blokkk.com

Júliusban sem sikerült az eladók létszámát emelni a boltokban, pedig a létszámhiány nem enyhült. Az eladók keresete 15%-kal nőtt ugyan, de ez csak a létszám tartásához volt elég. Még jó, hogy a szünidőben jöttek a diákok. És az is lehet, hogy ha bezár egy bolt, onnan nem egy másik boltba mennek dolgozni az eladók, hiszen a boltszám évek óta csökken.

2018 júliusában 218 ezer forint volt a boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (eladóké, árufeltöltőké, pénztárosoké, raktárosoké), ami az egy évvel korábbinál 15%-kal több. A boltos kiskereskedelmi forgalom ugyanebben az időszakban közel 7%-kal emelkedett ugyan (volumenben, mennyiségben mérve), de hát ez - szűken mérve - éppen hogy csak a fele a növekedési ütemét nézve a béremeléseknek. A boltosoknak tehát megint mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk júliusban is, átlagosan 28 ezer forinttal többet adva az eladóknak.

De hát ez is kevés volt ahhoz, hogy a létszám bővüljön, pedig az álláshirdetéseknek se szeri, se száma. A legnagyobb élelmiszeres láncok ezer feletti számban hirdetnek álláslehetőséget, és akkor hol vannak még a többiek, az iparcikkes boltokról nem is beszélve. A boltos létszámhiány tízezresre becsülhető továbbra is, még úgy is, hogy az elmúlt időszakban évente több ezer bolt zárt be végleg és az ott dolgozók egy része feltehetően másik boltba ment dolgozni. Vándorolnak persze a boltos dolgozók más irányba is, külföld, más haza szakterület is szívja el a munkaerőt.

A nyári időszak pedig a munkaerőhelyzet oldaláról kritikus időszaka a kereskedelemnek is, hiszen a boltos dolgozók is szívesen mennek nyáron szabadságra (jobbak is mostanság az alkupozícióik ez ügyben is), jönnek-mennek a turisták a boltokba is, a nyaralóhelyeken kinyitottak a csak nyáron ügyködő boltok, tehát kellett a munkáskéz bőven a hőségben is. Ráadásul a nagy nyári hőségben tovább nőtt a boltos forgalom, így volt mit kipakolgatni a polcokra.

A diákmunka hozta a szokásos hasznát, bár a diákmunkaerő hamar megtanulta a piac szabályait, többe került, mint korábban. És a nyugdíjasok viszont nem árasztották el a boltokat, eladóként, pénztárosként, a nyugdíjas szövetkezetek inkább a már egyébként is dolgozó nyugdíjasokat mozgatták meg. Azért 2019-től javulhat munkaerőpiaci oldalról nézve a nyugdíjas foglalkoztatás, a közterhek leépítése miatt (15% szja-val meg lehet úszni).

Létszámmustra

Az elmúlt három esztendőben több mint tízezer bolt zárt be végleg. Könnyen adódik a kérdés, hová mentek az itt dolgozók. Egy részük maradt az ágazatban, de a munkaerő vándorlása sokirányú, és a mérleget nézve (ami a kisboltosoknak keserű pirula) ebből az irányból nem enyhült a munkaerő hiánya a boltos világban. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a boltos kiskereskedelem bérszintje alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál, tehát aki csak a pénzt nézi a hó végi borítékban, tud máshol is válogatni.

A politikusok és a szakszervezetek könnyen rávágják általában, hogy több béremelés kell. Van is vita, például minimálbér ügyben, mennyi is legyen 2019-ben. De a bért is ki kell fizetni valamiből, az pedig az árbevétel. Az árbevételnél gyorsabb béremelés pedig - minél hosszabb ideig tart, annál inkább - rontja a hatékonyságot, termelékenységet, mivel - minél kisebb egy bolt, annál inkább - kevesebb pénz marad fejlesztésre.

A boltosok pedig azért is nehéz helyzetben vannak, mert van egy nagyon szigorú ellenőrük. Az árakat kellene nagyobb béremeléshez emelni, az pedig nehéz, mert a vásárlónak az már nagyon nem tetszene. Inkább a sorállást választják, ezt bizonyítja, hogy az olcsóbb, alacsonyabb árszintű boltok tudják jobban növelni piacukat, forgalmukat. Az árak pedig a boltokban nem egyformák.

Nem is változott a létszám, pedig több eladó kellene:

bolti eladók	összlétszáma		ebből élelmiszerboltok
bolti eladók	január	július	január	július
összes	146	144	66	65
50 fő alatt	67	65	14	14
50-249 fő	16	16	8	7
250 fő felett	63	63	44	44
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. szeptember 21.)

Megmerevedett a boltos létszám a hőségben

Toldozzák-foltozzák a létszámot a boltosok, pedig három év alatt másfélszeresére nőtt az eladók bére. A foglalkoztatottak száma kétezer fővel kisebb lett, az eladók létszáma nem változott év eleje óta, pedig a forgalom 7%-os növekedése és az évek óta tartó munkaerőhiány mellett nagyon kellene több munkáskéz a boltokban. Hiányzik legalább 10 ezer eladó.

A foglalkoztatottak száma a legfrissebb statisztika szerint 365 ezer volt a bolti kiskereskedelemben 2018 második félévében, ami kétezer fővel kisebb az év elejinél:

boltos világ	2018 I.	2018 II.
foglalkoztatottak	367	365
ebből alkalmazottak	322	320
alkalmazott*	203	203
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

Év közben a korábbi időszakokban is hullámzott a boltos foglalkoztatottak létszáma, de ha az éves átlagot nézzük, akkor 2018-ban csökkenés olvasható ki az adatsorokból. Az alkalmazotti körben ugyan van némi csekély elmozdulás, de még a négy főnél nagyobb boltos vállalkozások körében is ez rendkívül csekély mértékű. Az eladókeresési láz semmit sem enyhült az elmúlt években és a legutóbbi hónapokban sem:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	316	314	319
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

Pedig volt béremelés, nem is kevés

A boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 148 ezer forint, 2016-ban 161 ezer forint, 2017-ben 191 ezer forint volt, miközben a létszám gyakorlatilag alig változott. 2018-ban már 217 ezer forintra ugrott az eladók havi bruttó átlagkeresete, ami 2015-höz képest közel másfélszeres (46,6%) növekedés.

A boltos eladók bérei között nagy különbségek vannak vállalkozásnagyság szerint. A legkisebb kisvállalkozásoknál 188 ezer forint, a boltos nagyvállalkozásoknál 248 ezer forint a havi bruttó átlagkereset. Ez azért nagy különbség, 60 ezer forint, van is mozgás az eladók körében a boltok között.

A boltos eladók létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 júniusában:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	június	január	június
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	219
250 fő felett	63	63	244	248
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

A boltokból hiányzik legalább 10 ezer eladó.

(blokkk.com, 2018. augusztus 23.)

Egymástól szipkázzák el az eladókat a boltok

A létszám nem nő, a 14%-os éves béremelés ellenére sem. Év közben is csúsznak felfelé a bérek, aminek oka, hogy egymástól, egymás elől szipkázzák el az eladókat a boltosok. Nyáron a diákmunka tartja össze a boltos világot.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok létszáma 2018 eddig eltelt hónapjaiban egy kisebb, januárt követő hullámvölgyet leszámítva nem változott, a legutóbbi méréskor 144 ezer fő körül mozgott. Az előző évhez képest sem látni érdemi elmozdulást, amikor 140 ezer fős eladó létszámot rögzített a statisztika (és 2018-ban új módszertan szerint dolgozik, ami nehezíti az összehasonlítást).

Az eladók bére emelkedett persze, hiszen 2018-ban tovább tolták felfelé a minimálbért és nem enyhült a munkaerőhiány. A korábbi 190 ezer forint körüli havi bruttó átlagkereset áprilisban 217 ezer forint volt a bolti dolgozók körében, ami 27 ezer forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A lényegében megmerevedett létszám és az egy évvel korábbinál 14%-kal nagyobb kereset végül azt jelzi, hogy a boltosok éppen csak tartani tudják az eddigi létszámot, megemelni már nem. Pedig több munkáskézre lenne szükség a boltokban, amit az is mutat, hogy a kereskedelem egészében a KSH szerint nagyságrendjét nézve 2018 elején nem változott lényegesen a betöltetlen álláshelyek száma.

Eladókeringő

És 2018-ban, hasonlóképpen a korábbi évekhez, év közben is kellett bért emelni. A nagy láncok ugyan meghirdették az év eleji szokásos nagy emelést, de hát azon belül is van némi mozgáslehetőség, nagyobb csáberőt mutatni a frissen jelentkezőknek a béralkuban. Az átlagot nézve a legkisebb boltosoknak is rá kellett tenni egy lapáttal év közben, néhány ezer forint erejéig, hiszen legalább meg kell próbálniuk megtartani az eladókat. A középvállalkozói körben ugyan az átlagkereset nagyon csekély lemorzsolódását jelzi a statisztika, de ennek egy cégcsoporton belüli átrendeződés lehet az oka, hiszen bért ilyen munkaerőpiaci helyzetben nem szerencsés csökkenteni.

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedtek a keresetek év közben hónapról-hónapra, a megelőző időszakhoz képest (tehát nem az előző évhez, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva), amit a boltok közötti munkaerő vándorlás tesz szükségessé. A boltosoknak túl sok lehetőségük nincs, a boltos átlagfizetés a nemzetgazdasági átlag alatt mozog, így egymástól próbálnak meg eladót elcsábítani. Ehhez pedig nagyobb fizetést kell kínálni, persze, a régi dolgozóknak is lehetőség szerint, különben szedi a sátorfáját és odébbáll egy bolttal. Ez persze olyan, amit nem bír mindenki pénzzel.

A kiélezett munkaerőpiaci helyzetet mutatja, hogy a legnagyobb üzletláncok meghirdetett álláshelyeinek száma gyakorlatilag semmit sem változott az elmúlt időszakban, akik a legnagyobb béreket kínálják egyébként. A munkaerő közvetítők körében is hasonló a kép, van ahol éppen nagyobb számban keresnek bolti dolgozókat, mint korábban.

Feltehetően a nyarat azzal ússzák meg a kereskedők nagyobb baj nélkül, hogy jöhetnek a diákmunkások, bár ők is jobban megnézik, mennyit is kapnak a borítékban. A nyár azért is nehezebb időszak, mivel azért a bolti dolgozók is ekkor mennének legszívesebben szabadságra, ugyanakkor például az üdülőhelyeken sok bolt csak nyáron tart nyitva, ráadásul ott vannak a fesztiválok, különféle nyári rendezvények, melyek ugyancsak szívják a munkaerőt.

A boltos eladók létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 májusában:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	május	január	május
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	215
250 fő felett	63	63	244	249
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. július 24.)

Boltos eladók létszáma: enyhe mínuszban

Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál. Ez is munkaerőforrás, hiába nem tetszik a szakszervezetnek.

2018 áprilisában a boltok fizikai dolgozóinak havi bruttó átlagkeresete 215 ezer forint volt, előtte 2017 decemberében 206 ezer, egy évvel korábban pedig 187 ezer, tehát emelték a béreket szépen a boltosok is. Hirdették is közben az álláshelyeket, de be kellett rendezkedniük a jelenlegi létszámokra, az ugyanis nem nőtt. (2017-hez képest ugyan a statisztika mutat némi növekedést, de volt egy módszertani váltás is és a KSH annyira nem ajánlja az összehasonlítást, hogy külön is választja a 2018-as és a korábbi adatokat).

Eladóhad létszáma: év közben csökkent

2018-ban év közben csökkent a boltos fizikai dolgozók létszáma, kétezer fővel: áprilisban kevesebb eladó, pénztáros, árufeltöltő, raktáros dolgozott a boltokban, mint januárban. És ez a létszámcsökkenés a kisebb boltos vállalkozásoknál figyelhető meg, aminek az oka lehet újabb boltbezárás is, vagy egyszerűen csak annyi, hogy az eladók továbbálltak, jobban fizető munkahelyekre mentek. Vagy a boltos nem tudta őket megfizetni, és leépített, mondjuk például kettőből egyet, és jöhetett nagyi a pénztárba, vagy a tulaj maga.

Rögvest meg kell jegyezni, hogy a boltos dolgozók elvándorlásának iránya nem feltétlenül a nagyobb, jobban fizető áruház, hiszen lehet az bármely más területe is a gazdaságnak, mivel a kereskedelem az átlagbéreket tekintve kevesebbet tud adni több más ágazatnál.

A létszámkategóriákat nézve szembetűnő, hogy az év első négy hónapjának boltos létszáma kizárólag az 50 főnél kisebb vállalkozói körben zsugorodott. Az 50-249 fő közötti létszámsávban és a 250 fő felettieknél nem volt változás, ami azt is jelenti, hogy a megszámlálhatatlanul sok álláshirdetés ellenére nem lehetett létszámot emelni. Egyes nagyláncoknál már persze más lehet a helyzet, hiszen amikor új boltot nyitnak, oda általában a boltos átlagnál jóval nagyobb bérszint mellett azért találnak embert. És nem csak az élelmiszeres, hanem egyes iparcikkes láncok is nyitnak új boltot, ezt azért hozzá kell tenni. Ráadásul vannak az átlagnál jobban fizető magyar boltos vállalkozások is, oda is mehet a vándorló dolgozó.

Részmunkaidő: jól jön az, munkaerőforrás is

Az elmúlt napokban felvetődött a részmunkaidős foglalkoztatás kérdése, a szakszervezet szerint ez hátrányos feltételeket jelent a dolgozóknak. Ez már csak azért aggályos értékelés, mert a mai munkaerőhiányos világban éppen a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik forrása az újabb munkaerőnek.

A részmunkaidő egyébként nagyon is elterjedt foglalkoztatási forma, ha a nemzetközi képet nézzük, a szolgáltatások körében jelentősebb arányban. A hullámzó forgalomhoz például így a legésszerűbb alkalmazkodni.

A munkaerőhiány persze sok mindent felülír. De a nyugdíjasok, diákok, gyermekes családok számára például jó és főleg több alkalmat is kínálhat a munkavégzéshez. Márpedig amikor elfogyott a munkáskéz, amire a kamara elnöke is utalt, ráadásul a kereskedelmet nem is emelte ki, pedig megtehette volna, a munkaerő utánpótlás egyik forrása pontosan a részmunkaidős foglalkoztatás lehet.

Nem inden nyugdíjas bírhat például teljes munkaidőben dolgozni, akkor miért ne próbálkozhasson részmunkaidővel, ami az új adókedvezménnyel különösen megéri majd neki. A diákmunkaerő is így foglalkoztatható az év nagyobb részében, hiszen tanulni is kell, egyébként ők is megkaphatnák azt az adókedvezményt, amit a nyugdíjasok. És a gyermekes családok esetében nem szabad elfeledkezni arról az apróságról, hogy a fő feladat a gyereknevelés, ami azért időigényes foglalatosság, tehát a részmunkaidős foglalkoztatás még családbarát is. És még egy sor más oka is lehet annak, hogy valaki csak részmunkaidős munkát vállalhat.

Nos, úgy tűnik egyébként, hogy a részmunkaidős foglalkoztatással nem csak a nagy, hanem a kis boltosok is élnek, ugyanis 144 ezer boltos fizikai dolgozóból 34 ezer részmunkaidős, és ebből 17 ezer, pontosan a fele a 250 főnél kisebb boltos vállalkozásoknál dolgozik. És a kisvállalkozások kétezer fős létszámcsökkenése a teljes munkaidős foglalkoztatottak számának visszaesését jelentette, a részmunkaidősök létszáma nem változott eddig 2018-ban.

A boltos eladók létszámtérképe a következő volt 2018 áprilisában:

eladók létszáma	január	április	ebből részmunkaidős
létszám	146	144	34
50 fő alatt	67	65	14
50-249	16	16	3
250 fő felett	63	63	17
KSH, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

(blokkk.com, 2018. június 22.)

Hullámvasúton a boltos létszám

Hullámvasúton a boltokban foglalkoztatottak létszáma. A boltos létszám 2018 elején alig mozdult a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik, masszív alapokon nyugszik a létszámhiány, mivel nagyobb béremelésekre már nem futja a boltos világnak. Ennyi pénzt ad a vásárló.

A boltos kiskereskedelemben 2018 első negyedévében 13%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16%-kal. Így a bérszámfejtés 2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott, a fizikai dolgozóknál (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok esetében) pedig 215 ezer forintot. De hát ez a nemzetgazdasági átlagnál jócskán kevesebb, hiszen az 316 ezer forint, a fizikai dolgozóké pedig 225 ezer forint volt 2018 első negyedévében. A boltosoknak nem futotta nagyobb béremelésre, a szemfülesebb munkavállaló pedig máshol nagyobb fizetést kap, ezért sem emelkedhetett a létszám a boltokban.

Elindult a boltos létszámhullámzás

Természetesen a boltok között is jelentősek a bérkülönbségek, a nagyobbak vaskosabb hó végi borítékot tudnak a dolgozóik markába nyomni, összességében azonban maradt a munkaerő hiánya 2018 első negyedévében is.

A legfrissebb adatok szerint a boltokban a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki bármit is ügyködik a boltban, 2018 első negyedévében alig mozdult a korábbi évek azonos időszakához képest, az 1-2%-os változás érdemi növekedést még nem jelent. Természetes ugyanakkor, hogy az év végi roham után a következő év elején csökken a létszám, hiszen a forgalom is visszaesik januárban a megelőző decemberihez képest.

A létszám bizonytalanság megmaradt, hiszen a boltosok körében a foglalkoztatottak száma kisebb lett 2018 elején az előző év végéhez képest, nem tartották meg az embereket, hiszen a kisebb forgalom a nagyobb létszámot már nem bírta volna el.

Az alkalmazottak száma ugyan már érzékelhetőbb arányban nőtt a foglalkoztatottak számán belül, ami azért részben visszavezethető a nagyobb bérekre is, de az egyéni vállalkozók száma például, akik a legkisebb boltokat viszik, már csökkent. Az elmúlt években is egyébként erős hullámzás jellemezte év közben a létszámot, valószínűleg hasonló irányzat várható 2018-ban is.

Az alkalmazottak száma a nagyobb - négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások körében - nőtt valamelyest, de a KSH is tartózkodik az összehasonlítástól, mivel egy új adatgyűjtési módszertant vezetett be.

Az előbbiek alapján a következő boltos létszámtérkép rajzolódott ki 2018 első negyedévében:

boltos világ	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.	2018. I.
foglalkoztatottak	359	376	372	367	361	353	372	387	367
ebből alkalmazottak	304	318	314	311	308	303	323	337	320
alkalmazott*	199	199	200	199	202	202	202	201	210
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

És ugye emlékeztetőül, hogy az elmúlt években mi jellemezte a boltok létszámvilágát, a sok-sok álláshirdetés és azért nem lebecsülhető mértékű béremelések ellenére:

boltos világ	2015	2016	2017
foglalkoztatott	369	368	368
alkalmazott	315	312	318
alkalmazott*	193	199	202
KSH, érték: ezer fő, */: 4 főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

(blokkk.com, 2018. május 23.)

Maradt a létszámhiány és a sorállás a boltokban

Megemelték a boltosok is a béreket, de még mindig kevés az eladó. A kisboltok nem tudtak a bérlemaradásból faragni, a nagyobbak viszont feljebb zárkóztak: nőtt a bérolló közöttük. De a sorállás mindenütt megmaradt.

Továbbra is hosszúak a sorok a boltokban, nincs elég munkáskéz, eladó, pénztáros árufeltöltő. Az elmúlt három esztendőben a foglalkoztatottak száma nem változott a boltos kiskereskedelemben, miközben a forgalom évente 5-6%-kal emelkedett, ennyivel több árut kellett mozgatniuk a bolti és a raktári munkásoknak.

Nem túl rózsás a helyzet (finoman fogalmazva) a szakmunkások, szakképzett eladók terén sem, hiszen gyakorlatilag ebben a foglalkoztatási körben sem volt érdemi változás. Az egyéni vállalkozók száma pedig csökkent is:

boltos világ	2014	2015	2016	2017
foglalkoztatott	361	369	368	368
alkalmazott	304	316	314	319
szakmunkás	107	100	97	103
egyéni vállalkozó	34	37	35	30
KSH, foglalkoztatottak száma, érték: ezer fő

Nem sikerült feljebb zárkózni: a kisboltok bérelmaradása nem változott

A munkaerő hiánya és a minimálbérek kötelező emelése egyaránt feljebb hajtották a boltos kereseteket, mely nyomán a fizikai dolgozók körében három esztendő alatt közel másfélszeresére nőttek a bérek a bolti kiskereskedelemben. De hát máshol is emelkedtek a bérek a nemzetgazdaságban, az átlagot tekintve 30%-kal a jelzett időszakban.

A boltos világ egészét nézve csökkent a fizikai dolgozók átlagkeresetének elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól, a 2014. évi 31 ezer forintról 20 ezer forintra. Ez nem kevés, de nem is egyforma mértékű a boltok között. A kisebb boltok 46 ezer forintos bérlemaradása 2018 elején 42 ezer forint volt, ami gyakorlatilag tehát nem változott, így a munkaerő piacán ugyanolyan hátrányban voltak 2018 elején, mint három évvel korábban. A nagyobb boltok viszont 2018-ban már túl is lépték a nemzetgazdasági átlagot, pedig korábban még ők is alatta mozogtak. Ők bírták a nagyobb bértempót.

Mindez egyébként azt is jelentette, hogy a boltos világon belül nagyot nyílt a bérolló a fizikai dolgozók keresetét nézve, ami 2014-ben 30 ezer forint volt, 2018 elején viszont már 50 ezer forint:

	2014	2015	2016	2017	2018
boltok	143	148	161	191	207
50 fő alatt	128	133	144	167	183
250 fő felett	158	164	181	217	233
nemzetgazdaság	174	182	193	221	225
KSH, 4 főnél nagyobb vállalkozások, 2018: február

Mindez azt is jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállalónak van hol válogatnia, ha álláslehetőséget keres, a boltos világban és azon kívül is.

És akkor a munkaerőhiány: megközelítheti a 15-20 ezer főt is

A piaci jelzések alapján mindenütt keresik a boltok a munkaerőt. Egyrészt eleve több kellene, még a legnagyobb áruházakban is, másrészt nagyon erős az úgynevezett fluktuáció, a munkahelyek közötti vándorlás, ágazaton belül, de az egyes nemzetgazdasági ágazatok és a határon túli munkahelyek között is.

Igaz, hogy az elmúlt években egyik oldalról évről-évre csökkent a boltok száma, de a nagy láncok közben folyamatosan bővítették hálózatukat, ezért is keresnek folyamatosan eladókat. És persze valamilyen szinten a magasabb bér ellenére a nagyáruházakban is van munkaerőhiány, ami a pénztárak előtt kígyózó sorokból és az álláshirdetések alaposabb átbogarászása nyomán egyértelműen látszik. A kisboltoknál a "rögtön jövök" tábla a munkaerő hiányának a vásárló számára is látható tükre.

A különféle adatsorokat, felméréseket és piaci jelzéseket egybevetve változatlanul mintegy 5% körüli a munkaerőhiánya boltos kiskereskedelemben, ami hozzávetőleg 20 ezer munkahelyet jelent. Ez a nagyságrend az elmúlt három esztendőben nem változott. A további jelentősebb béremelés gátja pedig a vásárló, aki árgus szemekkel fürkészi továbbra is az árakat, hiába több a fizetése. És közben fejleszteni is kellene, amire már nem futja minden boltosnak, minél kisebb, annál kevésbé. A lemaradás pedig végzetes lehet egy határon túl.

(blokkk.com, 2018. május 17.)

Kevesebben dolgoznak kisboltban

És fogyott a szakmunkások száma is a boltokban. Közben robotosodik a bolt is. A nagy, mert a kicsinek se helye, se pénze rá.

Az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt három esztendőben megmerevedett a boltos munkaerőpiac annyiban, hogy a foglalkoztatottak száma, azoké, akik bármilyen címen bármilyen (fizikai, vagy szellemi) munkát végeznek a boltokban, például alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként, nem változott. Még 2013-ban és 2014-ben mutatott a statisztika ugyan növekedést a boltos foglalkoztatásban, mintegy 5-6% közötti mértékben, de ebben nem csak a boltos piac növekedése játszhatott szerepet, hanem az online kasszarendszer beléptetése is, ami ezekre az évekre esett, és azért tisztította a piacot a munkaerő frontján is (több nyugtaadáshoz több költség, nagyobb létszám dukál).

De hát az elmúlt három esztendőben a boltos forgalom emelkedésénél jóval nagyobb ütemben kényszerültek bért emelni a kereskedők, a munkaerőhiány miatt. Nyilván több ember kellene ma is, a felmérések és az álláshirdetések azért ezt mutatják, de a foglalkoztatottak száma, a teljes létszám nem változott.

Kisboltok: számuk is csökkent, kevesebben is dolgoznak ott

2015-ben 133 ezer, 2017 derekán már csak 126 ezer boltba lehetett menni vásárolni. Hosszú évek óta csökken a boltszám, a kisboltok folyamatosan teret veszítenek a nagyobb áruházakkal szemben (nagyobb áruház persze van hazai is).

Mindez látszik a létszám mutatóiban is, hiszen a változatlan foglalkoztatotti számon belül a nagyobb boltok alkalmazottainak száma emelkedett az elmúlt három esztendőben, szemben a kisebb boltokéval. Ez a kisboltszám olvadásának egyik következménye. És a munkaerő vándorlásának egyik iránya is következik ebből, mégpedig az, hogy feltehetően (ezt már nem mutatja a statisztika, de gyakorlati tapasztalatok igen) a kisboltokból mennek át dolgozók a nagyáruházakba, ahol köztudott nagyobb a bér.

Egy másik változás a boltos foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók számának csökkenése:

bolti kiskereskedelem	2015	2016	2017
foglalkoztatottak	369	368	368
ebből alkalmazottak	316	314	319
alkalmazottak nagyobb boltokban*	193	199	202
alkalmazottak kisebb boltokban	123	115	117
egyéni vállalkozó	37	35	30
KSH, érték: ezer fő, */: négy főnél nagyobb boltok

Szakmunkás eladó: kevesebb van belőlük

A boltos kereskedelem öregjei azt mondják, hogy nagy a baj, mert eladó nélkül nincs is igazi kereskedelem. De hát az élet, nem is ritkán, a gazdaságban is rácáfol hagyományos vélekedésekre, az értékesítési csatornák örökös fejlődése, átalakulása révén. Ráadásul a digitalizáció a boltokat is alaposan felforgatja. A webáruházban csak egy honlaphoz lehet fordulni (persze néhol akad telefonos ügyfélszolgálat, vagy éppen szakboltja is van a vállalkozásnak), a napjainkban törtető diszkontokban árufeltöltő és pénztáros kell csak. Az önkiszolgáló, vagy éppen hagyományos boltok egy részében ráadásul nem kötelező szakképzett eladót alkalmazni, például egy zöldség-gyümölcs, vagy ruházati, vagy könyvesboltban már nem előírás.

A jövőt vizslatva persze előreláthatóan a hagyományos bolt nem szűnik meg, de a súlya csökkenni fog és sok minden átalakul majd benne is (például már itt vannak az önkiszolgáló pénztárak, vagy például az elektronikus polccímkék, amikor nem kell papírfecnivel rohangálni árváltozáskor az árutartó gondolák között). Megjelentek - tőlünk kicsit távolabb még csak, de egyre közelebb - az eladó nélküli digitális dobozboltok is. Vagy egy másik példa, automatából már nem csak forró teát, vagy kávét, hanem könyvet is lehet vásárolni.

És a kisboltok a digitalizációban is hátrányban vannak. Bár jó néhányan indítottak webáruházat, de hát a forgalom zöme itt is a nagy webáruházaknál csapódik le, ahol százezres nagyságrendű a kínálat. A digitális eszközalkalmazás is nehéz terep, hiszen az egyszeri, induló beruházás drága, a megtérülésben van kockázat is, ráadásul a helyszűke is korlátokat szab.

A hagyományos bolt lelke persze még mindig az eladó, de hát a szakképzett szakmunkások száma apad. A teljes boltos foglalkoztatotti körben - itt célszerű hosszabb időszakot vizsgálni - 2013-ban még 128 ezer szakképzőt (szakiskolát, szakmunkásképzőt) végzett dolgozott, 2017-ben már csak 116 ezer fő.

Az előbbi csökkenés döntő részben az alkalmazottak köréhez kötődik. És közben az általános iskola 8 osztályát végzők száma emelkedett, 17 ezer főről 23 ezer főre. Ez is jelez azért valamit:

boltos kiskereskedelem	2013	2014	2015	2016	2017
szakképző	113	107	100	97	103
8 általános	17	19	24	20	23
KSH, érték: ezer fő, szakképző: szakiskola, szakmunkásképző

A foglalkoztatotti statisztika szerint a változatlan összlétszámon belül emelkedett az érettségizettek száma, de azt nem tudni, hogy közülük milyen arányban végeznek bolti, eladótéri fizikai, vagy valamilyen irodai munkát. És közben csökkent a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettségűek száma.

(blokkk.com, 2018. március 14.)

A legtöbb hölgy a boltban dolgozik

A gazdasági ágazatokat tekintve. 2017-ben ugyanannyi hölgy dolgozott a boltokban, mint egy évtizede, az összlétszám azonban apadt. Női szakma-e a bolti munka? ₪₪₪

Hát igen, mert ők vannak többen a boltban.

A nemzetgazdaságban egyébként 4,4 millió fő a foglalkoztatottak száma, ebből 2 millió fő a női nemhez tartozik, ez 45%-os arányt jelent. Ezek szerint nem is olyan gyenge ez a nem. A gazdasági ágakat tekintve a teljes kereskedelemben (ide tartozik három ágazat, a boltos kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem, valamint a gépjárművek kereskedelme) 551 ezer fő végzi a munkáját, ebből 295 ezer nő. Itt már 54% az arány, a hölgyek javára. Ennél több hölgy csak a feldolgozóiparban dolgozik, 353 fő.

A gazdasági ágakat követő ágazati bontásban, besorolásban a nemzetgazdaság egészét, az összes ágazatot nézve a boltos kiskereskedelem az első, ott dolgozik a legtöbb hölgy. Egy évtizeddel ezelőtt, 2008-ban a boltokban 380 ezer fő dolgozott összesen (férfiak, nők együtt), közülük a hölgyek száma 246 ezer fő volt. A foglalkoztatottak teljes száma csökkent tíz év alatt a boltokban, de a hölgyeké nem, persze hullámzások azért voltak.

Hát igen, a hölgyek vannak többen a pult mögött

Az elmúlt fél évtized változásait nézve, a 2012-es esztendőhöz mérve a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak teljes száma feljebb kúszott, de az elmúlt három évben már nem változott, hiába a nagy munkaerőhiány és béremelés. Némi hullámzás nyomán ezen belül a hölgydolgozók száma emelkedett, de részarányuk gyakorlatilag nem változott, 67-68% volt:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
hölgyek	240	235	241	252	250	245
hölgyek aránya	68%	68%	67%	68%	68%	67%
KSH, érték: ezer fő

Az foglalkoztatottak számában egyébként mindenki benne van, aki bármilyen formában, alkalmazottként, vállalkozóként, vagy éppen segítő családtagként dolgozik a boltban.

Az alkalmazottakat nézve, akik munkaszerződéssel dolgoznak (a foglalkoztatottakon belül), az előbbi kétharmados aránnyal szemben valamelyest nagyobb a hölgydolgozók aránya, 70% körüli:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
kiskereskedelem	294	291	305	316	314	319
hölgyek	206	205	215	228	223	221
hölgyek aránya	70%	70%	70%	72%	71%	69%
KSH, érték: ezer fő

És egy kicsit mélyebben turkálva a hölgyek boltos világában, azok aránya, akik szakiskolát, szakmunkásképzőt végeztek, tehát a legigazibb kereskedők, csökkent. Öt évvel ezelőtt 53% volt a szakképzett hölgydolgozók aránya, de 2017-re számuk és arányuk is csökkent, ami már csak 47% volt.

És a részmunkaidős foglalkoztatásban is csökkent a számuk, pedig azt hihetnénk, hogy ezzel ők élhetnének igazán, de úgy tűnik, a pénz nagy úr, és inkább a teljes munkaidőt választják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017
hölgyek	206	205	215	228	223	221
szakképzettek	110	113	107	100	97	103
részmunkaidős	28	31	28	25	23	22
KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. március 8.)

2017 végére jókorát ugrott a boltos foglalkoztatottak száma

Az éves mérleg azonban semmi elmozdulást nem mutat. Nyomultak volna a nyugdíjas szövetkezetek? Tisztulgatna is a munkaerőpiac? A nagyobb boltok alkalmazottainak száma ugyanis nem változott. ₪₪₪

A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2017-ben a boltos kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma összességében - éves szinte számolva - nem változott a korábbi évekhez képest. A havi bruttó átlagkeresetek persze szépen emelkedtek a munkaerő hiánya következtében, 2017 decemberére a fizikai dolgozóknál - eladók, pénztárosok, árufeltöltők körében - 206 ezer forintra nőtt. A boltos kiskereskedelmi átlag is szépen emelkedett, megközelítette a 250 ezer forintot. Ez 15% körül szóródó növekedés a bolti dolgozók javadalmazásában, miközben a bevételek, a bolti kiskereskedelem forgalmának emelkedési üteme ennek harmada volt.

Na de a létszám: lehet találgatni

A munkaerőhiány óriási már évek óta, hiszen ha nem így lenne, nem kellene ennyivel emelni a béreket (a munkaerő piaca is piac, így ha kevés van belőle, akkor emelni kell az árát, pontosabban szólva a bérét). A legutolsó, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó harmadik negyedévi adat is csúcsra futott, az álláshirdetések tömege pedig csak hízik, szinte napról-napra.

A foglalkoztatottak számának éves mérlege, amiben mindenki benne van - alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, vagy éppen szövetkezeti tag -, aki bármennyit is dolgozik a boltban, nem mutat változást, már harmadik esztendeje. Ez így nagyon kedvezőtlen mérleg:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	368
KSH, érték: ezer fő, */: blokkk.com számítása a negyedéves adatokból

Igen ám, de ha az éven belüli változásokat nézzük, akkor bizony egy nagyon is jelentős elmozdulás történt 2017-ben. Ennek lényege, hogy második negyedévben, legfőképpen pedig az utolsó három hónapban nagyot ugrott a foglalkoztatottak száma. 2016 utolsó negyedévéhez képest ez a növekedés 20 ezer főt jelent, ami 5%-os bővülés:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
359	376	372	367	361	353	372	387
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve év közben hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de általában egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott például a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott egyet létszámban az online kassza bevezetése is már korábban, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

De vajon mi történhetett 2017 második felében?

Az alkalmazottak száma az évközi adatok szerint gyakorlatilag semmit sem változott 2017-ben, 2016-ban sem volt semmiféle évközi hullámzás. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb boltok körében (ez az adatsor a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát jelzi) semmiféle elmozdulás nem volt év közben:

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	2017 IV.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195	196	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Nyugdíjasok, tisztább munkaerőpiac

Egyes szakértői vélekedések szerint egyrészt növekedhetett a nyugdíjas foglalkoztatottak száma a boltokban is. A KSH adatai szerint 2017 első és utolsó negyedéve között emelkedett a 60-69 éves korosztály foglalkoztatottsága, nemzetgazdasági szinten 25 ezer fővel. Ebben feltehetően szerepet játszott a magasabb minimálbér és a nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és pénzben - adóban - olcsóbb keretrendje is.

Egy másik ok pedig az lehet, hogy a magasabb minimálbér és a nagy munkaerőhiány mellett tisztulhatott is a munkaerőpiac is. A nagyobb bért nehezebb eltitkolni, a foglalkoztatott alkupozíciója pedig erősödött, márpedig neki azért végső soron a bejelentett állás a jobb.

Kétirányú mozgást hozhatott viszont a boltszám csökkenése. A bezárt bolt kiesik a statisztikából. Ugyanakkor ezek nyilván a legelesettebbek (talán megkockáztatható, hogy a munkaerőpiaci ügyeskedések egy jelentősebb hányada a gyengélkedő vállalkozás körében inkább az életpályájuk végéhez köthető), a munkaerejük viszont más bolthoz is vándorolhat, esetleg jobb foglalkoztatási körülmények közé.

A legfontosabb kérdés már csak az, hogy egy egyszeri hullámról, vagy tartósabb változás indulásáról van szó, de erre csak a későbbi adatok adnak majd választ.

(blokkk.com, 2018. február 20.)

Csak az álláshirdetések száma nőtt, az eladók létszáma nem

A munkaerő utánpótlás egyik forrása a tönkrement bolt eladója? Mindent elárasztanak a boltosok álláshirdetései, de az eladók létszáma nem nőtt. Kevés volt a 32 ezer forint plusz.

Az eladóhad létszáma semmit sem változott 2017 eleje és vége között, de azért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt másfél ezerrel, persze a részmunkaidősök száma közben ugyanennyivel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a boltosok a hiányzó munkaerő egy részét hosszabb foglalkoztatással pótolták, ha már több ember nincs, akkor az egyébként is munkát vállalókat kell hosszabb munkaidőben foglalkoztatni. Persze, az alkalmazott a hosszabb munkaidő alatt többet is keres. Vannak ugyanakkor ennek a megoldásnak hátulütői is, hiszen pont a kereskedelem az, ahol hullámzik napközben is a forgalom, így a részmunkaidős foglalkoztatás kézenfekvő megoldás. Lenne. Leginkább a diszkontok élnek vele, ahol nagyobb a fizetés, így még részmunkaidővel is viszonylag jól lehet keresni, a többi bolthoz képest. Nem véletlen, hogy nyolc órára vetítve bérlista vezetők, de a boríték a részmunkaidősnél azért vékonyabb. Hát, mindenki, a boltos is, az eladó is úgy számol, ahogy neki megéri.

2016-hoz képest sem változott az eladólétszám, csak az álláshirdetések száma nőtt. A legnagyobb áruházláncok honlapjain semmit sem változott az álláshirdetések száma, nem is rakja fel mindenki az összes betöltetlen munkalehetőséget, sok esetben csak munkakört hirdetnek, ahová több főt is beraknának. Egyes láncok darabra ugyanannyi álláshelyet tüntetnek fel már jó ideje, például pontosan százat, vagy éppen ötszázat. De hát a túl sok álláshirdetés sem jó reklám ezek szerint, bár a pénztárak előtti sor, vagy a foghíjas, lazán széthúzott áruféleség a polcon, az eladótérben pihentetett gyűjtőcsomagolás dobozhalmaza azért árulkodó jel.

Feltűnő viszont azért, hogy a legkülönfélébb hír- és egyéb olvasnivaló oldalakon megszaporodott a boltos álláshirdetések száma, egyes munkaerő vadász portálok pedig ki is mutatják, hogy az egyik legkeresettebb munkaerő az eladó. Az informatikusok lassan már szégyenlősen elfordítják a fejüket, ha állásvadászatról esik szó, hiszen ott toporognak a nyomukban az eladók.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete a boltokban pedig 18%-kal nőtt, 32 ezer forinttal egy év alatt, 179 ezer forintról 211 ezer forintra. De év közben is emelkedett folyamatosan, hiszen 183 ezer forint volt januárban. Hiába, ez létszámemeléshez kevés volt. Könnyű persze rávágni, hogy akkor tessék többet emelni, de hát ott az árcédula is a boltban, nem csak a hosszú sor. Lehet választani, melyik nőjön, az ár, vagy a sor. De végső soron a bért is a bevételből lehet csak kifizetni, az meg annyi.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	november
boltok együtt	140	140	141	141
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	65
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	11
iparcikkek, egyéb	53	53	55	54
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, érték: ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Változás összességében semmi.

A bezárt bolt dolgozója másik boltba ment dolgozni?

Könnyen lehet. Ennek ugyan statisztikája nincs, de egy újonnan felvett dolgozó esetében a boltos nagyon is tudja, hol ügyködött előtte új eladója. Elsősorban a szakképesítéssel rendelkező eladó az, aki ragaszkodhat a szakmájához, van rá példa, sőt arra is, hogy rárepülnek az állásvadászok a bezáró boltra.

Nyilván az is igaz, a bezárt bolt minden eladója nem biztos, hogy szakmájában, másik boltban kezd új életet. Igaz lehet ez egy kistelepülésen például, de az sem véletlen, hogy a boltosok álláshirdetéseik alapján nagyon is támogatják a munkába járást.

De végül - mivel nem kevés bolt zárt be végleg - nagyon is lehet a hiányzó létszám pótlásának, legalább a szinten tartásának egyik forrása a bezárt bolt eladójának átvándorlása, átcsábítása a még talpon maradóba. Van ráutaló jel.

Csak emlékeztetőül a boltszám csökkenés az elmúlt rövid időszakban, amiben azért nagyságrendje miatt van létszámtartalék is valamennyi:

	2015 december 31	2017 június 30	csökkenés
élelmiszer	42.371	40.329	- 2.042
iparcikk	98.762	93.557	- 5.205
összesen	141.133	133.886	- 7.247
KSH, járműboltokkal együtt

Nem mindegy, hol a bolt

A munkaerőpiac oldaláról sem mindegy, az ország melyik szegletében van a bolt. Az ország közepe táján a legkedvezőbb a helyzet, a boltosnak, és az eladónak is, mivel mindkettőből sok van. Köztudott, hogy nagy a boltok közötti vándorlás, néhány ezresért már ugrik is az eladó egy házzal odébb. Hiába, a munkaerő piaca is piac, mindkét oldalról.

Nyilván a boltban szegényebb megyékben a legsanyarúbb a helyzet, amire szomorú, de tanulságos példa a Palócker bedőlése, ami a mai napig lenyomja a boltos létszámot a megyében:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
január	41	34	13	5	5	...	2	2	2	2	1
november	43	34	13	5	4	...	2	2	2	2	1
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2018. január 19.)

Ezt nem találnád ki! Újabb csúcson a micsoda is?

az üres, betöltetlen álláshelyek száma. Soha nem nőtt ennyivel és ennyire, négy év alatt négyszeres a megugrás. Ezért hosszabbak is a sorok a boltban. De van rosszabb is. És Németországban még mindig nagyon keresik a bolti eladókat, most éppen 36 ezret.

A legfrissebb adatok szerint 2017 harmadik negyedévében újabb rekordszintre kúszott fel a az üres álláshelyek száma a magyar gazdaságban, a versenyszférát - a vállalkozásokat - tekintve. Ez már fél évtizede így megy, ami azt is jelzi, hogy nehéz ezt orvosolni. A kereskedelemben ezernyolcszáz fővel mászott egy magasabb lépcsőfokra a mutató az előző évihez képest, bő harmadával. Négy esztendő alatt négyszeres a megugrás.

Az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében (amiben a nagykereskedelem, gépjárműkereskedelem és a bolti kiskereskedelem is benne van), amikor szépen gyarapodott a forgalom, a foglalkoztatottak száma ugyan hullámzott, de a 2014 évi 548 ezer főhöz képest nagyságrendjét tekintve nem változott, hiszen 2016-ban ez a mutató 544 ezer fő volt. A béremelések a létszám őrzéséhez voltak elégségesek.

Rögtön jövök, ebédszünet

A legnagyobb gondban a boltos kereskedők vannak, ahol a foglalkoztatottak száma ugyan valamelyest mozdult, de hát ez azért kevés, különösen az üres álláshelyek mutatóinak tükrében (2014-ben 361 ezeren, 2016-ban 368 ezren dolgoztak a boltokban, de hát ez mindössze soványka 2%-os emelkedés).

2017-ben az első három negyedévben egyébként jó nagy hullámokat vetett a foglalkoztatottak száma, mind a kereskedelemben, mind ezen belül a boltok körében, de az első három negyedév átlaga lényeges elmozdulást már nem mutat. Itt majd az éves mutató ad később pontosabb eligazítást (volt egy nagy esés, majd egy nagy nyári megugrás, utóbbi feltehetően a diákmunka meglódulása miatt).

Egy kicsit részletesebben nézve az adatokat egyébként kitűnik az is, hogy évről-évre egyre nagyobb mértékű az üres álláshelyek számának növekedése. Négy év alatt pedig négyszeres a megugrás:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres hely	1.644	2.525	3.725	4.844	6.660	137%	405%
változás	.	+ 881	+ 1.200	+ 1.119	+ 1.816	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, kereskedelem, harmadik negyedév

Igaz, közben három év alatt tízezerrel csökkent a boltok száma, de a kereskedők így is szünet nélkül keresik a munkaerőt. Bizonyára azért, mert több kellene. A kisboltok sem kivételek, hiszen ők a bérversenyben hátrányban vannak. Új jelenség körükben, hogy a "rögtön jövök" táblák mellett megjelent az "ebédszünet" felírat a bezárt ajtókon, a lehúzott rács mögött. A decemberi karácsonyi forgalomban is.

A legnagyobb multi áruházak honlapjainak tanúsága szerint közben ugyanúgy keresik a munkaerőt, mint korábban. Vagy még jobban.

A szakszervezet pedig egy kicsit összekaphatná magát, hiszen a béreket a munkaerőhiány magától is nyomja felfelé. A versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a 2013. évi 239 ezer forintról 304 ezer forintra nőtt, negyedével lett több. A kereskedelemben 214 ezer forintról 269 ezer forintra emelkedtek a keresetek, ami ugyanakkora ütem (harmadik negyedéves adatok). És - tiszteletben tartva az alkalmazottak sok tekintetben jogos igényeit, de hát ezek kezelése körükben már a szakszervezeti vezetők feladata - messze nem a Tesco, vagy a Metro fizet a legrosszabbul, de hát a szakszervezet is oda megy dörömbölni, ahol nagyobb zajt tud csinálni. A kis bolt neki is csak kis bolt, pedig ott kellene a nagyobb segítség (persze, nem a sztrájk, de a multik bérének felfelé tologatása minden fillér erejéig a kicsik hátrányát növeli, ha ott nem történik semmi).

A kereskedelem a jobbak közé tartozik

A nemzetgazdaság egészét nyomja a munkaerő hiánya. És van olyan mutató, lényeges, amiben a kereskedelem a jobbak közé tartozik. De előbb arról, hogy a cégek körében, a versenyszférában is egyre gyorsuló ütemben nőnek az üres álláshelyek, nem is kicsit:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2013
üres helyek	16.461	23.074	30.273	41.415	53.589	129%	326%
változás	.	+ 6.613	+ 7.199	+ 11.142	+ 12.174	.	.
KSH, üres álláshelyek: darab, versenyszféra, harmadik negyedév

És az üres álláshelyek arányát nézve azt lehet látni, hogy messze nem a kereskedelemben a legnagyobb a gond:

1.	2.	3.	4.	5.	6.
info-kommunikáció	feldolgozóipar	építőipar	szálloda, vendéglátás	kereskedelem	szállítás, raktározás	versenyszféra
3,3	3%	2,7	2,5	1,7	1,7	2,5
KSH, üres álláshelyek aránya: százalék, versenyszféra, 2017. harmadik negyedév

De van itt más is: pontosabban, ott, nyugatabbra

A munkaerő hiánya nem magyar találmány, egész Európa nyög alatta, ki jobban, ki kevésbé. Kelet-Európa óriási bér- és versenyképességi hátrányban szenved. Megy is a munkaerő nyugatabbra.

Az EURES, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 2,6 millió állást hirdet az Unió tagországaiban, a legtöbbet Németországban, 0,8 milliót (és itt nem kötelező hirdetni, tehát a valós igény ennél feltehetően több). Keresnek eladókat is szép számban, a legtöbb beosztott bolti eladót Németországban, de máshol is, leginkább a következő országokban:

	bolti eladók
Németország	35.999
Franciaország	5.273
Ausztria	3.614
Belgium	3.070
Egyesült Királyság	2.831
EURES, érték: fő

Pénztárosból is jócskán négyezer fölött van a meghirdetett álláshelyek száma (az eladók táblázatbeli adatain túl). De keresnek telefonos, multimédiás ügynököt is, mintegy háromezer főt, vagy félezer házaló ügynököt. A legmeglepőbb adat, hogy ötezer utcai árust is keresnek, a legtöbbet, a javát Belgiumban, négyezernél is többet.

Nem véletlen, hogy itthon hiánycikk a hentes, a pék és a cukrász az áruházakban is. Az élelmiszeriparban ötezer péket, cukrászt, négyezer hentest keresnek a nyugat-európai cégek.

És egy kicsit a más kertjét is bogarászva, felszolgálóból, pultosból több mint húszezer, szakácsból több mint 18 ezer, fodrászból, kozmetikusból több mint tízezer a meghirdetett álláshelyek száma. Kicsit messzebbre kalandozva falazó kőművesből hatezer hiányzik, de társalkodóból, komornyikból is félezer fő.

Megoldás? A sztrájkfenyegetés ebben a munkaerő környezetben - tiszteletben tartva az alkalmazottak elkeseredettségét sok ok miatt is - mégsem a legdiplomatikusabb fegyver. Sok más választás nincs, mint az eddigi munkaerőpiaci szabályozási ösztönzők gyorsabb és nagyobb súlyú továbbépítése. Önmagukban jók ezek, például a járulékcsökkentésen sokat vitatkozni nem lehet, csak éppen kevésnek bizonyultak eddig.

(blokkk.com, 2017. december 11.)

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

De mindenütt kevesen vannak, a létszám továbbra sem változott. Lesz sorállás karácsonykor, pedig a boltos eladók keresete egy év alatt 17%-kal nőtt. Élelmiszerboltba 30 ezer pluszért sem megy új dolgozó. Sőt.

Folyamatosan, hónapról-hónapra emelkednek a havi bruttó átlagkeresetek a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok) körében. Szeptemberben átlagosan 192 ezer forintot lehetett keresni a boltban, egy évvel korábban 164 ezer forintot, a különbség 28 ezer forint.

Az élelmiszer boltokban (szaknyelven élelmiszer vegyes) egy év alatt 173 ezer forintról szökött fel a havi kereset 203 ezer forintra a fizikai dolgozók körében, ami az átlagnál nagyobb összegű, 30 ezer forintos emelést takar, 17%-os ütemmel. A versenyszféra 218 ezer forintos átlagánál ez ugyan 15 ezer forinttal kevesebb, de ott csak 15% volt a növekedés aránya, tehát valamit faragtak a boltok a bérhátrányukból.

A bolti kiskereskedelemben az átlagot tekintve az év eleji minimálbér emelését követően tovább kellett tolni felfelé a béreket év közben, a munkaerőhiány ezt diktálta. A nagyáruházak, köztük néhány tagja a legnagyobb hazai láncoknak, több tízezer forinttal az átlag felett fizetnek, de a kisebb boltok bérhátránya tetemes. Mindezekkel együtt a boltos alkalmazottak kereseteinek változását a következő adatok jellemzik:

	2016 szeptember	2017 január	2017 szeptember
kiskereskedelem	164	183	192
élelmiszer	173	189	203
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszer vegyes

Na de a létszám: hát az semmit sem változott, jön a karácsonyi sorban állás

Pedig kellett volna a több munkáskéz, amit jeleznek a megszámlálhatatlanul szaporodó álláshirdetések és a kisboltok körében a "rögtön jövök" táblácskák. De hát béremelésre ennyi futja (a 17%-os keresetnövekedés mellett a bevételek 4-5%-kal emelkednek csak).

Az első három negyedévben a boltokban a fizikai dolgozók létszáma az év elejihez képest 1.800 fővel csökkent, ezen belül az élelmiszerboltokban félezerrel kevesebben dolgoznak.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt szakterületekét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	szeptember
boltok együtt	140	140	141	139
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	63
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

A boltos eladók fele az ország közepén dolgozik

Nem csak az ott lakók száma, átlagosnál nagyobb jövedelme, hanem az átutazók, ingázók és a turisták miatt is a boltos kereskedelem az ország közepén a legnagyobb súlyú. A közép-magyarországi térség forgalmi részesedése 40% körül mozog, de az itt foglalkoztatottak dolgozók aránya ennél már magasabb. Budapesten több mint 40 ezer eladó, pénztáros, árufeltöltő fogadja a boltokban a vásárlókat, számuk Pest megyével együtt 74 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a közel 140 ezres eladóhad fele ebben a térségben dolgozik.

Az egyes megyéket nézve (Pest megyét most nem számítva) a legtöbb bolti dolgozó Fejér megyében tevékenykedik, a legkevesebb pedig Nógrádban. Nógrád megye alaposan megsínylette a Palócker tönkremenetelét, mivel a megye eladóinak egy évvel ezelőtti ezernégyszáz fős létszáma a felére esett vissza. Tolnában sem dolgoznak sokkal többen, ott ezerhatszáz körül alakul a létszám, így összesen három megye, még Zala az, ahol nem éri el a kétezer főt a bolti eladók létszáma.

A egyes megyékben kisebb, nagyságrendjét tekintve leginkább száz fő körüli volt eddig az éven belüli létszámmozgás. Az öt legnagyobb és legkisebb boltos foglalkoztató megyék a következők:

	Budapest	Pest	Fejér	Szabolcs	Borsod	...	Heves	Somogy	Zala	Tolna	Nógrád
2016 (éves)	39,1	34,3	12,7	4,8	4,5	...	2	2,1	1,8	1,7	1,4
2017 szeptember	41,4	32,9	12,7	4,8	4,6	...	2,1	2,1	1,8	1,6	0,7
KSH, fizikai dolgozók létszáma, boltos kiskereskedelem, négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2017. november 22.)

Nyáron megrohanták a lányok a boltokat

Dolgozni. A harmadik negyedévben feljebb csúszott a foglalkoztatottak száma a boltokban. A nyáron munkát vállalók döntő része a gyengébb nem képviselőiből állt. Feltehetően a diákmunka és a nyári időszakra kinyitó boltok húzták feljebb, de csak a régi szintre a foglalkoztatást.

2017 júliusa és szeptembere között visszaugrott a boltokban foglalkoztattak száma a korábbi szintre. A háttérben feltehetően az húzódott meg jelentős súllyal, hogy nagy számban vállaltak munkát nyáron a diák.

A statisztika kétféle módon figyeli a munkaerő piacát. Egyik oldalról megkérdezik a családtagokat, ki, hol dolgozott egy-egy időszakban, ebből kerekedik ki a foglalkoztatottak száma. Ebben mindenki benne van, aki dolgozott, függetlenül a foglalkoztatás viszonyától, tehát az alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok egyaránt, de a diákmunkások is. Az alkalmazotti statisztikában a négy főnél nagyobb vállalkozások adatait gyűjti a statisztika közvetlenül a cégektől, ott viszont az eddig megismert időszakban, júliusban, augusztusban nem volt változás, nem nőtt a létszám. Így okkal feltételezhető, hogy döntő részben a nyári diákmunka dobta meg a foglalkoztatást. Szerepet játszott benne az is, hogy a nyári idényjellegű boltok, továbbá a sport- és más rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes árusítás megnövelte az értékesítőhelyek, és természetesen a munkát vállalók számát.

Persze, ez a megugrás nagyon kellett a boltosoknak, hiszen itt is égető a létszámhiány. Ugyanakkor a nyáron munkába állók csak annyit segítettek a kereskedelemnek, hogy visszatornázták a létszámot az egy évvel korábbi szintre, tehát a gödör aljáról feljebb rángatta ugyan a foglalkoztatást a nyári munkavállalás, de teljesen kikecmeregni még nem tudott belőle a kereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben végül a következők jellemezték 2017 első három negyedévében a foglalkoztatást, a korábbi időszakkal is összehasonlítva:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	372	nincs
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Egy kicsit hosszabb távot nézve hasonló hullámzások máskor is megfigyelhetők voltak a boltos foglalkoztatásban, de egyedi hatások is befolyásolták azt. Ide tartozott a vasárnapi boltzár bevezetése 2015 első negyedévében, majd az újranyitás 2016 második negyedévének elején. Húzott az online kassza bevezetése is, hiszen több nyugtaadáshoz több költség is dukált:

Lányok a boltban, amikor dolgoznak: ők vannak többen és ők a mozgékonyabbak

A közhiedelemben a bolti munka a női nemhez kötődik. Ez így is van, de azért férfiak is téblábolnak a boltokban foglalkoztatottként. Tíz évvel ezelőtt a boltokban a női dolgozók aránya kétharmad körül mozgott és ez nem is változott azóta sokat, nagyságrendjét tekintve. Persze mások a nemek közti arányok az illatszerboltban és egy műszaki kereskedésben.

Érdekesen alakult viszont 2017 harmadik negyedéve, amikor közel húszezren álltak munkába a nyári hónapokban, a háromnegyedük ugyanis a gyengébbik nemhez tartozott. De hát mindössze annyi történt, hogy egy év alatt a távozók nagyobb része is a hölgykoszorúhoz kötődött, így ők most visszatértek a boltba. A statisztikában.

(blokkk.com, 2017. november 21.)

Ez a bér a létszám tartásához elég - éppen

A létszám nem moccan a boltokban, pedig a bér több. A 27-28 ezer forintos keresetemelés csak arra elég, hogy ne csökkenjen a létszám, miközben több munkáskéz kellene. A legnagyobb a baj az élelmiszerboltokban. ₪₪₪

Két kisboltos eladó beszélget: - Sztrájkolunk. - Hülye vagy? Mi ketten? Nem is vagyunk szakszervezet. - Hát nem is. De kell a pénz. - És ki szervezi a sztrájkot? - Hát a főnök. - Elment az eszetek? - Dehogy. De lesz egy kis hírverés a faluban, itt még senki sem látott sztrájkot, ő meg így viszont néha le tudja oltani a villanyt. - És a sztrájk alatt nem ad bért! - Hát... ekkora forgalom mellett... majd akkor sztrájkolunk különben is, amikor nincs vásárló... - Te, csak egyet nem értek. A szakszervezet minket miért nem keres meg? - Mert a kis bolt nekik is kis bolt.

2017 augusztusában 196 ezer fő volt a bolti kiskereskedelemben alkalmazottként dolgozók létszáma (a négy főnél nagyobb vállalkozások körében). Ez nagyságrendjét tekintve igen halovány elmozdulás az egy évvel korábbi 193 ezer főhöz képest (másfél százalék), így a létszámhiány gyakorlatilag semmit sem enyhült. Azért sem, mert ráadásul év közben, januártól nézve szinte semmi változás nem tapasztalható. Ez nagy baj, mert több eladó kellene a boltokba.

A bruttó havi átlagkereset persze nőtt, most már 228 ezer forint a boltos vállalkozások körében, ami egy 28 ezer forintos emelést is takar. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 14%-os átlagos keresetemelés mellett a boltos vállalkozások létszáma nem emelkedik, pedig kellene.

A sorállás kulcsa: a pénztáros, az eladó, az árufeltöltő

Hát igen, a boltok fizikai dolgozóinak (pénztárosok, eladók, árufeltöltők) körében is jócskán emelkedtek a keresetek, augusztusban megközelítették a 189 ezer forintot, ami 17%-os növekedés az egy évvel korábbi 162 ezer forinthoz képest. Ez a 27 ezer forint is éppen csak a létszám tartásához volt elég a boltos fizikai dolgozóknál.

Az egyes szakmacsoportokban is többé-kevésbé változatlan a létszám, ami nagy feszültséget takar, hiszen a boltok többsége eladót, pénztárost, vagy árufeltöltőt keres. De több nincs. Az élelmiszerboltokban pedig - nem sokkal, de jelzésértéke van - valamelyest apadt is az eladók létszáma.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül egyes kiemelt területeken a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	augusztus
boltok együtt	140	140	141	140
ebből
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
iparcikkek, egyéb	53	53	55	55
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Intő jelek

A foglalkoztatás égető gondjait jelzik azok az adatok is, melyek a bolti kiskereskedelemben a foglalkoztatottak, tehát az összes alkalmazott, vagy bármilyen más munkát végzők - például a vállalkozókkal együtt számolt - összlétszámát mutatják:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

És az üres álláshelyek mutatói sem mutatnak semmi jót:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 II.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.971
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A bért persze ki is kell fizetni valamiből. A boltos kiskereskedelmi forgalom az elmúlt egy esztendőben 4-5% körüli ütemben nőtt, ehhez képest a 14-17%-os béremelés nem kevés. Ráadásul a nagyobbak több bért adnak, így a kisboltosok egyre hátrébb csúsznak a bérversenyben.

Hát igen, a szakszervezetek azok zsebében turkálnak, ahol átlag felettiek a fizetések. Persze érthető, ha akár minden egyes alkalmazott elégedetlen a hó végi boríték vastagságával, de a szakszervezetek nyomakodása csak még jobban széthúzza a fizetések skáláját a boltokban, amit egyébként a munkaerő hiánya, a munkaerő piac előbb-utóbb úgy is kikényszerít. Mindez persze egyrészt roncsolja a versenyképességet egy határon túl, másrészt még nehezebb helyzetbe sodorja a kisboltokat.

(blokkk.com, 2017. október 19.)

Reszkethet, aki nem szeret sorban állni a boltban

Karácsonykor arathatnak a nyugdíjas szövetkezetek. Nincs veszélyben a karácsony: ugyanakkora sorok várhatók karácsonykor a boltokban, mint egy évvel korábban, az eladók létszáma ugyanis nem változott. Az élelmiszerboltokban viszont kevesebben dolgoznak. Az eladók bére persze nőtt.

A boltban sorban állni nem az irodisták hiánya miatt kell, hanem azért, mert nincs elég pénztáros. A helyenként üres, foghíjas polc, a boltban szanaszét heverő csomagolóanyagok az árufeltöltők hiányát jelzik (bár sok üzletben a bolti dolgozók mindent csinálnak, árut is pakolnak, ülnek a pénztárban, és még takarítanak is). A csemegepultnál kígyózó sor pedig a szakképzett eladó hiányának a mércéje.

A boltosok, kicsik, vagy nagyok, ez ma már mindegy, pincétől a padlásig eladót keresnek, ez egyértelműen látszik az álláshirdetésekből és a kisboltok "rögtön jövök" tábláinak sokaságából. A bolti fizikai dolgozók havi bruttó keresete (amiben az alapbér mellett a különféle pótlékok is benne vannak) 2017 júliusában 190 ezer forint volt, közel ötödével (egészen pontosan 17%-kal) több volt, mint egy évvel korábban. Ez a 28 ezer forint kevés volt ahhoz, hogy többen dolgozzanak a boltokban. De a boltosoknak nincs több pénzük bérre, amihez hozzátartozik, hogy a multi áruházak átlag felett fizetnek (a többségük és a Tesco biztosan). A foglalkoztatottak száma (amiben az összes alkalmazott mellett a vállalkozók, vagy éppen a segítő családtagok is benne vannak) 2017 második negyedévében 23 ezer fővel csökkent, tehát döntő részben a kisvállalkozások körében nagy lehet a baj. A bér lett a boltok közötti verseny legerősebb eleme, aki bírja, maradhat, aki nem, lehúzhatja a redőnyt.

2017-ben a boltok létszámhelyzetét, ezen belül néhány kiemelt területét a következő adatok mutatják:

	2016		2017
	január	december	január	július
boltok együtt	140	140	141	141
élelmiszer vegyes	66	66	65	64
élelmiszer szakbolt	11	11	11	11
ruházat, lábbeli	10	10	10	10
elektromos készülék, híradástechnika	5	5	5	5
illatszer	5	5	5	5
benzinkút	4	4	4	4
könyv, sportszer, játék	3	3	3	3
bútor	3	3	4	4
KSH, bolti kiskereskedelem, fizikai dolgozók, ezer fő, négy főnél nagyobb vállalkozások

Az előbbi létszám adatok nem tartalmazzák a diákmunkát, a kölcsönzött munkaerőt. A részmunkaidősök száma gyakorlatilag semmit sem változott, hosszú ideje 34-35 ezer fő körül mozog (a fenti adatokon belül).

Nincs veszélyben a karácsony, és berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek

A karácsonyi bevásárlás nincs nagyobb veszélyben, mint egy éve, de tanácsos korábban kezdenie annak, aki utál sokat sorban állni a pénztárak előtt. És a posta ugyan azt ígérte, hogy felkészült, a webáruház rajongóknak is szerencsésebb mihamarabb megkezdeni a böngészést a karácsonyi árukínálatban.

És a karácsonyi szezonban berobbanhatnak a nyugdíjas szövetkezetek.

A tescos sztrájk azért azt is jelezte, hogy a diákmunka, a munkaerő kölcsönzés sokat lendíthet a szekéren. A nyugdíjas szövetkezetek feltehetően decemberben már mélyebben megmeritkezhetnek a boltos kiskereskedelem piacában, hiszen fog kelleni a több munkáskéz és más új forrás úgy tűnik, nincs is. A legfrissebb adatok szerint számuk már 43, ami jelentős a 100 körüli számban ügyködő iskolaszövetkezetek mellett.

Persze, nyugdíjasok eddig is dolgoztak, a kereskedelemben is. A kérdés az, hogy a valóban kedvezőbb adózási feltételek (csak 15% szja-t kell fizetni, bérterhet sem a nyugdíjasnak, sem a szövetkezetnek semmit) és rugalmasságot kínáló szervezési keretük mellett mennyi új munkába álló nyugdíjast tudnak megmozgatni.

A blokkk.com már rámutatott, hogy elsősorban a jelenleg már amúgy is dolgozó nyugdíjasokat próbálhatják meg összeterelni az új szövetkezetek, ami a rugalmasabb működés és a kisebb közteher mellett nem csekély előny, de növekedhet is a dolgozó nyugdíjasok tábora. Több ok miatt is azonban túlzott várakozás nem támasztható velük szemben, elsősorban azért, mert akinek nagyon kellett a pénz eddig is, és bírta is, az már korábban elszegődött dolgozni, de végül minden új munkaerő nagyon is jól jön. A blokkk.com jelenleg azzal számol, hogy néhány ezer új dolgozó mozgósítható a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül a bolti munkavégzésre.

Itt például figyelembe kell venni, hogy a bolti pénztárosnak és az árufeltöltőnek nem kötelező a szakképzettség, de az eladónak már igen (eladó az, aki kérés alapján kiszolgálja a vásárlót). Persze, egy sor iparcikk boltban is kötelező a szakképzettség, például a műszaki cikkeknél, de a könyves, vagy ruházati boltban már nem. Feltehetően leginkább a pénztárosok és egyes szakmákban az eladók táborát szaporíthatják a nyugdíjasok. De hát a sztrájkoló tescosok - és minden más társuk - tudnak mesélni arról, hogy a bolti munka - a létszámhiánytól most függetlenül - nem könnyű feladat.

(blokkk.com, 2017. szeptember 20.)

Megrendítő: 23 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma

a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár. ₪₪₪

2017 második negyedévében a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 353 ezer főre zuhant, amire az elmúlt három évben, miközben évről-évre bővült a forgalom, nem volt példa. Ez a 2017 második negyedévi foglalkoztatotti létszám 23 ezerrel kisebb az egy évvel ezelőttinél. A boltos létszámesés az elmúlt egy évben negyedévről-negyedévre nézve folyamatos volt. Még 2016 második negyedévére, a vasárnapi boltzár eltörlését követően feljebb kúszott ugyan a létszám a korábbihoz képest, de utána már folyamatosan csúsztak lefelé a mutatók:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	változás 2017/2016
359	376	372	367	361	353	- 23
KSH, foglalkoztatottak száma, negyedéves adatok, ezer fő

Némi statisztikai módszertan azért idekívánkozik. A foglalkoztatottak számának mutatója magában foglal mindenkit, aki a felmérés időszakában az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet szerző munkát végzett. Kicsit részletesebben, a mutatóban benne vannak az alkalmazottak, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagjai, szövetkezeti tagok, valamint a segítő családtagok is. Ez azért fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak van egy másik munkaerő piaci mutatója is, ami az alkalmazottak számát méri, de csak a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében. Tehát a teljes munkaerő piaci képet a foglalkoztatottak száma mutatja.

A foglalkoztatottak számának csökkenése nagyon is összefügg azzal, hogy - ez a legutolsó adat - 2017 elején elképesztő méretben megugrott az üres álláshelyek száma a boltos kiskereskedelemben:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A létszámcsökkenésben feltehetően szerepet játszott az is, hogy számos boltos nem tudta az alkalmazottainak kifizetni a megemelt minimálbért, így hallani különböző kerülőutakról, például a munkaidő rövidítésről is (nyolc óra helyett valamilyen részmunkaidő), vagy éppen leépítésről, de a boltbezárási statisztika sem fog javulni. Nem véletlen a "rögtön jövök" táblák megszaporodása az elmúlt időkben.

De - az előbbi hatással éppen ellenkezőleg - munkaerő sincs elég ott, ahol tudnának fizetni, így nem véletlen az sem, hogy a legjobban fizető nagyáruházaknál is állandósult a munkaerő keresés. Tehát a korábban boltokban dolgozó munkaerő egy része elszivárgott más, az ágazaton kívüli területre.

A korábbi években, 2014-ben és 2015-ben egyébként emelkedett a foglalkoztatottak száma, amihez feltehetően nem kevés köze volt az online kasszarendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért több költség is dukál. De 2015-ben és 2016-ban megfordultak a mutatók és 2017 második negyedévében foglalkoztatottságban ott tart a bolti kiskereskedelem, ahol 2012-ben (pontosabban, még ott sem):

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	353
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: második negyedév

És a nagyobbak

Nem rózsás a helyzetük a nagyobb, négy főnél többet foglalkoztató boltos vállalkozások helyzete sem. Itt már akad olyan mutató, amely a fizikai dolgozók, az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktári dolgozók számát mutatja. Hát ebben a körben ugyan nem csökkent, de nem is nőtt a létszám (az a csekélyke elmozdulás, ami a számtan szabályai szerint kiolvasható, növekedésnek aligha nevezhető). Ez a pénztárak előtti hosszas sorállást, vagy az álláshirdetések garmadáját elnézve csak annyit jelent, hogy legalább nem romlott a helyzet (ami persze vállalkozásonként eltérő képeket rejt magában). Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy az ide tartozó nagyobb áruházláncok azért az átlagnál többet fizetnek a dolgozóiknak, így felfelé húzzák a mutatót (bár a Tesco szakszervezetei ezt vitatják):

alkalmazottak száma	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.
teljes létszám	192	192	193	193	195	195
ebből fizikai dolgozók	139	139	139	140	140	140
KSH, négy főnél többet foglalkoztatók, érték: ezer fő

Ja, és a bér: több munkáskezet fogni ennyi kevés

Hát az bizony emelkedett, nem is keveset. 2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban 159 ezer forint. Hát ez bizony 29 ezer forintnyi különbség, a növekedés üteme pedig 18% - 4% körüli forgalomemelkedés mellett. Egyébként a júniusi átlagkeresetek egy ezressel kisebbek voltak, mint májusban, tehát az előző hónapban, de ekkora hullámzás máskor is volt már.

Nincs már sok pénzük a boltosoknak bérre, főleg a kisebbeknek. Valószínű, hogy folytatódik a boltbezárás.

(blokkk.com, 2017. augusztus 22.)

Nem nő a létszám, pedig 30 ezerrel több a bér

A hosszú sorok a boltok pénztáraiban azt mutatják, hogy kevés a pénztáros, eladó, árufeltöltő. De nem nő a létszám, 30 ezerrel többért sem rohannak többen eladónak. ₪₪₪

Szinte minden boltos pénztárost, árufeltöltőt, vagy éppen eladó keres. De úgy látszik, a boltos fizikai dolgozók bérének 20%-os emelése kevés volt az elmúlt egy esztendőben, hiszen 2016 májusában még csak 158 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, ami januárra 183 ezer forintra kúszott fel. De ez is kevés volt, így májusra már 189 ezer forintnál tartottak a boltosok, egy év alatt 20%-kal, ötödével, több mint 30 ezer forinttal emelve a béreket.

A szakszervezet persze azt mondja, még több kell, csak azt nem árulja el, hogy miből, hiszen a bevétel emelkedésének üteme 5% alatt mozog, tehát negyede a bérnövekedés tempójának. Árat emelni pedig nagyon nehéz, hiszen verseny is van a piacon, a vásárló pedig nagyon is nézi az árakat. És nagyok a boltok közötti árkülönbségek is, így nem igényel hosszabb fejtörést, hogy ki járna rosszabbul, az újabb fizetésemelés ára a drágulás lenne. De nyilván vannak olyan boltosok ma is, akik ha óvatosan is, de árakat kényszerültek emelni.

A nagyáruházaknál nagyobbak a bérek, így tűnik, ez a létszámhiány nagyobbrészt a kisboltosok vesszőfutása. Erre utal, hogy az elmúlt fél évtizedben 15 ezerrel csökkent a kisboltok száma, ennyien nem bírták a versenyt és ennek feltehetően nincs még vége. Persze, az álláshirdetéseket böngészve nem szabad azt hinni, hogy a nagyáruház hátradőlhet, ők is keresnek dolgozókat szép számmal.

Év közben olvadozik a bolti dolgozók létszáma

Sok az álláshirdetés, a "rögtön jövök" tábla a kisboltok napközben lehúzott redőnyein, hosszú a sor még a nagyáruházak pénztárainál is, ami azt is mutatja, hogy a létszám 2017-ben év közben nem nőtt. A bolti kiskereskedelemben a nagyobb - a négy főnél többet foglalkoztató - boltok dolgozóinak létszáma január-május között félezerrel csökkent, a fizikai dolgozóké pedig ezer fővel.

Az élelmiszerboltokban is kevesebben dolgoznak, de a ruházati, villamos háztartási készülék, használt cikk, vagy éppen a sportszer üzletek sem találtak több eladót. A bútorboltosok jobban tekernek a munkaerő toborzásban, de ott magasabbak a bérek a boltos átlagnál:

	teljes létszám		fizikai dolgozók száma
	január	május	január	május
boltok összesen	195.771	195.067	140.682	139.641
élelmiszer	86.129	85.287	64.849	64.183
híradástechnika	4.241	4.246	2.595	2.564
villamos készülék	2.881	2.864	1.801	1.773
bútor	4.939	5.144	3.515	3.658
ruházat	11.591	11.568	8.358	8.267
illatszer	5.843	5.874	4.940	4.951
használt cikk	2.023	1.959	1.620	1.572
sportszer	794	762	598	568
játék	785	564	949	735
könyv	1.714	1.709	895	914
KSH, négy főnél nagyobb vállalkozások létszáma, fő

Messze még a végállomás

A munkaerőhiányt nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, hiszen eleve több év hordaléka adódott össze eddig is, ráadásul lehet itt hablatyolni arról, hogy mi lesz, ha a vendéglátók bért emelnek és odamegy az eladó, nem ez az igazi gond. A munkaerőhiány gyökere az, hogy a magyar gazdaság nem tudott a versenyképességben felzárkózni és az alacsonyabb béreket feltornázni, mert annak ez lenne a feltétele. Így viszont több százezer - ki tudja mennyi - dolgozó a határon túl keresi a kenyérre valót, ahol nem néhány tízezer forint a bérkülönbség.

Tűzoltás lesz még hosszú ideig, hiszen a vállalkozásoknak nincs annyi erejük, hogy hirtelenjében nagy béremelést adjanak, ugyanis akkor nagyon mélyen a zsebükbe kellene nyúlni, olyan nagy zseb pedig kevés van, amelyik nem lyukadna ki azonnal. Eddig is voltak olyan vállalkozások, nem csak a kereskedelemben, akik végleg kibuktak a sorból. És ennek sincs még vége. Kérdés persze az is, hogy egyrészt az állam mennyire tudja hátrébb szorítani a feketézést, ami nyomasztó teher, másrészt hajlandó-e például a létükért küszködő kisvállalkozásoknak pénzt, kedvezményt adni a túléléshez, hiszen a nagyobb gond náluk van.

(blokkk.com, 2017. július 21.)

Az élelmiszerboltban kevesebb az eladó

Gyanúsan indult a 2017-es esztendő a kereskedelemben. Megugrott az üres álláshelyek száma és csökkent a foglalkoztatottak száma is első negyedévben, miközben azért több lett a fizetés. ₪₪₪

Nem is kevéssel, hiszen a bérek szépen emelkedtek a a bolti kiskereskedelemben is, sőt. De azért még mindig jócskán keresik a bolti dolgozókat a boltokban, áruházakban. Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők keresete 20%-kal emelkedett egy év alatt 2017 áprilisáig. De hát úgy tűnik, ez még mindig kevés, főleg egy élelmiszerboltban.

Az élelmiszerboltokban kevesebben dolgoznak

A boltos kiskereskedelem legnagyobb szelete az élelmiszeresek hálózata. Hát itt bizony 2017-ben kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Pedig jobban kellett volna a munkáskéz, hiszen az év első nagyobb vásárlási lendületét adó húsvéti ünnepek 2017-ben áprilisra estek, ugrott is egyet az élelmiszervásárlás, csak éppen eladó, pénztáros, árufeltöltő nem akadt elég:

	2017	2016
kiskereskedelem teljes létszáma	195	192
előbbiből fizikai dolgozók	140	139
élelmiszer boltok teljes létszáma	85	87
előbbiből fizikai dolgozók	64	65
KSH, ezer fő, április havi adatok

Némi statisztikai módszertan nem kerülhető meg. Ezekben az adatokban az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes boltok vannak benne, a szakboltok (hús, zöldség, pékáru, egyéb) már nem. A multi áruházak is ezt az adatot hizlalják. A szakboltok súlya kisebb, ott egyébként 11 ezer fő körül mozgott a létszám az elmúlt esztendőben.

Pedig a bérek vaskosabbak lettek

A bolti kiskereskedelemben azért szépen emelkedtek a bérek, egy év alatt 20%-kal, önmagában összegében sem mutat rosszul a növekmény. Persze, van mihez képest, ráadásul az átlag mögött jókora különbözőségek is adódnak, jobbára azonban a kisebb boltok hátrányára, mennek is tönkre ezrével évente. A béreket ki is kell azonban fizetni valamiből, ez a valami a bevétel, ami viszont messze nem nőtt ilyen ütemben (5% alatt ragadt 2016-ban), de végül is a bolti dolgozók vastagabb hó végi borítékkal gyarapodtak:

kiskereskedelem	2017	2016	változás
bér összes dolgozó	228	196	+ 32
fizikai dolgozók	187	156	+ 31
KSH, havi bruttó átlagkereset, április, ezer forint, legalább öt főt foglalkoztatók

Hát igen, a nemzetgazdasági átlag a fizikai dolgozók havi bruttó keresetét nézve sokkal több az előbbinél, 212 ezer forint volt 2017 áprilisában, a növekedés üteme pedig csak néhány százalékkel kisebb a boltosokénál, így nem sokat faragott ebből a hátrányából a kiskereskedelem.

A bolti kiskereskedelemben ráadásul rá kellett tenni még egy lapáttal a decemberi bérekre a minimálbér emelése miatt év elején:

	2016 április	2017 január	2017 április
kiskereskedelem	156	183	187
élelmiszer vegyes	160	189	194
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

De hát mindez kevés: sokkal több az üres álláshely

A kereskedelemben harmadával ugrott meg a betöltetlen álláshelyek száma 2017 elején 2016 végéhez képest. Az egy évvel korábbi mutatóhoz képest viszont már közel másfélszeres a növekmény, ami azt jelenti, hogy sokkal több munkáskéz kellene a kereskedelemben, mint amennyi ma a vásárlókat fogadja a boltokban, áruházakban:

2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.
3.819	4.608	4.844	4.125	5.465
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

Az egyes boltok között persze akadnak különbségek, van ahol több, van ahol kevesebb eladót keresnek. Nem mindegy, hogy a kisebb minimálbért, vagy a nagyobb szakmai bérminimumot kell fizetni, például az élelmiszer eladónak kötelező, a ruházatisnak már nem a szakképesítés, így a magasabb minimálbér.

Köztudott az is, hogy a multi áruházak jobban fizetnek, még akkor is, ha éppen tüntetést szerveznek a szakszervezetek.

Az egyik legjobban fizető Aldi most 286 állást hirdet. Éppen 85 árufeltöltőt keres, a nyolc órára vetített havi bruttó bérajánlat 227 ezer forint, a vasárnapi pótlék nélkül. A bolti eladó, akikből 118 főt keresnek, már 311 ezer forintról kap elszámolást hó végén (ez a bruttó bér).

A Lidl 359 dolgozót keres. Az elérhető havi kereset 268 ezer forint, úgyszintén vasárnapi pótlék nélkül. Tartja még a 3 órás részmunkaidő ajánlatát is, hétvégére ezért 93 ezer forintot kínál, ami nyolc órára vetítve 247 ezer forintos havi kereseti lehetőségnek fele meg. Össze is lehet kötni a hétvégi bevásárlást egy kis munkával, pénzkereséssel.

Az IKEA teljes nemzetközi hálózatában 1.838 főt keres, ebből Magyarországon 17 álláslehetőséget kínál. Az elérhető keresetről azonban szemérmesen hallgat álláshirdetésében. A mérlegbeszámolójából annyi azonban kiolvasható, hogy a fizikai dolgozók átlagos havi bruttó átlagkeresete a legutóbbi, 2016. augusztusában zárult üzleti évben 236 ezer forint volt, amit persze azóta megemelhettek, hiszen nemrégiben új áruházat nyitott, ahová új dolgozókat kellett felvennie, az pedig nem könnyű feladat.

A tüntetés fenyegette Tesco 161 ezer forint körüli bérkínálata fél év után a cafetériával együtt már 220 ezer forint fölé kúszik. Ehhez jöhet hozzá a beígért 4 ezer forint, így azért összejön egy átlag feletti kereset, bár ez azért kevesebb a bérfizetésben élenjárókénál.

Nyugdíjasok, diákok? Rendjén van ez?

Úgy tűnik, 2017-ben is a diákmunka lesz az egyik vontatókötél a nyári bolti sürgés-forgás közepette, hiszen aki már dolgozik, szeretne szabadságra is menni, ha engedik. És jöhetnek a nyugdíjasok is a szövetkezeik révén, ha belépnek valamelyikbe. De hát nyilván nem ennek kellene húznia a munkaerő piacát, hanem a még magasabb bérnek. De erre legfőképpen a kisvállalkozásoknak nincs pénzük. Van is fluktuáció - cégek közötti ide-oda vándorlás - a kereskedelemben. Is.

(blokkk.com, 2017. június 29.)

A boltokban a bérek az egekben, létszám a padlón

Ötödével emelték a boltosok a bért egy év alatt, de nem nőtt a létszám. Sőt, az élelmiszerboltokban csökkent is. Pedig van még munkaerőhiány. Az élelmiszer szakboltok adják a legkevesebb fizetést továbbra is, de náluk érdekes módon nem csökkent az eladószám. ₪₪₪

2017 első negyedévében a foglalkoztatottak számát nézve 361 ezer fő ügyködött a bolti kiskereskedelemben (ebben mindenki benne van, alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok is), ami bizony hétezerrel kevesebb a 2016-os év átlagánál. De kevesebb 2016 utolsó negyedévénél is hatezerrel, tehát 2017 elején az előző évihez és annak legvégéhez képest esett a létszám. A kisboltokban persze.

(2016 első negyedévét is lehet persze nézni az összehasonlításban, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, ami viszont nagyságrendjét tekintve nem jelent különbséget. De hát ez rettenetesen csalóka összevetés is lenne, mivel akkor még zárva, 2017 elején pedig már nyitva voltak a boltok vasárnap, amihez bizony több ember kellett - volna).

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott (amiben 2014-15 táján az online kassza belépése is hagyott némi felfelé mutató nyomot):

foglalkoztatottak száma	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	361	369	368	361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De hát a harmincezres béremelés sem nyomta feljebb a létszámot

Ha mást nem, csak az álláshirdetéseket böngészve nagyon is úgy tűnik, hogy továbbra is van létszámhiány a bolti kiskereskedelemben, nem is kevés. A betöltetlen álláshelyek száma is többszöröse a korábbi évekének a különféle kimutatásokban, bár igaz, hogy a munkaerőhiány egyes területeken már kisebb feszültséget okoz a bolti kiskereskedelemben.

A béremelésekben nem csak azt célszerű nézni, hogy egy év alatt mennyit emelkedtek a fizetések, hanem azt is, mennyi esett ebből az előző esztendőre, amikor a munkaerőhiány pumpálta vastagabbra a borítékokat. Így kitűnik, hogy 2017 márciusában a boltokban átlagosan 185 ezer forint volt a havi bruttó átlagkeresete a fizikai dolgozóknak, eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek, ami ugyan 29 ezer forinttal több az egy évvel korábbinál, de ebből a 29 ezer forintnyi emelésből a nagyobbik rész, 16 ezer forint még az előző, 2016-os esztendő hónapjaira esik. Tehát a márciusban kiszámolt éves bérnövekmény nagyobb felét még az előző esztendő munkaerőhiánya kényszerítette ki. Erre tett rá egy egyenlőre kisebb lapáttal a minimálbér, és persze a folytatódó munkaerőhiány.

A nagykereskedelemben és a nemzetgazdaság egészében a fizikai dolgozók körében 2016 végére már - az átlagot tekintve - olyan magasra szöktek a bérek a munkaerőhiány miatt, hogy januárban a megelőző decemberhez képest nem is kellett emelni. Később persze megint, de hát ennek már a munkaerőhiány az ismert oka:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
kiskereskedelem	156	172	183	185
nagykereskedelem	176	196	194	200
nemzetgazdaság	180	195	194	209
KSH, érték ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások

Az élelmiszer szakboltok fizetnek a legrosszabbul, az élelmiszer boltokban meg kisebb a létszám

Bolt és bolt között mindig is voltak különbségek a bérekben, hiszen az sem pottyan az égből, hanem szépen ki kell fizetni a bevételből, mint minden más költséget. A blokkk.com már korábban is rámutatott arra, hogy a legrosszabbul az élelmiszer szakboltok (például a zöldség-, gyümölcs, pékáru, hús-, hentesáru üzletek) fizetik eladóikat, pénztárosaikat.

Hát ez a kép nem változott, olyannyira nem, hogy ezekben a boltokban egy év alatt csak 25 ezer forinttal nőttek a bérek, tehát az átlagnál kisebb mértékben. Az élelmiszer vegyes boltok azért tudtak valamivel az átlag feletti 32 ezer forintos béremelést felmutatni, mert a multi nagyáruházak, akik ebbe a körbe tartoznak, magasra tették a lécet:

	2016 március	2016 december	2017 január	2017 március
élelmiszer, vegyes	160	178	189	192
élelmiszer szakbolt	142	155	166	167
iparcikk, vegyes	153	168	180	181
jármű	176	188	191	197
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt,)

2017 további hónapjaiban számítani kell újabb béremelésekre a boltokban, különbségek persze lesznek továbbra is. Ezt alátámasztja, hogy 2017 márciusában az élelmiszerjellegű vegyes boltokban egy ezressel kisebb (65 ezer fő) volt az eladói, pénztárosi, árufeltöltős létszám, mint egy évvel korábban . És apránként, de 2017 első hónapjaiban tovább olvadozott a fizikai dolgozók létszáma.

Érdekes módon a legrosszabbul fizető élelmiszer szakboltokban nem csökkent a létszám egy év alatt, 2017 márciusában 11 és félezer volt az eladók, pénztárosok száma, ami háromszázhatvan fővel több is. Hát igen, ez egy szép feladvány.

(blokkk.com, 2017. május 22.)

A kisboltosok év elején csökkentették a létszámot

A foglalkoztatottak száma esett a boltokban 2017 első negyedévében a kisboltosoknál: sokan nem bírják a minimálbér és a munkaerőhiány miatt a nagyobb bérköltségeket. Hét-nyolcezret is elérhet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése. Ez bizony újabb boltbezárást is előrevetíthet. ₪₪₪

Az összehasonlításban lehet ugyan nézni 2016 első negyedévét is, akkor 359 ezer fő dolgozott a boltokban, de hát ez rettenetesen csalóka összevetés lenne. A különbségek közé tartozik ugyanis, hogy 2017 első negyedévében már nyitva, miközben 2016 első negyedévében pedig zárva voltak a boltok vasárnap. A vasárnapi zárvatartás híveinek hiedelmével szemben a hosszabb nyitvatartás több dolgozót igényel. Alátámasztja ezt, hogy a bolti kiskereskedelem foglalkoztatottjainak száma 2015 elején, a vasárnapi nyitvatartás mellett még 374 ezer fő volt, 2016 elejére pedig, a boltzár utolsó időszakára 359 ezer főre esett. A különbség egy 15 ezres leépülés volt a bolti foglalkoztatotti körben. Ráadásul a vasárnapi újranyitást követően a boltok foglalkoztatottjainak száma visszaugrott 370 ezer fő környékére.

Természetesen a bolti létszám változásában több ok is szerepet játszik általában, például 2014-15 táján az online kasszarendszer nem csak a nyugtaadást nyomta fel, hanem a létszámot is, hiszen a több nyugtaadáshoz több költség is dukált.

Az év végi karácsonyi tömeget követően is csökkenhet a létszám, volt is rá példa korábban, de ennek azért lehet mostanság csekélyebb a hatása, mivel amikor a munkaerőhiány nyúzza a boltosokat, ezért is sok a diák, a kisegítő, akkor bizony év elején nem a létszámleépítés lenne a legsürgetőbb feladat.

Figyelemmel arra, hogy a 2017-es esztendő boltos foglalkoztatotti száma a legtisztábban nem a zárvatartásos előző év elejével, hanem sokkal inkább a 2015 első negyedévével hasonlítható össze, bizony tetemes különbség kerekedik ki. 2015 első negyedévében 374 ezer fő, az év egészében egyébként 369 ezer fő végezte a dolgát a boltokban. Mindkét mutató nagyobb a 2017 elején mértnél.

Az elmúlt évek foglalkoztatottjainak száma egyébként a következőképpen változott:

foglalkoztatottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	355	348	361	369	368	361
KSH, érték: ezer fő, minden foglalkoztatott, */: első negyedév

De miért a kisboltokban csökkent a létszám?

Röviden: mert a nagyobbakban ugyanakkor nőtt az alkalmazottak száma a foglalkoztatotti összlétszámon belül.

De kicsit bővebben: a KSH-nak kétféle létszámmutatója van. A foglalkoztatottak számában mindenki beleszámít, aki munkát végez a boltban.

A másik létszámmutató az alkalmazottak száma. Ez viszont csak a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak létszámügyeit összegzi, tehát a nagyobbakat (a boltban munkát végző egyéni vállalkozók például nincsenek benne, de az öt főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedők eladói, pénztárosai sem). Ebben a körben viszont a korábbi mutatókhoz képest nagyobb létszámot mutatott ki a KSH. (Itt azért meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottak számánál a lakosságot, az alkalmazottak számánál a vállalkozásokat kérdezi a KSH, de hát némi pontosság csak várható mindkét módszertan mellett).

Az alkalmazotti létszám változását a következő adatok mutatják:

alkalmazottak száma	2012	2013	2014	2015	2016	2017*
kiskereskedelem	179	179	183	187	193	195
KSH, létszám: négy főnél nagyobb vállalkozások, érték: ezer fő, */: március

Végül az irányzatok egyértelműek. A foglalkoztatotti összlétszám csökkent, a nagyobb boltok létszáma nőtt, tehát a létszám első negyedévének csökkenése döntő részben a kisboltok körét érinti.

Úgy tűnik, a multi áruházak átlagnál nagyobb fizetései is szerepet játszhatnak a kisboltok lecsúszásának (2016-ban és előtte is folyamatosan csökkent a boltszám a kisboltok körében, nem is kicsit, tíz év alatt 30 ezerrel), hiszen több pénzért könnyebb eladót, pénztárost, vagy éppen árufeltöltőt találni, a bérversenyt pedig nehezebben bírja egy kisvállalkozás. A minimálbéreket is.

Az év további részében persze módosulhat az év eleji kép, egy azonban nagyon valószínű: a kisboltok térvesztése folytatódhat 2017-ben.

(blokkk.com, 2017. május 19.)

Élelmiszerboltban nagy a baj: 20% béremelés volt, eladó nincs

Ezért sem piszkált bele a kormány az élelmiszeresekbe: 2017 februárjában 20%-kal voltak nagyobbak a bérek, mint egy évvel korábban, de az eladók száma mégis csökkent. Pedig több eladó kellene, csak éppen nem ott és annyi, ahogyan megtolták volna a multi áruházaknál. A kereskedelempolitika összehangolása összevisszaságba, kuszaságba fulladt.

A kormány pontosan akkor jelentette be, hogy nem nyomja át az élelmiszerkereskedőket megregulázó csomagját, amikor kiderült az is, hogy ugyan egy év alatt átlagosan 20%-kal nőtt az eladók bére az élelmiszerboltokban, de a létszám éppen ellenkezőleg, még csökkent is egy csipetnyit. 2017 februárjában az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak létszáma 65.075 fő volt a KSH legfrissebb adatai szerint, egy évvel korábban pedig 65.875 fő, tehát pontosan 800 fővel kevesebb. Pedig az élelmiszeresek is nagyon keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket, raktárosokat.

A munkaerőhiány nagyon is pontosan kiolvasható az élelmiszerboltok béremeléséből, mivel már 2016-ban év közben tetemes mértékben meg kellett tolniuk a fizikai munkát végzők bérét, amire már csak rátett egy lapáttal a minimálbér. Így egyértelmű, hogy egy év alatt a béremelés nagyobb részét a munkaerőhiány kényszerítette ki, de nem rohantak többen dolgozni az élelmiszerboltokba.

2016-ban februártól decemberig 154 ezer forintról 178 ezer forintra, átlagosan 24 ezer forinttal nőttek a bérek az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak körében, ami persze csak az átlag, hiszen a sokat szidalmazott multiknál ennél a 16%-nál nagyobb emelések is voltak. Ez a 24 ezer forint a munkaerőhiány okozta béremelés.

2016 decemberéhez képest 2017 februárjára már kisebb volt a növekmény, hiszen a 178 ezer forintról 186 ezer forintra ugrottak a havi bruttó bérek, ami már csak 8 ezer forint. Ez a 8 ezer forint volt a minimálbér hatása. Így egy év alatt - 2017 februárja és 2016 februárja között - a béremelések háromnegyedét a munkaerőhiány kényszerítette ki az élelmiszerboltoknál, a minimálbéremelés pedig a negyedét hozta a borítékok megvastagodásának. Persze, csak az átlagot nézve.

A nemzetgazdaság átlagát nézve egyébként a havi bruttó átlagkeresetek egy év alatti 15%-os növekedését a munkaerőhiány hozta. A minimálbérhatás - hangsúlyozni kell, az átlagot tekintve - nulla volt, hiszen 2016 decemberéhez képest 2017 februárjára nem kellett az átlagos fizikai bért emelni.

A kisvállalkozások azonban nagyon is szenvednek a minimálbér emelése miatt, minél kisebbek, annál inkább. A kereskedelempolitika összehangolásának a kereskedelemregulázó csomag összebuherálása során éppen azt kellett volna jelentenie, hogy rávilágítson a várható hatásokra. Hát ez nem sikerült, még jó, hogy a kormány a végén ezt azért felmérte. Előbb is megtehették volna a kormány szakértői, már akik leírták és nem vitatták a csomagot.

Az élelmiszerboltok fizikai dolgozóinak átlagos, a hazai és a nemzetközi áruházakat is magában foglaló bérhelyzete 2017 februárjában a következő volt, összevetve az ágazat, valamint a nemzetgazdaság adataival:

	2017 február	2016		béremelés
		február	december	2017 február/ 2016 február	2016 december/ 2016 február	2017 február/ 2016 december
		február	december	egy év alatt összesen	munkaerőhiány hatása	minimálbér hatása
élelmiszerbolt	186	154	178	+ 32	+ 24	+ 8
kiskereskedelem	181	152	172	+ 29	+ 20	+ 9
nagykereskedelem	196	171	195	+ 25	+ 24	+ 1
nemzetgazdaság	195	170	195	+ 25	+ 25	0
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, élelmiszerbolt: élelmiszer jellegű vegyes (hazai és nemzetközi áruházak együtt, szakboltokat kivéve)

(blokkk.com, 2017. április 21.)

A nőké a pult a boltban

A kereskedelem második legnagyobb hölgyfoglalkoztató ága a gazdaságnak. A bolti a kiskereskedelem viszont minden ágazatot toronymagasan ver a gyengébb nem foglalkoztatásában. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy.

Magyarországon a nemzetgazdaság egészében összesen 2 millió nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatott 46%-a, így nem sokkal marad el a foglalkoztatott hölgyek aránya a férfiakétól. A gazdasági ágakat tekintve a legtöbb hölgy a feldolgozóiparban dolgozik, 340 ezer itt a számuk, őket követi a kereskedelem (bolti kiskereskedelem, járműkereskedelem és a nagykereskedelem együttesen), 298 ezer fővel, megelőzve a közigazgatást, az egészségügyet és az oktatást is.

A szűkebb területet jelentő gazdasági ágazatokat a bolti kiskereskedelemmel összevetve viszont már toronymagasan veri a mezőnyt pultok, pénztárgépek birodalma. A bolti kiskereskedelemben 250 ezer nő dolgozik, míg a második helyre szorult szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban már csak 100 ezer körül mozog a számuk.

Hölgyfoglalkoztatás a kereskedelemben

A kereskedelem egészében a foglalkoztatott hölgyek száma és aránya nem sokat változott az elmúlt években:

foglalkoztatottak száma	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	544	539	548	529	539
ebből nők	298	298	298	289	296
nők aránya	55%	56%	54%	55%	55%
KSH, ezer fő,

A foglalkoztatotti körön belül az alkalmazottak számát tekintve, akik munkaszerződéssel a zsebükben végzik munkájukat a boltban, hasonló kép rajzolódik ki, néhány százalék különbséggel:

alkalmazottak száma	2016	2015	2014	2013	2012
összes alkalmazott	465	460	461	442	446
összes alkalmazottból nő	267	270	267	255	258
nők aránya	57%	59%	58%	58%	58%
KSH, ezer fő,

Mindez azt jelenti, hogy a kereskedelemben túlsúlyban vannak a nők a létszámokat nézve.

Amikor a nők hordják a nadrágot...

A foglalkoztatottak köre magában foglalja az alkalmazottakon kívül az egyéni vállalkozókat, vagy a munkavégzést vállaló tulajdonosokat is (ebbe a körbe tartoznak továbbá a segítő családtagok is például, de azok száma olyan csekély, hogy elhanyagolható).

Az előbbiek alapján kirajzolódó kép már alacsonyabb arányt mutat a vállalkozó nők köréről, mint a foglalkoztatási súlyuk. Lényeges változás itt sem látható az elmúlt évek adatai alapján, az arányok minősítését pedig az olvasókra bízzuk:

vállalkozók száma	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	79	79	87	87	93
ebből nők	31	28	31	34	38
nők aránya	39%	35%	36%	39%	41%
KSH, ezer fő,

Na és a pult, a pénztárgép mögött: kétharmad

Hát igen, a bolti kiskereskedelemben, a pultok, a pénztárgépek mögött, a polcok között a kereskedelem egészéhez képest már jóval magasabb a nők aránya, a foglalkoztatottak számát nézve. A boltokban dolgozók kétharmada hölgy:

bolti kiskereskedelem	2016	2015	2014	2013	2012
összesen	368	369	361	348	355
ebből nők	250	252	241	235	240
nők aránya	68%	68%	67%	68%	68%
KSH, ezer fő,

Természetesen az előbbieken belül az egyes áruterületek megoszlanak abban, hogy például a ruházati boltokban, vagy az illatszerboltokban becslésünk szerint jóval magasabb a nők aránya az átlagnál, míg a műszaki boltokban, autószalonokban, vagy éppen a barkács áruházakban már alacsonyabb.

(blokkk.com, 2017. március 8.)

25 ezer forintért nem szaladtak a boltba az eladók

Ennyivel emelkedett 2016-ban év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtti novemberben sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért meg nem tudják majd kifizetni a kisboltosok.

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen az első negyedév átlagához képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez bizony nem kevés, hiszen 16%-os emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5% alatt mozgott.

Na és a létszám: hiába a nagyobb pénz, semmit sem változott

Hiába nyomták az eladók markába év közben az egyre nagyobb bért a boltosok, a létszám nagyságrendje semmit sem változott. Pedig április közepétől ki lehetett nyitni vasárnap is, nyáron rányitottak az üdülőhelyekre a szezonos boltok, novemberben pedig már megkezdődött a karácsonyi pakolászás, sőt, a hónap vége felé - a fekete péntek tájékán - már egyre többet csipegettek a vásárlók az ajándékokból is. De hát úgy tűnik, hiába, hiszen érdemben semmit sem sikerült feltornázni az eladói létszámban.

Az érem másik oldala viszont az, hogy legalább nem esett vissza az eladók létszáma. A képhez hozzátartozik azonban, hogy a KSH-nak ez az adatgyűjtése csak a négy főnél nagyobb kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, az pedig a megszaporodott "rögtön jövök" táblák sokaságából látszik, hogy a kisebbeknél sem rózsás a létszámhelyzet.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják 2016-ban a boltok létszámáról (a boltos fizikai dolgozók létszáma júliusban volt a legnagyobb):

kiskereskedelem	január	július	november
létszám összesen	192.701	193.451	193.474
összes létszámból fizikaiak	139.587	139.928	139.896
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36.314	33.744	33.639
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Az egyes áruterületeket nézve továbbra is a legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol novemberben kevesebb eladó dolgozott, mint januárban. De hát a különféle iparos cikkek terén sem jobb a helyzet, hiszen nagyobb létszám megugrás nem volt, pedig ők jobban fizetnek, mint az élelmiszeresek:

	január	július	november
élelmiszer	77.208	76.557	76.586
ruházat, lábbeli	10.254	10.460	10.406
híradástechnika	2.638	2.695	2.622
bútor	2.642	2.792	2.798
benzinkút	4.391	4.275	4.347
iparcikk vegyes	7.695	7.899	7.951
használt cikk	1.511	1.564	1.581
illatszer	4.677	4.845	4.948
könyv	769	731	743
játék	310	322	326
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2017 évi minimálbér: lesz majd mozgás

A kisboltosok egy része - még nem tudni, mennyi - nem fogja tudni kifizetni a megemelt minimálbéreket. Menekülési útvonal egy kevés azért akad, hiszen végső soron beállhat a kistulajdonos is a pult mögé, lehet faragni a nyitva tartásból is, főleg vasárnap és éjszaka, lehet több részmunkaidős is, de hát könnyen előfordulhat, hogy ez kevés lesz. Eddig is volt boltbezárás minden esztendőben az elmúlt időszakban, igaz, más okok miatt, ez sajnos így lesz 2017-ben is. Ausztriában, Németországban sokkal jobban fizetik az eladókat, de még Lengyelországban, vagy éppen Szlovákiában is. Minden eladó persze nem akar külföldre szaladni, de aki már elment, az nehezen csábul vissza az itthoni bérektől.

Azt azért persze el kell ismerni, hogy a minimálbérek emelése az alkalmazottaknak - nem csak a kereskedelemben - nagyon is jól jön, de hát ezt is a bevételből lehet csak kifizetni, a járulékcsökkentés meg a cégeknek jön jól. Egyik pillanatról a másikra azonban mindez kevés.

(blokkk.com, 2017. január 24.)

Egyre kevesebb az eladó a boltokban

Tovább csökkent a létszám a boltokban, nem bírják béremeléssel tartani a létszámot. Az élelmiszerboltokból másfél ezer eladó eltűnt október végéig. A kisboltok a "rögtön jövök" táblákkal operálnak. Kellett a túlóra, de nagyon.

Egyre kevesebb eladó dolgozik a boltokban, áruházakban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az októberi időszakról közzétett adatai szerint. 2016. első felében kétezer-háromszázzal csökkent a boltok száma, ami egyik magyarázata lehetne az olvadozó bolti létszámnak. Az év első hat hónapjában a boltszám csökkenés mellett azonban még fel tudták húzni valamelyest a létszámot a boltokban, részben az áprilisi vasárnapi, részben a nyár eleji üdülőhelyi nyitás nyomán.

Az évközi adatokat mustrálgatva szembetűnő, hogy 2016. júliusában volt a legnagyobb a bolti dolgozók létszáma , ami viszont már a második félév része, tehát az első félévi boltbezárási hullámot követő első hónap adata. A nyári létszámcsúcs elérésében feltehetően a diákmunka is besegített. Júliust követően viszont hónapról-hónapra esett a létszám, október végéig közel ezerhétszáz fővel, ezen belül a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők - tábora is megcsappant ezerkétszázzal. Érdekes módon a részmunkaidős dolgozók száma is csökkent, némi hullámzással.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	július	augusztus	szeptember	október
létszám összesen	192.701	193.451	192.551	191.874	191.774
összes létszámból fizikaiak	139.587	139.928	139.086	138.538	138.697
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36.314	33.744	33.164	32.953	33.459
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Nagy a baj az élelmiszerboltokban

Természetesen az egyes szakterületek létszámváltozásaiban akadnak különbségek. A legsanyarúbb helyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol év közben folyamatos volt a fizikai dolgozók számának csökkenése, mivel az év elejéhez és júliushoz képest is kevesebb volt az eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma, ami másfél ezres apadás. A különféle iparcikkek területén árnyaltabb a kép, ahol a kisebb hullámzás a jellemző, igaz, itt magasabbak is a bérek:

	január	július	október
élelmiszer	77.208	76.557	75.621
ruházat, lábbeli	10.254	10.460	10.375
híradástechnika	2.638	2.695	2.654
bútor	2.642	2.792	2.776
benzinkút	4.391	4.275	4.340
iparcikk jellegű vegyes	7.695	7.899	7.920
használt cikk	1.511	1.564	1.576
illatszer	4.677	4.845	4.829
KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, fizikai dolgozók, 4 főnél nagyobb vállalkozások

Nem bírják a boltok a létszámhiányt béremeléssel enyhíteni

A létszámhiányt igazolja egyrészt, hogy az októberi közel félmillió órás túlóráztatás ötödével több az előző évinél.

A KSH adatai szerint ráadásul 2016. első három negyedévében tovább nőtt az üres álláshelyek száma, a teljes kereskedelemben:

2015 III.	2016 I.	2016. II.	2016 III.
3.725	3.819	4.608	4.844
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

A havi bruttó átlagkeresetek egyébként 164 ezer forintra nőttek a bolti fizikai dolgozók körében októberre, ami egy évvel ezelőtt 148 ezer forint volt, tehát 10% feletti ütemben nőtt egy év alatt. Úgy tűnik, ez a létszám tartásához sem elég mindenütt. Az élelmiszer boltokban egyébként egy év alatt 151 ezerről 170 ezerre emelkedett a fizikai dolgozók havi átlagkeresete, de ebben a körben a multi áruházláncok is benne vannak, ahol köztudottan az átlagnál jóval nagyobbak a bérek. Az élelmiszer szakboltokban 135 ezerről 145 ezerre mentek feljebb a bérek, ami a kisboltosokra jellemző bérszint, hát itt nagy földindulás lesz jövő évben a minimálbérek emelése nyomán. A "rögtön jövök" kevés.

(blokkk.com, 2016. december 21.)

A nyári melegben olvadozott a bolti eladók létszáma: hogy lesz ebből karácsony?

Nyáron másfél ezerrel esett a bolti eladók létszáma. Az élelmiszer és a ruházati boltokban a legnehezebb a létszámhelyzet. Az eladók havi bére 11%-kal nőtt. A minimálbér emelést nehéz lesz letornázniuk a kisboltosoknak, sőt, pedig kell az eladó.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a nyári hónapokban csökkent a bolti eladók létszáma. Áprilisban pedig sok bolt rászánta magát a vasárnapi nyitásra (140 ezerből mintegy 40 ezer), de alig tudták júliusra egy ezressel feljebb nyomni a létszámot (amiben nem csak a vasárnapi, hanem az üdülőhelyi időszakos boltnyitás is szerepet játszott).

A július csúcshoz képest viszont a boltok, áruházak teljes létszáma másfél ezerrel csökkent, ennek döntő hányada (1.390 fő) az eladók, fizikai dolgozók számának lemorzsolódása. Csökkent a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma is.

Az év elejéhez képest is kisebb lett a bolti dolgozók létszáma szeptemberre. A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	I. negyedév	II. negyedév	július	augusztus	szeptember
létszám összesen	192.228	192.230	193.451	192.551	191.874
összes létszámból fizikaiak	139.138	138.933	139.928	139.086	138.538
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	35.478	34.354	33.744	33.164	32.953

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

2015-ben is megfigyelhető volt egyébként a bolti dolgozók számának évközi csökkenése, de ez feltehetően a vasárnapi boltzár miatt alakult így, amikor márciust követően azért óvatosan, de csökkentették a létszámot a pult mögött. 2015. végére viszont az év eleji szintre kúszott vissza a létszám, ami akár biztató is lehet. Kérdés, hogy 2016-ban sikerül-e a boltoknak emelniük a létszámot az év végi roham időszakára.

A legsanyarúbb létszámhelyzetben az élelmiszerboltok vannak, ahol 2016. szeptemberében 75.525 fizikai munkát végző alkalmazott dolgozott, 1.440 fővel kevesebb az év elejinél. A ruházati boltokban alig észlelhető mértékben, de mégiscsak 240 fővel csökkent a fizikai dolgozók létszáma az év elejéhez képest (a szeptemberi létszám 10.220 fő volt). Egyes áruterületeken (például híradástechnikában) nem változott a létszám, máshol (például bútorban) emelkedett is. Az évközi létszámváltozások értékelésében figyelembe kell benni a boltnyitásokat is, amire akadt példa az élelmiszer és egyes iparcikk nagyáruházak körében is.

És a fizu: nőtt, de majd a minimálbér

A boltosok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy eladót találjanak. A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2016. szeptemberében már túllépte a 163 ezer forintot, ami a februári évközi 152 ezer forintos mélyponthoz képest is jelentős emelés, de az előző év szeptemberéhez viszonyítva már bő 16 ezer forint a különbség.

A bolti kiskereskedelemben 2016. szeptemberében már 11%-kal volt magasabbak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete, mint egy évvel korábban. Ezzel a jelentős átlagos emeléssel nem nőtt a létszám a boltokban év közben.

A minimálbérek 2017. évi emelése előreláthatóan megtépázza majd a kisebb boltosokat, hiszen a fizikai dolgozok jelenlegi 163 ezer forintos átlagkeresete alig több a jövő évtől kötelező szakmai bérminimum 161 ezer forintos alsó határánál. Az átlag mögött pedig mindig is jelentősen a különbségek, a kicsik kárára. Természetesen a kötelező szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (ilyen a zöldség, ruha, vagy könyv eladó, az árufeltöltő, a pénztáros) a sima minimálbérrel kell számolni, ami itt 127 ezer forint feletti bér lesz. Tudnivaló persze, hogy ez a minimálbérszint önmagában kevés, a munkaerőhiány is magasabb bért kényszerít ki, de azt ki is kell fizetni valamiből, az pedig a boltok bevétele. Ez pedig nagyot szóródik a kereskedelem berkein belül.

(blokkk.com, 2016. november 23.)

A nők jobban szeretnek vasárnap bevásárolni, mint a pult mögött állni

A statisztika szerint a vasárnapi boltzár eltörlése után néhány hónappal kevesebb nő dolgozott a boltokban, mint egy évvel korábban.

Mozgalmas időszakot él át a bolti kiskereskedelem. 2015. márciusában bezárták vasárnap a boltokat, 2016. áprilisában kinyitották az áruházakat, közben pedig szépen híznak a betöltetlen álláshelyek, ami azt jelenti, hogy a munkaerőhiány a bevásárlóhelyeket sem kíméli. 2015. elejéhez képest másfélszeresére nőtt az üres állások száma, a nagyáruházak honlapjain is nyomon követhető a lázas munkaerő keresés. A kisebb boltoknál a "rögtön jövök" táblák szaporodnak szépen. A KSH szerint így áll a mérleg a teljes kereskedelemben:

2015 I.	2015 II.	2015 III.	2015 IV.	2016 I.	2016 II.
2.945	3.260	3.725	3.161	3.819	4.608
KSH, üres álláshelyek száma, negyedéves adatok, 4 főnél többet foglalkoztatók

Tehát van is, meg nőtt is a munkaerőhiány a boltokban. De mi van a létszámmal?

Foglalkoztatottak száma: aki él és mozog, legalább egy órát

A KSH kétféle módon is figyelemmel kíséri a foglalkoztatást. Egyrészt faggatja a vállalkozásokat, amiből a négy főnél nagyobb cégeknél összegzi az alkalmazottak számát. Emellett megkérdezi a családokat - háztartásokat - is arról, ki az, aki bármilyen címen, ami lehet alkalmazott, tulajdonos, vállalkozó, segítő családtag, vagy bármi más, dolgozott-e legalább egy órát egy adott héten a kereskedelemben. Tehát a tágabb - teljes - kör a boltokban ügyködőkről a foglalkoztatottak száma.

A KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban, áruházakban az elmúlt időszakban hullámzott a foglalkoztatottak száma, de azért egyes irányzatok kiolvashatók. Így 2015. első negyedévéhez képest 2016. első negyedévére 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, ami döntő részben a vasárnapi boltzárra vezethető vissza.

A 2016. áprilisi boltnyitáskor, a második negyedévben - év közben, az első negyedévhez képest - megugrott a foglalkoztatottak száma, 17 ezer fővel. Ebben feltehetően benne volt, hogy a nyaralóhelyeken júniusban sok idényjellegű bolt is kinyitott, ahová kellett a munkáskéz. Figyelemmel azonban arra, hogy a KSH másik adatgyűjtése szerint 2016-ban év közben a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál az alkalmazottak száma nem változott, az áruházak feltehetően más munkaerő forrásból merítettek (alkalmi munkát vállaló diákok, nyugdíjasok, munkaerő kölcsönzők munkatársai állhattak nagyobb számban a pult mögé).

A legfrissebb KSH adatok szerint 2016. harmadik negyedévében - a második negyedévi ugrást követően - a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi szintre olvadt: a kettő közötti nagy különbség, hogy most nyitva, akkor pedig zárva voltak vasárnap a boltok. Ez is azt támasztja alá, hogy hiába emelkedett egy év alatt a bolti dolgozók havi átlagkeresete 10%-kal, a létszámhiányt ez nem oldotta meg, legfeljebb a további csökkenést állította meg.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem	2015				2016
kiskereskedelem	I.	II.	III.	IV.	I.	II.	III.
foglalkoztatottak száma	374	368	372	362	359	376	372

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

Az elmúlt években is hullámzott a foglalkoztatottak létszáma a boltokban, de összességében nőtt a számuk. Ebben nyilván volt némi nem elhanyagolható szerepe az online pénztárgép rendszernek is, hiszen a több nyugtaadáshoz azért már nagyobb létszám is kell:

foglalkoztatottak száma	2011	2012	2013	2014	2015
kiskereskedelem	354	355	348	361	369

KSH, érték: ezer fő

És a nők: inkább vásárolnának vasárnap, mint a pénztárban ücsörögjenek

2016 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma alapján 250 ezer nő dolgozott a boltokban, áruházakban. Ez egyébként pontosan annyi, mint 2008. elején. Ebből a számból persze sokat faragott a válság időszaka, de végül is visszakapaszkodott a mutató a régebbi szintre. De eközben a férfiak száma megcsappant, hiszen a 2008. eleji közel 139 ezer főről 122 ezerre csökkent. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy összességében ennyivel - 17 ezer fővel - csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban ebben az időszakban.

A vasárnapi boltzár időszakában, 2015. és 2016. első negyedévei között kimutatott 15 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésből egyébként 10 ezer esett a férfiakra, 5 ezer a nőkre.

2016 harmadik negyedévében a 250 ezer fős női létszám 6 ezer fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, ami a boltzár idejére esett. Ez persze a későbbiekben változhat, bármilyen irányban.

(blokkk.com, 2016. november 21.)

Az élelmiszerboltban csökkent az eladók száma

Keresik az eladót, pénztárost, árufeltöltőt, de nem nőtt a boltokban a létszám augusztusban sem az év elejéhez képest. A vasárnapi nyitás nem dobta meg az alkalmazottak számát az áruházakban, pedig a 2015. évi bezáráskor volt leépítés.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint 2016. augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott - eladó, pénztáros, árufeltöltő - dolgozott az élelmiszerboltokban, mint az év elején, januárban. Hiába a tengernyi álláshirdetés, inkább csak egymás elől sikerül elszipkázni az eladókat az áruházakban.

A legnehezebb az élelmiszerboltok helyzete, mivel ebben a körben januárhoz képest csökkent is némileg a fizikai dolgozók száma. A KSH adatai szerint 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 fő dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, a létszámesés mértéke 893 fő. A statisztikusok szerint ez bőven hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben 2016. második negyedévében (ez az utolsó adat) tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor kockázatos egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást.

A boltok, áruházak összességét nézve az év elejéhez képest augusztusban sem változott az alkalmazottak létszáma. A júliusi szerény létszámnövekedés a nyári szezonban nyitó boltok számlájára írható, meg a hálózatukat azért bővítő nagyáruházakéra, de augusztusban már vissza is rendeződött a létszám az év eleji szintre.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	I. negyedév	II. negyedév	július	augusztus
létszám összesen	192.228	192.230	193.451	192.551
összes létszámból fizikaiak	139.138	138.933	139.928	139.086
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	35.478	34.354	33.744	33.164

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

Csökkent a részmunkaidősök létszáma is

Érdekes módon csökkent a részmunkaidős fizikai dolgozók száma is, a kétezer fős visszaesés nem is elhanyagolható mérték, miközben a legtöbb bért fizető diszkontok és hipermarketek szép számmal keresik őket. A munkaerőhiány enyhítésének egyik forrása pedig éppen a részmunkaidőbe bevonhatók lennének, ráadásul a kereskedelmi forgalom hullámzása is ennek az alkalmazotti körnek a létszámbővítését tenné szükségessé.

A KSH adatai összességében arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5% körüli éves emelkedése mellett a létszámot nem képesek növelni a boltok (2014-ben és 2015-ben is 5-5% volt a kiskereskedelem bővülése, 2016-ban is hasonló ütem várható). Az üres álláshelyek számának kimutatott növekedése egyértelműen alátámasztja a nagyobb létszámigényt, sőt, a jelzettnél sokkal több eladót, pénztárost, árufeltöltőt keresnek a boltokban. A bérek ráadásul növekednek, csak éppen azt is ki kell fizetni valamiből, tehát korlátlanul nem emelhetők.

(blokkk.com, 2016. október 20.)

Továbbra sem nőtt a létszám a boltokban: rezeg a léc

Nem a melegtől izzadtak nyáron a boltosok: a piac négy év alatt 20%-kal nőtt, a létszám csak 8%-kal. 2008-ban többen dolgoztak a boltokban, mint 2016-ban. Az élelmiszerboltok bírják a legnehezebben.

2016 júliusában sem változott a létszám a boltokban, áruházakban az év elején mért adathoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatközlése szerint 2016. júliusában ugyanúgy 193 ezer alkalmazott dolgozott a kiskereskedelemben, mint januárban. A fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők is ugyanannyian ügyködtek a boltokban a nyár derekán, mint az év kezdetekor. A részmunkaidős fizikai foglalkozásúaknál valamelyest vissza is esett a létszám, pedig a nagyáruházak - a korszerű munkaszervezési követelményekhez igazodva - szívesen alkalmazzák őket.

A hosszú sorok a pénztárak előtt - elsősorban az élelmiszerboltokban, ahol egyébként a legalacsonyabb az átlagkereset - azt jelzik, hogy égető a munkaerőhiány, így az eddigi béremelések csak a létszám visszaesését akadályozták meg, több munkaerőhöz már kevésnek bizonyult. Az élelmiszerboltokban sem változott év közben a létszám 102 ezer fő körül alakult.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június	július
létszám összesen	193	192	192	192	192	192	193
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139	139	140
összes létszámból részmunkaidős fizikaiak	36	36	35	35	34	34	34

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A piac nő, a létszám alig

A munkaerőhiány nem mai keletű. A 2012-2015. közötti mutatók is csak visszafogottabb növekedést mutatnak, a teljes időszakra együttesen számolt 5%-os létszámnövekedés nem túl sok, miközben 2013-tól meglódult a kiskereskedelmi forgalom:

	2012	2013	2014	2015	2016 július	2016/2012
létszám	179	179	183	187	193	108%

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, változás: 2016. július/2012. éves átlag

változás: 2016/2011.

2008-ban egyébként 196 ezren dolgoztak a boltokban, áruházakban.

2013-tól szépen hízott a kiskereskedelem, hiszen az 1,8%-os piacbővülést 2014-ben és 2015-ben egyaránt 5-5% feletti megugrás követte, ráadásul 2016-ban is hasonló növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt együttvéve 20% körüli növekedéssel lehet számolni.

Közben pedig a bérek

2016 júliusában tovább nőttek a bérek a kiskereskedelemben, bizonyára azért, mert nyáron még nehezebb volt munkaerőt találni. A júliusi 166 ezer forint feletti havi bruttó átlagkereset a júniusinál ötezer forinttal több, az éves növekedés pedig csak egy ezressel maradt el a húszezer forinttól, ami igencsak tetemes megugrás. De a létszám így sem nőtt. Az átlagnál jobban fizető áruházaknak persze kisebb a gondjuk.

(blokkk.com, 2016. szeptember 20.

A kutya sem akar a boltban dolgozni: karácsonyi sorok nyáron

Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forint fizetést. A foglalkoztatottak száma ugyan megugrott, de ebben a diákok mellett a külföldön dolgozók is benne vannak.

A Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatásról kétféle adatsort mutat be. Külön méri a KSH az alkalmazottak számát, amikor a vállalkozásokat kérdezi meg és a 4 főnél többet foglalkoztató cégek adatait összegzi. Alkalmazott az, aki a munkáltatójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, havi átlagban pedig legalább 60 óra munkavégzésre kötelezett.

2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, ráadásul áprilisban megszűnt a vasárnapi boltzár. Mindez arra ösztönzi a boltokat, áruházakat, hogy újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Az elmúlt időszakban megszaporodott álláshirdetések arra utalnak, hogy lázas munkaerő keresés folyik a boltokban, áruházakban is, de úgy tűnik, hiába. 2016. januárjához képest nem szaporodott a létszám, az árukiszállítás viszont már akadozik, nem egy helyen, a pénztárak előtt kígyózó sorok pedig sok boltban a karácsonyi tumultust juttatják a vásárlók eszébe, a klíma és a nyári meleg közepette.

2016 januárjában még hajszálnyival többen is dolgoztak a boltokban, februártól júniusig pedig nem is változott a létszám, akár a fizikaiak, akár a részmunkaidősök számát nézve.

A KSH részletes adatai a következő képet mutatják:

kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június
létszám összesen	193	192	192	192	192	192
összes létszámból fizikaiak	140	139	139	139	139	139
összes létszámból részmunkaidős	42	42	41	41	41	40

KSH, létszám: ezer fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

A 2011-2015. közötti mutatók is inkább hullámzást, mint növekedést mutatnak, öt év alatt az 5%-os növekedés nem túl sok, miközben 2013-tól nőtt a kiskereskedelem és az online pénztárgép rendszer nem csak több nyugtaadásra, hanem több alkalmazott bejelentésére is ösztönzött (több bevételhez több költség dukál):

	2011.	2012.	2013.	2014.	2015.	2016. június
létszám	183	179	179	183	187	192

KSH, alkalmazottak létszáma, ezer fő, 4 főnél nagyobb vállalkozás

A kicsik nehezebben bírják a bérversenyt

Egy év alatt megugrottak a bérek a bolti kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. 2016. júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, egy évvel korábban 182 ezer forint, ami közel 10%-os fizetésemelést jelent, átlagosan. A bérek között persze jó nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forint fizetést. A fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) átlagkeresete is szépen nőtt, 146 ezer forintról 159 ezer forintra, ez 9%-os fizetésemelést jelent.

Megugrott a foglalkoztatás: még többen mentek külföldre és jöttek a diákok

A KSH másik munkaerő piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benn van, aki az adott területen a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. Ebben benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok egyaránt. A foglalkoztatottak száma az előbbiek mellett a diákokat, továbbá a külföldön dolgozókat is magában foglalja. A megkérdezettek a családok.

Első pillantásra meglepetésnek tűnik, hogy a 2016. első negyedévi mélypontról második negyedévre 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban. De ez végül - 140 ezer boltot tekintve - nem is olyan nagyon sok, főleg azt figyelembe véve, hogy nyár elejétől sok diák ment el az áruházakba pénzt keresni a szünidőben. A foglalkoztatottak számában a külföldön munkát vállalók is benne vannak, a jelek szerint pedig sok eladó és pénztáros szedte már a sátorfáját és ment a határon túlra dolgozni. A számok azt is mutatják, hogy a boltokban foglalkoztatottak jelenlegi száma alig több a 2015. elejinél.

Végül 2016. első félévében a következők szerint változott a boltokban a foglalkoztatottak száma:

kiskereskedelem	2015 I.	2015 II.	2015 III.	2015 IV.	2016 I.	2016 II.
foglalkoztatottak száma	374	368	372	362	359	376

KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatsor

Az elmúlt években persze összességében nőtt a foglalkoztatottak száma a boltokban:

foglalkoztatottak száma	2011	2012	2013	2014	2015	2016 II. negyedév
kiskereskedelem	354	355	348	361	369	376

KSH, érték: ezer fő

(blokkk.com, 2016. augusztus 19.)

Nagyot esett a foglalkoztatás a boltokban: 15 ezer fővel

2016 első negyedévére, egy év alatt, még a vasárnapi boltzár feloldása előtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016. első negyedévében (tehát a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása előtt) 15 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban, áruházakban, az előző év azonos időszakához mérve. Borúsabb a kép, ha a változásokat a 2015. év negyedéves részletezésével együtt nézzük, hiszen egy nyári hullámot leszámítva (amikor az üdülőhelyeken a nyaralási időszakban kinyitnak, majd ősszel bezárnak az idényjellegű üzletek) folyamatos volt a leépülés:

foglalkoztatottak száma	2016 I.	2015 IV.	2015 III.	2015 II.	2015 I.
kiskereskedelem	359	362	372	368	374

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt), negyedéves adatsor

A foglalkoztatottak számának 2015-2016. évi csökkenésében több folyamat játszott egyidejűleg szerepet. A munkaerőhiány alaposan megtépázta a boltosok munkaerőpiacát is, de a 2015-ben bezárt háromezer üzlet is a létszám csökkenését okozta. A vasárnapi boltzár sem húzhatta felfelé a létszámot.

Az elmúlt években hullámzott a foglalkoztatottság szintje a kiskereskedelemben, amihez hozzátartozik, hogy a 2014-ben kiépült és 2015-ben már teljes körben üzemelt online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacot is megtisztította, tehát jelentős szerepe volt a foglalkoztatás növekedésében is ebben a két esztendőben (a több nyugtaadáshoz több költség is dukál):

foglalkoztatottak száma	2016 I. negyedév	2015	2014	2013	2012	2011
kiskereskedelem	359	369	361	348	355	354

KSH, érték: ezer fő (foglalkoztatott: alkalmazottak, vállalkozók, segítő családtagok együtt)

Megint a kicsik szívtak

A KSH adatai szerint a 4 főnél több alkalmazottat foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál ugyanakkor nőtt az alkalmazottak létszáma 2016. első negyedévében. Ez azt jelenti, hogy a boltokban a foglalkoztatottak teljes körén belül a nagyobbaknál nőtt az alkalmazottak száma, tehát a kisebbek voltak a foglalkoztatás csökkenésének kárvallottjai:

alkalmazottak száma	2016 I. negyedév	2015	2014
kiskereskedelem	199	192	189

KSH, érték: ezer fő, négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató kereskedések,

átlagos állományi létszám

Na, és mi van a borítékban

A munkaerőhiány feljebb tornázta a béreket a kiskereskedelemben is. A boltokban, áruházakban nőtt a havi bruttó átlagkereset 2016. első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest:

	2016 I. negyedév	2015 I. negyedév	változás
teljes létszám	193.791	183.631	+ 5,5%
fizikaiak	153.876	144.750	+ 6,3%

KSH, érték: ezer forint, havi bruttó átlagkereset

Fog ez még nőni jobban is.

(blokkk.com, 2016. május 20.)

A nőké a pult a boltban, de csak a kétharmada

Sokan szajkózzák, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a nő. A tények azonban némileg mást mutatnak: ennél azért kevesebben vannak. A boltzár évében egyébként nem változott a nők aránya a boltokban.

Az elmúlt időszakban többen és többször állították, hogy a kereskedelemben dolgozók 80%-a a gyengébb nem táborába tartozik. A többség ugyan valóban nő, de arányuk az említett 80%-nál azért jóval kevesebb. Nos, a kereskedelem egészében (amiben a bolti, áruházi kiskereskedelem mellett a nagykereskedelem és a gépjárműkereskedelem is benne van a hivatalos besorolás szerint) a foglalkoztatottak között a nők aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a következők:

foglalkoztatottak száma	2015	2014	2013	2012	2011	2010	2009	2008
összes foglalkoztatott	539	548	529	539	535	531	540	572
összes foglalkoztatottból nő	298	298	289	296	286	289	287	301
nők aránya	55	54	55	55	53	54	53	53

KSH, ezer fő, arány: %

Ez azért kevesebb a 80%-nál. 2015-ben az 50% felett mozgó arány nagyságrendjét tekintve semmit sem változott a korábbi évekhez képest.

Kitűnik az adatokból ugyanakkor az is, hogy a kereskedelem egészében a foglalkoztatottak száma 2015-ben nagyjából annyi volt, mint 2009-ben (vagy éppen 2012-ben), valamint 2014-hez, továbbá 2008-hoz képest pedig csökkent.

És a boltokban, áruházakban

A boltokban, áruházakban a kereskedelem egészénél nagyobb ugyan a nők aránya a foglalkoztatottak körében, de ez is azért kevesebb, mint 80%. A nők aránya a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak körében a kétharmados szint körül mozgott az elmúlt években. Lényeges változást a boltzár éve nem hozott a kiskereskedelemben sem, hiába nem kellett vasárnap dolgozni. A KSH friss adatai a következők:

foglalkoztatottak száma	2015	2014	2013	2012	2011	2010	2009	2008
összes foglalkoztatott	369	361	348	355	354	353	351	380
összes foglalkoztatottból nő	252	241	235	240	232	235	229	246
nők aránya	68	67	68	68	66	67	65	65

KSH, ezer fő, arány: %

2015-ben nőtt ugyan 2014-hez képest a foglalkoztatás a kiskereskedelemben, de a 2008. évi szintnél még mindig alacsonyabb. A 2015. évi létszámnövekedésben nyilván szerepet játszott az online pénztárgép rendszer, ami nem csak az áruforgalmat, hanem a munkaerőpiacot is megtisztította (több nyugtához több költség dukál).

A 2008. évi szintnél alacsonyabb létszámban szerepet játszott az is, hogy megnövekedett a kiskereskedelemben azoknak az korszerű értékesítési csatornáknak a súlya, melyek létszámigénye kisebb, így a diszkontoké, vagy éppen az elektronikus kereskedelemé.

(blokkk.com, 2016. május 3.)

Szépen zuhan a foglalkoztatás a kereskedelemben

Miközben nő a forgalom. 2015-ben 9 ezer fővel esett a foglalkoztatás a kereskedelemben.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015-ben mind év közben, mind 2014-hez képest csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben (a kereskedelem magában foglalja a bolti, áruházi kiskereskedelmet, a nagykereskedelmet és a gépjárműkereskedelmet is, az uniós besorolás szerint).

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a KSH kétféle módon vizsgálja a nemzetgazdaságban és az egyes szakterületeken a létszámot. Egyrészt felméri az alkalmazottak számát, mely a négy főnél nagyobb vállalkozásokra terjed ki. Ebben a körben 2015-ben nem mozdult a bolti, áruházi kiskereskedelemben a létszám év közben, az elmúlt öt évben viszont valamelyest - kisebb-nagyobb hullámzással együttvéve 2%-kal - nőtt. A vasárnapi boltzárnak annyi hatása volt itt, hogy miközben 2015-ben mind az előző évhez képest, mind év közben tovább nőtt a kiskereskedelem, az alkalmazotti létszám a nagyobb vállalkozásoknál ezt a bővülést nem követte.

A KSH másik létszámmutatója a foglalkoztatás. Ez magában foglalja a már említett, 4 főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak számát is, de azokét is, akik bármilyen más módon ügyködnek a kereskedelemben, például a 4 fős, vagy annál kisebb vállalkozásnál alkalmazottakat, vagy éppen magukat a vállalkozókat. A kereskedelemben 2015. utolsó negyedévében 535 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ezen belül decemberben 189 ezer fő a négy főnél nagyobb vállalkozások alkalmazottainak száma (így ez 35%-os arányt jelent).

Málladozó foglalkoztatás a kereskedelemben: hiába nő a piac

2015-ben éves szinten 9 ezer fő volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, 2014-hez mérve.

2015-ben év közben - az első negyedévhez képest a negyedik negyedévre - 8 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben. 2015. negyedik negyedévében 2014. utolsó negyedévéhez képest pedig 7 ezer fő volt a visszaesés, tehát év közben és az előző időszakhoz képest egyaránt esett az ágazatban ügyködők létszáma.

A családi bolti, áruházi költekezés oldaláról a 2013-2015. évi időszak vizsgálata a fontos, hiszen ebben a három esztendőben együttvéve 12%-kal nőtt a kiskereskedelem, 2012-höz mérve. A foglalkoztatás ezzel szemben nem nőtt, kisebb-nagyobb hullámzás mellett az éves foglalkoztatási szint három éves időtávban nem változott, maradt 539 ezer fő (2013-ban csökkent, 2014-ben nőtt, 2015-ben megint visszaesett az előző évhez képest). Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás a kiskereskedelem bővülését nem követte az elmúlt három esztendőben a kereskedelem egészében:

	2012.	2013.	2014.	2015.	változás 5015/2014.
foglalkoztatottak száma	539	529	548	539	- 9

KSH, kereskedelem, ezer fő, éves adatok

Rángatták innen, rángatták onnan a létszámot

Egyértelmű, hogy a 2015. évi foglalkoztatás csökkenésében szerepet játszott más folyamatok mellett a vasárnapi boltzár is, visszahúzva a létszámot. Hatott ugyanakkor az online pénztárgép rendszer is, mely nyomán a több nyugtaadás mellett rendet kellett tenni a munkaügyi nyilvántartásokban is, elsősorban a kiépítés időszakában, 2014-ben. Nem lehet véletlen, hogy a foglalkoztatás 2014-ben nagy hirtelenjében 19 ezer fővel megugrott az előző évhez képest.

Csökkent itt más is: boltok

Az elmúlt években csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, ráadásul 2015. első félévében is. 2012-ben még 154 ezer bolt, áruház várta a vásárlókat, ezzel szemben 2015. derekán már csak 142 ezer. Csak 2015. első félévében több mint 2 ezer volt az üzletszám csökkenés a kiskereskedelemben.

Vállalkozások

A boltokat, áruházakat üzemeltető kiskereskedelmi vállalkozások száma is megcsappant, hiszen 2012-ben számuk még 104 ezer volt, 2015-ben már csak 97 ezer.

A teljes kereskedelmet nézve is csökkenést mutatnak a KSH adatai. 2015. novemberében 198 ezer volt a regisztrált kereskedelmi vállalkozások száma, januárban viszont még 205 ezer.

A bemutatott mozgások nagyobbrészt a kis- és középvállalkozói körben nyomták a kereskedelem foglalkoztatási mérlegét. A nagyobb áruházak létszámváltozása az alkalmazotti mérleget mozgathatta, hiszen náluk ez a foglalkoztatási forma a jellemző (és négy főnél általában nagyobbak), ide tartozik egyebek mellett a barkácspiac elmúlt évekbeli szűkölése is.

(blokkk.com, 2016. február 22.)

A vasárnapi boltzár árnyoldala

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma 2015-ben év közben - év elejéhez képest év végéig - nem változott. A vásárlók ragaszkodnak a nagyáruházakhoz, továbbra is inkább dühösen sorban állnak szombatonként. A létszám nem követi a forgalom bővülését.

A vasárnapi boltzár 2015 március 15-i bevezetését megelőzően a legóvatosabb becslések is sokezres létszámcsökkenést vetítettek előre. Nos, hát ebből - az alkalmazottak szerencséjére - nem lett semmi. A vasárnapi boltzár hatását az alkalmazottak számában legpontosabban az mutatja meg, hogyan változott a létszám a boltzár bevezetését követő hónapokban a megelőző, év eleji időszakhoz képest.

A boltokban, áruházakban 2015-ben az évközi hullámzásokat követően nagyságrendjét tekintve nem változott az alkalmazotti létszám, mind januárban, mind februárban 188-189 ezer fő között volt a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint.

A vásárlók sorban állnak - főleg szombaton - a nagyáruházakban, így látszik is, hogy nem nagyon mennek a vasárnap is nyitva tartó kisboltokba. Sok nagyáruház megnyújtotta a hétköznapi nyitva tartását, ezért sem csökkentette a létszámot az előzetes várakozásokkal szemben. Az online kassza pedig a munkaerő piacot is pucolta, hiszen ha több nyugtát ad a boltos, több költséget is el kell számolnia.

2015-ben év közben májusra három-négyezer fővel apadt a létszám, de ez év végére visszakúszott a januári szintre (az 590 fős növekmény három tized százalékot jelent, így elhanyagolható:

Bolti, áruházi kiskereskedelem teljes létszáma

2015	január	május	december	változás
létszám	188.255	184.615	188.845	+ 590

KSH, alkalmazottak létszáma 4 főnél nagyobb cégek, (teljes és részmunkaidős, továbbá szellemi és fizikai dolgozók együtt), fő, változás: január/december

Hasonló irányzat figyelhető meg a fizikai munkát végző alkalmazottak körében is, így a sokat emlegetett létszámhiány miatt nem spájzoltak be eladókból, pénztárosokból a boltok, áruházak.

Bolti, áruházi kiskereskedelem fizikai alkalmazottjainak létszáma

2015	január	április	december	változás
létszám	137.013	134.353	138.130	+ 1.117

KSH, alkalmazottak létszáma, 4 főnél nagyobb, (teljes és részmunkaidős együtt), fő

változás: január/december

Miközben

A boltok, áruházak alkalmazotti létszáma ingadozott az elmúlt években. Az egyes időszakok közötti változásokban egyidejűleg több piaci folyamat és szabályzóváltozás is hatott, de nyilván döntő szerepe a gazdaság teljesítményének és ezen keresztül magának a bolti, áruházi költekezésnek volt.

2011-2015. között a következő mutatók jellemezték a bolti, áruházi kiskereskedelem alkalmazottainak létszámát:

	2011	2012	2013	2014	2015	változás
létszám	182.645	179.034	178.831	183.385	186.666	+ 4.021

KSH, alkalmazottak létszáma, fő, változás: 2015/2011.

A létszámnövekmény 2% volt az ötéves időszakban.

Na de a piac

A bolti kiskereskedelem létszámváltozásai nem követik a vásárlók téblábolását az áruházakban.

2015-ben a kiskereskedelem januárhoz képest decemberre a másfélszeresére hízott. Ehhez képest ugyanezt az időtávot nézve végül is változatlan maradt a létszám, cáfolva azokat a kormányzati megjegyzéseket, hogy inkább nőtt.

A fél évtizedes visszatekintés is hasonló arculatot mutat. 2013-tól nő a kiskereskedelmi forgalom, aminek mértéke a 2013-2015. közötti időszakban együttesen számolva 12% felett volt. Ehhez képest az alkalmazottak létszáma csak 4%-kal emelkedett ugyanebben a hároméves időszakban. Ebben a létszámbővülésben - a KSH kiskereskedelmi forgalmi mutatójának bővüléséhez hasonlóan - tetemes szerepe volt az online pénztárgép rendszernek, amit pontosan 2014. január és augusztus között építettek ki a boltok, áruházak, tehát mind 2014-ben, mind 2015-ben felfelé nyomta a kiskereskedelem különböző mutatóit. Nem is kis mértékben.

(blokkk.com, 2016. február 19.)

Az NGM ezt benézte

A KSH adatai a fordítottját mutatják, mint amit a szaktárca állít. 2015-ben ugyanis nem nőtt év közben az alkalmazottak száma a bolti, áruházi kiskereskedelemben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint 2015-ben április-november között 2.700 fővel többen dolgoztak a kiskereskedelmi szektorban, "ami azt bizonyítja, hogy a kormány jól időzítette a kereskedelemben dolgozók szabad vasárnapjának biztosításával kapcsolatos intézkedését, mivel a növekvő forgalom a megváltozott nyitva tartási rend mellett is nagyobb kiszolgáló személyzetet igényelt". (Kormany.hu, 2016. január 26.). Nos, a nagyobb kiszolgáló személyzet igénye nem igaz, a KSH létszámadatai novemberig bezárólag ugyanis mást mutatnak.

A vizsgálat tárgya a kiskereskedelem, ami a boltokat, áruházakat jelenti (amikor a bolt, áruház egy végső felhasználót, fogyasztót szolgál ki, aki nem üzleti céllal, hanem saját használatra vásárol), ahol elrendelték a vasárnapi boltbezárást, de nem tartozik ide a járműértékesítés, a hivatalos uniós besorolás szerint.

A vasárnapi boltzár hatását - ebben helyes irányban tapogatózik az NGM - legpontosabban 2015. éven belüli változásai mutatják meg, hiszen ekkor csupán a szezonális ingadozást kell lehámozni a mutatókról az alaposabb elemzés érdekében. Az NGM közlése szerint áprilishoz képest nőtt a létszám novemberig. Ez igaz, 185 ezer főről 187 főre, a különbség pedig 2.251 fő, ami egyébként ugyebár nem 2.700 fő többletet jelent. Az átlagos állományi létszámot (egy másik mutatót) nézve a különbség 2.413 fő, ami már jobban közelíti a két és félezres NGM számot. Igen ám, de...

Ez itt nem áll össze

Egy apróságot ugyanis elhallgatott az NGM. A vasárnapi boltzárat március 15-én vezették be. A boltok, áruházak csökkentették is a létszámot az év elejéhez képest, de április előtt. Januárban 188 ezer fő, februárban 187 ezer fő, áprilisban pedig már csak 185 ezer fő dolgozott alkalmazottként a kiskereskedelemben. Nos, ezt az év eleji, április előtti létszámcsökkenést elhallgatja az NGM, amikor gőzerővel hatott a boltzár a létszámgazdálkodásban és az év mélypontját választja ki összehasonlítási alapnak. Ehhez - áprilishoz - képest valamelyest valóban nőtt a létszám később, döntő részben különféle szezonális hatások (húsvét, nyár, iskolakezdés) miatt, de csak az év eleji szintre tornázta vissza magát. Összességében 2015-ben november végéig nem nőtt a kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma, hiszen novemberben kevesebben dolgoztak a boltokban, áruházakban alkalmazottként, mint januárban.

Éves tükör: felnyomta az online kassza

Az igaz, hogy a kiskereskedelemben 2015-ben az előző évhez képest nőtt a létszám. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015. novemberében a kiskereskedelemben 187 ezer alkalmazott dolgozott (a négy főnél nagyobb vállalkozásokat méri ebben a mutatóban a KSH). Egy évvel korábban, 2014. novemberében a létszám 184 ezer fő volt, a különbség 2.818 fő. Az átlagos állományi létszám (ez egy másik mutató) szerint is előző évhez képest nőtt az alkalmazottak száma, 3.101 fővel, tehát ebben nagyjából pontos is volt az NGM. De egyébként a növekedésnek oka is van.

Nos, az előző évhez képest mért létszámnövekedést sokféle hatás befolyásolta, de legfőképpen az, hogy már 2015. elején megugrott a létszám, feltételezhetően a kiskereskedelemben bevezetett online kassza hatása nyomán. Több nyugtát adtak az ügyeskedők, így több költségről is számot kellett adniuk, aminek része az alkalmazottak bejelentése is. De végül is ennek semmi kizárólagos köze nincs a vasárnapi boltzárhoz.

A szakszervezet sem a legtájékozottabb

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetője szerint az áruházak a karácsonyi szezon miatt nem siettek a leépítésekkel. Nos, a vasárnapi boltzárat az első negyedévben vezették be, a karácsony pedig az utolsóra esik, volt is azért valami mocorgás a létszámban. Egyébként a karácsonyi szezonra felhúzzák a létszámot a boltok, áruházak, tehát decemberben volt létszámemelkedés (csak KSH adat nincs még erről a hónapról).

Na de: arról is panaszkodott, hogy egyedül az Auchan adott 10% béremelést. Nos, jó nagyot téved ő is, a KSH adatai ugyanis mást mutatnak. A kiskereskedelemben a fizikai dolgozók átlagkeresete 2015. februárjában 144 ezer forint volt, novemberben pedig 161 ezer forint. A különbség - az évközi változás - 17 ezer forint, ami 12% növekményt jelent. Így az nem igaz, hogy csak egy áruházlánc emelte a béreket, az persze másik kérdés, mi lesz a munkaerőpiacon. Ugyanis nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is vannak betöltetlen álláshelyek a kereskedelemben.

(blokkk.com, 2016. január 26.)

Vasárnapi létszám: ennyi

még mindig. Az online kassza a munkaerőpiacot is a helyére tette.

Az év eddig eltelt időszakáról megjelent KSH adatokból végül is az derült ki, hogy a bolti, áruházi kiskereskedelemben a boltzárat ellenzők előrejelzésénél sokkal kisebb volt a létszámcsökkenés a bolti, áruházi kiskereskedelemben. 2015. egyes hónapjaiban az év elejéhez, a boltzár bevezetését megelőző időszakhoz mérve csökkent az alkalmazottak száma ezerötszáz fővel október végéig. Mindez, az előbbi adat nagyságrendjével együtt már a szeptemberi adatok nyomán egyértelmű volt, a legfrissebb októberi statisztika pedig csak megerősítette a korábbi, mérsékelt létszámcsökkenési irányzatot.

Nem változott az sem, hogy a teljes munkaidősök létszáma év közben nőtt, miközben a részmunkaidősök száma csökkent.

2014-hez képest ugyanakkor nőtt a létszám, persze ennek is megvannak a maga okai. A legfontosabb változások a következők voltak:

létszám változás	2015 október/2014	2015 október/február
kiskereskedelem	+ 2.323	- 1.576
teljes munkaidős	+ 4.976	+ 1.144
részmunkaidős	- 2.653	- 2.720

KSH, alkalmazottak száma 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál

A részletes havi adatokból arra lehet következtetni, hogy az online pénztárgép rendszer a munkaerőpiacon is végigsöpört. A kiskereskedelem létszáma már januárban megugrott ötezer fővel a 2014. évi átlaghoz képest. A kiskereskedelem forgalmi adataiból ismert, hogy a 6% körüli növekedés egyik motorja az online kassza piactisztító hatása volt, mivel egyszerűen a korábbi ügyeskedők több nyugtát adtak. A nagyobb bevételhez viszont nagyobb költség dukál, így feltehetően emiatt is nőtt a bejelentett dolgozók száma.

További mozgatója a létszámváltozásoknak, hogy a nagyáruházak megnyújtották a hétköznap esti nyitva tartási időt. Ez, valamint a menet közben hajnali fél öttől engedélyezett nyitás (ami eredetileg 6 óra volt), úgyszintén felfelé húzta a létszám mutatóit.

Az előbbi két tényező, az online kassza és a hosszabb hétközi nyitva tartás egyaránt hozzájárult ahhoz a fordulathoz is, hogy nőtt a teljes munkaidősök száma a részmunkaidősök rovására. Természetesen sokat nyomott a mérleg serpenyőjében az is, hogy lecsökkent a vasárnapi pótlék pénzügyi terhe (a megengedett öt vasárnap pótléksúlya még a megemelt 100% pótlék mellett is csak ötöde a korábbi költségnek).

Hosszabb időszak vizsgálatának nincs már értelme a vasárnapi boltzár bevezetésének hatásairól, hiszen fél-, háromnegyedév után egyre több egyéb hatás is belép, tehát a létszámmérleg ennyi. A létszámváltozást persze továbbra is figyelni kell, de ahogy múlik majd az idő, úgy olvad bele a vasárnapi boltzár hatása más piaci folyamatokba.

(blokkk.com, 2015. december 18.)

Munkaerőhiány? De hát augusztusban csökkent a létszám

A boltokban, áruházakban, augusztusban - júliushoz képest. Augusztusban a teljes munkaidősök létszáma is csökkent az előző hónaphoz mérve. A részmunkaidősök száma év elejétől hónapról-hónapra csökkent, így augusztusban is. A létszámmérleg az év elejéhez képest összességében visszaesést mutat, a forgalom több mint 30%-os bővülését egyáltalán nem követi.

A blokkk.com havi létszámösszegzésének célja, hogy képet lehessen alkotni a március 15-én bevezetett vasárnapi boltzár foglalkoztatási hatásairól. Így az elemzés továbbra is arra irányul, hogy év közben februárhoz képest hogyan változik a létszám a boltokban, áruházakban, hiszen ez fejezi ki legpontosabban a vasárnapi boltzár hatásait. (Az előző évhez mért változásokat több folyamat is befolyásolja egyidejűleg, amelyekről nehéz lehámozni a boltzár puszta hatásait.)

Munkaerőhiány persze van a kereskedelemben, néhány ezer főt keresnek a boltok áruházak, de ezzel az adattal szemben a munkanélküliek között több mint 30 ezer embernek a kereskedelem volt az utolsó munkahelye, így bizonyos, hogy csak egyes szakmákban van nehezen pótolható hiány.

A létszámmérleg

Az év elejétől nézve május végéig hónapról-hónapra olvadozott a létszám, majd júniusban egyet ugyan ugrott (hiába, kezdődött a balatoni szezon), de utána megint csökkent az alkalmazottak száma. Időközben a forgalom harmadával nőtt, ezt viszont egyáltalán nem követte létszámmozgás, sőt.

Feltehetően a KSH létszámadatait ugyanúgy mozgatja az online pénztárgép rendszer is, mint a kiskereskedelmi forgalmat. A több nyugtaadás arra ösztönzi az ügyeskedőket, hogy több alkalmazottat is jelentsenek be. Ez persze egyáltalán nem baj.

Az augusztusi boltzár mérleg ezerötszáz fő létszámcsökkenés (a teljes és a részmunkaidősöket együtt nézve):

bolti, áruházi kiskereskedelem	január	február	március	április	május	június	július	augusztus	változás augusztus/február
létszám	188.753	187.890	187.285	185.509	185.251	187.614	187.339	186.413	- 1.477 fő
forgalom	623	609	724	752	746	772	839	.	+ 216 milliárd forint

forrás: KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások, forgalom: milliárd forint

Az összlétszámon belül a teljes munkaidősök köre bővült, a részmunkaidősöké viszont alaposan lehúzza a foglalkoztatás mérlegét.

Akik boltban, áruházban dolgoztak, azok létszámadatai:

	február	augusztus	változás augusztus/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	187.890	186.413	- 1.477
ezen belül teljes munkaidős	143.019	144.199	+ 1.180
részmunkaidős	44.871	42.214	- 2.657
ebből élelmiszer kiskereskedelem	102.100	100.752	- 1.348
ezen belül teljes munkaidős	77.906	78.246	+ 340
részmunkaidős	24.194	22.506	- 1.688
ebből iparcikk kiskereskedelem	85.790	85.661	- 129
ezen belül teljes munkaidős	65.113	65.953	+ 840
részmunkaidős	20.677	19.708	- 969

KSH, fő, járműkereskedelem nélkül, 4 főnél nagyobb vállalkozások

A nagykereskedelem felszívta magát

A teljes kereskedelmet (kis- és nagykereskedelmet együtt) nézve augusztusban a létszám 343,4 ezer fő volt, ami 800 fővel kisebb a júliusinál, tehát nyáron csökkent a létszám, de a februárinál (341,6 ezer főnél) még mindig magasabb volt a nyolcadik hónapban. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a nagykereskedelemben nőtt az összlétszám, miközben a kiskereskedelemben csökkent.

(blokkk.com, 2015. október 21.)

A júliusi hőségben olvadozott a létszám a boltokban, áruházakban

Hiába nő a bolti, áruházi kiskereskedelem, a létszám csökkent. Részmunkaidősnek lenni a legrosszabb.

Júniusban ugyan feljebb kúszott az alkalmazottak száma a nagyobb boltokban, áruházakban a tavaszi hónapokhoz képest, hiszen ekkor az üdülőhelyeken sok árus kinyitott, de a KSH legfrissebb kimutatása szerint ezt követően júliusban tovább olvadozott a létszám (a KSH ezekben az adatsorokban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak számát méri, ami eltér a foglalkoztatottak számától). Így a vasárnapi boltzár bevezetése nyomán félezerrel kisebb az alkalmazottak létszáma ahhoz a februárhoz képest, ami mindig is az év leggyengébb hónapja a kiskereskedelemben. A forgalom kétségtelenül jó ütemben nőtt, a létszám viszont csökkent. Az összefoglaló létszámadatok ezt mutatják:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	187.890	187.614	187.339	- 551

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

Az összlétszámon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megugrott, a részmunkaidősöké viszont alaposan megcsappant az elmúlt hónapokban. Az elmúlt években egyébként a fejlett országokban nőtt a részmunkaidősök foglalkoztatása a kereskedelemben, ezzel szemben Magyarországon 2015-ben csökkent. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a vasárnapi boltzár nyomán sok üzlet bevezette a hosszabb hétköznapi nyitva tartást: kinyithatnak hajnali fél ötkor, amivel az élelmiszer üzletek éltek, emellett sok boltos, nagyáruház a szokásosnál tovább tart nyitva az esti órákban (a korábbi 19, 20, vagy 21 órai zárást kitolva, legtovább persze csak 22 óráig).

Nem titok az sem, hogy a részmunkaidősök számottevő hányadát éppen vasárnap foglalkoztatták, de hát ez már nem megy. A kismamák, diákok nagyot buktak a boltzáron, ráadásul egy részük nincs is benne a kiskereskedelmi létszámkimutatásban, mivel munkaerő kölcsönző cégeken keresztül dolgoztak az áruházakban (így nem az áruház, hanem a kölcsönző, közvetítő cég alkalmazottai voltak).

A teljes és részmunkaidősöket együtt mérlegelve az élelmiszerüzletekben és a ruházati boltokban csökkent a létszám az elmúlt hónapokban, egyes iparcikk áruházakban viszont emelkedett, de a teljes mérleg visszaesést mutat. Az egyes áruterületek áruházainak munkaerő mérlege a következő:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	143.019	144.675	144.681	+ 1.662
élelmiszer kiskereskedelem	77.906	78.509	78.360	+ 454
teljes iparcikk kiskereskedelem	65.113	66.166	66.321	+ 1.208
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.814	9.788	+ 111
elektronika, elektromos készülék	22.895	23.236	23.289	+ 394
különféle vegyes iparcikk	22.895	23.236	23.289	+ 394

KSH, járműkereskedelem nélkül

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	június	július	változás július/február
bolti, áruházi kiskereskedelem	44.871	42.939	42.658	- 2.213
élelmiszer kiskereskedelem	24.194	23.015	22.764	- 1.430
teljes iparcikk kiskereskedelem	20.677	19.924	19.894	- 783
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.569	4.560	- 232
elektronika, elektromos készülék, egyéb	6.559	6.224	6.254	- 305
különféle vegyes iparcikk	6.559	6.224	6.254	- 305

KSH, járműkereskedelem nélkül

A teljes kereskedelmet mérve (a nagy- és kiskereskedelmet együtt) a létszám a februári 342 ezerről 344 ezerre nőtt júliusra, ami az előbbi adatokkal egybevetve a nagykereskedelem foglalkoztatottsági szintjének az emelkedését jelenti.

(blokkk.com, 2015. szeptember 18.)

Ötezer fővel csökkent a foglalkoztatás a kereskedelemben: a nőket rúgták ki elsősorban

A foglalkoztatott más, több, mint az alkalmazottak száma. A nőket nem szeretik a kereskedelemben?

A munkaerő piac teljes körét a foglalkoztatottak jelentik, mely része az alkalmazott is, de benne vannak a szövetkezetek és a társas vállalkozások tagjai, az egyéni vállalkozók, valamint a segítő családtagok is. A KSH módszertani magyarázata szerint foglalkoztatott az, "aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett". Ez jóval szélesebb, nagyobb létszámú kör az alkalmazottaknál, ahol a KSH csak a f főnél nagyobb vállalkozásokat méri.

Foglalkoztatottak: itt mérhető nagyságú a bukta

A foglalkoztatottak körében a teljes kereskedelmet nézve 2015. második negyedévében 2014-hez képest is, és 2015. elejéhez mérve egyaránt csökkent a létszám:

foglalkoztatottak száma	első negyedév	második negyedév
2015	543,1	538,3
2014	550,1	544,9

KSH, ezer fő (a KSH negyedéves bontást ad meg)

A 2015. második negyedévi 538 ezer fős foglalkoztatási adat minden más mutatónál kisebb. Így 2015. első félévében 4.800 fővel kisebb lett a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben, ráadásul ez a szint alacsonyabb az előző évinél is. Az éven belüli változás nyilván összefügg a vasárnapi boltzár bevezetésével is.

A nemek háborúja

2015 első félévében a férfi foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt. Hoppá! A női nemhez tartozó foglalkoztatottak száma ezzel szemben 8 ezer fővel csökkent második negyedévben az elsőhöz képest. Így az utolsó adatok szerint 2015. második negyedévében 244 ezer férfi és 294 ezer nő ügyködött a kereskedelemben, tehát így is női szakma maradt a kereskedelem, legalábbis a foglalkoztatás nemek közötti arányát nézve.

Ez a változás egyébként azzal is összefügghet, hogy az alkalmazottakon belül a részmunkaidősök száma 2.200 fővel csökkent a kereskedelemben júniusig, márpedig a nők azok, akiknek a részmunkaidőre szükségük lenne. Hát a vasárnapi boltzár most "segített" nekik, bár valószínűleg ebből azért nem kértek ennyit.

Az hogyan lehetséges, hogy az alkalmazottak száma nem csökken, a foglalkoztatotté pedig igen

A foglalkoztatottak száma a kereskedelemben 2015. második negyedévében 538 ezer fő, ezen belül az alkalmazottak száma 341 ezer fő volt (a pontosság érdekében ez az alkalmazotti szám negyedéves átlag). Az alkalmazottak mellett a foglalkoztatottak száma eleve olyan súlyú, hogy képes mozgatni a teljes kört lefedő foglalkoztatási mutatót.

Az alkalmazottak száma, ahol a KSH kizárólag a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat méri, 2015. első félévében a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt számolva) nőtt, ezen belül viszont a bolti, áruházi kereskedelemben - igaz, alig, de - csökkent, a hivatal adatai szerint:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	június	változás június/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.555	343.329	+ 1.774
ezen belül kiskereskedelem	187.890	187.614	- 276

forrás: KSH, járműkereskedelem nélkül

Szerepet játszott a foglalkoztatási szint csökkenésében, hogy 2015-ben a regisztrált vállalkozások száma csökkent a kereskedelemben, hiszen számuk januárban 205 ezer, júliusban pedig már csak 201 ezer volt. Ez a csökkenés javarészt a társas vállalkozásokhoz kötődik (3.420 megszűnt), az egyéni vállalkozók száma viszont csak 850-nel zsugorodott.

A foglalkoztatottak fogalmának meghatározásából kiindulva pedig a 4 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai is beleeshetnek a mérlegbe, aminek hatása nem elhanyagolható.

Ezek után annyit nyugodtan el lehet könyvelni, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése előtt az ellenzők táborában előrevetített 10-15-20 ezres létszámcsökkentés eddig ugyan nem következett be, de a foglalkoztatottság szintje érezhető mértékben visszaesett, ráadásul egy növekvő piacon. Feltehetően a KSH látókörén kívül eső körben (így a munkaerő kölcsönzőktől, például a diákszövetkezetektől igénybe vett munkaerőnél) lehetett még létszámcsökkenés, de erről nincs összesített adat.

(blokkk.com, 2015. szeptember 2.)

A strandolás a létszámot is felhúzta, de a boltok még mindig mínuszban vannak

A KSH adatai szerint júniusban - egyetlen hónap alatt - 2.363 fővel nőtt ugyan a létszám a bolti kiskereskedelemben, de februárhoz képest még mindig mínuszban van. A legnagyobb lökést a nyári szezon indulása adta, az üdülőhelyek nyári üzletei javarészt júniusban nyitottak, de a télen nyitva tartók is sok alkalmazottat vettek fel - nyárra. Persze, majd ősszel fordul a kocka, amikor a nyaralók hazamennek.

Úgy tűnik, a kereskedelemben továbbra is a piaci verseny egyik fegyvere a munkaerő, mivel a február-május közötti létszámcsökkenést júniusban egy nagy ugrás váltotta fel. Ráadásul a teljes ember kell, nem részmunkaidős, bár ez a korábbi hónapokban is így volt: a teljes munkaidősök száma alaposan megnőtt, a részmunkaidősöké csak kisebb mértékben mozdult felfelé júniusban.

A megugrásban döntő tényező volt, hogy júniusban nyitottak az üdülőhelyek nyáron nyitva tartó üzletei, de a többiek is sok alkalmazottat vesznek fel arra az időre, amikor a nyaralók megrohanják a vízpartot, a strandokat. Csak a Balaton partján több mint ezer élelmiszer üzlet van a nagyobb településeken, de kinyitnak a strandcikkeket árusítók is júniusban, a többi nagyobb üdülőhelyről (Velencei tó, Tisza tó) nem is beszélve.

Szerepet játszhatott természetesen az is, hogy júniusban több mint 7%-kal nőtt az értékesítés a kiskereskedelemben a KSH kimutatása szerint, amiben az online kassza piactisztító hatása is sokat húzott (a reáljövedelmek ennyivel nem nőttek). Több nyugta mellé több bejelentett alkalmazott is dukál.

Összességében a vasárnapi boltzárral érintett bolti, áruházi kiskereskedelemben júniusban még így is kisebb volt a létszám, mint februárban. A nagy megugrás a főmunkaidősök munkaerő piacán volt, hiszen a részmunkaidősök létszáma nagyságrendjét tekintve nem változott.

(blokkk.com, 2015. augusztus 19.)

Áprilisra már több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a vasárnapi boltzár bevezetését követően

Létszámcsökkentés korábban csak akkor volt, amikor esett a piac. Legsanyarúbb a részmunkaidősök helyzete, kismamaként, diákként dolgozni mostanság különösen rossz a boltokban. Már ameddig még van munkahelyük. És sok túlóra is volt áprilisban.

Áprilisban, az első teljes vasárnapi boltzáras hónapban esett a foglalkoztatottság a kereskedelemben, leginkább nyilván az alkalmazottak bánatára, hiszen a létszámcsökkentés nem öröm - senki számára sem. A Központi Statisztikai Hivatal rideg adatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban ráadásul már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel (márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH).

A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest. A vasárnapi boltzárral közvetlenül sújtott kiskereskedelemben a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. Egyes vélekedésekkel szemben (Pesti Srácok, figyelem) nem csak a két hipermarket láncot kell figyelni, hanem a többi boltot is. A létszámcsökkentésben ráadásul az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. A kép annyiban nem is teljes, hogy ha egy igazán kis bolt (1, 2, 3, vagy 4 alkalmazottal) március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában. A kisboltosok közül, akik korábban vasárnap, éjszaka is nyitva tartottak, feltehetően bocsájtottak el alkalmazottat, hiszen ha nyitva maradtak a vasárnapi boltzár bevezetését követően, akkor az alkalmazott helyett a tulajdonosoknak, vagy a segítő családtagoknak kellett a pult mögé állniuk.

A kereskedelem egészének munkaerő piaci mérlege áprilisban a következő:

Összes alkalmazott (fő), teljes és részmunkaidős együtt)

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	341.963	341.419	339.750	- 2.213
ezen belül kiskereskedelem*	182.239	181.640	179.818	- 2.421

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

A teljes munkaidősök táborában márciusban még némi létszámnövekedést mért a KSH (a zárva tartást ellenzők meglepetésére), az egy szem élelmiszer kereskedelmet kivéve, áprilisban viszont már átbillent a mérleg és bizony összességében csökkent az alkalmazottak száma itt is. Több áruterületen is megfigyelhető a foglalkoztatás esése:

Akik boltban, áruházban teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem (kis- és nagykereskedelem együtt)	281.281	281.732	281.028	- 253
ezen belül kiskereskedelem*	137.779	137.990	137.157	- 622
élelmiszer kiskereskedelem	77.954	77.919	77.615	- 339
iparcikk kiskereskedelem*	59.825	60.071	59.542	- 283
ruházati kiskereskedelem	9.677	9.687	9.562	- 115
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	11.617	11.687	11.654	+ 37
elektronikai, villamos készülék, vasáru	11.274	11.337	11.351	+ 77
különféle vegyes iparcikk	22.891	23.024	23.005	+ 114

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Márciushoz képest áprilisban gyorsult a részmunkaidősök elbocsájtása, az élelmiszer és az iparcikk kereskedelemben egyaránt. Áprilisban a kiskereskedelemben foglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak aránya 23%-volt, de a ruházati kereskedelemben ez a súly az egyharmadot közelíti.

Akik boltban, áruházban nem teljes munkaidőben dolgoztak, azok létszámadatai (fő):

	február	március	április	változás április/ február
kereskedelem	60.682	59.687	58.722	- 1.960
ezen belül kiskereskedelem*	44.460	43.650	42.661	- 1.799
élelmiszer kiskereskedelem	24.208	23.769	23.393	- 815
iparcikk kiskereskedelem*	20.252	19.881	19.268	- 984
ruházati kiskereskedelem	4.792	4.616	4.532	- 260
számítógép, telekommunikáció, könyv, újság	3.306	3.212	3.069	- 237
elektronikai, villamos készülék, vasáru, egyéb	3.252	3.243	3.114	- 138
különféle vegyes iparcikk	6.558	6.455	6.183	- 375

*/: üzemanyag kereskedelem nélkül

Túlóra rekord

2015 áprilisában a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak a májusi hónapokat nézve, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.

(blokkk.com, 2015. június 22.

– Izé, ez egy mobil… – Már megint?! – Hát igen, a mobiltelefonért megbolondulunk, 40% felett nőtt a piaca. Amit konnektorba lehet dugni, az nagyon ment, a műszaki ketyerék vásárlása nagyot ugrott. És a lakáscuccoké is szépen hízott 2018 első félévében. A turkálók viszont fogytak egy keveset.

- Izé, ez egy mobil... - Már megint?! - Hát igen, a mobiltelefonért megbolondulunk, 40% felett nőtt a piaca. Amit konnektorba lehet dugni, az nagyon ment, a műszaki ketyerék vásárlása nagyot ugrott. És a lakáscuccoké is szépen hízott 2018 első félévében. A turkálók viszont fogytak egy keveset. ₪₪₪

2018 első félévében 7%-kal nőtt a boltos világ, az eladott árumennyiséget nézve (szaknyelven volumenben, így ennyivel többet kellett cipekedni a boltból hazafelé). Ezen belül a különféle iparcikkek vásárlása 10%-kal bővült, ráadásul ennek az áruterületnek a növekedési üteme több mint kétszerese volt az élelmiszerpiacénak. A pénztárakban 2018 első félévében hagyott pénzt nézve az 5.244 milliárd forint 447 milliárddal volt több, mint a korábbi féléves időszakban. A második félévben a boltos költekezés üteme valamelyest mérséklődni fog ugyan, de éves szinten így is 6% körüli emelkedés várható (gyengült a forint, drágább lett több élelmiszer, mivel a hőség megkínozta a mezőgazdasági termelőket, az üzemanyagért is sokat kell fizetni), 11.400 milliárd körüli bevétel vetíthető előre (ami hozzávetőleg ezer milliárddal lehet több a 2017-es forgalomnál.

Hiába, ha több a pénz a családi kasszákban, akkor több jut a drágább holmikra

Az első félév adataiból az derül ki, hogy a vásárlók többet engednek meg maguknak az iparcikkes boltokban. Az átlag mögött persze különbségek is vannak, egyik család az átlagnál többet, a másik kevesebbet költ a boltban. A boltok közül is akadnak szép számmal, akik nem találják meg a számításukat, csökkent is a számuk az elmúlt években, de hát a boltos világ összesenje felfelé kúszik már évek óta.

A legnagyobb ütemben bővülő árupiacok közé tartoznak a műszaki cikkek. Jóval átlag feletti ütemben nő a vásárlás ezekből, ami egyrészt a háztartások napi működését segíti egyre okosabb műszaki ketyerékkel, másrészt a mindennapokat átszövő kapcsolattartást tornázza egy re magasabb techszintre. Mindent le is pipál a mobil telefonok piacának térhódítása, nem csak nálunk persze, az újdonságok varázsának nehéz is ellenállni. Pedig egyre drágábbak a csúcskészülékek, többet is tudnak persze, viszont a piacon rettenetesen széles az árskála. És a kínai gyártók az olcsósággal hódítanak a legtöbbet. Szóval, mi is visszük a mobilt haza, nagyon:

féléves boltos világ	2017	2018	változás
tartós elektromos háztartási gép	48	57	+ 19%
telefon	36	51	+ 42%
számítógép	45	50	+ 11%
híradástechnika	36	42	+ 17%
elektromos háztartási kisgép	32	38	+ 19%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

Izeg-mozog a lakáspiac, a vaskosabb pénztárca mellett ezzel is összefügg a bútorok, lakásba valók piacának ugyancsak átlag feletti növekedése:

féléves boltos világ	2017	2018	változás
bútor	72	85	+ 18%
lakástextília	33	39	+ 18%
világítástechnika	27	32	+ 19%
háztartási cikk	46	53	+ 15%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

Divat a fittség is, de azért még kövér a magyar

Jó, a magyar ember még mindig kövér, de azért egyre nagyobb a mozgást választók tábora. Többen kerékpároznak, vagy éppen kocognak szabadidejükben. Mozog ez a piac is.

De azért másra is futotta, nőtt például az óra-ékszerpiac is. A használt holmik piaca viszont fogyott, ahol azért sokan keresgélnek például használt mobilt, viszont a turkálók csak döcögnek:

féléves boltos világ	2017	2018	változás
játék, sportszer	67	76	+ 13%
óra, ékszer	16	18	+ 12%
használt cikk	17	16	- 6%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

És az elmúlt évek irányzata összességében - bár egy-két terület már eltért ettől 2018 első félévében - azért azt is jelzi, hogy a korszerű techcuccok húzzák leginkább a boltos vásárlásokat. Ezzel egyidejűleg pedig át is alakul a boltos világ áruszerkezete, belső összetétele, hiszen a fő árucsoportokat nézve az iparcikkek piaca gyorsabb ütemben nő az élelmiszer vásárlásoknál:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
bútor, műszaki cikk	98	111	125	142	159	+ 62%
sportszer, játék	97	116	128	139	155	+ 60%
ruházat	488	579	341	669	736	+ 51%
kozmetika, testápolás	272	316	341	383	404	+ 49%
használt cikk	25	30	33	35	35	+ 40%
teljes kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426	+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. szeptember 17.)

Boltos költekezés: fékek is vannak

Száguldanak a boltba a vásárlók, de a második félévben fékeződhet a tempó. A hőség visszahúzott, most viszont tombolnak a vásárlók, de ott a munkaerőhiány, tízezer eladó kellene, a növekvő bérköltség, gyenge forint, az élelmiszerek, benzin drágulása, kisboltok térvesztése. És a plázastop is. Az online számla viszont pucolni fog. Azért így is szép lesz.

2018 első félévében 6,9 százalékkal nőttek a boltos vásárlások (a kiigazítatlan volumenindex szerint). Volt már hasonló, 2015-ben az első féléves mérleg 6,5%-os emelkedés volt, de akkor bizony az éves bizonyítvány 6% alá csúszott (5,8% lett), sok panaszra azért nem lehet ok összességében. Ebben azért lehetett némi szerepe akkor az online kasszarendszer első teljes esztendejének is, de egyedi okok mindig is húztak, vagy taszítottak egyet a boltos világon. Ráadásul az első félévek növekedési ütemei többségében erősebbek voltak az éves összesennél az elmúlt fél évtizedben, a 2017-es esztendőt nem számítva.

Tehát önmagában az első félévi eredményhez képest még bármi lehet a második félévben a boltos világban. Néhány történés viszont azt vetíti előre, hogy fékeződhet a következő hónapokban a boltos költekezés növekedési üteme, de ettől még akár rekord, 6% feletti ütem is kijöhet.

Egy ezressel is megugorhat a boltos költekezés

Az elmúlt esztendők alapján már hat éve folyamatosan emelkedik a boltos költekezés, amiben törés nem volt. Ez a folyamatosság sokat számít, de előreláthatóan a családok teljes költekezésének átrendeződése miatt is azért ez az 5-6% körüli ütem mérséklődni fog. 2018-ban viszont ezer milliárd forinttal is megugorhat a boltos költekezés, a második félévben az első félévinél kisebb ütem mellett.

A boltos világ számára nem kis erőpróba volt a szokatlanul hosszú nyári hőség, amikor fékeződött a korábbi vásárlási roham. Az üdülőhelyeken, az ásványvizek, nyári strandholmik, ventilátorok, jégkrémek piacán rekordok dőltek meg, na de a többi: a vásárlók sok korábbi vásárlási tervüket felborogatták és a beszerzést későbbre halasztottak. Most már persze a hőség elmúltával tombolnak a boltokban, az iskolakezdés is felfelé húzza a kora őszi időszak mérlegét.

A gyenge forint is éreztette már a hatását, az import cikkek egy része gyorsabban is drágult. Persze a kereskedőknek vissza kellett fogniuk a tempót az árcédulák átírásában. A külföldi turisták viszont jobban jártak a gyenge forinttal, többet is költöttek a szokásosnál a boltokban is.

Lódult egyet az infláció is, nem csak az üzemanyagoknál és egyes élvezeti cikkeknél, hanem több élelmiszerféleségnél. A hőség és a munkaerőhiány a mezőgazdaságot is nyomta, a verseny pedig, amit nemzetközi viszonylatban lehet csak mérni, nem egyszerű feladvány a termelők számára. Sorra érkeznek az üzenetek, minek is emelkedhet az ára ősszel. A vásárló viszont továbbra is elsősorban az árat nézi a boltban.

A kisboltoknak nehezebb, mint korábban is. Előreláthatóan a statisztika számuk további csökkenését fogja mutatni, amiben jelentős a szerepe a megnövekedett bérköltségeknek is:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
vásárlás	8.514	8.949	9.278	9.668	10.441	11.400
változás	101,8	105,2	105,8	104,8	105,2	106,5
boltszám	141 ezer	136 ezer	133 ezer	129 ezer	125 ezer	122 ezer
változás	96,9	96,5	97,8	96,9	96,9	97,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: kiigazítatlan volumenindex, előző évhez képest

Munkaerőhiány: ezt már nehéz kibírni

Legalább tízezer boltos dolgozó hiányzik, a bérköltségek viszont hiába emelkednek vészes tempóban, az átlagot tekintve csak a létszám tartásához elégségesek. A foglalkoztatottak száma a boltos kiskereskedelemben a legkritikusabb elmúlt három esztendőben nem változott, az alkalmazottak száma sem mozdult el érdemben. A bérköltségek viszont nagyot ugrottak, az elmúlt esztendőkben másfélszeresre nőttek. De nem csak a kereskedelemben, hanem mindenütt máshol is, így a beszállítóknál is.

A vásárlók már hozzászoktak a hosszabb sorokhoz a pénztáraknál és a boltos csomagolóanyagok lassúbb elpakolásához, de meg kell barátkozni azzal is, hogy az árcédulán a megugrott bérköltségek is rajta vannak valahol.

A sok "rögtön jövök" tábla és a boltbezárások száma azt jelzi, hogy a kisboltosok nagyobb vesztesei a munkaerő hiányának.

A boltos munkaerőpiaci mérleg:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatottak	348	361	369	368	368	365
változás	0,98	103,7	102,2	99,7	100	99,2
alkalmazottak	291	304	316	314	319	320
változás	99,5	104,5	103,9	99,3	101,6	100,3
bérköltség milliárd forint	438	457	483	544	611	680
változás	101,6	104,3	105,7	112,6	112,3	111,3
KSH, érték: ezer fő, változás: előző évhez képest, bérköltség: négy főnél nagyobb vállalkozások

Plázastop, online számla

Szigorodott a plázastop, előreláthatóan fékeződhet a boltépítés, a boltos hálózat fejlesztése. Még jó, hogy ott a web, webáruházat mindenki annyit csinálhat, amennyit akar. Fog is.

Az online számlarend előreláthatóan az online kasszához hasonlóan tisztítja majd a piacot, azzal a nem kevés különbséggel, hogy a termelőknek, beszállítóknak, gyártóknak is vallaniuk kell az adóhatóságnak az új rendszerben. Tehát már nem csak a nyugtaadás, hanem a számlaadás tükre is az adóhatóság előtt hever. Ez egyáltalán nem baj.

(blokkk.com, 2018. augusztus 28.)

Szórjuk a pénzt a boltban mobiltelefonra

Szépen hízik a családok boltos költekezése, de a növekedés azért nem egyforma. A legnagyobb ütemben a telefonvásárlás ugrott meg az elmúlt években a boltos vásárlásokban, de a hiúság is sokat tol előre.

Az elmúlt öt esztendőben folyamatosan nőtt a boltos költekezése a családoknak. Meg is lett az eredménye a béremeléseknek, amit leginkább a munkaerő hiány hajtott fel, hiszen ma már nem csak a vásárlókért folyik ádáz küzdelem a boltok között, hanem az eladókért. Munkaerőhiány mindenütt van, így béremelés is, tehát van mit elkölteni a boltokban. Igaz, a minimálbér emelés is tolta felfelé a legkisebb béreket, ami nyilván jól jött mindenkinek, aki ezért kapott több pénzt a hó végi borítékban.

Az egyes termékcsoportokat nézve persze nem egyforma a változás. Több a pénz a pénztárcákban, így a boltos kiskereskedelem értéke az elmúlt öt évben több mint ötödével emelkedett (az infláció összességében visszafogott volt, így ez a volumenváltozáshoz hasonló nagyságrendű változás egyébként). Az átlaghoz képest ugyanakkor egyes termékek vásárlása nagyobb ütemben ugrott meg.

Nyilván változnak a vásárlási szokások, az életmód is befolyásolja a költekezést és természetesen a mindent átszövő digitalizáció is. Nem véletlen, hogy a változások ütemét nézve a telefonpiac áll a csúcson, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az okostelefonok. A családok több mint 70%-a egyébként már rendelkezik okostelefonnal.

A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk vásárlások megugrása sem véletlen. Megindult a lakásépítés, élénk a lakáspiac, ez mindig is megmozgatta a bútorvásárlást is és a többi lakásba való beszerzését egyaránt.

A sportszerek, játékok piacát sem csak a pénztárca vastagsága mozgatja. Az életmódbeli változások egyik - egyébként nagyon is szerencsés - vonala, hogy egyre divatosabb egészségesen, sportosan élni. Elég körülnézni egy parkban, és bizonyára feltűnhet sokaknak, mennyien is többen járnak például kocogni. És a konditermeknek sem megy olyan rosszul. A játékok piaca is átalakult, sok tekintetben már más a kínálat.

A családnak, ha több a pénze, azért arra is ügyelnek a háziasszonyok, hogy miből is engedjenek előbb többet vásárolni. Ide tartozik a ruházat is, ahol úgyszintén alaposan megugrott a költekezés az elmúlt években. A pénztárca vastagságát leginkább követő piac a ruházati cikkek vásárlása, amit gyorsan vissza is fognak a családok, ha baj van a pénzügyekkel, de gyorsan hosszabb pórázra is engedik, ha több pénz áll a házhoz. Ennek is vannak persze határai, hiszen az elmúlt hónapokban a ruházati piac korábbi 10%-os nagyságrendű növekedési üteme néhány százalékra lassult. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet költünk ruhára, hanem csak azt, hogy nem itt csapunk hozzá már sokkal több pénzt. Jöhet más a költekezési rangsorban.

A kozmetikai cikkek piaca még a válság éveiben is nőtt. Hiába, a hiúság vására a pénztárcákat sem kíméli, toppon van a költekezés növekedése itt is. Ez persze - a már ami a hiúságot illeti - a ruházati vásárlásokra is igaz, mint mozgatórugóra.

A használt cikk piac az utóbbi időszakban lefékeződött, már nem nő tovább, persze a turkálók egy része ott van még a csillogó-villogó bevásárlóközpontokban is. Van, aki itt válogat, mert kevesebb a pénze, vagy azt mondja, neki így éri meg leginkább. De több pénzt már nem adnak ki használt rucira a családok.

És mindezek a változások folyamatosan szabják át a költekezés piacát, amire alapvető köreit tekintve az jellemző, hogy az élelmiszer vásárlásokkal szemben folyamatosan emelkedik az iparcikkes vásárlások súlya, gyorsabb növekedése révén. Hiába, ha több a szabadon elkölthető pénz, akkor fordul a kocka a háziasszonyok pénztárcájában is. És jó nagyot ugrik egyes iparcikkek vásárlása:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
bútor, műszaki cikk	98	111	125	142	159	+ 62%
sportszer, játék	97	116	128	139	155	+ 60%
ruházat	488	579	341	669	736	+ 51%
kozmetika, testápolás	272	316	341	383	404	+ 49%
használt cikk	25	30	33	35	35	+ 40%
teljes kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426	+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

Mindez persze csak az átlag. Vannak tehetősebb és szegényebb családok, tehetősebb és szegényebb földrajzi térségek, és boltosok is, akik nem találják meg a számításukat.

(blokkk.com, 2018. április 27.)

Megrázza a boltokat a gyenge forint és a drága olaj

Drágulás várható, ami falja a vásárlók pénzét. Gyenge a forint, drága a benzin. A benzin már most is sokba kerül, ez pedig lassítja a boltos forgalmat. Fékeződhet a családi költekezés üteme.

Az erős első negyedév nem példa nélküli és korábban a végén lett belőle 5-6%. 2018-ban sem lesz több, ha pedig elhúzódik a gyenge forint, 5% alá is csúszhat a boltos piac növekedése.

2018 első negyedévében 7,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az eladott árumennyiséget, a volument nézve. 2015 első negyedévében ennél hajszálnyival nagyobb volt a növekedés, 7,8%. Év végére lett belőle 5,8%, ami persze ragyogó eredmény. Mind a magasabb ütemű élelmiszer, mind pedig a nagyobb léptékű iparcikkes vásárlásokra volt példa az elmúlt években, de végül 5-6% közötti éves mérleggel zártak a boltok. Tehát az erős első negyedéves kezdés, bár nyilván ez jó, önmagában még nem elégséges ok ahhoz, hogy a korábbi éveknél nagyobb ütemű forgalomemelkedés lenne várható, egyes elemzői vélekedésekkel szemben.

Jön a drágulás, drágább lesz a banán, a ruha, a műszaki ketyere

A vásárlók ma is elsősorban az árat nézik a boltban, amikor költekeznek, hiába vaskosabb a pénztárcájuk. Az üzemanyagok máris drágábbak, 400 forint körül mozog az ár, ami viszont azzal a következménnyel járhat, ha elhúzódik a magasabb árszint, márpedig erre van esély, hogy fékeződik a vásárlás belőlük és máshonnan, másra szánt kiadásokból is pénzt vesznek el a tankolók. Ez látszott már a korábbi üzemanyag drágulásoknál, amikor meglódult a kőolaj világpiaci ára. Kevesebb üzemanyag fogyott.

A szinte napok alatt meggyengült forint esetében a döntő kérdés, milyen hosszú távon marad drágább az euró, vagy a dollár a magyar fizetőeszközhöz képest. Az elemzők szerint ez az irányzat el is húzódhat, ami viszont már megviseli az import fogyasztási cikkek és a nagyobb import tartalmú hazai termékek költségeit. Így legalább egy átmeneti drágulás várható például az import élelmiszereknél, illatszerféleségeknél, ruháknál és a műszaki cikkeknél is, ahol nagyobb arányú, vagy teljes a behozatal a boltokba. Ez is megviseli a pénztárcákat, a vásárlók hiába keresnek többet a munkahelyükön, a bérnövekmény egy részét - vagy ki tudja mennyit - megzabálja a gyengébb forint.

Az immár harmadik éve jelentős, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb ütemben növekvő bérek is egyre erősebb nyomást gyakorolnak az árakra, a termelők, feldolgozók átadási áraitól kezdve, amit egyre nehezebb lenyelni.

A fogyasztás más területein is költségnövekedés várható, így például a jármű kereskedelemben, vagy például a vendéglátásban is. És drágább lesz a nyaralás is, itthon is, és persze külföldön is.

Így előreláthatóan fékeződhet a családi költekezés üteme, egy elhúzódó gyengébb forintárfolyam mellett akár számottevő mértékben is.

Az idelátogató külföldi turisták persze nem fognak sokat panaszkodni, hiszen a saját nemzeti valutájukért több forintot kapnak és az export is jobban csúszhat.

(blokkk.com, 2018. május 24.)

Az iparos piac kétszer gyorsabban nő

Mint az élelmiszerboltoké. Átalakul a boltos költekezés, gyorsan átfordul a kocka.

A boltos kiskereskedelem alaposan megugrott az elmúlt öt esztendőben, hiszen miközben 2013-ban nyolc és félezer milliárd forintot, öt évvel később, 2017-ben már tízezer-négyszáz milliárd forintot hagytak a vásárlók pénztárakban. A különbség ezerkilencszáz milliárd forint. Az árváltozásokat kiszűrve mennyiségben (kilóban, literben, darabban) számolva ez azt jelenti, hogy ötödével többet cipekedtek haza a háziasszonyok 2017-ben, mint öt esztendővel korábban.

De hát aki boltba jár, az megnézi, hogy mit vásárol, és még válogat is. Így nem egyformán bővült a piac, van, ahol gyorsabban, van, ahol lassabban bővült a költekezés.

Enni kell, de az okostelo fontosabb?

A leggyorsabb tempóban a különféle iparcikkes vásárlások növekedtek az elmúlt években. Az iparcikk boltok forgalmát nézve 30% feletti volt a bővülés együttes üteme öt év alatt (volumenben, mennyiségben, bár itt jelentősebb árváltozás összességében nem volt). Ehhez képest az élelmiszerboltok bevételének növekedési üteme ettől azért messze elmaradt. A dohányforgalmat nem számolva itt a forgalombővülés üteme (mennyiségben számolva) 15%-os nagyságrend körül mozgott, tehát fele volt az iparcikkes piac térnyerésének.

Az iparcikkes piacon belül is voltak persze jókora különbségek, kisebb-nagyobb hullámvölgyek. A ruházati piac másfélszeresére nőtt, miközben a bútorok, műszaki cikkek vásárlása 10%-os nagyságrendben bővült. Ennek oka,hogy a nagyobb értékű tartós javak vásárlása lényegében az elmúlt két esztendőben indult számottevő mértékű növekedésnek. De hát az illatszerboltok sem panaszkodhatnak a 40%-os növekedésre, a számítástechnikai piac pedig az elmúlt három esztendőben tudott rátenni egy lapáttal, összességében negyedével lett nagyobb.

Az új leosztás: gyorsan fordul a kocka

Természetesen változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54% volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51%. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszer üzletekben. De hát ez nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mérsékeltebb:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
élelmiszerboltok	3.543	3.646	3.808	3.951	4.181	+ 638
iparcikkes boltok	2.985	3.138	3.377	3.633	3.979	+ 994
összesen	6.528	6.784	7.185	7.584	8.160	+ 1.632
KSH, élelmiszer vegyes és szakboltok, dohányértékesítés nélkül

Magyarországon egyébként az előbbi összehasonlítástól eltérve csak az egyes termékcsoportokat nézve (és nem a bolttípusokat) a kiskereskedelmi forgalmon belül már élesebb különbség rajzolódik ki. Élelmiszerféleségekre háromezer-ötszáz milliárd forintot költenek a családok, iparcikkekre pedig - mindegy, hogy hol vették - négyezer-négyszáz milliárdot. Ebben a viszonylatban egyértelmű, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek vásárlását összemérve utóbbira megy el több pénz.

(blokkk.com, 2018. április 16.)

Nem minden bokorban nő egyformán a boltos kereskedés

Jókora különbözőségek vannak az egyes földrajzi térségek között a boltos kiskereskedelem növekedési tempójában. A legerősebb a Nyugat-Dunántúl, a leggyengébb Észak-Magyarország. ₪₪₪

Az elmúlt ötéves időszakban szépen gyarapodott a boltosok bevétele, a vásárlók pénztárcájának vastagodása nyomán, a a 2013-17 közötti időszakot együtt nézve 24%-kal. A bérek szapora ütemben emelkedtek, nyomta is felfelé a munkaerő hiánya, persze a gazdaság is erősödött közben. A boltosok bevétele ugyanakkor eltérő mértékekben változott, olyanok is akadtak szép számmal - ilyen mindig is volt -, akik nem találták meg a számításukat és végleg le kellett húzniuk a redőnyt. De a túlnyomó többség mindig porondon maradt.

A földrajzi térségeket nézve jókora különbözőségek figyelhetők meg a boltos kiskereskedelem alakulásában. Az különbözetek döntő oka a vásárlóerő eltérése, hiszen a keresetek az ország egyes szegletei között messze nem egyformák. A vásárlóknak a legtöbb pénzük, legmagasabb jövedelmük a fővárosban van, ennek megfelelően a boltos kiskereskedelem növekedési tempóját nézve az éllovas Budapest, ahol 5 év alatt 30 fölé kúszott a növekedési mutató. A fővárosiak közel harmadával többet vásároltak 2017-ben a boltokban, mint öt évvel korábban.

Nem véletlen, hogy Dunántúl is az átlag fölötti növekedési ütemet hozott a boltos kiskereskedelem mérlegében, az Alföld és az ország északi térsége azonban már elmaradt a többi földrajzi területtől. Az átlaghoz mérve kettészakadt az ország, hiszen a közepe és a nyugati oldala jobban, az alföldi és az északi része már gyengébb ütemben növekedett a boltos vásárlásokban. A növekedési ütemkülönbség 13%:

Élesebbek a különbségek: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között 19%

Részletesebben vizslatva, tovább bontva az egyes országrészeket, élesebb különbségek rajzolódnak ki. A bolti kiskereskedelem a legrohamosabb tempóban Nyugat-Dunántúlon emelkedett az elmúlt öt esztendőben, 34%-kal, lepipálva a magasabb keresetű fővárosi vásárlókat is. Pest megye Budapest nélkül már hátrébb szorult, amiben feltehetően szerepet játszott az is, hogy kevesebben veselkedtek neki a városszélen túli nagybevásárlóközpontokba elautózgatni a fővárosból, a korábbiakhoz képest. Erősödött a netes vásárlás is és több boltfejlesztés a főváros határain belül erősítette a boltos kereskedelmet.

A leggyengébb tempót az Észak-Magyarországon élő vásárlók hozták, ahol az ötéves időszak boltos forgalma mindössze 15%-kal emelkedett (ez 3%-os éves átlagot jelent). De hát Dél-Alföld (118%-kal), vagy Észak-Alföld (120%-kal) sem tudott az átlag közeli szomszédságába keveredni.

A leggyorsabb és a leglassúbb boltos térségek növekedési tempója között ezekben a földrajzi viszonylatokban már 19% a különbség. És az egyes földrajzi viszonylatok éves adatsorait nézve a főváros és Pest megye nagyobbakat hullámzott, de a növekedésben elmaradt megyecsoportoknál kisebb az időszakon belüli ütemváltás, tehát tartósabbnak tűnő irányzatok rajzolódtak ki:

	2013	2014	2015	2016	2017	2013-2017
Budapest	102,3	106,6	107	108,1	103,7	131
Pest megye	99,4	104,1	106,7	106,1	107,6	126
Közép-Dunántúl	102,5	103,9	105,8	103,7	104,7	122
Nyugat-Dunántúl	103,3	108,5	108,9	105	104,9	134
Dél-Dunántúl	101,5	103,9	104,7	102,7	105	119
Észak-Magyarország	100,7	103,5	103,5	102,2	103,9	115
Észak-Alföld	102,5	104,9	103,9	102,9	104,8	120
Dél-Alföld	102,6	104,5	103,8	102,4	103,6	118
Összesen	101,8	105,2	105,8	104,8	104,7	124
KSH, érték: változás, változatlan áron (volumen), legkisebb, legnagyobb éves ütem

(blokkk.com, 2018. március 17.)

Boltok darálóban

Nő a boltos költekezés, közben csökken a boltok száma. Az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, ami brutális átrendeződést rejt magában. A megszűnő boltok a kicsik köréhez kötődnek. A nagyobb boltok nagyobbat hasítanak. Mennyiből is élhet meg egy bolt? Sok az ázsiai bolt?

Az elmúlt években - öt esztendőt nézve - negyedével nőtt a kiskereskedelmi boltok bevétele. Időközben azonban - ezzel ellentétben - folyamatosan, évről-évre csökkent a boltok száma, öt év alatt közel húszezerrel. Ez persze azt jelentette, hogy az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, közel másfélszeresére:

boltos kiskereskedelem	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	8.249	10.400	+ 26 %
boltok száma (ezer darab)	145	126	- 13 %
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	57	83	+ 46%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

A piac rostáján kihulló boltok a kicsik voltak, miközben a nagy láncok egy része - nem csak az élelmiszeresek, hanem az iparcikkesek is - bővítették hálózatukat, nagy alapterületű áruházakkal. A mérlegbeszámolók tanúsága szerint forgalmuk is általában emelkedett, kisebb, vagy inkább nagyobb mértékben.

A legnagyobb szelete a boltos kereskedésnek az élelmiszerek teljes piaca piaca. Itt a hivatalos besorolás szerinti élelmiszer jellegű vegyes boltok adják a forgalom nagyját, a kisebb szakboltok mellett. És ebben a körben együtt tanyáznak a nagyáruházak a sarki fűszeressel. A bevétel emelkedése itt visszafogottabb, az élelmiszer piac általában - bármilyen irányban is, akár lefelé, akár felfelé - lassabban mozog. Az öt esztendőre együttesen kimutatott 10%-os forgalombővüléssel szemben a boltszám közel ötödével esett, így itt is a nagyobb alapterületű boltok könyvelhettek el több bevételt:

élelmiszer vegyes	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	3.375	3.713	+ 10%
boltok száma (darab)	25.320	20.825	- 18%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	133	178	+ 34%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Na de az iparcikk piac: itt volt a nagyobb felfordulás

A forgalom szépen nőtt, harmadával emelkedett a boltok bevétele. Persze, a boltszám itt is csökkent, 14 ezerrel. Az egy boltra jutó árbevétel viszont sokkal nagyobbat ugrott, mint az élelmiszerek piacán, megközelítette a 60%-ot a növekedés mértéke:

iparcikk (nem élelmiszer)	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	2.937	3.958	+ 35%
boltok száma (darab)	97.541	83.690	- 14%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	30	47	+ 57%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: darab, 2017 első félév

Érdekes módon egy ruházati bolt átlagos éves bevétele 16 millió forint volt 2012-ben. Hát ezt egy hónapra vetítve nem egy nagy szám jön ki, amiből a hivatalos statisztika szerint meg kellene élnie a boltosnak, minden költségével és beszerzésével együtt. Még akkor is, ha esetleg sok az ázsiai bolt a piacon. De jó nagyot is ugrott az árbevétel egy boltra számított összege öt esztendő alatt, amiben azért lehet, hogy az időközben bevezetett online kasszának is volt némi szerepe (és nem csak itt, hanem esetleg más árucsoportban is, mivel a statisztika a nyugtás forgalmat méri):

ruházat	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	405	607	+ 50%
boltok száma (darab)	24.781	19.945	- 20%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	16	30	+ 88%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Kisebb piac az illatszereké. Itt is szépen megugrott az egy boltra jutó éves forgalom, de a piac is közel másfélszeresére nőtt. Összevetve a ruházattal - bár jellegében azért más termékkörről van szó - azért jóval nagyobb az egy boltra eső árbevétel, de az is szépen hízott:

illatszer	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	166	246	+ 48%
boltok száma (darab)	2.623	2.464	- 6%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	63	100	+ 59%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

A nagyobb értékű, főleg tartós cikkek is tekintélyes szeletét jelenti a boltos világnak. A piac itt viszont visszafogottabb ütemben bővült, nem véletlenül, hiszen ami drága, ott azért kevesebbre futja a vásárlónak. Érdekes módon az egy boltra jutó bevétel a statisztika szerint itt kisebb, mint egy illatszerbolté, de azért így is az iparcikkes átlag felett mozog:

bútor, műszaki cikk	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	957	1.087	+ 14
boltok száma (darab)	17.692	15.198	- 14
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	54	72	+ 33
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

És a statisztika módszertana annyit meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelmi forgalmat egy minta adatszolgáltatása nyomán becsléssel adja meg a KSH. Ez egy elfogadott uniós módszertan, jobbat még nem mondott senki. A boltszámot az önkormányzatok tételes jelentései alapján összegzi.

(blokkk.com, 2018. március 2.)

Boltos vásár: éles kanyarban

Több pénz, kevesebb bolt: 70%-kal nőtt az egy boltra eső forgalom. A diszkont és a web húz. Az iparcikkek vásárlása lassan, de nyomja lefelé az élelmiszerpiacot.

Nem csak nő a boltos kiskereskedelem, hanem át is alakul közben. 2013-2017 között, öt év alatt negyedével több árut cipekedhettek haza a háziasszonyok, kilóban, literben, darabban számolva, szakzsargonban az árváltozásokat kiszűrő volumenben. A pénztárcákat, vagy másik oldalról a nyugtákat nézve két és félezer milliárd forinttal gyarapodott a boltos költekezés fél évtized alatt. Értéke túl is lépte a tízezer milliárd forintot, így továbbra is legnagyobb szelete a családok 18 ezer milliárd forintos költekezésének.

De hát nem mindenkinek cseppen-csurran egyformán

Hosszabb távon nézve kirajzolódik a magyar boltos kiskereskedelem látványos átalakulása. Egyik oldalról nő a piac, de közben belül át is rendeződik, nem is kicsit. Az egyik meghatározó folyamat a boltszám csökkenése, amikor a kisebb kereskedők évről-évre teret veszítenek.

Ez viszont azt is jelenti, hogy akik a boltos piacon vannak, ott az átlagot tekintve egy-egy bolt több pénzt dughat zsebre. De hát a valóság azért másként fest, mint az átlag, jobbára az a jellemző, hogy a nagyobb boltok nőnek nagyobbat, a kiszorulók pedig a kicsik táborát apasztják:

boltos kiskereskedelem	2007	2012	2017	változás
költekezés	7.272	8.249	10.400	+ 43%
boltok száma	162	154	134	- 17%
egy boltra jutó forgalom (millió forint)	45	54	78	+ 73%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Az egy boltra jutó átlagos forgalom megugrása azért is meghatározó súlyú átalakulást takar, mivel a boltok alapterülete a legutóbbi statisztikai méréskor 17,5 millió négyzetméter volt, ami viszont tíz év alatt mindössze fél millió négyzetméterrel, csekélyke 3%-kal zsugorodott. Ezek szerint a nagyáruházak forgalmi súlya nőtt meg, amit másik oldalról jeleznek is a KSH átlagos boltalapterület mutatói, amelyek nőttek (a teljes kiskereskedelmet nézve 104 négyzetméterről 128 négyzetméterre).

Kíméletlenül húz a webáruház

A webáruházak forgalma a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszeres és iparcikkes árukörben tíz év alatt több mint tízszeresére ugrott. Ennek megfelelően részaránya is megemelkedett, hiszen a boltos forgalom ennél jóval kisebb ütemben emelkedett.

2017-ben közel negyedével nőtt a webköltekezés, ahol lehetne fanyalogni, hogy ez a korábbi évek 30-40%-os bővüléséhez mérve megtorpanást is jelenthet a létra fokait nézve, de ez egyrészt várható is volt, másrészt ennek az ütemnek a súlya még mindig brutálisnak számít. És ha erőteljesebb mértékben felpörög a digitalizáció, akkor bármilyen irányú változás lehet még.

Az egyes áruterületek részarányát nézve az is kitűnik, hogy az iparcikk költekezés motorja a web. Az iparcikk vásárlások súlya a webes költekezés nélkül számolva az elmúlt félévtizedben a folyóáras adatokat nézve nem változott, sőt, nagyítóval nézve lemorzsolódás is megfigyelhető (persze volt növekedés, de máshol is):

	2007		2012		2017
	érték	súly	érték	súly	érték	súly
webáruházak	36	1	92	1	386	4
élelmiszer	3.072	42	3.742	45	4.802	46
iparcikk	3.064	42	2.845	35	3.572	34
üzemanyag	1.100	15	1.570	19	1.640	16
bolti kisker	7.272	100	8.249	100	10.400	100
KSH, kiskereskedelmi üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint,

Már korábban rávilágítottunk arra, hogy az élelmiszerpiac növekményének legjelentősebb részét a diszkontok könyvelhetik el.

A háziasszonyok mást látnak otthon

Mennyiségben, volumenben azért átrajzolódik a piac. Az egyes áruterületeket nézve kitűnik, hogy az élelmiszer vásárlások növekedése a legkisebb hosszabb távon, ami nem lehet nagy meglepetés annak tükrében, hogy akár lapos, akár vastagabb a pénztárca, itt költekeznek legkiegyensúlyozottabban a háziasszonyok.

Így már az sem meglepetés, hogy az iparcikkes vásárlások jócskán megugrottak, átlag felett (ebben az adatsorban benne van a web is). Így végül azt lehet látni, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek között utóbbiak javára azért átrendeződik a piac, volumenben már jobban erősödött az iparcikk boltok köre:

	2013	2014	2015	2016	2017	2013-2017
élelmiszer	102	105	104	103	103	118
iparcikk	101	105	107	107	108	132
üzemanyag	102	106	107	105	103	126
bolti kisker	102	105	106	105	105	124
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

(blokkk.com, 2018. február 21.)

Az egész november egy nagy fekete péntek volt

A fekete péntek felnyomta a boltokat: 10%-kal nőttek az iparcikk vásárlások novemberben, ami a korábbi évekhez képest 2-3%-kal nagyobb tempó. Vették az ajándékokat, kemény volt a fekete péntek, a webáruházak nagyot merítettek belőle.

Az elmúlt években 5-6%-kal nőtt a novemberi kiskereskedelem (a változatlan áras volumenindexek alapján). A 2017-es 6,4% az elmúlt öt esztendő legnagyobb november havi növekedési üteme, de a tavalyi évben a korábbi hónapokban sem ugrott ekkorát a bolti költekezés.

Az iparcikkek forgalma, amely árucsoporthoz egyébként az ajándékvásárlás kötődik, 7-8%-os növekedésre kapcsolt az elmúlt esztendőkben, amire sokat panaszkodni nehéz (sőt, keveset is). Ehhez képest a 2017-ben mért 10%-os emelkedés a dobogó csúcsát jelenti.

Igaz az is ugyanakkor, hogy a keresetek a fogyasztás üteménél nagyobb tempóban, 10% felett nőttek 2017-ben, márpedig a boltos költekezés megugrásának ez a háttere. Még pontosabban legnagyobb részben a munkaerőhiány, ami gőzerővel tolja felfelé a béreket. De hát a piac az piac, a munkaerőnél is, ha kevés, akkor drága.

Az iparcikkek vásárlása azért átlag feletti ütemben nő, mert - a családok jövedelemkülönbségei ellenére - azért sokak zsebében van egy szabadabban elkölthető jövedelemhányad, ami ezekben a boltokban köt ki. Át is alakul a bolti költekezés szerkezete, mindennek következtében.

Az egész november egy nagy fekete péntek volt

Nagy felhajtás övezte a 2017-es novembert, mivel számos fekete péntekes leárazást kínáltak a webáruházak, rekordmennyiségben. Most már csak az a kérdés, ebből mi jött be. A hagyományos boltok is rákapcsoltak a fekete péntekre, egyebek mellett azért is, mivel többjüknek webáruháza és hagyományos boltja is ügyködik, egymás mellett. Van, ahol a webes rendelést az áruház eladóterében, vagy raktárában gyűjtik össze, az átvételi pontok pedig maguk a boltok.

A webköltekezés, a hagyományos kiskereskedelemnek megfelelő árucsoportban (főleg a különféle iparcikkekből, élelmiszerekből viszont még csekély a súlya), 30-40-50%-os növekedési ütemeket is hozott a webáruházak konyhájára az elmúlt években. 2017-ben lassult valamelyest a tempó, de kétségbeesésre semmi ok, mivel 25-30% közötti végeredmény várható. Állítólag az sem számít gyenge tempónak a gazdaságban.

A webvásárlások negyede eddig az év végi ünnepi időszakhoz kötődött, a novemberi és a decemberi költekezést együtt nézve. 2017-ben ez az arány feltehetően nőtt. (A KSH adatsoraiban a webáruházak forgalma az iparcikkes vásárlások része.)

Az ajándékvásárlásokat is magában foglaló iparcikkek forgalma így szépen gyarapodott 2017 novemberében, a vaskosabb pénztárcák és a nem kevés akciózás nyomán. Feltehetően a november nem horpasztotta be az utolsó negyedév adatsorát 2017-ben, hiszen korábban az októberhez képest nem nőtt, hanem inkább csökkent a boltos költekezés.

Feltehetően egy tízmilliárdnyi többletet, az iparcikk költekezés növekményének a harmadát a fekete péntek ráadása hozta a boltoknak:

iparcikk	2013	2014	2015	2016	2017
október	276	293	315	329	364
november	266	286	311	335	365*
december	334	364	394	407	435*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron, */: várható

De hát a web

A sok-sok fekete péntekes akció zöme a webhez kötődött 2017 novemberében. A webáruházak feltehetően sokáig fogják nyalogatni sebeiket, hiszen az árengedmények lemondást jelentettek a bevétel egy részéről. Akad olyan webkereskedő is, aki ráadásul egész évben erre az időszakra készül a legszorgosabban. Ezzel ráadásul előmelegíti a decemberi költekezést is, hiszen ha jól sikerül egy fekete péntek, akkor oda visszamegy a vásárló később is. És azzal is számolni lehet, hogy a webköltekezések egy része előrelopakodott decemberről novemberre (szaknyelven volt előrehozott vásárlás is, ami egyébként nem baj):

	2013	2014	2015	2016	2017
október	12	17	22	27	35
november	13	20	25	36	50*
december	17	27	30	40	52*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron, */: várható

Meglett a tízezer milliárd

Nem veszett el semmi, sőt. Az erős november alapján már szinte biztos, hogy a 2017-es esztendő bolti költekezésének mérlege tízezer milliárd forint felett fog mozogni.

(blokkk.com, 2018. január 8.)

Megugorják a boltok a tízezer milliárdot

A gardrób megtelt, a webet imádjuk. Nagyot tolnak a munkaerőhiány miatti béremelések. Némileg kisebb ütemben, de azért így is szépen hízik a bolti kiskereskedelem. 2017-ben túllépi a tízezer milliárdos értékhatárt.

A gyengébb évkezdet után ugyan szorgosabb ütemben gyarapodott a bolti költekezés, ugyanakkor a 2017-ben várható 4%-os bővülés a 13 százalékos keresetnövekedés mértékének csak a harmada. A gazdaság teljesítményét jócskán meghaladó bérnövekedés motorja a munkaerőhiány, kíméletlen a béremelés kényszere. De ekkora ütemű bérnövekedés mellett is újabb rekordszintet elérve gyarapodott egyébként az üres álláshelyek száma. Ezek szerint ennyit bírnak el a cégek.

A vastagabb hó végi borítékokba préselt pénzek többletének egy része ugyanakkor ezek szerint nem a boltba megy, hanem részben más szolgáltatásokra (első félévben gyorsult is itt a növekedés üteme a korábbiakhoz képest), de feltehetően a nagyobb súlyú lakásépítések is apasztják a családi kasszát. Az elmúlt hónapok mérlege és 2017 várható növekedése a következő:

	január-március	április-június	július	január-július	2017 várható
kiskereskedelem	103	104,8	104,2	104	104
élelmiszer	100,9	103,6	101,9	102,2	102-103
iparcikk	106	106,9	107,5	106,7	106-108
üzemanyag	102,7	103,3	103,4	103,4	103-104
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

A köztudatban a karácsony erős forgalmat jelent, de a növekedés üteme azért okozott már meglepetést decemberben is. 2016 utolsó hónapjában mindössze 2,8% volt az emelkedés mértéke, az éves 5%-os mérleg mellett, ráadásul az ajándékozási kört magában foglaló iparcikk vásárlások mindössze 2%-kal gyarapodtak, miközben mindenki nagyobb löketet várt. Az évközi hullámzásokra is tekintettel óvatosan célszerű kezelni a várható karácsonyi költekezést is az előrejelzésekben.

Na és a pénz: jöhet a tízezer milliárd

2017-ben a családok bolti költekezése előreláthatóan átlépi a tízezer milliárd forintos lélektani határt:

bolti kiskereskedelem	2013	2014	2015	2016	2017 várható
bolti kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.665	10.200-10.300
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: ezer milliárd forint, folyó áron, várható volument és árváltozást is figyelembe véve

Érdekes módon az elmúlt években 10% feletti forgalomemelkedést felmutató ruházati kereskedelem 2017-ben lelassult, átlag alatti, 2-3% közötti a mérlege. A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk eladások az átlagot hozzák. Nagyobbat dob viszont a számítástechnika, az illatszer és megkerülhetetlen módon száguldanak a webáruházak, ahol az eddigi hónapokban 20% feletti volt a növekedés. Itt bizony a bolti kiskereskedelem árukörével azonos (élelmiszer, iparcikk) vásárlások értéke az előző évi 300 milliárd forinttal szemben 360-370 milliárd forint is lehet. Úgy tűnik, a házhoz szállítás munkaerőhiány miatti nehézségei, a múlt évi csomagküldés buktatói nem vették el a vásárlók kedvét a webköltekezéstől.

A bolti kiskereskedelem 2013 óta folyamatosan bővül. A 2017-es esztendőt is magában foglaló ötéves időszak növekedésének mérlege már 20% felett jár.

	2013	2014	2015	2016	2017 várható	2013-2017
bolti kiskereskedelem	102	105	106	105	104	123
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%, éves adatok kerekítve, 2013-0217 részletes adatok alapján

(blokkk.com, 2017. szeptember 22.)

Szépen nőnek a boltos vásárlások, csak nem mindenütt

Jókora - háromszoros - földrajzi különbségek vannak a boltos kiskereskedelem növekedésében. Nem véletlenül, hiszen a fizetések is jelentősen eltérnek megyénként. ₪₪₪

Az erős, 5-6%-os májusi-júniusi növekedéssel a boltos kiskereskedelmi forgalom feltornázta az első félév bővülési ütemét 3,9%-ra. Már ezek a számok is azt mutatják, hogy bizony hullámzott 2017 első félévében a boltokban a költekezés növekedése, hiszen februárban ez mindössze 0,8% volt, ami azért nem tekinthető nagy ugrásnak. De akadnak más különbözőségek is, például nem mindegy, kinek hol a boltja, vagy másik oldalról a vásárló melyik megyében költi el a pénzét.

2017 első félévében ugyanis akadnak jókora különbségek az egyes földrajzi térségek között is a bolti kiskereskedelem növekedésében. Az első félév legnagyobb növekedési ütemét Közép-Magyarország hozta, nem véletlenül, hiszen itt a legnagyobb a népesség, sok az átutazó, erős az idegenforgalom is. Bár az első negyedévben még csak bukdácsoltak a budapestiek a költekezésben, éppen hogy csak 1% feletti bővüléssel, de az április-május közötti időszakban már 5% feletti növekedést könyvelhettek el. Hasonlóképpen alakult egy egyébként vásárlóerőben erős térség, Nyugat-Dunántúl boltos forgalma is.

Az országos átlag alatt mozgott - nem is kevéssel - ugyanakkor az északi és a déli megyék vásárlási kedve, a bővülés mértékét méricskélve, Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád), valamint Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád). Utóbbi térségben mindössze 1,7% volt 2017 első félévében a boltos kiskereskedelem bővülése. Ez éppen csak hajszálnyival nagyobb Közép-Magyarország növekedési ütemének a harmadánál, tehát közel háromszoros különbség van az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.

Sok magyarázatot nem igényel, de az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. 2017 első félévében a legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, 370 ezer forinttal. A legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, 202 ezer forinttal, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15% között szóródott 2017 első félévében, de hát a kenyérre való összege azért nagy különbségeket mutatott, ami rányomja bélyegét a bolti költekezés változásaira is:

Földrajzi térség	kiskereskedelem	kereset
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	4,8	347
ebből: Budapest	3,2	370
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém)	4,2	274
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	4	275
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	3,8	244
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád)	2,7	236
Észak-Alföld (Hajdú, Jász-Nagykun, Szabolcs)	3,8	224
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	1,7	237
Országos átlag	103,9	290
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, kereset: havi nettó,ezer forint

(blokkk.com, 2017. augusztus 23.)

Fizuemelés: a nagyja ruhára és ketyerére megy

A béremelésnek, a jövedelmek többletének nagyobb része az iparcikkek vásárlására megy, át is alakul a családi költekezés összetétele. A külcsin jókorát húzott a boltokon. 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé kúszhat a bolti vásárlások értéke. ₪₪₪

2016-ban 17 ezer milliárd forintot költöttek el a családok a boltokban és mellette különféle szolgáltatásokra (szaknyelven ennyi volt a háztartások fogyasztási célú kiadása). Ez az összeg öt évvel korábban még 15 ezer milliárd forint alatt mozgott. A legtöbb pénz a boltban megy el, aminek értéke 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé csúszhat.

Persze, a háziasszonyokat - mivel mindennek ára van - elsősorban az érdekli, mit és mennyit kap a boltban a pénzéért. A bolti kiskereskedelemben megvásárolt árumennyiség (megint csak szaknyelven: volumen) is természetesen nőtt, hiszen az elmúlt években nem volt jellemző a nagy áremelkedés. Végül az elmúlt évek növekedése nyomán a hazacipelt árumennyiség közel ötödével nőtt, ahol az élelmiszerek vásárlása az átlagnál kisebb, az iparcikkek költekezése pedig nagyobb ütemben emelkedett:

	2013	2014	2015	2016	2013-2016
bolti kisker	102	105	106	105	119
élelmiszer	102	105	104	103	115
iparcikk	101	105	107	107	122
üzemanyag	102	106	107	105	122
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

Ez is azt jelzi, hogy alakul a költekezés, a fogyasztás szerkezete. Eddig már megfigyelhető volt, hogy a különféle szolgáltatások növekedése gyorsult. További lényeges változás a lakásépítés támogatásával függ össze, hiszen ez azért sok pénzt igényel, még a kedvezmények mellett is. És mocorog időnként az autópiac is.

A költekezés legnagyobb szeletét képező bolti költekezés is változóban.

A fizetést nem volumenben mérik: többletből több megy ruhára és ketyerére

A hó végi borítékban lapuló fizetés értékét méricskéli mindenki, amikor megkapja, a ráírt összeget, vagy ami a bankszámlára érkezik. Ebből jut erre-arra. Nos, a családi költekezést nem csak bevásárlólistán, hanem a nyugták alapján összegző háziasszonyok - felvállalva a többiek dolgát is - a következő eredményre juthatnának a boltos vásárlások mérésében:

	2013	2014	2015	2016	2013-2016
bolti kisker	8.514	8.948	9.278	9.673	+ 1.159
élelmiszer	3.957	4.180	4.368	4.542	+ 585
iparcikk	2.985	3.138	3.377	3.638	+ 653
üzemanyag	1.572	1.630	1.533	1.493	- 79
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron

A közel 600 milliárd forintos ruházati piac az elmúlt években 170 milliárd forintnyit hízott, 40%-kal, az elköltött forintokat nézve, ami a legtekintélyesebb nagyságú növekedés a boltos vásárlásokban.

A bútor, műszaki cikk vásárlásokra közel 70 milliárd forinttal ment több, számítástechnikai holmikra 60 milliárd forinttal.

Úgy látszik, a magyar vásárlót nagyon is izgatja a megjelenése, hiszen a ruházkodás mellett illatszerekből 53 milliárd forinttal ugrott a költekezés értéke, ami egy 200 milliárd forint felett mozgó piacnál jókora összegnek számít.

A netes vásárlások tíz év alatt megtízszereződtek (de ez csak a boltos vásárlásoknak megfelelő áruösszetételt, az élelmiszereket, és az iparcikkeket jelenti).

2017: folyt. köv.

2017 eddig eltelt és megismert hónapjainak adatai a családi költekezés eddigi átalakulásának folytatását ígérik. A leggyorsabban a webáruházak forgalma nőtt eddig is, január-május hónapokban ötödével. Az iparcikk vásárlásokban május volt az erős hónap.

Feltehetően a vizes vb is húz valamicskét a boltos mérlegen, nagy sporteseményeknél ez már hagyomány.

(blokkk.com, 2017. július 25.)

A naptár helyére tette a boltokat

2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít, hiszen áprilisban már szépen nőtt a bolti kiskereskedelem. 2017-ben azonban kisebb lesz a bolti költekezés növekedésének üteme a korábbiaknál, bár meglepetés nem zárható ki. ₪₪₪

Egy hónappal ezelőtt még azt az adatot tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, mely szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék volt, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem volt jobb az élelmiszerboltok mérlege, mivel mindössze 0,9 százalék növekmény mutatkozott.

Az élelmiszerboltok márciusi gyengélkedésének ugyanakkor egyszerű magyarázat volt, amit az áprilisi adatok igazolnak is. Nem mindegy, hogy két egymást követő esztendőben melyik hónapra esik a húsvét, amikor meglódulnak az élelmiszer vásárlások. 2017-ben áprilisban indultak a fiúk locsolkodni, egy évvel korábban viszont már márciusban töltögethették a kölnisüvegeket. A statisztikában viszont ez az eltérés azt jelenti, hogy 2017-ben a márciusi bolti költekezést egy erősebb korábbi hónappal kellett összehasonlítani, az áprilisit pedig egy gyengébbel. Így nem lehet véletlen, hogy 2017 áprilisában már közel 5%-kal nőtt az élelmiszerek vásárlása, az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelem egésze is bővült áprilisban, három és fél százalékkal, ami azt is jelzi, hogy az iparcikkek vásárlása ebben az időszakban visszafogottabb ütemre kapcsolt (márciusban még közel 9% volt a bővülés).

2017-ben kisebb lehet a bolti költekezés növekedése

Négy hónap elteltével kezdenek a bolti kiskereskedelem adatai kisimulni, már előrevetítve egy lehetséges éves növekedési irányt. Az év első négy hónapjában együttesen nézve az időszakot 2% alatt ragadt az élelmiszervásárlások növekedési üteme. Az üzemanyag vásárlások mennyisége sem nőtt jobban, a különféle iparcikkek viszont még mindig jó iramban emelkednek, az 5%-os átlaggal. A kiskereskedelem egésze négy hónap alatt 3% körüli mértékben bővült, mindez pedig jelenleg kisebb ütemű éves növekedést vetít előre, mint ami a korábbi években jellemezte a bolti költekezést.

Feltehetően a még mindig jelentős béremelkedések többlete már nem a boltba megy, hanem a fogyasztás más csatornáit gazdagíthatja, például a lakással kapcsolatos kiadások bővülhetnek jobban, vagy egyes szolgáltatások erősödhetnek (ezt majd későbbi, a családi költekezés egészét bemutató adatokból lehet pontosabban mérlegelni).

(blokkk.com, 2017. június 6.)

A húsvét lenyomta a boltos vásárlást

Az NGM pedig átment látnokba. Az NGM szerint a részletes kiskereskedelmi adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók: na, hogy ezt miből is látják, az viszont egy nagy rejtvény. 2017 márciusában egyébként az élelmiszerboltok értékesítése csökkent. De csak azért, mert 2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít.

A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban kétszer fut neki a bolti kiskereskedelem mérésének, most éppen a márciusi vásárlásokról ad képet, első alkalommal csak összefoglaló adatokkal. Később jönnek a részletes adatok.

Látnokká avanzsált az NGM

Az NGM nyilatkozata szerint, melyet a KSH adatok nyomán tett közzé, minőségben elmozdult a fogyasztás, a részletes adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók, és elsősorban a magyar termékeket választják. Ezzel nem is az a baj, hogy a mondatból a kormány honlapján két betű is hiányzik ("alapán", "temékeket"), hiszen a blokkk.com ennél többet is tud hibádzani. Sokkal inkább az, hogy akár az élelmiszer válogatás, akár a magyar termék választás sehogyan sem olvasható ki a KSH adataiból. És ez nem a KSH hibája.

Egy példával megvilágítva, 2016-ban az élelmiszerboltok forgalma 4.533 milliárd forint volt. De más, vagy más jellegű adat már nincs mellette, így ebből kiolvasni azt, hogy a bevásárló hölgyek, urak és ifjoncok mennyire válogatósak és mennyi magyar áru fogy, az egy nagy rejtvény. Feltehetően sokkal inkább ezzel akarja palástolni a kormány, hogy miért nincs szükség a nagy dérrel-durral beharangozott, majd félretett multi áruházregulára, vagy éppen a multi gyártók termékeinek országonként eltérő minőségének jelzésére.

Az élelmiszerboltok értékesítése csökkent márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem jobb az élelmiszerboltok mérlege, mert miközben a kormány hónapnyi pontossággal számolja, mióta is növekszik a kiskereskedelmi forgalom (a kormányzati hírportál egyik friss vezető híre szerint éppen 45 hónapja), addig a január-március hónapok élelmiszervásárlásainak mérlege mindössze 0,9 százalék növekmény. Ez a mérték is erősen közelít a nullához.

Egyébként 2016-ban sem száguldott az élelmiszervásárlás, mert éves szinten 3% alatt ragadt a növekedés üteme, a megelőző két esztendőben viszont akár az első negyedévekben, akár éves léptékben nézve nagyobb mutatókat hozott a KSH. Igaz viszont, hogy pont erre a két évre esett (2014-re és 2015-re) az online pénztárgép rendszer bevezetésének és indulásának időszaka, ami szorgosabb nyugtaadásra ösztönözte az ügyeskedő boltosokat, a KSH pedig a tiszta forgalmat méri.

A naptár a boltosokat is megtréfálhatja

De legfőképpen a statisztikát. 2017-ben áprilisra esett a húsvét, természetes is, hogy az ünnep előtti egy-két hétben ugrik meg legjobban a családok élelmiszervásárlása. De hát a KSH most még csak a márciusi kiskereskedelmi adatokat tette közzé, így kézenfekvő, hogy a harmadik hónapban még nem rohantak a vásárlók tömegesen sonkát és tojást venni az élelmiszerboltokba. Egy évvel korábban viszont igen, mivel 2016-ban márciusban locsolkodtak a fiúk, így érthető, ha egy korábbi erős hónaphoz képest nem ugrott meg 2017-ben az élelmiszerköltekezés.

Majd az április adatok nyomán kiderül, nőtt-e igazából az élelmiszerpiac az év első négy hónapjában.

De azért nőtt a költekezés

2017 márciusáról azért kihozott a KSH egy 3,6%-os növekedési mutatót, ami a havi bruttó átlagkeresetek 10%-os emelkedésének üteménél sokkal kisebb, tehát nem visznek minden forintot a boltba a vásárlók. De valahol ez egy elfogadható növekedési ütem, amit márciusban a különféle iparcikk vásárlások közel 10%-ot megközelítő emelkedése húzott fel, az élelmiszerpiac álldogálása mellett.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy januárban és februárban a fagyos időjárás visszafogta a vásárlókat a nagyobb költekezési láztól, így maradt tartalék a tavasz első hónapjára.

(blokkk.com, 2017. május 4.)

Nem mindig akaródzik boltba menni

2017 februárjában nem nőtt a bolti kiskereskedelem, a januári közel 5%-os nekibuzdulás után. A húsvéti ünnepi bevásárlás azért ad majd lendületet.

A bolti kiskereskedelem mindig is hullámzik év közben, ez természetes. 2017 elején a hideg, fagyos időjárás eleve nem sok jót vetített előre, de ebből a januári 4,8%-os megugrás mellett semmi sem látszott. A februári 1%-os többlet viszont a piacon nem érzékelhető elmozdulás. Az élelmiszerpiac februárban nem mozdult, az iparcikk is beszorult a 3%-os szint alá, üzemanyagból pedig kevesebb fogyott az egy évvel korábbinál. A havi bruttó bérek, keresetek egy év alatt 10%-kal nőttek 2017 elejéig, így több pénz volt a zsebekben, de ezt nem nagyon vitték a boltba a családok. A januári-februári hónapok együttes növekedése 2,9% volt.

Az év eleje ritkán jön be, a második félévek pedig gyengébbek

2013 óta azért folyamatosan nő a bolti költekezés, de az év eleji lendület, vagy éppen bukdácsolás nem jelentett tartós irányzatot. Az elmúlt évek elejének bolti költekezése a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint végül nem is esett egybe az éves mutatókkal. Egyszer sem:

bolti kiskereskedelem változása	2013.	2014.	2015.	2016.	2017.
január	97,2	106,1	108,6	102,8	104,8
február	97,7	106,9	107,3	107,8	101,0
március	99,5	105,8	107,5	105,4	.
éves változás	101,8	105,2	105,8	104,7	.
KSH, érték: előző év azonos időszaka 100%

Többféle hatás is nyomta felfelé, vagy éppen lefelé a kiskereskedelmi mutatókat. Nyilván, egy rosszabb időszakot követően könnyebben ugrott a vásárlás (a statisztika nyelvén ez bázishatás), vagy éppen fordítva. Ez pontosan így volt 2017 januárjában (előtte egy évvel nem volt nagy megugrás) és februárjában is (akkor meg igen).

A 2014-es és 2015-ös esztendőket az online kassza bevezetése nyomta felfelé, 2016-ban pedig a munkaerőhiány nagyobb béremeléseket kényszerített ki, így volt miből a boltban többet költeni. Megfigyelhető az is, hogy azért az év eleji lendületnél, az első félévnél már kisebb növekedési ütemeket hoztak a második félévek, pedig ott voltak a karácsonyok is.

Na de a húsvét

A március már belelóg a húsvéti bevásárlások időszakába, ekkor ugrik meg jelentősebben az élelmiszerköltekezés. Az iparcikk vásárlás sem marad le sokkal, hiszen a jó idő ezen az áruterületen is pénztárcanyitogatónak számít. Feljebb pörögnek a szabadidős programok, a kertészkedés, kirándulás, lakásfelújítás teendői, többet utaznak, autóznak a családok. És jönnek a tavaszi ruhaújdonságok is.

A húsvét, akár márciusra, akár áprilisra esik, már a márciusi időszakban felhúzza az élelmiszervásárlásokat. A korábbi évek tapasztalatai szerint 50 milliárd forint körüli megugrással lehet számolni az élelmiszerboltokban 2017-ben is, aminek nagyja a húsvéti ünnepi költekezés. 2016 márciusában egyébként 375 milliárd forintot hagytak a vásárlók az élelmiszerboltok pénztáraiban, 15%-kal többet, mint februárban.

Az iparcikkek vásárlása is megugrik márciusban, egy 40 milliárd forint körüli növekményt könyvelhettek el a kereskedők az elmúlt években, 2016-ban pedig túllépte az iparcikk piac a 270 milliárd forintos bevételt.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása semmit sem fog rontani a boltosok mérlegén, de hát a sorok azonban nyilván hosszabbak lesznek az ünnepek előtti napokban a szokásosnál. És a közbeeső szombaton is.

(blokkk.com, 2017. április 4.)

Budapest így is nagyon húz a költekezésben

A KSH faragott egyet a földrajzi térségek kiskereskedelmi mutatóin, nem is keveset, csökkentve a megyék különbségeit. De hát így is Budapest tolja a bolti költekezést és van leszakadó térség is. Hiába, a boltban is a pénztárca az úr.

A statisztika berkeiben elfogadott és szükséges is a közreadott adatok ellenőrzése, felülvizsgálata. A KSH a kiskereskedelem területi adatain azonban szokatlanul jókorát igazított legutóbb, és így a 2016. első negyedév térségenként nagyobb mértékben eltérő mutatóit közelebb hozta egymáshoz.

Ez a közelítés derekasra sikeredett, hiszen így például a budapestiek költekezése 2016. első három hónapjában már nem az első számítás szerinti 18%-kal nőtt, hanem csak a felével, az alacsonyan húzó térségek pedig nagyobb növekedési ütemmel gazdagodtak, így például a Közép-Dunántúlon nem 2%-kal csökkent, hanem 5%-kal nőtt a kiskereskedelem.

Az összkép azonban a lényegét tekintve nem változott. A KSH végül a 2016. első negyedévi bolti költekezés területi adatait a következőképpen módosította:

Földrajzi térség	I. n. év régi adatok	I. n. év új adatok
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	114,4	108,5
ebből: Budapest	118,1	109,2
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	98,2	105,2
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	105,7	106,7
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	95,4	101,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	97,7	101,5
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)	95,4	102,2
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	98,6	102,5
Országos átlag	104,7	105,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt II. negyedévben

2016-ban a főváros és Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme így is jóval átlag felett növekedett, az ország keleti felében pedig az átlagosnál jóval kisebb volt a kiskereskedelem bővülése.

A boltban is a pénztárca az úr

Csodák nincsenek, hiszen több elemzés is rámutatott arra, hogy a fizetések Budapesten és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, a többi földrajzi térségben pedig sokkal vékonyabbak a hó végi borítékok.

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést a kiskereskedelem növekedési ütemében, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert valamennyi többi földrajzi térségre 8%-os növekedési ütemével, az országos 4,5%-os átlag majdnem kétszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon kívül minden más térség csak átlag alatti növekedési ütemet tudott felmutatni 2016-ban.

2016-ban a legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mivel ott ebben az esztendőben mindössze 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld bolti költekezésének üteme egyaránt 3% alatt maradt. Így volt ez az elmúlt három évben folyamatosan, tehát ez a térségcsoport, az ország nagyobb része, keleti, északi és déli megyéi egyre hátrányosabb helyzetbe jutottak a bolti költekezésben, az elmaradó növekedési ütemeket nézve.

Az éves kép ugyan módosult némileg a 2016 első negyedéves adatok átfésülése nyomán, de a lényeg nem, így a KSH végül a következő képet adja az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség	2013.	2014.	2015.	2016.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	101,2	105,7	106,9	107,4
ebből: Budapest	102,3	106,6	107	108
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	102,5	103,9	105,8	103,5
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	103,3	108,5	108,9	104,1
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	101,5	103,9	104,7	102,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	100,7	103,5	103,5	102,3
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)	102,5	104,9	103,9	102,7
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	102,6	104,5	103,8	102,7
Országos átlag	101,8	105,2	105,8	104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt

(blokkk.com, 2017. március 27.)

Budapesten két kézzel szórják a pénzt a boltokban

Vidéken viszont nem, így Budapest tolja a bolti költekezést, eddig folyamatosan gyorsítva. Korábban a Nyugat-Dunántúl vezetett. Kettészakadt a boltok tábora. Az Alföldön és Észak-Magyarországon karácsony táján alig döcögött a bolt.

Nem véletlen, hogy a bolti költekezés értékének a negyede a fővároshoz kötődik, hiszen azon túl, hogy ez a legnépesebb települése az országnak, a dolgozni, vagy éppen bevásárolni ide járók és a turisták is itt fordulnak meg legnagyobb számban. Ez 2016-ban kétezer-négyszáz milliárd forintot jelentett a budapesti boltoknak, a kilencezer-hatszáz milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomból. Közép-Magyország is nagyot kanalaz a kiskereskedelemből, hiszen közel negyven százalék a részesedése, amiben vastagon szerepet játszik, hogy a nagy alapterületű bevásárlóközpontok jelentős része a főváros környékén telepedett meg, érthető módon a legforgalmasabb autópályák, főutak mentén. És még jóval a pláza-stop 2012 évi bevezetése előtt, építve az autós bevásárlás tartós vonzerejére, hiszen sokan a fővárosból rándulnak el bevásárolni a városhatáron túlra.

Kettészakadt a boltok tábora

Budapest tetemes súlya mindig is jellemző volt, de 2016 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor a növekedési ütemet tekintve minden más földrajzi térséget beelőzött. Sem 2005-ben és 2006-ban, sem pedig a 2013-2015 közötti időszakban nem Budapest volt a leggyorsabb a bolti kiskereskedelem bővülésében (ezekben az években nőtt a bolti kiskereskedelem, 2007-től 2012-ig nem, így az utóbbi időszak nincs a mérlegben).

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert az egyes földrajzi térségekre 11% feletti növekedési ütemével, mivel az országos 4,5%-os átlag bő két és félszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország mellett egyedül a már említett Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme bővült az átlagosnál nagyobb ütemben, a többiek már nem. A legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mustrálgatva a bevételüket, mivel ott 2016-ban mindössze 2,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Közép-Magyarország és Budapest nélkül számolgatva csak 3,5% körüli volt a bolti kiskereskedelem bővülése 2016-ban, amihez az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez azért elfogadható teljesítmény, csak éppen nem kiugró.

A minimálbér emeléssel összefüggésben sokat emlegetett kistelepülések boltjai 2017-ben még nehezebb helyzetben lesznek, mint voltak eddig (eddig is nekik volt a legnehezebb), így előreláthatóan nőhet is az olló a főváros és a vidék kereskedelme között. Ezt jelzi az is, hogy 2013-tól egyre nagyobb egy-egy esztendőben a legnagyobb és a legkisebb növekedési ütemek közötti különbség. Kizárólag Budapest boltosai tudtak folyamatosan és egyre nagyobb ütemben gyorsítani, persze, ez a ritmus is elhasalhat egyszer.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség	2013.	2014.	2015.	2016.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	101,2	105,7	106,9	110,2
ebből: Budapest	102,3	106,6	107	111,5
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	102,5	103,9	105,8	103,5
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	103,3	108,5	108,9	105,4
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	101,5	103,9	104,7	103
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	100,7	103,5	103,5	103
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)	102,5	104,9	103,9	102,7
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	102,6	104,5	103,8	103,4
Országos átlag	101,8	105,2	105,8	104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex,

Az Alföldön és Észak-Magyarországon már nem nagyon nőtt a karácsonyi költekezés sem

Ezt sejtetik a negyedéves adatok. A kiskereskedelem növekedési ütemének országos átlaga 2016 utolsó negyedévében 3,3% volt, ezen belül decemberben 2,8% (havi területi adatokat még nem tett közzé a KSH), év végére egyébként is elhasalt a bolti költekezés. Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld 1% körüli növekedési üteme a gyakorlatban olyan csekély mérték, ami már nem is érzékelhető.

Dél-Dunántúlon a negyedik negyedévben a kasszákban hagyott pénzt (a folyóáras költekezést) nézve visszaesett a boltok bevétele az előző, harmadik negyedévhez képest. Bezzeg a budapesti boltok, ott a negyedik negyedévben 586 milliárd forintról 678 milliárdra ugrott az év végi költekezés ugyanebben az időszakban, ami 15%-os emelkedés.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. negyedévenkénti bolti költekezéséről:

Földrajzi térség	I.	II.	III.	IV.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	114,4	109,0	106,6	105,9
ebből: Budapest	118,1	110,4	106,8	106,1
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	98,2	103,9	103,3	102
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	105,7	104,0	104,4	102
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	95,4	103,1	103,9	102,4
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	97,7	103,5	103,3	101
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)	95,4	104,0	103,3	101,5
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	98,6	104,6	102,8	101,2
Országos átlag	104,7	105,8	104,6	103,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex,

Hát persze, hogy a bér

Hatalmas bérkülönbségek vannak Magyarországon az egyes földrajzi térségek között, erre már több elemző is rávilágított az elmúlt időszakban. De hát a bolti költekezés változásaiban a döntő ok a hó végi boríték, ami bizony nem egyformán vastag.

A havi nettó átlagkeresetek rangsorát a főváros vezeti, nem is kis léptékben:

Budapest	266	108
Győr-Moson-Sopron	183	107,5
Komárom-Esztergom	173	108,4
...
Nógrád	132	109,9
Békés	128	108,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg	118	106,1
KSH, havi nettó átlagkereset, érték: ezer forint, 2016, változás: előző év júniusához képest

(blokkk.com, 2017. február 27.)

A használtcikk vásárlás nőtt a legjobban karácsonykor

A bútorok, műszaki cikkek vásárlása pedig csökkent decemberben. 2016. második félévében lelassult a bolti költekezés növekedési üteme. Költekezünk máshol is, nem csak a boltban.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016 decemberében mindössze 2,8%-kal nőtt a bolti kiskereskedelmi forgalom. Ez bizony mindennél kisebb növekedési ütem, hiszen a 2016 évi átlag 4,5% volt, a december ráadásul a harmadik legrosszabb hónapja volt az évnek, a havi forgalomemelkedést mérlegelve. Hát igen, a blokkk.com csapata is jobbat várt.

Az ok egyértelmű: a különféle iparcikkek forgalma, ami lefedi az ajándékok körét, mindössze 2%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. Ez bizony nem sok, főleg annak tükrében, hogy az előző években 5% körül mozgott a decemberi ajándékvásárlások növekedési üteme.

Lefelé csúszott itt majdnem minden: de akkor mit csinálunk a pénzünkkel

Figyelmeztető jel, hogy 2016 első felében még 5% felett volt a bolti költekezés növekedési üteme, de ez második félévben 4% alá csúszott (így ki is jön a 4,5%-os éves bővülési ütem).

A 2014-2015-ös évek 5-6% közötti növekedési ütemétől is már elmaradt 2016 bolti költekezésének bővülése. A korábbi években épült ki az online pénztárgép rendszer, ami azért alaposan megdobta a KSH tiszta - nyugtaadásos - forgalmat mérő mutatóit, a blokkk.com becslése szerint nagyjából harmadával (ez a befolyt adótöbbletből is levonható következtetés).

2016-ban a munkaerőhiány alaposan felhúzta a béreket, hiszen a nettó átlagkeresetek - ezt költjük el a boltban - közel 8%-kal nőttek. Ennek alapján nem kellett volna a kiskereskedelem növekedésének lassulnia.

Feltehetően a nagy bérkülönbségek nem csekély szerepet játszanak a béremelkedésnél kisebb kiskereskedelmi növekedési ütemben, hiszen van olyan vásárló, aki alaposan be tudott vásárolni, és olyan is, aki nem. A tehetősebbek egy idő után már nem vesznek több, újabb fotelt, vagy éppen mosógépet, a szegényebbek pedig még csak gyűjtögetnek rá, ha van miből.

Befolyásolhatja a költekezést az is, hogy évközi adatok alapján azért a korábbiakhoz képest nekilendült a bevásárlóturizmus is, bár ennek súlya nem olyan nagy.

Egyes jelek viszont arra utalnak, hogy a bolt helyett máshol is költekeznek a családok. Így például a háztartások összes fogyasztási célú kiadása is szépen gyarapodott, ráadásul megindult a lakással kapcsolatos költekezés emelkedése is.

A decemberi, a postán kikézbesíthetetlen ajándéközön nem látszik a KSH adataiban, a kiskereskedelem webköltekezése a szokásos formáját hozta a maga 26%-os növekedési ütemével. Nem zárható ki, hogy sokan külföldi webáruházból vásároltak, ami nincs benne a magyar kiskereskedelmi statisztikában.

Ez szép: a használt cikk nőtt a legjobban, az élelmiszer szakbolt, bútor, műszaki cikk esett

Kisebb szelete ugyan az élelmiszerköltekezésnek, de a különféle szakboltok - hús, zöldség, pékáru - forgalma 2016. utolsó három hónapjában nem nőtt az előző évhez képest, hanem 1-2%-ot csökkent.

Satnyának számít a ruházati cikkek 2,3%-os decemberi növekedése a 10%-os éves átlaghoz képest, különösen annak tükrében, hogy az egyik legnépszerűbb ajándékozási cikkről van szó.

A bútor, műszaki cikk árucsoport decemberi forgalma másfél százalékkal esett vissza, ami nagyobb meglepetésnek számít, hiszen az ezeket árusító boltokban azért kapkodni szoktak a vásárlók és az eladók egyaránt decemberben.

Az egyes árucsoportokat nézve a használt cikkek vásárlása volt az, ahol a decemberi közel ötszázalékos növekedési ütem láttán zászlót lehetne bontani, de hát éves szinten azért még - csekély mértékben ugyan, de - lefelé billent a mérleg.

(blokkk.com, 2017. február 23.)

2015: közel a gödör széle

Élelmiszerből, üzemanyagból többet, iparcikkből még mindig kevesebbet vásároltunk 2015-ben, mint 2006-ban. Az online kassza nélkül nem menne ilyen gyorsan.

Az elmúlt bő negyedszázadban két nagy növekedési hulláma volt a bolti, áruházi vásárlásoknak. 1988-1997. között - de rég volt - évről-évre esett a kiskereskedelem, az 1993-as esztendőt kivéve. 1998-2006. között váltott a költekezés iránya, a növekedés volt a jellemző a Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint, ez volt a jelzett hosszabb időszakban az első felívelő szakasz. 2007-től 2012. végéig ismét esett az áruházi költekezés (kivéve 2011-ben, amikor csekély mértékben felfelé mozdult az előző évhez mért mutató). 2013-tól ismét a növekedés gazdagította a kiskereskedelem mérlegét, tehát a jelenlegi a második emelkedést mutató hullámhegy. (Ezek az irányzatok az árváltozások kiszűrésével számított mutatókat tartalmazzák, tehát mennyiségben, darabban, kilóban, literben mutatják a költekezést, szaknyelven volumenben.)

Bevásárlókosár mustra

2015-ben 2006-hoz képest a háziasszonyok még mindig kevesebbet cipekedtek haza a boltokból, áruházakból a kiskereskedelem egészét nézve. Az éves változási mutatók összevetéséből a következő kép kerekedik ki, ami sok kérdésre magyarázatot ad:

	kiskereskedelem	élelmiszer	iparcikk	üzemanyag
2015/2006.	99,2	101,4	94,0	107,9
KSH, kiigazítatlan éves volumenindexekből számolva

A kiskereskedelem egészének mérlegét az iparcikk vásárlások húzzák lefelé, a többi kiemelt áruterület már túl van a mélyponton. A legalacsonyabb 2012-ben volt a vásárlások teljes körét magában foglaló mérlegmutató, ekkor a vásárlások 12%-kal voltak kisebbek a 2006. évinél. Az élelmiszerköltekezés mélypontja is erre az időpontra esett, de kisebb volt az elmaradás, 9%, ami úgyszintén nem kevés, de 2015-re mégis kikászálódott a gödörből az élelmiszer kiskereskedelem.

A tartós fogyasztási cikkekhez még csóró a vásárló

Legalább is a 2006. évi szinthez mérve. 2015-ben ugyanis az iparcikkek, tehát a nem élelmiszerek körében még mindig volt lemaradás, 6% körüli mértékben, a mélypont pedig 2012-ben volt itt is, 18%-os visszaeséssel, tehát közel ötödével kevesebb fogyott, mint 2006-ban. Éppen az előbbiek miatt nem véletlen, hogy ez az árucsoport az átlagnál gyorsabban nőtt az elmúlt két esztendőben.

A részletesebb KSH adatok csak 2015. novemberéig állnak rendelkezésre, azokból viszont egyértelmű, hogy a nagyobb értékű bútor, műszaki cikkek, azaz a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növekedése viszont - az iparcikkek teljes körén belül - alaposan elmaradt az átlagtól (az éves mutató 2% körül lehet majd). A tartós iparcikk besorolás az ENSZ úgynevezett COICOP osztályozása, amiben például a hűtőgép benne van, de a zokni, hiába iparcikk, már nincs (ezt csak azért, mert elhangzott már olyan értékelés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek is felfelé húzzák a kiskereskedelem mérlegét: hát csak kicsit.

Üzemanyag

Úgy tűnik, a vásárlók számára az autózás a legfontosabb, hiszen itt esett vissza a legkisebb mértékben a fogyasztás az elmúlt években, mindössze 4-5%-kal, ráadásul pokoli drága is tudott lenni az üzemanyag a válság éveiben. Természetesen tudott dolog, hogy a kutaknál a családok mellett a cégek, intézmények is vásárolnak. Most olcsó a benzin, az alacsony ár húzza is rendesen felfelé a mérleget.

Online kassza

Az egyes hatások szétválasztása egyes esetekben nehézkes, ez igaz az online kassza piactisztító hatására is. A kiskereskedelmi, a fogyasztási és az adózási adatokból azért nyugodtan megkockáztatható, hogy 2014-ben és 2015-ben nagyot lökött a kiskereskedelmi mutatókon az online kassza: a KSH a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adtak a boltban. Több száz milliárd forintra becsülhető a több nyugtaadás összege.

2016: majd akkor

A kiskereskedelem egésze 2016-ban már túllépi a 2006. évi szintet. Az egyes árucsoportokat nézve az iparcikkek köre még előreláthatóan lemaradást fog mutatni a kilenc évvel ezelőtti szinthez képest, de nem sokat. Reméljük.

(blokkk.com, 2016. február 9.)

Nagyot lökött az online kassza is az áruházi költekezésen 2014-ben

Szépen hízott a kiskereskedelem, főleg karácsonykor, fel is húzta az elmúlt évek mérlegét is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltbeli információja szerint az online pénztárgép rendszerben 200 milliárd forint áfa többlet befizetést mértek 2014-ben (tegyük rögtön hozzá, hogy a rendszer kiépítése augusztusban zárult le). Ebben a növekményben a kiskereskedelem mellett osztozik a vendéglátás, szállodaipar is, de a legnagyobb szelete feltehetően az áruházi költekezés. Ez a 200 milliárd forintnyi áfa többlet befizetés, amit az NGM az online rendszeren keresztül hajszálpontosan lát, hozzávetőleg 1.000 milliárd forintnyi piactisztulást takar, azaz ennyivel több nyugtát kaptak a vásárlók 2014-ben a korábbi esztendőhöz képest. Ennek nagy része a kereskedelemé, hiszen a vendéglátás forgalma a korábbi években hozzávetőleg tizede volt a kiskereskedelemének.

Miért fontos ez? Nos, a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelem mérésekor becslésében (a dohánykereskedelmet leszámítva ezt a módszert alkalmazza) a feketézést, nyugta nem-adást nem veszi figyelembe, nem is nagyon tudná. Ezt mérlegelve az áruházi költekezés, a kiskereskedelem bővüléséről mért adatban igencsak súlyos tétel lehet az online pénztárgépek beállítása nyomán adott több nyugta. Ez a hatás nem választható el mereven attól, hogy nőttek a reálkeresetek is, de igencsak stabil lábakon álló támpont. Jó példa erre, hogy egyes iparcikk területeken 10% feletti növekedést is mért bizonyos hónapokban a KSH, de a ruházati kereskedelem is 10-20% közötti bővülési ütemeket mutatott. Ez azért több a pénzünknél. Megjegyezzük, hogy ha pusztán az online kassza hatást nézzük, azt úgy célszerű megközelíteni, hogy régebben 100 forintból 80 forintnyi, most pedig 90 forintnyi nyugtát kap a vásárló. A KSH csak azt a forgalmat méri, ami után nyugtát ad a kereskedő.

Nézzük akkor a mérleget, előbb a karácsonyt.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2014. decemberében 6,2%-kal (ez a statisztika nyelvén szólva úgynevezett kiigazítatlan, nyers adat) nőtt az áruházi költekezés, a kiskereskedelem. Ez minden előrejelzésnél nagyobb növekedést jelent. Igaz, az élelmiszer vásárlás az év utolsó hónapjában csak közel 3%-kal nőtt, de az iparcikkek vásárlása több mint 7%-kal, az üzemanyagokból pedig 10% feletti volt a forgalombővülés. A 3%-os élelmiszernövekedés sem rossz adat egyébként, csak éppen az átlagnál kisebb.

A áruházi vásárlások, a kiskereskedelem éves mérlege is 4% körüli növekedést mutat, amin sokat nem lehet fanyalogni, jó eredménynek számít. Ez a bővülési ütem összhangban van a GDP, a reálkeresetek növekedésével is.

egyes időszakait vizsgálva kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított az időszak, kiugró utolsó negyedévvel:

	I.	II.	III.	IV.
kiskereskedelem	104,0	103,5	103,2	105,5
ebből élelmiszer	101,6	103,6	100,8	102,7
iparcikk	106,1	103,6	105,3	106,7
üzemanyag	106,7	103,3	105,1	108,6
KSH, volumenindex, kiigazítatlan

Hol is tartunk 2010-hez képest, ez is fontos kérdés

Visszatekintve az elmúlt esztendőkre 2014. mérlege valóban kiugró mértékű bővülés. Érdemes azonban egy pillantást vetni arra is, milyen szintre jutott az áruházi vásárlás öt év alatt, hiszen volt honnan felkapaszkodni. Így 2010-2014. között együttvéve ezt az öt esztendőt azt olvasni ki az adatokból, hogy ránk fért ez a nagyobb ütemű növekedés:

	2010.	2011.	2012.	2013.	2014.	2010-2014.
kiskereskedelem	100	100,2	97,8	100,9	104,1	102,9
ebből élelmiszer	100	100,3	99,1	100,5	102,2	102,1
iparcikk	100	101,3	96,5	100,7	105,7	104,0
üzemanyag	100	97,7	97,5	102,3	105,8	103,1
érték: változás/előző év/kiigazítatlan volumen, hagyományos (becsléses) módszertan, a számításban figyelembe vett decemberi áruterületi adatok kiigazítottak,

Mi várható ezek után 2015-ben?

Előreláthatóan tovább nő az áruház piac, de kisebb ütemben, mint 2014-ben. Egyrészt a GDP is kisebb ütemben fog bővülni, márpedig a kereskedelem ehhez igazodik elsősorban, de azért lesz még további hatása az online kasszának is. Az alacsony olajár, a csekély mértékű infláció, ha lesz egyáltalán, a kereskedelem malmára hajtja a vásárló pénzét.

A legnagyobb kérdőjel a vasárnapi boltzár hatása. Tapasztalat nincs, de félő, hogy a korábbi vasárnapi forgalom egy része elvész és bizony ez nagyobb súlyú is lehet, hiszen ki szeret péntek délután, vagy szombaton sorban állni. Nem kizárt, hogy a vasárnapi boltzár nagyot harap az áruházi költekezés növekedéséből.

(blokkk.com, 2015. február 4.)

Web, ruha, benzin már fogyott, élelmiszerből alig futotta többre 2013-ban

2013-ban összesen 1%-kal nőtt az áruházi fogyasztás.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2013-ban többet költöttek a vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, összesen 8.425 milliárd forintot, ami 176 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbi költekezésnél. Nos, előzetes azért, mert a KSH folyamatosan utánaszámol annak, amit már egyszer közreadott, ráadásul az úgynevezett kiskereskedelmi adatokat háromszor is átszámolja, így minden előzetes marad, jó ideig, addig is kétszer-háromszor változhat. Másik kérdés, menyi is ez a 176 milliárd forint. Igen, pontosan 2,1%, ráadásul folyó áron, ami az alacsonyabb infláció mellet is soványka eredmény. A kereskedelem inflációja ráadásul nagyobb az igazinál, mivel ebben az árukörben nem volt rezsicsökkentés, így kerekedik ki az 1% volumennövekedés 2013-ra. Volumen, egyszerűbben szólva mennyiség, amit cipekedünk hazafelé.

Ez a növekedés éves szinten a hazacipelt árumennyiséget tekintve azonban még szerény, ráadásul eltérő mértékű az egyes áruterületeken. A kereskedelmi kisvállalkozások, a kicsik ráadásul még igencsak keveset éreznek a fogyasztás növekedéséből, többjük inkább piacvesztésről panaszkodik már egy ideje.

A negyedéves mérlegek azt is mutatják, hogy a fogyasztás növekedése második félévben vett azért némi lendületet.

Az éves mennyiségi növekedés így összességében 1% körüli, de ezen belül a második félév mérlege 2% feletti.

A korábbi évekhez hasonlóan kiugró mértékben nőtt a webes költekezés 2013-ban, 35-40% közötti mértékben. A második félévben 8-9%-kal ugrott meg a ruházati cikkek vásárlása. Felfelé húzta a mérleget a különböző műszaki, számítástechnikai cikkek vásárlása (főleg az utolsó negyedévben, 5% körüli mértékkel), továbbá az üzemanyag forgalom.

A webáruházi költekezés azért is külön figyelmet érdemel, mivel évek óta kétszámjegyű a növekedés mértéke. A KSH adata szerint 2013-ban 128 milliárd forintot költöttünk internetes áruházakban, a valós netes költekezés azonban már túllépte a 200 milliárd forintot. A külföldi webáruházakból vásárolt árucikkekkel együtt pedig a kereskedelmi költekezésben részesedése 3-4% között mozog.

Az élelmiszer piac csak az utolsó negyedévben közelítette meg a 2%-os növekedési mértéket, azonban éves szinten éppen hogy csak túllendült az előző évi bevásárlások nagyságánál. Alaposan nyomja a piacot a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ármozgása, adódik is rögtön a kérdés, itt mi van a piacvédelemmel. Lehet?

A KSH adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2013. második félévében indított új dohányértékesítési rend elvitte a forgalom egy kisebb részét a hagyományos élelmiszer üzletektől, az újságárusok számára viszont 30% feletti bevételkiesést okozott.

A kereskedelem 2013. évi helyzetét döntő részben a következő folyamatok határozták meg:

- nőttek a reálkeresetek, reáljövedelmek, 3% feletti mértékben, nos, ettől viszont elmaradt a fogyasztás bővülése,

- alacsony volt az infláció (1,7%),

- az élelmiszerárakat még mindig magasnak tartja a vásárló (2,8%-kal drágultak 2013-ban, az élvezeti cikkek 10%-kal),

- csökkent az üzemanyagok árszintje is (98,1%).

Előre tekintve 2014-ben előreláthatóan bővülni fog a lakossági fogyasztás, de ennek mértéke továbbra is visszafogott lesz, mennyiségben (darabban, kilóban, literben, méterben) számolva1,5-2% körül várható. Kedvező a fogyasztói piacnak is a GDP várható bővülése, ami a vállalkozások részére nagyobb bérfizetést tesz lehetővé. Az év elején a gyenge forint árfolyam növeli a hazai fogyasztási cikk gyártók, a beszállítók és a kereskedők költségeit, ennek éves hatása azonban jelenleg még nem mérhető fel pontosan. Az infláció nagyobb lesz az előző évinél (2-3% között), ami a korábbiakhoz képest fékezi a reáljövedelmek bővülését.

(blokkk.com, 2014. február 26.)

Úgy tűnik, a magyarok bevásárlóturizmusában a legerősebb mozgatórugó a kalandvágy, a boltvadászat élménye. Hiába gyengült a forint 2018 második negyedévében, mégis nőtt a bevásárlóturizmus. És bevásárlóturizmus ide-oda: a magyar boltosoknak áll a zászló, mert azért hozzánk is jönnek.

A bevásárlóturizmus tanait felülírták a magyar vásárlók 2018 első félévében. Eddig azzal számolhattunk, hogy a fő mozgatórugó a határokon túli bolti ár, a valutaárfolyam, hiszen így lehet összehasonlítani, mi mennyi itthon és ott, valamint a benzinköltség: elsősorban ezektől függ a bevásárlóturizmus menete. Gondoltuk eddig.

2018 májusában már a 315-320 forintos sávba ugrott a forint euróhoz mért árfolyama, június végére pedig 328 forintra szökött fel, a korábbi esztendők éves 310 forintos átlagához képest. De hát úgy tűnik, ez nem riasztotta el a külhoni boltokban kalandozni vágyó magyarokat, hiszen negyedével többet költöttek azok a bevásárlóturisták, akik kifejezetten ezzel a céllal vágtak neki az utazásnak. Pedig a benzin sem volt olcsó.

Könnyen lehet azonban, hogy a 27%-os magyar áfakulcs még mindig dob annyit a hazai árakon, ami az árfolyamnak, vagy üzemanyagárnak a bevásárlóturizmusban kedvezőtlen irányú mozgásait ellensúlyozza, egy határig. És az a határ - úgy tűnik - még nem az országhatár.

Egyébként a web is felülírhatná a bevásárlóturizmust, hiszen minek utazgatni, ha otthon a fotel kényelméből, vagy - tételezzük fel a jót - ebédszünetben a munkahelyen az okostelefonnal bármit meg lehet vásárolni külföldről, akár külföldi, akár hazai webáruházból. De eddig nem ez történt, nőtt a bevásárlóturizmus és nőtt a webköltekezés is. Egymás mellett, sőt 2018 első félévében mindkét vásárlási csatorna növekedési üteme szinte hajszál pontosan ugyanannyi volt.

Pedig korábban azzal számoltunk, hogy a legyengült forint alaposan megforgatja majd a bevásárlóturizmust is, egyszerűbben szólva kifelé lefékezi, befelé felgyorsítja. Ez mindig is így volt, a vásárlók bankárokat megszégyenítő pontossággal latolgatták, mikor hol érdemes vásárolni. Az erősebb forint felfelé tolta, a gyengébb pedig lefelé húzta a magyarok bevásárlóturistáskodását. És ez fordítva is így volt, árfolyam érzékenységben pedig valószínűleg a szlovákok jártak az élen, hiszen a határmenti boltosok vallomása szerint a legkisebb valutapiaci rezdüléseket is meglovagolva jöttek, vagy nem jöttek vásárolni.

A mérleg

A bevásárlóturizmus az, amikor kifejezetten bevásárlási céllal kerekedik fel turistáskodás címén a vásárló és utazik a határon túlra, ide, vagy oda. A turisták nagyobb része persze pihenni, szórakozni, nyaralni utazik külföldre, de ők is betérnek a boltba vásárolni. A statisztikákból ki is tűnik, hogy a hagyományosnak számító - tehát nem bevásárlási céllal felkerekedő turisták költekeznek jobban a boltokban. Így számba vettük a turisták összes boltos költekezését (élelmiszer és különféle iparcikk vásárlásait) és ezen belül a bevásárlóturisták pénzszórását is.

Érdekes módon 2018 első félévében a külföldi bevásárlóturisták sem árasztották el jobban az országot, hiába kaphattak az eurójukért több forintot, olyannyira nem, hogy a külhoni turisták összes boltos költekezése még vissza is esett a korábbi időszakhoz képest, a bevásárlóturisták pedig, akik kifejezetten vásárlási céllal jöttek-mentek, nagyjából ugyanannyit költöttek a boltokban, mint régebben:

	2017		2018		változás
	összes boltos költés	ebből bevásárló-turizmus	összes boltos költés	ebből bevásárló-turizmus	összes boltos költés	ebből bevásárló-turizmus
magyar vásárlók külföldön	127	45	144	56	+ 17	+ 11
külföldi vásárlók nálunk	263	79	245	80	- 18	+ 1
KSH, érték: milliárd forint, időszak: első félév

Pedig

Az elmúlt években - 2013-2017 között - megkétszereződött a magyarok bevásárlóturizmusa. A vásárlási céllal utazók költése 2017-ben túllépte a 100 milliárd forintot:

egynapos út	2013	2014	2015	2016	2017	változás
vásárlás	54	55	58	86	103	+ 49
KSH, érték: milliárd forint, változás: 2017/2013

A turisták költekezésének, ezen belül a bevásárlóturizmus zászlaja azért a magyar boltosoknak áll, hiszen a külföldről érkező turisták összességében is, ezen belül a bevásárlóturizmust nézve is több mint a kétszeresét költik nálunk annak, mint amit a magyar turisták a határokon túl. Így a hozzánk érkező turisták korábbi költekezését is nézve a magyar boltosok javára billen a mérleg:

turista költekezés	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
élelmiszer, iparcikk	394	457	473	538	583	+ 189	+ 48%
ebből bevásárlóturizmus	131	142	134	165	177	+ 46	+ 35%
KSH, érték: milliárd forint, részesedés a kiskereskedelemből: üzemanyag nélkül

A bevásárlóturistáskodás kedvenc célországa Ausztria volt eddig, de ott liheg a nyakában Szlovákia is. Mindkét irányban.

(blokkk.com, 2018. szeptember 14.)

Szépen költenek a magyar boltokban a külföldi turisták

Szép kis summát hagynak a külföldi turisták a magyar boltokban. A 2017-es 583 milliárd forint másfélszerese az öt évvel korábbinak. Ők is azt nézik, amit mi kifelé menet: boltos ár, valutaárfolyam, üzemanyag, utazási költség. A forint gyenge napjaiban megugrik a bevásárlóturizmus.

A turizmus, idegenforgalom erősítése kiemelt gazdaságpolitikai cél, de hát vezényszóra ez sem megy. Sok-sok vonzó látnivaló, programlehetőség, szálláshely is kell hozzá, és elmaradhatatlan kellék, hogy lehessen jókat vásárolni is. És előtte, közben, utána lázasan számolgat a turista, bármilyen irányban is mozog, mi éri meg és mi nem.

Úgy tűnik, külföldi turistának egyre jobban megéri magyar boltban vásárolni. Segít nekik ebben persze a gyengébb forint is. De hát ez így van fordítva is.

A boltosok tapasztalata, hogy a gyenge forint időszakában megugrik a bevásárlóturizmus, elsősorban a határmenti területeken. Persze, így van ez már régóta. Bevásárlóturizmus mindig is volt, még akkor is, amikor alig lehetett a határokon átkelni.

A jelenlegi 325 forint feletti euró árfolyam mellett nagyot ugrott a határmenti boltosok forgalma, főleg a szomszédos szlovák vásárlók járnak át feltűnően nagy számban a boltokba, akár a napi vásárlásért is.

A forint-euró éves árfolyamokat nézve egyébként 2009-ben gyengült hirtelen nagyot a magyar fizetőeszköz, a korábbi éves 251 forintos éves átlag 280 forint fölé emelkedett. Az euró éves átlagárfolyama 2013-ban megközelítette a 300 forintot, az ezt követő esztendőkben pedig a 310 forintos szint körül szóródott. Most éppen 325 felett tanyázik, így azért még ha erősödik is majd, azért várható egy újabb szint.

Egyre többet vásároltak a külföldi turisták a magyar boltokban

A Magyarországra látogató turisták összes költekezése szépen hízott az elmúlt öt esztendőben, 2013-ban 1.264 milliárd forint volt, 2017-ben pedig már 1.832 milliárd forint (ebben a szállásköltségtől kezdve minden benne volt), a növekedés közel másfélszeres volt, 568 milliárd forint.

Hát igen, boltba is mentek a külföldi turisták, költekeztek is, nem is keveset. Jellemző, hogy az egynapos turisták pénzük közel kétharmadát a magyar boltokban költötték el, nyilván ebben a körben nagyobb volt a súlya a bevásárlóturizmusnak, amikor az utazás célja a shoppingolás volt. A több napra hozzánk érkező turisták költekezésében a boltos vásárlások súly már csak fele volt, egyharmad környékén mozgott.

Évről-évre egyre többet költöttek a külföldi turisták. Legtöbbet a szlovákok vásároltak nálunk élelmiszert, különféle iparcikket, 2017-ben több mint 70 milliárd forintért. Az osztrák vásárlók nem sokkal maradtak el ettől, boltos költekezésük értéke megközelítette a 70 milliárd forintot ebben az esztendőben.

A külföldi turisták költekezését a következő adatok jelzik:

turista költekezés	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
élelmiszer, iparcikk	394	457	473	538	583	+ 189	+ 48%
ebből bevásárlóturizmus	131	142	134	165	177	+ 46	+ 35%
részesedés a kiskereskedelemből	5,7%	6,2%	6,1%	6,6%	6,6%	.	.
KSH, érték: milliárd forint, részesedés a kiskereskedelemből: üzemanyag nélkül

A kiskereskedelmi forgalom egyébként negyedével nőtt ebben az időszakban.

(blokkk.com, 2018. június 27.)

Mentünk még bevásárolni

Bolti ár, valutaárfolyam, benzinköltség: ezektől függ a bevásárlóturizmus. Meg is fordult a közelmúltban az irány: mi kevesebbet megyünk külhoni boltba, a szomszédok viszont nekilódultak. De 2018 eleje még jól ment a magyar bevásárlóturistáknak. Közben a külföldi webáruház is drágább lett.

2018 első negyedévében a bevásárlási céllal külföldre utazó magyarok 25 milliárd forintot költöttek a határon túli boltokban. Ez negyedével több, mint amennyi pénzt a külhoni boltokban hagytak a magyar vásárlók egy évvel korábban. A korábbi évek negyedéves mérlegeit nézve kiderül, hogy ennyit még nem költöttünk ebben a három hónapos időszakban külföldön, öt évvel ezelőtt pedig még csak az összeg felénél tartottunk, tehát megkétszereződött a bevásárlóturizmus.

Igaz ez az éves mérlegeket nézve is, hiszen nagyságrendjét nézve az elmúlt években nagyot ugrott a magyarok bevásárlóturizmusa, közel kétszeresére:

egynapos út	2013	2014	2015	2016	2017	változás
vásárlás	54	55	58	86	103	+ 49
KSH, érték: milliárd forint, változás: 2017/2013

Hiába, még mindig a sógorék boltja a legvonzóbb

A határokon túlra bevásárolni induló magyarok legvonzóbb úticélja eddig Ausztria volt. 2018 első negyedévében 16 milliárd forintot hagytak az osztrák boltokban a magyar bevásárlóturisták, ami az összes külföldi boltokban elköltött pénz kétharmada. Szlovákiában 3, Szerbiában 2 milliárd forint feletti összegben költekeztek a magyarok ebben a negyedéves időszakban.

Az elmúlt években a bevásárlási úticélok között Ausztria volt mindig is a legnépszerűbb, a több éven keresztül második szlovák viszonylatot viszont mára lekörözték a szerb boltosok (vagy piacosok, ki tudja):

egynapos utak	2013	2014	2015	2016	2017
Ausztria	26	26	28	41	48
Szerbia	3	5	4	14	17
Szlovákia	15	11	11	12	15
Ukrajna	3	4	5	6	6
Szlovénia	1	2	2	3	5
Románia	3	3	3	5	5
Horvátország	1	1	1	1	2,2
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint,

Fordult a kocka

A közelmúltban legyengült forint alaposan felforgatja majd a bevásárlóturizmust is. Ez mindig is így volt, a vásárlók bankárokat megszégyenítő pontossággal latolgatják, mikor hol érdemes vásárolni. Az erősebb forint felfelé tolja, a gyengébb pedig lefelé húzza a magyarok bevásárlóturistáskodását. Most is ez várható, így a korábbi lendület alábbhagy, minden bizonnyal csökkenni fog a határokon túlra irányuló bevásárlóturizmus. Az üzemanyagok drágulása sem kedvez a kiruccanásoknak. Fordult a kocka, lefelé fog majd mutatni a mérleg nyelve.

A legfrissebb piaci információk szerint már meg is indult a külföldi bevásárlóturisták rohama a magyar boltokba. Ez érthető is, hiszen minden nemzet vásárlója szemfüles, főleg, ha van is pénze a költekezésre.

A 2018 első negyedévi adatokból azonban nyilván még nem olvasható ki a friss fordulat, akkor még nem változtak a valutaárfolyamok. Ebben a három hónapban a bevásárlási céllal Magyarországra érkezett bevásárlóturisták 40 milliárd forintot költöttek el a hazai boltokban. Ez nagyságrendjét nézve hasonló összeg, mint a korábbi időszakban, a magyarok kifelé irányuló bevásárlóturizmusával szemben fordított irányban ekkor nem volt változás.

Az elmúlt öt esztendőt nézve egyébként 130 milliárd forintról közel 180 milliárd forintra nőtt a külföldiek bevásárlóturizmusa, ami egyharmadnyi növekedést jelent, tehát kisebb megugrást a magyarok kinti bevásárlásaihoz képest. A legtöbbet a szlovákok jönnek a magyar boltokba bevásárolni, 2017-ben 56 milliárd forintot költöttek nálunk. Ennél nem sokkal kevesebb az osztrákok költekezése, ami 51 milliárd forint volt. Hát ez most majd több is lesz.

Magyar webáruházak: kétesélyes kilátások

Csoda, hogy a webáruházak száguldása közepette egyáltalán létezik még bevásárlóturizmus, hiszen sokan vásárolnak külföldi online boltból. Minek benzinre költeni a pénzt, gondolhatnánk, amikor a fotel kényelméből is lehet külföldi boltból vásárolni. De hát úgy tűnik, a kalandvágy, a vadászat élménye nem maradhat el sokaknál, ezért fel is kerekednek egy kis shoppingolásért.

De hát a weben is sokan vásárolnak külföldi boltból, amikor a határon túlról érkezik a megrendelt portéka. Sokféle becslés látott már napvilágot ennek összegéről. Pontosan felmérni nyilván lehetetlen, de számottevő súlyú lehet. A magunk részéről egy 100 milliárd forint körüli nagyságrendet tartunk elképzelhetőnek, az ennek többszörösét kalkuláló becsléseket túlzónak tartjuk (a napokban megjelent egy ilyen adat, de az túlzónak tűnik, főleg annak tükrében, hogy a KSH adatai szerint a boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszer, iparcikk webforgalom éves szinten 400 milliárd forint volt 2017-ben, tehát amit hazai webáruházakból vásároltunk).

A kinti webáruházak kedvezőbb ára, például az ottani kisebb áfa miatt, nyilván vonzó lehet egy határig. De a gyengébb forint árfolyam mellett (ha csak nem bankszámlán tartott külföldi devizával fizet a vásárló) forintra átszámolva már drágább a hőn áhított portéka, így nem biztos, hogy érdemes határon túli webáruházban megvenni.

De a forint gyengülése a hazai webáruházakat is megrázza. Tény az is ugyanis, hogy a hazai webáruházak árukínálata döntő részben import cikkekből áll, amit a vállalkozás is drágábban tud beszerezni a gyengébb forint mellett, így az ő beszerzési árai is emelkednek. Előbb-utóbb pedig áremelésre is kényszerülhet az itthoni webáruház.

Így előfordulhat az is, hogy bár a gyengébb forint miatt többe kerül külföldi webáruházból vásárolni, de az itthoni 27%-os áfakulcs és a beszerzés drágulása mellett még mindig jobban megéri külföldi webáruházból válogatni.

Lehet számolgatni.

(blokkk.com, 2018. június 8.)

Bevásárlóturizmus: magyarok 50 milliárdot hagytak Ausztriában

A magyar bevásárló turisták a legtöbb pénzt a sógoréknál költik el, 50 milliárdot, egy kiruccanásban átlag 25 ezer forintot. 2017-ben a határokon túli boltokban 100 milliárdot szórtunk el. Öt év alatt megkétszereződött a magyarok bevásárlóturizmusa.

Mariahilfer Strasse, Shopping City Süd, Designer Outlet Parndorf az elmúlt jó néhány évtized és napjainknak is jellegzetes bevásárló célpontjai a magyar shoppingolók számára. Hajdanán még felhajtók is hajkurászták a magyarokat, hogy a Mariahilferen melyik boltba térjenek be szerény valutakeretüket elverni (meg még valamennyit a leleményesebbje). De volt ott "ungarische lángos" is, hogy a jó hangulat meglegyen. A nyolcvanas évek végén az első nagy bevásárlóhullámban például a Gorenje hűtő, a walkman, vagy éppen a lepukkant roncsautó volt a sláger, de volt, aki banánt vett. Persze, már korábban is kirándult ide a magyar vásárolni, de csak módjával, hiszen kicsit nehézkesebben mozoghatott, amikor például farmernadrágot vitt haza. Ezért is indult meg itthon a magyar farmergyártás állami segédlettel, Trapper volt a neve, valamikor a nyolcvanas évek legeleje táján.

Az osztrák boltokban régen sem voltak nyelvi nehézségei a betérő magyar vásárlóknak, igaz, többet kellett mutogatni, mint ma. Napjainkban azonban a magyar eladók egy része - feltehetően nem csekély számban - az osztrák boltokban dolgozik.

A ma bevásárlóturizmusa: hiába a webáruház, nagyon megy

A bevásárlóturizmust döntő részben négy ok befolyásolja. Az első a határon túli ár, a második a valuták árfolyama, ami nyilván összefügg az előbbivel, a harmadik pedig az utazás költsége, vajon megéri-e felkerekedni. És természetesen szerepet játszik a vásárlók kalandozási vágya, a vadászösztön is, az új vásárlási élmény kergetése. Utóbbi azért is fontos, mert a weben utazgatás nélkül is bármi megvásárolható a határokon túlról, ha az olcsóbb, szebb, jobb, vagy éppen nincs itthon.

De nem lehet eltagadni azt sem, hogy azért van olyan fogyasztási cikk, amire a magyar vásárló azt mondja, az odakint jobb minőségű (na persze nem olyan vizsgálati eredmények alapján, mint amit a NÉBIH lejelentett, a vásárló azért bölcsebb annál).

Az elmúlt öt esztendőt vizslatva a kiindulópont, hogy a kifejezetten bevásárlási céllal kiutazók egy napra mennek el shoppingolni. Ezeknek a bevásárlóutaknak a száma az időszak elejéhez képest előbb lecsökkent egy hullámvölgy aljára, majd újra felkúszott a korábbi szintre, a lakosság kiutazásainak számát tekintve. Úgy tűnik, ha vastagabb a pénztárca, nagyobb a shoppingtúrázási kedv is:

egynapos utak	2013	2014	2015	2016	2017
összes kiutazás	11,1	10,8	10,9	11,8	12,8
ebből vásárlás	4,5	3,4	3,4	4,1	4,6
KSH, összes kiutazások száma: millió fő, alkalom

De hát a lényeg a pénz. És itt azt látni, hogy nagyot ugrott a bevásárlóturizmus az elmúlt fél évtizedben, különösen az elmúlt két esztendőben, hiszen értéke megkétszereződött:

egynapos út	2013	2014	2015	2016	2017	változás
vásárlás	52,1	51,1	54,7	82,3	96,6	+ 44,5
KSH, érték: milliárd forint, változás: 2017/2013

Az egynapos bevásárlótúrák mellé odacsapva a többnapos bevásárlóutak néhány milliárdját, a bevásárlóturizmus költekezési mérlege túllépte a 100 milliárd forintot 2017-ben. A kétszeres növekmény pedig számottevő ütem, az érték pedig nagyobb annál az 50 milliárdos becsült adatnál, mint amennyit a weben külföldi áruházakból vásárolunk. Tehát a bevásárlóturizmus lenyomja a külföldi webvásárlást.

Ausztriában az átlagbevásárló turista egy kiruccanáskor 25 ezer forint körül költekezik, a Szlovákiát választó fele ennyit. Nyilván nagyok a különbségek egy-egy bevásárlás között, ha azt nézzük, hogy valaki átkerékpározik a határ túloldalára, például az ottani sarki fűszereshez, vagy esetleg valamilyen nagyobb értékű műszaki cikkre vadászik. Szembetűnő a szerb viszonylat több mint ötszörös megugrása:

egynapos utak	2013	2014	2015	2016	2017
Ausztria	25,5	26,2	28,2	40,6	47,8
Szerbia	2,9	4,9	4,1	14,1	17,2
Szlovákia	15,3	10,6	11,2	12,1	14,5
Ukrajna	2,6	3,7	4,5	6	5,6
Szlovénia	1,4	1,7	2,1	3,1	4,7
Románia	2,8	2,6	3	4,6	4,6
Horvátország	1,5	1,4	1,5	1,5	2,2
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint,

És úgy egyébként a magyarok külföldön

2017-ben összesen 816 milliárdot költöttek a magyarok külföldi utazásra. Ebben minden cél benne volt, pihenés, városnézés, rokonlátogatás, gyógykezeltetés, munkavégzés, minden más. Ebből boltokban 275 milliárdot költöttek a magyarok, hiszen nem csak shoppingolási céllal utaznak, így ennek része a 100 milliárdos bevásárlóturizmus. A várost látogató turisták is betérhetnek a boltokba, de ez a vásárlás már nem része a célzott bevásárlóturizmusnak.

És akik hozzánk jönnek

2017-ben a Magyarországra érkezett bevásárlóturisták, akik shoppingolni jöttek, 177 milliárd forintot költöttek el. Az összehasonlításban nyilván az is számít azért, hogy ők vannak többen. Mindösszesen 1.832 milliárd forintot költöttek, ennyi volt a magyar turizmus teljes bevétele az ideérkező külföldiektől. És persze az ideérkező turistáskodók is betértek a magyar boltokba, például élelmiszerekre 187 milliárd forintot költöttek, különféle egyéb vásárlásaik értéke pedig 396 milliárd forint volt, összesen 583 milliárd forint. Ez a teljes magyar kiskereskedelem 5-6%-a, tehát nem jött rosszul a magyar boltosoknak itthon.

(blokkk.com, 2018. március 12.)

Bevásárlóturizmus: többet vásárolunk, seftelünk, melózunk

Többen és többet vásároltak külföldön 2017 harmadik negyedévében a magyar vásárlók. A kedvenc változatlanul Ausztria, ahol karácsonykor is ömleni fog a magyar bevásárlóturisták pénze. Közeleg a bevásárlóturizmus mérlege a 100 milliárd forinthoz: nem üti agyon a web. Hozzánk is jönnek shoppingolni.

Az egynapos külföldi utazások jellemzője a pénz kergetése a határokon túl is, mivel legnagyobb számban a bevásárolni, üzletelni, vagy éppen dolgozni vágyók kerekednek fel erre a legfeljebb 24 órára. Persze, ott vannak még a turistáskodni, kirándulni szeretők is, de hát a pénzhajhászás - bevásárlás, seftelés, vagy éppen a munkavégzés - többeket mozgat meg egy-egy napon a statisztikák szerint.

Igaz az is, aki bármilyen céllal is lépi át a határokat, feltehetően költekezik is valamennyit, hiszen nyilván egy külföldi gyógykezelés, vagy éppen rokonlátogatás is tudja szívni a pénzt, ilyen, vagy olyan arányban. A többség mindenképpen vásárol valamit azon az egy szem napon is, függetlenül az utazás fő céljától. De karácsony előtt azért a bevásárlóturizmus a legfontosabb, hiszen ebben az időszakban költik el a legtöbb pénzt a külföldi boltokban a magyar vásárlók.

Bevásárlóturizmus: a szomszéd boltja sokak számára zöldebb

Szép számmal rugaszkodnak neki egy-egy napra a határon túli kalandozásnak a kifejezetten vásárlás céljával felkerekedők. A kiutazások száma 2016-ban összesen közel 12 millió alkalom volt (nyilván volt aki többször, volt aki egyszer sem indult el), ezen belül a bevásárlóturisták több mint 4 milliószor ingáztak a jobb vásár reményében.

2017 első háromnegyed évében összességében nőtt az egy napra külföldre igyekvők száma, 9,6 millióra a korábbi 8,9 millióról, mintha mindenki legalább egyszer nekidurálta volna magát. A bevásárlóturisták száma is emelkedett, a korábbi 3,1 millióról 3,5 millióra, ami azért 10% feletti növekedés.

Végül az egyes negyedéveket tekintve azért az kerekedik ki, hogy 2016-2017 időszakában szépen emelkedett a külföldre igyekvő bevásárlóturisták száma, de seftelni, vagy éppen munkát vállalni is többen mentek:

egynapos utak	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.
összes kiutazás	2,6	3,1	3,2	3	2,7	3,2	3,7
ebből vásárlás	0,9	1	1,1	1,2	1,1	1,1	1,3
üzletelés	0,2	0,3	0,3	0,3	0,3	0,4	0,4
munkavégzés	0,5	0,6	0,6	0,5	0,5	0,6	0,7
KSH, negyedéves adatok, érték: millió fő, alkalom

És így volt ez az elmúlt években is, ráadásul úgy, hogy 2016-ban éppen a bevásárlóturizmus rántott nagyot a mérlegen. Felfelé:

egynapos utak	2014	2015	2016	változás
összes kiutazás száma	10,8	10,9	11,8	+ 1
ebből vásárlás	3,4	3,4	4,1	+ 0,7
üzletelés	0,7	0,9	1,2	+ 0,5
munkavégzés	2,4	2,3	2,3	.
KSH, negyedéves adatok, érték: millió fő, alkalom

Szórjuk a pénzt a külhoni boltokban

Eddig sem volt rest felkerekedni a vásárló és egy külhoni boltban keresni a beszerezni valót, pedig ott az internet, de úgy tűnik, a webáruház egyáltalán nem fojtja el a bevásárlóturizmust, mivel a kalandvágy, a hagyományos vásárlás élményének a hajhászása még mindig erős.

2017 harmadik negyedévében ötödével nőtt a külföldi boltokban elköltött pénz értéke, túllépve a 25 milliárd forintot. Az első három negyedévben pedig már megközelítette a 70 milliárd forintot a családi import, ami a negyedéves növekedéshez hasonló súlyú emelkedést takar:

egynapos utak	2016 I.	2016 II.	2016 III.	2016 IV.	2017 I.	2017 II.	2017 III.
vásárlás	16,4	22,2	20,6	23,1	20,5	24,1	25,1
üzletelés	3,4	4,6	5,1	5,1	4,4	5,4	6,7
munkavégzés	3,7	3,2	2,9	2,9	2,9	3,0	2,8
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint

És növekedés figyelhető meg az elmúlt évek adataiban is, legfőképpen 2016-ban. Mindebből úgy tűnik, hogy eddig nagyot erősödött a határokon túli költekezési kedv:

egynapos utak	2013	2014	2015	2016	változás
vásárlás	52,1	51,1	54,7	82,3	+ 30,2
üzletelés	8,3	11,2	13,2	18,2	+ 9,9
munkavégzés	9,3	11,8	10,9	12,8	+ 3,5
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint, változás: 2016/2013

Ausztria, te drága: és majd jön még a karácsony

Hiába a magasabb árszint, a magyar vásárlók, ha már külföldre mennek, a szomszédos országok közül Ausztriát kedvelik a leginkább. Az elmúlt években és 2017 eddig eltelt időszakában is a külföldi boltokban elszórt pénz fele az osztrák boltosok markába csúszott. A sorban Szlovákia, majd Szerbia következik:

egynapos utak	2013	2014	2015	2016	2017*
Ausztria	25,5	26,2	28,2	40,6	33,4
Szlovákia	15,3	10,1	11,2	12,1	10,9
Szerbia	2,9	4,9	4,1	14,1	12,1
Ukrajna	2,6	3,7	4,5	6	4,1
Szlovénia	1,4	1,7	2,1	3,1	3,7
Románia	2,8	2,6	3	4,6	3,5
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint, */: 2017 első három negyedév

Horvátországban költenek a legkevesebbet a magyar bevásárlóturisták, másfél milliárd forint körül ingázik ennek értéke. Úgy tűnik, inkább a nyaralás a legvonzóbb ebben a viszonylatban, pusztán bevásárolni nem ide igyekeznek a magyar vásárlók.

És majd jön még a karácsonyi bevásárló roham, amikor úgy tűnik, további növekedés várható a bevásárlóturizmusban is. Könnyen a 100 milliárdos határ közelébe is szökhet a bevásárlóturizmus éves költekezési mutatója, ami nem kevés, hiszen az itthoni webvásárlásoknak a negyedéhez hasonló érték.

Jönnek persze ide is bevásárolni

A bevásárlóturizmus persze kétirányú, a magyar boltokat is keresik a külföldiek azzal a céllal, hogy itt költsék el a pénzüket. A kifejezetten vásárlási céllal Magyarországra érkező turisták 2016-ban 165 milliárd forintot költöttek el az itteni boltokban, 2017 első három negyedévében pedig 130 milliárd forintot, ez is egy növekvő előirányzat. A magyar boltosok így összességében jól járnak, hiszen többet költenek a külföldiek itt, mint a magyarok kint, de hát ez nem olyan nehéz mutatvány, hiszen az idelátogatók - és akik ide látogathatnak - vannak többen.

És a bevásárló turisták közül az osztrákok 46 milliárd forintot hagytak a magyar boltok pénztáraiban 2016-ban, 2017 első három negyedévében pedig 37 milliárd forintot hoztak a sógorok ide shoppingolási céllal. Hát ez bizony csak néhány milliárdos soványka többlet a javukra.

A legtöbbet a szlovák bevásárlóturisták költik Magyarországon, 2016-ban 54 milliárd forintot, 2017 első három negyedévében pedig 40 milliárd forintot. Hiába a bevásárlóturizmus kétirányú utca.

(blokkk.com, 2017. november 29.).

Bevásárlóturizmus:

szépen tartják a markukat az osztrák boltosok

Tartja ragyogó formáját a bevásárlóturizmus. Többször megyünk vásárolni és megint többet költöttünk. Ausztria nagyon hasít, ahol másfélszeresére ugrott a magyarok vásárlása. Közben van seftelés és munka is.

Az egynapos külföldi utakon a kiadások 87%-át élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, üzemanyag, valamint egyéb árucikkek vásárlására fordítják a magyarok, utazási céltól függetlenül. Szépen hízik is az egynapos utazásokon a családok költekezése. De nem csak kirándulgatunk az egynapos kiruccanások közben, hanem vásárolgatunk, üzletelünk és dolgozunk is e röpke idő alatt. Több napra vásárlási céllal nem nagyon utazunk, a munkavégzés pedig már egy másik történet, így a bevásárlóturizmus oldaláról az egynapos kiutazások adják a súlyt.

Többször veselkedtünk neki a külhoni vásárlásnak

A kiutazások számát nézve 2017 első félévében 5,9 millió alkalommal kerekedtek fel egynapos kiruccanásra a kirándulók (olyan is volt), vásárlók, vagy éppen munkát vállalók ami több az egy évvel korábbinál. A többség azonban nem kirándul, hanem a kiutazás fő célját nézve nagyobb részt vásárol, üzletel, vagy éppen valamilyen munkát vállal. A bevásárlási céllal nekirugaszkodók száma is nőtt ebben az időszakban, 10%-kal, 2,2 milliónyian indultak el határon túli boltszemlére.

Az egynapos kiutazás alatt feltehetően a többség mindenképpen vásárol valamit, függetlenül az utazás fő céljától. A kiutazások száma végül a következők szerint változott:

egynapos utak	2016 I.	2016 II.	2017 I.	2017 II.
összes kiutazás száma	2,6	3,1	2,7	3,2
ebből vásárlás	0,9	1	1,1	1,1
üzletelés	0,2	0,3	0,3	0,4
munkavégzés	0,5	0,6	0,5	0,6
KSH, negyedéves adatok, érték: millió nap

Több évre visszatekintve is kitűnik, hogy az egynapos turizmus fő célja a vásárlás, vagy valamilyen üzletelés (jövedelemszerzés valamilyen módon), vagy éppen a munkavégzés. Ez utóbbi nyilván a határmentén lakók számára kézenfekvő lehetőség, főleg a fizetésbeli különbségek miatt, leginkább nyugati irányban.

A kiutazások éves statisztikájából kitűnik, hogy a bevásárlóturizmus egyre vonzóbb cél sokak számára, hiszen ezeknek az utazásoknak a száma három év alatt 20%-kal megemelkedett. A kiugrás esztendeje 2016 volt, ekkor lendültek neki nagyobb számban külföldön költekezni a családok:

egynapos utak	2014	2015	2016	változás
összes kiutazás száma	10,8	10,9	11,8	+ 1
ebből vásárlás	3,4	3,4	4,1	+ 0,7
üzletelés	0,7	0,9	1,2	+ 0,5
munkavégzés	2,4	2.3	2,3	.
KSH, negyedéves adatok, érték: millió nap

Egyre több pénzt szórunk el a szomszédban: a kedvenc Ausztria

Szépen hízik a bevásárlóturizmus a legfrissebb adatok szerint. 2017 első félévében közel 45 milliárd forintot költöttek el a bevásárlóturisták külföldön, ami 15%-os, tehát csekély arányúnak egyáltalán nem nevezhető nagyságú növekedés. Ha pedig azt nézzük, hogy a vásárlási céllal utazókkal együtt az üzletelési, vagy éppen munkavégzési szándékkal egy napra valamelyik szomszédos országba átrándulók mennyit költenek, annak összege már 60 milliárd forint volt 2017 első félévében, ami 12%-os emelkedést takar:

egynapos utak	2016 I.	2016 II.	2017 I.	2017 II.
összes költekezés	29,8	36,5	33,3	39,2
ebből vásárlás	16,4	22,2	20,5	24,1
üzletelés	3,4	4,6	4,4	5,4
munkavégzés	3,7	3,2	2,9	3
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint

Az elmúlt évek külhoni költekezési adatai is azt mutatják, hogy 2016-ban igazán nagy kedvvel utazgattak a magyarok külföldre vásárolni és a 2017 első félévi adatok alapján a vásárlási kedv nem hagyott alább. A bevásárlóturizmus viszi az egynapos utazások során a külföldön elköltött pénz több mint felét:

egynapos utak	2014	2015	2016	változás
összes költekezés	100,4	102,9	140,9	+ 40,5
ebből vásárlás	51,1	54,7	82,3	+ 31,2
üzletelés	11,2	13,2	18,2	+ 7
munkavégzés	11,8	10,9	12,8	+ 1
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint, változás: 2016/2014

A magyarok kedvenc külhoni bevásárló célpontja pedig Ausztria. Ebben a viszonylatban a bevásárlóturizmus másfélszeresére ugrott, így az osztrák boltosok bizonyára nem neheztelnek a magyar vásárlókra. 2016-ban feltört Szerbia, de a szlovák boltosok is tartják a markukat, a többiek a szomszédok közül viszont már hátrébb kullognak:

egynapos utak	2014	2015	2016	2017*
Ausztria	26,2	28,2	40,6	22,4
Szlovákia	10,1	11,2	12,1	6,6
Szerbia	4,9	4,1	14,1	7,5
Románia	2,6	3	4,6	2,3
KSH, negyedéves adatok, érték: milliárd forint, */: 2017 első félév

(blokkk.com, 2017. szeptember 4.)

Tovább hízik a bevásárlóturizmus

Továbbra is Ausztriában költik el a legtöbb pénzt a magyar bevásárlóturisták. A bevásárlóturizmus ugyanolyan ütemben nőtt 2017 elején, mint a webkereskedelem. Persze, a külföldiek is jönnek hozzánk bevásárolni.

2017 első negyedévében sem lankadt a határokon túl bevásárolni szeretők kedve, hiszen megint több pénz költöttek a külhoni boltokban, mint korábban. A bevásárlóturisták első negyedévi 26 milliárd forintnyi pénzköltése hasonló ütemben nőtt egyébként, mint a hazai webkereskedelem (17-18%-kal). Igaz, a webköltekezés értéke nagyobb volt, 75 milliárd forint, de hát úgy tűnik, a vásárlók kalandvágya is erős maradt, a fotelben is nyomogatható számítógép kényelmével szemben.

2017 első negyedévében a bevásárlóutazások száma is nőtt, 1,3 millióra, ami kétszázezerrel több, mint egy évvel korábban.

Az első negyedévek bevásárlóturizmusát a következő adatok mutatják:

2017	2016	2015	2014	2013	2012
26	22	15	14	13	18
KSH, érték: milliárd forint, időszak: első negyedév

A határokon túlra utazó bevásárlók kedvenc terepe továbbra is Ausztria, ahol 2017 első három hónapjában 10 milliárd forintért vásároltak a magyarok a KSH adatai szerint (egy évvel korábban 9 milliárdot költöttek a sógoroknál). Ez már hosszú ideje így van, így feltehetően nem a kettős minőség kormányzati mérlegre dobása miatt bandukolnak a szomszédba a magyar vásárlók, de az is lehet, hogy ők már korábban tudtak valamit, hiszen Ausztria nem olcsó mulatság a bevásárlásban.

Szlovákia irányában már csak közel 3 milliárdért kerekedtek fel a bevásárló turisták, ez ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Két milliárd forintról 3 és fél milliárdra ugrott a Szerbiát felkereső bevásárló turisták költekezése, így lejjebb is szorították Szlovákiát a célországok rangsorában.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a bevásárlóturizmus, 2016-ban pedig jó nagyot ugrott:

	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2015
vásárlások értéke	74	60	62	68	101	149%
kiutazások száma	5,6	5	4,1	4,3	5,4	126%
KSH, egynapos vásárlási célú utazások adatai, vásárlások értéke: milliárd forint, kiutazások száma: millió darab,

Persze, hozzánk is jöttek bevásárlási céllal a külhoni vásárlók, így 2017 első negyedévében el is költöttek a magyar boltokban 39 milliárd forintot. Ez az előző évi 37 milliárd forinthoz képest már szerényebb, 5% körüli növekedés, a magyarok 9kinti bevásárlásainak bővüléséhez képest. Eddig is nagyobb volt egyébként a külföldiek bevásárlóturizmusa, így a hazai boltosok kasszájában ez ebben a viszonylatban többet hoz, mint amennyit a magyaroké visz.

(blokkk.com, 2017. június 6.)

Csúcsformában a bevásárlóturizmus

Fél országnyi ember bóklászott a határon túli boltokban, 100 milliárdot el is vertek 2016-ban. A legtöbbet a sógoréknál, ami nem volt nehéz, hiszen sok ott a magyar eladó. Ez rekord. Vajon ennek van köze a gyártók országonként eltérő receptúráihoz?

Ma már a fotel kényelméből a világ szinte bármely pontján kínált portékából lehet vásárolni a weben keresztül, karácsony táján ez is rásegített a posta csúcsra pörgetéséhez, de hát úgy látszik, ez kevés. A vadászat élménye nem hagyja nyugodni a vásárlót, aki az év bármely szakában sem rest felkerekedni azzal a céllal, hogy az országhatárt átlépve vásároljon.

Bevásárlóturizmus persze mindig is létezett, amióta határok választják el a piacokat. A vásárló nézi azt, hogy a kedvenc otthoni boltjában mi nincs, ha pedig van is, máshol mennyibe kerül. Hiánycikkekről nem lehet sokat beszélni itthon, hiszen a hazai áruválaszték összességében igazán bőséges. A külhoni boltok áraiban lehet mazsolázni, bár a gyengébb forintárfolyam, amikor a külföldi valuta drágább a magyar vásárló számára, azért fékezheti a bevásárlókedvet. Természetesen az utazási költséggel is számolni kell, de hát mostanság olcsóbb a benzin (bár azért araszolgat felfelé az ár), így ha már vásárolni megy a család külhonba, érdemes sokat shoppingolni, hogy a benzinpénz is megtérüljön.

2016-ban csúcsra járt a magyarok bevásárlóturizmusa

A magyar shoppingturisták döntő részben egy napra kerekednek fel a határon túlra vásárolgatni, ez adja a bevásárlóturizmus zömét, ami érthető is a háziasszonyok részéről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években hullámzott a költekezési kedv, nem is kicsit, általában 60-80 milliárd forint között mozgott az értéke.

2016 éles fordulatot hozott a magyar családok bevásárlóturizmusában, hiszen mind a korábbi, 2011 évi 80 milliárd körüli csúcsot, mind az előző, 2015 évi, a 70 milliárdot közelítő szintet is jelentős mértékben túllépte a külhoni shoppingolás. A százmilliárdos bevásárlóturizmus másfélszerese az előző évinek. Ráadásul sokszor utaztak ki a magyarok vásárolni, hiszen a kiutazások száma félországnyi népességet is jelentene, ha mindenki csak egy alkalommal kerekedne fel.

Sok mozgatórugója van a bevásárlóturizmusnak, de az év vége, a karácsonyi időszak az elmúlt évek többségében a legerősebb a költekezés nagyságát nézve. Legkevesebbet az év elején költenek a magyarok külföldön, ami érthető is, de a jó idő beköszöntével már a tavaszi hónapokban feljebb szökik a vásárlási láz.

Az elmúlt fél évtized bevásárlóturizmusát a következő adatok jellemzik:

	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2015
vásárlások értéke	74	60	62	68	101	149%
kiutazások száma	5,6	5	4,1	4,3	5,4	126%
KSH, egynapos vásárlási célú utazások adatai, vásárlások értéke: milliárd forint, kiutazások száma: millió darab,

Sógoréknál szeret legjobban shoppingolni a magyar vásárló

2016-ban a magyar bevásárlóturisták 41 milliárd forintot költöttek el a szomszédos Ausztriában. A shoppingolásban nagy nyelvi nehézségeik nem lehettek, hiszen az osztrák boltok dugig vannak magyar eladókkal. A korábbi években 30 milliárd alatt maradt a költekezés ebben a viszonylatban, 2016-ban viszont harmadával megugrott.

Meglepetésre a második legkeresettebb külhoni célország Szerbia lett, ahol 14 milliárdért vásároltak a magyarok, ami nagy ugrás a korábbi évek néhány milliárdjához képest. A szlovák boltok is az élbolyba tartoznak, ott 12 milliárdért vásároltak a magyarok. Ukrajna és Románia már leszakadt némileg, az ottani 5-6 milliárdos költekezéssel a képzeletbeli dobogósoktól

Természetesen külföldiek is jönnek Magyarországra bevásárolni. 2016-ban a Magyarországra vásárlási céllal érkezett turisták utazásainak a száma 10 millió körül mozgott, bevásárlásaik értéke pedig túllépte a 160 milliárd forintot. Hát igen, a magyar boltosok még nyerésre állnak a bevásárlóturizmusban.

Az osztrák bevásárlóturisták egyébként 24 milliárd forintot költöttek el Magyarországon 2016-ban, a szlovákok 16 milliárd forintot, a románok pedig 15 milliárdot. Úgy tűnik, az osztrák boltosok viszont verik a magyar boltosokat a bevásárlóturizmusban.

A rossz minőséggel elüldözik a magyar vásárlót a magyar boltból? Vagy csak üresjárat jön?

A fáma szerint egyes iparcikkek között akad bizony minőségi különbség, ezt magabiztos háziasszonyok állítják. A példákat most mellőzi a blokkk.com, de akinek van tapasztalata és akarja, az megoszthatja a többiekkel.

És ne feledjük, a politikusok az elmúlt napokban nagyot ugrottak egyes, a véleményük szerint kettős mércével eszkábáló multi élelmiszergyártókra. Hát, bizony, most akár azt is mondhatnák, hogy elüldözik a magyar vásárlót a magyar boltból a gyengébb minőséggel, azért megy külföldre vásárolni. Vélemény?

A blokkk.com szerint egyébként könnyen előfordulhat, hogy üresjárat lesz az összehasonlítgatásokból. Kényes kérdés az összehasonlító vizsgálat módszertana, ráadásul az is, mely termékeket választják ki a mustrára és a hogyan. Például ellenmintát is vesznek az osztrák boltban? Egyáltalán szólnak az osztrák boltosnak, hogy ellenőrök járnak a boltban, jegyzőkönyvet vesznek-e fel a mintavételről, vagy csak egyszerű vásárlónak álcázva leemelik a polcról a vizslatni kívánt terméket. Nem mindegy, hiszen a teszt hitelessége a tét. A két évvel ezelőtti vizsgálat módszertanáról, a kiválasztás szempontjairól semmit sem tudni. Pedig majd ez is adalék lehet a bevásárlóturizmushoz.

(blokkk.com, 2017. március 7.)

Kilőtt a bevásárlóturizmus

Másfélszeresére nőtt a bevásárlóturizmus: 2016-ban eddig többször és többet vásároltunk külföldön. A legnépszerűbb bevásárlóhely Ausztria, 40% körül költekezési részesedéssel. De miért is?

2016-ban nem csak a hazai, hanem a külhoni boltokban is többet költöttek a magyar családok, a vásárlási célú utazások adatait mérlegelve. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, harmadik negyedéves adatai szerint nem lankadt a július-szeptember közötti időszakban sem a bevásárlóturizmus, az első félévhez hasonlóan. A határokon túli bevásárlóturizmus ráadásul jóval nagyobb, 50% feletti tempóban ugrott meg az előző évhez képest, mint a kiskereskedelem hazai boltokban mért 5%-os növekedési üteme. Nőtt a vásárlási célú kiutazások száma is 2015-höz képest.

Az elmúlt években az első három negyedévben hullámzott a határokon túlra irányuló bevásárlóturizmus, de a 2016. évi növekedés lendületével összességében egy növekvő irányzat rajzolódik ki a költekezés értékét nézve:

	2012.	2013.	2014.	2015.	2016.	2016/2015.
vásárlások értéke	56,1	42,4	44,7	47,7	73,3	154%
kiutazások száma	4,2	3,6	3,1	3,1	3,9	126%
KSH, időszak: első három negyedév, egynapos vásárlási célú utazások adatai, vásárlások értéke: milliárd forint, kiutazások száma: millió darab,

A bevásárlóturizmus elsődleges mozgatórugója az ár, de sokat nyom a latba a választék is, mi az, ami esetleg nincs, vagy nem megfelelő a minősége. A végső árat persze más költségek is húzhatják lefelé, vagy éppen felfelé. Az elmúlt hónapokban olcsó volt az üzemanyag, ami alaposan lenyomta az utazás és így a bevásárlás végső költségeit, ez feltehetően 2016-ban alaposan felértékelte a bevásárlóturizmust. Sokat számít a valuták árfolyammozgása is, hiszen a forintokat valamilyen módon át kell váltani a célország pénznemére, de ezek a változások az elmúlt időszakban nagy kilengéseket nem mutattak.

A magyar bevásárló turisták kedvenc célpontja a költekezés értékét nézve eddig Ausztria volt, ami nem éppen az olcsóságáról híres ország:

viszonylat	2016.	2015.
Ausztria	28,5	19,9
Szerbia	10,6	2,0
Szlovákia	8,8	7,7
Ukrajna	4,3	3,1
Románia	3,4	2,3
KSH, első három negyedév adatai, érték: milliárd forint

Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy a sógoréknál is különböznek az árak az egyes boltok között, ráadásul az ottani termékminőség alsó sávja jobb, mint a hazai bóvli. Bizonyára a vásárlás élménye, az portékavadászat is sokat számít a bevásárlóturizmus megugrásában, főleg, hogy 2016-ban alaposan megugrottak a hazai bérek, így még erre is futotta.

A családok hazai bevásárlásaihoz mérve a bevásárlóturizmus részaránya 1% körül mozog, aminek értéke 2016-ban megközelítheti a 100 milliárd forintot, ennyit lefaragva az itthoni vásárlások növekedési üteméből. Magyarországra is jönnek vásárolni a szomszédos országokból, az ide irányuló bevásárlóturizmus (amikor az utazás fő célja a vásárlás) értéke 118 milliárd forint volt, a 2016. első három negyedévi KSH adatok szerint. Így egyenlőre a hazai boltosoknak áll a zászló.

Természetesen a turistáskodásnak sokféle célja lehet, nem csak a bevásárlás. Az egynapos kiruccanások költekezésében azonban a legnagyobb súlya a bevásárlóturizmusnak van. Minden külhoni turistáskodás költségét (a többnapos utazásokét is) egybevetve egyébként 600 milliárd forint felett mozog a költekezés mutatója.

(blokkk.com, 2016. december 5.)

Tobzódnak a vásárlók a külhoni boltokban

2016. első félévében közel 50%-kal nőtt a magyarok bevásárlóturizmusa. Ez a gyorsaság lepipálja a webes vásárlások bővülésének ütemét, bizonyára a turkálás élménye felülmúlja a fotel kényelmét. Ausztria a legkedveltebb vásárlási úticél.

Sokkal többet költöttek a családok 2016. első félévében a határokon túli áruházakban, mint korábban. A különbség nem is kevés, hiszen a növekedés üteme 49% volt, az előző év első feléhez képest. A bevásárlóturizmus javarészt az egynapos utazásokhoz kötődik, ami érhető, hiszen a cél a bevásárlás. A bevásárló turista nyilván számol is, az árcédulák, a valutaárfolyamok és a benzinköltség alapján. A hazai piac zömében 27%-os áfakulcsa is felfelé húzza az árakon keresztül a bevásárlóturizmus mérlegét.

A bevásárlóturizmus megugrása lepipálta a webáruházat

A webáruházas költekezés kiskereskedelmi ágát nézve (a KSH ezt méri, amiben például a pizza, vagy mozijegy megvásárlása már nincs benne) 2016. első félévében 131 milliárd forint értékű költekezést mért a KSH, aminek értéke ugyan nagyobb a bevásárló turizmusban elköltött 50 milliárd forintos összegnél, de bővülési üteme "csak" 30% volt. Ez annak tükrében is jelentős különbség, hogy a bevásárlóturizmusnak ellenlábasa a webáruház, hiszen az otthoni fotel kényelméből bármit meg lehet venni a határokon túlról az internet segítségével. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a bolti turkálás élménye sokak számára még mindig olyan élményt kelt, amiért akár távolabbi áruházba is érdemes felkerekedniük.

A bevásárlóturizmus az elmúlt időszakban a következők szerint változott:

bevásárlóturizmus	2016.	2015.	2014.	2013.	2012.
vásárlás	50,1	33,7	30,4	28,0	38,4
KSH, első féléves adatok, érték: milliárd forint

A sógorék boltja a legkedveltebb

Az egyes vásárlási céllal felkeresett országokat nézve természetes, hogy a szomszédbeliek áruházai viszik a prímet. Ausztria, ahol azért többnyire vaskosabbak az árcédulák, a legnagyobb pénztárca nyitogatója a határokon túlra kiruccanó magyar bevásárlóknak, a kinti költekezés közel 40%-os részarányával. Szlovákiában is sok pénz folyik el, de ennek összege már csak harmada az osztrákoknál elköltött összegnek. A szomszédokon túl Németország az egyetlen viszonylat, ahova még mennek bevásárolni magyarok, más távolabbi országba már nem. Feltehetően a használt személygépkocsi az egyetlen, aminek beszerzéséért messzebbre érdemes menni, de hát ennek is kialakult a saját üzletága, bár a kilométeróra üzletszerű tekergetése itt is, ott is nagy kockázatot jelent.

A magyar bevásárló turisták célországai a következők:

viszonylat	2016.	2015.
Ausztria	19,4	13,5
Szlovákia	6,2	4,7
Ukrajna	2,7	1,9
Románia	1,9	1,5
Németország	1,8	0,8
KSH, első féléves adatok, érték: milliárd forint

Mennyit is költünk akkor odaát: jön a 100 milliárd?

2015-ben 73 milliárd forintot költöttek a magyarok a külföldi boltokban vásárlási portyázásaik során. Az eddigi növekedési ütem mellett feltételezhető, hogy éves szinten túllépheti a 100 milliárd forintos határt a külhoni vásárlás értéke.

A Magyarországra vásárlási céllal látogató külföldiek költekezésében egyébként nem tapasztalható az előbbiekhez hasonló megugrás. 2016. első félévében 74 milliárd forintot költöttek a magyar boltokban a bevásárló turisták, ami persze azért több az egy évvel ezelőtti első félévi 61 milliárd forintnál, ötödével, ami úgyszintén jelentősebb bővülés.

(blokkk.com, 2016. szeptember 4.)

Nagyot ugrott a bevásárlóturizmus

2016. első negyedévében 50%-kal megugrott a határon túli költekezés. Ausztria a kedvenc bevásárló célpont. Ennyit az elmúlt évek elején nem költöttek a családok a határokon túl.

Sok oka lehet, ha a család felkerekedik és a határokon túl vásárol. Első szempont nyilván az ár, ami mögött ott lebeg a valuták árfolyama, a csúcstartó magyar áfa (hiszen elsősorban különféle iparcikkeket keresnek a távolban a bevásárlóturisták, ahol a hazai 27%-nál kisebb az áfakulcs), na és persze az utazás költsége, a most éppen nagyon olcsó benzin. A vasárnapi boltzár is felfelé húzhatta a bevásárlóturizmus mérlegét, a webáruházak lehetőségei viszont éppen ellenkező irányba tolhatják a mutatókat (hiszen a fotel kényelméből is vásárolható a határokon túlról). Tehát egyszerre több folyamat is mozgatja valamilyen irányban a vásárlási célú határokon túli kirándulásokat. Az is, hogy akik külföldön dolgoznak, már nem részesei a KSH méréseinek (bár az itthon maradt családtagoknak hazaküldött pénz bárhol kiköthet).

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kifejezetten vásárlási céllal felkerekedő turisták sokkal többet költöttek 2016. első negyedévében külföldön, mint egy évvel korábban. A 2016. eleji 22 milliárd forint értékű vásárlás másfélszerese az egy évvel korábbi értéknek:

2016 I.	2015 I.	2014 I.	2013 I.	2012 I.
22	15	14	13	18
KSH, érték: milliárd forint, időszak: első negyedév

A határokon túlra utazó bevásárlók kedvenc terepe Ausztria, ahol 2016. első három hónapjában 9 milliárd forintért vásároltak a magyarok a KSH adatai szerint (egy évvel korábban csak hat és fél milliárdot költöttek a sógoroknál). Szlovákiában már csak közel 3 milliárdért kerekedtek fel a bevásárló turisták, de Szerbiában is elköltöttek több mint 2 milliárd forintot. Németországban és Ukrajnában is elfogyott bő egy-egy milliárd forint a vásárolni vágyók pénztárcájából.

Ez akkor ez most mennyi?

A külföldre vágyó bevásárlóturisták 2015-ben 73 milliárd forintot költöttek el a külhoni boltokban, áruházakban. Az elmúlt fél évtizedben ez az érték 63 és 82 milliárd forint között hullámzott, aminek a kiskereskedelemhez mért aránya 1% körül mozog. A webes vásárlások értéke például ennek a háromszorosa (2015-ben közel 230 milliárd forint volt), vagy éppen a használt cikkek csak 40 milliárd forint értékben fogynak egy évben.

Természetesen a külföldiek is jönnek Magyarországra azzal az utazási céllal, hogy itt vásároljanak, minél gyengébb forint árfolyama, annál inkább meg is éri nekik. A hozzánk látogató vásárlók 2015-ben 138 milliárd forintot költöttek el a kereskedelemben, 2016. első három hónapjában pedig 37 milliárd forintot. Egyenlőre a hazai boltosok állnak jobban a bevásárló turizmusban.

(blokkk.com, 2016. június 10.)

Lökött egyet a bevásárlóturizmuson a boltzár

Vásárolgatunk külhonban, bár a fotelből elérhető akár a kínai webáruház is.

A bevásárlóturizmust nem csak a nincs befolyásolja, hanem egyebek mellett a devizaárfolyam, az üzemanyagköltség és természetesen a boltok árkülönbsége is. Az internet világa ráadásul a legtávolabbi webáruházat is az orrunk elé tolja, mindezzel együtt 2015-ben nőtt a bevásárlóturizmus, többet vásároltak a magyar vásárlók a határon túli áruházakban. Ebben bizony lehetett szerepe a vasárnapi boltzárnak is, hiszen az alacsony üzemanyagár mellett, miközben gyenge a forint árfolyama, kézenfekvő ok a hét utolsó napjára a boltbejáratokon lehúzott rácsok, redőnyök hada.

A Központi Statisztikai Hivatal külön méri a vásárlási célú turizmust, így képet lehet alkotni a változásokról. Az elmúlt években kisebb-nagyobb hullámvölgyek jellemezték a bevásárlóturizmust, miközben ezeknek a vásárlásoknak az értéke a kiskereskedelmi forgalom 1%-a körül mozgott. A már említett tényezők közül külön is érdemes figyelni arra, hogy 2010. még a válság időszaka volt, nem sok kedvük és pénzük volt a családoknak utazgatni és vásárolni, az elmúlt években pedig 2012-ben volt a legdrágább a benzin (426 forintos éves átlaggal), 2013-ban viszont a forint/euró árfolyam már megközelítette a 300 forintot. Mostanában ennél is több, a benzin viszont nagyon olcsó.

De hát végül is az elmúlt 2 esztendőben ugrott egyet-egyet a bevásárlóturizmus, a hazai vásárlások meglódulásával együtt. A 2015-ben bevezetett vasárnapi boltzár nyilván szerepet játszott a mutatók felkapaszkodásában, ugyanis ha egyebek mellett azt is nézzük, hogy egy bevásárló turista átlagosan mennyit költött, hát bizony ennek az értéke az elmúlt években 2015-ben volt a legnagyobb, átlagosan tizenhatezer-hatszáz forint.

A bevásárlóturizmus réme: a webáruház

Ne feledjük, az internetes költekezés, bármilyen furcsán is hangzik, kemény versenytársa a bevásárlóturizmusnak is, hiszen arra ösztönöz, hogy ne a kocsiba üljön a vásárló, ha már nem akar a sarki boltba menni, hanem csüccsenjen le a számítógépe elé.

Az elmúlt években 30-40% körüli mértékben nőtt évről-évre a magyar webes vásárlás, tehát a bevásárlóturizmus versenytársa alaposan elhúzott. 2015-ben - a kiskereskedelem áruösszetételét nézve - már 222 milliárd forintnyit vásároltak a magyar családok a webáruházakban, melyek egy része persze külföldi. 2010-ben még csak 46 milliárd forint volt ennek az értéke.

A bevásárlóturizmus részletes adatai egyébként a következők:

	bevásárlóturisták vásárlásának értéke	bevásárlóturizmus aránya a kiskereskedelemhez mérve	változás előző évhez képest	vásárlási céllal külföldre utazók száma
2010	65,6	1,3%	87,8	4,4
2011	82,1	1,3%	125,1	5,7
2012	78,7	1,2%	95,9	5,7
2013	63,2	0,9%	80,3	5,0
2014	67,7	0,9%	107,1	4,2
2015	73,3	0,9%	108,3	4,4
KSH, érték: milliárd forint, utazók száma: millió fő, kiskereskedelem: üzemanyag nélkül, bevásárlóturizmus: akik kifejezetten vásárlási céllal jönnek, mennek

(blokkk.com, 2016. március 5.)

Ugrott a bevásárlóturizmus a boltzár után

24%-kal többet vásároltunk második negyedévben külföldön, mint az év első három hónapjában, persze, a kép árnyalt.

A Központi Statisztikai Hivatal friss beszámolója szerint alaposan megugrott 2015. második negyedévében a magyar vásárlók bevásárlóturizmusa az év első három hónapjához képest. Volt már erre példa régebben is, de azok nem voltak ilyen meredek lépések.

A bevásárlóturizmus második negyedévi 24%-os növekedési üteme új csúcs, ami arra utal, hogy a vasárnapi boltzár nyomán is erősödött a határokon túli vásárlási kedv. A pontosság kedvéért a képhez hozzátartozik, hogy a bevásárlóturizmus változásában több ok is közrejátszik, így a kinti árak (sehol sincs 27%-os áfakulcs), az üzemanyag költsége (most nagyon olcsó) és a forint árfolyama (most nagyon gyenge).

A benzinár persze két irányban is mozgathatja a bevásárlóturizmust: ha olcsó, akkor eleve érdemes menni, mert kevesebbe kerül az útiköltség, de az is számít, ha valamelyik szomszédos országban kevesebbe kerül, mint itthon, hiszen akkor egy tankolásért is megéri felkerekedni. 2015-ben alaposan lement a benzin ára, de hát közben - éppen ellenkező hatást váltva ki - jócskán meggyengült a forint. A vásárló mindkettőt nézi: 2015. első félévében a benzin rekord olcsó, az euró rekord drága, de közben vasárnap a magyar áruházak zárva vannak.

A bevásárlóturizmus döntő része egyébként - mi más is lenne - egynapos kiruccanás.

A 2011-2015. között időszakban a második negyedéveket nézve a legtöbbet 2012. április-június közötti időszakában vásároltunk külföldön, ráadásul a legdrágább üzemanyagár mellett, úgy, hogy közben ez volt a bolti, áruházi költekezés mélypontja - itthon -, hiszen 2007-től számolva még 2012-ben is csökkent az előző évhez képest a kiskereskedelem (az eladott árumennyiség, a volumen). Röpke pillantásra úgy látszik, ha baj van itthon, akkor jobban szeret a vásárló külföldön vásárolni, hiszen az április-júniusi időszakokat nézve 2009-ben és 2010-ben is 18-20 milliárd forintot hagytunk a határokon túli boltokban, áruházakban, amikor bevásárlási céllal kerekedtünk fel.

A részletes negyedéves adatok:

	II.	I.	változás II/I. negyedév	benzinár ft/l	euró/forint árfolyam
	negyedév		változás II/I. negyedév	benzinár ft/l	euró/forint árfolyam
2015	18,6	15,0	1,24	363	307
2014	16,3	14,1	1,16	408	309
2013	14,7	13,3	1,11	418	296
2012	19,8	18,6	1,06	426	289
2011	18,9	16,9	1,12	383	279
KSH, érték: milliárd forint benzinár: 95-ös, éves (2015-ben féléves) átlag

Nőtt a vásárlási céllal külföldre utazók száma, de ez így volt a korábbi években is, önmagában ez természetesnek is tekinthető (2011-től 2014-ig bezárólag csak 2014. volt kivétel). A kereskedelem természetéből fakad, hogy a korábbi években a második negyedévben eleve többet vásároltunk külföldön is, mint az első negyedévben.

(blokkk.com, 2015. szeptember 8.)

Bevásárlóturizmus: vásárolunk külföldön

A használt autó örök sláger. Bezzeg a külföldiek nálunk! Majd a vasárnapi boltzár lendít a mérlegen? De hát ott a bevásárlóturizmus ellensége, a webáruház.

A Központi Statisztikai Hivatal egy kiadványában a minap közzétette, mennyit is költekeztek a külföldre utazó magyarok az elmúlt években. A bevásárlóturizmus nem újdonság, azóta létezik, mióta határok vannak, előtte pedig bizonyára nem volt jelentősége. A mozgatórugó lehet a hiány valami kelendő cikkből, a határon túli kedvezőbb ár és ezzel összefüggésben a valuták árfolyama, ami keresztül is húzhat sok számítást. Az elmúlt évek egyik tapasztalata, hogy ha 300 forintnál olcsóbb az euró, akkor inkább mi megyünk, ha drágább, akkor pedig inkább jönnek hozzánk a vásárlók.

Természetesen befolyásolja a háziasszonyok határokon átnyúló kalandozásait a közlekedés adottsága (például a távolság a határtól), a benzinár, vagy éppen az időjárás. Feltehetően a nyári idegenforgalmi, szabadságolási főszezon is a bevásárlóturizmus malmára hajtja a vizet, hiszen ha már nyaralni kell vinni valahová a kölyköt, a vasárnapi boltzár megkerülésének remek útja összekötni a kellemest a hasznossal.

Bizonyára meglepő is lehet, ha nem az elmúlt évekre, hanem több évtizeddel ezelőtti időszakra tekintenénk vissza, miket is szemezgettünk a szomszédok kirakataiban: hajdanán nylon harisnya, rúzs, hanglemez (bakelit), majd a műszaki cikkek hosszú sora, vagy például a farmer tartozott a külhonban vásárolt slágercikkek közé. Jöttek hozzánk is a szovjet tömbből, vinni ezt-azt, például igen népszerűek voltak a magyar butikok az NDK, vagy a szovjet turisták számára, már amennyire engedték őket idejönni. De hát ez már rég volt.

Jelenleg a használt autó viheti a prímet, aminek első nagy hulláma még a rendszerváltás hajnalán kezdte kisöpörni a szocializmus rozoga - de akkor azért szeretett - járgányait. A motorizáció révén a benzin is tétele a bevásárlóturizmusnak, ahol sűrűn fordul a kocka. Egyrészt az olcsóbb üzemanyagár eleve utazásra ösztönöz, az meg csak hab a tortán, hogy a határ melyik oldalán érdemes tankolni. A bevásárlóturizmus jelenlegi helyzete persze ellentmondásos is, hiszen a 27%-os áfa ösztönöz, a gyenge forint pedig érdektelenné is tehet a külhoni shoppingolásban.

A magyarok vásárlása külföldön

A KSH adatai szerint 2011-2014. között 60-80 milliárd forint között hullámzott az az összeg, melyet külföldön vásárlási célú kiutazásunkkor - a bevásárlóturizmus csatornájában - az áruházakban elköltöttünk. Ez bizony szerénynek tűnik első pillantásra, 1% körüli hányada a hazai bolti költekezésnek.

Az összes költésben a szállodaártól a repülőjegyen keresztül sok minden más is benne van, ennek egyik szelete a bevásárlóturizmus. Feltehetően a korábbi évek válsága is a bevásárlóturizmust húzta előre, az arányokat tekintve. Az egy napra utazók egyébként azok, akik nagyobb arányban kerekedtek fel vásárlási céllal, ha viszont több napra megyünk, ott már többségében más az utazás célja.

Hozzátartozik a képhez, hogy a külföldre látogatók sokféle céllal utaznak, ami lehet turisztikai, vagy üzleti jellegű is, így a kinti áruvásárlások teljes értéke több a bevásárlóturizmusban elköltött összegnél. Így 2014-ben több mint háromszorosa volt, amikor üzemanyagra, élelmiszerekre, egyéb termékekre több mint 200 milliárd forintot költöttünk. De hát az természetes, ha bármilyen céllal utazunk is, akkor vásárolunk ezt-azt az áruházakban. Ez viszont már nem kevés pénz.

És a külföldiek a mi áruházainkban

A vásárlási céllal idelátogató külföldiek 2014-ben 142 milliárd forintot költöttek a magyar áruházakban. Ez kétszerese a mi külhoni vásárlásaink értékének, de hát ők többen is vannak, tehetnénk hozzá. A legtöbbet a szlovákok költöttek, 55 milliárd forintot (hiába, a gyengébb forint nekik jó az euróval a zsebükben), őket az osztrákok követték 40 milliárd forinttal (sok mindenben olcsóbbak vagyunk a sógoroknál), a más országbeliek pedig nagyon messze kullognak utánuk.

A külföldiek összes vásárlása azért már jelentősebb tétel a kiskereskedelemben, 2014-ben 5-6% között volt (ebben a számításban a teljes, üzemanyaggal együtt mért kiskereskedelmet vettük figyelembe).

A bevásárlóturizmus nagy ellensége a webáruház

2015. első negyedévében különösebb változás nem tapasztalható a bevásárlóturizmusban. Eddig vannak meg a KSH adatai. A magyar háziasszonyok 15 milliárd forintot költöttek külföldön, ez volt már néhány milliárddal több is, kevesebb is. Az idelátogató bevásárló turisták elköltöttek 33 milliárd forintot.

Jó, de hát mi szükség a bevásárló turizmusra, ha ott a webáruház, ezen keresztül is lehet külföldről vásárolni. Szerte a világban elképesztő ütemben bővül az internetes vásárlás. Ez alól Magyarország sem kivétel, hosszú évek óta kétszámjegyű a növekedés üteme, sok-sok hónapban 20, 30, 40%-os mértékekkel. Feltehetően ez is oka annak, hogy a bevásárlóturizmus csak hullámzott az elmúlt években, az otthon kényelméből viszont egyre többet vásárolunk külföldi webáruházban is.

A vasárnapi boltzár hatásáról még nincsenek adatok, de a várakozások szerint ez azért felfelé húzza a bevásárlóturizmus mérlegét. Kérdés, hogy ebből mi látszik majd a statisztikákban.

(blokkk.com, 2015. július 30.)

Jönnek a csehszlovákok!

Na, ők azért így együtt nem, de a bevásárló turisták bizony igen.

Fellendült a forgalom a határmenti településeken, még Pécsre is megéri átjönni a horvátoknak élelmiszerért, a szerbek viszont inkább műszaki cikkekért járnak át Magyarországra. Bár már messze a kilencvenes évek eleje a bevásárlóturizmus nagyságát is tekintve, az uniós csatlakozásuk óta a horvátok egyre gyakrabban járnak Magyarországra bevásárolni, mivel az élelmiszer sokkal olcsóbb nálunk, ráadásul uniós tagságuk óta még a vámok sem drágítják a bevásárlást.

Nem csak a horvátoknak vonzóak a magyar élelmiszerárak, a szerb boltoknál is olcsóbbak a magyarok, ha élelmiszerről van szó, így a Vajdaság nyugati részéről is megéri átjönni Baranya megyébe. A Szerbiából érkezőknek nem az étel és az ital, hanem a műszaki cikkek érik meg igazán, mert visszaigényelhetik az áfát, és 300 euró felett vámot sem kell fizetniük.

Bár korábban jellemző volt, hogy a magyarok jártak át tankolni Horvátországba, mostanában már Magyarországon olcsóbb a gázolaj és a benzin is, de még nem annyival, hogy igazán megérje átjönni pusztán tankolni. Üzemanyag-turizmus ezért még nem alakult ki, viszont az jellemző, hogy ha a horvátok átjönnek vásárolni, akkor inkább itt tankolnak, mint otthon.

Szlovák szomszédaink is gyakori vendégek az északi országrészben, minél gyengébb a forint, annál inkább.

(Index, Bama, 2014. december 3.)

Közben persze nyitnak újak is. A statisztika szerint 2010-2017 között 23 ezerrel csökkent a boltok, vendéglátóhelyek, nagykereskedelmi raktárak száma. De ez csak a végeredmény, mivel emögött az húzódik meg, hogy évente átlag 24 ezer új üzlet nyílik, de ezzel szemben 27 ezer bezár. Több bolt zár be, mint amennyi kinyit, a statisztika csak ennyit mutat. Pedig nagy ám a körforgás.

A legutóbbi statisztikai adatok szerint 2010-17 között (2010-hez képest hét esztendő alatt) 23 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi boltok, a vendéglők, valamint a nagykereskedelmi raktárak száma (összefoglaló nevük a kereskedelmi szakzsargon szerint üzletek).

Ezen belül a boltok, vendéglők száma évről-évre csökkent, a boltoké 19 ezerrel, a vendéglőké 3 ezerrel, a nagykereskedelmi raktárak száma viszont ebben az időszakban összességében csekély mértékben ugyan - 129 darabbal -, de emelkedett.

Az előbbiek alapján a következő kép rajzolódik ki első körben az üzletek hálózatáról az elmúlt évek adatai alapján:

üzletszámok	2010	2017	változás
bolt	151.911	132.508	- 19.403
vendéglátóhely	55.065	51.740	- 3.325
nagykereskedelem	14.937	15.066	+ 129
üzlet összesen	221.913	199.314	- 22.599
KSH, érték: darab, év végén, bolt: kiskereskedelmi értékesítőhely, járművel együtt

De ez így túl egyszerű lenne, hiszen az üzletek jönnek, mennek, nyitnak, zárnak, de sokkal többen

A piac azért annál bonyolultabb, hogy egyszer létrejönnek a vállalkozások a maguk üzletével, utána pedig vagy történik velük valami, vagy nem, tönkre mennek, vagy nem, kirakják a végkiárusítás táblát, vagy nem. A statisztikában fellelhető 23 ezres üzletszám csökkenés mögött sokkal nagyobb számú új üzletnyitás és üzletbezárás van, az átlagos éves 3 ezres leépülésnél sokkal nagyobb a mozgás.

Hogy mekkora? Van rá adat, ami kikövetkeztethető.

Az üzleteket a jegyzők mellett a Zala Megyei Kormányhivatal is nyilvántartja, van országos üzletnyilvántartás. Ez minden 2010-ben már létező, továbbá azóta nyitott és bezárt üzletet egyenként nyilvántart a jegyzők adatszolgáltatása alapján. Csoportosítás nincs benne, csak egy hosszú lista (amiből jelenleg csak településre lehet lekérdezni), de hát ez is fontos adatsor.

Az elemzésünk összeállításakor 419.323 üzlet bejelentése szerepelt az országos listában, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi joganyag előírásai alapján 2010 óta ennyi bolt, vendéglő, nagykereskedelmi raktár rögzítése követhető nyomon (amiben benne van a 2010-ben létező üzletek száma is). De hát már tudjuk, a létező üzletek száma ennél kisebb, viszont már kiszámolható, mi is történt az elmúlt években. (Egy kis módszertan: a 419 ezres üzletszám tartalmazza a 2018-as bejelentéseket is, így az átlagos éves változások alapján 2017 végéig csak 390 ezer üzlettel számolunk, mivel eddig az időpontig tudunk ma vizsgálódni. A nagyságrendeket ez is - reméljük - pontosan tükrözi majd.)

Egy kis boltszámtan

A 2010-es 222 ezres üzletszám, akik akkor léteztek, a későbbi bejelentések nyomán, tehát 2017 végére 390 ezerre szökött fel. Így 7 esztendő alatt 168 ezer új bolt, vendéglő, nagykereskedelmi raktár nyitott, ami átlagosan évi 24 ezer darab.

Tudjuk, hogy 2017 végén már csak 199 ezer üzlet volt, tehát - egyszerűsítve, tízezerre kerekítve - 190 ezer bezárt ebben a hétéves időszakban. Ez éves átlagban 27 ezer üzletbezárást jelent, összességében.

Az üzletnyitások és bezárások különbségének nagyságrendje így 3 ezer (ami a kerekítés szabályai szerint ezerben számolva nem is tér el a statisztika éves átlagos üzletszám csökkenésénél).

Az okokról

Nyilván az első az éles piaci verseny, de ez túl általános is egyben. A magyar üzlethálózat, főleg a kiskereskedelmi boltoké elaprózottabb, mint a fejlett térségeké, így egy bolt átlagosan kevesebb vásárlót szolgál ki, ami versenyképességben hátrány. A magyar boltok közül ugyanakkor a nagyobb hazai láncokhoz tartozó, de ott is nagyobbaknak számítóknak sikerült előre is lépniük, nem is keveset (CBA, COOP) főleg fejlesztésekben.

Na de a legkisebbek. A bérverseny mellett fejlesztésekre már egyáltalán nem maradt pénzük, így emiatt is drágábbak, mint a többiek. A többségük még bírja - összességében nézve a bolttérképet -, de látni, hogy a végeredmények között rettenetesen nagy a mozgás. A boltszám változás azt jelzi, hogy nehezen találják a helyüket a piacon szép számban.

A pénzügyminiszternek és az innovációs miniszternek, ha már a kisvállalkozások technológiai, digitális lemaradásában egyetértettek, ott, és igazuk is volt, az eddigieknél mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, segítve a fejlesztéseket, enélkül nem fog menni sok kisbolt.

(blokkk.com, 2018. szeptember 12.)

Boltszám: esik, mint az eső

A legfrissebb adatok szerint négyezerrel csökkent 2017-ben a boltok száma. Minden áruterületen - élelmiszerben, iparcikkekben egyaránt - évről-évre kevesebb a bolt. És kevesebb településen lehet helyben vásárolni, mert 2017-ben 18 faluban bezárt az utolsó bolt.

2017-ben tovább csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, az egy évvel korábbiakhoz képest az élelmiszerboltok körében ezerrel, az iparcikkeseknél háromezer darabbal. A két döntő ok egyrészt a munkaerőhiány és a minimálbér okozta költségnövekedés, másrészt a kisboltok versenyhátránya (termelékenységi mutatói, például az egy alkalmazottra jutó forgalom, sokkal gyengébbek a nagyáruházaknál).

Az elmúlt öt esztendőt nézve már 21 ezer felett jár a boltszám csökkenés mutatója, a 2012-es évhez képest a korábbi 154 ezerrel szemben ma már csak 133 ezer boltba mehetünk vásárolni.

Csökkent persze a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is, 90 ezerre, miközben a korábbi években százezer fölött mozgott ez a mutató.

Az iparcikkes boltok közül többen buknak

A boltos világban a legtöbb szó az élelmiszerboltokról esik. Így könnyű lenne úgy vélekedni, hogy ott nagyobbak a bajok is és ott megy tönkre több bolt. De hát a számok nem ezt mutatják.

2012-ben a 154 ezer bolt 29%-a, 45 ezer volt élelmiszeres, számuk pedig 2017 végére 12%-kal csökkent. Az iparcikkes boltok száma eleve több volt, de az arányokat nézve valamivel nagyobb hányaduk húzta le végleg a redőnyt, 15%-kal esett a számuk. Így az élelmiszerboltok száma fél évtized alatt ötezerrel, az iparcikkeseké 16 ezerrel lett kisebb. A végeredmény pedig annyi, hogy manapság 40 ezer élelmiszerboltba, mellette pedig 92 és félezer iparcikkes boltba mehetünk vásárolni:

boltos világ	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2016	2017/2012
boltszám	153.735	148.959	144.190	141.133	136.420	132.508	- 3.912	- 21.227
élelmiszer	45.205	43.647	42.640	42.271	40.970	39.960	- 1.010	- 5.245
iparcikk	97.541	94.824	91.371	88.800	85.496	82.872	- 2.624	- 14.669
üzemanyag	2.257	2.134	2.090	2.146	2.125	2.077	- 48	- 180
jármű,alkatrész	8.732	8.354	8.089	7.916	7.829	7.599	- 230	- 1.133
KSH,

A boltok alapterülete is kisebb, mint korában. 2012-ben még 18,5 millió négyzetméteren lehetett válogatni és sorban állni, 2017-re már zsugorodott az alapterület, 17,4 millió négyzetméter volt. Úgy persze, hogy kisboltok bezártak, nagyboltok pedig azért épültek közben. Nőtt is az átlagos alapterület:

	2012		2017
	összalapterület	átlag	összalapterület	átlag
élelmiszer	5	110	4,7	119
iparcikkk	13,6	110*	12,7	121
összesen	18,6	121	17,4	131
KSH, érték: millió négyzetméter, */: üzemanyag és jármű nélkül

Csökkent a boltos települések száma is

2017-ben a boltos települések száma 2.927 volt. Ez 18 településsel kevesebb, mint egy évvel korábban. Öt esztendő távlatában pedig már 71 olyan település van, ahol ebben az időszakban bezárt az utolsó bolt is.

Jelenleg összesen 228 olyan település létezik, ahol nincs helyben bolt. Öt évvel ezelőtt ezek száma még csak 156 volt. A bolt nélküli települések aránya így 5%-ról 7%-ra emelkedett (az összes településhez mérve). Ez összefügg azzal, hogy a falvakban komoly társadalmi változások mentek végbe. Az egyik következmény, hogy a helyben lakók már nem tudnak egy boltot eltartani vásárlásaikkal. A boltos faluképhez hozzátartozik, hogy a legkisebb lélekszámú települések vásárlóereje eleve kevés egy bolt megélhetéséhez.

A vásárlási szokások is befolyásolták ezt a folyamatot, hiszen például akik a lakóhelyük határain túl dolgoznak és ingáznak naponta, azok bizonyára útközben is bevásárolhatnak - máshol, ha ott vélekedésük szerint szebb, vagy éppen nagyobb a bolt. És akadtak olyanok is, akik a falusi kisboltjuk helyett bevásárláskor eleve máshol másikat kerestek:

	2012	2017
település	3.154	3.155
boltos	2.998	2.927
bolt nélkül	156	228
KSH, városok és falvak száma

Egyébként az ötezer főnél kisebbek falvakban összesen 25 ezer bolt van, ahol van, ezen belül pedig a kétezer főnél kisebbekben 12 ezer. A legkisebb, kétezer főnél kisebb falvakban az átlagos boltszám 5, tehát ma még van terük a boltoknak, még ha csökkent is az elmúlt években.

Boltkilátások

A nagy üzletláncok értékesítőhelyeinek száma, akiknek 20-nál több boltjuk van, hullámzott némileg az elmúlt években, de nagyságrendjét tekintve nem változott 2017-ben az előző évhez képest, ebben a körben a boltszám 10-11 ezer között mozog. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a jelzett boltszám csökkenések a kisebb vállalkozásokat sújtották.

A boltok számának csökkenése előreláthatóan folytatódik a következő években is, feltehetően hullámzó ütemben. Szerepet játszhatnak ebben a nagyláncok nagyobb vonzereje mellett életmódbeli változások is, a fiatalabb generációk eltérő vásárlási szokásai és a webkereskedelem várható további térnyerése is.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar boltos hálózat elaprózottabb a fejlett térségekhez képest, ahol egy-egy boltra több vásárló jut, így nagyobb a bevételük. Ez viszont azt is jelenti, hogy a hazai bolt versenyképessége, jövedelemtermelő képessége gyengébb, így a kisboltok nehezebben bírják a versenyt, különösen akkor, amikor a bevételeknél sokkal nagyobb ütemben nőnek a bérköltségek, fejlesztésre pedig, ami elengedhetetlen a talpon maradáshoz, nem marad már pénz.

Azért Szatmáry Kristófnak is van némi igazsága.

(blokkk.com, 2018. május 22.)

Elbuszozok én a boltba, oszt jónapot

A szomszéd kisvárosba. Az áfészek sem tehetnek ám mindenről. A bolt nélküli települések száma 219, négyszer több, mint 15 éve. Nincs pénz a falusi boltban: váltania kellett volna, de miből.

A falusi kisboltok jelentős része a tönkremenetelhez igen csak közel jutott az elmúlt években, szép számban le is húzták a redőnyt, nem csak hétfőn, kedden, vagy szerdán, hanem végleg. Nem ők tehetnek sok mindenről, és van, akinek reménytelen a helyzete.

Ja, hogy eleve kevesebb az ott lakó és vásárló is

Csökken a népesség, mindenütt, a városokban is eleve kevesebb a vásárló. Ráadásul egy pár százezren el is mentek a határon túlra dolgozni. Igaz, utalgatnak haza nem kevés pénzt, de enni ott esznek és nem a mi sarki fűszeresünknél veszik meg a hozzávalót. A települések száma ugyanakkor nem csökkent az elmúlt másfél évtizedben, de úgy, hogy több a város és kevesebb a falu.

A településvilágnak is megvannak a maga szabályai, sajátosságai, például szét is válhat egy település. Igaz itt is, hogy minél kisebb egy falu, annál kedvezőtlenebbek az ott élők életkörülményei. Ráadásul sokan ingáznak is, hiszen helyben kevés, vagy alig van, vagy egyáltalán nincs munka. Az ingázók pedig egyáltalán nem biztos, hogy rohannak haza a kisboltba vásárolni. Sőt, ha már amúgy is utazniuk kell, könnyen lehet, hogy a nagyobb település nagyobb boltjában költik el a pénzüket.

És bizony akad olyan falulakó is, aki nem rest buszra szállni, és más település esetleg nagyobb boltjában kalandozni. Még meg is érheti neki az olcsóbb árak miatt, könnyen visszajöhet a buszjegy ára.

Tehát kevesebben vagyunk:

	2003		2017		változás
	település	lakosság	település	lakosság	település	lakosság
város	252	7,1*	346	6,9	+ 94	- 0,2
község	2.893	3,1*	2.809	2,9	- 84	- 0,2
összes	3.145	10,2	3.155	9,8	+ 10	- 0,4
KSH, településszám: darab, lakosságszám: millió fő, */: 2001 évi adatokból

Még szép, hogy minden városban van bolt, de faluhelyen

Nyomon követhető, hogy évről évre nő a bolt nélküli települések, falvak száma. Ez nem jó az ott lakóknak, hiszen azért helyben vásárolni, legalább egy-két apróságot, mindig kényelmesebb. De hát a bolt is vállalkozás, ahol a bevételnek többnek kell lennie, mint a kiadásoknak, költségeknek. Ez nem minden faluban jön össze:

	2003	2017
összes település	3.145	3.155
boltos település	3.105	2.936
bolt nélküli település	40	219
KSH, 2017: első félév

Boltok persze mindenütt, a nagyvárosokban is mennek tönkre. Az elmúlt másfél évtizedben közel ötödével csökkent a boltok száma Magyarországon, több mint 30 ezerrel. A nagyobb csapás a falvakat érte ez alatt az időszak alatt, mivel ameddig a városokban 12%-a szűnt meg a boltoknak végleg, a falvakban ez az arány 40%:

	2003	2017	változás
város	126.542	111.754	- 14.788
község	38.702	22.132	- 16.570
összesen	165.244	133.886	- 31.358
KSH, 2017: első félév

Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a magyar bolthálózat európai léptékben nézve az elaprózottabbak közé tartozik, ami azt jelenti a versenyképesség oldaláról, hogy egy bolt kevesebb vásárlót szolgál ki, akik persze így kevesebbet is költenek egy-egy boltban.

A legsúlyosabb gond azonban az, hogy a falu boltja versenyképességben, teljesítményben szerte a világban adottságai miatt eleve hátrányban van a nagyáruházzal szemben. Nagyobb láncban, nagyobb alapterületen egy kifli, vagy zsemle értékesítési költsége eleve kisebb, így könnyebb azt alacsonyabb áron kínálni. De ha a bolt még nagyobb alapterületű is például a kelleténél, régiek a berendezései, akkor még nagyobb a baj. Ez látszik is azon, hogy egy boltra milyen árbevétel jut. Természetesen tudjuk, hogy a multi láncok boltjai nagyobbak, de hát a különbség az különbség:

2016	árbevétel	boltszám	egy boltra jutó árbevétel
hazai láncok	1.475	9.374	157 millió forint
multi láncok	2.640	1.697	1.5 milliárd forint
KSH, top: Trade Magazin, Elektronikus Beszámoló Portál, árbevétel: milliárd forint, boltszám: darab

És egy másik teljesítménytényezőt nézve is tetemes különbségek rajzolódnak ki. Ilyen irányú eltérések persze szerte a világban vannak, de azért a kisboltnak is van tere. Csak éppen nem mindegy például, hogy milyen korszerű eszközökkel, módszerekkel dolgozik, nos, itt nagyon nagy az elmaradás. Fejleszteni, mert neki is kellett volna, a falusi kisbolt nem tudott az elmúlt években. Persze, mindehhez az is hozzátartozik, hogy a boltját sok idővel ezelőtt nem a mai vásárlóerőre tervezték. Váltani kellett volna, de nem volt miből:

	árbevétel (milliárd forint	létszám	egy főre jutó árbevétel (millió forint)
Lidl	315	3.820	82
Aldi	133	2.144	62
Penny	190	3.142	60
Auchan	294	6.140	48
Tesco	636	17.244	37
Spar	438	12.705	34
Krupp és Társa (CBA)	20	805	25
Élésker (Reál)	9	427	21
Coop-Szolnok	25	1.411	18
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, érték: milliárd forint, létszám: átlagos statisztikai, eltérő 2016. fordulónap: Tesco február 28., Auchan, Lidl: március 31. (Auchan, Lidl: korábban változott)

De van, aki buszra sem tud szállni.

(blokkk.com, 2018. február 6.)

Nagy a baj: két és félezerrel kevesebb a bolt

2017 első félévében két és félezer bolttal lett kevesebb a friss adatok szerint. És ez csak az első félév. Öt év alatt - 2012 óta - összesen húszezerrel csökkent a boltok száma: minden hetedik bolt bezárásra volt ítélve. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol helyben nincs bolt.

Nagy a baj a kisboltok körében, mivel 2017 első félévében folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a boltos kiskereskedelmi hálózatban. Évről-évre folyamatosan mennek végleg tönkre a kisboltok és az elmúlt öt esztendőben mindig csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Hiába nő 2013-tól folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom, a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Véletlen egybeesés, de miközben a kiskereskedelmi forgalom 20%-kal bővült az elmúlt öt évben, a boltok száma ugyanilyen arányban csökkent.

2017 első félévében az élelmiszerboltok száma félezerrel, a különféle iparcikk üzletek száma pedig kétezerrel csökkent. De ezek az adatok csak a tönkrement, bezárt és a kinyitott új boltok számainak különbsége: a blokkk.com már rámutatott arra, hogy évente tízezrével mennek tönkre és nyitnak új boltok, a KSH adatai csak a különbséget jelentik. De végül több üzlet zár be végleg, mint amennyi új nyit.

Jelenleg 2.936 településen van bolt, de ezeknek a településeknek a száma is csökkent fél év alatt kilenc faluval, ahol úgy zárt be a bolt, hogy helyben már nem lehet vásárolni. Az utóbbi öt esztendőben a bolt nélküli települések száma - 2013 első félévéhez képest - 53-mal csökkent.

A végleg tönkrement boltok 85%-a olyan kisvállalkozás, akiknek egy, vagy legfeljebb öt üzletük van. És a mérleg másik oldalát is nézve valamelyest nőtt a 20 üzletnél nagyobb láncok száma. Ebben a mutatóban persze néhány hazai kereskedő is benne van, a legnagyobbak ebben a körben is terjeszkednek.

Na de a minimálbér

A kisboltok tönkremenetelében több ok is fellelhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak - nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is - adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, boltfelújításra, vagy éppen az eladó bérére. De hát végül a vásárló maga dönti el, hogy hol vásároljon a család, eddig pedig úgy választott, hogy sok kisbolttól elfordult.

Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben.

A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.

A plázastop nyilván fékezte valamelyest az élelmiszeres multiláncok terjeszkedését (hiszen miattuk vetette be a kormány ezt a fegyvert, bármit is állít a szabályozás összehangolásáért felelős miniszteri biztos), de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat. Egyébként inkább több kivételt és célzott támogatást kellene adni nekik, a nagyok adminisztratív korlátozása csak kevés teret enged (és ott vannak a brüsszeli bürokraták, akiket lehet szeretni, vagy nem szeretni, de vannak).

A boltstatisztikában két szakasz különíthető el. A korábbi gazdasági válság közepette a 2005 körüli csúcsot követően indult hatalmas bezárási hullám, ekkor 15 ezerrel csökkent a boltszám. 2011-12 tájékán némileg emelkedett a boltok száma, de hát ez nem volt nagy megugrás, kétezer darab alatt maradt a két esztendő együtt számított növekedése. A 2012-es esztendőt követően viszont folyamatosan csökkent a boltos értékesítőhelyek száma.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a magyar kiskereskedelmi bolthálózat Európában az egyik legelaprózottabb. Ez azt jelenti, hogy egy magyar bolt az átlagosnál kevesebb vásárlót szolgál ki, tehát ebben a viszonylatban a hatékonysága, versenyképessége gyengébb.

Végül a következő kép rajzolódik ki a bolti kiskereskedelmi hálózatról az elmúlt évek adatai alapján:

	2005	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
boltszám	166.738	151.911	153.065	153.735	148.959	144.190	141.133	136.420	133.886
változás	.	.	+ 1.154	+ 670	- 4.776	- 4.769	- 3.057	- 4.713	- 2.534
KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt, változás: előző évhez képest, 2017: első félév

(blokkk.com, 2017. november 24.)

Tízezrével zárnak be és nyitnak a boltok, vendéglők

A KSH adatai szerint 2010-2016 között 18 ezerrel csökkent a boltok és a vendéglátóhelyek száma. De ez csak a végeredmény, mivel emögött az húzódik meg, hogy évente tízezrével zárnak be és nyitnak a boltok, vendéglők. Persze, több bolt zár be, mint amennyi kinyit. Nagy a nyüzsgés.

A Központi Statisztikai Hivatal adat szerint 2016-ban négyezer-hétszázzal csökkent a kiskereskedelemben a boltok száma. Vendéglátóhelyből is kevesebb lett, hétszázzal apadt a körük. De önmagában nem ezek a számok jelentik azt, hogy mennyien húzták le végleg a redőnyt, azok sokkal többen voltak. A mérleghez persze az is hozzátartozik, hogy nyitnak is boltok, vendéglők, mindezek eredője a KSH adatsora.

A következő kép rajzolódik ki első körben a kereskedelem és a vendéglátás hálózatáról az elmúlt évek adatai alapján hosszabb távon:

	2010	2016	változás
bolt	151.911	136.420	- 15.491
vendéglátóhely	55.065	51.954	- 3.111
nagykereskedelem	14.937	15.082	+ 145
üzlet összesen	221.913	203.456	- 18.457
KSH, érték: darab, bolt: kiskereskedelmi értékesítőhely

Hosszabb távon vizslatva egyértelmű a kép, hiszen az elmúlt hat esztendőben 18 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, de vendéglőből is kevesebb kereshető fel. A boltoknál gyorsabb, a vendéglátóhelyeken lassúbb az értékesítőhelyek lemorzsolódása, de végül is évről-évre kevesebb értékesítőhely kereshető fel.

Kisboltok bezárnak, nagyok nyitogatnak: nem kevesen

Létezik azonban más nyilvántartás is, igaz, összegzés nélkül. A kereskedelmi hatóságnak, aki a jegyző, a kereskedelmi törvény alapján a bejelentett és a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartást kell vezetnie, minden településen, ahol van bolt, vendéglátóhely, vagy nagykereskedelmi raktár. A Központi Statisztikai Hivatal egyébként ezeket az adatokat dolgozza fel, így a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma nem becslésre, hanem valós, tételes adatsorra épül.

Az önkormányzatok 2009 óta vezetik egy új rendben a nyilvántartásaikat (erről az esztendőről az átállás miatt nincs is a KSH-nál üzletszám adat), így 2010 óta térképezhető fel pontosabban az üzletszám változás (a kíváncsiskodók kedvéért, a korábbi, úgynevezett üzletköröket termékkörök váltották fel a boltok, vendéglátóhelyek, nagykereskedelmi raktárak engedélyezésében és nyilvántartásában).

Az egyes önkormányzatok kötelesek nyilvántartani az üzletek (boltok, vendéglátóhelyek, nagykereskedelmi raktárak) nyitásának bejelentését (az árusított termékektől függően az esetek többségében az üzletnyitáshoz elégséges egy bejelentés, de létezik még a működési engedély is egy szűkebb termékkörben), de természetesen a változásokat, és a tevékenység megszüntetését is.

Létezik ráadásul egy központi üzletnyilvántartás is, melyet a Zala Megyei Kormányhivatal vezet. Ezen szerepelnie kell minden olyan üzletnek, mely a már említett 2009. évi váltáskor működött, továbbá ezt követően nyitott, vagy éppen bezárt. Az adatokat az önkormányzatok szolgáltatják a kormányhivatalnak is. Nos, a kormányhivatal honlapján a jelenleg működő 203 ezer üzlet adatain kívül még további 200 ezer szerepel, összesen valamivel több, mint 400 ezer soron (egy üzlet adatai, nyitás, változás, tevékenység megszüntetése egy sorban szerepelnek).

A négyszázezres üzletszám nyilvántartás úgy lehetséges, hogy a már jelzett 2010-2016. közötti időszakban nagyon sok bolt, vendéglő, nagykereskedelmi raktár működése mellett újak nyitását és számos bezárást is rögzítettek. Az önkormányzati, kormányhivatali nyilvántartás ugyanakkor nem csak a hagyományos üzlethelyiségekre terjed ki, hanem be kell jelenteni az üzleten kívüli értékesítést is, például a csomagküldő (webes) árusítást, a mozgóboltot, közterületi, piaci értékesítést is. Feltehetően - egyebek mellett - jogszabályértelmezési kérdések miatt is lehetnek a nyilvántartásban pontosítást igénylő adatok, de a nagyságrendje azért jelzésértékű: nagyobb számban nyitottak és zártak be üzleteket az elmúlt években.

Évente tízezerszámra csuknak be és nyitnak a boltok

A számbavétel kiindulópontja a 2010-es esztendő, amikor új lapokkal indult az üzletek nyilvántartása az előző év átállását követően. Ekkor a KSH üzletszám adata és az önkormányzatoknál nyilvántartott boltok, vendéglátóhelyek és nagykereskedelmi raktárak számában lényeges nagyságrendi eltérés elvileg nem lehetett.

A 2010. évi 222 ezres KSH üzletszám 2016-ra 18 ezerrel 203-204 ezerre csökkent. De hát ez nem azt jelenti, hogy 18 ezer üzlet bezárt, és nem történt semmi más. A négyszázezres önkormányzati, kormányhivatali nyilvántartás nagyszámú üzletbezárást és üzletnyitást takar ebben az időszakban.

Figyelemmel arra, hogy a kormányhivatali lista tartalmaz üzlethelyiségen kívüli árusítást is, továbbá lehetnek benne átfedések (például egy-egy bolt adatában), így annyi becsülhető meg, hogy összesen 320-330 ezer bolt, vendéglátóhely, nagykereskedelmi raktár működött, nyitott ki, vagy zárt be a 2010-2016-os évek időszakban. A 2016. évi 203 ezres KSH üzletszám és az előbbi adat összevetése arra enged következtetni, hogy egy-egy esztendőben elérhette akár a 15-20 ezret is az üzletbezárások száma. A nyitások száma ennél valamivel kisebb lehetett, hiszen összességében esett az értékesítőhelyek száma.

És sok-sok jel arra utal, hogy a nagy vesztesek a kisboltok voltak, akik közül ugyan sokan próbálkoztak, de a nagyobb nyüzsgés, üzletbezárás is az ő körükhöz kötődik. A nagyáruházak közül is néhány bezárt (például barkácsáruházak), de nyitogatták is áruházaikat, persze, nem csak az élelmiszeresek körében.

(blokkk.com, 2017. október 16.)

2016-ban is ezrével dőltek be a kisboltok

2016-ban 4.713, öt év alatt 17 ezer, tíz év alatt 30 ezer kisbolt ment tönkre. Végleg, ennyivel csökkent ugyanis a kiskereskedelmi boltok száma. Nem bírják a versenyt, a béremeléseket és az online kasszát sem. A kormány csak az élelmiszeres multikat ostorozza, de közben az iparcikkes boltok nagyobb számban dőltek be az élelmiszereseknél. ₪₪₪

2016-ban folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a bolti kiskereskedelmi hálózatban, ahol folyamatosan mennek tönkre a kisboltok és szinte minden esztendőben csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. 2013-tól ugyan évről-évre nő a forgalom, de a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Kivétel nélkül minden esztendőben 2013-2016 között, pedig a kiskereskedelmi értékesítés együtt számolva közel 20%-kal emelkedett ezekben az években.

Hosszabb távon vizsgálódva is kétségtelen tény a kisboltok térvesztése, ráadásul a boltszám csökkenésének nagyságrendje kísértetiesen hasonló volt az elmúlt néhány esztendőben. A vasárnapi boltzár időszaka még békésebbnek is tűnhet, hiszen akkor kisebb arányú volt a boltbezárás.

A kisboltok tönkremenetelének hátterében több ok is fellelhető. A döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyláncok nagy fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, felújításra, vagy éppen az eladó bérére, így például nem véletlen a sok "rögtön jövök" táblácska az időnként lehúzott redőnyökön. Végül a vásárló maga dönti el, hogy hol vásároljon a család, hát eddig úgy döntött, hogy sok kisbolttól elfordult.

A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell, ami most már különösen drága egy kisboltosnak a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. Ezeknek a boltoknak a korábbi dohányáru értékesítés tiltás sem tett jót, hiszen nem mindenki tudott közülük trafikot is nyitni (vagy elkülöníteni ehhez helyet, a legkisebb településeken).

A plázastop nyilván fékezte valamelyest az élelmiszeres diszkontláncok terjeszkedését (hiszen miattuk vetette be a kormány ezt a fegyvert, bármit is állít a szabályozás összehangolásáért felelős miniszteri biztos), de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat.

Végül a következő kép rajzolódik ki a bolti kiskereskedelmi hálózatról az elmúlt évek adatai alapján:

	2005	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016
boltszám	166.738	151.911	153.065	153.735	148.959	144.190	141.133	136.420
változás	.	.	+ 1.154	+ 670	- 4.776	- 4.769	- 3.057	- 4.713

KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt, változás: előző évhez képest

Hosszabb távon vizslatva teljesen egyértelmű a kép, hiszen az elmúlt évtizedben harmincezerrel csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, ráadásul az elmúlt négy esztendőben együtt számolva több bolt dőlt be végleg, mint 2005-2010 között:

	2005-2010	2011-2016	2005-2016
boltszám változása	- 14.827	- 16.645	- 30.318

KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt

Az iparcikkes boltok száma sokkal jobban csökkent, mint az élelmiszereseké

Hát igen, a kormány multiszigorító intézkedései döntő részben az élelmiszeres nagyláncokat célozták meg eddig. De hát iparcikkes üzlet kétszer annyi van, ráadásul nagyobb számban és arányban mentek tönkre az élelmiszeres boltoknál az elmúlt években. Itt is sok multi lánc terjeszkedett, a tönkrement néhány iparcikkes nagyáruház helyére pedig mások jöttek. Nagyok.

Az egyes szakmacsoportokat nézve a ruházati boltok száma az elmúlt öt évben 20 ezerről 16 ezerre, ötödével csökkent. 2016-ban előző évhez képest valamennyi iparcikkes üzlettípus (például bútor, elektromos cikk, újság, sportszer, játék) boltszáma csökkent, három kivétellel: ezek a humán gyógyászati és az állatgyógyászati cikkek boltjai, de hát ezekből alig van több együtt számolva ezer darabnál, mellettük pedig a gépjárműszaküzletek (itt 2016-ban 3.009 bolt volt, 52-vel több mint egy évvel korábban).

Az élelmiszeres és az iparcikk boltok együtt csúsznak lefelé, csak éppen az utóbbiak sokkal gyorsabban:

	2012	2013	2014	2015	2016.	2016/2015.	2016/2012
élelmiszer	45.205	43.647	42.640	42.271	40.970	- 1.301	- 4.235
iparcikk	108.530	105.312	101.550	98.862	95.450	- 3.412	- 13.080
összesen	153.735	148.959	144.190	141.133	136.420	- 4.713	- 17.315

KSH, kiskereskedelem, járműboltokkal együtt

(blokkk.com, 2017. május 15.)

Az első félévben bedőlt kétezer-hétszáz kisbolt, pedig a nagy minimálbéremelés csak jön

Ezek a boltok még egy 10%-os béremelést sem bírtak ki 2016-ban. 2012 és 2016 között ugyanakkora mértékben csökkent a boltok száma, mint korábban a gazdasági válság - a 2007-2010-es esztendők - időszakában.

2016 első félévének végére a boltok, áruházak - a kiskereskedelmi értékesítőhelyek - száma 141.133-ról 138.794-re csökkent, a különbség egészen pontosan 2.339, a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint (jármű értékesítőhelyekkel együtt számolva). Ezen belül azonban a kisboltok száma több mint kétezer-hétszázzal csökkent, miközben a nagyobb láncok hálózata kisebb mértékben, de hízott.

Az üzletek száma Magyarországon már hosszú ideje folyamatosan csökken, az okok persze különbözőek. Egy hasonlóság mindig akad, ez pedig az, hogy a nagy áruházláncok tere folyamatosan nő, a kicsiké pedig ezzel ellentétben állandóan csökken. Sajátos okok is rátesznek egy-egy lapáttal, hiszen az elmúlt két esztendőben, 2014-ben és 2015-ben hiába nőtt 5-6%-kal évről-évre a kiskereskedelmi forgalom, azért az éppen ebben az időszakban kiépített és babérjait arató online pénztárgép rendszer elvette a kedvét néhány ügyeskedő, a nyugtaadást fölös úri huncutságnak tartó boltosnak.

2016-ban a kiskereskedelem 5%-os forgalombővülésének motorja a keresetek 6-7%-os emelkedése volt, amit nem egészen a GDP 2%-os növekedése hajtott fel, hanem a munkaerőhiány. A boltok, áruházak a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetét 10% feletti mértékben kényszerültek emelni, ami az átlag, az pedig köztudott, hogy a szóródás nagyon nagy. Könnyen feltételezhető, hogy a boltbezárás döntő oka a munkaerőhiány okozta költségemelkedés volt, párosulva azzal, hogy az üres álláshelyekre egyszerűen jelentkező sem akad mindig. Így előfordulhat, hogy nincs, aki a redőnyt felhúzza. Marad úgy.

Az egyes áruterületek boltjait nézve alig akad kivétel, ahol ne esett volna vissza 2016. első felében a boltok száma, ami azt is jelenti, hogy a kisboltok helyzete mindenütt egyformán nehéz, erre néhány példa:

	élelmiszer	ruházat	bútor	műszaki	barkács	sportszer	gyógytermék	benzinkút
2015 december	42.271	20.227	3.871	2.824	9.382	2.218	838	2.146
2016 június	41.745	19.518	3.756	2.720	9.236	2.219	860	2.211

KSH

Egy évtizede, 2006 óta csökken a boltok száma

Egy évtizede csökken a boltok száma Magyarországon. A csúcs a 2006-os esztendő volt, amikor megközelítette a 167 ezret a boltok száma. Így egy évtized alatt közel 28 ezerrel kevesebb lett a bevásárlóhelyek száma. Sok magyarázatot nem igényel, hogy a gazdasági válság időszakában nagyot zuhant a boltszám, ami 2010-ben 152 ezer volt. Ez 15 ezer üzlet elsöprését jelentette.

Némi nekirugaszkodás következett ezután, két esztendő üzletszám emelkedés, de így is csak 153 ezer fölé kúszott a boltszám 2012-ra. Ez viszont azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a válság időszakában:

	2005	2010	2012	2016	2005-2016	2005-2010	2012-2016
boltszám	166.738	151.911	153.735	138.794	- 27.944	- 14.827	- 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

Időközben nem csak a boltok, hanem az üzleteket működtető kiskereskedelmi vállalkozások száma is alaposan megcsappant, hiszen a csúcsot jelentő 2005. évi 112 ezer helyett 2016-ban már csak 94 ezer boltos cég ügyködött. 2015-höz mérve a kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 1.877.

Lyukas gödörben a kisboltok

A boltszám csökkenés részletei a kisboltok térvesztését mutatják. Egyértelmű, hogy a legkisebbek veszítik a legtöbbet, mivel a plázastop ellenére a nagy üzletláncok folyamatosan terjeszkednek. Ehhez persze hozzátartozik, hogy ha nem lenne építési tilalom, akkor azért még gyorsabban lépkednének áruházépítésben a nagyok és nagyobb lenne a kicsik baja. A 2012-től beléptetett plázastop sok-sok foltozgatás után sem akadályozhatta meg azonban a boltfelvásárlást, a bevásárlóközpontban a helységbérlést, vagy éppen a webáruház indítást, ami mind-mind a kisboltok helyzetét nehezítette. A kisboltoknak ugyanakkor nem volt pénzük olyan fejlesztésekre, ami segítette volna költségeik mérséklését, az olcsó banki hitel és a fejlesztési támogatás pedig elenyésző, a szükségesnél jóval kevesebb volt.

A kisboltok térvesztését pontosan mutatják a boltszám folyamatos, hosszú időre visszamutató változásai. A nagy láncok száma is csökkent, de ebben a kivonulások, a felvásárlások, azaz a piac koncentrációja játszott szerepet. A boltkoncentrációt jelzi, hogy az üzletek egyébként alacsony átlagos alapterülete valamelyest nőtt, 2016-ban 125 négyzetméter, ami 2005-ben 98 négyzetméter volt: aprónak tűnik mindkét mutató, de az üzletek többsége kisbolt, viszont így is 25% a növekedés ebben.

A boltosok csoportosíthatók oly módon, hogy egy-egy kereskedelmi vállalkozásnak hány üzlete van. A legkisebbek nyilván azok, akiknek csak 1 boltjuk van, ők alkotják a számuk alapján a legnagyobb tömeget, viszik a boltok több mint felét még ma is. Hasonlóképpen a kisebb vállalkozások körét gyarapítják azok is, akiknek 2-20 között mozog a boltszámuk. A 21 boltnál nagyobbak már a tehetősebb kereskedelmi vállalkozások, akikhez a legnagyobb üzletláncok is tartoznak.

	2005	2010	2015	2016	2016-2015	2016-2005
1 boltosok üzletszáma	86.030	81.075	75.287	73.908	- 1.379	- 12.122
2-20 boltosok üzletszáma	69.744	59.914	55.475	54.131	- 1.344	- 15.613
21 boltnál nagyobbak üzletszáma	10.964	10.922	10.371	10.755	+ 384	- 209

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév

(blokkk.com, 2016. november 28.)

A kisboltosok újabb teret buktak 2016-ban

Tovább csökkent a számuk. A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt. Egy öngól is belefért a pláza-stopba.

A kisboltosok 2016-ban kevesebben lettek. Így volt ez a korábbi években is, boltjaik száma hosszú ideje folyamatosan csökken. Úgy tűnik, hogy a három éve (2014-2016. között) esztendőről-esztendőre 5% körüli mértékben növekvő kiskereskedelmi forgalom mellett a kisboltosok keserű pirulákat is kénytelenek lenyelni.

2016-ban is csökkent a kisboltok száma

Magyarországon egy évtizede csökken a kiskereskedelmi boltok száma. A boltcsúcs 2005-ben volt, ehhez képest 2016. első félévének végéig 28 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ebből a 2016-os esztendő is kivette a részét, mivel az első félévben kétezer-háromszáz bolt szűnt meg végleg, de a kisboltosok vesztesége nagyobb volt. Ennek magyarázata, hogy a kisboltok száma kétezer-hétszázzal csökkent ebben a hat hónapban, de a nagyobb láncok üzleteinek a száma közben háromszázzal nőtt.

Némi nekirugaszkodás is volt azért, hiszen 2011-ben és 2012-ben némileg nőtt a boltszám, de így is csak 153 ezer fölé kúszott, de azóta - 2013-tól 2016 első félévének végéig - ismét csökkent, nagyjából annyival, mint a korábbi, 2005-2010. közötti időszakban:

	2005	2010	2005-2010	2012	2016	2012-2016
boltszám	166.738	151.911	- 14.827	153.735	138.794	- 14.941

KSH, kiskereskedelem járműboltokkal együtt, 2016: első félév vége

A kistelepüléseken egyre kevesebb a bolt

Magyarországon összesen 3.145 település van. Ezek nem mindegyikében található helyben bolt. A bolt nélküli települések a legkisebbek közé tartoznak, ami érthető, hiszen a kis lélekszámú falvakban egyszerűen nem éri meg boltot nyitni. Ezek száma azonban folyamatosan csökkent az elmúlt években, ami azt is tükrözi, hogy egyrészt a kistelepüléseken egyre kevesebben élnek, másrészt az ott lakók jövedelme messze elmarad a nagyobbak vásárlóerejétől.

települések bolttal	2012	2013	2014	2015	2016	2016/2012
számuk összesen	2.998	2.977	2.963	2.958	2.951	- 47
ebből község	2.554	2.533	2.514	2.491	2.484	- 70

KSH, üzlettel ellátott települések száma, 2016: első félév

A bolt nélküli községek száma azért csökkent nagyobb mértékben, mivel volt olyan más település, ahol korábban nem volt bolt, de közben nyitottak.

Egy másik megközelítésben nézve a 139 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyből a nagyközségekben és a községekben 23 ezer bolt található jelenleg, a többi a városokban van. A kétezer főnél kisebb településeken 12 ezer boltba lehet menni vásárolni.

Vasárnapi újranyitás: sok kereskedő nem örült neki

2016. április közepétől újra szabad a vásár vasárnap is. A vasárnapi boltzárt megelőző időszakban is megosztottak voltak a boltok a vasárnapi nyitva tartás kérdésében. A kisboltosok túlnyomó többsége - akár nyitva tartott, akár nem a hét utolsó napján - zárva tartás párti volt, a boltzárnak pedig örültek, hiszen abban reménykedtek, hogy csökkenhet a hátrányuk a régebben vasárnap is nyitva tartó nagyláncokkal szemben. Végül nem így történt, a vásárlók megmakacsolták magukat és vasárnap helyett a hét többi napján vásároltak a megszokott nagyáruházukban, miközben a - nem túl sok - nyitva tartó kisboltot széles ívben elkerülték.

A vasárnapi újranyitás visszarendezte a piacot abban a tekintetben, hogy a vasárnapi vásárlást kedvelő vásárlóknak újra kijut a jóból, ami viszont újra versenyelőnyt jelent a nagyáruházaknak a kisboltokkal szemben.

Vasárnap nyitva tartani ugyanakkor pénzbe kerül. A szokásos egyszerű napi működési költségeken (világítás, fűtés, klíma) kívül több ember kell hozzá és a vasárnapi pótlék is drágább lett, hiszen 50%-os mértéke ugyan nem változott, de az eladók bére közben több mint 10%-kal emelkedett, a vasárnapi pótlék pedig a magasabb bérre jön rá. Sokaknak nem éri meg pénzben számolva kinyitni, de a verseny rákényszeríti őket.

Munkaerő hiány: marad a "rögtön jövök"

A munkaerő hiánya mindenkit sújt, kicsit és nagyot egyaránt. A megszaporodott "rögtön jövök" táblák nem csak azt jelzik, hogy az eladó ebédelhet, wc-re mehetett, hanem azt is, hogy abban a kisboltban akkor éppen csak egy eladó dolgozik (a nagyobbakban azért többen ügyködnek egy időben).

A kisboltosok ráadásul sokkal kevesebb bért tudnak fizetni a nagyobb láncokhoz mérve. A legrosszabb helyzetbe az élelmiszerboltosok jutottak, ahol a havi bruttó átlagkereset a különféle szakboltokban (hús, hal, zöldség-gyümölcs, pékáru) 140 ezer forint környékén tanyázik, ők jellemzően kisboltosok, miközben a kiskereskedelmi átlag 160 ezer forint fölé kúszott. A multikat is magában foglaló élelmiszerkereskedelmi vállalkozások körében az átlagkereset 170 ezer forint környékén jár. Nem a kisboltos fizet a bolti dolgozóknak 300 ezer forintot megközelítő jövedelmet.

Pláza-stop: behátrált a kereskedelempolitika

2012-ben vezették be a pláza-stoppot, aminek célja a nagy üzletláncok, elsősorban a diszkontok építésének leállítása volt. Pláza-stopból három évet ígért a kormány, de némi ráncfelvarrással jelenleg is él a korlátozás. Egy kisboltos örült a döntésnek, hiszen számára kedvezőnek ígérkezett, ha nem épül mellette nagyáruház. De hát tudni, hogy épült azért, hiszen kerülő ösvény akadt azért néhány. Nem véletlen, hogy több pontjában is szigorodott a pláza-stop szabályozás az elmúlt években, például az üzletek kötelező parkoló építésében (nagyobb bolthoz kell parkoló is) megszűnt az önkormányzatoknál a kiváltás lehetősége.

Várható volt, hogy az Unió eljárást indít a pláza-stop miatt. A 2012-2014. évek közötti szabályozásban az csípte a szemét, hogy az egyedi mentességek elbírálásának szempontjai között ott volt a törvényben a kiskereskedelmi hálózat milyensége is, mint mérlegelési szempont. Nos, ezt az Unió nem engedi, nyilván ezért ezt a szempontot ki is hagyták a jogalkotók a 2015-től élő szabályozásból.

A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos, aki a szabályozás magvait még államtitkárként elvetette, nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy elsősorban környezetvédelmi és közlekedési szempontok játszhatnak szerepet a központi korlátozásban (természetesen az építési szabályok mellett). Ez viszont azt jelenti, tehetjük hozzá a biztos nyilatkozatához, hogy nyilvánosan nem lehet önmagában arra hivatkozni, vajon egy helyen sok, vagy kevés a bolt.

Szatmáry Kristóf kiemelte, a törvény egyik fő célja az, hogy ne terjedjen tovább kontroll nélkül az a nyugat-európai modell, mely alapján zöldmezős beruházással alakítanak ki újabb és újabb bevásárlóhelyeket a nagyvárosok környékén, ahová aztán vásárlók tömegei járnak ki. A miniszteri biztos rámutatott, hogy szerinte Budapesten ezt a folyamatot az utóbbi években sikerült megállítani. Inkább az lett gyakori, hogy a nagy kereskedelmi cégek korábbi áruházakat, vagy más elhanyagolt belvárosi épületeket újítanak fel megnyitandó üzletnek.

Hát ez azért öngól is, tehetjük ehhez is hozzá. A kisboltosok ugyanis pontosan ott tanyáznak, a lakott területeken, ahová a miniszteri biztos átterelte a nagyobb alapterületű boltépítést. Az Aldi ezzel a módszerrel csak decemberben három áruházat nyitott.

A tényekhez persze az is hozzátartozik, hogy ha nincs pláza-stop, még több áruházzal gyarapodtak volna a nagy láncok. Önmagukban az adminisztratív korlátozások azonban nem segítenek, ha a kisboltos nem kap fejlesztési támogatást, hiszen neki sem mindegy, mekkora költségekkel dolgozik (például mennyi áramot fogyaszt a boltja, mennyi üzemanyagot a kisteherautója, van-e pénze kifesteni). És némi adókedvezmény is rájuk férne, hiszen a kata, vagy a kiva a sajátosságaik miatt nem az ő világuk.

És a minimálbér

Eddig - 2012-2016. között - évente átlagosan 3.735 darabbal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a leépülés, ami a kisboltok térvesztését jelenti, előreláthatóan nagyobb ütemben fog folytatódni.

(blokkk.com, 2016. december 29.)

Na, a kisboltosok is kaptak a nyakukba

A kisboltosokat is megszorongatták: 200 milliárdjukba fájt az online kassza, a vasárnap meg bukta lesz nekik.

Sok szó esett már arról, milyen intézkedésekkel korlátozza a kormány a nagy áruházláncokat, megkísérelve kiszorítani egyiküket-másikukat a piacról. Állami áruház lesz-e ily módon, azt nem tudni, bár állami tulajdonú bank ugyebár van már, de bármi előfordulhat, akár az is, hogy nem jön be a kormány számítása, hiszen a kereskedelem nyitottabb piac a bankokénál és több az elhajlási lehetőség az ostorcsapások elől. Igen ám, de a kisvállalkozások is kaptak a nyakukba rendesen, nézzük csak sorjában.

Dohánypiac, minimálbér, nyereségminimum

Az első ostorcsapás a dohánypiac elvétele volt 2013. derekán, ami az élelmiszer kereskedőket sújtotta. Igaz, a nagy áruházláncoktól is elvették, de a kicsik sem lettek kivételezettek, hiszen az új trafikok száma tizede sem lett a korábbi dohányértékesítő helyeknek, így pusztán a matematika szabályai alapján eleve kevesen lehettek esélyesek a nyerésre. Ez különösen azokon a kistelepüléseken okozott éles feszültséget, ahol az ott ügyködő több kisbolt közül végül egy mégis csak hozzájuthatott a dohánykoncesszióhoz a többiekkel szemben. A legnagyobb csapás azonban azt az ezer trafikost érte, akiknek - többségüknek - egyszerűen abba kellett hagyniuk a dohányértékesítést egyik napról a másikra, koncessziót pedig kevesen nyertek közülük. A múlt nem számított.

A kötelező minimálbér és szakmai bérminimum is nagy nyomás a kereskedelmi kisvállalkozásokra. Rögtön jelezni kell, hogy a 100 ezer kiskereskedelmi - boltos - vállalkozás túlnyomó hányada kis- és középvállalkozás: az egyboltos vállalkozások száma 78 ezer, az 1-5 boltosoké 21 ezer, akinek pedig ötnél több üzlete van, azoké 2014-ben 1.105 volt a KSH legutolsó felmérése szerint. Mindez a kicsik szám szerinti 99%-os részesedését jelzi (persze a piaci részesedés már más a kicsik-nagyok között).

Ehhez még annyi magyarázat szükséges, hogy a kereskedelemben a kereskedelmi joganyag alapján a boltban dolgozó és értékesítést, a vásárlók kiszolgálását végző alkalmazottak jelentős részének meghatározott szakképzettségre van szüksége. Így például egy élelmiszerbolti eladónak kell szakképesítés, de egy zöldség-gyümölcs árusnak már nem. Így az előbbinek a szakmai bérminimumot, utóbbinak csak a minimálbért kötelező megadni. A kisboltosoknál ráadásul mindenféle arányt összevetve is több a szakképesítésre kötelezett eladó.

Kemény dió a nyereség-minimum számítás rendjének megváltozása 2015. elejétől. A vállalkozásoknak, akár a társasági adó alapján, akár a személyi jövedelemadó alapján adóznak, az egyéni vállalkozók pedig eleve az utóbbi csatornában vannak, ha tevékenységük veszteséges, választhatnak két lehetőség közül. Választhatják az úgynevezett jövedelem-(nyereség-)minimum számítás módját, ebben az esetben az adóalap a bevétel 2%-a. Igen ám, de 2015. január 1. előtt a bevétel csökkenthető volt az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ), az így kapott összegből (ami igazából a kereskedő úgynevezett árrése, amiből minden saját költségét fedezheti) kellett a 2%-os adóalapot számítani. Az ELÁBÉ tetemes tétel, hiszen átlagosan az általános forgalmi adó nélkül számított nettó árbevétel 70-80%-a körül mozog a beszerzés (az eladott áruk beszerzési) értéke. 2015-től viszont az ELÁBÉ már nem vonható le az árbevételből, így ennyivel ugrott meg a

a jövedelem-(nyereség-)minimum adóalapja a korábbi levonási lehetőség megtiltása miatt, tehát ha egy veszteséges kisvállalkozás ezt az adózási módot választja, háromszor-négyszer több adót kell fizetnie, mint korábban.

A rend kedvéért meg kell említeni a másik választási lehetőségét is a veszteséges vállalkozásoknak, amikor a gazdálkodás veszteségét felvállaló és a jövedelem-(nyereség-)minimum utáni 2% adót már nem választó vállalkozás nyilatkozatot köteles adni ad az adóhatóságnak tevékenységének egyes részleteiről. A nyilatkozat adatait az adóhatóság feldolgozza és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának, vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Ráadásul az adóhatóság ellenőrzése során a kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, a felmerült költségek (ráfordítások) indokoltságát az adózónak kell bizonyítania.

Online kasszatenger: 200 milliárd bukópénz befutott

2012. október 5-én bejelentették, 2014. augusztusában le is zárult az online pénztárgép rendszer kiépítése a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a szállodaiparban és a gyógyszertárakban. A kormány 50 ezer forint gépenkénti támogatásról döntött a kisvállalkozások részére, de hát ezt már nem minden, a jogszabályok alapján jogosult kereskedelmi kisvállalkozás tudta igénybe venni, mivel a forgalmazók egyes esetekben nem tudták határidőre leszállítani az online pénztárgépet a megrendelőnek. Kicsinyes volt a kormány, mivel mindössze néhány ezer kisvállalkozás csúszott le a támogatásról emiatt.

Keserű igazság, hogy az online kassza nagyon is bejött a költségvetésnek, az NGM közlése szerint az így nyert adótöbblet, tehát a korábbi időszakokhoz mért adóbefizetés megugrása 200 milliárd forint felett volt. A vásárlóknak is bizonyára vannak tapasztalatai, milyen üzletekben volt jellemző a nyugta-nemadás: kár szépíteni, a nagyáruházakban általában adnak, ahol pedig előfordul, hogy nem adnak, azok jellemzően a kisebb üzletek köréből kerülhetnek ki. Nos, ebből az következik, hogy a nyugtát nem adó vállalkozókon - jellemzően kicsiken - eddig 200 milliárd forintot bevasalt a költségvetés. Ez persze önmagában így igazságos, hiszen az nem megy, hogy az egyik vállalkozás ad nyugtát, a másik pedig nem. Tegyük azt is hozzá, hogy természetesen az adókerülgetésben már csíptek fülön nagyáruházat is, de ott más volt a módszer. A nemzetközi cégek adótili-tolija pedig már másik fejezet, ráadásul ott a nemzetközi jog jelenleg néhány húzást megenged.

Vasárnapi boltzár: nem lesz ez fenékig tejföl a kicsiknek, sőt, van benne kiszúrás is

A kormány most már kimondja, hogy a vasárnapi boltzár célja a magyar kisvállalkozások helyzetének javítása. Nos, aki azt hiszi, hogy ez menni fog, az nagyot téved. A nagybevásárlásra rászokott vásárló a szokásából nem enged, inkább megpróbálja kevéske idejéből elsősorban szombaton kipréselni magából a shoppingolást. Sorállásban gazdag ország lettünk, de a nagyáruházak éppen ebben használják ki előnyüket: sok-sok pénztárt kinyitnak, odacsalogatva a vasárnapi vásárlót. Ráadásul ismert tény, hogy amikor a vásárló tart a tömegtől az üzletekben, legfőképpen karácsonykor, akkor eleve nem a kisboltokat keresi, hanem inkább a nagyobbat, hiszen nem akar sorban állni szombat délelőttönként. Így a nagyáruházak még nyerhetnek is újabb vásárlókat. Majd meglátjuk, persze.

A boltzár törvény egyes intézkedései egyenesen kiszúrnak a kicsikkel. Így a non-stop kis üzletektől elbúcsúzhatunk, hiszen olyan tulajdonos és családi kör nincs, aki bírná a zárva tartási időszakban a kiszolgálást. Ezek a jellemzően néhány tíz-négyzetméteres pici üzletek, akik az év minden pillanatában nyitva voltak, természetesen eddig alkalmazottal dolgoztak éjszakánként.

A bevásárlóközpontok kis üzletei is lehúzhatják vasárnap a redőnyt, hiába próbálkoznak ma még a nyitva tartással. A tulajdonosok egy része nem is hajlandó a pult mögé állni, egy része pedig eleve reménytelen vállalkozásnak tartja a vasárnapi nyitást egy kongó bevásárlóközpontban.

A pékek, tejesek is szívnak, hiszen olyan nem sok akad köztük, akik kizárólag ezeket a termékeket árusítják. A virágárus pedig nem érti, hogy miért csak délig árusíthat alkalmazottal virágot a hét utolsó napján, amikor a vasárnapi, ünnepnapi virágvásárlás délután is tart. A legtöbb ünnepi köszöntőt a családok délutánra ütemezik, a virágvásárlók pedig mindek szaladgáljanak kétszer vasárnap, délelőtt virágért, délután meg ünnepelni. Na, az újságos sem repes az örömtől, hogy délben vagy bezár, vagy a tulaj áll a pult mögé.

Sok vásárló reggel hat óra előtt megy munkába, hozzászokott ahhoz, hogy előtte tud vásárolni, főleg a hajnalban is nyitva tartó kis élelmiszer üzletekben. Most nem tud, ezt a bevételt elbukják a kis boltok, főleg a kistelepüléseken. A tulajdonos persze odaállhat a pult mögé hajnali 5 és 6 óra között, de hát ennek is korlátozottak a keretei, főleg, ha korábban a nyitás előtt mással volt elfoglalva, például árubeszerzéssel.

A leépítések pedig a kormány állításával szemben már megkezdődtek, ráadásul éppen a kisebb üzletekben, akiknek meg kellett kurtítaniuk a nyitva tartást és nincs pénzük kísérletezgetésre, vajon mit csinál majd a vásárló.

(blokkk.com, 2015. március 26.)

Ezt csak otthon szabad megtenni, de ki tudja, mit hoz a jövő, hiszen van önkiszolgáló pénztár is, eladó meg nincs. Tombol az eladóhiány, lopakodnak is felfelé az eladóbérek: van, ahol már csak 300 ezer forint környékén akad munkatárs. A raktár és az online munkatárs bérek vannak az élen: Tesco, Lidl, CBA. Vannak persze különbségek is, jó nagyok. Ami jön, az csak a top. A nagyja sokkal lejjebb van.

Csúcson az üres álláshelyek száma a kereskedelemben is a statisztika szerint, a létszám nem nő, pedig se szeri se száma az álláshirdetéseknek. A boltos vállalkozások többsége nem fecseg a bérről, de a bérháború egyre többeket kényszerít színvallásra, hiszen az állást keresgélő dolgozó nyilván arra kíváncsi leginkább, mennyi is a hó végi pénz a borítékban. Hát igen van, ahol kézbe adják.

Bér- és létszámtérkép, ami persze csak az átlag

2018 első felében nem mozdult a boltos dolgozók létszáma, a korábbi évekhez képest sem igazán:

boltos világ	2018 I.	2018 II.
foglalkoztatottak	367	365
ebből alkalmazottak	322	320
alkalmazott*	203	203
KSH, érték: ezer fő, negyedéves adatok, */ négy főnél nagyobb vállalkozások átlagos állományi létszáma

A boltos eladók bér- és létszámtérképe egyébként a következő volt 2018 első félévében, a maga különbségeivel. És a bérek 2018-ban is 10% felett emelkedtek, mint 2017-ben is:

bolti eladók	létszáma		átlagkeresete
bolti eladók	január	június	január	június
összes	146	144	214	217
50 fő alatt	67	65	186	188
50-249 fő	16	16	217	219
250 fő felett	63	63	244	248
KSH, érték: létszám ezer fő, átlagkereset: havi bruttó, ezer forint, négy főnél nagyobb vállalkozások fizikai dolgozói

A bérháborúban a kicsik is kénytelenek nagyot lőni

Amit persze nem bír mindenki. És év közben is emelni kell a béreket, hiszen ma már nem csak a vásárlók, hanem az eladók kegyeit is keresni kell. Hiába, ha valamiből kevés van, az felértékelődik a piacon, a munkaerőpiac is piac.

A cégek honlapjait, állásközvetítők portáljait és a Jófogás hirdetéseit véletlenszerűen böngészve kitűnik, hogy heves bérharc zajlik az eladókért.

A hirdetések közötti válogatás játékszabályait összefoglalva: elsősorban bolti, vagy online értékesítő dolgozók utáni hirdetéseket kerestünk, csak beosztott fizikai dolgozókét (boltvezetőt, vagy helyettes sem, még akkor sem, ha munkaköri leírásában a takarítás is benne van). Elhittük, amit ígérnek, így a legnagyobb elérhető havi javadalmazást kerestük, minden számszerűsített elemével, így például a cafetériával együtt (jövőre könnyebb lesz utóbbit számolni).

A vasárnapi pótlékot nem vettük figyelembe, nem is nagyon lehetett. De az azért figyelemre méltó, hogy a CBA már 100% vasárnapi pótlékot is ajánl.

A részmunkaidős jövedelmeket nyolc órára vetítettük.

A karbantartók, áruterítő sofőröket nem vettük figyelmembe, csak a boltban és raktárakban dolgozókat. De azt azért eláruljuk, hogy például a CBA akár 400 ezer forint feletti keresetet is ajánl áruterítő sofőrnek, egy tól-ig felső határaként. A Tesco karbantartók is jól keresnek a cégen belül, többet, mint a húseladó.

Nem számoltunk most azzal, mit ígér az Aldi a nála eltöltött tízéves munkaviszony után, hanem mindenkinél csak azt néztük, hogy belépéskor, vagy éppen egy próbaidős időszak után mennyit is lehet keresni. (De hogy ne legyen titok, az Aldi eladója 10 éves munkaviszonnyal a háta mögött 400 ezret kereshet.)

A földrajzi különbségeknél a nagyobb bért vettük figyelembe (ami általában fővárosi, vagy más kiemelt térséghez kötődik).

Vannak más csábítónak szánt bérelemek is, például a Jysk Levi's munkanadrágot ajánl (de nem kötelező elfogadni). Egy ruhaboltban háromhavonta a legutolsó divat szerinti munkaruha az ajánlat. A Reálnál van jelenléti bónusz, ami első pillantásra furcsa, hiszen egy munkahelyen illik ott is lenni. Van, aki a törvényben előírt szabadságot garantálja. Még szép.

És megtudtuk, hogy van "fizetés kézbe 180 ezer", Nyíregyházán pedig KGST piac

De hát nem az előbbiekkel számoltunk. A blokkk.com válogatásának eredménye, hogy bizony szorongatják a multikat a tehetősebb magyar boltosok, nem is kicsit a nagy bérháborúban. A CBA dobogós, de eladóban sem rossz, a piacos és a piacozó árus eladója is hatalmas, 300 ezres bérrel számolhat. De ők csak a tehetősebbek, a kisboltos többség messze nem az. De hát most éppen ez van, azzal, hogy a bolti dolgozók havi átlagkeresete 217 ezer forint. Tehát ennek tükrében kell továbbolvasni:

Tesco	online sofőr	338
Lidl	göngyölegraktáros	332
CBA	raktári dolgozó	320
Euronics	szakértő	300
Fény utcai piac húsbolt	csemege pultos eladó	300
Kitelepülő árusítás	eladó	300
Lidl	targoncavezető	296
Lidl	áruösszekészítő	290
Lidl	bolti dolgozó	288
Aldi	raktári dolgozó	286
Nonstop élelmiszer	eladó	285
Fornetti Pékség	eladó	285
Aldi	eladó	284
CBA	eladó	280
Árpád Nonstop	eladó	280
Kika	raktárkezelő	275
Kika	eladó tanácsadó	270
Reál	eladó	264
Spar Partner	eladó	250
Forrás: céges, állásközvetítő honlapok, Jófogás

Az új front a bérharcban: online munkatárs, raktári dolgozó

Miért az online? Mert az a jelen és a jövő egyik nagy csatornája. Az elmúlt időszakban több áruházlánc indította el online értékesítését és folytatja azok fejlesztését, egyebek mellett kiterjesztve az elérhetőségét az ország egyre több szegletére, bővítve a házhoz szállítások körét. Nemrégiben lépett be az online piacra a dm, de az Ikea is még ez elején tart az online rendszerének építésében. És bármikor jöhet a Spar is.

Kitűnik azonban, hogy az online áruházi kör a folyamatos fejlesztések és az újonnan belépők nyomán egyre több munkatársat keres. A webforgalom tíz év alatt megtízszereződött, így nagyon kell a munkaerő ide is. Ez az egyik új, éles frontvonala a munkaerőért vívott csatának.

A másik a logisztika. Mert ezen rengeteg költség múlik és a digitalizáció itt is mindent felrobbant. A jó logisztika, a raktárakban majd a robotok (lesz ilyen) sok pénzt jelentenek, megtakarításban, költségben. A kereskedelem a vásárlók után erről szól. A nagy áruházláncok körében folyamatosak a fejlesztések. A Penny néhány hónapja adott át egy új 28 ezer négyzetméteres logisztikai központot, az Auchan közel 90 ezer négyzetmétert épít. A magyar láncok közül a Reál Biatorbágyon rendezkedik be, egy 15 ezer négyzetméteres raktárbázissal. Neki itt egyébként nem lesz könnyű dolga a munkaerő keresésben, hiszen a környéken tanyázik logisztikájával az Aldi, a Tesco, az Ikea, a Spar sincs messze, tehát ha embert akar, akkor több bért is kellene fizetnie.

Persze, mindehhez a jelenlegi munkaerő hiányos munkaerőpiaci helyzetben több bér dukál. Ez látszik is, már amennyire az álláshirdetésekből ez kiderül, hiszen a többség titkolja a fizetéseket. Pedig előbb-utóbb úgyis kiderül, hol mennyit lehet keresni.

(blokkk.com, 2018. szeptember 11.)

Ha eladónak mennél: diszkonton túl is van bér

Megkevertük a boltos béreket a szakmák között: magyar láncok is szorongatnak multi áruházakat. Az Euronics például hasonló bért ad, mint a Decathlon, vagy a Penny. A CBA-s Krupp a Tesco környékén jár bérben. És vannak, akik 200 ezer alá szorultak, ruha és élelmiszeres boltok. Különbség: 150 ezer.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a boltos béreket számos tényező befolyásolja, ugyanúgy, mint más területeken. Számít, hogy mit árul, hiszen a párizsit, vagy a televíziót másként kell eladni. De számít a bolt típusa is, például mennyire önkiszolgáló, van-e benne csemegepult, vagy hányan dolgoznak részmunkaidőben. És hogy ne legyen vége a sornak, van, ahol kötelező egy eladónak a szakképesítés, például az élelmiszerboltban, ugyanakkor van, ahol nem, például a zöldséges, vagy ruházati boltokban.

Végül azért tettünk egy próbát és a legkülönbözőbb szakmákban néztük meg a legutóbbi beszámolók alapján, mennyi is az átlagbér egy-egy - többé-kevésbé véletlenszerűen, vagy éppen megfontoltságra törekedve - kiragadott boltnál. És szakítottunk a hagyományokkal, nem számított, hogy ki milyen áruterületen mozog, hiszen ha például állást keres valaki, ha teheti, turkál máshol is, mint ahol éppen van. Van is munkaerő vándorlás a boltok között.

2017-ben egyébként a bolti kiskereskedelemben 232 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez volt az az esztendő, amikor nem csak a munkaerőhiány, hanem a minimálbérek előírt, nem kicsi emelése miatt is ugrottak 10% feletti ütemben a keresetek. Különbségek azonban mindig is voltak a boltos bérek, keresetek mögött, most is ennek jártunk utána.

A nagyobb láncok körében az Aldi adja a legtöbb bért a beszámolója alapján. A diszkontok eleve úgy dolgoznak, hogy kevesebb eladóval mozgatnak több árut, nincs csemegepult, tehát a vásárlónak nem kell sokat vacakolnia a bevásárlással. És ráadásul úgy tűnik az Aldi álláshirdetéseiből, hogy a bolti dolgozók részmunkaidőben ügyködnek, ami egyik oldalról előnyös, a forgalom hullámzásához is igazodó munkaszervezési megoldás, másrészt nyolc órára vetítve, ha így számol valaki, nagyobb bér jön ki, mint ami számfejtve lett a tényleges részmunkaidő után. De hát máshol is dolgoznak részmunkaidősök, ilyen, vagy olyan arányban.

Az Euronics, a Media Markt és a Decathlon is jóval az átlag feletti kereseteket adott, nagyságrendjét nézve nincs is különbség közöttük, így mindhárman - közösen - dobogósoknak tekinthetők-

A munkaigényesebb szupermarketek már nem adhatják ugyanazt a bért, mint a diszkontok, hiába, a szélesebb választék is többe kerül, az árverseny pedig fékezi a költségeket, a bérköltségeket is egy határon túl. A CBA-s Krupp és Társa beverekedte magát a Spar és a Tesco közé, ami a magyar cég nagyságát nézve nem kis eredmény.

A ruházati boltok a mezőny második felébe szorultak. Ebben feltehetően szerepet játszhatott az is, hogy itt nem kötelező a szakképesítés az eladóknak, így nem volt olyan nagy a nyomás a minimálbér oldaláról a legkisebb keresetűeknél, de azért akadtak különbségek itt is.

Végül a kiragadott boltok között 150 ezer forint körüli volt az átlagkeresetek különbsége 2017-ben (teljes és részmunkaidősöket, fizikai és szellemi dolgozókat együtt nézve). Az élelmiszerboltok között az Aldi és a Reálos Élésker között is hasonló a rés:

	árbevétel milliárd forint	bérköltség milliárd forint	létszám fő	átlagkereset ezer forint/hó
Aldi	170	11	2.561	345
Lidl	339	16	4.217	310
Euronics	52	4	1.077	293
MediaMarkt Westend	7	0,3	86	290
Decathlon	54	4	1.071	290
Penny	212	12	3.408	287
Praktiker	48	4	1.296	283
OBI	75	6	1.744	266
Deichmann	32	3	816	259
Spar	478	39	12.814	251
Rossmann	73	5	1.582	250
Pirex	3	0,5	155	242
C&A	27	1	377	238
Kristóf Férfiruha	1	0,1	42	234
Krupp és Társa CBA	21	2	773	231
Tesco	623	44	16.067	227
Coop Star	19	2	895	215
Empórium	0,5	0,1	26	199
H&M	46	2	1.003	198
Élésker Reál	9	1	426	195
Háda	11	1	596	192
Elektronikus Beszámoló Portál, nettó árbevétel, bérköltség: milliárd forint, bérköltség: személyi jellegű egyéb kifizetés és járulék nélkül, havi bruttó átlagkereset, ezer forint/hó

(blokkk.com, 2018. augusztus 6.)

Elszólta magát a Kika, mennyi fizetést ad

Lehull a lepel: ennyiért gályázhatsz raktárosként, eladóként a Kikában.

A Kika is megosztja már álláshirdetéseiben, hogy mennyit lehet keresni, ha az adott pozícióban helyezkedsz el, írja a Pénzcentrum. Megnéztük, hogy van-e differencia a különböző áruházaknál elérhető bérek között, és egyáltalán mennyit lehet keresni, ha a bútoráruháznál helyezkedsz el.

A Szárnyas Fejvadász Facebook-oldalon szúrtuk ki, hogy munkatársakat keres a Kika. Mivel a hirdetésekben meg volt adva a cafeteriával együtt kalkulált bruttó bér, ezért felkerestük a Kika karrieroldalát, ahol kiderült, hogy az összes pozícióhoz feltüntetik a kereseti lehetőségeket. Érdekesség, hogy ugyanazért a pozícióért kevesebbet fizetnek Győrben és Pécsett, mint Budapesten, ami valószínűleg a megélhetési költségek közötti különbségből adódik.

KIKÁNÁL MEGHIRDETETT POZÍCIÓKHOZ TARTOZÓ BRUTTÓ FIZETÉSEK CAFETERIÁVAL EGYÜTT:

	Budaörs	Budapest	Soroksár	Győr	Pécs
Adminisztrációs ügyintéző	250 0000
Raktárkezelő	275 000	275 000	275 000		239 000
Eladó-tanácsadó		210 000 - 270 000	210 000 - 270 000	210 000 - 250 000	210 000 - 250 000
Reklamációs ügyintéző		250 000	250 000	239 000
Pénztáros-árufeltöltő		235 000
Bútorösszeszerelő				240 000
Bruttó összegek cafetériával, pórlékokkal együtt; 2018.07.22-i állapot; forrás: Kika web

Budapesten raktárosként bruttó 275 ezer forintot lehet keresni, Pécsett csupán 239 ezret,

Budapesten reklamációs ügyintézőként 250 ezer forintot lehet keresni, Győrben csak 239 ezret,

eladó tanácsadóként pedig a bérsáv felső határa alacsonyabb 20 ezer forinttal Győrben és Pécsett, mint a fővárosban.

Mivel a munkatársakkal szemben feltüntetett elvárásokban nincs különbség, a fentiek alapján könnyű kiszámolni, hogy raktárosként 15 százalékkal lehet jobban keresni a cégnél Budapesten, mint Pécsett, reklamációs munkatársként 4,6 százalékkal fizetnek kevesebbet Győrben, mint a fővárosban, a két említett vidéki városban pedig egyaránt 8 százalékkal alacsonyabb fizetést érhetünk el eladóként, mint a budapesti üzletekben.

A fenti példa is alátámasztja, hogy országos szinten még mindig nagy különbségek vannak a bérek között. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2016-os adatai szerint Budapesten 297600 forint volt a bruttó átlagkereset, Pest megyében 220 030 forint, Baranya megyében 193 522, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 210 336 forint.

(Pénzcentrum, 2018. július 22.)

Az Euronics tovább tolja a béreket

Az Euronics Műszaki Áruházlánc megemeli értékesítő és hitelügyintéző dolgozói bérét.

A béremelés okán, a munkavállalók fejenként bruttó 20.000, valamint 30.000 forinttal többet vihetnek haza havonta, írja az Origo. A változás, azaz az éves szinten összesen 123 millió forintnyi extra béremelés az áruházlánc közel 500 dolgozóját érinti.

Az Euronics hitelügyintéző kollégáinak bérét bruttó 30.000 forintal növelte, értékesítőinek bérét pedig bruttó 20.000 forinttal megemelte. Így utóbbi po