nem véletlen, hogy január első napjaiban is lázasan keresnek bolti eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat. A legnagyobb üzletláncok honlapjait nézve most ugyan kevesebb a meghirdetett álláshelyek száma, de ennek nem kell bedőlni, hiszen még csak év eleje van.

A boltos munkaerőpiacon ilyenkor még kitarthat a karácsonyi lendület, hiszen akkor minden hadra fogható munkáskezet összeszedtek a boltosok, és nyilván aki kellett, az - ha meg nem gondolta magát és odébb nem állt - maradhatott. Ugyanakkor - ilyen a kereskedelem - januárban azért kevesebb árut kell mozgatni, hiszen az év eleji forgalom a legkisebb, a január és a február az év két leggyengébb hónapja, így pusztán a megmozgatni való árutömeget nézve kevesebb munkáskéz kell a boltban. (A decemberi forgalom másfélszerese a januárinak.) De így is van munkaerőhiány, nem is kicsi.

Középen nagy a lyuk

A hat legnagyobb üzletlánc álláshirdetéseit nézve a meghirdetett álláshelyek száma hozzávetőleg fele a néhány hónappal ezelőttinek. Tehát az év leglustább hónapjaiban is lázasan keresnek bolti dolgozókat.

A legnagyobb eladókeresési láz az ország közepén tombol, a meghirdetett álláshelyek 60%-a budapesti és Pest megyei. Tehát középen a legnagyobb a baj a boltos munkaerőpiacon, és ráadásul a kiragadott áruházláncok a legjobban, az átlag feletti béreket kínáló boltosok közé tartoznak. Ja igen, a szakszervezet is észrevehetné ezt.

Természetesen számos tényező befolyásolja a munkaerő igényét egy boltos láncnak, például a bolthálózat elhelyezkedése, sűrűsége, ami nyilván a lakosságszámhoz, vásárlóerőhöz is igazodik.

Feszültséget jelent a boltos munkaerőpiacon is, hogy a nyugati országrészben sem könnyű, sőt egyes meglátások szerint számos esetben lehetetlen munkavállalót találni, ugyanakkor a keleti térségben ez kisebb feszültséget jelent. Sőt, egyes nagyáruházak a keleti országrészben nem is hirdetnek álláshelyeket, mert jelenleg betöltött minden pozíciójuk. De hát ez változhat bármikor, mint korábban.

Előreláthatóan az első nagy kereskedési hullámot, a húsvéti bevásárlásokat megelőzően elindul majd az eladókeresés újabb, nagyobb hulláma, addig is ma ez van:

	Budapest	közép	nyugat	kelet	összesen
Aldi	8	19	19	12	58
Auchan	17	68	7	7	99
Lidl	52	42	87	26	207
Penny	18	13	15	24	70
Spar	48	39	68	7	162
Tesco	51	47	8	6	112
együtt	194	228	204	82	708
Forrás: céges honlapok, 2019. január 9.

(blokkk.com, 2019. január 9.)

Párolognak az eladók a boltból

Ki fog neked halat és bejglit adni a boltban? Több mint kétezer fővel csökkent a boltos eladók létszáma a legfrissebb statisztika szerint 2018 eleje óta, pedig a keresetek 15%-kal emelkedtek. És a létszám az élelmiszerboltokban csökkent a legnagyobb mértékben. És persze a kisvállalkozásoknál.

Hiába a 15%-os béremelés egy év alatt, ami átlag 30 ezer forintot jelent, párolognak el a boltokból a fizikai dolgozók, eladók, árufeltöltők, pénztárosok, raktári dolgozók. A legfrissebb statisztika szerint az eladók létszáma több mint kétezer-háromszáz fővel csökkent 2018 eleje óta.

A legnagyobb mértékben az élelmiszerboltokban esett az eladók létszáma, ezernyolcszáz fővel.

A boltos világ egészét nézve a legnagyobb a létszámcsökkenés az 50 főnél kisebb kisvállalkozásoknál, de a közepeseknél is volt lemorzsolódás. A 250 főnél nagyobb vállalkozásoknál viszont már nem csökkent az eladók létszáma, feltehetően azért, mert itt a legnagyobbak a bérek. A kicsiknél ráadásul volt boltbezárás is, ami hozzájárult ebben a körben az eladóhad olvadásához. A bezárt boltok (számuk kétezer körül volt 2018 első félévében) eladói az összlétszám tükrében máshová mehettek, persze a munkaerő vándorlás sokirányú.

Az októberi létszámhelyzet a következő volt végül a boltos világban:

bolti eladók	létszám		ebből élelmiszerboltok
bolti eladók	január	október	január	október
összes	146.187	143.817	78.439	76.621
50 fő alatt	66.541	64.469	25.446	24.702
50-249 fő	16.273	15.595	8.707	8.157
250 főtől	63.373	63.753	43.928	43.445
KSH, érték: létszám ezer fő, kerekített adatok, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

Összes foglalkoztatott: a boltos világ egészében sem jobb

A foglalkoztatottak száma, amely mutató magában foglal mindenkit, aki bármilyen címen munkát végez a boltban, így a négy főnél kisebb vállalkozásokat is, a legutóbbi statisztika szerint 362 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben 2018 harmadik félévében. Ez a mutató ötezer fővel kisebb az év elejinél. Ezen belül az alkalmazottak száma még nagyobb mértékben csökkent az év elejihez képest, hétezer fővel:

boltos munkavilág	2018 I.	2018 II.	2018. III.	változás
foglalkoztatottak	367	365	362	- 5 ezer fő
ebből alkalmazottak	322	320	315	- 7 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, negyedéves adatok

(blokkk.com, 2018. december 20.)

Jön a sorszámhúzás a boltos pénztáraknál?

Rémisztő és dermesztő a legfrissebb statisztika: ennyi, több mint nyolcezer üres álláshely még nem volt a kereskedelemben, mint 2018 harmadik negyedévében. Háromszor annyi, mint öt éve. Gyorsan fognak szaporodni az új technikák, önkiszolgáló pénztárgép, elektronikus polccímke és többen fognak nyitni a webre is.

Na jó, sorszámhúzás ugyan nem lesz, de majdnem. A sorállás marad még egy darabig a pultoknál és a pénztáraknál. Nem véletlen, hogy a nagy karácsonyi forgatagban a kirakatok nem csak az ajándékokat kínálják, hanem ott virít sok-sok eladót kereső felirat. És a rögtön jövök táblák sem ritkultak, ami annak a pontos mutatója, hogy abban a boltban már csak egy eladó (vagy éppen maga a tulajdonos) dolgozik.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a munkaerőhiány a kereskedelemben is. Ennek egyik mutatója az üres álláshelyek száma, amit a kereskedelem egészében (a boltos kiskereskedelem mellett a jármű kereskedelemben, továbbá a nagykereskedelemben együtt) összegez a statisztika.

Az elmúlt években két irányzat volt megfigyelhető a munkaerőhiány mutatójában. Az egyik az üres álláshelyek számának drasztikus mértékű emelkedése, a másik pedig az, hogy év közben ez a mutató harmadik negyedévben volt a legnagyobb. Ez sem véletlen, hiszen év végére, a karácsonyi rohamra azért összekapták magukat a boltok, már amennyire lehetséges ez, kölcsön munkaerővel, nyugdíjasokkal, diákokkal (a pénz a vizsgaidőszakban is nagy úr, két ünnep között és januárban is tart), vagy például más területeken dolgozók átcsoportosításával.

Végül az üres álláshelyek száma rakétasebességgel nőtt:

	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2014
üres álláshely	2.525	3.725	4.844	6.660	8.095	321%
aránya	0,7	1	1,3	1,7	2	321%
alkalmazottak száma	331	342	355	365	380	115%
kereset	221	227	241	269	300	136%
KSH, harmadik negyedéves adatok, érték: fő, minden adat: 4 főnél nagyobb vállalkozások, arány: százalék összes álláshelyhez képest, kereset: havi bruttó, ezer forint

Érdemes egy pillantást vetni arra, mi is számít üres álláshelynek a statisztikában: minden olyan újonnan létesített, vagy megüresedett, vagy a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, melynek betöltésére munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel a munkáltató aktív lépéseket tesz (például: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével). Nem számít üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással, vagy vállalkozói szerződéssel, vagy saját dolgozó áthelyezésével terveznek betölteni. Ez azért ad némi magyarázatot is arra, hogy a vállalkozások hangoztatott munkaerőigénye miért nagyobb a hivatalos statisztikában jelzettnél. Hiszen ha ég a ház, márpedig sok vállalkozásnál égető a munkaerőhiány, akkor jöhetnek például az utóbbi, a statisztikából kimaradó eszközök is. A négy főnél kisebb vállalkozások pedig nincsenek benne a felmérésben.

Gőzerővel viaskodik az új technika és a létszámhiány

És azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki munkavégzés címén bármit is tesz a boltban, mindegy hogy alkalmazott, egyéni vállalkozó, vagy ügyvezető, esetleg tulajdonos, semmit sem változott az utóbbi időszakban (de az említett módszertan miatt erre a teljes körre már nem terjed ki az üres álláshelyek mérése). A teljes kereskedelemben ez a mutató 556-557 ezer fő volt a vizsgált időszak elején és végén, ezen belül pedig a boltos kiskereskedelemben csökkent 2014-18 között, 368 ezer főről 362 ezer főre.

A boltosoknak sok választásuk nincs, ha eladó - mert annak hiánya a legégetőbb - nincs, akkor még gyorsabban kell fejleszteni, korszerű digitális technikákkal kiváltani az élőmunkát. Ahol lehet, mert egy kisboltnak kevesebb a lehetősége erre.

Digitalizálnak is a kereskedők, részben ezért is terjed rohamosan a web, ami persze a vásárlónak is több kényelmet jelent. És szaporodnak az önkiszolgáló pénztárak, vagy az elektronikus polccímkék, amelyekkel sok élőmunka takarítható meg. És más területeken is jönnek az új technikák, amelyeket már nem biztos, hogy lát a vásárló, ilyen például a raktározás.

A korábbi becslés most felülíródhatna, de legyünk azért óvatosak, hiszen például évről-évre csökken a boltok száma, öt esztendő alatt több mint tízezerrel, 2018 első félévében pedig több mint kétezerrel. Ott is dolgoztak eladók.

Így ma még maradunk a korábbiaknál: továbbra is hiányzik legalább tízezer eladó - fizikai dolgozó - a boltokból.

(blokkk.com, 2018. december 10.)

Állhatsz sorba karácsonykor: leléptek a dolgozók

Leléptek az alkalmazottak a boltokból. Na jó, nem az összes, de sokan. Tovább csökkent ugyanis a boltos foglalkoztatottak száma a friss statisztika szerint, nem is kicsit. 2018 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest tízezerrel, az év elejéhez mérve pedig ötezerrel zuhant a boltokban foglalkoztatottak száma. Tízezres hiánycikk az eladó: ne zárjuk ki, a vásárló is melózhat egyet, ha vásárolni akar. Van ilyen ma is: az önkiszolgáló pénztár kicsit ilyen.

A foglalkoztatottak száma, amely mutató magában foglal mindenkit, aki bármilyen címen munkát végez a boltban, a legfrissebb statisztika szerint 365 ezer volt a bolti kiskereskedelemben 2018 második félévében. Ez a mutató ötezer fővel kisebb az év elejinél. Ezen belül az alkalmazottak száma még nagyobb mértékben csökkent az év elejihez képest, hétezer fővel:

boltos munkavilág	2018 I.	2018 II.	2018. III.	változás
foglalkoztatottak	367	365	362	- 5 ezer fő
ebből alkalmazottak	322	320	315	- 7 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, negyedéves adatok

Az irányzat egyértelmű, csúszik lefelé a boltosok létszáma, lépnek le az alkalmazottak. Természetesen év közben a korábbi időszakokban is hullámzott a boltos foglalkoztatottak létszáma, de ha az irányzatot nézzük, akkor 2018-ban egyértelműen csökkenés olvasható ki az adatsorokból.

Az alkalmazotti körben az eladókeresési láz semmit sem enyhült az elmúlt időszakban, a legutóbbi hónapokban sem, de a szakterület egészét nézve eredményt nem hozott.

Kizárólag a harmadik negyedéves adatokat nézve az elmúlt esztendőkben is csökkenő irányzat rajzolódik ki. Az egyéni, továbbá a társas vállalkozók aránya ugyan fordult egyet, egyéni vállalkozóból kevesebb, társasból több van, ami például adózási szabályváltozásokkal is összefügghet, de az alkalmazottak száma ezekben a három hónapos időszakokban is csökkent. A 2017-es egyszeri megugrás azzal is magyarázható, hogy a minimálbérek feltolása a munkaerőhiánnyal azért tisztíthatta is a munkaerőpiacot, több alkalmazottat kellett bejelenteni onnan, ahonnan korábban ezt nem tették meg (nem csak a kereskedelemben, máshol is), de később ez a hatás elolvadt, a 2018-as második emelést már kevesebben bírhatták:

boltos munkavilág	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatott	372	372	372	362
egyéni vállalkozó	38	35	28	29
társas vállalkozó	13	19	19	18
alkalmazott	319	316	325	315
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, harmadik negyedéves adatok, (van még: szövetkezeti tag, de számuk csekély)

Nem szép dolog, de hosszabb távon is rossz a boltos létszámhelyzet: eladóhiány legalább tízezer

Az elmúlt évekre is visszatekintve cudar világ rajzolódik ki a boltosok munkaerőpiaci látleletében. Az éves átlagokat mustrálva (2018-ban a harmadik negyedéves adatokat hozzábiggyesztve) ugyancsak létszámcsökkenés rajzolódik ki, de ezt már az egyéni vállalkozók számának mérséklődése is mozgatta:

boltos munkavilág	2015	2016	2017	2018	2018/2015
foglalkoztatott	369	368	368	362	- 7 ezer fő
egyéni vállalkozó	36	35	30	29	- 7 ezer fő
társas vállalkozó	15	18	19	18	+ 3 ezer fő
alkalmazott	316	314	319	315	- 1 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, 2018: harmadik negyedév, bontás szövetkezeti tagok nélkül,

Legalább tízezer eladó hiányzik a boltokból (hiszen 2015-ben is volt munkaerőhiány, nőtt azóta a forgalom, igaz, a boltszám csökkent).

És a nők boltos munkavilága

A boltos világban kétharmadnál egy csipetnyit nagyobb a nők foglalkoztatási aránya. Ez azért többség, persze messze nem olyan, mint a törvényhozásban. A munkát végző társas vállalkozók között a hölgyek aránya már csak 40% körül izeg-mozog, ami azért a kétharmadnál kevesebb. És így természetesen az alkalmazottaknak a derékhadát ők adják, 70% körüli arány mellett. De hát ők is kevesebben vannak a boltban, mint korábban:

a nők boltos világa	2015	2016	2017	2018	2018/2015
foglalkoztatott nők	252	250	249	247	- 5 ezer fő
egyéni vállalkozó	19	17	16	15	- 4 ezer fő
társas vállalkozó	5	9	8	7	+ 2 ezer fő
alkalmazott	228	223	221	225	- 3 ezer fő
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, 2018: harmadik negyedév

Pedig volt béremelés, nem is kevés

A boltos fizikai dolgozók, mert hogy ők a legfontosabbak, havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 148 ezer forint, 2016-ban 161 ezer forint, 2017-ben 191 ezer forint volt, 2018-ban pedig már 217 ezer forintra ugrott, ami 2015-höz képest közel másfélszeres (46,6%) növekedés. De ezek a számok csak a négy főnél nagyobb boltos vállalkozásokra igazak, a statisztika ezt méri (a legkisebbeknél feltételezhetően az átlagnál kisebbek a bérek).

És ebben a statisztikai körben, a négy főnél nagyobb boltos vállalkozásoknál a létszám gyakorlatilag csak keveset változott, a 2015 évi 193 ezer fő 2017-re 202 ezerre emelkedett ugyan, 2018-ban pedig 203 ezer fő ez a mutató, évente mintegy 3 ezer fő mozgását jelenti. És ezek főleg a nagyobb boltos vállalkozásoknál csapódhatott le.

A boltos eladók bérei között nagy különbségek vannak vállalkozásnagyság szerint. A legkisebb kisvállalkozásoknál 188 ezer forint, a boltos nagyvállalkozásoknál 248 ezer forint a havi bruttó átlagkereset. Ez azért nagy különbség, 60 ezer forint, van is mozgás az eladók körében a boltok között.

(blokkk.com, 2018. november 21.)

A boltos eladóhiány összecsapott a drágulással

Egyre nagyobb a nyomás a boltokon. A létszám a friss statisztika szerint év eleje óta fogyatkozott egy kicsit. Tovább nőnek ugyanakkor a bérköltségek, az élelmiszerboltokban pedig többe kerül az áruk beszerzése a mezőgazdasági árak meglódulása miatt. Karbantartani, fejleszteni is kellene, de sokaknak nincs miből. Így télen is melegük lesz a boltosoknak, de a vásárlóknak is: karácsonykor is marad a már megszokottnak mondható sorállás a boltokban.

Pedig már megkezdődött a karácsonyi készülődés a boltokban, egyre több helyen rakják ki az ünnepi díszeket. A vásárlóknak van is idejük ezeket megnézni, legrosszabb esetben a pénztárak előtt kígyózó sorokban egy-egy pillantás révén ezzel is elütve az időt. Ráadásul a karácsonyt megelőzi a novemberi fekete péntekes akcióhullám, amihez egyre több hagyományos bolt is csatlakozik. A webáruházak már kifenték késeiket a fekete péntekre, de ma is ezerrel tolják a leárazásokat.

A boltban a kulcsszereplő az eladó, nélküle nincs bolt. De hát eladó sincs elég, hiszen akár az áruházak honlapjait, akár az álláskereső portálokat nézzük, sok ezer álláshelyet hirdetnek a kereskedelmi vállalkozások. És 2018 augusztusára ezernyolcszáz fővel csökkent a boltos fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) létszáma 2018 eleje óta, kerekített adatok szerint 146 ezer főről 144 ezer főre. Ezen belül az élelmiszerboltokban (az úgynevezett vegyes jellegűben, ami a nagyobb boltokat foglalja magában) ezerkétszázzal zsugorodott az eladók száma. (Az egy évvel ezelőtti statisztikához képest, bár a KSH szerint egy módszertani váltás miatt nem szerencsés az összehasonlítás, azért megemlítjük, hogy nagyságrendjét nézve nem változott a boltos fizikai dolgozók létszáma, akkor 140 ezer főt jelzett a mutató.)

Hát igen, persze hogy volt béremelés közben. 2018 augusztusában az eladók, a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 219 ezer forint volt. Ez bizony 30 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a mértéke tetemes, a növekedési ütem pedig 16%-os volt.

Összecsaptak a hullámok a boltosok feje felett

Bér, dráguló beszerzés, karbantartás, fejlesztés: sok mindenre kellene több pénz a boltban is.

De hát a 16%-os béremelés kevés volt ahhoz, hogy a boltokban emelkedjen az eladók létszáma. Rá lehet vágni persze, hogy tessék több bért adni, de azt ki is kell fizetni valamiből. Igaz, a bolti kiskereskedelem árbevétele szépen emelkedett 2018-ban, a pénztárakban hagyott pénzt (és nem a volument, azt eladott árumennyiséget) nézve közel 10%-kal. De az eladott árumennyiséget (szaknyelven volument) is nézve, ahol a növekedés üteme 7% körül mozgott, kitűnik, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok például drágábbak lettek, az infláció pedig a harmadik negyedévben 3% fölé kúszott. Ez viszont nem csak azt jelenti, hogy a bolti árcédulákat kellett átírni, hanem drágább lett azoknak az áruknak a beszerzése is a termelőktől, beszállítóktól, amit a vásárló a polcokon most éppen drágábban lát.

A mezőgazdasági termékek, a kőolaj drágulását és a forint gyengülését nem úszták meg a boltosok, többet kell fizetniük a beszállítóiknak, mint régebben. A vásárló viszont nem rest válogatni - ez is a dolga - és kiszúrja a legkisebb áremelkedést is. Ha nem, beszólnak neki a Facebookon.

Minden boltos kapaszkodik a pénztárcájába

Nincs is más választása. Lehet ezt látni azokból a statisztikai adatokból is, ahol többé-kevésbé beazonosíthatók a mögöttük lévő boltos vállalkozások. Így például az ötezer fő létszám feletti vállalkozói kör a Tescot, a Spart és az Auchant rejti. Itt is csökkent 26 ezerről 25 ezerre a fizikai alkalmazottak létszáma, de hát ez többféle mozgást is takarhat, például azt, hogy a Tesco területeket ad bérbe, kisebb alapterületen folytatva saját boltos tevékenységét, vagy bármilyen más korszerűsítés, például a Spar önkiszolgáló pénztárai révén is fejleszt. De mindhárom lánc lázasan keres munkaerőt, hiszen elképesztően nagy a - szaknyelven - fluktuáció, a dolgozók jövése-menése egyik munkahelyről a másikra.

A 2-5 ezer fős létszámkategóriába a három diszkont préselhető bele (Aldi, Lidl, Penny), ahol viszont valamelyest (közel félezerrel) emelkedett az eladók, bolti dolgozók létszáma, nagyobbrészt az üzletnyitásaik révén, de mondani sem kell, hogy ők is évek óta folyamatosan keresnek munkaerőt a meglévő üzleteikbe is.

Az augusztusi létszámhelyzet a következő volt végül a boltos világban:

bolti eladók	létszám		ebből élelmiszerboltok
bolti eladók	január	augusztus	január	augusztus
összes	146	144	66	65
50 fő alatt	67	66	14	14
50-249 fő	16	16	8	7
250 főtől	63	63	44	43
KSH, érték: létszám ezer fő, kerekített adatok, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. október 22.)

A legjobban képzettek száma csökkent a boltokban

Kell az a szocho, más miatt is. Most két kihívás nyomja a boltos világot: az egyik a súlyos munkaerőhiány, a másik a versenyképesség javításának kényszere, elsősorban a digitalizáció révén. De mindkettőre egyszerre sokuknak nincs pénzük, így a munkaerőhiány - most ő az erősebb - keresztbe tesz a versenyképességnek.

A kormány nem akarja 2019 elejétől a szociális hozzájárulási adót csökkenteni, csak az év második felétől. Pedig minden fillér számít, nem csak a munkaerőhiány miatt.

A multik termelékenysége például az egy alkalmazottra jutó forgalom alapján többszöröse a magyar boltosokénak. Egy Lidl dolgozó 80 millió forintot hoz évente, a Spar, vagy a Tesco már csak ennek a felét (más persze az áruházak technológiája, a szupermarket emberigényesebb, mint a diszkont), míg a legnagyobb élelmiszeres láncok erősségei már lejjebb, a 20-30 milliós egy főre jutó forgalmi sávban mozognak. És akkor még ott vannak a többiek. Ebben a különbségben pedig benne van az is, ki milyen technikával, technológiával, digitális megoldásokkal dolgozik: kockás füzettel, vagy okoseszközökkel.

De a legjobb magyar boltosok mindent mérlegre téve még jobb formákat is hoznak. A CBA-s Krupp és Társa nincs is olyan messze a multiktól, a G'Roby és a CBA a legnehezebb áruterületen, élelmiszerben nyomja a webet, az Extreme Digital piacvezető a magyar webpiacon, az Euronics is az élbolyban van a hagyományos műszaki cikk piacon. Egy autós márkakereskedés sem nézhet ki akárhogyan, tartják is magukat, vagy például a ruhás Nanushka a nemzetközi piacon lépdel.

De hát a többség azért más, főleg azért, mert nem csak a napi, hanem a pillanatnyi túlélésért küzd, amiben a munkaerő a legfontosabb. És a béremelési kényszer (nem csak a minimálbér, hanem önmagában a munkaerőhiány is) minden pénzt elvisz, a fejlesztések elől is sokaknál.

A boltos világban a bérek növekedése 10% feletti, a forgalom, az árbevétel bővülése viszont csak egyszámjegyű. És rövid távon ez a kényszerpálya meg is marad. Főleg azért, mert ma - nem kevés túlzással - bárkit felvesznek bármilyen munkahelyre, csak be tudjon valahogyan menni az ajtón. A munkaerőhiány miatt alul képzett munkavállalók is belépnek az egyes munkakörökbe, nem is kevesen. Tanulniuk is kellene a boltos világban forgolódóknak is, de nehéz kitörniük, mivel az is pénzbe kerül, ráadásul a felnőttképzés is csak sántikál. Pedig az élethosszig tartó tanulás nem üres frázis az egyre gyorsabban változó világban.

De hát ma a munkaerőhiány mindent felülír. Ez van a boltos világban is.

De kik is ők ott a boltokban

A foglalkoztatottak száma a boltos világban a legutóbbi statisztikai adatok szerint 365 ezer fő, amiben mindenki benne van, aki valamilyen munkát is végzett a boltban (tehát a bolti kiskereskedelemben, és ezek az adatok nem csak a négy főnél nagyobb, hanem az összes vállalkozás foglalkoztatottjait tartalmazzák).

És ez a létszám az elmúlt három esztendőben, pontosan a munkaerőhiány legvészesebb múltbeli időszakában csökkent is valamennyit. Nem véletlen, hogy a legnagyobb számban az egyéni vállalkozók köre szűkült, hiszen az évente háromezer körüli boltszám csökkenés éppen a kisvállalkozásokat érinti. Az alkalmazottak aránya 85%-88% között mozog az összes foglalkoztatotthoz képest.

boltos világ	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatott	369	368	368	365
egyéni vállalkozó	37	35	30	28
társas vállalkozó	15	18	19	16
alkalmazott	316	314	319	320
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő, 2018: második negyedév, van még: szövetkezeti tag, de számuk csekély

Na és akkor az iskola: a legértékesebb képzettek száma csökken

Az előírások szerint a boltban az eladótérben ügyködők körében az értékesíthető árucikkektől függően változik, hogy kinek kötelező a szakképesítés és kinek nem. Például egy élelmiszer, játék, vagy műszaki cikk eladónak kötelező valamilyen, a munkaköréhez kapcsolódó szakképesítés, de aki zöldséget, ruhát, vagy könyvet árul, annak már nem. A pénztáros és az árufeltöltő munkakörök sem szakképzettséghez kötöttek. Nyilván ez a kettős követelményrendszer is rányomja a bélyegét a boltos dolgozók képzettségbeli összetételére, a már említett munkaerőhiány okozta kényszer mellett, hiszen ha valahol nincs előírva a bizonyítvány és olyanja nincs a jelentkezőnek, hát hadd jöjjön ő.

Az egyes képzési szintekhez tartozó létszámra főleg a hullámzás jellemző. Az azért kedvező, hogy a szakmunkások száma 10% körüli arányban emelkedett az elmúlt esztendőkben. Nőtt a pusztán érettségivel rendelkezők száma is.

A képzést tekintve legértékesebb két körben azonban létszámcsökkenés volt, 10-10% körüli arányban, így visszaesett azoknak az érettségizetteknek a száma, akiknek szakmájuk is volt, valamint a diplomásoké is:

boltos világ	2015	2016	2017	2018
alkalmazott	316	314	319	320
8 általános	24	20	23	20
szakmunkás	100	97	103	111
érettségizett	54	58	56	62
érettségizett szakképzett	93	93	98	85
diplomás	45	44	37	39
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő (kerekített adatok), 2018: második negyedév

Dolgozzanak a nők: hát a boltban dolgoznak is, ők vannak többen

Többféle megközelítésben ugyan, de egyes politikusok úgy vélekednek, a női munkaerőpiacon van még mozgósítható tartalék. Ennek sok társadalompolitikai vetülete létezik, például mi a jó egy kisgyermeknek, a bölcsőde, vagy a mamája, amiben egy biztos, hogy a kényszer itt is nagy úr, minden oldalról. Akinek például kevés a kosztpénze, vagy másik oldalról az a vállalkozó, akinek nagyon kell a munkáskéz, azok még össze is találkozhatnak.

Hát a boltban bizony a nők vannak többségben, itt sok biztatás már nem nagyon kell. Számuk egy hullámvölgyet átugorva végül összességében alig változott az elmúlt években. Az összes foglalkoztatott, ezen belül pedig az összes alkalmazottak hozzávetőleg 70-70%-a nő:

a nők boltos világa	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatott nők	252	250	249	250
egyéni vállalkozó	19	17	16	15
társas vállalkozó	5	9	8	6
alkalmazott	228	223	221	228
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő (kerekített adatok), 2018: második negyedév

Az iskolai végzettséget nézve a boltos világban az átlaggal szemben a szakmunkások száma a nők körében alig mozdult, viszont az érettségizetteké emelkedett. A képzési oldalról értékesebb viszonylatokban az érettségizett szakképzettek száma itt is csökkent, a diplomásoké viszont végül nem változott:

boltos világ nők	2015	2016	2017	2018
alkalmazott	228	223	221	228
8 általános	17	13	15	13
szakmunkás	76	73	71	78
érettségizett	39	41	41	46
érettségizett szakképzett	69	69	71	63
diplomás	27	27	21	27
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő (kerekített adatok), 2018: második negyedév

Tehát az iskolai végzettséget nézve tarka a kép a boltos világban.

És a bérköltségek

2016-ban gyorsult fel a béremelkedés a boltosok körében, túllépve jócskán a bevételek emelkedésének ütemét, erre már korábban is rámutattunk. 2016-ban a teljes bérköltség már 8%-kal, 2017-ben pedig 10%-kal nőtt. A nagyobb (4 főnél többet foglalkoztató) boltosok bérköltsége egyaránt 12-12%-kal emelkedett 2016-ban és 2017-ben.

És 2018-ban a boltos világ bérköltsége előreláthatóan túllépheti az ezer milliárdos lélektani határt, az eddigi adatokra építhető előrejelzés alapján:

boltos bérvilág	2015	2016	2017	2018*	2018/2014
bérköltség, összes	764	826	908	< 1.000*	+ 35%
ebből a nagyobb boltosok bérköltsége**	483	544	612	685*	+ 50%
árbevétel	9.278	9.668	10.441	11.400*	+ 27%
KSH, érték: milliárd forint, árbevétel: bruttó, /: várható, becsült érték, folyó áron, bérköltség: járulékokkal együtt, */: nagyobbak bérköltsége: négy főnél nagyobb vállalkozások

Akkor most hogyan tovább

Összességében? A munkaerő hiánya még belátható ideig kínozni fogja nem csak a magyar, hanem az uniós munkaerőpiac egészét is, valamilyen módon. Drága és hosszabb menet lesz, ezzel jobb szembenézni.

Nyilván a béremelés marad továbbra is az első számú gyógyír itthon, mert különben bezárhat a bolt. De ha túl sokat emel, akkor is, mert nem bírja majd a bevételből kipréselni a hozzávaló költséget. A járulékcsökkentés egyébként nagyon is hasznos volt, de tudott, hogy kevés sok - elsősorban - kisboltosnak. Ezért sem jó elcsúsztatni a szocho csökkentését.

Nagy a csend arról is, hogyan segítené a kormány a kistelepülések kisvállalkozásait, pedig volt róla szó.

Az egyik kulcskérdés éppen a korábbiakból kiindulva a felnőttképzés, azt tanítani, aki már dolgozik, vagy dolgozhat, de ki tudja, hogy mi vár rá. A munkaerőhiány enyhítését is segíthetné a szakképzés javítása, hiszen az alacsonyabb képzettségűek oktatása segítené feljebb kúszásukat a több tudást igénylő foglalkoztatási szintekre, helyükre pedig - lejjebb - beléphetne más.

A képzéseket pedig valamilyen módon támogatni is kell kormányzati oldalról, mert anélkül nem fog menni, a képzési rendszer további formálásával együtt. Mert ma még mindig nem az igazi, főleg a szakképzés. És ez az egyik legfontosabb munkaerőpiaci-versenyképességi kérdés. Kezelni pedig azért nehéz, mivel ennek gyümölcse csak évek múlva érik be, miközben mindenki a munkaerőhiány miatti tűzoltással van elfoglalva. Éppen ezért kell időben megcsinálni.

Sokan reménykedtek a nyugdíjas foglalkoztatás bővülésében. A nyugdíjasok viszont alig mozdultak a boltos világra a közelmúltban, a nyugdíjas szövetkezetek mindössze néhány ezer új munkavállalót hoztak. És úgy tűnik, máshol is hasonló a kép. A járulékleépítés jó (munkaviszony mellett csak 15% szja-t kell fizetni 2019-től), de gondolni kellene arra is, hogy egyéni vállalkozóként, vagy nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel is munkába állhatna több nyugdíjas, de itt már nincs meg a járulékösztönző. A nyugdíjasok ha dolgoznának is többen, feltehetően nem teljes munkaidőben (ennek sok oka lehet, családi, egészségügyi).

És a részmunkaidő. A kereskedelemben kelendő, de kelendőbb is lehetne, például 23 ezer nő így dolgozik. És sokak számára ez a vonzó a család mellett.

Való igaz az is, hogy nem csak a bér, hanem a munkakörnyezet is sokat számít. Ezért néhány cafetéria elemet, pontosabban szólva adókedvezményt célszerű lenne visszacsempészni valamilyen formában, ilyen például a munkába járás támogatása. Ez közvetlenül munkaerő megtartó szereppel bír.

Sok kis kockát kell egymás mellé és egymásra tenni mind a munkaerőhiány enyhítéséért, mind a versenyképesség javításáért, például a digitalizációs fejlesztésekért is. Van még hely rakosgatni.

(blokkk.com, 2018. október 11.)

Lefagyott az eladók létszáma a hőségben

Júliusban sem sikerült az eladók létszámát emelni a boltokban, pedig a létszámhiány nem enyhült. Az eladók keresete 15%-kal nőtt ugyan, de ez csak a létszám tartásához volt elég. Még jó, hogy a szünidőben jöttek a diákok. És az is lehet, hogy ha bezár egy bolt, onnan nem egy másik boltba mennek dolgozni az eladók, hiszen a boltszám évek óta csökken.

2018 júliusában 218 ezer forint volt a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (eladóké, árufeltöltőké, pénztárosoké, raktárosoké), ami az egy évvel korábbinál 15%-kal több. A boltos kiskereskedelmi forgalom ugyanebben az időszakban közel 7%-kal emelkedett ugyan (volumenben, mennyiségben mérve), de hát ez - szűken mérve - éppen hogy csak a fele a növekedési ütemét nézve a béremeléseknek. A boltosoknak tehát megint mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk júliusban is, átlagosan 28 ezer forinttal többet adva az eladóknak.

De hát ez is kevés volt ahhoz, hogy a létszám bővüljön, pedig az álláshirdetéseknek se szeri, se száma. A legnagyobb élelmiszeres láncok ezer feletti számban hirdetnek álláslehetőséget, és akkor hol vannak még a többiek, az iparcikkes boltokról nem is beszélve. A boltos létszámhiány tízezresre becsülhető továbbra is, még úgy is, hogy az elmúlt időszakban évente több ezer bolt zárt be végleg és az ott dolgozók egy része feltehetően másik boltba ment dolgozni. Vándorolnak persze a boltos dolgozók más irányba is, külföld, más haza szakterület is szívja el a munkaerőt.

A nyári időszak pedig a munkaerőhelyzet oldaláról kritikus időszaka a kereskedelemnek is, hiszen a boltos dolgozók is szívesen mennek nyáron szabadságra (jobbak is mostanság az alkupozícióik ez ügyben is), jönnek-mennek a turisták a boltokba is, a nyaralóhelyeken kinyitottak a csak nyáron ügyködő boltok, tehát kellett a munkáskéz bőven a hőségben is. Ráadásul a nagy nyári hőségben tovább nőtt a boltos forgalom, így volt mit kipakolgatni a polcokra.

A diákmunka hozta a szokásos hasznát, bár a diákmunkaerő hamar megtanulta a piac szabályait, többe került, mint korábban. És a nyugdíjasok viszont nem árasztották el a boltokat, eladóként, pénztárosként, a nyugdíjas szövetkezetek inkább a már egyébként is dolgozó nyugdíjasokat mozgatták meg. Azért 2019-től javulhat munkaerőpiaci oldalról nézve a nyugdíjas foglalkoztatás, a közterhek leépítése miatt (15% szja-val meg lehet úszni).

Létszámmustra

Az elmúlt három esztendőben több mint tízezer bolt zárt be végleg. Könnyen adódik a kérdés, hová mentek az itt dolgozók. Egy részük maradt az ágazatban, de a munkaerő vándorlása sokirányú, és a mérleget nézve (ami a kisboltosoknak keserű pirula) ebből az irányból nem enyhült a munkaerő hiánya a boltos világban. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a boltos kiskereskedelem bérszintje alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál, tehát aki csak a pénzt nézi a hó végi borítékban, tud máshol is válogatni.

A politikusok és a szakszervezetek könnyen rávágják általában, hogy több béremelés kell. Van is vita, például minimálbér ügyben, mennyi is legyen 2019-ben. De a bért is ki kell fizetni valamiből, az pedig az árbevétel. Az árbevételnél gyorsabb béremelés pedig - minél hosszabb ideig tart, annál inkább - rontja a hatékonyságot, termelékenységet, mivel - minél kisebb egy bolt, annál inkább - kevesebb pénz marad fejlesztésre.

A boltosok pedig azért is nehéz helyzetben vannak, mert van egy nagyon szigorú ellenőrük. Az árakat kellene nagyobb béremeléshez emelni, az pedig nehéz, mert a vásárlónak az már nagyon nem tetszene. Inkább a sorállást választják, ezt bizonyítja, hogy az olcsóbb, alacsonyabb árszintű boltok tudják jobban növelni piacukat, forgalmukat. Az árak pedig a boltokban nem egyformák.

Nem is változott a létszám, pedig több eladó kellene:

bolti eladók	összlétszáma		ebből élelmiszerboltok
bolti eladók	január	július	január	július
összes	146	144	66	65
50 fő alatt	67	65	14	14
50-249 fő	16	16	8	7
250 fő felett	63	63	44	44
KSH, érték: létszám ezer fő, (kerekített adatok), négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. szeptember 21.)

Megmerevedett a boltos létszám a hőségben

Toldozzák-foltozzák a létszámot a boltosok, pedig három év alatt másfélszeresére nőtt az eladók bére. A foglalkoztatottak száma kétezer fővel kisebb lett, az eladók létszáma nem változott év eleje óta, pedig a forgalom 7%-os növekedése és az évek óta tartó munkaerőhiány mellett nagyon kellene több munkáskéz a boltokban. Hiányzik legalább 10 ezer eladó.

A foglalkoztatottak száma a legfrissebb statisztika szerint 365 ezer volt a bolti kiskereskedelemben 2018 második félévében, ami kétezer fővel kisebb az év elejinél:

boltos világ	2018 I.	2018 II.
foglalkoztatottak	367	365
ebből alkalmazottak	322	320
alkalmazott*	203	203
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

Év közben a korábbi időszakokban is hullámzott a boltos foglalkoztatottak létszáma, de ha az éves átlagot nézzük, akkor 2018-ban csökkenés olvasható ki az adatsorokból. Az alkalmazotti körben ugyan van némi csekély elmozdulás, de még a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások körében is ez rendkívül csekély mértékű. Az eladókeresési láz semmit sem enyhült az elmúlt években és a legutóbbi hónapokban sem:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	316	314	319
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

Pedig volt béremelés, nem is kevés

A boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 148 ezer forint, 2016-ban 161 ezer forint, 2017-ben 191 ezer forint volt, miközben a létszám gyakorlatilag alig változott. 2018-ban már 217 ezer forintra ugrott az eladók havi bruttó átlagkeresete, ami 2015-höz képest közel másfélszeres (46,6%) növekedés.

A boltos eladók létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 júniusában:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	június	január	június
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	219
250 fő felett	63	63	244	248
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

A boltokból hiányzik legalább 10 ezer eladó.

(blokkk.com, 2018. augusztus 23.)

Egymástól szipkázzák el az eladókat a boltok

A létszám nem nő, a 14%-os éves béremelés ellenére sem. Év közben is csúsznak felfelé a bérek, aminek oka, hogy egymástól, egymás elől szipkázzák el az eladókat a boltosok. Nyáron a diákmunka tartja össze a boltos világot.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok létszáma 2018 eddig eltelt hónapjaiban egy kisebb, januárt követő hullámvölgyet leszámítva nem változott, a legutóbbi méréskor 144 ezer fő körül mozgott. Az előző évhez képest sem látni érdemi elmozdulást, amikor 140 ezer fős eladó létszámot rögzített a statisztika (és 2018-ban új módszertan szerint dolgozik, ami nehezíti az összehasonlítást).

Az eladók bére emelkedett persze, hiszen 2018-ban tovább tolták felfelé a minimálbért és nem enyhült a munkaerőhiány. A korábbi 190 ezer forint körüli havi bruttó átlagkereset áprilisban 217 ezer forint volt a bolti dolgozók körében, ami 27 ezer forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A lényegében megmerevedett létszám és az egy évvel korábbinál 14%-kal nagyobb kereset végül azt jelzi, hogy a boltosok éppen csak tartani tudják az eddigi létszámot, megemelni már nem. Pedig több munkáskézre lenne szükség a boltokban, amit az is mutat, hogy a kereskedelem egészében a KSH szerint nagyságrendjét nézve 2018 elején nem változott lényegesen a betöltetlen álláshelyek száma.

Eladókeringő

És 2018-ban, hasonlóképpen a korábbi évekhez, év közben is kellett bért emelni. A nagy láncok ugyan meghirdették az év eleji szokásos nagy emelést, de hát azon belül is van némi mozgáslehetőség, nagyobb csáberőt mutatni a frissen jelentkezőknek a béralkuban. Az átlagot nézve a legkisebb boltosoknak is rá kellett tenni egy lapáttal év közben, néhány ezer forint erejéig, hiszen legalább meg kell próbálniuk megtartani az eladókat. A középvállalkozói körben ugyan az átlagkereset nagyon csekély lemorzsolódását jelzi a statisztika, de ennek egy cégcsoporton belüli átrendeződés lehet az oka, hiszen bért ilyen munkaerőpiaci helyzetben nem szerencsés csökkenteni.

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedtek a keresetek év közben hónapról-hónapra, a megelőző időszakhoz képest (tehát nem az előző évhez, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva), amit a boltok közötti munkaerő vándorlás tesz szükségessé. A boltosoknak túl sok lehetőségük nincs, a boltos átlagfizetés a nemzetgazdasági átlag alatt mozog, így egymástól próbálnak meg eladót elcsábítani. Ehhez pedig nagyobb fizetést kell kínálni, persze, a régi dolgozóknak is lehetőség szerint, különben szedi a sátorfáját és odébbáll egy bolttal. Ez persze olyan, amit nem bír mindenki pénzzel.

A kiélezett munkaerőpiaci helyzetet mutatja, hogy a legnagyobb üzletláncok meghirdetett álláshelyeinek száma gyakorlatilag semmit sem változott az elmúlt időszakban, akik a legnagyobb béreket kínálják egyébként. A munkaerő közvetítők körében is hasonló a kép, van ahol éppen nagyobb számban keresnek bolti dolgozókat, mint korábban.

Feltehetően a nyarat azzal ússzák meg a kereskedők nagyobb baj nélkül, hogy jöhetnek a diákmunkások, bár ők is jobban megnézik, mennyit is kapnak a borítékban. A nyár azért is nehezebb időszak, mivel azért a bolti dolgozók is ekkor mennének legszívesebben szabadságra, ugyanakkor például az üdülőhelyeken sok bolt csak nyáron tart nyitva, ráadásul ott vannak a fesztiválok, különféle nyári rendezvények, melyek ugyancsak szívják a munkaerőt.

A boltos eladók létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 májusában:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	május	január	május
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	215
250 fő felett	63	63	244	249
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. július 24.)

Boltos eladók létszáma: enyhe mínuszban

Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál. Ez is munkaerőforrás, hiába nem tetszik a szakszervezetnek.

2018 áprilisában a boltok fizikai dolgozóinak havi bruttó átlagkeresete 215 ezer forint volt, előtte 2017 decemberében 206 ezer, egy évvel korábban pedig 187 ezer, tehát emelték a béreket szépen a boltosok is. Hirdették is közben az álláshelyeket, de be kellett rendezkedniük a jelenlegi létszámokra, az ugyanis nem nőtt. (2017-hez képest ugyan a statisztika mutat némi növekedést, de volt egy módszertani váltás is és a KSH annyira nem ajánlja az összehasonlítást, hogy külön is választja a 2018-as és a korábbi adatokat).

Eladóhad létszáma: év közben csökkent

2018-ban év közben csökkent a boltos fizikai dolgozók létszáma, kétezer fővel: áprilisban kevesebb eladó, pénztáros, árufeltöltő, raktáros dolgozott a boltokban, mint januárban. És ez a létszámcsökkenés a kisebb boltos vállalkozásoknál figyelhető meg, aminek az oka lehet újabb boltbezárás is, vagy egyszerűen csak annyi, hogy az eladók továbbálltak, jobban fizető munkahelyekre mentek. Vagy a boltos nem tudta őket megfizetni, és leépített, mondjuk például kettőből egyet, és jöhetett nagyi a pénztárba, vagy a tulaj maga.

Rögvest meg kell jegyezni, hogy a boltos dolgozók elvándorlásának iránya nem feltétlenül a nagyobb, jobban fizető áruház, hiszen lehet az bármely más területe is a gazdaságnak, mivel a kereskedelem az átlagbéreket tekintve kevesebbet tud adni több más ágazatnál.

A létszámkategóriákat nézve szembetűnő, hogy az év első négy hónapjának boltos létszáma kizárólag az 50 főnél kisebb vállalkozói körben zsugorodott. Az 50-249 fő közötti létszámsávban és a 250 fő felettieknél nem volt változás, ami azt is jelenti, hogy a megszámlálhatatlanul sok álláshirdetés ellenére nem lehetett létszámot emelni. Egyes nagyláncoknál már persze más lehet a helyzet, hiszen amikor új boltot nyitnak, oda általában a boltos átlagnál jóval nagyobb bérszint mellett azért találnak embert. És nem csak az élelmiszeres, hanem egyes iparcikkes láncok is nyitnak új boltot, ezt azért hozzá kell tenni. Ráadásul vannak az átlagnál jobban fizető magyar boltos vállalkozások is, oda is mehet a vándorló dolgozó.

Részmunkaidő: jól jön az, munkaerőforrás is

Az elmúlt napokban felvetődött a részmunkaidős foglalkoztatás kérdése, a szakszervezet szerint ez hátrányos feltételeket jelent a dolgozóknak. Ez már csak azért aggályos értékelés, mert a mai munkaerőhiányos világban éppen a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik forrása az újabb munkaerőnek.

A részmunkaidő egyébként nagyon is elterjedt foglalkoztatási forma, ha a nemzetközi képet nézzük, a szolgáltatások körében jelentősebb arányban. A hullámzó forgalomhoz például így a legésszerűbb alkalmazkodni.

A munkaerőhiány persze sok mindent felülír. De a nyugdíjasok, diákok, gyermekes családok számára például jó és főleg több alkalmat is kínálhat a munkavégzéshez. Márpedig amikor elfogyott a munkáskéz, amire a kamara elnöke is utalt, ráadásul a kereskedelmet nem is emelte ki, pedig megtehette volna, a munkaerő utánpótlás egyik forrása pontosan a részmunkaidős foglalkoztatás lehet.

Nem inden nyugdíjas bírhat például teljes munkaidőben dolgozni, akkor miért ne próbálkozhasson részmunkaidővel, ami az új adókedvezménnyel különösen megéri majd neki. A diákmunkaerő is így foglalkoztatható az év nagyobb részében, hiszen tanulni is kell, egyébként ők is megkaphatnák azt az adókedvezményt, amit a nyugdíjasok. És a gyermekes családok esetében nem szabad elfeledkezni arról az apróságról, hogy a fő feladat a gyereknevelés, ami azért időigényes foglalatosság, tehát a részmunkaidős foglalkoztatás még családbarát is. És még egy sor más oka is lehet annak, hogy valaki csak részmunkaidős munkát vállalhat.

Nos, úgy tűnik egyébként, hogy a részmunkaidős foglalkoztatással nem csak a nagy, hanem a kis boltosok is élnek, ugyanis 144 ezer boltos fizikai dolgozóból 34 ezer részmunkaidős, és ebből 17 ezer, pontosan a fele a 250 főnél kisebb boltos vállalkozásoknál dolgozik. És a kisvállalkozások kétezer fős létszámcsökkenése a teljes munkaidős foglalkoztatottak számának visszaesését jelentette, a részmunkaidősök létszáma nem változott eddig 2018-ban.

A boltos eladók létszámtérképe a következő volt 2018 áprilisában:

eladók létszáma	január	április	ebből részmunkaidős
létszám	146	144	34
50 fő alatt	67	65	14
50-249	16	16	3
250 fő felett	63	63	17
KSH, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. június 22.)

Hullámvasúton a boltos létszám

Hullámvasúton a boltokban foglalkoztatottak létszáma. A boltos létszám 2018 elején alig mozdult a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik, masszív alapokon nyugszik a létszámhiány, mivel nagyobb béremelésekre már nem futja a boltos világnak. Ennyi pénzt ad a vásárló.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a bérszámfejtés 2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig 215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál jócskán kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. A boltosoknak nem futotta nagyobb béremelésre, a szemfülesebb munkavállaló pedig máshol nagyobb fizetést kap, ezért sem emelkedhetett a létszám a boltokban.

Elindult a boltos létszámhullámzás

Természetesen a boltok között is jelentősek a bérkülönbségek, a nagyobbak vaskosabb hó végi borítékot tudnak a dolgozóik markába nyomni, összességében azonban maradt a munkaerő hiánya 2018 első negyedévében is.

A legfrissebb adatok szerint a boltokban a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki bármit is ügyködik a boltban, 2018 első negyedévében alig mozdult a korábbi évek azonos időszakához képest, az 1-2%-os változás érdemi növekedést még nem jelent. Természetes ugyanakkor, hogy az év végi roham után a következő év elején csökken a létszám, hiszen a forgalom is visszaesik januárban a megelőző decemberihez képest.

A létszám bizonytalanság megmaradt, hiszen a boltosok körében a foglalkoztatottak száma kisebb lett 2018 elején az előző év végéhez képest, nem tartották meg az embereket, hiszen a kisebb forgalom a nagyobb létszámot már nem bírta volna el.

Az alkalmazottak száma ugyan már érzékelhetőbb arányban nőtt a foglalkoztatottak számán belül, ami azért részben visszavezethető a nagyobb bérekre is, de az egyéni vállalkozók száma például, akik a legkisebb boltokat viszik, már csökkent. Az elmúlt években is egyébként erős hullámzás jellemezte év közben a létszámot, valószínűleg hasonló irányzat várható 2018-ban is.

Az alkalmazottak száma a nagyobb - négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások körében - nőtt valamelyest, de a KSH is tartózkodik az összehasonlítástól, mivel egy új adatgyűjtési módszertant vezetett be.

Az előbbiek alapján a következő boltos létszámtérkép rajzolódott ki 2018 első negyedévében:

boltos világ	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.	2018. I.
foglalkoztatottak	359	376	372	367	361	353	372	387	367
ebből alkalmazottak	304	318	314	311	308	303	323	337	320
alkalmazott*	199	199	200	199	202	202	202	201	210
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

És ugye emlékeztetőül, hogy az elmúlt években mi jellemezte a boltok létszámvilágát, a sok-sok álláshirdetés és azért nem lebecsülhető mértékű béremelések ellenére:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	315	312	318
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

(blokkk.com, 2018. május 23.)

Maradt a létszámhiány és a sorállás a boltokban

Megemelték a boltosok is a béreket, de még mindig kevés az eladó. A kisboltok nem tudtak a bérlemaradásból faragni, a nagyobbak viszont feljebb zárkóztak: nőtt a bérolló közöttük. De a sorállás mindenütt megmaradt.

Továbbra is hosszúak a sorok a boltokban, nincs elég munkáskéz, eladó, pénztáros árufeltöltő. Az elmúlt három esztendőben a foglalkoztatottak száma nem változott a boltos kiskereskedelemben, miközben a forgalom évente 5-6%-kal emelkedett, ennyivel több árut kellett mozgatniuk a bolti és a raktári munkásoknak.

Nem túl rózsás a helyzet (finoman fogalmazva) a szakmunkások, szakképzett eladók terén sem, hiszen gyakorlatilag ebben a foglalkoztatási körben sem volt érdemi változás. Az egyéni vállalkozók száma pedig csökkent is:

boltos világ	2014	2015	2016	2017
foglalkoztatott	361	369	368	368
alkalmazott	304	316	314	319
szakmunkás	107	100	97	103
egyéni vállalkozó	34	37	35	30
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő

Nem sikerült feljebb zárkózni: a kisboltok bérelmaradása nem változott

A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése egyaránt feljebb hajtották a boltos kereseteket, mely nyomán a fizikai dolgozók körében három esztendő alatt közel másfélszeresére nőttek a bérek a bolti kiskereskedelemben. De hát máshol is emelkedtek a bérek a nemzetgazdaságban, az átlagot tekintve 30%-kal a jelzett időszakban.

A boltos világ egészét nézve csökkent a fizikai dolgozók átlagkeresetének elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól, a 2014. évi 31 ezer forintról 20 ezer forintra. Ez nem kevés, de nem is egyforma mértékű a boltok között. A kisebb boltok 46 ezer forintos bérlemaradása 2018 elején 42 ezer forint volt, ami gyakorlatilag tehát nem változott, így a munkaerő piacán ugyanolyan hátrányban voltak 2018 elején, mint három évvel korábban. A nagyobb boltok viszont 2018-ban már túl is lépték a nemzetgazdasági átlagot, pedig korábban még ők is alatta mozogtak. Ők bírták a nagyobb bértempót.

Mindez egyébként azt is jelentette, hogy a boltos világon belül nagyot nyílt a bérolló a fizikai dolgozók keresetét nézve, ami 2014-ben 30 ezer forint volt, 2018 elején viszont már 50 ezer forint:

	2014	2015	2016	2017	2018
boltok	143	148	161	191	207
50 fő alatt	128	133	144	167	183
250 fő felett	158	164	181	217	233
nemzetgazdaság	174	182	193	221	225
KSH, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018: február

Mindez azt is jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállalónak van hol válogatnia, ha álláslehetőséget keres, a boltos világban és azon kívül is.

És akkor a munkaerőhiány: megközelítheti a 15-20 ezer főt is

A piaci jelzések alapján mindenütt keresik a boltok a munkaerőt. Egyrészt eleve több kellene, még a legnagyobb áruházakban is, másrészt nagyon erős az úgynevezett fluktuáció, a munkahelyek közötti vándorlás, ágazaton belül, de az egyes nemzetgazdasági ágazatok és a határon túli munkahelyek között is.

Igaz, hogy az elmúlt években egyik oldalról évről-évre csökkent a boltok száma, de a nagy láncok közben folyamatosan bővítették hálózatukat, ezért is keresnek folyamatosan eladókat. És persze valamilyen szinten a magasabb bér ellenére a nagyáruházakban is van munkaerőhiány, ami a pénztárak előtt kígyózó sorokból és az álláshirdetések alaposabb átbogarászása nyomán egyértelműen látszik. A kisboltoknál a "rögtön jövök" tábla a munkaerő hiányának a vásárló számára is látható tükre.

A különféle adatsorokat, felméréseket és piaci jelzéseket egybevetve változatlanul mintegy 5% körüli a munkaerőhiánya boltos kiskereskedelemben, ami hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet jelent. Ez a nagyságrend az elmúlt három esztendőben nem változott. A további jelentősebb béremelés gátja pedig a vásárló, aki árgus szemekkel fürkészi továbbra is az árakat, hiába több a fizetése. És közben fejleszteni is kellene, amire már nem futja minden boltosnak, minél kisebb, annál kevésbé. A lemaradás pedig végzetes lehet egy határon túl.

(blokkk.com, 2018. május 17.)

Kevesebben dolgoznak kisboltban

És fogyott a szakmunkások száma is a boltokban. Közben robotosodik a bolt is. A nagy, mert a kicsinek se helye, se pénze rá.

Az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt három esztendőben megmerevedett a boltos munkaerőpiac annyiban, hogy a foglalkoztatottak száma, azoké, akik bármilyen címen bármilyen (fizikai, vagy szellemi) munkát végeznek a boltokban, például alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként, nem változott. Még 2013-ban és 2014-ben mutatott a statisztika ugyan növekedést a boltos foglalkoztatásban, mintegy 5-6% közötti mértékben, de ebben nem csak a boltos piac növekedése játszhatott szerepet, hanem az online kasszarendszer beléptetése is, ami ezekre az évekre esett, és azért tisztította a piacot a munkaerő frontján is (több nyugtaadáshoz több költség, nagyobb létszám dukál).

De hát az elmúlt három esztendőben a boltos forgalom emelkedésénél jóval nagyobb ütemben kényszerültek bért emelni a kereskedők, a munkaerőhiány miatt. Nyilván több ember kellene ma is, a felmérések és az álláshirdetések azért ezt mutatják, de a foglalkoztatottak száma, a teljes létszám nem változott.

Kisboltok: számuk is csökkent, kevesebben is dolgoznak ott

2015-ben 133 ezer, 2017 derekán már csak 126 ezer boltba lehetett menni vásárolni. Hosszú évek óta csökken a boltszám, a kisboltok folyamatosan teret veszítenek a nagyobb áruházakkal szemben (nagyobb áruház persze van hazai is).

Mindez látszik a létszám mutatóiban is, hiszen a változatlan foglalkoztatotti számon belül a nagyobb boltok alkalmazottainak száma emelkedett az elmúlt három esztendőben, szemben a kisebb boltokéval. Ez a kisboltszám olvadásának egyik következménye. És a munkaerő vándorlásának egyik iránya is következik ebből, mégpedig az, hogy feltehetően (ezt már nem mutatja a statisztika, de gyakorlati tapasztalatok igen) a kisboltokból mennek át dolgozók a nagyáruházakba, ahol köztudott nagyobb a bér.

Egy másik változás a boltos foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók számának csökkenése:

bolti kiskereskedelem	2015	2016	2017
foglalkoztatottak	369	368	368
ebből alkalmazottak	316	314	319
alkalmazottak nagyobb boltokban*	193	199	202
alkalmazottak kisebb boltokban	123	115	117
egyéni vállalkozó	37	35	30
KSH, érték: ezer fő, */: négy főnél nagyobb boltok

Szakmunkás eladó: kevesebb van belőlük

A boltos kereskedelem öregjei azt mondják, hogy nagy a baj, mert eladó nélkül nincs is igazi kereskedelem. De hát az élet, nem is ritkán, a gazdaságban is rácáfol hagyományos vélekedésekre, az értékesítési csatornák örökös fejlődése, átalakulása révén. Ráadásul a digitalizáció a boltokat is alaposan felforgatja. A webáruházban csak egy honlaphoz lehet fordulni (persze néhol akad telefonos ügyfélszolgálat, vagy éppen szakboltja is van a vállalkozásnak), a napjainkban törtető diszkontokban árufeltöltő és pénztáros kell csak. Az önkiszolgáló, vagy éppen hagyományos boltok egy részében ráadásul nem kötelező szakképzett eladót alkalmazni, például egy zöldség-gyümölcs, vagy ruházati, vagy könyvesboltban már nem előírás.

A jövőt vizslatva persze előreláthatóan a hagyományos bolt nem szűnik meg, de a súlya csökkenni fog és sok minden átalakul majd benne is (például már itt vannak az önkiszolgáló pénztárak, vagy például az elektronikus polccímkék, amikor nem kell papírfecnivel rohangálni árváltozáskor az árutartó gondolák között). Megjelentek - tőlünk kicsit távolabb még csak, de egyre közelebb - az eladó nélküli digitális dobozboltok is. Vagy egy másik példa, automatából már nem csak forró teát, vagy kávét, hanem könyvet is lehet vásárolni.

És a kisboltok a digitalizációban is hátrányban vannak. Bár jó néhányan indítottak webáruházat, de hát a forgalom zöme itt is a nagy webáruházaknál csapódik le, ahol százezres nagyságrendű a kínálat. A digitális eszközalkalmazás is nehéz terep, hiszen az egyszeri, induló beruházás drága, a megtérülésben van kockázat is, ráadásul a helyszűke is korlátokat szab.

A hagyományos bolt lelke persze még mindig az eladó, de hát a szakképzett szakmunkások száma apad. A teljes boltos foglalkoztatotti körben - itt célszerű hosszabb időszakot vizsgálni - 2013-ban még 128 ezer szakképzőt (szakiskolát, szakmunkásképzőt) végzett dolgozott, 2017-ben már csak 116 ezer fő.

Az előbbi csökkenés döntő részben az alkalmazottak köréhez kötődik. És közben az általános iskola 8 osztályát végzők száma emelkedett, 17 ezer főről 23 ezer főre. Ez is jelez azért valamit:

boltos kiskereskedelem	2013	2014	2015	2016	2017
szakképző	113	107	100	97	103
8 általános	17	19	24	20	23
KSH, érték: ezer fő, szakképző: szakiskola, szakmunkásképző

A foglalkoztatotti statisztika szerint a változatlan összlétszámon belül emelkedett az érettségizettek száma, de azt nem tudni, hogy közülük milyen arányban végeznek bolti, eladótéri fizikai, vagy valamilyen irodai munkát. És közben csökkent a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettségűek száma.

(blokkk.com, 2018. március 14.)

A legtöbb hölgy a boltban dolgozik

A gazdasági ágazatokat tekintve. 2017-ben ugyanannyi hölgy dolgozott a boltokban, mint egy évtizede, az összlétszám azonban apadt. Női szakma-e a bolti munka?

Hát igen, mert ők vannak többen a boltban.

A nemzetgazdaságban egyébként 4,4 millió fő a foglalkoztatottak száma, ebből 2 millió fő a női nemhez tartozik, ez 45%-os arányt jelent. Ezek szerint nem is olyan gyenge ez a nem. A gazdasági ágakat tekintve a teljes kereskedelemben (ide tartozik három ágazat, a boltos kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem, valamint a gépjárművek kereskedelme) 551 ezer fő végzi a munkáját, ebből 295 ezer nő. Itt már 54% az arány, a hölgyek javára. Ennél több hölgy csak a feldolgozóiparban dolgozik, 353 fő.

A gazdasági ágakat követő ágazati bontásban, besorolásban a nemzetgazdaság egészét, az összes ágazatot nézve a boltos kiskereskedelem az első, ott dolgozik a legtöbb hölgy. Egy évtizeddel ezelőtt, 2008-ban a boltokban 380 ezer fő dolgozott összesen (férfiak, nők együtt), közülük a hölgyek száma 246 ezer fő volt. A foglalkoztatottak teljes száma csökkent tíz év alatt a boltokban, de a hölgyeké nem, persze hullámzások azért voltak.

Hát igen, a hölgyek vannak többen a pult mögött

Az elmúlt fél évtized változásait nézve, a 2012-es esztendőhöz mérve a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak teljes száma feljebb kúszott, de az elmúlt három évben már nem változott, hiába a nagy munkaerőhiány és béremelés. Némi hullámzás nyomán ezen belül a hölgydolgozók száma emelkedett, de részarányuk gyakorlatilag nem változott, 67-68% volt:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
hölgyek	240	235	241	252	250	245
hölgyek aránya	68%	68%	67%	68%	68%	67%
KSH, érték: ezer fő

Az foglalkoztatottak számában egyébként mindenki benne van, aki bármilyen formában, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként dolgozik a boltban.

Az alkalmazottakat nézve, akik munkaszerződéssel dolgoznak (a foglalkoztatottakon belül), az előbbi kétharmados aránnyal szemben valamelyest nagyobb a hölgydolgozók aránya, 70% körüli:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	294	291	305	316	314	319
hölgyek	206	205	215	228	223	221
hölgyek aránya	70%	70%	70%	72%	71%	69%
KSH, érték: ezer fő

És egy kicsit mélyebben turkálva a hölgyek boltos világában, azok aránya, akik szakiskolát, szakmunkásképzőt végeztek, tehát a legigazibb kereskedők, csökkent. Öt évvel ezelőtt 53% volt a szakképzett hölgydolgozók aránya, de 2017-re számuk és arányuk is csökkent, ami már csak 47% volt.

És a részmunkaidős foglalkoztatásban is csökkent a számuk, pedig azt hihetnénk, hogy ezzel ők élhetnének igazán, de úgy tűnik, a pénz nagy úr, és inkább a teljes munkaidőt választják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
hölgyek	206	205	215	228	223	221
szakképzettek	110	113	107	100	97	103
részmunkaidős	28	31	28	25	23	22
KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. március 8.)

2017 végére jókorát ugrott a boltos foglalkoztatottak száma

Az éves mérleg azonban semmi elmozdulást nem mutat. Nyomultak volna a nyugdíjas szövetkezetek? Tisztulgatna is a munkaerőpiac? A nagyobb boltok alkalmazottainak száma ugyanis nem változott. ₪₪₪

A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2017-ben a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma összességében - éves szinte számolva - nem változott a korábbi évekhez képest. A havi bruttó átlagkeresetek persze szépen emelkedtek a munkaerő hiánya következtében, 2017 decemberére a fizikai dolgozóknál - eladók, pénztárosok, árufeltöltők körében - 206 ezer forintra nőtt. A boltos kiskereskedelmi átlag is szépen emelkedett, megközelítette a 250 ezer forintot. Ez 15% körül szóródó növekedés a bolti dolgozók javadalmazásában, miközben a bevételek, a bolti kiskereskedelem forgalmának emelkedési üteme ennek harmada volt.

Na de a létszám: lehet találgatni

A munkaerőhiány óriási már évek óta, hiszen ha nem így lenne, nem kellene ennyivel emelni a béreket (a munkaerő piaca is piac, így ha kevés van belőle, akkor emelni kell az árát, pontosabban szólva a bérét). A legutolsó, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó harmadik negyedévi adat is csúcsra futott, az álláshirdetések tömege pedig csak hízik, szinte napról-napra.

A foglalkoztatottak számának éves mérlege, amiben mindenki benne van - alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, vagy éppen szövetkezeti tag -, aki bármennyit is dolgozik a boltban, nem mutat változást, már harmadik esztendeje. Ez így nagyon kedvezőtlen mérleg:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
KSH, érték: ezer fő, */: blokkk.com számítása a negyedéves adatokból

Igen ám, de ha az éven belüli változásokat nézzük, akkor bizony egy nagyon is jelentős elmozdulás történt 2017-ben. Ennek lényege, hogy második negyedévben, legfőképpen pedig az utolsó három hónapban nagyot ugrott a foglalkoztatottak száma. 2016 utolsó negyedévéhez képest ez a növekedés 20 ezer főt jelent, ami 5%-os bővülés:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
359	376	372	367	361	353	372	387
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve év közben hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de általában egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott például a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott egyet létszámban az online kassza bevezetése is már korábban, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

De vajon mi történhetett 2017 második felében?

Az alkalmazottak száma az évközi adatok szerint gyakorlatilag semmit sem változott 2017-ben, 2016-ban sem volt semmiféle évközi hullámzás. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb boltok körében (ez az adatsor a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát jelzi) semmiféle elmozdulás nem volt év közben:

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195	196	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Nyugdíjasok, tisztább munkaerőpiac

Egyes szakértői vélekedések szerint egyrészt növekedhetett a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a boltokban is. A KSH adatai szerint 2017 első és utolsó negyedéve között emelkedett a 60-69 éves korosztály foglalkoztatottsága, nemzetgazdasági szinten 25 ezer fővel. Ebben feltehetően szerepet játszott a magasabb minimálbér és a nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és pénzben - adóban - olcsóbb keretrendje is.

Egy másik ok pedig az lehet, hogy a magasabb minimálbér és a nagy munkaerőhiány mellett tisztulhatott is a munkaerőpiac is. A nagyobb bért nehezebb eltitkolni, a foglalkoztatott alkupozíciója pedig erősödött, márpedig neki azért végső soron a bejelentett állás a jobb.

Kétirányú mozgást hozhatott viszont a boltszám csökkenése. A bezárt bolt kiesik a statisztikából. Ugyanakkor ezek nyilván a legelesettebbek (talán megkockáztatható, hogy a munkaerőpiaci ügyeskedések egy jelentősebb hányada a gyengélkedő vállalkozás körében inkább az életpályájuk végéhez köthető), a munkaerejük viszont más bolthoz is vándorolhat, esetleg jobb foglalkoztatási körülmények közé.

A legfontosabb kérdés már csak az, hogy egy egyszeri hullámról, vagy tartósabb változás indulásáról van szó, de erre csak a későbbi adatok adnak majd választ.

(blokkk.com, 2018. február 20.)

Csak az álláshirdetések száma nőtt, az eladók létszáma nem

A munkaerő utánpótlás egyik forrása a tönkrement bolt eladója? Mindent elárasztanak a boltosok álláshirdetései, de az eladók létszáma nem nőtt. Kevés volt a 32 ezer forint plusz.

Az eladóhad létszáma semmit sem változott 2017 eleje és vége között, de azért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt másfél ezerrel, persze a részmunkaidősök száma közben ugyanennyivel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a boltosok a hiányzó munkaerő egy részét hosszabb foglalkoztatással pótolták, ha már több ember nincs, akkor az egyébként is munkát vállalókat kell hosszabb munkaidőben foglalkoztatni. Persze, az alkalmazott a hosszabb munkaidő alatt többet is keres. Vannak ugyanakkor ennek a megoldásnak hátulütői is, hiszen pont a kereskedelem az, ahol hullámzik napközben is a forgalom, így a részmunkaidős foglalkoztatás kézenfekvő megoldás. Lenne. Leginkább a diszkontok élnek vele, ahol nagyobb a fizetés, így még részmunkaidővel is viszonylag jól lehet keresni, a többi bolthoz képest. Nem véletlen, hogy nyolc órára vetítve bérlista vezetők, de a boríték a részmunkaidősnél azért vékonyabb. Hát, mindenki, a boltos is, az eladó is úgy számol, ahogy neki megéri.

2016-hoz képest sem változott az eladólétszám, csak az álláshirdetések száma nőtt. A legnagyobb áruházláncok honlapjain semmit sem változott az álláshirdetések száma, nem is rakja fel mindenki az összes betöltetlen munkalehetőséget, sok esetben csak munkakört hirdetnek, ahová több főt is beraknának. Egyes láncok darabra ugyanannyi álláshelyet tüntetnek fel már jó ideje, például pontosan százat, vagy éppen ötszázat. De hát a túl sok álláshirdetés sem jó reklám ezek szerint, bár a pénztárak előtti sor, vagy a foghíjas, lazán széthúzott áruféleség a polcon, az eladótérben pihentetett gyűjtőcsomagolás dobozhalmaza azért árulkodó jel.

Feltűnő viszont azért, hogy a legkülönfélébb hír- és egyéb olvasnivaló oldalakon megszaporodott a boltos álláshirdetések száma, egyes munkaerő vadász portálok pedig ki is mutatják, hogy az egyik legkeresettebb munkaerő az eladó. Az informatikusok lassan már szégyenlősen elfordítják a fejüket, ha állásvadászatról esik szó, hiszen ott toporognak a nyomukban az eladók.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete a boltokban pedig 18%-kal nőtt, 32 ezer forinttal egy év alatt, 179 ezer forintról 211 ezer forintra. De év közben is emelkedett folyamatosan, hiszen 183 ezer forint volt januárban. Hiába, ez létszámemeléshez kevés volt. Könnyű persze rávágni, hogy akkor tessék többet emelni, de hát ott az árcédula is a boltban, nem csak a hosszú sor. Lehet választani, melyik nőjön, az ár, vagy a sor. De végső soron a bért is a bevételből lehet csak kifizetni, az meg annyi.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	november
boltok együtt	140	140	141	141
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	65
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	11
iparcikkek, egyéb	53	53	55	54
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Változás összességében semmi.

A bezárt bolt dolgozója másik boltba ment dolgozni?

Könnyen lehet. Ennek ugyan statisztikája nincs, de egy újonnan felvett dolgozó esetében a boltos nagyon is tudja, hol ügyködött előtte új eladója. Elsősorban a szakképesítéssel rendelkező eladó az, aki ragaszkodhat a szakmájához, van rá példa, sőt arra is, hogy rárepülnek az állásvadászok a bezáró boltra.

Nyilván az is igaz, a bezárt bolt minden eladója nem biztos, hogy szakmájában, másik boltban kezd új életet. Igaz lehet ez egy kistelepülésen például, de az sem véletlen, hogy a boltosok álláshirdetéseik alapján nagyon is támogatják a munkába járást.

De végül - mivel nem kevés bolt zárt be végleg - nagyon is lehet a hiányzó létszám pótlásának, legalább a szinten tartásának egyik forrása a bezárt bolt eladójának átvándorlása, átcsábítása a még talpon maradóba. Van ráutaló jel.

Csak emlékeztetőül a boltszám csökkenés az elmúlt rövid időszakban, amiben azért nagyságrendje miatt van létszámtartalék is valamennyi:

	2015 december 31	2017 június 30	csökkenés
élelmiszer	42.371	40.329	- 2.042
iparcikk	98.762	93.557	- 5.205
összesen	141.133	133.886	- 7.247
KSH, járműboltokkal együtt

Nem mindegy, hol a bolt

A munkaerőpiac oldaláról sem mindegy, az ország melyik szegletében van a bolt. Az ország közepe táján a legkedvezőbb a helyzet, a boltosnak, és az eladónak is, mivel mindkettőből sok van. Köztudott, hogy nagy a boltok közötti vándorlás, néhány ezresért már ugrik is az eladó egy házzal odébb. Hiába, a munkaerő piaca is piac, mindkét oldalról.

Nyilván a boltban szegényebb megyékben a legsanyarúbb a helyzet, amire szomorú, de tanulságos példa a Palócker bedőlése, ami a mai napig lenyomja a boltos létszámot a megyében:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
január	41	34	13	5	5	...	2	2	2	2	1
november	43	34	13	5	4	...	2	2	2	2	1
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. január 19.)

Ezt nem találnád ki! Újabb csúcson a micsoda is?

az üres, betöltetlen álláshelyek száma. Soha nem nőtt ennyivel és ennyire, négy év alatt négyszeres a megugrás. Ezért hosszabbak is a sorok a boltban. De van rosszabb is. És Németországban még mindig nagyon keresik a bolti eladókat, most éppen 36 ezret.

A legfrissebb adatok szerint 2017 harmadik negyedévében újabb rekordszintre kúszott fel a az üres álláshelyek száma a magyar gazdaságban, a versenyszférát - a vállalkozásokat - tekintve. Ez már fél évtizede így megy, ami azt is jelzi, hogy nehéz ezt orvosolni. A kereskedelemben ezernyolcszáz fővel mászott egy magasabb lépcsőfokra a mutató az előző évihez képest, bő harmadával. Négy esztendő alatt négyszeres a megugrás.

Az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében (amiben a nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és a bolti kiskereskedelem is benne van), amikor szépen gyarapodott a forgalom, a foglalkoztatottak száma ugyan hullámzott, de a 2014 évi 548 ezer főhöz képest nagyságrendjét tekintve nem változott, hiszen 2016-ban ez a mutató 544 ezer fő volt. A béremelések a létszám őrzéséhez voltak elégségesek.

Rögtön jövök, ebédszünet

A legnagyobb gondban a boltos kereskedők vannak, ahol a foglalkoztatottak száma ugyan valamelyest mozdult, de hát ez azért kevés, különösen az üres álláshelyek mutatóinak tükrében (2014-ben 361 ezeren, 2016-ban 368 ezren dolgoztak a boltokban, de hát ez mindössze soványka 2%-os emelkedés).

2017-ben az első három negyedévben egyébként jó nagy hullámokat vetett a foglalkoztatottak száma, mind a kereskedelemben, mind ezen belül a boltok körében, de az első három negyedév átlaga lényeges elmozdulást már nem mutat. Itt majd az éves mutató ad később pontosabb eligazítást (volt egy nagy esés, majd egy nagy nyári megugrás, utóbbi feltehetően a diákmunka meglódulása miatt).

Egy kicsit részletesebben nézve az adatokat egyébként kitűnik az is, hogy évről-évre egyre nagyobb mértékű az üres álláshelyek számának növekedése. Négy év alatt pedig négyszeres a megugrás:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres hely	1.644	2.525	3.725	4.844	6.660	137%	405%
változás	.	+ 881	+ 1.200	+ 1.119	+ 1.816	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, kereskedelem, harmadik negyedév

Igaz, közben három év alatt tízezerrel csökkent a boltok száma, de a kereskedők így is szünet nélkül keresik a munkaerőt. Bizonyára azért, mert több kellene. A kisboltok sem kivételek, hiszen ők a bérversenyben hátrányban vannak. Új jelenség körükben, hogy a "rögtön jövök" táblák mellett megjelent az "ebédszünet" felírat a bezárt ajtókon, a lehúzott rács mögött. A decemberi karácsonyi forgalomban is.

A legnagyobb multi áruházak honlapjainak tanúsága szerint közben ugyanúgy keresik a munkaerőt, mint korábban. Vagy még jobban.

A szakszervezet pedig egy kicsit összekaphatná magát, hiszen a béreket a munkaerőhiány magától is nyomja felfelé. A versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a 2013. évi 239 ezer forintról 304 ezer forintra nőtt, negyedével lett több. A kereskedelemben 214 ezer forintról 269 ezer forintra emelkedtek a keresetek, ami ugyanakkora ütem (harmadik negyedéves adatok). És - tiszteletben tartva az alkalmazottak sok tekintetben jogos igényeit, de hát ezek kezelése körükben már a szakszervezeti vezetők feladata - messze nem a Tesco, vagy a Metro fizet a legrosszabbul, de hát a szakszervezet is oda megy dörömbölni, ahol nagyobb zajt tud csinálni. A kis bolt neki is csak kis bolt, pedig ott kellene a nagyobb segítség (persze, nem a sztrájk, de a multik bérének felfelé tologatása minden fillér erejéig a kicsik hátrányát növeli, ha ott nem történik semmi).

A kereskedelem a jobbak közé tartozik

A nemzetgazdaság egészét nyomja a munkaerő hiánya. És van olyan mutató, lényeges, amiben a kereskedelem a jobbak közé tartozik. De előbb arról, hogy a cégek körében, a versenyszférában is egyre gyorsuló ütemben nőnek az üres álláshelyek, nem is kicsit:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres helyek	16.461	23.074	30.273	41.415	53.589	129%	326%
változás	.	+ 6.613	+ 7.199	+ 11.142	+ 12.174	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, versenyszféra, harmadik negyedév

És az üres álláshelyek arányát nézve azt lehet látni, hogy messze nem a kereskedelemben a legnagyobb a gond:

1.	2.	3.	4.	5.	6.
info-kommunikáció	feldolgozóipar	építőipar	szálloda, vendéglátás	kereskedelem	szállítás, raktározás	versenyszféra
3,3	3%	2,7	2,5	1,7	1,7	2,5
KSH, üres álláshelyek aránya: százalék, versenyszféra, 2017. harmadik negyedév

De van itt más is: pontosabban, ott, nyugatabbra

A munkaerő hiánya nem magyar találmány, egész Európa nyög alatta, ki jobban, ki kevésbé. Kelet-Európa óriási bér- és versenyképességi hátrányban szenved. Megy is a munkaerő nyugatabbra.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 2,6 millió állást hirdet az Unió tagországaiban, a legtöbbet Németországban, 0,8 milliót (és itt nem kötelező hirdetni, tehát a valós igény ennél feltehetően több). Keresnek eladókat is szép számban, a legtöbb beosztott bolti eladót Németországban, de máshol is, leginkább a következő országokban:

	bolti eladók
Németország	35.999
Franciaország	5.273
Ausztria	3.614
Belgium	3.070
Egyesült Királyság	2.831
EURES, érték: fő

Pénztárosból is jócskán négyezer fölött van a meghirdetett álláshelyek száma (az eladók táblázatbeli adatain túl). De keresnek telefonos, multimédiás ügynököt is, mintegy háromezer főt, vagy félezer házaló ügynököt. A legmeglepőbb adat, hogy ötezer utcai árust is keresnek, a legtöbbet, a javát Belgiumban, négyezernél is többet.

Nem véletlen, hogy itthon hiánycikk a hentes, a pék és a cukrász az áruházakban is. Az élelmiszeriparban ötezer péket, cukrászt, négyezer hentest keresnek a nyugat-európai cégek.

És egy kicsit a más kertjét is bogarászva, felszolgálóból, pultosból több mint húszezer, szakácsból több mint 18 ezer, fodrászból, kozmetikusból több mint tízezer a meghirdetett álláshelyek száma. Kicsit messzebbre kalandozva falazó kőművesből hatezer hiányzik, de társalkodóból, komornyikból is félezer fő.

Megoldás? A sztrájkfenyegetés ebben a munkaerő környezetben - tiszteletben tartva az alkalmazottak elkeseredettségét sok ok miatt is - mégsem a legdiplomatikusabb fegyver. Sok más választás nincs, mint az eddigi munkaerőpiaci szabályozási ösztönzők gyorsabb és nagyobb súlyú továbbépítése. Önmagukban jók ezek, például a járulékcsökkentésen sokat vitatkozni nem lehet, csak éppen kevésnek bizonyultak eddig.

(blokkk.com, 2017. december 11.)

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

De mindenütt kevesen vannak, a létszám továbbra sem változott. Lesz sorállás karácsonykor, pedig a boltos eladók keresete egy év alatt 17%-kal nőtt. Élelmiszerboltba 30 ezer pluszért sem megy új dolgozó. Sőt.

Folyamatosan, hónapról-hónapra emelkednek a havi bruttó átlagkeresetek a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) körében. Szeptemberben átlagosan 192 ezer forintot lehetett keresni a boltban, egy évvel korábban 164 ezer forintot, a különbség 28 ezer forint.

Az élelmiszer boltokban (szaknyelven élelmiszer vegyes) egy év alatt 173 ezer forintról szökött fel a havi kereset 203 ezer forintra a fizikai dolgozók körében, ami az átlagnál nagyobb összegű, 30 ezer forintos emelést takar, 17%-os ütemmel. A versenyszféra 218 ezer forintos átlagánál ez ugyan 15 ezer forinttal kevesebb, de ott csak 15% volt a növekedés aránya, tehát valamit faragtak a boltok a bérhátrányukból.

A bolti kiskereskedelemben az átlagot tekintve az év eleji minimálbér emelését követően tovább kellett tolni felfelé a béreket év közben, a munkaerőhiány ezt diktálta. A nagyáruházak, köztük néhány tagja a legnagyobb hazai láncoknak, több tízezer forinttal az átlag felett fizetnek, de a kisebb boltok bérhátránya tetemes. Mindezekkel együtt a boltos alkalmazottak kereseteinek változását a következő adatok jellemzik:

	2016 szeptember	2017 január	2017 szeptember
kiskereskedelem	164	183	192
élelmiszer	173	189	203
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszer vegyes

Na de a létszám: hát az semmit sem változott, jön a karácsonyi sorban állás

Pedig kellett volna a több munkáskéz, amit jeleznek a megszámlálhatatlanul szaporodó álláshirdetések és a kisboltok körében a "rögtön jövök" táblácskák. De hát béremelésre ennyi futja (a 17%-os keresetnövekedés mellett a bevételek 4-5%-kal emelkednek csak).

Az első három negyedévben a boltokban a fizikai dolgozók létszáma az év elejihez képest 1.800 fővel csökkent, ezen belül az élelmiszerboltokban félezerrel kevesebben dolgoznak.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	szeptember
boltok együtt	140	140	141	139
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	63
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

Nem csak az ott lakók száma, átlagosnál nagyobb jövedelme, hanem az átutazók, ingázók és a turisták miatt is a boltos kereskedelem az ország közepén a legnagyobb súlyú. A közép-magyarországi térség forgalmi részesedése 40% körül mozog, de az itt foglalkoztatottak dolgozók aránya ennél már magasabb. Budapesten több mint 40 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő fogadja a boltokban a vásárlókat, számuk Pest megyével együtt 74 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a közel 140 ezres eladóhad fele ebben a térségben dolgozik.

Az egyes megyéket nézve (Pest megyét most nem számítva) a legtöbb bolti dolgozó Fejér megyében tevékenykedik, a legkevesebb pedig Nógrádban. Nógrád megye alaposan megsínylette a Palócker tönkremenetelét, mivel a megye eladóinak egy évvel ezelőtti ezernégyszáz fős létszáma a felére esett vissza. Tolnában sem dolgoznak sokkal többen, ott ezerhatszáz körül alakul a létszám, így összesen három megye, még Zala az, ahol nem éri el a kétezer főt a bolti eladók létszáma.

A egyes megyékben kisebb, nagyságrendjét tekintve leginkább száz fő körüli volt eddig az éven belüli létszámmozgás. Az öt legnagyobb és legkisebb boltos foglalkoztató megyék a következők:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
2016 (éves)	39,1	34,3	12,7	4,8	4,5	...	2	2,1	1,8	1,7	1,4
2017 szeptember	41,4	32,9	12,7	4,8	4,6	...	2,1	2,1	1,8	1,6	0,7
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2017. november 22.)

Nyáron megrohanták a lányok a boltokat

Dolgozni. A harmadik negyedévben feljebb csúszott a foglalkoztatottak száma a boltokban. A nyáron munkát vállalók döntő része a gyengébb nem képviselőiből állt. Feltehetően a diákmunka és a nyári időszakra kinyitó boltok húzták feljebb, de csak a régi szintre a foglalkoztatást.

2017 júliusa és szeptembere között visszaugrott a boltokban foglalkoztattak száma a korábbi szintre. A háttérben feltehetően az húzódott meg jelentős súllyal, hogy nagy számban vállaltak munkát nyáron a diák.

A statisztika kétféle módon figyeli a munkaerő piacát. Egyik oldalról megkérdezik a családtagokat, ki, hol dolgozott egy-egy időszakban, ebből kerekedik ki a foglalkoztatottak száma. Ebben mindenki benne van, aki dolgozott, függetlenül a foglalkoztatás viszonyától, tehát az alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok egyaránt, de a diákmunkások is. Az alkalmazotti statisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait gyűjti a statisztika közvetlenül a cégektől, ott viszont az eddig megismert időszakban, júliusban, augusztusban nem volt változás, nem nőtt a létszám. Így okkal feltételezhető, hogy döntő részben a nyári diákmunka dobta meg a foglalkoztatást. Szerepet játszott benne az is, hogy a nyári idényjellegű boltok, továbbá a sport- és más rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes árusítás megnövelte az értékesítőhelyek, és természetesen a munkát vállalók számát.

Persze, ez a megugrás nagyon kellett a boltosoknak, hiszen itt is égető a létszámhiány. Ugyanakkor a nyáron munkába állók csak annyit segítettek a kereskedelemnek, hogy visszatornázták a létszámot az egy évvel korábbi szintre, tehát a gödör aljáról feljebb rángatta ugyan a foglalkoztatást a nyári munkavállalás, de teljesen kikecmeregni még nem tudott belőle a kereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben végül a következők jellemezték 2017 első három negyedévében a foglalkoztatást, a korábbi időszakkal is összehasonlítva:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	372	nincs
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott az online kassza bevezetése is, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált:

Lányok a boltban, amikor dolgoznak: ők vannak többen és ők a mozgékonyabbak

A közhiedelemben a bolti munka a női nemhez kötődik. Ez így is van, de azért férfiak is téblábolnak a boltokban foglalkoztatottként. Tíz évvel ezelőtt a boltokban a női dolgozók aránya kétharmad körül mozgott és ez nem is változott azóta sokat, nagyságrendjét tekintve. Persze mások a nemek közti arányok az illatszerboltban és egy műszaki kereskedésben.

Érdekesen alakult viszont 2017 harmadik negyedéve, amikor közel húszezren álltak munkába a nyári hónapokban, a háromnegyedük ugyanis a gyengébbik nemhez tartozott. De hát mindössze annyi történt, hogy egy év alatt a távozók nagyobb része is a hölgykoszorúhoz kötődött, így ők most visszatértek a boltba. A statisztikában.

(blokkk.com, 2017. november 21.)

Ez a bér a létszám tartásához elég - éppen

A létszám nem moccan a boltokban, pedig a bér több. A 27-28 ezer forintos keresetemelés csak arra elég, hogy ne csökkenjen a létszám, miközben több munkáskéz kellene. A legnagyobb a baj az élelmiszerboltokban.

Két kisboltos eladó beszélget: - Sztrájkolunk. - Hülye vagy? Mi ketten? Nem is vagyunk szakszervezet. - Hát nem is. De kell a pénz. - És ki szervezi a sztrájkot? - Hát a főnök. - Elment az eszetek? - Dehogy. De lesz egy kis hírverés a faluban, itt még senki sem látott sztrájkot, ő meg így viszont néha le tudja oltani a villanyt. - És a sztrájk alatt nem ad bért! - Hát... ekkora forgalom mellett... majd akkor sztrájkolunk különben is, amikor nincs vásárló... - Te, csak egyet nem értek. A szakszervezet minket miért nem keres meg? - Mert a kis bolt nekik is kis bolt.

2017 augusztusában 196 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben alkalmazottként dolgozók létszáma (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). Ez nagyságrendjét tekintve igen halovány elmozdulás az egy évvel korábbi 193 ezer főhöz képest (másfél százalék), így a létszámhiány gyakorlatilag semmit sem enyhült. Azért sem, mert ráadásul év közben, januártól nézve szinte semmi változás nem tapasztalható. Ez nagy baj, mert több eladó kellene a boltokba.

A bruttó havi átlagkereset persze nőtt, most már 228 ezer forint a boltos vállalkozások körében, ami egy 28 ezer forintos emelést is takar. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 14%-os átlagos keresetemelés mellett a boltos vállalkozások létszáma nem emelkedik, pedig kellene.

A sorállás kulcsa: a pénztáros, az eladó, az árufeltöltő

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

Az egyes szakmacsoportokban is többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres. De több nincs. Az élelmiszerboltokban pedig - nem sokkal, de jelzésértéke van - valamelyest apadt is az eladók létszáma.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt területeken a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	augusztus
boltok együtt	140	140	141	140
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Intő jelek

A foglalkoztatás égető gondjait jelzik azok az adatok is, melyek a bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak, tehát az összes alkalmazott, vagy bármilyen más munkát végzők - például a vállalkozókkal együtt számolt - összlétszámát mutatják:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

És az üres álláshelyek mutatói sem mutatnak semmi jót:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 II.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.971
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A bért persze ki is kell fizetni valamiből. A boltos kiskereskedelmi forgalom az elmúlt egy esztendőben 4-5% körüli ütemben nőtt, ehhez képest a 14-17%-os béremelés nem kevés. Ráadásul a nagyobbak több bért adnak, így a kisboltosok egyre hátrébb csúsznak a bérversenyben.

Hát igen, a szakszervezetek azok zsebében turkálnak, ahol átlag felettiek a fizetések. Persze érthető, ha akár minden egyes alkalmazott elégedetlen a hó végi boríték vastagságával, de a szakszervezetek nyomakodása csak még jobban széthúzza a fizetések skáláját a boltokban, amit egyébként a munkaerő hiánya, a munkaerő piac előbb-utóbb úgy is kikényszerít. Mindez persze egyrészt roncsolja a versenyképességet egy határon túl, másrészt még nehezebb helyzetbe sodorja a kisboltokat.

(blokkk.com, 2017. október 19.)

Reszkethet, aki nem szeret sorban állni a boltban

Karácsonykor arathatnak a nyugdíjas szövetkezetek. Nincs veszélyben a karácsony: ugyanakkora sorok várhatók karácsonykor a boltokban, mint egy évvel korábban, az eladók létszáma ugyanis nem változott. Az élelmiszerboltokban viszont kevesebben dolgoznak. Az eladók bére persze nőtt.

A boltban sorban állni nem az irodisták hiánya miatt kell, hanem azért, mert nincs elég pénztáros. A helyenként üres, foghíjas polc, a boltban szanaszét heverő csomagolóanyagok az árufeltöltők hiányát jelzik (bár sok üzletben a bolti dolgozók mindent csinálnak, árut is pakolnak, ülnek a pénztárban, és még takarítanak is). A csemegepultnál kígyózó sor pedig a szakképzett eladó hiányának a mércéje.

A boltosok, kicsik, vagy nagyok, ez ma már mindegy, pincétől a padlásig eladót keresnek, ez egyértelműen látszik az álláshirdetésekből és a kisboltok "rögtön jövök" tábláinak sokaságából. A bolti fizikai dolgozók havi bruttó keresete (amiben az alapbér mellett a különféle pótlékok is benne vannak) 2017 júliusában 190 ezer forint volt, közel ötödével (egészen pontosan 17%-kal) több volt, mint egy évvel korábban. Ez a 28 ezer forint kevés volt ahhoz, hogy többen dolgozzanak a boltokban. De a boltosoknak nincs több pénzük bérre, amihez hozzátartozik, hogy a multi áruházak átlag felett fizetnek (a többségük és a Tesco biztosan). A foglalkoztatottak száma (amiben az összes alkalmazott mellett a vállalkozók, vagy éppen a segítő családtagok is benne vannak) 2017 második negyedévében 23 ezer fővel csökkent, tehát döntő részben a kisvállalkozások körében nagy lehet a baj. A bér lett a boltok közötti verseny legerősebb eleme, aki bírja, maradhat, aki nem, lehúzhatja a redőnyt.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül néhány kiemelt területét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	július
boltok együtt	140	140	141	141
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
elektromos készülék, híradástechnika	5	5	5	5
illatszer	5	5	5	5
benzinkút	4	4	4	4
könyv, sportszer, játék	3	3	3	3
bútor	3	3	4	4
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Az előbbi létszám adatok nem tartalmazzák a diákmunkát, a kölcsönzött munkaerőt. A részmunkaidősök száma gyakorlatilag semmit sem változott, hosszú ideje 34-35 ezer fő körül mozog (a fenti adatokon belül).

Nincs veszélyben a karácsony, és berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek

A karácsonyi bevásárlás nincs nagyobb veszélyben, mint egy éve, de tanácsos korábban kezdenie annak, aki utál sokat sorban állni a pénztárak előtt. És a posta ugyan azt ígérte, hogy felkészült, a webáruház rajongóknak is szerencsésebb mihamarabb megkezdeni a böngészést a karácsonyi árukínálatban.

És a karácsonyi szezonban berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek.

A tescos sztrájk azért azt is jelezte, hogy a diákmunka, a munkaerő kölcsönzés sokat lendíthet a szekéren. A nyugdíjas szövetkezetek feltehetően decemberben már mélyebben meritkezhetnek a boltos kiskereskedelem piacában, hiszen fog kelleni a több munkáskéz és más új forrás úgy tűnik, nincs is. A legfrissebb adatok szerint számuk már 43, ami jelentős a 100 körüli számban ügyködő iskolaszövetkezetek mellett.

Persze, nyugdíjasok eddig is dolgoztak, a kereskedelemben is. A kérdés az, hogy a valóban kedvezőbb adózási feltételek (csak 15% szja-t kell fizetni, bérterhet sem a nyugdíjasnak, sem a szövetkezetnek semmit) és rugalmasságot kínáló szervezési keretük mellett mennyi új munkába álló nyugdíjast tudnak megmozgatni.

A blokkk.com már rámutatott, hogy elsősorban a jelenleg már amúgy is dolgozó nyugdíjasokat próbálhatják meg összeterelni az új szövetkezetek, ami a rugalmasabb működés és a kisebb közteher mellett nem csekély előny, de növekedhet is a dolgozó nyugdíjasok tábora. Több ok miatt is azonban túlzott várakozás nem támasztható velük szemben, elsősorban azért, mert akinek nagyon kellett a pénz eddig is, és bírta is, az már korábban elszegődött dolgozni, de végül minden új munkaerő nagyon is jól jön. A blokkk.com jelenleg azzal számol, hogy néhány ezer új dolgozó mozgósítható a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül a bolti munkavégzésre.

Itt például figyelembe kell venni, hogy a bolti pénztárosnak és az árufeltöltőnek nem kötelező a szakképzettség, de az eladónak már igen (eladó az, aki kérés alapján kiszolgálja a vásárlót). Persze, egy sor iparcikk boltban is kötelező a szakképzettség, például a műszaki cikkeknél, de a könyves, vagy ruházati boltban már nem. Feltehetően leginkább a pénztárosok és egyes szakmákban az eladók táborát szaporíthatják a nyugdíjasok. De hát a sztrájkoló tescosok - és minden más társuk - tudnak mesélni arról, hogy a bolti munka - a létszámhiánytól most függetlenül - nem könnyű feladat.

(blokkk.com, 2017. szeptember 20.)

Megrendítő: 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma

a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár. ₪₪₪

2017 második negyedévében a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 353 ezer főre zuhant, amire az elmúlt három évben, miközben évről-évre bővült a forgalom, nem volt példa. Ez a 2017 második negyedévi foglalkoztatotti létszám 23 ezerrel kisebb az egy évvel ezelőttinél. A boltos létszámesés az elmúlt egy évben negyedévről-negyedévre nézve folyamatos volt. Még 2016 második negyedévére, a vasárnapi boltzár eltörlését követően feljebb kúszott ugyan a létszám a korábbihoz képest, de utána már folyamatosan csúsztak lefelé a mutatók:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Némi statisztikai módszertan azért idekívánkozik. A foglalkoztatottak számának mutatója magában foglal mindenkit, aki a felmérés időszakában az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet szerző munkát végzett. Kicsit részletesebben, a mutatóban benne vannak az alkalmazottak, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai, szövetkezeti tagok, valamint a segítő családtagok is. Ez azért fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak van egy másik munkaerő piaci mutatója is, ami az alkalmazottak számát méri, de csak a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében. Tehát a teljes munkaerő piaci képet a foglalkoztatottak száma mutatja.

A foglalkoztatottak számának csökkenése nagyon is összefügg azzal, hogy - ez a legutolsó adat - 2017 elején elképesztő méretben megugrott az üres álláshelyek száma a boltos kiskereskedelemben:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta az alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről, de a boltbezárási statisztika sem fog javulni. Nem véletlen a "rögtön jövök" táblák megszaporodása az elmúlt időkben.

De - az előbbi hatással éppen ellenkezőleg - munkaerő sincs elég ott, ahol tudnának fizetni, így nem véletlen az sem, hogy a legjobban fizető nagyáruházaknál is állandósult a munkaerő keresés. Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.

A korábbi években, 2014-ben és 2015-ben egyébként emelkedett a foglalkoztatottak száma, amihez feltehetően nem kevés köze volt az online kasszarendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért több költség is dukál. De 2015-ben és 2016-ban megfordultak a mutatók és 2017 második negyedévében foglalkoztatottságban ott tart a bolti kiskereskedelem, ahol 2012-ben (pontosabban, még ott sem):

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	353
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: második negyedév

És a nagyobbak

Nem rózsás a helyzetük a nagyobb, négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások helyzete sem. Itt már akad olyan mutató, amely a fizikai dolgozók, az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktári dolgozók számát mutatja. Hát ebben a körben ugyan nem csökkent, de nem is nőtt a létszám (az a csekélyke elmozdulás, ami a számtan szabályai szerint kiolvasható, növekedésnek aligha nevezhető). Ez a pénztárak előtti hosszas sorállást, vagy az álláshirdetések garmadáját elnézve csak annyit jelent, hogy legalább nem romlott a helyzet (ami persze vállalkozásonként eltérő képeket rejt magában). Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az ide tartozó nagyobb áruházláncok azért az átlagnál többet fizetnek a dolgozóiknak, így felfelé húzzák a mutatót (bár a Tesco szakszervezetei ezt vitatják):

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Ja, és a bér: több munkáskezet fogni ennyi kevés

Hát az bizony emelkedett, nem is keveset. 2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint. Hát ez bizony 29 ezer forintnyi különbség, a növekedés üteme pedig 18% - 4% körüli forgalomemelkedés mellett. Egyébként a júniusi átlagkeresetek egy ezressel kisebbek voltak, mint májusban, tehát az előző hónapban, de ekkora hullámzás máskor is volt már.

Nincs már sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek. Valószínű, hogy folytatódik a boltbezárás.

(blokkk.com, 2017. augusztus 22.)

Jönnek a szomszédok, az éltes mester és a szatócs szaki

De van nyugimunka.hu is. Már 19 közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejegyezéséről van nyilvános adat. Összecsaphatnak a nyugdíjasok és a diákok a jobb munkáért? Hányan lehetnek majd?

Az Országgyűlés június 13-án megszavazta, június 26-án ki is hirdették, július elsejétől pedig már szabad a vásár, elindulhatott a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szervezése. Állásdömping még nincs a tarsolyukban, de könnyen feljebb tornázhatják magukat, hiszen például a diákszövetkezetek száma éppen csak túllépi a százat, tehát az egy híján húsz közérdekű nyugdíjas szövetkezet indítása nem is olyan rossz eredmény ilyen röpke idő alatt.

Természetes is, hogy zömében még az indítás nehézségeit nyögik az új nyugdíjas szövetkezetek. Honlapja még nincs is mindegyiknek, akiknek pedig van, ott sem állások hatalmas halmaza vár a kíváncsiskodó, vagy éppen már állásra vadászó nyugdíjasra. Most még nem olyan könnyű állásokat találni, hiszen az adminisztrációs kötelmeken túl a nyugdíja szövetkezeteknek meg kell állapodniuk a munkalehetőségeket kínáló cégekkel is.

Az adóhatóság nyilvántartásában első helyen szereplő Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet esetében a nyugimunka.hu elérhetőség vezet a honlapjukhoz. Ott azonban az általános tájékoztatást követően a jó állás reményében regisztrálni kell (jó sok adatot kérnek egyébként) és be is kell fizetni a száz forint tagdíjat, ami azért nem olyan falrengető, de csak ezután lehet nekiesni az álláslehetőségeknek. Ez azért arra utal, hogy lesz verseny a nyugdíjas szövetkezetek között, tehát nem fedik fel bárki előtt az álláskínálatukat, de hát ez egyáltalán nem baj. Szomszédok néven négy szövetkezet is fut, némi földrajzi felosztást is kínálva a keresgélőknek, de nekik már csak az eu domain végződés jutott (a szomszedok.hu oldal - nem tudni kié, fejlesztés alatt áll). A Szomszédok szövetkezet mögött egyébként nem a tévés sorozat áll, hanem mások mellett a Meló-Diák Iskolaszövetkezet, de ilyen összefogás van más is. A Biztos Kész (nem elírás, tehát nem kéz, hanem kész) mögött is ott áll egy iskolaszövetkezet, ráadásul egy munkaerő közvetítő is. A nyugdíj-plusz.hu még csak a "hamarosan"-nál tart a honlapján, hiába, minden kezdet nehéz.

A Coop mellett ott a CBA is, de a Józsefváros sem hiányzik

A Coop sokat kardoskodott a nyugdíjas szövetkezetek mellett, nyilván nem véletlenül. De hát ott a Szatócs Szaki szövetkezet, aminek a nevéből már eleve következik, hogy lehet valami köze a kereskedelemhez. Ez igaz is, mivel a CBA-ban rangos Breier üzleti név neve is felsejlik mögötte, a felügyelő bizottság révén.

Könnyen lehet, hogy csak egyszerű véletlen, de a Kőbányai úti piac szomszédságában jegyezték be a Nyugdíjas Állások Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetét, aminek a nyolcadik kerületi, a kőbányai piac szomszédságában vezető Orczy úton kívül a cégbejegyzések nyilvántartása szerint döntő részben zala megyei szálai vannak.

Nem véletlen a tüsténkedés, hiszen a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek előnyük van több is, hajszál pontosan úgy, mint az iskolaszövetkezeteknek. Így már a nyugdíjas helyett a szövetkezet kezelheti a kapcsolatokat a munkaadó cégekkel, egyszerűbb egy helyen a munkalehetőség keresése. Rugalmas is, hiszen a nyugdíjas éppen olyan lehetőséget választhat, ami számára a legelfogadhatóbb, bátran vállalhat részmunkaidőt is és kacérkodhat egyszerre több munkát kínáló vállalkozással is. Természetesen a munkát kínáló vállalkozások sem járnak rosszul, hiszen egy-egy szövetkezeten keresztül több munkavállalót is el tudnak érni, rugalmasan szervezhetik a nyugdíjasok foglalkoztatását.

És a jutalom sem marad el, hiszen a nyugdíjas szövetkezeten keresztül foglalkoztatott munkavállalónak bruttó keresetéből csak a 15% szja-t kell levonni, mást nem, a szövetkezet tagjaként végzett munkájával összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. De hát a cégek sem járnak rosszul, mivel 23,5% köztehertől mentesülnek, mindez pedig nem kevés pénz.

Lehet kapaszkodni: azért nem lesz ez olyan nagyon egyszerű

Eddig 19 közérdekű nyugdíjas szövetkezet alakult meg úgy, hogy az adóhatóság honlapján lekérdezhetők (feltehetően mások még alakulófélben vannak). Ez nem rossz kezdet, hiszen iskolaszövetkezet néven a NAV adatbázisában 108 társaság van, amiből 101 működik, de hát jó pár év előnyük azért van. És igen, nem mindegyik iskolaszövetkezet találta meg a számítását. A DiákÉSZ szerint (aki összefogja az iskolaszövetkezeteket) évente 130 ezer diák dolgozik iskolaszövetkezeten keresztül (mások persze más módon is). Felmérésük szerint szerintük a nyugdíjasok 40%-a dolgozna valamilyen módon.

Magyar