2019-ben 265 milliárd, 2017-19 között 573 milliárd forintunkba került az élelmiszerboltban a drágulás. Sertéspestis, madárinfluenza, klímaváltozás, aszály: tolják fel a mezőgazdasági alapanyagok árát, ami a boltig gurul, a pultos árcímkéken is nyomot hagy.

A vásárlónak az is a dolga, hogy ne higgyen a szemének, amikor statisztikáról olvas, hiszen az átlag mögött mindig különbségek vannak. És a vásárlónak mindig minden nagyon drága, akármilyen sok a pénze. Az akciós termékre is azt mondja, mindig annyi kellene legyen az ára. De hát mi most leragadunk a statisztikánál. És azért abból is kiderül, erről nem kell a háziasszonyokat faggatni, hogy a drágulás drága mulatság.

Drágul itt minden

A mezőgazdasági termelői árak korábban 2010-12 között vetettek nagyobb hullámot, az átlagot tekintve 15-20% közötti emelkedéssel. Ezt követően egyes termékcsoportokban voltak ugyan megugrások egy-egy esztendőben, de 2016 végéig összességében nem csúszott 100% fölé a mutató.

2017-ben azonban felfelé indult az mezőgazdasági árszint. Például a gyümölcsfélék ára 20%-kal emelkedett 2017-ben, vagy a zöldségfélék ára 16%-kal nőtt 2018-ban. És ezekben az ármozgásokban a nemzetközi piacok árai diktálták a tempót, de a drágább forint is tett rá egy lapáttal az import alapanyagok vagy egyes távolabbról hozott étekféleségek árára.

2019-ben például a burgonya mezőgazdasági átadási ára 35%-kal, a zöldségféléké 14%-kal nőtt. Az élő állatok áremelkedése is megközelítette a 10%-ot.

Az élelmiszeriparnak sincs sok választási lehetősége, kullogott a mezőgazdasági árak után. És a boltos sem hagyhatta a füle mögött a ceruzáját, hiszen emelkedtek a beszerzési árai:

árváltozás	2017	2018	2019	2019/2016
mezőgazdasági termelői árak	+5,6%	+2,7%	+5,5%	+14,14%
élelmiszeripar belföldi átadása	+4,7%	+2,5%	+5,6%	+13,3%
élelmiszerek bolti ára	+2,8%	+4,2%	+5,4%	+12,9%
KSH, árváltozás előző évhez képest, mezőgazdaság, élelmiszeripar 2019-ben: január-november, 100%: 2016

A háziasszonyok kétszer számolhattak az élelmiszerboltban

A háziasszonyok, ha írják, vagy éppen diktálják a bevásárló listáikat, nem csak azon törik a fejüket, hány kilót, litert cipekedjenek haza, hanem azon is, mennyivel is kell többet fizetni azért a kiló kenyérért, húsért mint legutóbb.

Az elmúlt három esztendőben az élelmiszerboltok bevétele, az az összeg, ami a nyugtákon van, 24%-kal emelkedett 2019-ig három esztendő alatt. Volumenben - mennyiségben, kilóban, literben, darabban - ez viszont már csak egy 10%-os növekedést jelentett. A különbség a drágulás mértéke.

És ebből az kerekedik ki, hogy az élelmiszerboltosok bevételének, vagy fordítva, a háziasszonyok kiadásának felét megette az infláció. A mérték pedig évről-évre emelkedett:

	2017	2018	2019	2019/2016
élelmiszerboltok folyóáras bevétele	4.736	5.092	5.525	+1.057
bevétel változás	+6%	+7,5%	+8,5%	+23,6%
volumenváltozás	+2,9%	+3,9%	+3,3%	+10,4%
drágulás értéke	138	170	265	+573
KSH, érték: milliárd forint, bevételváltozás: folyóáras index, volumenváltozás: kiigazítatlan volumenindex, előző évhez képest, 2019: becsült adat, 2016: 4.468 md forint

Némi statisztikai módszertan. Azért az élelmiszerboltokban zömében élelmiszert vásárolunk, de persze van ott más is. Fordítva közelítve, étekféleségeket más boltokban is lehet venni, így azért összességében hű képet adhat a boltos forgalom változása.

És úgy tűnik, 2020-ban sem lesz jobb a helyzet.

(blokkk.com, 2020. január 23.)

Infláció: decemberben megszaladt

Decemberben 4%-kal, 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak.

2019 decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt 12 hónapban a szeszes italok, dohányáruk, a jármű üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. 2019-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest.

Egy év alatt, 2018 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,9, ezen belül a sertéshúsé 23,7, a párizsi, kolbászé 13,2, a cukoré 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,3%-kal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,5%-kal nőtt. A háztartási energia 0,6, ezen belül a tűzifa 5,9%-kal drágult. A jármű üzemanyagok ára 7,7%-kal volt magasabb.

Egy hónap alatt, 2019 novemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal nőtt, ezen belül a sertéshús 7,5, a liszt 2,6, a párizsi, kolbász 2,4, a tojás 2,3, a kenyér 2,0%-kal drágult. Az alkoholmentes üdítőitalok ára 1,1, a sajté 0,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,6, ezen belül a dohányáruké 1,2%-kal emelkedett. A jármű üzemanyagok ára 0,3%-kal volt magasabb.

2019-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 5,4%-kal. A legnagyobb mértékben, 8,1%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3, a háztartási energiáé és a ruházkodási cikkeké egyaránt 1, az egyéb cikkeké 1,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Az éves maginfláció 3,8% volt (szezonálisan kiigazított), a nyugdíjas fogyasztói árindex 3,5%.

(KSH, 2020. január 14.)

Novemberi infláció: volt

Novemberben 3,4%-kal nőttek az árak.

2019 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,5%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányáruké 12,1%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,4%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10%-kal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4%-kal drágult.

Egy hónap alatt, 2019. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,0, a tojás 1,7, a péksütemény 1,3, a párizsi, kolbász pedig 1,1%-kal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9%-kal kerültek többe.

A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2,0%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok ára 0,7%-kal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2019. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek. A maginfláció 4% volt.

(KSH, 2019. november 10.)

Októberi árak: 2,9% infláció

Októberben is 3% alatt mozgott az infláció.

2019 októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018 októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3%-kal drágultak.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,3%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,9%-kal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0%-kal drágult. A járműüzemanyagok ára 4%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,8%-kal nőtt, ezen belül drágult a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2%-kal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8%-kal.

A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,1, ezen belül a dohányáruké 1,8%-kal emelkedett. A háztartási energiáért 0,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a tűzifa ára 2%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,8%-kal volt magasabb.

2019 január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek.

(KSH, 2019. november 8.)

Infláció: 3% alatt

Szeptemberben 2,8%-kal nőttek az árak.

2019 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,1%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 13,3, a kenyéré 8,5, a liszté 7,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,5%-kal magasabb, a tejé 3,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,7%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,6%-kal csökkent.

E hónap alatt, 2019 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott, ezen belül azonban a tej 2,3, a tejtermék 1,2, a sertéshús 2,2%-kal drágult. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 4,9%-kal csökkent, ugyanakkor enélkül számolva az élelmiszerárak átlagosan 0,6%-kal nőttek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3, ezen belül a dohányáruké 0,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,2%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a telefon-, internetszolgáltatások 3,1%-kal drágábbak, az üdülési szolgáltatások 3,8%-kal olcsóbbak lettek. A ruházkodási cikkek ára 1,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,9%-kal csökkent.

2019 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal nőttek.

(KSH, 2019. október 8.)

Gyenge forint: legfeljebb citromon élünk

De legalább televíziót nézhetünk. Megindult a hajsza az olcsóbbért, a vásárló a boltban, a boltos a gyártónál és a nagykerben, a gyártó pedig az alapanyagszállítónál turkál egyre lázasabban. De az elmúlt éveket nézve nem a forint árfolyama volt a döntő az ármozgásokban, napjaink árfolyamugrása viszont rekord lépték.

A 300 forintos lélektani határt az éves átlagokat tekintve 2014-ben lépte át a forint-euró árfolyama. Hosszabb távon egy folyamatos gyengülés figyelhető meg, amiben a vásárlókat nyilván a boltos árcímkék izgatják, a szolgáltatások áraival, például a külföldi utazásokkal együtt. Napjainkban viszont rekord léptékben gyengült a forint. Fut mindenki az olcsóbbért.

De hát a fogyasztói árnak csak egyik tényezője a forint árfolyama. Különösen az élelmiszereknél döntő a mezőgazdasági termelői árak hullámzása, ezen keresztül pedig a boltosok beszerzési ára, az, amennyiért az élelmiszerek feldolgozójától vásárolnak.

A kizárólag importból beszerezhető termékeknél a bolti ár, például a déligyümölcsök mellett az iparcikkek széles köre persze nem is kicsit függ a forint árfolyamának változásától is. Tartós, nagyobb léptékű árfolyamváltozás pedig nyomot hagy az árakon is. De a technológiai váltások költségcsökkentést is hoznak, persze a divat és az újdonság varázsa egy portéka piacra dobásakor felfelé húzza az árakat. De csak egy darabig, utána jön a következő újdonság és a régiek leárazása, sok vásárló örömére a készletkisöprés.

Senki sem rest turkálni az olcsóbban

A piac minden szereplője árgus szemekkel lesi az árakat, a termelőtől a vásárlóig, ez így természetes, akkor is, ha nem ugrándozik az árfolyam. Ennek meg is látszik az eredménye, hiszen hosszabb távon ugyan folyamatosan gyengült a forint euróhoz mért árfolyama, ami fél évtized távlatában le is pipálta az infláció ütemét.

Az inflációt pedig leginkább az élelmiszerek tolták felfelé, de ott a mezőgazdasági alapanyagok árváltozása a mozgatórugó, mint például napjainkban a zöldségek drágulása.

A szolgáltatások árai is szépen híztak, ami persze egy sokszínű kör, számos mozgatórugóval. A különféle iparcikkeknél az átlagot tekintve ugyanakkor alig volt áremelkedés az elmúlt öt esztendőben, miközben mind a ruházati piac, mind a tartós cikkek piaca zömében import és a forint eközben gyengült:

	2014	2015	2016	2017	2018	2014-2018*
forint/euró	308,66	309,9	311,46	309,21	318,87	7,7%
infláció	-0,2%	-0,1%	+0,4%	+2,4%	+2,8%	+5,4%
élelmiszer	-0,4%	-0,1%	+0,7%	+2,8%	+4,2%	+7,3%
ruházat	-0,7%	0	+0,4%	+0,5%	+0,5%	+0,7%
tartós cikk	-0,5%	+0,8%	+0,5%	-0,3%	-0,4%	+0,9+
szolgáltatások	+1,8%	+1,9%	+1,5%	+1,5%	+1,6%	+8,6%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk, */: 2014-2018: 100% = 2013, forint/euró 2013: 296,12

2019 azért durvább lehet

A jelenleg mért forint-euró árfolyam azonban a korábbi időszak 5-10 forintos gyengülési hullámainál azért durvább, hiszen a forint majdnem egy húszassal gyengébb a 2018-as átlagnál. Ráadásul a mezőgazdasági termelői árak emelkedése megtornáztatja az élelmiszeres piacot, ahol egyes termékköröknél jócskán megugrottak a boltos árak is, például a zöldségféléknél nagyságrendjét nézve harmadával egy év alatt. De az iparcikkek körében, ami zömében import, alig mozdultak az árak:

	2017	2018	2019*
forint/euró	309,21	318,87	335,16
infláció	+2,4%	+2,8%	+3,1%
élelmiszer	+2,8%	+4,2%	+5,6%
ruházat	+0,5%	+0,5%	+1,8%
tartós cikk	-0,3%	-0,4%	-0,4%
szolgáltatások	+1,5%	+1,6%	+2,8%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, */: árfolyam 2019. szeptember 24., árak: 2019. július, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk,

Egyél citromot?

Hát az elég savanyú étrend lenne, hiába lett olcsóbb. Az import cikkekre persze igaz, hogy az árfolyam tartósabb gyengülése ugyan felfelé húzza az árakat, sőt, egyes cikkeknél, ahol nem lehet válogatni, alaposabban is, de ebben a körben is sokat számít a termelők, alapanyag, vagy a részegység gyártók költsége, ami hullámozhat is. A citrom pldául olcsóbb lett eddig.

A kiragadott példák a statisztika rendszerének korlátai között mozognak, sok termékféleség egyedi ára nem is mérhető, a vásárló pedig csak a drágulást észleli. Az akcióra azt mondja, mindig annyinak kellene lennie az árnak. De akkor a boltos le is húzhatná a redőnyt.

A statisztikából kiragadott példák azt mutatják, hogy az import cikkek ármozgása egy folyamatos forintgyengülés mellett sem egyforma. Elemzők szerint fel lehet készülni egy 330 forint feletti euró árfolyamra, ami nyilván felfelé húz árakat, de ennek mértéke eltérő lesz. Szaladhat mindenki turkálni:

augusztusi ármustra	2015	2018	2019
citrom	834.-	924.-	760.-
banán	410.-	417.-	467.-
narancs	487.-	535.-	520.-
őrölt kávé 2500-250 gr	638.-	703.-	683.-
hántolt rizs fényezetlen	310.-	319.-	347.-
férfi félcipő, bőr, ragasztott műtalp, pár	15.900.-	17.950.-	18.420.-
női félcipő, bőr, ragasztott műtalp, pár	14.010.-	15.960.-	15.790.-
hűtőszekrény kb. 120 literes	60.730.-	59.860.-	61.200.-
LCD-LED televízió (76-82 cm), db	81.490.-	75.700.-	71.400.-
KSH, augusztusi árak

(blokkk.com, 2019. szeptember 24.)

Augusztusi árak: 3,1% infláció

2019. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 13,7, a sertéshúsé 11,5, a liszté 11,3, a péksüteményeké 10,0, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé 5,2%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruké 12,8%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,6%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019. júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára 0,4%-kal kisebb lett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,4%-os árcsökkenésének következményeként. Ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,3, ezen belül a dohányáruké 0,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,3%-kal kellett többet fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatások 1,7%-kal drágultak. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,3%-kal csökkent.

2019. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

(KSH, 2019. szeptember 12.)

Iciri-picirit kisebb az infláció

Júliusban 3,3%-kal nőttek az árak. Na de az élelmiszereké 6%-kal.

2019 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

egy év alatt alatt, 2018. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,2, a sertéshúsé 12,7, a liszté 10,1, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,4%-kal magasabb, a tejé viszont 5,4%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,4%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,8%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 2,4%-kal csökkent.

Egy hónap alatt, 2019 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal nőtt, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 1,4%-os mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,3%-os emelkedését.

Az élelmiszereken belül a párizsi, kolbász 4,1, a sertéshús 0,8%-kal drágult, a burgonya 8,6%-kal olcsóbb lett. A dohányáruk ára 2,7%-kal nőtt. A szolgáltatásokért 0,5%-kal többet kellett fizetni, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 3,6%-kal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8, a járműüzemanyagoké 0,2%-kal csökkent.

2019 január–júliusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek. Az úgynevezett maginfláció 3,7% volt júliusban.

(KSH, 2019. augusztus 8.)

Jön a hőség és az első 99 forintos na micsoda

Kilőtték az első 99 forintos dinnyeárat. Július közepén indult a magyar görögdinnye szezonja és három hét után beköszönt a 100 forint alatti ár. Persze nem mindenkinél, jó nagy a szórás a dinnyeárakban, van 199 forintért is nagyáruházban.

Az időjárás foglya a mezőgazdaság, a zöldségek, gyümölcsök piaca pedig különösen fogékony a szélsőségekre. A tűző napsütés hol jó, hol nem jó, a sok csapadék úgyszintén, ami jó egyes zöldségeknek, az tönkreteheti a gyümölcsöst, vagy éppen fordítva. Van is tetemes drágulás időnként, ami azért egy kedvezőbb időjárási szezont követően mérséklődik. Árhullámzás jellemzi a zöldség-gyümölcs piacot, de a hosszútávú irányzat az árak átlagos szintjének emelkedése.

A szokásosnál két héttel később startolt görögdinnye piac kedvezően indult, bíztak is a termelők abban, hogy eredménnyel zárhatják majd a szezont. De hát a dinnyerajongók tudják a legjobban, a görögdinnye főleg a kánikulában fogy, július rekordot is hozott hőségben, de például az elmúlt hét hűvösebb hőmérséklete már nem kedvezett annyira a dinnyéskedésnek.

Jelzi az is a görögdinnye piac bizonytalanságait, hogy kevés a hír a dinnyés kóstoltatásokról. Mintha nem is lenne. Pedig a korábbi években próbálták tolni ezzel is a dinnyepiacot, jó kis reklámként.

És a görögdinnyeárak most

Augusztus 6-án, a következő hőhullámot megelőző napon körülnéztünk, mennyiért kínálják a görögdinnyét. Hát egy biztos, árkülönbségek vannak bőven. Továbbra is a legnépszerűbb és legolcsóbb zöld-világos csíkos görögdinnye árát néztük, már ahol ilyet találtunk. Az már az elmúlt napokban feltűnt, hogy több helyen jobbára jó nagyra hízott, jócskán tíz kiló feletti dinnyékből állt a kínálat néhány nagyáruházban, amiről azért tudott dolog, hogy nem szívesen cipekedik túl nagyot a vásárló. És meg is kell enni azt a dinnyét.

Dinnyeár mustránkat most azzal bővítettük, hogy nem csak a neten néztük az árakat, hanem elbaktattunk néhány nagyáruházba is. Egyszerű módszert választottunk, a diszkontokat néztük meg, és takarékoskodva az idővel egy ALP háromszöget kerestünk. Van belőlük bőven, hiszen az Aldi, a Lidl é a Penny a nagyobb településeken igyekszik egymáshoz minél közelebb férkőzni, ami nem feltétlenül hátrány, gondoljunk csak a kínai piacokra, ahol százával másznak az árusok egymás nyakába, és éppen nagy tömegük a vonzerő, mert egy helyen sok árus közül lehet választani. A bevásárlóközpont filozófiája is hasonló. De most maradjunk a görögdinnyénél.

Megtaláltuk az első 99 forintos dinnyét a Lidl-ben, akciósan persze. A termelők nem kedvelik a 100 forint alatti görögdinnye árat, mert akkor abból már kevés jut nekik, csak veszteség marad. De ha egyszer nem fogy annyira, mint amennyi van, akkor kénytelen mindenki lejjebb is adni az árból. Az elmúlt években előbb-utóbb - néhány hét után - 100 forint alá csúszott a görögdinnye ára, ebből is úgy tűnik, sokáig nem lehet húzni magasabb árakkal.

És kérdés az is, hogy munkaerővel meddig bírni a dinnyét, valamennyi fronton. Ez persze az egész zöldség-gyümölcs piacra igaz kérdés.

Dinnyében ugyanakkor azonban jókora árkülönbségek vannak, hiszen a Lidl 99 forintos árával szemben ott a Reál Alfa 199 forintos dinnyeára, a vizsgált körben a legdrágább, és mit mond. Hogy 299 forint helyett adja annyiért. De hát nála július 18-án is 299 forint volt a "régi ár", és akkor is ennyiért, 199 forintért adta. Hát igen sokféle árpolitika létezik.

Az augusztus 6-i dinnyeárak a következők voltak a nagyláncoknál:

	augusztus 6	július 18	megjegyzés	július 15 online áruház árak
Aldi	179.- (bolti ár)	.	.	.
Auchan	128.-, (online ár, magszegény)	134.-	akciós újság, online áruházban 189.- zöld héjú	189.-
CBA	159.- (online akciós ár, 179.- helyett)	219.-	online áruház	299.-
Lidl	99.- (bolti ár, akciós, 119.- helyett)	.	.	.
Penny	149.- (bolti ár)	129.-	csak július 21-22-én, egyik helyen 249.-, másik helyen 199.- helyett	.
Reál Alfa	199.- (akciós újság, 299.- helyett)	199.-	299.- régi ár helyett	.
Spar	119.- (magszegény, akciós újság)	199.-	online áruházi ár	249.-
Tesco	149.- (online áruházi ár)	189.-	.	189.-
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

(blokkk.com, 2019. augusztus 6.)

Az áruházak huzigálják a dinnyekártyát

Néhány nap alatt lejjebb csúszott a dinnyeár, pedig a hőmérő higanyszála a következő napokban feljebb kúszik, jönnek a júliusi meleg napok. De hát sokkal később indult a dinnyeszezon, ennek is ára van. Az áruházak már kóstolgatják a dinnyeakciókat, a potyázni vágyó vásárlóknak még várniuk kell. A 100 forintos dinnyeárra is. És a szélsőséges időjárás miatt az egész gyümölcspiac recseg-ropog, van baj mindennel.

Néhány langyos nap július közepén és a két héttel későbbi indulás néhány nap alatt lejjebb tolta a görögdinnye árát. Sőt, megindultak az akciók is, egyes áruházak a régebbi árat áthúzva hirdetik a dinnyéjüket az árcédulán. Eddig nem tolongtak a dinnyéért a vásárlók, miközben pedig gurulni kezdett a magyar dinnye a boltokba, a nagy hőség pedig az ígért magyar dinnyeszezon első hetében elmaradt.

Lejjebb is csúsztak az árak, de az időjárási előrejelzést nézve a következő meleg hét jobb napokat ígér a dinnyepiacnak is.

Csak éppen már július második felében járunk. És igaz, dinnye lesz sokáig, kitarthat szeptemberben is, de hát akkor már vége a nyaralásnak, iskolai szünidőnek, bár jó idő még lehet.

A július 18-i dinnyeár körkép sokat változott július 15 óta, néhány nap alatt újraírták az árcédulákat a boltosok. Ebben nyilván szerepet játszott a nagyláncok csütörtöki akciós fordulós napja is (aki nem lép egyszerre, az akár le is maradhat), be is lépett néhány akciósnak rajzolt dinnyeár is. És kiderülhet majd az is, hogy a nagyobb szállítmányok egy része csak hétfőt követően esett be a boltokba.

De hát ez még mindig az első dinnyés hét és van, aki az akciós újságjában görgeti a dinnyéjét, a többség lejjebb is vitte a néhány nappal ezelőtti árat.

Íme a július 18-i online mustra eredménye. Továbbra is a legnépszerűbb és legolcsóbb csíkos dinnyék árát néztük, már ahol lehetett:

	július 18	megjegyzés	július 15 online áruházas árak
Auchan	134.-	akciós újság, online áruházban 189.- zöld héjú	189.- ft/kg
CBA	219.-	online áruház	299.- ft/kg
Penny	129.-	csak július 21-22-én, egyik helyen 249.-, másik helyen 199.- helyett	.
Reál Alfa	199.-	299.- régi ár helyett	.
Spar	199.-	online áruházi ár	249.- ft/kg
Tesco	189.-	online áruházi ár	189.- ft/kg
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

A Fruitveb termelői szakmai szervezet információja szerint egy hete 240-280.- forint között mozgott a nagybani piacon ajánlott ár, ahol a boltosok egy része megveszi a dinnyéjét, amit majd a vásárlónak kínál.

A 100 forintos dinnyeárra még várni kell, erről majd a hőmérő dönt. És az is, hogyan sikerül a magyar dinnye exportja.

Úgy egyébként pedig a szélsőséges időjárás és nem kis részben a mezőgazdaságot is sújtó munkaerőhiány, meg sok más baj, például elmaradt ültetvény- és műszaki fejlesztések miatt az egész gyümölcspiac recseg-ropog, van kisebb-nagyobb baj szinte mindennel.

(blokkk.com, 2019. július 18.)

A hőmérő az úr a dinnyepiacon: indul a bolt

Ezen a héten indul nagyban a magyar görögdinnye szezonja a boltokban. Nagy az árak szórása, drágábbnak tűnik a szezon, de hát ez még csak az egyébként későbbre csúszott piac legeleje. Ráadásul a dinnye a meleget kedveli, az meg mostanában nincs. A dinnyeár úgy mozog, mint a hőmérő higanyszála: együtt vannak fenn és lent. Kóstoltatásról még nincs hír.

A dinnyenassolók szomorúak lehetnek, mivel nincs hír a dinnyekóstoltatásról, amit a dinnyerajongók imádnak. Képesek órákat lődörögni az áruházban és vissza-visszatérni a kóstoltató pultokhoz. Ők még reménykednek.

Az időjárás a dinnyét sem kíméli

A Nemzeti Agrárkamara legutóbbi közleménye szerint 2019-ben a 2018-as évihez hasonló mennyiségű görögdinnye termés várható. Ez jó hír, de azért volt itt más is. Az MTI korábban datált, június végi híradása szerint a 2018-asnál 10-15 százalékkal kevesebb, 160-180 ezer tonna görögdinnye-termésre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2019-ben. Ráadásul a szervezet szerint a 2018-as rendkívül alacsony termelői árak miatt sok gazda hagyott fel a termesztéssel, a terület mintegy 10-15 százalékkal, 4.000-4.200 hektárra csökkent az országban, a gyümölcs szedését pedig munkaerőhiány hátráltathatja.

És hát olvasható volt az is, mely szerint a görögdinnye árának alakulását meghatározza, hogy a magyar termelők milyen áron és mikortól tudnak szállítani az exportpiacokra, amelyeket július közepéig a spanyol termés ural. A kereslet pedig nagy mértékben függ az időjárástól, a gyümölcsből a kánikulai melegben fogy a legtöbb. Hát most erre még néhány napot várnunk kell, tesszük hozzá. Vigasztalásul pedig annyit, hogy a dinnyeszezon hosszabb lehet a szokásosnál, szeptemberig is kitarthat. Csak legyen meleg is, tesszük hozzá.

Egyébként a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete is bizakodó, szerintük lesz elég dinnye.

Dinnyeárak: most a kánikulaszünet közepén vagyunk, ki fog akkor dinnyét venni

Megnéztük, hogy július 15-én a nagyláncok webáruházai mennyiért kínálják a görögdinnyéjüket. Ezt össze is hasonlíthatjuk a 2018-as induló árakkal, igaz, az akkor július első napjaira esett. De hát mindkettő szezonkezdet volt:

	2019. július 15.	2018 július 3.
Auchan	189.- ft/kg	189.- ft/kg
CBA online Príma	299.- ft/kg	159.- ft/kg
Spar	249.- ft/kg	.
Tesco	189.- ft/kg	159.- ft/kg
Forrás: céges honlapok, online áruházak, csíkos dinnye, kivéve Auchan, ahol zöld van a fényképen

Az Auchan nem sokat vacakolt, ugyanannyiért adja 2019-ben is, mint korábban. Nyilván a termelői kínálat is szerepet játszik abban, hogy a másik hiperlánc, a Tesco is ugyanannyiért adja a görögdinnyét webáruházában. A CBA drágábban indít, de hát lesz még bőven ideje követni a többieket. A Spar pedig új webszereplő.

Árszórás eddig is volt a dinnyepiacon, ráadásul ahogyan telt az idő a szezonban, azért korábban folyamatosan lejjebb ment a dinnyeár a boltban, jó időben is. A kérdés most az, hogyan alakul az időjárás. Mindenki örülne a melegnek, ami most nincs, hiszen akkor jobban fogy a dinnye. Ha meleg van, akkor a legcsábítóbb a görögdinnye, viszik is a boltból, rendesen, és akkor magasabban tartható az ára, kijönnek a pénzükből a dinnyetermelők. Ha nem viszik a vásárlók, akkor nem.

A hőmérő higanyszála együtt mozog a dinnyeárral. Eddig szélsőséges időjárásunk volt.

(blokkk.com, 2019. július 15.)

Infláció az van, de picit kisebb lett

2019 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A nyugdíjasok egy tizeddel rosszabbul jártak, nekik 3,5% volt a drágulás.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,8%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményeké 8,6, a kenyéré 8,0%-kal magasabb, a tejé 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5%-kal emelkedett.

A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,3%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2019. májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,1%-kal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,4%-os csökkenése következményeként – ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal nőtt.

Az élelmiszereken belül a sertéshús 2,1, a kenyér 1, a sajt 0,5%-kal drágult, míg a többi tejtermék ára összességében 1,5 százalékkal csökkent.

A szolgáltatásokért 0,4%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a sport- és a múzeumi belépők ára 1,9%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,5, a járműüzemanyagok ára 3,7%-kal csökkent.

2019. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció (szezonálisan kiigazított) 103,8%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 103,5 volt júniusban.

(KSH, 2019. július 9.)

Hát hogy itt minden olyan szörnyű drága!

2019 májusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A vásárló persze csak azt veszi észre, ami drágább. Az olcsóbb az természetes neki.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az élelmiszerek ára az elmúlt egy éves időszak alatt 5,6%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,2, a liszté 9,8, a péksüteményeké 9,2, a sertéshúsé 8,8, a kenyéré 7,1%-kal magasabb, a tojás és a tej ára 6,0, a kávé ára 3,0%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,6, ezen belül a dohányáruké 12,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 5,8%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019. áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,9%-kal emelkedett, ezen belül a sertéshús 6,5, az étolaj 2,6, az idényáras élelmiszerek 1,5, a sajt 1,3%-kal többe, a tojás 0,8%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 1, a szeszes italok, dohányáruk 0,4, ez utóbbin belül pedig az égetett szeszes italok 1,4%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,4%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 5,2%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,1%-kal lett magasabb.

2019 január–májusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,5%-kal nőttek.

(KSH, 2019. június 7.)

Drága mulatság a drágulás

Kirobbant a háború a krumpli és a napolaj között. Most egyik sem fogy igazán, mert a krumpli drága, az eső meg esik. Az infláció pedig száguld a boltokban, főleg a zöldségek árugrása nyomán. Ez drága mulatság, hiszen 2019 első negyedévében az élelmiszeres boltokban több mint 50 milliárd forintunkat vitték el a magasabb árak.

Két hölgyvásárló beszélget. - Te, én már hónapok óta nem főzök krumplit, szörnyű drága! Meg is mondtam a Bélának, ha krumplit mer venni, levonom a sörpénzéből és nézhet meccset csapvizet iszogatva! Imádja a rakott krumplit szegény, de most ne is álmodozzon róla! - Hát nálunk meg paradicsomos tészta nincs, Zolikám alig köszön vissza. Szörnyűek ezek a paradicsomárak is! De hát mit csináljunk? - Figyelj csak! A pórázt mindig röviden kell tartani, de néha cserélhetünk! Én főzök egy jó kis paradicsomos tésztát a Fradi meccsre, én nagyon szeretem, jöhet a Zolikád, te meg csinálj a poolos focidöntőre rakott krumplit, mert tudom, hogy kitörlöd utána a tepsit is, átengedem a Bélát kivételesen. - Jé, hogy te milyen okos vagy! Ők úgyis a meccset nézik, mi meg közben eszünk egy finomat.

Nem véletlen a mondás, hogy májusi eső aranyat ér, ez most különösen igaz. A strandolni vágyók persze nem így gondolják, hiszen ebben a hónapban már heverhetnének a vízparti, medenceszéli napozóágyakon. Erre viszont mostanság kevesebb alkalmat kínál az időjárás, mivel sokkal inkább áztatja a földeket, meg mindent, amit ér. És persze máskor is jól jön az eső a mezőgazdaságban, de azért zöldségféle, gyümölcsféle válogatja, kinek a napfény, kinek a víz kell időszakonként jobban. Májusban viszont egyik sem nagyon válogatós, ha esőről esik szó.

És feltehetően a strandolni, napfényre vágyók is elbizonytalanodnak az időjárás kérdésében, ha éppen boltba mennek. 2019 áprilisában már 3,9%-nál járt a drágulás üteme, amitől elszoktunk az elmúlt néhány esztendőben. Az élelmiszerekért, szeszesitalokért, dohányárukért 6,1%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A friss zöldségért 37%-kal kellett többet fizetni, a burgonyáért 84%-kal. Mert egy évvel korábban nem esett elég eső.

Volt, ami ugyanakkor olcsóbb lett, ilyen például a gyümölcs, átlagosan 7%-kal, vagy például a tej 6%-kal, de végül a statisztikában a drágulás kerekedett felül, nem is kicsit.

Drága mulatság a drágulás

A háziasszonyok ilyenkor többet számolgatnak vásárláskor és valamelyest rövidebbek is lehetnek a bevásárlólisták. A drágulás átka ugyanis, hogy minél nagyobb a mértéke, annál kevesebb fogy abból, ami sokkal többe kerül.

Az élelmiszerbolt a legkényesebb terepe a bevásárlásnak, ez nyilván sok magyarázatot nem igényel. Arra viszont érdemes egy pillantást vetni, mennyi pénzt is vesz el a pénztárcánkból a drágulás. Ki is lehet többé-kevésbé pontosan számolni ennek az összegét.

Összevetve 2019 első negyedévének inflációs adatait a boltos kiskereskedelem forgalmával, ki is kerekedik az áremelkedés okozta veszteség mértéke ebben az időszakban. Inflációs adat ugyan van már áprilisról is, de boltos forgalmi csak az első negyedévről, így meg kell elégedni ezzel az időszakkal. És némi további statisztikai módszertan: a statisztikában az élelmiszerek drágulásának mutatója - ez a részletes adatok sorolásából ki is tűnik - tartalmazza a vendéglátás inflációját is. A boltos infláció mértéke ettől némileg eltér emiatt, mi az utóbbival számolunk, a boltos kiskereskedelmi statisztika is ezzel kalkulál.

Az élelmiszeres boltok világában már régóta nincsenek "egyenboltok", a közel negyvenezer élelmiszeres bolt fele, több mint 20 ezer bolt (szaknyelven élelmiszer jellegű vegyes) mindent árul a napicikkek világából, de a forgalmuk nagyja az élelmiszer, italféleség. Ők adják a teljes - jellemzően - élelmiszeres boltos világ forgalmának háromnegyedét. A többi, az élelmiszeres - jellemzően kisebb - szakboltok száma csaknem ugyanannyi, mint az előző köré, de ők már csak a forgalom negyedét viszik. Ide tartoznak például a zöldséges, hús, vagy éppen a dohányboltok is. Figyelemmel arra, hogy a dohánytermékeket leszámítva mindenki szinte mindent árul (például egy kisebb zöldségesnél is akad italféleség, de a trafik sem csak cigarettát kínál), egyben vizsgáltuk a teljes élelmiszeresnek sorolt boltos kört.

Végül az kerekedik ki a statisztikából, hogy 2019 első negyedévében 5,7%-kal, 66 milliárd forinttal többet költöttünk ugyan az élelmiszeres boltokban, de csak 0,9%-kal vásároltunk mennyiségben mérve többet (változatlan áron, magyarra fordítva kilóban, literben, darabban).

Tehát mennyiségben, volumenben nőtt a forgalom 0,9%-kal, de az 5,7%-os költés mellett az élelmiszerboltos infláció, drágulás 4,8%-volt, így ki is kerekedik a drágulás ára, ami ebben az időszakban 55 milliárd forint volt:

január-március	2019	2018	2019/2018
			folyó áron	változatlan áron	boltos drágulás
élelmiszeres boltok bevétele	1.218 milliárd forint	1.152 milliárd forint	+5,7%	+0,9%	+4,8%
			összesen	ebből
			+66 milliárd forint	+10 milliárd forint	+55 milliárd forint
KSH, boltos kiskereskedelmi forgalom, érték: milliárd forint, élelmiszer jellegű vegyes és élelmiszer boltok együtt, kerekítési eltérés van

2018-ban is sokat költöttünk áremelkedésre. Az élelmiszeres boltok árbevétele 5.101 milliárd forint volt, 365 milliárd forinttal több az előző évinél, ami 7,7% folyóáras növekmény. Ebben a boltos körben a vásárlások mennyiségben, változatlan áron mérve 4,1%-kal emelkedtek. Így 3,6 százaléknyi növekménye az élelmiszerboltos költekezésünk értékének a drágulásra ment el 2018-ban, ami 170 milliárd volt.

De hát 2018 óta továbbemelkedtek az árak. A májusi eső viszont nagyon jól jön a mezőgazdaságban, a strandolni vágyók viszont megspórolják a napolaj árát. Több krumplira marad pénzük.

(blokkk.com, 2019. május 12.)

Ez már döfi: 3,9% infláció

Csak az a krumpli ne lenne ott.

2019 áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8%-kal magasabb, ugyanakkor a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 6,9%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2%-kal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6%-kal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok ára 5,9%-kal lett magasabb.

2019 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek.

Az úgynevezett maginfláció, amire az MNB a legjobban figyel, 3,8% volt áprilisban.

(KSH, 2019. május 9.)

Ez már húzós: márciusi infláció 3,7%

2019 márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,1, a liszté 12,3, a péksüteményeké 9,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, de a tojásé 12,5, a tejé 7,2, a cukoré 3,9%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8, ezen belül a dohányáruké 10,9%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,4, az üdülési szolgáltatásokért 6%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 3,7%-kal drágultak.

Egy hónap alatt, 2019 februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 2, a sajté 1,8, a liszté 1,7%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 1, ezen belül a dohányáruk 1,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára 0,5%-kal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 1,7%-kal kellett többet fizetni. A jármű üzemanyagok 4,2%-kal drágultak.

2019 január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 3,2%-kal nőttek. A maginfláció 3,8%-kal nőtt (szezonálisan kiigazított).

(KSH, 2019. április 9.)

Ajjaj, infláció van, 3,1% volt februárban

2019 februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2018. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszté 10,1, a péksüteményeké 9,7, a házon kívüli étkezésé 6,8, a kenyéré 6,7%-kal magasabb, a tojásé 17,4, a tejé 8,4, a cukoré 6,5%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányárukára átlagosan 7, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4%-kal kellett többet fizetni.

A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1%-kal. A járműüzemanyagokért 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk 0,5%-kal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4%-kal drágult. A szolgáltatások ára 0,3%-kal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 1,4%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagokért 0,9%-kal többet kellett fizetni.

2019. január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,9%-kal nőttek.

A maginfláció 3,5% volt februárban.

(KSH, 2019. március 8.)

Infláció januárban: 3% alatt volt

Januárban 2,7%-kal nőttek az árak.

2019 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Egy év alatt alatt, 2018. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,2%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,5, a liszté 8,7, a kenyéré 5,8%-kal magasabb, a tojásé 25, a cukoré 10,3%-kal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,9, ezen belül a dohányáruké 9,6%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,8%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2%-kal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,3, a tűzifa 7,8%-kal. A járműüzemanyagokért 3%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Egy hónap alatt, 2018. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek, valamint a cukor 5,5–5,5, a csokoládé, kakaó 4,2, a liszt 3,7, a tojás 1,7%-kal lett drágább. A tej ára 6,7%-kal csökkent, aminek az ESL és az UHT tej áfakulcsának 5%-ra történő mérséklése az oka.

A szeszes italok, dohányáruk 2,2%-kal többe kerültek, ezen belül az égetett szeszes italok – a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése következtében –4,2, a dohányáruk – jövedéki adójuk januári emelése nyomán – 2,1%-kal drágultak. A háztartási energia ára 0,1%-kal nőtt, ezen belül a palackos gázé 0,9, a tűzifáé 0,5%-kal. A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 2,1%-kal kevesebbe kerültek. A jármű üzemanyagok ára 2,5%-kal csökkent.

Csak az a maginfláció

A maginfláció 3,2% volt 2018 januárjában. Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index a különböző egyszeri hatásoktól megtisztítva (például időjárás, világpiaci ármozgás) feltárja az infláció úgynevezett kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztóiár-indexből történik, kihagyva egyes tételeket (nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, jármű üzemanyagok, TB-s támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások. Így a maginfláció lefedettsége 69%-os, számítása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az index újrasúlyozásával, valamint szezonális kiigazítással történik.

(KSH, 2019. február 12.)

Hullámvasúton a mezőgazdasági árak

A gyümölcsök ára 27%-kal csökkent, a zöldségeké 38%-kal nőtt.

2018 novemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 4,4%-kal nőttek, amit a növényi termékek árának 9,1%-os emelkedése, valamint az élő állatok és állati termékek árának 3,1%-os csökkenése eredményezett.

2018 novemberében 2017 novemberéhez képest a gabonafélék ára 13%-kal nőtt, ezen belül a búza ára 22, a kukoricáé 6,0%-kal. A gyümölcsök ára 27%-kal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 43, a szőlő ára pedig 9,0%-kal lett alacsonyabb. A zöldségfélék ára 38%-kal emelkedett. A paradicsom ára 12, a vöröshagymáé 69%-kal nőtt.

Az élő állatok ára 1,3%-kal csökkent, ezen belül a sertésé 4,5%-kal visszaesett, a baromfié 1,0%-kal emelkedett.

2018 január–novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 2,4%-kal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 5,3%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött.

A zöldségfélék ára 15%-kal magasabb, a gyümölcsöké ugyanennyivel alacsonyabb volt. A vágósertés ára 11%-kal visszaesett. A tej 0,7, a tojás 5,6%-kal drágult.

(KSH, 2019. január 14.)

Lesz ponty elég, de drágábban

Lesz hal az ünnepekre. Drágábban ugyan, az árak emelkedése 5-7% körül mozoghat.

Elegendő hal lesz idén az ünnepekre, a közepesnek mondható haltermés ellenére. Az árak 2017-hez képest csak mintegy 5-7 százalékkal emelkednek - írja az Index a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) MTI-nek adott tájékoztatása nyomán.

Lévai Ferenc szóvivő - az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója - elmondta, hogy a drágulás hátterében több tényező áll. Példaként említette

a termelési költségek emelkedését,

a dráguló takarmányt,

az aszályt,

a kötelező béremelést

és a súlyadó rendelet kedvezőtlen hatását.

Ennek ellenére a drágulás mértéke az országban sehol nem haladja meg a 10 százalékot.

A szóvivő elmondása alapján karácsonykor a legnépszerűbb hal a ponty, amelynek ára az idén kilogrammonként 1100-1300 forint körül mozog. A 12-13 ezer tonnányi belföldi pontytermelés mintegy 30-32 százaléka a karácsonyi időszakban kerül a piacra. A karácsonyi forgalom mintegy 65 százalékát szintén a ponty adja; a harcsák, a süllő és a pisztráng aránya 25 százalékot tesz ki, 10 százalék körül vannak a választékbővítő, olcsóbb halak, például busa, amur, kárász, keszegek és a törpeharcsa.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az elmúlt három évben az eladott hal mennyisége kismértékben emelkedett, ezért idén is bővülésre számít. Karácsonykor egyre többen vásárolják az értékesebb, igényesebb és jobban feldolgozott halakat, például a konyhakész pontyot, az afrikai harcsát, süllőt és a pisztrángot, szemben az olcsóbb busával.

(Index, 2018. december 16.)

A nyári hőség az árakat is felfelé tolta

Szeptemberi infláció: 3,6%. A zöldségfélék felhúzták az élelmiszerek árát.

2018 szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a jármű üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 4,6%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 21,2, a liszté 7,8, a tojásé 7,0%-kal magasabb, a cukoré 22,7%-kal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,1, a szolgáltatásoké 1,8%-kal nőtt. A háztartási energia 1,5%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 12,1, a palackos gáz 11,2%-kal. A jármű üzemanyagokért 14,9%-kal kellett többet fizetni.

E hónap alatt, 2018 augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal emelkedett, ezen belül a liszt 3,9, az idényáras élelmiszerek 1,6, a tej 0,8, a baromfihús 0,7, a sertéshús 0,6%-kal drágult, miközben a csokoládé, kakaó 1,8%-kal olcsóbb lett. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 2,1%-kal többe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,7%-kal nőtt, meghatározóan a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt. A háztartási energia 0,3%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 2,7, a palackos gáz 1,4%-kal. A jármű üzemanyagokért 1,3%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,4%-kal mérséklődött, ezen belül – a nyári főszezon zárását követően – az üdülési szolgáltatásoké 4,7%-kal.

2018 január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal nőttek.

(KSH, 2018. október 9.)

Az aszály a tojásárakat is felnyomja

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon.

Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban, írja a Magyar Idők.

A megnövekedett takarmányárak miatt áremelésre kényszerülhetnek a hazai tojástermelők. 2018-ban a vártnál gyengébb lett a búzatermés, és az előrejelzések szerint a nyári szárazság miatt kukoricából is kevesebb kerülhet a magtárakba. A szűkösebb termés a termények drágulását indokolja, ami az állattenyésztéshez, köztük a baromfitartáshoz szükséges takarmányárakat is emelheti.

Pákozd Gergely, a Tojásszövetség elnöke lapunknak elmondta: míg az év elején korábban soha nem látott magasságokban járt a tojás ára a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, a nyár jelentős árcsökkenést hozott.

A termelői ár ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, mint amekkorával a fogyasztók találkozhatnak a boltokban. A szakember szerint a két árszint között egyre nagyobb a szakadék, ezért a jövőben elsősorban a termelői árak emelkedése indokolt.

Jelezte: a növekvő költségeket, így például az egyre dráguló takarmány árát a gazdáknak be kell építeniük az átadási áraikba, ha azt szeretnék, hogy a tevékenységük továbbra is nyereséges legyen. A tojástermelőket összefogó szervezet elnöke úgy látja, hogy van tér a termelői árak emelésére, amit a fogyasztóknak sokkal kisebb mértékben kell megérezniük.

– Ha azt mondjuk, hogy tíz százalékkal emelni kell a termelői árakat, az a valóságban tojásonként két forint drágulást jelent, szemben a négy forinttal, amit a fogyasztói árak tízszázalékos emelése jelentene – fogalmazott Pákozd Gergely.

Bár az elmúlt években gyakorta a nagy mennyiségű importtojás okozott zavarokat a magyar piacon, mára enyhülni látszik a behozatali nyomás.
A szakember szerint az elmúlt évek fejlesztései jelentős termelésnövekedést eredményeztek az ágazatban.

Ez egyrészt a pályázatoknak köszönhető, másrészt az előző évi stabil árszínvonal lehetőséget adott a gazdálkodóknak a tervezett beruházásaik megvalósítására. Azt ugyanakkor a statisztikák sem tudják pontosan megmutatni, hogy a fogyasztói piac mellett az ipari felhasználásra szánt tojásból mennyi érkezik külföldről, és mennyi az, amit a hazai termelés biztosít.

– Az ágazat célja sosem lehet kevesebb, mint hogy a teljes hazai piacot ellássuk. Sőt hosszú távon akár exportra is juthat a magyar tojásból. Ehhez azonban az kell, hogy a következő időszakban mindkét piaci szegmensben pontosan lássuk a tendenciákat és a tojásimport ciklikusságát – jegyezte meg.

Hozzátette: az elsődleges, rövid távú cél az, hogy a hazai fogyasztásban minél nagyobb mértékben a magyar termékek jelenjenek meg, a fogyasztó keresse a magyar tojást, szeresse, megbízzon benne és tudatosan válassza a hazai termelőktől származó árut. A szakember szerint ehhez a termelők és a kereskedők pozitív hozzáállása mellett a vásárlók tudatosságára is szükség van.

A magyar piacot jellemzően kis méretű gazdaságok látják el, így a helyi termékek a regionális termelőktől, rövid ellátási láncon keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. Ez egy alapvető élelmiszer esetében nagyon fontos szempont lehet a választás során.

(Magyar Idők, 2018. szeptember 17.)

Kúszik felfelé az infláció

Augusztusban 3,4%-kal nőttek az árak.

2018 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.

Egy év alatt, 2017 augusztusához viszonyítva, az élelmiszerek ára 4,1%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 14,5, a száraztésztáé 9,5, a vaj, vajkrémé 8,4, a tojásé 7,5, a tejtermékeké 6, a liszté 5,1%-kal magasabb, a cukoré 23,6%-kal alacsonyabb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1%-kal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,3%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 4,6, ezen belül a dohányáruké 6,2%-kal nőtt.

A szolgáltatások ára 1,7%-kal emelkedett. A háztartási energia 1,6%-kal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,5, a palackos gázé 10,3%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkek ára ugyancsak változatlan maradt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára összességében nem változott, ezen belül a vaj, vajkrém 2,1, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1, a sertéshús 0,7%-kal drágult, miközben a párizsi, kolbász 2,2, a liszt 2,0, a cukor 1,1%-kal olcsóbb lett.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatások ára 1,1%-kal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,2, a háztartási energiáé 0,1%-kal lett nagyobb. A szeszes italok, dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,9%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2018 január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,6%-kal nőttek.

(KSH, 2018. szeptember 11.)

Drágább lesz a liszt

Kevés lesz a malmi minőségű búza, drágább is lesz. A pékek is készülődnek.

2018-ban több lesz a takarmánybúza, mint a malmi minőségű – tapasztalják az aratás végéhez közeledve a szakemberek. A búza ára folyamatosan növekszik, a malmok és a pékségek is áremelésre készülnek, de nem csak az alapanyagköltségek emelkedése miatt, írja a Világgazdaság.

A búzaterület csupán néhány százalékán nem fejeződött még be az aratás, és a szakértők nyilatkozatai szerint öt tonna körüli hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, vagyis kisebbre, mint az elmúlt három évben. A kérdés az, hogy az összes termés eléri-e majd az ötmillió tonnát, mint az elmúlt öt évben, amikor mindig meg is haladta. Többek szerint 2018-ban is meglesz az ötmillió tonna, de például a Világgazdaságnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója 960 ezer hektáros betakarított területtel kalkulálva 4,8 millió tonna búzára számít.

Az aratást sok tényező nehezítette, egyes térségekben például napokig kellett várni arra, hogy a magas páratartalom miatt nedves szalma aratható állapotig száradjon. Sok más helyen az esők és a viharok miatt megdőlések hátráltatták a betakarítást.

Mennyiségre még ezt is jó közepes termésnek nevezik a szakmabeliek, de arra számítanak, hogy a termés fele sem éri el a malmi minőséget. Sőt a magyarországi malmi követelményeknek ennél is kisebb hányad, 25-30 százalék felel meg, miközben a hazai őrlési igény évi 1,1-1,2 millió tonna. A francia hibridbúzák elterjedése miatt vegyes a kép: ezek ugyanis nagyobb hozambiztonságúak, de a vastagabb héjuk és a fehérjeszerkezetük miatt a hazai malmoknak nem felelnek meg. Exportra viszont kiválóan alkalmasak, az olasz malmok keresik is őket.

A búza piaci kilátásai jobbak, mint egy éve, az exportra szánt tételekért könnyebben megfizetik a 2017-esnél minimum 10 százalékkal magasabb árat.

Például a lengyel piacra is nagyobb mennyiségben keresik a magyar búzát. Lakatos Zoltán tapasztalatai szerint a Dunához közelebbi régiókban a tonnánkénti 50 ezer forintot is meghaladja a búzaár, az Alföldön ennél valamivel alacsonyabb. A gabonatermesztők korábban éppen ezt az 50 ezer forintos árat célozták meg, mondván, hogy – átlagos hozam mellett – ezen már nyereséget érnek el.

A liszt árának emeléséről Lakatos Zoltán elmondta, hogy a Hajdú Gabona augusztus 21-től emeli árait, de az emelés pontos mértékét csak néhány nap múlva, a beérkező búzák paramétereinek ismeretében közlik a sütőipari cégekkel.

Mivel azonban a búza áremelkedése az elmúlt hetekben is folyamatos volt, szerinte iparági szinten a korábban vélelmezett kilónkénti ötforintos áremelés – amiről néhány hete még azt lehetett gondolni, hogy megoldja a malomipar gondjait – kevés lesz, legalább ennek a duplája kell majd.

(Világgazdaság, 2018. július 26.)

Brutális: egy forinttal drágább a kifli

Elkezdődött a nagy ársakkozás, de a nyári vásár elindult. Várható eredmény: erősödik a forint. Nagyok a boltok közötti árkülönbségek, emiatt is nehéz árat emelni: a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban 16 forintos kiflijét, zsemléjét. A vásárló egyből kiszúrta.

Egy olvasónk írta meg, hogy legnagyobb meglepetésére a Mammutban szupermarketjében a Spar egy forinttal drágábban adta a korábban még 16 forintos szendvics kiflijét, zsemléjét (úgynevezett szendvics kifli, zsemle, amit egyébként valószínűleg helyben sütnek, mint olvasónk írta). Ez is csak arra világít rá, hogy az árakkal sokféleképpen lehet és kell sakkoznia a boltosnak, de a vásárlót kikerülni nagyon nehéz.

Ha kimegyünk egy piacra, ott például azt látjuk, hogy a gyümölcs-zöldség félék javát szinte fillérre azonos áron adják az árusok, ott, egymás mellett. Hiába, a versenynek van egy árkiegyenlítő hatása is, de az egyes bolttípusok (szupermarket, hagyományos sarki fűszeres, diszkont, hipermarket) árai már merőben mások. A beszerzési áraik és a költségeik is.

A forint gyengülésénél sokkal fontosabb a termelői árak mozgása

Az import élelmiszerek körében a bolti árak változásában a döntő a nemzetközi ármozgás, az agrár termékek, termelői árak, felvásárlási árak változása. Példa erre a tej, cukor, étolaj, burgonya elmúlt években látott ármozgása. Az árfolyam ingadozása, most éppen emelkedése, csak ezután következik, és kisebb súllyal. A bolti ár háromnegyede a beszerzési ár, amit az élelmiszerfeldolgozó elkér a kereskedőtől. Mögötte pedig ott mozog az agrárium, a felvásárlási áraival. Nos, ez szokott nagyokat ugrani, vagy éppen esni és az alapanyagigénytől függően lökdösni az átadási árakon keresztül a boltos árcímkéket.

Megnéztük az elmúlt évek boltos árainak változásait. Már korábban rámutattunk arra, hogy az árfolyam ingadozás, amire év közben volt példa az elmúlt esztendőkben, végül befolyásolta ugyan valamennyire a boltos árakat, de összességében az infláció mérséklődött. A jelenlegi forintgyengülés sem rengetheti meg alapjaiban az árszintet, ha belátható távon valamelyest visszaerősödik a forint. (2010-ben 275 forint volt egy euró, 2017-ben 309 forint, az éves átlagot nézve, most 320 környékén várható véleményünk szerint, persze ehhez kedvező nemzetközi hullám is kell, aminek egyik láncszeme a német kormányválság megoldása.) Némileg persze felfelé tolja, de ennek inflációs hatása a jelenlegi helyzet alapján tizedszázalékokban mérhető.

Éles különbség rajzolódott ki az elmúlt években az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek bolti ármozgásában. Az élelmiszereknél ugyanis jelentősebb kilengések voltak, de hát ezek oka a mezőgazdasági termelői árak nemzetközi szintű meglódulása, vagy éppen esése volt. Az iparcikkeknél ilyen mozgás nem volt megfigyelhető. Ott egyébként is az a jellemző, hogy a kifutó termékeket (mindegy, hogy ruha, vagy mobil telefon) leárazzák valamilyen módon, az újdonság meg drágábban lép piacra (sok új technológiával megtoldva persze, különben nehéz eladni). Így a kettős árhatás mellett ugyan az újdonságok drágábbak, de hát a régi készletet ki kell söpörni, az meg csak olcsóbban megy. És folyamatosak az akciózások (persze, az élelmiszerboltban is). A végeredmény (ahol az sertéshúsnál és a baromfinál látszik az áfakulcs csökkentés is):

	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
élelmiszer	103,2	106,6	105,9	102,8	99,6	100,9	100,7	102,8
legtöbbet drágult	burgonya 133,5	cukor 147,7	tojás 135,9	burgonya 156,9	tej 106,5	zöldség 113	sertéshús 85,8	sertéshús 110
olcsóbb lett	cukor 93	friss zöldség 92	burgonya 81,4	tojás 91,1	cukor 83,6	cukor 90,2	burgonya 125,8	baromfihús 85,2
ruházat	99,6	102,9	102,6	99,6	99,3	100	100,4	100,5
tartós cikkek	100,2	98,6	99,8	99,1	99,5	100,8	100,5	99,7
KSH, változás: előző évhez képest

A ruhaféleségeknél legfeljebb 5%-os kilengés volt megfigyelhető, de az is csak kevés esetben. És az akciózás szemfényvesztése, hogy emiatt az átlagos árszint alig mozdul el lefelé 1-2%-kal. De hát itt is az új fazon drágább, a régebbi meg olcsóbb.

A műszaki cikkek piacán sem volt jelentős kilengés, kivéve a televízió, számítógép, telefon, fényképezőgép piacát. Itt folyamatos az árszint esése, egy 5-10%-os sávban. Ez összefügg a vásárlási szokások változásával is, mivel például sokan már okos telefonon "televízióznak". Jó példa erre a tabletpiac jelenlegi vesszőfutása is, ami néhány évvel ezelőtt menő cuccnak számított. Az új személygépkocsik piacán volt még 3-4%-os áremelkedés 2014-15-ben, egyébként nem.

Ki mit mennyiért

Két gyorsforrás, az online áruházak és az akciós újságok mutatják a pillanatnyi helyzetet, a bolti árcédulák mellett. Néhány olyan élelmiszert néztünk meg, ahol akad azért import (például UHT tej), vagy a legalapvetőbb élelmiszerek egyike (például a liszt). A banán és a citrom sok magyarázatot nem igényel. Hát igen, vannak árkülönbségek is, és van, amikor fillérre pontosan követik egymást a webáruházak (igyekeztünk az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe venni, például az UHT tejek 1,5%-osak, de például az Auchan görögdinnyéje a fénykép szerint sötétzöld, nem csíkos, míg a többieké az):

	banán	citrom	UHT tej	félkemény sajt 300 g	görögdinnye	finomliszt BL55	sertés comb	csirkemell filé
Auchan	275 (419)	799 (999)	169	679	189	145	1.299	1.359
CBA Príma	399	799	179	679	159	129	1.290	1.690
G'Roby	519	999	159	-	-	179	-	1.738
Tesco	379 (449)	799	179	679	159	98	1.049 (1.199)	1.489
Online áruház, érték: forint, 2018. július 3., zárójel: akciós ár eredetije, mennyiség: értelemszerűen kiló, liter

Az akciós újságok még csak a foci vb-nél tartanak, ott az akciók tervezése (amiben a gyártóknak is van pénzük) és a nyomdai átfutás miatt nyilván semmi nyoma még a forint gyengülésnek. Van még nyaralás. Érdekes, hogy a CBA akciós újság nem akart bejönni ("Jelenleg nincs aktuális promóciónk."). A Prímánál borkatalógus ugrik be a bolti akciós újság gombra kattintva.

A ruházati boltokban fennakadás nélkül futnak a nyári leárazások, az iparcikkes áruházaknál is legfeljebb a foci vb hozott változást.

És bejegyzésünk szerkesztésekor hirtelen elkezdett erősödni a forint.

(blokkk.com, 2018. július 3.)

330: drágulás és receptek a boltban

Izgett-mozgott már máskor is a forint, 2010-ig visszatekintve pedig gyengült. A boltos árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma, de azért vannak boltos praktikák is a drágulás fékezésére. Igaz, csak kevés.

Az utóbbi hetek eseményeit nézve a forint-euró árfolyam 2018 május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én következett a 320 forint, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban 310 forint körül szóródott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és legyengült.

2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. 2012-2014 között évente 10-10 forint volt a gyengülés átlagos mértéke, megközelítve a 310 forintos árfolyamszintet, ami 2017 végéig nagyságrendjét nézve nem is változott. Ezen belül nagyobb árfolyammozgások is voltak, hiszen például 2011-ben 50 forint felett volt az évközi leggyengébb és legerősebb árfolyamok közötti különbség. 2015-ben is a forint-euró árfolyam mozgás sávja 24 forint körüli volt. Az alapkamat és az infláció közben egyre kisebb lett, csak 2017-ben volt némi lendület, a 3%-os jegybanki célt közelítve.

Összességében végül az látszik, hogy miközben hosszabb időtávon gyengült a forint, a jegybank letornázta az alapkamatot, az infláció pedig lefékeződött, a 3%-os jegybanki középtávú cél mellett (ami 2017-ben az egy százalékos toleranciasávban azért teljesült):

	legerősebb	leggyengébb	kilengés	éves átlag	alapkamat	infláció
2017	303-304	313-314	11	309	0,9%	102,4
2016	304-305	317-318	14	311	0,9-1,2%	100,4
2015	298-299	321-322	24	310	1,35-1,95%	99,9
2014	298-299	316-317	19	309	2,1-2,85	99,8
2013	290-291	307-308	18	297	3-5,5%	101,7
2012	276-284	319-320	36	289	5,75-6,75%	105,7
2011	263-264	315-316	53	279	6-7%	103,9
2010	261-262	290-291	30	275	5,25-6%	104,9
MNB, forint-euró árfolyammozgás, kerekített adatok, jegybanki alapkamat: adott év legkisebb és legnagyobb értékei, infláció: éves átlag

A jelenlegi kép alapján: lesz drágulás, de mérsékelt, visszafogott ütemben

Sokféle elemzés látott napvilágot, mi várható forint árfolyamfronton a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért, ez pedig az, hogy gyengébb szinte stabilizálódhat a forint. Így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászokni. De hát a korábbi években is volt már ilyen, és mint rámutattunk, mérséklődő infláció mellett. Most azonban úgy tűnik, lesz drágulás is a forint gyengülés következtében, döntő részben az import és a magas importhányadú termékek körében.

A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető bolti drágulás oka, hogy más költségek is emelkedtek már, így a beszállítók és a boltosok mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-től a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme, 2017-ben 10% feletti volt és 2018-ban is megközelítheti ezt az ütemszintet. És ez a beszállítóknál is, rajtuk keresztül pedig az átadási árban súlyos feszültség forrása. A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, az üzemanyag ára. Ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet az árakban. A gabonások, tejesek már jeleztek áremelkedést.

Boltos árkörkép: kevés a drágulás elleni recept

A boltos piacon verseny van és nincsenek "egyenárak", az egyes boltok, boltos csatornák árcédulái többségében mást-mást mutatnak. Ezért észnél kell lennie a boltosnak, amikor előveszi a ceruzáját, hogy átírja az árcédulát a kirakatban, amit még mindig nagyon néz a vásárló. Sőt.

A boltosok árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A saját pénze nagyon kevés ehhez képest. A blokkk.com már korábban kiszámolta a KSH adataiból, hogy a bolti árak alapján a tízezer milliárdos éves árbevételből annak mindössze a negyede a boltosé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árrésével (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud esetleg sakkozni, hogy melyik költség növekedéséből tud lefaragni. De ez is egy szűk mozgásteret jelent, ha nagyobb a drágulási hullám és csillapítani kényszerül.

Mérlegelheti például a boltos az akciózás visszafogását is, bár a versenytárs ennek nyilván csak előnyét látná, tehát csak óvatosan lehet ehhez is nyúlni. De csökkenthető az akciós termékek köre és a leárazások mértéke, azzal, hogy a csáberő már nem, hiszen akkor nehezebb helyzetbe lavíroza magát a boltos. Akció nélkül nincs boltos világ, még akkor sem, ha baj van. Csak emlékeztetőül, a válság éveiben nem a decemberi forgalom, hanem a karácsony előtti leárazások döntöttek rekordot, annyira küzdöttek a boltosok a vásárlók kegyeiért.

Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. De az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásoknál viszont éppen gyorsításra lenne szükség (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, innováció csak szűk mezsgyén halogatható.

A bevásárlóközpontokban folyamatos a bérlők mozgása, nem csak jönnek-mennek, hanem egyik helyiségből a másikba költöznek. Lehet, hogy a kisebb boltok kapósabbak lesznek, ha esetleg nagy a baj.

És mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra, mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. Volt már rá példa.

A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.

De hát a boltos a legtöbbször tehetetlen, ha a beszerzési árat a szállító megemeli. Az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. Egy 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett pedig még visszafogott, mérsékelt és az egyes boltok, továbbá termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás.

És hogy mennyi lesz a banán, a citrom ára decemberben, azt ma még csak találgatni lehet.

(blokkk.com, 2018. június 30.)

Drágább a benzin és az lesz a lángos is

A benzin ára a 400 forintot közelíti, a lángosé 500 felett lesz nyáron a Balatonon.

Május 15-től a 95-ös benzin árát bruttó 7 forinttal, a gázolaj árát bruttó 8 forinttal emelte a Mol Nyrt, írja az Origo. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 388 forintra nőtt, a gázolajé pedig 397 forintra emelkedett. Az üzemanyagok ára legutóbb egy hete változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 2 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 381 forintra, a gázolajé pedig 389 forintra nőtt.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Balatoni nyár jó drága lángossal és pocsék fagyival

Jelentős áremelkedéssel számolhatnak az idén a Balatonnál nyaralók - írja az Origo a Magyar Idők nyomán. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a megugró költségek és a munkaerőhiány okoz gondot, de a szezonális termékek minőségére is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Hagyományosan pünkösdkor kezdődik a fürdőzési szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítették áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemelkedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) fonyódi elnöke elmondta, jelentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmunkás bérminimum emelkedése, valamint a magas közterhek miatt, ami az idei árakon is meglátszik.

A minőségre a korábbi évekhez hasonlóan az idén is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a strandolóknak – figyelmeztetett a Kisosz fonyódi elnöke. Gondot okoz egyebek mellett, hogy egyre több olyan fagylaltárusító hely jelenik meg a Balaton környékén, amely a helyiek beszámolója szerint több szempontból is kifogásolható minőségű édességet kínál.

Makkos Péter elmondta, az egyik balkáni országból hazánkba települt cukrászati lánc fagylaltjaival kapcsolatban valóban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért, hamisított fagylalt állítólag ártalmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék, és allergén anyagokat is tartalmaz. A szakértő szerint kötelezni kellene az ilyen gyakorlatot folytató cégeket arra, hogy ugyanúgy tüntessék fel a fagylaltjukban lévő egészségkárosító és allergén anyagokat, ahogyan az a vendéglők számára kötelező.

A szezonális termékek ára jelentősen felszökött, a lángosért a korábbi években jellemző 300-400 forint helyett 2018-ban akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200-300 forinttal is megdrágítja.

Az olcsóbb sörök 400 forint alatt már kevés helyen szerezhetők be a tóparton, a félliteres ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkérhet.

A kereskedők is jelentős árréssel dolgoznak: a városi piacokénál jóval többet, akár kétszer akkora összeget is elkérnek a zöldségekért, gyümölcsökért.

(Origo, 2018. május 15., 16.)

2% felett nyújtózik az infláció

2018 áprilisában a szeszesital, a dohányáru és az élelmiszer, így a tojás drágább volt, mint egy éve. A cukor olcsóbb.

Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 2,3%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Az élelmiszerek ára 4,2%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0%-kal drágult. A cukor 18,7%-kal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a jármű üzemanyagokért 2,1%-kal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3%-kal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9%-kal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2018 márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,7%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2%-kal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3%-kal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3%-kal nőtt, utóbbin belül a jármű üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

2018 január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal nőttek.

(KSH, 2018. május 9.)

Na, ez az év is jól kezdődik: 2,1% infláció

2018 januárjában 2,1%-kal nőttek az árak. A tojás ára majdnem 50%-ot ugrott. Még jó, hogy a cukor olcsóbb lett.

2018 januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2017 januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,4%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 48, a vaj, vajkrém 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1%-kal drágult. A cukor 11,3%-kal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5%-kal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,5%-kal emelkedett, ezen belül a friss zöldség 14,6, a liszt 5,4, a száraztészta 5%-kal többe, a hal 5,4, a párizsi, kolbász 2,9%-kal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 0,8, a szeszes italok, dohányáruké 0,6, a háztartási energiáé 0,1%-kal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára 0,5, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások díjai 3,7%-kal mérséklődtek az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentése eredményeként.

(KSH, 2018. február 13.)

Árak? Csak tojás ne lett volna a boltban

Mert 40%-kal drágább lett. A vaj csak 15%-kal. 2017-ben 2,4% volt a drágulás mértéke, decemberben 2,1%.

2017-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, ezen belül az élelmiszerekért 2,8%-kal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Decemberben

2017 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

Egy év alatt, 2016 decemberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,5%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0%-kal drágult. A cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3%-kal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké (gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a jármű üzemanyagoké 0,5%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,5%-kal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2017 novemberéhez viszonyítva

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,1%-kal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0%-kal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8%-kal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3%-kal a szolgáltatások ára nőtt.

A háztartási energia 0,2%-kal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3%-kal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,2%-kal.

(KSH, 2018. január 12.)

Taposóaknán a dinnyepiac: a Penny 89 forintos dinnyeárral jön

Most éppen egy CBA a legolcsóbb, 119 forinttal. A Lidl sem adja sokkal alább: 99 forinttal próbálkozik. 2016-ban is néhány nap alatt bezuhant a dinnyeár. Egyébként ma is százforintos különbségek vannak a dinnyeárakban: a kisbolt drága, a nagybolt olcsó. Ki fizeti meg a dinnyét? Dinnyeár körkép július 10-én.

A Nemzeti Agrárkamara jó dinnyeterméssel számolt előzetesen, hozzávetőleg 200 ezer tonnával. Egészen pontosan 5 ezer hektár területen 200 ezer tonna dinnye várható, ebből 130-140 ezer tonna hazai fogyasztásra megy, 60-80 ezer tonna pedig exportra. Ha. Az előbbi mellett 600 hektáron 18 ezer tonna sárgadinnye is várható, mind a hazai piacra juthat.

Tesco után sorállás az akciózásban

Az időjárás a dinnyetermelők kedvében járt eddig, hiszen pazar meleggel kápráztatta el a dinnyekedvelőket is, a nagy kánikulában jobban fogy a finomság. Bár éppen csütörtöktől, július 13-án, az akciós váltónapon jön némi lehűlés az időjárásban, de úgy tűnik, a dinnyepiacon is: jönnek az új dinnyeárak, 100 forint alatt adják majd többen is a csíkos görögdinnyét.

Pócs János, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselője, aki egyébként országgyűlési képviselő is, már korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodásának adott hangot: számításai szerint egy hektárnyi területen kétmillió forint a gyümölcs előállítási költsége – Heves-Jászságban 420 hektáron termelnek dinnyét –, és ennek megfelelően a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint. Nyilván nem véletlen, tesszük hozzá a blokkk.com részéről, hogy a görögdinnye területe 20%-kal kisebb 2017-ben. A Budapesti Nagybani Piacon a június legvégi adatok szerint 120-170 forint között jelölték meg a hazai első osztályú görögdinnye bruttó átadási árát, amit ajánlott kínálati árnak neveznek.

2016-ban 200-205 ezer tonna volt a magyar görögdinnye termés az Agrárkamara szerint, de előzetesen 235-240 ezer tonnát vártak. A rossz időjárás azonban nem adott esélyt a jobb termésre, ráadásul - ki tudja, melyik volt előbb - egy hét után jócskán 100 forint alá zuhant a görögdinnye bolti ára a nagyáruházakban. A dinnye exportja is visszaesett 2016-ban.

A Tesco egyébként július 6-9 közötti napokra (négy napra) hirdette meg 99 forintos dinnyeakcióját. A Nemzeti Agrárkamara arra szólította fel, hogy július 10-től ne adja 100 forint alatti áron a dinnyét: ez most sikerült, hiszen visszaállt a 129 forintos ár. A Kamara szerint ez radikális árletörő akció. Ezt egyébként minden évben elmondják a dinnyetermelők, hogy a szezon elején nagyon rossz nekik a dinnye akciózás.

Kóstoltatás, az igen

2016-ban július 19-én indította az Agrárkamara a dinnyeszezont. Az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a METRO és a SPAR kínálgatta 46 üzletben a dinnyéjét. 2017-ben július 6-án indította az Agrárkamara az akcióját, most a Tesco is beszállt a vásárlócsalogatásba, de hát nem biztos, hogy mindenki örömére.

Ha már a vásárló: a görögdinnye lehet első, vagy másodosztályú, amit nem minden boltos tüntet fel az árcéduláján. A származási hely, már csak az illendőség kedvéért is, Magyarország, amit persze az élelmiszerbiztonsági hatóság ellenőrizni fog.

És az árak: nagyok a különbségek

A blokkk.com nekiveselkedett és július 10-én körbejárt fővárosi élelmiszeres nagyáruházakat, megnézett egy-két piacot és kisboltost is, ki mennyiért méri a dinnyéjét.

A legolcsóbb dinnyét a Fény utcai piac CBA Príma áruházában láttuk, 119 forintért, igaz, ez másodosztályú volt (ők legalább odaírták).

A Lidl és a Tesco 129 forintért kínálta a dinnyéjét, az Aldi és a Penny 149 forintért, a Spar pedig rátett erre még egy tízest, első osztályba sorolt dinnyeként kínálva.

Hát igen, a piaci dinnyeárusok ceruzája már vastagabban fogott, az utcai árusok és a kisboltosok is drágábban adták a görögdinnyét. Ehhez persze hozzátartozik, hogy utóbbiak drágábban is veszik, nem közvetlenül a termelőtől, hanem sokszor nagykereskedőtől, például a nagybani piacokon.

CBA	Lidl	Tesco	Auchan	Aldi	Penny Market	CBA online.prima	Spar Mammut, Eurocenter	utcai árus III. kerület	Újpesti piac, utcai árus	Fény utcai piac	zöldséges bolt XIII. kerület
119.-	129.-	129.-	139.-	149.-	149.-	149.-	159.-	168.-	168.-, 180.-, 198.-, 280.-	240.-, 198.-	220.-
görögdinnye árak, forint, 2017. július 10.,

Nemsokára heves dinnyeár eső jön

Ez nem a reklám helye, de hát ide tartozik. A nagyáruházaknál július 13-án indulnak a szokásos heti akciók, amiből bizony a görögdinnye nem marad ki.

A Penny a 149 forintos dinnyeárat 89 forintra nyomja le, pontosan egy héttel a dinnyeszezon indító után. Az Aldi 95 forintért adja, de a Lidl sem tétlenkedik majd a maga 99 forintos árával. Az Auchan és a Tesco még nem rukkolt elő újabb árakkal, de valószínűleg nagyon nem fognak lemaradni.

A végére már csak egy kérdés marad: ki fizeti meg az olcsó dinnye árát?

(blokkk.com, 2017. július 10.)

99 forintos árral nyitotta a Tesco a magyar dinnye szezonját

Alig néhány napja kapni a boltokban magyar dinnyét, máris a termelők szerint elfogadhatatlan alacsony árak borzolják a termelők kedélyét.

Úgy tűnik, hogy a június közepére szervezett egyeztetés sem segített abban, hogy közeledjenek az álláspontok a kereskedők és a gazdák között, írja a Magyar Idők. A Tesco ugyanis a szezon első hetében máris száz forint alatti áron hirdetett akciót a gyümölcsre. A termelők attól tartanak, hogy a túl olcsón kínált áruval nemcsak az idei szezont teszi tönkre az áruház, hanem a lépésük a következő évekre is hatással lehet.

Bár a termelők hetekkel a betakarítás előtt tárgyalóasztalhoz ültek az áruházláncok képviselőivel annak érdekében, hogy idén zökkenőmentesen, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett találjon gazdára a magyar dinnye, így sem sikerült elkerülni a botrányt. A Tesco ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum fogyasztásösztönző kampányának partnereként minden eddiginél korábban, már a magyar dinnyeszezon indulásának hetében 100 forint alatti áron hirdetett akciót a termékre. Erre csütörtökön Pócs János országgyűlési képviselő a hevesi és jászsági dinnyetermelők nevében hívta fel a figyelmet egy sajtótájékoztatón.

A dinnyetermeléssel is foglalkozó politikus szerint ezzel a lépéssel az áruház nemcsak az idei szezont veszélyezteti, hanem a következő évek termelését is befolyásolja. – Ez irreálisan alacsony árszint, ami a felvásárlók és más kiskereskedelmi egységek figyelmét is felkelti. Ha a gazdák úgy ítélik meg, hogy ilyen árak mellett nem érdemes a termeléssel foglalkozni, elképzelhető, hogy jövőre már nem lesz jó magyar dinnye a kínálatban – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy az ár és a minőség mindig kéz a kézben járnak: az első osztályú dinnye egy hektárra jutó termelési költsége eléri a kétmillió forintot, ezért 99 forintért jó minőséget biztosan nem kaphat a fogyasztó.

Az alacsony árak a következő évek termelését is befolyásolják

– Egy áruházlánc csak akkor hirdethet ilyen akciót, ha nagyon olcsón harmadosztályú dinnyéhez jutott a piacról – emelte ki. A politikus szerint ugyanis a termelők az igazán kiváló minőségű árut a nagybani piacra viszik, vagy maguk adják el, a harmadosztályú, silány gyümölcsöt pedig harmadáron eladják a Tescónak, ahol a minőség nem számít, csakis az ár. Pócs János a Magyar Időknek elmondta: a dinnyetermelők kényszerhelyzetben vannak, az áru visszatartásával nem bojkottálhatják a piacot, hiszen csak a veszteségeiket növelik, ha a megérett dinnyét nem adják el. Ugyanakkor készek arra, hogy az érdekeiket tiltakozó akciókon keresztül érvényesítsék. Nem példátlan ez, tavaly például egy kamionnyi dinnyét borítottak le a Tesco budaörsi áruházának parkolójában, mivel az áruházlánc a szezon közepén jelentős akcióval törte le az árakat.

Az áruházlánc mostani akciójától elhatárolódtak a versenytársak. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke pedig a köztestület támogatásáról biztosította a dinnyetermelőket. Jelezte: a mostani kampány is az együttműködést szolgálja, és arra buzdította a piaci szereplőket, hogy a rövid távú haszon helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt.

A fogyasztásösztönző kampányban részt vevő boltok akciós kiadványai alapján elkészült körképből kiderül: a CBA Príma boltjaiban 129, a Lidlben 149, az Auchanban pedig 139 forintért kapni ezen a héten magyar görögdinnyét. A Spar katalógusában nem szerepelt a termék, és bár a Metro és az Aldi aktuális akciói között sem találtunk görögdinnyét, az előző heti kiadvány szerint előbbiben bruttó 159, míg az Aldiban 149 forintért kínálták néhány napja a gyümölcsöt.

A terméssel egyébként nincs baj, az időjárásnak köszönhetően a minőség és a mennyiség is kiváló, az ötezer hektárról mintegy 200 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt években folyamatosan modernizálták a termelést a gazdák, ami a görög mellett a sárgadinnyére is igaz. Utóbbit 600 hektáron termelték, 18 ezer tonna juthat 2017-ben piacra. Daróczi László, az Agrármarketing Centrum vezérigazgatója elmondta: idén az áruházak mellett a Bátor Táborokban és az Erzsébet-táborokban is kóstoltatással népszerűsítik majd a gyümölcsöt.

(Magyar Idők, 2017. július 7.)

A hideg az egekbe tornázta a zöldségárakat

Két-háromszorosára ugrottak az árak a piacokon. Meg a boltban. Máshol is hideg van: a padlizsán és a cukkini árcédulája mehet az ékszerboltba.

Elképesztő ütemben drágulnak a zöldségek: a dél-európai importból származó termékek lassan a megfizethetetlen kategóriába kerülnek. A drasztikus áremelkedésért a szokatlanul hideg tél a felelős, írja a Magyar Idők.

Drasztikus árakkal találkozhatnak a zöldségesnél a vásárlók, az importból származó termékek ugyanis alaposan megdrágultak az utóbbi hetekben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árinformációs statisztikája szerint az Olaszországból és Spanyolországból származó paradicsom ára csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva.

Egy kiló fürtös paradicsom február elején 770 forintba került a budapesti nagybani piacon, míg egy évvel korábban csupán 374 forintért kínálták a kereskedők. A koktélparadicsom is sokat drágult: a tavalyi 775 forint után idén 1.600 forint körül alakulnak az árak. A Spanyolországból származó kaliforniai paprikáért is többet kell fizetni, a nagybani árak 600 forintról 1.000 forint közelébe emelkedtek egy év alatt.

Arányaiban a legnagyobb áremelkedést a cukkini esetében mutatott a statisztika: az elmúlt évhez képest több mint a háromszorosára drágult a termék, 515 forintról 1.600 forint fölé emelkedtek az árak. A padlizsán esetében is hasonló a helyzet, míg egy éve 535 forintot kértek a zöldségféléért, ma nem kevesebb, mint 1.545 forintért kínálják a nagybanin. A jégsaláta darabja 200-ról 580 forintra nőtt, ahogy a kelkáposzta, a karfiol és a brokkoli is sokkolóan drágább lett.

A hihetetlen áremelkedés a szokatlanul hideg január számlájára írható, a fagyos időjárás az olasz, a spanyol és a marokkói termelők dolgát is megnehezítette. A mediterrán országok gazdáit felkészületlenül érte a rideg tél, a növényeik jó része megfagyott. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hideg időjárás a hazai paprikatermesztést is visszahúzta, a kisebb termésmennyiség miatt a hazai zöldség kilójáért 150 forinttal kapnak többet a gazdálkodók.

A Terméktanács szerint még egy-két hónapig a szokásosnál jóval borsosabb árakra kell felkészülniük a fogyasztóknak, az árak március környékén csökkenhetnek, addig viszont további 30-40 százalékos áremelkedésre lehet számítani egyes zöldségfélék esetében.

Készlethiányra viszont nem kell számítani, az áremelkedés ugyanis minden bizonnyal visszafogja a keresletet, a drága zöldségből mindig is kevesebb fogy, így a kisebb mennyiség is fedezni tudja a vásárlók igényeit.

(Magyar Idők, 2017. február 8.)

2016: keresni kellett az inflációt

Év vége felé indultak meg az árak felfelé, persze, csak óvatosan.

2016 decemberében 1,8%-kal, a 2016-os évben pedig átlagosan 0,4%-kal nőttek az árak. Decemberben a legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Egy év alatt, 2015. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal emelkedett, ezen belül a cukor ára 16, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,6, a sajt és a péksütemények ára 2,7, a tej ára 2,6%-kal nőtt, a sertéshúsé 8,5, a baromfihúsé 3,6%-kal csökkent. Átlag felett, 3,5%-kal drágultak az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,5, a szolgáltatások 1,9, a ruházkodási cikkek 0,5%-kal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt, 2016. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek. Az élelmiszerekért 0,1%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a tojásért 5, az idényáras élelmiszerekért 1,5, a tejért 1,2, a sajtért 0,8%-kal. A sertéshús ára 1,3, a baromfihúsé 1,4, az étolajé 0,8%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (1,7%-kal), ezen belül a járműüzemanyagok 4%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2, a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2016. évben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 0,7%-kal. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (2,3%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,5, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5, a ruházkodási cikkeké 0,4%-kal emelkedett. Az egyéb cikkekért 2,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, a háztartási energia ára 0,1%-kal mérséklődött.

A nyugdíjas fogyasztói árindex előző hónaphoz képest 0,3%-kal, az előző év azonos hónapjához képest pedig 1,7%-kal nőtt, a 2016 éves áremelkedés 0,6% volt.

(KSH, 2017. január 12.)

Dinnye: kedden kóstoltatás, csütörtökön áresés

Hamar leestek a dinnyeárak a nagyáruházakban. Nyár, dinnye, szeletem: a kormány helyett az Agrárkamara ostorozza a dinnyepiacot. A 88 forintos bolti dinnyeár régen kevés volt a dinnyetermelőknek a szezon első szakaszában.

A július 19-én tartott sajtóeseményen arról érkezett a híradás, hogy példás együttműködéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezése mellé állt hat kiskereskedelmi lánc, támogatva a hazai, kiváló minőségű görög- és sárgadinnye eljuttatását a fogyasztókhoz, ezzel is piacot teremtve a magyar termelőknek. Az Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Metro és Spar üzletekben a szezonban több alkalommal fognak magyar dinnyét kóstoltatni. Ez történt kedden.

A nagyáruházak honlapjait, akciós újságait böngészve ugyanakkor rövid időn belül kiderült, hogy a kereskedők igyekeznek biztosra menni. Jó a termés, van dinnye bőven, ilyenkor természetes is az alacsonyabb ár. A mezőgazdasági termékek piaca így működik: ha sok, akkor olcsó, ha kevés, akkor drága.

Az áruházak többsége a csütörtököt választotta akciós indítási napnak, persze más napokon is rajtoltatnak árengedményeket, de a hétvégi nagybevásárlás előtt ez a legcélszerűbb időpont. Nos, az akciós újságokat csütörtökön bogarászva rögvest kiderül, hogy többen alaposan belehúznak a dinnyeakciózásba. Nem csekély mértékű engedményeket kínálnak (30-40%-ost is), lenyomva ezzel a dinnyeárakat a 100 forintos lélektani határ alá. A legolcsóbbak ráadásul 88-89 forintért kínálják a csíkos héjú görögdinnyét, ami napfényes, jó időben, a szezon első szakaszában kiváló ár, legalábbis a vásárlóknak.

A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinnyetermelőnek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint bizony éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. Kérdés, hogy ebben az esztendőben ez elégséges-e.

Az áruházak honlapjain a következő dinnyeárakat találtuk július 21-én:

áruház	dinnye fogyasztói ára	engedmény mértéke
Lidl	88	129 helyett
Penny	88	149 helyett
Aldi	89	nem jelöli
Spar	89	nem jelöli
Tesco	99	nem jelöli
Metro	95	nem jelöli
ár: csíkos dinnye kilója, természetesen forintban

Az Auchan csak az egyébként is drágább magszegény dinnyéjét hirdeti 159 forintért akciós újságjában. A magyar láncok honlapjain nincs nyoma dinnyeakciózásnak.

A kisebb boltokban drágább a dinnye, amit jelez az is, hogy az Agroinform híre szerint a Budapesti Nagybani Piacon a kínálati árak 120-150 forint közötti áfával együtt számolt ársávot adnak meg. Ennél persze bizonyára olcsóbb is lehet a dinnye.

(blokkk.com, 2016. július 21.)

A krumpli felnyomta az inflációt 2015-ben

2015 decemberben már közzel 1%-kal nőttek az árak. A burgonya ára közel 50%-kal nőtt. 2015-öt megúsztuk egy tized csökkenéssel. Olcsó volt a benzin.

2015 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent.

Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az előző évhez képest.

2015. decemberében,12 hónap alatt (2014. decemberhez viszonyítva) a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 2,2%-kal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23, de ezen belül a burgonyáé közel 50%-kal, az étolajé 12,7, a cukoré 9,2%-kal nőtt, míg a tejé 9,5, a sajté 6,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,8, a tartós fogyasztási cikkek 1,7, a szolgáltatások 1,5%-kal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 2,8, ezen belül a járműüzemanyagokért 8,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal csökkent, ezen belül a palackos gázé 13,0%-kal. A ruházkodási cikkek ára 0,1%-kal mérséklődött.

Egy hónap alatt, 2015. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal csökkentek. Az élelmiszerek ára 0,5, ezen belül az idényáras élelmiszereké 1,9, a sertéshúsé 0,9, a kenyéré 0,8%-kal mérséklődött. Nőtt többek között az étolaj (1,6%) és a tojás (0,6%) ára. A háztartási energia és a szolgáltatások ára átlagosan nem változott. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,8%-kal csökkent, ezen belül a jármű üzemanyagoké 1,9%-kal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szeszes italok, dohányáruké 0,2, a ruházkodási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött.

2015. év egészében az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,9%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,1%-kal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8%-kal emelkedett. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6%), a háztartási energia ára 2,9%-kal mérséklődött.

(KSH, 2016. január 14.)

Dinnyéskedés: szolid lökdösődés volt csak

A legolcsóbb és a legdrágább dinnye között 84 forint volt a különbség, így indult a magyar dinnyeszezon 2015-ben. Kóstoltunk is.

A vásárlók a görögdinnyében a kóstoltatást imádják a legjobban, mellette pedig az ár izgatja őket leginkább, ezért a blokkk.com azt vizslatta az áruházakban, mennyiért is adták a szezon legelején a görögdinnyét.

Két dinnyés hétvégét is górcső alá vett a blokkk.com, így július 3-án és 4-én, pénteken és szombaton, majd egy hét múlva, 10-én és 11-én is körülnézett néhány budapesti áruházban. Természetesen csak pénteken és szombaton, vasárnap már nem, pedig milyen jó lett volna, de hát ekkor az üzletek többsége zárva van, a kivételezett nyitva tartók meg esetleg drágábbak, mint hétköznap. Az első júliusi hétvégén még kevés magyar dinnye volt az áruházak polcain, egy héttel később már sokkal több.

Finom volt, de lehetett volna édesebb is

Kóstoltunk is természetesen, de vigyázat, a meglékelt dinnyét ha nem viszi el a vásárló, másnak eladni már nem lehet, mert tilos. És lékelni is csak ott lehet, ahol a dinnye is, a vágóeszközök is tisztíthatók, így az útszéli árusoknál erre kevés az esély. Természetesen a kóstoltatásnak is megvannak a maga szabályai, nem véletlen, hogy a dinnyét kínáló lányok ilyenkor gumikesztyűt is húznak.

Ha már a budaörsi Auchanban lehetett kóstolni, megtettük ott. A kóstoltatás helyén folyamatos volt a nyüzsgés, szépen gyűltek a hulladékgyűjtőben a fogpiszkáló pálcikák, amelyekre rátűzték a dinnyefalatkákat, de nem mindenki szaladt utána a dinnyésládákhoz megkopogtatni és utána a mérleghez mérlegelni.

Benyomásaink nyilván nem egyeznek minden vásárló véleményével, feltehetően a termelőkével és az áruházéval sem, azt nem is tagadjuk, hogy finom volt, de hát lehetett volna édesebb is a megkóstolt dinnyedarabka.

Kezdjük a mustra végén - július 10-én és 11-én

Nos, a dinnyetermelők réme, a rettegett árverseny azért megindult, még ha csak csak visszafogottabbnak tűnő keretek között is. Igyekeztünk több boltot is megkeresni, de a piacvezetőket, a dinnyepiac korábbi lékelőit nem lett volna szakszerű kihagyni. Bizonyára kitalálható, hogy a legolcsóbbak az Auchan és a Tesco voltak, a többség pedig a 139-149 forintos árakat választotta.

Az Auchan és a Lidl azonnal akcióval indította a magyar dinnyeszezont, legalábbis a találomra felkeresett áruházakban. Az Auchan 54 forintot, a Lidl 30 forintot engedett az árból, de az némileg homályos, miképpen számolták ki mindezt. Igaz, a dinnye főszezonja előtt drágább az import dinnye, tehát elvileg van miből engedni, de az Auchannál 10 forint hibádzik az előző hétvégi árhoz képest (persze lehet, hogy hét közben emeltek egy picit).

A legolcsóbb és a legdrágább görögdinnye között 84 forint volt a különbség.

Végül a legeleje - július 3-án és 4-én

Nézzük akkor az első dinnyés hétvégét néhány boltban (ötöt választottunk ki, ami éppen útba esett), hiszen a magyar görögdinnye szezonját csak későbbre ígérték, de nem árt előtte is tájékozódni, hiszen dinnye azért akad korábban is.

A legolcsóbb a budaörsi Tesco volt, 99 forintért mérte kilóját, természetesen csak azért ilyen olcsón, hogy ezen a hétvégén kiszórja gyorsan az importot és helyet csináljon a hazainak (legalábbis régen ezzel magyarázták a 99 forintos szezonnyitó árat, de tegyük hozzá, ez most csak néhány napos akció volt). A kihelyezett ládák feliratán is látszik egyébként, hogy ez igazi görög görögdinnye ( ha már az árcédulán nincs ott a származási hely). A második legjobb árat a Mammaut Spar boltjában lehetett találni a megkeresett áruházak közül, de hát itt már 50 forinttal drágább volt a dinnye, mint a Tescoban. Görög görögdinnyét kínált a budaörsi Auchan is, de 159 forintért. A CBA úgy látszik vigyázott a formájára, hiszen ugyanannyiért adta, mint az Auchan. A Fény utcai piacon kérték a legtöbbet, 198 forintot a görögdinnyéért.

Kormányhírverés: ismételve a tavalyi

A Földművelésügyi Minisztérium június végén, egy héttel a remélt rajt előtt harangozta be a görögdinnye július elején indult szezonját. Sok újat nem lehetett hallani a korábbi évekhez képest, de ez senkit sem zavar, ha a dinnye édes és olcsó, no meg hazai, legalábbis a vásárlókat biztosan nem. A dinnyetermelők, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) fürgébb volt a, ők már egy kicsit korábban nekiláttak a magyar dinnye népszerűsítésének. A FruitVeB azzal számolt, hogy július elején legalább 120 forintnak kell lennie a görögdinnye kilójának, ami majd a szezon végére lemegy 70-80 forintra. Hát igen, öt forintot már elbuktak.

Kérdés persze az is, hogy mennyi dinnye lesz külföldön, hiszen az agráriumban ez döntő az árfaragásban, vajon jön-e nagyobb mennyiség a határokon túlról, lesz-e a piacokon esetleg a magyar mellett görög görögdinnye is és mit szól mindehhez a vásárló. No, meg az időjárás, mert a dinnyetermés igencsak függ tőle.

(blokkk.com, 2015. július 13.)

Megette a piac az inflációt 2014-ben

2014-ben csökkent az átlagtermék és szolgáltatás ára, ami már nem infláció, hanem defláció.

A Központi Statisztikai Hivatal árjelentése azt mutatja, hogy 2014. decemberében és az év egészében is csökkentek a fogyasztói árak az átlagot tekintve. Az egyes árucsoportokat nézve az élelmiszerek, ruházati cikkek, különféle iparcikkek átlagára egyaránt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a jövedéki termékek kivételével, ahol az adóemelések drágulást okoztak. Döntő volt ebben, hogy az élelmiszerek piacán az orosz embargo okozta túlkínálat lefelé nyomta az árakat, a nemzetközi környezet sem diktált áremelkedést, a visszafogott európai gazdaság is összességében fékezte a vásárlási kedvet, az üzemanyag áresés viszont jót tett a pénztárcáknak. Feltehetően az árviszonyok kedvező alakulásának hátterében az is meghúzódik, hogy nem volt olyan erős a kereslet a vásárlók részéről, hogy lehetett volna árat emelni, viszi - nem viszi, nem kap mást alapon. Ebből is úgy tűnik, hogy a fogyasztás legfőbb hajtóereje az online pénztárgép és az üzemanyag áresés volt.

Az állam költségvetés számolt inflációval, úgyhogy jó kérdés, vajon a defláció milyen hatással volt a költségvetés bevételeire (ahol az áfa-bevételek jócskán nőttek a már említett online kassza hatása miatt).

Nézzük akkor a KSH jelentését. A kedves vásárló, ha esetleg mást tapasztalt az áruházakban, az azért van, mert verseny van a piacon és vannak drágább és olcsóbb áruházak is.

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

Összességében, 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9%), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1%) és a sajt (1,1%) ára. Nőtt a tojás (2,9%), valamint az étolaj (1,8%) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4%-kal drágultak egy hónap alatt. A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4%-kal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9%-kal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1%-kal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (19,6%), az étolaj (5,2%), az idényáras élelmiszerek (4,5%), valamint a liszt (3,9%) ára. Drágult többek között a tojás (3,9%), a csokoládé, kakaó (1,7%) és a tej (1,2%). A szolgáltatások átlagosan 1,5, a szeszes italok, dohányáruk 1,2%-kal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8%-kal csökkent. Az egyéb cikkekért 4,1%-kal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, ami 5,4%. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez
viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára csökkent, 11,7%-kal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7%), a tartós fogyasztási cikkek (0,5%), az egyéb cikkek (0,5%), valamint az élelmiszerek (0,4%) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2%-kal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (1,5-1,5%) következett be novemberben.

(KSH, 2015. január 14.)

2013 évi infláció itthon: lehúzva

2013-ban 1,7%, az év utolsó hónapjában 0,4% volt az infláció Magyarországon.

Decemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A háztartási energia, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások átlag felett drágultak – jelentette a KSH. Vagyis a novemberi 0,9 százalék után tovább esett az infláció, ami részben az újabb rezsicsökkentéssel függ össze. Ez azt is jelenti, hogy az 1974 óta vezetett statisztika szerint nem volt még soha olyan hónap, hogy ilyen alacsony (0,4 százalék) legyen a fogyasztói árak emelkedési üteme. 1974 elején mértek egyszer 0,6 százalékos inflációt. Összességében, 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.

2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 10,9 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá a szolgáltatások (3,6 százalék) és az élelmiszerek (2,8 százalék) árai. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be az egyéb cikkek (0,5 százalék) körében. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 1,9, a háztartási energiáért 8,5 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy évvel korábban. Az alacsony inflációt elsősorban a rezsicsökkentések okozták, vagyis a központi árszabályozás nyomta le az árakat. Ugyanakkor ellentétes hatást is kifejtettek egyes kormányzati intézkedések. A trafikrendszer nyomán átalakuló dohánypiacon meredek áremelkedést tapasztalhattunk.

A 2 százalék alatti infláció az év egészére egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem érte el a 3 százalékos inflációs célját a sorozatos kamatvágások mellett sem. Ezt ugyanakkor a kormányzati intézkedések okozták, csak most éppen ellentétes irányban. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció, ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, az MNB célja körül alakult. Korábban általában éppen magasabban alakult az infláció, mint az MNB célja, az adóemelések miatt. Az év egészében 3,3 százalékos maginflációt mért a KSH – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, mint a főindex –, decemberben pedig 3,5 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított inflációt ütem.

Az elemzők várakozása szerint még nincs itt az infláció alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ azonban a forint árfolyam alakulásától és az üzemanyag áraktól is. 2013. év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt. Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4,6 százalékpontos éves mérséklődésből.

Egy év alatt, 2012. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára - közölte a KSH. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék) valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (17,7 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 20,1, a vezetékes gázért 20,0, a távfűtésért 18,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. decemberhez viszonyítva.

Egy hónap alatt – 2013. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára szintén csökkent, 0,3 százalékkal. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak 1,2 százalékkal. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak: a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.

A szolgáltatások kismértékben drágultak (0,1 százalék). A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az átlagnál nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében az összességében mintegy 11 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

(Világgazdaság, 2014. január 15.)

Nem mindegy, melyik megyében van a boltod. Három esztendő alatt Fejérben 23%-os, ugyanakkor Zalában csak 11%-os a boltos növekedés. Budapest növekedési ütemben hátulról a harmadik, hiába a nagy vásárlóerő.

A boltos világ az elmúlt három esztendőben - 2017-2019 között - közel ötödével bővült, az eladott árumennyiséget nézve. Ez átlagosan évente 6%-os növekedési ütem. Nem véletlen, hiszen ebben az időszakban kétszámjegyű volt a havi bruttó átlagkeresetek emelkedése, szépen nőtt a gazdaság teljesítménye is, ráadásul a családpolitikai támogatások is hoztak pénzt a családok pénztárcájába, akárhonnan is nézzük.

Az egyes megyéket tekintve viszont vannak különbségek a növekedésben. Ez összefügg egy-egy térség gazdasági fejlettségével, az ott lakók, vásárlók pénzügyi erejével, településszerkezeti, közlekedési, és természetesen gazdaságszerkezeti adottságokkal, vagy az idegenforgalmi lehetőségekkel is. Egy-egy jelentősebb beruházás is képes felhúzni egy-egy térség gazdasági teljesítményét, és persze ezzel együtt a vásárlóerejét is, ami nem csekély mértékben befolyásolja a területi boltos - vagy másik oldalról vásárlóerő - különbözőségeket is.

Az elmúlt hároméves időszak döntő részben a béremelkedések oldaláról jelentett erős lökést a boltos világban. Az egyes megyék között az átlagkeresetek nagysága, értéke is eltérő (a fővárosi átlagkeresetek a legnagyobbak), de most az elrugaszkodást, a növekedés ütemét néztük.

A boltos világ növekedési ütemének átlagát négy megye lépte túl, Fejér, Borsod, Somogy és Heves megyékben volt a forgalomemelkedés összességében 20%-nál nagyobb.

Meglepetésként is elkönyvelhető, hogy Budapest igencsak hátul kullog a növekedési sorban, de például Győr-Moson, az autógyártó régió sincs a mezőny első felében.

A Baranya és Zala megyei boltos világ helyzetét valószínűleg erősebben befolyásolja a településszerkezet is, sok az apró falu, kistelepülés:

boltos	2017	2018	2019	2019/2015
Fejér	+7,2%	+8,4%	+6,1%	+23,3%
Borsod	+5,9%	+7,7%	+5,8%	+20,7%
Somogy	+6%	+7,7%	+6%	+21%
Heves	+7,3%	+6,7%	+4,9%	+20,1%
országos	+5,6%	+6,7%	+5,8%	19,2%
Pest	+6,2%	+6,2%	+5,1%	+18,6%
Hajdú-Bihar	+5,9%	+5,7%	+5,2%	+17,8%
Veszprém	+4,2%	+8,3%	+3,6%	+16,9%
Szabolcs	+5%	+6,6%	+3,8%	+16,2
Nógrád	+2,7%	+6,3%	+6,2%	+15,9%
Vas	+4,1%	+4,8%	+5,8%	+15,4%
Csongrád	+5%	+5,5%	+4%	+15,2%
Békés	+5,1%	7,4%	+1,8%	+14,9%
Jász-Nagykun	+3,3%	+5,6%	+5,3%	+14,9%
Tolna	+4,1%	+4,2%	+5,8%	+14,8%
Bács-Kiskun	+3,5%	+5,3%	+4,9%	+14,3%
Győr-Moson	+5,1%	+3,6%	+4,1%	+13,3%
Komárom-Esztergom	+3,9%	+5%	+3,8%	+13,2%
Budapest	+3,8%	3,9%	+3,8%	+11,9
Baranya	+3,4%	+4,7%	+2,9%	+11,4%
Zala	+1,9%	+4,4%	+4%	+10,6%
KSH, érték: százalék, kiigazítatlan volumenindex, 100%: 2016, 2019: I-III. negyedév

A havi bruttó átlagkeresetek változásait nézve egyébként 2019 első három negyedévében Fejér és Győr-Moson megyékben volt a legnagyobb ütemű a növekedés, egyaránt 12,2%, de hát előbbi elől, utóbbi hátrébb tanyázik a boltos világ megyénkénti növekedési sorában. Három megyében volt 10% alatti, 9-10% közötti a keresetnövekedés, Vas, Nógrád és Csongrád megyékben. De hát más is számít. És aki fizetést kap, nem minden pénzét viszi a boltba.

(blokkk.com, 2020. január 21.)

Meglepő kanyarok: így vásároltál 2019-ben

Percről-percre is változhatnak a vásárlási szokások, elég egy váratlan történés, lehet az akár az időjárás, vagy egy új ketyere, vagy éppen egy dögös akció, és száguldunk a boltba. Az eredmény, hogy faljuk a mobilt, a magyar Black Friday fejre állt, a kuckónkat berendezzük, adunk, kenünk magunkra mindent, a turik pedig leáldozóban vannak. ₪₪₪

2019 utolsó két hónapja ugyan még hiányzik a statisztikából, de így is kirajzolódtak a legfontosabb pénztárca soványító változások, ezekből szedtünk egy csokorra valót.

a mobiltelo mindent visz

160 milliárdnál is többet költöttünk mobilra 2019-ben, az elmúlt három esztendőben megkétszereződött ez az összeg, a növekedés tempójában ez a leggyorsabb boltos piacrész. És ma már valamicskével túl is lépi a nagyértékű elektromos háztartási gépek (például hűtő, mosógép) piacát.

Hiába, a digitalizáció révén a mobil már mindent tud, akadoznak is a hagyományos techcuccos piacok világszerte.

A Black Friday özön fejre állította a webet

A Black Friday eredeti célja, hogy november vége tájékán felhívja a figyelmet a decemberben közelgő ajándékvásárlás időszakára, egy egynapos jókora reklámakcióval. De hát nálunk ez másként alakult. Az egyébként az év minden napján valamit amúgy is reklámozó webáruházak 2019 novemberében is megrendezték a maguk szokásos őrült futamát. Jutott is minden napra Black Friday, és például a legnagyobb műszaki áruházak három hétvégén is egymásnak estek akciós áradatukkal. De hát az akciók azért nem voltak olyan jókorák, úgy egymást közt szólva

Hát ennek persze nem a vásárló itta meg a levét, ő is belehúzott, csak engedmény legyen, így a novemberi webköltekezés már nagyobb volt a decemberinél. Most éppen azzal számolunk, hogy a novemberi webköltekezés 90 milliárd forint felett, a decemberi pedig alatta lesz. (És a nemrégiben pontosított hivatalos statisztika szerint így volt ez már 2018-ban is.)

Az ok? A 30% feletti ütemben bővülő webpiacon nagyon kell helyezkedni. Aki nem lép egyszerre, az lemarad.

De hát tegyük helyre is a webáruházakat. 700 milliárd forint felett van már az éves piacuk, de a részesedésük csak 6% a teljes boltos piacból. És az iparcikkek körében 20% körüli, ami megfordítva azt jelenti, hogy a hagyományos bolt azért több. Ma.

a lakás a második legnagyobb szelet a boltban

Az már megszokott, hogy élelmiszerekre költöttük a legtöbbet, az éves mérleg bő 3.100 milliárd forintot mutathat majd (italféleségeket, kávét nem számolva, azt majd máskor). De hát ha minden lakással kapcsolatos boltos vásárlást egy kosárba teszünk (építőanyag, barkács cuccok, bútor, mindenféle lakásfelszerelés), akkor abból az kerekedik ki, hogy a boltos világ második legnagyobb szelete az otthonunk világa, valahol az élelmiszeres kiadások értékének fele fölött mozgó piaccal.

szeretjük az élvezeteket és adunk is magunkra - ruhát

Italféleségekre (alkohol nélkül és alkohollal), kávéra is szépen költünk a boltban, a számla megközelítheti majd a 850 milliárd forintot.

De hát például az sem mindegy, milyen ruhában mulatunk szilveszterkor, amikor iszogatunk is, megy is rá a pénz szépen. Ruhafélékből, cipőből 950 milliárd forintért bámulgathatjuk a másik cuccát, mert ugyebár ez is hozzátartozik a képhez. Előbb a próbafülke tükre, után némi pislogás, mennyi is a sikere az új cuccnak.

Ja, igen, a smink. Testápolási cikkekre, kozmetikumokra is költünk szépen (ebben a szappan, fogkrém, rúzs, púder is benne van), 400 milliárd forint felett ketyeg az éves mutató.

turik leáldozóban

Úgy látszik, a vastagabb pénztárca, a fast fashion és a kínai bolt összefogott és megálljt intett a használt cikkek piacának. Így 2019-ne is nagyjából 35 milliárd forint ment el használt holmikra ilyen boltokban, ugyanúgy, mint korábban (ebben persze az apróhirdetésekben, vagy kéz alatt elsózott megunt holmik nincsenek benne, az másik, de szinte felmérhetetlen történet).

(blokkk.com, 2019. december 29.)

A mobil és a lakáscucc húz leggyorsabban

A boltos világban. 2019 első három negyedévében 2015-höz képest két és félszeresére ugrott a mobil , és több mint 80%-kal a nagyértékű bútor, mosógép, hűtő vásárlása. Mobilra ugyanúgy 100 milliárdot költöttünk, mint mosógépre, hűtőre. A legnagyobb az élelmiszer, a ruházati és a lakásholmik piaca. A turik fékeztek.

A pénztárcák vastagabbak lettek, ez látszik a boltos költekezésben is. 2016-től ugrott meg úgy a keresetek emelkedése,hogy a legutóbbi három esztendőben 10% feletti volt a havi bruttók juttatása, évenként. Így nem megy csodaszámba, hogy a boltos költekezés is évi 5-6%-kal emelkedett, a volument, az eladott árumennyiséget nézve.

De hát a háziasszonyok a pénzt is számolják, miközben a bevásárlólistára kilóban, literben, darabban írják, miből mennyi legyen a kosárban. A statisztika ezt is, azt is összegzi. És ráadásul a nagyáruházak lassan már szinte mindent árulnak, a szupermarket ruhadarabokat, vagy éppen mobilt is, a műszaki áruház pedig a kávéfőző mellé kávét is, a barkácsáruházban pedig üdítő is kapható. Így a statisztika a bolttípusok és az árucsoportok szerint is összegez. Mi most az utóbbit bogarásszuk.

A mobilfalást nem bírjuk abbahagyni

Az elmúlt években a leggyorsabb ütemben egyes kiemelt árucikkeket nézve a mobiltelefonvásárlás nőtt, imádjuk a mobilt, beleivódott az életünkbe. 2019 első három negyedévében már 106 milliárd folyt ki a zsebünkből emiatt, ami két és félszerese a 2015 évinek.

A mobilpiac még a híradástechnikai ketyerék vásárlását is lenyomta, a digitalizációs ugrás nyomán a mobiltelo mindent tud már.

Nagyot ugrott a nagyértékű bútorok, háztartási készülékek vásárlása is, futotta rá.

A használt cikk, a turik világa lefékeződött, gyakorlatilag nem mozdul. A fast fashion olyan olcsó már, hogy tarol szinte mindent a ruhás piacon. És órára, ékszerre nem sajnáljuk nagyon a pénzt, másfélszeres a növekedés:

kiemelt boltos cikkek	2015	2019	2019/2015
kiemelt boltos cikkek	első három negyedév
mobil	41	106	+65 md.ft	+158%
bútor	85	158	+73 md.ft	+86%
mosógép, hűtő	57	104	+47 md.ft	+82%
ruha	312	490	+178 md.ft	+57%
óra, ékszer	20	30	+10 md.ft	+50%
cipő	127	173	+46 md.ft	+36%
híradástechnika	46	61	+15 md.ft	+33%
használt cikk	22	24	+12 md.ft	+9%
KSH, érték: milliárd forint, első három negyedév, mosógép, hűtő: más tartós elektromos cikkekkel együtt

Nyilván nem csak a több fizetésnek, hanem a családtámogatásoknak, valamint a háztartási készülékek csereprogramjának is köszönhető, hogy megugrott a tartós, nagyértékű javak, bútor, lakásfelszerelés vásárlása is. A kiemelt árucsoportok vásárlási irányzatai egyidejűleg a fogyasztás szerkezetének korszerűbbé válását is mutatják, amikor az élelmiszer vásárlások súlya kisebb a korábbinál.

És összességében harmadával tágabbra nyitjuk a pénztárcánkat a boltban manapság, mint 2015-ben:

kiemelt árucsoportok	2015	2019	2019/2015
kiemelt árucsoportok	első három negyedév
élelmiszer	1.734	2.290	+32%
ital, kávé (alkoholos és alkoholmentes ital)	480	604	+26%
ruházat (ruházat, lábbeli)	439	663	+51%
építőanyag (építőanyagok, barkács)	373	558	+50%
lakásfelszerelés (bútor, lakástextília, háztartási cikk, elektromos háztartási gép)	333	537	+61%
kozmetikum (testápolás)	232	307	32%
elektronika (telefon, számítógép, híradástechnika, fotó-optikai készülék)	192	292	+52%
szabadidős cikkek (könyv, újság, sportszer, játék)	176	225	+28%
kiskereskedelem összesen	6.408	8.651	+35%
KSH, érték: milliárd forint, folyóáras adatok, első három negyedév

Azért legalább egy hokedli is kell majd

Az elkövetkező időszakban tovább formálódik a boltos világ. A lakáspiac és a családtámogatások előreláthatóan az eddigieknél is jobban pörgetik majd a lakhatással kapcsolatos boltos kiadásokat is, így a bútor, lakásfelszerelés, valamint az építőanyag vásárlásokat. A tartós elektromos háztartási gépek piaca lesz még az, ahol nagyobb növekedés várható, a lakás felértékelődő szerepével összhangban.

A digitális ketyerék boltos piacán a mobiltelefonvásárlások még egy jó ideig tarolni fognak, hiszen az okostelefonok egy sor más szolgáltatást is kiváltanak, évről-évre jönnek az újdonságok, például a hajtogatós fajta már olvasókönyvnek is jó, fényképezőgépet pedig már régóta felesleges is külön vásárolni. És ma még csekélyebb a súlyuk, de egyre nagyobb számban jönnek majd a különféle okoscuccok is. Ráadásul az elektromos holmik egyre okosabbak lesznek, ide-oda beépül sok digitális ketyere.

Jelentősebben bővülhet a sportszer, hobbi-, játékok piaca is, hiszen például egyre divatosabb a sportos életmód, a játékvásárlás pedig a gyermekes családok örök vásárlási programja. És formálódik a játékpiac is.

A ruhás piac tempója lassulhat, hiszen egyrészt megtelt a gardrób, már csak cserélgetni kell, másrészt kell a pénz máshova is.

Az élelmiszerpiacon várható drágulás is pénzt vesz el, itt fékeződhet is egyes árucsoportokban az eddig is visszafogottabb tempó.

És persze tovább fog tarolni a webáruház.

(blokkk.com, 2019. december 18.)

A webáruház 1,2%-ot ad a boltos növekedéshez

Brutális ütemben, 30% felett nő a webáruházi piac. A teljes boltos kiskereskedelem növekedési üteme, aminek részese a webáruház is, 5-6% körül mozog. Ehhez a webáruházak 1,2%-ot adnak, nélkülük ennyivel kisebb lenne a boltos világ növekedése. Többre is gondolhatnánk, de a webpiac súlya még csak közelíti a boltos világ 6%-át.

Brutális ütemben bővül a magyar webáruházi piac, a hagyományos boltos árukörben (élelmiszerek, különféle iparcikkek viszonylatában, ebben a statisztikában a különféle szolgáltatások már nincsenek benne). És persze csak a hazai bejegyzésű webáruházak adatait méri a statisztika. Ez csak azért fontos, mert a magyar nyelvű weboldal még nem jelenti azt, hogy itthon be is jegyezték a szolgáltató vállalkozást.

Például az eMAG csak 2019 áprilisától árusítja portékáit hazai bejegyzésű vállalkozásként, de az úgyszintén ehhez a csoporthoz tartozó Fashiondays román bejegyzésű. De ilyen az About You is. Egyébként ez nem mindegy, nem csak Black Friday idején, ha reklamálni akarunk, mivel előfordulhat, hogy egy külhoni céggel kell alkudozni. Ilyen még például az Alza is, ahol vagy magyar, vagy cseh raktárból szállítanak, és emiatt bizony kétféle általános szállítási szerződési feltétele van. A magyar statisztikának persze csak a magyar raktári szállítás a része.

A növekedés varázsa: 1,2%-ot dob a web a boltos világon

Annak jártunk utána, vajon mennyit dob a teljes boltos - kiskereskedelmi - piacon a webáruházi kör. Ehhez némi módszertan is hozzátartozik.

A statisztikában a kiigazítatlan növekedési mutató a legfontosabb, ami az árváltozások kiszűrésével mutatja a változást, tehát mennyiségben összegezve, mintha darabban, kilóban, méterben, literben számolnánk. Ez sem könnyű lecke, de ráadásul az általános inflációs mutató mellett a statisztikusok kiszámolnak egy kiskereskedelmi árváltozásokat követő mutatót is és azzal igazítják ki a folyóáras boltos adatokat. Ezt vettük figyelembe most, azzal, hogy a webáruházai körben a statisztikából becsülhető átlagos árváltozás a +- 1%-os sávban mozoghat, hiába a sok akció (ha csak akciós árut értékesítenének, éhen is halnának), tehát összességében ennek nincs érdemi hatása a kiskereskedelem egészének ármozgására.

A 2015-ös esztendővel nem számoltunk, mivel az online kasszaadatok azóta benne vannak a statisztikában ugyan, de az előző év még becsült adat, így nehézkesebb lett volna az összehasonlítás.

Végül az kerekedik ki, hogy az elmúlt években és 2019 első háromnegyed évében is a web nélkül számolt boltos kiskereskedelem növekedéséhez rendre 1,2%-kal járult hozzá a webáruházi piacbővülés. Megfordítva webáruházak nélkül ennyivel kisebb lett volna a boltos világ növekedése.

Ez talán meglepő, nyilván mindenki nagyobb számítana, ha megkérdeznénk, de a viszonylag csekélyebb számszerű súly azért erre is ad magyarázatot:

	növekedés		webhatás: ennyit tesz hozzá
	együtt	web	kisker web nélkül		webhatás
	együtt	web	érték	növekedés	webhatás
2015	+5,8%	+33%	8.781	.	.
2016	+4,8%	+30%	9.094	3,6%	+1,2%
2017	+5,6%	+32%	9.795	4,8%	+1,2%
2018	+6,5%	+33%	10.673	5,7%	+1,2%
2019*	+5,8%	+34%	8.338	4,6%	+1,2%
KSH, érték: milliárd forint, 2019*: január-szeptember, növekedés: kiigazítatlan volumen index (árváltozások nélkül), előző évhez képest

Nyilván lehet másként is számolni.

A webáruházak piaci súlya:nagyobb a füstje

A Black Friday idején mindenki azt hiheti a nyakunkba zúduló reklámözön nyomán, hogy a boltos világban minden a webáruházakról szól. De hát a statisztika kíméletlen és azt mutatja, hogy a hagyományos boltok fölénye, túlsúlya eddig döntő maradt, hiszen 2019-re is "csak" 5,5%-ra kúszott fel a webáruház részesedése a teljes kiskereskedelmen belül az eddig közzétett statisztikai adatok alapján:

boltos világ	együtt	web	súly
2015	9.016	235	2,6%
2016	9.402	308	3,3%
2017	10.203	408	4%
2018	11.209	536	4,8%
2019*	8.823	485	5,5%
KSH, érték: milliárd forint, 2019*: január-szeptember, növekedés: kiigazítatlan volumen index (árváltozások nélkül), előző évhez képest

De azért van más viszonylat is persze az összehasonlításban. Ha azt nézzük, hogy a webpiac az iparcikkes vásárlásokhoz hogyan viszonyul, akkor már 15% körüli a piaci részesedése. Ma még kisebb a súlya a webpiacon az élelmiszeres értékesítésnek, de ez is gyorsulni fog, hiszen az ezen az áruterületen elsőnek indult G'Roby mellett ott az Auchan, a CBA a Spar és a Tesco is, akik azért előbb-utóbb megdobják ezt a piacot is. A statisztika is igazodhat majd ehhez.

(blokkk.com, 2019. december 3., frissítve.)

A pesti vásárló 119 ezret, a szabolcsi 62 ezret költ

A budapesti vásárló kétszer többet költ havonta a boltban, mint a szabolcsi, vagy a nógrádi. A különbség ugyanakkor most 2019-ben valamelyest kisebb, mint 2018-ban volt. Nem a budapestiek költöttek többet, hanem a szabolcsiak. A családi kassza mintegy 40%-a a boltban köt ki.

2019-ben eddig 5,8%-kal nőtt a boltos költekezés, a havi bruttó átlagkeresetek pedig 10% körüli ütemben emelkedtek. Az elmúlt néhány esztendőben is hasonló kép rajzolódott ki, de ezen belül tetemes az egyes földrajzi térségek különbözősége a boltos költekezésben, azzal együtt, hogy kivétel nélkül minden megyében nőttek a keresetek. Így volt ez régen is.

A budapestiek költik a legtöbbet, a szabolcsiak és a nógrádiak a legkevesebbet a boltban

A boltos költekezés területi különbözőségeiben döntő ok egy-egy földrajzi térség gazdasági fejlettsége, ereje. Számítanak különféle, az egyes térségekre jellemző sajátosságok is, például az idegenforgalom, turizmus súlya, a közlekedési viszonyok, a településszerkezet, vagy éppen a megye országon belüli elhelyezkedése, például egyes ipari központok, vagy éppen az országhatár közelsége.

Az egy lakosra jutó havi boltos költekezésben az ország közepe volt a legerősebb 2019 első félévében is, Budapest az első, Pest megye a harmadik, nyilván a fővárost övező bevásárlónegyedek jóvoltából is, amelyek döntő részben az autós bevásárlásokra épültek. És sokan onnan járnak dolgozni a fővárosba. Nem meglepő az sem, hogy az iparilag fejlett Győr-Moson-Sopron lakói a sorban a második legnagyobb költekezők, a főváros és Pest megye között. Mindhárom területen az egy főre jutó havi boltos költekezés értéke százezer forint felett van.

Nógrádban és Szabolcsban csak 62 ezer forintra futja havonta a boltban költekezni, de Békésben és Borsodban is csak 72 ezer forint ez az érték.

És mindez nem véletlen, ha összevetjük a bérekkel, keresetekkel. Ebben is Budapest jár az élen, a költekezésben elmaradóknál pedig vékonyabb a hó végi boríték:

térség	egy lakosra jutó havi boltos költekezés	havi nettó átlagkereset	költekezés/ kereset
Budapest	119 ezer ft	300 ezer ft	40%
Győr-Moson-Sopron	106 ezer ft	252 ezer ft	42%
Pest	103 ezer ft	220 ezer ft	47%
Zala	96 ezer ft	187 ezer ft	51%
Vas	93 ezer ft	217 ezer ft	43%
Fejér	91 ezer ft	240 ezer ft	38%
Veszprém	89 ezer ft	217 ezer ft	41%
Csongrád	88 ezer ft	201 ezer ft	44%
Komárom-Esztergom	87 ezer ft	238 ezer ft	37%
Bács-Kiskun	85 ezer ft	203 ezer ft	42%
Somogy	84 ezer ft	195 ezer ft	43%
Baranya	82 ezer ft	194 ezer ft	42%
Heves	82 ezer ft	221 ezer ft	37%
Tolna	79 ezer ft	219 ezer ft	36%
Hajdú-Bihar	77 ezer ft	195 ezer ft	39%
Jász-Nagykun-Szolnok	76 ezer ft	192 ezer ft	40%
Békés	72 ezer ft	173 ezer ft	42%
Borsod-Abaúj-Zemplén	72 ezer ft	187 ezer ft	39%
Nógrád	62 ezer ft	180 ezer ft	34%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	62 ezer ft	164 ezer ft	38%
Ország összesen	91 ezer ft	239 ezer ft	38%
KSH, 2019 első féléves adatsorból számítva, egy lakosra jutó vásárlás értéke, havi nettó átlagkereset: ezer forint, (havi költekezés: webáruházak nélkül)

A szabolcsiak többet költöttek a boltban, kisebb az olló

A 2018-as havi boltos költekezést összevetve 2019 első félévével lényeges elmozdulás nincs, viszont a különbség valamelyest csökkent a sor eleje és a vége között. Ebben az játszott szerepet, hogy a szabolcsi vásárlók 2019 első felében többet költöttek a boltban, mint korábban. De például az élbolyban nem volt változás:

térség	egy lakosra jutó havi boltos költekezés
	2018	2019
Budapest	119 ezer ft	119 ezer ft
Győr-Moson-Sopron	107 ezer ft	106 ezer ft
Pest	102 ezer ft	103 ezer ft
...
Békés	74 ezer ft	72 ezer ft
Borsod-Abaúj-Zemplén	70 ezer ft	72 ezer ft
Nógrád	61 ezer ft	62 ezer ft
Szabolcs-Szatmár-Bereg	51 ezer ft	62 ezer ft
KSH adatokból számolva, 2018: éves, 2019: első félév

(blokkk.com, 2019. október 10.)

Egy ezres kajára, 38 forint mobilra

A friss statisztika szerint a boltban egy ember egy nap átlag 1.054 forintot költött első félévben élelmiszerekre. Mobiltelóra jutott napi 38 forint, amit persze félre kellett tenni, ruhára pedig 243 forint. Az építőanyag vásárlás nőtt a leggyorsabban.

De akkor mire is költjük a pénzünket.

Ennivalót, innivalót nem csak az élelmiszerboltból veszünk, de fordítva is igaz, porszívót is vehetünk az élelmiszeres nagyáruházban. A boltos statisztika egyrészt a különböző boltféleségeket csoportosítja - üzletfajtánként-, így megtudható, mennyi például az élelmiszerboltok, vagy éppen a bútor és műszaki áruházak forgalma. Ráadásul például a legnagyobb hipermarketek szinte mindent árulnak, de műszaki áruházban is árulnak kávét, ha már van kávéfőző.

Az előbbiektől eltérően bolttípusoktól függetlenül azt is összegzi a statisztika, hogy az egyes áruféleségekből mennyit vásárolnak a családok. Ez a mérés is a boltos vásárlások növekedését mutatja, de itt már áruféleségekként is lehet turkálni az adatokban.

Az élelmiszerekre költjük a legtöbbet, függetlenül attól, hol árulják. utána a ruhaféleségek jönnek a sorban, majd az építőanyagok, barkácsholmik.

2019 érdekessége, hogy testápolási cikkekből, kozmetikumokból nem nőtt előző évhez képest a vásárlások értéke.

A növekedés tempóját nézve a 20%-os ütemet közelítette az építőanyagok, barkácsféleségek piaca és a bútorvásárlás, ezeket a területeket az elektromos háztartási gépek követték a sorban.

És a részletek:

boltos költekezés	2018		2019		2019/2018
boltos költekezés	félév	egy napra	félév	egy napra	2019/2018
élelmiszer, ital	1.745 milliárd forint	986 forint	1.865 milliárd forint	1.054 forint	+6,9%
ruha, lábbeli	398 milliárd forint	225 forint	431 milliárd forint	243 forint	+8,3%
építőanyag, barkács holmik	246 milliárd forint	139 forint	293 milliárd forint	158 forint	+19,1%
kozmetikum, testápolás	198 milliárd forint	112 forint	197 milliárd forint	111 forint	-1%
bútor	83 milliárd forint	47 forint	98 milliárd forint	55 forint	+18,1%
tisztítószer	85 milliárd forint	48 forint	92 milliárd forint	52 forint	+8,2%
elektromos háztartási gép	92 milliárd forint	52 forint	108 milliárd forint	61 forint	+17,4%
játék, sportszer	73 milliárd forint	42 forint	81 milliárd forint	46 forint	10,9%
mobiltelefon	59 milliárd forint	33 forint	67 milliárd forint	38 forint	15,2%
KSH, időszak: első félév

Úgy egyébként a boltos vásárlások mérlege a következő volt 2019 első félévében:

		2017	2018	2019
boltos kisker vásárlás, első félév	egy fő/nap	2.664 forint	2.933 forint	3.198 ↑ forint
boltos kisker vásárlás, első félév	egy fő/hónap	80 ezer forint	88 ezer forint	96 ↑ ezer forint
népességszám		9 797 561	9 778 371	9 772 756
KSH, időszak: első félév, folyó ár, népességszám: fő

A növekedés tempójának történése pedig a következő volt:

2019 első félév	első negyedév	második negyedév	első félév
háztartások fogyasztási kiadása	+6,9%	+4,7% ↓	+5,8%
ezen belül boltos kisker	+6,1%	+5,2% ↓	+5,6%
KSH, érték: százalék, változás előző év azonos időszakához képest

(blokkk.com, 2019. szeptember 17.)

A Balaton egy megyényi pénzzel megdobja a boltokat

Ilyen hőségben vásárolni a boltban? Kell azért. És ha nyaralni megyünk, akkor is. A nyári hónapokban több mint 40 milliárd forintot költenek a nyaralók a Balaton partján a boltokban. Ez több, mint egy megye átlagos havi boltos bevétele, ami csak 31 milliárd forint volt 2018-ban.

Még a statisztika sem takargatja, sőt, meg is mutatja, hogy a nyári melegben sokan rohannak a Balatonra, a legnagyobb üdülőhelyünkre és ott költekeznek is szépen a boltokban. Kinyitnak a szezonos boltok is a tó partján, hiszen télen nekik nem éri meg pusztán a helyben lakók miatt felhúzni nap mint nap a redőnyt.

Egyébként is változnak nyáron a költekezési szokások, nem csak az időjárás miatt. Igaz, sokkal több a turista is, de a legtöbben ilyenkor mennek szabadságra, ráadásul iskolaszünet is van, a drága táborozás pedig nem megy egész nyáron. Így otthon is esznek a diákok, ami az élelmiszerboltok forgalmát húzza felfelé. Ott vannak a nyári vásárok is, amitől nem omlik össze a bolt és ki lehet söpörni a fölös készletet.

Balaton parti boltos parti

Szűkre szabott időben a balatoni nyár, igazából az iskolaidőszakban tombolnak a tóparton a nyaralók, hiszen ekkor tud együtt lenni és menni a család. Igaz, emiatt a június az csak félszezoni hónap, hiszen az iskolazárás a közepére esik és a balatonosok tapasztalatai alapján augusztus 20 után már lanyhul a szezon. Szeptemberig pedig a többség lelép a tópartról.

A statisztikából megyénként lehet kiolvasni a nyári forgalom változásait, nekünk sem marad más módszer. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a 2018-as 11 ezer milliárdos boltos költekezésből a főváros és Pest megye elvisz 4 ezer milliárd forintot. Így a 19 megyének összesen 7 ezer milliárd forint körüli boltos költekezés jut, aminek havi átlaga 31 milliárd forint, tehát ehhez kell méricskélni, januárral, karácsonnyal és nyárral együtt.

Nos, az előbbieket is mérlegre dobva már nem is olyan kis összeg az a 40 milliárd forint feletti költekezés, ami 2017-ben és 2018-ban volt, a balatoni térség három megyéjének boltos költekezését megdobva. Hoz egy megyényi átlagos pénzt a Balaton a nyaralók zsebéből (összeadva minden hónap többletét a júniushoz mérve külön-külön):

nyári Balaton	2017				2018
nyári Balaton	Somogy	Veszprém	Zala	Balaton	Somogy	Veszprém	Zala	Balaton
május	23 ↓	28 ↓	25 ↓	76 ↓	26 ↓	32 ↓	27 ↓	85 ↓
június	26	30	26	82	28	34	28	90
július	32	33	28	93	36	38	30	104
augusztus	32	34	29	95	36	38	31	105
szeptember	23	27	25	75	25	31	27	83
nyári költekezés				+ 42				+44
KSH, érték milliárd forint, Balaton: három megye együtt,

(blokkk.com, 2019. július 25.)

Boltos top költekezés: mobil, ruha, bútor

A hiúság is diktál. Nem csak többet, hanem másra is költünk, mint korábban. Eddig mobiltelefonból, ruhafélékből és bútorból nőttek leggyorsabban a vásárlások. A legtöbbet az élelmiszerek után a lakással kapcsolatos holmikra (építőanyagokra, lakberendezésekre) és a ruhafélékre költünk. És jönnek az újabb változások is a pénztárcánk világában. A jövőben lakáskiadások mozgathatják legnagyobb erővel a boltos piacot, az elektronika további térhódítása mellett.

Napról-napra változik a boltos világ. A pénztárcája vastagodásával persze többet engedhet meg magának a vásárló, meg is dobja a vásárlásait jócskán a neki tetsző cuccokból. Ha van több pénz - ennivaló persze kell minden napra -, a digitális világ, a hiúság és a "lakni azért kell valahogy" igényei mozgatják leginkább a boltos piacot. Jelzi ezt az is, hogy az elmúlt években a mobil, a ruha és a bútorvásárlások ugrottak meg a legnagyobb ütemben a boltos költekezésen belül, ami mindent megmutat egyik oldalról a kínálat, másik oldalról a kereslet változásaiból:

leggyorsabban nőttek	megugrás 2018/2013
mobil telefon	+159%
ruhafélék	+95%
bútor	+92%
KSH, 2018/2013

A legnagyobb költekezési szelete a boltos világnak persze az élelmiszer, az is marad jó darabig. Az élelmiszerek piaca komótosabban mozgott eddig is, itt mindig pontosabban számolgatnak a háziasszonyok, miből mennyit vegyenek.

A költekezés értékét nézve a második a sorban a lakás, az építőanyagok és a lakásfelszerelések piaca. Ez nyilván összefügg azzal, hogyan növekedett az elmúlt években a lakáspiac, ami húzta a hozzá kapcsolódó boltos vásárlásokat is. Ráadásul egyre több jutott ezen belül a nagyobb értékű bútorokra, valamint háztartási elektromos nagygépekre is.

Ruhából a fast fashion tarol itthon is. A kínai piacok és a turkálók fénye sokat kopott, de azért léteznek még.

A digitális világ boltos ketyeréinek kínálatában a villámgyors technikai fejlődés a döntő, a mobil telefonok visznek is mindent.

Ma még kisebb a tempója, de azért a boltos világ átlaga felett bővült a szabadidős cikkek piaca is:

kiemelt árucsoportok	2013	2018	2018/2013
napi fogyasztási cikkek (élelmiszer, ital, kávé, kozmetika, tisztítószer)	3.361	4.288	+927 md.ft	+28%
építőanyag, lakásfelszerelés (építőanyag, barkács, bútor, háztartási cikk, elektromos háztartási gép)	1.093	1.483	+390 md.ft	+36%
ruházat, bizsu (ruházat, lábbeli, használt cikk, óra, ékszer)	542	965	+423 md.ft	+78%
elektronika (telefon, számítógép, híradástechnika, fotó-optikai készülék)	254	396	+142 md.ft	+56%
szabadidős cikkek (könyv, újság, papíráru sportszer, játék)	227	309	+82 md.ft	+36%
kiskereskedelem összesen	8.514	11.219	+2.705 md.ft	+32%
KSH, érték: milliárd forint

Azért legalább egy hokedli is kell majd

Az elkövetkező időszakban tovább formálódik a boltos világ.

A lakáspiac várható további gyorsulása és az induló családtámogatások előreláthatóan az eddigieknél is jobban pörgetik majd a lakhatással kapcsolatos boltos kiadásokat is, így a bútor, lakásfelszerelés, valamint az építőanyag vásárlásokat. A tartós elektromos háztartási gépek piaca lesz még az, ahol nagyobb növekedés várható az eddigieknél, a lakáspiac további bővülésével összhangban.

A digitális ketyerék boltos piacán a mobiltelefonvásárlások még egy jó ideig tarolni fognak, hiszen az okostelefonok egy sor más szolgáltatást is kiváltanak, évről-évre jönnek az újdonságok, például a hajtogatós fajta már olvasókönyvnek is jó, fényképezőgépet pedig már régóta felesleges is külön vásárolni. És ma még csekély a súlyuk, de egyre nagyobb számban jönnek majd a különféle okoscuccok is. Ráadásul az elektromos holmik egyre okosabbak lesznek, ide-oda beépül sok digitális ketyere.

A ruhás piac tempója lassulhat, hiszen egyrészt megtelt a gardrób, már csak cserélgetni kell, másrészt kell a pénz máshova is.

Az élelmiszerpiacon várható drágulás is pénzt vesz el, itt fékeződhet is az eddig is visszafogottabb tempó.

Sajátos területe a boltos világnak az üzemanyagok piaca, ahol azért jelentős a vállalkozások vásárlásainak súlya. Elkülönítve célszerű kezelni a gyógyszer és gyógyászati eszközök vásárlásait is. És a dohányboltok sem szokványosak, de viszik a pénzt szépen ők is.

És akkor az egész - részletekben is nézve a boltos világot

Azért további változások kiolvashatók. A napi cikkek piacát a kozmetikumok húzzák, az alkoholféleségek piaca pedig alig nőtt:

árucsoport	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2013
napi fogyasztási cikkek
élelmiszer	2.276	2.311	2.380	2.525	2.733	2.883	+607md.ft	+27%
alkoholtartalmú ital	322	312	306	308	342	347	+25md.ft	+8%
alkoholmentes ital	264	258	264	271	301	322	+58md.ft	+22%
kávé	75	81	84	87	88	104	+29md.ft	+39%
kozmetika, testápolás	272	316	332	372	399	443	+171md.ft	+63%
tisztítószer	152	170	178	181	180	189	+37md.ft	+24%
napi cikkek együtt	3.361	...				4.288	+927md.ft	+28%
Kiskereskedelem összesen	8.514	8.949	9.016	9.402	10.203	11.219	+2.705md.ft	+32%
KSH, érték: milliárd forint

Minek annyi ruha, kérdezhetnénk, lesz is lassulás itt:

árucsoport	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2013
ruházat, bizsu
ruházat	335	407	463	509	574	653	+318md.ft	+95%
lábbeli	153	171	188	206	232	238	+85md.ft	+56%
használt cikk	25	30	32	34	33	34	+9md.ft	+36%
óra, ékszer	29	31	32	34	36	40	+11md.ft	+38%
ruházat, bizsu együtt	542	...				965	+423md.ft	+78%
Kiskereskedelem összesen	8.514	8.949	9.016	9.402	10.203	11.219	+2.705md.ft	+32%
KSH, érték: milliárd forint

Itt viszont jobban fog húzni a piac, hiszen jön az állami támogatások sorozata:

árucsoport	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2013
lakásfelszerelés
bútor	98	111	122	138	158	188	+90md.ft	+92%
lakástextília	52	63	66	70	80	94	+42md.ft	+81%
világítóberendezés	65	62	56	54	62	74	+9md.ft	+14%
háztartási cikk	81	83	93	99	109	115	+34md.ft	+42%
tartós elektromos háztartási gép	83	76	84	97	112	129	+46md.ft	+55%
elektromos háztartási kisgép	65	71	72	71	78	88	+23md.ft	+35%
lakásfelszerelés együtt	444	...				688	+244md.ft	+55%
Kiskereskedelem összesen	8.514	8.949	9.016	9.402	10.203	11.219	+2.705md.ft	+32%
KSH, érték: milliárd forint

Marad a gyorsulás a digitális világ boltos vetületén:

árucsoport	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2018/2013
elektronika
telefon	51	54	60	68	87	132	+81md.ft	+159%
számítógép	84	90	95	97	97	109	+25md.ft	+30%
híradástechnika	81	86	85	88	94	104	+23md.ft	+29%
fotó-optikai készülék	38	44	45	48	48	51	+13md.ft	+34%
elektronika együtt	254	...				396	+142md.ft	+56%
Kiskereskedelem összesen	8.514	8.949	9.016	9.402	10.203	11.219	+2.705md.ft	+32%
KSH, érték: milliárd forint

Ezek is részei a boltos világnak. Éppen drágul a benzin, ez is sokat számít:

egyes sajátos áruterületek
üzemanyag	1.570	1.624	1.491	1.461	1.607	1.853	+283md.ft	+18%
gyógyszer, gyógyászati eszköz	453	476	466	481	484	505	+52md.ft	+11%
dohányáru	414	535	561	588	625	682	+268md.ft	+65%
Kiskereskedelem összesen	8.514	8.949	9.016	9.402	10.203	11.219	+2.705md.ft	+32%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2019. április 10., frissítve)

Budapesten 1,4 millió, Szabolcsban 0,6 millió forint

Ennyi boltos költés jutott 2018-ban egy-egy lakósra. Élen jár Budapest után Győr-Moson Sopron és Pest. A fővárosban és 11 megyében egy millió forint felett jutott egy-egy főre számolva a boltos forgalom 2018-ban. A többi megyében kevesebb. Nem is mindegy, hogy melyik bokor alatt van a boltod. És a budapestiek nagyon lassúak is tudnak lenni növekedésben, a leggyorsabb Veszprém megye, közel 9%-kal.

2018-ban 6,6%-kal nőtt a boltos költekezés, ami az elmúlt esztendőket nézve rekord nagyságú megugrás. A bérek, keresetek 10% feletti ütemben emelkedtek, így volt miből többet költeni. Persze, különbségek azért vannak, ha az egyes megyékben nézzük a növekedés ütemét. És ez látszik is, mivel a boltos kiskereskedelemről most már fillére pontos adatokkal tud dolgozni a statisztika, hiszen felhasználják az online pénztárgépek adatait.

Az egyes megyéket összehasonlítva 2018-ban a leggyorsabban Veszprém, Fejér és Somogy megyékben nőtt a boltos költekezés, legalább 8%-os ütemben.

Budapest a maga 4,1%-os növekedési ütemével ugyanakkor hátulról a harmadik, utolsó előtti Bács-Kiskun, a sor végén pedig Győr-Moson-Sopron kullogott 2018-ban. Ez persze csak a növekedés üteme, ami ráadásul időről-időre nagyokat hullámzik a megyék között, hiszen például a 2018-ban első Veszprém 2017-ben csak fele akkora ütemben nőtt:

térség	2017	2018
Veszprém	104,2	108,6
Fejér	107,2	108,5
Somogy	106,0	108,0
Békés	105,1	107,7
Jász-Nagykun-Szolnok	105,0	107,3
Borsod-Abaúj-Zemplén	105,9	107,1
Heves	107,3	106,7
Nógrád	102,7	106,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg	103,3	106,3
Pest	106,2	106,3
Csongrád	105,0	105,9
Hajdú-Bihar	105,9	105,9
Komárom-Esztergom	103,9	105,5
Vas	104,1	105,5
Baranya	103,4	105,1
Tolna	104,1	104,7
Zala	101,9	104,3
Budapest	103,8	104,1
Bács-Kiskun	103,5	103,9
Győr-Moson-Sopron	105,1	103,4
Ország összesen	105,6	106,6
KSH, változás, kiigazítatlan volumen index, előző év: 100%

A budapestiek a legtöbbet, a szabolcsiak a legkevesebbet engedhetik meg maguknak a boltban

A boltos költekezés területi különbözőségeit számos ok befolyásolja. Nyilván a döntő a hó végi boríték vastagsága, de tudott, hogy ebben is vannak kisebb-nagyobb különbségek az egyes földrajzi térségek között. Számít a gazdasági fejlettség, vagy az idegenforgalom, turizmus súlya, a nagyobb településeknél a környékről oda munkába járók költekezési kedve, a közlekedési viszonyok, a településszerkezet, vagy éppen a határközeliség.

Érthető, hogy az egy lakósra jutó költekezésben az ország közepe a legerősebb, Budapest az első, Pest megye a harmadik, nyilván a fővárost övező bevásárlónegyedek jóvoltából is, amelyek döntő részben az autós bevásárlásokra épültek. Nem meglepő az sem, hogy az iparilag fejlett Győr-Moson-Sopron lakói a sorban a második legnagyobb költekezők. Az éves szinten legalább milliót költők tábora nem is csekély, hiszen a fővárossal együtt a megyék felét magában foglalja.

Békés, Borsod, Nógrád és Szabolcs azok a területek, ahol 2018-ban 0,8 millió forint alatt volt az egy lakósra jutó boltos költekezés, vagy megfordítva, a vásárlás értéke. Ennek is megvannak a gazdaságtörténeti okai, melyek távolabbi időszakra is visszanyúlnak. A növekedés tempójában viszont már a középmezőnyben vannak, így hátrányuk valamelyest mérséklődött is:

térség	boltos forgalom	lakosság száma	egy lakósra jutó forgalom
Budapest	2.496 milliárd	1,75 millió	1,426 millió ft
Győr-Moson-Sopron	590 milliárd	462 ezer	1,278 millió ft
Pest	1.551 milliárd	1,262 millió	1,229 millió ft
Zala	316 milliárd	271 ezer	1,168 millió ft
Vas	279 milliárd	253 ezer	1,104 millió ft
Veszprém	374 milliárd	341 ezer	1,096 millió ft
Fejér	450 milliárd	417 ezer	1,079 millió ft
Komárom-Esztergom	310 milliárd	297 ezer	1,044 millió ft
Jász-Nagykun-Szolnok	421 milliárd	371 ezer	1,134 millió ft
Csongrád	427 milliárd	400 ezer	1,068 millió ft
Somogy	312 milliárd	304 ezer	1,028 millió ft
Bács-Kiskun	507 milliárd	506 ezer	1,003 millió ft
Baranya	359 milliárd	364 ezer	986 ezer ft
Heves	289 milliárd	296 ezer	975 ezer ft
Tolna	205 milliárd	219 ezer	935 ezer ft
Hajdú-Bihar	487 milliárd	530 ezer	920 ezer ft
Békés	298 milliárd	338 ezer	882 ezer ft
Borsod-Abaúj-Zemplén	545 milliárd	648 ezer	840 ezer ft
Nógrád	140 milliárd	191 ezer	732 ezer ft
Szabolcs-Szatmár-Bereg	338 milliárd	558 ezer	606 ezer ft
Ország összesen	11.219 milliárd	9,778 ezer	1,147 millió ft
KSH, 2018., boltos forgalom értéke: milliárd forint, ország összesen: online értékesítéssel együtt, lakosság száma: ezer fő, egy lakósra jutó vásárlás: millió, vagy ezer forint

(blokkk.com, 2019. március 13.)

Ha több a pénzed, még a turkálóban is többet költesz

2018-ban negyedével többet cipekedtek a háziasszonyok a boltos vásárlásokból hazatérve, mint 2015-ben, ennyivel nőtt a boltos vásárlások mennyisége (kilóban, méterben, literben, darabban, tehát változatlan áron számolva). De közben át is alakult a költekezés szerkezete. A legnagyobb összeggel és ütemben az iparcikkes vásárlások nőttek. De hízott az illatszerek, a tartós javak és még a turkálók piaca is.

Régi szabály, amióta a boltos világ létezik, hogy ha több a családok pénze, többet is költenek a boltokban, különféle szolgáltatóhelyeken. Az elmúlt néhány esztendőben megugrottak a bérek, keresetek, nőtt is a családi költekezés. A háztartások összes fogyasztási célú kiadása ötödével emelkedett 2015-2018 között (mennyiségben, volumenben), de ezen belül a boltos vásárlás már 25%-kal.

Az egyes áruterületeket nézve azonban már eltért a növekedés üteme. A boltos vásárlások legnagyobb ütemben az iparcikkes boltokban emelkedtek, 37%-kal a vizsgált időszakban (2015-18 között). Ez 977 milliárd forint többletet hozott ezeknek a boltoknak a konyhájára, azaz a pénztárgépébe, mivel most már az online adatokból dolgozik a statisztika.

Üzemanyagra sem sajnálták a pénzt az autósok, hiszen itt 30% volt a piac növekedése (literben számolva), persze erős árhullámzás közepette. 2015-ben és 2016-ban nagyot estek az üzemanyag árak (10-10%-os átlagos nagyságrendben), jócskán 400 forint alá csúsztak, ami egy lélektani határ. Ezt követően volt ugyan 2017-ben és 2018-ban egy 7-7% körüli emelkedés, de fogyott szépen az üzemanyag is, 427 milliárd forinttal hizlalva a költekezés értékét.

Az élelmiszeres boltok is több bevételt könyvelhettek el, de itt szerényebb volt a mennyiségben számolt növekedés, 15%, a vizsgált esztendőkben együttesen. De értékben azért kicsúszott itt is 800 milliárd forint kiadási többlet, amihez hozzátartozik az élelmiszerboltos piacon mért áremelkedés is. Az infláció élelmiszereknél 2015-18 között együtt számolva közel 9%, a szeszesital, dohányáruk körében pedig már 17% volt. Ez a költekezés értékét felfelé, a vásárlások mennyiségét visszafele húzta. A ruházat, tartós iparcikk körében egyébként az 1%-os sávon belül mozogtak az árak, fel, vagy éppen lefele.

Az előbbiek nyomán az iparcikkek súlya megemelkedett a boltos költekezésben:

boltos világ		2015	2016	2017	2018	2015/2018
élelmiszerbolt	érték	4.301	4.669	4.736	5.101	+ 800 md.ft
élelmiszerbolt	változás	+4%	+2,9%	+2,9%	+4,1%	+15%
iparcikkes boltok	érték	3.240	3.496	3.827	4.217	+ 977 md.ft
iparcikkes boltok	változás	+7,4%	+7,2%	+8,6%	+9,3%	+ 37%
benzinkút	érték	1.475	1.438	1.640	1.902	+ 427 md.ft
benzinkút	változás	+7,1%	+5,1%	+7,1%	+7,5%	+30%
bolti kisker összes	érték	9.016	9.402	10.203	11.219	+ 2.203 md.ft
bolti kisker összes	változás	+5,8%	+4,8%	+5,6%	+6,6%	+25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: %, kiigazítatlan volumenindex, 218/2015: kerekített indexadatok

A leggyorsabban a webáruházak növekedtek az elmúlt években, ahol 2018-ban 30% volt a bővülés üteme, a korábbi években is hasonló mértéket mutatott a statisztika. A ruházati boltok fékeztek, itt 2015-ben 12%, 2018-ban már csak 2% volt a növekedési ütem.

A tartós cikkek költekezésében lassan lépdeltek előre a családok, 2015-ben még nem mozdult ez a piac, de 2018-ban már 7% volt a növekedési ütem.

Illatszerre sohasem sajnáltuk a pénzt, itt ugyan hullámzott a vásárlás növekedési mutatója, de végig jelentős volt a piacbővülés üteme, hol 10% felett, hol alatta mozgott, 2018-ban 7% volt.

És 2018-ban 3%-kal nőtt a turkálók forgalma is, összességében sem esett vissza a használt cikkek vásárlása.

(blokkk.com, 2019. március 7.)

Rekordot is hozott az online kassza

A statisztikában. A KSH most már beépítette a boltos kiskereskedelem mérésébe az online kasszarendszer adatait. Így a 2018-as boltos világ a korábban számolt 6%-kal szemben 6,6%-kal nőtt. A kasszapénz - a folyóáras bevétel - viszont a korábban becsültnél némileg kevesebb lett. Most már csak havonta egyszer lesz kisker statisztika, ami azért nem volt rossz eddig sem.

És erősen indult 2019 is, hiszen januárban 5,4%kal nőtt a boltos kiskereskedelem az előző év elejéhez képest. De ne feledjük, a korábbi 2018-as esztendő 9,7%-kal indult januárban és ebből lett éves szinten 6,6%.

Na de az online kasszahatás a statisztikában: felhúzta a növekedés ütemét

A KSH eddig egy egységes uniós módszertan alapján meghatározott boltos kör adatszolgáltatása nyomán becsléssel határozta meg a kiskereskedelmi forgalom adatait. Most már az online kasszaadatokat felhasználva számol, amihez hozzátartozik, hogy minden apróságra azért nem adnak választ a nyugtaadatok.

A folyóáras kiskereskedelmi adatsorban 2015-től évente 260 milliárd forintnyi eltérés van a régi és az új rendszer között, kivéve 2018-at, amikor ez valamennyivel kisebb lett. A nagyságrendet tekintve ez 2-3%-os eltérés a becslésben, ami a statisztikai világában jó eredménynek számít:

folyóáras adatsor	2014	2015	2016	2017	2018
régi	8.949	9.278	9.668	10.465	11.435
új	8.949	9.016	9.402	10.203	11.219
eltérés	.	- 262	- 266	- 262	- 216
KSH, érték: milliárd forint

A boltos világ növekedési mutatóiban csak az utóbbi két esztendőben, 2017-ben és 2018-ban tértek el a régi és az új módszertan szerinti adatok, ami az utóbbi év piacbővülését dobta meg érzékelhetőbb mértékben. Ebben a viszonylatban a 0,6%-os többlet már a növekedés nagyságrendjét is feljebb tolta némileg, de ennél nagyobb baj ne legyen:

változás mutatók	2014	2015	2016	2017	2018
régi	105,2	105,8	104,8	105,4	106
új	105,2	105,8	104,8	105,6	106,6
KSH, kiigazítatlan volumenindex, érték: százalék

Így némi ráncfelvarrással most már pontosabb adatok jönnek a boltos világból. És hogy miért 2015-től: erre az időszakra épült ki az online kasszarendszer.

(blokkk.com, 2019. március 5.)

Faljuk a mobiltelefont: ez az ajándéksláger

A legfrissebb statisztika szerint is szépen hízott a boltos világ 2018 első három negyedévében. És már ebből is tudni, hol keresik karácsony előtt a vásárlók a legnépszerűbb ajándékokat. Beletúrtunk az ajándékkosarakba és más jelek, például a fekete péntekes akciós vásárlások is azt mutatják, hogy az ajándéklistákon toronymagasan vezet a mobiltelefon. De lesz sok más, nem csak műszaki cikk, hanem játék, könyv, kozmetikum, vagy ruhadarab is a fa alatt.

Az előrejelzések és az eddig megismert statisztika szerint 6% feletti tempóban nő 2018-ban a boltos világ, az eladott árumennyiséget nézve, szaknyelven volumenben, úgy egyébként ez darabot, kilót, métert, litert és minden más mértékegységet is jelent, tehát kiszűrve az árváltozásokat. Hát most félretettük a szűrőt, és azt néztük, az egyes árucsoportoknál mennyi pénzt hagytak a vásárlók a boltok pénztáraiban, egyébként ebben az adatban a webáruházak is benne vannak.

Sorba is állítottuk a családok költekezését, de nem a vásárlások értékét, hanem a növekedés ütemét néztük. Nyilván ez egyik mutatója a kedveltségnek, népszerűségnek is.

A kótya-vetye világ topja a mobiltelefon

A költekezések növekedési ütemének lajstroma alapján 2018-ban a legnépszerűbb boltos portéke a mobiltelefon. Az előző évhez képest másfélszeresére ugrott a vásárlások értéke, ami több árulkodó jelnél. Ehhez képest a többi műszaki cikk jókora lemaradásban van a piachízlalás ütemében, de azért sok panaszra itt sincs ok, hiszen megközelíti a 20%-ot az eddigi növekedés üteme is. És a tapasztalat az, hogy az első három negyedévet követően a negyedik más csak jobb szokott lenni.

Az élbolyban tanyáznak a kozmetikumok is, amiben nincs meglepetés, ajándéknak is népszerű a termékcsoport.

Az évközi arányokat nézve ugyanakkor nem tűnik ki, hogy mennyire népszerű ajándék a játék és a könyv. Sajátossága ennek a két piacnak viszont, hogy az éves forgalom több mint fele a karácsonyhoz kötődik. Ebből is következik, hogy lusta időszak az év első kilenc hónapja, így ebben a körben a kivétel erősíti a szabályt, más adatok szerint karácsony előtt itt is folyik a pénz a pénztárcákból.

2018 boltos növekedési topja a következő:

boltos világ (január-szeptember)	2017	2018	változás
telefon	57	85	+ 49%
tartós elektromos háztartási gép	77	91	+ 18%
elektromos háztartási kisgép	50	59	+ 18%
kozmetika, testápolás	283	333	+ 18%
híradástechnika	56	65	+ 16%
játék, sportszer, hobbi	103	117	+ 14%
számítógép	68	76	+ 12%
óra, ékszer	24	27	+ 12%
ruházat	403	454	+ 13%
lábbeli, bőrdíszmű	163	169	+ 4%
könyv, újság, papíráru	98	96	- 2%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első három negyedév

A boltos ajándékkosár

Az előbbiekből kiindulva, de azért mást is figyelembe véve összeállítottuk 2018 ajándékkosarát, ami a következőket rejti magában, azzal, hogy azért még sok más is a fa alá juthat, hiszen az ajándékozási ötletek tárháza végtelen:

2018 karácsonyi ajándékkosara
kozmetikum	15
ruházat	20
játék	25
könyv	25
műszaki cikk	35
Forrás: KSH, különböző felmérések, előrejelzések, érték: milliárd forint

Így előreláthatóan jóval többe fog kerülni a karácsonyi ajándéközön 100 milliárd forintnál. Tudjuk persze, hogy az így kikerekedő átlag mögött jókora különbségek is vannak, amit jeleznek például a boltokban is szervezett különféle támogatási akciók, a civil szervezetek segítségével. Nem mindenkinek futja ajándékra, ezért is fontos ez a fajta segítség is.

Tarol a techvilág: eddig is így volt

Úgy egyébként az elmúlt évek irányzatai összességében is azért azt is jelzik, hogy a korszerű techcuccok húzzák leginkább a boltos vásárlásokat, nem csak karácsonykor. Ezzel egyidejűleg pedig át is alakul a boltos világ áruszerkezete, belső összetétele, hiszen a fő árucsoportokat nézve az iparcikkek piaca gyorsabb ütemben nő az élelmiszer vásárlásoknál:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
bútor, műszaki cikk	98	111	125	142	159	+ 62%
sportszer, játék	97	116	128	139	155	+ 60%
ruházat	488	579	341	669	736	+ 51%
kozmetika, testápolás	272	316	341	383	404	+ 49%
teljes kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426	+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. december 17.)

Ajándékvásárlás: az utolsó három nap

amikor szétverjük a boltokat. Az ajándékvásárlás csúcsa az arany hétvége, amibe a péntek, a hagyományosan legerősebb vásárlási nap is belelóg. A bevásárlás fő színtere még mindig a hagyományos bolt. A webáruház súlya azonban már 15% az iparcikkes vásárlások mellett. Jóval 100 milliárd felet lesz az ajándékvásárlás.

Szépen nőnek a bérek, keresetek, 10%-nál még mindig nagyobb ütemben. Ez látszik is a boltos világban, ahol pedig 6% feletti a növekedés. És ez azt is jelzi, hogy az év végi ajándékvásárlás is nagy lendülettel száguld, ezt már előzetesen jelezte a black friday rohama is. Arany hétvégén pedig elmegy majd vagy 150-200 milliárd forint, de be kell vallani, ezt nehéz megbecsülni.

A boltos ajándékkosár

Számos előrejelzés latolgatja, mennyit is költenek a családok a karácsonyi ajándékokra. Ezt persze a boltosok is igyekeznek már előre felmérni, hiszen készülniük kell. Így számadás akad bőven, amiből összeállítható 2018 boltos ajándékkosara. Persze az ajándékozási ötletek tárháza végtelen, így sok minden más is lesz a fa alatt:

2018 karácsonyi boltos ajándékkosara
kozmetikum	10
ruházat	20
játék	25
könyv	25
műszaki cikk	30
Forrás: céges beszámolók, különböző felmérések, előrejelzések, érték: milliárd forint

Csúcson az arany hétvége

Az arany hétvége most különösen erős lesz. Egyrészt közvetlenül megelőzi az ünnepnapokat, másrészt az időjárás, valamint a decemberi munkanapcserék, amikor szombaton is dolgozni kellett, erre a hétvégére terelik a vásárlásokat.

De hát nyilván nem véletlen, hogy az év legerősebb hónapja a boltos világban a december. Ami nem kevés, egy 150 milliárdnyival több folyt ki a zsebekből már korábban is decemberben a megelőző hónapok költekezéséhez mérten, hiszen ment a pénz ajándékokra és az ünnepi asztalra valókra. A decemberi csúcsok a januári boltos forgalom másfélszeresét is elérték már eddig:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
december	909	957	1.003	1.072	1.180-1.200
KSH, érték: milliárd forint, teljes bolti kiskereskedelem, folyóáras adatok, */: várható

A vásárlások fő színtere még mindig a hagyományos bolt

A hagyományos iparcikkes boltok körében 30%-kal nagyobb a várható decemberi költekezés az öt évvel korábbinál, a webáruházakat most nem számítva ide. És 10%-os növekedés várható az előző év végéhez képest:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
december	339	364	366	394	430-435
KSH, érték: milliárd forint, iparcikkek értékesítése, webáruházak nélkül, */: várható

Rakétasebességgel száguld a webpiac, 2018-ban 25% körüli a növekedés. Ami egyébként kisebb a korábbi évekénél, de túl sokat nehéz panaszkodni erre. Arany hétvégén házhoz szállítást kérni a webáruházakban reménytelen vállalkozás, de az átvevőpontok, ha boltban vannak, talán még elérhetők.

Kiindulva abból, hogy a webáruházi vásárlások döntő része jelenleg különféle iparcikk, így ezt összemérve a hagyományos iparcikkes boltok forgalmával, azok 15%-át közelíti már a webvásárlás éves szinten Magyarországon (a teljes kiskereskedelmi forgalmon belül 4-5% között mozog részaránya). December lesz itt is a csúcs, azzal, hogy a novemberi black friday sorozat erős év végét hozott a webáruházak konyhájára:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
november	20	25	36	46	58-60
december	26	30	40	51	63-65
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, */: várható

Bejgli, halászlé, szaloncukor

Az élelmiszerboltokban lesz a legnagyobb sorállás arany hétvégén, fog is nőni szépen a költekezés decemberben:

boltos világ év égén	2014	2015	2016	2017	2018*
december	426	450	471	497	530-535
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerboltok forgalma, */: várható

(blokkk.com, 2018. december 21.)

Megkezdődött a decemberi boltos hadjárat

Mert három hét múlva karácsony. És jön a szokásos sorállás is, de messze nem a Tesco miatt, hanem mert sok a pénzünk, és minden boltban kevés az eladó. Elmegy vagy közel ezerkétszáz milliárd a boltokban, úgy mindenre decemberben. Az ajándékok nagyját decemberben és a hagyományos boltban vesszük. Egyébként szép-szép volt a Black Friday, de csak egy erős bemelegítés, hiszen a boltos költekezés csúcsa magasan a december lesz, és a hagyományos boltban. Valószínűleg a weben is a december lesz a legerősebb hónap.

Sorállás persze lesz, hiszen évek óta kevés az eladó a boltokban. A kirakatokban manapság kétféle kiírást látni, az egyik a karácsonyi bevásárlásra buzdít, a másikon pedig eladót keres a bolt. De mindegyik keres, szinte kivétel nélkül, legfeljebb nem írja ki.

Arany, ezüst bronz hétvégék: jön a java, a decemberi pénztárcapusztítás a boltokban, a Black Friday csak bemelegítés volt

Bronz, ezüst, arany hétvégék: viszik a pénzt rendesen, de a hétköznapok is, hiszen hosszabb ideig tartanak nyitva a boltok decemberben. Kell is, mert ömlik a pénz ajándékokra és az ünnepi asztalra valókra.

A statisztikából is kitűnik, hogy év vége felé, októberben és novemberben azért még sokat lustálkodnak a vásárlók és a teljes novemberi költekezés - hiába a sok Black Friday - összességében nem nagyobb az októberinél. Persze az elmúlt években azért záródott az október-november hónapok ollója, de az igazi megugrás az év utolsó hónapjára maradt. Ami nem kevés, egy 150 milliárdnyival több folyik ki a zsebekből decemberben a megelőző hónapok költekezéséhez mérten:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	811	825	853	925	1.010-1.015
november	774	800	843	925	1.010-1.015
december	909	957	1.003	1.072	1.175-1.180
KSH, érték: milliárd forint, teljes bolti kiskereskedelem, folyóáras adatok, */: várható

Az pedig már megszokott, hogy az előző évhez képest is nő a boltos költekezés. 2018-ban előreláthatóan 30%-kal több pénzt hagyunk a boltok pénztáraiban, mint öt esztendővel korábban.

Ömlik a pénz ajándékokra a boltokban

Az ajándékvásárlás terepe az iparcikkes bolt, például műszaki cikk, ruházat, könyv, játék. Könyvből és játékból az éves értékesítés nagyobbik fele karácsonyra jut. Most úgy néztük a statisztikát - némi módszertan szükséges -, hogy az iparcikk adatokból leszedtük a webáruházak forgalmát (a statisztikában az iparcikkes forgalomnak része a webáruházi értékesítés).

Ebből az kerekedik ki, hogy a különféle iparcikkekre mintegy 70 milliárd forinttal többet költünk decemberben, mint novemberben, a különbség zöme pedig ajándékvásárlás. De ajándékokra ennél sokkal többet költenek a családok, hiszen van, aki a weben veszi meg (az ebben a számban előbbiek miatt nincs benne), ráadásul már novemberben, sőt, az ajándék bármi más is lehet, amit nem boltban veszünk meg, például egy utazási utalvány, vagy színházjegy, mindezek összege túllépheti a 100 milliárd forintot. Ez családonként 28-30 ezer forintot jelent átlagosan. (Sokféle érdekes felmérés jelenik meg egyébként a karácsonyi ajándékvásárlásról, de oda kell figyelni arra, kiket is kérdeznek meg.)

Az iparcikkes boltok körében is 30%-kal nagyobb a decemberi költekezés az öt évvel korábbinál:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	276	292	302	330	360-365
november	266	285	299	328	360-365
december	339	364	366	394	430-435
KSH, érték: milliárd forint, iparcikkek értékesítése, webáruházak nélkül, */: várható

A web egyenlőre csak kistestvére a hagyományos boltnak, de azért cseperedik szépen

Rakétasebességgel nő a webáruházi vásárlás Magyarországon is, 2018-ban negyedével nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Ezt megelőzően még nagyobb volt a növekedés üteme.

De ezzel együtt is a webáruházi piac (a hagyományos bolti forgalom áruösszetételével azonos körben, tehát a különféle szolgáltatások, például szállás-, vagy pizzarendelés nélkül) decemberben 6%-a lehet a teljes bolti kiskereskedelemnek (ez csak a decemberi súly).

Az ajándékvásárlás zömét adó hagyományos bolti iparcikkes forgalomhoz mérve viszont a webáruházi költekezés súlya már nagyobb, december hónapban 15% lehet előreláthatóan.

Mindez pedig azért - a súlyok alapján - azt jelenti, hogy az ajándékok nagyobb részét a hagyományos boltokban veszik meg a vásárlók, hiszen a novemberi Black Friday akciósorozatban nyilván nem csak ajándékokat vásároltak a családok.

A blokkk.com azzal számol, hogy 2018-ban a decemberi webáruházi költekezés a hagyományos bolti árukörben (napicikkek, iparcikkek körében) decemberben az elmúlt évekhez hasonlóan több lesz, így a webes ajándékvásárlás is feltehetően nagyobb súlyt kap az év utolsó hónapjában:

boltos világ év végén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	17	22	27	35	43-45
november	20	25	36	46	58-60
december	26	30	40	51	63-65
KSH, érték: milliárd forint, webáruházak forgalma, */: várható

A november-december közötti olló persze zárulhat, de azért a Black Friday akciókkal óvatosan is kell bánniuk a webáruházaknak, hiszen az elérhető nyilvános adatok szerint a legnagyobbak vagy veszteségesek, vagy csökken az eredményük.

Csokoládé, bejgli, halászlé, pezsgő: szaporázhatják az élelmiszerboltok

Decemberre jut az ünnepi alkalmakból bőven, hiszen a mikulás, a karácsony és a szilveszter olyan alkalmak, amikor a gyermekcipők ablakba rakásától kezdve a csillagszóró gyújtáson keresztül a szilveszteri tűzijátékig lehet enni, inni az ilyenkor szokásos édességekből, finomságokból, és persze innivalókból.

Nem is csoda, hogy az élelmiszerboltok vannak legtovább nyitva karácsonykor is, hiszen az ünnepi ételekhez valókból a legfrissebbeket inkább későn, mint előbb tanácsos megvásárolni.

Lódul is nagyot decemberben az élelmiszervásárlás, nem is sok hiányzik ahhoz, hogy az ünnepi élelmiszer költekezés értéke megközelítse a 100 milliárd forintot - most éppen 95 milliárd körül jár az év utolsó hónapjának megugrása:

boltos világ év égén	2014	2015	2016	2017	2018*
október	364	377	386	412	440-445
november	349	362	375	406	435-440
december	426	450	471	497	530-535
KSH, érték: milliárd forint, élelmiszerboltok forgalma, */: várható

Nyitvatartás: nem marad ki semmi

December 24-én nem kell bezárniuk a boltoknak legkésőbb 12 órakor, ahogyan a szakszervezet szerette volna (elmélkedve azon, hogy ha már a gyertyagyújtás hétfői napra esik, akkor előtte amúgy is arany hétvége lesz, sok-sok idővel bevásárolni). De hát a kormány jobban ismeri a vásárlókat a szakszervezetnél, ezért maradt minden a régiben (mert vannak azért mindig szép számmal vásárlók, akik az utolsó nap utolsó pillanataira is hagynak bevásárolni valót az ünnepekre, jövőre és a rákövetkező esztendőkben pedig már nem hétfő a karácsony napja).

De azért nem árt odafigyelni a nyitvatartásra, mert a boltok is jobban ismerik a vásárlóikat a szakszervezeteknél, és némelyik már ki sem nyit december 24-én arra a fél napra, egyszerűen azért, mert az ő vásárlói akkor már nem vásárolnak. De a többség azért nyitva lesz. Az az eladó, pénztáros, árufeltöltő pedig, akinek nem kell december 24-én dolgoznia, nyilván örül ennek - és megy bevásárolni, mert ha valakiknek ilyenkor kevés az idejük bevásárolni, a boltos dolgozók bizony közéjük tartoznak.

Beindultak a karácsonyi vásárok is, és nem marad el az ünnepeket követő csere-bere, amikor a nem tetsző, vagy kétszer is megkapott ajándékokkal a hónuk alatt állnak ismét sorba a vásárlók a boltokban.

Készülnek persze az ügyeskedők is, így karácsonykor sem árt figyelni az árakat, kapunk-e nyugtát, és készülnek a zsebtolvajok is, kihasználva a nagy tömeget. A webáruházi vásárlók pedig izgulhatnak, megérkezik-e időben az ajándék, ha csak már meg nem vették valamelyik Black Friday akcióban. Úgy egyébként nagy ünnepi akciók nem lesznek, hiszen megy a bolt így is, legfeljebb az ünnep előtti utolsó pillanatokban szórnak ki valamit olcsóbban a boltosok. De ez alól a webáruházak kivételek, hiszen körükben olyan éles a verseny, hogy még karácsony előtt is csalogatják magukhoz a vásárlót - nyilván a másik webáruház elől, nincs az évnek webes akció nélküli napja.

(blokkk.com, 2018. december 3.)

Van, aki 123 ezer, van aki 69 ezer forintot költ a boltban

Nagyok a boltos költekezés különbségei az egyes földrajzi térségek között. A legtöbbet a budapesti vásárlók költik, de Pest megyében a legnagyobb a boltok átlagos bevétele. A legkisebb a költekezés mértéke Észak-Alföldön. A különbség több mint másfélszeres. Egy kicsit ketté is szakadt az ország.

Szépen hízik a boltos kiskereskedelem 2013- óta, az 5-7% környékén mozgó mutatókra semmi panasz nem lehet. De hát az átlag az mindig csak átlag marad, különbségek mindig fellelhetők. Most annak jártunk utána, vajon földrajzi térségek alapján milyen eltérések térképezhetők fel.

A vásárló kosara itt és ott

Egy budapesti lakós átlagosan 123 ezer forintot költ a boltban havonta, ennyi jut rá (ebben a csecsemők és az aggastyánok is benne vannak, bár sokszor ők nem mennek a boltba). Észak-Magyarországon ez a mutató 69 ezer forint.

Az egy lakósra jutó átlagos havi költekezés nagysága egyébként 89 ezer forint. A főváros mellett Pest megy és Dunántúl az átlag felett, Észak-Magyarország az átlag közelében, az Alföld az átlag alatt mozog. Egy kicsit ketté is szakadt az ország.

A vásárlóerőt nyilván sok tényező befolyásolja, a döntő a jövedelmi különbségek. Ismert, hogy Magyarországon a fővárosiak viszik haza a legvaskosabb borítékokat hó végén. Számít az is, hogy egy-egy földrajzi térség gazdasági fejlettsége milyen szintű. Befolyásolja a költekezés mérlegét a foglalkoztatottság is. A mérlegben benne van egyek mellett a településszerkezet, a közlekedés milyensége is.

Nem mindegy, melyik bokor alatt van a boltod

A boltok forgalmát befolyásolhatja még például az idegenforgalom, a hazai turizmus és a külföldi látogatók mozgása is. De szerepet játszik maga a kereskedelmi hálózat is, legfőképpen a nagy- és a kisboltok aránya. A magyar bolthálózat nagyja kisbolt, kis alapterülettel, ez is rányomja bélyegét a mutatókra.

Az előbbiek nyomán már nem véletlen, hogy az egy boltra jutó forgalom Pest megyében a legnagyobb, hiszen a bevásárlóközpont, hipermarket- ás szakáruház építési láz ezt a térséget célozta meg a kilencvenes évek tájékán, azzal, hogy a vásárlási szokások átalakulnak és jönnek a nagybevásárlások, majd autóval megy hétvégén nagybevásárolni a család. Történt persze azóta egy és más, például a leggyorsabban terjeszkedő diszkontok a településközpontokban is nyitottak boltot, most meg itt a web. Nem véletlen, hogy a nagy hipermarketek faragnak az alapterületükből, leszedték a felső például a felső polcaikat az eladótérben, bérbe adnak több területet. Most éppen diszkontosodnak sokan.

Az eredmény azonban az, hogy a 2018 első féléves időszakban az egy boltra jutó átlagos forgalom Pest megyében a legnagyobb, 54 millió forint. Ez első pillantásra csalóka is lehet, de mindenütt a sok a kisbolt, itt is. Az országos átlag 40 millió forint (ebben némi statisztikai módszertan is ludas, de a nagyságrendet ez nem befolyásolja lényegesen). A legkisebb bevétellel fél év alatt ugyancsak Észak-Alföldön lehetett számolni. és ahol többet vásárol a vásárló, ott azért nagyobb is az egy boltra jutó árbevétel is.

A statisztika a 2018 első félévi, tehát féléves adatok alapján ezt mutatja:

boltos világ 2018 első félév	forgalom 2018 első félév	boltszám	népesség	egy boltra jutó forgalom	egy lakósra jutó forgalom
Budapest	1.288	29.409	1,750	44 millió forint	736 ezer forint
Pest megye	758	14.065	1,262	54 millió forint	601 ezer forint
Közép-Dunántúl Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém	532	13.067	1,056	41 millió forint	504 ezer forint
Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala	570	13.196	0,985	43 millió forint	579 ezer forint
Dél-Dunántúl Baranya, Somogy, Tolna	422	12.564	0,887	34 millió forint	476 ezer forint
Észak-Magyarország Borsod-Abaúj, Heves, Nógárd	469	13.260	1,135	35 millió forint	413 ezer forint
Észak-Alföld Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szaabolcs-Szatmár-Bereg	595	18.542	1,460	32 millió forint	408 ezer forint
Dél-Alföld Bács-Kiskun, Békés, Csongrád	609	18.405	1,244	33 millió forint	490 ezer forint
Összesen	5.243	132.508	9,778	40 millió forint	536 ezer forint
KSH, forgalom: féléves, milliárd forint, lakosság száma: millió fő

És egy kis visszatekintés: a növekedés üteme sem egyforma

A leggyorsabb és a leglassúbb boltos térségek növekedési tempója között ezekben a földrajzi viszonylatokban már 19% a különbség. És az egyes földrajzi viszonylatok éves adatsorait nézve a főváros és Pest megye nagyobbakat hullámzott, de a növekedésben elmaradt megyecsoportoknál kisebb az időszakon belüli ütemváltás, tehát tartósabbnak tűnő irányzatok rajzolódtak ki:

	2013	2014	2015	2016	2017	2013-2017
Budapest	102,3	106,6	107	108,1	103,7	131
Pest megye	99,4	104,1	106,7	106,1	107,6	126
Közép-Dunántúl	102,5	103,9	105,8	103,7	104,7	122
Nyugat-Dunántúl	103,3	108,5	108,9	105	104,9	134
Dél-Dunántúl	101,5	103,9	104,7	102,7	105	119
Észak-Magyarország	100,7	103,5	103,5	102,2	103,9	115
Észak-Alföld	102,5	104,9	103,9	102,9	104,8	120
Dél-Alföld	102,6	104,5	103,8	102,4	103,6	118
Összesen	101,8	105,2	105,8	104,8	104,7	124
KSH, érték: változás, változatlan áron (volumen), legkisebb, legnagyobb éves ütem

(blokkk.com, 2018. november 8.)

Hízik a mi boltunk, de lerágja a húsát a webáruház

Szépen hízik a magyar boltos világ. Rekordév lesz 2018 a növekedés ütemében is. De hát a webáruházak lepipálják a régi idők boltját: sokkal gyorsabban nőnek, egy 200 milliárdot pedig elhabzsoltak tőlük. A legfrissebb előrejelzésünk szerint lesz még növekedés itt is, ott is, de a digitális világ nagyobbat söpör.

A mi boltunk: tekernek a bérek, szépen talicskázzák is a pénzt a boltba a vásárlók

A boltos világ növekedésében több folyamat is összefonódott és kíméletlenül sodorta előre a vásárlókat, a boltokat, a szolgáltatásokat. Nőtt a gazdaság, ez mindig az alapot jelenti, és a következő esztendőkben is ez várható, bár üteme valamelyest lanyhulni fog.

A vásárló azonban nem a növekedési mutatóval, hanem a pénztárcával a zsebében megy vásárolni. Az viszont szépen megvastagodott, hiszen a bérek sokkal gyorsabban nőttek a gazdaság teljesítményénél. És a boltos világ számára ez a döntő a következő esztendőkben is. A munkaerőhiány olyan nagy, hogy továbbra is a gazdaság növekedésénél nagyobb ütemű béremelésre kényszerülnek a vállalkozások. A munkaerőhiány felülről húzza, a kormány pedig a minimálbérek tornáztatásával alulról tolja továbbra is a béreket. Ennek persze vannak kárvallottjai is, hiszen nem minden vállalkozás bírja a béremelést, hiszen a bevételei emelésének az árakon keresztül korlátot szab a piac.

A boltos világban is eddig csökkent és előreláthatóan a jövőben is zsugorodni fog a boltszám, a kisboltok térvesztésével.

De hát a boltos piac a szépen hízott. 2018 azért is lesz rekordév, mivel ekkora növekedési ütem ebben az időszakban még nem volt.

Nagy lapát jön

És 2013-2017 között negyedével nőtt, 2018-ra harmadával ugrik meg a boltos vásárlás, 2013-hoz, ennek a növekedési szakasznak az elejéhez képest (előtte, 2007-2012 között csökkent a kiskereskedelmi piac).

Tovább formálódnak a vásárlási szokások is, persze. Az iparcikkek vásárlása gyorsabban nő az élelmiszeres költekezésnél, így súlya nagyobb lesz, ez az egyik fontos várható átalakulás. Változik persze sok minden más is, hiszen a digitalizáció a családi otthonokba is belopakodik, egyre több például az okos holmi. Nem véletlen az sem, hogy az élelmiszeres áruházak például szakácsok hadával nyomulnak, hiszen az élelmiszervásárlási és a főzési divatok is változnak. Ráadásul a nagyobb láncok az élelmiszerpiacokon - nem csak nálunk - leggyorsabban törtető diszkontokat követik, faragva az alapterületüket, növelve a saját márkáik kínálatát. A ruházati piacot a fast fashion húzza éppen.

És közben csökken a boltok száma, a bővülő piacon:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018*	2013-2018*
vásárlás	8.514	8.949	9.278	9.668	10.441	11.430	+ 33%
változás	+ 1,8%	+ 5,2%	+ 5,8%	+ 4,8%	+ 5,2%	+ 6,5%	+ 33%
boltszám	141 ezer	136 ezer	133 ezer	129 ezer	125 ezer	122 ezer	- 24 ezer
változás	- 4 ezer-	- 5 ezer	- 3 ezer	- 5 ezer	- 4 ezer	- 3 ezer	- 24 ezer
KSH, érték: milliárd forint, vásárlás: folyó ár, változás: kiigazítatlan volumenindex előző évhez képest, boltszám: járműboltok nélkül, */: előrejelzés

A következő egy-két esztendőben jók a kilátások, további bővüléssel lehet számolni. A boltos világ hízásának az eredménye az lesz előreláthatóan, hogy a boltos világ 2020-ra már másfélszerese lesz a korábbi szintnek. És persze a boltos világban is vannak gondok-bajok, elsősorban a munkaerőhiány, ami drámai szintű, lódult egyet az infláció, meg kell barátkozni az árfolyam gyengüléssel is. Nagy gond ráadásul, hogy a digitalizációs átállásra nem minden boltos képes, főleg a pénzhiány miatt, hiszen még egy honlap sincs ingyen.

Lesz mindennek egy fájdalmas vetülete is, a boltszám csökkenés.

	2013	...	2017	2018*	2019*	2020*	2013-2020*
vásárlás	8.514	...	10.441	11.430	12.400	13.390	+ 47%
változás	+ 1,8%	...	+ 5,2%	+ 6,5%	+ 5,5%	+ 5%	+ 47%
boltszám	141 ezer	...	125 ezer	122 ezer	119 ezer	116 ezer	- 30 ezer
változás	- 4 ezer-	...	- 4 ezer	- 3 ezer	- 3 ezer	- 3 ezer	- 30 ezer
KSH, érték: milliárd forint, vásárlás: folyó ár, változás: kiigazítatlan volumenindex előző évhez képest, boltszám: járműboltok nélkül, */: előrejelzés

Habzsoljuk a webáruházat, a webáruház pedig falja a régi idők boltját

Minden statisztika azt mutatja, hogy évek óta egyre falánkabban habzsolják a vásárlók a webáruházakat. A növekedés üteme ugyan zsugorodik, de ez csak az ütem, és nyilván senki sem panaszkodik a webáruházak közül arra, hogy például 2018 első nyolc hónapjában negyedével ugrott meg a forgalom a korábbiakhoz képest. És az elmúlt években ennél csak nagyobb volt a növekedés üteme.

Így nagyon jók az éves kilátások is a webköltekezésben, egy blokkk.com friss, de szokás szerint azért óvatos előrejelzése alapján:

webvásárlás	2015	2016	2017	2018
érték	235	308	397	495-500
változás folyó áron	+ 32%	+ 31%	+ 29%	+ 25%
KSH, érték: milliárd forint, változás: egy évvel korábbi időszakhoz képest, kiigazítatlan volumenindex

És hízni fog hosszabb távon is a magyar webköltekezés, súlya, részaránya ennek megfelelően tovább fog nőni a kiskereskedelmen belül (csak az élelmiszeres és az iparcikkes vásárlásokat nézve), a blokkk.com további előrejelzése alapján.

A folyamatos akcióháborúkkal együtt új piaci szereplők léptek színre, nagyok (például az Alza, a dm, az OBI), de a porondon lévők is folyamatosan terjeszkednek, például rohamléptekkel nyomul a kiszállításban a Tesco. Szaporodnak az átvevőpontok is, ezek népszerűek, mert nem kell a vekkert beállítani, mikor jön a futár, ha egyáltalán megjön. Feltehetően nem véletlen, hogy például a Madia Markt bevonul egy sor Tesco áruházba, ezzel is rágyúr átvevőpontban.

Terjeszkedni fog tovább az Auchan, ehhez brutális logisztikai központot épített, jön a Spar és még ki tudja, ki. A megcsavart plázastop is a web irányába tolja a nagyáruházakat, de különben is, a vásárlók imádják a webet, ezt jelzik a számok is.

A webáruházak - itt érdemes hosszabb időszakot vizsgálni - 2010-2020 között tizenötszörösükre nőnek, részarányuk pedig 1%-ról legalább 5-6%-ra emelkedik. És mivel sokkal gyorsabban nőnek, mint a hagyományos boltok, bizony százmilliárdokban lehet csak számolni, amit onnan elvesznek, ami most 200 milliárdra becsülhető. De így van ez világszerte:

	2010	2014	2015	2016	2017	2018*	2020*
webáruház	46	178	235	308	401	495-500	700-710
hagyományos**	6.206	7.319	7.746	8.174	8.815	9.700	11.300
részarány	0,7%	2,5%	3,1%	3,9%	4,7%	5,1%	6,2%
KSH, /: előrejelzés, */: hagyományos csak élelmiszer és iparcikk kiskereskedelem, üzemanyag nélkül, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. november 5.)

Boltos világ: Jenő, mit vettél már megint?!

- Izé, ez egy mobil... - Már megint?! - Hát igen, a mobiltelefonért megbolondulunk, 40% felett nőtt a piaca. Amit konnektorba lehet dugni, az nagyon ment, a műszaki ketyerék vásárlása nagyot ugrott. És a lakáscuccoké is szépen hízott 2018 első félévében. A turkálók viszont fogytak egy keveset.

2018 első félévében 7%-kal nőtt a boltos világ, az eladott árumennyiséget nézve (szaknyelven volumenben, így ennyivel többet kellett cipekedni a boltból hazafelé). Ezen belül a különféle iparcikkek vásárlása 10%-kal bővült, ráadásul ennek az áruterületnek a növekedési üteme több mint kétszerese volt az élelmiszerpiacénak. A pénztárakban 2018 első félévében hagyott pénzt nézve az 5.244 milliárd forint 447 milliárddal volt több, mint a korábbi féléves időszakban. A második félévben a boltos költekezés üteme valamelyest mérséklődni fog ugyan, de éves szinten így is 6% körüli emelkedés várható (gyengült a forint, drágább lett több élelmiszer, mivel a hőség megkínozta a mezőgazdasági termelőket, az üzemanyagért is sokat kell fizetni), 11.400 milliárd körüli bevétel vetíthető előre (ami hozzávetőleg ezer milliárddal lehet több a 2017-es forgalomnál.

Hiába, ha több a pénz a családi kasszákban, akkor több jut a drágább holmikra

Az első félév adataiból az derül ki, hogy a vásárlók többet engednek meg maguknak az iparcikkes boltokban. Az átlag mögött persze különbségek is vannak, egyik család az átlagnál többet, a másik kevesebbet költ a boltban. A boltok közül is akadnak szép számmal, akik nem találják meg a számításukat, csökkent is a számuk az elmúlt években, de hát a boltos világ összesenje felfelé kúszik már évek óta.

A legnagyobb ütemben bővülő árupiacok közé tartoznak a műszaki cikkek. Jóval átlag feletti ütemben nő a vásárlás ezekből, ami egyrészt a háztartások napi működését segíti egyre okosabb műszaki ketyerékkel, másrészt a mindennapokat átszövő kapcsolattartást tornázza egy re magasabb techszintre. Mindent le is pipál a mobil telefonok piacának térhódítása, nem csak nálunk persze, az újdonságok varázsának nehéz is ellenállni. Pedig egyre drágábbak a csúcskészülékek, többet is tudnak persze, viszont a piacon rettenetesen széles az árskála. És a kínai gyártók az olcsósággal hódítanak a legtöbbet. Szóval, mi is visszük a mobilt haza, nagyon:

féléves boltos világ	2017	2018	változás
tartós elektromos háztartási gép	48	57	+ 19%
telefon	36	51	+ 42%
számítógép	45	50	+ 11%
híradástechnika	36	42	+ 17%
elektromos háztartási kisgép	32	38	+ 19%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

Izeg-mozog a lakáspiac, a vaskosabb pénztárca mellett ezzel is összefügg a bútorok, lakásba valók piacának ugyancsak átlag feletti növekedése:

féléves boltos világ	2017	2018	változás
bútor	72	85	+ 18%
lakástextília	33	39	+ 18%
világítástechnika	27	32	+ 19%
háztartási cikk	46	53	+ 15%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

Divat a fittség is, de azért még kövér a magyar

Jó, a magyar ember még mindig kövér, de azért egyre nagyobb a mozgást választók tábora. Többen kerékpároznak, vagy éppen kocognak szabadidejükben. Mozog ez a piac is.

De azért másra is futotta, nőtt például az óra-ékszerpiac is. A használt holmik piaca viszont fogyott, ahol azért sokan keresgélnek például használt mobilt, viszont a turkálók csak döcögnek:

féléves boltos világ	2017	2018	változás
játék, sportszer	67	76	+ 13%
óra, ékszer	16	18	+ 12%
használt cikk	17	16	- 6%
KSH, érték: milliárd forint, 2018 első félév

És az elmúlt évek irányzata összességében - bár egy-két terület már eltért ettől 2018 első félévében - azért azt is jelzi, hogy a korszerű techcuccok húzzák leginkább a boltos vásárlásokat. Ezzel egyidejűleg pedig át is alakul a boltos világ áruszerkezete, belső összetétele, hiszen a fő árucsoportokat nézve az iparcikkek piaca gyorsabb ütemben nő az élelmiszer vásárlásoknál:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
bútor, műszaki cikk	98	111	125	142	159	+ 62%
sportszer, játék	97	116	128	139	155	+ 60%
ruházat	488	579	341	669	736	+ 51%
kozmetika, testápolás	272	316	341	383	404	+ 49%
használt cikk	25	30	33	35	35	+ 40%
teljes kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426	+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

(blokkk.com, 2018. szeptember 17.)

Boltos költekezés: fékek is vannak

Száguldanak a boltba a vásárlók, de a második félévben fékeződhet a tempó. A hőség visszahúzott, most viszont tombolnak a vásárlók, de ott a munkaerőhiány, tízezer eladó kellene, a növekvő bérköltség, gyenge forint, az élelmiszerek, benzin drágulása, kisboltok térvesztése. És a plázastop is. Az online számla viszont pucolni fog. Azért így is szép lesz.

2018 első félévében 6,9 százalékkal nőttek a boltos vásárlások (a kiigazítatlan volumenindex szerint). Volt már hasonló, 2015-ben az első féléves mérleg 6,5%-os emelkedés volt, de akkor bizony az éves bizonyítvány 6% alá csúszott (5,8% lett), sok panaszra azért nem lehet ok összességében. Ebben azért lehetett némi szerepe akkor az online kasszarendszer első teljes esztendejének is, de egyedi okok mindig is húztak, vagy taszítottak egyet a boltos világon. Ráadásul az első félévek növekedési ütemei többségében erősebbek voltak az éves összesennél az elmúlt fél évtizedben, a 2017-es esztendőt nem számítva.

Tehát önmagában az első félévi eredményhez képest még bármi lehet a második félévben a boltos világban. Néhány történés viszont azt vetíti előre, hogy fékeződhet a következő hónapokban a boltos költekezés növekedési üteme, de ettől még akár rekord, 6% feletti ütem is kijöhet.

Egy ezressel is megugorhat a boltos költekezés

Az elmúlt esztendők alapján már hat éve folyamatosan emelkedik a boltos költekezés, amiben törés nem volt. Ez a folyamatosság sokat számít, de előreláthatóan a családok teljes költekezésének átrendeződése miatt is azért ez az 5-6% körüli ütem mérséklődni fog. 2018-ban viszont ezer milliárd forinttal is megugorhat a boltos költekezés, a második félévben az első félévinél kisebb ütem mellett.

A boltos világ számára nem kis erőpróba volt a szokatlanul hosszú nyári hőség, amikor fékeződött a korábbi vásárlási roham. Az üdülőhelyeken, az ásványvizek, nyári strandholmik, ventilátorok, jégkrémek piacán rekordok dőltek meg, na de a többi: a vásárlók sok korábbi vásárlási tervüket felborogatták és a beszerzést későbbre halasztottak. Most már persze a hőség elmúltával tombolnak a boltokban, az iskolakezdés is felfelé húzza a kora őszi időszak mérlegét.

A gyenge forint is éreztette már a hatását, az import cikkek egy része gyorsabban is drágult. Persze a kereskedőknek vissza kellett fogniuk a tempót az árcédulák átírásában. A külföldi turisták viszont jobban jártak a gyenge forinttal, többet is költöttek a szokásosnál a boltokban is.

Lódult egyet az infláció is, nem csak az üzemanyagoknál és egyes élvezeti cikkeknél, hanem több élelmiszerféleségnél. A hőség és a munkaerőhiány a mezőgazdaságot is nyomta, a verseny pedig, amit nemzetközi viszonylatban lehet csak mérni, nem egyszerű feladvány a termelők számára. Sorra érkeznek az üzenetek, minek is emelkedhet az ára ősszel. A vásárló viszont továbbra is elsősorban az árat nézi a boltban.

A kisboltoknak nehezebb, mint korábban is. Előreláthatóan a statisztika számuk további csökkenését fogja mutatni, amiben jelentős a szerepe a megnövekedett bérköltségeknek is:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
vásárlás	8.514	8.949	9.278	9.668	10.441	11.400
változás	101,8	105,2	105,8	104,8	105,2	106,5
boltszám	141 ezer	136 ezer	133 ezer	129 ezer	125 ezer	122 ezer
változás	96,9	96,5	97,8	96,9	96,9	97,6
KSH, érték: milliárd forint, változás: kiigazítatlan volumenindex, előző évhez képest

Munkaerőhiány: ezt már nehéz kibírni

Legalább tízezer boltos dolgozó hiányzik, a bérköltségek viszont hiába emelkednek vészes tempóban, az átlagot tekintve csak a létszám tartásához elégségesek. A foglalkoztatottak száma a boltos kiskereskedelemben a legkritikusabb elmúlt három esztendőben nem változott, az alkalmazottak száma sem mozdult el érdemben. A bérköltségek viszont nagyot ugrottak, az elmúlt esztendőkben másfélszeresre nőttek. De nem csak a kereskedelemben, hanem mindenütt máshol is, így a beszállítóknál is.

A vásárlók már hozzászoktak a hosszabb sorokhoz a pénztáraknál és a boltos csomagolóanyagok lassúbb elpakolásához, de meg kell barátkozni azzal is, hogy az árcédulán a megugrott bérköltségek is rajta vannak valahol.

A sok "rögtön jövök" tábla és a boltbezárások száma azt jelzi, hogy a kisboltosok nagyobb vesztesei a munkaerő hiányának.

A boltos munkaerőpiaci mérleg:

	2013	2014	2015	2016	2017	2018
foglalkoztatottak	348	361	369	368	368	365
változás	0,98	103,7	102,2	99,7	100	99,2
alkalmazottak	291	304	316	314	319	320
változás	99,5	104,5	103,9	99,3	101,6	100,3
bérköltség milliárd forint	438	457	483	544	611	680
változás	101,6	104,3	105,7	112,6	112,3	111,3
KSH, érték: ezer fő, változás: előző évhez képest, bérköltség: négy főnél nagyobb vállalkozások

Plázastop, online számla

Szigorodott a plázastop, előreláthatóan fékeződhet a boltépítés, a boltos hálózat fejlesztése. Még jó, hogy ott a web, webáruházat mindenki annyit csinálhat, amennyit akar. Fog is.

Az online számlarend előreláthatóan az online kasszához hasonlóan tisztítja majd a piacot, azzal a nem kevés különbséggel, hogy a termelőknek, beszállítóknak, gyártóknak is vallaniuk kell az adóhatóságnak az új rendszerben. Tehát már nem csak a nyugtaadás, hanem a számlaadás tükre is az adóhatóság előtt hever. Ez egyáltalán nem baj.

(blokkk.com, 2018. augusztus 28.)

Szórjuk a pénzt a boltban mobiltelefonra

Szépen hízik a családok boltos költekezése, de a növekedés azért nem egyforma. A legnagyobb ütemben a telefonvásárlás ugrott meg az elmúlt években a boltos vásárlásokban, de a hiúság is sokat tol előre.

Az elmúlt öt esztendőben folyamatosan nőtt a boltos költekezése a családoknak. Meg is lett az eredménye a béremeléseknek, amit leginkább a munkaerő hiány hajtott fel, hiszen ma már nem csak a vásárlókért folyik ádáz küzdelem a boltok között, hanem az eladókért. Munkaerőhiány mindenütt van, így béremelés is, tehát van mit elkölteni a boltokban. Igaz, a minimálbér emelés is tolta felfelé a legkisebb béreket, ami nyilván jól jött mindenkinek, aki ezért kapott több pénzt a hó végi borítékban.

Az egyes termékcsoportokat nézve persze nem egyforma a változás. Több a pénz a pénztárcákban, így a boltos kiskereskedelem értéke az elmúlt öt évben több mint ötödével emelkedett (az infláció összességében visszafogott volt, így ez a volumenváltozáshoz hasonló nagyságrendű változás egyébként). Az átlaghoz képest ugyanakkor egyes termékek vásárlása nagyobb ütemben ugrott meg.

Nyilván változnak a vásárlási szokások, az életmód is befolyásolja a költekezést és természetesen a mindent átszövő digitalizáció is. Nem véletlen, hogy a változások ütemét nézve a telefonpiac áll a csúcson, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az okostelefonok. A családok több mint 70%-a egyébként már rendelkezik okostelefonnal.

A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk vásárlások megugrása sem véletlen. Megindult a lakásépítés, élénk a lakáspiac, ez mindig is megmozgatta a bútorvásárlást is és a többi lakásba való beszerzését egyaránt.

A sportszerek, játékok piacát sem csak a pénztárca vastagsága mozgatja. Az életmódbeli változások egyik - egyébként nagyon is szerencsés - vonala, hogy egyre divatosabb egészségesen, sportosan élni. Elég körülnézni egy parkban, és bizonyára feltűnhet sokaknak, mennyien is többen járnak például kocogni. És a konditermeknek sem megy olyan rosszul. A játékok piaca is átalakult, sok tekintetben már más a kínálat.

A családnak, ha több a pénze, azért arra is ügyelnek a háziasszonyok, hogy miből is engedjenek előbb többet vásárolni. Ide tartozik a ruházat is, ahol úgyszintén alaposan megugrott a költekezés az elmúlt években. A pénztárca vastagságát leginkább követő piac a ruházati cikkek vásárlása, amit gyorsan vissza is fognak a családok, ha baj van a pénzügyekkel, de gyorsan hosszabb pórázra is engedik, ha több pénz áll a házhoz. Ennek is vannak persze határai, hiszen az elmúlt hónapokban a ruházati piac korábbi 10%-os nagyságrendű növekedési üteme néhány százalékra lassult. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet költünk ruhára, hanem csak azt, hogy nem itt csapunk hozzá már sokkal több pénzt. Jöhet más a költekezési rangsorban.

A kozmetikai cikkek piaca még a válság éveiben is nőtt. Hiába, a hiúság vására a pénztárcákat sem kíméli, toppon van a költekezés növekedése itt is. Ez persze - a már ami a hiúságot illeti - a ruházati vásárlásokra is igaz, mint mozgatórugóra.

A használt cikk piac az utóbbi időszakban lefékeződött, már nem nő tovább, persze a turkálók egy része ott van még a csillogó-villogó bevásárlóközpontokban is. Van, aki itt válogat, mert kevesebb a pénze, vagy azt mondja, neki így éri meg leginkább. De több pénzt már nem adnak ki használt rucira a családok.

És mindezek a változások folyamatosan szabják át a költekezés piacát, amire alapvető köreit tekintve az jellemző, hogy az élelmiszer vásárlásokkal szemben folyamatosan emelkedik az iparcikkes vásárlások súlya, gyorsabb növekedése révén. Hiába, ha több a szabadon elkölthető pénz, akkor fordul a kocka a háziasszonyok pénztárcájában is. És jó nagyot ugrik egyes iparcikkek vásárlása:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
telefon	51	54	61	70	83	+ 63%
bútor, műszaki cikk	98	111	125	142	159	+ 62%
sportszer, játék	97	116	128	139	155	+ 60%
ruházat	488	579	341	669	736	+ 51%
kozmetika, testápolás	272	316	341	383	404	+ 49%
használt cikk	25	30	33	35	35	+ 40%
teljes kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.668	10.426	+ 22%
KSH, érték: milliárd forint

Mindez persze csak az átlag. Vannak tehetősebb és szegényebb családok, tehetősebb és szegényebb földrajzi térségek, és boltosok is, akik nem találják meg a számításukat.

(blokkk.com, 2018. április 27.)

Megrázza a boltokat a gyenge forint és a drága olaj

Drágulás várható, ami falja a vásárlók pénzét. Gyenge a forint, drága a benzin. A benzin már most is sokba kerül, ez pedig lassítja a boltos forgalmat. Fékeződhet a családi költekezés üteme.

Az erős első negyedév nem példa nélküli és korábban a végén lett belőle 5-6%. 2018-ban sem lesz több, ha pedig elhúzódik a gyenge forint, 5% alá is csúszhat a boltos piac növekedése.

2018 első negyedévében 7,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az eladott árumennyiséget, a volument nézve. 2015 első negyedévében ennél hajszálnyival nagyobb volt a növekedés, 7,8%. Év végére lett belőle 5,8%, ami persze ragyogó eredmény. Mind a magasabb ütemű élelmiszer, mind pedig a nagyobb léptékű iparcikkes vásárlásokra volt példa az elmúlt években, de végül 5-6% közötti éves mérleggel zártak a boltok. Tehát az erős első negyedéves kezdés, bár nyilván ez jó, önmagában még nem elégséges ok ahhoz, hogy a korábbi éveknél nagyobb ütemű forgalomemelkedés lenne várható, egyes elemzői vélekedésekkel szemben.

Jön a drágulás, drágább lesz a banán, a ruha, a műszaki ketyere

A vásárlók ma is elsősorban az árat nézik a boltban, amikor költekeznek, hiába vaskosabb a pénztárcájuk. Az üzemanyagok máris drágábbak, 400 forint körül mozog az ár, ami viszont azzal a következménnyel járhat, ha elhúzódik a magasabb árszint, márpedig erre van esély, hogy fékeződik a vásárlás belőlük és máshonnan, másra szánt kiadásokból is pénzt vesznek el a tankolók. Ez látszott már a korábbi üzemanyag drágulásoknál, amikor meglódult a kőolaj világpiaci ára. Kevesebb üzemanyag fogyott.

A szinte napok alatt meggyengült forint esetében a döntő kérdés, milyen hosszú távon marad drágább az euró, vagy a dollár a magyar fizetőeszközhöz képest. Az elemzők szerint ez az irányzat el is húzódhat, ami viszont már megviseli az import fogyasztási cikkek és a nagyobb import tartalmú hazai termékek költségeit. Így legalább egy átmeneti drágulás várható például az import élelmiszereknél, illatszerféleségeknél, ruháknál és a műszaki cikkeknél is, ahol nagyobb arányú, vagy teljes a behozatal a boltokba. Ez is megviseli a pénztárcákat, a vásárlók hiába keresnek többet a munkahelyükön, a bérnövekmény egy részét - vagy ki tudja mennyit - megzabálja a gyengébb forint.

Az immár harmadik éve jelentős, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb ütemben növekvő bérek is egyre erősebb nyomást gyakorolnak az árakra, a termelők, feldolgozók átadási áraitól kezdve, amit egyre nehezebb lenyelni.

A fogyasztás más területein is költségnövekedés várható, így például a jármű kereskedelemben, vagy például a vendéglátásban is. És drágább lesz a nyaralás is, itthon is, és persze külföldön is.

Így előreláthatóan fékeződhet a családi költekezés üteme, egy elhúzódó gyengébb forintárfolyam mellett akár számottevő mértékben is.

Az idelátogató külföldi turisták persze nem fognak sokat panaszkodni, hiszen a saját nemzeti valutájukért több forintot kapnak és az export is jobban csúszhat.

(blokkk.com, 2018. május 24.)

Az iparos piac kétszer gyorsabban nő

Mint az élelmiszerboltoké. Átalakul a boltos költekezés, gyorsan átfordul a kocka.

A boltos kiskereskedelem alaposan megugrott az elmúlt öt esztendőben, hiszen miközben 2013-ban nyolc és félezer milliárd forintot, öt évvel később, 2017-ben már tízezer-négyszáz milliárd forintot hagytak a vásárlók pénztárakban. A különbség ezerkilencszáz milliárd forint. Az árváltozásokat kiszűrve mennyiségben (kilóban, literben, darabban) számolva ez azt jelenti, hogy ötödével többet cipekedtek haza a háziasszonyok 2017-ben, mint öt esztendővel korábban.

De hát aki boltba jár, az megnézi, hogy mit vásárol, és még válogat is. Így nem egyformán bővült a piac, van, ahol gyorsabban, van, ahol lassabban bővült a költekezés.

Enni kell, de az okostelo fontosabb?

A leggyorsabb tempóban a különféle iparcikkes vásárlások növekedtek az elmúlt években. Az iparcikk boltok forgalmát nézve 30% feletti volt a bővülés együttes üteme öt év alatt (volumenben, mennyiségben, bár itt jelentősebb árváltozás összességében nem volt). Ehhez képest az élelmiszerboltok bevételének növekedési üteme ettől azért messze elmaradt. A dohányforgalmat nem számolva itt a forgalombővülés üteme (mennyiségben számolva) 15%-os nagyságrend körül mozgott, tehát fele volt az iparcikkes piac térnyerésének.

Az iparcikkes piacon belül is voltak persze jókora különbségek, kisebb-nagyobb hullámvölgyek. A ruházati piac másfélszeresére nőtt, miközben a bútorok, műszaki cikkek vásárlása 10%-os nagyságrendben bővült. Ennek oka,hogy a nagyobb értékű tartós javak vásárlása lényegében az elmúlt két esztendőben indult számottevő mértékű növekedésnek. De hát az illatszerboltok sem panaszkodhatnak a 40%-os növekedésre, a számítástechnikai piac pedig az elmúlt három esztendőben tudott rátenni egy lapáttal, összességében negyedével lett nagyobb.

Az új leosztás: gyorsan fordul a kocka

Természetesen változott a boltos költekezés szerkezete is. Az élelmiszerboltok forgalmát - a dohánytermékeket már nem számítva, azok eladása ma már a trafikok dolga - az iparcikkes boltok értékesítésével összevetve kirajzolódik az új leosztás, azaz átrendeződés. Kizárólag ezt a két boltcsoportot nézve kitűnik, hogy míg 2013-ban az élelmiszerboltok részesedése 54% volt ebben a körben, addig 2017-ben már csak 51%. Ennek alapján feltételezhető, hogy nagyon rövid időn belül többet fognak költeni a vásárlók a különböző iparcikkes boltokban, mint az élelmiszer üzletekben. De hát ez nem is csoda, hiszen a gazdaságilag fejlettebb térségekben azért az élelmiszer vásárlások súlya mérsékeltebb:

	2013	2014	2015	2016	2017	2017/2013
élelmiszerboltok	3.543	3.646	3.808	3.951	4.181	+ 638
iparcikkes boltok	2.985	3.138	3.377	3.633	3.979	+ 994
összesen	6.528	6.784	7.185	7.584	8.160	+ 1.632
KSH, élelmiszer vegyes és szakboltok, dohányértékesítés nélkül, érték: milliárd forint

Magyarországon egyébként az előbbi összehasonlítástól eltérve csak az egyes termékcsoportokat nézve (és nem a bolttípusokat) a kiskereskedelmi forgalmon belül már élesebb különbség rajzolódik ki. Élelmiszerféleségekre háromezer-ötszáz milliárd forintot költenek a családok, iparcikkekre pedig - mindegy, hogy hol vették - négyezer-négyszáz milliárdot. Ebben a viszonylatban egyértelmű, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek vásárlását összemérve utóbbira megy el több pénz.

(blokkk.com, 2018. április 16.)

Nem mindenütt nő egyformán a boltos kereskedés

Jókora különbözőségek vannak az egyes földrajzi térségek között a boltos kiskereskedelem növekedési tempójában. A legerősebb a Nyugat-Dunántúl, a leggyengébb Észak-Magyarország. ₪₪₪

Az elmúlt ötéves időszakban szépen gyarapodott a boltosok bevétele, a vásárlók pénztárcájának vastagodása nyomán, a a 2013-17 közötti időszakot együtt nézve 24%-kal. A bérek szapora ütemben emelkedtek, nyomta is felfelé a munkaerő hiánya, persze a gazdaság is erősödött közben. A boltosok bevétele ugyanakkor eltérő mértékekben változott, olyanok is akadtak szép számmal - ilyen mindig is volt -, akik nem találták meg a számításukat és végleg le kellett húzniuk a redőnyt. De a túlnyomó többség mindig porondon maradt.

A földrajzi térségeket nézve jókora különbözőségek figyelhetők meg a boltos kiskereskedelem alakulásában. Az különbözetek döntő oka a vásárlóerő eltérése, hiszen a keresetek az ország egyes szegletei között messze nem egyformák. A vásárlóknak a legtöbb pénzük, legmagasabb jövedelmük a fővárosban van, ennek megfelelően a boltos kiskereskedelem növekedési tempóját nézve az éllovas Budapest, ahol 5 év alatt 30 fölé kúszott a növekedési mutató. A fővárosiak közel harmadával többet vásároltak 2017-ben a boltokban, mint öt évvel korábban.

Nem véletlen, hogy Dunántúl is az átlag fölötti növekedési ütemet hozott a boltos kiskereskedelem mérlegében, az Alföld és az ország északi térsége azonban már elmaradt a többi földrajzi területtől. Az átlaghoz mérve kettészakadt az ország, hiszen a közepe és a nyugati oldala jobban, az alföldi és az északi része már gyengébb ütemben növekedett a boltos vásárlásokban. A növekedési ütemkülönbség 13%:

Élesebbek a különbségek: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között 19%

Részletesebben vizslatva, tovább bontva az egyes országrészeket, élesebb különbségek rajzolódnak ki. A bolti kiskereskedelem a legrohamosabb tempóban Nyugat-Dunántúlon emelkedett az elmúlt öt esztendőben, 34%-kal, lepipálva a magasabb keresetű fővárosi vásárlókat is. Pest megye Budapest nélkül már hátrébb szorult, amiben feltehetően szerepet játszott az is, hogy kevesebben veselkedtek neki a városszélen túli nagybevásárlóközpontokba elautózgatni a fővárosból, a korábbiakhoz képest. Erősödött a netes vásárlás is és több boltfejlesztés a főváros határain belül erősítette a boltos kereskedelmet.

A leggyengébb tempót az Észak-Magyarországon élő vásárlók hozták, ahol az ötéves időszak boltos forgalma mindössze 15%-kal emelkedett (ez 3%-os éves átlagot jelent). De hát Dél-Alföld (118%-kal), vagy Észak-Alföld (120%-kal) sem tudott az átlag közeli szomszédságába keveredni.

	2013	2014	2015	2016	2017	2013-2017
Budapest	102,3	106,6	107	108,1	103,7	131
Pest megye	99,4	104,1	106,7	106,1	107,6	126
Közép-Dunántúl	102,5	103,9	105,8	103,7	104,7	122
Nyugat-Dunántúl	103,3	108,5	108,9	105	104,9	134
Dél-Dunántúl	101,5	103,9	104,7	102,7	105	119
Észak-Magyarország	100,7	103,5	103,5	102,2	103,9	115
Észak-Alföld	102,5	104,9	103,9	102,9	104,8	120
Dél-Alföld	102,6	104,5	103,8	102,4	103,6	118
Összesen	101,8	105,2	105,8	104,8	104,7	124
KSH, érték: változás, változatlan áron (volumen), legkisebb, legnagyobb éves ütem

(blokkk.com, 2018. március 17.)

Boltok darálóban

Nő a boltos költekezés, közben csökken a boltok száma. Az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, ami brutális átrendeződést rejt magában. A megszűnő boltok a kicsik köréhez kötődnek. A nagyobb boltok nagyobbat hasítanak. Mennyiből is élhet meg egy bolt? Sok az ázsiai bolt?

Az elmúlt években - öt esztendőt nézve - negyedével nőtt a kiskereskedelmi boltok bevétele. Időközben azonban - ezzel ellentétben - folyamatosan, évről-évre csökkent a boltok száma, öt év alatt közel húszezerrel. Ez persze azt jelentette, hogy az egy boltra jutó bevétel nagyot ugrott, közel másfélszeresére:

boltos kiskereskedelem	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	8.249	10.400	+ 26 %
boltok száma (ezer darab)	145	126	- 13 %
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	57	83	+ 46%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

A piac rostáján kihulló boltok a kicsik voltak, miközben a nagy láncok egy része - nem csak az élelmiszeresek, hanem az iparcikkesek is - bővítették hálózatukat, nagy alapterületű áruházakkal. A mérlegbeszámolók tanúsága szerint forgalmuk is általában emelkedett, kisebb, vagy inkább nagyobb mértékben.

A legnagyobb szelete a boltos kereskedésnek az élelmiszerek teljes piaca piaca. Itt a hivatalos besorolás szerinti élelmiszer jellegű vegyes boltok adják a forgalom nagyját, a kisebb szakboltok mellett. És ebben a körben együtt tanyáznak a nagyáruházak a sarki fűszeressel. A bevétel emelkedése itt visszafogottabb, az élelmiszer piac általában - bármilyen irányban is, akár lefelé, akár felfelé - lassabban mozog. Az öt esztendőre együttesen kimutatott 10%-os forgalombővüléssel szemben a boltszám közel ötödével esett, így itt is a nagyobb alapterületű boltok könyvelhettek el több bevételt:

élelmiszer vegyes	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	3.375	3.713	+ 10%
boltok száma (darab)	25.320	20.825	- 18%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	133	178	+ 34%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Na de az iparcikk piac: itt volt a nagyobb felfordulás

A forgalom szépen nőtt, harmadával emelkedett a boltok bevétele. Persze, a boltszám itt is csökkent, 14 ezerrel. Az egy boltra jutó árbevétel viszont sokkal nagyobbat ugrott, mint az élelmiszerek piacán, megközelítette a 60%-ot a növekedés mértéke:

iparcikk (nem élelmiszer)	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	2.937	3.958	+ 35%
boltok száma (darab)	97.541	83.690	- 14%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	30	47	+ 57%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: darab, 2017 első félév

Érdekes módon egy ruházati bolt átlagos éves bevétele 16 millió forint volt 2012-ben. Hát ezt egy hónapra vetítve nem egy nagy szám jön ki, amiből a hivatalos statisztika szerint meg kellene élnie a boltosnak, minden költségével és beszerzésével együtt. Még akkor is, ha esetleg sok az ázsiai bolt a piacon. De jó nagyot is ugrott az árbevétel egy boltra számított összege öt esztendő alatt, amiben azért lehet, hogy az időközben bevezetett online kasszának is volt némi szerepe (és nem csak itt, hanem esetleg más árucsoportban is, mivel a statisztika a nyugtás forgalmat méri):

ruházat	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	405	607	+ 50%
boltok száma (darab)	24.781	19.945	- 20%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	16	30	+ 88%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Kisebb piac az illatszereké. Itt is szépen megugrott az egy boltra jutó éves forgalom, de a piac is közel másfélszeresére nőtt. Összevetve a ruházattal - bár jellegében azért más termékkörről van szó - azért jóval nagyobb az egy boltra eső árbevétel, de az is szépen hízott:

illatszer	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	166	246	+ 48%
boltok száma (darab)	2.623	2.464	- 6%
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	63	100	+ 59%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

A nagyobb értékű, főleg tartós cikkek is tekintélyes szeletét jelenti a boltos világnak. A piac itt viszont visszafogottabb ütemben bővült, nem véletlenül, hiszen ami drága, ott azért kevesebbre futja a vásárlónak. Érdekes módon az egy boltra jutó bevétel a statisztika szerint itt kisebb, mint egy illatszerbolté, de azért így is az iparcikkes átlag felett mozog:

bútor, műszaki cikk	2012	2017	változás
bevétel (milliárd forint)	957	1.087	+ 14
boltok száma (darab)	17.692	15.198	- 14
egy boltra jutó éves forgalom (millió forint)	54	72	+ 33
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

És a statisztika módszertana annyit meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelmi forgalmat egy minta adatszolgáltatása nyomán becsléssel adja meg a KSH. Ez egy elfogadott uniós módszertan, jobbat még nem mondott senki. A boltszámot az önkormányzatok tételes jelentései alapján összegzi.

(blokkk.com, 2018. március 2.)

Boltos vásár: éles kanyarban

Több pénz, kevesebb bolt: 70%-kal nőtt az egy boltra eső forgalom. A diszkont és a web húz. Az iparcikkek vásárlása lassan, de nyomja lefelé az élelmiszerpiacot.

Nem csak nő a boltos kiskereskedelem, hanem át is alakul közben. 2013-2017 között, öt év alatt negyedével több árut cipekedhettek haza a háziasszonyok, kilóban, literben, darabban számolva, szakzsargonban az árváltozásokat kiszűrő volumenben. A pénztárcákat, vagy másik oldalról a nyugtákat nézve két és félezer milliárd forinttal gyarapodott a boltos költekezés fél évtized alatt. Értéke túl is lépte a tízezer milliárd forintot, így továbbra is legnagyobb szelete a családok 18 ezer milliárd forintos költekezésének.

De hát nem mindenkinek cseppen-csurran egyformán

Hosszabb távon nézve kirajzolódik a magyar boltos kiskereskedelem látványos átalakulása. Egyik oldalról nő a piac, de közben belül át is rendeződik, nem is kicsit. Az egyik meghatározó folyamat a boltszám csökkenése, amikor a kisebb kereskedők évről-évre teret veszítenek.

Ez viszont azt is jelenti, hogy akik a boltos piacon vannak, ott az átlagot tekintve egy-egy bolt több pénzt dughat zsebre. De hát a valóság azért másként fest, mint az átlag, jobbára az a jellemző, hogy a nagyobb boltok nőnek nagyobbat, a kiszorulók pedig a kicsik táborát apasztják:

boltos kiskereskedelem	2007	2012	2017	változás
költekezés	7.272	8.249	10.400	+ 43%
boltok száma	162	154	134	- 17%
egy boltra jutó forgalom (millió forint)	45	54	78	+ 73%
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, boltszám: ezer darab, 2017 első félév

Az egy boltra jutó átlagos forgalom megugrása azért is meghatározó súlyú átalakulást takar, mivel a boltok alapterülete a legutóbbi statisztikai méréskor 17,5 millió négyzetméter volt, ami viszont tíz év alatt mindössze fél millió négyzetméterrel, csekélyke 3%-kal zsugorodott. Ezek szerint a nagyáruházak forgalmi súlya nőtt meg, amit másik oldalról jeleznek is a KSH átlagos boltalapterület mutatói, amelyek nőttek (a teljes kiskereskedelmet nézve 104 négyzetméterről 128 négyzetméterre).

Kíméletlenül húz a webáruház

A webáruházak forgalma a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszeres és iparcikkes árukörben tíz év alatt több mint tízszeresére ugrott. Ennek megfelelően részaránya is megemelkedett, hiszen a boltos forgalom ennél jóval kisebb ütemben emelkedett.

2017-ben közel negyedével nőtt a webköltekezés, ahol lehetne fanyalogni, hogy ez a korábbi évek 30-40%-os bővüléséhez mérve megtorpanást is jelenthet a létra fokait nézve, de ez egyrészt várható is volt, másrészt ennek az ütemnek a súlya még mindig brutálisnak számít. És ha erőteljesebb mértékben felpörög a digitalizáció, akkor bármilyen irányú változás lehet még.

Az egyes áruterületek részarányát nézve az is kitűnik, hogy az iparcikk költekezés motorja a web. Az iparcikk vásárlások súlya a webes költekezés nélkül számolva az elmúlt félévtizedben a folyóáras adatokat nézve nem változott, sőt, nagyítóval nézve lemorzsolódás is megfigyelhető (persze volt növekedés, de máshol is):

	2007		2012		2017
	érték	súly	érték	súly	érték	súly
webáruházak	36	1	92	1	386	4
élelmiszer	3.072	42	3.742	45	4.802	46
iparcikk	3.064	42	2.845	35	3.572	34
üzemanyag	1.100	15	1.570	19	1.640	16
bolti kisker	7.272	100	8.249	100	10.400	100
KSH, kiskereskedelmi üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint,

Már korábban rávilágítottunk arra, hogy az élelmiszerpiac növekményének legjelentősebb részét a diszkontok könyvelhetik el.

A háziasszonyok mást látnak otthon

Mennyiségben, volumenben azért átrajzolódik a piac. Az egyes áruterületeket nézve kitűnik, hogy az élelmiszer vásárlások növekedése a legkisebb hosszabb távon, ami nem lehet nagy meglepetés annak tükrében, hogy akár lapos, akár vastagabb a pénztárca, itt költekeznek legkiegyensúlyozottabban a háziasszonyok.

Így már az sem meglepetés, hogy az iparcikkes vásárlások jócskán megugrottak, átlag felett (ebben az adatsorban benne van a web is). Így végül azt lehet látni, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek között utóbbiak javára azért átrendeződik a piac, volumenben már jobban erősödött az iparcikk boltok köre:

	2013	2014	2015	2016	2017	2013-2017
élelmiszer	102	105	104	103	103	118
iparcikk	101	105	107	107	108	132
üzemanyag	102	106	107	105	103	126
bolti kisker	102	105	106	105	105	124
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

(blokkk.com, 2018. február 21.)

Az egész november egy nagy fekete péntek volt

A fekete péntek felnyomta a boltokat: 10%-kal nőttek az iparcikk vásárlások novemberben, ami a korábbi évekhez képest 2-3%-kal nagyobb tempó. Vették az ajándékokat, kemény volt a fekete péntek, a webáruházak nagyot merítettek belőle.

Az elmúlt években 5-6%-kal nőtt a novemberi kiskereskedelem (a változatlan áras volumenindexek alapján). A 2017-es 6,4% az elmúlt öt esztendő legnagyobb november havi növekedési üteme, de a tavalyi évben a korábbi hónapokban sem ugrott ekkorát a bolti költekezés.

Az iparcikkek forgalma, amely árucsoporthoz egyébként az ajándékvásárlás kötődik, 7-8%-os növekedésre kapcsolt az elmúlt esztendőkben, amire sokat panaszkodni nehéz (sőt, keveset is). Ehhez képest a 2017-ben mért 10%-os emelkedés a dobogó csúcsát jelenti.

Igaz az is ugyanakkor, hogy a keresetek a fogyasztás üteménél nagyobb tempóban, 10% felett nőttek 2017-ben, márpedig a boltos költekezés megugrásának ez a háttere. Még pontosabban legnagyobb részben a munkaerőhiány, ami gőzerővel tolja felfelé a béreket. De hát a piac az piac, a munkaerőnél is, ha kevés, akkor drága.

Az iparcikkek vásárlása azért átlag feletti ütemben nő, mert - a családok jövedelemkülönbségei ellenére - azért sokak zsebében van egy szabadabban elkölthető jövedelemhányad, ami ezekben a boltokban köt ki. Át is alakul a bolti költekezés szerkezete, mindennek következtében.

Az egész november egy nagy fekete péntek volt

Nagy felhajtás övezte a 2017-es novembert, mivel számos fekete péntekes leárazást kínáltak a webáruházak, rekordmennyiségben. Most már csak az a kérdés, ebből mi jött be. A hagyományos boltok is rákapcsoltak a fekete péntekre, egyebek mellett azért is, mivel többjüknek webáruháza és hagyományos boltja is ügyködik, egymás mellett. Van, ahol a webes rendelést az áruház eladóterében, vagy raktárában gyűjtik össze, az átvételi pontok pedig maguk a boltok.

A webköltekezés, a hagyományos kiskereskedelemnek megfelelő árucsoportban (főleg a különféle iparcikkekből, élelmiszerekből viszont még csekély a súlya), 30-40-50%-os növekedési ütemeket is hozott a webáruházak konyhájára az elmúlt években. 2017-ben lassult valamelyest a tempó, de kétségbeesésre semmi ok, mivel 25-30% közötti végeredmény várható. Állítólag az sem számít gyenge tempónak a gazdaságban.

A webvásárlások negyede eddig az év végi ünnepi időszakhoz kötődött, a novemberi és a decemberi költekezést együtt nézve. 2017-ben ez az arány feltehetően nőtt. (A KSH adatsoraiban a webáruházak forgalma az iparcikkes vásárlások része.)

Az ajándékvásárlásokat is magában foglaló iparcikkek forgalma így szépen gyarapodott 2017 novemberében, a vaskosabb pénztárcák és a nem kevés akciózás nyomán. Feltehetően a november nem horpasztotta be az utolsó negyedév adatsorát 2017-ben, hiszen korábban az októberhez képest nem nőtt, hanem inkább csökkent a boltos költekezés.

Feltehetően egy tízmilliárdnyi többletet, az iparcikk költekezés növekményének a harmadát a fekete péntek ráadása hozta a boltoknak:

iparcikk	2013	2014	2015	2016	2017
október	276	293	315	329	364
november	266	286	311	335	365*
december	334	364	394	407	435*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron, */: várható

De hát a web

A sok-sok fekete péntekes akció zöme a webhez kötődött 2017 novemberében. A webáruházak feltehetően sokáig fogják nyalogatni sebeiket, hiszen az árengedmények lemondást jelentettek a bevétel egy részéről. Akad olyan webkereskedő is, aki ráadásul egész évben erre az időszakra készül a legszorgosabban. Ezzel ráadásul előmelegíti a decemberi költekezést is, hiszen ha jól sikerül egy fekete péntek, akkor oda visszamegy a vásárló később is. És azzal is számolni lehet, hogy a webköltekezések egy része előrelopakodott decemberről novemberre (szaknyelven volt előrehozott vásárlás is, ami egyébként nem baj):

	2013	2014	2015	2016	2017
október	12	17	22	27	35
november	13	20	25	36	50*
december	17	27	30	40	52*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron, */: várható

Meglett a tízezer milliárd

Nem veszett el semmi, sőt. Az erős november alapján már szinte biztos, hogy a 2017-es esztendő bolti költekezésének mérlege tízezer milliárd forint felett fog mozogni.

(blokkk.com, 2018. január 8.)

Megugorják a boltok a tízezer milliárdot

A gardrób megtelt, a webet imádjuk. Nagyot tolnak a munkaerőhiány miatti béremelések. Némileg kisebb ütemben, de azért így is szépen hízik a bolti kiskereskedelem. 2017-ben túllépi a tízezer milliárdos értékhatárt.

A gyengébb évkezdet után ugyan szorgosabb ütemben gyarapodott a bolti költekezés, ugyanakkor a 2017-ben várható 4%-os bővülés a 13 százalékos keresetnövekedés mértékének csak a harmada. A gazdaság teljesítményét jócskán meghaladó bérnövekedés motorja a munkaerőhiány, kíméletlen a béremelés kényszere. De ekkora ütemű bérnövekedés mellett is újabb rekordszintet elérve gyarapodott egyébként az üres álláshelyek száma. Ezek szerint ennyit bírnak el a cégek.

A vastagabb hó végi borítékokba préselt pénzek többletének egy része ugyanakkor ezek szerint nem a boltba megy, hanem részben más szolgáltatásokra (első félévben gyorsult is itt a növekedés üteme a korábbiakhoz képest), de feltehetően a nagyobb súlyú lakásépítések is apasztják a családi kasszát. Az elmúlt hónapok mérlege és 2017 várható növekedése a következő:

	január-március	április-június	július	január-július	2017 várható
kiskereskedelem	103	104,8	104,2	104	104
élelmiszer	100,9	103,6	101,9	102,2	102-103
iparcikk	106	106,9	107,5	106,7	106-108
üzemanyag	102,7	103,3	103,4	103,4	103-104
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%,, kerekítve

A köztudatban a karácsony erős forgalmat jelent, de a növekedés üteme azért okozott már meglepetést decemberben is. 2016 utolsó hónapjában mindössze 2,8% volt az emelkedés mértéke, az éves 5%-os mérleg mellett, ráadásul az ajándékozási kört magában foglaló iparcikk vásárlások mindössze 2%-kal gyarapodtak, miközben mindenki nagyobb löketet várt. Az évközi hullámzásokra is tekintettel óvatosan célszerű kezelni a várható karácsonyi költekezést is az előrejelzésekben.

Na és a pénz: jöhet a tízezer milliárd

2017-ben a családok bolti költekezése előreláthatóan átlépi a tízezer milliárd forintos lélektani határt:

bolti kiskereskedelem	2013	2014	2015	2016	2017 várható
bolti kiskereskedelem	8.514	8.949	9.278	9.665	10.200-10.300
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron, várható volument és árváltozást is figyelembe véve

Érdekes módon az elmúlt években 10% feletti forgalomemelkedést felmutató ruházati kereskedelem 2017-ben lelassult, átlag alatti, 2-3% közötti a mérlege. A nagyobb értékű bútor, műszaki cikk eladások az átlagot hozzák. Nagyobbat dob viszont a számítástechnika, az illatszer és megkerülhetetlen módon száguldanak a webáruházak, ahol az eddigi hónapokban 20% feletti volt a növekedés. Itt bizony a bolti kiskereskedelem árukörével azonos (élelmiszer, iparcikk) vásárlások értéke az előző évi 300 milliárd forinttal szemben 360-370 milliárd forint is lehet. Úgy tűnik, a házhoz szállítás munkaerőhiány miatti nehézségei, a múlt évi csomagküldés buktatói nem vették el a vásárlók kedvét a webköltekezéstől.

A bolti kiskereskedelem 2013 óta folyamatosan bővül. A 2017-es esztendőt is magában foglaló ötéves időszak növekedésének mérlege már 20% felett jár.

	2013	2014	2015	2016	2017 várható	2013-2017
bolti kiskereskedelem	102	105	106	105	104	123
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%, éves adatok kerekítve, 2013-0217 részletes adatok alapján

(blokkk.com, 2017. szeptember 22.)

Szépen nőnek a boltos vásárlások, csak nem mindenütt

Jókora - háromszoros - földrajzi különbségek vannak a boltos kiskereskedelem növekedésében. Nem véletlenül, hiszen a fizetések is jelentősen eltérnek megyénként.

Az erős, 5-6%-os májusi-júniusi növekedéssel a boltos kiskereskedelmi forgalom feltornázta az első félév bővülési ütemét 3,9%-ra. Már ezek a számok is azt mutatják, hogy bizony hullámzott 2017 első félévében a boltokban a költekezés növekedése, hiszen februárban ez mindössze 0,8% volt, ami azért nem tekinthető nagy ugrásnak. De akadnak más különbözőségek is, például nem mindegy, kinek hol a boltja, vagy másik oldalról a vásárló melyik megyében költi el a pénzét.

2017 első félévében ugyanis akadnak jókora különbségek az egyes földrajzi térségek között is a bolti kiskereskedelem növekedésében. Az első félév legnagyobb növekedési ütemét Közép-Magyarország hozta, nem véletlenül, hiszen itt a legnagyobb a népesség, sok az átutazó, erős az idegenforgalom is. Bár az első negyedévben még csak bukdácsoltak a budapestiek a költekezésben, éppen hogy csak 1% feletti bővüléssel, de az április-május közötti időszakban már 5% feletti növekedést könyvelhettek el. Hasonlóképpen alakult egy egyébként vásárlóerőben erős térség, Nyugat-Dunántúl boltos forgalma is.

Az országos átlag alatt mozgott - nem is kevéssel - ugyanakkor az északi és a déli megyék vásárlási kedve, a bővülés mértékét méricskélve, Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád), valamint Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád). Utóbbi térségben mindössze 1,7% volt 2017 első félévében a boltos kiskereskedelem bővülése. Ez éppen csak hajszálnyival nagyobb Közép-Magyarország növekedési ütemének a harmadánál, tehát közel háromszoros különbség van az egyes földrajzi térségek kiskereskedelmének bővülésében.

Sok magyarázatot nem igényel, de az elmúlt években is általában ott nőtt a legnagyobb ütemben a családok költekezése, ahol a legmagasabbak voltak a fizetések. 2017 első félévében a legnagyobb havi bruttó átlagkereset a budapestieké volt, 370 ezer forinttal. A legvékonyabb hó végi borítékot Szabolcsban adták, 202 ezer forinttal, de Békésben is csak egy tízezressel több lapult benne. A havi bruttó átlagkeresetek növekedési üteme egyébként a megyékben 10-15% között szóródott 2017 első félévében, de hát a kenyérre való összege azért nagy különbségeket mutatott, ami rányomja bélyegét a bolti költekezés változásaira is:

Földrajzi térség	kiskereskedelem	kereset
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	4,8	347
ebből: Budapest	3,2	370
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom, Veszprém)	4,2	274
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	4	275
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	3,8	244
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj, Heves, Nógrád)	2,7	236
Észak-Alföld (Hajdú, Jász-Nagykun, Szabolcs)	3,8	224
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	1,7	237
Országos átlag	103,9	290
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, kereset: havi nettó, ezer forint

(blokkk.com, 2017. augusztus 23.)

Fizuemelés: a nagyja ruhára és ketyerére megy

A béremelésnek, a jövedelmek többletének nagyobb része az iparcikkek vásárlására megy, át is alakul a családi költekezés összetétele. A külcsin jókorát húzott a boltokon. 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé kúszhat a bolti vásárlások értéke. ₪₪₪

2016-ban 17 ezer milliárd forintot költöttek el a családok a boltokban és mellette különféle szolgáltatásokra (szaknyelven ennyi volt a háztartások fogyasztási célú kiadása). Ez az összeg öt évvel korábban még 15 ezer milliárd forint alatt mozgott. A legtöbb pénz a boltban megy el, aminek értéke 2017-ben 10 ezer milliárd forint fölé csúszhat.

Persze, a háziasszonyokat - mivel mindennek ára van - elsősorban az érdekli, mit és mennyit kap a boltban a pénzéért. A bolti kiskereskedelemben megvásárolt árumennyiség (megint csak szaknyelven: volumen) is természetesen nőtt, hiszen az elmúlt években nem volt jellemző a nagy áremelkedés. Végül az elmúlt évek növekedése nyomán a hazacipelt árumennyiség közel ötödével nőtt, ahol az élelmiszerek vásárlása az átlagnál kisebb, az iparcikkek költekezése pedig nagyobb ütemben emelkedett:

	2013	2014	2015	2016	2013-2016
bolti kisker	102	105	106	105	119
élelmiszer	102	105	104	103	115
iparcikk	101	105	107	107	122
üzemanyag	102	106	107	105	122
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, kiigazítatlan volumenindex, előző év 100%, kerekítve

Ez is azt jelzi, hogy alakul a költekezés, a fogyasztás szerkezete. Eddig már megfigyelhető volt, hogy a különféle szolgáltatások növekedése gyorsult. További lényeges változás a lakásépítés támogatásával függ össze, hiszen ez azért sok pénzt igényel, még a kedvezmények mellett is. És mocorog időnként az autópiac is.

A költekezés legnagyobb szeletét képező bolti költekezés is változóban.

A fizetést nem volumenben mérik: többletből több megy ruhára és ketyerére

A hó végi borítékban lapuló fizetés értékét méricskéli mindenki, amikor megkapja, a ráírt összeget, vagy ami a bankszámlára érkezik. Ebből jut erre-arra. Nos, a családi költekezést nem csak bevásárlólistán, hanem a nyugták alapján összegző háziasszonyok - felvállalva a többiek dolgát is - a következő eredményre juthatnának a boltos vásárlások mérésében:

	2013	2014	2015	2016	2013-2016
bolti kisker	8.514	8.948	9.278	9.673	+ 1.159
élelmiszer	3.957	4.180	4.368	4.542	+ 585
iparcikk	2.985	3.138	3.377	3.638	+ 653
üzemanyag	1.572	1.630	1.533	1.493	- 79
KSH, bolti kiskereskedelem üzlettípusok szerint, érték: milliárd forint, folyó áron

A közel 600 milliárd forintos ruházati piac az elmúlt években 170 milliárd forintnyit hízott, 40%-kal, az elköltött forintokat nézve, ami a legtekintélyesebb nagyságú növekedés a boltos vásárlásokban.

A bútor, műszaki cikk vásárlásokra közel 70 milliárd forinttal ment több, számítástechnikai holmikra 60 milliárd forinttal.

Úgy látszik, a magyar vásárlót nagyon is izgatja a megjelenése, hiszen a ruházkodás mellett illatszerekből 53 milliárd forinttal ugrott a költekezés értéke, ami egy 200 milliárd forint felett mozgó piacnál jókora összegnek számít.

A netes vásárlások tíz év alatt megtízszereződtek (de ez csak a boltos vásárlásoknak megfelelő áruösszetételt, az élelmiszereket, és az iparcikkeket jelenti).

2017: folyt. köv.

2017 eddig eltelt és megismert hónapjainak adatai a családi költekezés eddigi átalakulásának folytatását ígérik. A leggyorsabban a webáruházak forgalma nőtt eddig is, január-május hónapokban ötödével. Az iparcikk vásárlásokban május volt az erős hónap.

Feltehetően a vizes vb is húz valamicskét a boltos mérlegen, nagy sporteseményeknél ez már hagyomány.

(blokkk.com, 2017. július 25.)

A naptár helyére tette a boltokat

2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít, hiszen áprilisban már szépen nőtt a bolti kiskereskedelem. 2017-ben azonban kisebb lesz a bolti költekezés növekedésének üteme a korábbiaknál, bár meglepetés nem zárható ki. ₪₪₪

Egy hónappal ezelőtt még azt az adatot tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, mely szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék volt, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem volt jobb az élelmiszerboltok mérlege, mivel mindössze 0,9 százalék növekmény mutatkozott.

Az élelmiszerboltok márciusi gyengélkedésének ugyanakkor egyszerű magyarázat volt, amit az áprilisi adatok igazolnak is. Nem mindegy, hogy két egymást követő esztendőben melyik hónapra esik a húsvét, amikor meglódulnak az élelmiszer vásárlások. 2017-ben áprilisban indultak a fiúk locsolkodni, egy évvel korábban viszont már márciusban töltögethették a kölnisüvegeket. A statisztikában viszont ez az eltérés azt jelenti, hogy 2017-ben a márciusi bolti költekezést egy erősebb korábbi hónappal kellett összehasonlítani, az áprilisit pedig egy gyengébbel. Így nem lehet véletlen, hogy 2017 áprilisában már közel 5%-kal nőtt az élelmiszerek vásárlása, az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelem egésze is bővült áprilisban, három és fél százalékkal, ami azt is jelzi, hogy az iparcikkek vásárlása ebben az időszakban visszafogottabb ütemre kapcsolt (márciusban még közel 9% volt a bővülés).

2017-ben kisebb lehet a bolti költekezés növekedése

Négy hónap elteltével kezdenek a bolti kiskereskedelem adatai kisimulni, már előrevetítve egy lehetséges éves növekedési irányt. Az év első négy hónapjában együttesen nézve az időszakot 2% alatt ragadt az élelmiszervásárlások növekedési üteme. Az üzemanyag vásárlások mennyisége sem nőtt jobban, a különféle iparcikkek viszont még mindig jó iramban emelkednek, az 5%-os átlaggal. A kiskereskedelem egésze négy hónap alatt 3% körüli mértékben bővült, mindez pedig jelenleg kisebb ütemű éves növekedést vetít előre, mint ami a korábbi években jellemezte a bolti költekezést.

Feltehetően a még mindig jelentős béremelkedések többlete már nem a boltba megy, hanem a fogyasztás más csatornáit gazdagíthatja, például a lakással kapcsolatos kiadások bővülhetnek jobban, vagy egyes szolgáltatások erősödhetnek (ezt majd későbbi, a családi költekezés egészét bemutató adatokból lehet pontosabban mérlegelni).

(blokkk.com, 2017. június 6.)

A húsvét lenyomta a boltos vásárlást

Az NGM pedig átment látnokba. Az NGM szerint a részletes kiskereskedelmi adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók: na, hogy ezt miből is látják, az viszont egy nagy rejtvény. 2017 márciusában egyébként az élelmiszerboltok értékesítése csökkent. De csak azért, mert 2017-ben áprilisra, míg egy évvel korábban márciusra esett a húsvét. A statisztikában ez - a naptár - is sokat számít.

A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban kétszer fut neki a bolti kiskereskedelem mérésének, most éppen a márciusi vásárlásokról ad képet, első alkalommal csak összefoglaló adatokkal. Később jönnek a részletes adatok.

Látnokká avanzsált az NGM

Az NGM nyilatkozata szerint, melyet a KSH adatok nyomán tett közzé, minőségben elmozdult a fogyasztás, a részletes adatok alapján lesz látható, hogy az élelmiszereket megválogatják a fogyasztók, és elsősorban a magyar termékeket választják. Ezzel nem is az a baj, hogy a mondatból a kormány honlapján két betű is hiányzik ("alapán", "temékeket"), hiszen a blokkk.com ennél többet is tud hibádzani. Sokkal inkább az, hogy akár az élelmiszer válogatás, akár a magyar termék választás sehogyan sem olvasható ki a KSH adataiból. És ez nem a KSH hibája.

Egy példával megvilágítva, 2016-ban az élelmiszerboltok forgalma 4.533 milliárd forint volt. De más, vagy más jellegű adat már nincs mellette, így ebből kiolvasni azt, hogy a bevásárló hölgyek, urak és ifjoncok mennyire válogatósak és mennyi magyar áru fogy, az egy nagy rejtvény. Feltehetően sokkal inkább ezzel akarja palástolni a kormány, hogy miért nincs szükség a nagy dérrel-durral beharangozott, majd félretett multi áruházregulára, vagy éppen a multi gyártók termékeinek országonként eltérő minőségének jelzésére.

Az élelmiszerboltok értékesítése csökkent márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2017 márciusában csökkent az élelmiszerboltok értékesítése az előző évhez képest. A visszaesés mértéke csekély, mindössze fél százalék, ami akár kerekítési hiba is lehetne, ráadásul pusztán egy hónap adata nem sokat számít. De hát 2017 első negyedévében sem jobb az élelmiszerboltok mérlege, mert miközben a kormány hónapnyi pontossággal számolja, mióta is növekszik a kiskereskedelmi forgalom (a kormányzati hírportál egyik friss vezető híre szerint éppen 45 hónapja), addig a január-március hónapok élelmiszervásárlásainak mérlege mindössze 0,9 százalék növekmény. Ez a mérték is erősen közelít a nullához.

Egyébként 2016-ban sem száguldott az élelmiszervásárlás, mert éves szinten 3% alatt ragadt a növekedés üteme, a megelőző két esztendőben viszont akár az első negyedévekben, akár éves léptékben nézve nagyobb mutatókat hozott a KSH. Igaz viszont, hogy pont erre a két évre esett (2014-re és 2015-re) az online pénztárgép rendszer bevezetésének és indulásának időszaka, ami szorgosabb nyugtaadásra ösztönözte az ügyeskedő boltosokat, a KSH pedig a tiszta forgalmat méri.

A naptár a boltosokat is megtréfálhatja

De legfőképpen a statisztikát. 2017-ben áprilisra esett a húsvét, természetes is, hogy az ünnep előtti egy-két hétben ugrik meg legjobban a családok élelmiszervásárlása. De hát a KSH most még csak a márciusi kiskereskedelmi adatokat tette közzé, így kézenfekvő, hogy a harmadik hónapban még nem rohantak a vásárlók tömegesen sonkát és tojást venni az élelmiszerboltokba. Egy évvel korábban viszont igen, mivel 2016-ban márciusban locsolkodtak a fiúk, így érthető, ha egy korábbi erős hónaphoz képest nem ugrott meg 2017-ben az élelmiszerköltekezés.

Majd az április adatok nyomán kiderül, nőtt-e igazából az élelmiszerpiac az év első négy hónapjában.

De azért nőtt a költekezés

2017 márciusáról azért kihozott a KSH egy 3,6%-os növekedési mutatót, ami a havi bruttó átlagkeresetek 10%-os emelkedésének üteménél sokkal kisebb, tehát nem visznek minden forintot a boltba a vásárlók. De valahol ez egy elfogadható növekedési ütem, amit márciusban a különféle iparcikk vásárlások közel 10%-ot megközelítő emelkedése húzott fel, az élelmiszerpiac álldogálása mellett.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy januárban és februárban a fagyos időjárás visszafogta a vásárlókat a nagyobb költekezési láztól, így maradt tartalék a tavasz első hónapjára.

(blokkk.com, 2017. május 4.)

Nem mindig akaródzik boltba menni

2017 februárjában nem nőtt a bolti kiskereskedelem, a januári közel 5%-os nekibuzdulás után. A húsvéti ünnepi bevásárlás azért ad majd lendületet.

A bolti kiskereskedelem mindig is hullámzik év közben, ez természetes. 2017 elején a hideg, fagyos időjárás eleve nem sok jót vetített előre, de ebből a januári 4,8%-os megugrás mellett semmi sem látszott. A februári 1%-os többlet viszont a piacon nem érzékelhető elmozdulás. Az élelmiszerpiac februárban nem mozdult, az iparcikk is beszorult a 3%-os szint alá, üzemanyagból pedig kevesebb fogyott az egy évvel korábbinál. A havi bruttó bérek, keresetek egy év alatt 10%-kal nőttek 2017 elejéig, így több pénz volt a zsebekben, de ezt nem nagyon vitték a boltba a családok. A januári-februári hónapok együttes növekedése 2,9% volt.

Az év eleje ritkán jön be, a második félévek pedig gyengébbek

2013 óta azért folyamatosan nő a bolti költekezés, de az év eleji lendület, vagy éppen bukdácsolás nem jelentett tartós irányzatot. Az elmúlt évek elejének bolti költekezése a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint végül nem is esett egybe az éves mutatókkal. Egyszer sem:

bolti kiskereskedelem változása	2013.	2014.	2015.	2016.	2017.
január	97,2	106,1	108,6	102,8	104,8
február	97,7	106,9	107,3	107,8	101,0
március	99,5	105,8	107,5	105,4	.
éves változás	101,8	105,2	105,8	104,7	.
KSH, érték: előző év azonos időszaka 100%

Többféle hatás is nyomta felfelé, vagy éppen lefelé a kiskereskedelmi mutatókat. Nyilván, egy rosszabb időszakot követően könnyebben ugrott a vásárlás (a statisztika nyelvén ez bázishatás), vagy éppen fordítva. Ez pontosan így volt 2017 januárjában (előtte egy évvel nem volt nagy megugrás) és februárjában is (akkor meg igen).

A 2014-es és 2015-ös esztendőket az online kassza bevezetése nyomta felfelé, 2016-ban pedig a munkaerőhiány nagyobb béremeléseket kényszerített ki, így volt miből a boltban többet költeni. Megfigyelhető az is, hogy azért az év eleji lendületnél, az első félévnél már kisebb növekedési ütemeket hoztak a második félévek, pedig ott voltak a karácsonyok is.

Na de a húsvét

A március már belelóg a húsvéti bevásárlások időszakába, ekkor ugrik meg jelentősebben az élelmiszerköltekezés. Az iparcikk vásárlás sem marad le sokkal, hiszen a jó idő ezen az áruterületen is pénztárcanyitogatónak számít. Feljebb pörögnek a szabadidős programok, a kertészkedés, kirándulás, lakásfelújítás teendői, többet utaznak, autóznak a családok. És jönnek a tavaszi ruhaújdonságok is.

A húsvét, akár márciusra, akár áprilisra esik, már a márciusi időszakban felhúzza az élelmiszervásárlásokat. A korábbi évek tapasztalatai szerint 50 milliárd forint körüli megugrással lehet számolni az élelmiszerboltokban 2017-ben is, aminek nagyja a húsvéti ünnepi költekezés. 2016 márciusában egyébként 375 milliárd forintot hagytak a vásárlók az élelmiszerboltok pénztáraiban, 15%-kal többet, mint februárban.

Az iparcikkek vásárlása is megugrik márciusban, egy 40 milliárd forint körüli növekményt könyvelhettek el a kereskedők az elmúlt években, 2016-ban pedig túllépte az iparcikk piac a 270 milliárd forintos bevételt.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása semmit sem fog rontani a boltosok mérlegén, de hát a sorok azonban nyilván hosszabbak lesznek az ünnepek előtti napokban a szokásosnál. És a közbeeső szombaton is.

(blokkk.com, 2017. április 4.)

Budapest így is nagyon húz a költekezésben

A KSH faragott egyet a földrajzi térségek kiskereskedelmi mutatóin, nem is keveset, csökkentve a megyék különbségeit. De hát így is Budapest tolja a bolti költekezést és van leszakadó térség is. Hiába, a boltban is a pénztárca az úr.

A statisztika berkeiben elfogadott és szükséges is a közreadott adatok ellenőrzése, felülvizsgálata. A KSH a kiskereskedelem területi adatain azonban szokatlanul jókorát igazított legutóbb, és így a 2016. első negyedév térségenként nagyobb mértékben eltérő mutatóit közelebb hozta egymáshoz.

Ez a közelítés derekasra sikeredett, hiszen így például a budapestiek költekezése 2016. első három hónapjában már nem az első számítás szerinti 18%-kal nőtt, hanem csak a felével, az alacsonyan húzó térségek pedig nagyobb növekedési ütemmel gazdagodtak, így például a Közép-Dunántúlon nem 2%-kal csökkent, hanem 5%-kal nőtt a kiskereskedelem.

Az összkép azonban a lényegét tekintve nem változott. A KSH végül a 2016. első negyedévi bolti költekezés területi adatait a következőképpen módosította:

Földrajzi térség	I. n. év régi adatok	I. n. év új adatok
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	114,4	108,5
ebből: Budapest	118,1	109,2
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	98,2	105,2
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	105,7	106,7
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	95,4	101,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	97,7	101,5
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)	95,4	102,2
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	98,6	102,5
Országos átlag	104,7	105,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt II. negyedévben

2016-ban a főváros és Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme így is jóval átlag felett növekedett, az ország keleti felében pedig az átlagosnál jóval kisebb volt a kiskereskedelem bővülése.

A boltban is a pénztárca az úr

Csodák nincsenek, hiszen több elemzés is rámutatott arra, hogy a fizetések Budapesten és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, a többi földrajzi térségben pedig sokkal vékonyabbak a hó végi borítékok.

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést a kiskereskedelem növekedési ütemében, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert valamennyi többi földrajzi térségre 8%-os növekedési ütemével, az országos 4,5%-os átlag majdnem kétszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon kívül minden más térség csak átlag alatti növekedési ütemet tudott felmutatni 2016-ban.

2016-ban a legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mivel ott ebben az esztendőben mindössze 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld bolti költekezésének üteme egyaránt 3% alatt maradt. Így volt ez az elmúlt három évben folyamatosan, tehát ez a térségcsoport, az ország nagyobb része, keleti, északi és déli megyéi egyre hátrányosabb helyzetbe jutottak a bolti költekezésben, az elmaradó növekedési ütemeket nézve.

Az éves kép ugyan módosult némileg a 2016 első negyedéves adatok átfésülése nyomán, de a lényeg nem, így a KSH végül a következő képet adja az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség	2013.	2014.	2015.	2016.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	101,2	105,7	106,9	107,4
ebből: Budapest	102,3	106,6	107	108
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	102,5	103,9	105,8	103,5
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	103,3	108,5	108,9	104,1
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	101,5	103,9	104,7	102,9
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	100,7	103,5	103,5	102,3
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)	102,5	104,9	103,9	102,7
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	102,6	104,5	103,8	102,7
Országos átlag	101,8	105,2	105,8	104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex, legnagyobb ütem, átlag alatt

(blokkk.com, 2017. március 27.)

Budapesten két kézzel szórják a pénzt a boltokban

Vidéken viszont nem, így Budapest tolja a bolti költekezést, eddig folyamatosan gyorsítva. Korábban a Nyugat-Dunántúl vezetett. Kettészakadt a boltok tábora. Az Alföldön és Észak-Magyarországon karácsony táján alig döcögött a bolt.

Nem véletlen, hogy a bolti költekezés értékének a negyede a fővároshoz kötődik, hiszen azon túl, hogy ez a legnépesebb települése az országnak, a dolgozni, vagy éppen bevásárolni ide járók és a turisták is itt fordulnak meg legnagyobb számban. Ez 2016-ban kétezer-négyszáz milliárd forintot jelentett a budapesti boltoknak, a kilencezer-hatszáz milliárd forintos teljes kiskereskedelmi forgalomból. Közép-Magyország is nagyot kanalaz a kiskereskedelemből, hiszen közel negyven százalék a részesedése, amiben vastagon szerepet játszik, hogy a nagy alapterületű bevásárlóközpontok jelentős része a főváros környékén telepedett meg, érthető módon a legforgalmasabb autópályák, főutak mentén. És még jóval a pláza-stop 2012 évi bevezetése előtt, építve az autós bevásárlás tartós vonzerejére, hiszen sokan a fővárosból rándulnak el bevásárolni a városhatáron túlra.

Kettészakadt a boltok tábora

Budapest tetemes súlya mindig is jellemző volt, de 2016 volt az elmúlt évtized első olyan esztendeje, amikor a növekedési ütemet tekintve minden más földrajzi térséget beelőzött. Sem 2005-ben és 2006-ban, sem pedig a 2013-2015 közötti időszakban nem Budapest volt a leggyorsabb a bolti kiskereskedelem bővülésében (ezekben az években nőtt a bolti kiskereskedelem, 2007-től 2012-ig nem, így az utóbbi időszak nincs a mérlegben).

A 2013-2015 közötti években Nyugat-Dunántúl mutatta fel minden alkalommal a legnagyobb növekedést, bizonyára az ottani, elsősorban az ipari beruházások révén izmosodó vásárlóerő nyomán. 2016-ban azonban növekedésben Budapest nagyot vert az egyes földrajzi térségekre 11% feletti növekedési ütemével, mivel az országos 4,5%-os átlag bő két és félszeresét hozta a többiekkel szemben. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország mellett egyedül a már említett Nyugat-Dunántúl kiskereskedelme bővült az átlagosnál nagyobb ütemben, a többiek már nem. A legerősebben az Észak-Magyarországon ügyködő boltosok dörzsölgethették a szemüket, mustrálgatva a bevételüket, mivel ott 2016-ban mindössze 2,7%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Közép-Magyarország és Budapest nélkül számolgatva csak 3,5% körüli volt a bolti kiskereskedelem bővülése 2016-ban, amihez az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez azért elfogadható teljesítmény, csak éppen nem kiugró.

A minimálbér emeléssel összefüggésben sokat emlegetett kistelepülések boltjai 2017-ben még nehezebb helyzetben lesznek, mint voltak eddig (eddig is nekik volt a legnehezebb), így előreláthatóan nőhet is az olló a főváros és a vidék kereskedelme között. Ezt jelzi az is, hogy 2013-tól egyre nagyobb egy-egy esztendőben a legnagyobb és a legkisebb növekedési ütemek közötti különbség. Kizárólag Budapest boltosai tudtak folyamatosan és egyre nagyobb ütemben gyorsítani, persze, ez a ritmus is elhasalhat egyszer.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve az elmúlt évek bolti költekezéséről:

Földrajzi térség	2013.	2014.	2015.	2016.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	101,2	105,7	106,9	110,2
ebből: Budapest	102,3	106,6	107	111,5
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	102,5	103,9	105,8	103,5
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	103,3	108,5	108,9	105,4
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	101,5	103,9	104,7	103
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	100,7	103,5	103,5	103
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)	102,5	104,9	103,9	102,7
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	102,6	104,5	103,8	103,4
Országos átlag	101,8	105,2	105,8	104,5
KSH, változás, előző év: 100%, kiigazítatlan volumenindex,

Az Alföldön és Észak-Magyarországon már nem nagyon nőtt a karácsonyi költekezés sem

Ezt sejtetik a negyedéves adatok. A kiskereskedelem növekedési ütemének országos átlaga 2016 utolsó negyedévében 3,3% volt, ezen belül decemberben 2,8% (havi területi adatokat még nem tett közzé a KSH), év végére egyébként is elhasalt a bolti költekezés. Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld 1% körüli növekedési üteme a gyakorlatban olyan csekély mérték, ami már nem is érzékelhető.

Dél-Dunántúlon a negyedik negyedévben a kasszákban hagyott pénzt (a folyóáras költekezést) nézve visszaesett a boltok bevétele az előző, harmadik negyedévhez képest. Bezzeg a budapesti boltok, ott a negyedik negyedévben 586 milliárd forintról 678 milliárdra ugrott az év végi költekezés ugyanebben az időszakban, ami 15%-os emelkedés.

A KSH adatai végül a következő képet mutatják az egyes földrajzi térségeket nézve 2016. negyedévenkénti bolti költekezéséről:

Földrajzi térség	I.	II.	III.	IV.
Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)	114,4	109,0	106,6	105,9
ebből: Budapest	118,1	110,4	106,8	106,1
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	98,2	103,9	103,3	102
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)	105,7	104,0	104,4	102
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	95,4	103,1	103,9	102,4
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	97,7	103,5	103,3	101
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg)	95,4	104,0	103,3	101,5
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	98,6	104,6	102,8	101,2
Országos átlag	104,7	105,8	104,6	103,3
KSH, változás: előző év azonos időszakához mérve, kiigazítatlan volumenindex,

Hát persze, hogy a bér

Hatalmas bérkülönbségek vannak Magyarországon az egyes földrajzi térségek között, erre már több elemző is rávilágított az elmúlt időszakban. De hát a bolti költekezés változásaiban a döntő ok a hó végi boríték, ami bizony nem egyformán vastag.

A havi nettó átlagkeresetek rangsorát a főváros vezeti, nem is kis léptékben:

Budapest	266	108
Győr-Moson-Sopron	183	107,5
Komárom-Esztergom	173	108,4
...
Nógrád	132	109,9
Békés	128	108,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg	118	106,1
KSH, havi nettó átlagkereset, érték: ezer forint, 2016, változás: előző év júniusához képest

(blokkk.com, 2017. február 27.)

A használtcikk vásárlás nőtt a legjobban karácsonykor

A bútorok, műszaki cikkek vásárlása pedig csökkent decemberben. 2016. második félévében lelassult a bolti költekezés növekedési üteme. Költekezünk máshol is, nem csak a boltban.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2016 decemberében mindössze 2,8%-kal nőtt a bolti kiskereskedelmi forgalom. Ez bizony mindennél kisebb növekedési ütem, hiszen a 2016 évi átlag 4,5% volt, a december ráadásul a harmadik legrosszabb hónapja volt az évnek, a havi forgalomemelkedést mérlegelve. Hát igen, a blokkk.com csapata is jobbat várt.

Az ok egyértelmű: a különféle iparcikkek forgalma, ami lefedi az ajándékok körét, mindössze 2%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. Ez bizony nem sok, főleg annak tükrében, hogy az előző években 5% körül mozgott a decemberi ajándékvásárlások növekedési üteme.

Lefelé csúszott itt majdnem minden: de akkor mit csinálunk a pénzünkkel

Figyelmeztető jel, hogy 2016 első felében még 5% felett volt a bolti költekezés növekedési üteme, de ez második félévben 4% alá csúszott (így ki is jön a 4,5%-os éves bővülési ütem).

A 2014-2015-ös évek 5-6% közötti növekedési ütemétől is már elmaradt 2016 bolti költekezésének bővülése. A korábbi években épült ki az online pénztárgép rendszer, ami azért alaposan megdobta a KSH tiszta - nyugtaadásos - forgalmat mérő mutatóit, a blokkk.com becslése szerint nagyjából harmadával (ez a befolyt adótöbbletből is levonható következtetés).

2016-ban a munkaerőhiány alaposan felhúzta a béreket, hiszen a nettó átlagkeresetek - ezt költjük el a boltban - közel 8%-kal nőttek. Ennek alapján nem kellett volna a kiskereskedelem növekedésének lassulnia.

Feltehetően a nagy bérkülönbségek nem csekély szerepet játszanak a béremelkedésnél kisebb kiskereskedelmi növekedési ütemben, hiszen van olyan vásárló, aki alaposan be tudott vásárolni, és olyan is, aki nem. A tehetősebbek egy idő után már nem vesznek több, újabb fotelt, vagy éppen mosógépet, a szegényebbek pedig még csak gyűjtögetnek rá, ha van miből.

Befolyásolhatja a költekezést az is, hogy évközi adatok alapján azért a korábbiakhoz képest nekilendült a bevásárlóturizmus is, bár ennek súlya nem olyan nagy.

Egyes jelek viszont arra utalnak, hogy a bolt helyett máshol is költekeznek a családok. Így például a háztartások összes fogyasztási célú kiadása is szépen gyarapodott, ráadásul megindult a lakással kapcsolatos költekezés emelkedése is.

A decemberi, a postán kikézbesíthetetlen ajándéközön nem látszik a KSH adataiban, a kiskereskedelem webköltekezése a szokásos formáját hozta a maga 26%-os növekedési ütemével. Nem zárható ki, hogy sokan külföldi webáruházból vásároltak, ami nincs benne a magyar kiskereskedelmi statisztikában.

Ez szép: a használt cikk nőtt a legjobban, az élelmiszer szakbolt, bútor, műszaki cikk esett

Kisebb szelete ugyan az élelmiszerköltekezésnek, de a különféle szakboltok - hús, zöldség, pékáru - forgalma 2016. utolsó három hónapjában nem nőtt az előző évhez képest, hanem 1-2%-ot csökkent.

Satnyának számít a ruházati cikkek 2,3%-os decemberi növekedése a 10%-os éves átlaghoz képest, különösen annak tükrében, hogy az egyik legnépszerűbb ajándékozási cikkről van szó.

A bútor, műszaki cikk árucsoport decemberi forgalma másfél százalékkal esett vissza, ami nagyobb meglepetésnek számít, hiszen az ezeket árusító boltokban azért kapkodni szoktak a vásárlók és az eladók egyaránt decemberben.

Az egyes árucsoportokat nézve a használt cikkek vásárlása volt az, ahol a decemberi közel ötszázalékos növekedési ütem láttán zászlót lehetne bontani, de hát éves szinten azért még - csekély mértékben ugyan, de - lefelé billent a mérleg.

(blokkk.com, 2017. február 23.)

2015: közel a gödör széle

Élelmiszerből, üzemanyagból többet, iparcikkből még mindig kevesebbet vásároltunk 2015-ben, mint 2006-ban. Az online kassza nélkül nem menne ilyen gyorsan.

Az elmúlt bő negyedszázadban két nagy növekedési hulláma volt a bolti, áruházi vásárlásoknak. 1988-1997. között - de rég volt - évről-évre esett a kiskereskedelem, az 1993-as esztendőt kivéve. 1998-2006. között váltott a költekezés iránya, a növekedés volt a jellemző a Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint, ez volt a jelzett hosszabb időszakban az első felívelő szakasz. 2007-től 2012. végéig ismét esett az áruházi költekezés (kivéve 2011-ben, amikor csekély mértékben felfelé mozdult az előző évhez mért mutató). 2013-tól ismét a növekedés gazdagította a kiskereskedelem mérlegét, tehát a jelenlegi a második emelkedést mutató hullámhegy. (Ezek az irányzatok az árváltozások kiszűrésével számított mutatókat tartalmazzák, tehát mennyiségben, darabban, kilóban, literben mutatják a költekezést, szaknyelven volumenben.)

Bevásárlókosár mustra

2015-ben 2006-hoz képest a háziasszonyok még mindig kevesebbet cipekedtek haza a boltokból, áruházakból a kiskereskedelem egészét nézve. Az éves változási mutatók összevetéséből a következő kép kerekedik ki, ami sok kérdésre magyarázatot ad:

	kiskereskedelem	élelmiszer	iparcikk	üzemanyag
2015/2006.	99,2	101,4	94,0	107,9
KSH, kiigazítatlan éves volumenindexekből számolva

A kiskereskedelem egészének mérlegét az iparcikk vásárlások húzzák lefelé, a többi kiemelt áruterület már túl van a mélyponton. A legalacsonyabb 2012-ben volt a vásárlások teljes körét magában foglaló mérlegmutató, ekkor a vásárlások 12%-kal voltak kisebbek a 2006. évinél. Az élelmiszerköltekezés mélypontja is erre az időpontra esett, de kisebb volt az elmaradás, 9%, ami úgyszintén nem kevés, de 2015-re mégis kikászálódott a gödörből az élelmiszer kiskereskedelem.

A tartós fogyasztási cikkekhez még csóró a vásárló

Legalább is a 2006. évi szinthez mérve. 2015-ben ugyanis az iparcikkek, tehát a nem élelmiszerek körében még mindig volt lemaradás, 6% körüli mértékben, a mélypont pedig 2012-ben volt itt is, 18%-os visszaeséssel, tehát közel ötödével kevesebb fogyott, mint 2006-ban. Éppen az előbbiek miatt nem véletlen, hogy ez az árucsoport az átlagnál gyorsabban nőtt az elmúlt két esztendőben.

A részletesebb KSH adatok csak 2015. novemberéig állnak rendelkezésre, azokból viszont egyértelmű, hogy a nagyobb értékű bútor, műszaki cikkek, azaz a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növekedése viszont - az iparcikkek teljes körén belül - alaposan elmaradt az átlagtól (az éves mutató 2% körül lehet majd). A tartós iparcikk besorolás az ENSZ úgynevezett COICOP osztályozása, amiben például a hűtőgép benne van, de a zokni, hiába iparcikk, már nincs (ezt csak azért, mert elhangzott már olyan értékelés is, hogy a tartós fogyasztási cikkek is felfelé húzzák a kiskereskedelem mérlegét: hát csak kicsit.

Üzemanyag

Úgy tűnik, a vásárlók számára az autózás a legfontosabb, hiszen itt esett vissza a legkisebb mértékben a fogyasztás az elmúlt években, mindössze 4-5%-kal, ráadásul pokoli drága is tudott lenni az üzemanyag a válság éveiben. Természetesen tudott dolog, hogy a kutaknál a családok mellett a cégek, intézmények is vásárolnak. Most olcsó a benzin, az alacsony ár húzza is rendesen felfelé a mérleget.

Online kassza

Az egyes hatások szétválasztása egyes esetekben nehézkes, ez igaz az online kassza piactisztító hatására is. A kiskereskedelmi, a fogyasztási és az adózási adatokból azért nyugodtan megkockáztatható, hogy 2014-ben és 2015-ben nagyot lökött a kiskereskedelmi mutatókon az online kassza: a KSH a tiszta forgalmat méri, amikor nyugtát is adtak a boltban. Több száz milliárd forintra becsülhető a több nyugtaadás összege.

2016: majd akkor

A kiskereskedelem egésze 2016-ban már túllépi a 2006. évi szintet. Az egyes árucsoportokat nézve az iparcikkek köre még előreláthatóan lemaradást fog mutatni a kilenc évvel ezelőtti szinthez képest, de nem sokat. Reméljük.

(blokkk.com, 2016. február 9.)

Nagyot lökött az online kassza is az áruházi költekezésen 2014-ben

Szépen hízott a kiskereskedelem, főleg karácsonykor, fel is húzta az elmúlt évek mérlegét is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltbeli információja szerint az online pénztárgép rendszerben 200 milliárd forint áfa többlet befizetést mértek 2014-ben (tegyük rögtön hozzá, hogy a rendszer kiépítése augusztusban zárult le). Ebben a növekményben a kiskereskedelem mellett osztozik a vendéglátás, szállodaipar is, de a legnagyobb szelete feltehetően az áruházi költekezés. Ez a 200 milliárd forintnyi áfa többlet befizetés, amit az NGM az online rendszeren keresztül hajszálpontosan lát, hozzávetőleg 1.000 milliárd forintnyi piactisztulást takar, azaz ennyivel több nyugtát kaptak a vásárlók 2014-ben a korábbi esztendőhöz képest. Ennek nagy része a kereskedelemé, hiszen a vendéglátás forgalma a korábbi években hozzávetőleg tizede volt a kiskereskedelemének.

Miért fontos ez? Nos, a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelem mérésekor becslésében (a dohánykereskedelmet leszámítva ezt a módszert alkalmazza) a feketézést, nyugta nem-adást nem veszi figyelembe, nem is nagyon tudná. Ezt mérlegelve az áruházi költekezés, a kiskereskedelem bővüléséről mért adatban igencsak súlyos tétel lehet az online pénztárgépek beállítása nyomán adott több nyugta. Ez a hatás nem választható el mereven attól, hogy nőttek a reálkeresetek is, de igencsak stabil lábakon álló támpont. Jó példa erre, hogy egyes iparcikk területeken 10% feletti növekedést is mért bizonyos hónapokban a KSH, de a ruházati kereskedelem is 10-20% közötti bővülési ütemeket mutatott. Ez azért több a pénzünknél. Megjegyezzük, hogy ha pusztán az online kassza hatást nézzük, azt úgy célszerű megközelíteni, hogy régebben 100 forintból 80 forintnyi, most pedig 90 forintnyi nyugtát kap a vásárló. A KSH csak azt a forgalmat méri, ami után nyugtát ad a kereskedő.

Nézzük akkor a mérleget, előbb a karácsonyt.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2014. decemberében 6,2%-kal (ez a statisztika nyelvén szólva úgynevezett kiigazítatlan, nyers adat) nőtt az áruházi költekezés, a kiskereskedelem. Ez minden előrejelzésnél nagyobb növekedést jelent. Igaz, az élelmiszer vásárlás az év utolsó hónapjában csak közel 3%-kal nőtt, de az iparcikkek vásárlása több mint 7%-kal, az üzemanyagokból pedig 10% feletti volt a forgalombővülés. A 3%-os élelmiszernövekedés sem rossz adat egyébként, csak éppen az átlagnál kisebb.

A áruházi vásárlások, a kiskereskedelem éves mérlege is 4% körüli növekedést mutat, amin sokat nem lehet fanyalogni, jó eredménynek számít. Ez a bővülési ütem összhangban van a GDP, a reálkeresetek növekedésével is.

egyes időszakait vizsgálva kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkított az időszak, kiugró utolsó negyedévvel:

	I.	II.	III.	IV.
kiskereskedelem	104,0	103,5	103,2	105,5
ebből élelmiszer	101,6	103,6	100,8	102,7
iparcikk	106,1	103,6	105,3	106,7
üzemanyag	106,7	103,3	105,1	108,6
KSH, volumenindex, kiigazítatlan

Hol is tartunk 2010-hez képest, ez is fontos kérdés

Visszatekintve az elmúlt esztendőkre 2014. mérlege valóban kiugró mértékű bővülés. Érdemes azonban egy pillantást vetni arra is, milyen szintre jutott az áruházi vásárlás öt év alatt, hiszen volt honnan felkapaszkodni. Így 2010-2014. között együttvéve ezt az öt esztendőt azt olvasni ki az adatokból, hogy ránk fért ez a nagyobb ütemű növekedés:

	2010.	2011.	2012.	2013.	2014.	2010-2014.
kiskereskedelem	100	100,2	97,8	100,9	104,1	102,9
ebből élelmiszer	100	100,3	99,1	100,5	102,2	102,1
iparcikk	100	101,3	96,5	100,7	105,7	104,0
üzemanyag	100	97,7	97,5	102,3	105,8	103,1
érték: változás/előző év/kiigazítatlan volumen, hagyományos (becsléses) módszertan, a számításban figyelembe vett decemberi áruterületi adatok kiigazítottak,

Mi várható ezek után 2015-ben?

Előreláthatóan tovább nő az áruház piac, de kisebb ütemben, mint 2014-ben. Egyrészt a GDP is kisebb ütemben fog bővülni, márpedig a kereskedelem ehhez igazodik elsősorban, de azért lesz még további hatása az online kasszának is. Az alacsony olajár, a csekély mértékű infláció, ha lesz egyáltalán, a kereskedelem malmára hajtja a vásárló pénzét.

A legnagyobb kérdőjel a vasárnapi boltzár hatása. Tapasztalat nincs, de félő, hogy a korábbi vasárnapi forgalom egy része elvész és bizony ez nagyobb súlyú is lehet, hiszen ki szeret péntek délután, vagy szombaton sorban állni. Nem kizárt, hogy a vasárnapi boltzár nagyot harap az áruházi költekezés növekedéséből.

(blokkk.com, 2015. február 4.)

Web, ruha, benzin már fogyott, élelmiszerből alig futotta többre 2013-ban

2013-ban összesen 1%-kal nőtt az áruházi fogyasztás.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2013-ban többet költöttek a vásárlók az áruházakban, mint egy évvel korábban, összesen 8.425 milliárd forintot, ami 176 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbi költekezésnél. Nos, előzetes azért, mert a KSH folyamatosan utánaszámol annak, amit már egyszer közreadott, ráadásul az úgynevezett kiskereskedelmi adatokat háromszor is átszámolja, így minden előzetes marad, jó ideig, addig is kétszer-háromszor változhat. Másik kérdés, menyi is ez a 176 milliárd forint. Igen, pontosan 2,1%, ráadásul folyó áron, ami az alacsonyabb infláció mellet is soványka eredmény. A kereskedelem inflációja ráadásul nagyobb az igazinál, mivel ebben az árukörben nem volt rezsicsökkentés, így kerekedik ki az 1% volumennövekedés 2013-ra. Volumen, egyszerűbben szólva mennyiség, amit cipekedünk hazafelé.

Ez a növekedés éves szinten a hazacipelt árumennyiséget tekintve azonban még szerény, ráadásul eltérő mértékű az egyes áruterületeken. A kereskedelmi kisvállalkozások, a kicsik ráadásul még igencsak keveset éreznek a fogyasztás növekedéséből, többjük inkább piacvesztésről panaszkodik már egy ideje.

A negyedéves mérlegek azt is mutatják, hogy a fogyasztás növekedése második félévben vett azért némi lendületet.

Az éves mennyiségi növekedés így összességében 1% körüli, de ezen belül a második félév mérlege 2% feletti.

A korábbi évekhez hasonlóan kiugró mértékben nőtt a webes költekezés 2013-ban, 35-40% közötti mértékben. A második félévben 8-9%-kal ugrott meg a ruházati cikkek vásárlása. Felfelé húzta a mérleget a különböző műszaki, számítástechnikai cikkek vásárlása (főleg az utolsó negyedévben, 5% körüli mértékkel), továbbá az üzemanyag forgalom.

A webáruházi költekezés azért is külön figyelmet érdemel, mivel évek óta kétszámjegyű a növekedés mértéke. A KSH adata szerint 2013-ban 128 milliárd forintot költöttünk internetes áruházakban, a valós netes költekezés azonban már túllépte a 200 milliárd forintot. A külföldi webáruházakból vásárolt árucikkekkel együtt pedig a kereskedelmi költekezésben részesedése 3-4% között mozog.

Az élelmiszer piac csak az utolsó negyedévben közelítette meg a 2%-os növekedési mértéket, azonban éves szinten éppen hogy csak túllendült az előző évi bevásárlások nagyságánál. Alaposan nyomja a piacot a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci ármozgása, adódik is rögtön a kérdés, itt mi van a piacvédelemmel. Lehet?

A KSH adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a 2013. második félévében indított új dohányértékesítési rend elvitte a forgalom egy kisebb részét a hagyományos élelmiszer üzletektől, az újságárusok számára viszont 30% feletti bevételkiesést okozott.

A kereskedelem 2013. évi helyzetét döntő részben a következő folyamatok határozták meg:

- nőttek a reálkeresetek, reáljövedelmek, 3% feletti mértékben, nos, ettől viszont elmaradt a fogyasztás bővülése,

- alacsony volt az infláció (1,7%),

- az élelmiszerárakat még mindig magasnak tartja a vásárló (2,8%-kal drágultak 2013-ban, az élvezeti cikkek 10%-kal),

- csökkent az üzemanyagok árszintje is (98,1%).

Előre tekintve 2014-ben előreláthatóan bővülni fog a lakossági fogyasztás, de ennek mértéke továbbra is visszafogott lesz, mennyiségben (darabban, kilóban, literben, méterben) számolva1,5-2% körül várható. Kedvező a fogyasztói piacnak is a GDP várható bővülése, ami a vállalkozások részére nagyobb bérfizetést tesz lehetővé. Az év elején a gyenge forint árfolyam növeli a hazai fogyasztási cikk gyártók, a beszállítók és a kereskedők költségeit, ennek éves hatása azonban jelenleg még nem mérhető fel pontosan. Az infláció nagyobb lesz az előző évinél (2-3% között), ami a korábbiakhoz képest fékezi a reáljövedelmek bővülését.

(blokkk.com, 2014. február 26.)

Két vélemény: mentsük, vagy hagyjuk magára a falusi boltot. A legforróbb a boltos levegő az ezer lakosnál kisebb falvakban. A kétezer főnél kisebb településekből sokféle van, az átlagos boltszám 5,5 falvanként. Elvétve, de már 130-140 fős falvakban is akadhat egy bolt. Tarka a boltos térkép.

Az elmúlt napokban két vélemény ütközött a falusi kisboltokról. Az egyik szerint a kétezer főnél kisebb lélekszámú falvakban kapjanak támogatást az államtól az élelmiszerboltok, elsősorban az ott dolgozók bére utáni járulék csökkentésével, másrészt a boltok fejlesztésének támogatásával. És erre elég lenne évi 12-14 milliárd forint.

A másik vélemény szerint az életképtelen falusi kisboltot nincs értelme megmenteni állami támogatással, inkább más módon célszerű az ott élők életkörülményeit javítani. Persze, tesszük hozzá, ki döntse el, melyik falusi kisbolt életképtelen. Ugyanis ma is sokan kinyitnak, de hogy holnap mi lesz, azt sokan nem tudják.

Bármelyik irányban is törjük a fejünket, nem árt közben számolni is, mi, merre mennyi. Alapvető kérdés, hogy kisbolt és kisbolt, ráadásul falu és falu között is lehet, és van is különbség, bőven. Az viszont nem kérdés, hogy a legnehezebb helyzetbe jutott kisboltokat célszerű lehet támogatni, az viszont már izgalmas feladvány, hol húzódjanak a határvonalak. Egy támogatási lehetőség ugyanis akkor ér valamit, ha hosszabb távon is segít megőrizni a boltot. Ehhez viszont nem csak adókedvezmény szükséges, hanem némi fejlesztés támogatás is. És fejlődési lehetőség, irány, a maguk kis közegében is.

Átlagos boltszám a kétezer főnél kisebb falvakban: 5,5

Első nekifutásra azt is gondolhatnánk, hogy a kétezer főnél kisebb falvakban rettenetesen kicsi az egy falura jutó boltszám átlaga, hiszen ha támogatni kellene őket, akkor olyan nagyon sok nem lehet. Persze a sok, vagy kevés viszonyítás kérdése is, a falusi boltos bevásárlási lehetőség kérdésében pedig elsősorban az az első, van-e egyáltalán bolt a faluban.

Nos, az átlagot tekintve van bolt, egy településre ennyi jut, még válogatni is lehet egy-egy nagyobb faluhelyen:

	2005	2010	2015	2019
kétezer lakosnál kisebb boltos település	2.305	2.261	2.208	2.135
boltszám	16.715	12.900	12.155	11.752
átlagos boltszám	7,3	5,7	5,5	5,5
KSH, 2010-től új módszertan az adatgyűjtésben

Kisbolt térkép: hol van bolt, hol nincs bolt

Az első a körben az ezer lakosnál kisebb településeket jártuk körbe. Az ezer fős, vagy annál kisebb településeken 761 ezer ember él (állandó lakós). A teljes településszám (bolttal és bolt nélkül együtt) 1.746. Ebből ki is számolható az átlagos lakosságszám, ami 436 fő. Gyanítható, hogy ez alatt a legnehezebb a boltosok sora.

Megpróbáltuk kitapogatni a statisztikákban, hol az a lakosságszám határ, ahol még van bolt. Magyarország legkisebb települése egyébként Iborfia, 8 állandó lakossal Zalában. Száz, vagy annál kevesebb lakosú település 136 van. A statisztika szerint 284 település a bolt nélküli, hát sorba raktuk az összeset lakosságszám szerint és megnéztük, melyik foglalja el a 285. helyet és ott van-e bolt. Ez a Vas megyei Nagykölked, 162 lakossal. És ez bizony boltos település, a statisztika szerint.

És még próbálkoztunk tovább is. Például a Nagykölkednél némileg kisebb, 135 lakosú Háromhuta is boltos település a statisztika szerint. De vannak 200 lakos feletti falvak is bolt nélkül.

Első körben a legkisebb boltos településekből ragadtunk ki példákat, megnézve, hogy a 200 főnél kisebb falvakban akad-e fenn bolt a statisztikák hálójában. A válasz igen, de hát természetesen például a kisfüzesi Sugár ABC alig néhány négyzetméternyi kis boltocska:

település	lélekszám	település	lélekszám
Kisfüzes Heves	132	Háromhuta Borsod	135
Velény Baranya	138	Bakonygyirót Győr-Moson	156
Lápafő Tolna	158	Rápolt Szabolcs	161
Nagykölked Vas	162	Kozárd Nógrád	170
Apácatorna Veszprém	170	Gihardancsháza Hajdú	180
Forrás: KSH (boltszám), BM Nyilvántartó (lakosságszám),

Tovább haladtunk, szélesítve a kört és a 200-500 lakosú falvak háza táján is körülnéztünk. Itt már több boltot is jelzett a statisztika néhány településen. 3-4 boltos falvakra 350 lélekszám környékén bukkantunk egy kevésre, de a többség, sok település itt is csak 1-2 boltos:

település	lélekszám	boltszám	település	lélekszám	boltszám
Bátor Heves	365	4	Sajógalgóc Borsod	365	4
Pusztaottlaka Békés	370	4	Csehimindszent Vas	379	3
Pusztaszemes Somogy	387	4	Tiszainoka Jász-Nagykun	409	4
Kisvejke Tolna	419	4	Nagylengyel Zala	474	6
Fülesd Szabolcs	483	5	Nógrádmarcal Nógrád	484	3
Forrás: KSH, BM Nyilvántartó

500 lakos az az alsó határ, mely felett már nagyobb számban találni háromnál több boltot is a falvakban. Néhány kiragadott példa erre:

település	lélekszám	boltszám	település	lélekszám	boltszám
Jákfalva Borsod	510	3	Körösújfalu Békés	512	3
Kisszekeres Szabolcs	545	7	Dunatetétlen Bács-Kiskun	555	5
Hunya Békés	621	8	Felsőnána Tolna	637	3
Vezseny Jász-Nagykun	672	5	Garabonc Zala	700	5
Csikéria Bács-Kiskun	808	5	Magyarbóly Baranya	936	8
Forrás: KSH, BM Nyilvántartó

Sokat számít egy-egy falu életében egy nagyobb település közelsége, a turisztikai lehetőségek (még a legkisebbeknél is), a közlekedési viszonyok. És ezek a boltok kis alapterületűek, jócskán 300 négyzetméter alatt. Kérdés így, hogy például milyen nagy lehet egy üzemeltetési határ alsó szintje.

Ezer-kétezer fős falvakban már több a bolt

Ebben a körben pedig az ezer-kétezer fős lélekszámú falvakat jártuk körbe, milyen lehet ezeken a településeken a bolthelyzet. Több a bolt egy-egy faluban, ami persze nem jelent rögvest azt, hogy sokkal könnyebb lenne a helyzetük, mint a kisebb falvakban.

Az ezer-kétezer fős falvak száma 619 és 877 ezer lakosuk van (állandó lakos). Itt minden faluban van bolt. És ahol többen laknak, ott könnyebb - de nem könnyű - a boltokat eltartani:

	ezer főnél kisebb	ezer-kétezer fős
falvak száma	1.746	619
lakosságszám	761 ezer	877 ezer fő
átlagos lélekszám	436 fő	1.417
Nyilvántartó

És folytatva a kört, néhány település bolthelyzete a következő, azzal, hogy itt is akadnak egy-két boltos falvak is, a lélekszám növekedésével pedig nincs minden faluban azzal egyenes arányban több bolt. Tarka a boltos térkép:

település	lélekszám	boltszám	település	lélekszám	boltszám
Cered Nógrád	1.061	4	Pély Heves	1.473	11
Varbó Borsod	1.101	4	Sarkadkeresztúr Békés	1.508	14
Hencida Hajdú-Bihar	1.215	6	Bak Zala	1.623	20
Soltszentimre Bács-Kiskun	1.316	19	Tömörkény Csongrád	1.724	15
Vitnyéd Győr-Sopron	1.400	13	Csór Fejér	1.901	7
Forrás: KSH, BM Nyilvántartó

És akkor a kétezer főnél kisebb falvak boltszámtanja

A vásárlási szokásokról most csak annyit, hogy Budapesten is csökkent a boltszám, nagyjából annyival, mint a kétezer főnél kisebb falvakban. És a népességszámban nincs is olyan nagy különbség a kettő között a nagyságrendet tekintve, abban viszont van, hogy a fővárosban sok a munkába odajáró és az odautazó, például a turista, aki a boltba is bemegy. És a fővárosban ha bezár egy kisbolt, van mellette másik, hiszen itt a boltszám eleve bő kétszerese az előbbi körnek.

De hát az eredmény az, hogy a kétezer lakosnál kisebb falvakban eltűnt a boltok 30%-a másfél évtized alatt:

	2005	2010	2015	2019	2019/2005
kétezer lakosnál kisebb boltos település	2.305	2.261	2.208	2.135	-170
boltszám	16.715	12.900	12.155	11.752	-4.963
budapesti boltszám	32.414	33.396	32.405	27.794	-4.620
KSH, 2010-től új módszertan az adatgyűjtésben

Keserves: bolt nélkül

A keserves kiinduló pont egyébként az, hogy az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt a bolt nélküli falvak száma, számuk ötszöröse a múltbélinek. És hát ennek a fordítottja az, hogy a boltos települések száma 216-tal csökkent. És így történt mindez a legutóbbi pillanatokban is:

	2005	2018	2019
település	3.145	3.155	3.155
boltos	3.087	2.876	2.871
bolt nélkül	58	279	284
KSH, 2010-től új módszertan az adatgyűjtésben

A döntő ok, hogy a falusi kisbolt vásárlói kevesebben lettek és kevesebbet költöttek, ráadásul több miért is van. A falvak elnéptelenedtek, elsősorban a közeli munkalehetőségek hiánya miatt, ami húzta lefelé a többit is.

És akik maradtak a kisfalvakban, és eljárnak munkába, de hát akkor miért ne vásárolnának be egy másik boltban. És például ha eladó is csak drágábban (az is pénz) és egyre kevesebb akad, akkor hogyan nyisson ki reggelente a kisbolt.

A nyitvatartásnak van más oldala is. A falusi kisboltok egy része délelőtt bezár egy időre, de lehet, hogy délután már kis sem nyit, ehhez pedig nagyon nehéz eladót találni. Persze lehet ezt részmunkaidőként is kezelni, de nem könnyű.

Egyébként 2005 óta a boltok közel negyede tűnt el:

boltos világ	2005	2010	2015	2019	2019/2005
boltszám	166.738	151.911	141.133	128.046	- 38.692
ebből
élelmiszer	48.622	43.517	42.271	38.510	- 10.112
iparcikk	106.835	97.337	88.800	79.875	- 26.960
üzemanyag	2.152	2.180	2.146	2.063	- 89
jármű, alkatrész	9.129	8.877	7.916	7.598	- 1.531
KSH, december 31., 2019: június 30.

(blokkk.com, 2020. január 20.)

Kisboltos létszámügyek: 30 ezerrel kevesebb

30 ezerrel kevesebb alkalmazott van ma a kisboltokban, mint 2015-ben. A bérversenyben is nehezebb a soruk. 2020-ra 126 ezres bérollóval fordulnak.

Öt esztendő alatt - 2015-től 2019-ig - a legkisebb boltokban foglalkoztatott alkalmazottak létszáma 30 ezer fővel csökkent. Eközben 133-ről 120 ezerre csökkent a boltok száma (az élelmiszer és iparcikk boltokat nézve), ami egyik oka az alkalmazotti kör leépülésének. A másik ok, hogy a kisebbek, akik még maradtak, nehezen bírják a bérversenyt. Így nekik különösen nem mindegy, mennyi is lesz 2020-ban a kötelező minimálbér.

A statisztika egyik oldalról összegzi a foglalkoztatási adatokat, amiben minden munkát végző alkalmazott, vállalkozó, szövetkezeti tag, vagy éppen segítő családtag is benne van. Egy másik módszertan alapján a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat is felméri. Az eltérő módszertanok ellenére azért összevezethető a két adatsor és ki is rajzolódik egy irányzat.

A foglalkoztatottak száma csökkent a boltos világban, szemben a nemzetgazdaság egészével, miközben évről-évre 5-6%-kal bővül a kiskereskedelmi piac. Ezen belül - vállalkozásnagyságtól függetlenül - csökkent az alkalmazottak száma is, akik munkaviszonyban ügyködnek a boltokban.

A négy főnél nagyobb boltos körben ugyanakkor nem figyelhető meg a létszám csökkenése, sőt, némi létszám emelkedés mutatkozik, így az összlétszám esésének oka az, hogy a kisboltosok alkalmazottainak száma csökken (ahol legfeljebb négy fő az alkalmazottak száma).

Ez a létszámcsökkenés öt esztendő alatt 30 ezerre duzzadt, boltjaik mellett ennyi alkalmazottat vesztettek a legkisebb boltosok. Nem véletlen a sok "rögtön jövök" táblácska sem sok boltbejáratnál, ott akkor már csak egy alkalmazott dolgozik.

A legnehezebb a kistelepülések kisboltjainak, ahol a legkisebb a boltos vállalkozások mozgástere. Ez pedig már több, mint boltos kérdés.

Az adatokból az is kiolvasható, hogy az összes alkalmazott száma 11 ezer fővel csökkent a jelzett időszakban. Ezzel együtt a négy főnél többet foglalkoztató boltos körben 19 ezer fővel emelkedett az alkalmazotti létszám:

boltos világ	2015	2016	2017	2018	2019. III. negyedév
foglalkoztatott, összes	369	368	368	361	348
ebből alkalmazott	316	314	319	315	305
alkalmazott 4 főnél nagyobb vállalkozásnál	193	199	202	210	212
alkalmazott kisboltosnál (1-4 főt foglalkoztatóknál)	123	115	117	105	93
KSH, foglalkoztatottak és alkalmazottak száma, érték: ezer fő, alkalmazott négy főnél nagyobb vállalkozásnál: átlagos állományi létszám éves adatok, 2019: harmadik negyedév, eltérő módszertanok az egyes időszakokban és csoportokban

Az egyéni, önálló vállalkozók az előbbiekhez képest tartották magukat, boltjaik száma csak kisebb mértékben csökkent az öt év alatt, 45 ezerről 42 ezerre.

Bérollók: 126 ezerig nyílnak

És természetesen a budapesti boltok között is akad bérkülönbség, tehát a boltos eladó, ha veszi a kalapját, talál másik jobban fizető boltot, az olló 126 ezer forint. És érdekes módon a legrosszabbul fizető budapesti zöldséges boltban ugyanannyit lehet keresni, mint a legvékonyabb borítékot adó Nógrád megyei pékárus boltban. Úgy látszik, a bérek alján nincs akkora különbség, hanem a tető az, ami sok helyen feljebb van:

budapesti boltok	keresetek
budapesti boltok	2019	2019/2018

élelmiszer vegyes	302.783	+21,5%
bútorbolt	269.571	+11,9%
iparcikk vegyes	280.023	+16%

pékáru bolt	203.820	+7.4%
húsbolt	192.513	+9,2%
zöldséges bolt	176.416	+16%
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, teljes munkaidősök, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, 2019: szeptember

Nógrád megyében roppant kicsi a szakmai bérolló, az előbbiekhez képest mindössze 27 ezer forint. Feltehetően azért, mert egy-egy kisebb térségben már több tekintetben hasonlóak a gazdálkodási keretek és körülmények. És a bérnövekedés üteme is kisebb, el sem éri az ajánlott 8%-os szintet 2019-ben, sőt, a pékárus eladók keresete még csökkent is (egy picit):

Nógrád megyei boltok	keresetek
Nógrád megyei boltok	2019	2019/2018

iparcikk vegyes	203.123	+6%
bútorbolt	199.585	+6,5%
élelmiszer vegyes	197.267	+7,3%

húsbolt	190.129	+7,4%
zöldséges bolt	186.125	+3,1%
pékáru bolt	176.497	-0,4%
KSH, érték: ezer forint, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, teljes munkaidősök, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, 2019: szeptember

(blokkk.com, 2019. december 20.)

Boltos vallomások: behúzzák a nyereséget

Kivétel a Reál: nincs üzemi eredménye, ami van, az mínusz. Némi pénzrátéttel, kapott pénzből tornázzák nyereségesre a mérleget. A többi magyar nagylánc, a CBA és a Coop nyereséges üzemi eredményben és adózott eredményeik is vannak is.

Két boltos beszélget. - Na, milyen évet zártál? - Hát ha én azt tudnám! - Na ne! Azt meg hogy? - Hát úgy, hogy a könyvelőm elkészítette a mérlegemet, de egy akkora mínusz volt benne, mint egy boltajtó. - Hol? - Hát a fizetésemben.

A boltos toplisták alkudozásain (igen, ilyen is van, ki hányadik legyen a sorban) túllépve annak jártunk utána, milyen nyereséggel dolgoznak a boltosok, hiszen a kormány már alig győzi számolgatni, hányadik hónapja nő töretlenül a bolti kiskereskedelem. Annál nagyobb baj persze ne legyen, mint ha egyszer eltévesztenék a hónapok számolgatását.

A több pénz viszont az sejteti, hogy nagyobb nyereség is dukál mellé. Ráadásul egy vállalkozás, bármilyen is, nyilván azért ügyködik, hogy több pénze legyen, mint amennyit ráfordít a boltra. De hát ez a recept nem mindenkinél működik, hiszen 2018-ban is több mint háromezer bolt bezárt, nyilván azért, mert nem tudtak több pénz kitermelni a bevételeikből, mint amennyi minden költségük volt.

Veszteségszabály: már más a nóta

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása nyomán 2019-től már más a veszteségszabály. A brüsszeli bürokraták ármánykodása nyomán meg kellett szüntetni a kötelező boltbezárás rémével fenyegető regulát (azt, ami szerint a kizárólag a 15 milliárd forintnál nagyobb árbevételű áruházláncoknál, ha két egymást követő esztendőben nem hoztak eredményt, be kellett volna zárni a boltot).

A kormány végül - nincs mit szépítgetni, egy sportszerű -új szabályt hozott, mert nyilván nem akart letenni erről a fegyverről. Ennek lényege, hogy kötelező adóellenőrzést folytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. És ez nem csak a boltosokra, hanem minden magyar gazdálkodóra vonatkozik. Az adóhatóság pedig egyébként is ellenőrizhet bárkit, így csak a célkeresztek száma gyarapodott.

A nagyláncok közül mindenki megugrotta a lécet, de a Reálnál ez csak némi pénzrátéttel sikerült

A legnagyobb multi áruházláncok - a veszteségszabálytól függetlenül, hiszen az csak most indult - hozták a kötelezőt. A 2018-as mérleget közzétevők, az Aldi, a Penny és a Spar üzemi eredménye és adózás utáni eredménye egyaránt pozitív volt, így az új szabály szerinti lécet 2019-ben megugrották. Az Auchan, a Lidl és a Tesco üzleti fordulónapja nem december 31, hanem későbbi, így esetükben várni kell egy kicsit a mérlegbeszámolókra, de az eddigi sajtó- és egyéb hírek szerint aggodalomra nincs ok az eredményességet nézve (azért persze nyilván minden cég mérlegében akadhat olyan költségmegugrás, vagy bevételhullámzás, amire oda kell figyelni, de az összesenben hozták a kötelezőt).

A legnagyobb magyar láncok rendszere sajátos, hiszen önálló vállalkozások tömörülése mindegyik, többféle csatornában mozogva. Így mindegyik tagjuk külön készít mérleget, egyébként pedig a toplistás összesített értékesítésükbe mindent beletolnak, például a nagykereskedelmi értékesítésüket is, vagy éppen a lánchoz csak lazábban tartozó boltosokat is. Ezzel egyébként önmagában nincs is baj, főleg, ha elárulnák pontosan, hogy a mennyiből mennyi a mennyi (például az összforgalmukból mennyi a nagykereskedés), ugyanis a rangsor, az összehasonlítás csak így áll meg a lábán.

Na de a pénz

Véletlenszerűen válogattuk ki a nagy magyar láncok közül a nagyobbakat. Nem titkoljuk, a valamilyen módon egy-egy láncban vezető szerepet játszó csoporttagokat igyekeztünk megcélozni. Ezek sajátossága, hogy többféle tevékenységet is végeznek, például a boltoskodás mellett nagykereskednek is, vagy például a CBA szépen húzza az online áruházát. Hát akkor lássuk a magyar láncokat.

Néztük az úgynevezett üzemi eredményt is. Ez végül is egy vállalkozás egyik legfontosabb fokmérője, ami mutatja, hogy tevékenysége az üzletmenethez szükséges ráfordítások és az értékesítés bevétele mellett eredményes-e. A pénzügyi műveletek eredményei ebben nincsenek benne. Tehát ez a puszta adok-kapok a boltban.

CBA

A CBA-nál egyébként a Prímának külön honlapja van, a webáruházát pedig a Budaconsum, a Vörösvár, a Krupp és Társa és a M.Á.K.'99 viszi. Azt hallottuk ügyesen. A legnagyobb nagykereskedőjük a szegedi Hansa Kontakt Szegedről, ez látszik is a számokon, a CBA Kereskedelmi Kft Alsónémediben már mást csinál.

A legnagyobb CBA-sok hozták a formájukat, de nyilván mindegyik magyar lánctag más nagyságrendekkel dolgozik, mint a multik. Ezért nem is hasonlítjuk most őket ebben össze. A górcső alá vett csoporttagok egy kivétellel nagyobb bevételt könyvelhettek el 2018-ban, mint egy évvel korábban, kereskedésük üzemi eredménye pedig kivétel nélkül pozitív volt és volt adózás utáni eredményük is.

Coop

A Coop láncnál hét regionális nagykereskedelmi központ is ügyködik, de ők is boltoskodnak valamennyit, ilyen például a Mecsek Füszért (a régi nagy füszértek közül ő megkapaszkodott szépen). Itt nagyobb a szórás a csoporttag áfészek között, a legnagyobbak bevétele 30 milliárd környékén mozog (Unió Coop és Coop Szolnok).

A vizsgált cooposok árbevétele mindegyiknek emelkedett 2018-ban, üzemi eredményük pozitív és adózott eredményük is volt.

Reál

Hát igen, a Reál némileg kilóg a sorból. A csoportközpont Reál Hungária ugyan nyereséges volt, üzemi szinten és az adózott eredményt nézve egyaránt. A vizsgált Reál-tagok viszont mind negatív üzemi eredményt tudtak csak elkönyvelni 2018-ban, de 2017-ben is. Tehát a puszta bolti adok-kapok veszteséges volt.

A véletlenül - éppen a Reál Hungária tulajdonosi körét jelentő - kiválasztott reálos tagok (gondoltuk, ők a legnagyobbak) kereskedései így csak azzal tudtak adózást utáni eredményt kimutatni, hogy - egy kis számvitel - pénzügyi bevételekkel javították fel a mérleget, ami nagyobbrészt a kapott osztalék, részesedés, vagy például részesedésekből származó bevétel.

Tehát a puszta boltos kereskedésük - megveszem a beszállítómtól, majd eladom a kedves vásárlómnak - önmagában veszteséges üzlet volt.

A magyar láncok értékeléséhez hozzá kell tenni ugyanakkor azt is, hogy a kisboltosokat tömörítik, bár mindegyiknek van nagyáruháza is. A Coop sok kistelepülésen van ott, a Reál pedig 100 négyzetméternél kisebb boltokat is befogad, ami költségekben, ráfordításokban sok költségtöbbletet jelent, a nagyláncokkal szemben.

A mérlegsorok végül a következők voltak 2018-ban:

CBA	árbevétel		üzemi eredmény		adózott eredmény
CBA	2017	2018	2017	2018	2017	2018
Krupp és Társa	21,3	22,2	1,2	1,3	1,2	1,2
Vörösvár	14,8	16,3	0,5	0,5	0,5	0,5
Halmschláger	9,4	9,7	0,1	0,2	0,2	0,2
Budaconsum	9	11,2	0,2	0,4	0,2	0,4
CBA L és F	8,5	8,8	0,6	0,8	0,7	1
CBA-Remiz-Ker '99	3,2	3,1	0,01	0,01	0,01	0,01
Hansa Kontakt	47	51	2	2,2	1,9	2,2
Elektronikus Beszámoló Portál, érték: milliárd forint

COOP	árbevétel		üzemi eredmény		adózott eredmény
COOP	2017	2018	2017	2018	2017	2018
Unió Coop	30,3	32	1,1	1	1	1
Coop Szolnok	27,1	28,9	0,4	0,2	0,5	0,2
Co-op Star	19,3	23,9	0,8	0,6	0,6	0,5
Univer Coop	11,7	12,5	0,2	0,3	0,2	0,3
Nyír-Zem	19,2	20,3	0,5	0,7	0,9	0,8
Coop Szeged	7,8	8,6	0,1	0,1	0,1	0,1
Mcsek Füszért	44,7	46,6	0,2	0,3	0,2	0,4
Elektronikus Beszámoló Portál

Reál	árbevétel		üzemi eredmény		adózott eredmény
Reál	2017	2018	2017	2018	2017	2018
Kelet-Alfi-Ker	20,4	21,5	-0,02	-0,2	0,3	0,3
Alaszka	10,8	11	-0,3	-0,3	0,3	0,2
"Z+D"	16,3	14,1	-0,3	-0,2	-0,03	-0,1
Kisalföld Füszért	5,6	5,6	-0,2	-0,2	0,3	-0,03
Élésker	8,8	8,9	-0,03	-0,1	0,3	0,2
Alföld-Szeged	3,6	3,4	-0,3	-0,2	0,1	0,01
Reál Hungária	14,3	14,6	1,1	0,6	1,1	0,5
Elektronikus Beszámoló Portál

(blokkk.com, 2019. június 11.)

Magyar boltok tusványosi nagyítóban: lemaradásban ők is

A pénzügyminiszter és az innovációs miniszter is elégedetlen a magyar vállalkozások teljesítményével, holland példára utalva. De hát nem kell ehhez Hollandiába menni. Itthon a boltok között több mint kétszeres az egy főre jutó árbevétel különbsége.

Egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak. A legfontosabb feladata a kormánynak, hogy a magyar vállalkozások többet állítsanak elő, nagyobb hatékonysággal. A vállalkozói szektorban a számok és a mindennapi tapasztalatok alapján is jókora elmaradásban vannak a magyarok. Varga Mihály és Palkovics László miniszterek beszéltek erről egyebek mellett Tusványoson, az Index tudósítása szerint.

Az elmúlt időszak magyar gazdasági teljesítményét legnagyobb súllyal a fogyasztás bővülése pumpálta felfelé. A keresetek növekedése kétszámjegyű, költekeznek is a családok szépen, ami persze felfelé húzza a GDP-t is. A felületes szemlélők azonban már nem gondolnak arra, nem pusztán arról van szó, hogy a boltosnál szépen csörög a kassza, azért a kereskedőnek is van munkája és ráfordítása, költsége is bőven. A polcra való árut meg kell venni a termelőtől, gyártótól, ami a legnagyobb ráfordítás a boltban. Ki kell fizetni a bért is, az a boltokban is szépen emelkedett eddig, sokkal gyorsabban, mint az árbevétel, és minden más működési költséget is. És az áfával is el kell számolni, a nagyobbrészt 27%-os kulcs szépen hoz a költségvetés konyhájára is. Egyébként ez is versenyképességi tényező.

A nyugtát bogarászva a boltban hagyott pénznek mindössze a negyede a kereskedőé az átlagot tekintve, a többi a már említett módon a beszállítóké és az államé. 2017-ben a 10.426 milliárd forintnyi kiskereskedelmi forgalomból 2.710 forintja maradt a boltosnak kifizetni a különféle költségeit, ráfordításait.

Bolt és bolt nem egyforma

A legutóbbi statisztikai adatok szerint a boltok száma 132 ezer. Ebből 71 ezer olyan, ahol ez az egy szem bolt a vállalkozóé, ennyi az egy boltból álló vállalkozások száma a kiskereskedelemben. Már ebből is kitűnik, hogy a túlnyomó többség kisvállalkozás. A nagyobb láncok közül, akik húsz boltnál többel ügyködnek, 138 a számuk, 11 ezer bolttal. Ebben a körben nem csak multi, hanem nagyobb hazai láncok is benne vannak. A külföldi tulajdonú boltok száma egyébként 10 ezer körül mozog, de köztük is vannak kisebbek.

A versenyképesség oldaláról nagyok a különbségek a boltos világban. Elöljáróban azért meg kell jegyezni, hogy a boltos kiskereskedelem sajátossága szerte a világban, hogy mindenütt fellelhetők egymás mellett a kisebb és nagyobb boltok, az arányok persze országonként eltérőek. És a kisbolt mindenütt eleve hátránnyal indul, persze nem mindegy, hogy ez mekkora.

A magyar boltos világ gondja, hogy bár a kormány próbálta egyes adminisztratív korlátozásokkal fékezni a nagy láncok terjeszkedését, önmagában ez semmit sem segített javítani a kisboltok versenyképességét. Pedig ez nagyon rájuk férne, hiszen a digitalizáció előnyeit most nem is mérlegelve (a pénzügyminiszter szerint sokuknak még honlapja sincs) már az is sokat számít, hogy a meglévő, de sajnálatos módon sokszor elavult eszközeiket milyen költségekkel tudják működtetni (például hűtőberendezés, szállítóeszköz), vagy például van-e pénzük vonzóbbá tenni egy kirakatot.

És a bérköltségeket sem bírják sokan, ezért is látni sok "rögtön jövök" táblát a kisboltokban, ami annak a mutatója, hogy ott már csak egy eladó dolgozik (vagy maga a tulajdonos). A boltmegszűnések száma pedig nem csak arra utal, hogy elaprózott a magyar bolthálózat, hanem arra is, hogy versenyképességben gyengék a kicsik, évente több ezer bolt zár be végleg (az elmúlt öt esztendőben 16 ezer).

Tehát lenne mit javítani a kisboltok versenyképességén, pénzt adva például a technikai fejlesztésekre (és igaza van a pénzügyminiszternek, bár apróságnak tűnik, de sok esetben még egy ügyes honlap is segítség lehet), de az adókedvezmény is rájuk férne. A kata, kiva nem kereskedelemre szabott, a már említett nagy beszerzési költségarány mellett, de egy kisboltos átalányadózás sokaknak segítség lenne, az eddiginél nagyobb járulékcsökkentésről, több kivételről nem is beszélve (még mindig jobb, ha valaki kevesebb járulékot fizet, mint ha semmit, mert be kell zárnia).

A legjobban a boltos kereskedők versenyképességbeli különbségeit az egy főre jutó árbevétel mutatja. A blokkk.com gyűjtésében az élelmiszer kereskedők körében ráadásul az általában jobban teljesítő magyar láncok vállalkozásai szerepelnek példaként, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a különbségek ennél nagyobbak. És vannak különbségek a magyar láncokon belül is. A legjobban teljesítő magyar CBA-s Krupp és Társa valamint az Aldi között több mint kétszeres a különbség:

	árbevétel (milliárd forint)	létszám (fő)	forgalom egy főre (millió forint)
CBA
Krupp és Társa	21,3	773	28
Vörösvár	14,8	582	25
Halmschláger	9,4	406	23
CBA-Remiz-Ker	3,2	127	25
+Dick Ker	1,6	79	20
COOP
Unió Coop	30,3	1.663	18
Szolnok-Coop	27,1	1.429	19
Coop Star	19,3	895	22
Univer Coop	11,7	504	23
Móri Áfész	0,4	25	16
Reál Hungária
Élésker	8,8	426	21
Kisalföld	5,6	301	19
Szilvási és Társa	4	247	16
FE-ZO	3,7	141	26
G'Roby Buda	1	41	26
multi láncok
Aldi	170	2.561	66
Penny Market	212	3.408	62
Spar	478	12.814	37
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül

A multi láncok közül eddig az Aldi, a Penny és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018 július 27.)

Boltos bérharc: a kicsik nyögik majd a legnagyobbat

Van már 2019-es költségvetési javaslat, megszólaltak szakszervezetek is. Az egy főre jutó bérköltség és árbevétel is jelzi, hogy a kis bolt nagy bajban van, 2019-ben pedig nagyobb béremelést nem bír el. Az Aldi egyébként a részmunkaidejével is a legtöbb bért adja. A részmunkaidő ellen ágálni nem szerencsés, a nyugdíjasok imádni fogják. A nagyobb magyar boltosok azért tudnak nyújtózkodni a bérekben is.

A 2019-es költségvetés tervezete 4,1%-os gazdasági növekedés mellett a családi költekezés 4,8%-os emelkedésével számol. A családi költekezés azért fog gyorsabban nőni a gazdaság teljesítményénél, mert továbbra is nyomni fogja a gazdaságot a munkaerőhiány, így a béreket, kereseteket előreláthatóan közel 10%-kal, a gazdaság teljesítményénél nagyobb ütemben kell emelni 2019-ben is. Ez persze csak az átlag lehet majd.

Kérdéses jelenleg ugyanakkor, hogy a kisvállalkozások számára súlyos terhet jelentő eddigi minimálbér emeléseket milyen további ütem követheti 2019-ben.

Bizonytalanságok egyébként azért vannak, hiszen a költségvetés tervezete egy nyugodtabb külgazdasági környezettel (forint árfolyammal és világpiac kőolajárral) számol, miközben a jelek azért mást mutatnak jelenleg.

Boltos bérbajok

Az elmúlt három esztendőben a boltos világnak is követnie kellett a béremelési hullámokat, különben szétszéledtek volna a bolti dolgozók. Jókora különbségek alakultak ki ugyanakkor a nagyobb teljesítményre képes nagyáruházak és a kisboltok között. Az egy főre jutó árbevételben a legnagyobb magyar láncok nem tudtak a 30 millió forint/fő határ fölé menni (vigyázat, ez csak a kiskereskedelemre vonatkozik, a nagykereskedelemben, a viszonteladókat kiszolgálóknál más határvonalak rajzolódtak ki). A multik viszont felette mozognak, de ott is nagy a szórás, ami a bolt jellegétől is függ, hiszen ahol van csemegepultos kiszolgálás például, ott érthető okok miatt több munkaerő kell ugyanakkora forgalomhoz.

És a boltláncok teljesítménye meghatározza a bérfizetési lehetőségeket. Az egy főre jutó bérköltséget is több tényező befolyásolja, például a fizikai dolgozók aránya, az egyes boltos munkafolyamatok jellege (például van, aki weben is kereskedik a boltja mellett, vagy kisebb arányban ugyan, de nagykereskedik is valamennyit).

És a részmunkaidővel semmi baj, szerte a világban a kereskedelemben ez egy bevett módszer. A dolgozók egy része igényli is ezt, hiszen tanulás, vagy család mellett ez kapóra is jöhet. Főleg, ha részmunkaidőben is sokat lehet keresni. A négy főnél nagyobb boltok körében egyébként a 145 ezer fő fizikai dolgozóból 34 ezer fő a részmunkaidős, tehát messze nem csak a diszkontok alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. És mivel mindenki, részmunkaidős és nem részmunkaidős boltos is szép számmal hirdet állást, lehet válogatni.

Ráadásul éppen most ágálni a részmunkaidő ellen nem túl szerencsés: a nyugdíjas foglalkoztatás ösztönzése, ami nagyon is helyes lépés, pont a nyugdíjasok körében lehet a legvonzóbb, főleg azért, mert így marad idő például az unokákra is.

Végül az a kép rajzolódik ki, hogy bérben is vannak tehát különbségek jócskán, azzal, hogy a nagyobb magyar boltosok nem szakadtak le. A Reál az egyetlen, ahol a véletlenszerűen kiragadott kiskereskedőknél az átlagkereset nem tudott 200 ezer forint fölé menni, de itt vannak a legkisebb boltok, akiknek a legszűkebb a mozgásterük.

Mindez pedig a nagy munkaerőhiány közepette azt jelzi, hogy a bérversenyt - ami egy költségnövekedés - nem fogja bírni minden boltos, hiszen aki nem tud több bért fizetni, attól egy idő után elpártolhat a dolgozója, új meg aligha fog odamenni:

	árbevétel (milliárd forint)	létszám (fő)	forgalom egy főre (millió forint)	bérköltség (milliárd forint)	bérköltség egy főre/hó (ezer forint)
CBA
Krupp és Társa	21,3	773	28	2,1	231
Vörösvár	14,8	582	25	1,4	203
Halmschláger	9,4	406	23	0,8	162
CBA-Remiz-Ker	3,2	127	25	0,2	153
+Dick Ker	1,6	79	20	0,2	178
COOP
Unió Coop	30,3	1.663	18	3,9	196
Szolnok-Coop	27,1	1.429	19	3,4	201
Coop Star	19,3	895	22	2,3	215
Univer Coop	11,7	504	23	1,3	218
Móri Áfész	0,4	25	16	0,1	230
Reál Hungária
Élésker	8,8	426	21	1	195
Kisalföld	5,6	301	19	0,7	188
Szilvási és Társa	4	247	16	0,4	139
FE-ZO	3,7	141	26	0,3	188
G'Roby Buda	1	41	26	0,1	162
multi láncok
Aldi	170	2.561	66	10,6	345
Spar	478	12.814	37	38,7	251
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint, bérköltség: egyéb kifizetés és járulék nélkül

A multi láncok közül eddig az Aldi és a Spar tette közzé 2017-es beszámolóját, a Penny még nem, a többiek (Auchan, Lidl, Tesco) pénzügyi fordulónapja nem december 31., hanem későbbi.

(blokkk.com, 2018. június 19.)

Magyar láncok: versenyképességben nagy a hátrány

Versenyképességben tetemes a magyar boltláncok hátránya. Az egy főre jutó árbevételt nézve két-háromszoros a lemaradás, ezért is csökken a kisboltok száma. A céges üzleti beszámolók olyat is elárulnak, amit a rangsorok nem. A végeredmény: versenyképességben kicsik még a nagyok is. Ráadás: nem is tudni, mennyi a magyar láncok forgalma.

Nagy gond a kisbolt, hiszen 2017-ben a teljes bolti kiskereskedelemben négyezerrel, az elmúlt öt esztendőben több mint húszezerrel csökkent a számuk, ami jelenleg 125 ezer (élelmiszer, iparcikk és benzinkút együtt). Ezen belül az élelmiszerboltok száma 2017-ben ezerrel, öt év alatt pedig közel négyezerrel esett vissza, 40 ezer alá csúszva. És a három nagy magyar láncnál (CBA, COOP, Reál Hungária) is háromszázzal kevesebb bolt van.

Mennyi is a magyar láncok piaca?

A Coop láncnál a 2017-es rangsor összeállításakor (Trade Magazin) most derült ki első alkalommal pontosan, hogy a 4.910 hozzásorolt boltból 2.347 "nem Coop kisbolt". Eddig ilyen megoszlást nem jelzett a toplistákban a Coop (ő adja meg az adatokat), így viszont felvetődik a kérdés, hogy a "csoportszintű árbevétel", a 2017-ről jelzett 604 milliárd forint hogyan is oszlik meg: csak a 2.563 a közös rendszerhez tartozó Coop bolté, vagy a többieké is. Versenyképességi oldalról ez nagyon nem mindegy.

De hát a CBA-nál is feltehető hasonló kérdés, hiszen a több mint kétezer boltból ezer felett mozog a CBA Cél, Partner boltok száma, akik nem tagjai a franchise rendszernek. A CBA 508 milliárd forintos forgalmában így akkor mi van benne? Csak kiragadott példa, hogy a CBA Prímája már külön honlapon érhető el, ami jelzésértéknél feltehetően több.

A Reál egy lazább tömörülés, nem franchise, így áttekinthetőbbek az egyébként a toplistában csak becsült adatok. De ott is megoszlanak valamennyire a boltok, feltehetően a közös beszerzés a gyártóktól már jóval kisebb körre szűkül.

A versenyképesség egyik mércéje: az egy főre jutó árbevétel

Már korábban is rávilágítottunk arra, hogy az egyik versenyképességi mutató, az egy főre (foglalkoztatottra) jutó forgalom alapján hatalmas a különbség a magyar és a multi boltláncok között. A döntő ok az, hogy a multi láncok nem elaprózottak, egységes a beszerzési és a logisztikai rendszerük, nagyobb a boltok alapterülete, mindez jelentős költségmegtakarítási tényező. Kisebb beszerzési árat tudnak elérni a beszállítóknál (még a Józsefvárosi piacon is a "sok" az olcsóbb), és mivel minden egyes darab termék kiszállítása a boltba egységes rendszerben zajlik, mindez sok megtakarítást hoz a konyhára.

A pontosság kedvéért az egy főre jutó árbevétel összehasonlításában nem a különféle ranglistákat vettük alapul, hanem a magyar láncok láncszemeinek - a társulások tagvállalkozásainak - hivatalos üzleti beszámolóit. Ebből rögvest kiderül, hogy a láncok nagyobb boltos tagjai (akik kizárólag, vagy nagyobb részt a lakosságot szolgálják ki a boltba, viszont nagykereskedelmet, más vállalkozás kiszolgálását legfeljebb kisebb súllyal végeznek) éves árbevételben alig érik el a 30 milliárdos határt. Mi most két ilyen coopos vállalkozást találtunk (vigyázat, nettó árbevétel alapján), a jellemző a 10-20 milliárd forint körüli forgalomnagyság. Persze, megnéztünk kisebb lánctagokat is.

A többé-kevésbé véletlenszerűen kiválasztott magyar boltos vállalkozások nagysága - hazai viszonylatban ők a legnagyobbak - is nagy elaprózottságra utal. Ez is nehezíti például a boltra szállítás szervezését, hiszen egy láncon belül más az igénye egy 30 milliárdos, vagy egy néhány százmilliós boltcsoportnak. Tehát jelentősek a láncokon belül a szervezeti különbségek is.

Önmagában ráadásul a nagyobb alapterület még nem elégséges gyógyír, ha a logisztikai háttér, az árubeszerzés és az informatikai hálózat szakadozott.

Végül a legfontosabb, hogy az egy főre eső árbevételben minden magyar tagvállalkozás 30 millió forint alatt mozog, első pillantásra a CBA hozza a legtöbbet, de hát a multiktól azért messze vannak. A Coop inkább a 20 millió forint egy főre jutó árbevétel körül szóródik, a Reálnál pedig akad 15-16 millió forint körüli is. Megint vigyázat: ilyen lehet másnál is!

Eddig egyébként csak a listában feltüntetett Aldi és Spar 2017-es üzleti beszámolója érhető el, ezért most a többi multival nem foglalkoztunk. A korábbi, a 2016-os mutatók alapján ott is nagy a szóródás és nem is az Aldi volt a legjobb, hanem a Lidl.

Az összehasonlításban ugyanakkor figyelembe kell venni a bolt, az áruház jellegét is, hiszen a szupermarket eleve munkaerőigényesebb (van benne csemegepult és szélesebb a választék, mint egy diszkontban), de hát a vásárlót sok esetben csak az ár érdekli.

Vannak tehát különbségek jócskán:

	árbevétel		létszám/ezer fő		forgalom/egy főre
	2017	2016	2017	2016	2017	2016
CBA
Krupp és Társa	21,3	20	773	805	28	25
Vörösvár	14,8	14,4	582	612	25	24
Halmschláger	9,4	9,3	406	421	23	23
CBA-Remiz	3,2	3,2	127	141	25	23
Dick Ker	1,6	1,5	79	77	20	19
COOP
Unió Coop	30,3	28,5	1.663	1.590	18	18
Szolnok-Coop	27,1	25,2	1.429	1.411	19	18
Coop Star	19,3	17,7	895	895	22	19
Univer Coop	11,7	11,3	504	515	23	22
Móri Áfész	0,4	0,4	25	26	16	15
Reál Hungária
Élésker	8,8	9	426	427	21	21
Kisalföld	5,6	5,5	301	294	19	19
Szilvási és Társa	3,8	4	247	238	15	17
FE-ZO	3,7	3,8	141	146	26	26
G'Roby	1	1,3	41	50	26	26
multi láncok
Aldi	170	134	2.561	2.144	66	63
Spar	478	438	12.814	12.705	37	34
Elektronikus Beszámoló Portál, forgalom: nettó, milliárd forint, létszám: összes foglalkoztatott, egy főre jutó forgalom: millió forint

De miért is: nagyon elaprózott a hálózat

Okkal vetődik fel, vajon miért maradnak le a magyar boltok, miért is csökken folyamatosan a boltok száma, főleg akkor, amikor bővül a forgalom.

Az okokat nézve az első az éles piaci verseny. A nagy multi áruházláncok az elmúlt évtizedekben folyamatosan építették ki hálózatukat, most éppen a diszkontok erősítenek folyamatosan, korábban a hipermarketek építkeztek sokat. És persze az ő körükben is voltak vesztesek, hiszen 2012 tájékán a Profi, Match, Cora csoport ki is vonult a magyar piacról. Áruházaik ide is (CBA-hoz, Coop-hoz), oda is (Auchanhoz) vándoroltak. De versenyképességben a már jelzett teljeskörű szervezettség miatt eleve nagy az előnyük.

A magyar láncok erejükhöz mérten próbáltak felzárkózni, folyamatosan fejlesztették saját hálózatukat, a boltok egy részének lemorzsolódása ellenére is. A CBA például a kilencvenes évek elején a "semmiből" nőtt ki. Az utóbbi években valamennyien a nagyobb alapterület irányában próbáltak nagyobbat nyitni, nem véletlenül. A Príma, a Szuper, a Prémium boltkategóriák jelzik is ezt. Akadnak jól teljesítő boltok is, a már említett sajátosságokat is figyelembe véve. De úgy tűnik, mindez láncszinten még mindig kevés.

(blokkk.com, 2018. június 6.)

Magyar láncok: a fittség ára a fogyókúra

A CBA, a COOP és a Reál Hungária bolthálózata háromszázzal csökkent 2017-ben. Az élelmiszeres piac 6%-os folyóáras átlagos növekedését egyikük sem érte el. De nehezebb is nekik, fogyókúra nélkül pedig nem is bírják.

A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt a különféle értékelések, mérlegek is. Az egyik hagyományos, egyébként a legátfogóbb boltos rangsor a Trade Magazin összeállításában nem csak az élelmiszerboltok forgalmát, hanem az egyes láncok botjainak számát is bemutatja. Ez fontos információ, hiszen nem közömbös az értékelésekben, hány bolttal is ügyködik egy-egy lánc. Persze, egyebek mellett az is számít, milyen nagyok a boltok, hiszen például az Auchan 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Penny kétszáznál több diszkonttal. És a kisbolt-nagybolt versenyképességének különbözősége éppen a legnagyobb gondja a magyar láncoknak.

Kíméletlen a nyomás: a legtöbb nyűg a kisboltokkal jár

De hát az alaposságnak megvan a maga folyománya is, főleg, ha a 2017-es mutatókat összehasonlítjuk az előző évivel, vajon mi is változott. Elöljáróban azonban meg kell jegyezni, hogy a kisbolt jár a legtöbb munkával és a legnagyobb költségekkel. Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami például irdatlan fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal. és a szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban.

De hát a vásárló nagyon szigorú, válogat is sokat. A boltok között is. Az eredmény pedig az, hogy miközben 2017-ben az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzzel számolva - 6%-kal nőtt, a Coop-nál 4%-kal, a Reál Hungáriánál 2%-kal és a CBA-nal 1%-kal emelkedett. A három lánc egyébként ezerötszáz milliárdot visz a 4.800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30% feletti részesedést jelent. De hát a multik gyorsabban nőttek, ami viszont némi újabb arányvesztést jelent.

CBA, Coop, Reál: háromszáz bolttal kevesebb

A láncok, amikor a boltjaikról beszélnek, igyekeznek minél szélesebb hatókört bemutatni. Ez nem véletlen, hiszen például a közös beszerzésben a beszerzési ár ettől nagyon is függ, a toplista pedig, ha pontos, akkor egy fontos üzenet a beszállítóknak is.

Fontos az is a magyar láncoknál, hogy mindenütt vannak franchise partnerek, vagy a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda, de többel nem (egyszerűbben: csak vásárolnak a láncok nagykereskedéseiben, kisebb, nagyobb gyakorisággal).

Az előbbiek alapján például a CBA-nál ezer körül, a Coopnál két és félezer körül mozog a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog. Bökkenő a tisztánlátásban, hogy a Coop a korábbi években nem adta meg a lánchoz szorosan nem tartozó boltjainak számát, így nála csak az "összesen" alapján lehet figyelemmel kísérni a változásokat, de ők kijelentették, hogy zártak be boltokat 2017-ben. A 2017-es rangsorhoz a CBA és a Coop adott adatokat, a Reálé viszont becsült adatok. Hát, ilyen is van.

Mindent egybevetve, már amiről van információ, végül az rajzolódik ki, hogy a magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma. Ez a boltszámban 3%-os csökkenés. Ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben: aki nem szedte össze magát, ami sokszor lehetetlen, az bármennyit koplalt is, végleg tönkrement.

A magyar láncok körében a boltmustra végeredménye a következő:

magyar láncok boltjai	2016	2017	változás
CBA	2.177	2.086	- 91
Príma, Cent, CBA	1.031	995	- 36
Cél, Partner	1.146	1.091	- 55
Coop	5.012	4.910	- 102
lánchoz tartozó	.	2.563	.
lánchoz nem tartozó	.	2.347	.
Reál	2.185	2.049	- 136
Reál Élelmiszer	570	490	- 80
Reál Pont	1.615	1.559	- 56
Összesen	9.374	9.045	- 329
KSH, Trade Magazin,

(blokkk.com, 2018. június 3.)

A boltbezárás tartja a lelket a boltos világban?

Az elmúlt években ötödével nőtt a boltos forgalom, miközben húszezerrel csökkent a boltok száma, a foglalkoztatottak száma viszont nem változott. Az MKIK szerint van munkaerőforrás a boltbezárásban is, közben pedig az agrárminiszter boltokat venne. Folyik a főzőcskézés a konyhában.

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva sok más kérdés mellett rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány, ami - tesszük hozzá mi - nagyon is igaz a boltos világra is. A munkaerőhiány orvoslásának egyik forrása az MKIK elnök megítélése szerint ugyanakkor a mikrovállalkozók egy szűk köre lehet, akik "egyik napról a másikra élnek", és a közterheket is nehezen tudják fizetni. Van ilyen a kereskedelemben is, tesszük hozzá megint.

A boltos kereskedelemben a statisztika szerint az elmúlt öt esztendőben összesen több mint 20 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. Ez a legszűkebben mérve is legalább 20 ezer embert jelent, akiknek megszűnt a foglalkoztatási lehetősége a boltokban. A tönkremenetel utolsó pillanatában általában már csak egy-egy ember marad a boltban, hiszen a létszámmal is spórolni kell.

A tönkrement boltok vállalkozóinak, dolgozóinak nyomon követése nyilván nehéz, hiszen arról nincs nyilvános adat, hogy vajon egy-egy bezárt bolt emberei merre veszik útjukat a foglalkoztatás világában, hiszen maradhatnak a szakterületen belül, vagy szedhetik a sátorfájukat és vándorolhatnak másik ágazatba, vagy éppen külföldre is. Az összesített végeredmény azonban már ismert, ez pedig a foglalkoztatottak száma, ami összességében - nagyságrendjét tekintve - nem változott semmit az elmúlt években, 2018 elején 367 ezer fő volt. Ez viszont azt jelenti, hogy a boltbezárás révén szabaddá váló legalább 20 ezer foglalkoztatott nyomán (amibe a vállalkozó és az alkalmazott is beleszámít) a létszám nem nőtt. És persze, lehetne nagyobb is a baj.

Lényeges kérdés ugyanakkor a létszám oldaláról is, hogy a boltos világ is átrendeződik, a nagyobb alapterületű egységek súlya és a webkereskedelem is. Ezekben azonban a korszerű technológia, műszaki berendezés, logisztika ugyanakkora forgalomhoz már nem igényel ugyanannyi embert, mint a kisebb bolt. Pontosan ebben rejtőzik a versenyelőnye (a kedvezőbb beszerzési ár mellett), tehát egy az egyben nincs is szükség feltétlenül ugyanannyi munkáskézre. De a növekvő hálózatok és a bővülő piac nyomán azért folyamatosan keresik a friss munkaerőt ők is.

A végeredmény tehát, hogy a bezárt boltok legalább 20 ezer embere valahol nagyon kellett a munkaerő piacnak, de a munkaerőhiányt nem enyhítette. Nélkülük persze lehetett volna nagyobb is a baj a munkaerőpiacon.

CBA, COOP: ők is kisebb pályán játszanak

A legnagyobb hazai láncoknál is van boltszám csökkenés.

A legnagyobb hazai láncok közül a CBA három ágon fut. A hagyományosnak számító CBA franchise rendszer boltjai mellett a Príma áruházak láncolata és a webshopja is ott van. A hagyományos CBA boltok száma csökkent valamelyest az elmúlt években, de Príma áruházból is kevesebb van. Néhányat bérbe adtak a Lidlnek, az Auchannak és a Sparnak, a honlapjukon nyilvántartott a Príma boltok száma pedig 120. Korábban viszont ez több volt (a Trade Magazin rangsora szerint 2015-ben 140).

A COOP lánc pedig legutóbb, május 23-i közgyűlése nyomán arról adott hírt, hogy a munkaerőhiány, a kistelepülések korösszetétele és jövedelmi viszonyai kihívást jelentenek ma és a jövőben is. Ezzel összefüggésben a boltösszetétel jelenlegi trendje a hálózaton belül a nagyobb méretű üzletek felé tolódik el, emellett az élelmiszer-kereskedelem egészét érintő kistelepülési nehézségek az üzletek számának kismértékű csökkenését hozta. Tehát boltokat kellett bezárniuk a kistelepüléseken, nem csak egyes hétköznapokon, hanem végleg.

A diszkontok, a Spar, vagy az Auchan közben folyamatosan fejlesztik hálózatukat.

Főzőcskézés

Időközben Nagy István agrárminiszter úgy nyilatkozott, hogy az agrártárca révén ösztönzött integrációk működésének eredményeként előbb a feldolgozók, húszéves távlatban pedig már a kiskereskedelmi láncok is termelői tulajdonban lesznek.

Kérdés persze, hogy melyik láncra, vagy csoportra gondolt. És húsz év nagy idő, így az is kérdés, hogy a boltos világ merre mozdul a földkerekség fejlett térségein. A magyar boltos világ eddig ezeket az irányokat követte, ami persze nem volt kötelező. De hát végső soron a vásárló döntött arról, hogy hol és hogyan szeretne vásárolni. Ez a rend viszont nem sokat változhat a jövőben. Persze, nem a tulajdonos kiléte számít a vásárló szemében, hanem az, mit és milyen körülmények között kínál a boltjában a vállalkozó. És mennyiért.

(blokkk.com, 2018. május 28.)

A magyar láncok is csak nyöszörögnek

A CBA-nak csökkent, a COOP-nak és a Reálnak alig nőtt a bevétele az elmúlt öt évben, de a 20% körüli fél évtizedes élelmiszer áremelkedést is mérlegre téve mennyiségben - kilóban, literben, darabban - számolva kivétel nélkül kevesebb árut értékesítenek, mint régebben.

A legnagyobb magyar üzletláncok az élelmiszerkereskedelemben ügyködnek. A top3 a CBA, a COOP és a REÁL. A CBA 1992-ben alakult, 2001-ben már a nemzetközi porondra is kilépett. A COOP a régi áfészes idők terméke, a REÁL pedig 2001-ben szerveződött. Elöljáróban meg kell jegyezni, hiba lenne elvitatni azt a teljesítményt, amely ezeknek a láncoknak a felépítéséhez és működtetéséhez kötődik. De hát a piac az piac, ahol az eredmény is számít, sőt.

Sok változást éltek meg a magyar láncok, így kiválások, felvásárlások is tarkították tömörüléseiket az elmúlt években, a nagyobb tulajdonosok pedig időnként belecsipkedtek a kisebbekbe, a saját hálózatukon belül is. A legnagyobb fogás talán az lehetett, amikor a COOP 62, a CBA pedig 48 Match és Profi üzletet vett meg 2012-ben, melyek egy 50-60 milliárdos piacot fedtek le. A legpikánsabb pedig, hogy a CBA Príma boltjai nemrégiben elhagyták az abc első három betűjét az üzletek felirataiból.

A döcögős tempónak persze a fő oka a piaci környezet, mivel az élelmiszer piac egyrészt nehezen mozdul (bármilyen irányban is), másrészt Magyarországon is éles a verseny a nemzetközi áruházláncokkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. Úgy tűnik, a 2012-től élő pláza-stop, vagy a korábbi étkezési utalványháború nem sokat hozott a hazai láncok konyhájára, de az sem zárható ki, hogy lehetett volna rosszabb is.

Valamennyi hazai láncra jellemző, hogy a holdudvar jelentős része , vagy éppen zöme kis alapterületű üzlet, melyek üzemeltetése mindenütt a világon drágább a költségeket tekintve, ami jelentős hátrány. Jellemző ugyanakkor az is, hogy mindannyian bátran kanalaznak a nagyok tányérjából, így a beszállítóktól ugyanúgy elkérik a különféle áruházi reklámok, szolgáltatások sokmilliós díjait, mint a multi láncok (persze, a reklámnak nem csak díja, hanem költsége is van, ezt azért hozzá kell tenni). A beszerzési árakat is lefaragják a nagyság okán, ami a piacon természetes is, így jut előny nekik is. Mindegyik hazai láncnak vannak saját márkás termékei is, ami ugyancsak a jobb üzlet egyik mellékvágánya.

A rideg számokat tekintve a CBA-nak 10%-kal esett öt év alatt a forgalma, ezzel együtt pedig negyedével megcsappant az üzleteinek száma (ami akár egy tisztulás is lehet a versenyképesség javítása irányában). A COOP udvariasan hozza évről-évre a maga számait, de a falujárók látják, milyen sok a régi áfész üzletekben a kínai bolt. A REÁL számlájára is elkönyvelhető egy minimum, de mindez édeskevés, ha az élelmiszerek fél évtizednyi drágulását is hozzátesszük a mérleghez, ami bizony ötödével kisebb eredményt jelent mennyiségben (szaknyelven: volumenben), valamennyi piaci szereplő számára:

	2010.		2014.		változás
	bevétel	boltszám	bevétel	boltszám	bevétel	boltszám
CBA	555	3.072	505	2.289	- 50	- 783
COOP	510	5.250	560	5.370	+ 50	+ 120
REÁL	360	2.320	379	2.300	+ 19	- 20
együtt	1.425	10.642	1.444	9.959	+ 19	- 683
Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

Trade Magazin, bevétel: milliárd forint, boltszám: darab

(blokkk.com, 2015. augusztus 21.)

24%-kal drágább a sertéshús: az ártábla, vagy a zászló legyen előrébb? 260-280 forint árkülönbséget észrevesz a vásárló, most ennyi az árugrás a húspultban. Következik: baromfihús?

2020 január 15-től a húspultokban fel kell tüntetni a sertéshúsok származási helyét. A 200 négyzetméternél kisebb boltokban csak szöveges formában, a nagyobbakban a származási helyet jelölő nemzeti színű zászlócskával is. A cél az, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a magyar sertéshúsra, nyilván azért, hogy többet vásároljanak belőle, mondják a húsosok.

De minek ehhez zászló

Erősebb reklámhoz akkor nyúlnak a piacon, ha nyomatékosan fel akarják hívni a figyelmet egy termékre, vagy szolgáltatásra. Például egy új termékféleség esetében ez teljesen természetes húzás a piacon. Vagy például még az akciózás sem megy annyira reklám nélkül.

Végül sok ok miatt is bedobják a reklámot, ha nagyobb forgalmat szeretnének a cégek, a piac természete már csak ilyen. Van is reklám bőven. A sertéshúsos termelőket is ilyesféle szándék vezérelte a zászlós ötlet kiagyalásakor, amiben önmagában semmi kivetnivaló nincs.

Némi csavar azért van a dologban, több is.

Létezik egyébként egy régebbi agrárpiaci rendelet, ami szabályozza az élelmiszerféleségek eredetjelölését, ha saját szándékuk alapján fel akarják tüntetni a magyar, vagy hazai jellegét egy étekféleségnek. De hát ez nyilván csak az előrecsomagolt élelmiszereknél használható fegyver, a csomagoláson. És önkéntes.

Húspiaci látlelet

A húsosok nyilván jól felfogott saját érdekükből kiindulva nagyobbat akartak dobni, ezért megcélozták a boltok húspultjait. És a rendelet születésekor - néhány hónappal ezelőtt - már azért sejthettek valamit a sertéspiac várható alakulásáról, amiben szükségét érezhették a fegyverforgatásnak. Idézzük őket röviden.

2019-ben a sertés és sertéshús piac évtizedek óta nem látott helyzetbe került. A probléma gyökere az afrikai sertéspestis. A világ sertés állományának közel felével rendelkező Kínában megközelítőleg a sertésállomány 30-40%-a pusztult el, vagy került kényszervágásra. Kína jelentősen növelte importigényét és keresletével felverte a világpiacon a hús- és sertésárakat egyaránt. Az EU az egyik meghatározó forrása lett a kínai sertéshús importnak. 2019 szeptemberéig 1,5 millió tonna sertéshúst szállítottak ki az EU-ból Kínába, ami 55%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ennek eredményeként az EU-ban drasztikus áremelkedés ment végbe az élősertés piacon.

És a lényeg, még ugyanonnan. A magyar sertéshúspiac teljesen integrálódott az EU piacba és a vágósertés piacon a hazai ármozgások lekövetik az uniós árak változását.

És ami még durvább, 2019 novemberében a vágósertés felvásárlási ára 507 forint volt, 43%-kal több az egy évvel korábbinál Magyarországon. És a húsosok egy-két évig elhúzódó folyamatra számítanak.

Mindez látszik a legfrissebb fogyasztói árstatisztikában is, hiszen a KSH mérése szerint a sertéshús bolti ára 24%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál 2019 decemberében.

A boltokban a csontozott rövidkaraj ára 1.750.- forint, a sertéskarajé 1.550.- forint volt 2019 utolsó hónapjában. Egy évvel korábban ezek az árak 1.470.- és 1.210.- forintot mutattak. És a vásárló bizonyára észreveszi azt a 260-280 forint árkülönbségeket, hiszen például az alacsonyabb árszinten mozgó burgonya, zöldségféléknél nagyon is kiszúrta az ezeknél kisebb léptékű árugrásokat.

Ha drágább valami, akkor abból kevesebbet vásárol a vásárló

A piaci tapasztalat az, hogy ha valamilyen élelmiszernek nagyot ugrik az ára, akkor abból kevesebbet vesznek a vásárlók, főleg akkor, ha találnak helyette valami mást is a pultban.

Nyilván a zászlócskákkal az árugrásokat szeretnék elfedni a hústermelők.

Igaz, a sertéshús az sertéshús, a maga elfedhetetlen jellegzetességeivel együtt. De hát ha nagyon drága, akkor csak oldalra is pillant a vásárló, mi van még. és akkor megakadhat a szeme a baromfihúson, ahol csak 2% volt az áremelkedés. És a két húspiac nagysága között nagyjából 20% a különbség, tehát esszük ezt is, azt is.

Ha pedig azt nézzük, hogy egy kiló csontozott rövidkaraj 1.750 forint, tőle nem messze pedig egy kiló csirkemell filé (csont és bőr nélkül) 1.370.- forint, akkor nem is olyan nehéz egy oldalpillantással átsiklani a zászlók felett a baromfihúsok halmazára.

A baromfihúsosok is fontolgatják a portékáik felzászlózását a húspultokban, de hát nyilván most kivárnak. És hát igen, közben felütötte fejét a madárinfluenza nálunk is.

Nem jó nyilván sem a sertéspestis, sem a madárinfluenza.

Azért a zászlócskákkal is lehet még némi bonyodalom

A - nevezzük így - zászlós rendelet lényege, hogy a húspultban a sertéshús származási helyét minden boltban fel kell tüntetni feliratozással (a darálthús és a húsnyesedék kivételével). Zászló csak a 200 négyzetméternél nagyobb boltban kell, ott viszont már belép az állattartás helye és a vágás helye is, mint a vásárlónak szóló információ kötelező feltüntetése, ha az más, mint a származási ország. Így lehet két zászló is a pultban. De hát az azért nem egyértelmű, hogy az állattartás és a vágás helyét szövegesen is fel kell-e tüntetni, vagy elég a zászló. És akkor ha nem magyar, akkor milyen is az a lobogó.

És hogy hova tegyék a boltosok az új feliratokat és a zászlókat? Ott a pult elején az árcédula (vagy pontosabban ártábla) mellé. De melyik oldalára is.

És a boltos is tud helyezkedni. Reklámtan, hogy nem mindegy a feliratok sorrendje sem. Ha az olvasás sorrendjéből kiindulva balról indulunk a tájékozódásban, melyik a jobb: ha az ártábla, vagy a zászló van elől. Itt azért összefuthat a boltos és a húsos érdek, fogyjon minél több.

Lesz mit nézegetni bőven. Egészen addig, ameddig lesz elég sertéshús a hazai piacra, horror árak nélkül. Hiszen ilyen forint árfolyam mellett nagyon is megéri az export. Volt már például tejhiány is Magyarországon.

(blokkk.com, 2020. január 15.)

Téli vásár: viszik, mint a cukrot

Január első napjaiban is rohannak a vásárlók a boltba, hiszen az év elején végigsöpör a téli vásár nagy hulláma. A vásárló spórol néhány milliárdot, a boltosnak meg megy a bolt, hiszen a január, február a legkisebb bevételű hónapok így is. Van mire figyelni.

Két vásárló beszélget: - Te, hogy ez a falatka meleg sapka milyen olcsó! 70%-kal letolták az árát! - Gondolod? - Én a múlt héten vettem pont ilyet pont ennyiért, csak éppen akció nélkül. - Hát azt meg hogy? - Hát nyisd ki a szemed máskor jobban!

Két boltos beszélget. - Mit adsz hetven százalékkal olcsóbban? - Ebben a hidegben? Bármit, csak lépjen már be valaki az ajtón! - Ennyiért nálam összetörik a próbafülkét is! De figyelj, hát nálad nem sok minden olcsóbb igazából...

Egy vásárló és egy boltos beszélget. - Bogaram, a polcon ez ezer forint volt, most meg ezeregyszázat üt be a pénztárgépbe. - Jaj, hát amíg ide tetszett érni, pont akkor változott az ára. Épp most szólt a főnök! - Akkor kérem vissza a pénzem, annyiért nem kell! - Na jó, vigye ezerért.

Karácsonykor állítólag kiköltekeztek a családok, de hát a január eleji leárazási hullámban ennek nem sok nyoma látszik, újra tolonganak a vásárlók a boltokban. A boltos kénytelen kiárusítani, hiszen decemberben az ajándékvásárlás legvégén, az ünnep előtti utolsó pillanatokban is bő kínálattal kell várnia a vásárlót, különben nem megy be a boltba. Válogatás, turkálás nélkül nem megy a bolt. Így viszont ami megmaradt, azt most el kell valahogyan elsózni.

És a január, február az év legkisebb forgalmú időszaka, hiszen nincs olyan ok, ami miatt különben rohanni kellene a boltba a szokásos vásárlások mellett. Hát ezért is indulnak a januári, februári akciók, csilingeljen egy kicsit többet a kassza.

A boltos maga dönt arról, mit, mikor, mennyivel ad olcsóbban. Üzletpolitika kérdése, mivel édesgeti boltjához a vásárlót. Még az időjárás is számít, hiszen ha például hideg van, akkor azért a ruhaboltokban a meleg holmik jobban fogynak, a kelendőbb darabok akár leárazás nélkül is mennek.

Hol mit keres a vásárló

Elsősorban a ruházati boltok az év eleji akciózás terepei, de más iparcikk féleségekből, például műszaki cikkekből, lakásfelszerelési holmikból is a leárazás lehel életet a boltba.

Még az árstatisztika is jelzi, hogy valami történik az árakkal, hiszen januárban-februárban az előző hónapokhoz mért átlagos árszint csökken (tehát nem az előző évhez képest, hiszen a vásárló is azt nézi, mi lett olcsóbb januárban, februárban decemberhez képest). Ilyenkor például a ruházati termékek átlagos árszintje lejjebb csúszik 2-3%-kal. Hogy miért csak ennyivel? Mert nem mindent árazhat le a boltos 30-50-70%-kal, akkor éhen is halna, hanem csak azt, amiből sok maradt a nyakán, és amivel be akarja csalogatni a vásárlót a boltjába.

A vásárló haszna tízmilliárd forint körüli nagyságrendre becsülhető ebben az év eleji vásáros időszakban.

Azért nyisd ki a szemed

Az akciózásnak, a leárazásnak vannak írott és íratlan szabályai is, tehát van mire figyelni, ha valaki vásárlóként akciós árut keres, vagy boltosként akciót hirdet.

Az akció az árengedményről szól. A jogszabályok előírják, hogy a boltos, a szolgáltató köteles azt az árat feltüntetni, amit végül a pénztárban ki kell fizetni. Tehát egy áthúzott régi ár és mellette egy leárazást jelző százalékos mérték kevés, a vásárlónak tudnia kell a pontos árat is.

A boltosok gyakorlata azért az, hogy feltüntetik a régi árat is, persze áthúzva, és a leárazás százalékos mértékét is. Így reklám a reklám. És amelyik vásárló nem rest, persze utánaszámolhat a boltosnak, pontos-e az akciós számvetés.

Ugyanannak a portékának - akciótól függetlenül is - ugyanabban a pillanatban nem lehet többféle ára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámban, reklámújságban, bolti reklámfeliraton, a polcon az árcímkén, a kifüggesztett árjegyzéken, vagy magán a terméken, végül pedig a nyugtán ugyanannak a végső eladási árnak kell lennie. És a lényeg: bármilyen eltérés esetén a vásárló csak a legkisebb árat köteles kifizetni.

Más kérdés természetesen az, ha egy reklámban pontosan megjelöli a boltos a leárazás kezdetének az időpontját.

Van vásárló, aki az akcióban kapkod, micsoda bomba vétel, de ilyenkor is aranyszabály, hogy érdemes több boltot is megnézni, a net, vagy az összegyűjtött akciós újság erre remek lehetőség, erre érdemes időt szánni.

Hát azt meg ki tudja elolvasni

A reklámokban az "akár", "-ig" szócskákra sem árt odafigyelni, egyszerűen azért, mert az már nem virít úgy messziről, mint a leárazás mértékét jelző szám. Kisebb annál. Tehát messziről tűnhet úgy is, hogy minden akárhány százalékkal olcsóbb, miközben nem minden, de az már kisebb betűkkel íródott ki. A vásárlók persze rutinosak, és tudják ezt, de a nagy rohanásban már nem biztos, hogy mindig odanézünk.

És a különböző kuponfeltételekre sem árt odafigyelni, mi, mikor, milyen feltételekkel vásárolható le.

A boltos megteheti, hogy kiköti, több kedvezmény egyidejűleg nem vehető igénybe (tehát egy kedvezményre jogosító kupon bármilyen akciós áru megvásárlására már nem használható fel). Ez nem jogellenes, ha a vásárló előre tájékozódhat erről.

Gyakoriak a különböző időszakhoz kötött kuponos levásárlási lehetőségek. Itt az időszak végére érdemes odafigyelni, amit persze meg is kell jelölnie a boltosnak, szolgáltatónak, de élni is csak addig lehet vele.

Gáz: szaladok, de nyitáskor már nincs

Csalóka is lehet a csalogató reklám. A legnagyobb csalódás, ha az akció első napján már nyitáskor sincs ott a hőn áhított árucikk a boltban. Vagy nagyon is hamar elkapkodják. A boltosnak viszont előzetesen számolnia kell, hogy a meghirdetett árengedmény milyen forgalmat vonzhat és megfelelő árukészlettel erre fel is kell készülnie. Ha előre látható, hogy a meghirdetett akcióhoz kevés lesz a készlet, vagy a beszerzés pótlásának lehetősége, az hiba. De ne mindig a boltost szidjuk, előfordul, hogy a gyártó, szállító késik valami miatt. Erről persze illik tájékoztatni a vásárlót is.

Előfordulhatnak persze őrült akciók, amikor nem várt ütemben pillanatok alatt viszik a nyilván alaposan leárazott cikkeket, de hát ez már a hatóság dolga lehet, vajon mit lehetett ebből előre sejteni. Azért a vásárló is tud váratlant produkálni.

Sok boltos odabiggyeszti, hogy az akció a készlet erejéig tart. De a készletnek illik valameddig kitartania.

Célszerű megnézni azokat az akciókat, amikor ajándékot, vagy nagyobb kiszerelést ajánl a boltos, vagy éppen a bolton keresztül a gyártó. Érdemes utánanézni, hogy ajándék nélkül mennyi az ár, vagy az egységár.

(blokkk.com, 2020. január 3.)

Ünnepi asztal: elversz vagy 100 milliárdot

Ajándékból is sokat veszünk, elmegy vagy 100 milliárd. De az ünnepi asztalra valókból is legalább ugyanennyit költünk. És itt a vásárlási csúcs igazából az arany hétvége: sok mindent csak frissen szabad venni. Összesen pedig - ajándékokkal együtt - több mint 200 milliárdot költünk az ünnepekre.

A halászlé mellé jön a bejgli, vagy jön valamikor a töltött paprika és még sok finomság, amit meg kell sütni, főzni.

Az ennivalóknál fontos a frissesség, ezért a karácsonyi ünnepi asztalra valókból a nagy vásárlási roham időszaka a gyertyagyújtást megelőző utolsó hét, ezen belül pedig most a naptár jóvoltából is az arany hétvége.

És a hat napos pihenő időszak révén nyilván a háziasszonyok igyekeznek több mindent előre megvenni, tehát nem csak az ünnep napjaira vásárolnak, ne kelljen már annyit boltba menni. Ez az igyekvés is a rohamot pumpálja.

December 24-től, keddtől vasárnapig tart ugyanis a pihenőnapok és az ünnepnapok egybefüggő sorozata, így nyilván sok háziasszony igyekszik amit csak lehet mielőbb beszerezni, tehát emiatt is nagyobb lesz az ünnepek előtti roham az élelmiszeres boltokban és a piacokon.

Kivétel is akad persze, például a szaloncukor, vagy a fűszerfélék, vagy a liszt, amelyeket már előbb meg lehetett venni, de azért az ünnepi konyhában a frissesség az úr. És sokan tervezik úgy, hogy hétfőn már nekiállnak sütni-főzni. De hát előtte azért nem árt bevásárolni.

Van, aki egész pontyot vesz a halászléhez, maga pucolja és csinál mindent utána, ahogyan a szakácskönyvekben az írva van. Élő hal már régóta - 2014-től - nem vásárolható a boltokban. Az értékesítésig a halak tárolhatók ugyan tartályban, azonban eladni csak olyan kábítást követően szabad, amellyel biztosítható, hogy a hal az eszméletét nem nyeri vissza. A halboltok és más kereskedelmi egységek így csak kábítást követően adhatják el a halakat.

Összejön a 100 milliárd az ünnepi asztalra valókból

Az elmúlt évek egyértelműen azt jelzik, hogy könnyen összejön a karácsonyi ünnepi asztalra valókból a 100 milliárdos költekezési mérleg az élelmiszer boltokban. És drágulás ugyan van, de hát a bevásárló listákon kilóban, darabban, literben van odavésve, mit is kell megvenni. A kettő együtt adja a mérleget:

élelmiszer boltos költekezés	2017			2018			2019 várható
	nov	dec	dec/nov	noc	dec	dec/nov	nov	dec	dec/nov
	397	491	+94	422	516	+94	460	560	+100
KSH, élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok, érték: milliárd forint

De hát az árak

Az élelmiszeres vásárlások általában lassabban mozognak, mint az iparcikkesek. A kiskereskedelem egészének 5-6%-os éves növekedési tempója mellett az élelmiszer vásárlások volumene 3% körül emelkedett. És volt olyan december, amikor a növekedés csak 1-2% volt, például 2018-ban. Ezt persze megdobta néhány forinttal a drágulás, így már nagyobb volt a pénztárakban hagyott összeg növekedése.

Valami hasonló várható 2019 decemberében is, növekedés lesz kilóban, literben, darabban és árakban is az előző évhez képest.

És akkor az ünnepi összesen

Ajándékokra is elmegy legalább 100 milliárd forint, egy KSH felmérés szerint több is, valahol 110-120 milliárd a karácsonyi ajándékszámla értéke.

Az ajándékokban benne van az is, amit az akcióvadász vásárlók már a novemberi black friday hajszában megvettek, és az is, amit nem boltban, hanem valamilyen szolgáltatónál vásárolnak, például egy utazási utalványt.

Így az ünnepi összesen költés túllépi a 200 milliárd forintot.

(blokkk.com, 2019. december 22.)

Arany hétvége: csúcson a boltos világ

A boltos világ csúcsa az arany hétvége, ami itt van a nyakunkon. Hiába a webáruházak 30-40%-os törtetése, azért a vásárlások java decemberben is a hagyományos boltokhoz kötődik. Nem árt ilyenkor is figyelni a szabályokra. Ünnepi nyitvatartás: te hat napot pihensz, a bolt kettő és felet.

A 2019 decemberében is minden előrejelzés szerint két kézzel szórjuk a pénzt a boltokban. A webáruházaknál a novemberi, black friday-ek sorozatával megtűzdelt őrültek hónapja már lepipálja a decembert, ekkor költöttek a weben a legtöbbet a vásárlók. De hát decemberben a hagyományos boltok húzzák a pénztárcák nótáját:

	2018		2019 várható
	nov	dec	november	december
webáruház	70	66	90-95	85-90
iparcikk bolt	331	398	350-355	420-425
arány	21%	17%	23-24%	20-21%
KSH, érték: milliárd forint, iparcikk: hagyományos bolt, webáruház nélkül

Van mire ügyelni az arany hétvégén is

Csak olyan helyen vásárolj, ahol kérdés, kérés nélkül adnak nyugtát. Ez az ajándék csere-beréhez, vagy a minőségi reklamációhoz is kell. Célszerű vigyáznia gyári csomagolásra is, ha az ép marad, akkor könnyebb a csere-bere. Felesleges a nyugtára ráíratni, hogy visszacserélik, mivel ilyen joguk - nyilatkozatot tenni - az eladóknak, pénztárosoknak nincs is.

Ha a pénztárnál nagyobb árat mutat a pénztárgép, vagy a fizetés után a nyugta, mint ami a polccímkén, a bolt honlapján, vagy a reklámújságban volt, a vásárlónak a legkisebbet kell csak kifizetnie.

A minőségi reklamáció teljesen más, mint a csere-bere, és mindegy, hogy boltban, vagy webáruházban vásároltál, megillet a joga. Két ága-boga van, egyes nagyobb értékű termékekre az egy év kötelező jótállás (garancia) és a - főleg iparcikkekre - a két év szavatosság.

A megrendelést, vásárlást követően indoklás nélküli, jogszabályban előírt elállási joga a vásárlónak kizárólag a webáruházas vásárlásban van. Ez 14 nap, aminek számolgatása az áru átvételét követően indul. De el lehet állni a rendelés és a kiszállítás, átvétel közötti időszakban is.

A boltosok kötelesek kiírni azt is, panaszukkal, ha a boltban nem sikerül orvosolni, kihez, milyen hatósághoz fordulhatnak, például békéltető testülethez, vagy a fogyasztóvédelmi ügyeket is kezelő járási hivatalokhoz.

(blokkk.com, 2019. december 20.)

Ajándékvásárlásból első félidő: bronz hétvége

Rohanunk a boltba. Nincs olyan, hogy ameddig a polctól a pénztárig baktattál, éppen akkor volt árváltozás. Már most gondolj az ajándék csere-berére: erre nincs írott szabály. És nézz körül, a fogyasztóvédelmi kötelmek az ajándékvásárlásra is vonatkoznak. Decemberben 500 milliárd forint fölé lőhet a boltos iparcikkes piac.

Itt a bronz hétvége. A karácsonyi ünnepek nagyot dobnak a boltos világon, hiszen az ünnepi asztalra valók és az ajándékok sok pénzt kiszívnak a pénztárcánkból. Decemberben a teljes boltos költekezést nézve másfélszeresét hagyjuk a pénztárakban a januárihoz képest. Az ajándékokat nagyobbrészt az iparcikkes boltokban vesszük, ebben a körben - a webáruházakkal együtt számolva - az átlagosnál nagyobb a megugrás, mivel a decemberi költekezés 60%-kal több az év elejinél.

A boltos iparcikkes piac 2019-ben előreláthatóan túllépi az 500 milliárd forintos lélektani határt és 40%-a lehet a teljes éves kiskereskedelmi költekezésnek. Nem kis részben a karácsonyi ajándékvásárlások megugrása nyomán.

Ajándékot persze többért veszünk, mint amennyit ugrik novemberhez képest a boltos költekezés, hiszen decemberben ennek fényében változik is a vásárlások szerkezete. Például játékból, könyvből az év végéhez kötődik a piac fele.

És az ajándékvásárlás, az iparcikkes költekezés nagyobb része, négyötöde a hagyományos boltokhoz kötődik 2019-ben a várható számok alapján, a webbel szemben (a webáruházakban a hagyományos boltos termékeket számolva 80 milliárd forint körüli költekezés várható decemberben is):

	2016		2017		2018		2019 várható
	nov	dec	nov	dec	nov	dec	november	december
iparcikk	320	390	361	429	401	463	440-445	510-515
KSH, érték: milliárd forint, iparcikk: webáruházakkal együtt

Januárban 306 milliárd forint volt az iparcikkes piac értéke 2019-ben.

Nyisd ki a szemed a boltban is

Néhány apróság, ha már vásárolsz:

Gondolj már most az az ajándék csere-berére. Nem kötelező, de szinte minden boltos megteszi, kialakult ez a szokás. De majd kell hozzá a nyugta (dugd el, mint a meglepetést) és nem lehet használt, lestrapált a portéka.

Felesleges a pénztárossal a nyugtára íratni, hogy majd kicserélik, mert ilyen joga nincs is (hacsak nem ő a tulajdonos, vagy kapott rá felhatalmazást).

Az árak az egyes boltok között különbözőek, érdemes nézelődni. Egy bolt esetében azonban egy portéka ára nem lehet más a reklámújságban, a polccímkén és a nyugtán. Nincs olyan, hogy ameddig a polctól a pénztárig baktattál, éppen akkor volt árváltozás.

A jótállás karácsonykor is kötelező a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt nagyobb értékű, elsősorban műszaki cikkekre, lakásfelszerelési cikkekre. A jótállás feltételeiről írásban kötelező tájékoztatni a vásárlót, ráadásul magyarul.

A véletlenül kínai, vagy más idegen nyelvű vásárlói tájékoztatás a termék tulajdonságairól, amelyeket a jogszabály alapján kötelező feltüntetni, nem éppen szabályos. Ha a csomagolásból két tucatnyi nyelvű vásárlói tájékoztató is kipottyan, kell lennie közöttük magyar nyelvűnek is.

Minőségi probléma esetén lehet természetesen reklamálni később, ha kiderül, de ehhez kell majd a nyugta, vagy valami bizonylat, ami igazolja a vásárlást a boltban és a jótállási jegy sem árt, ha ott lesz. Javítás, csere, árcsökkentés, vagy végső soron elállás a vásárló joga. Valamelyiket meg kell adni. És a panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Termékszavatosság, ami kétéves reklamálási lehetőséget jelent, minden iparcikkes termékre van. Vita esetén fél évig a boltosnak kell bizonyítania a vásárlóval szemben, hogy az éppen lyukas zokni már a vásárlás pillanatában hibás volt, később a vásárlóé a bizonyítási teher.

Emlékeztetőül a decemberi nyitvatartás

Végül decemberben a boltok két és fél napot lesznek zárva, de kivételek is akadnak, előtte, közben, és utána egyaránt:

ünnepi időszak		változások		boltok nyitvatartása
bronz hétvége	december 7 szombat	heti pihenőnap lenne, de	munkanap, december 24 helyett	szokásosnál hosszabb nyitvatartás
bronz hétvége	december 8 vasárnap	heti pihenőnap	-	a boltok nagyobb része kinyit
ezüst hétvége	december 14 szombat	heti pihenőnap lenne, de	munkanap, december 27 helyett	szokásosnál hosszabb nyitvatartás
ezüst hétvége	december 15 vasárnap	heti pihenőnap	-	a boltok nagyobb része kinyit
arany hétvége	december 21 szombat	heti pihenőnap	-	szokásosnál hosszabb nyitvatartás
arany hétvége	december 22 vasárnap	heti pihenőnap	-	a boltok nagyobb része kinyit
december 23 hétfő		munkanap	-	hosszabb hétköznapi nyitvatartás
karácsony	december 24 kedd	heti pihenőnap	ledolgozzuk december 7-én	14 órakor kötelező bezárni
	december 25 szerda	munkaszüneti nap	-	boltok zárva (kivétel: benzinkút, virágbolt, édességbolt, pályaudvarok, nonstop kisbolt)
	december 26 csütörtök	munkaszüneti nap	-
december 27 péntek		heti pihenőnap	ledolgozzuk december 14-én	szokásos nyitvatartás, de egyes kisebb iparcikk boltok nem nyitnak ki pénteken, vagy szombaton
december 28 szombat		heti pihenőnap	-
december 29 vasárnap		heti pihenőnap	-

(blokkk.com, 2019. december 6.)

Három hét ajándékvásárlás

Pontosan három hét múlva karácsony. A nagyobb roham most következik. A Black Friday-nak nagy a füstje, de a hagyományos boltnak nagyobb a lángja. A webforgalom már ugyan ötöde az iparcikkes vásárlásoknak, de az ajándékok nagyobb részét is a hagyományos boltban vesszük.

A karácsonyi ajándékvásárlás nagyja decemberre jut. Már csak a pénztárcánk miatt is, hiszen december elején jön a fizu, amit számos helyen megfejelnek év végi jutalmakkal, juttatásokkal is. És készül is rá a család. Nem véletlen egyébként, hogy a Black Friday-t novemberben egyre előrébb tolja sok webáruház, hiszen igaz, a verseny hevében az elsőknek többet hoz a előny a konyhájára, de az is igaz, hogy hónap végén azért már sokak elkölthető pénze kevesebb.

És novemberben messzinek is tűnhet a karácsony. Ráadásul él az arany, ezüst és bronz hétvégék régi varázsa is.

A december eddig lepipálta a novembert

A webáruházak nagyon nekiestek a Black Friday reklámoknak, de hát - nem sok túlzással - az év minden napján reklámozniuk kell magukat, nem mással, mint árengedményekkel. Az évről-évre 30% feletti ütemben bővülő piacon nehéz előzni, de könnyű lemaradni. Nem véletlen például, hogy a három legnagyobb műszaki áruház, akiknek webjük és hagyományos boltjuk is van (Media Markt, Euronics, Extreme Digital), három hétvégének szaladt neki novemberben. Sokba is került ez nekik, a vásárló viszont nyilván dörzsölgethette a tenyerét - és mereszthette a szemét, mert szerintük azért most többször, de kisebbek voltak a leárazások.

De hát a statisztika nem azt mutatja, amit a Black Friday reklámok. Pusztán a reklámok özönéből az következne, hogy itt már csak a weben lehet vásárolni, de hát ez nem egészen van így. Sőt.

A webáruházak forgalmát az iparcikkes forgalomhoz mérve (a statisztika is ott tartja számon) az kerekedik ki egyrészt, hogy a részaránya szépen nő év vége felé és 2019-ben túl is lépheti a 20%-os határt (vigyázat, más összehasonlítások a teljes boltos kiskereskedelemhez mérik a webet, az úgy csak 5-6%).

De ami ennél is fontosabb

Decemberben az iparcikkes forgalom megugrása nyilván az ajándékvásárlásra vezethető vissza: pontosabban azt nézve, mennyivel is ugrik meg a piac decemberben a megelőző novemberhez képest (és nem az előző évhez képest). Ajándékot persze ennél többért veszünk, hiszen decemberben ennek fényében változik is a költekezés szerkezete. Például játékból, könyvből az év végéhez kötődik a piac fele.

Az elmúlt években pusztán ez az év végi novemberi-decemberi megugrás a hagyományos boltokban önmagában is hasonló nagyságrendet jelent. Például 2018-ban a hagyományos iparcikkes boltok forgalma 65 milliárd forinttal ugrott meg. Ez annyi, mint a webáruházak novemberi-decemberi átlaga.

2019-ben a várható számok alapján persze egy újabb árnyalattal módosul ez a kép, de hát azért a piac négyötöde a hagyományos boltoké marad.

És a decemberi web 2019-ben is nagyobb lehet, mint a megelőző novemberi:

	2016		2017		2018		2019 várható
	nov	dec	nov	dec	nov	dec	november	december
webáruház	36	40	50	51	63	67	80-85	85-90
iparcikk	284	349	312	378	329	394	350-355	420-425
részarány	12,7%	11,5%	16%	13,5%	19%	17%	23-24%	20-21%
KSH, érték: milliárd forint, iparcikk: webáruház nélkül

(blokkk.com, 2019. december 3.)

Gyenge forint a boltban: többet nézzük a kirakatot

Némi bútortologatás azért lesz a pénztárcákban, megfésülik a családi költekezést. 2018-hoz képest a forintgyengülés mértéke jelenleg 4,8%. Van esély drágulásra. Ez éves szinten 4-500 milliárd forintot mozgathat meg a boltos világban. A fekete péntek és a karácsony azonban nem marad el. Ráadásul a fekete péntek nagyon erős lesz, hiszen az egy nagy akció. És van egy nagy úr is a piacon.

Az év végi ünnepi boltos vásárlás erős lesz továbbra is, hiszen a vásárlási szokásokban ennek kitüntetett szerepét nem veszélyezteti a forint gyengülése. Az utóbbi három esztendő béremelései nyomán annyival azért vastagabbak a pénztárcák, hogy a fekete péntek, utána pedig a karácsonyi ünnepi asztalra valók és az ajándékok vásárlása továbbra is nagy rohamot jelentsen a boltokban.

Azért a reklám íze kicsit más lesz: van, aki csak a thm-et piszkálgatja már most is

Amikor jó alacsonyak a hitelkamatok. És mi hiányzik legjobban, amikor a forintgyengülés nyomán drágulhat az importtermék a boltban, aminek egyébként a webkereskedelemben az átlagosnál nagyobb súlya? Hát az akció.

A fekete péntek egyébként nagyon erősnek ígérkezik, hiszen egy nagy akciós hullám a lényege, ami ma már nem csak a webáruházak, hanem a hagyományos boltok szokásrendjébe is egyre szélesebb körben beépül. És bár a beszerzésekről már korábban kellett dönteniük a webáruházaknak, azt nem hagyhatják az utolsó pillanatokra, de a nagyobb árfolyammozgás már befolyásolhatja az év végi beszerzések költségeit is, hiszen ez nem kerülgethető sokáig. A boltosoknak eladó beszállítók sem nyelnek le mindent.

Egy már biztos. A forintgyengülés nyomán többet nézzük majd a kirakatot, többet lapozgatjuk a reklámújságokat - áruházi szórólapokat, ki tudja, újabban miért nevezik így egyes áruházak-, és jobban odafigyelünk a reklámözönre.

A bökkenő csak annyi ebben a viszonylatban, hogy a boltosok, szolgáltatók számára a reklám nem csak nyomdai, vagy internetes technikai költség, hanem az árengedmény révén bizony a bevétel egy részéről is le kell mondani. Nos, lehet számolni azzal, hogy itt is óvatosabban fog fogni a boltosok, szolgáltatók ceruzája, hiszen ha drágul az importcikkek beszerzése, akkor könnyen lehet, hogy a reklámjukra valamivel kevesebb jut. Mert a költségeket minden fronton faragni kell.

Több lesz a furfang persze, hiszen a bolt reklám nélkül nem bolt, ma már minden napra kell valami akció. A nagy százalékos mértékek - 70%, 80% - persze maradnak, de az "akár", az "ig", vagy éppen a "végkiárusítás" reklámjelzések súlya nagyobb lesz. Hiszen a boltos máskor sem áraz le mindent, hát most viszont szűkülhet a termékkör valamelyest.

Mindez pedig azért, mert a háziasszonyok mindig is árgus szemekkel figyelik az árakat a boltban, ilyen a természetük. Ők is a hasznukat keresik, persze a család javára, mint minden piac szereplő előttük a sorban, a termelő is, a gyártó is, és a boltos is. Mindenki szeretne a lehető legjobban kijönni a pénzéből és mindenki tudja, hogy a háziasszonyok bevásárlólistáiból kell megélniük.

4-500 milliárd forintunk bánhatná a boltban, de áremelésben óvatos lesz mindenki

Legalább, és akkor ebben ott van a gyártóknál az import alapanyagok, gépek beszerzésének vonzata is. A késztermékek importja - például citrom, cipő, mobiltelefon - mellett a gyártókat is megkínozza a gyenge forint. A 2018-as átlaghoz képest 4-5% lehet a forintgyengülés mértéke, ha a 330-335 forintos sávban ragad az euró árfolyama, amivel számolni kell a beszerzésekben.

Így becslésünk szerint a 12 ezer milliárd forintnyi éves boltos költekezésben az import késztermékek és a zömében import alapanyagot, alkatrészt tartalmazó portékák a beszerzésben 4-500 milliárd forintot mozgathatnak meg. De mindenki, beszállító, kereskedő is óvatos lesz az áremelésben, ahol lehet, valamilyen más költséget lefarag, hogy ne kelljen mindennek felnyomni az árát, pusztán a forintgyengülés nyomán.

A boltos az előbbiekkel együtt végül már csak drágábban jut hozzá a polcra kirakható portékához. Turkálni is fog ő is az olcsóbb beszerzésben. De nem egyik pillanatról a másikra, ráadásul a vásárlónak is lesz majd egy-két szava, amikor átírják a boltos árcédulákat.

A képhez hozzátartozik, hogy a jelenleg mért forint-euró árfolyam a korábbi időszak 5-10 forintos gyengülési hullámainál azért durvább, hiszen a forint most majdnem egy húszassal gyengébb a 2018-as átlagnál. Ráadásul a mezőgazdasági termelői árak emelkedése ettől függetlenül is megtornáztatja az élelmiszeres piacot, ahol egyes termékköröknél jócskán megugrottak a boltos árak is, például a zöldségféléknél nagyságrendjét nézve harmadával egy év alatt. De az iparcikkek körében, ami zömében import, eddig alig mozdultak az árak:

	2017	2018	2019*
forint/euró	309,21	318,87	334,19
infláció	+2,4%	+2,8%	+3,1%
élelmiszer	+2,8%	+4,2%	+5,6%
ruházat	+0,5%	+0,5%	+1,8%
tartós cikk	-0,3%	-0,4%	-0,4%
szolgáltatások	+1,5%	+1,6%	+2,8%
MNB, KSH, forint/euró: éves átlag, */: árfolyam 2019. szeptember 26., árak: 2019. július, élelmiszer: szeszesital, dohányáru nélkül, tartós cikk: tartós fogyasztási cikk,

És akkor mit csinál a vásárló

A vásárlók mindig megtalálják pénztárcájuk nyitogatása előtt a számukra legjobb költekezési utat, helyet. Lesz keresgélés bőven.

Az egyik várható változás döntő részben az élelmiszerek piacán, hogy erősödhet a hazai termés kereslete. A gyenge forint az importot is gyengítheti, persze a kereslet-kínálat más okok miatt a hazai árakat is húzhatja felfelé. Az élelmiszerek piacán azonban a döntő ártényező továbbra is a mezőgazdasági alapanyagok ármozgása lesz, a nemzetközi piacokon.

Az import cikkek árskáláján egyet-kettőt visszaléphet a vásárló. Például a műszaki ketyerék piacán alaposabban meggondolja, mennyi szolgáltatás is kell neki igazán otthon. A boltos is gondolni fog erre, így ő is eleve többet fog turkálni az olcsóbb beszerzések piacán.

És mivel nincsenek "egyenárak", árverseny is van a piacon, erősebb lesz a boltok, értékesítési csatornák közötti válogatása a vásárlónak.

A külföldi webáruházak vonzereje tompulhat, hiszen ebben a viszonylatban egy az egyben kell átszorozni az árat és az a gyengébb forint mellett már kevésbé lehet vonzó.

Nem fogunk annyit vásárolni külföldön, a bevásárlóturizmusunk gyengülhet. Hozzánk persze többet jönnek majd vásárolni, főleg a határ mentén, amiben az osztrák és a szlovák vásárlók lehetnek az éllovasok.

A külföldi utazásoknál is lehet némi átrendeződés, teljesülhet a pénzügyminiszter sóhaja, hogy a tengerparttal szemben jobban megéri a Balaton partján lubickolni.

Mindezeken túl nagyobb lehet a kormány családtámogatási programjából néhány kör vonzereje, hiszen ha drágul a személygépkocsik ára, jobban megéri igénybe venni a nagycsaládosok támogatását. És érdemes lehet jobban átgondolni egy babaváró kölcsön felhasználási lehetőségeit is. A pénz mindig jól jön.

De hát amivel kezdtük: van egy nagy úr a piacon

Több a pénzünk. De a vásárlási szokásoknak van még egy eleme, ami azért eléggé vaskos.

A presztízs, a státuszszimbólum, a divat és a megszokás nagy úr. Így nem kell attól félni, hogy a szuper újdonságok, a csúcs techholmik, a legújabb divatcuccok nem találnak gazdára a boltokban.

Sőt, az is lehet, hogy még a turkálók is profitálnak valamit a gyenge forintból. Mert még vannak, igaz, az elmúlt esztendőkben megállt a piacuk. És a kínai boltosok is lehet, hogy dörzsölgetik a tenyerüket. De elszállni nem fognak.

(blokkk.com, 2019. szeptember 26.)

Nyári vásár: hőségriadó a bevásárlókosárban is

Tombol a hőség, amikor a bolt és a strand összecsapásában a víz a győztes. A hőségben sokkal jobban kell nyomni az akciókat, hiszen kinek is van kedve kimozdulni otthonról, vagy a strand helyett cipekedni egyet. Meg is kezdődött a nyári akcióháború a boltokban. És nem árt nyitott szemmel nézelődni, ha dögös akcióra utazol: vannak szabályok is. ₪₪₪

Július már nem az első hőhullámmal indít 2019-ben, sorozatban dőlnek a meleg rekordok. Így aki nagy strandrajongó, az már beszerezte az újabb nyári holmijait. A hőségben ráadásul nagyot fordulnak a vásárlási szokások is, a kánikulában csak a legszükségesebbekért megy be a boltba a vásárló. A boltosnak nem sok választása marad, ha bevételt akar a forró napokon is, gyorsabban kell tolnia az akciókat.

A 2019-es nyári vásár első hullámai már végigsöpörtek a boltokon, sokan belevágtak a szokásosnál korábban. És július elején sem engedi őket leállni a hőség az akciózásban, legalább némi bevétel legyen.

Mindent portékáját persze nem tudja leárazni a boltos, de kiválasztja a vásárlót előreláthatóan legjobban csalogató cikkeket és azoknak húzza lejjebb az árát. És bízik abban, hogy az ügyes reklám nyomán mást is vásárol a vásárló.

Elsősorban a ruházati boltok az akciózás terepei, de más iparcikk féleségekből is a leárazás tartja életben a boltot a nyári hőhullámok idején. A vásárló haszna tízmilliárd forint körüli nagyságrendre becsülhető, hiszen igaz, hogy egy-egy cikk ára lehet 70%-kal is kisebb a leárazás előttinél, de sok minden más ára közben nem változik. Az átlagos árszint a ruházati cikkek körében, vagy a nyáron is kelendő akciókkal dúsított iparcikkek körében csak néhány százalékkal csúszik lejjebb a korábbi hónapokénál (a júliusi akciós hónap árszintjét a júniusihoz célszerű mérni, persze manapság akciók az év minden napján vannak.)

Az akciózásnak, a leárazásnak vannak írott és íratlan szabályai is, tehát van mire figyelni, ha valaki vásárlóként akciós árut keres, vagy boltosként akciót hirdet.

Az akcióban az akciós ár a fontos, nem kell hozzá zsebszámológép

A kereskedő egyéb